MÁRIAREMETE-HIDEGKÚTI ÖKUMENIKUS ISKOLASZÉK EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2012

A MÁRIAREMETE-HIDEGKÚTI ÖKUMENIKUS ISKOLASZÉK EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2012.

A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Iskolaszék Egyesület (a továbbiakban: "Egyesület") Közgyűlése 2012. január 13. napján az alábbi módosított Alapszabályt fogadta el: 1. AZ EGYESÜLET ADATAI 1.1. A Egyesület neve:

Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Iskolaszék Egyesület

1.2. Az Egyesület székhelye: 1028 Budapest, Községház u. 10. 1.3. Az Egyesület képviselője: Elnök: Dr. Seidl Ágoston (lakcíme: 1029 Budapest, Gyöngyvér 17/A). 1.4. Az Egyesület nyilvántartója: a Fővárosi Törvényszék. 1.5. Az Egyesület működési területe: kiterjed Magyarország egész területére. 1.6. Az Egyesület jogállása: az Egyesület önálló jogi személy. 2. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI 2.1. Az Egyesület célja: 2.1.1. a magyar hagyomány értékeinek megőrzése és a természetes műveltség közvetítésének támogatása a gyermek- és ifjúságnevelés érdekében. 2.1.2. a Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola (továbbiakban: "Iskola") támogatása, segítése a kerületi önkormányzattal együttműködve, a későbbiekben közoktatási megállapodás alapján az Iskola szükség szerinti fenntartása; 2.1.3. egy olyan alapfokú nevelési-oktatási intézmény létrehozása, majd szükség szerint fenntartása, támogatása és működtetése, amely szellemisége folytán biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülését; 2.1.4. az Iskolára, mint bázisra támaszkodva, a közvetlen földrajzi környezet (a külső II. kerület: Pesthidegkút, Máriaremete, Széphalom, Budaliget, Adyliget stb.) és a közeli települések (pl. Solymár, Nagykovácsi, Remeteszőlős, Pilisvörösvár, Pilisszentiván stb.) kulturális, oktatási-nevelési, művészeti, sport életébe, gyermek- és családtámogatási, valamint szociális munkájába történő aktív bekapcsolódás; 2.1.5. az Iskola keresztény-ökumenikus jellegének meghatározása és őrzése az alábbi alapelvek szerint: (a) az Iskola a keresztény értékeket képviseli és tanítja, ugyanakkor nyitott bármilyen világnézetű ill. vallású tanuló számára;

(b) az iskola ökumenikus voltának megfelelően egyik keresztény közösséget (felekezetet) sem tekintheti a keresztény tanítás kizárólagos letéteményesének; (c) az iskola az egyes keresztény közösségek szokás-és tanbeli hagyományai, értékei megismertetésével az egymás iránti megbecsülés növelésére törekszik; (d) az iskola nem moshatja össze a felekezeti különbségeket, sőt, ezek tanításával a vallási önazonosság-tudatot erősíti, arra törekedve, hogy mindenkiből a saját egyházához hű polgár váljék; 2.1.6. intézményes keretek megteremtése a szülők azon alkotmányos jogának érvényesítéséhez, miszerint szabadon határozhatják meg gyermekeik iskolai neveltetésének irányát is; 2.1.7. a családok egymást ismerő és segítő közösséggé formálása; 2.1.8. a család szerepének és a harmonikus családi élet értékeinek megismertetése, fontosságának hangsúlyozása az iskola oktató- nevelő tevékenysége révén; 2.1.9. az emberi és állampolgári jogok, valamint a keresztény értékeken alapuló erkölcsi normák hatékony megismertetésének elősegítése az iskolában; 2.1.10. közreműködés olyan iskolai közösségi élet megteremtésében, mely az igazságosság, a tolerancia és a szolidaritás elvein alapul; 2.1.11. az ökumené vonatkozásában megszerzett készségek – más keresztény értékek megbecsülése a saját értékrend és meggyőződés őrzése mellett kamatozásának elősegítése a politikai közélet és a Kárpát-medencei népek együttélése területén. 2.2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. 2.3. Az Egyesület alapvető feladatai: Az Egyesület feladata, hogy megteremtse a céljai eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 2.4. Az Egyesület hatáskörébe tartozik: (a) az Iskola szellemiségét, arculatát meghatározó elvek kialakítása; (b) annak ellenőrzése, hogy ezen elvek miként jutnak érvényre az Iskola gyakorlati munkájában; (c) az Iskola igazgatói tisztségének betöltésére vonatkozóan az Iskolaszék véleményének, érdekeinek képviselete, érvényesítése; (d) az Iskola igazgatója munkáltatójával kapcsolattartás, az Iskola igazgatója és az Iskola speciális érdekeinek védelme; (e) az Iskola igazgatójával együtt annak eldöntése, hogy az Iskolában milyen gyermek- és ifjúsági szervezetek működhetnek és milyen feltételekkel;

(f)

(g) (h)

az Iskola költségvetésének támogatása az Iskolaszék Egyesület lehetőségeinek figyelembevételével (pályázatokon részvétel, ajándék felszerelések, alapítványi tevékenység, szervezési, műszaki munka, stb); az Iskolaszék Egyesület saját költségvetésének meghatározása; mindazon feladatoknak az ellátásában segítségnyújtás, amelyek a mindenkor hatályos jogszabályok értelmében az Iskola fenntartójára hárulnak.

2.5. Az Iskolaszék Egyesület tevékenységi körében (a) pályázatokat írhat ki és ösztöndíjakat alapíthat; (b) az Iskola eredményes működtetése érdekében pályázatokon részt vehet, alapítványi és egyéb céltámogatásokat igényelhet; (c) céljai megvalósítása érdekében alapítványt hozhat létre. 2.6. Az Egyesület céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag kiegészítő jelleggel folytat. 3. A TAGSÁGI VISZONY 3.1. Az Egyesületbe felvételét kérheti minden olyan személy, aki megfelel a vonatkozó magyar jogszabályokban előírt feltételeknek, elfogadja az Egyesület célkitűzéseit, valamint vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület működésében, és tagdíjat fizet. 2012. január 1-ét követően kizárólag az kérheti az Egyesületbe való felvételét, akinek gyermeke az Iskola tanulója, vagy korábban az volt. 3.2. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják. 3.3. Az Egyesületbe való belépés és az Egyesületből való kilépés önkéntes. A tagok felvétele az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Egyesület a tagjairól nyilvántartást vezet. 3.4. Az Egyesület tagjainak jogai: (a) részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén; (b) tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen; (c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók; (d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein; (e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; (f) az Egyesület tisztségviselőitől tájékoztatást kaphatnak. 3.5. Az Egyesület tagjainak kötelességei: (a) kötelesek megtartani az Alapszabály és egyéb egyesületi rendelkezéseit, valamint az Egyesület szerveinek határozatait;

szabályzatok

(b) kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását; (c) kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. 3.6. A tagsági viszony megszűnik: (a) a tag kilépésével, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni; (b) a tag Közgyűlés általi kizárásával, amennyiben a tag tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti; (c) az Elnökség általi törléssel, amennyiben a tag az esedékes tagdíjat a 6 hónapos mulasztása miatt küldött írásbeli felszólítást követő 90 napos határidő eltelte után sem fizeti meg; (d) az Elnökség általi törléssel, amennyiben a tag gyermeke már nem az Iskola tanulója, és a tag ezt követően 90 napon belül írásban nem jelezte az Elnökségnek, hogy az Egyesület tagja kíván maradni; (e) a tag halálával. 4. AZ EGYESÜLET SZERVEZTE ÉS TISZTSÉGVISELŐI 4.1. Az Egyesület testületi szervei: (a) Közgyűlés; (b) Elnökség; (c) Ellenőrző Bizottság. 5. A KÖZGYŰLÉS 5.1. A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve. A Közgyűlés nyilvános. 5.2. A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. Rendes Közgyűlést az Egyesület évente egy alkalommal tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelemre, melyben megjelölik az összehívás okát és célját. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt az Elnökség elrendeli. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a Fővárosi Törvényszék elrendeli. 5.3. A Közgyűlést az Elnök írásban, vagy e-mail útján hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban, vagy e-mail útján értesülnek a Közgyűlés tervezett napirendjét is tartalmazó meghívón keresztül. 5.4. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint 50%-a jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy (1) hónapon belüli időpontra ugyanazon

napirenddel új Közgyűlést kell kitűzni, amely – a megjelent tagok számára tekintet nélkül – határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés – az eddig megjelölt feltételek esetén is – csak akkor válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét az eredeti meghívóban előre felhívták. A Közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyv készül, melyek nyilvántartása a Jegyző feladata. 5.5. A Közgyűlés határozatait – ideértve az éves beszámoló elfogadásáról szóló határozatokat – általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az Elnök előterjesztésére, vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. 5.6. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: (a) az Alapszabály megállapítása és módosítása; (b) az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása; (c) az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása; (d) az Egyesület két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása; (e) az Egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása; (f) az éves költségvetés, valamint az előző év pénzügyi teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezési szerint készített beszámoló megtárgyalása és elfogadása; (g) döntés azon tag kizárásáról, aki tevékenységével vagy magatartásával az Egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti; (h) más egyesülettel való egyesülés kimondása; (i) döntés minden olyan ügyben, amit a jogszabály, az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszt. 5.7. A Közgyűlés határozatait az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. 6. AZ ELNÖKSÉG 6.1. Az Elnökség az Egyesület háromfős ügyintéző szerve. Tagjai az Egyesület tisztségviselői: (i) az Elnök, (ii) a Titkár, és (iii) a Jegyző.

6.2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg. Az Elnökség megbízatása a tárgyévet követő évben megtartandó rendes közgyűlés időpontjáig, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig tart. Az Elnökség tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak. 6.3. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze évente legalább 4 alkalommal. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha az Elnökség tagjai az ülésről legalább nyolc (8) nappal az ülés időpontját megelőzően írásban vagy e-mail útján értesülnek az ülés tervezett napirendjét is tartalmazó meghívón keresztül. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az ülésekről emlékeztető készül, melyek nyilvántartása a Jegyző feladata. 6.4. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több, mint 50%-a az ülésen jelen van. Az Elnökség a határozatokat szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. 6.5. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: (a) a tagdíj mértékének meghatározása; (b) tagfelvétel jóváhagyása; (c) az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása; (d) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 6.6. Az Elnökség a két Közgyűlés közötti időszakban végzett tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja jóvá. 6.7. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható. 6.8. Az Elnök hatásköre és feladatai: (a) önállóan képviseli az Egyesületet; (b) irányítja az Elnökség munkáját; (c) összehívja és levezeti a Közgyűlést és az Elnökségi üléseket; (d) ellenőrzi a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását; (e) rendelkezési jogot gyakorol az Egyesület bankszámlája felett; (f) a Közgyűlés és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható; (g) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése;

(h) a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület hirdetőtábláján nyilvánosságra hozza. 6.9. A Titkár hatásköre és feladatai: (a) előkészíti a Közgyűlést, valamint az Elnökség üléseit; (b) az Elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést; (c) rendelkezési jogot gyakorol az Egyesület bankszámlája felett. 6.10. A Jegyző hatásköre és feladatai: (a) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról; (b) vezeti az Egyesület nyilvántartásait: tagok névsorát, figyelemmel kíséri a megszűnő tagsági jogviszonyokat, arról tájékoztatást ad, a Közgyűlésről készült jegyzőkönyveket, valamint az Elnökség üléseiről készült emlékeztetőket; (c) rendelkezési jogot gyakorol az Egyesület bankszámlája felett. 6.11. Az Elnökség és a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 7. Az Ellenőrző Bizottság 7.1. Az Ellenőrző Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság a Közgyűlésnek felel. 7.2. Az Ellenőrző Bizottság az Elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 7.3. Az Ellenőrző Bizottság három tagját a Közgyűlés választja meg. Az Ellenőrző Bizottság megbízatása a tárgyévet követő évben megtartandó rendes közgyűlés időpontjáig, de legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig tart.. Az Ellenőrző Bizottság tagjai korlátozás nélkül újraválaszthatóak. Az Ellenőrző Bizottság az elnökét saját tagjai közül maga választja meg. 7.4. Az Ellenőrző Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. 7.5. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban vagy e-

mail útján hív össze a napirend egyidejű írásbeli, vagy e-mail útján való közlésével. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak. 7.6. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha tagjainak több, mint 50%-a az ülésen jelen van. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Ellenőrző Bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel az Ellenőrző Bizottság elnöke közli írásban. 7.7. Az Ellenőrző Bizottság a munkájáról és a megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni. 7.8. Az Ellenőrző Bizottság köteles az Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy (a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az Elnökség döntését teszi szükségessé; (b) az Elnökség tagjainak felelősségét megalapozó tény merült fel. 7.9. Az Elnökséget az Ellenőrző Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. 7.10. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 8. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 8.1. Az Egyesület vagyoni eszközei: (a) az Iskola fenntartását szolgáló költségvetési juttatás, amely az Iskola költségvetésének alapját képezi, ha az Iskolaszék Egyesület elvállalta a fenntartói feladatokat; (b) tagsági díj; (c) gazdálkodó és társadalmi szervezetek, jogi és természetes személyek anyagi támogatása; (d) gazdálkodási tevékenység bevételei; (e) egyéb bevételek. 8.2. Az Egyesület tagjai egyszeri alkalommal, az Egyesületbe történő belépéskor tagdíjat fizetnek, melynek mértékét az Elnökség állapítja meg.

8.3. Az Egyesület a Közgyűlés által elfogadott éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik, és bankszámlát nyit a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. A bankszámla feletti rendelkezési jogot az Elnökség tagjai önállóan gyakorolják. 8.4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 9. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 9.1. Az Egyesület megszűnik, amennyiben: (a) a Közgyűlés szótöbbséggel kimondja a feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését; (b) a magyar jogszabályok alapján arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja. 9.2. Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. 10. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE 10.1. Az Egyesület működése felett a Fővárosi Főügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha az Egyesület működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. 10.2. Amennyiben az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett, a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 11.1. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.