MÁRCIUS

2 www.egyetemter.hu

2008. MÁRCIUS

HÍREK XIII. debreceni kardiológiai napok ----------------------------------------------------------------------- 4 Kitüntetettek ------------------------------------------------------------------------------------------------- 4 Te ki választanál? ------------------------------------------------------------------------------------------- 4 Sikeres négyoldalú együttműködés ---------------------------------------------------------------------- 4 Pszichológia szakhét --------------------------------------------------------------------------------------- 5 Ünnepi megemlékezés ------------------------------------------------------------------------------------- 5 Chiba Egyetem --------------------------------------------------------------------------------------------- 5

HÁTTÉR A munkaerő-piaci igények és a DE ---------------------------------------------------------------------- 6 DE Közalkalmazotti Tanács ------------------------------------------------------------------------------ 6 Versenyképesség nemzetközi porondon ---------------------------------------------------------------- 7 DExam ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 Versenygyőztes debreceni hallgatók -------------------------------------------------------------------- 8 IGEN, köszönjük! ------------------------------------------------------------------------------------------ 9 Hogyan lehetek tanár bolognai rendszerben? ---------------------------------------------------------10 Értékünk az ember ----------------------------------------------------------------------------------------10 EuroSkills 2007 informatikai verseny --------------------------------------------------------12

ZOOM Báltavasztalat ----------------------------------------------------------------------------------------------13 Csak viccből öregek ---------------------------------------------------------------------------------------14 A világháló medikusa -------------------------------------------------------------------------------------15

SZÉP-SZELET Áfra János versei ------------------------------------------------------------------------------------------17

NÉZŐPONT Az érzések technikája -------------------------------------------------------------------------------------18 Lesz-e pénzünk az egyetem után? -----------------------------------------------------------------------19 Ne csináld a feszót (Tele-trip)----------------------------------------------------------------------------20 A „modern” hagyományok útján ------------------------------------------------------------------------21 Elhúzni a csíkot --------------------------------------------------------------------------------------------21

DE-FICIT Amikor már a levegőért is fizetni kell ------------------------------------------------------------------23

ELÁN SPORT Fizikai egészség =szellemi egészség --------------------------------------------------------------------25 Idén is lesz Medikus Kupa! ------------------------------------------------------------------------------26 Sportnap ------------------------------------------------------------------------------------------------------Futballdrámák ----------------------------------------------------------------------------------------------27

GENDER KÜLÖNSZÁM -------------------------------------------------------------------- 30 BALU ----------------------------------------------------------------------------------------------- 38

Love Me Gender... Hajnali Árpád nevéhez illően egy szűrt fényekkel szórt hajnalon dúdolta az egykori Elvis-sláger némileg elferdített verzióját. Árpád igazi úriemberként tisztelte és szerette a nőket, nemhiába választottuk éppen őt mostani beköszöntőnk alanyának. A nemzetközi nőnap ugyan már mögöttünk van, de érdemes megemlíteni, milyen ötlettel rukkolt ki pár évvel ezelőtt e lelkes egyetemista ezen jeles esemény alkalmából. Egy ízben éjszaka a főtérre lopózott, megvárta, míg az Aranybika Szálló utolsó fényei is kihunynak, aztán a gyengébb nem iránti rajongását kifejezendő, nekilátott felfújni vérvörös festékkel az egyik közeli hirdetőoszlopra, hogy: Éljenek a Nők! Másnap reggelre a hölgyek szíve megdobbant a sommás és vidám mondat olvastán, akárcsak a közterület-fenntartóké, akik ádáz hajszát indítottak a gaz fújkáló után. Ne találgassák fölöslegesen mi történt, Hajnali Árpádot felismerte egy közeli házban lakó, álmatlansággal küzdő szemtanú, és megbírságolták. Igaz, azt mondják, a fizetendő összeg jelképes volt, mert a fiatalember ügyében egy szigorú, ámde igazságos tisztviselőnő döntött, akinek szíve meglágyult, látva a helyszínen készült fotókat. Nem tudott haragudni a lovagias diákra, aki azóta is jó szívvel emlékszik vissza a történtekre. Salamon Péter

Egyetemi Élet, a Debreceni Egyetem lapja – A Debreceni Egyetem megbízásából kiadja a Debreceni Campus Nonprofit Közhasznú Kft. – Felelõs kiadó: Dr. Fésüs László rektor – Fõszerkesztõ: Ölveti László – Lapmenedzser: Bánfalvi Gyõzõ – Fotó: Campus Fotó – Állandó munkatárs: Szabó Ivett, Szabó Laci – Korrektor: Kovács Éva – Tördelõ: Barna Ildikó – Levilágítás: AppleScan – Nyomda: Vider-Plusz Bt. – Terjesztés: Meló-Diák – ISSN 0230 7731 – Megjelenik kéthetente 4000 példányban – A szerkesztõség levélcíme: Pont Szolgáltató Központ, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. – A szerkesztõség telefonszáma: (52) 512-900/ 22884 – A szerkesztõség e-mail címe: [email protected] – www.egyetemter.hu Hirdetésfelvétel: 06-(30)-680-9528 E-mail: [email protected]

2008. MÁRCIUS

A TARTALOMBÓL

EGYETEMI ÉLET

3

XIII. debreceni kardiológiai napok Immár tizenharmadik alkalommal rendezték meg március első hétvégéjén Debrecen legnagyobb orvoskongresszusát, a debreceni kardiológiai napok továbbképző konferenciát a Kölcsey-központban. A találkozót 1995-ben Édes István professzor és Czuriga István főorvos indította el, a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikája és a Debreceni Járóbeteg Kardiológiai Intézet közös szervezésében. A szervezők eredeti szándéka a folyamatos kardiológiai továbbképzés biztosítása és a legújabb szakmai ismeretek naprakész átadása volt az Északkelet-magyarországi régió orvosai számára. A gyorsan népszerűvé váló rendezvény hamar túlnőtte a regionális kereteket, és mára az egyik legrangosabb hazai posztgraduális kardiológiai fórummá vált. Az idei konferencia kiemelt témája a koszorúér-betegség volt, de szót ejtettek többek között az őssejtkezelésről, és bemutattak egy új, nem invazív koszorúereket vizsgáló módszert, amelyet elsőként az országban Debrecenben vezettek be a szakemberek. A kongresszus két napjának délutánján a továbbiakban a kardiológiai gyógyszerek gyártásában élenjáró gyógyszergyárak tartottak szakmailag magas színvonalú szimpóziumokat, hazai és külföldi előadókkal. Pszichológia szakhét Március 10-13. között rendezték meg a Pszichológia szakhetet, amely a tartalmas kikapcsolódáson túl szakmai találkozóként is jelentős esemény. A harmadéves hallgatók által szervezett négynapos szakhéten a helyi szakemberek mellett olyan országosan is ismert pszichológusok, a pszichológia határterületén mozgó szakemberek tartottak előadásokat, akik tudományos kutatásaik ismertetésével szélesítették az egyetemisták látókörét. Idén márciusban Popper Péter jelenléte is erősítette a Pszichológiai szakhetet, az Auditórium Maximumban a lelkes hallgatók az előadás után alig akarták elengedni a neves pszichológust.

4 www.egyetemter.hu

HÍREK

Te kit választanál? A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani Tanszékén működő Viselkedésökológiai Kutatócsoport egyetemisták párválasztási szokásainak tanulmányozását kezdte meg március végén az egyetemen. A nagyobb egyetemi épületekbe kihelyezett gyűjtőládákba névtelenül kitöltött kérdőívek bedobásával segíthetik jelenleg is az egyetemisták a kutatócsoportot, melynek célja, hogy sok hallgatótól gyűjtsön adatokat, hogy aztán analizálhassa a párválasztási döntéseket/ aktivitást befolyásoló tényezőket. A vizsgálat eredményeit és a gyűjtött adatokat a kutatáson kívül nem használják fel, az adatok feldolgozása névtelenül történik. A kutatócsoporttal és a vizsgálattal kapcsolatban a http:// vocs.unideb.hu oldalon találhatók bővebb információk. Sikeres négyoldalú együttműködés A Debreceni Egyetem Orvosés Egészségtudományi Centrumának koordinálásával lezárult a Magyarország négy orvosképző egyetemét érintő humánerőforrás-fejlesztési program. A projekt a HEFOP keretében az oktatók minőségközpontú képzésének megvalósítását, valamint a humánerőforrás összehangolt, rendezett és tervszerű fejlesztését tűzte ki célul. „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése” című pályázaton a budapesti, pécsi és szegedi intézmények a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának vezetésével konzorciumban vettek részt. A projekt során olyan tématerületek kapcsán történt jelentős előrelépés, mint a nem orvosdiplomások át- és továbbképzése, a minőségügyi képzések szerepének növelése az orvosképzésben, az egységes szintfelmérő vizsga feltételeinek kidolgozása, valamint az oktatási technológia és menedzsment. 2008. MÁRCIUS

Kitüntetettek A Parlamentben adták át március 15-én a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend különböző fokozatait. A kitüntettek Sólyom László köztársasági elnöktől, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől és Szili Katalintól, az Országgyűlés elnökétől vehették át a díjakat. A Debreceni Egyetemről Széchenyi-díjat kapott dr. Gergely Pál, az MTA levelező tagja, az OEC tudományos elnökhelyettese, a biokémiai és molekuláris biológiai sejtkutatás, valamint a hormonális szabályozás kérdéseinek vizsgálatában nemzetközileg is kiemelkedő tevékenységéért és az eredmények gyakorlati alkalmazásáért. Szintén Széchenyi-díjat vehetett át iskolateremtő munkásságáért, az izomsejtek fiziológiás és kóros működésének megismerésében elért kiemelkedő eredményeiért dr. Kovács László, az MTA rendes tagja, az OEC egyetemi tanára. További díjazottak: A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át dr. Udvardy Miklós egyetemi tanár, OEC. A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét vehették át: dr. Furka István egyetemi tanár, OEC és Kecskés Gábor gazdasági igazgató, OEC és dr. Somogyi Gábor egyetemi docens, OEC. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztet kapott dr. Nemes Zoltánné osztályvezető, TEK. Batthyány Strattmann László-díjat kapott dr. Gergely Lajos egyetemi tanár, OEC. Pro Sanitate-díjat vehetett át dr. Tóth Judit egyetemi adjunktus. OEC. Márciusi Ifjak díjban részesült dr. Szántó Attila egyetemi tanársegéd, OEC.

Ünnepi megemlékezés Az 1948/49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak március 15-én a Debreceni Egyetem Aulájában. Ünnepi beszédet mondott dr. Debreczeni Attila tudományos rektorhelyettes és Kovács Gyula Máthé a Hallgatói Önkormányzat elnöki megbízottja. Ezután a megemlékezésen részvevők irodalmi és zenei műsorokat tekinthettek meg.

Eltűnt! Chiba Egyetem A diplomások továbbképzési lehetőségeiről, valamint a bolognai folyamat és az úgynevezett mobilitási programok tapasztalatairól tárgyalt a Chiba Egyetem Kertészettudományi Karának képviselője, Kazuyuki Inubushi professzor és prof. dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke. Chiba Japán egyik legfontosabb üzleti központja. Az ottani egyetem számos külföldi intézménnyel tart fenn együttműködési kapcsolatot. A Debreceni Egyetemmel még 1996-ban kötöttek kölcsönös együttműködési szerződést, amelynek legfőbb célja az oktatói-kutatói-hallgatói mobilitás támogatása, közös kutatási projektek szervezése volt. A mostani találkozón a posztgraduális együttműködési lehetőségek bővítéséről tárgyaltak a felek március 9-én. 2008. MÁRCIUS

HÍREK

Győri István 23 éves 172 cm magas, 55 kg, barna hajú, barna szemű, végzős vegyész szakos egyetemista. Eltűnésének időpontja: 2008. március 8. Eltűnésekor barna, csípőig érő szövetkabátot, rojtos aljú, világosszürke farmernadrágot, és barna velúr cipőt viselt. Aki bárhol látta, vagy bármilyen információval rendelkezik, kérjük, jelentkezzen az alábbi telefonszámokon: 06/30-566-2046, 06/30-568-0744. EGYETEMI ÉLET

5

A munkaerő-piaci igények és a Debreceni Egyetem Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Debreceni Egyetem, az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ és a Debreceni Regionális Képző Központ. Erről tájékoztatott dr. Fésüs László rektor, Miskó Istvánné főigazgató és Gerő Ildikó igazgató március 6-án. Az együttműködés elsődleges célja a munkaerő-piaci igények és az egyetemi képzés közelítése. A megállapodás fontos szerepet tölthet be az északalföldi régió foglalkoztatási helyzetének javításában, a munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtésében. A gazdaság és a munkaerőpiac változása ugyanis folyamatos alkalmazkodást kíván a munkavállalóktól, a képzési piac szereplőitől és a munkaadóktól egyaránt. A változások követése regionális

együttműködések révén még hatásosabb lehet. A Debreceni Egyetem egyik legfontosabb célkitűzése, hogy felnőttképzési tevékenysége bővüljön, alkalmazkodjon a piaci igényekhez. Az egyetem tárgyi infrastruktúrája és személyi feltételei biztosítják, hogy a felnőttképzés egyik hazai bázisintézménye legyen a jövőben. Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal és a Debreceni Regionális Képző Központtal együttműködve minél jobban igyekszik kihasználni a felnőttképzési pályázatokban rejlő lehetőségeket. A megállapodás azonban nem új keletű, hiszen az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ és a Debreceni Regionális Képző Központ jelenleg is számos módon dolgozik együtt az egyetem különböző karaival. Ezeket a kapcsolatokat az intézmények szabályozni és fejleszteni kívánják. Az egyetem arra törekszik, hogy még

szorosabb kapcsolat alakuljon ki az említett intézményekkel a munkaerő-piaci igényfelmérés egységes rendszerének, a pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése, a regionális képzési hálózat kialakítása, valamint a felnőttképzési szolgáltatások fejlesztése területén. Az egyetem továbbá a felnőttképzési stratégiájába beépítené azokat az igényeket, amelyek az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központtal történő együttműködés során megfogalmazódnak. Ezen túl közös szociológiai, terület- és vidékfejlesztési kutatásokat is folytatnának a jövőben, amelyek révén tovább erősödne az együttműködés. A munkaügyi központ az általa gyűjtött, rendszerezett munkaerő-piaci adatok, igények és a keresett szakképesítések ismeretében kiválóan hozzájárulhat az egyetem képzési struktúrájának fejlesztéséhez.

Debreceni Egyetem Közalkalmazotti Tanács Az előző számában tájékoztattunk a Debreceni Egyetem Közalkalmazotti Tanácsa 2006-2007-es tevékenységéről. Hetek óta folyó, igen munkaigényes, körültekintő előkészítés után 2008. február 14-én érvényesen és eredményesen lezajlott az új testület választása, melyben elévülhetetlen érdemek illetik – a nagy számban érvényesen szavazó közalkalmazottakon kívül – a folyamatot sikeresen irányító Választási Bizottságot és annak elnökét, dr. Szabó Máriát. Február 28-án dr. Fésüs László akadémikus, rektor úr jelenlétében megtartotta a testület első ülését, s titkos szavazással elnökévé választotta dr. Mikita Jánost, a II. Belgyógyászati Klinika docensét. A megújult összetételű KT első határozatával állandó

6 www.egyetemter.hu

meghívotti státust biztosított Andrássy Gézának, az AMTC nyelvtanárának. Záró információként bemutatjuk a Debreceni Egyetem Közalkalmazotti Tanácsát, mely az érvényes és eredményes voksolást követően három évre kapott mandátumot. Elnök: Dr. Mikita János – OEC Belgyógyászati Intézet II. Belgyógyászati Klinika Tagok: Bozsváriné Vetési Ágnes – TEK Fizikai Kémiai Tanszék Dániel Ernő – OEC Belgyógyászati Intézet I. Belgyógyászati Klinika Dudics Pál – TEK Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium HÁTTÉR

Élesné Tóth Katalin – OEC Immunológiai Intézet Haramura Gizella – OEC Klinikai Kutató Központ Kissné Mona Erika – OEC Tüdőgyógyászati Klinika Pető Istvánné – OEC Gyermekgyógyászati Klinika Petrányi Miklósné – OEC Urológiai Klinika Dr. Rapcsák Mariann – OEC Egészségügyi Főiskola Dr. Szabó Edit – TEK Ókortörténeti Tanszék Szegény Jánosné – OEC Kardiológiai Intézet Szívsebészeti Központ Zsámboki Judit – OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

2008. MÁRCIUS

Versenyképesség nemzetközi porondon Márciusban a Debreceni Egyetem Informatikai Kar programtervező informatikus szak európai akkreditációjának vizsgálata céljából Debrecenbe érkezett Frauke Muth, az Euro-Inf Project — European Accreditation of Informatics Programmes programkoordinátora. A szakemberrel a képzések nemzetközi összemérhetőségéről, a bolognai rendszer nyújtotta átjárhatóságról beszélgettünk. EÉ: — Milyen szerepe van az európai felsőoktatásban az Euro-Inf Projectnek? – Az Euro- Inf Project az EU Sokrates programjának része, amely az európai felsőoktatási intézményekkel foglalkozik, de nem szűkül speciálisan az egyetemekre, hanem a tágabb értelemben vett felsőoktatás, például az alkalmazott matematikai intézetek is beletartoznak. A projekt alapjában véve az informatikai MsC és BsC diplomákra vonatkozik, megpróbálja javítani az első és második ciklus minőségét. Egyrészt meghatároz bizonyos kritériumokat és követelményeket, melyeket az oktatás folyamatának tartalmaznia kell, másrészt referencia kereteken keresztül próbálja megállapítani az európai diplomától elvárható tanulási folyamat végeredményét. A projekt olyan programok összessége, melyek közös gondolkodással meghatározzák a kompetencia, képesség és tudás elvárható mértékét az informatikai diplomáktól. Céljaink megvalósításához igénybe vesszük más akkreditációs testületek, illetve az ipar segítségét is, például British Computer Society hosszú ideje aktívan segíti a munkánkat. 2008. MÁRCIUS

EÉ: — Miért fontos a nemzetközi akkreditáció, mit profitálnak ebből a hallgatók? – A lisszaboni szerződés stratégiája, hogy az európai gazdaságot a világ legversenyképesebb, vagy az egyik legversenyképesebb területévé alakítsa. A mi projektünk megpróbálja ezt a célt azzal megvalósítani, hogy a diplomával rendelkezők mobilitását a határokon keresztül elősegítse. Az informatika egy kulcsfontosságú technológia a 21. században, az európai informatikai oktatásban pedig sokféle elképzelés van a szerkezetet, a tartalmat és a tanulmányokat illetően. Gondoskodni kell azokról az eszközökről, melyek segítségével olyan diploma-programokat készíthetünk, amelyek összehasonlíthatóvá teszik a képzéseket, a diplomákat, egyben elősegítik a hallgatók mobilitását. Nem azt akarjuk, hogy a diplomák egyformák legyenek, de biztosnak kell lennünk abban, hogy a Debrecenben szerzett diploma ugyanolyan értékű, vagy talán jobb, mint például egy angliai diploma. EÉ: — A bolognai folyamat révén átjárhatóvá válhatnak az intézmények, a hallgatói mobilitás növekedhet. Mit tapasztal, megvalósul-e ez ténylegesen – A bolognai képzésnek van néhány eszköze arra, hogy megkönnyítse az átjárást. Az Európai Informatikai Akkreditációs Mobilitási Rendszerben a hallgatók kreditpontokat gyűjtenek, és egy leírást kapnak az elvégzett tanulmányok eredményéről, a megszerzett kompetenciákról és tudásról. Ez a dokumentum a diploma angol nyelvű kiegészítője lenne, amellyel mindenhova elmehetne a frissdiplomás, és a képességeiről – természetesen angol nyelven – be tudna számolni. A munkaadók egyre inkább ezeket a szakembereket fogják keresni. A probléma csupán annyi, hogy a tanulHÁTTÉR

mányok struktúrája sok helyen nagyon különböző, így ha részt akar venni egy képzésben a hallgató, néha meg kell ismételjen bizonyos részeket. Pont ezt küszöbölné ki ez a dokumentum, ami igazolná a hallgató eredményeit, illetve megmutatná, hogy van-e neki joga, meg vannak-e az előfeltételei ahhoz, hogy belépjen az MsC képzésbe, vagy akár dolgozhasson az adott kompetenciákat igénylő munkaterületen. Ráadásul a hallgató szakirányáról, speciális profiljáról szintén tájékoztatást nyújt ez a diplomamelléklet, ami fontos az átjárhatóság miatt. Magyarország tekintetében két projekt van, amit a Magyar Akkreditációs Bizottság számára ajánlunk, a képzések, intézmények színvonalról pedig összehasonlító elemzéssel rendelkezünk. EÉ: — Ehhez a hallgatóknak magas szintű nyelvtudásra lenne szükségük, de sokuknak még nyelvvizsgája sincsen. – Több hallgatóval is találkoztam ma délután, akik kitűnően beszéltek angolul, nem volt semmilyen nyelvi problémájuk. Jártam már néhány kisebb közép-európai országban, ahol a fiatalok az angol nyelvvel nőnek fel, például filmeket, televíziós műsorokat angolul néznek, ami nagyon segíti a nyelvtanulást. Tudom, ez kicsit banálisan hangzik, de ezek a tények. EÉ: — Hogyan telt a napja Debrecenben? – Nagyon érdekes, hasznos és sikeres volt, többek között azért is, mert az akkreditációs bizottság ülésén az egyetemnek sikerült elérni, hogy a gazdasági szektor néhány képviselője is jelen legyen, akik szintén nagyon kíváncsiak voltak a tanulmányi programunkra. Jól szervezett, érdekes napot töltöttem a Debreceni Egyetemen. Szabó Laci EGYETEMI ÉLET

7

A DExam sikere Lassan már egy éve sikeresen működik a DExam nyelvvizsgarendszer a Debreceni Egyetemen. A tapasztalatokról, jövőbeni tervekről, esetleges fejlesztésekről Dr. Vad Kálmánnét, az Idegennyelvi Központ igazgatóját kérdeztük. – Az Idegennyelvi Központ DExam Vizsgaközpont 2007. áprilisában nyerte el a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testülettől az engedélyt a DExam vizsgarendszerrel államilag elismert általános angol nyelvvizsgák lebonyolítására. Azóta az Idegennyelvi Központ DExam Vizsgaközpontban két teljes és egy kisebb vizsgaidőszak volt. Ez idő alatt örvendetesen nőtt a vizsgázók száma. A legnépszerűbbek a középfokú B2 vizsgák, ide jelentkeztek a legtöbben. Az eredmények egyébként megfelelnek azoknak a szakmai elvárásoknak, amelyeket akkreditációs pályázatunkban terveztünk. Feltételezem, hogy a nyelvvizsgánkat használók is elégedettek, úgy, mint egyetemünk vezetői is, akik egyébként megrendelői voltak vizsgarendszerünknek. EÉ: — Most indulnak a tavaszi tanfo-

lyamok, illetve, ha jól tudom a tavaszi DExam Hétvégék. – Igen, a vizsgarendszerünkkel egy évre három vizsgaidőszakot álmodtunk meg. Van egy január végi, február eleji úgynevezett téli vizsgaidőszakunk, ezt követi a május végi, június eleji tavaszi vizsgaidőszak, majd a harmadik, az őszi vizsgaidőszak november, december környékén. Ez a három vizsgaidőszak zárja le tulajdonképpen az előttük zajló tanfolyamainkat. A két hosszabb, tavasszal és ősszel indított tanfolyamainkat DExam Hétvégéknek neveztük el. Jelen pillanatban a tavaszi DExam Hétvégék zajlanak. De vannak rövidebb intenzív nyelvtanfolyamaink is: januárban és augusztusban. A három vizsgaidőszakot tehát összekötik ezek a nyelvtanfolyamok, melyek célja az, hogy a DExam vizsgák típusfeladataira felkészítsék a résztvevőket, a későbbi vizsgázókat. EÉ: — Miben nyújt mást, vagy többet a hallgatóknak a DExam a „hagyományos” nyelvvizsgákhoz képest? – Vizsgarendszerünk fő sajátossága a modulválasztási lehetőség. A vizsgázók természetes humán-, vagy reálérdeklődésüknek megfelelően választhatnak

humán-, illetve reálmodul feladatsort nyelvtudásuk mérésére. Nézzünk néhány statisztikai adatot. 2007-ben a vizsgázók több mint 60%-a teljesítette a DExam vizsga követelményeit. 2008-ban eddig átlagosan 69%-os eredményesség tapasztalható a szóbeli, és 62%-os az írásbeli vizsgáinkon. Feltételezhetően az eredményességhez a jó modulválasztás is hozzásegítette a vizsgázókat. EÉ: — Lehet-e újításokra számítani a jövőben, esetleg bekerülhetnek-e új nyelvek a rendszerbe? – A DExam egynyelvű angol vizsgarendszer. Elképzelésünk, hogy ezt a rendszert angolból az álmainknak, a pályázatban leírt elveknek és feltételeknek megfelelően a legmagasabb színvonalon működtessük. Jelenleg gyűjtjük a tapasztalatokat, ezért egyelőre még nem gondolkodunk más irányú fejlesztésekben. Bővebb információ: www.dexam. unideb.hu Szabó Ivett

Versenygyőztes debreceni hallgatók A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar márciusban is az országos versenyekre koncentrál. Az immár ötödik alkalommal megrendezett, és idén Dohnányi Ernő nevét felvevő Országos Kamarazene Találkozó és Verseny látványos debreceni sikerekkel zárult. A Zeneművészeti Kar vonósnégyese, Ambrus Anett-hegedű, Tálas Anna-hegedű, Tóth Árpád-mélyhegedű, Antal Barbara-gordonka Kiemelt nívódíjban részesült és a Debreceni Egyetem Rektorának Különdíját kapta. Ugyancsak Kiemelt nívódíjat kapott az Ambrus Anett-hegedű, Antal Barbara-gordonka és Sári Gergő-zongora alkotta trió is. Nagy Sándor-klarinét, Tetézi Boróka-

8 www.egyetemter.hu

gordonka és Domsi Géza-zongora nívódíjban részesült. Ugyanezen a hétvégén a Zeneművészeti Kar hallgatói a budapesti Zeneakadémián rendezett országos karvezető versenyen (Fiatal Karvezetők Versenye Lantos Rezső emlékére) is remekeltek: Tihanyi Imre 2. díjat nyert és a KÓTA különdíját, amely 2009-ben előadás megtartására kéri fel a díjazottat a következő versenyen. Baliga Ádám a verseny 3. díját nyerte. A versenyeredmények komoly felkészítő munkát – és nem utolsó sorban mind a versenyzők, mind tanáraik tehetségét – feltételezik. A köszönet ezért megilleti mindazokat, akik a felkészítésben kulcsszerepet játszottak, így Molnár Zsolt gordonkaművészt, Martos László HÁTTÉR

karmestert, Nagy Csaba oboaművészt, Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagyot, Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagyot, Dr. Molnárné Török Ágnes karnagyot. A friss szakmai eredmények olyan pillanatban születtek, amikor a zenei felsőoktatás éppen átalakuláson megy át és felértékelődnek azok a szakmai eredmények, amelyek a képzés maradandó értékeit gyarapítják. Mindkét verseny szakmai döntései különösen fontosak, hiszen elfogulatlan zsűrik hozták meg azokat. A tavasz tehát debreceni sikerekkel kezdődött, a jövőt pedig az jelenti, hogy a fentiek mellett egyre több mesterképzés akkreditációja történt meg, illetve van jelenleg is folyamatban a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán. 2008. MÁRCIUS

IGEN, köszönjük! Beszélgetés Körösparti Péter DEHÖK-elnökkel, a HÖOK alelnökével Több mint 3,3 millió választópolgár (az érvényesen szavazók 82,22 %-a) mondott „Igen”-t a képzési hozzájárulás (tandíj) eltörlésére vonatkozó kérdésre a március 9-i népszavazáson. A tandíj elleni országos megmozdulásról, a népszavazás várható következményeiről beszélgettünk Körösparti Péterrel, a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (DEHÖK) elnökével, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) alelnökével. EÉ: — Számítottál ilyen eredményre? Hol töltötted a népszavazás estéjét? – A HÖOK országos központjában, Budapesten, az elnökség többi tagjával együtt vártuk az eredményeket. Az előzetes közvélemény-kutatások többsége azt jelezte, hogy a tandíjra vonatkozó kérdés – a szavazáson feltett három kérdés közül egyedüliként – nem biztos, hogy elnyeri a választók legalább 25 %-ának „igen” szavazatát. Ehhez képest az összes választópolgár több mint 41 %-a szavazott „igen”-nel, ami elsöprő győzelem a HÖOK számára – és úgy gondolom, minden, a felsőoktatásban tanulmányokat folytató hallgató számára is. Magam mindvégig bíztam abban, hogy a választópolgárok túlnyomó többsége egyetért a HÖOK-kal abban, hogy a tandíj nem a megfelelő eszköz a felsőoktatás színvonalának emelésére. A magas szavazati arány egy kicsit számomra is meglepő volt, de nagyon örülök neki. EÉ: — A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, Molnár Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora már a népszavazás másnapján felvetette, hogy meg kellene szüntetni az államilag támogatott és a költségtérítéses képzés közötti különbségtételt, és a tanulmányi átlaga alapján mindenki fizetne valamennyit, a gyengébbek többet, a jobbak kevesebbet. – Ez a javaslat nem lenne más, mint a népszavazás eredményének semmibe vétele. A kormány egyrészt nagyon helyesen benyújtotta a javaslatát a tandíjra vonatkozó törvényi rendelkezések azonnali hatályon kívül helyezésére, így – noha a népszavazás csak a tandíj 2009. január 1-jei megszüntetését írta elő – már április 1-jétől megszűnik a képzési hozzájárulás fizetési kötelezettség. 2008. MÁRCIUS

Ez azt jelenti, hogy 2008. szeptembertől decemberig sem kell fizetni. Az MRK javaslatát viszont a magam részéről elutasítom. Felháborítónak tartom, hogy miután a szavazók 82 %-a kijelentette, hogy nem kíván tandíjat, megjelenik egy olyan javaslat, amely más néven vissza akarja csempészni ugyanazt az intézkedést. A Felsőoktatási Kerekasztal március 12-i ülésén abban meg tudtunk állapodni, hogy fennmarad a képzési formák közötti átsorolás rendszere, vagyis a leggyengébben teljesítő finanszírozott hallgatók helyére a legjobb költségtérítéses hallgatók léphetnek. Ez a minőségi képzés erősítését szolgálja. EÉ: — Mi lesz a kieső bevételekkel? – Nincsenek kieső bevételek. A népszavazás másik két kérdésével már létező és beszedett díjakat töröltek el. A tandíjat először 2008. szeptemberben kellett volna fizetni, tehát ez egy olyan díj volt, amit sohasem szedtek be. Az intézmények most készítik a 2008. évi belső költségvetésüket. Mivel már tudják, hogy nem lesz tandíj, nem számolnak a tandíjbevételekkel, így nem lehet „kieső” bevételről beszélni. A Debreceni Egyetem eddig is az ország talán legkiválóbban gazdálkodó felsőoktatási intézménye volt, mindig jelentős összeget tudott fejlesztésre fordítani. Valószínűleg így lesz ezután is. Nagyobb probléma, hogy a hallgatói térítésekről és juttatásokról szóló kormányrendeletben a tanulmányi és a szociális ösztöndíjak rendszere a tandíjhoz van kötve. Mivel a tandíjbevételek felét tanulmányi ösztöndíjra kellett volna fordítani, a rendelet szerint a hallgatói normatívából a tanulmányi ösztöndíjra fordítható rész három év alatt fokozatosan csökken, míg a szociális ösztöndíjakra fordítható rész fokozatosan emelkedik. Mivel nem lesz tandíj, ezt a rendeletet is módosítania kell a kormánynak. Ha változatlan maradna, az a tanulmányi ösztöndíjrendszer összeomlását jelentené. Ha visszaállítanák a tanulmányi ösztöndíjak tandíj előtti arányát, akkor a szociális ösztöndíjak rendszerét kellene átalakítani, mert a rendelet jelenleg olyan sok hallgató számára írja elő nagy összegű szociális ösztöndíj kifizetését, amit egy kisebb arányú szociális ösztöndíjkeretből nem igazán lehet finanszírozni. Gondolom, a tavasszal elkészül a rendelet módosítása. A HÖOK természetesen véleményezni szeretné majd a tervezetet, és csak a hallHÁTTÉR

gatók érdekeit szolgáló módosításhoz járul hozzá. EÉ: — A kampány alatt volt probléma? Pécsett valaki a népszavazás eredményének megsemmisítését kérte a Választási Bizottságtól, mert szerinte a HÖOK, azzal, hogy plakátokat helyezett ki az egyetemen, politikai tevékenységet folytatott, ami tilos. – Hallottam erről az esetről. Meg arról is, hogy volt olyan intézmény, ahol nem engedélyezték a HÖOK plakátjainak kihelyezését. Az Országos Választási Bizottság az említett panaszt elutasította, mert a Pécsi Tudományegyetem vezetésének, mint az ingatlan kezelőjének kellett volna fellépnie, ha nem ért egyet a plakátok kihelyezésével, de nem tette. Szerencsére a Debreceni Egyetem vezetése mindvégig igen konstruktívan állt a plakátok kérdéséhez, elsődlegesnek tekintették a véleménynyilvánítás szabadságát. Noha a tandíj ügyében nem értettünk egyet, emellett minden területen kiválóan tudtunk és tudunk együtt dolgozni, partneri a kapcsolat. EÉ: — A HÖOK elmúlt kétéves története lényegében a tandíj elleni küzdelemről szólt. Mit fog csinálni ezután az országos szervezet? – Azért ez egy kicsit túlzás. A médiában lehet, hogy ez jelent csak meg, de a HÖOK folyamatosan képviselte a hallgatók érdekeit minden területen. Említhetem például az utazási kedvezmények ügyét, amelyben az eredeti kormányzati tervekhez képest a hallgatók számára jóval kedvezőbb megoldás született. Részt veszünk a felsőoktatási intézmények akkreditációs folyamatában, az intézmények munkáját felmérő látogatóbizottságokba a HÖOK is egy-egy tagot delegál. Széles külkapcsolati rendszerrel rendelkezünk, jelentős szerepet vállalunk az európai országok hallgatói érdekképviseleteit összefogó ESIB munkájában. Emellett természetesen rengeteg, a hallgatókat érintő kérdést véleményezünk. A HÖOK életében most talán egy kicsit nyugalmasabb időszak következik. Március 12-én már összeült a Felsőoktatási Kerekasztal, amelynek tagjai a felsőoktatásban működő érdekvédelmi szervezetek, köztük a HÖOK, és a minisztérium képviselői. Visszaülünk tehát a tárgyalóasztalhoz, és tovább gondolkodunk a felsőoktatás reformjának lépéseiről. Ölveti László EGYETEMI ÉLET

9

Hogyan lehetek tanár a bolognai rendszerben? A megváltozott képzési rendszerben az alap- és mesterképzések megjelenésével sokak számára talán bonyolultabbnak tűnhet a tanári képesítés megszerzése. Ezért tartanak a karokon, és a közelmúltban centrum szinten a Tudományegyetemi Karon is tájékoztatókat a hallgatók számára a képzés rendszeréről. A TEK elnökhelyettese, prof. dr. Gaál István tájékoztatón mutatta be a tanárképzés menetét. A Természettudományi Karon, a Bölcsészettudományi Karon és az Informatikai Karon is felmerülnek a hallgatókban és az oktatókban is ezek a kérdések, bizonytalanságok, amelyre igyekeznek kielégítő választ adni az oktatási dékánhelyettesek is. A kétszintű rendszerre már átálltak az intézmények, a mesterképzés területén vannak még fehér foltok. Az alapképzésekkel ellentétben a mesterképzések indítása – beleértve a tanári mesterképzési szak számos szakképzettségét – többnyire az egyetemekre lesz jellemző. A Debreceni Egyetemen több mint nyolcvan éve folyik tanárképzés, az országban az egyik legmagasabb színvonalon biztosítják a szakemberek utánpótlását. A tanárképzés igazodik a kétfokozatú rendszerhez, de az alapképzés elvégzése még

nem jogosít fel tanításra, tanár csak a mesterdiploma megszerzése után lehetsz. Tehát csak a mesterképzés elvégzése után vagy jogosult tanítani. A diplomával a kezedben, amiért ugyan eggyel több, tizenegy félévet kell teljesítened, ötödiktől tizenkettedik osztályban taníthatsz. A tizenegy félévet azért vezették be, mert plusz egy félév tanítási gyakorlatot iktattak be a rendszerbe. A képzésben nagyobb figyelmet kapnak a pedagógiai és pszichológiai tárgyak, illetve a tanítási gyakorlattal még inkább a képzés színvonalát szeretnék emelni. A tanulmányokat tanárképzésben kétszakosként végezheted. A diszciplináris mesterképzési szakkal párhuzamosan vagy amellett egy szakon is lehet tanári szakképzettséget szerezni, a tanári modult költségtérítéses formában elvégezve. Az iskolák általában a többszakos tanárokat keresik, egyszakos tanárokra csak nagyobb iskolákban, jellemzően az érettségi tárgyak esetén lehet szükség. Ha valaki a tanári pályát választja, az alapképzésének szakja mellé 20-féle második tanári szakképzettséget választhat. Vannak olyan szakok, amelyek csak második tanári szakképesítésként funkcionálhatnak, pl. az ábrázoló geometria és műszaki rajz, hon- és népismeret, illetve a könyvtár-pedagógia. A tanárképzés menete pontosan így mű-

ködik: Elsőként természetesen elkezded a tanulmányaidat az alapképzésen, egyszakosként. A második félévben kell dönteni arról, hogy tanár leszel-e, és meg kell választanod a másik szakodat, a szakpárodat. Az alapképzés következő féléveiben, tehát a harmadiktól az alapdiplomáig a tanári tárgyak mellett, amelyet 10 kredit értékben kell teljesíted, felveszed a másik szakod 50 kreditjét is. Ezután megszerzed az alapdiplomádat, és felvételt kérsz mesterképzésre, kétszakos tanári szakképzettség céljából. A mesterképzésben a két szakodon a tanulmányokat tehát folytatod tovább, csak most már a második, minor szak tárgyai kerülnek túlsúlyba, így mindkét szakodon megfelelő szakmai tudásra tehetsz szert. Az alapképzésben részt vevő első éves hallgatóknak 2008. április 15-ig kell eldönteniük, hogy a tanári pályát választva egy másik szakot vesznek-e fel, vagy egyszakosként szakirányt, illetve specializációt választanak. Mindenkinek jó mérlegelést kívánunk! További információt találhattok a www. detek.unideb.hu oldalon, a Tanárképzés menüpontban illetve a Tanárképzési Csoporttól is kérhettek tájékoztatást és tájékoztató füzetet a főépületben a földszinti 17/1-es irodában. Boros Judit

ÉRTÉKÜNK AZ EMBER — 300 milliós pályázatot nyert a DE AMTC A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kara, környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozására, valamint a szakok beindítására több mint 300 millió forint támogatást nyert el a közelmúltban — számolt be lapunknak Prof. Dr. Kátai János, a Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja. Mint megtudtuk, a pályázat kidolgozására a DE AMTC Mezőgazdaságtudományi Kara és a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara közösen pályázott. A projekt keretében a két intézmény karai a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakok tantárgyi programjait, a tantárgyak előadás anyagainak fejlesztik ki. A pályázat feladatai keretében kidolgozták a két BSc alapszakhoz

10 www.egyetemter.hu

kapcsolódó felsőfokú szakképzések (hulladékgazdálkodási technológus, gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus) új Országos Képzési Jegyzék szerinti dokumentumait, elkészítették a szakmai és vizsgakövetelményeket. Az átjárhatóság érdekében meghatározták a felsőfokú szakképzések és a BSc alapszakok között a kredit beszámíthatóságot (hulladékgazdálkodási technológus – környezetgazdálkodási agrármérnök, gyógy- és fűszernövény termesztő technológus – természetvédelmi mérnök), valamint az egyéb intézményekben folyó képzések közötti átjárhatóságot. Az ország intézményeiben meghirdetett szakokon közösen használható, valamint szakspecifikus tananyagok is kidolgozásra kerülnek, összesen 14 tankönyv készült el eddig, melyek a későbbi magas színvonalon folyó oktatást alapozhatják meg. A programpontban E-learning tananyagokat és azok technikai kivitelezését végezték el. Az elkészített e-learning tananyagok kaput nyitnak a távoktatásban folyó képzés felé. Az oktatási infrastruktúra fejlesztésére is sor keHÁTTÉR

rül: korszerű szaklaborok és előadók épülnek, kialakítják terepgyakorlatok háttérét, illetve fejlesztik az eszközállományt, új eszközöket vásárolnak (a könyvtár fejlesztése mellett). A pályázat felméri, értékeli és fejleszti a szakokhoz szükséges kompetenciákat (a hulladékgazdálkodási technológus és a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó technológus felsőfokú szakképzések, valamint a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki BSc alapszakoknál). A képzési programok minőségirányítási rendszerét az ISO 9001:2001, az ISO 14001:2004, valamint az EFQM modell alapján kívánják kidolgozni, utóbbi minőségirányítási tanúsítványok megszerzésének a céljából. Az Európai Felsőoktatási Térséghez történő hatékonyabb csatlakozás céljából, a pályázatban vállalt feladatok teljesítése megalapozhatja és tovább erősítheti a Karon a környezetvédelemmel és a természetvédelemmel kapcsolatos képzés oktatási és kutatási feltételrendszerét. 2008. MÁRCIUS

Utazás és Szabadidő 2008 Kiállítás és Vásár néven, március 28-30. között ismét jelentkezik Debrecenben az Észak-alföldi régió hagyományos idegenforgalmi szakkiállítása, amelyet ezúttal új helyszínen, a Kölcsey Központban rendeznek meg. Az idén tizennyolcadik alkalommal megszervezett esemény a Kálvin téren kezdődött, majd az Aranybika hotelben talált otthonra, ám az elmúlt években mind a kiállítók, mind a látogatók részéről jelentkezett a nagyobb hely iránti igény, így idén már Debrecen modern rendezvényés konferenciaközpontjában kapott helyet az országosan is neves utazási vásár. A„bikához” képest háromszoros terület minden beépíthető négyzetcentiméterét kihasználja majd a több mint 100 kiállító, amelyek között az utazási irodák, idegenforgalmi képviseletek, szállodák, panziók és gyógyfürdők csakúgy megtalálhatók, mint a Magyar Turizmus Zrt. régióképviselői, a különböző nyelvoktatást kínáló szervezetek, a Tourinform Irodák vagy a turisztikai látványosságaikra büszke önkormányzatok. A debreceni idegenforgalmi nagyrendezvényen évek óta hagyomány, hogy bizonyos régiók, országok díszvendégként mutatják be értékeiket a közönségnek. Idén március végén a belföldi turizmust Közép-Dunántúl képviseli, míg külföldi vendégként az egyetemisták körében is népszerű Horvátország csábíthatja tengerpartjaira a magyar utazókat. Ebből is látszik, hogy az Utazás és Szabadidő 2008 Kiállítás és Vásáron az érdeklődők egyaránt találhatnak belföldi, illetve külföldi utazási lehetőségeket, ráadásul a Kölcsey Központban a legvonzóbb ajánlatokra, szervezett utakra már a helyszínen lesz lehetőség jelentkezni.

2008. MÁRCIUS

HIRDETÉS

EGYETEMI ÉLET

11

EuroSkills 2007 informatikai verseny A versenyt a Microsoft és a Cisco a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel együttműködésben szervezte 18–24 éves diákok részére, hogy kiválasszák azt a négyfős csapatot, amely képviselheti Magyarországot a 2008 szeptemberében Rotterdamban megrendezendő európai döntőn. A Debreceni Egyetemről két csapat is nevezett, a felkészülést dr. Almási Béla egyetemi docens segítette. Az elődöntő során a feladat egy vállalkozás alapítása volt, és el kellett készíteni a cég indulásához szükséges dokumentumokat (pl. név, logó, jelmondat, prezentációsablon, levélpapír, weblap stb.), valamint meg kellett tervezni a cég irodájának fizikai kialakítását és informatikai infrastruktúráját. Ezenfelül ki kellett választani a szükséges hardvereket és szoftvereket (lehetőleg költséghatékonyan), és árajánlatot kellett tenni. A feladatok beküldési határideje 2007. október 28. reggel 8 óra volt, és a csapatok hajnalig tartó munkája meghozta az eredményét, hiszen a HTTP Team és az Exception Team is bejutott a közel 300 induló közül a legjobb 25 csapat közé (a névválasztásnak minkét esetben története van :-). A középdöntőt megelőzően minden csapatból két fő egy oktatási napon vett részt a


Microsoft budapesti központjában, amiről az ember azt hinné, hogy nagyon könnyű megtalálni, de a várakozással ellentétben csak egy ablakba kitett tábla jelezte, hogy hova is kellene menni. Itt körvonalazták a várható feladattípusokat és a verseny további lebonyolítását, és meglepetésünkre az egyik előadást egy budapesti csapat tagja tartotta. December 6–7-én a csapatok a még épülő Népliget Center második emeletén folytatták a versenyt. A megérkezés utáni rövid köszöntőn hangzott el először a később oly sokat ismételt „Egyenlő pályák, egyenlő esélyek!” szlogen, ami többé-kevésbé meg is valósult. A gyors balesetvédelmi oktatás után megismerkedhettünk a helyszínnel, majd elkezdődött a verseny. A kiadott feladatokat szét kellett osztani a csapattagok között, mindenkinek volt mit csinálnia. Gyakorlati munkát igazán csak a szervertelepítés és a munkaállomások szerverhez kapcsolása jelentett, ezek mellett adatelemzést, kiadványszerkesztést és hálózati problémák elemzését kellett végrehajtani. A nagy munka közepette még egy mikuláslány is megjelent, hogy a közelgő ünnep alkalmából egy kis ajándékkal kedveskedjen a versenyzőknek, természetesen pont akkor, amikor mindenki a legnagyobb munkában volt. Az első nap végén mindkét csapatban maradt egy kis hiányérzet a feladatok megoldását illetően, a másnap ZOOM

azonban kivételesen jól sikerült. Ebéd után néhány órás várakozás következett, ami alatt egy igen izgalmas, a szörfösök mindennapjait bemutató filmet vetítettek (így sokan inkább a környék megismerését választották programnak), majd sor került az eredményhirdetésre. A döntőbe az egyetem csapatai mellett még két debreceni, egy budapesti és egy győri csapat jutott. A január végi háromnapos döntő a budapesti Hegyhát Általános Iskolában került megrendezésre, mely speciális szakiskola, diákotthon és gyermekotthon is egyben. A versenyfeladatok itt már „valóságszagúak” voltak, ugyanis minden csapat kapott routereket, switcheket, és az összekötésükhöz szükséges kábeleket is a versenyzőknek kellett elkészítenie. Fontos volt, hogy a csapattagok összedolgozzanak, hiszen a hálózatépítési és a szerveres feladatok nagymértékben egymásra épültek. A nap végén beadandó feladatok mellett egy háromnapos projektmunka keretében a csapatoknak meg kellett terveznie a Hegyhát-iskola hálózatát. A versenyen kívüli feladatok során a szervezőkkel közösen vezeték nélküli hálózatot építettek ki a diákok, a működéshez szükséges szervereket telepítették, és elkészítették az iskolaújság különszámát. A három nap feladatai annyi munkát igényeltek, hogy az előre tervezett időkeret nem volt elég, így az utolsó nap előtti éjszaka minden csapat dolgozhatott a még hátralevő projektmunkáján (nem is volt alvás). Ennek része volt egy prezentáció elkészítése is, amit utolsó feladatként magyarul és angolul kellett előadni a zsűrinek. Sajnos a verseny során a HTTP Teamnek többször is meggyűlt a baja a technika ördögével, hiszen még a munka elején a laptopjuk hálózati kártyája nem működött, rossz kábelt kaptak a feladatmegoldáshoz, később pedig egy telepítést nem lehetett elvégezni a helyszínen kapott CD-vel. Szervezői részről mindössze a következő reakciót kapták: „Ilyen az élet…” A verseny jó lehetőség volt arra, hogy kipróbáljuk magunkat szakmailag, megnézzük, mennyire tudunk csapatban dolgozni és az egyetemen szerzett elméleti tudásunkat a gyakorlatba átültetni. A jutalmak mellett sokat ér a tapasztalat, és a döntős részvétel álláskereséskor sem rossz ajánlólevél. A csapatok döntős helyezése: 4. hely: Exception Team – Mile Tamás, Nemes Sándor, Oláh Zsolt, Zabán Tamás 6. hely: HTTP Team – Csősz Ignác, Kovács Zoltán, Mezei Zsolt, Terdik Sándor Zabán Tamás 2008. MÁRCIUS

Március 7-én hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Debreceni Egyetem főépületében az első Tavaszköszöntő Hallgatói Bált, ahol az Egyetemi Élet gazdag báltapasztalattal rendelkező újságírója igen kellemesen érezte magát.

A csili-vili báli ruhába öltözött lányok és az összepecsételt nyakkendőjüket kicsit kiengedve viselő fiatalemberek eddig az őszi gólyabál-időszakban voltak nagy számban jelen az egyetem főépületében és a Lovardában, de ezentúl a tavaszi félév elején is sokan megmutathatják, hogy egyáltalán nem tudnak báli zenére táncolni. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Nagy gólyabáljárókként az I. Tavaszköszöntő Hallgatói Bált beharangozó plakátok első olvasatakor eldöntöttük, hogy ott a helyünk, nem hagyjuk ki ezt a bulit. Szóval álltunk a plakát előtt, beszéltük, hogy elmegyünk, ám mikor azon kezdtünk el gondolkozni, hogy hol is fogunk bálozni, akkor zsákutcába jutottunk. A helyszínt lehagyták a plakátról. Ez olyasmi, mint mikor a karácsonyra kapott ruhautalványon nincs rajta, hogy hol tudom levásárolni. Mert azért nem mindegy, hogy a kispiacon vagy a plázában. Telefonos segítséget kértünk – mivel a közönség, vagyis a többi plakátolvasó szintúgy sötétben tapogatózott, felezni a nullát pedig nem szokás–, s pár perc múlva örültünk, hogy a főépületben lesz az esemény, végtére is ott a falon vannak számítógépek, lehet küldeni a netről ingyen sms-t az otthon tanuló barátnőnek. És még az sem feltűnő, hogy félreütöm, meg lehet magyarázni: „olyan zsíros volt már az az érintőképernyő, hogy az oldalt is alig tudtuk behozni”. Este nyolc után érkeztünk a helyszínre, kapunyitás és megnyitó között félúton, ahogy kell. Azt nem mondhatnám, hogy tömegek vártak a ruhatárnál, de azért volt egy-két megkésett gólyaforma egyetemista. Aztán eljött a kilenc és a tíz óra, és még mindig nem voltak elegen, pedig az orvosi gólyabálról megismert Pesty Party Showband tényleg jól nyomta, volt Afrika, Charlie, talán még Michael Jackson is. Valahogy aztán tizenegy fele sokan lettek, benépesült a díszudvar, mindenhol emberek nyüzsögtek, és nem foghattuk a screwdriverekre. Ez az az időpont, amikor már elkezdünk minden ismerőssel összefutni. Vannak azok az arcok, akik ott vannak a legtöbb gólyabálon, komolyan, cimborám általános iskolai osztálytársába évek óta beleszaladunk, aztán el. Mert tizenegy körül még lehet

vele kommunikálni, mutogatja a csajokat, mosolyog, energikus a mozgása. Órákkal később azonban picit meg szokott fáradni, ha meglát, akkor csak néz, aktívabb hullámában int is egyet, néha odajön, vállunkra teszi a kezét és úgy néz, vagy úgy int egyet. Legizgalmasabb találkozásom idén a Mr. Hungary-vel való volt, aki Dél-Koreában a Mr. and Mrs. University International versenyen képviselte országunkat. Igazán mázlista a srác, hiszen mikor meglátott három-négy távol-keleti lányt, akkor odaballagott hozzájuk, s a Dél-Koreában felszedett nyelvi alapjaival bemutatkozott nekik, s választ is kapott, ugyanis pont onnan érkeztek a hölgyek. Egyébként nem is gondolt bele, hogy esetleg kínaiak is lehetnek, bár azért annak a néhány alapmondatnak a fordítására kíváncsi lennék. Én például a nyáron Bulgáriában felszedett bolgár nyelvtudással így tudnám megszólítani a bolgárokat: köszönöm igen nem sör. Mr. Hungary azért annyira mégsem volt sikeres, mert másnap elárulta, hogy csupán annyi baja volt a bállal kapcsolatban, hogy minden csaj párban érkezett… Na de ott hagytam abba, hogy megvoltak a nagy találkozások, nézelődtünk, húztuk a csavarokat (screwdriver). Ekkor történt, hogy lepillantottunk az első emeletről a táncoló sokaságra, s azt vettük észre, hogy mindenki úgy táncol, mintha legalább a CAMPUS Partyn lenne, húzzák a margóvágó kart, szeletelnek, forgatják a gömböt. Én sem vagyok egy Fred Astair, de azért próbálkozom a társastánccal, még ha le is taposom a partner cipőjét. Az estének ezen a részén már Marót Viki és zenekara volt a színpadon, műsorukat többen végigénekelték, sokan próbáltak rokizni. Mi ekkor már csöndes beszélgetésbe mélyedtünk, a büfé előtt a talponállókat támasztottuk, majd két-három óra társalgás után – jó szokásunkhoz híven – az utolsókként távoztunk. Jól éreztük magunkat. A tavaszköszöntő hallgatói bál még felfutó időszakában van, de úgy érzem, hogy van rá igény, több száz embert meg tud mozgatni a kikapcsolódás eme fesztelen, ám mégis kulturált formája. Ráadásul ha az egyetemi oktatóknak, dolgozóknak van több ilyen rendezvényük az év elején, akkor illő, hogy a hallgatók is bálozhassanak ilyenkor az impozáns főépületben. Szabó Laci

Báltavasztalat

2008. MÁRCIUS

ZOOM

EGYETEMI ÉLET

13

Csak viccből öregek Március 15-én a Quimby zenekar színházi műsorával lépett fel a Lovardában. A zsúfolásig megtelt rendezvényközpontban igen szélsőséges véleményeket is lehetett hallani, hiszen sokan tombolni, táncolni akartak, ám ezt a nézőtér székes berendezése nem engedte meg. A buli után Varga Líviusszal, a Himnuszt elkongázó zenekar-alapítóval beszélgettünk a tapasztalatokról.

EÉ: — Véleményem szerint legalább harmadik korszakát éri a Quimby csapata. Mennyire vagytok megújuló zenekar? – Mindig van valami újítás a zenekarban, ez a legfrissebb Quimbyteátrum programunk szintén olyan dolog, ami régóta lappang, egy búvó patak volt eddig, hiszen benne vannak a próbatermi hülyéskedések, de a koncertek bizonyos pillanatában megszülető érdekességek is. A zenekarral régóta nagyon jó hangulatban játsszuk a Vízkereszt, vagy amit akartok című Shakespeare-darabot a Vidám Színpadon, ahol tulajdonképpen színházi zenészek vagyunk. Fenn zenélünk a színpadon, de csak bizonyos utalások szintjén vagyunk benne a dramaturgiában, néhány színész reagál ránk, mi meg rájuk. Az előadások alatt folyamatosan ülepedett bennünk ez a színpadi megjelenés, s azt gondoltuk, hogy mi lenne, ha beletennénk a saját ötleteinket, a marháskodásokat, s gyúrnánk


belőle egy színházi műsort, játszanánk színházakban, egy versekkel, mini jelenetekkel dúsított koncerttel álljunk ki a közönség elé. A programot jól elneveztük teátrumnak, hogy különbözzön az ugrálós buliktól. EÉ: — A Kispál és a Borznak volt több „csöndesülős” bulija, ahol az volt a tapasztalat, hogy a legtöbb ember legszívesebben táncolt és tombolt volna, hiszen egy évben max. kétszer játszottak Debrecenben. Kispálék ezért régen csütörtök-péntek bontásban duplakoncertet tartottak, egy ülőset és egy pörgőset. Ilyenbe nem gondolkoztatok? – Jó ötlet, de itt az működik, hogy ráhangolódtunk erre a dologra, s ezt is szeretnénk mindenhol előadni. Van, aki a punk koncertet szereti, amely szintén kivitelezhető, de nem akkor és nem ott, amikor azért megyünk játszani, hogy egy új arculatot mutassunk. Most is előfordult, hogy páran csalódtak és „ereszd el a hajam” bulit akartak, ezért bekiabálásokkal szétzilálták a többiek figyelmét. Lehet egyik félévben színházba kellene jönni, másik félévben pedig rockolni. EÉ: — Ezeket a felhangokat leszámítva jól éreztétek magatokat? A koncert vége felé már úgy tűnt, mintha belesz*rnátok a buliba. – Jól éreztük magunkat, már most ebből a mai estéből is egy csomó humor született. Tanulságos koncert volt, ugyanis a helyválasztás a régi ugrálós bulikra utalt, de megoldottuk az ügyet: A legvégén engedve, nem szívesen, de zúztunk egy kicsit. Ez nem volt benne ZOOM

a műsorban, úgy éreztük, hogy dobunk egy hátast a végére. EÉ: — Az elmúlt két évben a nyári fesztiválokon a malátabár sátrakban több zenekar, például Jamie Winchesterék áttértek az akusztikus, üldögélős bulikra. Csatlakoztok a Quimby-teátrummal ehhez a vonalhoz? – Nem döntöttük még el, bár a nagy fesztiválokon szerintem semmiképpen sem ez lesz a meghatározó, inkább intimebb helyeken fogunk játszani ezzel a műsorral. A Quimby-teátrum további élete folyamatosan alakul, nincs két egyforma ebből az előadásból, a mai is különösen rendhagyó volt a zúzda lezárással. EÉ: — A koncert elején Kiss Tibi énekes ironikusan bár, de azt mondta, hogy öregszik a zenekar, nektek már fáj itt-ott, úgyhogy ez a fajta koncertezés a nektek való. Mi ebből a vicc, mi az igazság? – Inkább arról van szó, hogy mindenféle újdonság kipróbálása mellett, 30 fölött van az emberben egy megnyugvás, ami megengedi, hogy ne csak a pörgésen járjon az esze, hanem lassabb hangvételű helyzetben is szívesen megnyilvánuljon. Azt meg a közönségnek kell eldönteni, mennyire tetszik ez neki. Hogy valóban öregséget éreznénk és ezért csinálnák, ez csak vicc. EÉ: — Az m1-en Te indítottal el az Abszolút című műsort, amelyből azonban már kiszálltál. Van most új tévés terved? – 2007 nyár elején sok lett az elfoglaltságom az Abszolútban és a zenekarban, így valamelyiktől el kellett búcsúznom, és nyilván a Quimby maradt meg. Azóta nagyszerű új műsorvezető van, és az Abszolút megy tovább. Mindig ötletelek új műsorokon, de egyelőre jó nekem a két zenekaromra koncentrálni: a Kutya Vacsorájával most készítünk lemezt, a Quimby-vel is van egy félkész lemezünk, a teátrum programjának összeállítása pedig az utóbbi időben rengeteg energiánkat kötötte le. Szabó Laci 2008. MÁRCIUS

A világháló medikusa Az internetes blogok olvasóinak és az orvostudomány iránt érdeklődőknek bizonyára ismerősen cseng Meskó Bertalan neve. Ötödéves medikus létére 3 angol blogvilágdíj tulajdonosa, a HVG magyar blogversenyén kategóriadíjas, nívós orvosi szaklapokban publikál és előadást tartott már több külföldi egyetemen. Hogy mi a sikerének titka, arról is faggattuk. EÉ: — Elképesztően sok mindennel foglalkozol egyszerre, Te minek tartod magad elsősorban? – Legfőképpen orvostanhallgatónak. Genetikusnak készülök, ezért ebben a témában végzek kutatásokat TDK munkám keretein belül. Ezen kívül több mint egy éve adok elő a világháló és az orvoslás kapcsolatáról magyar klinikákon, tanszékeken, illetve amerikai konferencián is voltam már. Az internet igazából csak a hobbim részévé vált, a fő célom az, hogy genetikussá válljak, de emellett természetesen nagyon sokat dolgozom azon is, hogy a világháló új területeit bemutassam az orvosoknak akár Magyarországon, akár külföldön. EÉ: — Ezt igen nagy sikerrel teszed, hiszen nagyon olvasottak az e témájú blogjaid. – Két blogom van, az egyik egy magyar orvosi blog, amin azt a célt tűztem ki magam elé, hogy az orvostudományt közelebb hozzam az emberekhez. Az angol blogom arról szól, hogy a web 2.0, a web új generációja, hogyan játszik szerepet az orvoslásban, az orvosi praxisok szervezésében, az oktatásban. EÉ: — Hányan látogatják a blogjaid? – Mivel az angol blogomon inkább szakértőkhöz, orvosokhoz, medikusokhoz szólok, ott általában 1500-as napi olvasói számom van. A magyar blogomat volt már, hogy 30 ezren látogatták egy nap. Egy év munka után a két blogomat összesen nagyjából 1 millióan olvasták. EÉ: — Írsz az egyik blogodban arról is, hogy miért nem webesek a doktorok? – Olyan mértékű információmennyiségünk van, hogy ezt nagyon nehéz „hagyományos” módszerekkel feldolgozni. Én a web 2.0 keretein belül találtam olyan eszközöket, amelyek nagyon megkönnyíthetik az orvosok számára az információcserét. Éppen ezért szinte missziómmá vált, hogy saját költségemen járjam a magyar klinikákat, tanszékeket és népszerűsítsem az orvosok körében a web 2.0 eszközeit. Az angol blogomon keresztül meghívtak egy kaliforniai konferenciára is 2008. MÁRCIUS

előadást tartani, de megosztottam tapasztalataimat a hallgatósággal a Yale Egyetemen és Greenwich város kórházában, sőt meghívtak egy amerikai rádióműsorba is, a Doctor Anonymous Showba. Ebből is látszik, hogy a blog a földrajzi korlátokat szinte teljesen megszüntette. Ezen keresztül hívtak meg az Egyesült Államokba, látták, hogy mit dolgoztam, hiszen a blogomon minden munkám nyilvános mindenki számára. A blogolás tehát a kapcsolatépítésre, karrierépítésre is tökéletes módszer. EÉ: — Ezeken kívül több rangos folyóiratban, orvosi szaklapban is megjelent cikked. – Cikkem jelent meg, vagy interjúm, vagy megemlítették a blogomat például a Nature Medicine szaklapban, a The Cell-ben, de a Medical Journal of Australia vagy a British Medical Journal is többször írt már rólam. A Junior Doctor lapjain pedig a Second Life virtuális világában végzett orvosi oktatásokról és az általam szervezett tudományos konferenciasorozatról írtam. EÉ: — A másik nagy terület, ahol szintén megtalálható a neved, az a Wikipédia. – Ez egy lexikon, amit bárki szerkeszthet. Én az angol Wikipédián vagyok adminisztrátor már két éve. Azon dolgozunk, hogy az orvoslás témájában minél több betegségről minél megbízhatóbb cikkeket írjunk a laikusok számára. Nem arról van szó, hogy ma már ez a lexikon teljes mértékben megbízható, de éppen azon munkálkodik rengeteg orvos, medikus, amerikai akadémikus, hogy minél több referenciával töltse fel a Wikipédián megjelent cikkeket. EÉ: — Mindezek mennyi időt vesznek el az életedből? – Nagyon sokat. Ahhoz, hogy valaki nyugodtan elmondhassa magáról azt, hogy egy ZOOM

aktív és jól látogatott orvosi blogot tart fent, rengeteg időt kell rászánnia. Én nappal medikus vagyok, éjszaka pedig blogger. Ezt márpedig mindennap csinálni kell, mert ha egy napot az ember kihagy, akkor már fele annyi olvasója van. Azért fontos, hogy minél több olvasóm legyen, mert ha több olvasóm van, akkor több visszajelzést kapok, több e-mailt, tippet, javaslatot, és így sokkal jobban tudom építeni a saját világomat a weben. EÉ: — Mikor pihensz? – Ez nekem önmagában pihenés. Az információt ilyen módon feldolgozni örömet jelent. Emellett aktívan sportolok, fallabdázom és a medikus csapatban focizom, semmit nem hagyok ki az életből. EÉ: — Már említetted, hogy a genetika a fő kutatási területed, mi izgat a témán belül leginkább? – Abban bízom, hogy a genetikának egyre nagyobb szerepe lesz a jövő orvoslásában. Mostanában van kialakulóban egy új tudományág (ha lehet így mondani), a személyre szabott genetika. Ez arról szólna, hogy bárkinek megmondhatnánk egy egyszerű vérvétel után a genetikai elemzéséből, hogy milyen betegségekre rendelkezik nagyobb hajlammal. Így például, ha valakinél kiderülne, hogy a genetikai háttere alapján nagyobb rizikóval rendelkezik szívbetegségre, akkor megvannak azok a megelőző tényezők, amelyek segítségével tudja ezt a kockázatot csökkenteni. Engem sohasem a gyógyítás érdekelt a legjobban, hanem a megelőzés legelső pontja, és ez általában a genetika. Nem minden kórképnek van ugyan genetikai összetevője, de a kórképek többségénél mégiscsak szerepet játszik az öröklődés is. EÉ: — Azt írtad magadról, hogy a tudomány megszállottja vagy. Mióta érdekel ennyire a tudomány? – Legalább 6 éves korom óta nem volt kérdés számomra, hogy a tudománynak szentelem az életem. Kutatónak készültem világ életemben. A gimnáziumban ébredtem rá, hogy a genetika érdekel a leginkább. Azért jöttem orvosi egyetemre, mert azt akartam, hogy a tudomány szinte minden diszciplínáját valamilyen mértékben tanulhassam és az orvosi egyetemen ezt meg is tehetem. Mindezekből világosan látható milyen sikereket érhetünk el az internet segítségével. No meg óriási kitartással, akarással és egy kis megszállottsággal. Ha kedvet kapott az olvasó, látogasson el a http://mediq.blog. hu-ra, vagy a http://scienceroll.com-ra. Érdemes! Szabó Ivett

EGYETEMI ÉLET

15


HIRDETÉS

2008. MÁRCIUS

Áfra János: Hideg tél – meleg fény Ő és én Áfra János versei Egyek vagyunk mind. Én és Ő, a világ fenekén önamgát felező

Zárt Osztályon Megtörtél – a félelemtől letört Orvoskilincsek emlékei közt –, rád? emlékezünk

TEREMTŐK

Egyek vagyunk mind

sziklaként, s omlunk le Benned? – a gyógyszertől kábultan –, szorít bilincsed

– mint akik holtak –, mind akik élőnek tartják a holtat, és sorban hagyják elfonnyadni az anyaggá dermedt emlékeket…

én tőled? szakadtam, fagytam le, mellém esve nézel, nem keresed, ki vagyok, pedig tökvakarászástól elfordult gatyában 90°-ban nyit ránk a tompa csíktömeg, orrában keres mannát, felfordul gyomrom? nem, hisz zöld folt vagyok csak csíkjaidon, lék a fehérre hazudott falakon csonttalan emlék a torzult időben – torzult idea a kopaszon kuporászó néger árny hangja csapja csak be a csendet, reménnyé fagyok benned? „el-v-eszt-ett-em azzz i-dő-ér-zé-kem” (Tarcsai Péter barátom gyógyulása reményében)

Az Egyetemi Élet folyamatosan várja verseiteket, prózáitokat a [email protected] vagy a szerkesztõség címére!

Aki a könyvben él tovább (HOMMAGE TORNAI) Paradicsom madár a porban keresett… A Holdba repült, leesett. Az égigérő föld porában egy gránát alma álmában Jársz és kiáltasz … Aranykapu!- szól a válasz Időtlen idő előtt mikor csak állsz, a szóra vigaszt találsz… A bálványok neve! Kiszakadva a Tényből, lépsz és látsz. Naptánc velem, még a tested tervezem… Tizenhét ábrándozás, mely épít és felkészít a létre. Az akarat! Fejem alatt telihold halad. Te már élsz? Én felkelek,– nyikorgó Veres Péter-énekek… Semmiből semmibe száll. A többszemélyes én rádtalál. Ajándékozások és sokan mások: a hang. Továbbélnek… Távolodunk Mezítláb, énekelve. Keresve a titkos utat, hisz ott van a Pünkösdi lobbanás rejtve Ádám és Éva oltára alatt… De Leszálltam anyám öléből. Vége! Végre.

Akikbe beleszáradt a földi szeretet. Ők is bennem a fényes kapu előtt félve lapuló, és onnan is leeső vérző térddel eleső sírva sírját kutató, kereső, mindenben magát szerető emberek, akik világukba engedik rólam az emlékeket– Ők is egyek velem, mert semmi nem létezne nélkülem! Egyel kevesebb atom és isteni oldalsó bordámmá magam változom.

Áfra János, 2007. július 17.

2008. MÁRCIUS

SZÉP-SZELET

EGYETEMI ÉLET

17

Az érzés a technikában ölt testet: ezért válik a dj szakma művészetté. Dj-nek lenni ma sokkal több, mint számok egymás utáni lejátszása: komoly műszaki-számítástechnikai hozzáértést és – akár – zsenialitást igényel. Minél komolyabb egy dj ezen ismerete, annál színvonalasabb partit képes összehozni. Ma nemcsak a disc-ek, bakelitek, de a technika zsokéi is ezen emberek. Március 5-én volt a dj-k világnapja, az ő munkásságuk előtt tisztelgünk e napon. Az első dj-szett 1932-ben született meg, bizonyos Martin Block nevű úr által, az Egyesült Államokban. Block úr egy rablási kísérletről szóló előadást tartott, mialatt zenéket kevert be a szöveg alá. A hallgatóság számára báltermi élményt nyújtott a dolog, a szöveg mögött a legjobb amerikai tánczenék játszódtak le.

A dj szakma ma ismert fogalma széles körű zenei repertoárt takar. A hip-hop-on és a drum and bass-en át a techno-ig mindenki az, aki bakelit-, CD- vagy esetleg DVDlemezek mixelésével szórakoztat bizonyos számú közönséget. A lemezeket lovagolja meg, tereli, utasítgatja azt: olyan a bakelitvagy CD-játszó felett, mint zsoké a lovak felett. Nemhiába kapta meg a disc jockey, tehát lemezlovas nevet. Bakelit, CD és DVD: a dj szakma nem jöhetett volna létre Edison, az ipari forradalom és a technika fejlődése nélkül. Ez a 20. század és az új évezred művészete, ami a leginkább rá van utalva a technika fejlődésére. „Minél korszerűbb a technológia, amivel a dj-k dolgozhatnak annál magasabb lesz a szórakoztatás színvonala is” – vallja


Az érzések technikája Sterbinszky Károly, alias Dj Sterbinszky. Az 1932 óta ismert bakelit az utóbbi tíz évben frenetikus gyorsasággal váltott át a compact disc-es (CD) technikába. A CD széles körben átvette a bakelit szerepét a dj-knél, de a technika feljődése ennél is előrébb tart: adathordozók között léteznek olyan lejátszók is, melyek dvd-t vagy akár pendrive-ot (mp3) képesek befogadni (illetve olyan dj-k is, akik már ilyeneket használnak). Keverők között a nagy, több csatornás készülékek kompaktabbá váltak, létezik már zsebben hordozható, magas színvonalú keverő is. „Számítástechnika nélkül a zenekészítés, a producerkedés ma már elképzelhetetlen. A karrierkezdés lehetőségét adó remixeket is a legjobb szoftverprogramok segítségével készítik el” – számol be nekünk Dienes Gábor, ismertebb nevén Gabriel, aki az első magyar (internetes) trance rádió a trancetream.fm rezidense (egyetemünk programtervező matekos hallgatójának szerdánként 18 órától állandó mixműsora is van a rádióban). Ma a dj-k léte elképzelhetetlen az internet nélkül. „Az interneten rengeteg olyan cikkre és írásra találtam rá, ami segített felépíteni számomra a dj-skedés elméleti alapjait” – mondja Dj Andry (Vásári András – képünkön jobbra), az egyetemünkön is ismert djcsapat, az UniDjTeam (Egyetemi Élet, 2007. október) alapító tagja. Tény: a dj-k számára az internet új lehetőségeket nyitott meg. A világhálónak köszönhetően olyan emberek számára vált nyitottá a szakma, akiknek a technikai feltételek és a kapcsolatok hiánya jelentette a legfőbb akadályt a pályára jutáshoz. „Az első mixer programot is a netről töltöttem le” – újságolja nekünk Schweitzer Balázs, művésznevén Dj Swaccer (az UniDjTeam legfiatalabb tagja). Sokan leírják a dj-k szakmáját, és azt mondják: két lemezt egymás után bekeverni NÉZŐPONT

bárki tud. „A zenéket nagyon jól kell ismerni, a ritmusukat, az ütemüket, egyszóval mindent tudni kell minden egyes számról. A keverőpult gombjainak és potjainak (amiket a dj-k csavargatnak zenéléskor – szerk.) a funkcióit is ismerni kell, csak úgy hébe-hóba nem tekergethetsz bármit” – számol be nekünk Camp Laslo (Veres László – képünkön balra) az UniDjTeam tagja. A muzikális érzék, kiváló hallás és a technikai ismeret nélkül nem létezik jó dj. Előbb említett technikai tudás és összhangra törekvés még semmi ahhoz képest, amit a világ leghíresebb dj-i – pl. Tiesto, Paul van Dyk, Paul Oakenfold, Sasha – egyegy fellépésen produkálnak. Keverőpult, CD-lejátszó, szintetizátor, két laptop: van, aki ezeket egyszerre használja a partikon. Bárki gyakorlat nélkül képes lenne erre? Miért kell laptop, szintetizátor is (vagy akár szimfonikus zenekar, esetleg gyermekkórus)? Hogy a dj legjobb élményt nyújtsa a közönség számára. Mert a dj-ből a zenélés során az érzelmeket a közönség hozza ki, ők adják az ihletet egy új produkcióhoz: ezért őket a lehető legjobb színvonalon kell a partikon kiszolgálni, a zenéről mint művészetről nem megfeledkezve. Mert amit ezek az emberek végeznek a technikával, az művészet. És érzéskifejezés: a technika érzésének, az érzés technikájának. Koterle Gábor 2008. MÁRCIUS

Lesz-e pénzünk az egyetem után? II. rész Pénz: vagyis a szükséges plusz az egyetem elvégzéséhez. Jó, ha van, de mindig több kell belőle. Ezért dolgozunk, diákhitelt veszünk fel, mert valahogy sosem elég, ami van. Nem mindegy, pénzünket mire fordítjuk: a mindennapokban való túlélésre vagy a pillanatok örömeinek a fokozott kihasználására, esetleg a jövőnk megalapozására. Szabó Krisztián, pénzügyi tanácsadóként is tevékenykedő hallgatótársam segítségével annak jártam utána, hogyan lehet az 1,2 millió forintos diákhitel-tartozásunkból 3 millió forintos megtakarítást csinálni? „A diákhitel az egyik legbiztosabb befektetési forrás a fiatalok számára” – mondta nekem beszélgetésünk során Krisztián. Szkeptikusan tekintettem felé: egy hitelből, ami tartozást jelent számomra, hogy tudok olyan befektetést kihozni, amiből pozitívan jövök ki? Nem mindegy, kikről beszélünk, amikor a megtakarítást boncolgatjuk. A diákhitelt mindenki másként használja fel. Van, akinek sajnos a túlélés záloga: szerényebb szülői támogatás miatt ebből finanszírozza a kollégiumi költségeket, a tömegközlekedési bérletét, az utazását, a könyveket és egyéb mást. Vannak olyan hallgatók is, akiknek a szükséges pluszt szolgálja: a szülők az ő alapmegélhetését (kollégium, utazás, közlekedési bérlet) képesek finanszírozni, de szórakozásra és jobb körülmények között élő hallgatótársai közötti megfelelés miatt ruházat és egyéb eszközök megvételét szolgálja a hitel összege. Tehát nem elsősorban tanulmányi, hanem jóléti fenntartást jelent számára a hitel: a módszer hasonló a Kádár-korszak filozófiájához, ahol ugyanez volt a jólét fenntartásának a módja (ettől ment át Magyarország gazdasága a rendszerváltás után „torkos borzba” – szerk.). 2008. MÁRCIUS

Az egyetemi évek után senki nem szeretné „torkos borzként” kezdeni az életét. „Vegyük azt, hogy az egyetemistának nincs szüksége a diákhitelre, mert mindent megkap otthonról, ami elegendő a létfenntartásához. Ekkor havi 30 ezer Ft-os összeggel számolva 4 év alatt 1.200.000 Ft diákhitelt vesz fel. Ha ezt a pénzt minden hónapban befekteti, és nem költi el, akkor a negyedik év végére ebből az összegből 1.600.000 Ft-ja lesz” – számol be nekem Krisztián. Ha ez így van, akkor 400 ezer Ft pluszban vagyok! Hűha: ebből egy cool laptop és mobiltelefon, valamint pár jó minőségű ruhadarab is kijön! Sőt akár egy izgalmas utazásra is futja belőle! Hacsak nem gondoljuk meg magunkat, és tovább forgatjuk pénzünket a diploma megszerzését követően. Az egyetem elvégzése után a diplomásoknak járó minimálbér (138 000 Ft) 6%-át kell fizetnünk a diákhitel havi törlesztőrészleteként. Ez havi szinten körülbelül 8000 Ft-ot jelent. Az 1.600.000 Ft-unk havi hozama egy biztonságos befektetéssel 16 ezer Ft-ot jelent havonta. A diákhitel visszafizetési konstrukciója a harmadik év után jövedelemarányosan van kiszámítva: pályakezdő fizetésünk éves összegének és annak hat százalékának az 1/12-ed része. Ha fizetésünk 250 ezer forint havonta, akkor ez éves szinten 3.000.000 Ft jövedelmet

NÉZŐPONT

jelent, tehát a törlesztésünk 15 ezer Ft lesz havonta. Ekkorra már a három évig havi 16 ezer forintos hozammal, alaptőkénk 2.176.000 Ft-ra duzzadt. Ez 21.760 Ft-ot termel havonta. A 250 ezer forintos fizetés mellett a diákhitel törlesztőrészlete is kifizethető, sőt ha ügyesek vagyunk, még marad pénzünk további visszaforgatásra. A negyedik évben tőkénk 2.437.120 Ft-on áll, havonta 24.370 Ft-tal növekszik. Fizetésünk mondjuk 280.000 Ft-ra emelkedett: törlesztésünk összege így 16.800 Ft. Az ötödik évre tőkénk 2.729.560 Ft-ra nőtt. Úgy, hogy közben a fizetésünkből folytattuk a törlesztést, emellett a hozam már 27.295 Ft lett. Így hatodik évre tőkénk összege eléri a 3.057.100 Ft-ot! És mindezt úgy, hogy a fizetésünkből egy fillért sem költöttünk megtakarításra. Ha abból is félreteszünk egy kicsit, és befektetjük, akkor még nagyobb pénzösszeget takaríthatunk meg, és nagyobb tőkét halmozhatunk fel, rövidebb idő alatt. Nem is olyan rossz felvenni azt a diákhitelt… …megyek és beadom az igénylést! De előtte még felkeresek egy független pénzügyi tanácsadót (amilyen Krisztián is), aki ajánl számomra egy olyan pénzintézetet, ahol a legjobban fog kamatozni a diákhitelem! Koterle Gábor EGYETEMI ÉLET

19

Ne csináld a feszkót (Tele-trip) Nosztalgia nélkül élni lehet, de nem érdemes. Ki ne emlékezne viszsza szívesen ártatlan gyermek- és ifjúkorára, amikor még úgy tűnt, az élet kimeríthetetlen lehetőségek tárháza? Az elmúlt évtizedek slágerei bizton röpítenek mindenkit vissza az időben. Az emberekben megbúvó kollektív múltba révedési vágyra játszik rá az MTV 1 Csináljuk a fesztivált című műsora, melynek immár második szériája indult el február 29-én este nyolc óra tíz perckor. Untig hallott sztori, hogy a hatvanas években indított Táncdalfesztiválok élő adásainak idején kiürültek a nagy- és kisvárosi utcák, kevesebben estek egymásnak a szeszes italt árusító helyiségekben, s a betöréses lopások száma is csökkent. Egy ország figyelte lélegzet-visszafojtva, milyen merészen vonaglik és gajdol Szörényi Levente, milyen dögös rucit visel az a helyre kis Zalatnay Cini, s hogyan csillan a fény Németh Lehel gondosan brillantinozott haján. Cirkusz volt ez a népnek, a nép pedig hálásan kajálta az odavetett Konczot, Kovács Katit és Harangozó Terit. Az emlékek mindent megszépítenek, de józanul szemlélve a dolgot, meg kell állapítanunk, hogy a több éven át nagy sikerrel futó sorozattá terebélyesedett fesztiválon díjazott dalok többsége úgy rossz, ahogy van. Gyakorlott zeneszerzők érvelhetnek azzal, micsoda pazar hangszerelésekkel bolondították meg az egynyári zöngeményeket, de az Illés Fáj minden csók-ján és a szintén általuk prezentált Amikor én még kissrác voltam-on kívül nem sok maradandó értéket hordozó szerzeményt említhetnénk a bőséges kínálatból. Esetleg még az 1981-es mezőnyből messze kiemelkedő KFT-dalt, a Bábu vagy-ot. A Magyar Televízió egyes csatornája nem elégedett meg azzal, hogy konzervműsorokkal bombázza a nagyérdeműt, a lejárt


szavatosságú szocreál kabarétréfák és egykori szilveszteri mulatságok felelevenítése után leporolta kissé a Táncdalfesztivált is. Az egykori dalokat mai előadók adják elő, a magyar slágerek közül már megtaláltatott a legjobb – csak azt ne kérdezzék, melyik volt az! –, s most a külföldieken a sor. Az első szériába csak bele-belepillantottam, de úgy tűnik, e mostani második láthatóan nem változtat a jól bevált sikerrecepten. A dizájn kellőképpen gagyi, egyszerűségében is ronda, tehát méltó egy ilyen jellegű programhoz. A főcím alatt futó képek, bevágások hűen idézik a hetvenesnyolcvanas évek akkori csúcstechnológiáját, s olyan nagy volumenű műsorokra hajaznak, mint az Egymillió fontos hangjegy vagy a Pulzus. A műsor körül bábáskodó ötletgazdák számára fontos kritérium lehetett még az, hogy minél idétlenebb konferansziék szórakoztassák a nézőtéren szellősen kipakolt asztalokhoz ültetett harminc embert. A slágerkirály Korda Gyuri leköszönt, helyette a lemezlovas társadalom doyenje, Dévényi Tibi bácsi került a láthatóan kényelmetlen és kissé magas bárszékbe. Tibi bácsi karrierje merő rejtély, nem különösebben szimpatikus egyéniségként gyerekek hadát sikerült beőrjítenie a Három kívánság című marhasággal, aztán a kilencvenes évekre szép lassan jól megérdemelt feledésbe merült. Pár éve megtalálták, kiásták, és azóta a reneszánszukat élő táncdalénekesekkel együtt újra a reflektorfényben sütkérezik. Társáról, aki Harsányi Levente névre hallgat, hiányos bulvármédia-beli ismereteim miatt az égvilágon semmit sem tudtam korábban. Egyik kedves kollégám világosított fel, hogy e nagymellényű fiatalember vezetett már műsort kereskedelmi tévében, sőt még egy hanglemezt is kiadott. Nos, ezen ifjú tehetség valószínűleg a legidegesítőbb jelenségek egyike, viccesnek szánt beszólásai, idétlenkedései folyományaként legszívesebben elküldenénk őt egy melegebb éghajlatra. Az, hogy nála NÉZŐPONT

idősebb társát állandóan cikizi, már csak hab a tortán, Tibi bácsiban mondjuk, nem sok tisztelnivaló van a korán kívül, de azért mégiscsak gáz, hogy egy ilyen kis nyikhaj állandóan beszólogat neki. A külföldi számok versenyét versenyen kívüli, annak idején magyar nyelven sikert aratott szerzeményekkel vezették be. A mélyebbre süllyedni már nem képes Csipa az Isten Károly által sikerre vitt Lady Karnevált tátogta el nagy átéléssel. Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki playbackezett, olybá tűnt, hogy Tóth Vera valóban énekelte az Indián nyár című dalt. Ő például meg tudta tölteni tartalommal a vokális részeket, de amikor mondania kellett a szöveget, körülbelül annyira volt hiteles, mint Kovács Aranka, második bé osztályos tanuló az iskolai szavalókórusból. Bereczki Zoltán a nálunk Szécsi Páltól ismert Kismadár előadását vállalta. Vele kapcsolatban a legszimpatikusabb az volt, hogy rájöttem, ha messziről mutatja a kamera, eléggé hasonlít David Bowie-hoz. A jobb sorsra érdemes dzsesszista, Emilio nagy svunggal kérte Istent, hogy nézzen le rá. Mi meg arra ébredhettünk rá, hogy csak volt valami abban a Zámbó Jimmy nevű énekesben, mert ő bizony sokkal jobban és hatásosabban adta elő ezt a borzalmat. Miller Zoltán a Sír a telefonnal csalt könnyeket az elvált, gyermekes apák szemébe, míg a Pély–Galambos páros vidáman vezette fel a Sandokan-t, bár Barna ajkára időnként ráfagyott az erőltetett mosoly. Nem részletezem tovább, aki látta, látta, aki hallotta, ne adja át! Pár rész még hátra van, az új széria legalább megnyugtathat bennünket, nemcsak nálunk születtek és születnek gagyi popdalok. Levi továbbra is osztja majd az észt, Tibi bácsi valószínűleg sokszor elérzékenyül még, mint az első részben, és az is lehet, hogy lehetőséget kap majd Én, a lemezlovas című dalának előadására. Egyszóval, fokozódik a drámai feszültség. - gyanta 2008. MÁRCIUS

A „modern” hagyományok útján Losonczi József kiállítása Losonczi József (1973–) festőművész igen sokszínű képanyagából 2008. március 1-jén nyílt kiállítás dr. Csedreki László szobrászművész megnyitásában, az Élettudományi Épületben. A törökszentmiklósi születésű, de Kisújszálláson élő autodidakta festőművész saját elmondása szerint a grafikai megoldásoktól indulva jutott el a festészetig, a realista próbálkozásoktól pedig fokozatosan a nonfiguratív képépítés technikájának alkalmazásáig. Ahogy a kiállítás képanyaga mutatja, igen sokrétűen használja ki a már letaposott utak nyújtotta lehetőségeket… Fogalmazásmódjában olyan mesterek hatása mutatkozik meg, akik az avantgárd irányzatok hazai meghonosítói voltak, úgymint Kassák Lajos, Korniss Dezső, Bortnyik Sándor. A konstruktivista megformáltság, azaz a gépi technológiákra emlékeztető szerkezetek alkalmazása mutatkozik meg Losonczi jelen kiállításán látható képeinek többségén. Olyan témák keretébe ágyazva mutatkoznak meg a vonalkapcsolatok, mint az épületek, lépcsők szerkezeti vizsgálata („Tetők I–II.”, „Lépcső”, „Lépcsőforduló”); vagy épp a bolygók moz-

gását idéző formák alkalmazása („Lent-fent”, „Körforgás”), de előtűnnek egyszerűen összeszerkesztett kétdimenziós formák halmazai is („Térkonstrukció”). Festészetének egyediségét azonban éppen festői ars poeticája alapozhatja meg: „Az alkotások középpontjában az érzelem áll.” Ez a gondolat képes a kifejezetten technicista elvű stílust szabadabb kontextusba emelni festészetében. Az „Emlék”, „Tükörkép” és „Két

arc” című képei vagy épp „Tánc” című pasztellsorozata az előbbiektől még kifejezőbben példázza, miként ragadható meg az érzelem a vonalak közé zárt, egymástól élesen elhatárolt színfoltok kapcsolatrendszerében. A szemlélő feladata felfedezni az asszociációs kapcsolatok mélyen gyökerező, rejtett hálózatát, melyek saját emlékeinkből erednek és lépnek reakcióba a képpel, mindnyájunknál másképp. De a kiállításon látható posztkonstruktivista alkotásoktól érzékenyebb megformáltságot mutatnak hullámzó, szecessziós vonalak vázára felépített, kontrasztos színeket egymás mellé applikáló kompozíciói. Ez az álomszerű érzelmesség leginkább a „Született formák”, az „Elképzelt táj” és a „Kapcsolat” című képén mutatkozik meg. Nem mehetünk el észrevétlenül expresszív, de kevésbé magas színvonalú tájképei, valamint a fényhatások játékát már tudatosabban értelmező „Fénytörés” című olajképsorozata mellett sem. Fontos tehát látnunk, hogy egy sokrétű, még fiatal, útjának megtalálásához épp elérkező festőről van szó, aki eddig kiválóan alkalmazta a hagyomány adta lehetőségeket, s megvan az esélye, hogy túl is lépjen ezen. Kiállítása március 14-ig volt megtekinthető az Élettudományi Centrumban. Áfra János

Elhúzni a csíkot A Motörhead főnökéről, elindítójáról, énekes-basszusgitárosáról, Lemmyről mindent állíthatunk, csak azt nem, hogy kifinomult és visszafogott stílusáról lenne ismert.Tavaly nyáron megjelent önéletrajzában, mely a Fehércsíkláz címet viseli, elkalauzolja olvasóit a rock kulisszák mögé. A civilben még a Kilmister vezetéknevet is hordozó sokat megélt művész gyermekkora olyan hányatott volt, hogy nem csoda a kemény zenék iránti vonzódása. Persze, ne gondolja senki, hogy ő már ilyen hosszú, loncsos hajjal, nagy barkóval és kezében a védjegyévé vált Rickenbacker basszusgitárral jött a világra. Kezdetben amolyan helyre kis helyi jampi volt, kortársaihoz hasonlóan ő is az ős rock and rollerek zenéjére kattant rá először, majd kicsit 2008. MÁRCIUS

megérintette a korai beatzene. Azon kevesek közé tartozik, aki elmondhatja, még látta élőben a Beatlest híres-neves törzshelyén, a liverpooli Cavern Clubban. Lemmy végigvezet bennünket életének zökkenőktől csöppet sem mentes állomásain. Hányatott gyermekkorát hasonlóan zaklatott ifjúkor követte, a rockba a Hawkwind nevű bandában belekóstoló ifjonc belevetette magát a zenészéletmóddal járó örömökbe, és nagykanállal falta az élvezeteket. Ekkori fotóin már nagyjából úgy néz ki, mint manapság, bár arca még kisimultabb, a későbbi bibircsóknak sincs nyoma, már-már jóképűnek mondható. Igaz, elmondása szerint minden lehetséges módon próbált minél hamarabb megöregedni. Élete főművének, a Motörheadnak elindulása és lassan felívelő, majd stagnáló pályája adja az élvezetes mű gerincét.

Lemmy – egy tapasztalt újságírónő segítségével – keresetlen, ám roppant szórakoztató stílusban ontja magából a durvábbnál durvább sztorikat. Csak a leggyanakvóbb olvasó gondolhat arra, hogy az igazán húzós dolgokat le sem írta. Zenekarának munkásságát lehet szidni, lehet értük rajongani, egy valamit el kell ismernünk, a Motörhead letett néhány jelentős albumot az asztalra, azaz a lemezjátszókra. Bár jelentőségük az utóbbi időben már elhalványulni látszik, máig megbízhatóan nyomják továbbra is a pofonegyszerű rock and rollokat. Az egész könyv egy eszement ámokfutással ér fel, közben azon törhetjük a fejünket, miként emlékszik vissza ennyi mindenre ez az ember, aki legális és illegális tudatmódosítók intenzív fogyasztásával töltötte élete jó részét. Valami titkos rekesz lehet a fejében, amibe a végtelen turnék

NÉZŐPONT

és őrült lemezfelvételek közepette gondosan elraktározott mindent. Sztorijainak olvastán egy oldalra átlagban öt-hat nevetés jut, képtelenség rezzenéstelen faarccal végigvágtatni a fejezeteken. Mindenki megkapja a magáét, politikusok, vallási fanatikusok, a zenéből bizniszt csináló kiadók, de azért a dolgok túléléséhez nagy segítséget nyújtó önirónia sem hiányzik. Azoknak is kihagyhatatlan alapmű, akik még soha egy hangot sem hallottak Lemmytől. Lemmy Kilmister-Janiss Garza: Fehércsíkláz, Cartaphilus, 2007 Szakasztott Péter

EGYETEMI ÉLET

21


HIRDETÉS

2008. MÁRCIUS

A mostani cikkben a környezetszennyezésre és tágabb értelemben minden olyan külső gazdasági hatásra szeretném felhívni a figyelmet, amely egy vállalat vagy személy tevékenységének (véletlen) mellékhatásaként befolyásolja egy másik vállalat vagy személy profitját, illetve jóléti szintjét.Valamint bemutatni, hogy a közgazdasági gondolkodás milyen megoldásokat kínál erre a problémára.Visszajelzéseket, bírálatokat és kommentárokat továbbra is örömmel várunk a [email protected] elektronikus postacímen.

Amikor már a levegőért is fizetni kell Külső gazdasági hatás, más néven externália akkor keletkezik, amikor a termelés, vagy a fogyasztás költségeket, vagy előnyöket okoz másoknak, mégpedig úgy, hogy azokat okozóik nem fizetik meg. Viszonylag egyszerű a definíció. Viszont ha egy kicsit jobban elgondolkodunk rajta, feltűnik, hogy a „nem fizetik meg” a dolog legproblémásabb része. Nézzük, miről is van itt szó tulajdonképpen! A gazdasági tranzakcióknak szinte mindig vannak külső hatásai. Ezek lehetnek negatívak és pozitívak is. Negatív externália például egy vegyi üzem által kibocsátott szennyezés, de a dohányzás is. Amikor megvásárolsz egy doboz cigarettát, azt nevezzük gazdasági tranzakciónak, a vásárlásban részt veszel te és az eladó. Viszont amikor olyan helyen gyújtasz rá, ahol mások is vannak, akik történetesen nem szeretik a dohányfüstöt, ezáltal rontod az ő jóléti szintjüket. Ráadásul ezért nem is kárpótolod őket semmivel. Találkozhatunk pozitív externáliákkal is, ilyen a fertőző betegség elleni védőoltás, a kutatás-fejlesztés, vagy akár a szomszéd virágoskertje. Tankönyvi példaként azt a hatást említik, amit a méhész szomszédsága okoz a gyümölcsös tulajdonosának azáltal, hogy a méhek beporozzák a gyümölcsfák virágait is. Azért alakulhat ki externália, mert a külső gazdasági hatásokkal termelő és fogyasztó gazdasági szereplők nincsenek tisztában a tevékenységük összes költségével. Ugyanis vannak olyan költségek, amelyek náluk sohasem jelentkeznek. Például a Rába habzása miatt kieső bevételről nem fog a szentgotthárdi kemping tulajdonos a

2008. MÁRCIUS

számlával kopogtatni a folyót szennyező osztrák bőrgyár kapuján. De mit is jelent ez a vállalatok szempontjából? Azt feltételezzük a vállalatokról, hogy racionálisan cselekszenek, céljuk a lehető legnagyobb nyereség elérése. Ha így tekintünk a vállalatra, akkor érthető, hogy amíg az általa kibocsátott szennyezés nem jelenik meg nála költségként, addig nem törekszik a szennyezés visszaszorítására. Itt térnék vissza arra az előbb említett „nem fizetik meg”-re. Hogyan lehet vajon a szennyezést számszerűsíteni, árat szabni neki? A pénzbeli kifejezés nehéz, de nem lehetetlen, és egy közelítő érték is jobb, mintha nem lenne semmilyen érték. A környezeti katasztrófák nagyságának meghatározására használják az ún. feltételes értékelést. Ilyenkor azt kérdezik meg az emberektől, hogy mennyit fizetnének bizonyos feltételes helyzetben, a természeti adottságok sértetlen állapotának fenntartásáért. Szemléltetésként képzeljünk el egy szennyezett tavat, amely elriasztja a horgászokat és a fürdőzőket, és az elveszített pihenési lehetőségek értéke megbecsülhető: mennyit fizetnének az emberek a pihenés ennek megfelelő formájáért? Mit kell tennünk, hogy a vállalatok érdekeltté váljanak az általuk kibocsátott szennyezés csökkentésében? A környezetszennyezés szabályozásáról szóló elméletek számos módszert javasolnak a környezetszennyezésből származó társadalmi károk elfogadható mértékűre csökkentésére. Az tehát hiú remény, hogy teljesen megszüntessük meg a vállalatok környezetszennyeDE-FICIT

ző tevékenységét. Ez lehetetlen. Képzeld el, hogy neked kellene lemondanod például a dohányzásról, vagy arról, hogy autóval közlekedj. Ugye elképzelhetetlen ez a szituáció!? Ezzel szemben a reális cél az, hogy a társadalom által elfogadható szintűre csökkentsük a káros anyagok környezetbe juttatását. Ezt úgy érhetjük el, ha a külső gazdasági hatások a vállalat számára belsővé válnak (ezt nevezzük az externália internalizálásának). Szennyezéskor a termelés negatív externális hatásáról beszélünk, olyan hatásról, amelyet kezdetben figyelmen kívül hagynak, ezért az adott termékből túl sokat állítanak elő, illetve e termékek ára túl alacsony a társadalmi szempontból optimális helyzethez képest. A cél e szennyező termékek megdrágítása és/vagy termelésük visszaszorítása a társadalmi optimumnak megfelelően. A továbbiakban ezekkel a lehetséges megoldásokkal foglalkozom. A környezetszennyezés csökkentésére természetesen szükség van az államra, hiszen egyedül ő léphet fel kényszerítő erőként a vállalatokkal szemben. Az viszont vita tárgyát képezi, hogy az államnak vajon mekkora szerepe is legyen a szabályozásban.

1. Közvetlen szabályozás (Reguláció) Ekkor az állam a piactól minden feladatot magához ragad, és minden vállalat számára részletesen meghatározza a környezetvédelemmel kapcsolatos felEGYETEMI ÉLET

23

tételeket. Így a kibocsátható szennyezés mennyisége kézzelfoghatóvá válik, és azokat a vállalatokat, amelyek túllépik a határértéket súlyos pénzbüntetéssel sújthatnak. Ezeket a szabványokat ún. emiszsziós normának nevezik. Vonatkozhatnak ilyen előírások a vállalat által alkalmazott technológiára is. Ugye milyen jól hangzik? Máris kaptunk egy árat a szennyezésre. Ez lenne a tökéletes megoldás? Nem. Ez a módszer ugyanis csak arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ne lépjék túl az előírt normát. Az nem lesz érdekük, hogy a lehető legkisebb mértékre csökkentsék a szennyezőanyag-kibocsátásukat. 2. A szennyező termelés adóztatása Ebben az esetben a szennyezés (emiszszió) egységeire vetünk ki adót, így az állam mintegy meghatározza a korábban ingyenesen kibocsátott szennyezés árát, és a vállalatok az adófizetés és a szennyezés csökkentése között saját költség-haszon viszonyaik alapján, azaz piaci alapon választhatnak. Ez úgy is működhet, hogy a hatóság nem adót vet ki a kibocsátott szennyezés minden egységére, hanem támogatást ajánl fel az elhárított szennyezés minden egysége után. Az adók növelik a vállalatok költségeit. Ez arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a szennyezést addig csökkentsék, ameddig csak lehet, új környezetbarát technológiákat dolgozzanak ki, kevésbé szennyező termelési eljárásokat vezessenek be. Tehát ez megoldás megteremti a vállalatok érdekeltségét a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére. 3. Forgatható kibocsátási engedélyek / kvóták Az állam meghatározza a társadalmilag hatékony szintet és annak megfelelő számú engedélyt bocsát a vállalatok rendelkezésére. Minden egyes engedély egységnyi kibocsátást tesz lehetővé a vállalat számára. A meghatározott maximális szennyezés fölötti mennyiséget a vállalatoknak meg kell akadályozniuk. Ha egy vállalat hatékonyan nagyon alacsonyra tudja csökkenteni a káros anyag kibocsátását, akkor a fennmaradó engedélyeit értékesítheti egy másik vállalatnak, amely számára gazdaságosabb megvenni ezt az engedélyt, mint csökkenteni a szennyezőanyag-kibocsátását. Így tulajdonképpen mind a ketten jól járnak – hiszen létrejön a csere –, és a társadalom is jól jár, hiszen végeredményként nem kerül


több szennyező anyag a környezetbe, mint az eredetileg optimálisként kitűzött szint. Az adóhoz hasonlóan, ez a megoldás is ösztönzőleg hat a kibocsátás regulációnál nagyobb csökkentésére, illetve azonos szintet kisebb költséggel ér el. Eddig ez nagyon szépen hangzik, viszont ezt a módszert csak bizonyos feltételekkel szabad alkalmazni. Ugyanis ha túl nagy területre (pl. egy országra) vonatkozóan határozzák meg a maximális kibocsátást, a kibocsátási engedélyek nem zárják ki a koncentrált szennyezést. Az iparvidékek (pl. Ózd) sokkal szennyezettebbek, mint más vidékek. Ezért az engedélyeket régiókra kell meghatározni és ezek csak régión belül forgathatók. Két különböző régió nem kereskedhet egymással. 4.Tulajdonjogok tisztázása E szerint az elmélet szerint megfelelően tisztázott tulajdonjog esetén elkerülhetővé válik az állami beavatkozás szükségessége, ha a felek költségmentesen alkudozhatnak egymással. Az állam feladata a természetes környezet használatára vonatkozó jogok meghatározása, utána a piac az alkudozás által megoldja az externáliák problémáját. A károsultak észlelik, hogy a termelés társadalmilag elfogadott szintje fölött több a káruk, mint a termelő haszna, ezért számukra megéri felkeresni a vállalatot, s megfizetni a vállalat kieső hasznát a termelés társadalmi optimumba szorítása érdekében. Hasonló eredményt érhetünk el akkor is, ha a vállalatnak számolnia kell azzal, hogy tevékenysége károsultjai jogi úton be fogják rajta hajtani a káraikat, ezért eleve nem érdemes neki olyan – társadalmi optimum feletti – szinten termelnie, ahol

DE-FICIT

a várható kártérítési összeg meghaladja a termelés hasznát. Vegyük a tehénpásztor és a földműves esetét. Mindketten ugyanazt a földterületet használják, és a tehenek kerítés híján lelegelik a földműves növényeit. Tegyük föl, hogy az állam a tehénpásztornak ítéli a földet: ha a túllegeltetés költsége meghaladja a kerítés költségét, akkor a földműves fizetni fog a tehénpásztornak, hogy a teheneket távol tartsa. Viszont ha az állam a földművesnek ítéli a földet (vagyis a tehénpásztornak fizetnie kell az okozott kárért), akkor ha a tehénpásztor okozta kár meghaladja a kerítés költségét, akkor megépíti azt, ellenkező esetben a tehénpásztor kompenzálni fogja a földművest az okozott kárért. Fizetni a levegőért? A közgazdaságtan alapelve a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége. A legjobb, amit tehetünk, hogy tisztázzuk ezen erőforrások tulajdonviszonyait. A levegőnek természetesen még remélem, hogy nagyon sokáig nem leszünk szűkében. De mit tehetünk, hogy megóvjuk a tiszta levegőt? Fizessünk érte? Azt hiszem az eddig leírtakból következik, hogy a levegőt szennyezőkkel kell tudatosítanunk, hogy amit tesznek annak ára van. Ezt az árat is figyelembe kell venni a termelés költségei között vagy az üzleti döntések folyamán. Egyébként, ha jobban belegondoltok a jó levegőért és az egészséges környezetért már most is fizetni kell, nem is keveset. Mennyivel drágább, ha nem egy panelben szeretnél élni a lakótelepen, hanem egy családi házban a város peremén. Véleményem szerint a környezetvédelem legjobb módja, ha azt egyéni önérdeken keresztül valósítjuk meg. Kívánom, hogy mindannyian tegyünk érte! Rácz Ádám DEX Műhely 2008. MÁRCIUS

Fizikai egészség = szellemi egészség Buzánszky Jenő hazánk számára hungarikum, egyetemünkön pedig a legfontosabb sportesemény, az egyetemi labdarúgó kupa névadója.Véleményére ma is érdemes adni: aki 83 éves korában fiatalokat megszégyenítő egészséggel és lendületességgel éli az életét, az — ahogy mondani szokás — biztos lerakhatott valamit az asztalra eddigi élete során (és még a mai napig le is rak, amikor csak lehet). Intézményünk segítségével kiadott, Sándor Mihály: Vasutasból aranybányász című, a híres hátvédről szóló életrajzi könyv Budapesten tartott, országos bemutatójakor sikerült a labdarúgó legendát egy rövid interjú erejéig megszólítanunk. EÉ: — 2004 óta Jenő bácsi nevével fémjelzett egyetemünk egyetemi kupája. – Nagy megtiszteltetésként ért engem, hogy rólam nevezték el az egyetemi tornát. Régebben is voltak az egyetemeknek, középiskoláknak különböző futballtornái, bajnokságai. Az egyetemi fiataloknak is biztosítva van a lehetőség a sportoláshoz, az egészséges életmódhoz: így a mozgáshoz hozzászoknak, nemcsak a padban ülnek. Nemcsak szellemileg kell hogy tornáztassák magukat, mellette fizikailag is fel kell építeniük magukat. Az egyetemi torna éppen ezért egy olyan dolog, amit meg kell valósítani a fiatalok érdekében. Ehhez, hogy engem kértek fel, örülök. Remélem, hogy a fiatalok is átérzik a mozgás, a testnevelés és a közösségi lét szükségességét, ami a csapatokon belül meg kell hogy legyen. Ez elősegíti azt, hogy egy egészséges jövőnemzedék épüljön föl, szellemileg, fizikailag egyaránt. EÉ: — Egészséges jövő nemzedéknél egy kicsit álljunk meg. Nem túl rózsás statisztikák látnak napvilágot a magyar emberek és a magyar fiatalok testi-lelki egészségi állapotáról. A könyvbemutató alkalmával sokat beszélt a lelki erő fontosságáról. Az egész magyar társadalomban elveszni látszó lelki erőt Jenő bácsi szerint hogyan lehet visszahozni? – A lelki erőt nem lehet belepréselni, belesulykolni egy emberbe. Annak a fiatalnak, aki szereti például a sportot vagy bármit, amit művel, annak fel kell áldoznia a szabadidejét önmaga érdekében. Utána beszélhetünk arról a teljesítményről, amit el akar érni. Nem szabad feladnia a lehetőségeket, amit a saját képzése során megkaphat, például elmehet pályákra, terembe sportolni, továbbtanulni. A mai „dolce vita” életben, világban otthagyni egy randevút, vagy bármilyen más „dolce vita”-szerű dolgot (partyzás, shoppingolás, számítógépes játékok stb. – szerk.), ahhoz lelki erő kell, hogy felhagyja ezeket, és elmenjen sportolni, nekiálljon tanulni, végezze a munkáját. Ha valaki hozzákezd valamihez, akkor legyen benne annyi erő, hogy azt maximálisan csinálja, a saját érdekében. A lelki erő egy fogalom, ugyanúgy, mint a testi erő, amelyiket ápolni kell az élet során, ameddig él az ember. E kettő nélkül nem megy az élet. Ahhoz, hogy én felkeljek otthon, elmenjek reggel sportolni, vagy késő este megmozgassam egy kicsit magamat munka után, akár otthon is, ahhoz is kell lelki erő, hiszen akkor az embernek fáradtságérzete van. A lelki erő lényeges kérdése az, hogy ha most fáradt is vagyok, randevúm van, meg más egyéb dolgom, akkor fogom és magammal foglalkozok, önmagamat szuggerálom, ami önmagam életmódjának a megváltoztatásával is jár. Ha már egyszer az embernek megváltozott az életmódja, utána már nem lesz nehéz évek múlva lemondani arról, vagy természetesnek fogja

találni azt, hogy fizikailag és szellemileg képezze magát, mert ez az én belső sugallatom, belső érzésem, belső akaratom, mert – például – egészséges ember akarok lenni. A fizikai egészség pedig együtt jár a szellemi egészséggel is. EÉ: — Említést tett Jenő bácsi arról, hogy véleménye szerint a magyar fiataloknak van jövője. Ugyanakkor a valóságban az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, ha megkérdezzük őket. Melyek azok a képességek, amik Ön szerint megvannak a mai magyar fiatalokban ahhoz, hogy világhírű dolgokat vigyenek véghez, hasonlóan az Aranycsapathoz? – Ha megnézzük az emberek életét, azt látjuk, hogy mindenkinek van valamilyen képessége, istenadta tehetsége, amit először is fel kell fedeznie önmagában, másodszor szeretni kell azt. Harmadrészt meg kell tennie mindent azért, hogy a képességeiben máról holnapra jobb legyen, és fizikailag, egészségileg, valamint akaratilag is képes legyen előrelépni. Ha az ember megtalálja azt, amiben érzi, hogy jók a képességei, akkor azt szeretni kell, illetve áldozatot kell hoznia. Ha a sportot nézzük, akkor az embernek a legszebb fiatal éveket kell feláldozni az eredmény elérése érdekében. Diszkók és egyéb más szórakozás után sportban másnap eredményt elérni nem lehet. Ahogy mondani szokás: a gyertyát a két végénél égetni nem szabad, mert a gyertya akkor hamar elég, tehát aki így éli az életét, az nem lesz egészséges ember, tehát nincs jövője, nem lesz hosszú az élete (és tovább rontja a Magyarországon amúgy sem fényes születéskor várható élettartam statisztikáját – a szerk.), nem lesz mire visszaemlékeznie. Így pedig egy rozoga ember lesz belőle, nem pedig egy életerős, aki a múltból is tud magának erőt szerezni ahhoz, hogy „hú, milyen jót tudtam tenni akkor”, és tudok ma is, ha nem is úgy, mint akkor, de ahhoz képest kisebb mértékben igen. Az életet mindenkinek önmagának kell felépíteni. Kell, hogy legyen fizikai ereje, hogy bírja a strapát, az élet gyűrődéseit és azt a sok tanulást, ami például az egyetemistáknál gyakran előfordul. Ehhez a fizikai erő mellett meg kell hogy legyen az akarata, hogy én holnap többet akarok csinálni, jobbat akarok csinálni. És akkor mondhatja azt: „Köszönöm, élet, áldomásaidat.” Koterle Gábor

Az egyetem sportja az interneten: www.sport.unideb.hu 2008. MÁRCIUS

ELÁN SPORT

EGYETEMI ÉLET

25

Idén is lesz Medikus Kupa! A Medikus Kupa közel négy évtizedes múltra visszatekintő sporttalálkozó, melyen a 4 magyarországi orvosi egyetem hallgatói mérettetnek meg — ezúttal a sportpályákon. A rendezvényt 1972 óta évente rendezi meg az adott évben soros orvostudományi egyetem — tavaly itt, Debrecenben láttuk vendégül budapesti, pécsi és szegedi hallgatótársainkat. Idén pedig Szegedre utazik sok száz medikus, hogy a sportpályákon, illetve a lelátókon szurkolva küzdjenek meg egymással!

lyezésekért, és a végső célért: az összesített Medikus Kupa megszerzéséért. Az utóbbi 5 évben ezt a tettet a DEOEC 5-ször hajtotta végre! A cél idén sem lehet más! A találkozó több mint 400 egyetemi hallgató számára nyújt lehetőséget arra, hogy tanulmányik végzése során a sportban Kézilabda, kosárlabda és röplabda sport- is bizonyíthassák rátermettségüket, sportágakban női és férfi csapatok, míg labdarú- beli, sportági képzettségüket, versenyzési gásban csak férfi csapatok vetélkednek a he- képességeiket. Az esti bulikon pedig kötetlen hangulatban lehet megvitatni a sportpályák eseményeit, vetélkedőkön lehet részt venni, no és persze új ismeretségek, barátságok is születnek. A tavalyi remek hangulatnak és elsöprő sikernek köszönhetően idén is szeretnénk megtölteni a lelátókat a DEOEC csapataiért szurkolókkal. Ezért a DEOEC Hallgatói

Önkormányzatok és a DE Sportigazgatóság támogatásával – a résztvevő versenyzőkön kívül – 100 fő medikus szurkoló számára nyújt lehetőséget, hogy a sportolókkal együtt elutazzon a Tisza-parti városba. A www.aokhok.hu oldalon már megtekinthető az erre készült promóciós videó, valamint az egységet hangsúlyozandó szurkolói póló is készül. Garantáltan nagy buli lesz! Az utazásra jelentkezni még korlátozott számban lehet a DEOEC HÖK irodán (Markusovszky Lajos Kollégium 3-as épület). További részletek a www.aokhok. hu oldalon! Lánczi Levente

Debreceni Egyetemi Sportnap — Április 19. (szombat) A DE testnevelésre kötelezett hallgatói számára a következő kedvezményt jelenti a sport napon történő AKTÍV részvétel (mint tudhatjátok, félévente 10 alkalom kötelező, ebből itt maximum kettőt kipipálhattok): – részvétel egy sporteseményen (egy testnevelés alkalom regisztrálása) – részvétel a 2008 méteres futóversenyen (még egy alkalom regisztrálása) A két napos program dömping a következőkből fog állni (néhány kisebb részlet még változhat, valamint a végleges, pontos program a következő számban és a www.sport.unideb.hu honlapon) Április 18., péntek (este): Karok közötti olimpiai vetélkedő! Az eseményre karonként háromfős csapatokat várunk. Díjak: Az első három helyezett értékes nyereményt kap (pl. értékes wellness belépők, éttermi meghívások, sportszerek…). Jelentkezés Kulcsár Zsoltnál DE-SI sportverseny referensnél, tel: 06/30 680-9527, e-mail: [email protected] Április 19., szombat: – karok közötti versenyek – dolgozók, oktatók részvételével vagy csak kizárólag a részükre kiírt események – gimnazisták meghívásával zajló programok (pl. floorball, streetball, kispályás foci…) – próba jellegű programok, bemutatók – tömegeket megmozgató programok külső helyszíneken (2008 méteres futás, úszás)


Ízelítőül néhány sportág, illetve sport jellegű megmozdulás (a teljesség igénye nélkül), amiben összemérhetitek tudásotokat és szórakozhattok egy nagyot: TÖMEGEKNEK SZÓLÓ RENDEZVÉNYEK: íjászat, lábtenisz, floorball, néptánc (táncház-szerű módon), tenisz, atlétika (futás), kispályás foci, nemzetközi foci bajnokság (Izland, Irán, Izrael, Magyarország, Norvégia, Erasmus válogatottak részvételével),mászó fal BAJNOKSÁGOK: fallabda, teke, bowling, streetball, az Egyetem Legerősebb Hallgatója verseny, főzőverseny, röplabda, sakk szimultán (egy sakk mester meghívásával), csocsó bajnokság, boksz (pofozó nap) – részletek később Ezek mellett lesznek prevenciós és színpadi programok, a campuson hőlégballon kitelepülés, a Városi Jégcsarnokban és a Városi Sportuszodában, korizási és úszási lehetőség (utóbbi esetében kari váltóknak verseny is lesz. A fő helyszín a Kassai úti Campus területén lesz, ezen kívül az AMTC és a DEAC sporttelepe is otthont ad néhány eseménynek. A versenyek már reggel 9 órától elkezdődnek, a külső szolgáltatások (mert ilyenek is lesznek, például ingyenes konditermi edzéslehetőség) 10 és 15 óra között vehetők majd igénybe. Eső esetén is készülünk egy rövidített programmal, a campus területén egy nagy sátor alatt sok jó ember a nagy helyen még jobban el fog férni!!! Részletek hamarosan!

ELÁN SPORT

2008. MÁRCIUS

Futballdrámák (DELAB előadás Sándor Mihálytól) A Sportigazgatóság által szervezett Labdarúgás elmélete és gyakorlata előadás-sorozat kurzusai ebben a félévben is népszerűek lesznek az egyetemen, ez borítékolható. A minden alkalommal neves honi sportszemélyiségeket a katedrán tudó előadások lassan már emblematikussá váló figurája, a Buzánszky Jenő életútjáról könyvet készítő és nemrég a kiadását is ünneplő Sándor Mihály író, újságíró, történész egyedi, kissé blazírt arckifejezéssel megejtett szemináriumai során megannyi érdekes, korábban sokak által nem tudott vagy éppen rosszul tudott, illetve elfeledett dologgal ismerkedhetünk meg. A mostani második félévet is ő kezdte három előadással. A téma mi más lehetett volna, mint a munkássága során nagy kedvencévé váló jelenség, a fociszurkolók viselkedése, a nagy, futballhoz köthető világégések, illetve a sokszor ezek kapcsolatából is táplálkozó szurkolói kultúra. A bőséges ismeretanyag diákok elé teregetéséhez több előadás szükségeltetett, a külföldi és a magyar lelátói történéseket például egyértelműen külön kezelte Sándor Mihály. A mellékelt fotók az ő gyűjteményéből valók, és bár nem feltétlenül a megdöbbentés a célunk velük, mintsem inkább az egyszerű tájékoztatás, a hatásuk vélhetően mindenki számára ugyanaz lesz: ez borzalmas. Valóban, amikor ezrek gyűlnek össze valahol a világ valamelyik eldugott vagy akár fényárban úszó szegletében, és az a tervük, hogy néhány órára elfeledjenek mindent, jól akarják érezni magukat, majd ilyen, a felvételeken látható eredménye lesz az össznépi gyülekezetnek, elszomorító. Másrészt, ez is az életünk része, mivel a labdarúgás is az, ezek a jelenségek pedig sajnos beletartoznak a fociba már nagyon régóta. Ráadásul – az előadások során tételesen felsorolta Sándor Mihály – hamar kiderül, hogy ezek a katasztrófáknak minősíthető esetek megannyi, változatos kiváltó ok folyományaként következtek be. 2008. MÁRCIUS

sik becenevükön Genovaiak), míg a River hovatartozásáról sok mindent elárul a „Milliomosok” kitétel. Naná, hogy a „Büdösek” hajigálták meg a gazdag csapat drukkereit, amibe viszont soktucatnyian belehaltak. A politikai, vagy még inkább társadalmi ellentétek jellemzően a többi elmaradott vagy fejlődő ország élcsapatainál is előfordulnak. Az időpont 1980. augusztus 16., a helyszín Kalkutta, India. Az előző esettel kapcsolatos analógia teljesen nyilvánvaló, a nép csapataként tündöklő, 1920-ban alapított East Bengals és a pénzes emberekkel összekötött Mohun Bagan meccselt egymással (ők már 1889-től léteznek, s nagy eredményük, hogy elsőként győztek le angol gárdát indiaiként). Nos, a sok pénz és a kevés pénz itt már a játékosok által összecsapott, a szurkolók csupán – haladva a megadott csapásvonalon – folytatták azt. Természetesen a rendőri erők is beszálltak a táncba, olyannyira, hogy Sándor Mihály információi szerint a végül „csak” 16 halottat eredményező indiai derbin egy ember halálát rendőrkutya okozta.

Nem mindenhol a sportszerű szurkolás miatt összesereglett drukkerek „szerencsétlen” megmozdulásai vezettek a tragikus végkifejlethez. Az esetek nagy részében – s ez intő jel – szándékosan akartak valakik másoknak fájdalmat okozni. Nem szeretném túldramatizálni a dolgot, de amikor például egy kivételes, a világon milliókat érdeklő, ősi riválisok között lezajló rangadón az egymás fölé (!?) ültetett ellenfél-táborok közül a magasabban lévő az alant elhelyezkedőre tűzözönt bocsát (égő szalagok, fáklyák), akkor azt mondom, ezt azért ne! A bent rekedtek közül 74-en haltak meg a helyszínen. Az eset egyébként a Super Clasicó néven aposztrofált Boca Juniors–River Plate argentin bajnokin történt, még 1968-ban. Ezzel el is érkeztünk a konkrétumokhoz, lássuk, milyen érdekes (mert azért ne legyünk álszentek, ez mind könyörtelen, de amellett tanulságos és érdekfeszítő történet Még egy ide illő példát ragadnék ki, ez is egyben) eseteket gyűjtött össze a hallgatók időrendben még a dél-amerikai történet számára Sándor Mihály! előtti katasztrófa. 1967. szeptember 17én a törökországi Kayseriben a hazaiak Előzetesen le kell szögezni, hogy a a Sivassport fogadták. Itt nem társadalmi megannyi tragédia felsorolásához – sajnos különbségekről volt szó, hanem történel– kevés lenne ez a pár hasáb, ám megpró- miekről. A szomszédos települések (ugye, bálom a legfurcsább vagy a legjellemzőbb, milyen ismerős ez nekünk is), már régóta illetve a legismertebb eseteket kiszemezget- ették egymást, egészen a törzsi-nemzetségi ni Sándor Mihály előadásából. A fentebb időkig visszagombolyítható rivalizálást említett csata – szó szerint is – egyébként említ Sándor Mihály. A színvonal ilyenkor vélhetően túlmutat az egyszerű, különböző ugyebár nem lényeges, esetünkben is a 2. klubok szeretetén alapuló ellenszenven. A ligáról van szó, ahol (ez sem újdonság) Boca ugyanis – hallhattuk Sándortól – a nép egy konkrét ítélet nyomán buzdultak neki a csapata (los Bosteros – a Büdösek, vagy má- mérkőzést vélhetően amúgy is vérben forgó ELÁN SPORT

EGYETEMI ÉLET

27

szemmel követő szimpatizánsok, aminek jó nagy verekedés, késelés, sőt, lövöldözés lett a vége (török szokás, ha örül, ha búsul az ottani ember, lő – mindegy hova, csak durranjon). Az sem egyedülálló dolog (lásd Olaszország, 2007.), hogy a meccsen kívüli, ám annak folytatásaként felfogható, amolyan bosszúállás jelleget öltő erőszakos cselekmények később is folytatódtak. A végelszámolásnál 43 halottról szóltak a hírek, és 600 sebesülttel volt tele a sajtó (bocs, Lukács Laci), majd amolyan morbid slusszpoénként – szép magyarosan mondva – lett egy 44. halott is. Legalábbis ezen eseményekhez kötik utólag azt a németországi (!) gyilkolászást, amely során egy ott dolgozó török vendégmunkás a saját ismerősét fojtotta meg a mérkőzés idején azon egyszerű ok miatt, mert ő a másik faluból származott. Kérem, a szenvedély és a butaság – mint már kismilliószor igazolódott – nem ismer távolságot és határokat! 1982-ben ősszel a Szpartak Moszkva az akkor még jónevűnek számító holland Haarlemet fogadta a Luzsnyiki stadionban (UEFA kupa). A nép csapata (a Dinamo a belügyé, a CSZKA pedig a katonaságé volt) 2-0-ra nyert, vagyis a valamelyest ellenállónak számító gárda diadala érthetően boldoggá tette az egyszerű oroszokat. Ám amikor kifelé mentek volna (mondani sem kell, hogy ittak a meccs alatt rendesen), a rendőrök és a katonák úgy kívánták kiterelni a pityókásnál azért sok esetben masszívabb embereket, hogy lekapcsolták a reflektorokat, mondván, ne örüljenek már annyira (megmutatták, hogy ki az úr a háznál). A lefagyott talajon ez a futballtörténet legnagyobb katasztrófájához vezetett – legalábbis ami a halálos áldozatok számát illeti. A csúszkáló, egymást agyontaposó, vaktában botorkáló oroszok közül ugyanis a TASZSZ (saját) hírügynökség első jelentései szerint 69-en meghaltak egy pusztán stadiont elhagyó túra során, majd a szokatlan módon erős nyomást gyakorló orosz nép (a hozzátartozók) hatására az igazság is kiderült később, ami 340 halottat jelentett. Mindez úgy, hogy


gyakorlatilag nem volt nézőtéri rendbontás vagy harc. Volt azonban karhatalom és emberek semmibe vétele, rossz döntések. Három évvel később Mexikóban (közben volt egy nagy trauma Kolumbiában, még ’82-ből, ahol gyakorlatilag szétszedték a stadiont, és a darabjaiból készítettek „fegyvereket” maguknak a helyi kemények) ismét a halál aratott egy focimeccsen. Egy ’85-ös UNAM–América meccsen a csodával határos módon „csupán” 12-en hunytak el, miután a 100 ezer bentihez csatlakozni kívánt volna a kinti sok ezer. Az esetnek azonban nem lett káros hatása a mexikóiak egy évvel későbbi mundiáljára. Három nap (!) múlva azonban jött a Heysel-tragédia. Erről szinte mindenki hallott már, és bár – mint láthattuk – nem ez minden idők leg-je a halottakat számba véve, de talán a leghírhedtebb fociarmageddonja. A dél-amerikai sokk még egyeseket talán el sem ért, amikor innen, Európából csapott arcul mindenkit a felesleges és ostoba halálról szóló híráradat. A Juventus – Liverpool meccsnek (Brüsszelben) volt előzménye, mégpedig az egy évvel korábbi mérkőzésük Torinóban, ahol egy angolt megkéseltek az olaszok. Mindenki félt a revánstól, ám a híresztelésekkel ellentétben nem ez okozta a tragédiát (és nem is 450-en haltak meg, mint ahogy a túlzó morál-zsurnaliszták elkezdték „ordítani”). Az angol és olasz drukkerek ugyanis egyes belga kocsmákban még együtt is söröztek a BEK-finálé előtt. A két nemzet szimpati-

ELÁN SPORT

zánsait ráadásul egymástól távol, a stadion két ellentétes karéjába ültették. Ám ezzel be is fejezhetjük a szervezés és az előtörténet pozitív részeit. A helyiek ugyanis (pedig egy éve egy másik meccs kapcsán már leszerepelt a Heysel stadion, mégis megkapta a rendezést) nem kérték a kőkemény belga csendőrség jelenlétét, csak tányérsapkások igyekeztek megelőzni az esetleges forrongásokat, illetve kezelni azt, ha mégis túllép egy bizonyos határt. Ezenkívül balga módon nem vették észre (vagy nem akarták), hogy az angolok melletti, elvileg belgák által feltöltött „Z” szektorba az országukban dolgozó temérdek olasz vendégmunkás (bányászok) szerzett jegyet. Hogy mi módon? A pénzcsinálásban nagy mester vallonok ugyanis egyszerűen sokszoros áron eladták nekik a maguk bilétáit. Gondolhatták: „A ti meccsetek, nézzétek, ha akarjátok!” Nos, sokan nem láthattak semmit belőle. A meccs előtt az olaszokat felismerő piás angolok áttörték a kerítést, és a menekülők nekiszorultak a fal egy részének, ami ennek hatására úgy 5 méter magasból velük együtt leomlott. Csak olasz ember lelte halálát abban a pokolban, ám érdekes módon, késeléstől sérült szurkoló meg csak egy volt mindösszesen, az is angol. A lényeg, hogy igazából a várt nagy vérbosszú elvileg simán elmaradt volna (mindez alatt a megvadult, eredeti helyükről kitörő olasz szurkolók a futópályán grasszáltak és dobálóztak), ha a szervezők nem hibáznak több dologban is óriásit, mert ez esetben a szigetországiak, bár hangjuk és elszántságuk volt, vélhetően nem tettek volna jelentős kárt ellenlábasaikban. Persze ez mind csak utólagos feltételezés immár, ami történt, azt nem lehet eltüntetni. A kezdeti pánikot követően, miután látható volt, hogy a helyi rendőrök képtelenek a helytállásra, kihívták a csendőrséget, ám a teljes felvonulásukig el kellett telnie egy bizonyos időnek. No, de honnan nyerjenek? A nagy ötlet: lejátszatják a meccset a csapatokkal – hullákkal a stadion egyik sarkában. Megtették, Boniek egy sima szabadrúgásos szituációban beesett a liverpooli tizenhatosra, a bíró örült, hogy befújhatja a büntetőt, és ebből született az 1-0-s végeredmény: BEK-győztes a Juventus. Viva! Képzelheti mindenki, mekkora „öröm” volt ez az olasz csapatnak és a népnek. A 39 halott és 100 sebesült túl nagy ár volt azért a serlegért. Koppányi Szabolcs 2008. MÁRCIUS

4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (Főépület) www.egyetemiajandek.hu (a főépületben, a büfével szemben)

2008. MÁRCIUS

HJIRDETÉS

EGYETEMI ÉLET

29

Kedves Olvasó, ahogyan azt a borítón láthattad, gender szempontból ellenőrzött mellékletet tartasz a kezedben. De mit jelent ez, és főként, miért jó neked? Ha még nem találkoztál volna a kifejezéssel: a gender a társadalmi nemet jelenti. Azon női és férfiúi tulajdonságaink, szerepeink összességét, amelyeket nem a biológia trükkjei jóvoltából, hanem aktuális környezetünk, kultúránk elvárásainak megfelelve hordozunk. Ide tartozik számos olyan sajátság, amit elsőre talán eleve elrendeltnek gondolsz: hogy kinek van hosszú haja, ki mutogathatja harisnyás lábát, ki festi az arcát, vagy lyukasztja ki a fülét (gondoljunk csak a Napkirály udvarára). De az is, hogy ki mutathatja ki az érzéseit, és kinek kell erős kősziklaként helyt állnia, hogy kinek fizetnek többet ugyanazért a munkáért, vagy hogy ki választja ki a mosóport. Ami térben és időben folyton változik, az csak kulturális lehet – ennek egyértelműnek kellene lennie. De ma is van olyan egyetemi jegyzet, amely a házasodási szokásokban mutatkozó nemi különbségeket a biológiai eltérések közé sorolja. Szívesen meghallgatnám a szerzőt, hogy akkor mi a helyzet a többnejűséggel, vagy azokkal a törzsekkel, amelyekben azonos neműek házasodnak egy időre. Eddig az elmélet – de mindez miért fontos? Az elegáns válaszom, hogy azért, mert emberi jogaink nem függhetnek a nemünktől, ahogyan – sok egyéb mellett – a bőrünk színétől vagy az életkorunktól sem. A praktikus válaszom: vélhetően nem örülsz annak, hogy amikor majd a diplomád birtokában elhelyezkedsz, férfi kollégáid fizetésének kétharmadát fogod megkapni, csak azért, mert nőnek születtél, vagy hogy húszas éveid közepétől egyre gyakrabban érdeklődnek a leendő munkáltatók, hogy akarsz-e gyereket, és ha igen, megígéred-e, hogy még két évig nem szülsz. És talán annak sem örülsz, hogy ha férfi létedre érdeklődsz a szépségipar iránt, akkor mindenki kíváncsian várja, mikor villan ki térdnadrágod alól a csipkés harisnyakötő, meg annak sem, hogy a lányok zöme az autód ára alapján ítél meg – ők már tudják, hogy neked kell majd eltartanod őket, mert két-három gyermekkel a nőknek alig több mint egytizede kap munkát. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy ha a társadalom nem állítana – gyakran fájdalmas – korlátokat a nemek szerint, akkor mennyire lennénk különbözőek. Vannak például hormonális különbségek, de van hatalmas, az agyunk majdnem 90 százalékát kitevő, ellenőrző szerepet játszó kortexünk is, ami képes uralni a hormonális késztetéseket. Annyi bizonyos, hogy nagyon hasonló jellemeket találhatunk az ellenkező neműek között is, meg nagyon különböző személyiségeket az azonos neműek között is – és fordítva. A cél éppen ez: az egyéniséget, a saját tehetséget értékeljük mindenkiben, bármilyen neműnek született. Ebben nálunk előbbre járó államok példája azt mutatja, anyagilag is megéri. K. M. E.

A Gender különkiadást az FSZH-MOISZ támogatásával a Youth 2007-2013-as program keretén belül valósítottuk meg. A cikkeket írták, és a programon részt vettek: Kovács Edina tréner, Babicz Tibor, Bánfalvi Győző, Enyedi Imre, Gerle Péter, Juhász Nikolett , Kopcsák Jolán, Koterle Gábor, Mile Anikó, Mohácsi Gyula, Pécsi Éva, Rékai Ágnes, Szabó Ivett, Szabó László, Tóth György Dániel, Tóth Ivett, Vékony Erzsébet


GENDER ÉS MÉDIA

2008. MÁRCIUS

Veszélyes vizeken Magyarországon már az ötvenes években megpróbálták szabályozni a munkahelyi kapcsolatok milyenségét, de nem sok sikerrel jártak. Napjainkban is egyre több vállalat etikai kódexében jelenik meg ez a téma. De vajon tényleg joguk van előírni, hogyan is folytatódjon a kapcsolat, ha az első pillantások az irodai íróasztal mögül indultak? A pályakezdő fiatalok nagy része megszállottan a munkájával van elfoglalva, s ideje nagy részét az irodában tölti. Éppen ezért azok között keres barátokat, netán partnert, akikkel az egész napját együtt tölti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok, akik az életben is összetartoznak, sokkal rugalmasabban tudnak kezelni bizonyos helyzeteket a munkahelyükön, illetve hatékonyabban tudnak összedolgozni. A cégek egy része kifejezetten támogatja, hogy a házaspárok együtt dolgozzanak. Máshol azonban túlsúlyba kerülnek a negatív vélemények. Felmerülő probléma lehet ugyanis, hogy egy pár nem tudja elkülöníteni a magánéleti kapcsolatát a munkahelyitől. Aki ilyen szituációba kerül, annak tudomásul kell vennie, hogy a munkahelyen a partner elsősorban munkatárs. Nem szerencsés, ha a párkapcsolati viták vagy a szerelmi csókcsaták a kollégák előtt zajlanak, hiszen ez rosszallást, ellenszenvet, esetleg irigységet is kiválthat. Bár A munka törvénykönyve nem tiltja a munkahelyi románcokat, az adott cég maga döntheti el, hogyan viszonyul a kérdéshez. Az mindenképpen fontos, hogy a főnök az érintettektől értesüljön a dologról, hiszen ha pletykákból tudja meg, hogy két beosztottja együttjár, kérdőre vonhatja az érintett feleket. Ha mégis úgy alakul az életed, hogy a párod egyben a kollégád is, ne hagyd, hogy magánéletetek a munkatársak előtt nyitott könyv legyen. Viszont a túlzott titkolózás sem célravezető, mert beindulhat egy láncreakció. Elkezdenek pletykálni, különböző elméleteket gyártani kettőtökről. Jobb, ha már az elején tisztázzátok, mi van köztetek, de az irodában szigorúan kollégaként kezeljétek egymást. Pécsi Éva

Család vagy karrier? Bár elméletben a nőknek a munkavállaláshoz és a reprodukcióhoz is joguk van, a gyakorlatban a munkáltatók nem szeretik a gyermekgondozási szabadságra vonuló anyukákat. Szívesen írtam volna, hogy „és apukákat”, de az utóbbi probléma Magyarországon nem létezik: 2006-ban a gyermekgondozási ellátásban részesülők 4 százaléka volt férfi, szemben a németek 10 százalékos vagy a svédek egyharmados arányával. Így aztán a leendő főnökök egyelőre csak a huszonéves lányoktól igyekeznek megtudni, akarnak-e gyermeket, és ha igen, mikor. Mert ha a közeljövőben, akkor bizony ugrott az állás… Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy évvel ezelőtt – a munkát keresők és a törvényt betartani kívánó munkáltatók dolgát megkönnyítendő – állásfoglalást adott ki arról, milyen kérdéseket nem célszerű feltenni az állásinterjún. Bár mindenre kiterjedő felsorolást ők sem 2008. MÁRCIUS

tudtak adni, kimondták, hogy közvetlen hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek különösen a magánéletre, párkapcsolatra, családi életre, tervezett gyermekvállalásra, szexuális szokásokra, lakóhelyre, származásra, vallási vagy politikai meggyőződésre, politikai események megítélésére, vagyoni helyzetre, egészségi állapotra vonatkozó kérdések. Ilyen kérdések lehetnek például az állásinterjú alanyához: – – – –

hány gyermeke van, milyen a családi állapota, milyenek a vagyoni viszonyai, vannak-e kiskorú gyermekei,

Magyarország Finnország

– szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni, – milyenek a szexuális szokásai, – van-e házasságon kívüli kapcsolata, – milyen vallású, gyakorolja-e a vallását, – tagja-e valamelyik pártnak. Ha a munkát kereső úgy érzi, az állást azért nem kapta meg, mert a fenti kérdések valamelyikére a munkáltatónak nem adott választ – vagy éppen, mert nem tetsző választ adott – jogorvoslatért a munkaügyi bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhat. K.M.E. Foglalkoztatási arányok:

Gyermektelen nők 78,2% 77,9%

GENDER ÉS MÉDIA

Három vagy annál több gyermeket nevelő nők 12,6 % 56,2 % EGYETEMI ÉLET

31

„Nem rombolunk – új tereket nyitunk” Beszélgetés Séllei Nórával Sajátos módon még ma is divatjelenségnek hiszik sokan, ahogy a gender szemlélet begyűrűzik a legkülönfélébb tudományterületekre. Eközben a Debreceni Egyetem Angol-amerikai Intézetében egy oktató neve bő évtizede összeforrott a feminista irodalomtudománnyal. Ő Séllei Nóra irodalomtörténész, az egyetem docense, aki – szerzőként vagy szerkesztőként – olyan köteteket jegyez, mint „A feminizmus találkozásai a (poszt) modernnel”, „A nő mint szubjektum, a női szubjektum”, vagy a „Mért félünk a farkastól? Feminista irodalomszemlélet itt és most”. – Tudható rólad, hogy a feminista irodalomkritika iránt az angol Hulli Egyetemen kezdtél érdeklődni, szinte a véletlennek köszönhetően. Valóban véletlen volt ez, vagy inkább a körülmények szerencsés összjátékáról beszélhetünk? – Az ösztöndíjat, amellyel Hullba mehettem, természetesen nem véletlenül kaptam. Az akkor„kisdoktorinak” nevezett disszertációmat Katherine Mansfieldről írtam, s az ösztöndíjra az pályázhatott, aki egy nőíró műveivel foglalkozott. Más kérdés, hogy a feminista irodalomkritikát vagy Virginia Woolf műveinek feminista olvasatát a kinn töltött félév alatt ismertem meg alaposan, a maga igazi mélységében. Úgy éreztem, új ablak nyílt előttem a valóságra, mind az oktatásban, mind az egyetem szűkebb körein kívül. – Miért foglalkoztatott épp Katherine Mansfield? – Ahogy ez lenni szokott, praktikus szempont is vezérelt: az ő életműve jól áttekinthető. De még az ilyen gyakorlati szempontok mellett is mindig van személyes érdeklődés, érintettség: esetemben nagyon izgatott a Mansfield által is megírt „Új Nő” alakja. Az életében is ezt a formabontó, kísérletező új figurát testesítette meg, és a műveiben is ilyen alakokról szólt. Mindez a férfi-nő kapcsolat újraértelmezését is magában foglalja. Már amikor foglalkozni kezdtem vele, érez-


tem, hogy van valami többlet, valami más a szövegeiben, de ezeket az érzéseket nehezen tudtam lefordítani a tudomány nyelvére. A feminista olvasat ebben – az új rétegek kibontásában – segített. – Azaz Hullban rátaláltál valami újra, feltöltődtél, és már alig vártad, hogy ezt a tudást itthon is hasznosíthasd. Csakhogy a kutató lelkesedése nem mindig találkozik az intézményvezetők elgondolásaival. Esetedben ez hogyan történt? – Szinte meseszerűen alakult: épp a disszertációval elértem azt a rangot, hogy már nemcsak a kötelező tárgyakat taníthattam, hanem saját kurzusokat is írhattam ki. A választásban senki sem korlátozott, így„19. századi írónők” címmel írtam ki az elsőt, s ebből sarjadt sok későbbi kurzus, 20. századi írónőkről, önéletrajzokról, művészregényekről. És létrejött egy interdiszciplináris genderkurzus is. – Ebben milyen tudományterületeket érintesz? – Többek között filozófiát, pszichoanalízist, természettudományokat, oktatás-módszertant, de beszélünk a női test reprezentációjáról a nyilvánosságban, így a médiában is. Összegzésként természetesen eljutunk az irodalom jellemzőihez GENDER ÉS MÉDIA

és az irodalomkritikához, de csak az említett kitekintést követően. – Amikor egy hallgató hozzád jelentkezik, mennyire van tisztában azzal, hogy miről fog tanulni? – Talán az első ilyen kurzus még zsákbamacska volt, bár csak részben, hiszen a cím alapján sejthették a hallgatók, hogy mire számíthatnak. Ma már a korábbi kurzusok alapján, vagy a munkáim, az érdeklődésem ismeretében egyértelmű számukra, hogy mit takar egy-egy kurzus címe, és egyre tudatosabban választanak. – A feminista kritika vagy a gender szemlélet a személyes identitást is érinti. Ha női vagy férfi szerepeket más nézőpontból vizsgálunk, saját viselkedésünkre vagy ideáljainkra is rácsodálkozunk, esetleg megdöbbenünk. Mennyire tapasztalod ezt a hallgatóidnál? – Előfordul, hogy valaki még az elején igyekszik távolságot tartani a témától, magát a szemléletet közhelyesnek nevezi – aztán lépésről lépésre egyre inkább rájön, mennyire inspiráló lehet a feminista olvasat. Ez indíthatja önvizsgálatra, és aztán az önismereti úton vagy végigmegy, vagy blokkol egy ponton: eddig és ne tovább. Az utóbbi sem kudarc: a tudományos perspektívát ettől függetlenül képes használni, hiszen az elvontabb szint, mint a személyes. – Milyen a nemek aránya a kurzusaidon? Érdeklődnek-e a fiúk is a téma iránt? – Az angol szakra eleve kevés fiúhallgató jár, talán az összes diák tíz százalékát adják. Félévente változó, hogy az én óráimon milyen a nemek aránya: előfordult, hogy az átlagot felülreprezentálva a hallgatóim negyede fiú volt, és az is, hogy a csoport csak lányokból állt. Tapasztalom, hogy más a dinamika, a kommunikáció, ha a csoport vegyes, illetve ha csak azonos neműekből áll. Ami viszont nemektől független: a későbbi munkáikban, például a PhD-kutatásaikban visszaköszön, amiről nálam hallottak, akár a témaválasztásban, akár a szemléletben. Ez igazán pozitív visszajelzés, főként annak fényében, hogy 2008. MÁRCIUS

bár az Angol-amerikai Intézetben mindig támogattak, a magyar irodalmi közélet vagy az irodalmi kánon terén már nem ilyen rózsás a helyzet. Az egyetemen belül sem, de például a középiskolai tanításnak sem része, hogy a nőírókról szó essék. – Mivel alapvetően nőírókkal foglalkozol, megkerülhetetlen kérdés: mit jelent számodra a női hang? – A kérdés attól összetett, hogy ha minden árnyalat nélkül „női hangról” beszélünk, akkor magunk is belecsúszunk az – egyébként lebontani akart – konvencióba, hogy a biológiai nőiséghez automatikusan hozzárendelünk egy kulturális megnyilvánulást. Ilyen szempontból kérdéses lehet néhány elméleti megfogalmazás, amely a női írásmódról szól. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a kulturális reprezentációk nyelvi vagy szimbolikus szintjeibe miképpen íródnak bele a nemiség kódjai, akkor azonnal láthatjuk, hogy a kultúra területe maga is sokáig férfiproduktum volt. Érdemes beszélnünk arról, hogy ezeket a nemekre vonatkozó kódokat milyen módon fogjuk fel természetesnek, és hogyan hatnak ezek irodalom- és világszemléletünkre, illetve a személyes életünkre. A feminista irodalomkritika egyik fő célja, hogy ezeket a természetesnek vett és emiatt láthatatlan kódokat láthatóvá és értelmezhetővé tegye. Amikor nőírók léptek be a kultúra területére, akkor a monologikus férfiszemlélet megbomlott

– a jelenségek, a kulturális reprezentációk női perspektívából is láthatóvá váltak. Ily módon ez női hang volt, ami azonban nem zárja ki, hogy egy férfiíró vagy -kritikus is gender vagy feminista szemléletű legyen. Más kérdés, hogy erre ma kevés példát tudnánk említeni. – Egyik szerkesztője voltál a Csokonai Kiadó Artemisz-könyvek sorozatának. Azért a múlt idejű ige, mert a sorozat mára megszűnt. Miért? – A megszűnés a könyvpiac problémáit tükrözi. A téma iránti érdeklődés folyamatos, néha mégis megtorpan vagy stagnál – így a sorozat életében is jelentkezett egy átmeneti csendes időszak, amit szerintem érdemes lett volna kibírnia, de nem ez történt. Azért is sajnálatos ez, mert a hallgatóimon látom, hogy a feminista kritika kérdései megkerülhetetlenek. Egyre kevésbé lepődnek meg a diákok e kérdések felbukkanásán, sőt maguk is felvetnek bizonyos témákat: úgy tűnik, érzékenyebbek a feminin-maszkulin nézőpontokra, ellentétekre vagy éppen hasonlóságokra az irodalomban, de a társadalmi kapcsolatokban is. – Általánosságban többször érintettük, hogy a feminista kritika személyes rétegeket is megszólít. Veled készült interjúkban láthattam, hogy vállalod, ha feministának neveznek. Ugyanakkor az egyik könyved előszavában megköszönted a családodnak a türelmet – ezt inkább hagyományos női

hozzáállásnak gondolnám. Mit jelent számodra a feminizmus? – Nem találtunk még jobb szót a tudatos gender szempontúságra, így negatív felhangjai ellenére vállalom, hogy feminista vagyok. Természetesen már nem abban az értelemben, hogy a nők emancipációjáért kellene küzdeni: ez jogi értelemben megtörtént. Ugyanakkor latens módon számos helyzetben érezhető a nőkkel szembeni diszkrimináció; ezzel az újraértelmezéssel a feminizmusnak van létjogosultsága. Tudományos munkát végezni, saját karriert építeni férfinak is, nőnek is akkor lehet, ha a családi környezet támogató. Publikációiban a férjem is meg szokta köszönni ezt, és én is. Azt gondolom, hogy ha elszakadunk az elvárt mintáktól, az jó a családnak. – Kifejtenéd részletesebben, miért látod így? – Ha tudatosítjuk, hogy sem a nő, sem a férfi nincs bezárva az elvárt szerepekbe, akkor nem rombolunk, hanem új tereket nyitunk, amelyek az egyénhez illő szabadságot kínálnak. És nem lesz lelkiismeret-furdalásunk, ha élünk ezzel. Természetesen a választás szabadsága itt is, ahogyan mindenhol, nehézségekkel is jár. Mégis úgy érzem, többet ad, hogy új cselekvési lehetőségek nyílnak, hogy a személyiségünk nem fekete-fehér lesz. Kovács M. Edina

Mások vagyunk, vagy mégsem? Az Európai Unióban kiemelt fontosságú a nemek közti egyenlőség megteremtése. Laikusoknak talán meglepő lehet, de a társadalmi nemek kutatása a 90-es évektől kezdve egyre sűrűbben kerül középpontba. A nők és a férfiak közti különbségek biológiailag az Y kromoszómára vezethetőek vissza. Ám a gender kifejezés ennél többet takar. A feminizmus ébresztette rá a társadalmakat, hogy egy adott kultúrában a nőktől és a férfiaktól elvárt viselkedésmódokat a hatalom jelöli ki. Simone de Beauvoir feminista írónő elhíresült mondata: „Az ember nem nőnek születik, hanem azzá válik!” Ezt úgy kell érteni: a már említett bi2008. MÁRCIUS

ológiai különbségekre épültek-épülnek rá a társadalmi szerepek, az eltérő szocializáció és a nemspecifikus viselkedés. Ha visszatekintünk a történelmünkre, vagy csak szétnézünk mai világunkban, akkor mindenféle doktori képesítés nélkül megállapíthatjuk, hogy mindkét nemnek előre kiosztott szerepei vannak. Ez az, ami ellen a gender követői küzdenek. Miért ne foglalkozhatna egy férfi gyerekekkel óvodában, vagy miért ne lehetne egy nő kamionsofőr? Egyre többen fogalmaznak meg ilyen és ehhez hasonló kérdéseket. Akik nem hisznek a társadalmi nemek egyenlőségében, azoknak ezek a kérdések merésznek tűnhetnek, ám érdemes elgondolkodni rajtuk. GENDER ÉS MÉDIA

Az Európai Unióban és Észak-Amerikában a politika része az úgynevezett „gender mainstreaming”. Ez az irányzat arra törekszik, hogy megszüntesse a nemi alapú diszkriminációt. Félreértés ne essék, nemcsak a nők hátrányos helyzetéről beszélünk – bizonyos helyzetekben a férfiak is képezhetnek elnyomott kisebbséget! Magyarország még csak a kezdeti lépéseknél tart, de már több genderkurzus is indult hazánkban. Ilyen témájú előadásokkal találkozhatnak a fiatalok többek között a gödöllői Szent István Egyetemen, de a Debreceni Egyetemen is többen – az itt bemutatott Séllei Nóra mellett például a szociológus Simonné dr. Csoba Judit – foglalkoznak genderkérdésekkel. Tóth Ivett EGYETEMI ÉLET

33

„Az ember egyre jobban távolodik az eredeti viselkedési formáitól” Beszélgetés dr. Barta Zoltánnal Az embert az állatoktól nem kizárólag a biológiai fejlettsége különbözteti meg, hanem az eszköz- és nyelvhasználat, a kultúra és civilizáció kialakítása, a társadalmi együttélés kereteinek megteremtése. Dr. Barta Zoltán etológus, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének egyetemi docense izgalmas szokásokat, tulajdonságokat emelt ki kérésünkre az állatok világából, ám azt hozzátette, hogy amit mond, nem vihető át egy az egyben az emberekre. – Hogyan alakulnak ki a nemi szerepek az állatvilágban, mi a meghatározó az egyes fajoknál? – A jelentős aszimmetria, hiszen a nemek nem egyformák. Mondok egy példát: van olyan madárfaj, ahol a hím testsúlyának az 5%-át használja fel milliárdnyi spermium termelésére, a tojók ellenben egy tojás lerakásához a testsúlyuk egynegyedét. Az ivarsejtek méreteiben jelentkező eltérés pedig az egész viselkedésben megmutatkozik. Ez a különbség hajtja a szexuális szelekciót. A különbség gyökere, hogy a nőstény mindig sokat fektet be a petesejtbe, a hím viszont rettentő keveset. Más stratégia maximalizálja a nőstény szaporodási sikerét, mint a hímét. A nőstény nagyon megválogatja, hogy kivel párzik, kit enged oda ehhez az értékes forráshoz, a hímnek meg végül is mindegy, hogy ezt kivel teszi, a lényeg, hogy sokat pározzon. Erős kettősség van a nemi szerepekben: a hímek küzdenek egymással, próbálják elnyerni a nőstények kegyeit, a nőstények pedig válogatnak közülük. Ez az általános felállás, ennek felel meg a párzási rendszerek nagy része. Párzási rendszeren azt értjük, hogy egy nőstény hány hímmel párzik. A leggyakoribb kapcsolat az állatvilágban a poligámia, amikor egy hím több nősténnyel párzik egy párzási szezon alatt, de vannak olyan szituációk is, amikor egy nőstény párzik több hímmel, ez a poliandria. Egy alaszkai cankófajnál fordul elő, hogy a nőstények nagyobbak, ezért ők védik a territóriumot,


küzdenek a hímekért, és miután a nőstény lerakja a tojásokat, a hím kotlik, a nőstény pedig újra párt keres. – Az emberi viselkedést – a biológiai meghatározottságon túl – a tudatos törekvések is befolyásolják. Az emberi jogi törekvésekhez hasonló jelenségek létrejöhetnek az állatvilágban? – Bizonyos értelemben van az állatoknál is küzdelem a jogokért – a szexuális konfliktusok vizsgálatai is erre utalnak –, de hogy összefogjanak, és úgy csökkentsék a hímek hatalmát, az nem meghatározó. A fajok nagy részénél a hím a domináns. Az ember egyre jobban távolodik az eredeti viselkedési formáitól: ennek részeként foghatjuk fel a női emancipációs törekvések megjelenését is. – Az állatoknál küzdenek-e a nőstények az egyenlőségükért? Van értelme egyáltalán az ő esetükben társadalmi szereptörekvésekről beszélni? – Társadalmi szerepről természetesen nem lehet beszélni, de a nőstények az állatvilágban is nagyon küzdenek. Az egyik legújabb kutatási terület az előbb említett szexuális konfliktusok vizsgálata, amely azon alapul, hogy a hím és nőstény teljesen különböző stratégiája sokszor konfliktust generál. A rovaroknál számos példa van arra, hogy a hímek nem udvarolnak a nőstényeknek, hanem megerőszakolják azokat, ám nem az ivarnyíláson keresztül juttatják be a spermiumukat, hanem átszúrják a kitintakarót. A nősténynek nyilván ez nem hasznos, ezért próbálnak ellene küzdeni. – A Bristoli Egyetem kutatóival közösen a rangos Nature tudományos magazinban publikálta az állati kooperáció és partnerválasztás koevolúciója témakörében végzett legfrissebb kutatási eredményeit. Létrejöhet hím és nőstény között az együttműködés következtében egyenlőség vagy valamilyen előny? GENDER ÉS MÉDIA

– A madaraknál számos példát látunk erre: a hím és a nőstény együtt neveli a fiókákat, és így érnek el magasabb kirepülési sikert. De azt is látni kell, hogy a kooperáció vékony jégen táncol, könnyen felborulhat. Másik aspektusa, hogy ez szintén erős küzdelmek között jön létre, mindkét nem próbálja rávenni a másikat, hogy többet segítsen. Seregélyeknél például végeztek olyan kísérletet, hogy a hímeket súlyokkal nehezítették, ezáltal ők kevesebbet etettek, amit viszont a nőstényeknek kompenzálniuk kellett. Az érdekes, hogy a kompenzáció során nem annyival etettek többet, mint amennyivel a hímek kevesebbet, hanem kisebb arányban, részlegesen kompenzálták a hím általi kiesést. Úgy tűnik, hogy ez a részleges kompenzáció arra szolgált, hogy észre térítse a hímet: oké, kicsit növelem a teljesítményemet akkor, ha te lassú vagy, de a fiókák még így is kevesebbet kapnak, mintha te is etetnél. Nagyon erős játszma folyik a két nem között, hogy ezt biztosítsák. Fontos említeni azt az esetet is, amikor a közös utódnevelés ellenére különböző szerepet játszanak az egyedek. A cinegéknél például a tojó kotlik a tojásokon, a hím ezalatt őrzi a territóriumot. Ha bármelyiket eltávolítjuk, akkor a másik egyedül képtelen kikölteni a tojásokat. – Mi a helyzet az olyan állatokkal, mint a fekete özvegy, amely köztudottan felfalja a párzás után a hímet? – Sok ilyen faj van, például az imádkozó sáskák is. Itt egyszerűen az történik, hogy a hím nem nyer sokat azzal, ha nem eszi meg a nőstény. Ezeknél a fajoknál azt kell tudni, hogy egy hímnek kicsi az esélye, hogy egy párzás után újabb nősténnyel is pározni tudjon, mivel alacsony és ritka a populáció. Ha tehát ő elpusztul, azzal nem sokat veszít, nem tud másik nőstényt megtermékenyíteni. Ellenben ha a nőstény megeszi a hímet, ezzel növeli az ivadékai számára rendelkezésre álló tápanyag forrását, ami növeli a hím szaporodási sikerét is. Ez egy olyan szkenárió, ahol a hím legjobb döntése az, hogy feláldozza magát, és növeli a nőstény táplálékbázisát. Ehhez szükséges az a speciális környezeti feltétel, hogy nehéz legyen egy hímnek párt találni – így ha egyszer sikerrel járt, legjobb, ha feláldozza az életét. Szabó Laci 2008. MÁRCIUS

Női rektorok Európában Ezzel a címmel készített tanulmányt egy svéd kutató, Helena Mähler Lejon 2007 márciusában – az eredmény figyelemre méltónak, olykor meglepőnek mondható. Fontosnak gondoltuk a hazai helyzet felvázolását is, íme: Magyarország állami és magán-felsőoktatási intézményei élén összesen 70 rektor dolgozik. Közülük hét nő: Droppa Judit, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora; dr. Törzsök Éva Anna, a Szolnoki Főiskola rektora; dr. Vankó Zsuzsanna, a Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektora; Szilágyiné dr. Szemkeő Judit, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora; dr. Meszlényi Rózsa, a Tomori Pál Főiskola rektora; dr. Szabó Csilla, a Bhakivedanta Hittudományi Főiskola rektora és dr. Makói Zita, a Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete főigazgatója. A tíz százalékos arány nem is lenne rossz, csak legalább az egyikük került volna ki – a felsorolt feltörekvő intézetek helyett – valamelyik tradicionális nagy egyetem éléről, amilyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi vagy a Szegedi Tudományegyetem vagy a Budapesti Műszaki Egyetem… És most lássuk Európát: Ausztriában jelenleg nincs női rektor. Finnországban 20 egyetem működik, közülük ötnek női vezetője van. Az első nőt egy finn egyetem élére 1992-ben nevezték ki. Németországban a Bund-LänderKommission für Bildungsplanung und Forschungsförderung nevű szervezet gyűjti össze a rektorok, helyetteseik és a

Ruth J. Simmons, Brown University elnöke 2008. MÁRCIUS

tiszteletbeli rektorok adatait. Honlapjukon többféle adatot, grafikont találunk, sajnos, csak német nyelven érhető el. A számokból annyi még a nyelvet nem ismerőnek is kiderül, hogy a tíz évvel ezelőtti 5 százalékos arányról mára sikerült elérni a 8-9 százalékos arányt. Norvégiában 1992 óta négy női helyettes rektor dolgozik a Norwegian University of Science and Technology (NTNU) nevű felsőoktatási intézményben, de a rektorok között nincsen nőnemű… Ukrajnában az állami egyetemeken öt, az egyéb fenntartású felsőoktatási intézmények élén kilenc rektornő áll. Az állami egyetemek helyettes rektori posztjai közül 23-at nők töltenek be. Az Egyesült Királyságban 18 nő állt felsőoktatási intézmények élén, számuk épp a közelmúltban csökkent tizenhatra. Női elnök a Harvardon

Drew Gilpin Faust, a történelem és a nőtudományok (gender studies) professzora lett a Harvard Egyetem elnöke 2007 februárjának közepén. Ő a 28. elnök a neves intézmény élén, de az első nő az egyetem 371 éves fennállása óta. Ironikus módon kinevezését egy férfi hímsoviniszta kijelentéseinek köszönheti. A Harvard előző elnöke, Lawrence Summers országos vitát váltott ki, végül lemondani kényszerült, mivel azt nyilatkozta, hogy a nők születésüknél fogva gyengébb képességűek, ezért közülük csak kevesen képesek például a matematika és egyéb tudományok terén neves szakemberekké válni. Az egyetem számos professzora örömmel fogadta a kinevezés hírét. Patricia Albjerg Graham korábbi történelemprofesszor, visszaemlékezve a „középkori állapotokra”, elmondta: amikor 1972-ben posztdoktori tanulmányait folytatta, nem léphetett be a tanszék klubjának GENDER ÉS MÉDIA

főkapuján, és nem ehetett a központi ebédlőben. A most kinevezett Drew Gilpin Faust eddig az egyetemen működő Radcliff Intézet dékánja volt, az amerikai polgárháború egyik legismertebb kutatója. Vele együtt a Borostyánliga néven ismert nyolc amerikai elitegyetem felének lesz női elnöke. Felsőoktatási szakértők szerint az amerikai egyetemeken rohamosan emelkedik a női hallgatók és oktatók aránya, s immár semmi sem indokolja, hogy a férfiak maguknak tartsák fenn a vezetői posztokat. Nők az Akadémián Felemás képet mutat a magyar tudományos élet: a PhD fokozattal rendelkezők 43 százaléka nő. Az egyetemisták egyenlő eséllyel indulnak, közöttük még közel ötven százalék a lányok aránya, ami a doktori képzésben csökkenni kezd. A fokozatot megszerzők pedig családalapítás után nem térnek vissza, így a nők aránya a tanársegéd-adjunktus-docens-egyetemi tanár tengelyen rohamos zuhanásba csap át. A magas pozíciókban teljesen elválik a két nem: az egyetemi tanárok közel kilencven százaléka férfi. A kutatók 34 százaléka nő, ám nagy többségük alacsony presztízsű, kisebb fizetéssel járó kutatói állásokat tölt be. A Magyar Tudományos Akadémiának 2005-ben 327 rendes vagy levelező tagja volt, közülük összesen 11 nő, ami nem érte el a 3,5 százalékot. Áttörést jelentett az MTA 177. közgyűlése: az új jelöltek sorában hét nő szerepelt. A jelölés szigorú szabályai garantálják, hogy csak elismert, országos és nemzetközi hírű tudósok szerepeljenek a jelölti listán – így a kérdés csak az volt, ledől-e a régi sztereotípia által szabott korlát? E közgyűlés alkalmával ez megtörtént: az új jelöltek mindegyike az Akadémia tagja lett. Vizi E. Szilveszter elnök nyilatkozataiban többször hangsúlyozta, hogy a nők jelölése és megválasztása fontos lépés az Akadémia életében, és kapcsolódik a reformfolyamathoz. A százalékban kifejezett arány még az új tagokkal sem lett számottevő: 5 és fél százalék mindössze. De ha azt vesszük figyelembe, hogy a nők – a korábbihoz képest – egyharmaddal többen lettek, hogy az új jelöltek negyede nő volt, akkor egyértelműen előrelépésről beszélhetünk. K.M.E. EGYETEMI ÉLET

35

Nők a forgalomban „Ha egy nő jobbra indexel, sose biztos, hogy balra kanyarodik” – hangzik el oly sokszor férfitársaink szájából ez az idézet. Holott a statisztikák szerint a nők megfontoltabban, türelmesebben és biztonságosabban vezetnek, mint a férfiak, ezzel együtt kevesebb baleset okozói. A sztereotípiák egyelőre azonban lerombolhatatlanok, sokszor még a nők is előítéletesek társaik vezetési stílusával szemben – állítja Gyémánt Péter, aki egy különleges technikát fejlesztett ki, amely segítségével könnyebben megtanulhatnak a hölgyek vezetni. letét. Gyémánt Péter tapasztalatai szerint viszont – és ez már nem túl kedvező kép A szakember szerint valóban markáns a női vezetőkről – szóval a tapasztalatok különbségek tapasztalhatók a női és szerint egy „átlag” nő térben rosszul tájéférfisofőrök között, ez azonban sokszor kozódik, nehezen méri fel a távolságokat, inkább előnyös a hölgyekre nézve. Egyet és sötétben rosszabbul lát, mint a férfiak. bizton állít Gyémánt Péter, a nők bizton- Ezeket a gondolatokat hallva, vérbeli nő ságosabban vezetnek. Erre vonatkozóan létemre próbáltam megvédeni a mundér komoly kimutatások is születtek. Nem becsületét, állítva, hogy én a mindenvéletlen, hogy a női autótulajdonosok napokban sok ellenpéldát tapasztaltam, kötelező biztosítása olcsóbb, mint a mire Péter megjegyezte: ez csak a nők férfiaké. Az árakat statisztikák figyelem- kb. 80%-ára igaz. Hát mit mondjak, nem bevételével határozzák meg a biztosítási lettem boldogabb. Azzal viszont a szakmatematikusok. A hölgyek javára írható ember is egyetértett, hogy nem kizárólag még a pontosság, precízió, ez a KRESZ-tu- anatómiai különbségek vannak köztünk, dásukban is fellelhető – állítja a szakember. hanem jócskán fellelhetők szocializációs Szerinte a nők jobban meg akarnak felelni eltérések. Az szinte általános, ahogyan a a környezetüknek, ezért mindenáron jól férfiak szabálytalankodnak az utakon, de akarnak teljesíteni, és becsületesebben, mégis mindenki a nőket tartja a rosszabb jobban megtanulják az autóvezetés elmé- vezetőknek. Itt ismét a nyitó gondolathoz

érkeztünk: az előítéletek szilárdan állnak társadalmunkban. De nemcsak a miénkben. Holland felmérések szerint nagyon intoleránsak a férfiak a nőkkel, de még a nők is saját nemükkel. Egy konkrét kísérlet során Hollandiában egy kereszteződésben leállítottak egy autót nagy dugót okozva ezzel, és várták a reakciókat. Általános vélemény volt az autósok körében, hogy „biztos egy nő bénázik elöl”. Gondolom, nem okozok nagy meglepetést, ha elárulom: még a hölgyek is így vélekedtek. A nők óvatossága, megfontolt vezetői stílusa „totojázásként” került be a köztudatba. Sokszor már maguk a nők is elhiszik a róluk alkotott képet. Ezért Gyöngy Péter szerint az autóoktatás első lépéseként önbizalmat kell önteni a hölgyekbe, meggyőzni őket arról, hogy bármilyen szituációba is kerülnek majd a forgalomban, nem ők a „gyengébbik nem”. Ellentétek azonban mindig lesznek, maradnak a civakodások a női és férfivezetők között, és mindnyájan jóízűt nevetünk egy „szőke nő a forgalomban” viccen. Azt viszont nem szabadna elfelejtenünk, hogy mindnyájan emberek vagyunk, akik olykor hibázunk vezetés közben, máskor meg jól döntünk egy éles helyzetben. Toleránsnak, türelmesnek kell lennünk egymással, és ha már autóba ülünk, nemtől, kortól függetlenül: meg kell tanulnunk vezetni! Szabó Ivett

Sztereotípiákra alapozott reklámok „Mennyi egy karbon féktárcsa súlya? Mit szólsz a tegnapi Forma-1-hez?” Na, ez biztosan nincs benne abban a bizonyos női lapban. Pedig lehet, hogy valakit még érdekelne is! Miért azzal győzködik az olvasókat, ami nincs benne a lapban? A logikus gondolatmenet szerint pont fordítva kellene… Jó, az biztos, hogy a férfiak felkapták a fejüket, és a végén jót röhögtek ezen, de a nők nem. Figyeltem otthon a reakcióikat, és azt láttam, hogy nem igazán hatotta meg őket, pláne elsőre. Ha ilyesmivel kezdődik egy reklám, akkor a nők egy része már „ki is kapcsolta” a figyelmét, és másra koncentrál. Nem értem tehát ennek a reklámnak a lényegét. Persze azok a nők, akiket érdekel a Forma-1 vagy az autók világa, na azok felfigyelnek rá, de a végén úgyis megtudják, hogy ez biztosan nincs benne az adott orgánumban. Tehát akkor miért is készült ez így? Nem tudom. De azt tudom,


hogy felvilágosult világunkban egyre inkább lebomlanak a régi női-férfi kategorizálások. Ennek köszönhetően van ma női tűzoltó és autóversenyző. És végre egyre több nőknek szóló lapban van autós oldal. Hogy miért fontos ez? Nézzünk szét az utcán, hány női sofőrt látunk a volán mögött, és gondoljunk bele, hogy tíz évvel ezelőtt mennyit láttunk! Ugye!? Az emberek nagy része pedig egyforma a tekintetben, hogy érdekli, milyen járműbe is ül, mi veszi körül. Napjainkban jól látható, hogy megdőlt a kép, miszerint egy nő csak a szülésre alkalmas, feltéve, ha nem égetik el boszorkányság miatt. Ma már majdnem egyenjogúak a férfiakkal, bár tény, hogy még van hova fejlődni. Ennek a fejlődésnek ideje elindulnia a„női” lapokban is. Igenis tessék interjút készíteni sportolókkal, vagy bemutatni trendi kocsikat! Aggódni nem kell, lesznek bőven, akik olvassák. Babicz Tibor

GENDER ÉS MÉDIA

2008. MÁRCIUS

Kínában idén olimpiai játékok lesznek. Lesz mire figyelni. Ha mostanában Kínáról beszélünk, nem csak a „lesz” jövő idejű létigét érdemes használnunk. Hanem célszerű a „van” szóval, a jelen időben értekeznünk róla, vagy figyelnünk rá. Hiszen Kínában futball-világbajnokság volt! Az V. női futball-világbajnokság. Nem érdemes se viccesen megmosolyogni, se a szánkat elhúzni és legfőképpen gúnyosan lenézni az eseményt. Ha az érdeklődés emelkedését látjuk, akkor végkép nem. Ma legalább ugyanolyan marketingháttér áll a női és a férfi vb mögött, a támogatók is hasonlóak (pl. Adidas, Coca-Cola, Hyundai, Sony). A női vb megrendezését is nagy lobbi előzi meg. A pályázóknak ugyanolyan magas feltételeket szabnak meg, mint az urak esetében. De meg lehet nézni a vb létesítményeit is, amik igen magas színvonalú, modern, korszerű és ápolt stadionok. Bár a szurkolótábor még nincs akkora, de megfelelő reklám és bázisország esetén a jövőben várhatóan ez is emelkedni fog. A játékot – a buta előítéletekkel ellentétben – sem magas sarkúban és réteges, nagy szoknyával, esernyővel a kezükben szaladgálva (a kisasszony-futball „lecsontosított”, idealizált megállapítása szerint) űzik ezek a hölgyek. Hanem igen szép és sokszor kemény, küzdelmes játékkal. Nőiesen. Ezt valahogy nem lehet igazán jól leírni. Érdemes megnézni, és úgy alkotni mindenkinek saját véleményt. Ha a női futballt mint egyfajta társadalmi fokmérőt kívánjuk alkalmazni a női emancipáció és szerepkör jellemzésére, akkor érdekes megállapításokra juthatunk, a részt vevő országok mivolta kapcsán, hogy miért világszínvonalú adott országok női labdarúgása. Ázsiából két, diktatorikus rendszerben működő állam is részt vesz, a házigazda Kína és a Koreai NDK. Kínában évek óta nagy tekintélyű és sikeres sport a női futball, ahogy a kommunista Koreában is. Sikeresebb a férfiakénál. Az ok ismerős lehet. Amint anno a Rákosi-MDP-éra Magyarországában az emancipáció jelképe a traktorvezető sztahanovista volt, úgy alakult át ezen államokban a női futball az emancipáció jelképévé. Ahogy a mai napig dominánsan patriarchális módon működő Japánban is. A női öntudat és kitörés rejtett jelképe lett a női futball. Dél-Amerika és Afrika országaiban a 2008. MÁRCIUS

Christina Ronaldo-k. A focifeminizmus, avagy egy új emancipációs szerepkör nőket általában a férfiak eredményei vitték a sportág felé. A sportot körülvevő nagy rajongás a játék űzésére sarkallta a nőket, akik a futballeredmények által már a kitörési lehetőséget is megragadhatták. Utóbbi Afrikában bír jelentősebb szereppel, a nők emancipációja ugyanis itt még nem érte el azt a szintet, amit akár már Dél-Amerika elért. Nem csoda, hogy Latin-Amerika két futballnagyhatalma, Argentína és Brazília sem hiányozhat az eseményről (Afrikát Nigéria és Ghána képviseli). Amíg Ázsiában a mélyből való kitörés vagy a diktatúra hajtó ereje, Latin-Amerikában és Afrikában az érzelmek és a futballszeretet, addig Európa, Észak-Amerika és Óceánia jóléti államaiban már az emancipáció feljebb srófolása, magaslatokba emelése a célja a női futballnak. Ezen földrészekről kizárólag magas jóléti színvonalon élő államok vesznek részt. Anglia, Németország, Dánia, Svédország, Norvégia, Ausztrália és Új-Zéland is nyitott, liberális és fejlett társadalmi rendszeréről ismert, amelyben alapvető dolognak számít a nők esélyegyenlőségének megteremtése és kiterjesztése a mindennapokban és az élet minden színterén. Mondhatjuk azt bátran: szinte már teljes egészében sikerült is ez az akció a fent említett államoknak. Észak-Amerikában igen komoly marGENDER ÉS MÉDIA

ketingszereppel is bír az egész sportág népszerűsítésében a női futball. Az USA-ban a labdarúgás felvirágoztatásának elindítása is nem David Beckhamnek, hanem a nőknek köszönhető. A „futballmamák” néven ismert ma is híres amerikai edzőknek köszönhetően a futball a 70-80-as években tömegsportban (elsősorban iskolákban) is népszerűsödött, elindítva egy igen komoly fejlődési úton az amerikai labdarúgást, aminek eredménye az 1991-es (első) női vb megnyerése és a 1994-es férfi vb megrendezése lett. Az USA a sportág női ágának legeredményesebb és legnagyobb hagyományokkal büszkélkedő nemzete, 2 vb és 2 olimpiai bajnoki címe van. Kanadával, az európai és óceániai angolszász jóléti államokkal együtt nem mást, mint a női emancipáció evolúciójában elért csúcsot mutatja a női futball népszerűsége, infrastrukturális ellátottsága és tömegbázisa. Vannak országok, akiknek a női lakói bizonyára igencsak fohászkodnak azért, hogy elérjék az esélyegyenlőség legkisebb fokát is. Elsősorban a közel-keleti és iszlám államokban. Nekik talán ez is kitörés lehet, ha nem fundalmentalizálódik túl az iszlám, és liberálisabbá válik velük szemben a bigottan patriarchális társadalom. Tehát: fátylat le, stoplist fel, és irány a pálya! EGYETEMI ÉLET

37

Jaj, csak a frizura rendben legyen!

Hatásos kreatív

DEBRECENI CAMPUS NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. CAMPUS CATERING, NAGYERDEI ÉTTEREM www.nagyerdei.hu 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Tel./Fax: 06-52/314-021, E-mail: [email protected] ÉTLAP 2008. március 10- 25.

Kedd 2008. 04. 01.

„A” MENÜ 650.- Ft, előfizetéssel 600.- Ft Karalábé leves Tejfölös rakottkrumpli Harcsa halászlé Spagetti carbonara Lebbencsleves Debreceni töltött káposzta ejszínes meggyleves Sült oldalas párolt káposztával és forgatott burgonyával Tarhonyaleves Cigánypecsenye tepsis burgonyával Magyaros gombaaleves Burgonyafőzelék sertésvagdalttal

Szerda 2008. 04. 02.

Csángó gulyás Ízes bukta

Brokkoli krémleves Sertés szelet bakonyi módra, galuskával Olasz zöldségleves Mexikói pulykaragu főtt orsótésztával Nyírségi gombóc leves Ízes-grízes metélt baracklekvárral

Csütörtök 2008. 04. 03.

Paradicsomleves Brassói aprópecsenye tepsis burgonyával

Kelkáposzta leves Roston sült csirkemell petr. sajtmártással, párolt rizzsel

Vitaminos zöldségleves Húsos, paradicsomos lasagne

Mozzarellás paradicsom saláta Olívás grill csirkemell párolt rizzsel

Péntek 2008. 04. 04.

Reszelt tésztaleves Zöldborsó főzelék tükörtojással (2 db)

Szamóca krémleves Rántott tengeri halfilé petr. burgonyával tartármártással

Vitaminos zöldségleves Húsos, paradicsomos lasagne

Almapüré leves Narancsos levélsaláták pulykamell falatkákkal

„EXTRA” MENÜ 890.- Ft Orjaleves Toros káposzta gyümölcs és sütemény Babgulyás Kakaós és fahéjas csiga gyümölcs, ivólé Zöldbableves Borsos tokány tarhonyával savanyúság, sütemény Babéros burgonyaleves Sült csirkecomb rizi- bizivel Savanyúság, sütemény Köménymag leves Sertés szelet Hentes módra, vegyes körettel savanyúság, sütemény Gyümölcsleves Óvári pulykamell filé burg.pürével savanyúság, sütemény Nyírségi gombóc leves Ízes-grízes metélt baracklekvárral gyümölcs, csokoládé Kelkáposzta leves Roston sült csirkemell petr. sajtmártással, párolt rizzsel gyümölcs, savanyúság Szamóca krémleves Rántott tengeri halfilé petr. burgonyával, tartárral savanyúság, sütemény

Hétfő 2008. 04. 07.

Karalábé leves Tejfölös rakott karfiol

Húsleves eperlevéllel Vadas marhaszelet zsemlegombóccal

Húsleves eperlevéllel Kolbászos csülök pörkölt galuskával

Paraj krémleves Lyoni pulykamell filé burgonyapürével

Húsleves eperlevéllel Vadas marhaszelet zsemlegombóccal sütemény, csokoládé

Kedd 2008. 03. 25. Szerda 2008. 03. 26. Csütörtök 2008. 03. 27. Péntek 2008. 03. 28. Hétfő 2008. 03. 31.


„B” MENÜ 650.- Ft, előfizetéssel 600.- Ft Húsleves eperlevéllel Vadas marhaszelet zsemlegombóccal Bakonyi betyár leves Gundel palacsinta Spárga krémleves Töltött csirkecomb vegyes körettel Zöldségleves Marhapörkölt galuskával

„JOKER” MENÜ 650.- Ft, előfizetéssel 600.- Ft Húsleves eperlevéllel Kolbászos csülökpörkölt galuskával Húsleves eperlevéllel Kolbászos csülökpörkölt galuskával Húsleves eperlevéllel Kolbászos csülökpörkölt galuskával Húsleves eperlevéllel Kolbászos csülökpörkölt galuskával Paradicsomleves Sült csirkecomb burgonyapürével Paradicsomleves Sült csirkecomb burgonyapürével Paradicsomleves Sült csirkecomb burgonyapürével

„FITNESS” MENÜ 720.- Ft Sárgarépa püré leves kelbimbóval Narancsos árpagyöngy felfújt, mézes csirkemell falatokkal Saláta tányér Roston sült pulykamell filé burgonyapürével Erőleves csészében Párolt marhaszeletek főtt burgonyával, pikáns mártással

BALU

Flamand hal krémleves Cézár saláta Őszibarack krémleves Csőben sült, brokkolis tengeri halfilé Gombapüré leves Sült csirkecomb filé görög salátával Sóskapüré leves Fehérborban párolt Tengeri halfilé, gombás rizzsel

2008. MÁRCIUS

2008. MÁRCIUS

EGYETEMI ÉLET

39

MÁRCIUS

Recommend Documents