Második modul
“ArcGIS v10.1 alap feladat” Tartalomjegyzék 1 1.1 1.2
ArcMap - ismerkedés a munkaterülettel............................................................................................. 2 Az ArcMap felülete ............................................................................................................................. 2 Az eszköztárak (Toolbars) ................................................................................................................. 4
2 2.1 2.2 2.3
Készítsünk egy projektet: térképet a születési arányokról ................................................................. 5 Adatok hozzáadása ............................................................................................................................ 5 A jelek (‘Map Symbols’) megváltoztatása (‘Symbology’, azaz jelölésrendszer) ................................ 7 Különböző rétegek elrendezése ......................................................................................................... 9
3
Nyomtatható térkép létrehozása ...................................................................................................... 12
4
Adatok (torta) diagramokban ............................................................................................................ 15
5 5.1 5.2 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4 5.3.5
Információ és lekérdezés ................................................................................................................. 19 Információ az attribútum táblából ..................................................................................................... 20 Információ megtekintése az ‘Identify tool’ használatával ................................................................. 20 Kijelölési módszerek......................................................................................................................... 21 Interaktív kijelölés ............................................................................................................................. 21 Kijelölés tulajdonság alapján ............................................................................................................ 21 Kijelölés elhelyezkedés alapján ....................................................................................................... 23 A kijelölés mentése ‘Layer File’-ként ................................................................................................ 24 Mi a különbség a shapefile (.shp) és a layer fájl (.lyr) között? ......................................................... 24
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.
1
ArcMap - ismerkedés a munkaterülettel
Nyissuk meg a programot: Start Menü > Programok > ArcGIS > ArcMap. Amikor megnyitjuk az ArcMap-et, egy párbeszéd panel fog megjelenni három lehetőséggel: -
Kezdjünk üres nézettel (“empty view”)!
-
Kezdjünk “template” (sablon) használatával!
-
Kezdjünk egy már létező térképpel, amelyet a fájljaink közül kikereshetünk vagy a nemrég megnyitott térképek listájából kiválaszthatunk!
Válasszuk az első lehetőséget, és kattintsunk az ‘OK’ gombra!
1.1
Az ArcMap felülete
Menüsor
Alap eszköztár
Eszközök eszköztár Térkép nézet Rétegek (layers)
2
A térkép nézettől balra a “Table of contents” (tartalomlista) című oldalsávban láthatjuk a rétegek (Layers) listáját. A GIS-ben egy térkép különböző rétegekből (layerekből) épül fel. Egy rétegnek különböző alakja lehet: ‘point’ (pont), ‘line’ (vonal) vagy ‘polygon’ (sokszög). A “Layers” oldalsáv egy tartalomlista, amelyben az összes réteg látszik, amelyből a térkép nézete létrejön. Ha pipát teszünk egy réteg neve melletti jelölőnégyzetbe , akkor a réteg megjelenik a térképen.
A következő példa jól szemlélteti ezt:
Ezen a térképen négy réteget látunk: a legalsó réteg az óceánokat ábrázolja (world30) a felette következő réteg az országok humán fejlettségi mutatóját tartalmazza (HDI, azaz Human Development Index) efölött pedig a városok rétegét találjuk A vulkános réteg (“Volcanoes”) bár a réteg listájában van, nincs kipipálva a jelölőnégyzete, tehát nem látható a térképen. A demográfia (“demography”) réteg pedig nem látható, mivel ugyanarra a területre vonatkozik, mint a HDI réteg.
3
1.2
Az eszköztárak (Toolbars)
A menüsor úgy néz ki, mint egy tipikus Windows menü. Az opciók témánként csoportosítva vannak. A “Standard” eszköztár a menüsorhoz tartozó parancsokat mutatja:
A “Tools” eszköztárban találjuk a következő gombokat találjuk: ‘zoom’ (nagyítás/kicsinyítés), ‘pan’ (kis kéz a térkép vonszolására), ‘indentify’ (információs eszköz), ‘select’ (kiválasztás), ‘unselect’ (kiválasztás megszüntetése), ‘find’ (kereső), ‘measure’ (mérő eszköz).
További eszköztárakat is hozzá lehet adni a menühöz. A menüsoron kattintsunk a ‘Customize’ > ‘Toolbars’ parancsokra, és jelöljük ki a kívánt eszköztárakat!
Mindegyik eszköz kivehető a menüsorból, ha a bal oldali pontozott vonalra kattintunk, húzzuk az ArcMap fő menüjéből.
és
ki-
4
2
Készítsünk egy projektet: térképet a születési arányokról
Ezen a feladaton keresztül megtanuljuk, hogy kell adatokat hozzáadni egy projekthez, és hogyan tudunk információt prezentálni a világ térképén (esetünkben a születési arányokat).
2.1
Adatok hozzáadása
Kattintsunk az “Add Data” gombra! Keressük ki a projekthez szükséges adatokat a megfelelő mappából!
Ha nem találjuk az adatainkat tartalmazó fájl pontos helyét, akkor kattintsunk a ‘Connect to folder’ gombra , és válasszuk ki a megfelelő mappát! Válasszuk ki az ‘economics.shp’ nevű fájl, és kattintsunk az ‘Add’ gombra! Miután hozzáadtuk az adatokat, a világ térképe meg fog jelenni a nézeti ablakban. Úgy kell kinéznie, mint a következő oldalon látható ábrának (a színe lehet más). Vegyük észre, hogy a rétegek listájában (balra) megjelent egy új elem! Vegyük ki a pipát a jelölőnégyzetből, hogy eltűnjenek az országok! Majd kattintsunk újra a négyzetbe, hogy az országok ismét megjelenjenek! Így lehet egy réteget ki- és bekapcsolni. Próbáljuk ki a különböző eszközöket, hogy megtanuljuk őket használni (ld. előző oldal)!
5
Amikor hozzáadtuk a réteget, akkor nemcsak a világ alakját adtuk hozzá, hanem egy mögöttes attribútum táblát (“attribute table”) is. A GIS-nek térbeli adatokra és attribútum (leíró) adatokra egyaránt szüksége van. Az attribútum tábla egy olyan adatbázis vagy táblázatos fájl, amely egy sor földrajzi jelenségről tartalmaz információt. A táblázat oszlopai általában egy-egy földrajzi tulajdonságot képviselnek, és a sorokba pedig egy-egy földrajzi objektum adatai vannak írva. Hogy lássuk ezt az információt, jobb egérgombbal kattintsunk az ‘Economics’ rétegre, a felnyíló menüből pedig válasszuk ki az ‘Open attribute table’ parancsot („Attribútum tábla megnyitása”)! Ebben a táblázatban minden oszlop különböző demográfiai (lakossági) adatokat taralmaz minden országról.
A táblát úgy zárhatjuk be, hogy az ablak jobb felső sarkában lévő kis keresztre kattintunk.
6
2.2
A jelek (‘Map Symbols’) megváltoztatása (‘Symbology’, azaz jelölésrendszer)
Ahogy láthatjuk, az összes ország ugyanazzal a színnel van jelölve a térképen. De ezt meg lehet változtatni. A különböző földrajzi jellemzőket is meg lehet jeleníteni olyan módszerekkel, mint például egyedi értékekkel (kategóriák szerint - ‘Categories’) és színfokozatokkal (mennyiség szerint - ‘Quantities’). Később meg fogunk ismerkedni a jelekkel, a jelölésrendszerek beállításával és a megfelelő osztályozási módszerekkel. Most azonban csak megemlítjük, hogy ezek a lehetőségek ebben a menüben érhetőek el. A jelölésrendszer megváltoztatatásához kattintsunk jobb gombbal az ‘Economics’ rétegre, és a felnyíló menüből válasszuk ki a ‘Properties’ (tulajdonságok) menüpontot! vagy: Kattintsunk duplán az ‘Economics’ szóra!
Most meg fog nyílni a ‘Layer properties’ ablak (a réteg tulajdonságai). Nyissuk meg a ‘Symbology’ fület!
Egy olyan térképet akarunk készíteni, amely a különböző országok születési arányát mutatja. Ezért a Quantities > ‘Graduated colors’ (Mennyiségek > színfokozatok) beállítást fogjuk választani. Gondoljunk bele, hogy miért pont ez a legmegfelelőbb választás! Tanulmányozzuk a beállításokat: ‘Value’ (érték): BRTHRATE ‘Normalization’ (normalizáció): ‘None’ („semmilyen”, mert az értékek már eleve relatívak) ‘Classes’ (kategóriák): 5. Figyeljünk a kategóriák értékeire: -99 a születési arány esetében például nem reális. Ez az érték (néha -9999 is lehet) az jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre adatok.
7
A probléma megoldásához ‘Classify’ gombra!
kattintsunk
a
A diagram a különböző értékek gyakoriságát mutatja. Vegyük észre az űrt a -99 és a 7,8 értékek között!
Ahhoz, hogy helyes kategóriákat kapjunk, ki kell zárnunk ezt a “nincs adat” típusú értéket!
Kattintsunk az ‘Exclusion’ (kizárás) gombra!
A ‘Query’ fülnél meg kell adnunk a helyes matemikai egyenletet. Kattintsunk duplán a ‘BRTHRATE’ kifejezésre! Ezután pedig a ‘=’ jelre!
Ezt követően a ‘Get unique Values’ (egyedi értékek megjelenítése) gombra kattintsunk, majd duplán kattintsunk a ‘-99’-es értékre. Ha sikerült helyesen végrehajtanunk a lépéseket, akkor az alsó fehér ablakban meg fog jelenni egy új egyenlet. Ha nem sikerült, akkor kattintsunk a ‘Clear’ (töröl) gombra, és kezdjük újra! Ezután kattintsunk a ‘Legend’ fülre:
8
Tegyünk pipát a ‘Show symbol for excluded data’ (Mutassa a kizárt adatok jelét) beállítás jelölőnégyzetébe. Ha ezt nem állítjuk be, akkor a világ azon részei (kontinensei, országai), ahonnan nincs adatunk, nem lesznek megjelenítve a térképen. Képzeljük el, hogy nézne ki a térkép, ha ezt a beállítást kifelejtenénk! Kattintsunk a ‘Symbol’ melletti színre (téglalapra), hogyha meg akarjuk változtatni a színt! Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra! Figyeljük meg a diagramon bekövetkezett változást! Az űr eltűnt. A kék vonalak jelölik a különböző információ kategóriákat (csoportokat) - ahogy meg fognak jelenni a térképen.
Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!
Nézzük meg a térképet és a rétegek listájában látható kategóriákat: megegyeznek.
2.3
Különböző rétegek elrendezése
Egy térkép jobban néz ki, ha van háttere (látszik a rácsozás, vagy az óceánok...). Adjunk is hozzá valamit! Adjunk hozzá ‘World30.shp’.
egy
újabb
réteget:
Figyeljük meg, hogy a születési arányról szóló réteg most már nem látszik! Pillantsunk a rétegek listájára a válaszért: amikor több réteget adunk az ArcMap dokumentumhoz, akkor a rétegek egymásra egymás fölé kerülnek az adatlistában. Ez valójában azt jelenti, hogy a listában alul lévő réteg a térképen a többi réteg alatt jelenik meg.
9
Hasonlóan, a listában első helyen álló réteg a térképen is az összes többi felett jelenik meg. A sorrend megváltoztatásához egyszerűen csak kattintsunk az adott rétegre, és húzzuk a kívánt helyre! Változtassuk meg a ‘World30’ réteg színeit! Kattintsunk a ‘World30’ réteg neve alatti kis színes négyszögre, és állítsuk be világos kékre!
Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!
Utolsó lépésként pedig változtassuk meg az adatokat tartalmazó réteg nevét: Az ‘Economics’ rétegnél nyissuk meg a ‘Layer Properties’ menüt, és válasszuk a ‘General’ fület! Itt írjuk át a réteg nevét (‘Layer Name’) a következőre: ‘Birth rate (in %)’ (Születési arány %-ban)! Gratulálunk! Elkészült a különböző országok születési arányait mutató világtérképünk!
10
Most pedig vizsgáljuk meg közelebbről a térképet: -
melyik országokban, régiókban a legnagyobb a születési arány?
-
hol a legalacsonyabb?
Végül ne felejtsük el menteni a munkánkat! Gondoljuk jól át, hogy melyik mappába akarjuk az elkészült térképeket menteni! Egyszerű megoldás lehet egy “Térképek” nevű mappába menteni őket, abba a könyvtárba (vagy ahhoz közel), ahol az adatokat tartalmazó fájlok vannak. Kattintsunk a ‘File > Save as’ parancsra! Adjunk megfelelő nevet a fájlnak, és kattintsunk a ‘Save’ gombra!
11
3
Nyomtatható térkép létrehozása
Tegyük fel, hogy ki akarjuk nyomtatni a születési arányról szóló térképet, úgy, hogy van rajta méretarány, északjel és jelmagyarázat! Ezt nagyon könnyen el lehet végezni az ArcMap-ben. Ehhez az elrendezési nézetet (“Layout View”) fogjuk igénybe venni megjelenítési nézet)
. Ez más, mint a “Data View” (adat-
, amit már használtunk. A térkép egy elrendezési oldalon fog megjelenni ugyana-
zokkal a beállításokkal, mint a “Data View”-ban. A nézetet a harmadik ikonra frissíteni.
való kattintással tudjuk
A térképet módosíthatjuk, és tetszés szerint váltogathatjuk ezeket a nézeteket. Ahhoz, hogy a “Layout” nézetben zoomolhassunk a térképen, a “Layout” eszköztárat kell használnunk. ‘Data’ nézetből ‘Layout’ nézetbe a következő eszköztár segítségével tudunk váltani: (a középső, térképet tartalmazó ablak bal alsó sarkában). A ‘Layout’ nézetben a térkép az elrendezési oldal közepén helyezkedik el. A ‘Layout’ eszköztár is megjelenik. De mielőtt nyomtathatnánk, ellenőriznünk kell, és meg kell változtatnunk a nyomtatandó kép tájolását ellenőriznünk kell, hogy a nyomtatási beállítások rendben vannak-e Nyissuk meg a ‘File > Page and Print Setup’ menüt, és a ‘Page Orientation’ résznél válasszuk vagy a ‘Portrait’ vagy a ‘Landscape’ beállítást! A papírméret (‘Size’) legyen A4 (szabványos nyomtató papír)!
12
A ‘Layout’ eszköztárban kattintsunk a gombra, hogy megváltoztassuk a térkép elrendezését. Sablonnak (‘template’) válasszuk ‘World > WorldPlateCarree.mxt’-t!
a
A sablonnak köszönhetően szép elrendezést kapunk (akár különböző vetületi nézetek esetén is). A legtöbb sablon automatikusan a térképre helyezi a lényeges elemeket: jelmagyarázatot címet északjelet léptéket Az általunk kiválasztott sablonról hiányzik a lépték, így ezt nekünk kell hozzáadnunk! Ha szükséges, akkor a térképen lévő elemeket arrébb tudjuk helyezni (rákattintunk az elemre, és a bal egérgombot nyomva tartva a kívánt helyre húzzuk, majd ott a gombot felengedve „elejtjük”)! A címet is módosíthatjuk. Ha duplán rákattintunk, akkor a megnyíló ‘Properties’ (Tulajdonságok) ablakban átírhatjuk. Változtassuk a címet a következőre: ‘World birth rate map’ (Születési arányszámok világtérképe)! Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!
A jelmagyarázat minden látható réteget tartalmaz, így a ‘world30’ réteget is. Tulajdonképpen erre nincs szükségünk, ezért távolítsuk is el! Kattintsunk duplán a jelmagyarázatra, hogy ezáltal megnyissuk a ‘Legend Properties’ (jelmagyarázat tulajdonságai) ablakot! A ‘General’ (általános) fülnél a ‘Legend Items’ (jelmagyarázatot elemei) ablakban kattintsunk a ‘world30’ réteg nevére, majd a
gombra!
Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra: a ‘world30’ réteg már nem lesz ott a jelmagyarázatban.
13
A menüsoron az ‘Insert’ fülön keresztül tudunk egyéb elemeket hozzáadni a térképhez, például léptéket. Mielőtt ezt megtennénk, ellenőrizzük, hogy a távolság kilométerekben van-e kifejezve! Nyissuk meg a ‘View’ > ‘Data Frame Properties’ ablakot, és válasszuk a ‘General’ fület! A ‘Units Display’ (egységek megjelenítése) legördülő menüjéből válasszuk ki a ‘kilometers’-t! Végül kattintsunk az ‘OK’ gombra!
Ha valamiból véletlenül túl sokat adtunk hozzá a térképhez (például két északjelet), nagyon könnyen törölhetjük a felesleges elemeket. Kattintsunk jobb egérgombbal az elemre, és válasszuk a ‘Delete’ (töröl) parancsot! A térképet a ‘File’ > ‘Export Map’ paranccsal exportálhatjuk. Ez akkor lehet hasznos, ha a térképet közzé akarjuk tenni egy kiadványban például. Természetesen ki is nyomtathatjuk. Ha a számítógépünkön telepítve van a pdfnyomtató, akkor egyből pdf-fájlként tudjuk nyomtatni a térképet.
14
4
Adatok (torta) diagramokban
Az ArcGIS-ben az információt (torta) diagramok formájában is lehet ábrázolni. Ennek köszönhetően még több információt tudunk ugyanazon a térképen megjeleníteni, és sok térbeli adatot tudunk vizuálisan elemezni. Kezdjünk egy új térképpel! Kattintsunk a ‘File’ > ‘New’ parancsra! Nyissunk meg egy üres dokumentumot (‘Blank Document’), és kattintsunk az ‘OK’ gombra!
Adjuk hozzá az ‘economics.shp’ ‘world30.shp’ fájlokat!
és
a
Ellenőrizzük, hogy helyesen rendeztük-e el őket! Máshogy néz ki a képernyőnk, mint az ábra? Még mindig ‘Layout’ nézetre van állítva? Állítsuk át a ‘world30.shp’ réteg megjelenését egy megfelelőbb szín segítségével!
Változtassuk meg az ‘economics’ réteg beállításait (‘Layer Properties’)! Kattintsunk a ‘Symbology’ fülre: -
Állítsunk be fokozatos színeket (‘Graduated Colors’) a ‘Value’: ‘TOT_POP’ mellé.
-
Válasszunk ki egy megfelelő színsémát! Gondolkodjunk el azon, hogy vajon egy sárgától pirosig terjedő színséma miért jobb választás egy világos zöldtől sötét zöldig terjedőnél?
-
5 csoportot állítsunk be (‘Classes’: 5)! Ne felejtsük el ellenőrizni a „nincs adat” értéket (99), és zárjuk ki úgy, mint korábban is tettük!
Kattintsunk a ‘General’ fülre, és nevezzük el “Total population”-nak (teljes népesség)! Kat15
tintsunk az ‘OK’ gombra! És ... ne felejtsük, hogy néha közbe jöhet a technika ördöge is. Úgyhogy mentsük el a munkánkat! Kattintsunk a ‘File’ > ‘Save as ...’ parancsra! Válasszunk egy megfelelő fájl nevet! Most ismét adjuk hozzá az ‘economics.shp’ réteget! Egy tortadiagramot fogunk létrehozni, amely százalékokban fejezi ki a különböző gazdasági szektorok arányát (elsődleges, másodlagos (gyártás) és harmadlagos szektor tevékenység)! Kattintsunk a ‘Symbology’ fülre! A ‘Show’ lisából a ‘Charts’ (diagramok) > ‘Pie’ (torta) opciót válasszuk! A ‘Field Selection’ (mező választás) ablakban a “%AG_EMP” nevű mezőt válasszuk, és kattintsunk a ‘>’ gombra! Meg fog jelenni a jobb oldali ablakban, egy színes téglalappal. A fenti lépéseket ismételjük meg a “%IND_EMP” és a “%SVS_EMP” mezőkre is! Kattintsunk duplán mindhárom színes téglalapra, hogy megváltoztassuk a színeket! A következő színeket válasszuk: -
AG: zöld
-
IND: piros
-
SVS: kék
16
Kattintsunk duplán az ‘Background’ (háttér) színes téglalapjára is! Válasszuk a ‘Hollow’-t (nincs szín) és kattintsunk az ‘OK’ gombra! Ha nem állítjuk a hátteret átlátszóra, akkor nem fognak látni a színekkel jelölt népességi adatok. A ‘General’ fülnél változtassuk meg címet “Employment in sectors”-ra (foglalkoztatottság az ágazatokban)! Kattintsunk az ‘OK’ gombra!
A tortadiagram alapvetően 2D-ben jelenik meg. Ha azt szeretnénk, hogy 3D-s legyen, akkor a ‘Properties’-nél tegyünk pipát a ‘Display in 3D’ beállítás jelölőnégyzetébe!
Most elég nehéz leolvasni a térképet, hiszen elborítják a tortadiagramok. Nagyítsunk rá Görögország környékére! Vizsgáljuk meg az adatokat ebben a régióban!
17
Most pedig adjuk hozzá a térképhez az országok neveit is. Ezt a ‘Layer Properties’ > ‘Labels’ (címkék) fül alatt tehetjük meg. Tegyünk pipát a ‘Label features in this layer’ (A réteg elemeinek felcímkézése) jelölőnégyzetbe! A ‘Text String’ > ‘Label Field’ résznél a “CNTRY_NAME” mezőt állítsuk be! A betűtípus beállításait (‘Text Symbol’) hagyjuk meg Arial 8-nak, de állítsuk félkövérre! Kattintsunk az ‘OK’ gombra! Ha a jobb oldali ábrához hasonlóan néz ki a mi térképünk is, akkor helyesen végeztük el a lépéseket. Ha valami nem sikerült, akkor csináljuk meg ezt a feladatot újra! A ‘File’ > ‘Save As’ paranccsal mentsük el ezt a nézetet ”Economy_Greece_region” néven!
18
5
Információ és lekérdezés
A GIS valódi ereje - nyomtatott térképekhez és adatbázisokhoz képest - nemcsak abban rejlik, hogy térképeket és adatokat kombinál, hanem legfőképpen abban, hogy az információt könnyen elérhetővé teszi, és (bonyolult) lekérdezéseket lehet végrehajtani a különböző adathalmazok között. Ezért egy, az adatrétegekhez illő fájlt fogunk használni: az attribútum fájlt (attribute file). De előbb ismerkedjünk meg a raszteres és a vektoros fájlok közti különbséggel! Ehhez a feladathoz egy új projektet fogunk kezdeni, amelyben két fájlt nyitunk meg: -
‘Demography.shp’
-
‘Wsiearth.tiff’ (műhold felvétel a világról)
Figyeljünk, hogy a ‘Wsiearth’ a ‘Demography.shp’ alatt legyen a rétegek listájában! Mi történik a térkép nézetével, ha fordítva rendezzük őket? Kattintsunk a ‘Zoom in’ (nagyítás) gombra a ‘Tools’ eszköztárban! Mi történik a műhold felvétellel, amikor ránagyítunk? Ez egy raszteres kép, amely pixelekből áll (hasonlóan egy digitális fényképezőgéppel készített fényképhez). A ‘Demography.shp’ ezzel szemben egy vektoros fájl, éles marad akkor is, amikor ránagyítunk. Ahhoz, hogy raszteres képeket tudjunk használni, georeferálni kell őket, ami azt jelenti, hogy hozzáillesztjük őket a térkép megfelelő pontjaihoz.
Nyissuk meg mindegyik réteg attribútum tábláját! Vizsgáljuk meg mindkét táblát!
A raszteres kép táblája mindössze 256 sorból (= színek száma) és korlátozott számú oszlopból (mezőkből) áll: színenként a három alapszín értéke és az adott színt hordozó pixelek száma. Valójában ez megegyezik egy digitális fénykép adataival.
19
Most pedig nézzük a vektoros kép tábláját: minden sor egy országnak felel meg, az első oszlopok az alakzatot írják le (pl. pont, vonal vagy polygon), a többi oszlop pedig statisztikai információkat tartalmaz az országokról. Ezek azok az információk, amelyeket le lehet kérdezni.
5.1
Információ az attribútum táblából
Kattintsunk jobb gombbal a ‘Cities’ rétegre a bal oldali sávban, hogy megtekintsük a hozzá tartozó attribútum táblát. Válasszuk az ‘Open Attribute Table’ (attribútum tábla megnyitása) parancsot! A táblázat egy új ablakban fog megnyílni.
Figyelmesen vizsgáljuk meg ennek a táblának a tartalmát is! Vegyük észre, hogy ez a fájl nagyon sok információt tartalmaz (ha többet szeretnénk tudni a fájl tartalmáról, lapozzunk a modul végére)!
5.2
Információ megtekintése az ‘Identify tool’ használatával
Az ‘Identify’ gomb a ‘Tools’ eszköztárban található. Megjegyzés: Ha nem látszik a ‘Tools’ eszköztár, akkor a következő lépésekkel állítsuk be, hogy látszódjon: ‘View’ > ‘Toolbars’ > ‘Tools’ ! 20
Kattintsunk az ‘Identify’ gombra! Az ‘Identify’ párbeszéd panel meg fog nyílni. Ha több, mint egy rétegünk van, akkor hasznos lehet kiválogatni azokat, amelyekre szükségünk van. Ehhez az ‘Identify from …’ listából választhatunk a következő opciók közül: -
(összes réteg) : csak a legfelső a rétegek listájából : csak azok a rétegek, amelyek mellett pipa van a jelölőnégyzetben <Selectable layers>: csak azok a rétegek, amelyek mellett pipa van a jelölőnégyzetben a tartalomlista ‘Selection’ fülénél.
5.3
Kijelölési módszerek
A kijelölés (‘Selection’) segítségével el tudjuk különíteni a minket érdeklő elemeket az adatbázison belül. Az általunk kiválogatott adatok között vizsgálhatjuk a különböző térbeli és statisztikai összefüggéseket, vagy egész egyszerűen csak különböző jelek segítségével térképen is ábrázolhatjuk őket. Az ArcMap-ben háromféleképpen lehet az adatokat kijelölni: 1) ‘Interactive Selection’ (interaktív kijelölés; amikor az egérkurzort használjuk mutatóként); 2) ‘Select by Attribute’ (kijelölés tulajdonság alapján); és 3) ‘Select by Location’ (kijelölés elhelyezkedés alapján). A képernyő felső részén található a ‘Selection’ menü. 5.3.1
Interaktív kijelölés
Amikor az interaktív kijelölési módszert (‘Interactive Selection Method’) alkalmazzuk, az első lépés a kijelölési módszer beállítása. Attól függően, hogy melyik módszert választjuk, minden egyes kattintás az egérrel: vagy egy újabb elemet jelöl ki, vagy egy következő elemet ad hozzá a már kijelöltekhez, vagy eltávolít egy elemet az épp érvényes kijelölésből, vagy a kijelölt elemek közül választ ki valamit. Miután kiválasztottunk egy módszert, használjuk az eszköztárban található ‘Select Feature’ eszközt , és bal egérgombbal kattintsunk a kijelölni kívánt elemre! Ebben a példában azt fogjuk látni, hogy ha egy országot kijelölünk, akkor ciánkék színnel lesz kielemve vagy körülvonalazva. Megjegyzés: Az ArcMap ‘Selection’ eszköze alapértelmezett állapotban "Create New Selection” (Új kijelölés létrehozása) módra van állítva. Ha gyorsan szeretnénk valamit hozzáadni a kijelölt elemekhez, vagy több, mint egy elemet szeretnénk egyszerre kijelölni, akkor tartsuk a ‘Shift’ billentyűt nyomva miközben az egérgombbal kattintgatunk! Ezzel a módszerrel annyi elemet jelölhetünk ki, amennyit csak szeretnénk. Ha felengedjük a ‘Shift’ billentyűt, majd újra kattintunk, akkor az addigi kijelöléseket elveszítjük, vagy kattintsunk a ‘Clear Selected Feature’ (kijelölt elemek törlése) gombra a ‘Tools’ eszköztárban! 5.3.2
Kijelölés tulajdonság alapján
Ez a módszer azt teszi lehetővé, hogy egy adott tulajdonság vagy értéktartomány alapján jelöljünk ki elemeket. A ‘Select by Attributes’ menü kétféle keresést tesz lehetővé. Az első módszer az ‘SQL calulator’ használata.
21
A menüben kattintsunk a ‘Selection > Select By Attributes’-ra ...
... és meg fog nyílni az ‘SLQ calculator’. Tegyük fel, hogy azt akarjuk megtudni, hogy melyik országokban volt a halálozási arány alacsonyabb 1970ben, mint 1999-ben! Kattintsunk duplán a “DEATH_70”-re: meg fog jelenni a kalkulátor ablakában. Ezután pedig a ‘>’ jelre klikkeljünk! Végül kattintsunk duplán a “DEATH_99” elemre! Kattintsunk az ‘OK’ gombra, és a keresésnek megfelelő országok ki lesznek emelve a térképen. Ha hozzá szeretnénk adni még egy feltételt a keresésünkhöz, akkor kattintsunk az ‘AND’ (és), ‘OR’ (vagy), ‘NOT’ (nem) logikai kifejezésekre, és folytassuk az egyenletet! Kattintsunk az ‘OK’ gombra, és az egyenletnek megfeleltethető országok ki lesznek emelve.
Nyissuk meg az attribútum táblát, és figyeljük meg, hogy a kijelölt országokhoz tartozó sorok is ki vannak emelve!
A kijelölés törléséhez kattintsunk a ‘Clear Selected Features’ (kijelölt elemek törlése) gombra eszköztárban!
a ‘Tools’
22
5.3.3
Kijelölés elhelyezkedés alapján
Ez a módszer akkor lehet hasznos, ha egy adott réteg elemeinek egymáshoz viszonyított térbeli elhelyezkedése alapján akarunk elemeket beazonosítani. Tegyük fel, hogy azt akarjuk megtudni, hogy mennyi világváros helyezkedik el aktív vulkánok 20 km-es körzetében! Nyissunk meg egy új nézetet! Adjuk hozzá a következő adatokat: -
Wsiearth.tif Cities.shp volcanoes.shp
Állítsuk át a megfelelőbbre!
‘Cities.shp’
réteg
megjelenését
A menüben kattintsunk a ‘Selection > Select By Location’-re ... A következő kérdésre keressük a választ: mennyi világváros helyezkedik el aktív vulkánok 20 km-es körzetében? Ez kereső kifejezésre fordítva úgy néz ki, mint ahogy a jobb oldali ábrán láthatjuk: -
Kattintsunk a ‘cities’-re
-
“Source layer” (“forrásként szolgáló réteg”): ‘Volcanoes’
-
‘Spatial selection method’ (“térbeli kijelölés módja”): a városok és a vulkánok közötti távolságot akarjuk megtudni, ezért válasszuk az ‘are within a distance of the source layer feature’ opciót (“adott távolságra helyezkednek el a forrásként szolgáló réteg elemeitől”)
-
kattintsunk az ‘Apply a search distance’ (“keresési távolság alkalmazása”) opcióra, és állítsunk be 20 km-t távolságnak!
Kattintsunk az ‘OK’ gombra (és aztán a ‘Close’-ra (bezárás), ha látni szeretnénk az egész térképet)!
23
Most a térképen ki lesznek emelve azok a városok, amelyek megfelelnek a keresésünknek. Szánjunk időt a kapott eredmény tanulmányozására! Ismerjük ezeket a városokat, és tudjuk, hogy mekkora a lakosságuk?
Ha nem, akkor kattintsunk a
gombra!
Ne felejtsük el törölni a kijelölést, ha már nincs rá szükségünk!
5.3.4
A kijelölés mentése ‘Layer File’-ként
Ha meg akarjuk tartani a keresési eredményeinket, akkor vagy egy réteget (‘layer file’) vagy egy ‘shapefile’-t kell létrehoznunk a kijelölt elemekből. Ezáltal megőrizhető marad a kijelölés. Az új rétegben tudjuk módosítani a jelölésrendszert, tetszés szerint ki- és bekapcsolhatjuk az adatokat, vagy egy másik ArcMap (.mxd) fájlhoz is hozzáadhatjuk őket. Egy réteg létrehozásához kattintsunk jobb gombbal a ‘cities’ rétegre miután befejeztük a kijelölést! Válasszuk a ‘Selection’ > ‘Create Layer from Selected Features’ parancsot! Ezzel hozzáadunk egy új réteget a bal oldali tartalomlistához. A jelölésrendszert és a rétegek sorrendjét tetszés szerint módosíthatjuk. Azonban ez csak egy ideiglenes beállítás. Ha ezt az új réteget tartósabban szeretnénk megőrizni, akkor kattintsunk rá jobb gombbal, és válasszuk a ‘Save As Layer File’ parancsot! Jelöljünk ki egy megfelelő mappát a fájlnak, és kattintsunk az ‘OK’ gombra!
5.3.5
Mi a különbség a shapefile (.shp) és a layer fájl (.lyr) között?
A ‘shapefile’ egy földrajzi térkép, amely az összes szükséges térbeli információt tartalmazza ahhoz, hogy meg lehessen rajta jeleníteni az adatokat. A ‘.lyr’ fájl csak az ArcGIS szoftverben és más újabb szoftveres alkalmazásokban olvasható közvetlenül. Ez a fájl nem tényleges földrajzi adatokat, hanem csak az adatok ábrázolására szolgáló előírásokat tartalmaz. Ezek az előírások például a színárnyalatokra, elnevezésekre, címkékre (betűtípus, szín, elhelyezés, stb.) vonatkoznak. Ehhez hasonló ábrázolási tulajdonságokat általában eléggé időigényes feladat beállítani, tehát egy ‘.lyr’ fájl azért hasznos, mert elmenti ezeket, és a megosztásukat is lehetővé teszi.
24
Nyissunk meg egy új nézetet, és adjuk hozzá a következő négy fájlt: -
‘World30.shp’. ‘Demography.shp’ ‘Cities.shp’ ‘Cities.lyr’.
A legutolsó fájl egy layer fájl. Nézzük meg mi a különbség a két ‘Cities’ fájl megjelenése között!
Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. 25
