Mátyás Újság Március 15.
2011. március II. évfolyam 3. szám
Március 11-én minden tanuló ünneplő ruhában, kokárdával jött iskolába. A programról most is negyedikesek gondoskodtak. A tornateremben először az alsósok, majd a felsősök nézték meg a műsort, mely egy színdarab volt. Petőfi Sándornak és családjának életébe tekinthettünk be. Korhű ruhákban, kellékekkel és díszlettel játszották el a darabot. A szereplők teljesen beleélték magukat szerepükbe, így az igazán élvezetes volt. A műben Petőfi híres verséről a Nemzeti dalról is sok szó esett. Az előadás vége felé egy csapat kis katona jött be, s verbunkot táncolva éljenezték a hazát. Majd elindultak a csatába… Köszönjük a negyedikeseknek ezt a gyönyörű műsort!
Impresszum VKI Mátyás Király Utcai Általános Iskola diáklapja Felelős kiadó: Bognárné Kapes Klára igazgató
Szerkesztők: Bertók Dorottya Rétháti Lili Vojcsik Márta Johanna
E számunk szerzői: Donáczi Cseperke Ehrbár Antal István Petra Teréz Horváth Alíz
Kulcsárné Mátyás Bea Molnár Kíra Szabó Szintia
A tartalomból:
V.M.J. Március 15.
1
Februári hírcsokor
2-3
Iskolánk története
4-5
Iskolai farsang
6
Molnár Kíra: Farsangi bál
7
Horváth Alíz: Angyalbojt
8
Ehrbár Antal: Egy este az erdőben
9
Versenyeredményeink
10
Baranya 1848-49-ben
11
Riport Király Csabával
12
Februári hírcsokor Februári események 2011. február 2. Szülői értekezlet 2011. február 16. Népdaléneklési verseny felső tagozatosok számára 2011. február 17. Kazinczy-verseny 2011. február 18. Angol vers– és prózamondó verseny 2011. február 25. Farsangi bál
Angol vers- és prózamondó verseny Mint tudjátok, ebben az évben a mi iskolánk rendezte meg az angol vers-és prózamondó versenyt. Az ötödik korcsoport felkészítő tanára Gadányi Hedvig tanárnő, a 6. korcsoport felkészítő tanára Gábriel Szilvia tanárnő, a 7. korcsoport felkészítő tanára Pécsi Anita tanárnő volt. Mindenki nagyon szépen teljesített. Voltak, akik gyönyörű szépen megtanulták és elmondták verseiket, meséiket. Néhányan viszont jól megtanulták, de elhadarták. A zsűrinek nagyon nehéz dolga volt, hiszen minden választott mű nagyon jó volt , néha vicces is. Ajándékképpen mindenki egy ceruzát, egy mini füzetet és egy tábla csokoládét kapott. A legjobbak könyvet kaptak jutalomként. A díjazottak nevét az eredményeink rovatban olvashatjátok. Mindenkinek gratulálunk! Szabó Szintia
Mátyás Újság
2
Februári hírcsokor Elsősök a Gyugyi-kiállításon Február 12-én, szombat délelőtt a Zsolnay Kulturális Negyedben jártunk, ahol Gyugyi László Zsolnay-gyűjteményét csodálhattuk meg sok érdeklődő szülő kíséretében. Gyönyörű, ámulatba ejtő vázák, korsók, tálak, faliképek, dísztárgyak vártak ránk az üvegvitrinekben. Fényképeink is bizonyítják, milyen egyedi kollekció tulajdonosa a városunk, amire mindannyian büszkék lehetünk. Aki igazi pécsinek vallja magát, látnia kell ezt a lenyűgöző kiállítást. Kulcsárné Mátyás Bea
Kazinczy szépkiejtési verseny
Február
17-én
Szép magyar csak kísérte őket, hanem fel is
beszéd verseny t tartott a készítette, nagyon büszke volt Kazinczy Alapítvány Kuratóriuma. r á j u k . E l ő s z ö r s z a b a d o n Ezen a versenyen iskolánkból két tanuló: Orosz Edina és Szabó Szintia vett részt. A verseny a délelőtt folyamán 9 órától fél 2-ig tartott. Nagy megtiszteltetés volt ez nekik, mert igaz, nem értek el helyezést, de nagyon szépen szerepeltek. Pécsi Anita tanárnő, aki nem Mátyás Újság
választott szövegeket olvastak, majd ismeretlen szöveg következett. A 7-8. korcsoportból lehetett csak tovább jutni az országos versenyre. A mi indulóink nem estek kétségbe, hisz jövőre újra próbálkozhatnak. Kazinczy emlékcsarnok Széphalom
3
A pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola története
Iskolánkat több mint kétszáznegyven éve 1768ben alapították a Ferences rendi apácák. Peikart Mária Antónia főnökasszony 1765ben 300 Ft-ot fizetett az épületért, mely 1722 óta állt és tulajdonosai lakóháznak használtak. Az apácarend átalakítatta az épületet, és így megnyílt a Leánykákat Tanétó Asszonyságok Háza. Bentlakásos iskola volt lányok Klimó György címere a bejárat felett számára. A szülők 70 Ft-ot fizettek egy évre a gyermekek után. Az ide beiratkozott leányokat a katolikus hittanra, olvasni, kötni valamint kézimunkázni tanították, az oktatás német és magyar nyelven folyt. Az iskola azonban további átalakításra szorult. Pécs kiváló püspöke, Klimó György támogatta az apácákat, 1776-ban új iskolát építtetett itt, ennek emlékeként a kapu felett most is megtekinthető a püspök címere. Az új épület földszintjén nyolc helyiség működött, kettő teremben oktatás folyt, egyet ebédlőnek használtak, volt egy hálószobája a bentlakó leányoknak, négy szoba volt az apácáké, egy termet pedig kápolnának rendeztek be. 1782-ben, II. József, a „kalapos király” bezáratta a ferences kolostorokat, apácazárdákat. Ezért 1782. február 25-én elvették az apácáktól a leánynevelő intézetet is Pécsett. Az iskola viszont nem szűnt meg, tovább működött világi iskolaként. 1786-tól Nunne Kloster-nek hívták, 1794-től Manialum Domus-nak, 1813-tól Residentia Manialum-nak, 1828-tól pedig a jól csengő Schola Puellaris Publica latin nevet kapta. Később magyar elnevezési is voltak: 1839-től Nemes Város Leányiskolája, 1843-tól pedig Városi Leányiskola. Az akkori kor szokásai szerint nem tanulhattak együtt a fiúk és a lányok. Ebben az iskolában ekkortájt, bármilyen néven is szerepelt, csak lányok tanultak. Az 1848-49-es forradalom után úgy tűnik a forrásokból, hogy ismét az apácák vezethették az iskolát, mert Apácza Iskola néven említik az intézetet. Aztán sorsáról csak annyit lehet kideríteni, hogy 1857 elején katonai fogház volt. A kiegyezés után új oktatási rendszert dolgoztak ki Magyarországon is. Létrejöttek a reáliskolák, ezek olyan középiskolák voltak, ahol „földmíveseket, iparosokat és kereskedőket” képeztek. Ezekben az iskolákban nem volt kötelező a latin nyelv, de az oktatás német nyelven folyt. Klimó püspök arcképe
4
Mátyás Újság
A pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskola története
Pécsett a Belvárosi Elemi Iskolában alakult reáliskola, majd 1857 végén beköltözött iskolánk épületébe és 1864-ben 4. sz. Városi Reál Tanoda néven működött. Ettől az időtől kezdve a lányok átadták helyüket a fiúknak. Az iskola nemsokára szűk lett a reáliskolás diákoknak, ezért megvették a mellette lévő épületet 1871-ben 24.559 Ft-ért. Ez az épületrész is iskolaként működött azelőtt. 1860ban vette meg az Izraelita Hitközség 1600 Ftért és felekezeti elemi, valamint polgári iskolájuk működött itt Izraelita Elemi FőTanodaként majd 1871-ben átköltöztették iskolájukat a Zsinagóga A főreáliskola könyvtárterme mellé, így megvehette a reáliskola és ez lett Pécs akkori egyetlen nem egyházi, középfokú iskolája Állami Főreáliskola néven, Dischka Győző igazgatásával. A férőhely azonban még így is kevésnek bizonyult, ezért a Malom utcában (most Felsőmalom utca) szükségtermeket létesítettek, valamint az iskolára 1881-82-ben emeletet építettek, és ekkor készült el az összekötő folyosó is a két épületrész között. Később az akkori rajzteremre is emelet épült, de még így sem fértek el a diákok, ezért 1894-ben még egy új szárnyat is építettek az iskolához. A reáliskola 1914-ig működött, olyan híres tanárok oktatásával, mint Hirn Lajos, aki Vámbéry Ármin, a nagy utazó titkára is volt, vagy mint Kiss József, a Mecseki Egyesület egyik alapítója, a kiről az egykori Misina Kilátót nevezték el (ma a TV torony áll a helyén). Az 1995-ben kiállított emléktábla tanúsága szerint 1871-től 1877-ig itt diákoskodott a főreáliskolában Vikár Béla, a híres népdalgyűjtő. 1914-ben elkészült egy teljesen új épület (ez most a közgazdasági egyetem), ahova a Főreáliskola átköltözött. Az üresen maradt épületbe a város által fenntartott Községi Polgári Fiúiskolát helyezték, gazdag könyvtárából néhány kötet ma is megtalálható az könyvtárunkban. Ha bejöttök a könyvtárba szívesen megmutatom őket. 1945-ben szerveződött meg az általános iskola és ekkortól a fiúk és a lányok már együtt tanulhattak. Csak a felsősök voltak ebben az épületben az alsósok a Szigeti Külvárosi Fiú- és Leány-népiskolában tanultak, a Makár utca 32-es szám alatt. Később áthozták az alsó tagozatot is és így magas színvonalú általános iskola jött Iskolánk mai épülete létre. 1950 körül az utca Mátyás király nevét kapta meg, így az iskola hivatalos elnevezése is Mátyás Király Utcai Általános Iskola lett. Részletes iskolatörténetet olvashatsz még a honlapon, a Pécsi Szemle 1995. őszi számában vagy a Jubileumi Évkönyvben. István Petra Teréz Mátyás Újság
5
Iskolai farsang Iskolánk idén is megtartotta hagyományos farsangi bálját. Idén február 25-én került megrendezésre az esemény. Az alsósok karneválja 13 órától 16,30-ig tartott. Sok izgalmas műsort láthattunk. Az első osztályosok vonatoztak. A másodikosok „Dominó Napot” tartottak. A harmadikosok bohócok voltak. A 4.a osztályosoktól bajor táncot láthattunk. A 4.b osztály matróznak öltözött be. Egyéni jelmezeseket is láthattunk. Ezután disco következett. A tánc után tombola sorsolás volt, rengeteg szép ajándék talált gazdára. Voltak plüssállatok, de mazsolát és mogyorót is lehetett nyerni. Az alsósok farsangja után kicserélődtek az osztályok és kezdetét vehette a nagyok mulatsága. A felsősök közül is mindenki izgatottan várta a farsang napját. Sok szülő, nagyszülő, testvér jött el megnézni a mulatságot. Először a magánjelmezesek szerepeltek (5. a), majd az 5. b, 6. a, 6. b és a 7. b műsorát láthattuk. A nyolcadikosok bámulatos keringőt adtak elő. Az 5. b-sek a „2011-es Olimpiát” adták elő, a 6. a-sok pedig viccesen bemutatták, hogy milyen szakmákat nem ajánlanak nekünk. A 6. b-sek Megafaktor című műsorral szórakoztattak minket, és a 7. b-sek ötletes kéz-láb táncműsort mutattak be. Ezután mindenki kedve szerint táncolhatott, vagy vehetett magának inni- és ennivalót, amelyet a szülők hoztak. Mikor a diszkónak vége lett, elkezdődött a tombolasorsolás. Izgatottan telepedtünk le a tombolajegyekkel, hátha nyerünk valamit. Akit kihúztak, vidáman szaladtak különféle tárgyakkal megrakott asztalokhoz. Volt, aki többször is nyert, ám az, aki semmit sem kapott, az sem búsulhatott sokáig! Ők vigaszdíjat kaptak. Tombola után kezdtünk hazafelé készülődni. Mindenki örömmel emlékszik vissza erre a napra, és már izgatottan várja, milyen lesz a jövő évi farsang! Köszönjük Marica néninek és többi tanárunknak! Donáczi—Bertók D.
Mátyás Újság
6
Csipkefaoldal
Molnár Kíra (5.b): Farsangi bál Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy állatkert. Az állatok békében éltek egymás mellett, csodálták egymás képességeit. A róka ravaszágát, az oroszlán gyorsaságát, az elefánt erejét, a madarak repülését. Mivel közeledett a farsang, eldöntötték, hogy ők is jelmezbe öltöznek. Lázasan törték a fejüket, hogy milyen maskarát vegyenek fel. A zebra oroszlánnak öltözött, a kenguru pelikánnak, az oroszlán nyuszinak. Eljött az este. Mindenki elment az állatkerti fesztiválra és megnézték egymás jelmezét, aztán elkezdődött a bál. Az állatok hajnalig mulattak, aztán meghallották a csengőt, ami azt jelentette, hogy jön a gondozó mester, így mindenki a helyére ment. - Hát itt meg mi történt?- álmélkodott a gondozó. A zebrának sörénye nőtt? A kengurunak szárnya? Nem tudta elképzelni, hogy mi történt itt. - No, majd, én is megtréfállak benneteket!- gondolta magában. Így kapott a zebra húst, az oroszlán friss füvet, a kenguru pedig halat. Az állatok örültek annak, hogy ilyen élethűen sikerült a jelmezük, hogy még a gondozó sem ismerte fel őket.
Zebra-oroszlán Mátyás Újság
Kenguru-pelikán 7
Csipkefaoldal Horváth Alíz (4.b): Angyalbojt Egyszer volt – vagy nem volt – egy öreg pásztor. Volt neki három fia. Amikor a pásztor betöltötte 121. évét, meghalt. Ezen a napon a legkisebb fia talált egy érdekes virágot. Olyan volt, mint a pitypang, csak sokkal fényesebb, szikrázó, és nem lehetett lefújni a bóbitáját. A fiút nem érdekelte a különös növény, csak bánkódott az apja halála miatt. Két hónap múlva eszébe jutott a virág, így jobban megnézte. - Szép, világító csoda! Nem is száradt el! Vajon mi lehet a titka? Nem tudom, hogyan deríthetném ki, hogy ez a virág milyen fajta! Elmegyek a a falu boszorkányához, ő talán tudja – gondolta a legény. Elindult az erdő széle felé. Huhogtak a baglyok, esett az eső, és még egy fekete macska is kuporgott az út szélén. Meglátta a banya házát. Bekopogtatott a kicsi kőépületbe. A boszorkány nyitott ajtót. - Mit keresel itt, ahol a madár se jár? - rivallt rá a banya. - Én csak annyit kérek, hogy mondd el, milyen fajtájú ez a növény! – kérte udvariasan. A banya, mikor meglátta a virágot, nagyon meglepődött. A legény mohóság fényét látta megcsillanni a szemében. - Add csak ide! Hadd nézzem meg! – próbálkozott, de a legény átlátott a szitán. – Biztos a virágot akarja! – gondolta. Így hát nem adta oda virágot. - Hát ezért jöttem el én ide? Inkább hazamegyek, majd kiderítem én ezt magamtól is! – kiáltotta és hazament. Két hét múlva a pásztor fiai őrizték a nyájat. Már éjfélre járt az idő, és a testvérek aludtak. Csak a legkisebb fiúnak nem jött álom a szemére. Nézte, nézegette a virágot, majd megrázta. Ekkor szikraeső keletkezett, az égen pedig megjelent egy szárnyas lény. Fehér köpenye, nagy flamingó szárnyai, glóriája volt. A nőalak odalibegett a csodálkozástól megdermedt, sápadt legényhez. Mosolygott. A legény nem mert megszólalni, így az angyal szólalt meg először. - Legény, a kezedben az angyalbojtot tartod, ami hozzám tartozik! Minden angyalnak van angyalbojtja, azt felmutatja a földöntúli kapun, s beengedik. Én leejtettem az enyémet, így nem mehetek vissza! Kérlek, add vissza, és teljesítem egy kívánságot! De figyelj arra, hogy csak a földöntúli országgal kapcsolatosat kívánhatsz – mondta. A legény elmondta a kívánságát, amit már egy ideje fogalmazott arra az eshetőségre, hogy az élet egy jótündérrel, vagy egy angyallal lepi meg: - Nagyon szeretném, ha apámat vissza tudnád hozni a mennyből! Nagyon szeretem! – mondta, majd reszkető kézzel át akarta adni az angyalbojtot, de az angyal így szólt: - Tartsd meg, láttam, hogy jól viselted gondját, neked adom! Kérlek, vigyázz rá! A kívánságod teljesül – mondta, majd ezernyi szikra kíséretében eltűnt. Ugyanabban a pillanatban az angyal helyén megjelent az apja. A fiú odahívta a testvéreit, és összeölelkeztek. A legénynek eszébe jutottak az angyal szavai, így elültette a kertben az angyalbojtot. Azóta a virág már elszaporodott, és az angyal itt maradt. Ma is itt él közöttünk, és lehet, hogy valamelyik rokonod az. A legény – és a családja – pedig boldogan élt, míg meg nem halt.
Mátyás Újság
8
Csipkefaoldal Ehrbár Antal (8.a): Egy este az erdőben Este van. A nap vége közeledik, S a Nap sugarai utolsó erejükkel befestik a tájat Vörösösre, sárgára. Beesteledve A tájat így húzva szürke sálat, Mely szürke, sötét függöny nehezül a világra. Az esti állatok felélednek Baglyok, szarvasok, bőregerek. S a távolból hallani vadászebeket. Ilyenkor jönnek vadászni az emberek, S a puskák hangjától az erdő megremeg. Hosszú órák telnek el Az erdőben élők félelmével, Míg a Nap újra felkel, S sugarai fényével Megmenti őket a vadászoktól. A vadászoktól, kik hazamennek, A vadászok kiket várnak otthon, A vadászok, kik elkeverednek Az erdőben, mely az állatoknak ad hont.
Mátyás Újság
9
Versenyeredményeink A városi angol mese- és prózamondó verseny helyezettjei: 4. évfolyam: Kiss Zsófia, Péter Dalma (4. a) 5. évfolyam: Illés Panna (5. a)
Gratulálunk!
6. évfolyam: Zsbán Máté (6. b) 7. évfolyam: Kiss Viktória (7. b)
Részt vettek: Szabó Szintia (5. b), Ehrbár András (6. b), Tófei Kinga (7. b), Lengyel Kamilla (8. b)
Hevesy György Kémiaverseny Kiss Viktória 7.b osztályos tanulónk bejutott a verseny megyei fordulójába.
VKI népdaléneklési verseny Helyezettek: 5-6. korcsoport: Pataki Zsófia 3. hely Simon Viktória 4. hely 7-8. korcsoport: Glávics Dominika 3. hely Résztvevők: Keresztúri Laura (3. o), Kátai Alexandra (3. o.), Abonyi Vera (3. o.), Németh Lili (4. o.), Horváth Laura (4. o.), Lénárd Csenge (4. o.), Donáczi Levente (4. o.), Donáczi Cseperke (5. o.)
Felhívás! A királyi pár rajzpályázatot hirdet, melyre két kategóriában lehet indulni. Mivel közeledik a húsvét, az első kategória egy színes papírból kivágott tojásra rajzolt minta díjazása lesz. A második kategória egy igazi tojás festése. A legszebb rajzokat csokoládéval jutalmazzuk! A műveket Gabi néninél adjátok le április nyolcadikáig.
Mátyás Újság
10
1848-49-es forradalom és szabadságharc Baranyában Baranyába elsőként Mohácsra érkezett meg a pesti forradalom híre. Március 17-én egy komáromi kereskedő hozta hajón a 12 pontot és a nemzeti dalt. A Duna parton lelkes népgyűlésen szónoklat hangzott el, a kincstári sóházról leszedték a kétfejű sasos császári címert és magyar nemzetire rakták át. Pécs városában 1848. március 18-án jelent meg a forradalmat éltető első plakát. Másnap a mai Széchenyi téren Perczel Miklós a társadalmi egyenlőségről szónokolt. Ezzel párhuzamosan Pécs város közgyűlése hivatalosan is elfogadta a 12 pontot, a Nemzeti dalt és ismert haladó személyiségeket választottak díszpolgárrá. A sajtószabadság hírére jelentek meg az első pécsi újságok, hiszen mindeddig Pécsnek nem volt rendszeres napilapja. Így született meg a Neuwirth Ernő Adolf szerkesztette Fünfkirchner Zeitung. Az 1848. április-október között német nyelven megjelenő újság szellemiségében magyar volt. A német nyelvű lap társlapjaként jelent meg a Pécsi Társalgó. 1848 tavaszán a lakosság mindennapi életét súlyos gondok terhelték: az osztrák papírpénz értéke romlott, drágult a marhahús, megnehezült a só beszerzése. A vármegye parasztság is elégedetlenkedett, hiszen a meghirdetett kármentesítés az 1848 előtt megkötött örökváltsági szerződésekre nem vonatkozott. Mindezek miatt áprilisban több kisebb-nagyobb megmozdulás robbant ki. Az áprilisi törvények után a vármegye új főispánja Batthyány Kázmér lett. A régi nemesi közgyűlést 200 tagú megyebizottmány váltotta fel. Pécsett szabad önkormányzati és tanácsi választásokat tartottak: az új polgármester Aidinger Pál lett. 1848 augusztusában pedig megjelent az új pénz is Pécsett: a Kossuth-bankó. A forradalom eredményei az osztrák udvar katonai ellenlépéseit erősítették, szükségessé vált a szabadságharc katonaságának megszervezése. A nemzetőrségek pesti mintára országszerte hamar megszerveződtek. A pécsi jogakadémiai (líceumi) ifjúság testületileg jelentkezett a városi nemzetőrségbe. A városban 1054 nemzetőrt írtak össze. Bár a nemzetőrség a belső karhatalmi szervek működését segítette, de a kevés számú katona miatt szükségessé vált állandó szolgálatot vállaló katonák (honvédek) szolgálata is. A vármegye 800, a város pedig 100 önkéntest nemzetőrt állított ki, a pécsi önkéntesek többsége, 77 fő honvédnek állt. Ezek után alakulhatott meg a 8. honvéd zászlóalj Pécsett. Az első pécsi honvéd neve Radó Antal. A nemzetőrségi és honvédségi alakulatok felállításában Batthyány Kázmérnak jelentős szerep jutott, főispáni, majd kormánybiztosi rangban vállalt feladatokat. A hadisikerek változása hol a szabadságharc, hol a császár híveit segítették pozícióba. 1849-ben Majtényi József tett kísérletet arra, hogy a vármegyéből kiszorítsa a császári csapatokat, de a reguláris erőkkel szemben tehetetlennek bizonyult. 1849. június 15-én a császári katonaság a pécsi felkelőket szórta szét, a néhány halottal járó küzdelem még csatának sem volt nevezhető a túlerővel szemben. A pécsi ellenállás után az uralkodó 200.000 pengős hadisarcot vetett ki a városra, bár ezt utóbb elengedték. Batthyány Kázmérnak menekülnie kellett, párizsi emigrációba kényszerült, 1854-ben halt meg. Hamvai hazahozatalára 1987-ben került sor. A siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Pécs város közgyűlése 1907-ben rendelte el először március 15. megünneplését.
Batthyány Kázmér Nagy Imre Gábor– Ódor Imre—Radnóti Ilona: Pécs –Baranya 1848-1849. Pécs, 1998. című mű alapján összeállította Vojcsik Márta Johanna.
Mátyás Újság
11
Riport Király Csabával Az előző hónapban a PTE Zeneművészeti Intézetét mutattuk be nektek. Király Csaba Liszt-díjas zongora– és orgonaművész is az intézmény tanára.
Hány éves korában kezdett zongorázni és orgonálni? 6 éves koromban kezdtem a zongorát és 12 évesen pedig orgonálni.
Mi keltette fel a figyelmét az orgonára? Hát, én már hallottam korábban szólni orgonát a templomokban. Ennek a hangszernek a varázsa az, ami nagyon megfogott. A mérete, a hangszíne és hát „ő” a hangszerek királynője. Valahogy vonzódtam az ilyen különleges hangszerekhez.
Kik voltak azok a tanárok, akik példaképei lettek? Az orgonista Lantos István hangversenyét hallottam, és ott dőlt el, hogy orgonálni fogok tanulni az említett művésznél. Zongora tanáraim Szabó Gyuláné, akinél kezdtem tanulmányaimat, és Bakonyi Mária voltak.
Alkalmazza-e a tőlük tanultakat? Természetesen. Az első pár tanáromnál nagyszerű alapokat kaptam, s később a konzervatóriumban és a Zeneakadémián már az annak megfelelő szinten tanítottak. Természetesen sokszor átvettem a gondolkodási módjukat. De inkább úgy fogalmaznék, hogy befolyásolták a sajátomat, azonban mai napig a saját tanítási elképzeléseimet igyekszem megvalósítani.
Mióta tanít? Felsőfokú intézményben 1994-óta: a Zeneakadémián néhány évet, és 2002 óta itt a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Zeneművészeti Intézetében.
Ön szerint miért csak három ember jár orgona szakra a karon? Igazából ennek örülni kell, mert itt korábban sosem volt orgona tanszak főiskolai szinten. Most két alapszakos és egy masteres növendékem van. A cél az, hogy többen legyünk. Én vagyok egyedül orgonatanár. Az ősszel elköltözik az iskola a Zsolnay-negyedbe, és ott majd tervezünk egy saját hangszert. S miután lesz saját hangszerünk - sípos orgonára gondolok-, azután lehet bővíteni a tanszakot. Jelenleg csak egy digitális hangszerünk van, elektromos hanggal. Gyakorlásra jó, de igazából a végső megoldás a sípos orgona lenne.
1997-98 között a dél-koreai egyetem vendégprofesszora volt. Ott milyen tapasztalatokat szerzett? Szakmait tapasztalatokat. Sajnálatos módon csak elektromos orgona volt kint. De az orgona tanításom ott alapoztam meg. Az külön öröm volt, hogy akadt néhány nagyon tehetséges koreai növendékem. És egy tanárnak ez a legnagyobb öröm, hogy ha olyan embereket taníthat, akik teljesen értik mindazt, amit a tanáruk mond.
Zongorajátékára vagy inkább az orgona-előadásaira kíváncsiak többen? Mindkettőre. Ezt az is bizonyítja, hogy sok hangversenyem volt. Már több mint ezer előadáson hallhatták játékomat.
Milyen érzés egy Liszt-díj tulajdonosának lenni? Nagyon nagy felelősség. Nagyon jó érzés, de ugyanakkor kötelez arra, hogy ehhez méltóan, ennek megfelelően teljesítsem a hivatásomat, ami tanítás és a színpadon, vagy egy templom orgonáján hangversenyek tartása. Ilyenkor természetesen a művészt öröm tölti el, hogy az eddigi munkáját végre megbecsülték.
Mit üzen a Mátyásos diákoknak? Hogy gyertek minél többen hozzánk, illetve a zeneiskolában tanuljatok zenét, mert annak a gyereknek lesz a leggazdagabb a lelkivilága, aki zenét tanul. A pécsi zeneiskolákban nagyszerű zongoratanárok vannak. Mindenkit csak arra bíztatok, hogy tanuljon zenét! Vojcsik M. Johanna
Mátyás Újság
12
