Matyas, Flórian Történeti egyezések es tévedések
16 .8
M36
TÖRTÉNETI EGYEZÉSEK ÉS TÉVEDÉSEK.
MATYAS FLÓRIÁN LEV.
TAGToI..
i (Olvastatott
a
M. Tud.
Akadémia
II.
osztályának
1896.
évi
október 12-iki ülésén.
40
BUDAPEST. KI
ARI A A BÍAQYAB TUDOMlNTOfi A KA J896.
l-l
Ml A
J) 8
y\4
Budapest,
Az Athenaeum
r.
társulat
könyvnyomdája.
TÖRTÉNETI EGYEZÉSEK ES TEVE
ELZMÉNY. Az emberben szabadon érvényesülhetnek tikai
keletkezett
gondolatok csak úgy
a mint azok vallási és poli-
külvilágban,
a
A
érdekek szerint módosultak.
tudomány szellemvilágában
azonban csak az észszerség ad létalapot a gondolatbeli alko-
Az
tásoknak.
exakt tudományok hibátlan
tásain alapult fizikát
hatalom.
A
nem
méretein és számí-
semmi érdek vagy
befolyásolhatja
geográfia diplomatika és hasonnemti pozitív tudo-
mányok adatai
biztosítvák a szeszélyes átalakítás veszélyétl.
is
van még mindig kitéve pártoskodók vagy tudatkínok szándékos ferdítéseinek pedig ez is pozitív tudomány. !sak a história
(
;
Kzen ferdítések, bvítések vagy rövidítések védelméül azt hozzák
hogy magok az eredeti adatok sem biztos hitelek, mindig elfogulatlan tanúktól származnak. Ezek
fel,
mert nem
ritkán mérlegelik közlés eltt a néha hiányosan észlelt esemé-
nyek
értékét,
iránt
érzett
mesél hajlamuknál
s
rokon-
fogva, a történeti személyek
vagy ellenszenvök szerint szokták
felje-
gyezni azokat az utókor számára. Ilyen, ifjú
kellemes
korunkban
fontosságot alapította.
ugyan,
Waltor
akart
felismerte
a
a
elbeszél
benne a mesélt,
és
elé,
mi
regényirodalmat
históriai
a
volt a
mesebeszédnek históriai
azután valódi históriát
életrajzával lépett a közönség
•
elfogult
ki
midn
adni,
De midn
de
Scott,
írt,
történeti
és
Napóleon
kritika rögtön
regényes históriának minsítette
zen munkáját,
X i'ilunk szándékos M. TUli.
;i
múlt században
ferdítésektl
AKAD KKTKK. A
mentes
TÖliT.
kezddött hazai történetünk Pray és Katona
tárgyalása.
TUD. KÜR. XVI. K. 10.
5J5
87..
1*
4
MÁTYÁS PLÓniÁX
korszakot
alkotó
adatok
gástalan
Kár,
müveikkel.
szaporodását
kevés
oly
hogy azóta
korunkig kifo-
Még
tapasztatjuk.
sajnosabb, hogy az ötvenes évektl fogva., észszer bírálat
nem
néhen, saink
hanem
érveléssel,
kérdésekben
vitás
Ok
dönteni.
állítottak fel a csak valódi tényeken
ban;
és elég
3.
történettudomány-
épült
kierszakolni.
is
különösen kedvelt dogmájok
els Béla jegyzje.
volt
királynénk
Gizella
2.
1.
:
Anonymus
asszony
rossz
Péter királyunk nem Vilmos, hanem Ottó
hanem
dogmákat
véleményes
hatalmasoknak képzelték magokat azok föntartását
támadások ellenében
Három
elle-
kezdettek tudó-
hatalomszóval
nem
fia:
is
volt
nemei.
velenczei olasz származású.
Bántottak minket ezen félretéve
állapotok, s elhatároztuk, hogy minden kiméletet, ellenszegülünk a históriánk épségét
fenyeget tekintélyek ezen kényuralmi kísérleteinek. Nem tudva még akkor, hogy a tudományt is, úgy haladásában mint hanyatlásában, tekintély segíti vagy gátolja
embereit ugyanazon
melyek
ket oda
erk
s
;
hogy a tekintély
tartják elfoglalt állásaik magaslatán,
felsegítették:
hogy az irányadó tudósok rögtön
együgységünkben.
hittük
azt
megváltoztatják téves néze-
mihelyt ezek tarthatlanságát kimutattuk.
teiket,
Csalódtunk
azonban,
mert
k
okadatolt
javaslatainkat,
mint idétlen kísérleteket egyszeren visszautasították. tágítottunk; vitákat
hanem
okszerség
az
folytattunk vagy húsz
irodalmi önkény ellen.
Végre
telen voltát felhagytunk
elvére
esztendeig
medd
hivatkozva
(1858
heves
— 1878)
ezen
igyekezetünk siker-
tapasztalva
mégis a
Mi nem
viták folytatásával,
bíznunk a köztünk
8
beláttuk, elég késn, hogy az idre kell hatalmasabb ellenfeleink közt fenforgó nézeteltérések kiegyen-
és
lítését.
És íme 18
évi hallgatag várakozás után
tultak ifjabb tudósaink történeti és
másodika végkép
rl; a harmadikat
már
Ama
nézetei.
csakugyan
dogmák
tisz-
elseje
letntek pártolóikkal együtt a napirendpedig, az ürseolo
Péterre vonatkozót,
csak álszemérem vagy tudatlanság tartogatja
még
ma
hézag-
pótlékul.
Haladást müveiben.
Ok
tapasztalunk az elbbieknél
csakugyan
ifjabb
tüzetesebben 536
történet íróink
tanulmányozták
a
EGYEZÉSBE
rr.NKTl
fi adatukat.
ii.vi:w>kk.
É8
5
ügyesebben állították össze az azokból von-
>
ható következéseket
Hogy némely Bem
még mosl nem egészen
tényálladék biztos megállapítása egyrészt
azt
sikerült,
világi
befolyásoktól
mentes emberi gyarlóságnak, másrészt az ismert emlékek és a
segédtudományok hiányos felhasználásának tulajdonítjuk. Marad ezen akadályok miatt tágas mködési tere a történeti kriti-
kának örök idkig. Üdvözöljük
nem
érjük
tehát
hazai
Ezen
ennyivel.
be
történetírásunk
haladását,
egyszerre
történettel
de
Látjuk
világtörténetet is, és kevés az, a mit ebbl a tudós szerzk az olvasók kielégítésére felhoztak. Az olvasók a mieink hez hasonló külföldi események bvebb tárgyalását szeretnék
lefolyni a
Tüzetesb
élvezni. vítés;
könnyen létesíthet ezen kib-
utánjárással
mi nagyban emelné ezen
mellzés
keveset
egyáltalán
tunk évtizedek óta vetésével
:
b
hazai
becses
ügyek
jövedelmi
kiket
.Mi.
érdekelnek, külföldi
és
készséggel terjesztünk
bségbl, köszönet fejében azon II.
részhi
két
hirálatos egybe-
el egyetmást
ezen anyag-
hogy akadémiánk
átvenni méltóztatott.
Egyezések
I.
vagy
kitüntetés
szívességért,
áll:
értékét.
nyugodtan foglalkoz-
kútfk
osztálya minket évek eltt kartársul
Eladásunk 11.
mvek
valamint
kimutatási.
Tévedések helyreigazítása.
T.
KÉSZ.
Egyezések kimutatása, 1.
A
paizson felemelés szertartása vezéreink és királyaink
korában.
.Midn
mán
számára,
bogy Álmos
a
méltóbbat,
tevék
toknak
t
jelölt
és
más
fejri lel
mök
írt
fia
magunknak azon érdekes \olt
lcozár
fejedelmökké.
könyvéi
császár
birodalom kormányzásáról
kijegyeztük
vezér
Konstantin
ugyan
magyarok nem t. hanem
egybegyli mint
VII.
Porárogeneta
olvastok, melyet
szokás
Soha Bem ezen
fejedelemségre;
a
Arpádol
liát
szerint volt.
]>;uzs<m
úgymond,
II.
Ko-
adatot,
de az
eálaszták
fölemelve a
lu:i
Árpád eltt, kinek családjából -i7
;
MÁTYÁS FLÓRIÁK választják
De
mai
Hségi
(950 köri)
napig
a
Magyarország fejedelmét.*
38.
vagy hódolati eskürl nincsen szó ez alkalommal
még nem tud semmit
Konstantin
szerzdésrl, melyet
a
királyi
a hét vezérrel kötött vér-
jegyz V.
és
VI.
fejezeteiben
olvasunk.
A
eladása még abban is különbözik nemzeti hagyományunk ezen késbbi adatától, hogy a jegyz szerint csak a hét vezér választ és esküszik hséget: míg a császári császár
feljegyzés a
hét nemzetség
jog
gyakorlatából.
lasztási
sem zárja
egy közvitézét
»Erant gentes
eoruin
ki a vá-
septem
—
Chaganus viros cum ipso (Lebedia) ad Turcos misit qui cum Jlíh sermonem communicassent, visnm potius illis fit Árpadem principem constituere.«
(id. h.)
Nem
vették észre krónikásaink,
s Árpád ezek »Ex istis ergo eapitaneis Árpad etc.« Tehát Árpádot nem heten, hanem csak hatan választhatták. Azt is érdemes alkalmilag megjegyeznünk, hogy Konstantin eladása nem igazolja azon újabb czímezési kísérletet, melynél fogva Árpád fejedelmi utódai Istvánig vajdáknak ne-
hogy a hét hadtestnek csak hét kapitánya van,
egyike:
veztetnek,
czímezés
ez,
még ha
f'ó
(Árpádházi királyok. Lebediás
els a
a
többi
jelzt teszünk I.
vajdák
István is
között,
Salinutzes,*
vajda ugyan
els
mert Almos vagy
Ezt,
Khagán. hogy válaszszák meg
vajdának,
Szokatlan
vajda. «
eléje: » Taksony
fvajda.«
22.)
császárnál
a
me voevodns
kozár
—
például: »Gréza vajda
hanem fejedelemnek
vajda:
is
fiát
vitéz
{áq%ov9a).
(Boéfíoöoc). de
»Est altér
Árpádot
ajálja a
már nem
társai,
Vajdák
tehát
az
egyes nemzetségek vagy hadtestek vezérei; fejedelmek pedig a paizson fölemelt
Feltn
Árpád, Zulta és utódaik. anakronizmus még a rérszerzdéeben
említett
Éz feudális kormányrendszerre emlékeztet, mely pedig nem Lehet nomád élet nemzet intézménye, hanem konszolidált országos állapotokra mutat Ezen kozár szokásnak tartott paizson fölemelés kedvelt htlenség esete
Szertartás
volt
is.
négy századon
át
a
frankoknál,
alkalmával. Egyik bizánti császár trónralépésekor
St
Árpáddal egy idben emelték 538
fel
ily
király-iktatás is
használták.
módon Arnnlf
C8&*
EGYEZÉSEK
ToiíiKNKTI
késbb
a németek,
szart
Konstantin
giak,
apja
pedig
TKVKDi
Ks
Szventepulkot
fiát
öregapja életében.
és
7
sp.K.
lotharin-
a
Következnek a
példák. 1. 481-ben Köln városában királyukká teszik a frankok Nagy Klodovéust taps és örömkiáltások közt, és paizson emelik fel t: »Colonienses Chlodoveum Magnum plaudentes tani palniis quam vocibus clypeo ereetum super se regem
a
Greg. Túron. Hist.
constituunt.«
továbbá
teszik
^Sigibertus in
parmae superpositus
Victoriaco
Greg. Tur. Hist. VII. 10.
tus.«
Gundobáldról
584-ben
3.
col.
in vico
superpositus rex est elevatus.« U.
o.
VII.
»Pipinus secundum
a francis in Suessionis eivitate.« Pertz SS.
887.
5.
»Arnolfus
895.
6. 1.
— I.
et elevatus
600.
immanissimns rex elevátor.*
Annál.
140.
»Zuentebule rex elevatus.« Annál. Alem.
Pertz
53.
A
7.
hajdan
gótok
keleti
királyságot:
a
szédságába
jutottak,
alkalmával.
Jornándes
felkiáltott:
»Yitigest
t'.xcicittis
cap. 88. >\'itigest 8.
752.
a
vitéz
puer
cirCO
Gfosta
in
t650-diki
fe!
is
ezen
szertartást
beiktatás
gótok
hadserege
a
emelni « »Gothorum regem levandum.« De reb. Get.
in
kiadás, a
(-antn
('ézár
a longobárdok
565-ben
patrís col.
Corippus
így érti:
sni
1<>(>.
1.
Adaloáldot Agilulí
triennis ic\ super langobardos ia
is
paizsra.« Világtrt. VII.
»Aestate mense Julio levatua
praesrnt
kezdek
királyságra
hst emelik
Langob. IV. 31. ?>.
k
felvételével
Itáliában a frankok szom-
hogy 536-ban
írja,
kell
jelvények
mintán
átvevék
606-ben emelik
oondum
királyi
de
Vitigeni
clamitat ]).
Milanóban:
riát
in
»Gun-
10. :
morcul Francorum electus in regem est unctus
Rinsidl. Pertz III.
írják:
fiáról
Briva Curretia parmae
752. Pipinröl Fredegár és Regino
4.
rex est eleva-
422. edit. Migne,
Klotár
I.
dovaldus post mortem Chilperici
est
Gyakorolták
II. 40.
míg csak a Karolingok
575-ben a Neustriai frankok Vitryben paizson emelik királyukká az Anstráziai királyt Szigebertet.
2.
és
fel
Franc.
fölemelést a frankok,
ágának magva nem szakadt.
sászári
•
ezen
is
esi
Adaloaldus
apud Mediolattum
Agilnlfi.«
Paulns
diftCOnitfl
566. edit Migne. II.
-hisztin
M
császár udvari poétája
8
MÁTYÁS
latin
I'i.ÓKIÁX
hexameterekben énekli meg ura trónralépési ünnepét,
terjedelmes
emel
paizson
föl
kit
négy markos legény: »Quatuor
clypeis sublimibus orbem Attollunt lecti juvenes. manibusque levatus Ipse ministrorum supra stetit.« De landibus Justini. IV. Tehát nem ült a paizson, mint némely fest és szobrász képzeli Árpád apánkról; hanem úl/olf. Nem
íngentem
is
kellett
t
A
és
fel
magnó honore tehát
ezen
Kérdés:
Árpád
atyja
által
téteti
etelközi
t
fejede-
»Filium suum Arpadium ducem ac prae-
:
ceptorem constituit« XIII. fiát
feltudott arra lépni,
tudomása
nincs
felemeltetésérl;
lemmé Ungvárott
is
fel.
jegyznek
királyi
választásáról
emelteti
maga
paizsra emelni, mert
hogy azon állva emeljék
Zultát:
De már Árpád nagy
f.
elevari feeit.« LII.
folytonos
szertartás
nini
Biztos tudomással birunk
f.
királyaink
az
korában.
vezérek
a
voltáról
maradt-e
használatban
tisztességgel
suum Zultam ducem
»Filium
trónralépése
alkalmával is?
Valószín, hogy Istvánt föl
mint eldjeit paizson emelték a királyi méltóságba iktatást.
is
de mióta
trónralépésekor:
nyugati nemzetek szokása szerint, koronázási szertartáshoz kötötte,
szeretnk tudni, megmaradt-e
paizson fölemelés
a
pogány korban ismeretes
koronázás alkalmával
a
kásaink semmit sem irtak a dolog fell;
jegyzetekben
mokra akadtunk tást: sével.
Legrégibb évkönyvi
a
kérdésre,
a
trónralépésérl
király
—
koronázás
esetben
feleletet
króni-
ily
s
nyo-
pozsonyi kisebb krónikában.
a
Tizenhárom öt
tehát
kerestünk
Késkori
is.
Egyik királyunk
(tehát a hetedik);
fel
is
egy pedig
találunk
hat esetben
csak
átveszi
tudósí-
fölemeltetés jelzé-
meg
emeltetik,
ott
is
koronáztatik
eldjétl az ország
kormányát.
A megvolt
koronázottak a
A Sz.
111.
1038 (Errl az
1i>41
Péter. a
A
tuus
est,
et
rilius
11.
(fölemeltetése
1075
Mágnusz.
Istvánnal
:
II.
1<>47
Endre.
László.
117.")
|||.
Béla.
»117 Colomaniiiis rex mor-
ejus Stephaniis in 540
Aha.
hogy nem koronáztatta meg
hír.
mindjárt választásakor magát.) 1163
ketts szertartás
István
Sz.
Salamon.
István.
felemeltek: László.
1000.
1057
trónörökléskor).
K>98 Kálmán. 1162 107<>
ezek:
regem elevatur
et cor
TÖRTKNKTI EGYEZÉSBE
208—211.
pit« Font. III.
Bogy ezen
nem abstrakt
<
már
>
legyzve
királynak
királyságra
14
bátyját
év
óta
Szige-
Vitryben
Soissonsi
»in regein
unctus et
is
»elevatur
coronatur*.
et
Imre berezeg ..dux Ruizorum" vagyis inkább „Ruziorunr czímezésérl.
Sz.
2.
elevátor
Ausztráliában,
király volt
Pipin
elevatus*, valamint II. István
regem
in
jutásról, kitetszik
Cbilperiket,
megválasztották.
i-*
—
elevátor
rex
frázis,
kifejezés a
esetébl.
midn
9
-
í:\'i:í'í
1
Végre IV. István 1163-ban »regni gubernacula susce-
iatur.<
bert
ÉS
-
A [mre is
Heinrieus Stephani regis
venatione ab apró discissus
nél
berezegnek
Bnziai
krónikás
hildesheimi
királyfit:
periit,
tilius
flebiliter
ezímezi Sz.
dux Ruizorum
mortuus. Pertz-
HE. 98.
Hazai krónikásaink ily czímezóst aem ismernek. Pray Bem sem a vadkan okozta halál hírét nem tartja
eaen czímezést.
valóságnak.
történeti
oroszországi
<)
nyerhet,
lehetett
sem
királyfi
de
hiteles
voltát
nem
hogy a berezeg
írja,
Repente paucis
Emericus
meg nem
Kétli
de
Diss.
Ind.
incidit
Bist
reg.
NÍlék és
— I.
ki
eaqne
IX. 191. Font. EV, Lásd
a
Pannónia
Száva melléki
387.
Mert
így
czímezik
öt
s mint ilyen
herczege a
[mre,
tárgyalást,
regi
i-
dux
leheteti
zágrábi mis-
breviáriumok. egyik történetírója
a
következ
mezési módot ajánlja ezen czímezés igazolására
könyvek, Úgymond,
gyanánt
világból:
S.
A Magyar Nemzet
külésérl
e
valetudinem,
kerül
Sclavoniae
Imre
a
hivatkozik, ki azt
múlt
folytán
adversam
moritur.*
az
Emerico p. 57 -59. minden tüzetesebb Katona is úgymond, kétségtelenül dux Hungáriáé volt, Pray.
történt,
sem fiának erszakos hahUnem
Ranzánra
közt
betegség in
diebns
post
tehetett
többek
s
is,
s
szövetségesének Vladimírnak,
István
JaroBzlávnak veje
házasság
ily
gondol,
herczegségre
hogy ezen czím házasság útján
történeti adatokkal bizonyítja,
szólnak,
Azután
midn Kdmund szintén a
Kuziát
emlegetnek
ilynem
szerint Rtizia,
541
A.z angol év-
király gyermekeinek mene-
késbbi Ausztria
színnek véli Véleményem
értel-
Magyarország elnevezéséi
U>m nem
i>
jelent
MÁTYÁS FLÓR IÁ X
1
késbbi Ausztriát. Mert Paubis diaconus és Sz. szerint azon vidék Rugia és Rugiland
mást, mint a
legendája
Szeverin
St
nevezettel bírt. ruzarii-7i2kk
a lehetséget,
azt I.
Oroszországban még a XII. században
=
hogy a ruiz
is
mi egyúttal kizárja orosz.« A M. Nemz. tört.
nevezték az osztrákokat;
a
302—3.
Feltn » angol
itt
különösen szerz azon
mi a dux Ruizoruni vagy Ruziorum
akarna
észrevétele,
évkönyvek Ruziát Magyarország
hogy az
gyanánt emlegetik,« magyarázatául
czímezés
szolgálni.
Mi
adatokat találtunk
angol íróknál eltér
Edmund
és
Eduárd angol herczegek számtízetési helyére nézve. Aelred Rievalli apát 1150 köri Margit skót királyné ("f*
1093) életében Svédországba küldeti a herczegeket:
nutus) puerulos
íilios
Edmundi
ferire metuens,
»(Ca-
ad regein Sveo-
Rex ver Sveonum nobilium aerumnam, ad Hungarorum regem eos puerorum destinat nutriendos.« Acta SS. Junii II. Brompton számüzetési helyül Dániát jelöli, s részletesebb adatokat közöl az esetrl. Walgar nev dán emberét bizá meg Kanut, hogy a fiákat Dániába kisérje s gondja legyen arra, hogy azok Angliába többé vissza ne térhessenek. Walgar azonban nem Dániába, hanem Svédországba vivé ket. Innen jutottak k, ugyan Walgar felügyelete alatt, Sz. István udvarába,
num
eos interficiendos transmisit.
miseratus
hol szives fogadtatásra találtak.
Nem
hanem
ezen angolok,
a közelebb kori
Ádám
brémai
kanonok tud a berezegek Oroszországba történt számzetésérl. »Filius Adelradi
Emund
(Ethelredi
Edmund)
vir bellieosus.
in gratiam victoris (Canuti) veneno sublatus est. Filii eius in
Ruzziam
cxilio
azért küldi
damnati.«
Pertznél, VII. 324. Razziába pedig
ket Kanut. mert annak
fejedelme Jaroszláv neki
sógora, testvérbátyának Olafnak pedig veje.
Sveonum Olaph. in
quam
rex
»Ingard
sanctus Gersleff de
filia
regis
Kuzzia duxit
eonjugium.« Adauius Bremensis. Pertz. VTI. 329.
Hogy szándékolt
miért
nem
Ruzziába.
jutottak
elnevezések közös volta, volt,
mégis az
annak oka
nem
a
hanem azon négy
angol
Ruzzia
berezegek és
a
Hungária
évig folytatott háború
mely Nagy Wladimir LO 15-ben történt balála után trón542
r"l;TK> K
öröklés ürügye
magyar csapat seregéhez,
alatt
Helyre állván azután
Edmund
bátyja
i.vi.hi-KK.
közt
ekkor
III.
a
87<
>
—-871.
t
Eduárd
Angliáim
Rugia. Rugiland
Árpád
különösen
=
1.)
Almo duci Quorum posteritas
Hungáriáé
(runeil. et nis,
<[iii
(57.
f.
—
megyében
Dux Zulta
metas
tixit
eisdem partibus dedit eastrum construere Ruthe-
in
ír.
mi
:
Hungária habitat.*
ex parte tliéotonicorum usque ad pontem
cnm Almo duce avo suo
Font.
in
keleti határszélen; de
a bajor határ mentén, hol Zoltán
is.
vezér várat építtetett az oroszokkal. regní
hazánkba.
jött
Ruthenis
hodiernum diem per diversa lóca Számosan vannak ezek ma is a
voltak hajdan a nyugatin
czímhez.
Béla jegyzje ismerte
le.
de
>Multi
:
Ma
50.)
is
ruthén
a
Pannoniam venerant.« Mosony-
in
fennáll Oroszvár helység
és
orosz
nevezetek
azonos voltáról
Mosony vármegye hajdan a magyar királynék
tanúskodik.
ma-
veszélyez-
is
dux Buziórum
számos ruthén család
vezérrel
ezen bevándoroltak utódait
(ip.
lapokon.
király családostul
adherentes secum in Pannoniam veneruut. usipie in
fnyi
Boleszláv had-
Ausztria példájára mi
liatárszéleken telepedett
a
500
1054-ben.
tethetünk ujabb értelmezési kísérletet a
B
támadt.
Lengyel
elhunyta után, megmaradt és nsült Magyar-
gához nem kérette
1.
II
béke lü19-ben, Eduárd berezeg,
országban, míg nagybátyja III.
A
I
ezen Jaroszláv ellen intézett hadjárat-
Lásd Ditmárt Pertznél
ban.
ÉS
utódai
czár
a
csatlakozott
is
résztvett
s
EGYEZÉSBB
II
házi
birtoka vala; lehetséges tehát, hogy Imrét, mint egyetlen trón-
örököst
noka viselhette
ugyan mint fispán
szervezett orosz
(comes)
határrség parancs-
dux E&uziorum czímet
a
De végre
•>.
Nem
urának.
vallotta
hanem mint a katonailag
még Imre
lehetett
a férfiágon kihalt bajor
uradalmak örököse
mely uradalis: makat Gizella királyné hozományképen nyerhette apjától vagy terczegek
bírta
bátyjától.
I'
E&utziai
jjinutatást
találunk
vélemény támogatására
ezen
Korner domonkosi Bzerzetes Inronika novellájában. (
nevezni
felhasznált
némely ma
milag
mát
a
'
)
meg
szokta
egykorú adatok szerzit, st közli alkal-
már hozzáférhetlen adománylevelek
tartal-
is.
Érdekesen adja intézett
hadjáratait
el í»27
a
többi között
30
fcáján.
543
i.
Henrik szlávok
Bkkor
vette ö
be
ellen
Bran-
MÁTYÁS ILÓKIÁX
12
—
denburgot
Goszlár
éj>íttette
végre
Alapította
várát,
Quedlinburgi
a
Korner a birtokokat
és
a Meisseni
apáczakolostort.
erdöt.
Felsorolja
melyeket Henrik azon kolostornak ado-
is,
késbb Vogtlandnak nevezett vidéken feküdtek Bajorország északkeleti határán. Négy felügyelt advo-
mányozott. Ezek
a
catos nevezett ki oda, a császár, kik a beszedett évi jövedelmet
»Huie monasterio dedit quae modo Terra advacatorwn
a kolostornak beszolgáltassák. Heinricus terram illám,
Mysnam
inter
cupatur,
et
Bohemiam
quariim
in quatuor advocatias;
sitam,
advocati
distingnens
rex niiu-
eam
dicto monasterio de
mansis et ceteris bonis pensiones annnas solverunt. Advocatns
antem primus abbatissae illins monasterii dictns est de Ghera secundns de Wyda (ma Weida) tertius de Plawis (ma et quartus de Rutzia (ma Reuss.)« Eccardi Clorp. Planen) Hist. med. aevi II. p. 520. Ez a Rutzia a mai Bajorország Hof városa közelében, Eger cseh várostól sem messze es Reuss herczegség. Nem lehetetlen, hogy uradalmakat bírt ott
—
—
—
-
s utána unokája Imre királyíi is. Az is figyelmet érdemel, hogy a németek Reuss nevet adnak néha az orosz nemzetnek, s az oroszok czárját. Der Kaiser aller Reussen-
a bajor berezeg
nek czímezik.
A
lehetséget,
volt anyja
hogy a magyar
Konrád történeti mvét.
emeli 4 Wippo, végezi
Sz. István
midn
királyi berezeg
húga
fia
udvari
császár
káplánya, ki 1049-ben
szemtanuja lehetett Beszprém-Otto számzetésének Lengyelországból 1 u2-ben. unokavére, Imre Razziái birto-
a lengyel berezeg, az
kára menekült, trónkövetel testvére Mesko
Elmondja
mikép
AVippo
ellenére a királyi czímet,
antem pnlit.«
mert
s
vette
ez
nem
XI. 268.
Itt
provincia,
Boleazláv
Konrád
meg azután nemsokára, »Filius rebellis, fratrem suum Ottonem.
regis partibns favebat,
Pertz,
fel
elöl.
halt
eins Misico, similiter
quoniam
birtokos
után a mai Reuss herczegség vidékén, valószínségre
in
Ruzziam provinciám pe-
nenTlehet Oroszországra gondolni,
nem
alárendelt
tartomány,
hanem
regnum, mint Ditmár írja Kievrl: »ln magna hac civitate quae istins regni caput est plus quam quadringentae habentor eeclesiae.«
Pertz,
111.
871.
Bcszprém hat éven át élvez 544
ott
magyar rokona jótókony-
TÖRTÉKET! EOTSZtfSEK É8
Wippo
habár
Komád
császár elé
szülföldére Misico
emu
I)um
Razziám.
Ali
aliquantnm
ibi
tempns misérabiliter
rogare gratiam imperatoris
ut
imperátor,
ipse
Misiconem
cum
copiis ex
una
non valens fugit in Bohemiam.« Pertz, XI.
II.
—
Decrevit
parte, ex altéra fráter
Hunc impetum
aggrederentur.
ut ipsö
íhuonradi,
(
impetrante et jnvante restitueretur patriae suae.
Ottó
dolga.
is
I03í-ben meg is történt. sunm Ottonem perseqnitnr, expulerat
fratrem
riveret, ooepit
meni
járnia e közben, segélyért esdekelve, hogy
is
visszatérhessen.
(Inni
in
elég szegényesen
szerint
13
TKVr.ra':*F.K.
Misico ferre
27<>.
EÉSZ.
Tévedések helyreigazítása. Hiányos törvénymagyarázat.
1.
Szent
Be
rest.
egyik törvénye marha-
István
vasárnapon
sújtja a
I
szerszámelkoh-
végez
földnrí-
a szerszámától és ruháitól megfosztott vétkesnek meg-
engedi ezek visszaváltását. »Quae
A
munkás
nem
ember
si
velit
cute redimat.«
nélkülözheti
szerszámait,
I.
8.
sem
Kész tehát megváltani azokat; de mit adjon értök? Ez jé latinságban nem lenyúzott állatbrt, hanem él
ruháit cutist?
takaró
I
és
mezei munkát
tilos
brt
jelent.
aszottbr ember. »Ego
»Vetulus
:
perditus«
te intus et in cute novi«
[tengdben ismerlek. (Persins Sat.
Kérdés most
cute
I.
=
=
vén,
én téged
24, II. 30.)
a büntetett ember.
Sz. István törvénybírája,
brével engedi-e meg a megváltást. Újabb historikusainak egyike állatbrre, vagy ennek uránt zéloz. midn így magyarázza a »cute redimat« kifejezést:
ragy valamely más állat
<
H,i vabiki 1
vasárnap ökörrel dolgozik, vegyék
a lóval, azt
el
tle
vegyék
is
el
tle
—
szerszámot és ruháját;
a
el
tle az ökröt
—
ha más szerszámmal, vegyék de
azt
is
megválthatja egy
A
M. Nemz. tört. I. 252. 1. Ezen magyarázatot az akkori jogászstttust ismer történetbnvár nem helyeselheti. A vétkesnek szerszám- és mnavesz-
//óv
árán.*
teséget,
fagy
A cutú
itt
pedig
nem
nihil)
fájdalmas
vereséget
kellett
szenvednie.
br, sem annak az ára, hanem a vétke> 545
MÁTYÁS
14
ember
bre, mely
testi
XXVIII.
oly
FI. Ólt IÁN'
elbánásban részééül, melyei Sz. István
törvénye decoriari szóval
jelez, s
kihágás esetén ismételni, Uerum decoriari
nem megnyuzatás, mely nem
tehát
ostorozás az, melyet a
a
XXXIV.
A
lehet.
kimondja:
rápillant szóval jelez, »flagellis
emendentur.«
Találkozunk azon skorban eute privari kifejezéssel
mtétet, hanem csupán vereséget
halálos
decoriatio
ismételhet. Vesszzés vagy
IX. törvényezikk
pedig világosan
mely elbánást újabb
is
is,
mint
jelent:
mi nem tergo
a
deprávatti*.
így Hepidán Szent (láli szerzetes Yiborada szz életrajza ban 925 táján beszéli, hogy egy bukott leány vízbe ölé csecsemjét.
Ezért
ségit; itélé.
»Plebs
t
a megbotránkozott nép nyilvános vere-
—
fid elinni
decrevit
eam ad
stipitem liga-
tani
cute privari.«
A
volt
életveszélyes,
mert kényszerítk t, hogy minden ünnep-
következés mutatja, Hogy a büntetés
napon szétbontott hajjal
suum
mezétláb
és
Acta SS. Mai.
elcsarnokában.
I.
— erine et tergo depravatum.« Nálunk
pénzbüntetést
vagyontalan
is
a
»Qui non potest
A
-48
—
Ditmár
»Videt
2.
militem
Pertznél, III. 868.
ember brével válthatta
meg
a
eltti törvénykezés ezen axiómája szerint:
aere, luat pelle.«
valódi megnyuzatást ókori historikusok
hanem excoriare
templom
álldogáljon a
301
nem
igével jelölik.
Ily
nem
deeoriare.
kínos halállal végeztetett ki
Oroszlánszív Rikhárd angol király egy neki htelennek bizonyult
furat,
haza
occidit. Liter ijuos
—
érkeztekor
unum
excoriavit. Pistor. SS.
<jui I.
»Quosdam
1194-ben.
etiam
dapifer fratris ejus .Tonnnis fnerat 947.
Pelbárt sem értette a decoriari kifejezés vereséget jelent
midn
értelmét,
nyúzatta:
azt
írja,
»Quemdani
excoriari jusserat. Font. 2.
Bulcsúról, val
együtt
azt írja
hogy
Sz.
palatinnm 84.
I.
István az
propter
ml várbírót meg-?
injustum
juáicium
1.
Bulcsú vezér nyársra huzatása. a
fölvette
magyar volt
hadvezérrl,
ki
Q-yula
Konstantinápolyban
Nemzeti bistorikusunk egyike,
a.
nev
társa-
keresztségét,
hogy Skylitzea Bzerini
és hogy Bulcsú, Konstantin császár Bulcsút hegyesen mintán megkereszteltetett, »széttépte az Istennel kötött szerz/n
it;
T<'p|:i
KNKI
gyakran harczolt
és
1,
ki
A
jutásával
tét
nem
szerzje
szöveg
tört.
A
tévedésébl juthatott
Skylitzes.
Komnén
és
hanem Kedrénosz.
Tzsák császár trónra
kevesebb,
mint
Skylitzes foly-
adja 23 év történe-
s
név csak a másoló iródiák
Skylitzes
Synopsist tartalmazd egyik codex élére.
a
Nincs azon codexben,
sem
190;
I.
1057-ben történeti Synopsisát.
végzi
egyebei semmit.
:
Sanem midn ugyan-
ellen.
azután az eladást egész 10so-ig.
tatja
15
tévedés van ezen idézetben.
világteremtésnél kezdi
a
tkvkioSkk.
Ottó király fogságába jutott
is.
A M. Nemz.
nyársra húzatott.
Hármas
hS
rómaiak
a
frankokká] szemben
ezt tette a ée
KZl-SKK
r.(.\
I
a
néhány szóváriáns kivételével, sem több mennyit Kedrénosz munkája tartal-
maz. Tisztázta a kérdést Fabrot Károly a párizsi kiadás szerkesztje még lh'47-ben az elszóban.
azonban nem jutott Pray idézett
sish(')l
nak
Ezen
eredménye
bírálat
Katona tudomására, kik a Sinopszövegeket majd Skylitzesuek. majd Kedrénosz-
tulajdonítják.
és
szerzsége
Skylitzes
az
mre
egész
nézve
tartbatlan állítás.
A
2.
eeptus.<
A
suscijritur. t.
>kegyesen fogadta
magyarázata
tás
i.
áraót'yerat
görög s
kifejezés
»Baptizatus<jiie
:
ibi.
értelme
keresztapai segédkezést
a
mint keresztapa a
víz
eme gyarló a
latin fordí-
Constantino
nem jelöli.
e-t
excipitur,
A
hanem
bizánti császár
merített Bulcsút onnan feljni
alá
így emelte ki a keresztvízbl Ottó esászár 952-ben Barold dán király fiát Svenot: >Baptizatus est ipse rex Ha-
segítette.
cum uxore Gunhild,
roldus
fonté snsceptnm
XVI.
Ugyanez
Harmadik
filio
parvulo,
vocavit.<
tévedés
Bulcsút bitófán végezték
helyeselhet kifejezésre
a
]»al
um
karó. tani,
sujnxufl e-t."
A
hanem vastagabb
a
ki.
maga
(L. id. inunk.
I.
jól tudja,
197.
1.)
Kylanderféle latin szöveg
In
\'err.
V.
LI.
pólus
szól: itt
faoszlop,
.">.
hogy
Ezen nem félreértett
>'Hulosiules eaptus
—
in
nem csupán vékony hegyezett melyre embert
is
így Cicero: »Daninati ad BUpplicium traditi.
alligati.
Eccl.
nyársra huzatos. F^zen halálnemet
mely így
okot.
rex a saero
VIX
idézésképen adja a magyar író;
mondata adott
quem
Annál. MagcL Pertz SS;
Brémai Ádámnál Hist.
szóra
szóról
könyvében. Pertz, SS. H.
ót
Sveinotto
lehet akasz-
ad
palum
Suffigere pedig a keresztre fÜggegZ*54Í
MÁTYÁS FLÓRIÁX
16
Sat. :
:
7-
» Iji
8(t.
1. 3,
»Si quis servum in crúce suffigat.« palum sut'Hxiis est tehát így magyarázható Ezen magyarázat helyes voltát maga a latin
Horácziusná]
jelenti
fcést
:
felakasztatott. «
fordító bizonyítja, kinél suffixtw függt,
Mert
a
ír
így
sterio inclusns
függ képekrl:
falon
— enni
quadam
in
felakasztottat
jelent.
»Inipius Jauhes, monn-
ejns parte suffixafn (dpcuntfc
imaginém Christi Dei, deiparae et archangelorum diaconum suum eo aseendere, et venerabilium ima-
Áo/itvr^')
cernerct,
gin um oculos eruefe jnbet.« Gedren.
536.
11,
1.
Miután pedig Nagy Konstantin megszüntette a keresztre a régibi) kifejezés »in erucem agere« hasz-
feszítés gyakorlatát,
nálatban maradt az újabb »siispendium«-nál
Gábius
latin frázist választá
Praynál:
kiadásban
Ann. Hung.
est.*
Megfeszítést kifejezés
»Bnlosn
II.
itt
—
erucem actus
in
csakugyan
az
nem
éjien
nagy emberrl, «
feszített
röv
Bulcsúról:
klasszikus
Lucián használt
áveaxoXoniad-ri, melyet
:
»a keresztre
Krisztusról
captus
Ezen érthetbb
is.
fordítója a velenczei
359.
jelent
Kedrénosznál
Kedrénosz
Kedrénosz
ILaÁaioiívfl ávaoxoXomod-évxa. Diai. tom. IV.
valamint
töv
ávd-Qionov
ftéyav
tv
tjj
163.
p.
A
karéba húzás török fajú népeknél volt szokásban. Az avar khagán a hatodik században karóba huzata Romiidát, (íiznlf
longobárd herczeg özvegyét, Paul. diac.
lib.
Hazánkban a kivégzés ezen nemének a XI eltt alig van nyoma; ekkor is jóformán kún török fajta bevándorlók végezteté
IL Endre
ki
kaphatott nálunk
által
király
a
I.
IV. század vége
és is
izmaelita
lábra,
vádolt
gyilkossággal
bánt: »l;nus interfector qiiidam comea nomine Petrus,
üngariae postea eomprehensus transíixo
ultionem
in
1213. Pertznél
XVII,
dicitur,
et
vizsgálat alá
Példa
rá,
ben
per ventrem
helyett,
mert könnyebben
az
ily
eredeti
kétes
értelm
szöveget
vonná
elkerülhetné a félreértéseket
a most tárgyalt nyársnlási eset mellett, a königsbergi
krónika StrigotoiuvnQ>, fordított.
röge
173.
fordítmány :
a
necatus.« Annales Marb,acenses
uxovis
Tanácsos volna, hogy a történetlmvár. mondatoknál,
palo
Így
Petur
melyei
egyik
Mit nem teszem ha Qrone áll. nem
ismeri
világosim
548
pedig
tudósunk a
Esztergom-mai
német szöveget, mely»Ghron<
fagy
•Qran.«
I<)|;tk.\ki
E/t
íi
nio,
EGYEZÉSEK
I
E8
I
17
KVK.mSkk.
mondat: »Cesar Henricns egrotare cégit in Strigoin Babenberg obiit,« így hangzik a régi
latin
deductus
ct
»Do ward
pktftdeutsch szövegben:
onde ward gebracht
Tn
Ghrone,
de
Keiser
XVI.
74.
Büntet
3.
Kii]
Heinric sick
KJeiser
gudeme (lelvén. « Chronicon Lnne-
mit
Heinric
burgieum. Pertznél
oc dé
Bavenberck. Alsó vorsched
to
eljárási ritkaság.
ember sírba temetése.
Xemesak tévedésmentes tanítást, hanem élvezetes olvasmányt is követelünk manapság a történetírótól. Mert, ha a
m
lankadozik az olvasó
száraz és vontatott,
stílusa
figyelme
(TÍbbonról. ki a római birodalom hanyatlását elég
hogy
készültséggel tárgyalja, szokták mondani,
ember,
munkát
azon
ki
egy
végig
elejétl
is.
tudományos
alig találkozik
húzómban
átol-
vasta volna.
Ujabb
gondoskodott arról, hogy
egyike
történetíróink
mert lépten-nyomon meglep nyi-
olvasója ne szunnyadozzék;
latkozataival ellensúlyozza a jelentkez szórakozást.
dolognak
Béla király jegyzje
tartja a
Thonuzoba
nev fúr
kifejezésekkel
írta
O
érdemes egy
végsorokat
kimultáról és temetésérl,
oly
merész
értelmezni, milyeket 150 év óta jelesebb
histo-
rikusaink egyike sem talált czélszerttnek alkalmazni.
Az
bl
»Jve
így hangzik:
származott
1746-ban jutott köztudomásra,
szöveg
érintett
magyarul
vitéz
a
éfl
azon idben egy fejedelmi nem-
besenyk
földérl,
neve
Thonuzoba
(Jrknnd apja, kitl a Tomaji nemzetség származik. Kinek Taksony vezér lakóhelyet
ma
adott
Kemey
tájékán
egész a Tiszáig,
Ezen Thonuzoba élt egész István szent király Taksony unokája idejéig. És midn boldog István király az élet >f hirdette és a magyarokat keresztelgette,
hol
az abádi
rév van.
:
Thonuzoba él.
a
hamis hit. nem akara keresztény
lenni,
de
fele-
Ujuossal együtt az abádi révnél temettetett el; nehogy
megkeresztelkedve
De Urkttnj az
fia
éfl
felesége
keresztenynyé
Krisztussal
éljenek lett és él
örökké.
Krisztussal örökké. 1
)
M In eodeni tempore venit quidam miles de ducali progenie, cujus Domen fit Thonuzoba páter Urcund, a quo descendit genus Tlumioy." M. Tll)
AKAI.. KRTKK. A TÖKT. TIU. KUK. X\
549
I.
K.
1"
2
1
MÁTYÁS H.ÓlílÁN
8
így magyarázza a tudós férfiú a zoba nejével együtt élve eltemettetett.
latin
Az
szöveget:
»Thonubün-
ilyen elrettent
fembereket sújtotta, és emléke megmaradt azon hsi regékben, melyeknek énekeseit István egyházi felügyelet tetés csak a
alá vetette*.
St még
polemizál
helyesnek
ezen
is
mében az író és így folytatja »Van olyan tulajdon ki a »cum uxore vivus«-ban a :
n
is,
vélt nézete védelpl.
Pauler Gyula,
nevét, Vivost akarja
mondatnak » Nejével Vivos-sal eltemettetett. De ennek a felfogásnak nemcsak az áll útjában, hogy a szöveg világosan vivust, élt ír, hanem még inkább, hogy ily egyszer eltemetés, csak nem mehet büntetés számba és nincs ok, melyért azt a krónika felemlítse.
látni és így azt az értelmet tulajdonítja a
Valószín, hogy
fúr
e
megölte magát neje
A
M. Nemz.
Az
tört. I. 280.
lehet a figyelmes
tünk
fel:
itt
A
szöveg
2.
jel
1.
bett
Ezen van
az o-t u-nak kell is azt
és pótlék
nem
olvasónak
mi csak négyet emlí-
;
látni,
uiuo$-t]
min-
és
ismer, olvas ottan ni nos-t
betje
ni nos o
olvasni.
u-nak
egy korrekczióra figyelmez-
alatt,
v
és az o fölött is
hanem hanem
»ír világosan vivus-t«.
nemcsak »akar« ilyesmit
tehát Pauler denki, ki
tet
szerint,
esemény maradt emlékezetben «.
idézett sorokban közölt vélemény ellen több rendbeli
kifogása
1.
pogány szokás
régi
sírján,
és ezen
is
:
bet mi ;
arra mutat, hogy lehet
Mert csak akkor mondhatnók, hogy
olvasni,
ha biztosan tudnók,
magától a szerztl
és
hogy azon
nem egy késbbi kéztl
jel
eredt.
Lásd a hasonmásolva kiadott szöveg 46-dik lapján a harmadik sort. Tulajdonnévnek tekintette Schwandtner is, mert a corrigált szót Virnros-nak olvassa,
Cui dux Thocsun
terrara
dedit
s
történetíróink hallgatagon vele
habitandi in partibus
Kemey
usque ad
Thonuzoba vixit usque ad tempóra sancti regis Stephani nepotis ducis Thocsun. Et dum beatus rex Stephanus verba vitae praedicaret, et hungaros baptizaret, tunc ThonuTysciam, nbi nunc est portus Obad.
Sed
iste
cum uxore Uiuos ad
por-
ut ne baptizando ipse et uxor sua viverent
cum cum
zoba in üde vanus, nolüit esse christianus, sed
tom Obad
est sepultus
;
Christo in aeternum. Sed
Urcun
filius
Christo in perpetuum. Cap. 57. Pont.
550
suus II.
51.
diristianus factus vivit
IOKTKNKTI BOYKZÉSBK
»Qni
tartanak. azzal
magát,
hogy
testrészbl alakult jó magvar
digitii8
nyelves,
torkú-,
] í)
Az
Ujuos név még
kihangzással
////-ókori
az ily származású rokon jelzket:
képzés
—
kiegészíti
szó, s
szemes,
fejes,
ujjú
szájas, fogas.
markos, talpas.
nyakas, derekas, szíves, kezes,
elnevezéseket.
-ti),
-
TKVKDKSKK.
tacet consentire videtur«.
tetszeti
is
Éfi
Endlicher
is
uiuus-t
ír,
mi nem
zárja ugyan
ki a
uwus
olvasást, de megköveteli ezen értelmezés igazolását.
Azon
hogy elbb a férj temettetett el. azután meg magát, ellenkezik a szerz eladásával, ki a házaspár együttes temetésérl szól s nem jelöl közbees idt »cum uxore est sepultus«. 4. Az elrettent büntetést, mely azonban csak a fembereket Bujtotta, nem vagyunk képesek az idézett szöveg kifejezéseibl igazolni. Az >ut ne baptizando ipse et uxor sua viverent cum Christo«, nem okádó mondat. Ez csak egyszer következést jelent ilyen formán: » Miután k, mint pogányok eltemettettek, már nem élnek Krisztussal örökké«. Mert csakugyan nyomban következik utána »de fia Urkun keresztény 3.
föltevés,
neje a síron ölte
:
:
nem
ut ne,
hanem
Gyulát fogságra
quod EL
Midn
örökké*.
lett és él
fide
in
eo
a jegyz valamely esemény okát adja.
quod
veté.
vanus,
kifejezéssel él. így szt. István ifjabb mert nem akart keresztény lenni; »eo
noluit
esse
christianus«.
10.
fej.
Font.
35.
Ha jogosan értjük,
miért ne
tulajdonneve
ban
is -
nem
tehát a szöveg
jelez
—
büntetést
ha továbbá
nem
olvashatunk újuot-i vagy ujuus-t vivus helyett, lehetne
szerepel,
találunk:
eset.
impeciit
is,
a
n
Endlichernél 680.
bogy az
suani nomine Jegyznkkel egy-
convillanam
veneficia* 151.
De legyünk bkezek; fogadjuk egyelre azt
itt
mely névhez hasonlót a Váradi lajstrom-
»Paul
uxorem Forcos de
kori 1235-diki
hogy
elfogadható a nézet,
sz. 1.
el
a vivut olvasást:
st
számba ment pogány korban történt néhány
élve temettetés büntetés
a pogányság miatt; és lássuk a
ritka esetet kivéve, van-e ilyesminek valamely
nyoma
a keresz-
tényeknél.
551
2*
20
MÁTYÁS FLÓRIAN
Pogány-kori példák.
A
persáknál Pariszátisz királynéról Artaxerxes és ifjabb
Cyrus anyjáról
nev
udvari orvos, hogy ellenfelein
írja Ktésziás, az
kínzásokkal
válogatott
szokta
Bagapátesz
bosszúját.
tölteni
udvarnokot, ki a megölt Cyrus fejét a király parancsára
levágta, megnyüzatá. (Bagapati pellis
Egy pártüt
tide).
detracta fit a Parysa-
szatrapa anyját, négy
gyermekével
együtt
élve temetteté földbe (vivos terra obrui jussit). Ctesiae Persica.
Fotiusnál.
Mint szörnységet
tétette föld alá élve,
Pariszátis
még
fejjel
lefelé saját testvérhugát,
unokája Ochus persa király
Ochi cognomine Artaxerxis
alterius
Maximus, mikép
említi Valerius
pedig
:
»Apertior
tetrior
et
qui
crudelitas,
Ocluun
sororem atque eandem socrum vivam capite defodit«. IX.
A
2, 7.
rómaiaknál babonás elfogultság következménye volt
Midn
barbár kivégeztetés módja.
t.
i.
hadi
ragályos betegség alkalmával a megrettent
nép
e
vagy
veszteség,
a szenátus
és
a Sibilla könyveiben keresett módot a bajok orvoslására.
Kóma
640-dik
évében
C.
Skordiskok egy ütközetben
Cato konzul és
köztudomásra jut a ritka
hogy bárom Yesztaszz szegte meg
nagy szerencsétlenség eljeléül könyveit,
Sibilla
meg nem sznnek tiség emberpárt
találának
eset,
fogadalmát,
mi
Eelnyiták tehát a
azokban
:
»Addig
a bajok, míg egy gall és egy görög nemzeés
(férfit
Ezt a rómaiak meg Licinius
vallásos
tekintetett.
tanácsot
ily
s
így megverik a
seregót
is
nt)
élve föld alá
cselekedték.
konzulok idétt tiltattak
nem temetnek «.
Csak 657-ben Lentulus
és
senatusconmdtum-wd
az
el
emberi áldozatok. Plutárk, Eómai kérdések. 83. Ily büntetéssel sújtották a
Az
rómaiak a bukott
Numa
veszt, ilisokat
Egy kútszer mélyedésben, pinczeforma tágas oldalüreget ástak a is.
n
eljárást
számára
s
Plutárk írta
éhség ne gyötörje.
Pelhüzák azután a alkotának
életrajzából ismerjük.
beállítottak azon czellába egy vetett ágyat,
lámpát, kenyeret, vizet, tart,
.
föléje.
tejet, olajat,
An
létrát,
Kornélia
Domitián így temettetett
el:
maga
szállott le létrán az üregbe.
befödék a mélyedést
nev
vesztális
volt
és
sírbalmot
az utolsó, kit
»Corneliam convictam more 552
ég
hogy míg a zárt levegben
reteri
TÖRTEKET! EGYEZÉSÉÉ K- TÉVEDÉSEK.
A^C^Al
;.„ imperavit*.
deföcii
Domit.
Sveton.
Az
s.
2
következ
erre
nyoma hasonló
esetnek.
Még
makus Róma prefektusa Inában
sürgeti,
hogy büntessék
6t alatt nincsen
Primigéniát. a bukott vesztáüst: simi
reornm
seculi
A következ
suppliciis
évben
is
3aOÓ
Szim-
meg
»Dignaberis injuriam castis-
vindicare«.
konzulságot
mert Theodosius
tethetett,
390-ben
1
(Epist.
de
viselt,
IX.
ezen pogánysági
császár
129.).
már nem bünintézetet
megszüntette.
Fogányterítés keresztény fejedelmek és 8e. István lcovában*
Olvasottságunk csekély halálbüntetés
Ha
szerint a
hogy a
tulajdonítható,
még nem
nem vesszük a kósza római pápa VI. Orbán élve temetteté el a
koztunk.
ked
voltának
nemével a keresztény világban
ily
e>ak komolyan
hírt.
talál-
mely
vele ellen-
kardinálisokat.
Kelemen egyik
Avignoni VII.
Miután
jegyezte
életírója
pápa
Bertalan, a betolakodott
fel
az
Orbán)
(VJL
megérkezett kardinálisaival együtt Genuába. hatot azok közül,
gyanúja
árulás
kiket
tengerbe
némelyek
fojtatott.
míg mások
azt
fogva
miatt
élve
hogy nyakig
híresztelik,
némelyek
tartott,
szerint
szerint
eltemettetett
földbe,
földbe ásatta és úgy
ket 1386-ban*. »Bartholomaeus intrusus naviJanuam enni phtribns ez antieardinalibus suis. qnibus se\. quos tamquam conscios '-t culpabiles vincula-
fejeztette
le
gando pervenit ex
verat, ut aliqui in
yivos
terra
dixerunt
osque
ad
Muratori SS.
.
Kzen hogy
pedig
uiéröl
híreket
Bzemtanri
említ
in
\«-l
jussit.
hiányában
saccis
Efist eccles.
Elhunyt ezen következtében
plantatos
in
Natalis
Orbán
pápa
eséfl
halálne-
ellenkez
enim
(sexto
maré demersil
fossa calce infodij
Tom, XV.
truci-
Alexander,
kardinálisok
a
egymással
insutos in
quod terra
7 15.
módosítja
redukálja,
carcere strangulatos repleta
mactari
-2.
>Quinque cardinales
fel.
anglo pepercerat)
III.
Ital.
ötre
számol
quod
truncatos fecit inhumaniter
annyiban
eladást
hatos
a
rer.
aliqui
el
capite
nieiitiiin
— aliqui
mari submergendo
in
sepeliendo,
]»•
-
kósza
Adamp vei
vei securi
180.
közben
kapott
sérelem
1389-ben. Udvari káplánja rímes verspárt készí55
22 tett
MÁTYÁS FLÓRIÁN
melyben nem
sírkövére,
pápa
tartja érdemesnek,
hogy
a kimiilt
imádkozzék.
üdveért
lelki
Urbánus calvus jacet hic sub marmore duro Utrum sit salvus non curavi neque curo.
Ennyi csak amit a világtörténetbl az
;
élve temettetésrl
Nagyobb készltség historikusunk bvebb ismere-
idézhettünk.
nagyon lekötelezné összes tudni tanítványait, köztök pedig minket is, ha az említett
tekkel bírhat e tekintetben
vágyó
és
;
»hsi regékben fönmaradt ezen rettent büntetés«
példáiról
számosabb adatokkal szolgálhatna. Mellzve azonban a vesztá-
majmoló középkori zárdaszokást (nem
lisok büntetését
világi
törvény-rendeletet), mely szerint a bukott apáczát élve befalazták.
Addig
is
mi
mit a keresztelési kényszer
elmondjuk,
itt
ókori, és szent István által is gyakorolt példáiról tudunk.
Midn
a keresztények a negyedik század elején hatalomra
jutottak, óvakodtak a vallás
Theodósiusig 80 év alatt
tintól
bad
kényszer
a pogányoknak.
gyakorlata
terjesztésétl.
volt a vallás
biztosítva
sza-
Csak keresztény társadalmi
meg nem fér némely szertartást nem kényszeritettek.
illemmel
Konstan-
tiltottak el
;
meg-
keresztelkedésre senkit
Elfordul ugyan a középkorban a
kiirtással
fenyegetés
keresztségét felvenni vonakodó nép ellenében, de csak
alkalmával
;
midn
ták diktálni a békepontokat.
775-ben
a
kötött
háború
a fejedelmek gyztes- fegyvereik élével szok-
béke
így Nagy
ellenére
Károly frank király
folyton
lázongó
szászokra,
femberei tanácsára, kimondja, hogy addig hadakozik velk, míg vagy megkeresztelkednek, vagy kiirtatnak. 1 ) Hazánkban a hittérítést már Gyécza vezér kezdte, de fegyveres támadókkal
nem
kellett
küzdenie.
A
pogány szoká-
sok békés föntartói ellenében pedig, a kisebb legenda tanúsága szerint, fenyegetésen kívül, nált.
»Intantum
divinis
egyéb kényszerit eszközt
nem
hasz-
conspectibus se probabilem reddidit,
ut omnes militiae suae comites ad veri Dei cultum converteret. J
)
775.
Oum
rex in villa Osriei&oo hyemaret, consüium miit ut per-
fidam et foedifragam Saxonum gentem bello aggrederetur, et eousque perseveraret,
dum
tollerentur.
aut victi christianae religioni
Ann. Franc.
p.
21. ed.
1584.
554
rabjicerentur, aut
omnino
.
TÖRTKXF.TI EGYEZÉSEK
Quos vero alienae
Ü
viae sectatores reperit.
—
Egykorú I. 3.) bánásmódját ismerteti a nyakas pogányok
christianus
2
(Font.
subjugavit«.
saei-it.
nem
el.
Azután még meg
sult buzgóságot
»Qui cum contra
mit
a vezérrl sem hallgatott
dicséri az ily szigorúsággal páro-
is
mit nem teszen. ha tudomása van
;
elmondja
hogy a fejedelemn
püspök,
a ;
Mert
bántalmazta.
csak
ölette,
megölt mérgében egy embert volna
szigorú
is
et
kapcsolatban
ezzel
Ditmár ellenében.
antiquum facinus zelo Dei ex(Pertz SS. III. 862.) Tehát az ellenkezket
aestuans abluit«. (reluctantes)
minis terroribusque
ad corroborandam hanc fidem
efficeretur
reluctantes subditos
mindjárt
23
TKVEDF.SEK
hittérítési
czélból történt öldöklésekrl.
A
mi
szt.
István hittérít
mködését
illeti,
kíméletes eljá-
rásának csak a békés alattvalók iránt lehetett helye. Fegyveres
pogánnyal szemben követé
is Károly és Ottó császárok pélmint maga mondja elszavában törvényeihez: »Antiquos
dáit, et
modernos imitantes augustos«.
A
Koppányon
hadseregén nyert diadal után a legy-
és
zöttek életben maradhatását azon szik a keresztségét.
föltételhez köti,
hogy
felve-
»Quos omnes baptismatis unda
lotos
unum
Deuin colere compulit«. Leg. maj. Font. I. 113. Miután ifjabb Gyulát is, a pogányság érdekében hadat alá,
már
viselt rokonát,
csak azért, mert szerint csak
maradt
legyzte
nem
és elfogta,
nem
temetteté
akart keresztény lenni;
t
hanem
vele föld
Dit-
számüzé az országból. Kívánatra pedig fogva utána küldé külföldre. »A magyar király
feleségét is
anyai nagybátyja
kiü&etve
feleségét kiszabadítani
nem
általa
tudta,
birtokaiból,
miután fogoly
unokája a király, jóllehet
mégis kedveskedésbl megküldte t neki. Soha sem hallottam, hogy valaki oly kegyelmes volna a legyzöttek
•'llcnsége volt.
iránt; azért adott
hadjárat) tkban
neki
Isten
gyzelmet
az említett és egyéb
« x
)
P')
Avunculus regis pannoniéi a suis sedibus ab eo antea ext/ulstis, suara a captivitate non posset absolvere, gratuitu nepotie sui, quamvis inimici suscepit eam ex munere. Nunquam audivi aliquem. qui iritaiituin parceret victis et de hoc in civitate superius memorata. sicut in ceteris sedulam Deus eidem concessit victoriam. Llb. VIII. Pertz.
cnm uxorem
:
ÖS. Hl. 862.
Ml
'2
M.AtYÁs FLÓRIÁN
I
Gyula pogány népével azonban úgy bánt
ket
Koppányéval.' Kényszeríte
jlesheimi évkönyvek szerint 1003-ban
meg anyai
haddal támadá
István,
magyar
»István
Gyulát,
nagybátyját.
el
mint
Á hál-
a keresztség felvételére.
király,
foga öt
is
erszakkal kényszeríte
nejével és két fiával együtt, és országát
a kereszténység felvételére*. 1)
Valószín, hogy ezen krónikás csak azért nem és
n
külföldre
A
egy idben történt.
tétellel
család
A
érdekelte a krónika német íróját.
késbbi sorsa már nem mi velk azután történt,
nem
az kegyelmi tény volt, mely a krónikásnak
mint a zsarnoki kegyetlenség
Gyula
írott emlékek,
gyományok nyomán visel
beszél
legyzetésével
fél
hanem
s
jegyznél nem
erdelvi vidéket,
az
a had-
keresztelkedni
» István
elénk.
állítja
nem
börtönt
hanem a
meg,
okolja
hiteles
képzelettel módosított ha-
a folytonos
nem akarás következményéül király meghóditá
olyan érdekes,
példái.
boltig tartó fogsága tehát a
nem
adat.
szól a férj
mert a feljegyzés a fogollyá-
menekülésérl,
a
szent
magát Gyulát meg-
s
kötözve Magyarországba hozatá és élte fogytáig börtönben tartá
mert hamishit
azért,
Szent
István
volt, és
nem
akart keresztény lenni. 2
)
semmi nyoma az kivívott gyzelem követÉs eltekintve a
törvényei
közt
erszakos térítésnek. kezményeitl, a hittérítés eszközei
sincsen
ajándék,
Ígéret,
:
kedvezés
vagy fenyegetésbl állottak.
A nagyobb
legenda
személyesen
király
munkájában.
»
még volna
vett
azt
maga nem
Habár
is
hit térítés
fáradságos
gyakorolta az evangélium
fnöke
és
1003. Htephanus rex nngaricus
avunculum siium Juluni
Buper
curaexércitu venit, quem cum comprehendisset, cum nxore et
regnum
}>ns.
ejus ri ad christianitateni compulit.
Sanctns rex Stephanns subjngavit
2 )
ipsum Geulam vinctum
in
carceratum tenuit eo qnoH Font.
II.
25.
')
Etsi
tamen dux 11.
fej.
et
Font.
ipse
Bdc víhius
evangelizandi
ma mister, h 21,
oon
ejus tutaniinis
et per
m>l u
i
asTOmsil et
t
filiis
dno-
Pert/. SS. III. 92.
terram
sibi
Hungáriám dnxit ín
lévén,
és fen tartásáról. 3 )
intézkedek a hittérítés védelmérl ')
a
mégis a hittérít papok utasítója
hirdetését,
hogy a szent
tagadja,
is
részt
Utrasilvanam
omnes
esse christianns.
officium,
el
dies vite sue 10.
fej.
praedicatbrutH
Bustentationia instituit Bolatium.
T'-KTKXETI EGYEZÉSEK
,,. A lengyel krónikus midn még István korabeli
ki
is,
éltek,
idejében
király
kormányosa Magyarországot
»Kényszeríték Kazimirt
és ezt
írt,
csak fenyegetés vagy
Azon idben ugyanis
menekülni.
gyarországba
25
TÉVEDÉSEK
Kálmán
öregek
kedveskedés használatát említi:
V:s
elször
is
akkor
Ma-
István
szent
téríté
meg
fenyegetésekkel és nyájaskodásokkaU. 1 )
mködés
Fentartja a személyes miséjére készült egyházi
kanonizációval egykorú lehet.
Mert
» Király
Konfessor
szt.
fenyegetéssel, kéréssel,
ember
ki a
is,
ketts
vala és prédikátor
hogy a megajándékozott
jutalmat osztd örüljön.
adatát a
(Sequentia) költje
versezet
teste és lelke
ajándékkal
ijeszt,
kérlel,
ösztönöz és rosszakat, jámborokat, hiúkat megszentel Krisztus ajándékával*.*)
Törvényeiben nem a pogányoktól, hanem a már megkereszteltektl követeli a szent király, hogy az egyházi fegyelem ellen és
ne vétsenek.
»Ha
valaki elhagyva a keresztény életmódot
hanyag bárgyúságában
a
felfuvalkodva,
minsége
vétek
fölötte a
Ítéljen
vallás
püspök. Alkalmazza pedig ellene a fegyelmezést
makacsul megmarad
ellen
vét.
meg t a hétszer. De ha
szerint és fenyítse
t
adják
ellenállásában,
által
a királyi
bíróságnak, azaz a kereszténység védjének*.*)
Ai
élve
temettetés jelképes magyarázata.
Ennyivel nem végezhetjük be eladásunkat, mert adósok
maradnánk
a felelettel e kérdésre:
nevezeten és az
»
»Nem
tudnánk-e mi az Ujes
elrettent büntetésen « kívül
még egy harma-
dik módot is mely ezen szöveg elfogadható magyarázatát adná«. ')
Kazimirum
in
pj«M sanctus Stcphamis
fidem minis
el
Hungáriám secedere <-oegerunt. E<» namque temUngariam gubernabat. eamque tumprimum ad
blanditiil eonvertebat. Vertz. SS.
IX. 432.
4
Rex erat el praedicator dnpla dana stipendia] ondé oorpore pereeptor gandewt át anxma, Nam minis, preciboa, nis terret. mnlcet, inct t;o pravoe mÜee vanos bonia Cbristus quoa deloat. Font. I. í>2. )
8i
stotíditate aii
quifl
obwtvatione
elatus quid
in
episcopa per diaciplinaa
Tandem
si
reaiatefts
et
cbristianitatia
tani
commiserit.
canonnm jndicetni
abnnena invenitur.
ori chriatianitatia tradatnr.
neglecta. et in negtigéntiaje jn.xta
I.
-'.
Pont.
I.
etíam jndicío,
regali 118.
qualitatem
I.
oftensionis
oaqne ncilicel
septiea.
defen-
;
MÁTYÁS FLÓR IÁ X
26 Láttuk, hogy
nem nyerünk
értelmezéssel
itt szószerinti
kielégít eredményt;
tehát az oknyomozó kutatónak,
ajánljuk
tegyen velünk együtt kísérletet a homályosan fogalmazott szöveg jelképes kifejezéssel lehet felderítésére. Erre utasít minket
érzelm jegyz
a vallásos
az
király
szent
is,
hogy
bibliai szójárásával;
hirdette, s
igéit
élet
i.
a
hogy Urkun örökké
él
t.
Krisztussal.
Akadémiánk
Jól tudjuk, hogy
vitatkozásokat e helyrl;
theologiai
feladatról van szó
—
alapszabályai
de
mködést
azon emberi
most
itt
kizárják a ethnografiai
befolyásoló eszmék
ismeretérl, melyek valamely nép vagy egyes személy gondolat-
utókorral a
Ezen eszmék ismeretét nem ha értelmesen akarja közölni az hajdankorból ránk maradt nagybecs adatokat.
Fel kell
újítanunk
menetét
és cselekvését szabályozzák.
nélkülözheti
a
itt
historikus,
emlékezetünkben
fogalmakat
bibliai
a
életrl és halálról a hébereknél és a keresztényeknél. a héberek
Úgy emberben vannak
mint a keresztények
a testet a lélektl.
mellz
vallást
kik
tudósok,
az
embert mindenesti
élnek nevezik
egyetlen és osztatlan személynek tekintik. Ezek
mköd
szervezet a táplálást
erk romboló
hatásait képes ellen-
míg a benne önként
az embert,
eszközli, s a kültermészeti
elkülönítik
élesen
Ezt azért bocsátjuk elre, mert
Holtnak nevezik pedig az embert, midn belszervebeszüntette mködését. A tapasztalati tudomány
súlyozni.
zete végkép
tehát embernél csak egy életet és egy halált ismer.
Az
részének két külön életet test
még
A ban van
eleven,
midn
a test,
midn
a lélek
és
még
ketts személyt. Míg a
a a
feltámadhat.
-
ismétldhetik,
A
második halál
testétl megválik,
még
nem egyenl arány-
a
testnek
csak
feloszlás; addig a léleknek két halála
számtalanszor
feltámadáskor
et mortuos.
s
a
halott
halott, és viszont
él.
halál az, mely épen hagyja a
midn
már
két alkat-
Úgy, hogy
tulajdonít.
halált
a lélek
halál azonban bibliai értelemben
éri
—
ama
említett két vallásfelekezet a személy
még s
hosszú
abból
az,
a
Symbolum. í>58
van.
halála
Az els
ideig eleven testet; lélek
mindannyiszor
melybe akkor juthat
melybl nem éledhet sem.:
egy
»Venturus
est
fel
a lélek,
többé soha
jndicare
vivos
:
TÖRTtfxETl EGYEZÉSEK É8 tryedfsek.
Ezen ketts Istennel. létesül,
hoz
midn
a
egyetlen
változékony akarat csatlakozik ez örök akarat-
annak
teljesíti
s
csak
léleknek
a
melynek alapfeltétele a szoros és folytonos együttlét Ezen összeköttetés az ember szabad akarata által
van,
élete
ellenében
halál
27
mi parancsoknak
nyilatkozatait, melyeket
nevezünk.
Mihelyt ezen összeköttetés meglazul, csökken az eszmél
ember
élete
is,
nem
melyet
elektrikus
erk
magnetikus
és
hanem Isten, ki a személyt Rögtön megsznik pedig a lélek
tartanak fönn ismeretlen czélra,
önmaga számára élete,
teremtette.
mihelyt akarata az Istenétl elszakadt,
Ekkor
kitzött törvény megszegetett.
s
az életföltételül
magára
a
maradt
lélek
azonnal halott.
Az
elmélet és szemléldés ily magaslatára egyiptomi, indus,
nem
görög vagy más pogány bölcselet
Megírta Mózes tisztán ezen és
föltételeit
földet,
a Thórában
tehát az életet, hogy élhess te a te Uradat Istenedet a kodjál hozzá, mert
Az
te életed«.
lakó
arról
fáról), halállal
A
második halálát
lélek
is
szeressed
élt
2,
Ádám
az
17.
eszel
Midn Ádám
azon napon. Mert
a földön.
Targumok
a
— 20.
jelzi
»A mely napon
:
be rögtön
állott
még azután 930 esztendt
teste
halálát
halsz meg«. Gen.
evett, csak a lelki halál
Válaszszad
És
is.
Deut. 30, 19
lélek
apánknak adott tilalom szankciója (a
magzatid
engedelmes légy szavának és ragasz-
és
testben
eleven
életet és halált. és
is
és halál
lelki élet
hivom a mennyet
» Bizonyságul
:
hogy éltökbe adtam az
emelkedni.
rejtélyt s fogadtatta el
érthetleg a
és
képes
volt
Csak a héber törvényhozás ismerte a a nép minden osztályával.
Ez
az els halál.
Mózes
ismertetik.
mond halála eltt Izrael nemzetségeire. Az els áldást » Éljen Ruben és meg ne haljon «. (Deut. 33, 6.) így értelmezi Onkelosz: » Éljen Ruben az örök életben és ne haljon meg
áldást
második lemi e
világi
Vele tart az örök
halállal«.
Targum
is,
életben
(in
hoc
a
az istentelenek halnak
seeulo
.lonathán
mondatára:
>
Nem
szöveget:
seculo) és ne
halállal, mellyel fvituro).
kivételével a Jeruzsá-
élet
mely így magyarázza
T
ben
bocsáttatik
l
ziel
Éljen
Ruben
meg második jöv életben« (in
haljon el
is
a
Izaiás
meg nektek
559
»
próféta
e gonoszság,
ezen
mig
:
MÁTYÁS FLÓKIÁX
28
meg nem haltok« (22, meg egész a második is
midn
a holt-élet fogalmát,
hogy halnod
és boszankodol,
bocsáttatik
halálig «.
hogy a héberektl kölcsönözte a római költ
Valószín, Lncretius
»Nem
megjegyzi:
14.),
—
így versel
Kétkedel
:
Te, a kinek élete
kell,
már most
»Tn ver dnbitabis et indignabere obire, mortna prope jara viv atque videnti«. De rer. nat. 1058—9.
halott.
quól
vita
est
III.
A
keresztény felfogás túlhaladja e tekintetben az ó-szö-
vetségben foglalt erkölcsi feltételeket és az engedetlenség okozta
még háromféle
kívül
halálon
Els halálnem nem
fin.
Bizonyítják ezt a következ
tudják, vagy
»Most van
:
az id,
itt
nem, ha halott volna
midn
Máténál
5,
»Ki Isten
fiát
A
nélkülözi,
hitetlenségi
önmagában annak nincs
Második
él
énben-
hiszen ben-
és
hogy eltemethesse
kér,
hagyjad, hogy
és
jaikat*. (8, 22.)
hallják Isten
ki hiszen
25 és 11, 25
hallotta volt Jézus tanítását,
»Kövess engem
Jézus
—
ö.
a tanítványokhoz csatlakozásra felszó-
ember halasztást
még nem
fiát
midn
is,
»A
élni fog, s az a ki
is,
hogy Jézus Isten
a holtak
élnek«.
nem, az meg nem hal örökké^. Ján. lított ifjú
halál azokat sújtja,
elhinni,
új-szövetségi szövegek.
szavát, és a kik azt hallják,
fia
Ezen
nem akarják
kik
mondja
halottat különböztet meg.
lelki
a hitetlenség.
így
annak van I.
Jézus halott-
el
vonatkoznak ezek
halálra
élete«.
apját, ki
neki
holtak temessék
;i
birja,
szól
Ján.
halál a felebaráti szeretet
5,
is:
Isten
élete; ki 12.
hiánya, vagy általá-
ban a szeretet hiánya: »Mi tudjuk, hogy átvitettünk a halálból az életre, mert szeretjük atyánkfiait. Halálban marad, a ki
nem
szeret«. (Qui
A
harmadik
azon személyekrl
non
diligit,
báláit állítja,
manet
in morte.
1.
.Ián.
Pál
a tökély
nyaival, Istennel egyesültek és Krisztussal élnek:
valókról gondoskodjatok, ne a földiekrl
a f-t
ti is,
III.
életetek et vita
:
IB.j
jutott
viszo-
»Az odafön
mert meghaltatok,
van rejtve Krisztussal az Istenben«.
el
3,
magas fokára világ múlékony kik szakítva a
sz.
ét
(Morto
vestra abseondita est enni Christo in Deo«.
K"l
2— s.) Az
élet
királyi jegyz,
és
halál
midn
ezen
újszövetségi
fogalmait
fejezi
a prédikáló" István király szavait 560
élet
ki
iq&l
|i"«l;
H.MTI ICVK/KSKK
20
KS TKVKDKSI'.K.
nek nevezi. Péter apostol mondatát utánozza Jézushoz: »lram,
menjünk? örök
kihez
aeternae habos. Ján.
élet
vannak
igéi
Keresztény felfogás tehát,
A
temetése.
(Verba
nálad*.
vitae
ö. 69.).
a
hitetlen
zsoltárostul vette a klerikális
fúri házaspár élve érzület jegyz ezen
a lélekben halott ember sírban fekvnek nevez»Uram, kivezetted a sírból lelkemet«. (Eduxisti ab inferno animain meam, 2í>. zs. 4. Végre meglepen egyeznek a jegyz
frázist: kinél tetik.
)
és a zsoltáros
:
élhalottra vonatkozó kifejezései:
et
descendant in infernum viventes. 54.
midn
jegyznek,
tetszett a
zs.
» Jöjjön a
illos
Ezen frázis hogy Thonu-
16.). 1 )
azt akarta kifejezni,
zoba és neje pogányságban
(mint élhalottak)
pályájokat és temettettek
a testi halál után.
el
halál
mors super
rajok, és élve szálljanak alá a sírba*. (Veniat
végezték
földi
Zá rád élt. Örvendetes jelenségnek tekintjük ugyan újabb
történet-
inunk szorgalmát a felszaporodott kútfi gyjtemények tanul-
mányozásában
de
:
helytelenítjük
mintha azok igaz
voltát
soha
tüzetesebb vizsgálat tárgyává
módszert.
a történeti adatokat,
fel
senki
nem
azon
egyúttal
is
mely megkülönböztetés nélkül sorolja
nem vonta
kétségbe
Az sem
tette volna.
s
helye-
hogy idegen vizsgálódások sikerit eredményét sajátközszemlére tudósaink minden megjegy-
selhet,
jok gyanánt állíiják zés nélkül.
A jelölnie:
tudomány mai színvonalán álló historikusnak ki kellene me1. Hazai történetünk azon kifogástalan adatait, kétségbe
senki
lyeket
még eddig nem
hitel adatokat, melyeket teljes hitelüekké.
kérdés alatt van.
azután
')
a
fel
kincseit
3.
Azon
a
:
-
Nyeljük
el
öt
mint
ezen kifejttél
végezzünk
vele.
hogy
észre se vegye, :.oi
12.).
hogy meghalt.
még
használhatnák összes
gyarapodására. :>
Példabttzédek
a sir. elevenen és egészen*. 1.
kétes
hitelessége
szellemi
twnras emu Bicut inferntu viventem et integrum.
wn
Azon
tudományuk
széles
ifjúság
tanúié
Hirtelen és véletlen halált jelül i-
2.
vizsgálattal tett
tisztázásánál
magyar történet tanárai
olvasóik éa
könyvében
melyek
adatokat,
Ezen utóbbiak
a
vont.
kritika behatóbb
(Deglu-
Azaz: Oly gyor-
80 Ily is;
MÁTYÁS
rendszer mert
latin
hXÓlilÁ.N.
TÖRTÉKET] EG
eljárás mellett,
közmondás
V
KZKSKK KS TÉVEDÉSEK.
gyarapodnának magok a szerzk
szerint: »docendo discimus«.
jó pap holtig tanul, úgy a tudomány tudósnak sem kellene idegenkednie a véle-
Végre: valamint a szolgálatában
álló
mény-változástól. és nézetváltozás
Ez már együtt
a tanulás fogalmában rejlik jár.
Mi
értelme
lehet
;
haladás
a tanulásnak,
vagy sikere a tanításnak, ha kizárjuk a tudatlanságból keletkezett
midn
balvélemények változtatását?
Szinte
komikus
jelenet,
a folyton újabb ismeretekkel gazdagult historikus álszé-
gyenbl görcsösen ragaszkodik kezdkori ingatag
nézetei fen-
tartásához.
A tudomány önzetlen mvelje készséggel megczáfolja önmagát is, mihelyt belátja, hogy csalódott. Ezen belátás képzdéséhez azonban id kell; azért nem is követelünk mi vélea kritikai megmény-változtatást 'kartársainktól, mieltt
k
jegyzések maradandó értékérl
meg nem gyzdtek. Idhöz van
kötve tudományos haladásunk; attól várjuk,
vélemények ábrándjais,
s
hogy
megersítse az igazságot.
eltörölje a
b
PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF
TORONTO LIBRARY
