március

III. évfolyam 1. szám / 2006. március

Hírlevél Tartalom Egy hívás a hajléktalanokért… „Gondolkodni nem szabad“ – interjú „Otthontalanul…“ Kuratóriumi döntések Akik mások gyermekére is gondolnak Rangos kitüntetés dr. Pásztory Tamásnak Az „emberi hívószám“ a daganatos gyermekekért – interjú 16 milliós adomány „hétköznapi hôsöknek“

Egy hívás a hajléktalanokért… – az adományvonal idei évi elsô kedvezményezettje a Menhely Alapítvány volt Januárban és februárban a Menhely Alapítványt támogathatták 100 forinttal azok, akik vezetékes telefonról hívták a Telekom Adományvonalat. A gyûjtés eredménye megközelíti a 10 millió forintot. Az alapítvány a befolyt összeget új krízisautó megvásárlására és fenntartására fogja fordítani. Az 1990-ben létrehozott Menhely Alapítvány fokozott felelôsséget érez a hátrányos helyzetû emberek sorsa iránt, mûködésük célja a fôvárosban fedél nélkül élô emberek teljes körû szociális, mentális gondozása, reszocializálása. Tevékenységük e problémakörön belül igen szerteágazó. Intézményeik

„A Magyar Telekom Hozzáad“ program hírlevele E-mail: [email protected]

közös célja, hogy a hozzájuk forduló rászorulók helyzetét alapvetôen megváltoztassák, veszélyeztetettségüket, kiszolgáltatottságukat csökkentsék, lehetôség szerint hajléktalan állapotukat megszüntessék. Ennek elérésére az alapítvány több hajléktalan szállót, nappali melegedôt, ügyfélszolgálati irodát tart fenn, valamint számos egyéb program mellett mûködteti a Krízisautót és Diszpécser Szolgálatot. Az Alapítvány munkatársai a Krízisautóval egész évben járják a fôváros utcáit, ügyeleti rendszerben keresik fel a közterületen élô nehéz sorsú embereket, akiket meleg ruhá-

Felelôs kiadó: dr. Nagy Bálint

val, cipôvel, élelmiszerrel, takarókkal, gyógyszerrel, kötszerrel, sokszor emberi szavakkal támogatnak. Az új krízisautóra nagy szüksége van az alapítványnak, mert a téli hónapok alatt egyre több riasztás érkezik, s a növekvô igényeket a jelenlegi egyetlen krízisautóval már egyre nehezebben tudják ellátni. 2006. januártól Telekom Adományvonal néven folytatja munkáját és segíti a civil szervezetek mûködését a 1788 Adományvonal. A Magyar Telekom és a T-Mobile együttmûködésének köszönhetôen márciustól mobilról is adományozhatunk a 1788-as számot tárcsázva.

Kiadja az M&H Communications • Cím: 1022 Budapest, Szemlôhegy u. 14. • Tel.: 316-2440, fax: 346-0840

Az M&H Communications hozzájárul „A Magyar Telekom Hozzáad“ program hírlevelében közölt információk átvételéhez és szabadon történô felhasználásához.

A hírlevél környezetbarát, újrahasznosított papírra készült.

Magyar Telekom Hozzáad Hírlevél 2006. március

Gondolkodni nem szabad Tizennégy utcán töltött év után szinte képtelenség talpra állni és új életet kezdeni. Kivételes kitartással és erôvel azonban mégis lehetséges, de ehhez az is kell, hogy a segítség megfelelô idôben érkezzen. Legtöbbször azért legyintünk a hajléktalanok problémáira, mert azt gondoljuk, rajtuk már nem lehet, nem érdemes segíteni. Szappanos Lajos története talán megingat bennünket ebben. Hogyan és mikor került az utcára? Fiatalon nôsültem, albérletbôl albérletbe költöztünk – katonaság után elmentem a rendôrséghez dolgozni. Aztán minden baj egyszerre jött, elváltunk a feleségemmel, aki még valahogy azt is elintézte, hogy kirúgjanak a rendôrségtôl. Aztán volt egy balesetem, kórházba kerültem. Miután meggyógyultam már nem volt hová hazamennem… A családja, a barátai miért nem segítettek? Tudja, én mindig nagyon büszke voltam, meggyôzôdésem ellenére sosem kértem szívességet, a családommal megromlott a kapcsolat a házasságom miatt. Sosem tudtam rávenni magam, hogy hozzájuk, vagy a volt feleségemhez menjek pitizni, még akkor sem, amikor mínusz 15 fokban a szabad ég alatt aludtam és kutyák melegítettek, hogy ne fagyjak meg. Még ekkor sem gondolt arra, hogy segítséget kérjen a családjától? Úgy voltam vele, hogyha nem segítettek az elején, akkor késôbb sem fognak. Azt hiszem, hogy ebben a helyzetben az ember csak a túlélésre tud koncentrálni, de igazából fel sem fogja, hogy milyen súlyos a helyzet. Ha ugyanis felfogná, akkor annyira elkeseredne, hogy nem bírná tovább csinálni. Gondolkodni nem szabad. Összesen mennyi idôt töltött az utcán? 14 évet.

Ez a rettenetesen hosszú idôszak hagyott maradandó nyomokat? Feltétlenül, lelkileg és persze fizikailag is. Nézze, én egy nagyon erôs fizikumú, rendkívül szívós ember vagyok, válogatott kajakos voltam, de ma azért több egészségügyi problémám is van. Az utcán töltött 14 év után ez szinte természetes, sôt még az is csoda, hogy egyáltalán élek. Azt szoktam mondani, hogyha egy fiatal egészséges ember az utcára kerülne télen a mínuszokban a mobiltelefonja és a bankkártyája nélkül, ráadásul senkitôl sem kérhetne segítséget, akkor körülbelül három hétig bírná legjobb esetben. Egy mínusz 15 fokos éjszakát nem sokan bírnak ki. Mi volt az, ami leginkább erôt adott? Azt hiszem, az írás. Mindig volt nálam toll és valamilyen papír, hogy azonnal le tudjam írni a gondolataimat, vagy éppen az álmaimat. Volt egy régi írógépem is, azzal írtam a cikkeket egy hajléktalanok által szerkesztett újságba. Emlékszem egyszer a Hármashatárhegyen havas esôben gépeltem és a barátaim, akikkel ott laktam egy ponyvát tartottak fölém, hogy ne ázzon szét a papír. Hogyan tudott ezek után ismét talpra állni? A Menhely Alapítvánnyal már régóta tartottam a kapcsolatot, aztán egyszer csak a kezembe nyomtak egy papírt, mondták, hogy írjam alá. Ez egy pályázat volt, aminek a segítségével önkormányzati bérlakásokhoz lehetett jutni.

Így kerültem 2000-ben ide, ebbe a lakásba. Az elsô idôszak nagyon nehéz volt, többször majdnem visszacsúsztam. Szerencsére voltak mellettem olyanok, akiknek számíthattam a segítségére. Sokszor nem tudtam, hogy mibôl fogom a számlákat befizetni, de aztán mindig megoldódott valahogy. Egy dolog teljesen biztos volt, soha többet nem szeretnék visszakerülni az utcára. Az írás nem egy biztos jövedelem, de mégis összejön valamennyi minden hónapban. Ehhez mindig hozzájönnek különbözô alkalmi munkák. Az a baj, hogy a kötöttségeket nagyon nem szeretem, nem bírok beülni egy munkahelyre. Mindig igyekeztem megôrizni a szabadságomat, még akkor is, ha nagyon súlyos árat fizettem érte.

Otthontalanul... Otthontalanul, – ha lehet is élni – embertelen. …Amikor ez a pár szó papírra került a következô hirdetés elsô mondataként, – hogy mások elé állva, érvényt szerezzek annak a kívülrôl sokszor értelmetlennek látszó, kilátástalannak tûnô, nehézségekkel való küzdelemnek, ami a hajléktalanok helyzetéhez kötôdik – éreztem nem mindegy hogyan, s mivel folytatom. A leírtakra pillantva tudtam, a tény igazsága önmagában – ha tetszik, ha nem – kevés a változtatáshoz. Márpedig változás kell. Anélkül a szabad ég alá vonszolt koszlott, rózsaszín szatén paplanok, szakadozott takarók, papírzsákok védelme alatt meghúzódó, földön, kapualjakban, parkokban élôk-alvók helyzete ugyanaz marad. 2

Most a mi hitünk erôsebb, hogy az utcán élôk is meg tudják változtatni életüket. Remélem. Ahogy azt is, hogy akik nem így gondolják, azokat is más szemlélethez lehet segíteni az itt következô mondatokkal. Értem, s meg is értem az ellenérzéseket. Így jöttem rá, hogy a helyzethez máshogy közelítve, a megértést segítve, közelebb kerülhetünk a megoldáshoz. Akkor már nem azon kell gondolkodni, kinek a dolga ez valójában?

Aki most segít: nekik segít… …nekik, akik még nem is tudják, hogy százforintonként milliók gyûlnek. Nekik. Nekik, akik olyan régen nem hittek már semmi pénzért senkinek, semmiben. Önmagukban végképp.

Aki most segít: esélyt ad… …nekik, akik azt hiszik: nincs. A város utcáin cirkáló, élelemmel, gyógyszerrel, ruhákkal, takarókkal felszerelt krízisautó személyzete a pillanatnyi életmentésen túl, egy éjjen – talán épp ma – magával viszi majd együttes szándékaink üzenetét is.

Aki most segít: erôt ad… …visszanyerni a sajátjukat. Harmadik éve dolgozunk az adományvonal hátterében azért, hogy a segítség nyomán igazi erô szülessen. Élhetô élet a segítôkön, a segítés szervezôin, a jól-rosszul felmért helyzeteken túl van. Egyetlen záloga, a saját erô visszanyerése.

Aki most segít: kapaszkodót nyújt… …a változtatáshoz. A rossz helyzetbe ragadt képzelet szabadulásához. A reményt vesztettség megfordításához.

Segítsen, hogy segíthessenek magukon! Ez a cél. Ezt elôször nekünk kell érteni. Nekünk, mert nem fázunk, nem vagyunk éhesek, s nem menekülünk a kábulatba. Nekünk, akik mégis annyira esendôk tudunk lenni. Nekünk, akiknek mindennek ellenére maradt ereje. Másokra fordítható is. Ezért lehet az emberi hívószám. Katona Klári

Kuratóriumi döntések „A Magyar Telekom Hozzáad“ program 2006. februári kuratóriumi döntésének eredményei A t‡mogatott szervezet neve

T‡mogat‡s

Mozg‡sg‡toltak DELFIN SportegyesŸlet

1 000 000 Ft

Tžzolt— Utcai Gyermekklinika BetegeiŽrt Kiemelten Kšzhasznœ Alap’tv‡ny

2 500 000 Ft

Gyermek Habilit‡ci—s Alap’tv‡ny

500 000 Ft

Magyar Diszlexia Alap’tv‡ny

480 000 Ft

Nap Klub Alap’tv‡ny

1 000 000 Ft

Kismesterek Alap’tv‡ny

500 000 Ft

Mancsos Seg’t™t‡rsaink Ter‡pi‡s çllatok Žs Oktat‡si Alap’tv‡ny

450 000 Ft

T‡masz Alap’tv‡ny

450 000 Ft

…sszesen:

6 880 000 Ft 3

Magyar Telekom Hozzáad Hírlevél 2006. március

Civil Díjcsomag 2006. A Civil Díjcsomaggal a Magyar Telekom 30%-os kedvezményt nyújt alapítványoknak, egyesületeknek vezetékes távközlési szolgáltatás igénybevételére. A szervezetek

az így megtakarított forintokat olyan célokra tudják fordítani, amely valóban a rászorulók javát szolgálja. A szolgáltatást egy évre szólóan egyszerre

100 szervezet tudja igénybe venni, melyet pályázati úton nyerhetnek el. Az idei évi sikeres pályázók listája a www.magyartelekom.hu oldalon található.

Telefonos lelki segélyszolgálatok támogatása A Magyar Telekom 2006-ban összesen 26.110.000 forinttal járul hozzá a telefonos lelki-segélyszolgálatok mûködéséhez. A vállalat ezzel azt biztosítja, hogy a lelkisegély szolgálatok zöldszámára érkezô hívások nem kerülnek pénzbe sem a segítségre szoruló hívó félnek, sem a szervezetnek. Az idei év kedvezményezettjei: S.O.S. Öngyilkosság Megelôzéséért Alapítvány DÉLUTÁN Alapítvány

Drog Stop Budapest Egyesület Gólyahír Egyesület Magyar Gyermek és Ifjúsági Lelkisegély Szolgálatok Országos Szövetsége Élet Mentálhigiénés Egyesület Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány. Kenézy Gyula Kórház Drogambulancia, Debrecen Magyar Lelki Elsôsegély Telefonszolgálatok Szövetsége

Magyar Rákellenes Liga – Együtt a Rák Ellen Lelkisegély Telefonszolgálat NANE Nôk a Nôkért Egyesület Zala Megyei Kórház – Mentálhigiénés Központ Ózdi Krízis Alapítvány, Családsegítô Szolgálat Mozgáskorlátozottak Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Egyesülete

Akik mások gyermekére is gondolnak – adományozó munkatársak a Magyar Telekomnál A KEA (Kiegészített Egyéni Adományok) program lényege, hogy a társadalom iránt felelôsen gondolkodó munkatársak egyéni adományait a vállalat meghatározott összeggel kiegészíti. Ezzel lehetôséget biztosítunk szociálisan érzékeny dolgozóink számára, hogy felelôs döntést hozzanak a vállalati adományozásról. A rendszer sikerét a számok bizonyítják: az elmúlt három év alatt közel 40 millió forint adományt kaptak a különbözô non-profit szervezetek a Magyar Telekom munkatársainak jóvoltából.

Mindig gyorsan döntök Az Infoparkban található Magyar Telekom irodaházban találkoztam Jungblut Edinával, aki az Alternatív szolgáltatók osztályán dolgozik. Beszélgettünk a KEA lehetôségeirôl, általában a jótékonyságról és szociális érzékenységrôl. Mikor gondolta elôször, hogy támogatni szeretne valamilyen civil szervezetet, alapítványt, vagy nemes célt? Az egész több évvel ezelôtt a véradással kezdôdött, úgy éreztem, hogy ezzel viszonylag egyszerûen, de biztosan tudok másokon segíteni, nem utolsósorban az is motivált, hogy arra gondoltam, talán egyszer én is kerülhetek olyan helyzetbe, amikor mások segít4

ségére leszek utalva. Egy kollégám említette tavaly év elején, hogy van ez a lehetôség. Kézenfekvô volt, hogy melyik alapítványt szeretném támogatni, ugyanis az unokahúgom a Gyermekek Háza Alapítvány általános iskolájába járt akkor. Ismertem az iskola tanítási módszereit és egészen különleges szellemiségét. Az unokahúgom több mozgássérült gyerekkel is egy osztályba járt. A kicsik

könnyen hozzászoktak az ilyen „mássághoz“ és eszükbe nem jutott társaikat bántani, vagy csúfolni. Biztos vagyok benne, hogy ezekbôl a gyerekekbôl toleráns felnôttek lesznek. A gyerekekkel kapcsolatos a másik alapítvány is, amit támogattam. A Harcmûvészek a Gyermekekért Alapítvány nyári táborszervezéséhez járultam hozzá. A táborban magyarországi harcmûvész mesterek foglalkoztatják,

tanítják a gyerekeket. Játékos gyakorlatokon keresztül a mozgásra, a közösségi szellemre, egymás elfogadására és segítésére tanítják ôket, különbözô harcmûvészeti stílusokból származó gyakorlatokkal. Mik a tervei erre az évre, ismét ezt az alapítványt szeretné támogatni? Idén azt hiszem, sokkal nagyobb fába vágtam a fejszémet, kitaláltam, hogy a kollégákkal közösen fogadjunk örökbe és támogassunk egy tehetséges erdélyi kislányt. Ez egy hoszszú távú terv, de az a jó benne, hogy nyomon követhetôek az eredmények, hiszen tarthatjuk a kapcsolatot az általunk segített gyerekkel. Az örökbefogadást és a gyerekek kiválasztását a Baptista Szeretetszolgálat intézi. Már utánajártam, és szerencsére a KEA-t itt is igénybe lehet venni. Mennyire gyorsan hozza meg a döntést, mielôtt felajánl egy nagyobb összeget adományozásra? Általában nagyon alaposan mérlegelek, de ezzel együtt elmondható, hogy szinte mindig, minden élethelyzetben gyorsan és határozottan döntök. Miután döntöttem már semmi sem tántoríthat el, azt hiszem így van ez az adományozás területén is.

Szeretném végigkísérni az életüket Simon Gábor, a Csoportkommunikációs ágazat vezetô kommunikációs menedzsere már évek óta kihasználja a KEA által nyújtott lehetôségeket, mint mondja: butaság lenne kihagyni. Mikor adományozott elôször, mi az a téma, ami különösen megérinti? Szerintem az érinti meg legjobban az embert, amikor látja, hogy egyre nagyobbak a különbségek és valakinek nagy szüksége van arra, hogy adjanak neki. A beteg gyerekek helyzete érint meg a leginkább, de ezzel gondolom a legtöbb ember így van, nekem két gyerekem van. A feleségem orvos és így nap, mint nap látjuk, hogy nagyon sokszor fordul elô, hogy valami pusztán csak a pénzen múlik, legyen az egy beavatkozás, vagy egy kezelés. Ez alapján választotta ki azt az alapítványt, amelyiket támogatja? Az alapítványra teljesen önös szempontok alapján esett a választás, annak az alapítványnak adtam, ahová a gyermekeim óvodába járnak. Ez egy teljesen szokványos önkormányzati óvoda, nekik nagyon sok mindenre van szükségük, a játékoktól egészen a bútorokig.

a gyakorlat azt bizonyította számomra, hogy elég gyorsan és gördülékenyen megy. Minden évben szeretné kihasználni ezt a lehetôséget? Ameddig lehet, és ameddig ezzel tudok segíteni, addig mindenféleképpen, mert ez egy nagyon jó kezdeményezés, kevés ilyen befektetés van, amihez egy jelentôs részt hozzáad egy cég.

A KEA-ról mikor és hol hallott elôször? Olyan területen dolgozom, ahol az információk elég gyorsan elérnek bennünket. Elôször egy ideig nem foglalkoztam vele, ilyentôl az ember általában tart, azt gondolva, hogy nagyon sok a vele járó papírmunka. De aztán

Mi lesz akkor, ha a kisebbik fia is elhagyja az óvodát? Ha lehet, akkor szeretném végigkísérni az életüket ezzel a támogatással, ahol ôk lesznek, talán ott is jó helye lesz a pénznek. Természetesen az óvodában fel sem merül, hogy az én gyerekem ebbôl az összegbôl valamilyen módon többet kapjon, a pénzt arra költik, amire a leginkább szükség van. Majd a leendô iskolájukat is szeretném hasonló módon segíteni. 5

Magyar Telekom Hozzáad Hírlevél 2006. március

Rangos kitüntetés dr. Pásztory Tamásnak Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta dr. Pásztory Tamásnak, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettesének a távközlés fejlesztése érdekében végzett munkájáért és társadalmi szerepvállalásáért, a korszerû,

nemzetközi színvonalú emberi erôforrásmenedzsment hazai bevezetéséért, továbbá a távközlési piac EU-konform szabályozásának megteremtésében való közremûködés elismeréseként. Az ünnepélyes átadásra 2006. március 15-én került sor a Parlament Kupolatermében.

Március-áprilisban a daganatos gyermekek gyógyítását segíti az „emberi hívószám“ 2006. március és április hónapokban a Tölösi Péter Alapítványt támogatják azok, akik vezetékes telefonról hívják a – januártól új néven mûködô – Telekom Adományvonalat a 1788 számon. Az alapítvány a befolyt összegbôl a Pécsi Gyermekonkológiai Központ leukémiás betegeit kívánja segíteni. A dél-dunántúli régiót ellátó intézet a daganatos betegségben szenvedô gyermekek kezelésén túl Rehabilitációs Központot is mûködtet a beteg és gyógyult gyermekek, a szülôk és családok számára. Feladataik mindennapos végzéséhez betegszállító kocsira, elektromos ágyra és diagnosztikai mûszerekre gyûjtenek. Az alapítvány vezetôjével, Tölösi Péternével beszélgettünk, aki több mint két évtizedig dolgozott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján EEG szakemberként. Mióta mûködik a Tölösi Péter Alapítvány? 1990 decemberében hoztuk létre szülôi összefogás eredményeként. A férjem a halálakor egy nagyobb összeget hagyott az alapítványra, akkor kapta meg mai nevét a szervezet. Miért érezte fontosnak a férje, hogy ilyen módon támogassa a daganatos és leukémiás gyermekeket? Azt hiszem ezzel én „fertôztem“ meg, hiszen látta az én mindennapi küzdelmeimet és ezzel együtt a sikereket is. Mindenben megpróbálta segíteni az osztály és az alapítvány munkáját. Tudta, hogy mennyire fontos nekem ez a munka, hiszen gyakran a családomra alig jutott idôm, annyi idôt töltöttem a kórházban. Mégsem tartott vissza, sôt állandóan kereste a lehetôségeket, hogy hogyan segíthet. Mit gondol, mi a legnagyobb erôssége az alapítványnak, mire a legbüszkébbek? Azt hiszem a rehabilitációs központ, amit 6

létrehoztunk egészen egyedülálló. Ez az intézmény sokat segít a gyerekek hatékonyabb gyógyításában, de segítünk az egész családnak. Tapasztalatból mondhatom, hogy a családok nagyon nehezen birkóznak meg azzal, ha kiderül, beteg a gyerek. Gyakran rámegy erre egy addig jól mûködô házasság. Mi igyekszünk mindenben a szülôk mellett lenni. A gyerekekkel többek között gyógytornász és pszichológus foglalkozik. A legfontosabb feladatunk, hogy tudatosítsuk bennük, minden esélyük megvan arra, hogy gyógyultan teljes életet élhessenek. Milyen esélyeik vannak a gyógyulásra? Nagyon örülök, hogy ezt mondhatom – ma 75%-85%-os esélye van a leukémiás gyerekeknek a teljes gyógyulásra. Ez azért is nagyon jó eredmény, mert amikor én elkezdem a Pécsi Gyermekklinikán dolgozni a hetvenes években ez az arány körülbelül 15% lehetett. Ez az eredmény elsôsorban a kor-

szerû gyógyszereknek és eljárásoknak köszönhetô, de biztos vagyok benne, hogy az általunk teremtett légkör és a sikeres rehabilitáció is nagy szerepet játszik ebben.

16 milliós adomány „hétköznapi hôsöknek“ Mit tehet egy nagyvállalat a szociális problémák enyhítésére? A Magyar Telekom segíteni akart és ismét megtalálta a módját. A nagyvállalat kezdeményezésére és finanszírozásával dokumentumfilm-sorozat készült „Az Ügy – Hétköznapi hôsök“ címmel. A filmek révén nagyobb társadalmi ismertséghez, s összesen 16 millió forintnyi adományhoz jutott négy kiválasztott civil szervezet – a fôdíj elnyerôjének kiválasztását a nézôk szavazataira bízta a Magyar Telekom.

A Magyar Telekom összesen 16 millió forint adományt osztott szét négy alapítvány között, amelyek munkája egyaránt példa értékû napjaink szociális gondjainak kezelésében. A szervezetek és elhivatott vezetôik munkáját négyrészes dokumentumfilm-sorozat mutatta be a karácsonyi ünnepnapokon a Viasat3 nézôinek. A nézôk telefonos szavazataikkal dönthették el, hogy négyük közül kié legyen a Magyar Telekom 10 millió forintos adománya. „Az Ügy – Hétköznapi hôsök“ filmsorozat fontos társadalmi problémák megoldásán fáradozó nonprofit szervezetek munkáját mutatta be. Egyikük halmozottan sérült gyermekek gondozásával, a másik magukra hagyott kisbabák új családhoz juttatásával, a harmadik újszülöttek mentésével, míg a negyedik madarak gyógyításával foglalkozik. A nézôk szavazatai alapján végül a Heves Megyei Önkormányzat fogyatékkal élô gyerekeket nevelô intézetének „Kis Balázs“ Alapítványa nyerte el a 10 millió forintos adományt. A sorozat további három szereplôje – a Bölcsô Alapítvány, a Peter Cerny Alapítvány és a Madárkórház Alapítvány – egyenként 2-2 millió forint összegû adományt kapott a Magyar Telekomtól. A telefonos szavazás során a hívások díja 200 forint volt, az ezekbôl befolyt összeget a Magyar Telekom maradéktalanul annak az alapítványnak továbbította, amelynek azt a telefonálók szánták, így – a 16 millió forintnyi elnyert adományon felül – ezek az összegek is a kiválasztott szervezetek munkáját segítik. Megkérdeztük a kedvezményezett alapítványok képviselôit, hogy mi történt karácsony óta, sikerült-e közelebb jutniuk céljaik megvalósításához. A fôdíjat elnyerô Kis Balázs Alapítvány részérôl dr. Hompoth Emese válaszolt a kérdéseinkre.

Krisztián, a film fôhôse hogyan reagált, amikor megtudta, hogy ôk nyertek? Velünk együtt örült a hírnek, igazán értékelni azt hiszem, azt tudja majd, ha elkészül a tornaszoba és a kis medence, melyet a többi gyerekkel és fiatallal együtt használhat.

Mi a véleményük utólag arról, hogy egy valóságos valóság-show szereplôi lettek? A kezdeményezést hasznosnak tartjuk, és azt gondolom, akkor is annak tartanánk, ha nem mi nyertük volna el a legtöbb szavazatot. Fontos, hogy az emberek lássák azok munkáját is, akik nincsenek kirakatban, akik csendben, kitartóan, szerényen és elhivatottsággal végzik munkájukat, hogy így is érdemes élni, rászoruló embertársainkért, a környezetünkben élô segítségre szorulókért. Volt-e valamilyen visszhangja a filmjüknek a környezetükben, szakmai, baráti körben? Sokan látták a filmet, a sajtó is felfigyelt ránk, sokan a városban azonban csak a mûsor és az újságcikkekbôl tájékozódtak arról milyen intézmény van a közvetlen környezetükben. Arról, hogy kiket ápolunk, gondozunk, milyen gondokkal küszködünk, milyen álmaink vannak, milyen álmok valósulnak meg. Mire költik a megnyert összeget? A meglehetôsen zsúfolt körülmények között élô sérült lakóink számára a fedett, téli, vagy éppen esôs idôben is használható mozgástér biztosítása nagyon fontos, így egy tornaszoba kialakítását tervezzük. Az alapítványhoz befolyó további adományok függvényében egy hidroterápiás egység kialakítását is tervbe vettük.

Mik az alapítvány távlati céljai? Az intézményben élôk életminôségének javítása, az intézmény minden olyan törekvésének segítése, amely ezt elôsegíti: a zsúfoltság csökkentése érdekében újabb lakóotthonok létrehozása, a lakóterek komfortosabbá tétele, egy élhetôbb környezet kialakítása. „Az Ügy – Hétköznapi hôsök“ címû mûsor további kedvezményezettjei is beszéltek a legfrissebb eredményekrôl. A Bölcsô Alapítvány vezetôjétôl, Budavári Zitától megtudtuk, hogy sikerült létrehozniuk egy tágas, minden követelménynek megfelelô anyaotthont, ahol hat édesanya elhelyezésére van lehetôség. Reményeik szerint az otthon egy-két hónapon belül megnyithatja kapuit.

Dr. Somogyvári Zsolt a Peter Cerny Alapítvány vezetôje elmondta, hogy a koraszülött mentéssel foglalkozó szervezet az állami támogatásból 2005. novemberéig üzemelhetett volna, az ezen felüli költségeket alapítványi támogatásokból fedezték. Folyamatosan szükségük van új eszközökre, most éppen egy inkubátort szeretnének vásárolni, ami körülbelül 10-11 millió forintba kerül, amihez nagyon jól jön a 2 millió forintos adomány. Az Ügy kedvezményezettje volt még a Madárkórház Alapítvány, amely elsôsorban védett madarak állatorvosi gyógykezelésével, állatkórházi ellátásával foglalkozik. A madarakat gyógyulásuk után a szabadon engedik, természetes életterükbe röptetik vissza.

7

Magyar Telekom Hozzáad Hírlevél 2006. március