Márton-harang. Szemem Fénye! Napom! Csillagom! 2016 december 2017 január 4. évfolyam szám

Márton-harang 2016 december • 2017 január • 4. évfolyam • 46–47. szám

Szemem Fénye! Napom! Csillagom! Kedves Testvéreim, boldog karácsonyt! Krisztus megszületett értünk, ujjongjunk üdvösségünk napján! Nyissuk meg szíveinket, hogy elnyerjük ennek a napnak a kegyelmét, amely maga Jézus: ő az a fényes „nap”, amely felkelt az emberiség látóhatárán. Az irgalmasság napja, amelyen az Atyaisten kinyilatkoztatta az emberiségnek végtelen gyöngédségét. A fény napja, amely elűzi a félelem és a szorongás árnyait. A béke napja, amikor lehetőségünk nyílik találkozni, párbeszédet folytatni, kiengesztelődni. Az öröm napja: „nagy öröm” a kicsinyeknek és alázato-

saknak, s az egész népnek (vö. Lk 2,10). Ezen a napon megszületett Szűz Máriától Jézus, az Üdvözítő. A jászol megmutatja nekünk az Isten által adott „jelet”: „egy pólyába takart, jászolba fektetett gyermeket” (Lk 2,12). Ahogyan a betlehemi pásztorok, úgy mi is elindulunk, hogy lássuk ezt a jelet, ezt az eseményt, amely minden esztendőben megújul az Egyházban. Karácsony olyan esemény, amely megújul minden családban, minden plébánián, minden közösségben, amely befogadja Istennek Jézus Krisztusban megtestesült szeretetét. (Ferenc pápa karácsonyi üzenetéből)

Karácsonyi levél neked

Márton-harang

2

Tartalomjegyzék 1 2 3 4 5 6 8 9

10 11

Ferenc pápa karácsonyi üzenetéből Dr. Várszegi Asztrik főapát úr ádventi levele a hívekhez

egy ragyogó világ ígérete Dr. Várszegi Asztrik OSB főapát úr ádventi levele a Pannonhalmi Területi Apátság egyházközségeihez

Percze Sándor: Hajlítom a szívem Bagdy Emőke: Mire való az ajándék? Jean Vanier: Hagyd, hogy Jézus átformáljon téged! André Louf: Karácsony örömhíre Elégedetten és tartósan a párkapcsolatban. Interjú Pál Ferenccel Vasárnapi evangélium Olvasom, élem, hirdetem Hogy a temetőkert a béke udvara legyen Pénzügyi beszámoló a Szent Márton-év pályázatáról

12

Megünnepelt megújulás Ménfőcsanakon

13

Erzsébet napon Győrszentivánban

14

Karácsony,

Elsőáldozók beavatási szertartása egyházközségeinkben

Impresszum Mártonharang A ravazdi, bakonypéterdi, lázi és veszprémvarsányi római katolikus egyházközségek lelkiségi- és információs lapja. • Megjelenik havonta 1200 példányban. • Felelős szerkesztő: Hortobágyi P. Arnold OSB plébános • Elérhetőség: 9090 Pannonhalma, Vár 1. • Telefon: (+36) 30/920 22 46 és (36) 96/570 143 • E.mail: [email protected] • Ezúton mondunk köszönetet Lázi Község Önkormányzatának, Ravazd Község Önkormányzatának, valamint a veszprémvarsányi Postahivatalnak a terjesztésben nyújtott segítségért, valamint Berkiné Verának a korrektúráért. • Nyomtatás: Palatia Nyomda (Győr) • Látogasson el a www.4plebania.hu-ra is!

Szeretett Testvéreim az Úrban! Advent küszöbén megköszönöm Nektek az elmúlt egyházi esztendő örömteli találkozásait, készségeteket, hogy részt vettetek mind a Szent Márton Év számotokra tervezett programjain, mind az Irgalmasság Éve ihlette imádságotokat és jótetteiteket, a rászorulóknak nyújtott segítségeteket, amely legutóbb, a Szent Erzsébet Nap gazdag adományaiban is kézzelfoghatóan megmutatkozott. Ferenc pápa arra buzdít bennünket a szent idő elmúltával is, hogy éljük és gyakoroljuk az irgalmasságot, mert „az egyháznak a korszakos változásokkal terhelt időszakban az a feladata, hogy erőteljesebben mutassa meg Isten jelenlétének és közelségének jeleit”. Amikor Advent I. vasárnapján levelet írok Nektek, szeretett Testvéreim, akkor pontosan ezt az „isteni jelenlétet és közelséget” akarom tudatosítani Bennetek. Az egész Advent arról szól, hogy Isten érkezik, Isten mindig közel van. Az egyházi év legtöbb ünnepe történelmi eseményt ünnepel meg, Isten tetteit, amelyet Fia, Jézus Krisztus által vitt végbe a történelemben. És miközben Isten tetteit ünnepeljük, azok velünk is megtörténnek, és általuk meggyógyulunk. Így van ez Adventben is. Meghallgatjuk Isten ígéreteit, amelyeket a prófétákon keresztül hagyott ránk és amelyek azt hirdetik, hogy a pusztában víz fakad, a kardból ekevasat kovácsolnak és a farkas meg a bárány, a párduc és a gödölye békében együtt tanyáznak. Ezek a képek inkább álmok, amelyekben felfedezhetjük saját lehetőségeinket is. Isten álmai ezek velünk kapcsolatban és most Adventben különösen is beleélhetjük magunkat Isten rólunk szőtt álmaiba azzal, hogy egyre inkább engedjük szóhoz jutni Isten álmait az életünkben. Ha Isten eljön, szívünk pusztasága kivirágzik, lelki ürességünk és szárazságunk közepén forrás fakad. Vagy egy másik bib-

liai képpel: harmat hull az égből, és megtermékenyíti a földet. Az ég felhői földre hozzák az igazat, hogy új élet fakadjon, és földünk ismét lakhatóvá, otthonná váljék. A mi szélességi fokunkon a sötétség és a hideg lett az Úr jövetelére várakozó világ jelképévé. A sötétben nem tudunk tájékozódni, elveszettnek, elhagyottnak érezzük magunkat, nem találjuk az utat hazafelé. A sötétben a körülöttünk álló emberekbe kapaszkodunk, nehogy verembe essünk, bizonytalanságunkban tőlük várjuk a támaszt. Ezzel azonban mindenkitől túl sokat követelünk. Senki sem biztosítja nekünk a végső támaszt, mert a sötétség őt is fenyegeti. A tél hidege gyakran szívünk ridegségének jelképe. Fagyosak emberi kapcsolataink. Megrémülünk a jéghideg emberektől. Félünk, hogy a mi szívünket is eléri a körülöttünk tapasztalható ridegség. Az adventi gyertyák nem csak fényt hoznak sötétségünkbe, hanem melegséget is szívünkbe. Ha engedem, hogy az adventi gyertya hasson rám, szeretet, bizonyosság, otthon utáni vágy ébred bennem. Vágyaink egy része gyermekkorunk élményeivel függ össze. Advent fényei, vágyai azonban mégsem a múltra vonatkoznak, hanem a jövőre. Advent üzenete így szól: vágyaim nem képzelgések, hanem egy olyan világ ígéretei, amelyben Isten fénye békét és szeretetet teremt, ahol valóban otthonra lelhetek, és ahol egy virág nyílik „a hideg tél közepén, az éjszaka felén.” A Gyermek így születik meg szívünkben. Nagy Szent Leó pápa mondja: „Amikor tisztelettel ünnepeljük Megváltónk megjelenését, kiderül, hogy saját kezdetünket, saját születésünket is ünnepeljük.” (II. 1, 131) Azt kívánom, hogy az adventi szent idő, az Egyház szolgálata, a szent liturgia, az adventi gyakorlatok (ima, elmélyedés, bűnbánat, jócselekedetek) vigyenek közelebb mindnyájunkat a fény, az erő és a békesség forrásához, a köztünk emberként megszületett Isten Fiához! Áldott előkészületi időt, Adventet, és Szent Karácsonyt kíván Minden kedves Testvérének: Asztrik főapát sk. Pannonhalmán, 2016. november 27-én.

Szívvel-lélekkel

Márton-harang

Hajlítom szívemet Szerző: Percze Sándor evangélikus lelkész

Ahogy a vesszőt hajlítják a karóhoz. Ügyes kézzel leszúrva a cöveket; gyengéden de határozottan odahúzva hozzá a zsenge hajtást. Aztán egy vékonyka zsineggel odakötik. Hogy ki ne szakítsa szél, vihar és megálljon majd a téli hóförgetegben. Hogy mire eljön a tavasz, megerősödjön. Így bánok ádvent első hetében a szívemmel. Megkeresem a zsengéjét, a lágy hajtásokat. Azt a részét, amelyik még nem kérgesedett meg, nem holt és nem vadult el. Amelyik még ÉREZ. Így, nagybetűvel. Szerelmet, szeretetet, melegséget. A gyermekséget, az őszinteséget. Istenhez kötöm mindazt, ami oly gyenge, de mégis él bennem. Ő a biztos támasz, az egyetlen szilárd pont a szüntelen viharló világban. Már csak azt a vékonyka szálat kell megkeresnem, ami összetart engem Vele. Azt, ami a kapocs lesz Közte és köztem. Íme, megtaláltam: „Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.” (Jn 1, 1) Az Igével, e földöntúli földi Szóval erősítem szívem gyenge hajtásait Istenhez. Az Ige: egyik vége Istennél van, a másik átkarol, megölel engem. Jézus: kapocs ég és föld között. Fényesítem szívemet az ádventre Ahogy a Hold fényesedik lassan a napok múlásával. Árnyak takarják. Maga a földgolyó takarja. Az égen felhők vonnak szürke függönyt eléje. De aztán mozdul a világmindenség tengelye. Te-

Hangolom szívemet az ádventre Ahogy a gitár húrját hangolják az alaphangra. Mert el- és lehangolódott. Mert hamis lett. Figyelmes füllel végzi a zenész a munkáját. Lassan feszíti a húrt. Míg az egy hullámhosszra nem kerül az alaphanggal. S ha minden kész, akkor lehet játszani tisztán. Akkor szólhat a dal és az ének. Így teszek majd ádvent harmadik hetében szívemmel. Búcsút veszek mindentől, ami hamiskás. Elengedem, ami nem tiszta. Keresem az alaphangot. A tisztát, a szépen csengőt. Csendben, figyelmesen. Csak így lehet meghallani azt, amihez illeszkedni kell. Hogy ked-

Az angyali üdvözlet ábrázolás egy középkori kódex nyitóoldalán Legyen nekem a te igéd szerint

Hajlítom szívem az ádventhez

ret adva a fénynek. Szél támad és elúsznak a felhők. És ahány nap, annyival fényesebb és teltebb a holdsarló az örök ragyogástól. Míg el nem éri a teljességet. Így készülök ádvent második hetében a szívemmel. Mosolygok árnyaimra. Megbocsátok a sötétségnek. Hagyom a szürkeséget. Nézem a rám boruló fellegeket, akik csak vándorok az égen. Ma itt, holnap ott. Ma mindent eltakarva, holnap nyomtalanul eltűnve. Rám a fény vár. A föld, a világ még eltakarja. De tudom: mozdulni fog a világmindenség tengelye. S előtűnik a ragyogás. Engem is bearanyoz, tiszta fénybe öltöztet. A fénysugárra várok. Íme, meg is találtam: „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.” (Jn 1, 9) Jézus: életem fénye, lelkem világossága.

vetlen, lehangolódott szívemben újra tiszta dallam szóljon. Keresem a hangot, ami mindenütt jelen van, mindent betölt, csak a zaj elnyomja. Íme, megtaláltam: „A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azoknak megadta azt a kiváltságot, hogy Isten gyermekeivé legyenek...” (Jn 1, 10-11) Befogadnám, ahogy a gitár teste megtelik a húr rezgésével. Jézus: Isten hangja. Ébresztem szívemet az ünnepre Ahogy kislányom reggelente már hetek óta így ébred: – Apa, azt álmodtam, hogy karácsony lett. S valahol tudja, hogy meg fog érkezni. Azon az estén sok-sok megálmodott gyerekálom valóság lesz. Testet öltenek a sokszor elképzelt rózsaszín macik, kis játékautók, plüss teknősök, babák és építőkockák. Ott lesznek a fa alatt. Így ébresztem majd ádvent negyedik hetében a szívemet. Hogy ÁDVENT lesz. Így nagybetűvel. ELJÖVETEL, Jézus eljövetele. Egyszer csak az lesz. Megérik rá az idő. Odahajol a szívünk, kifényesedik és ráhangolódik a testté lételre. És mindenek végén ráébred arra, hogy amit álmodni sem mert az ember, Isten megvalósította: „Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.” (Jn 1, 14) Jézus: Isten testté lett szeretete.

3

4

Márton-harang

Tudunk-e igazán ajándékozni?

Mire való az ajándék? Szerző: Bagdy Emőke pszichológus

Közelednek az ünnepek és a Karácsony egy olyan ünnepi alkalom, ami a szívben a szeretetet is megnyitja, ha van szeretet, és reménykedjünk, hogy van és soha el nem fogy. De bizony a bukszákat is megnyitja, mert ilyenkor mindenki kötelességének érzi, hogy valami ajándékkal kedveskedjen. Legalábbis ez benne van az életünk rítusrendszerében, hogy úgy érezzük, kell ajándékot venni. De azért ne feledkezzünk róla, hogy mire való az ajándék? Ha most körülnézünk, rettentő sok a kínálat, hogy vegyél ezt, vegyél azt. Pénzért, kész ajándékokat vásárolunk, de az igazi ajándék a másik számára fontos dolog. Nem az én számomra, hogy megveszem azt, amit én legszívesebben szeretnék kapni. Ez gyakorta előfordul. Valami olyannak az odaadása magamból, tőlem, ami esetleg az enyém, de én odaadom neki, mert szeretem, és mert, ami nekem kedves, pontosan, ami nekem fontos, azt én odaadom. Innen ered az ajándék, hogy valamit, ami hozzám tartozik, azt átadom és ezzel mintegy átadok magamból egy darabot. Szimbolikusan az ajándékkal magam egy darabját adom át és ezért az, amikor egy családban az édesanya, aki a kultúra letéteményese, aki a szeretet továbbadásának, a szeretetkultúra továbbadásának is a képviselője, megtanítja a gyereket arra, hogy hogyan készítsenek együtt meglepetést, ajándékot és így beleadja a gyermek

a maga kis kézügyességét abba, amiben gondol a papára, vagy gondol a mamára, egymásra és testvérekre titkon, hogy meglepetés legyen. Készítgetik saját maguk az ajándékot. Ezek az igazi ajándékok. Miért? Azért, mert benne van egy darabja szimbolikusan a szeretetünknek, a lényünknek, mert úgy szeretlek, hogy ami nekem a legdrágább, azt odaadom neked és nagyon hamar az ige közelébe jutunk. Mert: úgy szerette Isten a világot, hogy a neki legdrágábbat az egyszülött fiát adta, hogy valaki hisz őbenne, el ne vesszen, örök élete legyen. El ne felejtsük, hogy a legdrágábbat adta oda. De milyen ajándék hasznos, ha már mi a magunk emberi szűkös keretei között olyan dimenziókban nem gondolkodhatunk,

ajándékozósdi. Közben egy rítust, a szeretet kifejezésének egy ilyen csodálatos alkalmát elmulasztjuk. Nagyon fontos, hogy épüljön egy olyan családi tradíció, amikor a szeretet keresi a maga kifejezési formáját és keresi a maga szimbólumait. Azért más is van az ajándékozásban. Lehet szeretetet kérő: adok neked valamit, kérlek, szeress engem. Egy kislány esetét szeretném ideidézni. A szülők hozták hozzám, hogy otthonról ellopkod dolgokat és szétosztja az osztályban az osztálytársainak. Miért osztogatja el, miért lopkodja el otthonról? A gyerek játékában jöttünk rá, hogy ő ad ajándékot a másiknak azért, hogy "szeress engem", mert szeretetet sóvárog, szeretetre, elfogadásra van szüksége. Soha nem

hogy életünket adjuk, noha sokszor mondjuk, ha beteg a gyerek, hogy életem adnám azért, csak gyógyuljon meg a gyerekem. Azért a mi hétköznapi, alacsony repülésű létszintünkön inkább az ajándék ebben a módosult és kicsit leegyszerűsödött formában jelenik meg. Vannak szülők, akik azt mondják: Nálunk egész évben karácsony van ilyen értelemben, mindig megveszem a gyerekemnek azt, amire szüksége van, nem töröm a fejem, hogy most milyen ajándékot vegyek neki. Nem ajándékozunk, nálunk nincsen ilyen

kap olyan elismerést, olyan simogatást: jaj, de jól feleltél, de örülök ennek az ötösnek, de kedves vagy nekem. Tehát a szeretetnek a szülőktől ezt a nyilvánvaló kifejezését, amire minden gyerek sóvárog, azt érinti és a puszi, az ölelés..., hát megvásárolja ezzel jóindulatot, a szeretetet és a barátságot. Tehát vannak engesztelő ajándékok is. Amikor egy férj nem szokott virágot venni, de egyszer csak egy nagy virágcsokorral hazaállít és még születés vagy névnap sincs. „Ha meg akarsz ajándékozni valakit, add neki idődet és figyelmedet.”

Hogyan találhatnánk Jézushoz?

Márton-harang

Hagyd, hogy Jézus átformáljon téged! Szerző: Jean Vanier

Kutatod a módját, hogyan találhatnál Jézushoz. Próbálsz nemcsak elmédben, hanem testedben is találkozni vele. Szeretetét keresed, és tudod, hogy ez a szeretet az ő testét és a tiédet is magában foglalja. Testté vált éretted, hogy testben találkozhass vele, és testben fogadhasd szeretetét. Valami azonban még maradt benned, ami megakadályozza ezt a találkozást. Továbbra is sok szégyent és bűntudatot raktározol a testedben, s ez gátolja Jézus jelenlétét. Nem érzed magad teljesen otthon a testedben, lenézed, mintha nem lenne elég jó, elég szép vagy elég tiszta ahhoz, hogy helyet adjon Jézussal való találkozásnak. Amikor figyelmesen megvizsgálod az életedet, láthatod, mennyire tele volt félelemmel. Elsősorban a feljebbvalóidtól, szüleidtől, tanáraidtól, püspöködtől, szellemi vezetőidtől tartottál, de még a barátaidtól is. Sohasem érezted magad egyenlőnek velük, és mindig leértékelted magad hozzájuk képest. Mintha egész életedben az engedélyükre vártál volna, hogy önmagad lehess. Gondolj Jézusra. Teljesen szabadon állt bírái előtt. Azt tanította az embereknek, hogy ne az írástudók és a farizeusok viselkedése vezérelje őket. Jézus velünk egyenlőként, testvérünkként jött közénk. Megszüntette az alá-fölé rendelt viszonyt Isten és az emberek között, valamint az emberek egymás közötti kapcsolatában is, és új mintát kínált: a kört, melyben Isten teljes összetartozásban él az emberekkel, és azok is egymással. Nem találkozhatsz Jézussal testedben, amíg tele vagy kétségekkel és félelmekkel. Jézus azért jött, hogy megszabadítson téged ezektől a kötésektől, és olyan helyet teremtsen benned, ahol együtt lehetsz vele. Azt akarja, hogy Isten gyermekeinek szabadságát éld. Ne ess kétségbe, és ne gondold, hogy ennyi év után már nem fogsz

tudni megváltozni. Csupán lépj be Jézus jelenlétébe úgy, ahogy vagy, és kérd meg, hogy törölje ki a félelmet szívedből, hogy ott együtt lehess vele. Te nem változtathatsz magadon. Jézus volt az, aki eljött, hogy új szívet, új szellemet, új elmét és új testet adjon neked. Hagyd, hogy szeretetével átformáljon és így képessé tegyen téged arra, hogy szeretetét egész lényeddel magadba fogadhasd.

„Az Egyháznak szüksége volt egy látomásokkal rendelkező pápára, mint II. János Pál, szükség volt XVI. Benedekre, hogy helyreállítsa az egyensúlyt. Ferenccel pedig itt van egy pápa, aki azt mondja: ‘Egy szegény Egyházat akarok, veletek együtt!’ Ez nagyon különleges dolog! Egy új Egyház felé tartunk” – vallotta meg nagy lelkesedéssel Jean Vanier

A Bárka közösségben egészségesek és betegek élnek együtt: befogadják és segítik a fogyatékosokat mindennapjaikban. Jean Vanier, a közösség alapítója 49 évig élt egy Trosly-Breuil nevű francia kisvárosban a Bárka otthonában. Közel két éve átköltözött egy másik házba, amely a Bárka lelkiségi központja közelében van. Idős kora ellenére úgy érzi, ma is tele van életerővel. Már nem utazik: lelkigyakorlatokat vezet. Különleges kegyelemnek tartja, hogy világi hívőként milyen sokféle embernek adhat tanítást: jönnek hozzá hajléktalanok, papok, újraházasodott elváltak… A cél nem az, hogy az úgynevezett igazságot keressék, hanem hogy mindenki elmondhassa, ami benne van. Az utolsó előtti napon megmossák egymás lábát. Különleges szép gesztus ez: „olyan gesztus, amely a gyengeség előtt hódol… Amikor megérintettem a fogyatékosokat, akkor tudtam megmutatni nekik maguknak azt, hogy milyen értékesek. A test Isten temploma!”

5

6

Karácsony örömhíre

Márton-harang

Karácsony örömhíre

Lukács evangéliuma 2. fejezet, 1–14.

Szerző: André Louf Fordította: Szita Bánk OSB

„Nagy örömet hirdetek nektek, ami az egész nép öröme lesz. Ma Üdvözítő született néktek.” A liturgia az imént közvetítette számunkra az angyal szavait a pásztorokhoz. Ezekben a szavakban igazából Izajás próféta üzenete visszhangzik, amelyet az első olvasmányban hallottunk: „Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják.” Karácsony ünnepén minden nyugat-európai nyelven örömet kívánunk egymásnak: „Örömteli Karácsonyt!” Legyen bár éjszaka vagy hideg, essen vagy havazzon, kívül vagy a szívünkben, Jézus születése mindenkinek hoz egy kis fényt és valami kis örömet, még azoknak is, akik már nem ismerik az ünnep eredetét. Karácsony mindenki számára a fénynek, a melegségnek és az örömnek a szimbóluma, éppen az ellenkezője annak, amit a természet mutat az évnek ebben az időszakában. Nekünk, akik megkaptuk a tudás és a hit kegyelmét, valójában nincs is nagyobb öröm ennél a találkozásnál, amely megvalósul Isten és az emberek, Isten Fia és emberségünk között. Egész emberségünk nemcsak megszabadul, hanem megnemesedik, és mintegy önmaga és természetes ké-

pességei fölé emelkedik. Amikor Isten Fiát, mint testvérünket fogadjuk az emberiség családjában, minden ember arra kap meghívást, hogy belépjen Isten belső életébe. Karácsony kinyitja számunkra a Szentháromság szívének ajtaját. Jézus születése Szűz Máriától ugyanis egy másik születés meghos�szabbítása az időben és a földön. E másik születés során, amely sokkal korábban kezdődött, a Fiú az örökkévalóságban és az égben folytonosan születik az Atyától. Mária és József, valamint a pásztorok öröme, annak a végtelen örömnek a visszatükröződése, amely átjárja az Atyát és Fiát a Szentlélek egységében. Az Atya szüntelenül szemléli szeretetének mélységéből születő Fiát, a Fiú pedig vég nélkül Atyjára emeli tekintetét. Ez a szeretet hozza létre az Igét, és szüli meg a Fiút, a Fiú pedig örök hálával és szeretettel fogadja be Atyja ajándékát. A halandó ember sohasem — még karácsony éjszakáján sem — lesz képes arra, hogy elképzelje ennek az isteni szeretetnek a túláradó mértékét. Ma minden ember arra kap meghívást, hogy belépjen ebbe a sze-

retetbe, és ha először csak néhány morzsányit is, de napról napra egyre többet tapasztaljon meg belőle. Keresztségünkkor ezt a hivatást kaptuk: az Atya és a Fiú öröme, amely kicsit szerényebben Szűz Mária öröme is ezen az éjszakán, legyen egyre jobban a mi örömünk is. Mert ezentúl mi is fiak vagyunk az egyetlen Fiúban, és az ő örököstársai. Vele együtt kiálthatjuk: „Abba, Atyánk!”, a Szentlélekben, hiszen ő nemcsak Jézus Atyja, hanem a miénk is (Róm 8, 15). A születés, amely karácsony éjjelén történt, és amely megvalósul ebben a liturgiában, a Szentháromságban történő örök születés meghosszabbítása. De ott folytatódik a szívünk mélyén is, amely Jézus új hajléka lett, a Szentlélek temploma, az a hely, ahol az Atya szüntelenül szüli Fiát, és vele együtt minket is. A betlehemi jászol ezentúl a mi szívünkben van. És az Atya öle is. Itt, a szívünkben fogadhatjuk és imádhatjuk azt, aki minden pillanatban újraszületik benne, és akivel hálásan és szeretettel szemlélhetjük az Atya arcát. Itt van a mi örömünk hajléka is, ma és mindörökké. Igen: „Örömteli Karácsonyt!”

Karácsonyi novella

Fekete István

Roráte

karácsonyi novella Olyanok ilyenkor a csillagok, mint az álmos gyerek szeme. Kicsit hunyorognak. És még nem tudják: sírásra vagy nevetésre nyíljanak-e, avagy aludjanak tovább. Hát, csak pislognak. Enyhe az idő, a szél csak a kerítések mellett lézeng, ámbár elég hűvösen. Az ablakok néhol nézik már a hajnalt, néhol nem, és a csizmák nem kopognak a gyalogjárón, inkább csak cuppognak. Néhol egy halk szó, néhol az se. Néhol csak árnyak járnak. Néhol kis lámpások imbolyognak és mutatják, hova kell lépni. Ámbár hiszen sár van mindenütt. Az ég még sötét. A tegnap gondja, mintha még aludna, a mai még nem ébredt fel. S a falu csak tiszta önmagát viszi a hajnali misére. Ajtó nem csattanik, kiáltás nincs. A külső mozgás bekúszik a templomba s megnyugszik. Suttog egy kicsit, vár, s amikor már a gyertyák lángja is meggyúlik a várakozástól, felkiált az időtlen vágy: „Harmatozzatok égi Magasok” Mise végére egészen bemelegedett a templom, szinte otthonos lett. Legalább is így érezte ezt Baka Máté az alszegből, de így érezte ezt Hosszú Illés is ugyanonnan. Ámbár, ha tudták volna, hogy most egy véleményen vannak, aligha érezték volna, nagy harag volt ugyanis a két öreg között. Kitartó, régi harag. Formája sem volt már, nem is emlékeztek, ló volt-e az oka vagy asszony, mindenesetre ragaszkodtak hozzá, mint beteg szilva a fához. És most bóbiskolva várják, hogy kiürüljön a templom. Az ajtóban még mozgás, hát csak ülnek tovább, sőt Illés a lábát is kinyújtja, mert úgy kényelmesebb. Illés nem szereti a tolongást. De egyébként is ráér. Félszemmel odapislant Mátéra, hogy alszik-e már, mozdul-e már, de Máté nem mozdul. Amilyen kutya, konok ember volt világéletében, azt várja – gondolja Illés – hogy én menjek előbb. De abból nem eszel!

Márton-harang

Pedig már a gyertyát is eloltotta a dékán. Azaz a harangozó, szóval a sekrestyés. Azután: csend. Illés gondol erre, gondol arra, állát behúzza a meleg nyakravalóba és a szeme szép lassan lecsukódik. – Nem! – ijed meg. – ezt igazán nem szabad – s Mátéra néz, aki úgy látszik elaludt. Hö-hö-hö. Ez hát a híres? – mosolyodik el magában. Pedig három évvel fiatalabb. Nem nagy idő, az igaz, de mégis csak fiatalabb. Aztán meg, milyen sárgák a fülei. Na, akár a halotté. Uram Isten! Csak nem lett vele valami? Harag ide, harag oda – a rothadt szilva is lepot�tyanik egyszer a fáról – csendben odamegy Mátéhoz, és kicsit borzongva megérinti a vállát. – Hallod-e, te! Máté! Máté felhorkan: – Hö?! Mi? – és néz Illésre, mint a csodára. – Te vagy az, Illés? – Én hát. Hát mondok megnézlek, mert olyanformán ültél, hogy... És nézi egymást a két öreg. A templomban meleg csend, a kőszentek elmosolyodnak. – Kicsit megszédültem – hazudja Máté. De áhítattal. Mert tele van a szíve. Szereti most Illést így közel látni. Már elmúlott. – Há no! Hál Istennek, akko menjünk. És egymás mellett kicsoszognak a templomból. Mi volt ez, Szentatyám? – néz fel egy pufók kis angyal Szent Péterre, ahogy az ajtó becsukódott. Olyan meleg lett a szívem egyszerre. Két ember kibékült – mondja a főszent. És melegen sóhajt. – Hjaj! Csoda! – suttogja a kis angyal. – Hát bizony. A mai világban... – És most mit csinálnak? – Nézz utánuk, fiam. A két öreg közben Illés háza elé ér. Az utca üres, a kémények lágy selymet füstölnek a reggelnek, s a kertekben puhán békét álmodnak a fák. – Gyere be, Máté, rég voltál nálunk – mondja Illés. Lángost sütött a lányom... A kis angyal kérdőn néz a főszentre: – Mi az a „lángos”, Szentatyám? A toronyban ekkor hetet ütött az óra. S e földi hangtól megmerevedtek újra a szobrok, de a mosolygás mintha ott maradt volna az arcukon.

7

8

Interjú Pál Ferenccel

Márton-harang

Interjú Pál Ferec atyával Elégedetten és tartósan a párkapcsolatban Minden család egy élő rendszer, ezért fontos, hogy ne csak az egyes ember vagy a kapcsolatok jelenségeivel foglalkozzunk, hanem rendszerszemlélettel közelítsünk a családi történetek megértéséhez – olvasható előadásának rövid beharangozójában. Mit is jelent ez a rendszerben való szemlélet? Egy példával élve: Amikor az első baba megszületik, az – egy gyakorló édesanya kifejezésével élve – olyan, mint amikor fölrobban egy kézigránát, és amikor eloszlik a füst, már semmi sincs úgy, mint ahogy előtte volt. Addig volt egy pár, de most hárman lettek, ezért a párkapcsolat sem tud már pont ugyanolyan lenni, és már ők sem pont ugyanazok, hiszen a baba születésével született egy apa is meg egy anya is. Sőt, tágabb összefüggésben nézve nagymama és nagypapa is született, esetleg dédszülők is. Egy párkapcsolatból család született: tulajdonképpen az egész rendszer változott meg. Kutatási eredmények szerint a pároknak közel nyolcvan százaléka viszonylag hamar nagyon nagy mértékben elégedetlen lesz a házastársával az első baba születése után. Ennek oka, hogy nem rendszerszemléletben értelmezik azt, ami történt; vagyis nem ismerik el, hogy a baba születése után minden megváltozik, hogy egész működésmódjuknak változnia kell, hogy lépést tudjanak tartani azzal a rendszerszintű változással, ami bekövetkezett. Ehelyett az szokott történni, hogy csak személyekre koncentrálunk.

Fotó: Lambert Attila Forrás: Agonás Szonja/Magyar Kurír

A nő azt mondja: nem segít eleget a férjem, pedig milyen sok teher van a baba miatt rajtam. A férfi azt mondja: eddig a feleségem engem szeretett, rám figyelt, most meg mintha a futottak még kategóriába tartoznék. Ha csak egyes embereket nézünk, vagy csak kapcsolati változásokat, rengeteg mindent és mindenkit teszünk majd hibássá és felelőssé, míg ha látjuk, hogy egy rendszer változott meg, egészen más lesz a nézőpontunk. Hogyan lehet az egyensúlyt megteremteni, ha az újszülött érkezésével felborul az addigi rendszer? Ha a rendszerben változás történt, akkor az egyszerűen csak egy realitás, hogy már semmi sem lehet úgy, mint volt, tehát reális vesztesége lesz mindenkinek. Az édesanyának meg kell látnia saját testén a változást, de azt elfogadhatónak tarthatja. A férfinak hasonlóan elfogadható reális veszteség lehet, hogy a felesége az idejének és energiájának legnagyobb részét a babára fordítja, és nem rá. Erre azonban már nem úgy tekint mint a szeretetlenség tünetére, hanem mint természetes veszteségre. Ezek szerint ha ezeket a reális veszteségeinket nem tudjuk elfogadni, akkor az akár váláshoz is vezethet?

Ez csupán egyetlen tényezője annak, hogy megrendülnek kapcsolatok, ha a családon belüli eseményeket nem rendszerszinten értik és értelmezik, a jelenségeket sokkal szűkebb összefüggésbe állítva próbálják megérteni, és ezért rossz következtetésekre jutnak. A rendszerszemlélet egyik alapkijelentése, hogy minden élő rendszer (legyen az az egyház, egy társasház, az egyes ember, egy család vagy egy város) azáltal tud fönnmaradni és a működéséhez megfelelő egyensúlyt megtalálni, ha az ahhoz szükséges energiát valahonnan felveszi. Ha ez nem történik meg, az egyensúlyok egyre torzabbá válnak benne, vagy akár felborulnak. Van bennünk egy naivitás, hogy kevesebb energiával is jól működő családot fogunk tudni alkotni, miközben nem fektetünk bele annyi energiát, amennyi az optimális működéséhez kell. Majd pedig amikor különböző konfliktusok, megterhelő élethelyzetek alakulnak ki, nem azt mondjuk, hogy tulajdonképpen nem tettünk elég energiát a rendszerbe, hanem azt: „Miért nem szeretsz eléggé, miért nem figyelsz rám, miért nem törődsz velem, miért nem veszed észre, hogy fáradt vagyok, miért nem segítesz nekem eleget?” Amerikai családterápiás kutatásokból tudjuk, hogy sokszor történt fejlődés nehéz életszakaszukban levő, krízist megélő párok kapcsolatában.

Evangélium. Olvasom, élem, hirdetem Nemcsak hogy együtt tudtak maradni, hanem még elégedetté is váltak egymással. Ehhez azonban az kellett, hogy legalább hetente plusz öt órát fektettek kettejük kapcsolatába. A házasságok tönkremenetele mellett korunk másik nagy problémája, hogy sokan a házasságig sem jutnak el. Ez hasonló problémákra vezethető vissza? Végső soron önmagamban is egy rendszert alkotok, s hogy valakivel párt alkossak, az is egyfajta reális veszteséggel jár. Sokan meg akarnak maradni az individuális önazonosságukban, nem akarnak veszteséget szenvedni ezen a területen, de közben a társkapcsolat előnyeit szeretnék élvezni. Ez lehetetlen, rendszerszintű hiba van a gondolkozásukban és a működésükben. Két személy, aki nem a társas énjével igyekszik társkapcsolatot alkotni, hanem az individualitásban marad, rendszerszintű problémát tart fenn, amiből egészen biztosan nagyon sok csalódás és elégedetlenség származik. Ha ezen a rendszerszintű hibán változtatnának, az elégedettség is kialakulna, nőne. Mit tud tenni az egyház azért, hogy létrejöjjenek a házasságok, illetve hogy ne válással vagy a család szétrobbanásával végződjenek? Az egyház alapvető életmegnyilvánulásaihoz hozzátartozik, hogy újra és újra elevenen tartja, kifejezi és közösségi formákban megélhetővé is teszi azt, ami az emberi életnek igazi alapja és lényege: például, hogy létezik Istentől kapott emberi méltóság, hogy a másik ember föltétel nélkül tiszteletet érdemel, a létezése okán értékes. Ezek az Istennel való kapcsolatunkból és hitünkből fakadó alapkijelentések tulajdonképpen a legnagyobb segítségei a házasságnak. Mert előbbutóbb arra csodálkozunk rá, hogy egy konfliktus során az elégedettség nem azért tűnik el, mert nehéz élethelyzetbe kerültünk, hanem azért, mert már nem becsüljük meg egymást, már nem tiszteljük egymást, vagy nem vesszük számításba a másik méltóságát. Tehát annál jobb alapot egy elégedett és tartós kapcsolatnak nem lehet adni, mint hogy az egyház tanítását az emberi élet értékéről következetesen végigvisszük, annak minden következményével együtt.

Márton-harang

Vasárnapi evangélium Ádvent 1. vasárnapja – Mk 13, 33-37 „Vigyázzatok és virrasszatok. (...) Legyetek hát éberek, nem tudjátok, mikor érkezik meg a ház ura. Lehet, hogy este, vagy éjfélkor, kakas szóra, vagy reggel. Ne találjon alva benneteket, ha váratlanul érkezik meg. Amit nektek mondok, mindenkinek mondom. Virrasszatok!" Advent 2. vasárnapja – Mk 1, 1-8 Izajás próféta megírta: „Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.” Jézus ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!” Advent 3. vasárnapja – Jn 1, 6-8.19-28 János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki utánam jön, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János tartózkodott és keresztelt. Ádvent 4. vasárnapja – Mt 1,18-24 „Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül, és a nevét Emmánuelnek fogják hívni. Ez azt jelenti: Velünk az Isten. ” József pedig fölkelt álmából és úgy tett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét. Karácsony, éjféli szentmise – Lk 2.-2.14. Az angyal így szólt a pásztorokhoz: „Ne féljetek, íme jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a megváltótok, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel. Kisdedet találtok pólyába takarva, és jászolba fektetve.” Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: „Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a Földön a jóakaratú embereknek!” Karácsony, ünnepi mise (1, 1-5. 9-14) Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be. Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából, és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal. Január 1. Az Istenszülő Szűz Mária ünnepe – Lk 1,26-38 Az angyal ezt mondta Máriának: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” (...) Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott. Vízkereszt – Mt 2,1-12 S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba. Urunk megkeresztelkedése – Mt 3,13-17 Akkor Jézus eljött Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy az megkeresztelje őt. De János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, és te jössz hozzám?” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Hagyd ezt most, mert így illik teljesítenünk minden igazságot.' Akkor engedett neki. Miután Jézus megkeresztelkedett, mindjárt feljött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, és látta az Isten Lelkét, mint galambot leereszkedni és rászállni. És íme, egy hang hangzott az égből: „Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik”.

9

10

Temetőnk

Márton-harang

Hogy a temetőkert a béke udvara legyen… Horváthné Volf Mónika és Arnold atya

A temetőkert rendbetételét november 8-án, kedden délután elkezdtük. Sok megbeszélés előzte meg döntésünket, hiszen az a célunk, hogy a temetőkert esztétikájával is megadjuk a tiszteletet elhunytjainknak. Miért is határoztunk úgy, hogy első lépésben a fákat kivágjuk? 1. Ha nem vágtuk volna ki ezeket a fákat, akkor az Áramszolgáltató a vezetékhez érő faágakat biztonsági okokból lecsonkolta volna. 2. Teljesítettük azoknak a kérését, akik féltik hozzátartozójuk síremlékét attól, hogy a fa gyökerei és lehulló levelei tönkretehetik azt. 3. Az elszáradt fák és bokrok rontották a temető összképét. 4. Olyan fa is volt, amelyik már beteg volt. A temetőkert-rendezés 2. ütemében, a nyár folyamán lefestjük a kerítést. Ezt követően pedig, a vegetációs időszak végén, novemberben sövényt telepítünk, amely megfelelő ahhoz, hogy a kerítés mellé ültetve felfogja a port, a zajt, és természetesen esztétikailag

is szép. A sövény-fajta választást a természeti környezet adottságai is befolyásolják. A temetőkert rendezettségével, fáinak újratelepítésével szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az emlékezés percei halottainkhoz méltó helyen történhessen. Ezúton köszönjük mindenkinek, akik részt vettek a fakivágás munkálataiban: Szilágyi Elemérné, Wéber Ferencné, Nyári Szilárd, Pethő Márton, Pálinkás Tamás, Németh István, Vida Miklós, Sütő Lajos, Flöhrich Róbert, Gregosits László, Holdinger Péter, Heiser Ferenc, Fata Ferenc és a Pannonhalmi Bencés Gimnázium nyolc diákjának, akik közösségi szolgálat keretében segítettek. Gregosits Lilla és Piltmann Zsanett a vendéglátásban tevékenykedtek. Fata Ferencnek, Cserháti Péternek, Gombár Péternek és Fata Dánielnek köszönjük, hogy a fák elszállítását és temető megtisztítását elvégezték.

Karácsonyi gondolat (Pál Ferenc atya) Számomra azért nem rossz december 24-én egyedül lenni, mert nagyon elevenen élnek bennem a kapcsolataim, és olyan kimeríthetetlen erőforrást adnak, hogy tudom: ha egyedül vagyok, akkor is azokhoz tartozom, akiket szeretek, és akik szeretnek. A kapcsolatainkat belül hordozzuk, ezért ha nem mosolyog rám éppen senki, vagy egyedül eszem a vacsorámat, akkor is tudom, kikhez tartozom, és azt is, hogy értékes az életem. Ennek a belső meggyőződése elkísér, és megerősít abban, hogy az élet szép.

Elszámolunk – beszámolunk

Márton-harang

Pénzügyi beszámoló a Szent Márton Emlékévre kapott állami támogatás felhasználásáról Magyarország Kormánya a 2016-os esztendőt Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából, Emlékévvé nyilvánította. A Kormány szándéka a Szent Márton titulusú templomok számára is lehetővé tenni az Emlékévhez való kapcsolódást. Így került sor arra, hogy a raA

vazdi Szent Márton egyházközség Magyarország Kormányától 1 millió forint vissza nem térítendő pénzügyi támogatást kapott programok megvalósításra, eszközbeszerzésre, és beruházás kivitelezésére. Miután a támogatási igényünket benyújtottuk, sor kerülhetett az

Anyagköltség

A1 Szent Márton életét bemutató tablók készítése

A2 Élelmiszer és jutalom vásárlása az óvodával együtt A3 Gipszkarton álmennyezet anyagköltsége A

Anyagköltség összesen (A1+A2+A3)

B

Igénybe vett szolgáltatások

Pályázatból Önrész 58.623,-

1.377,-

280.000,-

0,-

40. 000,-

6.290,-

378.623,- 7.667,-

B1 Ajándéktárgyak vásárlása, plakát nyomdai költségei

30.000,-

2.703,-

B3 Ünnepi kehely vásárlása

100.000,-

6.426,-

B5 Szent Márton életét bemutató kifestő-füzet és képregény vásárlása

30.000,-

1.000,-

B6 Gipszkarton álmennyezet kivitelezésének munkaköltsége

20.000,-

0,-

B8 Fürdőszoba és folyosó padlóburkolásának kivitelezési munkaköltsége:

100.000,-

0,-

100.000,-

1.600,-

40.000,-

0,-

B2 Hangverseny művészeinek előadói tevékenysége 50.000,B4 Projektor (digitális kivetítő) vásárlása

B7 Fürdőszoba vízvezeték szerelési munkaköltsége:

B9 Szent Márton ereklyéjének lovas kísérete B

Igénybe vett szolgáltatások összesen (B1+B2+B3+B4+B5+B6+B7+B8+B9)

C

Anyagköltség és igénybe vett szolgáltatások összesen (C=A+B)

150.000,-

0,-

17.221,-

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő lebonyolítóként való közreműködésével a EGYH-SZM-15-0045 kódjelű támogatási szerződés aláírására. A mellékelt táblázatban a kapott támogatás felhasználásáról szeretnénk tájékoztatást adni a kedves Híveknek. Köszönetünket fejezzük ki ezúton a Magyar Kormánynak, hogy egyházközségünk nem csak eszközbeszerzéssel és a plébániaépület belső felújítását célzó beruházások finanszírozásával gazdagodott, hanem komoly hitéleti programok megvalósulására is sor kerülhetett Szent Márton, templomunk védőszentje emlékévében. Hortobágyi P. Arnold OSB Ravazd Község lelkipásztora

Támogatónk:

620.000,- 28.950,-

998.623,- 36.617,-

Üresen áll a karácsony (Pál Ferenc atya) Évek óta azt halljuk, hogy kiüresedett a karácsony. Az ünnepeink azonban olyanok, amilyenek mi vagyunk. Ha bennünk támadt egy hiány vagy űr, ha a mi érzékenységünk megkopott, az a karácsonyainkon is tükröződik. Ilyenkor mondjuk, hogy az ünnep mélysége már nem érhető el, csak rohanunk, vásárolunk. Valójában nem a karácsony kopott meg, ez inkább annak az embernek az üressége, akinek hiányzik valami, valaki, és a karácsony sajátos tükröt tart elé. Az ünnepen keresztül csak látványossá válnak ezek a hiányok, problémák. A karácsony üzenetét az tudja jól érzékelni, aki ezt az ünnepet egész évben magában hordozza.

11

12

Márton-harang

Látogatóban a ménfői evangélikusoknál

Megünnepelt megújulás

A ravazdi Szent Márton Plébánia kis csoportja évek óta részt vesz a ménfői evangélikus gyülekezet nagypénteki és reformáció-napi istentiszteletén. Ezúttal (október 31-én, hétfőn délelőtt) a reformáció 500. évfordulóján tartott ünnepi istentisztelet vendégei voltunk. Mondhatjuk, baráti és testvéri közösségbe várt bennünket Percze Sándor lelkész barátunk és a gyülekezet presbitériumának tagjai: Árvai Katalin és Árvai Violetta. Az istentisztelet után a nemrég felújított közösségi terükbe, a fehér asztalhoz vártak bennünket frissítő kévéval és szendvicsekkel. Hisszük, hogy ezek a találkozások is az egység ápolásának gyönyörű színterei. Baráti társaságunk rövid bakonyi kirándulásra indult az istentiszteletet követően a sokorói dombok közé, ahol a Ravazdi Erdőgazdaság tulajdonában lévő vaddisznó-rezervátumban megnéztük a vaddisznókölyköket. A Fehér Ipoly által 1896-ban állított emlékoszlop környéke kitűnő kirándulási lehetőséget A Rómától 500 éve elszakadt lutheránusokkal való megbékélés újabb jeleként a pápa Svédországban elismerte a Luther Márton által elindított reformáció kedvező hatásait.

Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki közel 30 év óta először látogat Svédországba. A lundi evangélikus templomban tartott történelmi jelentőségű közös istentiszteleten azt is hangsúlyozta, hogy a lutheránus és a katolikus egyháznak helyre kell hoznia a múlt hibáit és a kölcsönös megbocsátásra kell törekednie. „Szeretettel és becsületesen kell a múltunkra tekintenünk, tévedéseinket beismerve és a megbocsátásra törekedve, egyedül Isten a mi bíránk”.

biztosított számunkra. Elmondhatjuk, hogy nagyon kellemesen telt az a pár óra, amit egymás társaságában töltöttünk. Luther Márton német szerzetes 1517ben indította el a reformációt, amikor megírta 95 tételét, amelyekben bírálta a katolikus egyházat a római korrupció, így az egyházi kiváltságok megvásárlása, a nepotizmus, az uzsora és a búcsúcédulák árusítása miatt. A hagyomány szerint egy wittenbergi kápolna ajtajára szögezte ki a 95 tézist. A pápa kiközösítette, ami a következő évtizedekben erőszakos, gyakran politikai színezetű szakadást váltott ki Európában és a kereszténységben, amelynek a következménye a harmincéves háború (1618–1648), az angliai kolostorok lerombolása és mindkét oldalon számos „eretnek” máglyahalála volt. „Hálával ismerjük el, hogy a reformáció segített még inkább központi jelleget adni a Szentírásnak a katolikus egyházon belül” – mondta. A pápa „okos embernek” nevezte Luthert, aki joggal háborodott fel az akkori katolikus egyházon belül uralkodó korrupció, a világiasság, a pénzsóvárság és a hatalomvágy miatt. (Forrás: MNO)

Márton-harang

A szeretet nevében megnyitott köpeny ünnepén Szentivánban

N

ovember 19-e a magyarok kedves szentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek az ünnepe. A világ – Szűz Mária után – a legnagyobb női szentként tiszteli. Régi szép hagyomány, hogy a környező bencés plébániák papjai, hívei együtt vesznek részt a Szent Erzsébet-napi ünnepi szentmisén, minden évben másik településen. Ebben az évben a győr-szentiváni egyházközség meghívásának tettünk eleget, Arnold atya négy plébániájáról. A szentmisét Asztrik Főapát Úr celebrálta a vendég bencés atyákkal. Főapát Úr homíliájában méltatta Szent Erzsébet lelkiségét, áldozatvállalását a betegek, szegények, szükséget szenvedők megsegítésében. A mai kor emberének szóló, megszívlelendő, szép gondolatokat hallottunk. Erzsébet példájának követésére buzdított minket. Beszélt arról, hogy milyen közös pontokon kapcsolódik az Irgalmasság Szentéve, a karitász-mozgalom és Szent Erzsébet áldozatos élete. A szentbeszéd után az egyházközségek képviselői átadták Főapát Úrnak adományaikat, amelyeket a hívek a rászorulóknak gyűjtöttek. A szentmise végén a jelenlevő Erzsébeteket Főapát Úr egy szál fehér rózsával köszöntötte. Ezt követően szeretetvendégségbe hívtak minket a szentiváni hívek, régi kedves ismerősökkel találkoztunk, beszélgettünk. "Némelykor nekünk is a földre kell hajolnunk és megalázkodnunk, hogy utána bizalommal és örömmel emelkedhessünk fel." (Berkiné Vera)

13

14

Beavatás a keresztény életbe

Márton-harang

Elsőáldozók beavatási szertartása

Fotó: Szabó Péter (Bpéterd)

az egyházközségekben, Ahogy a gyerekek élték át

November első szombatján elsőáldozásra felkészítő programon bemutatkoztunk az egyházközösségben. Arnold atyával először mindent megbeszéltünk. Aztán átmentünk a templomba és elpróbáltuk a szertartást. Arnold atya kérdésére, hogy mit kérek Istentől, én ezt mondtam: hitet. Mit ad nekem a hit? Boldogságot. Választottam egy igét a Szentírásból, ami így hangzott: "Ne győzzőn rajtad a rossz,te győzd le jóval a

rosszat.” Nekem ez azt jelenti, hogy ne rosszalkodjak, legyek jó. Minden érzékszervünkre kaptunk keresztet. Ez azért történt, hogy az összes érzékszervünkkel megértsük Istent. A mise elején csupasz volt az oltár. Mi, az elsőáldozásra készülők díszítettük fel. Én vittem az egyik gyertyát. A szentmise elején izgultam. Végül minden jól sikerült. Erre a szép estére mindig emlékezni fogok. Hutvágner Nándor – Ravazd Fotó: Horváth Boglárka (Ravazd)

Kellemesen éreztem magamat. Jó volt a templomban lenni a társaimmal. Nagyon tetszett, amikor beavattak. Arnold atya mosolygott rám és megdicsért. Beavatás után úgy éreztem, hogy közelebb került hozzám Isten. Örült a szívem, mikor együtt énekelhettem a társaimmal és Arnold atyával. Nagyon jó, mikor együtt vagyunk és énekelünk. Vége lett a misének és hazajöttünk. Eldicsekedtem a beavatásomról apáéknak. Lefeküdtünk. Krajczár Kitti - Ravazd

Fotó: Horváth Tamás (Vvarsány)

Nekem nagyon tetszett. Nagyon jó volt a szereplés. Nagyon tetszett az éneklés. Nagyon tetszett a próbálás. Nagyon tetszett a mise mert mi teríthettük fel a mise asztalt. Hajdufi Léna - Pannonhalma Ravazd: Katona Emese, Szalai Veronika, Hajdufi Léna, Boros Klára, Gyűrű Júlia, Krajczár Kitti, Szabó Szonja, Németh Bálint, Lidvin Gergő, Kurcsics Dávid, Molnár Barnabás, Hutvágner Nándor

2016. november 13-án a befogadás szertartása volt a veszprémvarsányi templomban. Kilencen készülünk a jövő évi elsőáldozásra. Mi vagyunk a katekumenek, a hitújoncok. Minden gyerek hozott egy kezest. Nekem a keresztapám volt. Szép volt a szentmise, nagyon tetszett az a rész, amikor a kereszt jelét kaptuk érzékszerveinkre. Mise végén

minden gyerek aláírta az oltárnál a katekumenek könyvét. Örültem, hogy Arnold Atya névnapom alkalmából felköszöntött. A szertartás után Mónika néni finom kaláccsal és teával kínált bennünket. Emlékezetes vasárnap marad ez a nap. Tamás Márton – Veszprémvarsány

Bakonypéterd: Hertner Dávid, Szelencsik Milán, Vock András, Tóth Barbara Viktória, Gertner Melinda (Láziból), Könnyű Barnabás Veszprémvarsány: Heiser Bence, Gombár Dávid, Papp Gergő, Németh Ákos, Gregosits Dávid, Bódis Regina, Tamás Márton, Hildonger Anna, Varga Erik, Grósz Lara

Kis hírek nagy eseményekről

Márton-harang

KIS HíReK nAgy eSeMényeKRőL fejújított első világháborús emlékmű megáldására került sor Ravazdon Október 22-én Arnold atya megáldotta a ravazdi Szent Márton Plébániatemplom keleti oldalán elhelyezett felújított első világháborús emlékművet. A felújítási munkálatokat Kovács Ferenc Márton ravazdi kőfaragó és műkőkészítő mester végezte. A pénzügyi támogatást a XX. Század Intézet Első Világháborús Emlékbizottsága biztosította. Az ünnepségen beszédet mondott Feketéné Varga Mária polgármesterasszony és Tóth Béla, a Szent Márton Plébánia egyháztanácsának tagja. Ezt követően a ravazdi iskola diákjai és a bencés plébániák kórusa szerepelt. Az ünnepséget gyertyás körmenet zárta. A képen Borbély Károly és felesége látható, kezükben gyertyával. Pincebontók Önkéntes munkája a ravazdi plébánián November 5-én a ravazdi plébánia udvarában nyolcadik osztályos fiúk segítségével folytatódott a régi (évtizedekkel ezelőtt elbontott) gazdasági épület alatti pincelejáró szétbontása. A téglaanyag kitermelését követően a gödör feltöltésére kerül majd sor. A jövőben a feltöltött terület fölé kb. 3 autó számára szeretnénk parkolóhelyet kialakítani. A plébániafelújítás és udvarrendezés szerves része a most szétbontott pincelejárat felszámolása. A későbbiekben a jelenlegi kerítés áthelyezését is célul tűztük ki, hogy elegendő hely legyen a parkolóhelyek számára. Érdemes megtekinteni, hogy elődeink milyen gyönyörű pincerendszert építettek a plébániaépület alá. A jelenlegi lejárat tette lehetővé, hogy a plébánia részére vásárolt zöldség az épület alatti pincébe kerüljön. Szent Mártont ünnepeltük az óvodásokkal November 8-án, a ravazdi plébánián a Szent Márton-év lezárásaképp az óvodások hagyományos műsorára került sor, amelyben a gyerekek felidézték Szent Márton legendás életéből a kettévágott köpeny történetét. Arnold atya az egyházközség nevében kifestő-képregényt ajándékozott a gyermekeknek. Az óvónénik a templomi program után zsíroskenyér-vacsorával vártak minket.

Hardi János a rajzpályázat nyertese A veszprémvarsányi iskola tanulója, hittanosunk, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum által meghirdetett rajzpályázaton a 3. és 4. osztályok korcsoportjában első helyezést ért el. Ifj. Hardi János alkotásának címe: "Szent Márton, ha ma élne, vizet osztana Induában". – Szent Márton évében különösen is fontos volt az irgalmasság cselekedeinek megismerése. E különleges témát a gyerekek a képzőművészet eszközeivel dolgozták fel. Szeretettel gratulálunk Hardi Jancsinak a rajzpályázaton elért kitűnő eredményéért. Alkotása az országos rajzpályázatra is továbbjutott.

15

16

Mi lesz még?

Márton-harang

Programok egyházközségeinkben 2016 decemberében

MOCORGÓK MISÉJE a ravazdi Szent Márton plébániatemplomban

2016. december 4-én, vasárnap, 15.00-kor. Szeretettel várjuk az óvodás-korú, valamint az 1. és 2. osztályba járó gyermekeket! A mise után szeretetvendégség lesz a plébánia közösségi termében.

Arnold atya és a Szervezők

Karácsonyi és újévi miserend December 24. Urunk megtestesülésének ünnepe (Karácsony) Ravazd: 24.00 Bakonypéterd: 22.00 Lázi: 22.00 V.Varsány: 24.00

December 31. Év végi hálaadás Ravazd: 18.00 Bakonypéterd: 16.30 Lázi: 16.30 Veszprémvarsány: 18.00

December 25. Karácsony ünnepi mise Ravazd: 9.00 Bakonypéterd: 11.00 Lázi: 11.00 Veszprémvarsány: 9.00

Január 1. Istenszülő Szűzanya ünnepe Ravazd: 9.00 Bakonypéterd: 11.00 Lázi: 17.00 Veszprémvarsány: 9.00

December 26. Karácsony másnapja Karácsony másnapján nem tartunk szentmisét templomainkban. A pannonhalmi apátságban 10.00-kor kezdődik ünnepélyes gregorián konventmise. Szeretettel várunk mindenkit.

hétköznapi ádventi szentmisék Plébániáinkon Ravazd Kedd, reggel 7.00. (Plébánia, közösségi terem) Veszprémvarsány Szerda, reggel 7.00. (Plébánia, közösségi terem) Bakonypéterd

Csütörtök, reggel 7.00. (Plébánia, közösségi terem)

Lázi Péntek, reggel 7.00. (Templom) Szentgyónási lehetőség a szentmisék előtt és után.

BIBLIAÓRA, FELNŐTTHITTAN Ravazdon: december 2. (péntek) 18.00 Péterden: december 9. (péntek) 18.00 –––––––––––––––––––––––––––––––––– Szentgyónás karácsony előtt Lehetőség van a karácsonyi szentgyónás elvégzésére, lelki beszélgetésre a köznapi rorate-misék után. –––––––––––––––––––––––––––––––––– Betlehemest viszünk a faluba Az elsőáldozásra készülő gyerekek betlehemes műsorral járják a falut. Elmegyünk a nagycsaládokhoz és idős, egyedülálló emberekhez. Akik szeretnék, hogy otthonukba is elvigyük a betlehemest, azok jelezzék sekrestyés munkatársainknál. Varsányban dec. 22-én, 10 órától Láziban dec. 22-én, 16 órától Péterden dec. 23-án, 10 órától Ravazdon: dec. 23-án, 16.00 órától –––––––––––––––––––––––––––––––––– Az új bor megáldása A MISÉBEN Január 1-jén, az Istenszülő Szűz Mária ünnepén szeretettel várjuk a boros gazdákat a szentmisére, amelyben Istentől áldást kérünk az új borra. Kérjük, hozzanak az új borból az áldásra, azután pedig tegyék az ünnepi asztalra. Aki a megáldott új borból iszik, arra is rászáll Isten áldása. –––––––––––––––––––––––––––––––––

Házasságra felkészítő csoportok indulnak

Szeretettel várjuk azon fiatal párok jelentkezését, akik 2017-ben kívánnak házasságot kötni. A csoportos alkalmak során szeretnénk jól hasznosítható ismeretekkel gyarapítani a házasságra készülőket. Kezdési időpont: 2017. január 21. (szombat) 10.00 – Apátság, főbejárat. Kamilla családterapeuta és Arnold atya Jelentkezés: [email protected] Több információ: http://4plebania.hu/jegyes-csoport17/

Csak egy kattintásra vagyunk Öntől: [ 4plebania.hu ]