Aquila L X X X — L X X X I .
1973—1974.
M E G A L A K U L T A M A G Y A R MADÁRTANI EGYESÜLET Dr. Vertse Albert
1974. január 6-án délelőtt, a Fővárosi Állatkertben, a B a r l a n g m o z i h e l y i ségében t a r t o t t a alakuló közgyűlését a M a g y a r Madártani Egyesület. A h e l y i ség zsúfolásig megtelt meghívottakkal, így a Közgyűlés megfelelő társadalmi érdeklődés kíséretében zajlott le. Meghívót k a p t a k az illetékes főhatóságok, az érdekelt társintézetek és intézmények, a k i k küldöttel képviseltették m a g u k a t ; t o v á b b á a Madártani Intézet baráti körének tagjai, az amatőr o r n i t o lógusok. Elsőnek D E . S Z E D E R J E I Á K O S az Állatkert főigazgatója m i n t házigazda szólalt fel. Ü d v ö z ö l t e a Közgyűlést, m a j d kérte a jelenlevőket, hogy az Állat kert Baráti K ö r é b e — az időközben k i o s z t o t t belépési n y i l a t k o z a t o k kitölté sével — lépjenek be, hogy a megalakulandó Egyesület részére a B a r l a n g m o zit közgyűlések céljára a j ö v ő b e n is rendelkezésre bocsáthassa. Ezután R A K O N C Z A Y Z O L T Á N az O T v H elnöke a Közgyűlést m e g n y i t o t t a . Beszédében vázolta a természetvédelmi m u n k a sokrétű nehézségeit, a m e l y e k legyőzésé hez — K A Á N K Á R O L Y - t idézve — elengedhetetlen a természetvédelem szol gálatába állított társadalmi m u n k a megszervezése, a társadalmi bázis. F o n tos természetvédelmi érdek i n d o k o l j a tehát a M a g y a r Madártani Egyesület létrehozását, a m e l y n e k annál is inkább eleget tesznek, m e r t madárvédelmi vonalról i l y e n értelmű határozott óhaj jelentkezett. A bevezető beszéd után D R . S Ü T T Ő L Á S Z L Ó , M É M önálló csoportvezető, az Egyesület szervezési előmunkálatainak e g y i k irányítója, a Szervező B i z o t t ság tagja, szavazásra bocsátotta a M . M . Egyesület megalakulását, m a j d a Szervező Bizottság által két ízben (1973. szept. 12-én és n o v . 13-án) megtar t o t t üléseken részletesen megtárgyalt, m a j d jóváhagyott alapszabály-terve zetet. Utána a tisztségviselők megválasztására került sor, személyenként meg említve és b e m u t a t v a , és szavazásra bocsátotta a jelölteket, A Közgyűlés m i n d az előterjesztett alapszabály-tervezetet, m i n d a tisztségviselő jelölése ket, lényegtelen kiegészítés, i l l . személyi bővülésre (a választmányba) való javaslat bejelentésével és a n n a k jóváhagyásával, egyhangúlag elfogadta. E z z e l a M a g y a r Madártani Egyesület m e g a l a k u l t . ( M i n d e n meghívott az ala kuló közgyűlés előtt tíz n a p p a l a személyre szóló meghívóval együtt az E g y e sületbe való belépési n y i l a t k o z a t i ; ! és s t a t i s z t i k a i adatgyűjtésre szolgáló űr l a p o k a t is k a p o t t , t o v á b b á az alapszabály-tervezet teljes szövegét; az alakuló Közgyűlés helyiségébe való belépéskor pedig — a kitöltött belépési n y i l a t k o zat ellenében — a tisztségviselő jelöltek névsorát és egy színes kartonból ké szült ún. szavazókártyát, a m e l y szavazásra jogosít, e g y b e n pedig az alapító tagságot igazoló okmányként is szerepel.) A Közgyűlés vezetését ezután az Egyesület elsőként megválasztott elnöke, 23
I. á b r a . .1 Magi/ar Madártan i Egyesület megválasztott Abbildving I.
Die Presidäntschaft
der Ung. Ornith.
elnökségi Gesellschaft
(Fotó: K,i|Misy Gy.)
vette át. .Megköszönte a személyét ért megtisztelő bizal mat, majd röviden vázolta a madártani kutatáshoz és a madárvédelemhez való szoros személyi hozzáállásai mint indokai annak, hogy az elnöki tisztel elvállalta. Bejelentette, hogy a tagdíjat évi 50,— forintban (kiskorúaknak, diákoknak és nyugdíjasoknak évi 2 0 , — F t ) állapították meg. Bejelentette to vábbá, hogy a BÚVÁR c. folyóirat, amely 1 9 7 4 . jan. 1-től az O T v l l hivata los lapja, ez időtől kezdve az Egyesületnek is a hivatalos lapja, a m e l y b e n egyéb madártani, madárvédelmi közlemények mellett a/. Egyesület hivatalos közlendői is olvashatók lesznek. Ezután a társegyesületek képviselői üdvö zölték az új Egyesületei és kívántak sikert munkájukhoz: BEREOSZÁSZI G Y Ö R G Y a M A V O N Z , D R . N I R O K I Z O L T Á N egy. docens a Díszmadártenyésztők Egyesületének, D K . N Z A H O L C N L A . I O S N É pedig az Orsz. Állatvédő Egyesület képviseletében. Végül D u . V E R T S E A L B E R T - n e k , az Egyesület l b . elnökének a d t a át a szót, a k i megköszönte az egybegyűlteknek, hogy megjelenésükkel az Egyesület megalakulását elősegítették cs az O T v l l vezetőségének, hogy a régen tervezett Egyesület létrehozását támogatták. Hangsúlyozta, a Madár tani Egyesületnek o l y a n egyesületté kell a l a k u l n i a , amely a tudományos adatgyűjtésen felül a rohamosan pusztuló madárvilág védelme érdekében H E R M Á N OTTÓ) szellemében ha kell, harcos tevékenységei is hajlandó kifejteni, mert a pusztító tényezők félelmetesen erősek. Ismételten megkö szönte a szavazók bizalmát és megjelenésüket. Ezzel a közgyűlés véget ért. DR. JÁNOSSY DÉNES
24
Kivonat a Magyar Madártani Egyesüld alapszabályából /. Az Egyesület 1.01. 1.02. 1.03. 1.04.
A z Egyesület A z Egyesület A z Egyesület A z Egyesület
nerc
novo: M a g y a r Madártani Egyesület székhelye: Budapest működési területe: M a g y a r Népköztársaság hivatalos n y e l v e : magyar
2.
. íz Egyesület célja 2.01. A Magyar Madártani Egyesület célja: a madárvédelem és a madárvi lággal kapcsolatos természetvédelem g y a k o r l a t i művelése, társadalmi előmozdít ása, népszerűsíi ése ; 2.02. a madárvédelemre vonatkozó rendelkezések betartásának társadalmi ellenőrzése; 2.03. hazánk madárvilágának minél alaposabb megismerése és a szerzett t u dásanyag rendszerezése, feldolgozása, ismertetése; madárvédelmi javas latok kidolgozása és az illetékes szervekhez terjesztése; 2.04. a magyar madártan hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése; 2.05. szoros kapcsolat létesítése és fenntartása az Országos Természetvédel mi Hivatal keretében működő Madártani Intézettel, az Intézet termé szetvédelmi és tudományos céljainak megvalósításában közreműködés; 2.06. kapcsolatok létesítése és fenntartása állami és gazdasági szervekkel, valamint a hazai és külföldi madártani szervekkel és társszervezetekkel: 2.07. madárvédelmi és madártani jellegű pálvázatok kiírása, pályaművek jutalmazása és hasznosításának kezdeményezése.
3.
Az Egyesület
tagjai
3.01. A z Egyesület tagjai rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok. 3.02. A z Egyesület rendes tagja az a természetes személy, aki belépési szán dekát írásban bejelenti, az Egyesület alapszabályát magára nézve kö telezőnek elismeri, rendszeresen eleget tesz tagsági kötelezettségeinek, 3.03. A z Egyesületnek kiskorúak is lehetnek tagjai, de közgyűlési küldöttnek, és az Egyesület országos t iszt ségei nok viselésére nem választ halók meg 3.04. A z Egyesület párt oh') tagja az a jogi személy, a k i belépési szándékát írásban bejelenti, magáénak v a l l j a az Egyesülői céljait, az Alapszabályt kötelezőnek elismeri, pontosan eleget lesz a pártol*') tagsági díj befizetési kötelezel t ségének. 3.05. A z Egyesület tiszteletbeli tagja lehel az, akit a Közgyűlés a madárvé 25
delem és a madártan területén kifejtett kimagasló érdemei alapján tiszteletbeli taggá választ. 3 . 0 6 . A tagsági v i s z o n y az Egyesület által elfogadott belépési n y i l a t k o z a t alapján jön létre. A Magyar Madártani Egyesület 1974. január 6-án megtartott alakuló közgyűlésén megválasztott tisztségviselők Tiszteletbeli elnök: Elnök:
a Madártani Intézet n y . igazgatója. a tudományok d o k t o r a , a Termé szettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárának veze tője. Elnökhelyettesek: D R . M A R I Á N M I K L Ó S t u d . főmunkatárs, muzeológus, Szeged. D R . O R O S Z M I K L Ó S szakfelügyelő, B u d a p e s t . Főtitkár: D R . S T E R B E T Z I S T V Á N , a Madártani Intézet m b . igaz gatója. Főtitkárhelyettesek: L Ő R I N C Z I S T V Á N , a Fejér megyei Madárbarátok K ö r é nek titkára, Szolnok, MÖDLINGER P Á L , a Fővárosi Állat- és Növénykert .Madárosztályának vezetője. A z Ellenőrző Bizottság elnöke: D R . S Ó V Á G Ó M I H Á L Y ügyvéd, Hajdúböszörmény. A z Ellenőrző Bizottság t a g j a i : B É C S Y L Á S Z L Ó természetvédelmiterület-kezelő, Buda pest, D A N D L J Ó Z S E F nyugdíjas, B u d a p e s t . A Fegyelmi Bizottság elnöke: D R . S Ü T T Ő L Á S Z L Ó MÉM önálló csoportvezető. A Fegyelmi Bizottság tagjai: D R . F O D O R T A M Á S , a Vadbiológiai Állomás vezetője, Budakeszi, T Ő K É S D É N E S ny. tanácsi főelőadó. Budapest. A Fegyelmi Bizottság póttagjai: D R . K A L M Á R Z O L T Á N főisk. tanár, Hódmezővásárhely, VARGHA BÉLA, a Fővárosi Állat- és Növénykert Madárosztályának t u d . munkatársa. A Választmány tagjai: B A N K O V I C S A T T I L A muzeológus, Z i r c , B A R T A Z O L T Á N , a Madártani Intézet külső munkatársa, Miskolc, B E C H T O L D I S T V Á N biológiai szakkörvezető, Kőszeg. ('s E R N A V Ö L G Y I L Á S Z L Ó egyetemi hallgató, B u d a p e s t , C S Ó K A L A J O S nyugdíjas, G E R É B Y G Y Ö R G Y agrármérnök, Pécs, D R . GvŐRy J E N Ő , az O T v H főzoológusa, H A R A S Z T H Y L Á S Z I / ) főiskolai hallgató, Hódmezővásár hely, DR. H O R V Á T H L A J O S kandidátus, a Természettudo mányi Múzeum madárgyűjteményének vezetője, 26
DR. VERTSE ALBERT,
DR. JÁNOSSY DÉNES,
I G M Á N D Y Z O L T Á N egyet, tanár, az Erdészeti és F a i p a r i E g y e t e m Erdövédelemtani Tanszékének veze tője, S o p r o n , JANISCH M I K L Ó S zoológus, az Állatorvostudományi E g y e t e m Parazitológiai Tanszékének t u d . munkatársa, D R . K E V E A N D R Á S kandidátus, a Madártani Intézet n y . főmunkatársa, K I R Á L Y I V Á N n y . tanár, B u d a p e s t , K O F F Á N K Á R O L Y főisk. tanár, B u d a p e s t , D R . K O V Á C S B É L A egyet, a d j u n k t u s , Agrártudományi Egyetem, Debrecen, D R . L E G Á N Y A N D R Á S aspiráns, tanár, Tiszavasvári, . M É S Z Á R O S G Y Ö R G Y n y . tisztviselő, Kecskemét, N A G Y I M R E , a Győri Állatkert n y . igazgatója, Győr, D R . N E C H A Y O L I V É R , a MÉM Növényvédelmi Főosztá lyának vezetőhelyettese, D R . P Á T K A I I M R E , a Madártani Intézet igazgatója, P I R I C S I I S T V Á N , a Madártani Intézet külső munkatársa, Budapest, R A D E T Z K Y J E N Ő n y . tanfelügyelő, Székesfehérvár, D R . R É K Á S I J Ó Z S E F tanár, Bácsalmás, D R . R I T Z S I K M I H Á L Y ü g y v é d , Salgótarján, D R . S Á G H Y A N T A L ü g y v é d , Süttő, S Á R A J Á N O S természetvédelmiterület:-kezelö, Budapest. S C H M I D T E G O N , a Madártani Intézet t u d . ügyintézője, S Z A B Ó L Á S Z L Ó természetvédelmi felügyelő, Nagyiván, S Z E N T E N D R E Y G É Z A , a P i l i s i Parkerdőgazdaság madár védelmi előadója, Szentendre, D R . T A P F E R D E Z S Ő t u d . kutató, B u d a p e s t , D R . V A R G A B É L Á N É , a Madártani Intézet külső m u n k a társa, Pusztaszer, V A R G A F E R E N C , a Madártani Intézet külső m u n k a társa, Salgótarján, Z S I N G É Z A , a Madártani Intézet külső munkatársa, S z i get szent miklós. A madárvilág kedvelőinek és a m a d a r a k iránt érdeklődőknek régi óhaja valósult meg a M a g y a r Madártani Egyesület m i n t társadalmi szervezet létrehozásával, a m e l y n e k keretében hatékony tevékenységet fejthetnek k i m i n d a m a d a r a k védelme érdekében, m i n d a madártani kutatások területén. E z egyrészt nélkülözhetetlen társadalmi segítséget nyújt a természetvédelmi szervek munkájához, másrészt jelentősen előmozdítja a madártani tudomá nyos feladatok megoldását is. M i n d e z e k érdekében, az Egyesületen belül — az érdeklődéstől függően a következő szakosztályok megalakulását tervezzük: — Madárvédelmi, — Ragadozómadár-védő, — Gyűrűző és Vonuláskutató, — Faunisztikai, — Ismeretterjesztő és P r o p a g a n d a - , — FY>tó- és Madárhatiggyűjtő szakosztályok. DR.
27
A társadalmi erőknek a madárvédelem és a madártani kutatás szolgálatába állítása nem új keletű. A Madártani Intézetnek kezdettől fogva széies körű munkatársi tábora volt, először m i n t kizárólag a vonuláskutatás céljára a l a k u l t , H E R M Á N OTTÓ által szervezett, országos megfigyelő hálózat. Önkén tes tagjait megbízhat(') munkájuk jutalmaként idővel R E X D E S M E G EIGYELŐ-i oklevéllel tüntette k i . A rendes megfigyelők díjtalanul kapták az Intézet kiadványait, így az Aquilát is. A vonulási megfigyelések mellé, i l l . helyébe később a faunisztikai, táplálkozásvizsgálati, madárvédelmi telepítési és gyűrűző munkatársi tevékenység kapcsolódott. A kimagasló madárvédelmi munkát, v a l a m i n t a madártani kutatás terén elért kimagasló eredményeket az Intézet rendkívüli és tiszteletbeli tagsággal, és oklevéllel ismerte el. A z Intézet kutatási profiljának módosulásával, leginkább azonban a közbejotl világháborúk és a velük járó gazdasági válságok hatására a munkatársi tábor igen megfogyott, s bár az általános madárvédelmi s z e m p o n t o k r a is figyelemmel v o l t , most már mégis elsősorban tudományos igényű megfigye léseivel, adatgyűjtéseivel és azok feldolgozásával támogatta az Intézet törek véseit. E z az értékes munkatársi tábor azonban a legutóbbi időben is m i n d inkább csökkent, területi eloszlásában pedig a n n y i r a rapszodikus, hogy egy országos, átfogó madárvédelmi, természetvédelmi program megvalósításához már semmiképpen sem elegendő. Madárvédelmi természetvédelmünk országos átfogó, nagy feladatai tették tehát szükségessé a M a g y a r Madártani Egyesület létrehozását, amely nem csak nevében új, hanem feladatában és ennek megfelelően szervezettségében is, a m e n n y i b e n egyesíti magában a régi madárvédő egyesületeknek a g y a k o r l a t i madárvédelmet propagáló feladatát, de most már kibővülve a veszélyez t e t e t t m a d a r a k fészkelőhelyeinek felkutatásával és védelmük megszervezé sével, az általános környezetvédelmi szempontból is káros gazdasági és i p a r i - m ű s z a k i tevékenység társadalmi ellenőrzésével, társadalmunk madár védelmi—természetvédelmi nevelésével. És mindezek mellett a tudományos igényű vizsgálatok, adatgyűjtések is szerepelnek az új szervezet m u n k a tervében. Összességében tehát az eddiginél magasabb rendű munkát igénylő madárvédő és kutatótevékenységről v a n szó, amit a madárvilágot pusztító tényezők sokfélesége, sok esetben bonyolultsága igényel. A m a i , a századelejinél jóval sokrétűbb madárvédelmi, madártani kutató munkásság azonban csak a k k o r várható az Egyesülettől, ha a n n a k tagjai, az ország legtávolabbi vidékein élők is, kielégítően v a n n a k tájékoztatva és s z a k m a i továbbképzésükre is m e g v a n a lehetőség. Általában, az eredményes m u n k a egyik alapfeltétele a tagság és a vezetőség közti lehető legélénkebb információcsere. N a g y reménvekkel kecsegtető fejlődés a múlthoz képest, hogy erre most már m e g v a n a lehetőség a B Ú V Á R c. természetvédelmi folyóiratnak az Egyesület céljára való rendelkezésre bocsátásával, a m i t ked vező jelképnek is veszünk a n n y i b a n , hogy a B Ú V A R - t a madárőslénytan világhírű művelője, a Madártani Intézet volt a d j u n k t u s a , DR. LAMBRECHT KÁLMÁN
28
alapította.
Gründung der Ungarischen Gesellschaft Dr. Albert
Vertse
A m (S. .Január 1974 V o r m i t t a g hielt die Ungarische Ornitologisehe Oesellschaft ihre gründende V o l l v e r s a m m l u n g i m Zoo v o n Budapest i m sog. Höhlenkino. D e r Saal war mit Eingeladenen gefüllt, so dass die V o l l v e r s a m m l u n g i n Begleitung v o n entsprechendem Interesse der Gesellschaft ablief. Einladungsbriefe wurden den zuständigen Haupt behörden, den interessierten Schwesterinstituten zugesandt, die sich d u r c h Gesandten vertre ten haben, weiterhin für die Mitglieder des Freundschaftskreises des Instituts für Vogel kunde, für die Amatörornitologen. Das Wort erhob zuerst der Generaldirektor des Zoos, der H a u s w i r t der V o l l v e r s a m m lung, D R . Á K O S S Z E D E R J E I . E r begrüsste die V o l l v e r s a m m l u n g , dann hat die Anwesen den in dem Freundschaftskreis des Zoos einzutreten — d u r c h Ausfüllen der inzwischen verteilten Eintrittsfragebogen — damit er das Höhlenkino für die sich bildende Gesell schaft zwecks Vollversammlungen zur Verfügung stellen k a n n . N a c h h e r eröffnete Z O L T Á N R A K O N C Z A V , Präsident des Landesamtes für N a t u r s c h u t z ( O T H ) die V o l l v e r s a m m lung. In seiner Bede schilderte er die vielseitigen Probleme der Naturschutzarbeit. Z u r Bekämpfung dieser Probleme — er zitierte dabei K Á R O L Y K A A N — ist es unbedingt nötig die gesellschaftliche A r b e i t i m Dienste des Naturschutzes zu organisieren, das Schaffen einer gesellschaftlichen Basis. Wichtiges Naturschutzinteresse rechtfertigt die Schaffung der Ungarischen Ornitologischen Gesellschaft, der umso mehr entgegenkommen werden soll, da aus Vogelschutzkreisen diesbezüglich entschlossener W u n s c h geäussert wurde. N a c h der Eröffnung liess D R . L Á S Z L Ó S Ü T T Ő , selbständiger Gruppenleiter des Minis teriums für L a n d w i r t s c h a f t und Ernährung, einer der L e i t e r der Organisations-Vorarbei ten der Gesellschaft, Mitglied des Organisationskomitees, die B i l d u n g der H O Gesell schaft ( M M E ) , d a n n den — seitens des Organisationskomitees, an den zweimal abge haltenen Sitzungen (12. Sept. u n d 13. N o v . 1973) i n Einzelheiten besprochenen und gutgehiessenen ( 11 u ndgeset z - E n t w u r f zur A b s t i m m u n g . D a n a c h k a m die W a h l der Amtsträger an die Reihe, die Anwärter wurden persönlich erwähnt und vorgestellt, mit darauf folgender A b s t i m m u n g . Die Versammlung hat sowohl den unterbreiteten Satzungsent wurf, als auch die vorgeschlagenen Amtsträger — unter E i n m e l d u n g unbedeutender Ergänzungen, bzw. Vorschläge für Personalerweiterung mit Stimmeneinheit angenom men. Damit wurde die Ungarische Ornitologisehe Gesellschaft (.MME) gegründet. (Alle Eingeladenen haben 10 Tage vor der gründenden V o l l v e r s a m m l u n g persönliche Einladungsbriefe samt F o r m u l a r e für E i n t r i t l serklärung in dei Oesellschaft und für sta tistische D a t e n s a m m l u n g bekommen, weiterhin den vollen Text des Satzungsentwurfes und beim E i n t r i t t in den R a u m der bildenden V o l l v e r s a m m l u n g erhielten sie — gegen Abgabe d e r ausgefüllten Kint rit t serklärung - das Namenverzeichnis der AmtsträgerAnwärter und eine, aus farbigem K a r t o n gefell igte sog. Stimmungskart e, die für A b s t i m m u n g berechtigt, und gleichzeitig a u c h als urkundlicher Beweis der gründenden M i t gliedschaft dient .) Die L e i t u n g der V o l l v e r s a m m l u n g wurde danach von dem erst gewählten Präsidenten der Gesellschaft, D R . D É N E S J Á N O S S Y übergenommen. E r bedankte sieh u m das i h m zuteil gewordene, verehrende Vertrauen, dann schilderte er k u r z seine enge, persönliche Stel lung hinsichtlich der ornitologischen Forschung und Vogelschutz, als Anlass dafür, dass er das Präsidentenamt angenommen hatte. E r verkündete, dass der Mitglied beit rag in 50.— F t . (Jahr) für Minderjährige, Studenten und Pensionierten 20,— F t (Jahr), fest gestellt wurde. E r hat weiterhin eingemeldet, das die Zeitschrift B Ú V Á R , ab 1. J a n u a r 1974 offizielles Organ des Landesamtes für N a t u r s c h u t z ( O T H ) v o n nun an offizielles Organ auch für die Gesellschaft w i r d , wo unter sonstigen ornitologischen u n d Vogelschutz mitteilungen a u c h die offiziellen Mitteilungen der Gesellschaft zu lesen sind. D a n a c h begrüssten die Vertreter der Schwestergesellschaften die neue Gesellschaft und wünsch ten viel Erfolg zu ihrer A r b e i t : G Y Ö R U Y B E R E G S Z Á S Z I v o n M A V O S Z (Landesbund der ungarischen Jäger), D R . Z O L T Á N S I R O K I , Dozent, Präsident der Ziervogelzuchtgesell schaft, D R . F R A U S Z A B O L C S i n V e r t r e t u n g der Tierschutzgesellschaft und zuletzt wurde das W o r t D R . A L B E R T V E R T S E , Ehren-Präsident der Gesellschaft übergegeben, der sich bei den Versammelten bedankte, das sie m i t ihrer Erscheinung die B i l d u n g der Gesell schaft ermöglicht haben u n d bei der L e i t u n g der O T H , dass sie die Schaffung der längst geplanten Gesellschaft unterstützt haben. E r betonte, dass die Ungarische Ornitologisehe Gesellschaft sich z u einer solchen Gesellschaft entwickeln soll, die über die wissenschaft liche D a t e n s a m m l u n g hinaus, i m Interesse der stürmisch untergehenden Vogelwelt — i m
29
Geiste O T T O H E R M Á N N S — falls nötig, bereit ist, auch eine kämpferische Tätigkeit zu entfalten, da die Kräfte der Verheerung furchtbar mächtig sind. E r hat das Vertrauen der Stimmenden und ihre Erscheinung wiederholt bedankt. D a m i t beendete sich die V o l l versamml u ng. A u s z u g aus der Satzung der Ungarischen Ornitologischen Gesellschaft
1. Name der Gesellschaft 1.01. 1.02. 1.03. 1.04.
N a m e der Gesellschaft: Ungarische Ornitologisehe Gesellschaft. Sitz der Gesellschaft: Budapest. Operationsgebiet der Gesellschaft: Ungarische Volksrepublik. Ot'fizialsprache der Gesellschaft: ungarisch. 2. Zielsetzung
der Gesellschaft
2.01. Das Ziel der Ungarischen Ornitologischen Gesellschaft: Gesellschaftliche Förderung, Propagation und P r a x i s des Vogelschutzes und Umweltschutzes hinsichtlich der Vogelwelt; 2.02. gesellschaftliche K o n t r o l l e der E i n h a l t u n g v o n Vogelschutzanordnungen, 2.03. möglichst gründliche E r k e n n u n g der Vogelwelt unserer H e i m a t , Organisation, Aufarbeitung, Bekanntmachung der erworbenen Kenntnisse: Ausarbeitung v o n Vogelschutzentwürfe und ihre Unterbreitung zu den zuständigen Organen; 2.04. Pflege und Weiterentwicklung der Traditionen der ungarischen Ornitologie; 2.05. Schaffung und Aufrechterhaltung einer engen V e r b i n d u n g m i t dem Institut für Vogelkunde i m R a h m e n des Landesamtes für Naturschutz, M i t w i r k u n g i n der Verwirklichung der naturschutz- und wissenschaftlichen Ziele des Instituts; 2.06. Schaffung und Aufrechterhaltung von Verbindungen m i t den staatliehen und wirt schaftlichen Organen, sowie m i t den einheimischen und ausländischen ornitologi schen Organen und Seh w e s t ergesellsebaften ; 2.07. Ausschreibung von Vogelschutz- und ornitologischen Preisaufgaben, ihre Belohnung und Initiative für ihre N u t z u n g . 3. Die Mitglieder der Gesellschaft 3.01. E s gibt i n der Gesellschaft ordentliche, unterstützende u n d ehrenamtliche M i t glieder. 3.02. Mitglied der Gesellschaft ist jede natürliche Person, die ihre Eintrittsbereitschaft schriftlich einmeldet, die Satzung der Gesellschaft für sich als bindend anerkennt, ihren Mitgliedsverpflichtungen regelmässig nachkommt. 3.03. Minderjährige sind auch berechtigt i n die Gesellschaft als Mitglieder einzutreten, aber sie können ninet als Gesandte der V o l l v e r s a m m l u n g und als landesamtliche Mitglieder der Gesellschaft gewählt werden. 3.04. Unterstützendes Mitglied der Gesellschaft ist jede juristische Person, die seine Eintrittbereitschaft schriftlich erklärt, die Zielsetzungen der Gesellschaft als ihre anerkennt, die Satzung für sich für verbindlich anerkennt u n d ihrer Mitgliedsbeitragverpflichtungen genau nachkommt. 3.05. Ehrenamtliches Mitglied der Gesellschaft ist jede, die die Vollversammlung aufgrund seiner hervorragenden Leistungen i m Gebiet der Ornitologie und des Vogelschutzes für ehrenamtliches Mitglied erwählt. 3.0G. Die Mitgliedsbeziehung k o m m t aufgrund der, von der Gesellschaft angenommenen Kint rit t serklärung zust am le.
30
Namenverzeichnis der, an der a m 6. J a n u a r 11)74. abgehaltenen gründenden V o l l v e r s a m m lung der Ungarischen Ornitologischen
Gesellschaft gewählten Amtsträger
Ehrenpräsident: D R . A L B E R T V E R T S E , pens. D i r e k t o r der Institut für Vogelkunde. Präsident: D R . D É N E S J Á N O S S Y , D r . der Wissenschaften, L e i t e r der mineralogischen und paleontologischen S a m m l u n g des Museums für N a t u r k u n d e . Stellv. Präs.: D R . M I K L Ó S M A R I Á N , wissenschaftlicher Ilauptmitarbeiter, Museninge. Szeged. D R . M I K L Ó S O R O S Z , F a c h i n s p e k t o r , B u d a p e s t ,
Generalsekretär: D R . I S T V Á N S T E R B E T Z , beauftragter D i r e k t o r des Ornitologischen I n stituts, Stellvertr. Generalsekretäre: I S T V Á N L Ö R I N C Z , Sekretär der Vogelfreunde des Kreises Fejér, Szolnok, P Á L M Ö D L I N G E R , L e i t e r der Vogelabteilung des Zoos, Budapest. Präsident des Kontrollausschusses: D R . M I H Á L Y S Ó V Á G Ó , A n w a l t , Hajdúböszörmény. M i g t l i e d e r : L Á S Z L Ó B É C S Y , Zoologe, N a t u r s e h u t z g e b i e t s i n s p e k t o r , J Ó Z S E F D A N D L , P e n s i o
när, Präsident
des
Disziplinar-Kpmitee-Ausschusses: D R . L Á S Z L Ó
SÜTTŐ,
selbständiger
Gruppenleiter des M E M (Landwirtschaftsministeriums). M i t g l i e d e r : D R . T A M Á S F O D O R , L e i t e r der Wildbiologischen Station, Budakeszi, D É N E S T Ő K É S , pens. Hauptreferent des Raates, Budapest, E r s a t z - M i t g l i e d e r : D R . Z O L T Á N K A L M Á R , H a u p t s c h u l l e h r e r Hódmezővásárhely,
B É L A V A R G H A , wiss. Mitarbeiter der Vogelabteilung des Zoo, Budapest. A u s s c h u s s m i t g l i e d e r : A T T I L A B A N K O V I C S , Museologe, Z i r c , Z O L T Á N B A R T A , M i s k o l c .
I S T V Á N B E C H T O L D , L e i t e r des biologischen Kreises, Kőszeg, L Á S Z L Ó C S E R N A V Ö L G Y I , Student, Budapest, L A J O S C S Ó K A , Pensionierter, Budapest, G Y Ö R G Y G E R É B Y , A g r a r i n g e n i e u r , Pécs, D R . J E N Ő G Y Ő R Y , H a u p t z o o l o g e des O T v H , L Á S Z L Ó H A R A S Z T H Y , S t u d e n t , Hódmezővásárhely,
D R . L A J O S H O R V Á T H , K a n d i d a t , L e i t e r der V o g e l s a m m l u n g des Museums für N a t u r k u n d e D R . Z O L T Á N I G M Á N D Y , Prof., L e i t e r der Forstschutzfakultät der Forst- u n d H o l z i n d u s t r i e l l . Universität i n Sopron, M I K L Ó S J A N I S C H , Zoologe, Wissenschaft I. M i t a r b e i t e r der parasitol. Fakultät des VeterinärUniversität, D R . A N D R Á S K E V E , K a n d i d a t , pens. H u p t m i t a r b e i t e r des Ornitologischen Instituts, I V Á N K I R Á L Y pens. H a u p t s c h u l l e h r e r , B u d a p e s t ,
D R . B É L A K O V Á C S , A d j u n k t des Agrarwiss. Universität Debrecen, D R . A N D R Á S L E G Á N Y , A s p i r a n t , L e h r e r , Tiszavasvári, G Y Ö R G Y M É S Z Á R O S , pens. B e a m t e r , Kecskemét, I M R E N A G Y , D i r e k t o r des Zoos Győr, D R . O L I V É R N E C H A Y , S t e l l v . H a u p t a b t . L e i t e r v o n MÉM, D R . I M R E P Á T K A Y , D i r e k t o r des I n s t i t u t s für V o g e l k u n d e ,
I S T V Á N P I R I C S I , Aussen-Mitarbeiter des Ornithologischen Instituts, Budapest, J E N Ő R A D E C Z K Y , pens. S c h u l i n s p e k t o r , Székesfehérvár, D R . J Ó Z S E F R É K Á S I , L e h r e r , Bácsalmás, D R . M I H Á L Y R U Z S I K , R e c h t s a n w a l t , Salgótarján, D R . A N T A L S Á G H Y , R e c h t s a n w a l t , Süttő, J Á N O S S Á R A , Naturschutzgebietsinspektor, Budapest,
E G O N S C H M I D T , wissenschaftl. Mitarbeiter des U n g . Ornithologischen Instituts, L Á S Z L Ó S Z A B Ó , Naturschutzinspektor, G É Z A S Z E N T E N D R E Y , Vogelschutzreferent b e i der P a r k f o r s t w i r t s c h a f t D R . D E Z S Ő T A P F E R , wissenschaftl. M i t a r b e i t e r , B u d a p e s t ,
Pilis,
F R A U D R . V A R G A , Áussen-Mitarbeiter des Instituts für Vogelkunde, Pusztaszer, F E R E N C V A R G A , Aussen-Mitarbeiter des Instituts für Vogelkunde. Salgótarján, G É Z A Z S I N , Szigetszentmiklós.
E i n alter W u n s c h der Vogelliebhaber wurde m i t der B i l d u n g der Ungarischen O r n i tologischen Gesellschaft, als eines gesellschaftlichen Organs ver w i r k l i c h t , i m R a h m e n welcher — i m Interesse des Vogelschutzes — effektive Tätigkeit auch i m Gebiet der Vogelforschungen entfaltet werden k a n n . Dies bietet einerseits unentbehrliche gesellschaft liche Hilfe zur A r b e i t der Naturschutzorgane, andererseits befördert bedeutend die Lösung der ornitologischen wissenschaftlichen Aufgaben. I m Interesse dieser Ziele planen w i r
31
i m R a h m e n der Gesellschaft — v o m Interesse abhängig — die Ausstattung folgender Abteilungen : — Vogelschutz-, — R a u b Vogelschutz-, — Beringungs- und Zugforschungs-, — Faunistische-, — Populärwissenschaftliche- und Propaganda-, — Photo- und Vogelstimmensammlungs-Abteilungen. Die Einbeziehimg der gesellschaftlichen Kreise in die Vogelforschung und i n den Vogel schutz ist keine neue Idee. Das Institut für Vogelkunde hatte v o n A n f a n g an viele M i t arbeiter, zuei-st das Landesbeobachtungsnetz — von O T T O H E R M A N N organisiert — aus schliesslich zweks Zugforschung. Die freiwillige Mitglieder wurden aufgrund ihrer guter Arbeit mit der Zeit d u r c h die U r k u n d e „Ordentlicher Beobachter" ausgezeichnet, Die ordentliche Beobachter bekamen die Veröffentlichung des Instituts — die A q u i l a — umsonst. Z u den Vogelzugbeobachtungen vergesellschaftete sieh, oder später anstelle dieser Tätigkeil wurde, die faunistische-, ernährungsuntersucherische-, Vogelschutz-, ansiiMIllings-, beringungstätigkeit ausgeübt. D i e hervorragende Vogelschutzarbeit, sowie hervorragenden Ergebnisse i m Gebiet der ornitologischen Forschung bewertete das Insti tut m i t ausserordentlicher und ehrenamtlicher Mitgliedschaft, sowie m i t U r k u n d e n . Mit der Modifikation der A r b e i t des Instituts, noch mehr aber auf A u s w i r k u n g e n der Weltkriege und der mit i h n e n verknüpften W i r t Schaft kriesen v e r m i n d e r t e sieh das L a g e r der Mitarbeiter bet rächt lieh u n d obwohl es die allgemeinen Vogelsehutzaspekten auch i m Auge behielt. half dem Institut nunmehr in erster L i n i e m i t seinen anspruchvollen wissen schaftlichen Beobachtungen, Datensammeln und m i t der Ausarbeitung dieser. Dieses vert volle Mitarbeiterlager verminderte sich aber i n der letzten Zeit immer mehr und in seiner territorialen Ausbreitung war es so rapsodisch, was für die V e r w i r k l i c h u n g eines das ganze Land umfassenden Programms nicht mehr ausreicht. Die grosse, das L a n d umfassenden. Autgaben unseres Vogelschutz-Naturschutzes machten die B i l d u n g der Ungarischen Ornitologischen Gesellschaft nötig, die nicht n u r in ihren N a m e n neu ist, sondern auch in ihrer Aufgabe und i n ihrer Organisiertheit ent sprechend, insofern sie in sieh die prakt ische Vogelsehut zpropagandenarbeit d er alten Vogel schutzvereine vereint, die jetzt allerdings m i t der Ausforschung und Organisieren des Schutzes der Nistplätze der gefährdeten Vogelarten, m i t der gesellschaftlichen K o n t r o l l e der aus allgemeinen Umweltschutzaspekten auch gefährlichen wirtschafliehen und indus triellen Tätigkeit, mit der Erziehung unserer Gesellschaft auf den Vogelschutz und auf den Naturschutz erweitert wurde. Nebst diesen Zielen figurieren auch die wissenschaft liche Untersuchungen, Datensammlungen in dem Arbeitsplan der neuen Organisation. In ihrer Gesamtheit h a b e n w i r h i e r mit einer Vogelschutz- und Forschungstätigkeit zu tun, die eine hochwärtigere Arbeit als bisher bedürft, durch die Vielfalt, in vielen Fällen Kompliziertheit der die vogelweit vernichtenden Faktoren bedingt. D i e heutige, wohl vielfältigere vogelschützliche- und ornitologisehe Forschungstätig keit ist aber von der Gesellschaft nur dann zu erwarten, wenn ihre Mitglieder, sollten sie im entferntesten Gebieten des Landes leben, entsprechend unterrichtet sind und eine Möglichkeit auf ihre fachliche Weiterausbildung b e s t e h t . I m allgemeinen lässt sich sagen, dass die möglichst rege Informationsaustausch zwischen L e i t u n g und Mitgliedschaft eine der Voraussetzungen der erfolgreichen A r b e i t darstellt. E i n e vielverheissende E n t wicklung gegen der Vergangenheit ist die Tatsache, dass die Möglichkeit dafür i n F o r m der Zeitschrift B Ú V Á R zur Verfügung steht. Was wir auch insofern als ein vorteilhaftes S y m b o l betrachten, da die Zeitschrift v o n ehem. D R . K Á L M Á N L A M B R E C H T , weltberühm ten Vogelpaleontologen, A d j u n k t des Instituts für Vogelkunde gegründet wurde.
32
