BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány
MARKETING LEHETŐSÉGEK A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A DOPPSTADT HUNGÁRIA KFT. MARKETINSTRATÉGIÁJÁN KERESZTÜL
Készítette: Fehér Eszter Budapest, 2010.
Tartalomjegyzék I. Bevezetés ........................................................................................................................... 4 I. 1. Témaválasztás indoklása ............................................................................................. 4 I. 2. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés .......................................................... 5 I. 3. Magyarország környezetpolitikája az uniós csatlakozást követően............................ 7 I. 4. Hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása – települési szilárd hulladék .......... 10 II. Környezetvédelem, ezen belül a hulladékgazdálkodás stratégiai feladatainak megvalósításához kialakult piac bemutatása .................................................................. 17 II. 1. Doppstadt Hungária Kft. tevékenységének ismertetése .......................................... 17 II. 2. Hulladékhasznosító berendezések bemutatása ........................................................ 18 III. Külső környezet elemzése – STEEP-elemzés............................................................ 19 III. 1. Társadalmi környezet ............................................................................................. 19 III. 2. Technológiai és természeti környezet .................................................................... 23 III. 3. Gazdasági környezet .............................................................................................. 25 III. 4. Politikai és jogi környezet ...................................................................................... 28 IV. Versenyhelyzet elemzés (Porter-féle)......................................................................... 30 A. Verseny a már létező vállalkozások között ................................................................. 31 B. Az új belépők támadása ............................................................................................... 32 C. A helyettesítő termékek és szolgáltatások ................................................................... 33 D. Vevők alkupozíciója .................................................................................................... 33 E. Szállítók alkupozíciója ................................................................................................. 33 V. Belső környezet elemzése – SWOT-analízis ............................................................... 35 V. 1. A Doppstadt Hungária Kft. SWOT-analízise .......................................................... 36 V. 2. Javaslatok a SWOT-analízis alapján ....................................................................... 37 VI. Fogyasztói magatartás ................................................................................................ 40 VII. Kutatási terv ............................................................................................................... 42 VII. 1. Kutatás célja.......................................................................................................... 42 VII. 2. Kutatás módszertana ............................................................................................. 42 VII. 2. 1. Szekunder kutatás .......................................................................................... 42 VII. 2. 2. Primer kutatás ................................................................................................ 42 VII. 2. 2. 1. Kvantitatív kutatás ................................................................................. 43 VII. 2. 3. Kérdőív szerkesztése ..................................................................................... 43 VII. 2. 4. Mintavétel ...................................................................................................... 43
VII. 3. Hipotéziseim ......................................................................................................... 44 VIII. Kutatási eredmények ............................................................................................... 45 VIII. 1. Szekunder kutatás eredményei ............................................................................ 45 VIII. 2. Primer kutatás eredményei .................................................................................. 46 VIII. 3. Kutatások összegzése .......................................................................................... 64 IX. Marketingstratégia ...................................................................................................... 66 IX. 1. Célpiac meghatározása és pozicionálás ................................................................. 66 IX. 1. 1. Célpiac meghatározása ................................................................................... 66 IX. 1. 2. Pozicionálás .................................................................................................... 66 IX. 2. Marketing-mix elemek ........................................................................................... 67 IX. 2. 1. Product = Termék ........................................................................................... 67 IX. 2. 2. Price = Ár........................................................................................................ 68 IX. 2. 3. Place = Értékesítés .......................................................................................... 69 IX. 2. 4. Promotion = Piacbefolyásolás ........................................................................ 69 X. Összefoglalás ................................................................................................................. 72 Felhasznált irodalom ......................................................................................................... 74 Ábrajegyzék ....................................................................................................................... 76 Mellékletek ......................................................................................................................... 78
„Soha eddig nem volt ilyen kevés időnk arra, hogy ilyen sok mindent megtegyünk.” Franklin Delano Roosevelt
I. Bevezetés
I. 1. Témaválasztás indoklása A fenti idézetnek nagyon komoly mondanivalója van, és még soha nem volt olyan aktuális a tartalma, mint napjainkban. Az évszázadok folyamán az ember veszélyessé vált a természetre, s ezen a jelen emberének kell segítenie, javítania. A környezetvédelemmel nap, mint nap találkozunk a mindennapi életben, a híradásokban mindig van minimum egy témával kapcsolatos hír, sajnos sokszor negatív tartalmú. A napok vezető híre például, az ajkai katasztrófa, a timföldgyár átszakadt vörösiszap-tárolója, mely elöntötte Devecser és Kolontár jó részét. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételekhez kötött. Minden tagjelölt számára a Csatlakozási Partnerségben fogalmazták meg a célokat, feladatokat, illetve az ezekhez tartozó eszközöket. Az Unió ezzel irányt próbál mutatni a felkészülés során, mely két részből áll: a Közösség által megállapított prioritásokból, és az ezek során pénzügyi segítséget tartalmazó fejezetből.1 Hazánk 2004 május 1-i EU-ba való belépése az uniós környezeti színvonalt nem rontotta, sőt egyes területeken inkább javította, de ehhez nagyban hozzájárultak a csatlakozás előtti felzárkóztató fejlesztések, melyekkel konkrétabban az I. 3. fejezetben foglalkozom. Dolgozatomban a Doppstadt Hungária Kft. marketingstratégiáját vizsgálom, s javaslatokat próbálok adni annak „frissítésére”, az üzleti növekedés, nagyobb piaci részesedés céljával. A környezetvédelemmel, az uniós és hazai környezetvédelmi politikával azért szükséges mindenképpen foglalkozni, mert a kft fő profilja a hulladék –feldolgozó, hasznosító gépek forgalmazása, melynek belépését a magyar piacra az uniós előírásoknak, s szabályoknak való megfelelés generálta. Ez inspirált abban, hogy a dolgozat első felében, röviden képet adjak a fenntartható fejlődés fogalmáról, s Magyarország környezetpolitikájáról az uniós
1
http://ec.europa.eu/regional_policy/glossary/accession_partnership_hu.htm Letöltve: 2010.10.15. -4-
csatlakozás tükrében, majd leszűkítsem a kört a hazai hulladékgazdálkodásra, hiszen ebben a témában tevékenykedik a Doppstadt is. A második nagyobb fejezetben már közvetlenül a vállalkozás tevékenységi köre alapján értékelem a vállalat külső környezetét, STEEP-elemzést használva. Ezek után rátérek a vállalatra, ismertetem tevékenységét, a Porteri-elemzés mintáján megvizsgálom a versenyhelyzetet, majd SWOT-elemzés alapján a vállalat belső környezetét. A hatodik fejezetben rátérek a kutatásra, melyben a fogyasztók vásárlási szokásait, és a Kft-ről alkotott véleményüket vizsgálom. Kvantitatív – kérdőíves megkérdezést alkalmazva a Doppstadt potenciális ügyfélkörét céloztam meg. Az eredmények alapján elutasítom, vagy megerősítem az általam felállított hipotéziseket. Zárásként értékelem a vállalat jelenlegi marketingstratégiáját, és a kutatás alapján javaslatokat teszek egy jövőbeli, remélhetőleg sikeresebb marketingstratégia bevezetésére.
I. 2. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés Az országok XX. században bekövetkező, felgyorsult gazdasági fejlődése új technológiák és iparágak megjelenését eredményezte világszerte. Mindehhez társult, hogy a növekvő népesség mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítésére egyre több vállalat alakult. Az iparnak lépést kellett tartania ezzel a növekedéssel, egyre több nyersanyagra és energiára volt szüksége. Ezt csak a megnövekedett bányászati és energia-kitermelő központok tudták biztosítani. A bővülő árukibocsátással egyenes arányban jöttek létre „melléktermékek” is. Ezek a gyártás során feleslegessé vált anyagok visszakerültek a természetbe, ezáltal súlyos természeti, és egészségbeli károkat okozva, melyeket nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Csakhogy egy-két példát említsek: vegyipari szennyezéstől lángoló Mississipi, habfelhővel borított Rajna2, vagy épp az 1952-es téli londoni szmog katasztrófa, mely fél év alatt 12 ezer emberéletet követelt3. Azonban a károk kialakulásában nem csak a vállalatok természettel szembeni „nemtörődömsége”, illetve a gyártási folyamat során keletkezett melléktermékek a hibásak, hanem a műanyagok és egyéb – a természetbe bekerülve, arra negatív hatással
2
Dr. Mojzes Imre egyetemi adjunktus (BME-VIK) környezetvédelmi segédlete levelező tagozatosok részére http://nineteen.uw.hu/kornygtan_mojzestol.htm Letöltve: 2010.10.12. 3 http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=5&id=8347 Letöltve: 2010.10.12. -5-
levő – termékek és anyagok használatával a fogyasztók is nagymértékben érintettek a témában, például a szeméthegyek kialakításával. A környezetvédelemmel először az 1960-as években kezdtek el komolyabban foglalkozni az emberek. Nemzetközi mozgalma az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, melyhez, ha nem is tudományos műről van szó, de nagyban hozzájárult Rachel Carson, amerikai újságírónő Néma tavasz című műve, melyben a „természetben felhasznált kémiai anyagok kedvezőtlen biológiai hatására hívta fel a figyelmet”4. Ezzel kezdetét vette egy olyan folyamat, mely ma már világszerte központi helyet foglal el a politikában. Fontosabb állomásai5: 1970. április 22: első Föld Napja rendezvény az Egyesült Államokban 1972: Római Klub koncepciója a globális egyensúlyról a „Növekedés határai” címmel 1970: UNESCO Ember és bioszféra programja, mely az emberi tevékenység és az éghajlati övezetek kölcsönhatásait vizsgálta 1972. június 5.: stockholmi Világkonferencia az ENSZ főtitkára, U Thant 1968-as bejelentése alapján, ahol a környezetszennyezésre és a környezet degradálódás veszélyére hívta fel a figyelmet6 - UNEP megalakulása Az 1980-as években felismerték, hogy bár történtek lépések a környezet védelmével kapcsolatban, azonban ezeket a problémákat önmagukban nem lehet orvosolni, hanem össze kell hangolni a gazdasági szektorok tevékenységével. Csak így, a kétféle politikát integrálva tudnak jelentős lépéseket tenni a cél érdekében. Ezt az új koncepciót nevezték el fenntartható fejlődésnek, melynek lényege:„A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.”7, azaz összefogva és együttműködve tudjuk a jelen és jövő fogyasztói szükségleteit kielégíteni (szociális jólét), mindezt úgy, hogy odafigyelünk környezetünkre. Ne romboljuk tovább, inkább forgassuk vissza, amit lehet, gondolok itt például a hulladék-feldolgozásra, újrahasznosításra, a szemét- és hulladékképződés minimalizálására, a szennyeződések megelőzésére és csökkentésére, takarékoskodjunk az anyagokkal és energiákkal, használjuk ki a természeti adottságainkat, 4
Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang1.html Letöltve: 2010.10.10. 5 Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang1.html?pIdx=1 Letöltve: 2010.10.10. 6 Boda Zsolt: Globális ökopolitika, Helikon Kiadó,2004. 142-146. oldal 7 A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000. http://www.nfft.hu/fogalma/ -6-
hasznosítsuk a helyi erőforrásokat (nap, szél és egyéb természeti energiák adta lehetőségek kihasználása). Mindezt nem csak magunk miatt, a jelenlegi helyzet javítása érdekében, hisz ez önzőség lenne, nem csak a Földünkkel, hanem a jövő generációval szemben is, hanem értük is, hogy nekik a múltban történt felelőtlenségek miatt ne kelljen kevesebbet kapniuk, és többet szenvedniük, egyenlő esélyekkel indulhassanak az életben. A következő időszak fontosabb állomásai napjainkig8: 1984: Környezet és Fejlődés Világbizottságának megalakulása Gro Harlem Bruntland - Norvégia akkori miniszterelnökének – elnökségével 1987: Közös jövőnk c. jelentés, mely a fenntartható fejlődés szükségességének felerősítéséről szólt, s a globális megvalósításra épít 1992: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája, Rio de Janeiro- előtérbe került a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés összeegyeztethetősége 2002. augusztus 26: ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről, Johannesburg – lévén, hogy a riói konferencia elhatározásaiból kevés valósult meg, visszatértek a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz. Újdonságként megjelent a fenntartható fejlődés szociális vonzata is, mely három tényezőből áll. A környezeti, a gazdasági és a szociális tényezők összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg, amelyeket mérlegelni kell a jövőbeni fejlesztési stratégiák, programok kidolgozásánál, intézkedésekben és cselekvésekben9.
I. 3. Magyarország környezetpolitikája az uniós csatlakozást követően Bár a kezdetek kezdetén, az 1972. júniusi stockholmi világkonferencián hazánk nem képviseltette magát, de a környezetvédelem témája nálunk is előtérbe került. Ennek hatására 1976-ban megszületett az első környezetvédelmi törvény, majd 1977-ben alapították meg az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, a későbbi (1987től) Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, mint illetékes főhatóságot. Az
1991.
évi
Európai
Unióval
kötött
csatlakozási
megállapodás
értelmében
Magyarországnak felzárkóztató fejlesztésekbe kellett fognia. Csak az a tagjelölt lehet valódi tagja az uniónak, aki eleget tesz a jogszabályoknak, és a kijelölt területeken eléri az 8
Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang1.html?pIdx=1 Letöltve: 2010.10.10. 9
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapja http://www.nfft.hu/fogalma/ -7-
uniós szintet. Ez mindenki közös érdeke. A hatékony EU-konform jogi szabályozás kiépülése által az ország környezetpolitikája szervesen kapcsolódik az EU politikájához, szabályozási eszközeihez, programjaihoz és a megállapodásokhoz. Egy egységes rendszert kellett kidolgozni, annak érdekében, hogy az magába foglalja a környezetügyi célokat, feladatokat, s ez lett az úgynevezett - hatévente megújítandó – Nemzeti Környezetvédelmi Program10, mely szorosan kapcsolódik, harmonizál az EU környezetvédelmi programjaival. Az első Programot 1997-2002 közötti időszakra dolgozták ki. Legfőbb pontjai között szerepelt, hogy a hazai környezetpolitika felmérje a környezet állapotát, s a jövőbeni EUtagság által kitűzött követelményeket figyelembe véve meghatározza az intézkedéseket és eleve azt az irányt, amely alapján a cselekvési programját megvalósítani kívánja. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy az EU teljes joganyagára vonatkozólag az ország átmeneti mentességeket kapott 2005. december 31-ig az alábbi területeken: csomagolás és csomagolási hulladék, települési szennyvízkezelés, a nagy tüzelő berendezések, és a veszélyes hulladékok esetében. A második Program - 2003-2008 között – tulajdonképpen folytatása az elsőnek, azzal a pozitívummal, hogy végrehajtása jobban intézményesült, s a társadalmasítása terén is nagyobb sikereket értek el. Itt már a feladatokat tematikusan határozták meg, külön akcióprogramok hozzáadásával. Fontos szerepet töltött be azáltal, hogy megfelelő irányítás mellett segítette elő a teljes jogú EU-taggá válást, hiszen a környezetvédelmi igazgatási kapacitás fejlesztése érdekében hozott számos intézkedéssel a környezetvédelmi közösségi joghoz történő jogközelítés magas szintjét érte el. A jó hír ellenére azonban országunknak folytatnia kellett a környezetvédelmi követelmények integrációját az ágazati politikák meghatározása és végrehajtása során, a fenntartható fejlődés elérése érdekében. A harmadik Program11 - 2009-2014 – még inkább előtérbe helyezi a fontos területeket, hozzájuk újabb akcióprogramokat rendelve és részletezve a célkitűzéseket és feladatokat. Megfogalmazásánál figyelembe vették az ország területi sajátosságait, a különböző társadalmi igényeket, a gazdaság rendszerszemléletű megközelítését és a társadalmigazdasági munkamegosztás szempontjait. Nagy hangsúlyt kap a fenntartható fejlődés „megvalósítása”. Leírták a környezeti szempontokat, összefüggéseket, szükséges 10
Dr. Láng István, Dr. Faragó Tibor, Dr. Schmuck Erzsébet, Dr. Zltai Nándor: Környezetgazdálkodás Magyarországon és az Európai Unióban – Európa Füzetek 15., A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa, 12-13. oldal 11 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (Melléklet) http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A09H0096.OGY -8-
intézkedéseket, de amire külön figyelmet szentelnek, és lényegesnek tartanak a fenntartható fejlődés útjára lépésnél, az a megvalósításnál az együttműködés, a decentralizáció és a szubszidiaritás elve. Ez nem újdonság, hiszen ismerjük az EU környezetpolitikájának alapelveit: magas szintű védelem, elővigyázatosság, megelőzés, a „szennyező fizet” elv, szubszidiaritás, a fenntartható fejlődés célként való meghatározása, partneri viszony. 2007 júniusában a Magyar Kormány elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát. Ez egy olyan dokumentum melynek „fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai társadalmigazdasági-környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlődésének közép-, illetve hosszútávon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket.”12 A stratégiában megfogalmazott feladatok megvalósításának elősegítésére és a hozzá kapcsolódó tervezési és egyeztetési feladatok irányításának támogatására még az év őszén létrejött a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács13, mely első ülését rá egy évre, 2008 októberében tartotta meg, s a társadalom széles körét fogta össze. További teendői közé tartozik, hogy segítse a fenntartható fejlődés alapelveinek meghatározását, vegye figyelembe a nemzetközi együttműködést, erősítse a nyilvánosság és a társadalmi részvételt, illetve segítse elő a stratégia rendszeres megújítását és annak végrehajtását. Mint azt a témaválasztásnál is említettem, Magyarország az EU környezeti színvonalának átlagát a kezdetektől nem rontja, hanem egyes területeken javítja. A szükséges intézkedéseknek és az unió előírásainak való megfelelésnek jelentős pénzügyi vonzata van. Eddig szó volt a csatlakozás előtti, majd utáni cselekvési programokról, de fontos az is, milyen hatása van a környezeti politikának a magyar gazdaságra és társadalomra. Két szóval lehetne jellemezni: nagy teher, mert ugyan hosszú távon mindannyiunk érdekeit szolgálja, rövidtávon jelentős anyagi ráfordítást igényel. Ezen kismértékben enyhítenek az átmeneti mentességek, közösségi támogatások. Ne felejtsük el, hogy hosszútávon kell gondolkodni, úgy pedig remélhetőleg a környezetvédelmi beruházások jelentős része megtérül, és közvetlenül járul hozzá a magyar gazdaság és ipar fejlődéséhez. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint növekszik a környezettudatosan működő vállalkozások száma, a vállalati szektor környezetvédelemre fordított kiadásai is növekvő tendenciát mutatnak, terjednek a környezetvédelmi irányítási rendszerek (ISO), egyre több
12
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007 http://www.nfu.hu/ormany_altal_elfogadottt_nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strategia Letöltve: 2010.10.11. 13 http://www.nfft.hu -9-
vállalatnál lelhető fel környezetvédelmi megbízott, vagy akár egy egész osztály. Ezt egyrészt azért teszik, mert meg kell felelni az uniós követelményeknek (a környezetszennyezésre kiszabott bírságok, termékdíjak, zöldadók nagy befolyással lehetnek a vállalat versenyképességére), másrészt a gazdasági szereplők felismerték, hogy – igazodva a megváltozott fogyasztói magatartáshoz, s így a fogyasztók zöldebb életmód felé terelésével – érdemes a környezettudatosság beépítése a marketing-politikába, mely inkább sikertényező, semmint hátráltató, mint ahogy azt kezdetekben hitték. Ez megéri a nagyobb kiadást, hisz előbb-utóbb, és jó esetben megsokszorozva jön vissza a ráfordított összeg, ezzel a vállalkozás versenyképes marad/lesz, s eleget tesz a környezetvédelmi előírásoknak is.
I. 4. Hulladékgazdálkodási feladatok megvalósítása – települési szilárd hulladék
„A hulladékgazdálkodás az elkerülhetetlenül keletkező hulladék megfelelő gyűjtését és hasznosítását, illetve ártalmatlanítását jelenti.”14 Elsődleges célunk tehát, hogy csökkentsük a keletkező hulladékot, illetve a felhasznált nyersanyagokat, hasznosítsuk a keletkező felesleget - az összetevőket ezzel visszaforgatva a termelési-fogyasztási folyamatba - végül az ezek után megmaradt részeket megfelelően kezeljük, s gondoskodjunk a végső elhelyezésről, mindezt azért, hogy megóvjuk az emberi egészséget, a természeti és az épített környezetet, biztosítsuk a fenntartható fejlődést és a hulladékgazdálkodás
eszközeivel
kialakítsuk
a
környezettudatos
magatartást.
Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelyet – a műszaki, gazdasági lehetőségek hiányában, vagy aránytalanul magas költségei miatt - már nem lehet anyagában hasznosítani, vagy energiahordozóként felhasználni.15 A fent említett zárt körforgalmú anyaggazdálkodást, azaz a keletkező felesleg újrahasznosítását, ezáltal az újbóli fogyasztási folyamatba történő visszatértét a következő ábra szemlélteti16:
14
Könyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megfogalmazása Dr. Hornyák Margit: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása, 22. oldal 16 KvVM: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1 (2003) 12-13. oldal 15
- 10 -
1. számú ábra
Zárt körforgalmú hulladékgazdálkodás
Mind az EU-s, mind a magyarországi hulladékgazdálkodási politika a hulladékhierarchia elképzelésén alapszik, ami azt jelenti, hogy alapvetően a hulladék megelőzése lenne a fő cél, azonban ahol még a mennyiséggel is gondok vannak, ott a lehető legtöbb hulladékot újra kell hasznosítani, feldolgozni, illetve energetikailag hasznosítani oly módon, hogy a lehető legkevesebb hulladék kerüljön lerakóhelyekre.
A koncepció célja, hogy a
hasznosítás mellett elősegítse az újra feldolgozást, és hogy minél kevesebb legyen az a hulladékmennyiség, ami hulladéklerakókra kerül, mely sajnos az erőforrások elvesztését és a későbbiekben, a környezetben problémát jelenthet. A hulladékgazdálkodás hierarchiája az alábbi ábrán látható17:
17
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Markó Csaba előadása „Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai”-ról, 2009 - 11 -
2. számú ábra
Hulladékgazdálkodás hierarchiája
A fentiekben említett zártkörű anyaggazdálkodás példájára, az OHT I. beszámolójában18 az alábbi táblázat szerepel, melyből jól látszik, hogy 2007-ben a hulladékból történő másodnyersanyag-előállítás több mint 19 milliárd forint árbevétellel járt: 1. számú táblázat Környezetvédelmi ipari tevékenység Veszélyes szilárd hulladék kezelése* Nem veszélyes szilárd hulladék kezelése* Szilárd hulladék hasznosítása Egyéb Összesen: *A hasznosítás kivételével
Nettó árbevétel 2004 2005 446 960
2002 95
2003 160
2006 594
2007 390
4 807
4 848
1 889
7 745
2 409
3 386
10 872
314
2 831
3 925
13 425
15 622
4 15 778
3 5 325
– 5 166
3 12 633
716 17 144
76 19 474
Nyersanyag visszanyerése hulladékból, 2000-2007.19
A hulladékgazdálkodási törvény céljait az alábbi alapelvek érvényesítésével tudjuk elérni, melyek: a megelőzés, az elővigyázatosság, a gyártói felelősség, megosztott felelősség, elvárható felelős gondosság, elérhető legjobb eljárás, szennyező fizet, közelség, regionalitás, önellátás, fokozatosság, példamutatás és költséghatékonyság elve. 18
Beszámoló a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 25. oldal 19 Beszámoló a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 25. oldal - 12 -
Az
egységes
európai
hulladékgazdálkodás
érdekében,
2002.
november
végi
Hulladékgazdálkodási Terv elfogadásával megvalósult egy újabb uniós kötelezettségi előírás, mellyel a hulladékgazdálkodással kapcsolatos stratégiai célkitűzések és elvek egy dokumentumban rögzültek. Ez azonban csak kisebb területi egységekre bontva kerülhet megvalósításra, ezért a követező években kidolgoztak – hat évre szólóan - hét régióra, majd ezen belül a helyi önkormányzatok és településekre vonatkozó helyi terveket. Ezen tervek tartalmazzák a területenkénti állapotfelmérést és értékelést, a kitűzött célokat, a cselekvési
programokat
hulladékkezelést
végző
(hulladék létesítmény
ártalmatlanítása, működési
hasznosítás
területe,
telepek,
lehetőségei, lerakóhelyek
kötelezettségei, működési rendje, felügyelete, stb.), s az ezekhez szükséges jövőbeni pénzügyi ráfordítások meghatározását, annak érdekében, hogy uniós szinten maradjunk. A hazai intézményeknek kötelességük megfelelni a jogszabályokban megfogalmazott követelményeknek, így most olyan feladatokkal és felelősséggel találták szembe magukat, amik eddig a központi kormányzatot terhelték. Ahhoz, hogy ezeknek a szabályoknak eleget tegyenek, megfelelő pénzügyi forrásokra van szükség. Magyar részről a csatlakozást megelőző fontosabb támogatásnak a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC), és a Belügyminisztérium címzett- és céltámogatása20számított. Az uniós támogatások közül jelentős volt az ISPA, az EU tagállamoknak nyújtott támogatásai, a Kohéziós alap, illetve nem utolsó sorban a LIFE-program21. A napjaink négy jelentős támogatására való pályázatokat ez év tavaszán-nyarán – 2010 márciusa és augusztusa között - kellett benyújtaniuk a pályázni vágyó szervezeteknek. Közel 7 milliárd forintnyi európai uniós pályázat nyílt meg márciustól a magyarországi vállalkozások előtt. Az első kettő a GOP-2009-2.1.4/H és a KMOP-2009-1.2.4/B, melyeknek célja volt, hogy általuk elősegítsék a hulladék anyagában történő és energetikai hasznosítását; egyre nagyobb mértékben jelenítsék meg piacon a hulladékból származó másodnyersanyagokat, melyeket nyersanyagként, és alapanyagként használhatnak; valamint költséghatékonyan nyerjék ki és hasznosítsák a hulladékégetéskor felszabaduló energiát. Mindez lehetőséget adott, a hulladékhasznosító berendezések tevékenységének fejlesztésére, illetve új tevékenységek kialakítására; a piacképes és jól értékesíthető termékek gyártására, ezzel pozitív hatást gyakorolva a hazai gazdaságra. Az igényelhető 20
Belügyminisztérium által hirdetett pályázatok http://www.otm.gov.hu/web/portal.nsf/972ff92f946993d1c1256f860035a49a/468ee8639ae0d0aac1256f8000 54da0c?OpenDocument 21 Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja, LIFE-program http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_562 - 13 -
támogatás összege az első esetén 25 millió-1 milliárd forint között, míg az utóbbi esetében 25 millió-200 millió között lehetett. A második csoportba tartozott a GOP-2009-2.1.4/K és a KMOP-2009-1.2.4/A. Ezeknek a célja a vállalakozások környezetkímélő tevékenységének fejlesztése volt. Segítségükkel a technológiai fejlesztések által a környezeti terhelések közvetlen csökkentésére, és a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségének és veszélyességének csökkentésére adódott lehetőség. Az igényelhető támogatás összege mindkét esetben 5 millió forint és 125 millió forint között volt22. Az előző fejezetben, az uniós jogszabályokat tekintve már szóba kerültek az átmeneti mentességek. Ezt a végrehajtási kötelezettséget 2005. december 31-ig kellett teljesítenünk, azonban újabb haladékot kaptunk két területen, az egyik ezekből 2006 helyett 2008-ig az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak kezelésére kiadott irányelv egyes pontjainak teljesítése, a másik pedig 2008-ról 2012-ig a csomagolási arányokról szóló irányelv teljesítése. A települési hulladék biológiailag lebomló részének csökkentését 2014-ig kell elérnünk, a bázisévhez képest 35%-ra23. Csakhogy a számadatoknál maradjunk, egy kis statisztikai kitekintés következik. A következő táblázat a keletkezett hulladékok megoszlását mutatja 2000-2008-ban, kategóriákra osztva: Megnevezés Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Veszélyes hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék Ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladék Építési-bontási hulladék Hulladék mennyiség összesen*
2. számú táblázat (ezer tonna) 2007 2008
2000
2004
2005
2006
4 552
4 592
4 646
4 711
4 594
4.553
5 500
4 569
4 939
4 514
4 165
3.925
3 393
970
1 203
1 367
1 082
715
5 000
6 215
4 857
3 940
4 858
1188
16 455
9 639
8 784
8 079
7 489
7386
5 100
4 060
4 129
3 996
3 670
4.833
40 000
30 045
28 558
26 607
25 858
22.600
*Szennyvíziszap nélkül
A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint 24
22
Hulladéksors XI. évfolyam, 2010 februári szám, 16. oldal Hulladéksors XI. évfolyam, 2010 februári szám, 16. oldal 24 Beszámoló a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 35. oldal 23
- 14 -
Jól látható, hogy nyolc év alatt jelentős csökkenés történt a veszélyes, a mezőgazdasági és élelmiszeripari, az ipari és egyéb gazdálkodásból származó hulladékok keletkezésében. Ami a legkisebb változást mutatja, az a települési szilárd hulladék. Az OSZH II. beszámolója alapján a Magyarországon keletkező területi szilárd-hulladék mennyisége folyamatos emelkedést mutat a 2009-2016 időszakban, s még további emelkedést prognosztizálnak. 3. számú táblázat
A települési hulladékok keletkező mennyiségének elırejelzése 2014-ig25
Az OHT szerint az elkövetkezendő időszakban, a fejlesztések hatására egyre szélesebb körben lesznek kiépítve a szelektív gyűjtési rendszerek, a szerves hulladék nagy hányadának kezelése fog elkülönített komposztálókban, vagy házi és közösségi komposztálókban történni, a vegyesen gyűjtött hulladék kezelése pedig mechanikaibiológiai kezelő művekben valósul meg. A települési szilárd hulladékok kezelésének 2009-2014-es időszak előrejelzéseit, a következő táblázat mutatja: 4. számú táblázat
25
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014., 57. oldal - 15 -
A települési hulladékok kezelésének előrejelzése 2014-ig a 2009-ig jóváhagyott fejlesztések hatásait figyelembe véve26
„A 2008-as évben a keletkezett hulladéknak 73%-át lerakással ártalmatlanították és fizikai-kémiai vagy biológiai kezelésre csak 15% került.27 A tervek szerint lényegesen csökkenthető lesz a lerakásra kerülő mennyiség a 350 ezer tonna komposztáló, és 650 ezer tonna MBH-kapacitással. Ha a lerakás 60% alá csökken, és a műanyag, illetve üveg és fém hulladékok hasznosítását sikerül 90-10-10 ezer tonnával növelni, akkor az összes hasznosítás elérheti a 46%-ot.
26 27
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014., 58. oldal Biohulladék c. szakmai magazin, 5. évfolyam 1. szám, Jenei Csaba cikke, 37. oldal - 16 -
II. Környezetvédelem, ezen belül a hulladékgazdálkodás stratégiai
feladatainak
megvalósításához
kialakult
piac
bemutatása
II. 1. Doppstadt Hungária Kft.28 tevékenységének ismertetése Mint az az előzőekben látható, az uniós környezetpolitika egyik fontos témája a hulladékgazdálkodás. Az EU egyik elsődleges célja a hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása. Éppen ezért, a csatlakozás hatására megnőtt a hulladék-újrahasznosítással foglalkozó, illetve a hulladék-feldolgozó gépek forgalmazásával foglalkozó vállalatok szerepe. A német-magyar tulajdonban levő kereskedelmi és szolgáltató Kft, a Doppstadt Környezetvédelmi Kft kereskedelmi tevékenységét folytató utódcégeként, az 1990-es évek elején elsők közt jelent meg a magyar piacon. Tevékenységi köre alapján - a mintegy 30 éve nemzetközi piacon levő - DOPPSTADT Calbe GmbH és a Doppstadt Austria GmbH által gyártott nagyteljesítményű, mobil és telepített kivitelű hulladék-feldolgozó, komposztáló berendezések hazai forgalmazása, szervize és alkatrészellátása. A cégcsoport széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Referenciái és több évtizedes tapasztalatai alapján - felmérve és figyelembe véve a hazai piac igényeit, szakmai elvárásait – a jogi előírások követelményrendszeréhez mérten megfelelő berendezéseket kínál a potenciális ügyfeleknek. Az érdeklődők számára szakértők segítségével segítenek kiválasztani az elvégzendő feladatokhoz legjobban használható gépeket, géptípusokat. Berendezései egymással jól kombinálhatók, folyamatos fejlesztésük során szem előtt tartják az aktuális piaci igényeket. A termékek közül több berendezést nemzetközi környezetvédelmi nívódíjjal tüntettek ki. A hazai piacon való megjelenésük óta körülbelül 60 gépet értékesítettek Magyarországon, átlagosan több százmilliós nagyságrendű éves árbevétellel. Rendszeres gépbemutatóik során
felvilágosítást
és
segítséget
nyújtanak
a
berendezések
üzemeltetésének
megismeréséhez. Amennyiben probléma merül fel a vásárlást követően, megfelelően és folyamatosan képzett szakember - szerelő páros áll az ügyfelek rendelkezésére.
28
DOPPSTADT Hungária Kft saját cégismertetője - 17 -
II. 2. Hulladékhasznosító berendezések bemutatása29 Az Európai Unió szigorú műszaki követelményeinek megfelelő Doppstadt berendezések közé tartoznak a különböző elven működő kalapácsos és hengerműves aprítógépek, dobrosták, prizmaátforgatók, és a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos feladatok elvégzéséhez
használt
adapterek
működéséhez
szükséges
eszközhordozók.
A
berendezésekhez alapegységei (motor, hidraulika rendszer, elektronikus vezérlés rendszer) mind a legnevesebb gyártók minőségi termékei. A szilárd hulladékfeldolgozás, hasznosítás és másodnyersanyag előállítás területén használt berendezéseket a több évtizedes fejlesztések alatt úgy alakították ki, hogy egyszerűen kezelhető, a piaci igényekhez mérten alacsony fajlagos üzemeltetési költséggel működtethető, hatékony, üzembiztos, nagy teljesítményű mobil gépek illetve komplett telepített feldolgozó rendszerek legyenek. A kínálatban szereplő berendezések négy csoportba sorolhatók: 1. Hengerműves aprítók: ezek a másodlagos tüzelőanyag-, biomassza előállítás, a termikus hasznosítási és komposztálási technológiák alapgépei, melyek a szilárd hulladékok előaprítását végzik 2. Kalapácsos aprítók: a települési szilárd hulladék, az ipari fahulladék illetve zöldhulladék nyesedék aprítására alkalmas 3. Dobrosták: a hulladék mechanikai szétválasztását végzi 4. Prizmaátforgató: komposztáló berendezés Néhány gép és műszaki leírásuk megtalálható az 1-es számú mellékletben.
29
A Doppstadt Hungária Kft. belső anyaga - 18 -
III. Külső környezet elemzése – STEEP-elemzés Egy vállalkozás akkor tud sikeresen működni, ha nem csak a belső, hanem a külső környezet elemeivel, helyzetével is tisztában van, hiszen amilyen lehetőségeket rejt magában a piaci környezet, olyan szintű fenyegetésekkel is szembetalálhatja magát. Legyen szó bármilyen vállalkozásról a cél egy, mégpedig a felmerült fogyasztói igények kielégítése - legtöbbször haszonszerzés mellett – ez viszont azt jelenti, hogy igenis ismerni kell a vállalat makrokörnyezetét.
III. 1. Társadalmi környezet A közösségek környezethez, természethez való viszonyának alapvető tényezői a társadalmi szokások, tradíciók, értékek megválasztása. Az értékeinkkel kapcsolatos döntések meghozatalánál fontos tényezők a megszerzett ismeretek, a fogyasztási szokások és maga az életmód. Több erőfeszítés született már annak érdekében, hogy előmozdítsa az emberekben a környezettudatosságot, de jelentős változás mindeddig nem volt tapasztalható. Ennek több oka is lehet, például a rövid távú, anyagi érdekeket szem előtt tartó gondolkodás, vagy éppen a megszokások. Úgy gondolom, hogy a társadalmi környezetet leginkább a lakóhelyen való szelektív hulladékgyűjtés, a környezettudatos életmód és a lakosság e tekintetben vett megoszlása jellemzi, ezért próbáltam a piackutató cégek, pontosabban az ÖKO-Pannon és a Gfk Hungária kutatásai alapján képet adni a 2010-es év magyarországi helyzetéről. Anélkül térek ki a hazai hulladékgyűjtés és fogyasztói környezettudatosság alakulására, hogy a trendeket részletesen elemezném, s megpróbálom felvázolni a környezettudatosan élők, illetve a szelektív hulladékgyűjtők szociodemográfiai hátterét. A legtöbb környezeti ügy megítélésében a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik az európai átlaggal, azonban például a nem fenntartható fogyasztási szokásokat, vagy épp a biodiverzitás csökkenését kevésbé tartják fontosnak. Ha az európai átlaghoz viszonyítjuk magunkat, a felmérések azt mutatják, hogy a hazai lakosság kevesebb konkrét lépést tesz a környezet megóvása érdekében. Leginkább az aktuális környezeti problémákat érzékeli, amiket épp a tévéből, rádióból hall, újságból olvas.
- 19 -
Az ÖKO-Pannon kutatásai alapján30 napjainkra már a magyar lakosság 96%-a ismeri, vagy hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, és mintegy 10-ből 8 megkérdezett lakóhelyén, vagy lakóhelyéhez közel működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer. Ezek kiépítése inkább a nagyobb városokban történik, ez látszik abból is, hogy 2008-ról 2010-re azon vidéki nagyvárosi lakosok száma, akik közelében van szelektív gyűjtési lehetőség 83%-ról 96%ra nőtt. A fejlesztésekről szóló általános vélemény szerint 2010-ben a lakosok 71%-a vélekedik pozitívan a településén levő szelektív gyűjtőrendszer fejlődéséről, ami 7%-os növekedést jelent a 2008-as évhez képest. Annak ellenére, hogy a magyar lakosok 80%-nak lenne lehetősége szelektíven gyűjteni a hulladékot, ezt csak 54%-uk használja ki, ami igen kismértékű növekedés, ha a 2008-as 52%-ot nézzük. Az Ön véleménye szerint fejlődött-e a szelektív hulladékgyűjtés rendszere az Ön településén? 31 3. számú ábra
30
ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, 2010. május, Letöltve: 2010. október 4. 31 ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, 2010. május, Letöltve: 2010. október 4. - 20 -
Mindenképpen pozitív az a változás, mely szerint – bár a 30 év felettiek részvétele a gyűjtésben nagyjából változatlan – a fiatalabb generációból egyre nagyobb számban tesznek környezetükért e formában. A 18-29 évesek közül két év alatt 35%-ról 50%-ra nőtt az aktív szelektív hulladékgyűjtők aránya. Gyűjti-e Ön szelektíven a háztartási hulladékot?32 4. számú ábra
A lakosság környezetvédelmi attitűdjében kimutatható a kampányok nagyfokú hatása is. Leginkább a társadalmi célú reklámkampányokra gondolok, például „A Hulladék érték” c. kampányra, mely az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Energia Operatív programja keretében valósult meg, de gondolhatunk a középiskolások, diákok érdekében létrehozott környezeti szemléletformáló programokra, az óvodás ismeretterjesztő mesejátékokra, vagy akár néhány nagyvállalat reklámjaiban megjelenő üzenetre, melyben a „vigyázzunk környezetünkre” érzést akarják hozzánk eljuttatni (nyilván egy másik momentum, hogy ezzel talán épp a saját termékük környezetbarát jellemzőjét hangsúlyozzák). 2008-tól két év alatt 32%-ról 45%-ra nőtt azok aránya, akik nem csak szelektíven gyűjtenek, hanem már a hulladékképződés megakadályozásában is próbálnak részt venni azzal, hogy lehetőleg csomagolás nélküli élelmiszereket vásárolnak. A lakosság azon része, amely nem vesz részt a szelektív hulladékgyűjtésben 3 nagyobb táborra oszlik. Ezt 33%-uk a gyűjtés otthoni körülményességével, 22%-uk az otthoni helyhiánnyal, 27%-uk pedig a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való távolságával magyarázza.
32
ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, 2010. május, Letöltve: 2010. október 4. - 21 -
Ön miért nem gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot?33 5. számú ábra
A távolság téma elég relatív, ha azt nézzük, hogy 33%-uk maximum 50-100 métert hajlandó megtenni a gyűjtőhelyekig. Pozitív változást mutat viszont az az adat, amely szerint két év alatt 40%-ról 9%-kal nőtt azok aránya, akik 100-500 métert is megtesznek a szigetekig, illetve 6%-ról 16%-ra nőttek azok, akik a gyűjtőszigetek megközelítését is környezetbarát módon, biciklivel teszik meg. Úgy tűnik, a lakosságnak több felvilágosításra van szüksége arról, mi történik a szelektív hulladékgyűjtés után, mivel rövid idő alatt 5%-ról 12%-ra nőtt azok aránya, akik úgy hiszik, hogy a hulladékok az elszállítás után összeöntésre kerülnek. Az, hogy milyen anyagokat gyűjtenek szelektíven, az életmóddal és fogyasztási szokásokkal áll kapcsolatban. 2010-ben a hulladékkosarak tartalmát 33% műanyag, 29%-a papír, 14% üveg, 13% zöld hulladék, 7% fém és 5% kartondoboz tette ki. A gyűjtőszigetek látogatását 1% naponta, 15% hetente többször, 38% hetente, 27% havonta többször, 12% havonta, 16% pedig ennél ritkábban oldotta meg. A fent említett adatok alapján én úgy vélem, még mindig van mit tennünk annak érdekében, hogy a lakosság egyre nagyobb hányadát vonjuk be abba a körbe, amely igenis – minimum a szelektív hulladékgyűjtéssel - tesz valamit környezete védelméért. Ez egy igen nehéz feladat, és sok kitartás kell hozzá, de a magyar lakosság is tud tanulni és fejlődni megfelelő motivációk mellett. Az, hogy a fiatalok – még mindig nem nagy, de – 33
ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, 2010. május, Letöltve: 2010. október 4. - 22 -
növekvő számban élnek környezettudatosan, mindenképpen egy újabb lépés előre, hisz az ő kezükben a jövő. Ha az ő gyerekeik már ezt a példát látják az jó, s őket is a környezet védelmére ösztönzi. Ennek ellenére magától nem működik a dolog. Szükség van az emberek ez irányú befolyásolására, még több kampánnyal, még több ösztönző programmal, és nem utolsó sorban felvilágosítással. Az ösztönzést nem csak a hagyományos formájában értem, hanem fontosnak tartanám a pozitív eredmények médiabeli megjelentetését, ne mindig csak a szabálytalanságokkal és negatív eseményekkel szembesüljön az ember. Mindeddig a szelektív hulladékgyűjtésről volt szó, mint látható, jó páran vannak, akik ilyen-olyan okok miatt nem élnek ezzel a lehetőséggel. Nem tudunk mindenki „problémájára” megoldást, de hozzátenném, még sok üres hely vár a gyűjtőszigetek kialakítására.
III. 2. Technológiai és természeti környezet34 A 2005-ös évektől kezdve beszélhetünk a környezet-orientált innovációról, azonban az új ismeretek csak ritkán hasznosultak a gyártástechnológiában és termékekben. A kutatások támogatására létrejött a Jedlik Ányos Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program és az Országos Tudományos Kutatási Alap Iroda együttműködési megállapodása, melyek forrása a kutatási és technológiai alap. Ezáltal megerősödtek mind a tisztább termelési módszerek, mind pedig az ezek elterjesztését szolgáló programok és intézmények. A hulladékgazdálkodás színvonala szintén emelést igényelt. Az uniós műszaki-technikai követelmények, a bevezetett szabályozások mihamarabb szükségessé tették a műszaki fejlesztés, és kutatás-fejlesztés erősítését. A K+F-ben több terület kiemelésre került, melyek közül esetünkben a következők érdekesek: A hulladék anyagában történő, illetve energetikai hasznosítási eljárásai és eszközei; A hulladék, hasznosításra történő előkészítése; A hulladékhasznosítással előállított piacképes termékek kifejlesztése; A hulladékkezelő létesítmények védelmi és monitoring rendszereinek fejlesztése, stb. Ahhoz, hogy a műszaki tervezési munkákat elősegítsék, számos műszaki irányelvet, szabványt és útmutatót dolgoztak ki. A CEN megfelelő szabványainak integrálásával, átalakították a hulladékok vizsgálatával foglalkozó szabványsorozatot. Jelentősebb 34
Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014., 30. oldal - 23 -
előrelépés mutatkozott az építési-bontási hulladékok és a települési szilárd hulladékok területén végzett munkákban, tervezési segédletek által a lerakók kialakításában, lezárásukban, illetve rekultiválásukban. A magyarországi települési szilárd hulladékokról az alábbi adatok állnak rendelkezésünkre jelenleg35: Hulladékkezelés összesen (háztartási, ipari és termelési): 80 millió tonna/év Háztartási települési szilárd hulladék: 4,3 millió tonna/év Emberi fogyasztás során keletkező napi szilárd háztartási hulladék: 0,66 kg/fő/nap Emberi fogyasztás során keletkező éves szilárd háztartási hulladék: 242,5 kg/fő/év A fogyasztói szokások megváltozásával ez a mennyiség 1991 óta folyamatosan, évente 2-3 %-kal nő. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően kezeljük a növekvő mennyiségű hulladékot. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján a 20004-2016 időszakban a települési szilárd hulladék kezelésében az alábbi változások várhatók36: 6. számú ábra 100% 90%
340 155
547
920
420
80% 70%
918
60%
Termikus hazsnosítás
50% 40%
Újrahasznosítás és újrahasználat
3904 3290
Lerakás
30%
2520
20% 10% 0% 2004
2009
2016
Várható változások a kezelt TSZH37 frakciók mennyiségében a kezelés módja szerint 2004-2016 közötti időszakban (ezer tonna)
A fejlődés mértéke jól látható az előrejelzésen. Bár még mindig nincs a lakosság jó részének lakóhelye közelében, elérhető távolságban kialakított gyűjtősziget, vagy hulladékudvar, az utóbbi években ezek kialakításában is fejlődés volt tapasztalható. Erre 35
VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt adatai Biohulladék c. szakmai magazin, 5. évfolyam 1. szám, Jenei Csaba cikke, 36. oldal 37 TSZH=Települési szilárd hulladék 36
- 24 -
példa38 a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mely a 2001-óta napjainkig 130-ról 339 darabra növelte a gyűjtőszigetei számát, vagy a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft., ami rövid idő alatt 188 gyűjtőszigetet létesített a környezettudatos lakók számára.
III. 3. Gazdasági környezet A hazai ipar környezettudatosságának fokáról az elmúlt években egyre több információt lehet találni. A KSH 2009 decemberében kiadott Statisztikai tükör c. számát olvasva hasznos adatokat találtam. Az uniós tagság, bizonyos mértékben mind az állami szervezetektől, mind a többi gazdasági szervezettől megköveteli a környezetvédelem iránti elkötelezettséget. Emellett még számos – a vállalatokra - ösztönző, illetve kényszerítő erővel ható tényező van, melyek közül a legfontosabbak: az állam, hiszen a környezetpolitikai szabályozó tevékenységén keresztül állítja fel a teljesítendő minimumokat, és kényszeríti ki a betartásukat, a környezetvédelemi törvények előírásai, a vevők igénye a környezetbarát termékekre, ezáltal a versenyelőny lehetősége, a versenytársak új termékei és kihívásai, a médiák kritikus tudósításai, stb. A környezetvédelmi beruházások megvalósulása hatással van más ágazatok gazdasági teljesítményére is, hiszen mind a kivitelezéshez, mind a működéshez eszközökre és újabb technológiákra van szükség, ezzel munkahelyeket biztosítva, s teremtve, a termékek és szolgáltatások számára biztosított piac által. A környezetvédelmi ipar erősödő fejlődésében mindenképpen nagy szerepe van az uniós csatakozásnak.
A 6. táblázatban a
nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásait láthatjuk 2004 és 2008 között.
38
GYŐR-SZOL és BIOKOM saját adatai - 25 -
5. számú táblázat
Környezetvédelmi beruházások39
Látható, hogy az összes környezetvédelmi beruházás volumene 2007-ről 2008-ra 10 %-kal csökkent, melyet a válság okára vezetek vissza. Az
összes
környezetvédelmi
beruházás
legnagyobb
része,
mintegy
29
%-a
szennyvízkezelésre irányult, ezt követi a hulladékgazdálkodásra fordított 22 %. Míg a szennyvízkezelésre történő beruházás a 2005-ös évtől folyamatos csökkenést mutatnak, addig a hulladékkezeléssel összefüggő beruházások volumene 2007 és 2008 között 47 %os növekedést jelez. 7. számú ábra
Környezetvédelmi beruházások a környezetvédelmi területek szerint, 2001-200840
A gazdasági ágak közül, hasonlóan a megelőző évekhez, a közigazgatás részesedése volt a legjelentősebb, beruházásaik 2008-ban az összes környezetvédelmi beruházás 28 %-át 39 40
KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, Letöltve: 2010. október 4. KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, Letöltve: 2010. október 4. - 26 -
adták. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás; a feldolgozóipar; a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágakba sorolt gazdasági szervezeteknek 25, 20 és 10 %-os részesedése volt. 8. számú ábra
Környezetvédelmi beruházások gazdasági ágak szerint, 2001-200841
A közigazgatáson kívüli gazdasági szervezetek, finanszírozás szerinti beruházásai, úgy alakultak, hogy a legtöbbet, azaz 78 %-át valósították meg saját anyagi forrásaik terhére, ezt követte a közvetlen EU-, vagy állami támogatás 20 %-ban, illetve nagyon minimális értéket tettek ki az önkormányzati támogatások, és egyéb finanszírozási lehetőségek. A ráfordításokat vizsgálva arra jutottak, hogy a nemzetgazdaságban a szervezeten belül folyó környezetvédelmi ráfordítások értéke 2008-ban 227 milliárd forint volt, ami 6 %-os növekedést jelent a 2007-es évhez képest. Ebből közel azonos, 40 % körüli aránnyal részesedett a hulladék- és a szennyvízkezelés, 7 %-kal pedig a máshová nem sorolható környezetvédelmi területek, továbbá a talaj és felszín alatti vizek védelme. A szervezeten belüli ráfordítások legnagyobb része (45 %) is a szennyvíz-, és hulladékkezelésre irányult.
41
KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, Letöltve: 2010. október 4. - 27 -
A fenti adatokból, és növekvő tendenciákból is látszik, hogy egyre több figyelem irányul a környezetvédelemre, s egyre több gazdasági szereplő vállalati politikájában jelenik meg ez a téma.
III. 4. Politikai és jogi környezet Minden vállalkozás számára lényeges az a politikai, illetve a tevékenyégét szabályozó jogi környezet, amelyben tevékenykedik, ez a marketing tevékenységét is nagyban befolyásolja. Napjainkban az EU környezetvédelmi politikája azon az elképzelésen alapul, hogy a környezetvédelmi szabályzatok ösztönzőleg hatnak a megújulásra és a kereskedelmi lehetőségekre. A környezetvédelmi, gazdasági és szociális politika erősen integrált hármas. Az unió célja, hogy Európa-szerte biztosítsa a megfelelő védelmet, a helyi körülmények és a gazdaság tartózkodását figyelembe véve. A hármas politika mindegyékének alapjául szolgáló „szennyező fizet” elve azt jelenti, hogy „a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, a szennyezés okozója, előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért”42. Ez azt jelenti, hogy a fizetés két formában valósulhat meg: egyrészt befektetés révén, amely hatására a jövőben remélhetőleg
a szennyező képes lesz
megfelelni a szigorúbb követelményeknek, másrészt kötelezettség formájában, tehát használat után a terméket vissza kell venni, újrahasznosítani, vagy ártalmatlanítani. Az elvre hazai példaként az új 2009. évi CXX. törvényként kihirdetett Polgári Törvénykönyvet hoznám fel, mely kiemelten foglalkozik a környezeti károkozás jogkövetelményeivel. Az EU joganyagában - hulladékgazdálkodásról szóló fejezetben43 - megfogalmazottak három fő csoportba sorolhatók: hulladékokra és hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános és átfogó szabályok; a hulladékkezelő létesítményekre és tevékenységekre vonatkozó követelmények; egy-egy anyag- vagy hulladékáramra vonatkozó speciális előírások. Az uniós hulladékgazdálkodás szabályozását alapvetően két tényező alapozza meg: a 12/2006/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló 97/C76/01 tanácsi állásfoglalás, melynek előírásait a 2000. 42 43
KvVM: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1 (2003) 18. oldal http://ec.europa.eu/environment/waste/legislation/index.htm - 28 -
évi XLIII. hulladékgazdálkodásról szóló törvény harmonizálja. 2010. december 12-étől az irányelvet új keretirányelv váltja fel (98/2008/EK) - mely a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szól – s értelemszerűen ennek a tagországonkénti harmonizációja is ugyanerre az időpontra esik, mely hazánkban a hulladékgazdálkodási törvény módosításával valósult meg. A hulladékgazdálkodás szabályozása, mint mindenhol, hazánkban is a jogi szabályozáson keresztül valósul meg, melynek pontjait a Hulladékgazdálkodási Terv határozza meg. Ezen kívül még két törvényt nagyon fontos megemlíteni, melyeknek szerepe van a hatósági eljárások lefolytatásában, ezek a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL., és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvények előírásai. A jogi eszközöket - melyek a környezetkárosítás elleni fellépés során alkalmazandók - a Büntető Törvénykönyv teremti meg44. A jogszabályokban megfogalmazott feladatok és kötelezettségek mellett egyre nagyobb a hangsúly a termékek életútján, hogy mi történik vele, mielőtt megkapná a „hulladékstátuszt”, s utána. A figyelembe vett legfontosabb szempontok a megelőzés és a hasznosítás,
melyeknek
elsősorban
az
ágazati
anyag-
és
a
termékminőségi
követelményrendszerben, termékszabályokban kell megjelenniük. Az előírások végrehajtására mindig az adott ország illetékes hatóságait kell kijelölni 45. Ezek Magyarországon a hulladékgazdálkodási törvény alapján, hulladékgazdálkodási ügyekben: tíz környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, és a települési önkormányzatok jegyzői. A települési szilárd hulladék kezelésének szabályozásában nagyon nagy szerepük van az önkormányzatoknak. Az Ötv. 8. § (1) alapján „a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, …a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás, … köztisztaság és településtisztaság biztosítása…”46. Mindezt úgy, hogy a települési önkormányzat maga határozza meg, figyelembe
véve,
hogy
a
anyagi lehetőségeit, és a lakossági igényeket
különböző
feladatokat
–
esetenként
a
közszolgáltatásokra törvény kötelezheti - milyen mértékben és módon látja el.
44
OHT I.: Jogalkalmazás, hulladékgazdálkodási Igazgatás, Hatósági Felügyelet (2009) 13. oldal OHT II: Intézményrendszer (2009) 18. oldal 46 KvVM: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 3 (2003) 15. oldal 45
- 29 -
különböző
IV. Versenyhelyzet elemzés (Porter-féle) Ha a vállalkozás makrokörnyezetéről beszélünk, a STEEP-tényezőkön kívül ki kell térnünk a versenytényezőkre is. Ez az elemzések során általában jóval kisebb figyelmet kap a többinél, azonban mégis célszerű vele foglalkozni, egyrészt azért, mert a vállalkozás megfelelő fejlődése a versenytárs-elemzés sikerének is függvénye, másrészt kiismerhetővé válik a piac, és a jól megválasztott vizsgálatokkal megelőzhetők a szükségtelen többletkiadások. A verseny erősségét több tényező határozza meg, melyek közül a legfontosabbakat Porter (1980) a következő ábrán szemlélteti: 9. számú ábra
Porter-féle versenyhelyzet elemzés47
A Doppstadt Hungária Kft. a hulladék-feldolgozó és komposztáló berendezések piacán tevékenykedik. A vállalat számára elérhető piac az önkormányzati társulások és jóval kisebb számban egyéni vállalkozások, melyek uniós támogatások segítségével valósítják meg a hulladékgazdálkodási rendszereket, illetve a másodnyersanyag és biomassza előállításában érdekeltek. 47
Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest (2002) 83.oldal - 30 -
A. Verseny a már létező vállalkozások között A magyar hulladék-feldolgozó és komposztáló gépek piacára az alábbi ábra alapján, véleményem szerint a kínálati oligopólium48 jellemző. 10. számú ábra Keresleti oldal szereplői Sok Kínálati oldal szereplői
Kevés
keresleti oligopóliom Verseny (oligopszómia) Kínálati Kevés oligopólium Kétoldali oligopólium Kínálati Korlátozott kínálati Egyetlen monopólium monopólium Piac szerkezete szerinti versenytípusok49 Sok
Egyetlen Keresleti monopólium (monopszónia) Korlátozott oligopólium Kétoldali monopólium
Ez azt jelenti, hogy a piacon a több keresleti oldali szereplővel szemben kevés eladó található, így a piacra lépésnek erős korlátai vannak, melyek lehetnek gazdasági (például nagy beruházásigény), technológiai (a gyártási eljárás kizárólagos birtoklása), vagy jogi természetűek. Esetünkben inkább a nagy beruházásigényről van szó, illetve hogy elsősorban uniós támogatások elnyerésével lehet a berendezésekhez jutni. Mint említettem, a piacon kevés, azonban nem csak egy, hanem több eladó található. A köztük levő verseny erősségét több szempont alapján lehet meghatározni: Az ágazat növekedési üteme: az általam vizsgált piacra kis növekedés jellemző Az állandó költségek nagysága: magas költségek Termékdifferenciálódás: kis különbség a gépek közt Szétaprózhatatlan technika Stratégiai prioritás A kilépési korlátot tekintve, az az adott piacon alacsony Ezen szempontok alapján elemezve a Doppstadt gépeket és magát az ágazatot, az a feltételezésem lett alátámasztva, miszerint erős verseny uralkodik a piacon. Magyarországon igazából három nagyobb cég uralja a piacot, ezek a Doppstadt Hungária Kft mellett a MUT Hungária Kft. és a Városkert Kft., az első a Komptech, míg utóbbi Willibald gyártmányú gépek forgalmazásával.
48 49
BGF: Bevezetés a Közgadaságtanba I, Budapest 2000., 140-141. oldal BGF: Bevezetés a Közgadaságtanba I, Budapest 2000., 141. oldal - 31 -
11. számú ábra50
A hulladék-feldolgozó és komposztáló gépek forgalmazásának piaci megoszlása Magyarországon 2010-ben
10% 30% Doppstadt Komptech Willibald
30%
Egyéb 30%
Az egyes berendezések piaci részesedése közel azonos, azaz 30-30-30%, míg a maradék 10%-ot az egyéb kategória teszi ki. Ide soroljuk a Husmann, TIM, Jenz, Neusson, Hammel és Bandit berendezéseket. A MUT-Hungária Kft.51 1991 óta van jelen hazánkban, az osztrák M-U-T Stockerau cég leányvállalataként, és elsősorban kommunális járművek értékesítésével, gyártásával, javításával, alkatrészeinek ellátásával foglalkozik. A Komptech GmbH aprító, komposztáló és szeparáló gépeinek forgalmazásával, nem sokkal a Doppstadt Hungária Kft. piaci megjelenése után kezdett el foglalkozni. A Városkert Kft.52 tevékenysége szintén több fajta – nem csak aprító és komposztáló – berendezés forgalmazására irányul. Termékei közt szerepelnek még rézsűkaszálók, nagyteljesítményű fűnyírók, kommunális alap-, és seprőgépek, rolba, gémes kaszák és mezőgazdasági vontatók. B. Az új belépők támadása Mondhatnánk, hogy ahogy növekednek az uniós környezetvédelmi elvárások, úgy jelennek meg sorra az újabb és újabb nevek a hulladék-feldolgozó és komposztáló gépek piacán, azonban itt jóval kisebb piacra kell gondolni, mint például a hagyományos FMCG termékek esetében. Jelen esetben gép márkákra kell gondolni és nem gépeket forgalmazó 50
A Doppstadt Hungária Kft. saját adatai alapján készített diagram M-U-T Hungária Kft. honlapja: http://www.m-u-t.hu/hun/mainframe.htm 52 Városkert Kft. honlapja: http://www.varoskert.hu/index.php?p=termekek 51
- 32 -
cégekre. A Doppstadt Hungária Kft a tényleges, azaz saját, Doppstadt márka gépeit forgalmazza. Ez talán az egyetlen cég Magyarországon, amely saját gépekkel tört be a piacra, pontosabban nyitotta meg a piacot 1992-ben, első belépőként. „Az ő szárnya alatt kúsztak be”53 a többiek, azonban ők már nem saját vállalattal, hanem csak a forgalmazás jogát adták át magyar cégeknek. Németországban, a Doppstadt hazájában ugyan jóval több vállalat tevékenykedik ezen a területen, de egy elég kötött piacról van szó, úgy gondolom hazánkban, jelenleg nem kell tartani jelentősebb volumenű új belépőktől. Amennyiben mégis sor kerülne rá, az új belépőknek komoly akadályt jelenthet a már piacon levők több éves tapasztalata, ismertsége, és megfelelő hazai referenciái. Olyan versenytársakkal kell szembe nézniük, amelyek nagyobb kihívást jelenthetnek számukra, mint a belépési korlát. A hazai piac telítettsége miatt erős reakciók várhatóak. C. A helyettesítő termékek és szolgáltatások A helyettesítő termékekre azért nem térnék ki külön, mert az aprító és komposztáló gépeknek nemigen van helyettesíthetősége, csak más gyártmányú és működési elvű komposztáló és hulladék-feldolgozó gépek. D. Vevők alkupozíciója A hulladék-feldolgozó és komposztáló gépek piacára általában elmondhatjuk, hogy a vevők alkupozíciója gyenge. Az Európai Unió által előírt követelményeknek való megfelelés majdnem hogy kötelezi az önkormányzati társulásokat és vállalkozásokat a berendezések beszerzésére. Természetesen uniós és egyéb támogatások igénybevételével, de az előzőekből adódóan ez nem olyan, amiről csak úgy lemondhatnak, ha a vállalati körülmények azt kívánják. Ezáltal például az árváltozásra a kereslet rugalmatlan, a „fogyasztók” érzéketlenül reagálnak rá. E. Szállítók alkupozíciója A Doppstadt Hungária Kft. beszállítója a német anyavállalat, a Doppstadt Calbe GmbH. A Kft. a gépeket az általa meghatározott áron értékesíti - kap egy fix géplistát az alapgépek és hozzájuk tartozó extrák áraival -, tehát nincs beleszólása az ármeghatározásba. Az aktív 53
Az idézetet Rummel Évától, a Doppstadt Hungária Kft. ügyvezető igazgatójától kölcsönöztem - 33 -
információs hálózat révén annyiban segíti a német vállalatot, és ezzel saját magát, hogy a magyar piaci igényeknek megfelelően javaslatot tesz a termékfejlesztésre és meghatározza a hazai igényeket. A beszerzések értékesítését a közbeszerzési törvény előírásai szabályozzák, tehát alkupozícióról nehezen beszélhetünk.
- 34 -
V. Belső környezet elemzése – SWOT-analízis A megfelelő és körültekintő tervezés érdekében nélkülözhetetlen a cégünk külső és belső környezetének megértése. Több olyan módszer ismert, melyet segítségként használhatunk, azonban én a leggyakrabban alkalmazott a SWOT-analízist54 választom. A modellben megjelenítjük a cég potenciális belső erősségeit és külső lehetőségeit éppúgy, mint a belső gyengeségeket és külső fenyegetéseket. Általa a vállalat fel tudja mérni reális lehetőségeit, a gyengeségeit erősségekké formálhatja, lehetőségeit kihasználhatja, a veszélyek – pontos meghatározásukkal – elkerülhetővé válnak. Előnyei közt szerepel az egyszerűség és rugalmasság. Felállításához nem szükségeltetik sok idő, elég ismernünk a vállalkozás és az adott iparág sajátosságait, ebből adódóan – külső szakember alkalmazása esetén - elkészítése olcsó, így a marketing stratégia elkészítésének költséghatékonyabb megoldását jelenti. A marketinginformációs-rendszer hiánya esetén is kitűnően alkalmazható, azonban hatásosságát és pontosságát is a rendszer révén lehet fokozni. A SWOT-analízisnek jelentős
szerepe van a menedzserek együttműködésének
elősegítésében, hiszen általa ismertté válnak egymás előtt a társmenedzserek gondolatai, elképzelései, így a felmerült problémák jelentős hányadára már a marketingtervek elkészülése előtt megoldást találnak.
54
Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest (2002) 106-112.oldal - 35 -
V. 1. A Doppstadt Hungária Kft. SWOT-analízise Erősségek magas piaci részesedés elsőként való megjelenés a piacon jelentős múlt megfelelő hazai referenciák neves és nagy nemzetközi kapcsolatokkal és referenciákkal rendelkező anyavállalat kiváló kapcsolat a partnerekkel kiváló kapcsolat a vásárlókkal (szakmai tanácsadás és kapcsolattartás) forgalmazott berendezések jó minősége, üzembiztonsága és megbízhatósága, hosszú élettartam termékfejlesztés a „fogyasztók” igényeinek figyelembevételével áru gyors kiszállítása megfelelő szakmai bemutatók, géphasználati felvilágosítás kiváló és szakképzett szakemberek megbízható és gyors szervízelés és alkatrészellátás a dolgozók és üzemeltetők folyamatos továbbképzése szilárd pénzügyi háttér kiváló technikai háttér megfelelő technológia használata a gépeknél (mobil rendszer) gépek távirányítós kezelhetősége saját gépek forgalmazása széles termékskála alacsony vevői alkupozíció más szerveződésekben tagság, vagy pártoló tagság (pl Köztisztasági Egyesülés) környezetvédelmi konferenciákon, rendezvényeken való rendszeres részvétel segítő információk közvetítése egyik potenciális ügyféltől a másik felé
Gyengeségek
Lehetőségek új Doppstadt gépek bevezetése akciók lehetősége aktívabb marketing tevékenység kommunikációs költségek minimalizálása az internet segítségével az interneten történő magyar nyelvű megjelenés szélesebb körű szponzoráció törvényi előírások szabályozása a komolyabb konkurens cégek kivonulása a piacról
Veszélyek konkurens cégek a piacon új versenytárs piacra lépése a gépek árának folyamatos emelkedése konkurencia gépei árának csökkenése a vevők elfordulása a magas árak és szállítási költségek miatti a potenciális ügyfélkör gépeinek egymás közti eladása-vétele unió leginkább nagy projekteket támogat
- 36 -
a magas piaci részesedés ellenére nem piacvezető a cég gépek magas szállítási költsége drága gépek alacsony marketing tevékenység lehetne több új vevő saját internetes honlap hiánya, vagy a központi honlap magyar nyelvű böngészésének hiánya a széles termékválaszték ellenére Magyarországon többnyire mobil típusokat használnak, a telepített rendszerek hiányoznak
V. 2. Javaslatok a SWOT-analízis alapján A SWOT-analízis felállítása után egyből feltűnhet, mennyivel több jellemzőt találtam a vállalat erősségeiből, mint gyengeségeiből. Ez mindenképpen pozitív, azonban nem szabad megelégednünk ennyivel, amennyire csak lehet, törekedni kell a gyengeségek kiküszöbölésére, a veszélyek elkerülésére, és élni kell a felmerülő lehetőségekkel. Az, hogy a lehetőségek és veszélyek száma is látszólag igen kevés, ne tévesszen meg senkit, annál fontosabbak lehetnek, s ezek az adott piaci helyzetből adódnak, melyet a későbbiekben fogok bővebben kifejteni. A vállalat erősségeihez túl sok hozzáfűznivalóm nincs, azonban a többinél van, ami magyarázatra szorul. Először is vizsgáljuk meg a gyengeségeket. Ugyan a cég elég nagy piaci részesedéssel rendelkezik, mégis két nagyobb vetélytárssal néz szembe. Velük szemben kiugróan magas növekedés a piaci összetétel és helyzet miatt nem lehetséges, azonban kisebb mértékű emelkedést reálisnak tartok. A magas szállítási költség (melyet a vevő áll) a berendezések Németországból való utaztatása miatt áll fenn, ám megfelelő logisztikai tervezéssel - és természetesen a Doppstadt Calbe GmbH-val való tárgyalás után – néhány %-át le lehetne faragni a díjnak. Amiben nehéz változtatni az a gépek drágasága, hiszen ezt az uniós előírásoknak megfelelő magas műszaki színvonal okozza, és a Doppstadt egyik fontos erőssége, hogy műszakilag színvonalas gépek gyártására törekszik. Legyen szó bármilyen piacról, a marketing tevékenység minden vállalat esetében fontos tényező. Termék/szolgáltatás piactól függően változhatnak a marketing lehetőségek, de mindenképpen szükség van rá. A hulladék-feldolgozó gépek forgalmazásának piacán korlátozva vannak ezek a lehetőségek. Ennek ellenére úgy vélem, nem használ ki minden opciót a vállalatnak és gépeinek szélesebb körű megismertetésére. Ezzel bővebben a marketingstratégia felállításánál foglalkozom majd. Gyengeségként írtam fel, hogy a hazánkban leginkább a mobil típusú berendezésekre van igény. Ennek legfőbb oka – mely külső tényezőkre vezethető vissza -, hogy a telepített rendszerek megvalósításához a nagyobb régiókban keletkező nagy mennyiségű hulladék szükséges. A magyar lakosság területi eloszlása és hulladéktermelése miatt sok esetben nem lenne gazdaságos a rendszer működtetése. A lehetőségek – minden olyan tendencia, ami a vállalat számára kedvező helyzetet teremt a növekedésre – között említeném az új technológiai gépek bevezetését. Új alatt a piaci igények alapján történő, műszakilag továbbfejlesztett berendezéseket értek. Például az
- 37 -
itthon még nem elterjedt finomaprító berendezéseket, melyek a magas kalóriaértékű hulladékok cementipari hasznosítására specializálódtak. Az időnkénti akciók bevezetése mind a vállalat, mind a leendő vevőknek megérné. A gyengeségeknél már említettem az alacsony marketingtevékenységet, amely azonban fejleszthető, így a lehetőségeknél is helye van. Az internetnek napjainkra meghatározó szerepe lett mindenki életében, legyen az vállalat, vagy magánember. A táblázatban említett kommunikációs költségek minimalizálása alatt többek közt a szakmai honlapokon való megjelenést értem. Bár az angol, német, spanyol, francia nyelvtudás igen elterjedt az üzleti életben, úgy gondolom, mégis pozitív lépés lenne, a központi Doppstadt honlap magyar nyelvű elérhetősége is, mert lehetnek olyan szakmai kifejezések például a gépleírások esetében, melyeket - az érdeklődők számára - a helyes és jobb érthetőség érdekében célszerűbb lenne magyarul olvasni. A törvényi előírásoknak való megfelelés elengedhetetlen feltétele a piacon maradásnak, tehát a cég a folyamatos és megfelelő műszaki fejlesztésekkel a minőségi maximumra törekszik. Ez egyfajta lehetőség, hogy továbbra is első osztályú kategóriás gépekkel lépjen piacra, és így éljen a köztudatban. Egyfajta lehetőségként merült fel bennem az is, ha az erősebb konkurens vállalatok kilépnének a hazai piacról, ezzel vélhetőleg az eladási arányai javulnának a Kft-nek. A piacon levő konkurens cégek, hol kisebb, hol nagyobb mértékben, de valamilyen szinten mindig veszélyt jelentenek. Már volt szó róla, hogy olyan új versenytárs belépésétől nem igen kell tartani, aki jelentős fenyegetést jelentene, mégis mindenképpen fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül őket. A gépek árának folyamatos emelkedése a nyersanyagok (acél, színesfémek) árának változása és az unió hatására történik. Az emissziós megfelelés alapján - konkrétabban az EU 97/68/EG; III b irányelv alapján - új gépeket/motorokat szerelnek a berendezésekbe. Ez 2011. január 1-től 5-10%-os áremelkedést jelent az SM géptípuson kívül az összes Doppstadt berendezés esetében. Ez sajnos olyan, minden gyártót érintő veszélyforrás mely ellen nem lehet védekezni. Fontos pont a vevők „elfordulása” a magas árak miatt. Ez valahol megint csak külső okokra vezethető vissza, ugyanis a közbeszerzési eljárásoknál, azonos műszaki paraméterek és kereskedelmi előírások biztosítása mellett a legolcsóbb ajánlat nyer. Tehát egy alapellentmondásba ütközünk, mert indulhat a vállalat a pályázaton, de esélye sincs sokszor megnyerni azt, még ha lenne is igény a Doppstadt gépekre. - 38 -
Újabb veszélyforrás, hogy az EU alapvetően nagy projekteket támogat, melyhez Magyarországnak „fel kell nőnie”. Erre épül a regionalitás elve, mely azt jelenti, hogy a területeknek össze kell fogniuk, és közösen pályázni, majd befektetni a hulladék-kezelő berendezésekre. Amíg ez az összefogás nehezen valósul meg, a Doppstadtnak is korlátozva vannak a lehetőségei.
- 39 -
VI. Fogyasztói magatartás A hagyományos értelemben vett fogyasztók esetünkben az önkormányzati társulások és egyéb hulladék-feldolgozással foglalkozó vállalatok, hiszen a gépeket ők veszik meg, esetleg bérlik. Abban, ahogy ez a piac jelenleg áll, tud működni és, hogy Magyarországon ilyen fokú az igény a hulladék-feldolgozó- és komposztáló gépekre, nagyon nagy szerepe van az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz. Megkockáztatom kimondani, hogy ha anno 1991-ben hazánk nem írja alá a csatlakozási megállapodást, és így (ettől a dátumtól kezdve) nincs olyan nagy kötelezettség a környezetvédelem területén való gyors fejlesztésekre, akkor mindez a folyamat, ami eddig végbement és azok a sikerek, amiket eddig elértünk ma korlátozott mértékben lennének. Elsősorban az uniós követelményrendszernek való megfelelés generálta a hulladékgazdálkodó cégek, önkormányzatok e területtel foglalkozó ágainak megjelenését. Az EU előírásai szerint, a meglévő támogatási rendszer igénybevételével a regionális projektek hatására a hulladékgazdálkodás helyzete egyre jobb55. Ezt a következő ábra is alátámasztja, melyen jól látható a 2003-tól kezdődő növekedés, mind a lakossági, mind az ipari/kereskedelmi szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok esetében: 12. számú ábra
A szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyiségének alakulása eredet szerint a koordináló szervezetek tevékenységében, 2003-2008.56
55
Rummel Éva, a Doppstadt Hungária Kft. ügyvezető igazgatója Beszámoló a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 55. oldal 56
- 40 -
A feldolgozó vállalatok megfelelő működésére nagy hatással van a lakosság. Az ő szemléletmódjukat kell megváltoztatni és a helyes irányba terelni, oly módon, hogy az önkormányzatok és egyéb környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek felvilágosítást és kellő információt nyújtanak a környezet védelme terén (energiatakarékos, környezetbarát életmód), s biztosítják számukra a szelektív hulladék-gyűjtés lehetőségét. Az elkülönített gyűjtés a hasznosítás elősegítése érdekében történik, amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak Az elkülönített hulladékgyűjtés tehát nem a cél, hanem a hasznosítás eszköze57. A lakosság hozzáállásának nagy szerepe van abban, hogy megérje benyújtani az uniós támogatásért való pályázatot és beruházni a hulladék-feldolgozó és újrahasznosító berendezésekre.
57
Dr. Hornyák Margit: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása, 22. oldal - 41 -
VII. Kutatási terv VII. 1. Kutatás célja Szakdolgozatomban a Doppstadt Hungária Kft. marketingstratégiáját vizsgálom. Úgy gondolom, a megfelelő marketingstratégia kidolgozásához ismernünk kell a fogyasztót, hiszen célunk többek közt az ő igényeinek kielégítése. A kutatás során azt szeretném megtudni, hogy a hulladék-feldolgozó iparban tevékenykedő vállalatok gép-vásárlási szokásai és szempontjai miben térnek el egymástól. Szeretnék képet kapni arról, hogy gép-vásárlás előtt melyek azok a kommunikációs eszközök, amelyek révén tájékozódnak a forgalmazó vállalatokról, termékeikről; miket tartanak fontosnak egy forgalmazó cég és gép kiválasztásakor és amennyiben ismerik a Doppstadt Hungária Kft-t, milyen tapasztalataik vannak velük és berendezéseikkel kapcsolatban. Kíváncsi vagyok a véleményükre, hogy miben látják erősségeit és gyengeségeit a vállalatnak. Ezeknek az információknak az ismerete segítség lehet a hatékonyabb marketingstratégia kialakításában.
VII. 2. Kutatás módszertana
VII. 2. 1. Szekunder kutatás
A piaci helyzet pontosabb megismerése érdekében, szekunder adatok elemzésével végeztem feltáró kutatást. A külső szekunder adatok a Doppstadt Calbe GmbH és a Doppstadt Hungária Kft adatállományából származnak.
VII. 2. 2. Primer kutatás
Kutatásaim során kvantitatív technikát alkalmaztam.
- 42 -
VII. 2. 2. 1. Kvantitatív kutatás Ahhoz, hogy a mintavétel és a statisztikai becslés eszközével hipotéziseimet igazolni, vagy cáfolni tudjam, kvantitatív kutatást végeztem. A leíró kutatáson belül egyszeri keresztmetszeti kutatást választottam kérdőíves megkérdezés alapján. Az adatgyűjtést strukturált módon hajtottam végre formális kérdőív használatával. A válaszadó cégek számára a kérdőíven feltüntettem a kutatás valódi célját, a kutatás közvetlenül zajlott. A kérdőíves megkérdezés egy része személyesen, de legtöbb esetben – a vállalatok elhelyezkedése okán – telefonos egyeztetést követően, elektronikus megkérdezés útján történt.
VII. 2. 3. Kérdőív szerkesztése
A kérdőív elején, az információszolgáltatási hajlandóság okán úgy gondoltam célszerű feltüntetni a megkérdezés célját. Mivel vállalatokról van szó, a kérdőív elején személyes kérdésként a céggel kapcsolatos kérdések szerepelnek, majd az ismeretre, „használatra” és beállítódásra, attitűdre vonatkozóak58. A kérdőívben nyitott és zárt kérdéseket egyaránt alkalmaztam, utóbbinál legtöbb esetben több válasz is adható volt.
VII. 2. 4. Mintavétel
Esetünkben a potenciális vásárlók teljes körének megkérdezése nem teljesen lehetetlen, azonban nagyon időigényes lenne, így mintavételt alkalmaztam. Az ország valamennyi megyéjéből próbáltam hulladék-feldolgozó vállalatokat megkérdezni, hogy kérdéseimre minél globálisabb választ kapjak. A mintavételnél elbírálásos módszert alkalmaztam, ami azt jelenti, hogy saját belátásom alapján választottam ki a minta elemeit. Olyan hulladékkezeléssel és/vagy komposztálással foglalkozó cégeket kerestem meg, akik tagjai a Köztisztasági Egyesülésnek - egyúttal ennek taglistája határozza meg a mintavételi keretet is.
58
Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás (2001), 64-68. oldal - 43 -
VII. 3. Hipotéziseim Dolgozatomban a hulladék-feldolgozó és komposztáló gépek fogyasztási szokásait vizsgálom, kíváncsi vagyok hulladék-feldolgozással foglalkozó vállalatok vásárlását megelőző és azt követő szokásaira, illetve a Doppstadt Hungária Kft-nek és gépeinek megítélésére. A kérdőívben szereplő válaszokat megvizsgálom, és azok alapján igazolom, vagy elutasítom az általam felállított és a következő sorokban olvasható hipotéziseimet: 1. A vállalatok legnagyobb arányban települési szilárd hulladék-lerakót üzemeltetnek, ami alapján feltételezem, hogy a Doppstadt Hungária Kft. legnagyobb bevétele is az ott alkalmazott típusú gépek értékesítéséből folyik be. 2. Magyarországon egyre több településen van lehetőség szelektív hulladékgyűjtésre, s a hulladék-feldolgozó vállalatok 45%-a, egyenként több mint 100 db gyűjtőszigetet üzemeltet, amelyek a további hulladékhasznosítási technológiák megvalósításának alapját képezik. 3. A legtöbb vállalat a telepein 6-nál több gépet üzemeltet, és ebből legnagyobb arányban 1-3 gép tekinthető a technológia gépeinek. 4. A vállalatok 50 %-a biztosan működtet a hulladék-feldolgozó gépei közt Doppstadt és/vagy Komptech és/vagy Willibald márkájút. 5. Dolgozatomban nagy jelentősége van a hulladék-kezelő gépekkel kapcsolatos tájékoztatásnak. A fogyasztók a legtöbb hulladék-feldolgozó gépekről szóló reklámmal a szakmai magazinokban, konferenciákon és szakkiállításokon találkozhatnak. 6. A gép kiválasztásakor legtöbben az árat és azt a tényt veszik figyelembe, hogy vásárlást követően a vevőknek folyamatos képzést nyújtanak a géphasználattal kapcsolatban. 7. Az ismerős véleménye a vállalatról/termékről, az első öt legfontosabb tényező közt szerepel. 8. A hulladék-feldolgozó vállalatok 99%-a hallott már a Doppstadt Hungária Kft-ről. 9. A vállalatok többsége ismeri, vagy hallott már a Doppstadt Hungária Kft-ről, de a megkérdezetteknek csak kb. a 30%-a áll velük kapcsolatban. 10. A Doppstadt gépek használói elégedettek a gépek minőségével és üzembiztonságával. 11. Gépi meghibásodás esetén, az azonnali szervizelés az, amivel leginkább elégedettek a Doppstadt gépvásárlók. 12. A vállalatok 40%-a vallja úgy, hogy van rá esély, hogy a jövőben Doppstadt gépet vesz/bérel.
- 44 -
VIII. Kutatási eredmények
VIII. 1. Szekunder kutatás eredményei A Doppstadt Calbe GmbH adatai alapján 2008 és 2010 között az alábbiak szerint alakult a gép eladások száma: 13. számú ábra
Az értékesített Doppstadt berendezések számának alakulása Európában 2008-2010-ig59
2008-ban a Doppstadt Hungária Kft. az össz értékesítés 0,39 %-át, 2009-ben az 1,9 %-át, 2010-ben pedig az 1,2 %-át tette ki. Ez darabszámra, 2008-ban 2 db, 2009-ben 7 db, és 2010-ben 5 db eladott gépet jelent. Annak ellenére, hogy globálisan 2008-ban sikerült a legtöbb Doppstadt berendezést eladni, hazánkban az volt az egyik legkritikusabb év, míg 2009 az egyik legsikeresebb, az összesítve eladott legkevesebb géphez képest. Ebből is látszik, hogy a magas hazai piaci részesedés ellenére az európai átlaghoz képest, Magyarországon igen kicsi a hulladék-kezelő gépek piaca. Az össz eladást tekintve, a berendezések ¾-ét tette ki az AK 430-as kalapácsos aprító, a DW 3060-as hengerműves aprító és az SM 518-as rostagép értékesítése. Az árbevétel 20 %-a származik alkatrészgyártásból. A Doppstadt Hungária Kft. 1992-es hazai megjelenése óta az eladott gépek géptípusonkénti megoszlását a követlező ábra szemlélteti: 59
Forrás: saját szerkesztés a Doppstadt Calbe GmbH adatállománya alapján - 45 -
14. számú ábra
A Doppstadt Hungária Kft. által értékesített berendezések típusonkénti megoszlása 60
Magyarországon a legnagyobb kereslet az AK típusú kalapácsos aprítóra, és az SM típusú rostagépre van, míg a legkevesebb érdeklődést a DW hengerműves aprítógép kapja. Az egyéb kategóriába tartoznak például az eszközhordozók, prizmaátforgatók, stb. Az SM típusú gépek vásrálói közül 61 %-ban, a DW típusúak közül 50 %-ban és az AK aprítógépek vásárlói közül 71 %-ban kerültek ki önkormányzati szervezetek, a többi ügyfél magánvállalkozás. A Kft. marketingtevékenységére szánt kiadás, mindössze az éves össz kiadás 1,5-2 %-át teszi ki.
VIII. 2. Primer kutatás eredményei A kutatást megelőzően egy huszonöt kérdésből álló kérdőívet állítottam össze a potenciális ügyfélkör vásárlási szokásainak és a Doppstadt-ról alkotott véleményüknek felmérésére. A felmérés egy része személyesen, egy része pedig elektronikus megkérdezés útján történt. 93 kérdőívet juttattam el a megkérdezettekhez és 86 érkezett vissza. Ezekből összesen 70et tudtam feldolgozni, mivel feltételként kötöttem ki a hulladék-kezelő és/vagy komposztáló berendezések üzemeltetését.
60
Forrás: saját szerkesztés a Doppstadt Hungária Kft. adatállománya alapján - 46 -
1. Melyik térségben található a vállalat/önkormányzati szerv, ahol dolgozik? Első kérdésként megkértem a válaszadókat, jelöljék meg melyik térségben található a vállalatuk. Százalékos megoszlásukat az alábbi ábra mutatja. 15. számú ábra
A válaszadók térség szerinti százalékos megoszlása61
Az ábráról leolvasva látható, hogy a legtöbb válaszadó 11, 4 % (8 db) Pest megyéből került ki, utána Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből és Budapestről egyenként 8,6 % (6 db), melyeket Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követett 5,7 %-kal (4 db). Vas, Somogy, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyék mindegyikéből a válaszadók 4,3 %-a (3 db), Tolna, Nógrád, Komárom-Esztergom, Heves és Baranya megyéből 2,9 %-a (2 db), végül Fejér megyéből 1,4 %-a (1 db) került ki. 2. A vállalat/önkormányzat üzemeltet-e települési szilárd hulladék-kezelő telepet, komposztálót, építési törmeléket ártalmatlanító, újrahasznosító telepet? A válaszadók legnagyobb arányban üzemeltetik a kérdésben szereplő telep valamelyikét. 82,9 %-uk, azaz 58 vállalat igennel, 17 %-uk, így 12 vállalat nemmel válaszolt. A következő kérdést ehhez kapcsolódóan tettem fel.
61
Forrás: saját szerkesztés - 47 -
3. Amennyiben igen, mely fajtáit alkalmazzák a települési szilárd hulladékkezelésnek? A harmadik kérdés a települési szilárd hulladék-kezelés alkalmazott fajtájára utalt. A 8. számú ábrán jól látszik, hogy a megkérdezettek a legnagyobb arányban – a vállalatok 72,9 %-a (51db) - települési szilárd hulladék-lerakót üzemeltetnek. Második a sorban a komposztáló üzemeltetése 55,7 %-kal (39 db), az építési bontási hulladékkezelő fenntartása 45,7 %-kal (32 db), előkezelő telep működtetése 11,4 %-kal (8 db), illetve az ország egyetlen hasznosító műjének, az égetőnek üzemeltetése 1,4 %-kal. 16. számú ábra
A válaszadók megoszlása az alkalmazott hulladék-kezelés szerint62
Hipotézisként megfogalmaztam, hogy a vállalkozások legnagyobb mértékben települési szilárd-hulladéklerakót üzemeltetnek. Az eredmények mutatják, hogy ez a feltételezésem igazolva lett, ráadásul magasan a legtöbb jelölés esett erre az opcióra. 4. Van-e a településen szelektív hulladékgyűjtés? Annak ellenére, hogy hazánkban még számos településen nem tették lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést, a válaszadók mindegyike igennel válaszolt. Bár a kettesszámú hipotézisem első felének igazolásához a szekunder adatokból kaptam kielégítő választ, a 100 %-os IGEN, azt mutatja, hogy már az ország valamennyi megyéjében kialakítottak szelektív hulladékgyűjtési lehetőséget, gyűjtőszigetek és hulladékudvarok felállításával. Ehhez kapcsolódóan tettem fel az ötödik kérdést.
62
Forrás: saját szerkesztés - 48 -
5. Amennyiben igennel válaszolt: az Önök által működtetett gyűjtőszigetek és/vagy hulladékudvarok száma? Erre a kérdésre hiányosan érkeztek válaszok. A 70 válaszadóból mindössze 43-an szolgáltak számadatokkal, 10-en jelölték be (darab megadása nélkül), hogy üzemeltetnek-e gyűjtőszigetet és/vagy hulladéklerakót, míg 17-en kihagyták a válaszadást. A cégek 61,4 százalékának válaszai alapján, összesítve az alábbi eredményt kaptam: 17. számú ábra63
Az üzemeltetett gyűjtőszigetek és hulladékudvarok száma (db) 1800 1600 1400
1575
1200 1000 800 600 400 200
39
0 Gyűjtősziget
Hulladékudvar
A csekély számú válaszadás ellenére, kíváncsi voltam melyek azok a térségek, amelyekből az értékelhető válaszok jöttek. A legtöbbet, 13,8 %-t Veszprém megyében adták, ezt követte Budapest és Pest megye, külön-külön 11,5 %-kal, majd az ezek után kiemelkedőbb értéket Zala megye mutatja a maga 9,2 %-ával. A többi válasz körülbelül egyenletesen eloszlott a maradék megyék közt. A legtöbb gyűjtőszigetet Budapesten találjuk, a budapesti vállalatok, a fenti ábrán megjelölt mennyiség 41 %-át üzemeltetik. Sajnos ennyi adatból nem tudom igazolni azt a feltevésemet, miszerint a hulladékfeldolgozó vállalatok 45%-a, egyenként több mint 100 db gyűjtőszigetet üzemeltet. Ez alapján azt kapjuk, hogy a vállalatok 45 %-a átlagosan 81 db gyűjtőszigetért felelős, tehát az eredmények alapján csak megcáfolni tudnám magam, hozzáteszem a teljes sokaság megkérdezése vezetne a megfelelő válaszhoz.
63
Forrás: saját szerkesztés - 49 -
6. Hány gépet üzemeltetnek? Ez a kérdés arra irányult, hogy összesen hány gép áll a rendelkezésükre, beleértve a „kiegészítő”, tehát a hulladék-kezelési technológián kívül használt gépeket is, mint például teherautók a szállításhoz. A megkérdezettek mindegyike válaszolt. Ez alapján a követező eredményekre jutottam: 18. számú ábra
A berendezések üzemeltetés szerinti megoszlása64
A vállalatok többsége, 44,3 %-a 6-nál több gépet üzemeltet, ami átlagosan 8 darabot jelent, 4-6 darab között a kérdezettek 41,4 %-a, míg 1-3 gép között 14,3 %-a volt. Ezzel a felállással hipotézisem, mely szerint a legtöbb vállalat a telepein 6-nál több gépet üzemeltet, alátámasztani látszik, mivel ha nem is nagy százalékban, de többen jelölték meg a „6-nál több” válaszlehetőséget, mint a másik kettőt. Ennél a résznél eszembe jutott, hogy vajon a térségi alapon való megoszlás hogyan alakulna, mennyire van hatással a vállalatok gép használatára az, hogy milyen fejlettségű megyében tevékenykednek. Az eredmények két megyében és a fővárosban mutatnak jelentősebb eltérést, ezek Győr-Moson-Sopron, Pest megye és Budapest, melyek a 25,4 %át teszik ki azoknak a válaszadóknak, akik 6-nál több gépet üzemeltetnek. Ez alapján úgy tűnik, van alapja annak, hogy a fejlettebb területeken való vállalkozásnak szerepe van az üzemeltetett gépek számában.
64
Forrás: saját szerkesztés - 50 -
7. Ebből hány tekinthető a technológia gépeinek? Itt már konkrétan a hulladék-kezelésre, mint technológia gépeire utalok, hiszen esetünkben ez a lényegesebb információ. A 11. számú ábra a válaszadók megoszlását mutatja ebből a szemszögből. 19. számú ábra
A technológia gépeinek száma szerinti megoszlás65
Erre a kérdésre szintén midnenkitől választ kaptam. Itt a sorrend pont az ellenkezője az előzőnek. Legtöbben, azaz 48,6 % azt nyilatkozta, hogy a hulladék-kezelő gépek közül csak 1-3 darabot üzemeltet, a válaszadók 34,3 %-a 4-6 darabot, míg jóval kevesebben, a kérdőívet kitöltők csupán 17,1 %-a tudja elmondani magáról, hogy 6-nál több gépért felelős. Ebben a kategóriában „kiemelkedőbb” arányban vesz részt Budapest és Pest megye. Ehhez kapcsolódó feltételezésem szintén beigazolódni látszik. Az eredmény kimagasló, azaz az 1-3 darabot üzemeltető vállalatok tényleg többen, a kutatás alapján 14 és 31,5 % kal többen vannak, mint a 4-6 gépet, illetve a 6-nál több gépet üzemeltetők. 8. Az Önök által használt technológiai gépek típusai? A válaszok között egyaránt szerepeltek késes, kalapácsos aprítók, különféle rostagépek, présgépek és keverőgépek. Ezek alapján összegezve, a válaszadók 71,4 %-a (50 db) írta, hogy gépei közt megtalálhatóak különféle aprítók, 64,3 %-uk (45 db) említett rostagépeket, 65
Forrás: saját szerkesztés - 51 -
34,3 % (24 db)-uk rendelkezik a technológia gépei közül présgépekkel, és 61,4 % (43 db) keverőgépekkel. Megvizsgálva a térség szerinti eloszlást arra a következtetésre jutottam, hogy legnagyobb arányban (46%) a dunántúli megyék írták , hogy berendezéseik közt aprítógépeket üzemeltetnek, megyék szerint a legtöbb rostagép üzemeltető (16%) Pest megyéből kerül ki, míg a présgépeket és keverőgépeket üzemeltetők közül kiemelkedőbb arányban vannak a Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyéből válaszolók (17% és 14%). Mely
9.
települési
hulladék-feldolgozó
gépek
forgalmazásával
foglalkozó
vállalattal/vállalatokkal állnak kapcsolatban? A 9. kérdésre, a megkérdezett vállalatok közül mindössze 47 %, azaz 33 darab válaszolt. Ez alapján a felsoroltak között szerepelt többek közt, a Komptech, Doppstadt, Willibald, Jenz, Neusson, Avermann, Boomag, Hammel, ETC, UNC. Egyik észrevételem, bár abszolút nem okozott galibát a kutatás elemzése eközben, hogy bár vállalatra kérdeztem rá, az esetek nagy százalékában például a Komptech és Willibald esetében, nem magát a forgalmazó vállalatot, tehát a MUT Hungária Kft-t és a Városkert Kft-t írták le, hanem magát a márkát. Éppen ezért a diagramon célszerűbbnek láttam én is a forgalmazók helyett magukat a márkákat említeni. 20. számú ábra
A válaszadók megoszlása aszerint, hogy mely márkák forgalmazóival állnak kapcsolatban 66
66
Forrás: saját szerkesztés - 52 -
Sajnos a hiányos válaszadás miatt nem tudom sem cáfolni, sem igazolni azt az állításomat, miszerint a vállalatok 50 %-a biztosan működtet a hulladék-feldolgozó gépei közt Doppstadt és/vagy Komptech, és/vagy Willibald márkájút, azonban ha azt vesszük, hogy a 33 válaszadó közül 20-an jelölték a Komptechet, 19-en a Doppstadtot és 17-en a Willibaldot úgy az arányok alapján ezt a feltételezésemet továbbra is fenntartom. 10.
Mely
települési
hulladék-feldolgozó
gépek
forgalmazásával
foglalkozó
vállalatot/vállalatokat ismernek ezeken kívül, vagy melyekről hallottak már? Ennél a pontnál a válaszadók ugyanazokból kerültek ki, akik az előzőre is válaszoltak, azonban nem mindenki. Erre már csak a kérdőívet kitöltők 40 %-a reagált, azaz 28 vállalat. Az általuk említett (szintén márka és nem forgalmazó cég!) válaszok között szerepelt, a 9es kérdésben is említett Komptech, Jenz, Willibald, Boomag, Doppstadt, illetve a kevésbé ismert JCB és New Holland. 11. Jelölje be, hol találkozott már hulladék-feldolgozó gépek reklámjával? 21. számú ábra
Jelölje be, hol találkozott már hulladék-feldolgozó gépek reklámjával?
Szakkiállítás
Szakmai magazin
Konferencia
Internet
Egyéb kiadványok
Szponzorálás 0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
80%
90%
100%
Egyéb kiadványok
Internet
Konferencia
Szakmai magazin
Szakkiállítás
2,8%
12,9%
81,4%
85,7%
94,2%
97,1%
Válaszadók megoszlása
Reklámokkal való találkozás szerinti megoszlás67
67
70%
Szponzorálás
Forrás: saját szerkesztés - 53 -
Lévén, hogy a hulladék-feldolgozó gépek piaca a B2B szektorhoz tartozik, másféle reklámozási módok alkalmazása javasolt, mint például a hagyományos mindennapi fogyasztási cikkek esetében. Aki nem ismeri ezt a szektort, de kicsit jobban belegondol, hogy mik lehetnek azok a kommunikációs csatornák, melyeken keresztül - a megfelelő célközönséget elérve - sikert érhetünk el a termékünk reklámozása terén, elsők közt gondolhat a szakmai magazinokra, vagy szakkiállításokra. Nekem legalábbis, mielőtt megkezdtem volna gyakornoki munkámat a Doppstadt Hungária Kft-nél, elsősorban ezek jutottak eszembe. Ennél a kérdésnél arra voltam kíváncsi, milyen más lehetőségek vannak, amire én nem gondoltam, és a kérdezettek, mint potenciális vásárlók, akik jobban felfigyelnek ezekre, mely opciókkal találkoztak már. A diagram alapján úgy tűnik nem jártam messze az igazságtól. Leginkább a különféle környezetvédelemről, és hulladékgazdálkodásról szóló szakkiállításon találkozhatunk a gépek reklámozásával, bemutatásával. Ezt az opciót a válaszadók 97,1 %-a jelölte meg. A szakmai magazinok tele vannak a különféle vállalatok szakmai cikkeivel és gépeik, berendezéseik bemutatásával, azonban a kérdezetteknek csak a 94,2 %-a találkozott velük. Mivel a legtöbb szakmai magazin egyben reklámújság is, úgy vélem, hogy a maradék 5,8 %, aki nem jelölte meg, vagy véletlen hagyta ki, vagy még nem találkozott ilyen újsággal. A megadott válaszlehetőségek közül, jelentős számban - 85,7 % és 81,4 % - jelölték még meg a konferenciákat és az internetet. Az egyéb kiadványok és a szponzoráció kevesebb jelölést kapott. Ezeket a válaszadók 12,9 és 2,8 %-a jelölte meg. Amik nem kaptak egyáltalán X-t (így a diagramon sem jelöltem), a TV, rádió, szabadtéri hirdetések, telefonos illetve postai DM értékesítés. Az eredmény alapján, a kutatás elején felállított hipotézisemet igazolni tudom. Azt állítottam, hogy „a fogyasztók a legtöbb hulladék-feldolgozó gépekről szóló reklámmal a szakmai magazinokban, konferenciákon és szakkiállításokon találkozhatnak”. Ebben összesen csak a sorrend felállításánál találok némi kivetnivalót. 12. Honnan tájékozódnak a forgalmazó vállalatokról, ha hulladék-feldolgozó gép vásárlására kerül sor? A 12. kérdésnél azok a kommunikációs eszközök érdekeltek, amelyeken keresztül informálódnak a kérdezettek a hulladék-feldolgozó gépekről és forgalmazó vállalataikról. Az összesített eredmények alapján állítottam össze az alábbi ábrát - 54 -
22. számú ábra
Honnan tájékozódnak a forgalmazó vállalatokról, ha hulladékfeldolgozó gép vásárlására kerül sor? 100,0% 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
Válaszadók megoszlása
Internet
Szakkiállítás
Szakmai magazin
Konferencia
Ismerős
Egyéb kiadványok
91,4%
88,6%
82,9%
77,1%
63,0%
4,2%
Válaszadók megoszlása aszerint, hogy honnan tájékozódnak a berendezésekről 68
Az elemzés arra engedett köveztetni, hogy általában a vállalatok mindegyike igénybe veszi a világhálót, pontosabban a válaszadók 91,4 % jelölte meg, mint olyan médium, amelyen keresztül a vásárlást megelőzően informálódnak a berendezésekről. Ezzel az első helyre került a listán, melyet másodikként a szakkiállításon való informálódás követ 88,6 %-os jelöléssel, harmadikként a szakmai magazinok böngészése 82,9 %-kal, majd a konferencián való érdeklődés, az ismerős általi informálódás, végezetül az egyéb kiadványok 77,1, 63 és 4,2 %-kal. Feltűnhet, hogy hogyan lehet az, hogy annak ellenére, hogy az előző kérdésben a szakkiállításon, szakmai magazinokban, majd konferencián és interneten láttak a legtöbben berendezésekről szóló reklámot (fontos a sorrend!), ha konkrét vásárlásról van már szó, akkor érdeklődésre és információszerzése viszont legtöbben az internetet veszik igénybe, majd a szakkiállításokat látogatják, melyet a szakmai magazin lapozgatása és a konferenciákon való részvétel követ. A válasz arra, hogy hogyan lehetséges, hogy legtöbben a szakkiállításon látják a reklámokat, azonban információszerzésre a legkevesebb időt az internet böngészése jelenti, míg szakkiállítás nincs minden nap, ráadásul jóval időigényesebb, a konferenciával együtt. A szakmai magazin megint egy könnyebb opció, azonban általában azok is elérhetőek a saját honlapjukon, a belső tartalommal együtt.
68
Forrás: saját szerkesztés - 55 -
13.
Jelölje be, mi az amit/amiket fontosnak tartanak egy gép vásárlásakor?
Mindenképpen fontosnak tartom azokat a szempontokat, melyeket a fogyasztók figyelembe vesznek a berendezések vásárlásakor. Ezekből igen sokat lehet tanulni, és ezek alapján fejleszteni a forgalmazó vállalatnak azokat a tulajdonságait, melyekről úgy gondolja, hogy a gyengeségei közé tartozhat. Az eredményt véletlenül se tévesszük össze a következő feladat eredményével! Ebben a feladatban a vállalatok csak azokat a tényezőket jelölték meg, melyeket fontosnak tartanak, így a diagram azt mutatja, hogy az adott opcióra hány szavazás érkezett. Míg a 14-es kérdésnél már az összes tényező között kellett egy sorrendet felállítani. 21. számú ábra Jelölje be, mi az amit/amiket fontosnak tartanak egy gép vásárlásakor?
100% 90% 80% 70% 60% 50% Tényezők megoszlása
40% 30% 20% 10% 0%
Tényezők megoszlása
Ár
Gépi meghibásodás esetén szervízelés
Márka
Az ügyfelekhez való hozzáállás
Géphasználati képzés a vevőknek
Internetes tájékoztatás – w eblapon levő
100,0%
92,9%
78,6%
67,2%
63,0%
24,3%
Ismerős véleménye a Vállalat ismertsége vállalatról/termékeir 17,1%
5,7%
Távirányítós kezelhetőség 5,7%
A válaszadók megoszlása aszerint, hogy miket tartanak fontosnak egy gép vásárlásakor69
A vállalatok egybehangzó véleménye szerint a fontos szempontok egyike az ár, mely 100 %-os jelölést kapott. Második helyen áll a gépi meghibásodás esetén nyújtandó azonnali szervizelés, melyet a kérdezettek 92,9 %-a jelölt meg. Ezt követte a márka, az ügyfelekhez való hozzáállás és a géphasználati képzés nyújtása a vevőknek, 78,6, 67,2 és 63 %-os megoszlással. Ha jól megfigyeljük a válaszadók megoszlását, jól látható, hogy ezek voltak a legsikeresebb opciók, tehát az igazán fontos szempontok, s nagyjából egy egyenletesen csökkenő tendenciát mutat az ábra a szavazatokat tekintve. Ezeket így egy csoportba vettem, míg a második kisebb csoport a maradék négy tényező. Ezeket jóval kevesebben 69
Forrás: saját szerkesztés - 56 -
illették X-el, azonban ez a tény semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül. Ebbe a csoportba tartozik az interneten való tájékoztatás, azaz a weblapon levő információk mennyisége és milyensége, melyet a válaszadók 24,3 %-a tart fontosnak, az ismerős véleménye a vállalatról/ termékről 17,1 %-os szavazati aránnyal, végül utolsó helyen holtversenyben a vállalat ismertsége és a gépek távirányítós kezelhetősége 5,7 %-os eredménnyel. Ezek alapján azt a feltevésemet miszerint „a gép kiválasztásakor legtöbben az árat és azt a tényt veszik figyelembe, hogy vásárlást követően a vevőknek folyamatos képzést nyújtanak a géphasználattal kapcsolatban”, 50%-ban cáfolni, 50%-ban igazolni tudom, mivel az ár tényleg az első helyen szerepel, ráadásul maximum jelöléssel, azonban a géphasználati képzést jóval kevesebben tartják fontos szempontnak, ami így csak az ötödik helyre csúszott. 14. Tegye növekvő sorrendbe (1- legfontosabb, 12 – legkevésbé fontos), melyek azok, melyeket leginkább és melyek azok, melyeket legkevésbé tartanak fontosnak a gépek vásárlásakor! Arra kértem a vállalatokat, hogy állítsanak fel egy sorrendet a megjelölt szempontokból. Ezzel arról próbáltam képet kapni, hogy - miután már tudom mik a fontos szempontok – a különböző tényezők milyen mértékben fontosak számukra. A következő táblázatban összesítettem, milyen eredményre jutottam. 6. táblázat
Ár Gépi meghibásodás esetén szervízelés Márka Géphasználati képzés a vevőknek Távirányítós kezelhetőség Környezetvédelmi szempontok a gépek működését tekintve Az ügyfelekhez való hozzáállás Ismerős véleménye a vállalatról/termékeiről Internetes tájékoztatás – weblapon levő információk mennyisége Vállalat nagysága Vállalat ismertsége A gépekről, újdonságoktól való tájékoztatás A tényezők fontossági sorrendje70 70
Forrás: saját szerkesztés - 57 -
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
A legtöbb első helyre való jelölést 65,7 %-kal az ár tényező kapta, ezt követte 28,6 %-kal második helyen a szerviz szolgáltatás és 25,7 %-kal harmadik helyen a márka. Ezek közül a tényezők közül, mind a három szerepel az első 3 hely mindegyikén, de a sorrend végül így alakult. Ez alapján egy újabb feltevésemet kell megcáfolnom, ugyanis az ismerős véleménye nem szerepel az első öt hely egyikén sem. 15. Ismerik Önök a Doppstadt Hungária Kft-t? Annak ellenére, hogy - a kérdezettekkel megegyezően - a Doppstadt Hungária Kft. is a Köztisztasági Egyesülés tagja, a válaszadóknak csupán 95,8 % ismeri a céget. Ez azt jelenti - az eredmények alapján -, hogy ezt a hipotézist is el kéne vetnem, azonban ez a pár százalék eltérés olyan kevés, hogy a teljes sokaságot vizsgálva esélyes lenne a feltevés. 15/a Amennyiben igennel válaszolt, hol találkozott először a cég nevével? 22. számú ábra
Aválaszadók Doppstadt-tal való találkozása szerinti megoszlás71
Habár a kérdésben szerepelt, hogy „először” való találkozás, a válaszadók nagy része ezt nem vette figyelembe, és bejelölt minden olyan opciót, mely folyamán már találkozott a cég nevével. Ez alapján arra az eredményre jutottam, hogy a legtöbben szakkiállítások alkalmával találkoztak a vállalattal, de sokan vannak, akik a szakmai magazinokból (pl. 71
Forrás: saját szerkesztés - 58 -
Hulladéksors) ismerik, konferenciák során hallottak róla, vagy találkoztak vele. Kevesen, de vannak olyanok, akik egyéb kiadványokban találkoztak a nevével, nem sokkal kevesebben ismerős által, és a legkevesebben az internethasználat során lettek tájékoztatva róla. 15/b Az Önök vállalata kapcsolatban áll-e a Doppstadt Hungária Kft-vel? 23. számú ábra
A válaszadók Doppstadt Hungária Kft-vel való kapcsolata szerinti megoszlás72
A diagram alapján – a széleskörű ismertség ellenére – a vállalatoknak csak 28 %-a áll kapcsolatban a Doppstadt-tal. Úgy véltem ezt célszerű megvizsgálni térségi elhelyezkedés alapján is. Kíváncsi voltam, hogy csak pár magyarországi térségre korlátozódik-e a Doppstadt – Köztisztasági Egyesülésen belüli - ügyfélköre, vagy arányosan szétszórtan az országban. Arra az eredményre jutottam, hogy arányait tekintve talán a legtöbben GyőrMoson Sopron és Pest megyéből kerülnek ki, de ezen nincs jelentősebb tömörülés megyéken belül. Hipotézisként megfogalmaztam, hogy „a vállalatok többsége ismeri, vagy hallott már a Doppstadt Hungária Kft-ről, de a megkérdezetteknek csak kb. 30%-a áll velük kapcsolatban”. Ha úgy vesszük, hogy a kb. 30 % az pontosan 28 %, akkor az eredmény alapján ez a hipotézis igazolva van.
72
Forrás: saját szerkesztés - 59 -
15/c Használtak-e már Doppstadt gépeket? 24. számú ábra
Használat szerinti megoszlás73
Ez az eredmény abból a szempontból igen érdekes, hogy a válaszadók 28 %-a nyilatkozta azt az előző kérdésnél, hogy kapcsolatban állnak a Kft-vel, azonban itt 42 % mondja ki, hogy használta már a cég által forgalmazott gépeket. Valószínűnek tartom, hogy közszolgáltatók és/vagy magánvállalatok egymás közti kölcsön, vagy bérbeadása is szerepet játszik az eltérésben. Mindemellett, bár hosszú a berendezések élettartama (10-15 év), lehetséges, hogy a múltban kapcsolatban álltak a céggel, de jelenleg már nem. 15/d Amennyiben másfajta települési hulladék-feldolgozó gépeik is vannak, mi volt a váltás oka, vagy amiért nem csak egy forgalmazó vállalattól vásároltak? Erre a kérdésre igen kevés választ kaptam. Valószínűleg, mert a legalapvetőbb válasz egészen egyszerű, mégpedig az a tény, hogy a közbeszerzési pályázatokat, a közbeszerzési törvény előírásai szerint, legtöbbször a legolcsóbb ajánlattevő nyerheti el. Ez azt jelenti, hogy gép típustól függően, ha nem is nagymértékben, de vannak eltérések a forgalmazók által értékesített termékek áraiban. A válaszadók közül legtöbben a „drága gépek”-re hivatkoztak, amit az előbb említettekkel hozok összefüggésbe.
73
Forrás: saját szerkesztés - 60 -
15/e Milyen típusú Doppstadt gépeik voltak/vannak jelenleg? A kérdezettek 42 %-a válaszolta meg a kérdést, melyek között legnagyobb arányban, 57,1 %-ban az AK típusú aprítógépeket használják, ezen belül az AK430, AK230 és AK250 berendezéseket. Második legtöbb említést, 46,2 %-ban az SM típusú rostagép kapta, ezen belül írták az SM518, SM414 és SM620-as gépeket. Egy vállalat írta a DW2560-as hengerműves aprítót. 15/f Egy ötfokú skálán jelöljék be, mennyire elégedettek a Doppstad Hungária Kft esetében az alábbiakkal (1- Teljesen elégedett, 5- Egyáltalán nem vagyunk elégedettek): Mindenképpen fontosnak tartottam egy olyan kérdést összeállítani, melyben a Doppstadt gépet üzemeltetők értékelik a Kft-t. Először úgy véltem célszerű egy zárt kérdéssel kezdeni, méghozzá értékelő skála használatával. Sokkal nagyobb a válaszadási hajlandóság, amennyiben meg vannak határozva a válaszadási lehetőségek és a kérdőívet kitöltőnek csak X-elgetnie, vagy aláhúznia kell. A tulajdonságok meghatározása után, arra kértem a vállalatokat, hogy egy ötfokú skálán értékeljék a forgalmazót. 25. számú ábra
Az egyes tényezők átlagos elégedettsége74 74
Forrás: saját szerkesztés - 61 -
Miután megvizsgáltam a válaszokat, és átlagoltam a pontszámokat, a 21. számú ábrán látható eredményre jutottam. A skálán 1-es számmal jelöltem a „teljesen elégedett” és 5-sel az „egyáltalán nem vagyunk elégedettek” opciót. A legrosszabb értékelést a gépekről és újdonságokról való tájékoztatás kapta, átlag 4 ponttal, ezt követte négyes holtversenyben átlagosan 3 ponttal a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele a gépek működését tekintve, a vételtől való rövid kiszállítási idő, az árak és az internetes tájékoztatás. Aránylag jó véleménnyel vannak a gépek minőségét, üzembiztonságát és megbízhatóságát tekintve,
mely
átlagosan
2
pontot
kapott.
Gépi
meghibásodás
esetén
a
szervizszolgáltatással, és az ügyfelekhez való hozzáállással igencsak elégedettek a válaszadók, míg legelégedettebbek a nekik szóló géphasználati képzéssel voltak. Hipotéziseim ebben a témában a következők voltak: 1. A Doppstadt gépek használói elégedettek a gépek minőségével és üzembiztonságával. 2. Gépi meghibásodás esetén, az azonnali szervizelés az, amivel leginkább elégedettek a Doppstadt gépvásárlók. Mivel a minőséget, megbízhatóságot és üzembiztonságot átlagosan 2 ponttal értékelték, ami pontosan azt jelenti, hogy elégedettek vele, így az első hipotézisem igazolva lett. A másodikat sajnos meg kell cáfolnom, mivel – bár 1,5 ponttal így is nagyon jó értékelést kapott a szervízelés – a leginkább elégedettek a géphasználati képzéssel voltak a válaszadók. 15/g Miben látják a Doppstadt Hungária Kft legnagyobb erősségét a többi vállalattal szemben? Az előző, zárt kérdés nem elégítette ki a kíváncsiságomat, ezért a következő két kérdésnél megpróbálkoztam nyitott kérdéseket alkalmazni, azzal a céllal, hogy saját, megfogalmazott véleményt is lássak. Az érdekelt, hogy az előbbiekben megadott tulajdonságokon kívül mi jut még eszükbe, amit esetleg kihagytam és fontosnak tartanak megemlíteni, ha a vállalat erősségéről van szó. Sajnos az eredményt tekintve ez a kérdés nem aratott nagy sikert, mivel a vállalatok 86 %a kihagyta, a maradék 14 %, meg az előző kérdésben látható tulajdonságok valamelyikét írta be.
- 62 -
15/h Miben látják a Doppstadt Hungária Kft gyengeségeit a többi vállalattal szemben? Erre a kérdésre ugyanazt tudom mondani, mint a 15/g-re. Sem az erősségeiről, sem a gyengeségeiről nem kaptam új információt, így ezek a kérdések értékelés szempontjából kihagyhatóak. 15/i A gépvásárlás mellett, vették-e már igénybe az internetes honlapjukon levő szolgáltatásaikat? A válaszadók 78,8 %-a még nem vette igénybe a Doppstadt nemzetközi honlapján levő szolgáltatásait, 21,2 %-uk nem válaszolt. 15/j Önök vásárolnának tőlük a jövőben gépet/gépeket? Végül utolsó kérdésként a jövőbeni tervekről érdeklődtem, pontosabban arról, hogy ha lehetőség adódna rá, a vállalatok vennének-e a jövőben Doppstadt gépeket. Az eredmény itt már kicsit változatosabb volt. 26. számú ábra
Jövőbeni vásárlás lehetősége szerinti megoszlás75
75
Forrás: saját szerkesztés - 63 -
A teljes minta 60 %-a válaszolt erre a kérdésre, azaz 42 vállalat. Ez alapján 21,4 %-uk jelölte az igent, kicsit több, 26,2 % jelölte inkább a nemet, és a legtöbben bizonytalanul álltak a kérdés előtt, ők – 52,4 % - választották a nem tudom/nem válaszol opciót. Hipotézisemet, miszerint „a vállalatok 40%-a vallja úgy, hogy van rá esély, hogy a jövőben Doppstadt gépet vesz/bérel” nem sikerült bizonyítanom. A nem tudom/nem válaszol lehetőséget választókat nem tudom értékelni, így csak 21,4 % az, aki vásárolna.
VIII. 3. Kutatások összegzése A kérdőívezés során azt tapasztaltam, hogy a vállalatok kifejezetten segítőkészen viselkedtek, ezzel nagyban megkönnyítve a feladatomat. A kiküldéseket és személyes megkérdezéseket követően, míg minden kérdőív befutott hozzám, 5 hét telt el. Az elemzés során kiderült, hogy a legtöbb kérdésre a vállalatok nagy része válaszolt, ezáltal azokat értékelni tudtam, és csak 1-2 kérdés volt, mely a válaszok hiánya, illetve a „nem megfelelő” válaszok miatt értékelhetetlenek voltak. A megkérdezett vállalatok, akik esetében feltételként kötöttem ki a hulladék-kezelő gépek működtetését, a tevékenységi területük alapján, az ország valamennyi megyéjét lefedték, ami azért szerencsés, mert így a különböző térségeket is össze tudtam hasonlítani egy-egy kérdéscsoportnál, ahol azt szükségesnek tartottam. Az elemzést követően kérdésenként vizsgáltam meg, a már korábban megfogalmazott hipotéziseimet, melyek közül egy részét igazolni tudtam, de egy részét cáfolnom kellett. Ezek alapján, igazolást nyert az a feltételezésem, hogy a vállalatok legnagyobb arányban települési szilárd hulladék-lerakót üzemeltetnek, ami alapján úgy véltem, hogy a Kft. legnagyobb bevétele is az ott alkalmazott gépek értékesítéséből folyik be; a legtöbb vállalat a telepein 6-nál több gépet üzemeltet, de ezekből általában csak 1-3 gép tekinthető a technológia gépeinek; a legtöbb hulladék-gépekről szóló reklámmal a szakkiállításokon, szakmai magazinokban és konferenciákon találkozhatunk; a vásárlást megelőzően a gép kiválasztásánál a legtöbben elsősorban az árat veszik figyelembe; a nagyfokú ismertség ellenére, csak a vállalatok 30%-a áll kapcsolatban a Doppstadt Hungária Kft-vel illetve a Doppstadt berendezések használói mind elégedettek a minőséggel és üzembiztonsággal. Amit cáfolnom kellett, az a feltételezés, miszerint az ár mellett a géphasználati képzés a másik tényező mely fontos szempont a vásárlásnál; a fontossági sorrendben az ismerős véleménye, az első 5 hely valamelyikén szerepel azon szempontok közül, melyeket
- 64 -
figyelembe vesznek a vásárlásnál és a szervizszolgáltatás az a tényező, mellyel leginkább elégedettek a Doppstadt gépek működtetői. Voltak olyan hipotézisek is, melyeket a hiányos válaszadás miatt nem tudtam sem igazolni, sem cáfolni. Ezek között szerepelt, hogy a vállalatok 45%-a, egyenként, több, mint 100 db gyűjtőszigetet üzemeltet; a megkérdezettek 50%-a biztosan
működtet a hulladék-
feldolgozó gépei közt Doppstadt és/vagy Komptech és vagy Willibald márkájút; a hulladék-feldolgozó vállalatok 99%-a hallott már a Doppstadt Hungária Kft-ről, illetve hogy a vállalatok 40%-a szerint van esély rá, hogy a jövőben Doppstadt berendezéseket vegyen.
- 65 -
IX. Marketingstratégia IX. 1. Célpiac meghatározása és pozicionálás A megfelelő stratégia elkészítésének elengedhetetlen feltétele a célpiac meghatározása és a pozicionálás. IX. 1. 1. Célpiac meghatározása A Doppstadt berendezések a hulladék-feldolgozó gépek piacán találhatóak. A Doppstadt Hungária Kft. – a B2B szektoron belül - olyan önkormányzati szerveknek és magánvállalatoknak értékesít, melyek a települési szilárd hulladék-feldolgozásban, újrahasznosításban, illetve komposztálásban érdekeltek, ezen a területen tevékenykednek. Ezeket a gépeket csak ők használják, többek közt az Európai Unió és a közbeszerzési törvény előírásai, és a nagy anyagi ráfordítás miatt. Az általam meghatározott piac igen kisméretű, hiszen kutatásaim során kiderült, hogy a közszolgáltatásnak e területével kevesebb, mint 100 vállalat foglalkozik, ezen kívül vannak még ugyan magánvállalatok, de szintén kevesen, 10-15-en, melyek a faaprítás területén, illetve a régi lerakók rekultivációin dolgoznak. Területi elhelyezkedésüket tekintve azt lehet mondani, hogy az ország egészét átfogják. IX. 1. 2. Pozicionálás A pozicionálás azt jelenti, hogy a terméknek - esetünkben a Doppstadt gépeknek - olyan tulajdonságot kell találni, mely megkülönbözteti a többi berendezéstől, ugyanakkor versenyelőnyt biztosít számára. A Doppstadt berendezések erőssége a megbízhatóság, ami alatt az üzembiztonságot és magát a minőséget is értem. A fogyasztói igényeket (és az uniós követelményeket) figyelembe véve, a német gyárban folyamatos fejlesztéseken végeznek a gépeken. A jó minőség és megbízhatóság mellett a megfelelő árteljesítményarány, illetve a fajlagosan alacsony üzemeltetési költségek azok a tényezők, melyek a magas árakat elviselhetőbbé teszi a vásárlók számára is.
- 66 -
IX. 2. Marketing-mix elemek IX. 2. 1. Product = Termék A 90’-es évek eleje óta – EU-s csatlakozási egyezmény aláírásával - igény van a hulladékkezelő és újrahasznosító gépekre. A berendezéseknek rengeteg, időközönként változó európai uniós műszaki követelménynek kell megfelelniük, nem beszélve a fogyasztói igényeknek való megfelelésről, ezért a folyamatos termékfejlesztés elengedhetetlen velejárója a gyártási folyamatnak. A gépek CE minősítéssel rendelkeznek, a gyártók természetesen az ISO 14000 előírásai szerint tevékenykednek. A Doppstadt Hungária Kft. számos hulladék-kezelő és komposztáló berendezést forgalmaz. Ezek közül hazánkban a legnépszerűbbek közé tartozik az AK230 kalapácsos aprító, a DW3060 hengerműves aprító és az SM418 illetve SM620 rostagép. Mindegyik berendezésről elmondható, hogy üzemeltetésük alacsony zajszinttel jár, összeállításuknál nagy figyelmet kap a megfelelő technológia alkalmazása, mely az alkatrészkopás minimalizálását is célul tűzi ki, robosztus kivitel, hosszú élettartam, az alkatrészek/elemek egyszerűen és gyorsan cserélhetők, a motor két oldalról könnyen hozzáférhető, egyszerű adatbevitel és kezelhetőség, multifunkcionális vezérlő, rádió távirányítású gépkezelési lehetőség, gyors üzembe helyezés, karbantartásuk egyszerű, fajlagosan alacsony az üzemeltetési költségük, a környezetvédelmi szempontoknak megfelelnek, a gépek egymással jól kombinálhatók. A berendezésekkel kapcsolatban elsősorban a megbízhatóságra kell helyezni a hangsúlyt. Ezeknél a termékeknél nincs csomagolás, s értékesítésük sem úgy zajlik, mint egy hagyományos boltban. Az internetre feltöltött és a Kft. irodájában megtalálható nyomtatott, papíralapú prospektusban kell minden információt megadni a berendezésekről: a termékleírásokat, előnyeiket, paramétereiket (össztömeg, a főbb elemek mérettel
- 67 -
kapcsolatos adatai, a motor típusa és teljesítménye), fényképeket róluk munka közben. Kihangsúlyoznám, hogy például a legjobb minőségű motorokkal működnek a gépek. Úgy vélem, hogy ezeknél a termékeknél fontos az egyedi külső, ami által megkülönböztethetővé válik a többi géptől. Ezért mindenképpen pozitív dolognak tartom az egységes megjelenést, a narancssárga külsőt és fekete feliratot, ami a logó színeit tükrözi. Egyik típusnál megjelenik a bika a külső borításon, mely azt a hatalmas erőt szimbolizálja, amivel a gép működik. Bár minden vásárló igénybe veheti a géphasználati képzés lehetőségét, az EU-s előírásoknak megfelelően kap a berendezés mellé útmutató könyvet, a magyar nyelvű „kezelési útmutatót” mindenképpen fontosnak tartom röviden ismertetni magán a gépen is, például a gépház ajtajának belső részén, képekkel illusztrálva, mellette feliratosan egyaránt. IX. 2. 2. Price = Ár Mint a legtöbb vállalatnak, a Doppstadt Hungária Kft-nek is a – lehetőleg - árbevétel arányos profit elérése a cél. Csakhogy a hulladék-kezelő berendezések piaca kicsit másképp működik. A Kft-nek nincs beleszólása az árképzésbe. Az anyavállalattól minden gépre egy listaárat kap, amely az összes EU-s országban egységes, tehát a gyártó által meghatározott. Minden egyes gépre meg van határozva egy alapár, és alatta az opciós lehetőségek, melyeket az elvégzendő feladat tükrében választ a vevő az alap géphez. Ezen felül vannak az „extrák”. Például a rostagép esetében az alapárban nincs benne a rostadob, hanem a dobokat a lyuk nagyságától függően, külön kell kiválasztani (akár több különféle lyuknagyságú elemet vásárolhat, hogy azokat később cserélgesse). Mindez azt jelenti, hogy a Kft-nek a listaár és az eladási ár közti különbözet jár, abból kell fenntartania magát, ami 15-20 %-os részesedést jelent minden gép után. Ezt a 15-20 %-ot azért nem tudja növelni, mert, mint már egy korábbi fejezet kapcsán említettem, a közbeszerzési pályázatokat a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalat kapja meg, így ha nem akarja elveszíteni a vevőket, kénytelen egy bizonyos ársíkon mozogni. A szállítási költség a legtöbb esetben a vevőt terheli, melyet a közbeszerzési paritás határoz meg, kivételt képezhet az eljárás DDU paritása. Levonva a következtetést, az ár esetében- a marketingstratégia szempontjából – nem tudunk változtatni.
- 68 -
IX. 2. 3. Place = Értékesítés A Doppstadt Hungária Kft. által forgalmazott berendezések értékesítését is ők maguk végzik. A Doppstadt Calbe GmbH - mint gyártó cég és anyavállalat egyben – szállítja be országunkba a Kft. által megrendelt berendezéseket. Raktári készlet nem áll rendelkezésre, a rendelés után kezdik meg a berendezések gyártását, és a gyártás után, azokat egyből szállítják a megrendelőnek. A Doppstadt Hungária Kft, mint kizárólagos forgalmazó és értékesítő adja el a terméket a végső fogyasztónak, azaz az önkormányzati szerveknek és magánvállalatoknak. Tehát esetünkben egy rövid értékesítési láncról beszélünk, hiszen a Doppstadt Hungária Kft. csak egy állomás a gyártó és a végső fogyasztó között. A Doppstadt Calbe GmbH a gyártási idő hosszúságát a a tervezés hatékony szervezésével próbálja kompenzálni. Mivel kizárólagos forgalmazóról van szó, a Doppstadt hulladék-kezelő gépek értékesítése Magyarországon, egy helyen történik, mégpedig a Doppstadt Hungária Kft. budapesti telephelyén. A berendezések esetében nem tudunk többféle értékesítési helyet megjelölni, mivel nem szokványos árupiacról van szó, és a piac kicsi ahhoz, hogy több telephelyet működtessen a cég. Az értékesítés két csoport felé történik. Egyrészt vannak az önkormányzati szervezetek, melyeknek a sikeres pályázatok útján történik az eladás, másrészt az a kisszámú magánvállalkozó melyeknek projektek keretében értékesít a cég. IX. 2. 4. Promotion = Piacbefolyásolás A hulladék-feldolgozó berendezések piacára – mint B2B szektor, és mint az EU generálta gazdasági környezet – eltérő piacbefolyásolási és kommunikációs stratégia jellemző. A lehetőségek tárháza szűkebb, és más jellegű, mint például a fogyasztási cikkek piacán. A kommunikációs eszközökön belül hangsúlyosabbak a személyre szabottabb csatornák. A B2B marketingkommunikációnak egyik legrégebben használt eszközei a prospektusok. A potenciális ügyfelek jelentős részének beszerzési döntését a prospektusok anyagai befolyásolják. A Doppstadt Hungária Kft.
gépkategóriánként
rendelkezik saját
prospektussal, mely lényeges eszköze a kommunikációjának. Nagyon fontos a megfelelő megjelenés és a rajta közölt információ. Úgy vélem a Doppstadt ezzel megfelel az elvárásoknak, a prospektusai igényesek és az áron kívül – melyet ajánlattétel útján közöl a vevővel - minden szükséges termékinformációt tartalmaznak. Angol, német és magyar nyelven egyaránt megtalálhatóak az irodában, szakkiállítás alkalmával a saját pulton.
- 69 -
Fontosnak tartom a potenciális ügyfelek és a már meglévő ügyfélkör aktuális berendezésekről, újdonságokról való tájékoztatását. Életben levő pályázattól függően, postai úton, prospektusok eljuttatásával tájékoztatnám őket berendezéseinkről. Mind
a
külföldi
(IFAT),
mind
a
magyarországi
(ÖKOTECH,
INDUSTRIA,
ÖKOINDUSTRIA) szakkiállításokon való részvétel igen jelentős eleme a vásárlók tájékoztatásának. Mint, azt a kutatás alapján is megállapítottam, sokan a kiállítások alkalmával tájékozódnak a forgalmazókról és berendezéseikről, így fontos, hogy a legtöbb - tevékenységi kör alapján - témába vágó kiállításon, vagy konferencián képviseltesse magát a Doppstadt. Az interneten való tájékoztatás csupán a saját honlapon történik. Ezt továbbgondolva, mivel összesen körülbelül 120 vállalat van, tehát abszolút belátható a potenciális ügyfélkör, jó ötletnek tartanám, nem csak a prospektusok formájában való tájékoztatást, hanem az interneten történő, kezdetben cég, majd termékismertetők körbeküldését a vállalatok között. Berendezéseket népszerűsítő hirdetés, szakmai cikk évente egyszer jelenik meg a havonta megjelenő szaklap valamelyikében. Legutóbb, másfél hónapja, a Hulladéksors c. szakmai folyóiratban jelent meg egy oldalas termékismertető formájában, melyet a 3-as számú mellékletben láthatunk. A ritka megjelenés okát a média megjelenés drágaságával magyarázzák. Véleményem szerint ezen lehetne változtatni, mivel a megjelenés 5000 forinttól egészen 290 000 forintig terjed, és bár a legutóbbi egy oldalas volt, melyért körülbelül 190 000 forintot fizetett a cég, az egy-két alkalommal gyakoribb szakmai újságban való megjelenés, szakmai cikk formájában, kisebb felületen, például negyed oldalon hatásos kommunikációnak bizonyulhat. „Eladáshelyi” marketingként az időközönkénti gépbemutatók szolgálnak, mely az irodától független telepen történik. Ez a kommunikációs eszköztár elengedhetetlen kelléke, hiszen általa kipróbálhatóvá válnak a berendezések és személyesen is kiemelhetők, illetve bizonyíthatók az erősségei, és a leendő vevőkkel is közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki. Az eladásösztönzés másik fajtája, melyet a vállalat a kezdetektől fogva alkalmaz, az ügyfelei részére, karácsonykor kiküldött ajándékkosár, a benne levő különféle ajándékokkal. Fontos, hogy mindenképp legyen benne valami a Doppstadt-tól, rajta a saját logóval. Ez személyesebbé teszi a vállalatok közötti kapcsolatot és azt erősíti az ügyfélben, ami egyébként igaz is, hogy fontos szereplője a cég életének, és szeretnék, ha a jövőben is ügyfelei között tudhatnák.
- 70 -
Amit hiányolok a marketing eszköztárból, az akciók. Úgy vélem, bizonyos időközönként, mondjuk félévente egy-egy termékre, vagy a berendezés kiegészítő elemeire 5-10 %-os akciót lehetne meghirdetni. Mivel a gépekre való befektetésnél nagy összegről van szó, minden egyes százalék elengedése segítség a vállalatok számára. A Doppstadt Hungária Kft. pártoló tagja több szervezetnek, de a szponzorációs tevékenység mindeddig nem szerepelt a saját profiljában, így különféle eseményekre – melyeknek nem támogatói a szervezetek, melyeknél tag - ezt a tevékenységét is kiterjeszteném. Ez alatt értem a különféle környezetvédelemmel, ezen belül is a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kiállításokat, konferenciákat, nagyobb volumenű kampányokat. A partnerek számára a fentiekben leírtak mindegyike ösztönző jelleggel bírhat a Doppstadt berendezések és elemeik megvásárlására.
- 71 -
X. Összefoglalás Dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a környezetvédelemben, mint iparon belül tevékenykedő vállalat - a Doppstadt Hungária Kft. – helyzetét, felmérjem a hulladékkezelő gépekkel kapcsolatos fogyasztási szokásokat, és, többek közt ez alapján a jelenlegi marketingstratégia mellett, egy hatékonyabb stratégiára adjak javaslatokat. A dolgozatból kitűnik, hogy mivel ez a gazdasági terület leginkább az Európai Unióhoz történő csatlakozás hatására alakult ki, s azóta is szorosan kötődik hozzá, és függ tőle, igen nehéz megfelelő marketingstratégiát felállítani. Ennek oka a jogi szabályozás mellett az a tény, hogy csak pályázatok útján lehet a berendezésekhez hozzájutni. A dolgozatban próbáltam a lehető legalaposabban elemezni a vállalat külső, és belső környezetét, az iparági versenyhelyzetet. Ezek alapján javaslatokat tettem a gyengeségek kiküszöbölésére, a céget fenyegető veszélyek megfelelő kezelésére, és a lehetőségek kiaknázására. A kutatás ezt követő része a piackutatás volt, mely során több, mint 70 hulladék-kezeléssel foglalkozó vállalatot kérdeztem meg a fogyasztási szokásaikról, a hulladék-kezelő gépekkel, és konkrétan a Doppstadt Hungária Kft-vel és berendezéseikkel kapcsolatos véleményéről. A vállalatok nagy többsége ismeri a Doppstadt-ot, és elmondhatjuk, hogy akik kapcsolatban állnak velük, elégedettek a vállalattal és berendezéseikkel is. Természetesen vannak olyan tényezők, melyek elégedetlenségre adhatnak okot, mint például a magas árak, vagy éppen a gépekről, újdonságokról való tájékoztatás, de ezen problémák nagy része orvosolható. A kutatás során szerzett információk alapján ötleteket kaptam a válaszadóktól, hogy mik azok a tényezők, melyeken javítva hatásosabb marketingkommunikációt alakíthatna ki a Kft., s ezeket felhasználtam a dolgozatban. Ezek alapján tettem javaslatokat a marketingmix elemein alapuló marketingstratégiára, mely remélhetőleg a gyakorlatban is életképes. Úgy vélem, hogy ha nem is érünk el nagyfokú változást – lévén, hogy ebben a szektorban ez a lehetőség korlátozva van – bizonyos mértékben nőni tud a Doppstadt gépek iránti érdeklődés, és ezáltal a vállalat piaci részesedése. Összességében elmondhatom, hogy a szakdolgozat írás alatt megerősödött bennem az az elképzelés, hogy legyen szó bármilyen piacról és szektorról, és akár korlátozott lehetőségekről a marketingkommunikáció területén, minden esetben meg kell próbálnunk
- 72 -
az összes felmerülő lehetőséggel élni, és alkalmazni őket a stratégiaalkotásnál, mert sikerre vezethetnek. A dolgozat zárásaként szeretnék köszönetet mondani a konzulensemnek Nádor Évának a BGF Külkereskedelmi Főiskola docensének a dolgozat írása közben nyújtott segítségéért és Rummel Évának, a Doppstadt Hungária Kft. ügyvezető igazgatójának, a segítségéért, folyamatos támogatásáért, és hogy lehetővé tette a dolgozat megszületését.
- 73 -
Felhasznált irodalom 1. Boda Zsolt: Globális ökopolitika (Budapest, Helikon Kiadó 2004), 142-146. oldal 2. Dr. Láng István, Dr. Faragó Tibor, Dr. Schmuck Erzsébet, Dr. Zltai Nándor: Környezetgazdálkodás Magyarországon és az Európai Unióban – Európa Füzetek 15. (Budapest, A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa 2003), 12-13. oldal 3. Dr. Hornyák Margit: A hulladékgazdálkodás jogi szabályozása, 22. oldal 4. KvVM: Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1 (Budapest, 2003), 12-13., 15, 18. oldal 5. Biohulladék c. szakmai magazin, 5. évfolyam 1. szám, Jenei Csaba cikke, 36-37. oldal 6. Hulladéksors XI. évfolyam, 2010 februári szám, 16. oldal 7. DOPPSTADT Hungária Kft saját cégismertetője 8. DOPPSTADT Hungária Kft. belső anyaga 9. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014., 30. oldal 10. VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt adatai 11. GYŐR-SZOL és BIOKOM saját adatai 12. Józsa László: Marketingstratégia (Budapest, Műszaki Könyvkiadó 2002), 83., 106112. oldal 13. BGF: Bevezetés a Közgadaságtanba I, (Budapest, 2000), 140-141. oldal 14. Hoffmann-Kozák-Veres: Piackutatás (Budapest, Akadémiai Kiadó 2006), 64-68. oldal 15. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Markó Csaba előadása „Az új hulladék keretirányelv és várható hazai hatásai” http://www.koztegy.hu/archiv/2008/marko_csaba.pdf Letöltve: 2010. 10. 04. 16. Beszámoló a 2003-2008. közötti időszakra vonatkozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv végrehajtásáról (2009), 13-25-35-55. oldal http://www.kvvm.hu/cimg/documents/OHT_I_beszamolo.pdf Letöltve: 2010. 10. 02. 17. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014., 18-57-58. oldal http://www.kvvm.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=2597 Letöltve: 2010. 10. 02.
- 74 -
18. KSH: Statisztikai tükör, III. évfolyam 163. szám, 1. oldal, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/kornyraford/kornyraford08.pdf Letöltve: 2010. október 4. 19. ÖKO-Pannon: Felmérés a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól, 2010. május, Letöltve: 2010. október 4. 20. http://ec.europa.eu/regional_policy/glossary/accession_partnership_hu.htm Letöltve: 2010.10.15. 21. Dr. Mojzes Imre egyetemi adjunktus (BME-VIK) környezetvédelmi segédlete levelező tagozatosok részére http://nineteen.uw.hu/kornygtan_mojzestol.htm Letöltve: 2010.10.12. 22. http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=5&id=8347 Letöltve: 2010.10.12. 23. Láng István: Környezetvédelem: fenntartható fejlődés (2004) http://www.mindentudas.hu/lang/20040806lang1.html Letöltve: 2010.10.10. 24. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata, Tokió, 2000. http://www.nfft.hu/fogalma/ Letöltve: 2010. 10. 11. 25. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapja http://www.nfft.hu/fogalma/ 26. 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (Melléklet) http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A09H0096.OGY Letöltve: 2010. 10. 11. 27. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, 2007 http://www.nfu.hu/ormany_altal_elfogadottt_nemzeti_fenntarthato_fejlodesi_strate gia Letöltve: 2010.10.11. 28. http://www.nfft.hu Letöltve: 2010. 10. 06. 29. Belügyminisztérium által hirdetett pályázatok http://www.otm.gov.hu/web/portal.nsf/972ff92f946993d1c1256f860035a49a/468ee 8639ae0d0aac1256f800054da0c?OpenDocument Letöltve: 2010. 10. 04. 30. Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja, LIFE-program http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_562 Letöltve: 2010. 10. 05. 31. http://ec.europa.eu/environment/waste/legislation/index.htm Letöltve: 2010. 10. 02. 32. http://ec.europa.eu/environment/waste/legislation/index.htm Letöltve: 2010. 10. 02. 33. Városkert Kft. honlapja: http://www.varoskert.hu/index.php?p=termekek Letöltve: 2010. 10. 03. - 75 -
Ábrajegyzék 1. számú ábra: Zárt körforgalmú hulladékgazdálkodás 2. számú ábra: Hulladékgazdálkodás hiearchiája 3. számú ábra: Az Ön véleménye szerint fejlődött-e a szelektív hulladékgyűjtés rendszere az Ön településén? 4. számú ábra: Gyűjti-e Ön szelektíven a háztartási hulladékot? 5. számú ábra: Ön miért nem gyűjti szelektíven a háztartási hulladékot? 6. számú ábra: Várható változások a kezelt TSZH frakciók mennyiségében a kezelés módja szerint 2004-2016 közötti időszakban (ezer tonna) 7. számú ábra: Környezetvédelmi beruházások a környezetvédelmi területek szerint, 20012008 8. számú ábra: Környezetvédelmi beruházások gazdasági ágak szerint, 2001-2008 9. számú ábra: Porter-féle versenyhelyzet elemzés 10. számú ábra: Piac szerkezete szerinti versenytípusok 11. számú ábra: A hulladék-feldolgozó és komposztáló gépek forgalmazásának megoszlása Magyarországon 2010-ben 12. számú ábra: A szelektíven gyűjtött csomagolási hulladék mennyiségének alakulása eredet szerint a koordináló szervezetek tevékenységében, 2003-2008 13. számú ábra: Az értékesített Doppstadt berendezések számának alakulása Európában 2008-2010-ig 14. számú ábra: A Doppstadt Hungária Kft. által értékesített berendezések típusonkénti megoszlása 15. számú ábra: A válaszadók térség szerinti százalékos megoszlása 16. számú ábra: A válaszadók megoszlása az alkalmazott hulladék-kezelés szerint 17. számú ábra: Az üzemeltetett gyűjtőszigetek és hulladékudvarok száma (db) 18. számú ábra: A berendezések üzemeltetés szerinti megoszlása 19. számú ábra: A technológia gépeinek száma szerinti megoszlás 20. szűmú ábra: A válaszadók megoszlása aszerint, hogy mely márkák forgalmazóival állnak kapcsolatban 21. számú ábra: Reklámokkal való találkozás szerinti megoszlás 22. számú ábra: Válaszadók megoszlása aszerint, hogy honnan tájékozódnak a berendezésekről
- 76 -
23. számú ábra: A válaszadók megoszlása aszerint, hogy miket tartanak fontosnak egy gép vásárlásakor 24. számú ábra: Aválaszadók Doppstadt-tal való találkozása szerinti megoszlás 25- számú ábra: Aválaszadók Doppstadt Hungária Kft-vel való kapcsolata szerinti megoszlás 26. számú ábra: Használat szerinti megoszlás 27. számú ábra: Az egyes tényezőkhöz köthető átlagos elégedettség 28. számú ábra: Jövőbeni vásárlás lehetősége szerinti megoszlás 1. számú táblázat: Nyersanyag visszanyerése hulladékból, 2000-2007 2. számú táblázat: A keletkezett hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint 3. számú táblázat: települési hulladékok keletkező mennyiségének elırejelzése 2014-ig 4. számú táblázat: A települési hulladékok kezelésének előrejelzése 2014-ig a 2009-ig jóváhagyott fejlesztések hatásait figyelembe véve 5. számú táblázat: Környezetvédelmi beruházások 6. számú táblázat: A tényezők fontossági sorrendje
- 77 -
Mellékletek 1. számú melléklet
- 78 -
- 79 -
2. számú melléklet
Kérdőív Tisztelt Hölgyem/Uram! Fehér Eszter vagyok, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karának hallgatója. Végzősként a szakdolgozatomhoz kérném segítségüket, a lenti kérdőív kitöltéséhez és visszaküldéséhez. Szakdolgozatomat egy - a területi szilárd hulladék-feldolgozó gépek forgalmazásával foglalkozó – vállalat marketingstratégiájáról írom. A feldolgozás név nélkül történik, a dolgozat nem koncentrál a válaszadó vállalat kilétére. Köszönettel és üdvözlettel: Fehér Eszter
1. Melyik térségben található a vállalat/önkormányzati szerv, ahol dolgozik? Bács-Kiskun megye Baranya megye Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Budapest Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye Hajdú-Bihar megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye Nógrád megye Pest megye Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Tolna megye Vas megye Veszprém megye Zala megye
2. Üzemeltet-e a vállalat/önkormányzat települési szilárd hulladék-kezelő telepet, komposztálót, építési törmeléket ártalmatlanító, újrahasznosító telepet? Igen Nem
3. Amennyiben igen, mely fajtáit alkalmazzák a települési szilárd hulladék-kezelésnek? - 80 -
Települési szilárd hulladéklerakó Komposztáló Hasznosító mű /égető/ Építési bontási hulledékkezelő
4. Van-e a településen szelektív hulladékgyűjtés? Igen Nem
5. Amennyiben igennel válaszolt az Önök által működtetett : Gyűjtőszigetek száma: … Hulladékudvarok száma: …
6. Hány gépet üzemeltetnek? 1-3 4-6 6-nál több: …
7. Ezekből hány db tekinthető a technológia gépeinek? 1-3 4-6 6-nál több: …
8. Az Önök által használt technológiai gépek típusai? Aprítógép, ezen belül: Rostagép, ezen belül: Egyéb: …
9. Mely települési hulladék-feldolgozó gépek forgalmazásával foglalkozó vállalattal/vállalatokkal állnak kapcsolatban?
10. Mely települési hulladék-feldolgozó gépek forgalmazásával foglalkozó vállalatot/vállalatokat ismernek ezeken kívül, vagy melyekről hallottak már?
- 81 -
11. Jelölje be, hol találkozott már hulladék-feldolgozó gépek reklámjával? Internet - internetes banner/reklámcsík - elektronikus levél - egyéb Tévé Rádió Szakmai magazin Egyéb kiadványok Konferencia Szakkiállítás Szabadtéri hirdetés Szponzorálás Telefon – telefonos értékesítés Postai tájékoztató – DM Egyéb: …
12. Honnan tájékozódnak a forgalmazó vállalatokról, ha hulladék-feldolgozó gép vásárlására kerül sor? Internet Tévé Rádió Szakmai magazin Egyéb kiadványok Konferencia Szakkiállítás Ismerős Egyéb: …
13. Jelölje be, mi az amit/amiket fontosnak tartanak egy gép vásárlásakor? Ár Márka Vállalat ismertsége Vállalat nagysága Ismerős véleménye a vállalatról/termékeiről Az ügyfelekhez való hozzáállás A gépekről, újdonságoktól való tájékoztatás Internetes tájékoztatás – weblapon levő információk mennyisége - 82 -
Géphasználati képzés a vevőknek Környezetvédelmi szempontok a gépek működését tekintve Távirányítós kezelhetőség Gépi meghibásodás esetén szervízelés Egyéb: …
14. Tegye növekvő sorrendbe (1- legfontosabb, 8 – legkevésbé fontos), melyek azok, melyeket leginkább és melyek azok, melyeket legkevésbé tartanak fontosnak a gépek vásárlásakor! Ár Márka Vállalat ismertsége Vállalat nagysága Ismerős véleménye a vállalatról/termékeiről Az ügyfelekhez való hozzáállás A gépekről, újdonságoktól való tájékoztatás Internetes tájékoztatás – weblapon levő információk mennyisége Géphasználati képzés a vevőknek Környezetvédelmi szempontok a gépek működését tekintve Távirányítós kezelhetőség Gépi meghibásodás esetén szervízelés Egyéb: …
15. Ismerik Önök a Doppstadt Hungária Kft-t? Igen Nem 12/a Amennyiben igennel válaszolt, hol találkozott először a cég nevével? Internet Tévé Rádió Szakmai magazin Egyéb kiadványok Konferencia Szakkiállítás Ismerős Egyéb: … 12/b Az Önök vállalata kapcsolatban áll-e a Doppstadt Hungária Kft-vel? Igen - 83 -
Nem 12/c Használtak-e már Doppstadt gépeket? Igen Nem 12/d Amennyiben más fajta települési hulladék-feldolgozó gépeik is vannak, mi volt a váltás oka, vagy amiért nem csak egy forgalmazó vállalattól vásároltak?
12/e Milyen típusú Doppstadt gépeik voltak/vannak jelenleg?
12/f Egy ötfokú skálán jelöljék be, mennyire elégedettek a Doppstad Hungária Kft esestében az alábbiakkal (1- Egyáltalán nem vagyunk elégedettek, 5- Teljesen elégedett):
1
2
3
4
5
Az ügyfelekhez való hozzáállás A gépekről, újdonságoktól való tájékoztatás Internetes tájékoztatás – weblapon levő információk mennyisége Géphasználati képzés a vevőknek Árak A vételtől való rövid kiszállítási idő Gépek minősége/ megbízhatósága/ üzembiztonsága Gépi meghibásodás esetén szervízelés Környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele a gépek működését tekintve 12/g A gépvásárlás mellett, vették-e már igénybe az internetes honlapjukon levő szolgáltatásaikat? Igen Nem 12/h Miben látják a Doppstadt Hungária Kft legnagyobb erősségét a többi vállalattal szemben?
- 84 -
12/i Miben látják a Doppstadt Hungária Kft gyengeségeit a többi vállalattal szemben?
12/j Önök vásárolnának tőlük a jövőben gépet/gépeket? Igen Nem Nem tudom/Nem válaszol
- 85 -
3. számú melléklet
- 86 -
