MÉDIASZEMLE LOKÁTORÁLLOMÁS A TUBESEN?

O R SZ ÁG G Y ŐL É SI K Ö N Y VT Á R

MÉDIASZEMLE LOKÁTORÁLLOMÁS A TUBESEN?

2007. FEBRUÁR

Összeállította: SOLTÉSZ KATALIN Országgyőlési Könyvtár Képviselıtájékoztatási osztály Telefon: (1) 441-6485 E-mail: [email protected]

Az Országgyőlési Könyvtár munkatársa által készített jelen összeállítás a Képviselıtájékoztatási osztály új, „Médiaszemle” címő szolgáltatása keretében készült. A háttéranyag tartalmazza: az ügy eseménytörténetét, kronológiáját, valamint 2005. november 24-tıl a nyomtatott és az elektronikus médiában megjelent legfontosabb kormányzati, politikai és szakmai véleményeket. A válogatás fı forrásai az MTI Sajtóadatbank és az internet. A szerkesztés lezárva: 2007. március 5. Reméljük, hogy összeállításunkat munkája során jól tudja hasznosítani. Várjuk a Médiaszemle további témáira vonatkozó javaslatait is. Kérdéseikkel és észrevételeikkel forduljanak bizalommal munkatársainkhoz.

TARTALOMJEGYZÉK KRONOLÓGIA

1

NEM LESZ RADAR A ZENGİN. MEGHÁTRÁLT A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. A ZÖLDEK ELFOGADJÁK AZ ALTERNATÍV HELYSZÍNT - Magyar Nemzet, 2005. November 24.

5

KI VESZÍTETT A ZENGİI CSATÁBAN? A POLITICAL CAPITAL INSTITUTE ELEMZÉSE A ZENGİÜGYRİL - Hírszerzı, 2005. November 29.

6

SZABÓ GÁBOR: KORMÁNYDÖNTÉS ANATO-RADAR HELYSZÍNÉRİL. ZENGÉSEK ÉS SUTTOGÁSOK - HVG, 2005. november 30. 8 MESSZE ZENGİ GYİZELEM - Heti Válasz, 2005. december. 01., 5. évfolyam 48. szám

10

BUNDULA ISTVÁN: KAPITULÁCIÓ - A ZENGİ-ÜGY MEGOLDÁSA. - Magyar Narancs, 2005. december 8.

12

MÉSZÁROS BÁLINT: RADARÁLLOMÁS A TUBESEN - MÁSODIK NEKIFUTÁS. - Magyar Narancs, 2006. február 2. 15 SÓLYOM LÁSZLÓ: A TUBES JÓ ALKU VOLT. - Magyar Nemzet, 2006. május 2.

19

MAJTÉNYI LÁSZLÓ: BAZSARÓZSA - Élet És Irodalom, 50. évfolyam, 23. szám

20

A CIVILEK A MECSEKÉRT MOZGALOM MEGDÖBBENÉSSEL FOGADTA AZ ÁLLAMFİ TUBESSEL KAPCSOLATOS NYILATKOZATÁT - MTI, 2006. május 4.

21

TUBES – SUGÁRZÓ ÉLETMINİSÉG? - NOL • Népszabadság Online, 2006. augusztus 3.

22

FARKAS ERIKA: A JÖVİBEN TÖBBSZÖR SZEREPELNE A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK - Kossuth Rádió, 2006. augusztus 3. (részlet) 24 SZEKERES IMRE AZ AFGANISZTÁNI MISSZIÓRÓL ÉS A NATO-RADARRÓL - MTI, 2006. szeptember 10.

26

UNGÁR TAMÁS: A LOKÁTOR FOGLYAI - Népszabadság, 2006. november 13.

26

HAUTZINGER GYULA: ZENGİ TUBES - HVG, 2006. november 15.

27

KOVÁCS GYULA: AZ AGYKÁROSÍTÓ POLITIKA - Népszabadság, 2006. november 23.

28

DR. KÓBOR JÓZSEF: RADAR: MANIPULÁCIÓ - Népszabadság, 2006. december 2.

29

„TUBES” 3D LOKÁTORÁLLOMÁS KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT – www.honvedelem.hu

31

ÉRVEINK A NATO RADAR TUBESRE TELEPÍTÉSE ELLEN - CIVILEK AMECSEKÉRT MOZGALOM, http://www.cmm.hu 2007. január 4. 36 A ZÖLDEK FELELİTLENSÉGNEK TARTANÁK, A HM ELFOGADNÁ A TUBESI RADARÉPÍTÉST MTI, 2007. február 1. 38 BARANYAI SZDSZ ZÖLD TAGOZATA: ÚJRA KELL GONDOLNI A RADARÉPÍTÉS HELYSZÍNÉT MTI, 2007. február 27.

39

SZILÁGYI A. JÁNOS: TUBES: A PÉCSIEK VASÁRNAP DÖNTENEK A NATO-RADARRÓL - magyar hírlap, 2007. március 1.

40

TUBES - ÉRVÉNYTELEN A NÉPSZAVAZÁS, A MEGJELENTEK TÖBBSÉGE NEM AKAR RADART A TUBESEN - MTI, 2007. március 4.

41

KRONOLÓGIA 1995. A Magyar Köztársaság légvédelme rádiólokációs felderítı- információs és vezetési rendszere

elengedhetetlen

korszerősítése

érdekében

a

Honvédelmi

Minisztérium

kezdeményezi az ország csatlakozását az amerikai kormányjavaslat által útjára indított regionális légtér-szuverenitás kezdeményezése programhoz. A programhoz való csatlakozást a kormány 2083/1995. (IV. 3.) számú határozatával jóváhagyja. 94/1995. (IX. 28.) számon országgyőlési határozat születik a légvédelem rádiólokációs felderítı-, információs és vezetési rendszere fejlesztésérıl. A döntés alapján a Honvédelmi Minisztérium hazánkban három, nemzetközi szakértık által kiválasztott helyszínen nagy hatótávolságú, stratégiai lokátorok telepítését tervezi, egyiket a Zengı hegy csúcsára. 1997. Hosszúhetény Község Önkormányzata határozatba foglalja a lokátor elleni tiltakozását. 1998. február 12. A másodfokú környezetvédelmi hatóság többszöri egyeztetés után 23 feltétel meghatározásával hozzájárul a tervezett építkezéshez. 1999. június 25. Az Észak- atlanti Tanács (NAC) dönt a radarállomás NATO közös költségvetésbıl történı finanszírozásáról. 2003. január Sajtóértesülés arról, hogy a lokátor telepítését a NATO finanszírozásában, nagy hatótávolságú, gerincradar-rendszer tagjaként kívánják megvalósítani. 2003. január Megalakul a Civilek a Zengıért mozgalom. 2003. január 31. Jogerıssé válik a torony és a lıtéri objektumok építési engedélye. 2003. április 14. Hosszúhetény Község Önkormányzati Képviselıtestülete a Legfıbb Ügyészséghez fordul azzal a kérelemmel, hogy vizsgálják felül az építési engedélyezési eljárást és a hozott érdemi döntést. A Katonai Fıügyészség a kérelmet elutasítja. 2003. tavasz A civil szervezetek több demonstrációt szerveznek a lokátor építése ellen. Hosszúhetény Község Önkormányzati Képviselıtestülete kérelmet ad be az országgyőlés Környezetvédelmi, Önkormányzati és Honvédelmi bizottságaihoz, hogy vizsgálják ki az ügyet, és lehetıség szerint akadályozzák meg a természeti védettség alatt álló tájat érintı környezetrombolást. A Környezetvédelmi bizottság és az Önkormányzati bizottság megkezdi az ügy vizsgálatát. 2003. június A Civilek a Zengıért Mozgalom az állampolgári jogok országgyőlési biztosához fordul, valamint a 40/2002. (III. 21.) kormányrendelet utólagos normakontrollját kéri az Alkotmánybíróságtól, mivel álláspontjuk szerint a jogszabályból adódóan a HM saját magának ad engedélyt a honvédelmi és katonai építményekre. A testület az indítványt az 521/B/2003. (2004. II. 3.) AB határozattal elutasítja. 1

2003. július 30. A civilek képviselıi 6300 tiltakozó aláírást nyújtanak át dr. Szili Katalinnak, az Országgyőlés elnökének. 2003. augusztus Pécsvárad Város Képviselıtestülete határozatban nyilvánítja ki a lokátor telepítése elleni tiltakozását. 2003. szeptember 30. Ünnepélyes akció a bánáti bazsarózsa örökbefogadására. 2003. ısz-tél: Lakossági tiltakozások, tömegdemonstrációk a ”botanikai holacaust” ellen. 2004. január Az Állami Erdészeti Szolgálat a beruházó (HM Beszerzési és Biztonsági Hivatal) kérelmére határozatot hoz az azonnali fakitermelés engedélyezésére. A határozatra válaszul a civil szervezetek folyamatos ırséget tartanak a helyszínen. 2004. február 13. Összetőzés a biztonsági ırök és a demonstrálók között. 2004. február Civil szervezetek nemzetközi környezetvédı szervezetek támogatásával levelet intéznek a NATO fıtitkárához a lokátor elhelyezési helyének módosítása iránti kérelemmel. A levélre válaszul a NATO szóvivıje közölte: ami a radar pontos helyét illeti, ez Magyarország felelıssége. 2004. március Az országgyőlés Környezetvédelmi bizottsága javasolja, hogy a HM találjon másik helyszínt a radarállomása számára. Tárcaközi testület alakul, mely áttekinti a NATO lokátorállomás beruházásának folyamatát, értékeli a korábban megtett intézkedéseket és az engedélyezési folyamatot. 2004. március 26. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a környezet- és természetvédı szervezetek országos találkozóján Debrecenben kijelenti: környezetvédelmi, természetvédelmi érdek, hogy ne a Zengın létesüljön a katonai radar-állomás. 2004. április Az állampolgári jogok országgyőlési biztosa jelentésében kezdeményezi, hogy a honvédelmi- és a környezetvédelmi miniszter együttesen vizsgálják meg, hol lehetne másutt elhelyezni a Zengı-hegyre tervezett lokátort. 2004. április 2. A beruházó megkezdi a csúcsra vezetı út mentén az erısáramú kábelvezeték lefektetését, melynek folytatását a tüntetık és a Greenpeace aktivistái megakadályozzák. 2004. április 5. A honvédelmi miniszter felfüggeszti a beruházást mindaddig, amíg egy független szakértıi bizottság lefolytatja vizsgálatát. 2004. április 6. A Védegylet neves értelmiségiek támogatásával nyílt levelet intéz Medgyessy Péter miniszterelnökhöz a lokátor építése ellen. 2004. május 1.: Hatályba lép az Európai Unió Tanácsa 92/43/EGK Irányelvének 2001-ben módosított melléklete, amely tartalmazza a Zengın elıforduló élıhelytípusokat, amelyek ezáltal fokozottan védetté válnak.

2

2004. június 17. Megalakul a Zengı-bizottság. A független szakértıkbıl álló testület tagjait a miniszterelnök kérte fel a honvédelmi, igazságügyi, környezetvédelmi és a külügyminiszter javaslata alapján, Dr. Láng István akadémikus vezetésével. 2004. október 12. Elkészül a Zengı-bizottság jelentése, melynek megállapítása szerint nincs olyan helyszín, ahol a telepítés egyidejőleg és maximális szinten tehet eleget a költséghatékony légtérbiztonsági, illetve nemzetbiztonsági követelményeknek, valamint a környezeti és természeti (beleértve a tájvédelmet is) értékek megırzésének. Ezért olyan kompromisszumra van szükség, amelyben a követelmények még elfogadható szinten teljesíthetıek. (A bizottság a Zengı mellett még két lehetséges helyszínt vizsgált: a Hármashegyet és a Tenkeshegyet.) 2004. november 5. A miniszterelnök felkéri a Zengı-bizottságot, hogy folytassa munkáját és vizsgálja meg a lokátorállomás síkvidéki telepítésének lehetıségét. 2004. december 9. Elkészül a Zengı-bizottság kiegészítı jelentése, amely szerint a többletköltségekre tekintettel a síkvidéki lokátor sem nyújt megfelelı megoldást. 2004. december 30. A Civilek a Zengıért Mozgalom nyílt levelet intéz Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz,

valamint

az

országgyőlés

Honvédelmi

és

Környezetvédelmi

bizottságaihoz. 2005. január 12. Ismeretlenek betonvasakkal megrongálják a Zengı fáit, megakadályozva a favágási munkálatokat. A civil szervezetek provokáció sejtenek az ügy hátterében. 2005. január12. A Civilek a Zengıért Mozgalom nyílt levélben fordul a NATO fıtitkárához. 2005. november 23. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelenti, hogy a Zengı helyett a Tubesre tervezik a NATO radart. 2005. december 22. A kormány meghozza a 2288/2005. (XII. 22.) számú rendeletet, amelyben felkéri a Honvédelmi Minisztériumot a Tubesre telepítendı lokátor érdekében elvégzendı vizsgálatokra. Ugyanebben a hónapban megalakul a pécsi Civilek a Mecsekért Mozgalom, melynek célja az egészséges környezet biztosítása a környéken élıknek. Egyebek között többször felhívták a figyelmet a Tubesre tervezett NATO-lokátor felállításával kapcsolatos veszélyekre. 2006. április 19. Sólyom László köztársasági elnök a zengıi túrán "vállalható alkunak" nevezi a Tubesre telepítendı NATO-radart. 2006. május A Civilek a Mecsekért Mozgalom és az Összefogás Pécsért Egyesület levelet ír a NATO-nak, melyben kérik, vizsgálják meg, alkalmas helyszín-e Pécs a radar felállítására. A NATO júliusi válaszlevele szerint a radar helyszínének kiválasztása a kormány feladata, szakmai hatástanulmányok alapján. 3

2006. május 15. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti, hogy a NATO katonai és szakmai szempontok alapján alkalmas helyszínnek tartja a Tubest. 2006. szeptember 26. Bretter Zoltán, Pécs SZDSZ-es polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közli, hogy az SZDSZ támogatja a tubesi lokátorral kapcsolatos esetleges népszavazást. 2006. november 11. A Honvédelmi Minisztérium hatástanulmánya szerint alkalmas helyszín a Pécs melletti Tubes a NATO-lokátorállomás felépítésére. 2006. december 14. A pécsi közgyőlés kitőzi a népszavazás idıpontjaként 2007. március 4ét. 2007. február 9. Pécs szocialista vezetıi is nyíltan ellenzik a Tubesre telepítendı katonai radart. Véleményük szerint az eredeti zengıi helyszín alkalmasabb lenne. 2007. március 4. Érvénytelen lett a Tubes-hegyre tervezett katonai lokátor-építéssel kapcsolatos helyi népszavazás Pécsett, ahol azonban a szavazók többsége elutasította a beruházást. Források: • • • •

MTI Sajtóadatbank Országgyőlési Könyvtár PRESSDOK adatbázis www.honvedelem.hu www.cmm.hu

4

NEM

LESZ RADAR A ZENGİN. MEGHÁTRÁLT A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM. A ZÖLDEK ELFOGADJÁK AZ ALTERNATÍV HELYSZÍNT - MAGYAR NEMZET, 2005. NOVEMBER 24.

Munkatársainktól A Pécs melletti Nagy-Tubes-hegyen építi fel a kormány az eredetileg a Zengıre tervezett NATO-lokátort – Gyurcsány Ferenc errıl tájékoztatta tegnap az államfıt. A hegy védelméért küzdı környezetvédık feltételekkel, de elfogadják az alternatív helyszínt. Nem épül radar a Zengın – tájékoztatta Sólyom László államfıt, majd a nyilvánosságot Gyurcsány Ferenc a kormány „végleges szándékáról”. A miniszterelnök a Sándor-palotában elmondta, a kabinet javaslata szerint a NATO-lokátor a Pécs melletti Nagy-Tubes-hegyen épülhetne fel, az egyébként is mőködı katonai rádióállomás helyén. – A köztársasági elnök úr az elızetes véleményeket megfontolva támogatja a kormány ezen szándékát – jelentette be Gyurcsány Ferenc, amelyre az államfı sajtóirodája szőkszavú közleményben reagált: Sólyom László a kormány döntését tudomásul vette, és azt az alkotmány környezetvédelmi elveivel összhangban állónak nevezte. A miniszterelnököt a megbeszélésre elkísérte Persányi Miklós környezetvédelmi és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is, akik a tervvel összefüggı civil egyeztetéseket, illetve a NATO tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat végzik. Juhász sajtótájékoztatón közölte, hogy a Honvédelmi Minisztériumban egy szők apparátus dolgozott a radar megfelelı helyének megtalálásán, figyelembe véve – ahogy fogalmazott –, hogy „a védett bánáti bazsarózsa hol tenyészik”. A honvédelmi tárca vezetıje szerint a másik két épülı radarállomással (ezek Békéscsabán és Bánkúton vannak) az ország 98 százalékát tudják majd biztosítani úgy, hogy „a földi telephelyekrıl nyalábokat bocsátanak ki a légtérbe”, és ez, mint mondta, nem károsítja az egészséget. Juhász úgy véli, NATO-forrásból másfél éven belül megvalósítható a Tubes tetején a radar. – Örülök, hogy a kormány és a kormányfı bölcsessége elvezetett ehhez a megoldáshoz – ezt már Persányi Miklós tette hozzá a bejelentéshez. A környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy az egyhektáros, nem védett Tubes-tetın „degradált másodlagos növényzet”, tuják, fő és sövény található. Gyurcsány Ferenc azt is kijelentette: a határozattal az Orbán-kormány 2001-ben, társadalmi egyeztetés nélkül meghozott rossz döntését orvosolják, amely szerinte két alkotmányos érdeket, a tiszta és egészséges környezethez, illetve az ország biztonságához köthetı alapjogot állította szembe. Simicskó István fideszes képviselı ugyanakkor rámutatott, hogy a lokátor Zengıre telepítésérıl szóló döntést már a szocialista–szabad demokrata kormány hozta meg Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, bár elismerte, hogy a radartelepítésre alkalmas területek sorát az Orbán-kabinet idején jelölték ki. A politikus közölte: nem az Orbán-kormány vezényelt ki biztonsági ıröket a Zengıre, hanem a mostani kormány ideje alatt próbáltak környezetvédıket erıszakkal eltávolítani a helyszínrıl. Simicskó szerint „gusztustalan”, hogy négy év döntésképtelensége és „aljas trükkjei” után Gyurcsány az ellenzék támadására használja fel a problémát. – A jelenlegi miniszterelnök volt az, aki felkérte Vári Gyula MSZP-s képviselıt, volt vadászpilótát, hogy a légi haderı kijátszásával repüljön a légtérben, bizonyítva a Zengıre tervezett radar szükségességét –

5

hangsúlyozta Simicskó István, aki szerint a tegnapi fejlemények a kormány meghátrálásaként is értelmezhetık. Vári Gyula, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke úgy reagált: az új helyszín megfelel a katonaszakmai paramétereknek, és megközelíti a Zengıre tervezett lokátor képességeit. Hozzátette: szerencsétlen magatartás volt a Fidesz részérıl, hogy kormányzati pozícióban engedélyt adott a lokátor megépítésére a Zengın, majd pedig ellenzékben megtámadta ezt a tervet. Herbert Tamás, a Civilek a Zengıért mozgalom vezetıje elmondta, nem tartják optimális megoldásnak az új terveket, de bizonyos feltételek mellett, több rossz helyszín közül tudomásul vehetı, hogy a radart a Tubes-hegyen építsék fel. Herbert hozzátette: ha környezeti hatástanulmány készül, nem építenek új útvonalakat, és csak a Honvédelmi Minisztérium saját területeit veszik igénybe, elfogadható az új terv. Vay Márton, a Védegylet tagja lapunknak kijelentette, elfogadhatónak tartják, hogy a DélMagyarországot ellenırzı radart a Nagy-Tubesen építsék fel. A Védegylet azzal a feltétellel adja áldását az építkezésre, ha a lakossággal egyeztetnek az elıkészítések során a várható változásokról, nem úgy, ahogy azt a Zengıvel kapcsolatban tették. Fontosnak tartják azt is, hogy a helyi részben védettséget élvezı hegycsúcson a lokátor ne foglaljon el nagyobb helyet, mint a már leválasztott honvédségi terület. A Tubesen üzemel a honvédség mikrohullámú láncának egy eleme, melyet a radar felállítása esetén el kell telepíteni. Ezzel szemben Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes tagja ellenzi a lokátor felépítését, ahogy azt korábban a Zengı esetében is tette. A politikus lapunknak elmondta: nem látja értelmét annak, hogy az országban bárhol radart építsenek, ugyanis ma már a mőholdak segítségével „egy gyufásdoboz feliratát is el lehet olvasni”.

KI VESZÍTETT A ZENGİI CSATÁBAN? A POLITICAL CAPITAL INSTITUTE ELEMZÉSE A ZENGİ-ÜGYRİL - HÍRSZERZİ, 2005. NOVEMBER 29. Míg a politikai ügyek többségében a pártok célja és érdeke, hogy gyıztesként mutassák be önmagukat, addig az alapvetıen civil környezetvédı szervezetek sikerét hozó Zengı-ügyben csupán az egymásra mutogatás, valamint a politikai rivális vesztesként való bemutatása maradt számukra. A civilek sikere November 23-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Sólyom László köztársasági elnökkel történt egyeztetése után, a Sándor-palotában bejelentette , hogy a kormány végleges döntése szerint a Pécs melletti Nagy Tubes hegyre javasolja telepíteni az eredetileg a Zengıre tervezett új NATO-radart. A miniszterelnök ezzel egy több éve húzódó, a politika számára egyre kínosabbá váló ügy végére tett pontot. Az Országgyőlés ugyanis még 1995-ben határozott arról, hogy egy-egy lokátort telepítenek a Bükk és a Mecsek legmagasabb pontjára, valamint Békéscsabára. Az ország dél-nyugati részét ellenırzı radarállomás építését azonban a helyi civil szervezetek és a környezetvédık folyamatos tiltakozása miatt nem sikerült elkezdeni. A Zengı-ügy különösen 2004. februárjától került a média érdeklıdésének középpontjába, amikor is a tervezett lokátor ellenzıi megszállták a csúcsra vezetı utakat, és az ellenük kivezényelt biztonsági emberekkel összecsapva megakadályozták az építkezéssel járó fakivágást. A nyilvánosságba „zengıi csata” néven bevonult esemény, majd a lokátor lehetséges helyszíneirıl folyó vita irányítása ettıl kezdve egyértelmően összekapcsolódott a 6

radar ellen küzdı civil szervezetekkel, akik minden meg is tettek az ügy napirenden tartásáért: akciókat szervezetek, az Alkotmánybírósághoz és az állampolgári jogok biztosához fordultak, valamint az építkezés ellen neves értelmiségiek aláírásait győjtöttek össze. Ilyen elızmények után tehát nem csoda, hogy a miniszterelnök bejelentése, azaz a Zengıre tervezett radarépítés gondolatának végleges elvetése a hazai zöld szervezetek eddigi legnagyobb sikereként jelent meg a nyilvánosságban. A politikusok kudarca Ahhoz, hogy a Zengı-ügy helyi környezetvédelmi tiltakozásból a legmagasabb szinten meghozott politikai döntésig jusson el, nemcsak a civilek határozott lépéseire volt szükség, hanem a politikusok botladozására is. 1995 óta ugyanis valamennyi kormány szervezési és jogi hibákat követett el a katonai beruházás tervezése során. A mindenkori döntéshozók a 2004 elején kirobbant tiltakozási akcióig kizárólag biztonságpolitikai érdekekre, majd NATOnak tett kormányzati ígéretekre hivatkoztak, holott helyi civil szervezetek már 1997-ben jelezték a környezetvédelmi aggályaikat. A 2004-es európai parlamenti választás elıtt néhány hónappal történt „zengıi csata” azonban megváltozatta a politikai pártok kommunikációját. 2004 tavaszán a lokátor elleni tiltakozást a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ, valamint a nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz próbálta meg kihasználni. Mindez koalíciós feszültséghez vezetett, hiszen a liberális környezetvédelmi miniszter, valamint a Fidesz egyaránt civilek és a környezetvédelmi érdekek pártjára állt az eredeti helyszínhez ragaszkodó szocialista vezetéső honvédelmi tárcával szemben. Ugyanakkor a kormány a koalíciós ellentéttıl eltekintve sem tudott egységes és határozott álláspontot kialakítani a kérdésben, ami személyesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök esetében is feltőnı volt. A kormányfı mintha maga is hozzájárult volna a kabinet számára korántsem kedvezı ügy elnyújtásához. 2005 februárjában bejelentette, hogy a Zengıre tervezett NATO-lokátor nem épülhet meg a korábban engedélyezett módon, mert akkor több tucat fát kellene kivágni. A miniszterelnök a nyár folyamán már a helyszín megváltoztatására is elképzelhetınek tartotta, majd július közepén egy váratlan fordulattal kijelentette: a kormány egy tesztrepülés végrehajtásával megbizonyosodott arról, hogy Magyarország légtere fıleg déli irányból védtelen, melyre megnyugtató megoldást a Zengıre tervezett radarállomás tudna adni. Ezzel azonban csak azt érte el a kormányfı, hogy az ellenzék részérıl Magyarország biztonságának veszélyeztetésével, valamint a Zengıre tervezett lokátor erıltetésével vádolják meg. Ugyanakkor az újabb politikai vita az ellenzék számára sem hozott elismerést, és ezzel sokadszorra voltak kénytelenek elkönyvelni a pártok, hogy a Zengı-ügyet nem sikerült a belpolitikai versengéshez kapcsolni. A civilek pedig tudatosan távol tartották magukat a pártoktól, észlelve, hogy céljukat ezúttal nélkülük is elérhetik, nem úgy, mint például a bısi vízlépcsı elleni 1998-as tiltakozás idején. A politikai szereplık közül talán egyedül a nyáron megválasztott köztársasági elnök, Sólyom László tekinthetı nyertesnek, aki Zengıre tervezett NATO-lokátor ellenzését régóta szívügyének tartotta. Az ı esetében azonban éppen az államfıi pozíció teszi lehetetlenné a civil siker learatását. Sıt az ügyben vállalt szerepével, és azzal, hogy a miniszterelnök éppen a Sándor-palotában jelentette be a kormány döntését az a gyanú vetül a köztársasági elnökre, hogy esetében az államfıi és a civil aktivista szerep nem vált el teljesen. Ki veszített?

7

Mivel a pártok közül a Zengı-ügyben a kormányoldal a másfél éves eredménytelen huzavona miatt tőnik vesztesnek, az ellenzék pedig képtelen volt saját céljaira felhasználni a történteket, a politikai szereplık számára a kármentés maradt az egyetlen lehetıség, melynek célja a rivális vesztesként való feltüntetése. Ezt tette Gyurcsány Ferenc, amikor a radarépítés helyszínét megváltoztató döntés utáni elsı nyilatkozatában emlékeztette arra a közvéleményt, hogy kabinet szakított a civilekkel nem egyeztetı elıdök gyakorlatával, valamint a Zengıre kiadott építési engedélyrıl még az Orbán-kormány döntött. De ezt tette Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is, amikor Zengırıl szóló döntés visszhangját kihasználva sietett kijelenteni, hogy a NATO-nak tett – Magyarország számára részben teljesíthetetlen felajánlások még az elızı kormány idején születtek. A Fidesz képviselıi szintén kármentés céljából azzal vágtak vissza: a lokátor Zengıre telepítésérıl szóló döntést már a szocialistaszabad demokrata kormány hozta meg, sıt, a Gyurcsány-kormány alatt történt meg, hogy a környezetvédıket erıszakkal próbálták eltávolítani a helyszínrıl. A Fidesz véleménye szerint ráadásul a Medgyessy-Gyurcsány kormányoktól csak koncepciótlanságot, tanácstalanságot, és kapkodást lehetett tapasztalni a Zengı-ügy kapcsán. Ebben az esetben tehát a politikai pártok számára nem az vált fı kérdéssé, hogy ki gyızött, hanem, hogy ki tekinthetı inkább vesztesnek. SZABÓ GÁBOR: KORMÁNYDÖNTÉS A NATO-RADAR HELYSZÍNÉRİL. ZENGÉSEK ÉS SUTTOGÁSOK - HVG, 2005. NOVEMBER 30.

Meghátrált-e a kabinet, vagy helyrehozta az Orbán-kormány hibás döntését, amikor a Zengı helyett a szintén mecseki Tubest jelölte ki a NATO által finanszírozott radar helyszínéül? A két csúcs közötti távolság 16 kilométer - és több tíz milliárd forint. "Nem a civil tiltakozások döntik el, hogy a Zengı-csúcson megépül-e a lokátor" - írta tavalyi nyílt levelében Zsáli János, Pécsvárad 1998 óta regnáló független polgármestere. Pedig mintha mégis ezt történt volna. "Az Orbán-kormány által 2001-ben hozott döntés rossz volt. (...) vizsgálatok, konzultációk alapján javasoljuk, a Zengı helyett a Nagy-Tubes-tetıre kerüljön a katonai radar" - igyekezett pozitív üzenetet kötni a tiltakozást követı kormányzati meghátráláshoz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Sólyom László köztársasági elnöktıl távoztában a múlt szerdán. A magyar légtér védelmét ellátó három lokátor közül a békéscsabai és a védett természeti területen található bánkúti a még a Horn-kormány idején a NATO-val kötött megállapodás alapján már elkészült. A szintén védett helyre telepítendı mecseki ellen azonban - noha az Orbán-kormányzat idején annak rendje s módja szerint engedélyezték a hatóságok - helyi és nemzetközi zöld szervezetek tiltakoztak, s polgári engedetlenséggel akadályozták a felvezetı földút nyomvonalának korrekcióját és leaszfaltozását (HVG, 2004. február 21.). A többletköltségek miatt utasította el a Honvédelmi Minisztérium (HM) az áttelepítést, cáfolva, hogy a zengıi létesítmény természeti értékeket fenyegetne, így például a csak a Kárpát-medencében élı bánáti bazsarózsát. A kormányfı a civilek elszántságát látva elıször egy akadémikusokból is álló bizottságot kért fel az egyéb lehetıségek véleményezésére, de ez a fórum is a minisztériuméhoz hasonló eredményre jutott. Az ezt követı kormányzati hallgatást Sólyom ugyancsak csendes, "magánemberi" túrája törte meg szeptember közepén. Noha épp az ı elnöksége alatt szögezte le, még 1991-es határozatában az Alkotmánybíróság, hogy az államfı békeidıben nem vezeti közvetlenül a fegyveres erıket, s fıparancsnokként "legfeljebb a személyügyi és reprezentatív hatásköröket kaphatja meg", a kormány aligha

8

akart még egy "kirándulást", fıleg nem egy, az elıdeinél nyilvánvalóan aktívabb elnöktıl éppen választás elıtt. A döntést "nem neki kell legitimálnia, de jó, ha tud róla, és egyetért vele" - indokolta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a szerdai kormányfıi vizitet, hozzátéve, "a köztársasági elnök álláspontja számunkra is mérvadó". Közleményének a témának szánt egyetlen mondatában Sólyom "a kormány döntését tudomásul vette, és azt az alkotmány környezetvédelmi elveivel összhangban lévınek nevezte". Ugyancsak a "tudomásul tudjuk venni" fordulattal válaszolt a HVG kérdésére Herbert Tamás, a Civilek a Zengıért Mozgalom vezetıje, jelezve azt is: figyelemmel kísérik majd az engedélyezést. A nevét feltehetıen a galambokról kapó, egykor Tubicának is nevezett, 612 méter magas Tubesen most egyébként repülésirányító rádióállomás, valamint katonai mikrohullámú berendezések találhatók a szaktárca mintegy 1 hektáros, a természetvédelmi területbıl az 1970-es években kivett ingatlanán, mellette pedig mobiltelefon-tornyok. Mindezekhez aszfaltozott út vezet. A Zengıtıl eltérıen itt kifejezetten kapóra jönne, ha a radar mintegy 60 méter magas tornyára a mobilos adók is felkerülhetnének, s így csak egyetlen állomás maradna a toronyerdı helyén. A kézenfekvınek látszó megoldás hátulütıje a tetemes többletkiadás: a HM honlapja szerint a radar Tubesre helyezése 22-36 milliárd forintos pluszköltséggel jár, igaz, ez csak három-négy év múlva esedékes. Ezzel szemben maga a miniszter "reméli, hogy semmilyen formában nem érinti ez a költségvetést", illetve hogy "a kevés többletköltség (...) biztosítható". Kérdés, hogy az eredeti tervek szerint az említett három radar, köztük a zengıi 23,5 milliárd forintos (áfa nélküli) költségének a 77,35 százalékát ez esetben is viseli-e a katonai szervezet (a többi - döntıen telekvásárlási, út- és közmőépítési - kiadások Magyarországot terhelik), elfogadva az új helyszínre vonatkozó magyar érvelést. Eszerint a NATO által jóváhagyott "képességcsomagot" valósítják meg, csak egy másik hegycsúcson. A radar 2006-ig történı átadásáról egyébként 2002 májusában kötött szerzıdést a HM az olasz Alenia Marconi céggel, amely hasonló radarokat szállít a NATO-tagoknak, s újabban nem esik szó a kötbérrıl, amit a zengıi beruházás késleltetése ellen hoztak fel a katonák. Azt Juhász is elismerte, hogy ami a képességeket illeti, a Tubesrıl nem "látja" a radar a paksi atomerımő körzetét, legalábbis a 100 méter alatti magasságban, a kisgépes terrortámadások valószínő territóriumában. Igaz, ez a 70 méterrel magasabb Zengırıl is elmondható, tehát mindenképpen szükség lenne úgynevezett réskitöltı - a dombok által árnyékolt területeket ellenırzı - és mobil radarokra. Csakhogy a zengıi telepítés esetén ezekbıl kevesebbre lett volna szükség, s így már érthetıbb, miért kellett közel két évig packázni a példátlanul széles Zengı-védı koalícióval. A Tubest ugyanis csak a szaktárca honlapja emlegeti az alternatív lehetıségek közt, a Zengı-bizottság elé azonban annak idején nem vitte ezt a lehetıséget. A zömmel civilekbıl álló - de a jelek szerint nem igazán független - bizottság viszont csak a minisztériumi javaslatokat értékelte ki. "Mostanra kiderült: a Tubesen levı tornyok jövıre leszerelhetık, tavaly, a Zengı-bizottság mőködésekor azonban még nem volt tervben" igyekezett megvilágítani a HVG-nek Bocskai István, a HM kommunikációs igazgatóhelyettese, hogy korábban a Tubes miért nem került szóba. Továbbra is homályos, hogy valójában mi okozta a hirtelen fordulatot. Az irányváltás gyorsaságára jellemzı, hogy maga Toller László, Pécs szocialista polgármestere is csak napokkal korábban, de - mint a HVG-nek fogalmazott - még "idıben", szerzett róla tudomást.

9

Így aztán még nem tudható, lesz-e Pécsett lakossági ellenállás a közeli Tubesen tervezett torony ellen. A városházán mindenesetre a múlt pénteki közgyőlésen már vita kerekedett, egy MDF-es képviselıjelölt pedig a helyi népszavazás gondolatát is felvetette. A Zengı-ügy mellett a köznyelvben lehallgatóként emlegetett, a HM szóhasználata szerint katonai híradás-technikai toronyként szolgáló zempléni kánya-hegyi objektum építése jelzi, hogy erıs civil nyomás nélkül a HM továbbra is erıbıl valósítja meg fontosnak vélt beruházásait, ezúttal egy magántulajdonban lévı erdıben, a havasalji rózsa élıhelyén. Az Encsi Városi Ügyészség vizsgálata szerint az építési engedély kiadása törvénytelen volt, az illetékes közigazgatási hivatal pedig - igaz, két évvel az építkezés után - elutasította az építést elıkészítı cég telekhatár-rendezési kérelmét. A HM szerint azonban minden rendben van, ami annyiban igaz is, hogy - mint az ügyészség megjegyzi - óvása "jóhiszemően szerzett jogokat nem sérthet". Vagyis miközben a zöld szervezetek a Zengıre koncentrálták erıiket, csöndben fölépült egy nem kevésbé tájromboló, 65 méter magas torony, ráadásul még csak nem is szabályosan.

MESSZE ZENGİ GYİZELEM - HETI VÁLASZ, 2005. DECEMBER. 01., 5. ÉVFOLYAM 48. SZÁM

A vízlépcsı elleni civil fellépés óta nem értek el olyan sikert a hazai környezetvédık, mint most, amikor a kormány úgy döntött, hogy a Zengı helyett a Pécs melletti Tubes-tetıre javasolja a NATO-radar telepítését. Sólyom László köztársasági elnököt személyesen tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök arról, hogy nem a tervezett helyszínen építik meg az új lokátorállomást, hanem a Zengıvel szembeni csúcson, a Nagy-Tubesen. A kormányfı november 23-án Juhász Ferenc honvédelmi miniszter és Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter kíséretében kereste fel az államfıt a Sándor-palotában. Az Országgyőlés 1995-ben döntött úgy, hogy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, a Mecsek legmagasabb csúcsán helyezik el a NATO-lokátort. Amikor felrémlett a veszélye, hogy a határozat alapján megkezdıdik az építkezés, Hosszúhetény, Pécsvárad, Mecseknádasd, Bonyhád és Zengıvárkony lakói összefogtak. 2004 februárjában a Herbert Tamás vezette Civil Szervezetek a Zengıért Mozgalom, a Pécsi Zöld Kör, valamint a Védegylet tagjai farönkökkel torlaszolták el az utakat. A környezetvédıket a kivitelezı biztonsági emberei erıszakkal távolították el. A cég végül úgy döntött, elvonul a munkagépekkel, a területet kezelı Mecseki Erdészeti Rt. pedig birtokháborításért feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A Honvédelmi Minisztérium mindent elkövetett, hogy 2004. február 15-ig elkezdıdjön a lokátor építése, mert addig szólt az Országos Környezet- és Vízügyi Felügyelıség által kiadott környezetvédelmi engedély. Versenyt futottak az idıvel, azt gondolván, ha betartják a jogszabály elıírta határidıket, semmi sem akadályozhatja meg a radar felépítését. Csakhogy a katonai beruházással szemben komoly alkotmányossági érveket hozott fel az Alkotmánybíróság egykori elnöke, Sólyom László, és szót emelt az építkezés ellen Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyőlési biztosa is. Az ombudsman vizsgálatában leszögezte: "A Zengı-hegy természetvédelmi jelentısége mind az élet természeti alapjainak megırzése, mind a jövı generációk jogaira tekintettel

10

változatlan. Nincs olyan új körülmény, amely a védettség csökkentését indokolná vagy elkerülhetetlenül szükségessé tenné. Sıt, az EU élıhelyvédelmi egyezményéhez való csatlakozásunkkal a Zengı-hegy jelentısége még növekedett is." Megállapította: a lokátor építése 2004. február 15. után jogszerően nem kezdıdhet el. A Honvédelmi Minisztérium példátlan módon reagált: az ombudsman véleménye súlyos tévedés, a szószóló túllépte hatáskörét. Juhász Ferenc közölte, ha az engedélyek lejártak, akkor újra kell kérni ıket. Sólyom László úgy látta, nem volt ok a fennhéjázó válaszra, hiszen Lenkovics tüzetesen megvizsgálta a hatósági eljárásokat is, a jogellenes titkosítást, az elegendı indokolás nélkül meghozott vagy megváltoztatott határozatokat, a hatályukat vesztett engedélyeket. Sólyom szerint az egész procedúrát ugyanaz a hozzáállás jellemezte, mint az ombudsman fellépésére történı reagálást. Az Alkotmánybíróság tíz évvel a zengıi akció elıtt, 1994-ben mondta ki, hogy "az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. A védelmi szint csökkentésének mértéke az elérni kívánt célhoz képest ekkor sem lehet aránytalan." A határozat elıadó bírája Sólyom László volt. Másfél évvel a civilek polgári engedetlenségi demonstrációja után, 2005 szeptemberében Sólyom visszatért a Zengıre - már mint köztársasági elnök. Miután a legfıbb közjogi méltóság is kiállt a környezet védelme mellett, súlyos politikai dilemma elé került a kormány. A kabinet úgy hátrált ki a konfliktusból, hogy - "váratlanul" honvédelmi szempontból is szerencsésebb helyszínre akadt a Zengınél. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleménye szerint "a Tubes ilyen megoldás, amelynek a Zengıvel szemben van egy katonai elınye is: az országhatártól Pécs felé repülı objektumokat jobban "látja". A terület védettségi állapota sem romlik, hiszen a katonai bázis jelenleg sem áll természeti oltalom alatt, ráadásul az új radar már meglévı berendezések helyére kerülhet." "A kormány alkotmányos döntést hozott azzal, hogy nem a Zengın lesz a lokátor. Az új helyszínt elfogadom, mert kompromisszumra van szükség a környezetvédelmi és a honvédelmi érdekek között, s nem utolsósorban kötelezettségeink is vannak a NATO-val szemben" - kommentálta a fejleményeket a köztársasági elnök. A döntést a "Zengı-koalíció" is tudomásul vette, mert úgy látja, a több rossz megoldás közül itt történne a legkisebb környezetkárosítás. Elfogadásuk feltétele, hogy a jelenlegi útfelület a természeti környezet rovására nem bıvülhet, és kizárólag a honvédség kezelésében álló területet használhatják fel. Remélik, hogy ezúttal a helyi lakosságot is korrekt módon tájékoztatják. A cikket a HetiVálasz.hu oldalon a http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=12680

következı

címen

találja:

11

BUNDULA ISTVÁN: KAPITULÁCIÓ - A ZENGİ-ÜGY MEGOLDÁSA. - MAGYAR NARANCS, 2005. DECEMBER 8. Több tíz milliárd forint pluszterhet ró a költségvetésre a kormány azon döntése, hogy a harmadik magyarországi NATO-finanszírozású radart a Zengı helyett a Tubesre telepítik. A módosítást a zengıi telepítés ellen fellépı zöld szervezetek vitathatatlan sikerként könyvelhetik el. Bár ebben az évben is röppentek föl idınként hírek a Zengıre tervezett lokátorállomásról, tavalyhoz képest idén alábbhagyott a köztérben a radarvita. Innen nézve váratlan volt az a két héttel ezelıtti kormánydöntés, amely a vitatott beruházás új helyszínéül a Pécshez közeli (a Zengıtıl 16 km-re fekvı, s annál közel 70 méterrel alacsonyabb) Nagy-Tubes tetejét jelölte ki. A zengıi építkezést ellenzı, s az ellen államfıvé választása után is demonstráló Sólyom László szőkszavú közleményben tudatta, hogy e megoldás összhangban áll a környezetvédelem elveivel. A legismertebb zöld szervezetek - a köztársasági elnöki megnyilvánulás-tól aligha függetlenül - ugyancsak elfogadhatónak tartják a döntést, már csak azért is, mert az egy több mint 30 éve honvédségi tulajdonban lévı területre vonatkozik ámbár egyikük sem felejtette el hozzátenni: a projekten tartják vigyázó szemüket. Elızmények A hazai rádiólokációs rendszer fejlesztését egy 1995. szeptemberi országgyőlési határozat rendelte el. A Nemzeti Radarbeszerzés keretében elıször két nagy teljesítményő lokátorról volt szó: egy Zengıre és egy Bánkútra telepítendırıl. Forrásaink szerint ekkortájt a Tubesrıl is készítettek tanulmányokat, ám e hegy a már mőködı katonai mikrohullámú berendezések, valamint Pécs közelsége miatt szóba sem jöhetett. Akkor még ugyanis orosz gyártmányú, nagy teljesítményő (1 MW-os) radarokban gondolkodtak, ami nemcsak a nagyváros tévé- és rádióvételi lehetıségeit vágta volna tönkre, hanem az emberi egészségre is ártalmas lehetett volna. A NATO-csatlakozás elıkészítésének (az ún. partnerségnek) az idején amerikai és kanadai szakemberek javaslatára Magyarország a szervezethez fordult: a közeli tagság, valamint az egységes védelmi hálózatba kapcsolhatóság miatt a katonai szövetség is vállaljon részt a finanszírozásban. Az 1999-es belépés után hosszas tárgyalások kezdıdtek - Kanada, Portugália és Spanyolország sokáig ellenezte, hogy a NATO nagy összegekkel támogassa az új tagországok fejlesztéseit. Végül sikerült megegyezni, mégpedig abban, hogy a szervezet öt új (3D típusú, minimális sugárzású) radar felállításába száll be. Ebbıl három Magyarországon épül - az eredeti zengıi és bánkúti helyszín mellé nyugati kérésre sorolták be Békéscsabát -, kettı pedig Csehországban. A NATO a költségek háromnegyedének átvállalásáért, valamint a karbantartás 2027-ig való finanszírozásáért 2006-os átadást kért cserébe. Bánkút és Békéscsaba, valamint a két cseh mőtárgy készen van: a harmadik hazai (és egyben a legfontosabb) állomás üzembe helyezésének idejérıl azonban korai volna nyilatkozni. Igen optimista feltételezés szerint 2007/2008 fordulójára megvalósulhat a projekt, ám még ebben az esetben is kétséges, hogy a Tubesre fenntartja-e a NATO a Zengıre vállalt karbantartási kötelezettségét. A katonák korábban attól tartottak, hogy a Zengı elvetése egyúttal a NATO-finanszírozás végét is jelentheti - azaz a megítélt 24 milliárd forint eddig fel nem használt részét a szövetség visszatarthatja -, de minimum újratárgyalják a támogatást, amelynek során az ügy

12

visszakerülhet a nemzetközi infrastrukturális komité elé. Ha ez történne, akkor ismét valamennyi tagállam hozzájárulását meg kellene szerezni a maradék elköltésére, ráadásul a 2004. tavaszi bıvítés után héttel több országgal kellene elfogadtatni a módosított terveket. Az eddigiek alapján forrásaink "pozitívnak" értékelik a NATO hozzáállását, azaz a szövetség nem száll ki a finanszírozásból - de az egyeztetések még nem zárultak le. A NATO-támogatástól függet-lenül is mélyebben a zsebbe kell nyúlni a központi költségvetésnek. A zengıi munkálatokra, illetve a munkálatok felfüggesztése miatti kötbérre már eddig kifizetett sok száz millió forinton kívül - a szaktárca kalkulációja szerint - 22-36 milliárdnyi egyszeri kiadással kell számolni, s további évenkénti százmilliókkal. A Tubes alacsonyabb a Zengınél, és utóbbi éppen az egyik leglényegesebb, a paksi zónát "takarja ki". Igaz, a katonák "határozottan ki merik jelenteni", hogy a legfontosabb feladatok az új helyszínrıl is elláthatók, de mindenképpen szükség van ún. réskitöltı mobil lokátoros egységekre is, mőszerekkel és kiszolgáló személyzettel - ami pénzbe kerül. Meghátrálás A zengıi helyszín elleni érdemi tiltakozások 2003 végén indultak és 2004 februárjától állandósultak. A hegyre vonuló helyi lakosok és támogatóik megakadályozták a felvezetı út megépítését: és az akciósorozatból médiaesemény lett, aminek hatására a politika meg-rettent. Hiába volt a kezdetektıl konszenzus a radarprojektben, az ellenzék magára hagyta a kormányzatot, amely elıször felfüggesztette a beruházást, utóbb - elsısorban a közelgı európai választás kampányára tekintettel - "független szakértıi" bizottság fölállításával próbálta húzni az idıt. A testület amúgy azt állapította meg, amit már mindenki tudott: hadászatilag, gazdaságilag, a megvalósíthatóság idıtartama szempontjából a Zengı a legjobb; az egyetlen érv, ami ellene szól, hogy védett természeti területen épülne. Az alapvetı kérdés a természetet aránytalanul nagy kár éri-e (mint a tiltakozók állították) vagy sem (mint a katonák mondták) - megválaszolatlan maradt; de hát ennek eldöntése nem is e testület kompetenciája volt. (Lásd: Vissza az alapokhoz, Magyar Narancs, 2004. december 16.) Egészen a legutóbbi ideig mind a katonák, mind a zöldek mereven ragaszkodtak a maguk igazához: abban, hogy az egyik oldal látványosan engedett, több tényezı játszott közre. Egyrészt a NATO egyre értetlenebbül szemlélte az eseményeket, s mindenképpen érdemi döntést sürgetett. Az is nyilvánvaló volt, hogy a közben államfıvé választott Sólyom már csak szakmai presztízsokokból - ha úgy tetszik, hiúságból - sem fogja még civilként hangoztatott véleményét (az egyszer már elért környezetvédelmi szinten nem lehet rontani) köztársasági elnökként megváltoztatni. Még akkor sem, ha álláspontja elvi jellegő volt, s azon ismeretek hiányában született, amik elnökként már a rendelkezésére állhattak. Informátoraink szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még tavasszal is eltökélt volt az eredeti vállalás teljesítésében; ám a kampány közeledése és Sólyom mindenki számára világos hajthatatlansága láttán úgy vélte, fölösleges a választások elıtt eggyel több potenciális konfliktusforrást bevállalni. A helyzetet végül is az a modernizálási folyamat oldotta meg, amelynek során a helyszínként korábban egyértelmően elvetett Tubesen bezárták az addigi objektumot. Igaz, a legalacsonyabb repülési sávban közlekedı repülıgépek optimális észlelhetıségében a Zengıvel semelyik helyszín sem vetekedhet - emiatt is ragaszkodott hozzá a honvédség mindvégig -, de az eredetinél rosszabb megoldások közül a Tubes a legkevésbé hátrányos. Így hát a kormányfı elfogadta a honvédelmi miniszter elıterjesztését. A politika - jobb- és baloldal - meghátrált. A zöldek joggal lehetnek büszkék az eredményre: kitartó ellenállásukkal elérték céljukat, a zengıi radar tervét a kormány végképp elvetette.

13

Kilátások Pedig a zöldek annak ellenére gyıztek, hogy konkrét kifogásaik közül lényegében egyetlenegy sem volt helytálló. Fura módon az ellenállásnak az egyetlen ésszerően is elfogadható momentuma az az indulat (vagyis ésszel éppen hogy nem megfogható érzet) volt, miszerint a Zengıre ne telepítsenek semmiféle radart, mert csak. Kész. Normális helyeken ilyenkor párbeszédbe elegyednek a felek a patthelyzet feloldásáért: és a magunk részérıl azt láttuk, hogy erre, ha olykor félszívvel is, de a katonák voltak inkább nyitottak. Amikor elıször rekonstruáltuk a történteket (lásd: Csata a csúcson, Magyar Narancs, 2004. április 29.), rendre azzal szembesültünk, hogy valamennyi - jogos - lakossági aggodalomra a Honvédelmi Minisztérium (HM) igyekezett racionális válaszokat adni. Például a helyiek kezdetben magától értetıdıen tartottak a sugárveszélytıl; a HM független intézetet vont be, amelynek a mérései mindenben alátámasztották az elızetes katonai adatokat. A beruházás ellenzıi újabb és újabb kifogásokkal éltek - ez talán természetes is. De ezek a támadások újra és újra eredménytelenek maradtak, mivel a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága, Legfıbb Ügyészsége és Katonai Fıügyészsége a civilek vélelmeivel szemben a radar-telepítés vitatott fázisait törvényesnek találta. A zöldek a törvényesség frontján kudarcot vallottak. A médiát ellenben a legdörzsöltebb politikai píárcsapatot megszégyenítı profizmussal használták: nemegyszer tényszerően hamis állításokat dobtak be (például hogy a HM félrevezeti a NATO-t), amivel olyan kommunikációs elınyre tettek szert, amit az apparátus egy pillanatig sem tudott ellensúlyozni. Kérdés, hogy az ún. civil szféra, amely oly szívesen állítja szembe a maga mőködését a politika piszkosságával, meddig alkalmazhatja sikerrel az ilyesfajta, eddig csak a pártoktól látott dezinformációs célzatú technikát. Mentségként persze fölhozható: aki gyöngébbnek érzi magát, az érthetıen fordul agreszszívabb módszerekhez. Ha a zöld szervezetek trükkjeire van is magyarázat, Lenkovics Barnabás Zengı-ügyi jelentésének a színvonalára nincs. Nem csupán az a gond, hogy az ombudsman bevallottan is zöld elfogultsággal kezelte az ügyet, hanem hogy elképesztı megállapításokra ragadtatta magát. Például annak ellenére, hogy többször is legfıbb autoritásként hi-vatkozik az Alkotmánybíróságra, mondvacsinált okokból mellékesnek tekinti azt a körülményt, hogy a zöldek által legvitatottabbnak tartott jogszabályt (katonai felépítményeket civil hatóságok bevonásával katonai szervek engedélyezhetnek) az Alkotmánybíróság egyhangúan az alkotmánnyal összhangban lévınek talált. Ennél is abszurdabb volt az a kitétele, miszerint ha az építkezésnél nem károsodna is a természet, a HM-nek bizonyítania (!) kellene azt is, hogy a jövıben sem fog károsodni. (Per analogiam: mintha a HM legfıbb érve az lett volna, hogy a zöldek bizonyítsák be, hogy Magyarországon a jövıben sohasem lesz terrorcselekmény.) De ne feledkezzünk meg Sólyom Lászlóról sem, aki már említett elvi álláspontjával valódi súlyt adott a tiltakozásnak. Jelenlegi államfınk nézetét arról, hogy a temészetvé-delem elért színvonalát nem lehet csökkenteni, egy parlamenti bizottsági ülésen meglehetıs iróniával kommentálta Lenkovics helyettese, Takács Albert. ("Hadd mondjam el így magunk között, hogy ez egy ügyes blöff, ez ugyanis azt jelenti, hogy minden egyes autó beállításával az összes többi kocsi kibocsátását csökkenteni kellene. [...] Ezzel így nem lehet mit kezdeni.") (Részletesen lásd: Vagdalkozás a paragrafusokkal, Magyar Narancs, 2004. július 1.) Sólyom kijelentése mintegy új alapokra helyezte a tiltakozók nézeteit: s ezért lehetett aztán az ellenállás szimbóluma a bánáti bazsarózsa. Így magunk között elmondható - fıleg, hogy semmi tétje már -: ha valaki csak egyszer járt is a Zengın, és látta a tervezett felvezetı út vonalát, továbbá azt, hogy a "világállomány 90 százaléka" (ezt illett minden tudósításban

14

megemlíteni) még véletlenül sem arrafelé van, az pontosan tudja, hogy az egész bazsarózsakérdés egy vicc. Azaz mégsem: egy újfent nagyon ügyes kommunikációs húzás. Takács elıbb idézett hozzászólásában azt is mondta: "Ha a Zengı-ügy Amerikában merül föl, akkor az amerikai legfelsıbb bíróság azt mondja, uraim, ez politikai kérdés, és ezzel nem foglalkozunk." Függetlenül attól, hogy a Zengı-ügy végkimenetelét ki hogyan értékeli, a legrosszabb bizonyítványt a politika állította ki magáról. A radartelepítést (a légtérvédelem miatt) egy évtizeden keresztül mindegyik párt prioritásként kezelte. A megállapodást 2004ben a jelenlegi ellenzék felrúgta azzal, hogy a tiltakozások megindulásakor sunyin hallgatott: hiszen belpolitikai hasznot remélt abból, hogy a konfliktust a kormánynak kell kezelni. Nem kell nagy képzelıerı ahhoz, hogy belássuk: egy négypárti sajtótájékoztató a Zengırıl egészen más mederbe terelte volna az eseményeket. De felrúgta a megállapodást a jelenlegi kormány is azzal, hogy a tubesi helyszín bejelentésekor visszafelé mutogatott: hiszen belpolitikai hasznot remél abból, hogy a Fidesz-kormány "rossz helyszínválasztására" keni a konfliktust. (Ami ostobaság: a Zengı már a 90-es évek elsı felétıl evidenciaként kezelt helyszín volt.) A zöldekben legfeljebb az csalódhat, aki elhitte, hogy tényleg más közéleti sítlust képviselnek; ám hosszú távon semmi tétje sem volt nyomulásuknak. A radarkérdés politikai kezelése ellenben a legpesszimistább vára-kozásokat erısíti: hiszen a Zengı ügye jelentıségében messze elmarad az államháztartás egyre elodázhatatlanabb megreformálásáétól. Ami elképzelhetetlen kiegyezés nélkül, és aminek minden bizonnyal nem mindenki fog tapsolni de amitıl az függ, hogy lesz-e itt normálisan mőködı ország vagy sem. Nagy illúzióink ne legyenek. MÉSZÁROS BÁLINT: RADARÁLLOMÁS A TUBESEN - MÁSODIK NEKIFUTÁS. - MAGYAR NARANCS, 2006. FEBRUÁR 2. A lokátorállomás zengıi helyszínének elvetése után már zajlanak a tubesi telepítés elıkészületei. A helyi civilek hevesen tiltakoznak - kérdés, hogy a Zengı-koalícióban részt vevı "nagyok" nélkül ez mire lesz elég. Ha a politika megint berezel, az nagyon sokba fog kerülni. A radarrendszer (anyakönyvi nevén: a légvédelem rádiólokációs felderítı, információs és vezetési rendszere) gyökeres átalakítása 1995 óta szerepel a napirenden. Akkor dılt el, hogy az elképesztı mőszaki színvonalú, 131 készletnyi, több mint hatezres létszámmal méregdrágán üzemeltetett orosz radarokat korszerő, háromdimenziós, távvezérelt berendezésekkel váltják fel. Az új alaprendszer a Zengın és a Bánkút mellett felállított objektumokból és kiegészítıikbıl állt volna, a helyszíneket utóbb amerikai és német szakértık is jónak minısítették. A NATO-csatlakozás idıszakában az egységes légvédelmi rendszerhez való illeszkedés miatt szükségessé vált egy harmadik (a békéscsabai) radar telepítése is. Az új eszközök üzembe állásával a légtérfigyelés költsége a jelenlegi évi ötmilliárdról 750 millió forintra csökkenne. A beruházásoknak 2006. szeptember 30-ig kellett volna elkészülniük; a beszerzés, az építés és a 2027-ig tartó üzemeltetés 23 és fél milliárd forintos számláját a NATO fizeti, nekünk 153 milliót kell állnunk a radar árából, valamint a telekvásárlást és az objektum kerítésén kívüli út- és közmőépítési munkákat. A bükki és a békéscsabai torony már áll, a zengıi helyszín azonban a civilek ellenállásába ütközött. A katonai szakértık pusztán megkeresték a technikai értelemben vett legjobb helyszínt, és nyilván legrosszabb álmaikban sem bukkantak fel a késıbbi események. Meglepetésként érte ıket és a Honvédelmi Miniszté-riumot (HM) a meglehetısen késın

15

ébredı helyiek tiltakozása és a hozzájuk csatlakozó országos szervezetek fellépése, melyeknek így egyesített erıdemonstrációra és imázsépítésre is kiválóan alkalmas gyakorlóterep hullott az ölükbe. Miután a politikai pártok ritkán látott egyetértésben lapítottak, a kormány meghátrált (mindezt lapunk részletesen végigkövette, lásd: Kapituláció, Magyar Narancs, 2005. december 8. és az ott közölt hivatkozások). B terv A határidı szorításában a lokátornak olyan új helyet kellett keresni, amelyet elvisel a lakosság, a Zengınél kevésbé piszkál bele a természeti környezetbe, de azért ha lehet, az ellenséges repülı tárgyak észlelésére is alkalmas ("metróba elég nehéz radart telepíteni" fogalmazott egy ízben Bocskai István, a HM szóvivıje). A jogászokból, akadémikusokból, környezetvédelmi és katonai szakértıkbıl álló Zengı-bizottság két fordulóban újabb helyszíneket vizsgált meg a Mecsekben, majd sík vidéken, de a háromdimenziós radar kihagyását - több, jelenleg üzemelı egység továbbmőködtetésével - is számításba vette. A grémium is arra a szomorú következtetésre jutott, hogy ahol kevesebb természetkárosítással valósítható meg az építkezés, onnan lehet legkevésbé rálátni az ország légterére (a kilengésre vonatkozó követelmények miatt a torony nem lehet 80 méternél magasabb), és ott van szükség a legtöbb pótlásra is - sok pénzért. A kompromisszumkeresés végeredménye a Mecsek második legmagasabb pontja, a Zengıtıl 14 kilométerre lévı és öt éve Pécs közigazgatási területéhez csatolt Nagy-Tubes hegy lett, amely már az évtizeddel korábbi keresgéléskor is felmerült. A hegy csúcsa hetven méterrel alacsonyabb a Zengıénél, viszont a csúcsán lévı kéthektáros, bekerített telken jelenleg is földúton megközelíthetı honvédségi rádióállomás üzemel. A balvégzető Zengı-ügy óta mind a kormány, mind a HM tojásokon lépked. Gyurcsány Ferenc november végén bejelentette ugyan, majd kormányhatározat is megerısítette az új helyszínt, ez azonban egyelıre hangsúlyozottan csak ajánlás. A fiaskóból tanulva megfordították az ügymenetet: végleges döntést csak a helyi civil, szakmai, társadalmi egyeztetés és az azt követı engedélyeztetési eljárás után hoznak. A HM is minden fórumon azt ismételgeti, hogy csak az új lehetıséget vizsgálják. Ennek megfelelıen Bocskai István sem tudott lapunknak részletekkel szolgálni. Mint mondta, év végéig elkészül a tubesi helyszín megvalósíthatósági, valamint elızetes környezeti hatástanulmánya, utána lehet érdemben állást foglalni. Az egyetlen elkészült vizsgálat a sugárhigiéniás felmérés, ennek alapján a helyszín megfelelı (lásd a keretes írást). Nem zárultak le a NATO-val folytatott tárgyalások sem, így nem tudni, hogy a Zengıre szánt hozzájárulását a szövetség fenntartja-e. A Tubes-gerinc és a déli hegyoldal a Mecsek növénytanilag legértékesebb része több mint ötven védett növényfajjal, melyek közül kettı fokozottan védett. A hegy része az unió különös védelem alá tartozó Natura 2000 területének. Emellett népszerő kirándulóhely, a csúcson 25 méter magas kilátóval. A most is ott álló honvédségi antennákkal és a Pannon GSM acéloszlopával azonban érintetlennek nem tekinthetı, ráadásul a radartoronyba valamennyi berendezés áttelepíthetı, s így öt acéltornyot lehetne megszüntetni. A HM pedig esküdözik, hogy sem az építkezésnél, sem az üzemeltetésnél nem terjednének túl a saját területükön, és a meglévı út bıvítésére sincs szükség. A felderítési lehetıségekben ezerméteres magasság felett gyakorlatilag nincs különbség a Zengıhöz képest, viszont kis magasságban (száz méter) a környezı hegyek miatt az ország belsejében - Paks irányában - és délnyugat felé lefedetlen területek maradnak. Ezért réskitöltı radarokra van szükség, és a tervektıl eltérıen tovább kell üzemeltetni a medinai

16

gerincradarszázadot évi mintegy 760 millióból (egy hivatásos katona évente 4 millió forintban van). Tekintve, hogy a régi, egyszer már felújított berendezések nagygenerálja éppen esedékes, az is elvisz 320-540 milliót, de 3-4 éven belül így is szükség lesz négykészletnyi új berendezés megvásárlására. Ezt egészen biztosan a magyar büdzsébıl kell lecsípni, ráadásul a fix áras NATO-val közös beszerzés helyett egyedi beszerzéssel. Ennek költségét a szaktárca a rendszerbe állítással és a 20-25 éves üzemeltetéssel együtt 22-36 milliárd forintra becsüli. Ha a lokátorállomás mégsem a Tubesen épülne fel, az összeg tovább növekedne: a szóba jöhetı helyszínek biztosította kisebb lefedettség miatt újabb bázisok kialakítására volna szükség. A NATO-finanszírozásról folyó tárgyalások során elıször igazolni kell, hogy a Tubes is teljesíti a minimális katonai követelményeket, majd a mőszaki megvalósíthatóságot bírálják el, pénzrıl csak ezek után esik szó - elég kicsi a valószínősége, hogy ezt a mősort a kedvünkért harmadszor is eljátszanák. Ha minden jól megy, az engedélyeztetésre akkor is minimum egy évet kell számolni - az államigazgatási eljárást nem lehet sürgetni. Ide ne Mivel a majdani hatástanulmányok birtokában a hivatalok pozitív hozzáállása könnyebben feltételezhetı, a legtöbb azon múlik, mekkora cirkusz alakul ki a helyszín körül (a hasonló adottságú bükki Borovnyák-tetın különösebb felhajtás nélkül építették meg a "nagy fagyit"). Eddig úgy tőnik, hogy az érintettek megosztottak. Toller Lászlónak, Pécs polgármesterének nincsenek kifogásai, a városiak egy része viszont hallani sem akar a lokátorról. Elsıként Borhidi Attila, a pécsi egyetem botanikusprofesszora, a Fidesz helyi alelnöke jelent meg a vártán. Az általa szervezett decemberi demonstráción vagy százan tiltakoztak a tervek ellen, mondván, a Tubes a Zengınél is értékesebb hely, és a létesítmény miatt a város katonai célponttá válna. Lapunknak Borhidi kifejtette, hogy bár a Fidesz városi szervezete mellette áll, nem politikai akcióról van szó, hanem egész egyszerően nem való oda a radar. Nem hiszi el, hogy a megvalósításkor a már most is roncsolt területen belül maradnának: "A magyar építkezéseknél három dolog biztos: nem készül el idıre, nem tartják be az elıírásokat, és nem az lesz a végeredmény, amirıl szó volt. A toronynak két emelet mély alapot kell csinálni, mivel itt a kızet a felszínen van, ez csak nagy rombolással fog menni. De az a felvezetı út is semmi." Bár a HM cáfolja a biztonsági kockázatot, a professzor emlékeztetett, hogy "a szerbhorvát háborúban is mindig a templomtornyot lıtték ki elıször, és nem azért, mert utálták a papot". Szerinte sokkal jobb lenne Mórágyon felállítani a radarállomást, ahol tudomása szerint a környék lakossága sem ellenezné; a felmerülı pluszköltségekrıl azt gondolja, hogy az nem lehet szempont akkor, amikor 170 ezer ember biztonsága a tét. Januárban az egyszer már bevált recept szerint megalakult a Civilek a Mecsekért Mozgalom is, amelyhez egyre több, a katonai célponttá válás, az elektromágneses sugárzás, a tájképrombolás és a telekelértéktelenedések miatt aggódó magánember csatlakozik. Az aktivisták tisztában vannak azzal, hogy egy hónap múlva, a választási kampányban már nem fog hallatszani a hangjuk; legújabb akciójuk, hogy a helyi közgyőlésnél közmeghallgatást indítványoztak - az ehhez szükséges 6500 aláírást valószínőleg nem lesz nehéz megszerezniük. Pánovics Attila, a Pécsi Zöld Kör elnöke pedig rámutatott, hogy készülhet akármilyen szakvélemény, ha az emberek zsigerbıl nem akarják a létesítményt, akkor az sem fogja ıket meggyızni. Minden irónia nélkül hivatkozott a HM által szervezett lakossági fórum azon résztvevıjére, aki szerint a demokráciába az is belefér, ha a tiltakozásának oka az, hogy csak.

17

A radar vitathatatlanul téma a városban, az ilyenkor szokásos kísérıjelenségekkel. Egyesek tudni vélik, hogy a beruházást az Európa Kulturális Fıvárosa címért cserébe kell elviselni (arról egyébként uniós grémium döntött), de a folklórba bekerült az az értesülés is, miszerint az építési munkálatokat majd a polgármester cimborái végezhetik el. Lehet, hogy kontraproduktív ötletnek bizonyul, de felemelte a hangját Körömi Attila is, aki még a Fidesz megyei listájáról került a parlamentbe, ám ma már a Jobbikot erısíti. A képviselı nem szenvedheti, hogy "a tavaszi magyarországi országgyőlési választások miatt a NATO-radar ügye pró és kontra egyre inkább a voksvadászat eszközévé válhat", ezért interpellálta a miniszterelnököt, és a NATO fıtitkárának írt levéllel megpróbálta a katonai szervezetet is jobb belátásra bírni. Oda lehet A nagyobb szervezetek azonban nem gördítenek akadályt a beruházás elé: nem azért, mert a fák és a bazsarózsa védendıbb lenne az embernél, hanem mert az érdekérvényesítés távlati lehetıségei más stratégiát igényelnek. Ezzel együtt nem meglepı, hogy a mostani ellenzık cserbenhagyásként élik meg a tartózkodásukat. A Védegylet, mint a lehetséges rossz megoldások közül a legkevésbé rosszat, tudomásul vette a kormánydöntést, mivel úgy ítélték meg, hogy a Zengı körül kialakult helyzetbıl ennél a kompromisszumos megoldásnál többet nem lehet kihozni. Az ügyet azonban még nem zárták le, mert - tudtuk meg Vay Mártontól - "az ördög a részletekben rejlik, és amíg nem kerülnek nyilvánosságra a teljes tervek, fennáll a lehetısége, hogy újra hallatnunk kell a szavunkat". A szervezet munkatársa úgy véli, a Zengı-mozgalmat hiteltelenítenék el, ha most átvonulnának a Tubesre: "Az jönne ki, hogy a jogi, ökológiai érvek csak ürügyül szolgáltak, valójában mi mindent elleneztünk, a lokátort, a katonaságot, az egész NATO-t, és azt se tudjuk, tulajdonképpen mi bajunk van." A biztonságpolitikai kérdést kompetencia hiányában továbbra sem boncolgatják, de a sugárterhelésrıl megjegyezte: "Most azt mondják, nem veszélyes, de például amióta röntgent használnak, ezredrészére csökkent a megengedett dózis, és a régi mobiltelefonokról is beismerték, hogy nem voltak azok annyira egészségesek." Az egykori Zengı-koalíció másik oszlopos tagja, a Greenpeace egyelıre kivár. Csáki Roland, a zöldszervezet kampányszervezıje szerint a legfontosabb, hogy védett terület ne sérüljön. Az ígéretek szerint ez teljesülni fog, de az csak ezután válik el, hogy vajon valóban igaz-e az állítás. Ugyan maga a radarberendezés megegyezik a korábban telepítettekkel, de a felépítmény, az alapozás és a megközelítés esetleges eltérései miatt meg kívánják várni a honvédség pontosabb adatait. A miniszterelnökkel és a környezetvédelmi miniszterrel folytatott egyeztetés után Sólyom László is tudomásul vette a kormánydöntést, és azt az alkotmány környezetvédelmi elveivel összhangban lévınek találta. Bár politikai döntés formálisan még nem született, a szándékok nyilvánvalóak. A kormányoldal tapogatózva halad elıre, a Fidesz pedig vonogatja a vállát, hiszen adott esetben a saját majdani helyzetét nehezítené meg. A nélkülözhetetlennek vélt kört azért lefutották: "Eddig sajnos csak koncepcióhiányt, tanácstalanságot, esetenként kapkodást tapasztaltunk a Medgyessy-Gyurcsány-kormány részérıl ebben az ügyben. Vagyis a luxusbaloldal négy év alatt ezt a problémát sem volt képes megoldani" - fogalmazott közleményében Simicskó István. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a választások után a helyi érdek kontra közérdek viszonylatban könnyebb lesz keménynek lenni, és az államháztartás renoválása közepette igencsak megnéznék annak a néhány tízmilliárd forintnak a helyét. Elvileg jó

18

Az elızetes vizsgálatokat az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet végezte. Ennek során a radar rendszeradataiból és mőködése jellemzıibıl következı értékeket vetették össze az ENSZ és az EU ajánlásaiból, valamint a hazai szabályozásból adódó határértékekkel. Összességében a felépítendı berendezés környezeti terhelése kisebb, mint egy GSM-toronyé, bár az összehasonlítás nem igazán helyénvaló: a radar impulzusos mőködése kétségtelenül veszélyesebb, ellenben a légtérbe irányul, szemben a mobiladó egyenletesebb, de lefelé irányuló sugárzásával. Az intézet szakvéleménye ugyanakkor további elıkészületeket tart szükségesnek. Az elızetes helyszíni méréseken túl vizsgálni kell a rádiófrekvenciás expozíciók összegzıdését (például a Misina tetıi tévétoronnyal), s mindezt természetesen meg kell ismételni a telepítés után, továbbá célszerő volna a teljes rádiófrekvenciás spektrumról jelentı monitoringrendszer kiépítése is. Mőszakilag amúgy minden megoldható; az interferencia vagy a biztonsági követelmények miatt a dılésszög adott pontokon elektromosan feljebb állítható, aminek persze mindig a lefedettség csökkenése lesz az ára. SÓLYOM LÁSZLÓ: A TUBES JÓ ALKU VOLT. - MAGYAR NEMZET, 2006. MÁJUS 2. Munkatársunktól Sólyom László a Tubes mellett foglalt állást a mecseki NATO-lokátorállomás új helyszínével kapcsolatos vitában szombaton Pécsváradon, újságírók elıtt. „Olyan alku volt, amely képviselhetı” – mondta az államfı a Bazsarózsa-túra keretében, a Zengıre menet, amikor arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy elképzelhetı, a kormány a Pécs melletti Tubest jelöli a radar következı helyszínéül. A köztársasági elnök ezt bıvebben nem kívánta kifejteni, nyilatkozata így is váratlan volt, mivel az újságírók a szervezıktıl elızetesen azt az információt kapták, hogy Sólyom László nem ad interjút. Az államfı hangsúlyozta, hogy a túrán „a Zengıt védı közösség tagjaként” vesz részt. A civileknek a csúcs védelmében tett erıfeszítéseit értékelve közölte: „itt az eredmény, meg kell nézni, milyen csodálatos. Csak örülhetünk, azért is jöttem, hogy ezt együtt ünnepeljük”. A köztársasági elnök a bánáti bazsarózsa virágzása alkalmából rendezett hagyományos Bazsarózsa-túra keretében mintegy háromszáz lelkes környezetvédıvel sétált fel a Zengıre, ahol jelenlétében a hegyet védı aktivisták fotóiból nyílt kiállítás a csúcson álló geodéziai torony falán. Gyırffy Mihály, a Civil Szervezetek a Zengıért mozgalom tagja a szervezet ajándékával, egy, a Zengın talált úgynevezett kelta fibula másolatával lepte meg az államfıt. A tárgyról a kelták azt tartották, védi az ember egységét, egészségét, szerencsét hoz tulajdonosának. Gyurcsány Ferenc tavaly novemberben jelentette be: a kormány a Tubesre javasolja telepíteni az eredetileg a Zengıre tervezett radart.

19

MAJTÉNYI LÁSZLÓ: BAZSARÓZSA - ÉLET ÉS IRODALOM, 50. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Elõször az élményrõl kellene szólnom, azután a tanulságról. Hogy mit jelentett nekem a Zengõ, mi az, amivel itt találkoztam, amit tapasztaltam, és ami számomra érdekes volt, ami talán valamit változtatott is rajtam. A másik pedig a tanulság, hogy mi számomra a különössége a Zengõ történetének. (Élmény) Na, az én élményem az egy kicsit eltér attól, mint amely élményekrõl eddig itt hallottam. Hát én nem voltam, sajnálom vagy nem, de nem voltam télen, fagyban a Zengõn, nem emeltem rönköket és nem építettem akadályokat. Azért van valami fontos dolog, ami engem ebben a mozgalomban megfogott. Ugyanis... de közbevetõleg azt is el kell mondanom, hogy én a környezetvédelmi gondolatnak, hadd fogalmazzak így, a külsõ körén állok. Nagyon fontosnak tartom a zöld gondolatot, nagyon rokonszenvesnek érzem, sok tekintetben közelállónak magamhoz, de minden akciónál, minden követelésnél nálam belép egy belsõ késztetés, ez pedig az, hogy racionális indokot kell keresnem. Nekem soha nem elég, ha valaki azt mondja, hogy ne építsünk utat meg vasutat, vagy akár helikopter-leszállót vagy alagutakat, szélkereket, őrsiklópályát, látványfürdõt, palacsintagyárat a természeti értékekben gazdag területen, mondjuk a Bodrogközben, mert az környezeti terheléssel jár, ilyenkor arra gondolok, hogy azoknak az embereknek, akik ott élnek, közlekedniük és élniük kell, méghozzá jobban. Szóval az élmény, ami a Zengõ-ügyben engem megragadott (ez a személyes vallomások ideje), mint afféle literátor-filozopter gondolkodású valakit, ami tehát engem megfogott, hogy két dolog között kellett választani. Az egyik, hogy itt él a medvehagyma mellett ez a nem feltőnõ bordó-lila virág, és lehetetne fölötte radar is a hegytetõn, amit a virág annyira nem szeret, hogy bele is halna. Amikor a radar és a bánáti bazsarózsa között választhatunk, ennek a választásnak szerintem van esztétikai oldala is, és az én döntésemet legalábbis megkönnyíti a választás eme minõsége: valahányszáz tonnás monstrum a hegytetõn és egy virág a fa alatt, ez a kérdés, és nem olyan nehéz így már a választás. De hozzáteszem, kerestem racionális érvet is, nevezetesen azt, hogy noha egyáltalában nem értek persze a lokátortechnikához, nagyon valószínőnek tőnik, hogy néhány év múlva, a jelenlegi technológiai fejlõdés mellett az összes ilyen radart és lokátort mint teljesen fölösleges ócskavasat leszerelik, és elviszik a rozsdatemetõbe. (Tanulság) A környezetvédelem ügye a rendszerváltás elõtti években úgy nézett ki, hogy egyre erõsebben jelen van a magyar közgondolkodásban, aztán viszont, látnunk kell, gyengült. A környezetvédelmi tudatosság elsõ nagy gyõzelme a bõs-nagymarosi óriásgát magyar felének felépítésének megakadályozása volt, hozzáteszem, hogy olyan gyõzelem, amely felért egy vereséggel is, mert közben a szlovákok megcsinálták az egészet a maguk oldalán. De a magyar környezetvédelmi mozgalmak nagy tüntetései arról szóltak, hogy nem akarunk gátat. Csakhogy volt kódolt, kriptográfiai oldala is a dolognak, mert ez rejtjeles szöveg volt, tízezrek és tízezrek kivonultak az utcára, az ajkuk azt mondta, hogy ne legyen gát (azért ezt is skandáltuk: demokráciát!), de valójában mindenki tudta, hogy a ne legyen gát jelentése ez: ne legyen egypártrendszer. Az utóbbit kockázatosabb volt mondani, tehát egyszerőbb volt az elõbbivel kijönni. Valójában ez nem tisztán a környezetvédelmi gondolat gyõzelme volt, hanem rendszerkritika. A Zengõ jelentõsége azért elképesztõen nagy, mert ez az elsõ eset, hozzáteszem Európában is kevés, a világon is nagyon kevés volt hasonló, amikor csakis önmagában, minden hátsó

20

gondolat nélkül, csakis a természeti érték védelmében eredménnyel megszervezõdött egy helyi társadalom. És lettek külsõ támogatók, de ez a helyi társadalom tudott gyõzni, miközben semmilyen hátsó, mögöttes, rendszerváltó vagy egyéb gondolat, sejtés és követelés, fõvárosi hóbort mögötte nem volt. Csak és kizárólag a bazsarózsa és a falvak. Ez pedig szép magában. Köszönöm szépen. (Elhangzott a hosszúhetényi futballpályán, a 2006. évi Bazsarózsa-túrán.) A CIVILEK A MECSEKÉRT MOZGALOM MEGDÖBBENÉSSEL TUBESSEL KAPCSOLATOS NYILATKOZATÁT - MTI, 2006. MÁJUS 4.

FOGADTA AZ ÁLLAMFİ

Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) tagjai megdöbbenéssel hallották a köztársasági elnök kijelentését, amely szerint a Tubes elfogadható helyszín a katonai lokátorállomás megépítésére - tudatta a szervezet közleményben az MTI-vel csütörtökön. Sólyom László szombaton, Pécsváradon tett kijelentése nem értelmezhetı abban az összefüggésben, hogy ı maga hosszú évek óta kiáll az egészséghez és az egészséges környezethez való jog, és e jogért való polgári küzdelem mellett, továbbá indítványozta az európai államelnökök és miniszterelnökök közös fellépését az egészséges környezetért - írja Boros János, a szervezet szóvivıje. Hozzátette, hogy a Tubest védık közül sokan részt vettek a Zengı védelmében, ezért ık a kijelentést különös fájdalommal fogadták. Az államfı a hagyományos Bazsarózsa túrán, a Zengıre menet arra az újságírói kérdésre, mit szól ahhoz, hogy elképzelhetı, a kormány a Pécs melletti Tubest jelöli a radar következı helyszínéül, azt mondta: "Olyan alku volt, amely képviselhetı". Boros János utalt rá, a CMM céljai között szerepel az egészséges környezet biztosítása magunk és utódaink számára, a tájvédelem, és az életünket fenyegetı kockázatok csökkentése. Tekintettel arra, hogy a tervezett radar telepítésérıl nem történt széles körő tájékoztatás, társadalmi párbeszéd és egyeztetés, tartunk attól, hogy a köztársasági elnök szándéka ellenére antidemokratikus folyamatokat legitimál. Nyilatkozata a természetvédı, valamint az egészség- és városvédı civil mozgalmak közötti feszültség szítására és fenntartására is alkalmassá válhat - tette hozzá a szóvivı. Boros János hangsúlyozta: a beruházással Pécs lakosai egy lehetséges terrortámadás, vagy a sugárzás vélt, vagy valós veszélye miatt kiszolgáltatva éreznék magukat és folyamatos félelemben élnének. A technikai fejlıdés felgyorsulása következtében a radar talán tíz-tizenöt év múlva elavult eszköz lenne. Ezek után évszázadokra ott maradna a sérült táj, az elpusztított környezet. A lokátor telepítéséhez szükséges talajmunkák pedig a város vízbázisát is érinthetik. A CMM ezért arra kéri a Magyar Köztársaság elnökét és a felelıs politikusokat, hogy ne telepítsék a radart a Pécs határában lévı Tubes-hegyre. A szervezet továbbra is ellenzi az építkezést, ezért "minden demokratikus és jogi eszközt fel fog használni a telepítés megakadályozására".

21

TUBES – SUGÁRZÓ ÉLETMINİSÉG? - NOL • NÉPSZABADSÁG ONLINE, 2006. AUGUSZTUS 3. Újabb nyilatkozatban tiltakozik a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) a Pécs melletti Tubes hegyre tervezett katonai radar felállítása ellen. A nyilatkozat szövegét alábbiakban közöljük. Pécs az életminıség pólusa – ezzel a címmel fogadta el a kormány a város pólus-programját, melynek súlypontjai az egészség-, a kultúra- és a környezetipar. E súlypontokhoz illeszkedı programokra lehet lehívni az Unió által rendelkezésre bocsátott százmilliárdos nagyságrendő alapból. Százmilliárdokról van szó, amelyek értelmetlenné válhatnak, ha megvalósul a katonai radar telepítésének terve – figyelmeztet a civilszervezet. Magyarország több ezer milliárd forint fejlesztési támogatásra számíthat a következı években az Európai Uniótól. E forrásokat a kormány nyilván Magyarország gazdasági fejlesztésére, a versenyképesség növelésére és az életminıség javítására fogja fordítani. Ennek megfelelıen a Nemzeti Fejlesztési Terv nem a régiók versengı fejlesztését tőzte ki fı célként, hanem sajátos, eltérı arcéllel megjelenı versenyképességi pólusok kialakítását, melyek nemzetközi mércével is magas színvonalú szolgáltatást vagy terméket tudnak elıállítani. A kormány már meghatározta a pólus programokat, a támogatások ennek megfelelıen és ennek érdekében fognak a régiókba érkezni. Kézenfekvı, hogy Pécsnek és a Dél-Dunántúlnak létfontosságú, hogy a számára kijelölt területen a lehetı legjobb teljesítményt nyújtsa, és az érkezı támogatásokat a lehetı leghatékonyabban hasznosítsa. A pólus program sikere sorsdöntı Pécs és a dél-dunántúli régió számára, hiszen komoly gazdasági fellendítı és munkahely-teremtı hatása lehet, amivel csökkenhetne a munkanélküliek száma, a szociális feszültség, a fiatalok elvándorlása, és az ezzel együtt járó regionális elöregedés. Pécs az életminıség pólusa – ezzel a címmel fogadta el a kormány a város pólus-programját, melynek súlypontjai az egészség-, a kultúra- és a környezetipar. E súlypontokhoz illeszkedı programokra lehet lehívni az Unió által rendelkezésre bocsátott százmilliárdos nagyságrendő alapból. E súlypontok legnagyobb tıkéje a régió természetes adottságai és ezeknek a minıségi turizmus és az egészség-ipar szempontjából történı fejlesztése: a tiszta, ép, kulturált környezet, a táj harmonikus szépsége, a világviszonylatban is kellemesnek tekinthetı idıjárás (nincs túl sok csapadék, a tél nem túl hideg, a nyári nagy meleg néhány hétre korlátozódik, a levegı páratartalma az emberi szervezet számára kellemes), a történelmi emlékek, az itt élı emberek civilizáltsági foka. E tényezıkre támaszkodva Pécs és régiója a világpiacon is vonzóvá tehetı, és ennek segítségével valósulhatnak meg olyan európai léptékő beruházások, melyek sok munkahelyet teremtenének, és az eddigi elvándorlás helyett akár magasan képzett fiatalokat ide vonzhatnának. Egészségipar Az egészségipar elsı számú prioritás, hiszen a fejlett nyugati országokban az egészség megırzése és a gyógyítás az egyik legjelentısebb nemzetgazdasági ágazat. A pécsi program – melynek kiváló háttere a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi valamint egészségtudományi kara – a városba vonzaná a gyógyulásra vágyókat, és azokat, akik egészségüket meg kívánják ırizni. A program egészségügyi infrastruktúrát helyez kilátásba, mely támaszkodni kíván a környezı erdık, a Mecsek érintetlen természeti értékeire. Olyan világszínvonalú gyógyító és egészség-megırzı szakember-közösséget kíván kifejleszteni és a régióban tartani, amely a tehetısebb nyugat-európaiakat is ide vonzhatná, akik egészségügyi

22

biztosításukat itt érvényesítenék. Új klinikákat, kórházakat, egészség-központokat lehet majd építeni, mely pécsiek, dél-dunántúliak ezreit képes magas színvonalú és jól jövedelmezı munkához juttatni. Az egészségtudatos nyugat-európai polgárok vajon megfelelı helynek fogják-e Pécset a gyógyulásra vagy az egészség megırzésére tartani, ha a kórházak, klinikák, szanatóriumok vagy lakóházak közvetlen közelében nagy hatótávolságú radar épül? Komolyan feltételezhetjük azt, hogy a nyugat-európai, egészségét öntudatosan fenntartó és forrásaival racionálisan gazdálkodó polgár, egy a nap minden órájában sugárzó impulzus-radar ismeretlen hatásainak teszi ki magát? A katonai radar a Tubes hegycsúcson eladhatatlanná teszi a kínált „életminıség” terméket, az egész hasonlít ahhoz, mintha a német piacokra vegyszerekkel kezelt zöldséget és gyümölcsöt kívánnánk vinni. Van értelme ilyen körülmények közt folytatni a sok milliárd forint európai uniós és magyar állami támogatással már elindult életminıség-programot? Kulturális ipar Pécs város pólus programjának második pillére az újabban kulturális iparnak nevezett terület, amely szolgáltató jellegő, és jelentıs hatása van a minıségi turizmus híveinek a városba és környékére csábításában. Ezzel igényesebb vevıkör hozható ide, amely súlyt fektet a magas kulturális színvonal és a kellemes természetes környezet összhangjára. Nem véletlen, hogy Badacsony, Visegrád vagy a Gellért-hegy nem áll versenyben egy új katonai radar telepítéséért. E régiók felelıs vezetıi nagyon jól tudják, hogy egy lokátor a rakétákon kívül semmit és senkit nem vonz. Környezetipar A környezetipar a pécsi pólus harmadik pillére, mely kifejezetten környezetkímélı, sıt környezetbarát technológiákon alapul, és melynek nagy jövıje van a fejlett nyugati világban. Az ilyen termékek lehetnek energetikaiak, de ökoturisztikaiak is. Egyre növekvı célcsoport keres olyan termékeket, amelyek nem rombolják a környezetet, hanem a jövı generációk iránti felelısségbıl inkább támogatják a természet és a környezet minıségének javítását. A környezeti hatásokra érzékeny fogyasztók feltehetıleg nem egy radar környékén fognak lakhelyet keresni, mint ahogy a természetes környezetért komolyabb árat is fizetni hajlandó turista sem fog ide jönni. Kit fog megszólítani a Mecsek gyöngyszemei néven külföldön is ismertté vált ökoturisztikai program? Európában kialakulóban van a magasabb életminıséget nyújtó, a fizetıképes fogyasztók odavándorlása révén magasabb ingatlan-árakkal rendelkezı, munkahelyeket teremtı „ökováros” fogalma, melynek megvalósítására Pécs eddigi adottságaival sikeresen pályázhatna. De egészen biztos, hogy nem fogja teljesíteni az „ökováros” cím feltételeit, és a felüdülést keresık sem fognak ide költözni, ha az itt lakók napi huszonnégy órás radarsugárzást kapnak. A katonai radar megvalósításával Pécs városa elveszti legkedveltebb kirándulóhelyét, továbbá esélyét a biztonságos és nyugodt életre. Egy jelenleg leszakadó térség egyetlen felzárkózási lehetısége lenne a pólus program. Felelıs döntéshozó nem hagyhatja ezt figyelmen kívül. A jövı nemzedékek iránti felelısség Tévedés a Tubes ügyét egyszerően a környezet- vagy természetvédelem területére utalni. A katonai radar építése egy nagyváros határaitól néhány száz méterre a jövı nemzedékek iránti

23

felelısség ügye. Az Európai Unió elıírja tagállamainak az elıvigyázatosság elvét (precautionary principle), mely ebben az esetben azt jelenti, hogy ahol kételyek merülhetnek föl egy beruházás egészségügyi, gazdasági, vagy pszichológiai félelemkeltı hatásai miatt, ott ettıl el kell tekinteni. Pécs városa számos olyan beruházás áldozata, melyet a múltban döntöttek el, egészen biztos, hogy nem a jövı nemzedékek iránti felelısség által vezérelve. Most mi vagyunk az akkori múltnak a „jövı nemzedéke”. Napjainkban hatalmas erıfeszítések történnek a múltban okozott károk enyhítésére és kiküszöbölésére. Példaként az uránbányászat máig ható következményeit említjük, melynek eredménye a város vízbázisai egy részének máig ható veszélyeztetése. A múlt hibáiból tanulni kellene, és nem újra elkövetni azokat. Az uránbányászatnak „köszönhetıen” húszmillió tonna radioaktív szilárd anyag és harminckét-millió köbméter folyékony hulladék veszélyezteti Pécs ivóvíz bázisát. Az elmúlt tíz évben évrıl évre milliárdokat költöttek arra, és a költekezés folytatódik, hogy a szennyezıdést lokalizálják. A hidrogeológiai megfigyelı rendszer kiépítése például 1,3 milliárd forintba került. Azokkal a milliárdokkal, amelyekkel ma egy nagyváros ivóvízét védjük a radioaktivitástól, új iskolákat, kórházakat, parkokat építhetnénk, vagy a régieket jobb karban tarthatnánk. A radar hasonló helyzetet teremtene, hatása viszont azonnal jelentkezne. Egyre több Pécsett élı emberben tudatosul a kívánság, hogy a város a munkahelyteremtı életminıség, az egészség, a kultúra, a környezetkímélı új technológiák, a jobb élet pólusa és szimbóluma legyen, nem pedig radarsugárzás vagy ellenséges rakéták célpontja. Pécs nagyváros és a Dél-Dunántúl jelene és jobb jövıje érdekében kérjük, felszólítjuk a döntéshozókat, hogy ne telepítsenek katonai radart a Tubes hegyre. FARKAS ERIKA: A JÖVİBEN TÖBBSZÖR SZEREPELNE A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK - KOSSUTH RÁDIÓ, 2006. AUGUSZTUS 3. (részlet) (A Tubes és a Zengı különbsége - Sólyom László véleménye) ( )- Térjünk még egy picit vissza a pártok hangnemére vagy a pártok viselkedésére. Kell, hogy ık másképp, civilebb hangon mőködjenek? Hiszen felülírhatja-e bármiféle erkölcsi vagy morális logika a hatalmi logikát, nem beszélve arról, hogy külföldön, ahol 300 éve nı a fő, ugyanígy acsarkodnak egymással a pártok? - A párt az párt. Sokszor mondták, hogy pártellenes vagyok, hogy ez populizmus, ilyenkor szerényen elıveszem azt a könyvemet, amit pont az elnökké választásom elıtt írtam. A pártok az alkotmányban címmel, ott nagyon utánajártam annak, hogy milyen messze megy ez a logika, mennyire köti ıket, kezdve a pártfinanszírozástól a pártdemokráciáig, ez mennyire zárt és logikus világ és mennyire szükséges. A demokrácia a pártok nélkül és az ilyen fajta pártmőködés nélkül nem mőködhet. No de nem kizárólagos. Helyet kérek a civileknek, helyet kérek más gondolatoknak és más értékeknek ezen belül, és ez persze ütközik a pártok gondolkodásmódjával. Ha nekem az egész éves munkában valami komoly bajom volt vagy kényelmetlenség érzésem, az, hogy bármit csináltam a saját logikám szerint, a civil ésszel vagy a civilek képviseletében gondolkodva, azt mindig, a sajtó és a pártok is, a pártlogika szerint ítélték meg. Bármit mondtam, nem lehetett azt mondani, hogy ez egy önálló hang, hanem ez most a jobboldalnak vagy a baloldalnak használ, ennek a pártnak használ, ezt a szót már kimondta X pártvezér, akkor biztos odahúz. Ez az, amit ha sikerül megszüntetni, vagy legalább lazítani rajta, akkor már nagyon sokat tettem. - Mindenki csak a saját logikája szerint tud érvelni - El kell, hogy ismerjék, hogy van egy más logika. Ha szabad idéznem azt a jelszót, amivel bevonultam az elnökségbe, az az volt, hogy lehet más a politika.

24

- Voltaképpen akkor nem a pártoktól szeretné, hogy ık viselkedjenek másképp, hanem azt szeretné, ha elfogadott lenne egy másfajta viselkedési norma is a pártokéi mellett. - Úgy van, pontosan, azt mondtam, helyet kérek a civileknek a közéletben. - A civilek hányan vannak? Meg tudják-e magukat határozni? - Mindenki civil, amikor éppen nem pártsapkában van. Azt hiszem, hogy azért vannak olyan jelek Magyarországon, ami azt mutatja, hogy ez a bizonyos civil társadalom él és létezik és erıs. Most nemcsak arra gondolok, hogy rengeteg helyi kezdeményezés van. Mióta egyáltalán a közéletben mozgok, mindig benne voltam a Duna körtıl kezdve millió civil mozgalomban, környezetvédelmi mozgalomban, ezeket ismerem. Ami a Zengıvel történt, a magyar civil történelem fényes lapjai közé tartozik. - De ha a Tubes ellen ugyanúgy tüntetnek, akkor hova mennek ezek a fényes lapok, a végtelenségbe? - Azt mondom, hogy a Tubesnél szintén figyelni kell, hogy a civilek minden jogukat gyakorolhassák. Én elfogult vagyok a Zengı iránt, az egy szent hegy, oda nem megy föl út, ne is menjen, ott olyan értékek vannak. A Tubes – miután pécsi vagyok és szeretem – o tt van egy katonai terület, egy roncsolt természeti állapot, út is vezet föl, és ott éktelenkedik három ilyen szörnyő acélpózna, most már húsz éve ott rondítja a hegyet. Ennek mondjuk más a súlya, de azt továbbra is állítom, hogy az, ahogy a civilekkel bántak, amikor fölmerült, hogy a Tubesre kerül, lenézıen szinte szétkergették a közmeghallgatást, az megengedhetetlen. És ahogy most a kormány nem teszi közzé, hogy a Tubesen lesz tényleg, hiszen az a hivatalos álláspont, hogy még nincs döntés, mert választás volt és választás lesz, és nem szeretnék, hogy ez bezavarjon, ez rendben van, de utána rövid lesz a határidı, hiszen a NATO-nak vannak határidejei, és nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fog beleférni az összes kötelezı meghallgatás, fellebbezés, mindenféle. Tehát én nagyon szeretném azt, hogyha a Tubesügyben a döntés valóban úgy születne meg, hogy a Zengıvel kapcsolatos hibák nem ismétlıdnek meg. De a pécsi civileknek egyébként, ha én volnék éppen mos pécsi civil, tudnék mondani mást, ahol nagyon szépen lehetne a civilséget gyakorolni. - A köztársasági elnök mint fı civil, gondolom oda tud hatni a pécsi civilekre. - Nem avatkozom bele. Az, hogy Pécs kulturális fıváros lesz, ez csodálatosan indult, a civilek az egésznek az elıkészítésében, a helyi építészek, mővészek, egyetemi tanárok, a város polgársága, abba, hogy milyen nagyszerő terv született, hogy gyıztek, ez bizony nem apparátusbeli, hanem civil munka volt. Nem úgy tekintem a magam civil szerepét, hogy bármilyen mozgalom élére állva ezeket beviszem a pártpolitikába, hanem úgy, hogy saját civil minıségüknek segítem ıket, én nagyon szívesen segítek, miután lokálpatriótaként odafigyelek, hogy mi történik, hogy ez nagyon szépen sikerüljön.

25

SZEKERES IMRE SZEPTEMBER 10.

AZ AFGANISZTÁNI MISSZIÓRÓL ÉS A

NATO-RADARRÓL - MTI, 2006.

(részlet) A miniszter az MTI kérdésére elmondta: szeptember végére elkészülnek a mecseki Tubesre tervezett NATO-lokátor hatástanulmányai, októberben vitára bocsátják azokat, a helyszínre vonatkozó végleges döntés pedig ısz végére, a tél elejére várható. Megjegyezte, hogy a hatástanulmányokat független szakértık készítik el, a vizsgálatok eredményét pedig mindenki számára hozzáférhetıvé teszik annak érdekében, hogy a végleges döntést a tények alapján lehessen meghozni. Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy pécsi civil szervezetek aláírásgyőjtést kezdeményeztek a lokátorral kapcsolatos helyi népszavazás kiírásáért, azt válaszolta: ez a pécsi önkormányzat és a civilek ügye, a tárca a vélemények kialakításához információkkal szeretne hozzájárulni. Beszámolt arról, hogy a Tubesen kívül nem vizsgálnak más helyszínt. Amennyiben a Tubes alkalmas, javaslatot tesznek a megvalósításra, ha nem, akkor keresnek másikat. Szekeres Imre megjegyezte ugyanakkor, hogy minél tovább húzódik a hazai légtért lefedı utolsó lokátor felépítése, az ország annál hosszabb ideig van kockázatnak kitéve.

UNGÁR TAMÁS: A LOKÁTOR FOGLYAI - NÉPSZABADSÁG, 2006. NOVEMBER 13. Megjósolhatatlan, hogy hol épül meg a hazánk légterét óvó harmadik lokátor. Kettı már kész, a harmadik - a lakossági tiltakozások miatt - egyre messzebb a megvalósulástól. Az ügy minden szereplıje fogollyá vált, s nem tud kilépni cellájából, aminek falába idınként maga is bemalterozott néhány téglát. Fogoly a kormány: a NATO-val szemben vállalt kötelezettségvállalás foglya. Nemzetközi szerzıdésben ígértük meg: építünk három, a NATO rendszerébe illeszkedı lokátort. Ezek biztonságunkat vigyázzák, a költségek csaknem egészét a NATO állja, s nem szól bele, hol épülnek meg. Ránk bízza, és nem sürget minket. Megszokta, hogy pepecselünk és alulteljesítünk. Jövıre mőködnie kellene a harmadik radarnak, de erre két éven belül semmi esély. Fogoly a köztársasági elnök is. Az ıt államfınek javasló Védegylet és saját szavának a foglya. A Védegylet a lokátor Zengı-hegyre építését elfogadhatatlannak tartotta, a civil egyesülethez kötıdı Sólyom ezzel egyetértett. Merthogy a hegyen tenyészı bánáti bazsarózsát veszélyeztette volna a radarhoz vezetı út. A zöldek persze tudták, a védett virág csaknem kipusztíthatatlan, s az út a bazsarózsa 2, azaz kettı százalékát veszélyeztette volna. De hát olyat még ember nem látott, hogy egy zöldhittel megáldott szervezet valamely akciójából visszakozott volna. Minden zöldszervezet foglya a saját tévedhetetlenségének és kompromisszumképtelenségének. Sólyom László persze foglya a posztjának is, hisz mégiscsak ı a honvédség elsı embere, így nem mondhatja, hogy egyáltalán ne épüljön meg az a harmadik lokátor. Vele fogoly a Védegylet is. Sólyom foglya. Nem mehet szembe leghíresebb személyiségével. Amúgy a Védegylet sem örül, hogy a szaktárca a Tubesen akar lokátort emelni. Hisz a Zengın a 40 méter magas radar fák fölé épphogy kiemelkedı teteje ötezer ember szemét bántotta volna, a

26

Zengınél alacsonyabb Tubesen 160 ezer embernek okozna vizuális környezetszennyezést. A szervezet a tubesi tervet mégis elfogadja. A lokátor ellen protestáló pécsiek is foglyok: szorongásuk tartja ıket fogva. Pécsett - ahol a tíz éve bezárt uránbányában ezrek szereztek sugárbetegségeket - nehéz arról meggyızni a helybélieket, hogy nem kell félni a radar elektromágneses sugárzásától. Arra ugyan nincs adat, hogy félni kellene tıle, ám annyit még a lokátor támogatói is elismernek: az említett sugárzásról nem tudunk mindent. Egyébként nyilvánvaló: a Zengı helyi - legérintettebb védıi tulajdonképpen nem a bazsarózsát féltették, hanem önmagukat. Fogoly az MSZP is: Pécsett a lakosságé, Pesten a kormányé. A Pécset irányító szocialisták nem szívesen nyitnak frontot a lokátor ellenzıivel szemben, anélkül is sok voksot vesztettek az elmúlt hónapok politikai csatározásaiban. Egyébként a pécsi szocialisták baráti beszélgetéseik közben gyakran bevallják, hogy nem örülnek a lokátornak, sıt. A párt országos vezetıi viszont szeretnének már túl lenni a radar megépítésén, hisz a kormány tehetetlensége visszaszáll a pártra. Ugyanakkor a párt országos vezetıi ódzkodnak utasítani a pécsi szocialistákat a lokátor elfogadására, hisz Pécs mégiscsak az MSZP egyik utolsó bástyája. Fogoly a Fidesz is: saját pálfordulásának a foglya. Amíg a Fidesz kormányon volt, hagyta, hogy a szaktárca tervezze meg a lokátort a Zengıre. 2002 után viszont - immár ellenzékiként beállt a Zengıt elutasítók táborába. Amikor pedig a Tubes került szóba, a párt pécsi politikusai elsıként lázadtak fel az ötlet ellen, s a helyi választási kampányban egyik ütılapjuk a lokátor elvetése volt. Megjósolhatatlan, hogy hol épül meg a harmadik lokátor. Mert dönteni szabad emberként sem könnyő. Fogolyként reménytelen.

HAUTZINGER GYULA: ZENGİ TUBES - HVG, 2006. NOVEMBER 15. A magyar légtér biztonságával foglalkozó szakemberek már a kilencvenes évek elsı felében kimutatták, hogy az ország már nem sokáig képes teljesíteni a légi felderítési követelményeket. A szovjet gyártmányú radarok nagy részben elöregedtek, a rendszer 1994re felélte technikai tartalékait, az alkatrészellátás bizonytalanná, a folyamatosan csökkenı költségvetési támogatás és az újabb és újabb haderıreformok következtében az amúgy is elavult rendszer fenntartása pedig egyre nehezebbé vált. Világos lett, hogy meg kell oldani a polgári légi közlekedés korszerő radareszközeivel (Kırishegy, Ferihegy, Püspökladány) kompatibilis, ezáltal egységes rendszer kiépítését. De erre akkor nem került sor. Ezért is kapóra jött 1999-ben a NATO-csatlakozás, amely után a szervezet átvállalta a halogatott beruházás költségeinek oroszlánrészét. Azóta - különösebb botrányok nélkül megvalósult az átfogó rendszer bánkúti (Bükk hegység) és békéscsabai része. Hiányzott még a harmadik, (vélhetıen még sokáig) leglényegesebb eleme, a Duna völgyébe "belátó", az ország középsı és nyugati részét kis magasságon is ellenırizni képes, a domborzati viszonyok miatt csak Dél-Dunántúlon elképzelhetı egység telepítése. Ismeretes, hogy a mőszaki feltételeket is figyelembe véve a szakemberek már régen megtalálták a jövendı radar optimális helyét a Mecsekben, a Zengı csúcsán. Persze más helyszínek lehetıségeit is figyelembe vették, így jött létre a Zengı-Tubes-Hármashegy-

27

Mórágy rangsor. Ez utóbbi értelemszerően a leggyengébb paraméterő, a legtöbb további, igen költséges kiegészítı eszköz telepítését igénylı variáns lenne. Ismert a Zengı kétségtelenül fontos bánáti bazsarózsáinak botanikailag azóta sem meggyızıen bizonyított veszélyeztetettsége körüli hercehurca. Az idınként hisztériába is hajló tiltakozások csúcspontja volt, amikor az újonnan megválasztott köztársasági elnök (egyben a fegyveres erık fıparancsnoka) "magánemberként" felgyalogolt a Zengıre. Az eredmény aligha lehetett kétséges. Az államfıvel kötött kvázikiegyezéssel a kormány ezért "ráfordult" a Tubesre. Igen ám, de az érvekkel alig-alig alátámasztott Tubes-ellenesség mára odáig fajult, hogy félı, a gondos elıkészítés és a nyilvánvalóan erıs szakmai indoklás ellenére újabb meghátrálás következhet. Közben az idı múlik, a NATO türelme fogy, a radart pedig már gyártják, és az már biztos, hogy elıbb lesz kész, mint a telepítés amúgy is hosszadalmas jogi, engedélyezési folyamata. Olyan szempontok kerültek szembe egymással, mint környezetvédelem és nemzetbiztonság, érzelem és értelem, lokális és nemzeti-nemzetközi érdekek, szakmai megalapozottság és pillanatnyi politikai megfontolások. El kellene végre dönteni, mit akarunk tulajdonképpen. Lemondhat-e az ország a NATO által a radar telepítésére felajánlott sok milliárd forintról, hogy azután saját költségen, a lehetségesnél sokkal drágábban, környezeti hatásaiban is az elınytelenebb megoldást válassza? Mert magáról a radarról aligha mondhat le az ország, arra - elsısorban nemzeti érdekbıl - szükség van. Hiszen ma, az illegális migráció, a szervezett bőnözés, a drogkereskedelem "levegıbe emelésének" és a terrorizmusnak a korszakában elengedhetetlen a minden kis légi eszközt felfedezı "szem" a délnyugati végeken is. A rossz szándékú határátlépések kézenfekvı útvonala a radar hiánya miatt is a nem kellıen ellenırzött kis magasságú légtérre tevıdhet át. Arról nem is beszélve, hogy a légtérhasználat egyébként nemzetközileg elfogadott liberalizációja következtében bizony nem ártana a légi közlekedés zavartalansága érdekében is kiegészíteni a jelenlegi polgári felderítési-irányítási rendszert. Mindenesetre bízom abban, hogy mielıbb kiépül a radarrendszer, amely a Paks irányában országhatáron kívülrıl érkezı légitámadások ellen is képes védelmet nyújtani. (A szerzı katonai szakértı)

KOVÁCS GYULA: AZ AGYKÁROSÍTÓ POLITIKA - NÉPSZABADSÁG, 2006. NOVEMBER 23. Normális országban nem szüneteltetik majd tíz évig a légtér-felügyeleti rendszert. Normális országban a köztársasági elnök, aki egyben a hadsereg fıparancsnoka is, nem lekötelezettje politikailag egyértelmően orientált civil szervezeteknek, nem bánáti bazsarózsát babusgat magánemberként a légtérfelügyelet és a légvédelem alapját képezı radar tervezett telepítési helyén, hanem mindent megtesz az ország védelmi képességének kialakításáért és fenntartásáért. Normális országban, ha megvannak a szükséges engedélyek, ha van többoldalú nemzetközi szerzıdésrendszer a finanszírozásra, a beszerzésre, a kivitelezésre, akkor nem szokás egyoldalúan "független bizottságot" felállítani a szerzıdések felülvizsgálatára. Normális országban a kijelölt bizottság nem vezeti félre a politikai vezetést és a lakosságot azzal, hogy az egyetlen alternatív telepítési helyet, a Tubest "földrajzi, demográfiai és környezetvédelmi

28

okokból a további vizsgálódásokból kizárja". Normális országban egy akadémiai doktor nem rúgja fel a tudomány etikai alapszabályait, és nem áll laikusok elé feltételezésekkel a radar egészségkárosító hatásait illetıen. Normális országban a honvédelmi minisztérium nem hagyja magára a radartechnikában és térinformatikában nem túl jártas pécsi önkormányzatot az egyértelmően választási kampánnyá silányuló vitában. Normális országban a radartelepítést profi kormányzati kommunikáció támogatja, ami a normális többséget célozza meg. A normális többségbe tartozónak tartom azt a tizennyolcezer félrevezetett embert is, aki hatékony kormányzati kommunikáció híján a tubesi radarral kapcsolatos népszavazási kezdeményezést aláírta. Mi nem vagyunk egy normális ország. Ezt bizonyította az a lakossági fórum is, amelyet a Honvédelmi Minisztérium szervezett november 20-án Pécsett a tubesi radartelepítés nyilvánosságra hozott hatástanulmányaival kapcsolatban. A HM felvonultatta a katonai és civil szakértık rubinjait és gyémántjait, akik igazuk biztos tudatában léptek egymás után a mikrofonhoz. A termet pedig megtöltötték a Civilek a Mecsekért Mozgalom aktivistái. A rendezvénynek a HM a "Párbeszéd" címet adta. Ez természetesen nem jöhetett létre. Az illetékeseknek meg kellene érteniük, hogy a radar elleni tiltakozásra egyaránt alkalmas a Zengı, a Tubes, a Tenkes és a böhönyei libalegelı. Telepítésre igazán csak egyetlen hely, a Zengı alkalmas. A zengıi tiltakozások csak gyenge fıpróbái voltak azoknak az akcióknak, amelyek a Tubesen várhatók, ha a HM megkezdi az építkezést a hatástanulmányokban közölt ütemterv szerint. A Tubesen hátra van a kivitelezési terv és a környezetvédelmi hatástanulmány engedélyezése, a hazai kivitelezés költségvetésének elkészítése, a kivitelezési tenderterv elkészítése, a tendereljárás lefolytatása, a kivitelezı megbízhatóságának vizsgálata a NATO részérıl. A tiltakozók e folyamat során minden engedélyt, minden határozatot bíróságon fognak megtámadni, a bírósági ítéleteket meg fogják fellebbezni. És e folyamat végén, valamikor 2010-ben mégis erıbıl kell majd megépíteni a radart. Vagy megint el lehet mondani: "ezt elkúrtuk, nem kicsit, nagyon". A zengıi telepítéshez minden engedély, terv a rendelkezésre áll. Ha már erıbıl kell a kivitelezést végrehajtani, tegyük azt a kormányzati ciklus elején, és a Zengın, s akkor másfél év múlva elmondhatjuk, "megcselekedtük, amit megkövetelt a haza".

DR. KÓBOR JÓZSEF: RADAR: MANIPULÁCIÓ - NÉPSZABADSÁG, 2006. DECEMBER 2.

A jelenleg a Tubesre tervezett NATO-radar ügye november 10-én ismét a média érdeklıdésének középpontjába került, miután a Honvédelmi Minisztérium nyilvánosságra hozta - a nyár óta "jegelt" - hatástanulmányait és beruházási terveit. Budapesten nagy felhajtás mellett átadták ezt a korábbi Zengı-koalíció tagjainak, köztük azoknak a tételesen megnevezett budapesti szervezeteknek és személyeknek, akik a Zengı-ügy kapcsán hatalmas médiaismertségre tettek szert. Az átadás Pécsett is megtörtént, persze az itteni aktivistáknak nem volt "nevük" a médiában. Pedig nem nevezhetı jelentéktelennek az a civil szervezıdés, amely egy 160 ezres városban kétszer tudott több mint tízezer aláírást összegyőjteni. Ezek eredménye elıször egy közmeghallgatás volt márciusban, most pedig egy helyi népszavazás lesz - példátlan mindkettı Pécs vagy bármely hasonló nagyságú magyar település történetében. Jóval nagyobb társadalmi ellenállást jelent, mint a Zengı-mozgalomé, amelyben - példátlan közfigyelem mellett - budapesti és külföldi mozgalmárok együtt dideregtek a helyiekkel a Zengın mínusz 15 fokban, és együtt védték meg azt. A Zengı-ügy az összefogás sikere volt.

29

Miért van az, hogy azok az országosan ismert szervezetek, személyek, akik akkor istrángot szaggatva védték a Zengıt - fényezve persze magukat is közben -, a sokkal szerencsétlenebb Tubes-ügyben hallgatnak, vagy ami még rosszabb, köntörfalaznak? Miért nincsenek "benne" ebben az ügyben? Az egyik ok az, hogy a Zengı-gyızelemnek nyilván ára volt: rendben van, a Zengı a tiétek, egy-null oda - mondta a "hatalom". De cserébe - nincsen több tiltakozás! A "messzirıl jötteknek" ebbe könnyő volt belemenni, és erre utalnak az idıközben köztársasági elnökké lett Sólyom László megnyilatkozásai is - ı a Zengıt polgárjogi aktivistaként és alkotmányjogászként védte, most viszont már a "legfıbb hadúr" szerepét várják tıle. Az igazi zavart azonban maga a Tubes melletti döntés okozta 2005 végén. Senki sem hitte volna, hogy a Láng István akadémikus vezette bizottság által a Zengı alternatívájaként egyértelmően elvetett Tubest hozzák elı. Azt a csúcsot, amely nem "Pécs mellett", nem "Pécs közelében", hanem Pécs város területén van, éppúgy, ahogyan a Szabadság-hegy Budapest területén van ( ki fogadna el a budapesti polgárok közül oda egy kiemelt NATO-stratégiai célpontot azzal az indokkal, hogy úgyis ott van már egy TV-torony?!). A média sietett leközölni: a "zöldek" beleegyeztek! Így adták el azt, hogy - bizony - "médiasztár" zöldbarátainknak erre nem volt B tervük.. Sajnos a manipuláció tovább tart. Legújabban a "radart vissza a Zengıre jelszót tulajdonítják a pécsieknek. Pedig nem árt leszögezni: aki helyi lakosként akkor védte a Zengıt, az védi most a Tubest is, nincsen két helyi csapat! Nem véletlen, hogy "Civilek a Mecsekért" a mozgalom neve, és nem "Civilek a Tubesért". Honvédelmünk illetékesei sok évvel ezelıtt eldöntötték, hogy huszonhárom meglévı régi helyett csak három új radarral óhajtják lefedni hazánk légterét. A háromból kettıt a régi rendszer két elemének helyére tettek. Bánkúton és Békéscsaba mellett kicserélték a sok éve ott lévı radart újra. Nem is zavart senkit. A Zengı és a Tubes azonban nem volt része a régi rendszernek. Szerintem az egyedüli megoldás az, hogy az új rendszer hiányzó elemét (elemeit) is a régi rendszerben meglévı radar (radarok) helyére kell telepíteni. Ez persze további kompromisszumokkal, többletköltségekkel járhat. Miután azonban a rendszer a polgári légi forgalmat is kiszolgálja, erre meg lehetne találni a forrásokat átrepülési illetékek stb. formájában. Az utóbbi idıben amúgy is ingataggá váló társadalmi béke fenntartása megéri, hogy átgondolják a dolgot! dr. Kóbor József biofizikus, Civilek a Mecsekért Mozgalom

30

„TUBES” 3D LOKÁTORÁLLOMÁS KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT – www.honvedelem.hu Radar-ügyben (is) döntenünk kell. Valós veszélyek és biztonsági garanciák tisztázása után, tények és érvek tisztességes számbavételével. A szükségesség és arányosság szempontjait szem elıtt tartva, a helyi, az országos és a szövetségesi érdekek és kötelezettségek szerint. A felelıs döntés alapos vizsgálódást feltételez, ezért döntött úgy a honvédelmi tárca, hogy a NATO légtérvédelmi rendszerébe integrált magyar eszközök harmadik lokátor állomás építési helyszínének eldöntése elıtt a korábbiaknál is körültekintıbb kutatásokra kéri fel a téma szakértıit. Az elvégzett hatástanulmányok alapján véleményt kértünk a pécsi tudományos közélet reprezentáns személyiségeitıl, közülük most e hasábokon három professzor írását adjuk közre. NEM KERÜLHET GÖDÖRBE… No free lunch – idézhetnénk az amerikaiak által gyakran használt mondást mindazoknak, akik a NATO-ba való belépésünk, tehát a nyugati védelmi ernyı alá helyezkedésünk ügyét ellenszolgáltatás nélkül vélik elintézhetınek. Mindenért fizetni kell – mondhatjuk szabad, de lényegre törı fordítással a „nincs ingyen ebéd"-et: biztonságunkért ugyanis nekünk is tennünk kell. Teendıink közé tartozik a három háromdimenziós radarobjektum felállítása a bükki Bánkúton, illetve Békéscsaba és a Mecsek térségében - igen jelentıs NATO-támogatással a költségeket illetıen. Az elsı kettıvel nincs semmi gond, a harmadik, a mecseki létesítése azonban szervezett lakossági ellenállásba ütközött, melynek nyomán az eredetileg tervezett zengıi helyszín le is került napirendrıl, de hasonló irányú törekvések tapasztalhatóak az újonnan javaslatba hozott helyszínnel – a Tubessel – összefüggésben is. A jelenség világszerte ismert, angol rövidítéssel NIMBYfenoménnek nevezzük az ilyen helyzeteket. Ennek az a lényege, hogy mindenki egyetért abban, hogy közérdekbıl kell szennyvíztelep, hulladéklerakó és számos egyéb szükséges, de kellemetlen vonatkozásokat is vonzó létesítmény, de azonnal tiltakozásra vált, ha azt az ı érdek- vagy szomszédsági körében tervezik megépíteni: not in my backyard! (Ne az én hátsó udvaromban!) Az ilyen tiltakozások gyakran kaphatnak politikai hátszelet és válhatnak az eredeti céljuktól lényegesen eltávolodó politikai mozgalmakká. Magyarországon ennek hagyományai vannak. Gondoljunk a kékek politikai, de környezetvédelmi köntösben jelentkezı mozgalmára a bıs-nagymarosi vízierımő ellen, amely egy mőszaki kérdésbıl olyan politikai problémát kreált, mely már eddig is sokba (pénzbe is) került, és a szükségszerő megoldás körvonalai még nem is látszanak. Hasonló a helyzet a gyurgyeváci vízierımővel a Dráván, melynek építését ugyan sikerült megakadályoznunk (vagy elodáznunk?), de a helyette tervezett Novo Virje közelében megépülı úgy ad nekünk minden korábbi hátrányt, hogy mindent elveszítettünk az elızı variáns elınyeibıl…Vagy gondoljunk olyan sikerekre és a velük kapcsolatban elindult politikai karrierekre, mint az "atomtemetı" ófalui elhelyezésének megakadályozása és a néhány kilométerre, de már más közigazgatási egység területén, Bátaapátiban való létrehozása, a cementgyár létesítésével összefüggı háromszori, más-más eredményt hozott bükkösdi népszavazás stb. Minden esetben van két közös vonás: 1. nem rendelkeznek az emberek elegendı tényszerő, adekvát és értelmezhetı információval a kérdéskörrel összefüggésben; 2. bizonyos csoportok (az elızı pontban megfogalmazottakra is építve) politikai céljaik elérésére igyekeznek megnyerni a kisebb-nagyobb tömegeket. Néhány megfontolás hangsúlyozandó:

31

1. Miután a társadalom minden egyes tagja nem érthet mindenhez, a szervezett társadalmak szakértı intézményeket hoznak létre és azok véleményét orientáló erejőnek fogadják el. 2. Ezeket a szakvéleményeket nyilvánosságra kell hozni, mert a cél – egyebek mellett – a közvélemény megnyugtatása. Oldják fel valahogy a felelısök a „NATOconfidential” (NATO-bizalmas) minısítés és a jogos tájékozódási igény közötti ellentmondást - éppen a konfliktusok elkerülése érdekében. 3. Végül egy primitívnek tőnı, de nem indokolatlanul elıhozott megfontolás: egy olyan objektumot, melynek célja a „messzire látás”, nem telepíthetünk gödörbe… Az általam áttanulmányozott szakmai anyagok arról gyıznek meg, hogy 1. az objektum - a híresztelésekkel ellentétben - nem védett területen, hanem a HMtulajdonban lévı 0319-es helyrajzi számú, ma is bekerített ingatlanon valósulna meg; 2. ezen a területen ma is üzemel két torony a kilátón kívül; 3. a megépítés után a kilátó veszélytelenül használható tovább; 4. a látkép elınyösen módosul: a kilátón kívül csak az új torony marad, mely a most meglevı kettı funkcióit is átveszi; 5. az építés ideje alatt a mai funkciók mindvégig biztosíthatóak; 6. a környezetvédelmi követelmények mind az építés alatt, mind pedig a mőködés idıszakában biztosíthatóak; 7. az International Commisssion on Non-Ionizing Radiation nevő ENSZ-bizottság magyar határértékként is elfogadott Specific Absorption Rate (SAR) értéke (0,08) messze magasabb, mint a mért értékek; 8. a legmagasabb a közeli Misina-tetı SAR-értéke (0,0018845), mely még így is mintegy negyvened része a megengedett határértéknek; 9. a Magyarürögi út - Fülemüle utcai sarok hasonló értéke más, Pécs városában mért adatokkal együtt, gyakorlatilag nulla (0,0000099); Összegezve: az objektum veszély nélkül megépíthetı, de a mai politikai közállapotok miatt is, a konkrét ügyben a közvélemény tényszerő adatok közlésével megnyugtatandó. DR. TÓTH JÓZSEF EGYETEMI TANÁR, RECTOR EMERITUS

MEGBÍZHATÓ ADATOK Az elkészült tanulmányok készítıi különös gondot fordítottak a megvalósítandó objektum építését és üzemeltetését szabályzó magyar és uniós rendeletekre, irányelvekre, és azok elıírásait az általuk javasolt megoldás betartja. A tanulmányok több egymástól eltérı, de egymást kiegészítı módon dolgozzák fel a Tubes hegyen üzembeállításra tervezett 3D radarállomással kapcsolatban felvetıdı kérdéseket. – A mőködı objektum funkcionális átalakítása nem lép túl a jelenleg elfoglalt területen. – A többletanyagok beépítése olyan módon kerül kivitelezésre, hogy nem jelentenek a környezetre káros hatást. (a vízháztartást nem befolyásolják, a tartályok, tárolók nagyobb biztonságot jelentenek, a jelenlegi antennarendszer kiváltása a modern új építménnyel megváltoztatja, de nem rontja a táj esztétikai látványát). – A bontás és építkezés idején a legnagyobb környezeti terhelést jelentı anyagszállítás és tárolás megoldható a környezet jelentıs károsodása nélkül. – A megépült radarállomás üzemeltetése minimális terhelést jelent a környezetre. (Személyzet, üzemanyag, hulladékok szállítása stb.). A gondos részletességgel, alapos szakmai ismeretekkel készített kiviteli javaslatok egyértelmően bizonyítják, hogy az objektum megépítése során a kivitelezı olyan

32

megoldásokat tud alkalmazni, amelyek nem okozzák az építési terület környezetének káros következményő átalakítását. A tanulmányok tényekre alapozva felsorolják azokat a kereteket, amelyek között a lokátor-telepítéshez szükséges bontási, építési munkálatok úgy végezhetık, hogy a környezet nem szenved maradandó károsodást, továbbá azt is, hogy az üzemeltetés környezeti hatása sem lépi túl a jelenlegi megengedett határokat. A tanulmányok azt is bizonyítják, hogy a különbözı területeken megjelölt határok minden esetben betarthatók. A lokátortelepítés egyik kulcsfontosságú és egyben legtöbbet vitatott kérdésével, a sugárzás biztonság kérdésével kapcsolatban ki kell emelni, hogy ezek a tanulmányok is tudományos szintő ismeretekre alapozottak, a hivatkozott mérések a mai csúcstechnológiának megfelelı eszközökkel és módszerekkel készültek. A bemutatott eredmények értékelésénél külön ki kell térni arra a tényre, hogy a modellezett vizsgálatoknál a legpesszimistább feltételeket állították be. Ezeket és ezeknek a közölt adatokra vonatkozó hatását a szövegben leírják, mégis, a kérdésnek a környezet biztonságérzete szempontjából játszott kulcsfontosságú szerepe miatt erre az értékelésnél külön célszerő kitérni. A tervezett radarberendezés impulzus és pásztázó üzemmódban mőködik. Ez azt jelenti, hogy a berendezés kisugároz egy energiaadagot, majd sugárzási szünet következik. Ebben a sugárzásmentes idıszakban a sugárzás teljesítménye zérus. A számítások úgy történtek, mintha folyamatos lenne a kisugárzás, ami nyilvánvalóan a számított besugárzott energia növekedését eredményezi a számításokban. Hasonló sugárzott energianövekedést jelent a számításokban a pásztázó üzemmód hatásának figyelmen kívül hagyása. A pásztázás azt jelenti, hogy a sugárnyaláb folyamatosan végigseper egy térrészen úgy, hogy egy-egy területet a periódusidı tört része alatt sugároz be. A közölt sugárterhelési eredmények folyamatos üzemő és nem pásztázó üzemmódú számítás eredményei; ez azt jelenti, hogy dóziscsökkentı tényezıket kétszeresen nem vesznek figyelembe. Tehát a számításokat úgy végezték, hogy a valóságosnál nagyobb sugárzott energiát tételeztek fel. A lokátor környezetében számított sugárterhelési adatok emellett a nagyobbnak feltételezett dózis mellett is minden esetben messze a biztonsági határ alatt vannak. A pályázatban közölt adatok megnyugtatóak, mégis feltétlenül megvalósítandónak minısítjük azt a javaslatot, hogy a lokátor üzemelése idején folyamatosan mőködjön monitorrendszer a sugárszint ellenırzésére. A tudományos-technikai fejlıdés következtében az épített környezet évszázadok óta behatol a természetes környezetünkbe. Ez a behatolás egyrészrıl a fejlıdés természetes következménye, hiszen a mai modern élet nem képzelhetı el korszerő lakóházak, termelıüzemek, kórházak, iskolák nélkül. A fejlıdés volumenének növekedése versenyhelyzetet alakított ki a természetes és mesterséges környezet között. Ebben a versenyben az épített környezet szabályai csak az elmúlt évtizedek során kerültek megfogalmazásra, és szigorú betartásra. A tudatos szabályozás késlekedése sok esetben a természetes környezet indokolatlan pazarló felhasználásához vezetett. A tanulmányok együttesen jó példát mutatnak és segítséget adnak arra, hogyan lehet az épített környezetet úgy alakítani a XXI. század megnövekedett társadalmi igényeihez, hogy az ne járjon természeti környezetünk rombolásával, hogyan valósíthatók meg újabb modern építmények a régiek helyett az élı organizmusok, köztük az emberek létfeltételének biztosításával. Megállapítható, hogy a Tubes 3D lokátorállomás megépítésével kapcsolatos vélemények megalapozottak. A kivitelezéssel kapcsolatban tett ajánlások megvalósításra alkalmasak. Reális az a végsı következtetés, hogy az objektum megépítése nem jelent veszélyt a környezetére. DR. KOZMA LÁSZLÓ PROFESSZOR EMERITUS, A FIZIKA TUDOMÁNY MTA DOKTORA

33

FIGYELNI A KÖRNYEZETRE Elöljáróban megállapítom, hogy a Tubes 3D lokátorállomás építésének környezeti hatásvizsgálatáról szóló tanulmányt korrektnek és helytállónak tartom. A tervezett létesítmény környezeti állapotának elemzése a területhasználat, a környezeti értékek bemutatása és a telepítés várható hatásainak leírását követıen megállapítja, hogy a kiválasztott terület élıhelyei természetes, illetve természet közeli állapotban vannak, így a fauna is számos értékes fajt tartalmaz eredeti élıhelyén. Ezen állapot megırzése kiemelten fontos. Ezt a megállapítást a döntéshozatalnál egyértelmően figyelembe kell venni. Az éghajlati hatásmechanizmust a légköri jelenségeken keresztül a 3D radar mőködésével az elektromágneses expozíció várható terhelése révén különösen fontos elemezni. A kutatott terület a földrajzi elhelyezkedése és klimatikus sajátosságaiból adódóan hazánk éghajlati beosztásában - a Bacsó-féle III. b) éghajlati körzetben fekszik (Bacsó N. 1959). Ez az éghajlati körzet napsütésben és a kapott napenergiában közepesen ellátott. A nyár kevésbé forró (a domborzati adottságok következtében), tele pedig mérsékelten hideg. A csapadék a vizsgált területen bıséges. Ezt jól kifejezi a hı- és vízháztartást komplexen egyesítı Kakas-féle körzetbeosztás, amely szerint a térségre enyhe telő, mérsékelten nedves hegyvidéki (B6 körzet) éghajlat a jellemzı (Kakas J. 1960). A domborzat a térséget nyitottá teszi az északias, hővösebb, nedvesebb, olykor hideg légáramlatokkal szemben (É, ÉNy, ÉK légáramlatok), ami különösen meghatározó a térség mezo- és makroklímája alatt alakuló és az objektumot körülvevı mikroklímák alakulására. A mikroklimatikus adottságok figyelembevétele éppen a védett ökoszisztémák szempontjából nagyon fontos, mert ez esetben sokkal többrıl van szó, mint a légkör idıjárási elemeinek földrajzi, fizikai, kémiai folyamatairól. A mikroklíma kis térségenként jelentısen változik, szélsıségesebb, mint a makroklíma; a felszín és a légkör találkozásánál alakulnak ki, ezért tekinthetjük a talajfelszín, a felszínt borító rendszerek (pl. flóra) és a légköri folyamatok közötti kölcsönhatások rendszerének. Egyes tulajdonságai idıben nem folyamatosak. Egészében véve tehát a bioklíma hatásmechanizmusa a mikroklímán keresztül minden élıszervezetre markánsan rányomja bélyegét. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a makro- és mezoklímát állandóan alakító idıjárási folyamatok folyamatosan változtatják az elektromágneses expozíció terhelését is (feltételezhetıen ez a turbulencia, az advekció, a csapadék hatására pl. kedvezıbb irányban módosítja a terhelést). A vizsgált területen a kis kiterjedések következtében a napsugárzásból származó energiakülönbségek elsısorban a domborzati eltérésekbıl és a lejtık nagysága, valamint kitettsége szerinti változásaiból adódnak. Erre a tényezıre, továbbá fıként a makrodomborzatra és a vegetáció változására vezethetık vissza a vizsgált térség területén kialakuló sajátos mikroklímatérségek. A vizsgált területen a napsugárzás energiamennyiségének domborzat szerinti eloszlása a legdöntıbb tényezı, mert a mikroklíma-módosító hatás leginkább ebben nyilvánul meg. Az északias kitettségő lejtık az év minden idıszakában jelentıs mennyiséggel kevesebb napsugárzási energiát kapnak, mint a sík területek, tehát hővösebbek lesznek. Télen egy 10°-os északi kitettségő lejtı 50%-kal kap kevesebb napsugárzási energiát, mint a sík terület, egy 25°-os lejtı esetében ez 100%-kal kevesebb. A délies kitettségő lejtıknél ugyanakkor napsugárzási energiatöbblet fordul elı. Ez a többletbesugárzási energia legmarkánsabban a téli hónapokban jelentkezik. Ekkor a többlethımennyiség (30-40°-os lejtık mentén) decemberben elérheti a vízszintes felszínre jutó energia kétszeresét is. Ez az energiatöbblet azonban a térség mikroklímáját csupán komfortosabbá teszi, a kel-lemetlenül hideg téli napok alacsony léghımérsékletét mérsékli, makroklimatikus hatása pedig egyáltalán nem mutatható ki, mert nem is érvényesül. A déli, délies (DK, DNy) kitettségő lejtık fentebb jelzett napsugárzási energiatöbblete a kora tavaszi és az ıszi hónapokban

34

(március 21. és szeptember 22. között) a mikroklíma alakításában az idıjárás függvényében (anticiklonális, szélcsendes, derült napokon) még jelentıs szerepet kapnak, szélsıségesen forró mikroklímák kialakítására azonban ekkor még (március 21.) nincs meteorológiai lehetıség, illetve szeptember végén (szeptember 22.) már ritkán van rá mód. Ez utóbbi esetben a vegetáció szempontjából elhanyagolható az ún. „indián nyár” (vénasszonyok nyara) rövid ideig tartó derült, szélcsendes nyárutó alkalmával jelentkezı, kellemesen meleg ıszi idıjáráshoz kapcsolódó többlet-napsugárzási energia. Az északi, északkeleti, keleti, északnyugati, nyugati lejtıkitettségek átlagosan sugárzási energiaveszteséggel zárják egyenlegüket (kivéve a 10°-nál kisebb dıléső keleti és nyugati kitettségő lejtıket, ahol a júniusi mérleg 1%-kal meghaladja a sík területek energiabevételét. Júliustól májusig azonban kivétel nélkül deficites a felszín napsugárzásienergia-mérlege (ez a hiány 10- 15%-tól egészen 50%-os nagyságot is elérhet). Mi a helyzet a délies kitettségő lejtıkön, ahol éves átlagban folyamatos többletnapsugárzási energia jelentkezik? Kiszámoltuk a Mecsek hegység déli lejtıjére jutó sugárzásienergia-mennyiséget, amely megfelel a Tubes térsége déli kitettségő lejtıinek energiamérlegének is. Veszteség címén a felhızet okozta planetáris albedóval csökkentettük a besugárzás mértékét. Látható, hogy a lehetséges többletsugárzási energia januártól áprilisig jelentıs, továbbá szeptemberben, valamint októberben (a novemberi, decemberi alacsonyabb értékek a magas borultsági fok következtében fellépı planetáris albedóval magyarázhatjuk). Ez a többletnapsugárzási energia azonban inkább a korai kitavaszodást segíti elı, és kedvezıen befolyásolja a mikroklímát, amint ezt korábban kifejtettem. A nyári forróság és a hıségnapok szempontjából számításba vehetı június-júliusban ez a többlet alig 0,04-0,08 kcal/cm2, ami elhanyagolható, de a 15°-os lejtıknél meredekebb felületeken semmiféle többlet nincs, sıt már ismét csökken a besugárzási energia a magas napállás következtében. A besugárzási többletenergia augusztusban is alig haladja meg a 0,55 kcal/cm2-t. Nem befolyásolja a csapadékviszonyokat, a sugárzási mérleget, a helyi ún. hegy-völgyi szél kialakításával pedig éppen kedvezıen hat a kialakuló mikroklímákra. Egészében megállapíthatjuk, hogy az éghajlati tényezık a Tubes térségében található természeti értéket jelentı ökoszisztémákra meghatározóak, az elektromágneses expozíció koncentrációjára pedig bizonyos idıjárási helyzetek kedvezı hatást fejthetnek ki. DR. FODOR ISTVÁN DSC EGYETEMI TANÁR, TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ

35

ÉRVEINK A NATO RADAR TUBESRE TELEPÍTÉSE ELLEN - CIVILEK MOZGALOM, HTTP://WWW.CMM.HU/?CAT=SZOV&ID=72, 2007. JANUÁR 4.

A

MECSEKÉRT

1./ Pécs város lakói teljesen feleslegesen vállalnának fel biztonsági kockázatot, mivel egy ilyen lokátor állomás elsıdleges katonai célpont lehet, s a Tubes párszáz méterre van a legközelebbi házaktól. A NATO Katonai Parancsnokságával folytatott levélváltásunkból kiderült, hogy a katonai szervezet nem erılteti a lokátor Tubesen történı elhelyezését, megemlíti, hogy a helyszín kiválasztása az ország belügye, és hosszas hatástanulmányoknak kell megelıznie. Ezekbıl mind a mai napig egyetlen sem került nyilvánosságra. A Honvédelmi Minisztérium megbízása alapján készült a Láng bizottság szakvéleménye, amely az egyetlen eddig ismertté vált dokumentum a Tubest, mint helyszínt eleve alkalmatlannak nyilvánította környezetvédelmi, geológiai és demográfiai okokra hivatkozva. 2./ A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága létrehozza a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetet, amelynek a közepén helyezkedik el a Tubes körüli 2 hektár 753 m2 nagyságú egészségügyi erdı. Indokolt, hogy ez a fajgazdag terület is tájvédelmi körzet része legyen, hiszen itt is élnek védett fajok (kisapolló lepke, főrészlábú szöcske, orchideák stb.). Egy esetlegesen megépülı bizonytalan élettani hatású katonai radar jelentıs veszéllyel járna a környezetre, növényekre, állatokra, emberekre. A sugárzó lokátor nemcsak azon az ingatlanon fejtené ki a természetkárosító hatását ahol felépítenék, hanem a teljes hatósugár körzetében, de leginkább a környék élılényei, beleértve a közel 160.000 lakosú Pécs városának lakói lennének veszélyeztetve. 3./ 2006. július 1-jén a város vezetısége által elfogadott Pécs Ökováros Mecsek-Dráva Ökorégió Charta bevezetıjében megfogalmazták „az erıforrások meggondolatlan kimerítése hosszú távon súlyos stratégiai kockázatot hordoz. Ezért a felelısen gondolkodó helyi közösségek a természeti és humán erıforrásaikat tıkeként és nem jövedelemként kell kezelniük.” „a gazdasági tevékenység során minden lehetséges módon elı kell segíteni a helyi természeti és épített környezet megóvását.” 4./ Dr. Kellényi Lóránd a Magyar Tudományos Akadémia fımunkatársának szakértıi véleménye a sugárzással kapcsolatosan: „Az elektromágneses változó terek vizsgálatában alapelv, hogy ha a rövid és hosszú távú biológiai hatást és hatásmechanizmust nem ismerjük, akkor csak a „maximális óvatossággal „ szabad a „ megengedhetı és vélelmezetten káros hatású elektromágneses sugárzó rendszert telepíteni. A ma folyó kísérleti munkák nagy része a megengedhetı egészségügyi sugárzási határértékek új értékeinek a szabványban való megjelenését készítik elı. A már idézett nemzetközi tanulmányban ajánlják a lakósságra megengedhetı elektromágneses sugárzás nagyságrenddel kisebb egészségügyi határértékeként 10 nW/cm2 A kutatások másik fı iránya a relatív gyenge nagyfrekvenciás elektromágneses terek summát hosszúidejő károsító hatásainak felmérése. Itt elsısorban a daganatos és reprodukciós rendszerekben történı maradandó károsítások felderítése a cél.

36

Igaz hogy egyes szakértıi vélemények szerint a különbözı sugárhatások biológiai rövid és hosszúidejő hatásai élesen elkülöníthetık, Az elektromágneses pulzáló terek (Radar) biológiai hatásai jól kutatottak, de az eredmények széles körben ma nem ismertek. A vizsgálatok élettani hatásának eredményei a vonatkozó egészségügyi határérték szabványokban még nem jelennek meg..(bár a NET-en errıl 100.000-nél több közlemény található). Ezért a jelenlegi törvényerejő szabványok felhasználásával készült szakvélemények valószínőleg módosíthatók lesznek. A téma óvatos kezelése azért is lenne fontos, mert utólagosan egy már megvalósított mőszaki rendszer módosítása, megszüntetése, nehezen képzelhetı el, Radarral kapcsolatos kutatási anyagok és eredmények nagy része ma is „titkosan „van kezelve ezért a vele kapcsolatos hivatalos álláspontot, határértékeket az emberek nem hiszik el. TUBESEN nem kell és nem szabad a radart felépíteni, mert nem lehet egy nagyváros közel 160.000 lakosát vagy annak egy részét bizonyíthatóan egészségügyi károsító hatásnak kitenni.” 5./ Pécs város lakóiban félelmet keltene, és nem biztonságérzetünket növelné, mivel egy ilyen lokátor állomás elsıdleges katonai célpont lehet, s a Tubes párszáz méterre van a legközelebbi házaktól. 6./ E radar rendszert építésének tubesi tervtanulmányában a Tettyei karsztviz rendszert ellátó vízbázis területének a közepére tervezték, így azt veszélyezteti. Az jól tudott, hogy Pécs város létét a Mecsek hegység déli oldalán lévı karsztforrásoknak köszönheti. Vass Béla mérnök úr a Pécsi hétben megjelent cikkében pontosan részletezte a létfontosságú vízbázis veszélyeztetésének terveit. A radar üzembiztos áramellátása nagyteljesítményő áramfejlesztıvel képzelhetı el, és annak szüksége van sok-sok gázolajra melynek bármi okból való elfolyása a fedıréteg nélküli védetlen karsztra, az azonnal tönkreteszi az ivóvizünket. 7./ Közvetlen közelben van a Rotary sétány, a tanösvény, ami a gyermekek és a környéken élık környezettudatos nevelésének oktatási helyszíne – radar építés esetén használhatatlan lenne. 8./ A közadakozásból épült János-kilátó turisztikai célpont, a pécsiek kedvenc kilátó helye nem lehetne továbbá kirándulóhely. 9./ A radar építés homlokegyenest ellentétes Pécs városának gazdasági érdekeivel. A város gazdasági kitörési pontjaként Növekedési pólus programjában a környezetipar, kulturális ipar és egészségipar területét nevezte meg. A természetet nem lehet megvédeni annak roncsolásával Az egészségügyiparral is ellentétes, mert egészségügyi centrumok nem mőködtethetık radar hatása alatt (pl, Szívcentrum). Hazaiak és külföldiek félnének igénybe venni a fejük felett esetlegesen mőködı radar miatt. Az Európa Kulturális Fıvárosa rendezvény a kulturális ipar megalapozója lenne, de több ezer környezettudatos gondolkodó elrémülne a helyszínre látogatástól a radar miatt.(Németországban térkép készült a radarokról, amit a turisták figyelnek).

37

Esztétikai romboló hatása lenne: a város sok pontjáról, így a város központjából is látszana, bekerülne a városképbe, s Pécs városa a képeslapokon katonai város látszatát keltené. A fenti indokok alapján élve a magyar törvényekben és Magyarország által elfogadott nemzetközi egyezmények pl.az Aarchusi egyezményben elıírt jogainkkal, s nem utolsó sorban a közel 10000 pécsi polgár által aláírt közmeghallgatási iránti kérelemben foglaltakra és a közel 19000 népszavazást kezdeményezıre is hivatkozva ellenezzük a nagyhatósugarú NATO radar Tubes hegyre történı telepítését.

A ZÖLDEK FELELİTLENSÉGNEK MTI, 2007. FEBRUÁR 1.

TARTANÁK, A

HM

ELFOGADNÁ A TUBESI RADARÉPÍTÉST

A zöldszervezetek tagjai felelıtlenségnek és továbbra is elfogadhatatlannak tartják a Tubesre tervezett katonai radar megépítését, a honvédelmi tárca szakértıje azonban a civilek csütörtökön Pécsett tartott fórumán kiállt amellett, hogy a beruházásnak szakmailag nincs akadálya. A legfıbb problémát az okozza, hogy a tudomány ma még nincs azon a szinten, hogy megmondja, milyen hatásokat okoz hosszú távon a radar sugárzása - jelentette ki Kellényi Lóránd, a Magyar Tudományos Akadémia fımunkatársa a Civilek a Mecsekért Mozgalom rendezvényén tartott eladásában. Az orvosbiológus és biofizikus szakértı szerint ebbıl az következik, hogy felelıtlenség lenne egy legalább 20 évig mőködı lokátort 160 ezer ember környezetében, a Pécs melletti Tubeshegyen felépíteni és mőködtetni. Hozzátette: a beruházás nemcsak felelıtlenség, hanem óriási hiba is lenne, mert a lokátor félelmet kelt, az egészséghez pedig a félelem és a szorongás nélküli élet is hozzátartozik. Kellényi Lóránd úgy vélte, hogy emberileg és gazdaságilag egyaránt a Zengı lett volna a legoptimálisabb helyszín. A Mecsek csúcsának közelében sokkal kevesebben laknak, az építkezés azonban a sorozatos tiltakozások miatt meghiúsult. Thuróczy György, a Honvédelmi Minisztérium szakértıje elismerte: sugárbiológiai szempontból nem a Tubes a legoptimálisabb, de alkalmas helyszín a beruházásra, mert a tervezett radar által kibocsátott sugárzás messze alatta marad a megengedett határértékeknek. A szakértı arra a lakossági kérdésre, hogy ha Pécsre költözne, lakna-e a lokátor közelében, igennel felelt. Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivıje az MTI-nek elmondta, hogy a fórum része azon programsorozatuknak, amelynek célja a radarral kapcsolatos, március negyedikén esedékes népszavazásra való felkészülés. Még három konferenciát rendezünk a témában szakértık részvételével, és a sorkatonák szokásához híven minden nap centivágást tartunk a fıterén, érzékeltetve: közeledik a referendum ideje. Emellett utcai akció keretében egy nagy léggömböt viszünk át a városon, hogy mindenki megtudja, mirıl kell dönteni - tette hozzá. Rendezvényeikkel szeretnék tudatosítani a pécsiekben: ha március negyedikén a felnıtt korú lakosság több mint fele elmegy szavazni, és a szavazók többsége elutasítja a radarberuházást, az kötelezı érvényő a képviselı-testületre nézve, és "véglegesen lezárható lesz a Tubes-ügy". A pécsi közgyőlés tavaly decemberben döntött arról, hogy március negyedikére tőzi ki a NATO-lokátorral kapcsolatos népszavazást.

38

A referendum során a baranyai megyeszékhely mintegy 123 ezer választópolgára a következı kérdésre adhat választ: "Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy Pécs közigazgatási határán belül ne épülhessen katonai radar?" Amennyiben a referendum érvényes és eredményes, a polgárok többsége pedig elutasítja a beruházást, az önkormányzat ennek megfelelıen köteles módosítani a terület rendezési tervét. A referendum kiírására azt követıen került sor, hogy civil szervezetek ennek érdekében a közelmúltban összesen 12.789 aláírást győjtöttek össze. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 novemberében jelentette be, hogy a kormány a Pécs melletti Tubesre javasolja telepíteni az eredetileg a Zengıre tervezett radart, amelynek felépítése a civilek ellenállása miatt korábban meghiúsult. Különbözı szervezetek az emberek egészségét és biztonságát féltve az új helyszínen is ellenzik a fejlesztést, bár a független szakértıi vizsgálatok alapján a hegy alkalmas az építkezésre. A honvédelem és a civilek képviselıi több alkalommal is találkoztak különbözı fórumokon, a felek álláspontjai azonban nem közeledtek, Pécs politikai vezetıi pedig még az októberi választásokat megelızıen hangoztatták: kíváncsiak a lakosság véleményére, és ennek alapján szeretnének eljárni az ügyben. BARANYAI SZDSZ ZÖLD TAGOZATA: ÚJRA KELL GONDOLNI A RADARÉPÍTÉS HELYSZÍNÉT MTI, 2007. FEBRUÁR 27. A baranyai SZDSZ zöld tagozata szerint újra kell gondolni a katonai lokátor felépítésének helyszínét, mert arra nem a Tubes-hegy a legalkalmasabb - mondta a párt helyi környezetvédelmi munkacsoportjának vezetıje kedden Pécsett, sajtótájékoztatón. A Pécs melletti Tubest a lokátor megfelelı helyszínének kiválasztására korábban felkért Lángbizottság földrajzilag és a városhoz való közelsége miatt sem tartotta alkalmasnak - tette hozzá Mindum Károly. A politikus ugyanakkor nem kívánt válaszolni az MTI-nek arra a kérdésére, hogy hol épüljön fel a létesítmény. Mindössze annyit jegyzett meg: ennek megtalálásához további szakértıi vizsgálatok szükségesek. Mindum Károly a sajtó útján arra biztatott minden pécsi választópolgárt, vegyen részt a lokátorral kapcsolatos vasárnapi népszavazáson, melyen arról születik döntés, támogatják-e a város építési szabályzatának módosítását a tekintetben, hogy Pécs határain belül ne épülhessen katonai radar. Hangsúlyozta: a pécsi SZDSZ a többség döntése mellé áll, és ezt nem feltétlenül a referendum érvényességétıl teszi függıvé. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 novemberben jelentette be, hogy a kormány a Pécs melletti Tubesre javasolja telepíteni az eredetileg a Zengıre tervezett radart, amelynek felépítése civilek ellenállása miatt korábban meghiúsult. Különbözı szervezetek egészségüket és biztonságukat féltve az új helyszínen is ellenzik a beruházást, bár a független szakértıi vizsgálatok alapján a hegy alkalmas az építkezésre. A honvédelem és a civilek képviselıi több alkalommal is találkoztak különbözı fórumokon, a felek álláspontjai azonban nem közeledtek, Pécs politikai vezetıi pedig még az októberi választásokat megelızıen hangoztatták: kíváncsiak a lakosság véleményére és ennek alapján szeretnének eljárni az ügyben. A kérdésben népszavazás kiírására azt követıen került sor, hogy civil szervezetek ennek érdekében a közelmúltban összesen 12.789 aláírást győjtöttek össze. Amennyiben a referendum érvényes és eredményes, a polgárok többsége pedig elutasítja a beruházást, az önkormányzat ennek megfelelıen köteles módosítani a terület rendezési tervét.

39

SZILÁGYI A. JÁNOS: TUBES: A PÉCSIEK VASÁRNAP DÖNTENEK A NATO-RADARRÓL MAGYAR HÍRLAP, 2007. MÁRCIUS 1. A népszavazáson az igen jelenti a nemet Ügydöntı népszavazást rendeznek március 4-én Pécsett a NATO-radarról. Ha a lakosság többsége elutasítja a radar létesítését, a honvédelmi tárcának másik helyszínt kell keresnie. Kínos helyzetbe kerülhet a honvédelmi tárca, ha vasárnap a választók megszavazzák a pécsi Tubes hegy rendezési tervének módosítását. Ez ugyanis lehetetlenné tenné a katonai radar megépítését, és újabb évekre kitolhatná a NATO által kért légvédelmi beruházás elkészülését. A késlekedésnek súlyos anyagi vonzatai lehetnek. Ha a katonai szövetség eláll a finanszírozástól, a késıbbiekben saját pénzbıl kell megépíteni a balkáni légtér figyelésére alkalmas objektumot. Az elutasítás gyakorlatilag borítékolható. Az elmúlt hónapokban az ellenzéki pártok után elıbb a terveket kezdetben támogató szocialisták, majd néhány napja a helyi szabad demokraták is az elutasításra hívták fel híveiket. A város ismert közéleti emberei is – Rátgéber László kosárlabdaedzıtıl Dévényi Sándor Kossuth-díjas építészig – a radarellenzıkhöz csatlakoztak. Ezek után csupán az kérdéses, hogy elmennek-e elegen szavazni. A voksolás ugyanis csak akkor érvényes, ha a névjegyzéken szereplı 126 600 pécsi polgárnak legalább a fele részt vesz a népszavazáson, és akkor eredményes, ha a megjelentek több mint ötven százaléka azonos választ ad. Figyelmeztetı tény, hogy a tavaly ıszi önkormányzati választásokon 47 százalékos volt a részvétel. Ha nem lesznek aktívabbak a helyiek, eredménytelen lesz a vasárnapi referendum. Mindezzel tisztában vannak a Tubes elleni kampányt szervezı zöldek is. "Mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél többen elmenjenek szavazni" – mondta Vice Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom egyik vezetıje. A környezetvédık elsısorban azért ellenzik a radart, mert emberre káros sugárzástól tartanak, s féltik a Mecsek élıvilágát is. Hetek óta egymást érik a városban a radar kockázatairól szóló fórumok. Február 1-jétıl mindennap egy pécsi vagy a városhoz kötıdı ismert személy levág egy darabot a város legforgalmasabb pontján, a Széchenyi téren felállított óriáscentibıl, ismertetve egyúttal a radar elleni érveit. Csaknem ötvenezer szórólapot dobtak a postaládákba, a helyi média sokat foglalkozik a Tubessel, mégis érezhetı a zöldekben némi aggodalom: elegen lesznek-e vasárnap. A népszavazásra feltett, elsı hangzásra elég bonyolult kérdés lehet a radarellenzık másik buktatója. Mivel a kérdés az építési szabályzat módosítására vonatkozik, a lokátorépítés megakadályozásához igennel kell szavazni. A látványos zöldakciók mellett szembetőnıen visszafogott a beruházásért felelıs honvédelmi tárca. A katonai szakértık elmennek ugyan a nyilvános fórumokra, elıadják érveiket, de ellenkampányról nem lehet beszélni. Mintha a katonák is beletörıdtek volna abba, nincs értelme a népszerőtlen beruházás mellett agitálni. Lapunk megkereste a honvédelmi tárcát, mit kíván tenni, ha leszavazzák a radart, de a sajtóosztályon türelmet kértek. Tiszteletben tartják a lakosság akaratát, de meg akarják várni a végeredményt.

40

Nem hivatalos források, illetve a korábbi nyilatkozatok alapján nincs sok választása a minisztériumnak. Újra próbálkozhatnak a Tubesnél magasabb, így katonai szempontból alkalmasabb Zengıvel, de itt a pécsihez hasonló ellenállásra számíthatnak. zervezkednek a zöldek más mecseki csúcsok, a Hármashegy és a Tenkes védelmében is. Így ott sincs sok esély. Marad a több objektumból álló, így összességében drágább és kevésbé hatékony kiegészítı radarokkal támogatott síkvidéki lokátor, valahol Mórágy környékén. Lapunk úgy tudja, már voltak a NATO-val egyeztetések a lehetséges új helyszínekrıl és a finanszírozási kérdésekrıl is. A Zengıvel kezdıdött A mecseki katonai radar ügye három éve került az érdeklıdés középpontjába, amikor a lokátorépítés elsı lépéseként megkezdték volna a Zengı csúcsára vezetı út kiszélesítését. A környezetvédık erıszakkal akadályozták meg a fák kivágását. A tiltakozó akciót támogatók egyik legfontosabb érve az volt, hogy védett területen nincs helye természetet veszélyeztetı beruházásnak. A kormány egy szakértıkból álló testületet bízott meg azzal a feladattal, javasoljon olyan helyszínt, ahol összhangba hozhatók a környezetvédelmi és a honvédelmi érdekek. A Láng István akadémikus vezette testület szerint a Zengı katonai szempontból a legjobb, természetvédelmi megfontolásból pedig a legrosszabb megoldás. Egy évvel késıbb, 2005 novemberében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette be: a kormány Pécs akkori polgármesterének, Toller Lászlónak az egyetértésével a Tubes hegyet javasolja a radarépítésre. A tervet vállalható kompromisszumnak nevezte a Zengı beépítését nyilvánosan ellenzı Sólyom László köztársasági elnök is. Mirıl szavaznak? Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy a Mecsek hegység Pécs közigazgatási határán belüli részen ne épülhessen katonai radar? TUBES - ÉRVÉNYTELEN A NÉPSZAVAZÁS, A MEGJELENTEK TÖBBSÉGE NEM AKAR RADART A TUBESEN - MTI, 2007. MÁRCIUS 4. Érvénytelen lett a Tubes-hegyre tervezett katonai lokátor-építéssel kapcsolatos helyi népszavazás vasárnap Pécsett, ahol azonban a szavazók többsége elutasította a beruházást tájékoztatta a város jegyzıje az MTI-t. A pécsi polgármester tárgyalni szeretne a kormánnyal a lokátor-építésrıl, miután csaknem 40 ezren nemet mondtak a telepítésre; a Honvédelmi Minisztérium szerint a népszavazás eredménye azt bizonyítja, a választópolgárok többsége szerint nincs akadálya a radar megépítésének. A választásra jogosult 127.128 állampolgár 32,51 százaléka, azaz összesen 41.328 járult az urnák elé. Az érvényes szavazatokat leadott választók 94,3 százaléka, azaz 38.870 elutasította a fejlesztést, 5,7 százalékuk, azaz 2.343 ember pedig támogatta azt. A szavazatok közül 87 érvénytelen volt, 28 pedig nem került az urnákba - mondta el Papp Judit. Hozzátette: a referendum érvényességéhez a választópolgárok több mint felének részvételére lett volna szükség.

41

A pécsiek a következı kérdésre adhattak választ: "Egyetért-e ön azzal, hogy a pécsi építési szabályzat és a szabályozási terv módosuljon akként, hogy Pécs közigazgatási határán belül ne épülhessen katonai radar?". A jogszabályok szerint amennyiben a referendum érvényes és eredményes, a polgárok többsége pedig kinyilvánítja, hogy nem akar radart a Tubesre, az önkormányzat ennek megfelelıen köteles módosítani a terület rendezési tervét. A népszavazást kezdeményezı radarellenes civilek képviselıi örültek az eredménynek. Peták Péter, az Istenúti Közösségért Egyesület társelnöke a városháza elıtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta: bár a referendum érvénytelen lett, komoly eredmény, hogy néhány hetes kampányuk során több mint negyvenezer embert tudtak megszólítani, s ezzel megcáfolták azokat, akik azt mondták "csak néhány zöld képviselı hızöng, hogy ne legyen radar a Tubesen". Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivıje a sajtó útján felszólította a kormányt, vegye figyelembe a szavazáson megjelent többség véleményét és álljon el az építkezéstıl. Tasnádi Péter polgármester és a közgyőlésben helyet foglaló frakciók vezetıi a napokban úgy nyilatkoztak: akkor is figyelembe veszik a népszavazás végeredményét, ha az nem lesz érvényes. A polgármester az elızetes eredmény tudatában újságíróknak azt mondta: köteles figyelembe venni azon tízezrek véleményét, akik vasárnap kifejezték akaratukat, ezért hétfın tárgyalásokat kezd a kormánnyal arról, hogy "ebben a helyzetben milyen lehetıségek vannak a lokátorral kapcsolatban". A Honvédelmi Minisztérium közleményben tudatta: álláspontjuk szerint a népszavazás azt tanúsítja, hogy a választópolgárok döntı többsége szerint nincs akadálya a Magyar Köztársaság légterét és a légiközlekedést biztosító 3D típusú radarállomás megépítésének. "A pécsi lakosság állásfoglalásának kialakításhoz megfelelı tájékoztatást kapott, ami elegendınek bizonyult a megalapozott döntés meghozatalához" - olvasható a közleményben. Hozzáteszik: a kormány rövid idın belül határoz a megépítés teendıirıl.

42