Marshall Sons & Comp. új gızcséplı-garniturája. A mult évben nevezett czég egy új cséplıgarnitura alapos kipróbálása végett a magyar-óvári gépkisérleti állomáshoz fordult, ez állomás a czég emlitett kivánalmának kielégitéséhez annyiban járulhatott hozzá, amennyiben a gépnek juliushó elején történt bejelentésekor 6113 tizenötkévés kereszt különbözı gabona, mely fölött még rendelkezni lehetett, várta a gépet. 1) A czég által beküldött cséplıgarniturát képezte: egy 8 névleg. lóerejü és 5 atmosphaera-manometer gözfeszszel mőködı locomobile 12.364 gyári számmal, és egy 54 angol hüvelyk dobszélességü cséplıgép. Ennek gyári száma 7460. 2) A locomobileben tüzelıül tetszés vagy a fenforgó körülmények szerint kıszén; fa és szalma használható. 3) Szerkezetileg a locomobile az ez irányban ezideig tett haladások színvonalán áll. Csavarszerkezeten alapuló kürtö-lefektetıje van melylyel a locomobile szállitásánál a kürtıt lefektetni és munkánál ismét égnek irányitani lehet. 4) Érzékeny szabályozója egy harang-alaku fojtószelepre mőködik. 5) A tápszivattyu szelepjei gömbalakuak. Hideg vízbıl 5 atmosphaera-manometer feszszel biró gızt fejleszteni 54 percz alatt és 50 k/g szalmának elégetésével tudtunk. Szalmatüzelésnél óránkint 80 k/g szalma kellett, kıszén-főtésnél óránkint 39 k/g kıszén. Főtésre a kicsépelt szalmának 7 %-a forditandó; más szóval: 70 keresztnek szalmájával csépelhetı 1000 kereszt. 6) Vidékünkön ez lévén az elsı szalmafőtı locomobile, a gazdák, kikhez csépelni mentünk, — habár a szalmatermés bı volt, és habár szalma szép mennyiségben még a mult évrıl is maradt vissza, — eleinte mitsem akartak tudni a szalmával való tüzelésrıl, tőzveszélyesnek, gyengének tartván azt, és csak akkor engedtek a szalmához nyúlni, mikor látták, hogy bizony szalmával igen jól lehet tüzelni és gızt kellı mennyiségben fejleszteni. 7) A locomobilevel kıszén-, fa- és szalmafőtésnél, munkánál, valamint szállitásnál semmi olyasmi nem adta magát elı, mi panaszra okot adott volna. 8) A cséplıgép, melynek oldalnézetét a 15. számu, hosszátmetszetét a 16. számu, keresztszelvényét pedig a 17. számu ábra mutatja, más cséplıgépektıl fıképen — s mennyire ezt 6000 kereszt gabona kicséplése után megitélni lehetett, egyszersmind elınyére is — abban különbözik, hogy szalmarázója hat keskeny keretbıl áll, melyek nem, mint közönségesen, alattuk elterülı külön egy vagy két könyöktengely, hanem közvetlen az alsó rostaszekrényt mozgató könyöktengely által hajtatnak. 9) Azáltal, hogy Marshall gépénél két, esetleg egy könyöktengelylyel kevesebb van, mint más gépnél: nyolcz, illetıleg öt a cséplıgép oldalai közé, tehát nem a legkönnyebben hozzáférhetı helyre esı belsı csapágy és azoknak kenése maradhat el, mi a gép belszerkezetét, szemben más gépkkel, jóval egyszerőbbé teszi. Azonkivül megtakarítható még egy szijaskerék és egy hajtószíj, mely más gépeknél a szalmarázó hajtására kell. Marshall cséplıgépének hat szalmarázó-kerete közül három-három belsı és külsı végénél egy közönséges vassínhez van erısítve. E négy vasrúdnak végei (15. ábra) m1 és m2nél, n1 és n2-nél kiérnek a gép oldalából s ott m2 és n2 sínvég egy közönséges farugónak a végébe van fektetve, holott n1 és m1 sínvég egy-egy emelkedı irányu farúd végében nyugszik. E farudakat (nn1-et és mm1-et) közönséges farugók tartják a gép oldalához. E farugók egyfelıl a gép oldalának felsı keretfájához, másfelıl pedig egy n és n1 s m és m1 közé esı pontnál magukra a farudakra vannak erısítve. Ezen farugók — azáltal, hogy közülök a hátulsó m pontnál görbe vassínnel a rostaszekrénynyel, a másik pedig n pontnál egy egyenes vassínnel a rázó deszkával függ össze — mikor a gép mőködik, ingaszerüleg emelkednek és sülyednek, megadván így a szalmarázó-kereteknek azon emelkedı és sülyedı mozgást, mely a szemnek a szalmából kirázására szükséges.
A rostaláda és az a fölött levı rázódeszka ellentett irányu mozgást végez, s így mikor a hat keretbıl három — mondjuk az a három, mely m1 és m2 rudakon fekszik — emelkedik: akkor a többi három, mely n1 és n2 rudakon nyugszik, sülyed. Ilyenformán felváltva háromhárom szalmarázó-keret hol emelkedı, hol pedig sülyedı félben van, úgy, amint azt a szemnek a szalmából kirázása megkivánja. 10) A cséplıgép hosszátmetszetén (16. ábra) a szalmarázó-keretek D D-vel vannak jelölve, felületük lépcsızetes, s mint a legtöbb más gépnél, vékony farudacskákkal rostélyszerüvé téve. Ezen ábra mutatja továbbá a szalmarázó-kereteket függve tartó s az azokat mozgató emelkedı irányu farudakat is. A cséplıdob A-val, a kosár B-vel, az etetınyilás vagy a dob szája fölé helyezett védfedı C-vel van jelölve. 11) E a szalmarázók alatt elterülı rázódeszka, mely a törekrostával F-e
és a második vagy felsı tisztitómő Z rostaládájával függ össze. A cséplıgép belszerkezetének ezen három része két, a-val jelölt rúd által hajtatik, melyek a gép hátuljában levı könyöktengelytıl jıve, végükkel a törekrosta aljához vannak erısítve. A J lejtıs irányu fatábla a szalmarázókról lekerülı szalmának elvezetésére szolgál. K-val charnierek körül leereszthetı fafödelek vannak jelölve, melyektıl, mikor leeresztve vannak, az esetleg nem kedvezı irányból jövı szél nem juthat el a szalmarázókig; így nem akadályozhatja a szalmának kijutását a gépbıl. Szélcsend és kedvezı irányu szél esetén e födelek charnierjök körül a gép felsı deszkafödélzetére fektettetnek. A H-val jelölt deszka az esetleg a szalmarázó
végeig eljutó törek vagy szemnek a rázódeszkára terelésére szolgál. GG-vel az alsó tisztitómő rostaládája van jelölve, mely négy farugó által függve tartva, két, b-vel jelzett rúd által mozgattatik. 12) Ezen rudakat is az a könyöktengely hajtja, amely a törekrostát mőködteti. Az alsó tisztitómőhöz tartozó szelelı a rostaláda mögött látható. Az M-el jelölt fatábla elé esik a polyva. Az N pléhcsövön jut a mag a paternoster-tok O-val jelzett aljába, honnét a paternoster által emelve, a gép hátuljának felsı részébe vitetik. Itt találjuk a toklászoló- vagy koptatóhengert (az ábrában T-vel jelölve), s e mögött egy közönséges csavartransporteurt (az ábrában S-el jelölve). Ezeknek
folytatását, és pedig lefelé, a felsı tisztitómő rostaládája képezi. Ez a 16. és 17. ábrában Z-vel van jelölve. E rostaládácska két rostalemeze közé vezettetik a P szélcsatornán át az alólról jövı széláram, miáltal a magvak még egyszer szelelve, portól és polyvától teljesen megszabadítva lesznek. E rostákról a mag az osztályozóhenger felé megy, mely R-el van jelölve. A 17. ábrában Y-al az alsó tisztitómő, Y1 -el pedig a felsı tisztitómő szelelıje van jelölve. 13) Z a rostaládácska, OO a paternoster, T a toklászolóhenger, R az osztályozóhenger. A Marshall-féle gép oldalai fából vannak s az oldalkeretek felsı és alsó
gerendája két helyen még külön két vasrúddal van egymáshoz húzva. 14) A gép rostafelületei kellı arányban vannak a dob felületéhez és könnyen hozzáférhetık. 15) A cséplıgép munkaképességét illetıleg azt találtuk, hogy mikor perczenkint 21 nagy kéve eresztetett a dob és kosár közé, a gép ily mennyiségü gabonának szalmáját s magját még könnyen befogadta és adta ki. 16) A kicséplésre rendelkezésre álló 6113 kereszt gabona egy 16 fıbıl álló munkás-csapat által, 11 1/2 óra átlagos napi munka mellett, 15 nap alatt csépeltetett ki, s a napi átlag volt 400 kereszt. Emlitett mennyiségü szalmás gabona adott 704 H/l búzát, 1458 H/l árpát, 531 H/l rozsot és 67 H/l zabot, és pedig oly tisztán, hogy minden további utótisztitás — még az üszögös búzárnál is — elmaradhatott. A cséplés tisztaságára nézve természetesen nemcsak a cséplıgép szerkezetének czélszerüsége foly be, hanem egyszersmind, annak helyes kezelése is; s igazat kell adni az angol gyárosoknak, midın azt mondják: mi tudunk ugyan jó gépet gyártani, de nem tudunk embereket teremteni gépeink helyes kezelésére. 17) A cséplés egész tartama alatt a cséplıgépnél is semmi olyas nem adta magát elı, mi a gép használhatósága fölött legkisebb aggodalmat is kelthetett volna. A locomobile, valamint a cséplıgép is, állásában pár egyszerü faékkel megszilárdítva, munka közben nyugodtan állott és nyugodt járásu volt s a locomobile a cséplıgép hajtásához szükséges erıt könnyen szolgáltatta. 18) Eleinte, ami új gépnél csak nehezen kerülhetı el, a dob tengelye s a könyöktengely melegedett meg; ezen azonban hamar segítve volt. Mikor Albrecht fıherczeg uradalmának egyik majorjában két asztag (840 kereszt) hosszu szalmáju rozsot csépeltünk, az etetı vigyázatlansága következtében öt izben a szalmának a dob körül tekerıdzése által volt fennakadásunk; de hogy ez is mily rövid idıtartamu volt: bizonyítja az, hogy emlitett 840 kereszt rozs, melynek csépléséhez kedden délutáni 3 órakor fogtunk, a reá következı csütörtökön délután 3 órakor — tehát éppen két nap alatt — már kicsépelve volt. Alulirottal — ki a cséplés egész tartama alatt reggeltıl estig mindig a cséplıgép mellett voltam — mindazok, kik e cséplıgépet munkában látták és akiknél az csépelt, egy véleményben vannak; s ez a vélemény az, hogy nevezett gép minden tekintetben kitünı munkát végez, és hogy mint ilyen bárkinek bátran ajánlható, minek a gépkisérleti állomás egyszersmind bizonyítványban is kifejezést adott. A garnitura ára (8 névleg. lóerejü locomobile és 54 hüvelyk dobszélességü cséplı) loco Budapest 5100 frt. 1
) 12-ik részért a következı magyar-óvári lakosoknál csépeltünk: Tomacsek Istvánnál 1025 kereszt búzát, 1140 kereszt árpát, 200 kereszt rozsot; Wild Ferencznél 550 kereszt árpát; Staindl Antalnál 960 kereszt búzát, 380 kereszt árpát, 75 kereszt rozsot, 160 kereszt zabot; Kostomlatzky Ferencznél 361 kereszt árpát és 72 kereszt rozsot. Azonkivül csépeltünk: Albrecht fıherczeg uradalmának egyik majorjában 840 kereszt rozsot, az akadémia gazdaságában 350 kereszt búzát, összesen,.tehát 6113 keresztet vagy 91.695 kévét. 2 ) A legtöbb locomobilenél a normális manometer-gızfesz 4 atmosphaera. Érdekes lett volna megtudni a Marshall-féle locomobilenek indikált és effectiv munka-kifejtését; a gépkisérleti állomás azonban nem rendelkezvén indicatorral és dörzsfékezı dynamometerrel, ennek el kellett maradnia. Indikált lóerı alatt azon mechanikai munkát értjük, melyet a gız a gızhengerben végez; effectiv lóerı alatt pedig azon mechanikai munkát, melyet a locomobile lendkereke továbbithat. Névleges lóerı által locomobiléknél tulajdonképen csak az van jelezve, hogy a gızhenger bizonyos számu angol hüve1yk átmérıjü. Az úgynevezett nominal lóerı inkább a gép méreteivel függ össze, mintsem annak munkaképességévei. Az angol locomobilék névleges lóerejét úgy határozzák meg, hogy a ramács átmérıjét, angol hüvelykekben kifejezve, négyzetre emelik és tízzel elosztjálk igy például: ha9 hüvelyk az átmérıje a ramácsnak, akkor 9 X 9 = 81, és ez elosztva 10-el = 8, tehát 8 névleg. lóerejü a locomobile. Természetesen nem minden 8 névleg. lóerejü locomobilenek egyenlı nagy az effectiv vagy indikált munka-kifejtése; ezekben nagy lehet a különbség, aszerint t. i., hogy a gép minı gızfeszszel dolgozik. Közönséges locomobilenél az effectiv lóerı átlagban 20 %-kal kisebb, mint az indikált; továbbá közönséges, nem expansióval mőködı locomobilenél 3 atmosphaera-manometer gızfesznél az effectiv lóerı körülbelıl l/2szerese, 4 atmosphaera-manometer gızfesznél pedig körülbelıl 2-szerese a nominai lóerınek. Egy 10 névleg. lóerejü angol locomobilenél, melynek lendkereke perczenkint 120 fordulatot tett, 3 atmosphaera-manometer gızfesz mellett, az indicatorral mért indikált munka-kifejtése volt 22 lóerı; dörzsfékezı készülékkel mért
effectiv munka-kifejtése pedig volt 16·5 lóerı. Az indikált és effectiv lóerı közötti különbség azon mechanikai munkának felel meg, mely a surlódás és egyéb mozgási akadályok legyızésére esik. 3 ) Szalmafütéssel csépeltetett összesen 3075 kereszt, és pedig: Tomacsek Istvánnál l025 ker. búza, 1140 ker. árpa, 200 ker. rozs; Wild Ferencznél 550 ker. árpa; Staindl Antalnál 75 ker. rozs és 85 ker. búza. Lágyfával főtve csépeltetett 840 kereszt rozs a fıherczegi uradalomban; kıszénnel és fával 875 ker. búza, 380 ker. árpa, 160 ker. zab Staindl Antalnál; 361 ker. árpa, 72 ker. rozs Kostomlatzky Ferencznél. Kıszénnel és részben szalmával az akadémia gazdaságában csépeltünk 350 ker. búzát. A locomobile tőzszekrényét mely nem nagyobb mint bármely más, csupán csak kıszénfőtésre berendezett 8 névleg. lóerejü locomobileé — szalmafőtésnél a 14. számu ábra mutatja. E a főtılyuk, mely elé — szalmafőtésnél — a D-vel jelzett pléhvályu, vagy -láda jı. A vályunak a főtılyuk felıli részében főtıajtó gyanánt egy billentyü-alaku lemez van alkalmazva. Szalmafőtésnél a rostélyrudakat kiszedik s az elégett szalma azon hamutartónak fenéklapjához sülyed, mely kıszén-tüzelésnél is ott van. Ha a szalma égésébıl képzıdı szén a hamutartóban már nagyobb tömeget kezd képezni, akkor az egy vasrúd segélyével a hamutartóból abba a pléhtartóba huzatik, mely részben vízzel telve a hamutartó folytatását képezi. Nevezett pléhtartónak, mely a locomobile uton való szállitásánál levétetik, elıl két ajtócskája van, melyek közül a felsı levegıt ereszt a tőzre, holott a B-vel jelzett alsó, valamint a C-vel jelzett oldalsó ajtócska az elégett és a tartóban levı víz által tőzbiztonságijag teljesen ártalmatlanná tett szalmának kikotorására szolgál. A tőzszekrénybe a főtılyuknak átellenében fekvı s a tőzcsövek végeit fölvevı lemezlapja elé — ernyı gyanánt — egy dupla, belül üres és a tőz felé lyukakkal ellátott görbe alaku öntöttvas lap van helyezve, egyrészt azért, hogy a szalmatüzelésbıl származó könnyü pörjének a tőzcsövekbe jutását és ezáltal azoknak eldugulását megakadályozza, s másrészt azért, hogy levegıt a tőzszekrénybe vezetı csatornául szolgáljon. Az átmenet kıszén- vagy fafütésrıl szalmafőtésre és vice versa a lehetı legegyszerőbb. A rostélyrudak kiszedése után leveszszük a főtıajtót a főtılyukról, hogy a D vályu — agyaggal vagy sárfölddel jól megkent végével — elébe helyezhetı legyen. A vályu végének agyaggal való megkenése azért történik, hogy a főtılyuk körül légmentes zárás legyen. Ennek megtörténte után alólról a pléhtartó lesz két csavarral a hamuszekrény aljába akasztva. A főtés is a lehetı legegyszerőbben történik. A vályu oldalánál álló főtı jobb kezével az elıtte fekvı rakásból egy kézre való szalmát markolva, azt bal kezével egyszer összehajtja s a vályu száján át a tőzszekrénybe taszítja. Szalmafőtésnél, tapasztalásunk szerint, könnyebb a gızfeszt állandó fokon tartani, mint kıszén-főtésnél. Ez abból magyarázható ki, hogy mivel a szalma kis adagokban és kis idıközökben tétetik a tőzre, az égés folytonosabb és egyenletesebb lehet, mint kıszén-főtésnél, ahol az ujonan tőzre tett kıszén egy az égést rövid idıre többé-kevésbé mégis megszakitó takarót képez. A tőzszekrény csılemeze elé helyezett ernyı a pörjét a füstszekrénybe jutni csak kis mennyiségben engedvén, tőzbiztonság tekintetében is minden igény ki van elégitve. A déli, valamint az esti szünetnél a füstszekrény ajtaját a tőzcsöveknek kefével való kitisztogatása végett kinyitván, abban csak négy-öt maroknyi pörjét találtunk. Mint ismeretes, tőzbiztonság tekintetében a szalmafőtés, semmivel sem veszedelmesebb a kıszén-főtésnél. Gyujtó erıvel biró szikraképzıdés tekintetében talán legrosszabb a rızse és a puhafa. 4 ) A locomobiléken ujabban a kürtı lefektetésére és felállitására alkalmazott készülék nagyon czélszerünek mondható, mert: elıször nem szükséges, hogy ember a locomobilere mászszon, a gyakran még nagyon meleg kürtıt lefektetése közben tartandó, és másodszor nincs meg annak a lehetısége, hogy a munkás a kürtıt elereszsze, s az egy nagyot koppanva, fölfekvése helyére zuhanjon. 5 ) Régibb locomobiléken fojtószelep (Drosselklappe) van alkalmazva. 6 ) Többszörös mérés szerint, azalatt, hogy 28 k/g szalma égett el a tőzszekrényben, a cséplıgépen 390 — k 410 /g szalma csépeltetett ki. Egy másik alkalommal 23 keresztnek a szalmájával 300 keresztet csepeltünk. Locomobiléknél a begyujtástól egész azon idıpontig, melynél hideg vízbıl gızt fejlesztve, a gızfesz normális fokát éri el, átlagban egy óra kell. Egy 10 névleg. lóerejü locomobilenél; megfigyelésem szerint, a begyujtás idıpontjától kezdve 51. percz kellett, hogy a manometer 1 atmosphaerát jelezzen; a következı hat perczben a gıznyomás 2 atmosphaerát a emelkedett, további négy percz mulva a manometer már 3 atmosphaerát jelzett s erre reá 1 perczczel a mutató már 4 atmosphaeránál állott. Egészben tehát 62 percz telt el s ez idı alatt a tőzszekrényben elégett 38·5 k/g kıszén. 7 ) Tomacseknél már meg volt rendelve a kıszén, s mint eddig, ez egyszer is azzal akart csépelni; mikor azonban látta, hogy a szalmafőtés milyen jól megy, csakhamar másnak engedte; át a szenet, hogy szalmával főtsön. Jöttek is nézni és bámulni a szalmafőtést környékünk gazdái, kik a kıszén- és a fafőtéshez szokva, ezt elıször látták életükben. Mellesleg említve, Moson megyében meglehetısen elterjedt a gız cséplıgép használata, a nagyobb és gazdagabb községekben 4 — 5 lévén a gızcséplı-társulatok száma. 8 ) Az angol elsırangu locomobile- és gızcséplı-gyárak, az „en masse” gyártás elvére lévén alapítva és berendezve, oly mértékben vannak mindennemü specialgépekkel fölszerelve, hogy a gyártmánynak — akarva nem akarva — kitünınek kell lenni. E gyárakba betekinteni ugyan még nem volt szerencsém, de a mult évben elıkelı szaklapokban az angol mérnökegyesület tagjainak egy körútja alkalmából közzétett leírások alapján itélve, berendezésük valóban nagyszerü lehet. Hogy az angol gyárak a cséplıgépek terén szép eredményeket tudtak felmutatni, és hogy a gazdák kivánalmait nagy mértékben tudták kielégiteni, ez nem annyira a gyárak
kitünı berendezésének, mint inkább annak köszönhetı, hogy e gyáraknak a cséplıgép szerkezetével foglalkozó mérnökei és constructeurjei soha el nem mulasztják cséplésnél a cséplıgép mellett tapasztalásokat gyüjteni. Bizonyos országnak vagy vidéknek megfelelı jó cséplıgépet szerkeszteni: sok tekintetben nehezebb feladat, mint jó gızgépet gyártani; utóbbira nézve mindegy: akár Angolországban, akár nálunk való használatra gyártassék is az. Nem úgy áll a dolog a cséplıgépet illetıleg. A locomobileben mőködı gız tulajdonságaira és magaviseletére a gépben, a climatikus és helyi viszonyoknak csekély a befolyásuk, de a cséplıgépen végig menı szalma, kalász és szem tulajdonságai az égalj és egyéb helyi viszonyoknak befolyása következtében annyira különbözık, hogy a különbözı országok igényeihez mérten a cséplıgép belszerkezetének is különbözni kell, s például az az angol gyár, mely — mondjuk — nekünk való jó cséplıgépet akar gyártani, kénytelen mérnökét a cséplés idején nálunk utaztatni, hogy a cséplendı anyag tulajdonságaival megismerkedve, otthon képes legyen nekünk való cséplıgépet szerkeszteni, s valóban az angol gyárak mérnökei tapasztalási adatok gyüjtése végett hol nálunk, hol Német-, hol Olasz- vagy Oroszországban töltik a cséplési idényt. Kétségen kivül álló tény, hogy eddig az angolok e tekintetben sokkal többet tettek, mint az illetı országokban maguk a bennszülöttek. 9 ) A legtöbb gızcséplıgép szalmarázóját rendesen négy, vagy pedig öt keskeny keret képezi. Elsı esetben két, negy helyen könyökre alakitott könyöktengely, utóbbi esetben pedig öt helyen könyökbe hajtott tengely mozgatja a szalmarázó négy, illetıleg öt keretét. 10 ) A szalmarázó munkáját vizsgálva, a szalmával a gépbıl kijutó mag azáltal lett külön összegyüjtve, hogy a géptıl a kazalig terjedı s részben ponyvával leteritett út hosszában található magot sepertük össze. 244 q árpának kicséplése után 26 k/g volt az emlitett módon szedett mag, mi körülbelıl 1 per mille. Búzánál és rozsnál még kisebb volt a veszteség; különben ha a fentebbinél nagyobb is lett volna e veszteség, azért a szalmarázók még mindig elég jól dolgoztak volna. A szalmarázó-kereteket függve tartó farugók a törekrosta és az alsó rostaládát tartó farugókkal lényegökben megegyezık s törés esetén, úgy mint ezek, könnyen pótolhatók. Azalatt, hogy 6000 keresztet csépeltünk a géppel, e farugók legkevesebbet sem engedtek, a munka végénél épúgy egyenesek és épek voltak, mint a munka kezdeténél; a farugó — mint ezt különben minden gyakorlati ember tudja — a cséplıgépre nézve valóságos jótétemény. A szalmarázók hajtásának egyszerüsitése az angol gépgyárosok egy activ részét már évek óta foglalkoztatja. Marshall czégnek új cséplıgépén ezen egyszerüsités már nemcsak hogy el van érve, hanem egyszersmind nagyon sikerültnek is mondható. 11 ) A C-vel jelölt rugóra járó védfedı charnier körül csukódik le s általa a munkás azon esetben, mikor hátat fordit az etetınek, vagy mikor a gép eleje felé néz, mikor tehát a dob száját nem látja, meg van óva azon eshetıség ellen, hogy hátralépés esetén lábával a dob és kosár közé kerüljön. Mikor a munkás a nap hevétıl megszomjazva iszik, rendesen a gépasztal C-tıl balra fekvı részén és elıre tekintve teszi ezt, s ilyenkor, ha csak egy lépéssel is hátrább áll a munkás, lábával könnyen a dob szájába kerül, ha nincs ott a C fedı. Ezen védfedı egyszerü és czélszerü. Angol- és más országban büntetés terhe alatt meg van hagyva, miszerint minden cséplıgép megfelelı védfödéllel legyen ellátva. Megyénkben a dob szája körül egy egyszerü, rudakból álló vaskorlátot használnak, mely sokba nem kerül és baleset ellen elegendı védelmet nyújt. 12 ) A Marshall-féle gızcséplıgép alsó rostaládájába két polyvarosta van helyezve. Ezek az ábrában I. és II-vel vannak jelölve. A II. számu polyvarosta alatt van egy harmadik rosta és a IV-el jelölt helyre jı az úgynevezett porrosta, vagy finomabb magvak cséplésénél esetleg egy közönséges lemeztábla. Az I. és II. számu polyvarostához hozzáférni a rostaláda eleje felıl lehet, a többi két rostalemez behelyezése és kicserélése a rostaláda oldaláról történik. Sok gızcséplıgépnél az alsó rostaládában csak egy polyvarosta és összesen három rostalemez van, s ezeknél a szelelı csak ennek az egy polyvarostának az alját szeleli. Az, hogy a Marshall-féle gépnek két polyvarostája van, s hogy mindkettınek az alja a szelelı által szeleltetik, oly körülmény, mely a polyvának tisztára kifuvatására nézve nagyon elınyös. A két polyvarostának és a szél kettıs mőködésének hasznát szembetünı módon különösen akkor láttuk, mikor üszögös búzát csépeltünk. Az üszögspórákkal telt szemek nehezebbek lévén a polyvánál, nagyobbrészt csak a II.polyvarostán átmenetelük alkalmával lettek a szél által az e rosta vége alatt látható szélfogó deszkán túl a rostaládának M fatáblája mögött levı lejtıs irányu elejéhez hajtva, honnét a rostaláda aljában levı négyzettel jelölt ereszbe estek, ez uton egyszersmind kijutván a rostaládából. A felsı széláram az egy fehér folttal jelölt felsı nyilásnál megy az I. polyvarosta alá, az alsó széláram pedig a szintén egy fehér folt által jelzett alsó nyiláson megy II. polyvarosta alá. Marshall gépe az üszögös búzát feltünıen tisztán csépelte és pedig nem az ép szem rovására, ilyen t. i. az üszögössel együtt kihajtva nem lett. Az, hogy az üszögös magvak már alól válnak el az épektıl, annyiban elınyös, amennyiben igy csak kisebb mértékben van meg az alkalom az üszögös magvaknak a gép többi részeiben való szétdörzsölésére és a terménynek ezáltali tisztátalanitására. 13 ) A két szelelı egy tengelyen van alkalmazva, mi nagy egyszerüsitésnek tekintendı. Más gépeknél a felsı tisztitómő szelelıje külön tengelyen van és külön hajtószijat igényel. Marshall gépénél a felsı tisztítómőre a szél, daczára annak, hogy szelelıje az alsó tisztitómő szelelıjével egy tengelyen van, mégis elég directe uton kerul P csatornán át. P szélcsatornán egy billentyü is van a széláram szabályozására. A paternoster felsı végébıl átömlı gabona egy billentyü állásának megváltoztatásával tetszés vagy szükség szerint vagy a T toklászolón át, vagy pedig az S transporteurön át a felsı tisztitómő Z rostáira terelhetı. Ha nem akarjuk, hogy a gabona a felso tisztitómő rostáira menjen, akkor az egy billentyünek szintén csak
egyszerü átállitásával egyenesen a zsáknyilás felé ereszthetı. A felsı rostaládácska rostáinak kicserélése végett leemelendı az r r görbe födél. A Z rostaláda rostáiról jövı gabona vagy közvetlen, vagy pedig osztályozása végett az osztályozóhengeren át a zsáknyilások felé ereszthetı. A mag egyszóval a gépbıl annyiféleképen ereszthetı ki, ahányféleképen ezt a gyakorlat — tekintettel a mag fajára, minıségére és állapotára nézve — kivánatossá teszi; továbbá a magnak a különféle nyilások felé terelése a gép külsı oldalairól lehetséges, mert az erre szolgáló billentyők tengelyei mind kiérnek a gép oldalaiból. Különben a gép hátuljában levı alkatrészek vizsgálás végett mind könnyen hozzáférhetık. A toklászoló hulladéka W facsövön át zsákban lesz felfogva. Ami Z rostákról le lesz fúva, az a rázódeszkára, illetıleg törekrostára megy vissza. 14 ) Némely gyáros vaskeretü cséplıgépet gyárt. Nézetünk szerint, minthogy nem árt, ha a cséplıgép oldalai nagy tömeggel birnak, az oldaloknak fábói gyártása — feltéve, hogy kizárólag csak kellıleg száraz fa használtatik erre a czélra — nem mondható czélszerőtlennek. Fából cséplıgép-oldalokat azonban, ha jó hírnevét fenn akalja tartani, csak az a gyár készíthet, melynek kellı mennyiségü fakészlete van, miután — hogy a megvetemedésnek, összeszáradásnak és repedésnek eleje legyen véve — csak oly fát lehet használni, mely alkalmazása elıtt 3 — 5 évvel lett vágva; s valóban, az angol gızcséplı-gyáraknak akkora fakészlete van, hogy annak árából egy egész gyárat lehetne felépiteni és berendezni. Vasat a gép oldalaiba alkalmazni mindenesetre akkor van helyén, ha jó száraz fa vagy nincs, vagy éppen nem kapható. Valamint vannak cséplıgépek vaskeretü és fával kitöltött oldalokkal, úgy olyan cséplıgépek is vannak, melyeknek oldalai egy pléhvel kitöltött fakeretbıl állanak. Ezen a téren is már meg lett kisérelve minden combinatio. Ez idı szerint azonban még mindig több a faoldalos gızcséplı, mint avasoldalos. A cséplıgép oldalai, ha jó száraz fából vannak, oly nagy mértékben tartósak, hogy a cséplımechanismust jóval túlélik. Alkalmam volt 18 — 20 — 22 év elıtt vásárolt faoldalos cséplıgépeket látni; a gép belseje már régen tönkre ment, az oldalait képezı faanyag azonban még mindig ép és egészséges. Hogy cséplıgépeibe ki használt jó száraz fát, azt a mult évi budapesti kiállitáson is lehetett látni; voltak ott olyan gépek, melyek a julius- és augusztushavi forróságot kiállották, anélkül, hogy a fa egy cseppet sem engedett volna; azonban olyanok is voltak, melyeknek faoldalai a nagy forróság hatását mutatták. 15 ) Angol gızcséplı-gépeknél a dob kerületi sebessége perczenkint 6000 angol láb; ezt szorozva a dob szélességével, megkapjuk a dobsinek által egy perczben leirt felületet. Minthogy a cséplıgép egyes alkatrészei a dob tengelyétıl lesznek hajtva, s miután a dob sebességétıl és szélességétıl függ a cséplıgép munkaképessége, ennélfogva a rostalemezek felületének bizonyos arányban kell lenni a dob felületével. A törekrosta felülete átlagban 0.000802-szerese, az alsó rostaládában levı összes rosták felülete 0·000262-szerese, a felsı rostaláda rostalemezeinek felülete pedig 0·0001065-szerese a fentebb emlitett szorzatnak, melyet a dob kifejtett felületének lehetne nevezni. Egy 6000 angol láb perczenkinti kerületi sebességgel mőködı 4·5 angol láb széles dobnál a kifejtett felület 6000 X 4·5 = 27.000 láb, s eszerint 27.000 X 0·000802 = 21·65 láb a törekrosta felülete, 27.000 X 0·000262 = 7·074 láb az alsó rostaláda összes rostáinak felülete, és 27.000 X 0·0001065 = 2·875 láb a felsı rostaláda összes rostáinak felülete. A felsı rostaládában van aztán vagy két nagyobb felületü, vagy pedig három vagy négy kisebb felületü rosta. Marshallnál kettı van. Szintúgy szükséges, hogy a rostáknak mozgási sebessége bizonyos arányban legyen a dob sebességével. Ezen tárgyakról érdekes adatokat tett közzé W. W. Beaumont Londonban. 16 ) Perczenkint 21 nagy kévével etetni a gépet csak rövid ideig lehet. A kévék sulya 7 1/2 és 15 k/g között váltakozott. Az összes kévéknek circa 40 %-a utóbbi súlylyal birt. Azért voltak ilyen nagyok a kévék, mert egynéhánynál, kiknél csépeltünk, aratásnál szükében voltak a kötözni való rozsszalmának, s így az aratók utasítva lettek, lehetıleg nagy kévéket kötni. Az etetı, mikor közönségesen dolgozott, perczenkint 9 — 13 kévét rakott be. 17 ) E tekintetben alkalmam volt furcsa dolgokat látni; a többi között már többször láttam 60 hüvelyk dobszélességü új cséplıgépet régi desolat állapotu locomobilevel hajtatni. Ilyen combinatiótól természetesen tiszta cséplést várni nem lehet. Ezeknél a locoblobiléknél — nagyobbrészt régi Siegl-félék voltak — a szabályozó már régen eljátszotta szerepét, dugattyujok körülbelıl úgy viselte magát, mint egy ember, ki minduntalan meg akar állni, mert tüdıje nem birja meg az egyenletes gyors menést, minden oldalról szeleltek; a gızvezetı-csı crudelis állapotánál fogva a tápvíz egy cseppet sem melegedett fel; a fıtengely csapágyai tántorogtak, mintha teleitták volna magukat stb. A cséplés eredménye — úgy a szem teljes kicséplésére, valamint tisztaságára nézve — természetes, hogy a motor jellegével birt; ily motor nem adhatja meg sem a dobnak, sem pedig a gép rostáinak a kellı gyorsaságot. Ilyen állapotok nemcsak minálunk, hanem máshol se tartoznak a ritkaságok közé. Leggyakrabban találhatók részért cséplı vállalkozóknál. Ez, hogy olcsó pénzért gızcséplı-garniturához jusson, vesz magának valakitıl egy régi locornobilet, — gyakran másod kézbıl, — mondjuk X gyárnak készítménye; aztán mástól vesz egy régibb vagy ujabb szerkezetü cséplıgépet, mondjuk Y gyárnak készítménye. E gépekkel, melyek aztán arra a módra mőködnek, mint ahogy egy fogatban dolgoznék ökör meg ló: elmegy sorban hol X Y parasztgazdához, pékhez, vargához stb. csépelni, kiktıl — miután tılük kivánni nem lehet, hogy ezen dologhoz is úgy értsenek, mint saját mesterségükhöz — az istenadta vállalkozó vagy „gépész úr” selejtes munkájáért néha még dicséretet is arat. Azonban van olyan eset is, hol a locomobile szánalomra méltó állapota nem annyira a gépészt, mint inkább a tulajdonost terheli, ki — természetesen saját kárára — a locomobile jó karban tartására
mitsem akar áldozni. Valóban ritkán lehet a cséplést úgy végbemenni látni, ahogy végbemennie kellene. Ennek nem utolsó oka az, hogy kevés olyan gépész található, ki — kivéve az egyszerü fogásokat — a locomobile és a cséplıgép lényegével annyira megbarátkozott volna, hogy minden elıforduló esetben fel tudná magát találni, s az, hogy a tulajdonosok is a legtöbb esetben gépeik szerkezetét csak nagyjából és csak felületesen ismerve, a gepésznek — még ha rosszul cselekszik is — útbaigazitást nem adhatnak. 18 ) Hogy a cséplıgép hajtására hány lóerı kellett munkánál és üres járatnál, ezt meghatározni, miután a gépkisérleti állomás nem rendelkezik egy erre való alkalmas dynamometerrel, nem lehetett. Ez irányban eddig még kevés kisérlet történt, mert elıször egy erre alkalmas dynamometer 1200 — 1600 frtba kerül, és másodszor, mert azokon a helyeken, hol ilyen dynamometer van, csak ritkábban nyilik alkalom cséplıgépek vizsgálatára. Az 1872-ben Cardiff-ban történt mérések szerint az 54 hüvelyk dobszélességü gızcséplı-gépek hajtása 11 lóerıt igényel. Ennek 52 — 77 %-a kell a gép hajtására, mikor az üresen jár, s ebbıl esik 40 % a dob hajtására, további 40 % a két rostaszekrény, a törekrosta, valamint a szalmarázók mozgásban tartására 20 % pedig a többi részek hajtására. Thallmayer Viktor.
