MANDRAZ Tanácsadó Kft

MANDRAZ Tanácsadó Kft

A gázszolgáltatói tevékenységek szétválasztása

Készült a Magyar Energia Hivatal megbízásából 2002. május

Tartalomjegyzék 1

ÖSSZEFOGLALÁS

4

2

A GÁZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

8

2.1 A gázszolgáltatók szervezeti és tevékenységi struktúrájának kialakulása (történeti áttekintés)

8

2.2

9

3

A tevékenységi struktúra változásai a 90-es években A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSÁNAK JOGI SZABÁLYOZÁSA

12

3.1

A tevékenységek szétválasztása az EU irányelvekben

12

3.2

A tevékenységek szétválasztása a gázellátási törvényben

15

4 A GÁZSZOLGÁLTATÓI TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEI

16

4.1 A gázelosztáshoz kapcsolódó tevékenységek 4.1.1 Gázelosztás és vezetékkapacitás kereskedelem 4.1.2 Műszaki- gazdasági előkészítő tevékenységek 4.1.3 Eszközgazdálkodás 4.1.4 Gázvezeték üzemeltetés és fenntartás 4.1.5 Készletgazdálkodás 4.1.6 Munkaerő-gazdálkodás 4.1.7 Pénzgazdálkodás 4.1.8 Költséggazdálkodás 4.1.9 Fejlesztés

17 18 20 21 22 23 23 23 24 24

4.2 Földgáz-kereskedelmi tevékenységek 4.2.1 Gázkereskedelem 4.2.2 Műszaki- gazdasági előkészítő tevékenységek 4.2.3 Eszközgazdálkodás 4.2.4 A gázfogyasztás elszámolása 4.2.5 Készletgazdálkodás 4.2.6 Munkaerő-gazdálkodás 4.2.7 Pénzgazdálkodás 4.2.8 Költséggazdálkodás 4.2.9 Fejlesztés

25 25 26 26 26 26 27 27 27 28

2

4.3

Egyéb tevékenységek

28

4.4 A tevékenység szétválasztás során kezelendő feladatok, problémák 4.4.1 A hálózati és mérési különbözet (gázveszteség) kezelése 4.4.2 A földgázteljesítmény-gazdálkodás és elszámolás 4.4.3 A hálózatfejlesztés 4.4.4 A fogyasztó és az elosztó kapcsolatának szabályozása 4.4.5 A szabálytalan vételezések 4.4.6 A problémák megelőzése 5

32 32 32 33 34 34 34

A SZÉTVÁLASZTÁS, A TEVÉKENYSÉG KIHELYEZÉS, ÉS A BIZTONSÁG 35

IRODALOMJEGYZÉK

38

3

1 Összefoglalás A magyar gázszolgáltató ipar az elmúlt évtizedben állami tulajdonból döntő hányadban külföldi befektetők tulajdonába került. Az addig közös irányítás alatt álló vállalatok az új tulajdonosok eltérő szervezetfejlesztési elképzeléseinek megfelelően ma már változatos belső struktúrával, és tevékenységi körrel rendelkeznek. Számos korábban szervezeten belüli tevékenység megszüntetése illetve kiszervezése megtörtént. A Nyugat-európai szakmai befektetők a nemzeti tapasztalataikat is integrálva szervezték át a társaságok

belső

működését.

Ennek

eredményeként

különböző

határfelületeken

szétválasztották a földgáz értékesítésével és elosztásával kapcsolatos szervezeteket és az őket támogató egyéb funkcionális egységeket. A kisebb gázszolgáltató társaságok is aktívan végzik a szervezeti átalakítást, társaságokat vontak össze és a nagy vállalatokra nem jellemző mátrix szervezeti formát vezettek be szintén saját tevékenységi szétválasztási elvek alapján. A gázelosztás új törvénye (GET) számviteli szétválasztást ír elő a gázelosztás és a közüzemi szolgáltatás, jogi szétválasztást követel meg a gázelosztás és a piaci gázkereskedelem vonatkozásában. A szétválasztás határfelületeit a törvény nem írja le. Jelen tanulmány a törvényhez kapcsolódó, a tevékenységek szétválasztásra vonatkozó végrehajtási rendelet megalkotását hivatott támogatni. A tanulmány feltárja a jelenleg egységes gázszolgáltatás tevékenységeit, és azokat kettéválasztja a törvény által meghatározott tételekre. Belátható, hogy számtalan olyan tevékenység van, amely számviteli szétválasztás esetén is mindkét tevékenységet kiszolgálja, ezért azokat továbbra is célszerű együtt tartani. Az EU Gázdirektíva előírásait figyelembevevő új törvényi szabályozás a tevékenység szétválasztás ügyét előtérbe helyezve, a végrehajtás kérdéseit nyitva hagyva, hamarosan új kereteket szab Magyarországon is. A jogi és a számviteli szétválasztás sajátos keverékét vetíti előre az új törvény. Ugyanakkor tovább folytatódhat a társaságok szervezeti specializációja, beleértve a feladatok kiszervezését is (outsourcing).

4

Ebben a folyamatban azonban vannak olyan elemek is, amelyeknek a részletes szabályozására gondot kell fordítani a gázhálózatok egyensúlyának fenntartása, illetve a hosszú távú fejlesztések és az üzembiztonság megőrzése érdekében. A közüzemi szolgáltatás területén a szabályozott gázárnak fedezetet kell nyújtani valamennyi elvégzendő feladatra, kiemelten említve a gázelosztás tarifáját, mint a legnagyobb költség elemet. A tevékenységek pontos elkülönítése lesz az alapja a gázelosztási tarifa és a kereskedelmi árrés meghatározásának, együttesen a közüzemi gázárnak. Kezelni kell továbbá azt a magyar specialitást is, hogy a vezetékek tulajdonosa nem minden esetben az elosztó vállalkozás, hanem vannak vezetéktulajdonos vállalkozások is, akiknek megfelelő mértékű vezeték bérbeadási díjra kell szert tenniük a gázszolgáltatás folyamatossága és biztonsága fenntarthatósága érdekében. Megoldást kell találni azokra a problémákra is, amelyek a piaci szereplők kapcsolatrendszerét érintik, beleértve az elszámolás technikai kérdéseit is. Kiemelten fontos a teljesítmény gazdálkodás beillesztése a szállító, az elosztó, a közüzemi szolgáltató / kereskedő (továbbiakban gázkereskedő) és a fogyasztó kapcsolatába. A fogyasztói szerződésszegés és szabálytalan vételezés gyakorisága miatt a kérdés kezelése a tevékenység szétválasztásban is fontos. A tevékenységek szétválasztásának alapkérdése a fogyasztó szerződéses kapcsolata. Elemzésünk végeredményeként azt a tevékenységi megosztást mutatjuk be, amelynek alapfilozófiája az, hogy a fogyasztó kizárólag a gázkereskedővel áll szerződéses kapcsolatban. Ennek megfelelően a fogyasztói gázigény a gázkereskedőhöz érkezik be, aki tájékoztatja a fogyasztót a gázigény kielégítésének feltételeiről (műszaki megoldás, hálózatfejlesztési hozzájárulási igény az elosztó vállalkozás, illetve bérelt rendszernél a vezetéktulajdonos részéről, bekapcsolási határidő, közüzemi szerződéses / kereskedelmi ajánlat). Ennek megfelelően az elosztó és a gázkereskedő között minden egyes új gázigény kielégítése vonatkozásában megállapodás jön létre. A gázelosztó vezeték tulajdonosa a kereskedő igényére fejleszti a rendszert. A tulajdonos leggyakrabban az elosztó vállalkozás, de jelentős kiterjedésű vezeték nem az elosztó vállalkozások tulajdonában van. A fejlesztés megtérülésének forrásai közüzemi szolgáltatás esetén a hálózatfejlesztési hozzájárulás, illetve az elosztási díj, amelyen a tulajdonos és az elosztó vállalkozás osztozik. Ezek megfizetésében a gázkereskedő közvetítő szerepet tölt be. 5

A gázkereskedő a hálózatfejlesztési hozzájárulásból kedvezményt adhat a fogyasztó részére, de a fogyasztóval szemben további költségigényt ahhoz nem kapcsolhat. A gázkereskedő működésének forrása a gázértékesítés árrése (gázár bevétel – földgáz beszerzési ár – gázelosztási díj). Az elemzésünk során arra a következtetésre jutottunk, hogy az elosztó vállalkozás fuvarozóként felelős az áru elosztásáért, ezért az átvételt a gázátadó állomáson, és az átadást a fogyasztónál az elosztási tevékenységek között kell szerepeltetni. Ennek megfelelően a gázmérőt az elosztó biztosítja, kivéve, ha az a fogyasztó kötelezettsége. A gázmérő leolvasást is az elosztó végzi, amelyről adatot szolgáltat a gázkereskedő részére, aki a díjakat számlázza. Számtalan tevékenység van, amely mind az elosztás, mind a gázkereskedelem végzéséhez kapcsolódóan megjelenik. Ezeket a tevékenységeket számviteli szétválasztás esetén továbbra is egyazon szervezetek elvégezhetik, de számviteli elkülönítésüket meg kell oldani. Ehhez a szétválasztást szabályozó végrehajtási rendeletben tételesen meg kell adni az egyes tevékenységek besorolását, mint ahogy azt a jelen tanulmány is tartalmazza. Az már a vállalkozások belső ügye, hogy a tevékenységeket milyen módon szervezi, ezért arra vonatkozó előírást a jogszabály nem tartalmazhat. A folyamatok szervezését a költségek jogszabály szerinti számviteli elkülönítése kötelezettségével a vállalkozások továbbra is saját döntésük szerint jogosultak elvégezni. A vállalat irányítás általános költségeit és a közös szervezetek közvetlen költségeit (együttes közvetett költségek) az elosztási és gázkereskedelmi tevékenységek közvetlen költségein alapuló súlyozott felosztással célszerű elvégezni. Ebben a legnehezebb problémát az eltérő gázforgalmú vállalkozásokra alkalmazható egységes költségfelosztási elv kiválasztása jelenti. A probléma kezelésére a javaslatunk az, hogy a gázkereskedelemre osztható együttes közvetett költséget maximálni kell a gázkereskedelem közvetlen költségei százalékában. Az induláskor a 2001-es vagy a piacnyitást megelőző év tényadatai alapján számított iparági átlagos közvetett költség illetve annak meghatározott százaléka lenne az a bázis, amit inflációs kulccsal és hatékonysági tényezővel kellene korrigálni addig, amíg a központi árszabályozás fennmarad Az összes többi közvetett költséget pedig az elosztásban kell elszámolni.

6

A költségfelosztás induló arányát a 2001. évi költség-felülvizsgálat alapján lehetne megcélozni úgy, hogy az a könyvviteli zárás időszakában a gázkereskedők kezdeményezésére felülvizsgálható és módosítható legyen. Ezzel a technikával a gázkereskedelem jövedelmezőségében az egyes vállalkozások között kisebb

különbség

alakulhat

ki,

a

gázkereskedelem

jövedelemtermelő

képessége

összehasonlíthatóvá válik. A gázszolgáltatói tevékenységek szétválasztásának folyamatát javaslatunk szerint úgy kellene végrehajtani, hogy: − A gázszolgáltató társaságok tevékenységét a tanulmányban felvázolt alapelvek szerint alapvetően két részre, a földgáz elosztásra és a földgáz kereskedelemre kell szétbontani. − A társágok belső gazdasági szabályzatait (számviteli-politika, számlarend, önköltségszámítási szabályzat) a szétválasztást figyelembe véve át kell dolgozni, − Az új szabályzatokat a MEH-nek ellenőrizni, illetve ellenőriztetni kell, hogy megbizonyosodjon azoknak a szétválasztás elveihez való megfeleléséről. − A későbbiekben a költség-felülvizsgálatokat az engedélyezett, homogén elveken alapuló belső szabályzatok alapján kell majd elvégezni. − A MEH koordinálásával az érdekelt társaságoknak konszenzussal ki kell alakítani a nyitómérleg alapelveket. − A szétválasztás a fogyasztóknál csak pozitív hatással jelenhet meg, a biztonság és a fogyasztóvédelem nem csorbulhat. Ennek biztosítására elkerülhetetlen egy az egész iparágat (a beszállítókat is) érintő új biztonsági és fogyasztóvédelmi követelmény –és szabályozórendszer kialakítása, amihez a MEH az MBH és más hatóságok közreműködése szükséges. − A szolgáltatási tevékenység szétválasztása, sőt tovább megyünk az egész piacnyitás elképzelhetetlen a feladatokra felkészített humánerőforrás nélkül. Úgy véljük, hogy szükség van az új, megváltozott követelményeknek megfelelő képzési és továbbképzési rendszer kidolgozására a humán erőforrással szembeni követelmények meghatározására, hogy ne csak a jogszabály alkotók, de a jogalkalmazók is azonos mérték és elvek szerint végezzék a szétválasztással kapcsolatos feladataikat. A fentiek sikeres végrehajtásához pedig további egy feltétel kívánkozik. A gázellátási törvény hatályba lépését csak olyan időpontra lehet kitűzni, amikorra az összes végrehajtási rendelet nemhogy elkészíthető, hanem az abban foglaltak végre is hajthatók. A törvényalkotás folyamatában meg kell kérdezni a jogalkalmazók véleményét a változások végrehajtásának átfutási idejéről. Ellenkező esetben a fogyasztó kapkodást és zűrzavart észlelhet, ami soha nem volt jellemző az iparágra.

7

2 A gázszolgáltató társaságok szervezeti struktúrája A gázellátásról szóló új törvény (GET) elfogadása után a végrehajtásához elengedhetetlenül hozzátartozó jogszabályokat is el kell készíteni. A GET legfőbb célja a gázpiac megnyitása, ami szervesen összekapcsolódik a gázszolgáltatói tevékenységek elosztásra és közüzemi szolgáltatásra / kereskedelemre (továbbiakban gázkereskedelem) történő szétválasztásával. A fogalmakat nem kívánjuk részletezni, azok a GET tervezetében megtalálhatók. A Mandraz Tanácsadó Kft. e tanulmány megírása keretében arra vállalkozott, hogy − meghatározza a jelenleg gázszolgáltatásnak nevezett tevékenység elemeit, − részletezze az egyes elemek tartalmát, − kijelölje a tevékenységek lehetséges helyét az elosztásra és kereskedelemre történő szétválasztás során, − feltárja az egyes tevékenységek besorolásával kapcsolatos problémákat, − vázolja a problémák kezelésére alkalmas alternatív megoldásokat, és − javaslatot adjon egyes kérdések megválaszolására. 2.1

A gázszolgáltatók szervezeti és tevékenységi struktúrájának kialakulása (történeti áttekintés)

A több mint 100 éves múltra visszatekintő magyar gázszolgáltatás szervezeti és tevékenységi struktúrája elmúlt évtizedekben több változáson ment át. A fejlődési folyamat fontosabb mérföldkövei a következők: 1960. A kormány határoz az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) megalakulásáról és a vidéki gázgyárak tröszti felügyeletéről. Ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy az ország különböző vidéki városaiban működő önkormányzati tulajdonban lévő városi gáztermeléssel foglalkozó gázgyárak egységes szakmai felügyelet alá kerüljenek 1967. A Kormány határozatot hoz a vidéki gázgyárak és szolgáltatók átvételéről; az OKGT szervezetében megalakul az öt területi gázszolgáltató vállalat: - Észak-dunántúli Gázszolgáltató: Komárom, Győr-Sopron, Vas megye területén - Közép-dunántúli Gázszolgáltató: Zala, Somogy, Veszprém megye területén - Dél-dunántúli Gázszolgáltató: Baranya, Tolna, Fejér megye területén

- Dél-alföldi Gázszolgáltató: Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megye területén - Tiszántúli Gázszolgáltató: Hajdú-Bihar, Szolnok, Pest, Nógrád, Heves, SzabolcsSzatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén Az öt regionális gázszolgáltató vállalat megalakulásával a vidéki gázszolgáltatásnak egy új fejezete indulhatott el. Az OKGT feladat az volt, hogy a differenciált szervezeti és tevékenységi struktúrával rendelkező (eltérő munkakultúrával és műszaki színvonallal bíró) vállalatokat megpróbálja azonos technikai és szervezettségi szintre hozni. 1970. Földgázfelhasználási Központi Fejlesztési Program Kormányhatározat született, amellyel megteremtették a pénzügyi forrását a földgázipar műszaki-technikai színvonala fejlesztésének, melynek részesei voltak a vidéki gázszolgáltató vállalatok is. Erre az időszakra esik az új települések bekapcsolásának első fellendülése, és a szénalapú gázgyártás először cseppfolyós szénhidrogénre, majd földgázszolgáltatásra történő átállítása. 1991. Az OKGT átalakulása, a gázszolgáltatók kiválása, a MOL Rt. megalakulása Az OKGT-ből való kiválás után a gázszolgáltató vállalatok először részvénytársasággá alakultak, majd felkészültek a privatizációra. A felkészülési folyamat során több társaságnál találkozhattunk tevékenység kihelyezéssel. 1995. A regionális gázszolgáltató társaságok privatizálása Az új külföldi tulajdonosok a tevékenység kihelyezési folyamatot felgyorsították. A kihelyezéseket többek között az is indokolta, hogy a rendszerváltozás előtti gázszolgáltató társaságok kénytelenek voltak a lehető legnagyobb mértékű autarchiára berendezkedni, mivel a működésükhöz szükséges infrastrukturális szolgáltatások kínálata hiányzott vagy minimális volt (jellemző, hogy a 80-as években készült NIM tanulmány az összes létszám 40-70 %-ra tette a belső ipari infrastruktúrában foglalkoztatott alkalmazottak arányát). 2.2

A tevékenységi struktúra változásai a 90-es években

Az OKGT-től kivált társaságok az említett autarchiás kényszer miatt úgy érték meg a rendszerváltást és a privatizációt, hogy relatíve magas volt a működésükhöz használt élőmunka aránya, továbbá a szervezeti differenciáltságuk, eltérő tevékenységi struktúrájuk miatt termelékenységük messze elmaradt a nemzetközi átlagtól. A privatizáció előtt is ismert volt ez a tény, ezért már az új tulajdonos megjelenése előtt megkezdődött egyes tevékenységek leépítése és kiszervezése különböző mértékben és ütemben.

9

A gázszolgáltatók − önálló társaságba szervezték, majd eladták különböző termékeik gyártását, − felszámolták saját építőipari kapacitásukat, beleértve a vezetéképítést és az épületgépészetet egyaránt, − felszámolták fogyasztói szerviz szolgáltatásukat és a fogyasztói berendezések garanciális beüzemelését, − más vállalkozásokra bízták az anyagellátást és azok szállítását, − a gázmérő leolvasó -és díjbeszedő munkatársakat vállalkozási szerződés keretében foglalkoztatták tovább, − a vagyonvédelmi feladatokat erre szakosodott vállalkozásokra bízták, − kiadták az irodai szolgáltatások különböző elemeit (pl. bérelszámolást, belső ellenőrzést), − idegen vállalkozókra bíztak egyes ellenőrző és karbantartási munkákat a minőségbiztosítási rendszer kialakítása és fejlesztése során. A kiszervezés folyamatos, napjainkban is tart. A regionális gázszolgáltatók jelenleg egységes eszközállományukat kezelve, integrált szervezeti struktúrában, integrált gázelosztó és szolgáltató vállalatokként működnek. A társaságok gázértékesítési bevételei meghaladják az összes bevételeik 95 %-át, egyéb bevételeik fogyasztói szolgáltatásból származnak. A regionális gázszolgáltató vállalatok semmiféle más gázüzletági tevékenységek nem látnak el, nem végeznek gáztermelést, szállítás, tárolást illetve földgáz nagykereskedést. A gázelosztási törvény a gázszolgáltatást két tevékenységre bontja: − földgáz elosztása − földgáz értékesítése Az értékesítés formái a részlegesen nyitott piacon: − földgáz közüzemi szolgáltatás a közüzemi fogyasztók részére − földgáz kereskedelem a feljogosított fogyasztók részére A gázszolgáltató társaságok szervezeti felépítése is változott az elmúlt években. Erősödött a kereskedelmi, pénzügyi, és az emberi erőforrással foglalkozó szervezeti egységek jelentősége. Az egyes regionális gázszolgáltató vállatok szervezeti struktúrája némileg eltérő, de nagyjában egészében a következő ábrában felvázolt felépítés jól reprezentálja egy átlagos gázszolgáltató társaság szervezeti struktúráját.

10

Általánosságban elmondhatjuk, hogy: − A gázelosztó eszközök beruházásával, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő tevékenységeket általában a műszaki igazgató irányítása alá tartozó részlegek végzik; − Az általános költségek kezelése teljesen egységesen történik mindkét tevékenység típus esetében (elosztás, ellátás); − A szolgáltatatással összefüggő elsődleges tevékenységek (beszerzés, értékesítés, vevőszolgálat, számlázás) általában az egész szervezeti struktúrában szétszórtan megtalálhatók és nincs egyetlen egység, vagy felelős személy, ezzel kapcsolatosan; − Hiányoznak bizonyos funkciók, amelyekre szükség lenne az önálló egységek működése szempontjából, például: elosztási díjszabások és bevételek létesítése és könyvelése. A szolgáltató társaságokról megállapítható, hogy a tevékenységek kihelyezése révén monokultúrás társaságokká váltak, szervezeti felépítésük eltérő, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a piacnyitásra, vagy annak keretében a tevékenységek törvény szerinti szétválasztását meg lehessen valósítani.

11

3 A tevékenységek szétválasztásának jogi szabályozása 3.1

A tevékenységek szétválasztása az EU irányelvekben

Az Európai Unió a Római Szerződésben rögzített alapelveknek megfelelően a piac liberalizálására, a piaci verseny fejlesztésére törekszik. A liberalizációs folyamat keretében született az Európa Parlament és a Tanács 98/38/EC számú irányelve a belső földgázpiacra vonatkozó egységes szabályozásról. E szabályozás keretében döntöttek a gázpiac liberalizációjáról, mely többek között alapelvként mondja ki a piacon résztvevő társaságok tevékenységeinek átláthatóvá tételét és számviteli szétválasztását, ami nem tiltja a jogi szétválasztást sem. Az unió elfogadta az irányelveket, minthogy … ”19. a rendszerek és célvezetékek üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásoknak átláthatónak kell lenniük, és biztosítaniuk kell az együttes üzemeltetést; 21. az illetékes hatóságok részére a bizalmas iratkezelés szabályainak betartása mellett biztosítani kell a vállalkozások belső számvitelébe való betekintést; 22. valamennyi integrált földgázipari vállalkozás beszámolóinak biztosítania kell a nagyfokú átláthatóságot; minthogy – ahol ez szükséges – a különböző tevékenységekre elkülönített beszámolókat kell készíteni, hogy elkerüljék a diszkriminációt, a kereszttámogatást és a verseny egyéb módon történő torzítását, figyelembe véve, hogy bizonyos esetekben a számvitel szempontjából a szállításba beletartozik a visszagázosítás is; minthogy azon áru és határidős tőzsdei üzleteket lebonyolító jogi személyek számára, amelyek földgázipari vállalkozói minőségükben csak ezen kereskedelmi tevékenységet folytatják, nem előírás az elkülönített számvitel vezetése; minthogy a szénhidrogén-termelésére és a vele kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó összevont számvitel ezen Irányelveknek megfelelően elkészíthető a nem-gázipari tevékenységre vonatkozó beszámolók részeként; minthogy a 23(3) Cikkelyben hivatkozott információk magukba foglalják – ahol ezt az Irányelv megkívánja – az upstream csővezetékekre vonatkozó információkat is; Az Irányelv az V. fejezetében a tevékenységek szétválasztásáról és a beszámolók átláthatóságáról rendelkezik. 12

A 13. cikkelyben rögzítik, hogy: „3. Az integrált földgázipari vállalkozásoknak a belső számviteli rendszerükben külön-külön beszámolót kell készíteniük a földgáz –távvezetéki szállító, - elosztó és –tároló tevékenységükre – és ahol ez indokolt – konszolidált beszámolókat nem-gázipari tevékenységükre vonatkozóan, úgy, hogy mintha ezeket a tevékenységeket külön vállalkozások végeznék. Ennek célja, hogy elkerüljék a diszkriminációt, a kereszttámogatást és a verseny torzítását. Ezeknek a belső beszámolóknak – külön minden tevékenységre vonatkozóan – tartalmazniuk kell a mérleget és eredménykimutatást. Ahol a 16. Cikkely előírásait alkalmazzák, és a rendszerhez való hozzáférést a távvezetéki szállításra és az elosztásra vonatkozó egyösszegű díjtétel alapján számlázzák ki, a távvezetéki szállítás és az elosztás beszámolója összevonható. 4. A vállalkozások belső beszámoló rendszerében meg kell határozni, nem sértve az illető ország számviteli előírásait, az eszközök és források, a kiadások és bevételek, valamint az értékcsökkenés elszámolásának a szabályait, amelyek szerint készítik a 3. bekezdésben hivatkozott, tevékenységenkénti külön-külön beszámolókat. Ezeket a szabályokat csak kivételes esetben lehet módosítani. A módosításokra fel kell hívni a figyelmet és kellően meg kell őket indokolni. 5. Az éves beszámolóban ki kell térni a társult vállalkozásokkal lefolytatott, meghatározott mértéket meghaladó, bármilyen ügyletre.” A tagállamok számára az Irányelvek tehát a földgázpiac vertikális szétválasztását írják elő. A következőkben áttekintjük, hogy milyen döntéseket hoztak, és hol tartanak az Unió országaiban a tevékenységek szétválasztása szempontjából. Ausztria: Az Energialiberalizációs törvényt, melynek része a gáztörvény 2000. december 1-én léptették életbe, a törvény által előírt számviteli szétválasztást végrehajtották. Belgium: A Gáztörvény 1999 április 29-én, a végrehajtási rendeletét 2000. szeptember 21-én fogadták el. Számviteli szétválasztást írtak elő a törvények, amit 2000. évben végrehajtottak. 13

Finnország: 2001. január 1-től léptette életbe a gázpiacra vonatkozó szabályozásokat. Az új szabályozás szerint a gázvállalatok számviteli szétválasztást kötelesek végrehajtani. Franciaország: A francia kormány 2000. május 17-én elfogadott egy törvénytervezetet és a parlament elé terjesztette. A törvény még nem került elfogadásra. A vállalatoknál megtörtént a szállítás és az ellátás számviteli szétválasztása. A törvény tervezeti fázisa miatt még nem került sor szabályozók kialakítására. Németország: Az 1998. április 29-én kelt Energiaipari Törvény és a Versenytörvény módosításai már megvalósították a gázdirektíva egyes előírásait. 2000. decemberében az illetékes minisztérium előkészített egy módosítási javaslatot az Energiaipari Törvényhez. A német gázvállalatok végrehajtották a számviteli szétválasztást szervezetükön belül. Görögország: Az ország fejlődő piacnak minősül, a piac megnyitását 2006. évre tervezik, a számviteli szétválasztás még nem történt meg, 2003/2004-re várható. Írország: A számviteli szétválasztás megtörtént. Olaszország: Az unbundling előírások 2002. január 1-től érvényesek, ennek alapján a szállítás, elosztás és tárolás jogi szétválasztása kötelező, továbbá gáz kereskedelmével csak olyan vállalat foglalkozhat, mely egyéb gázipari engedéllyel nem rendelkezik. Luxemburg: Az új szabályozás 2001. június 1-én lépett életbe, a számviteli szétválasztást alkalmazzák. Hollandia: Az 1999. szeptemberében kihirdetett gáztörvény a gázvállalatok jogi szétválasztásának kötelezettségét írja elő.

14

Portugália: Kis gázpiaccal rendelkezik, fejlődő piacnak minősül, ezért 2007-ig derogációt kapott, az unbundling még nem valósult meg. Spanyolország: A gázszolgáltatóknak számviteli szétválasztást kell végrehajtaniuk. Svédország: Az unbundling bevezetése folyamatban van. Anglia: A liberalizáció már a ’80-as években elkezdődött. Az 1995. évi gáztörvény megteremtette a lehetőséget a liberalizáció kiterjesztésére. A Brithis Gas-t szétdarabolták, 1998-ra kialakult a teljes gázpiaci verseny, ahol a jogi szétválasztást is végrehajtották. A felsoroltakból látható, hogy az EU tagállamai nagyjában-egészében már bevezették a gázpiaci irányelvben foglaltakat. Ütembeli és szintbeli differenciák az eltérő piaci fejlettségből adódnak, amire a tagországok derogációt kérhettek, és kaptak is, mint pl. Portugália, Görögország. 3.2

A tevékenységek szétválasztása a gázellátási törvényben

A gázelosztásról szóló törvény tervezete külön fejezetet szentel a tevékenységek szétválasztásának. A törvénytervezet VII. fejezete a szétválasztásról a következőképpen rendelkezik: ”51.§.(1) A földgázipari vállalkozás e törvény szerint engedélyköteles más földgázipari tevékenységi engedéllyel nem rendelkezhet, kivéve a, A közüzemi nagykereskedelmi engedélyes kereskedelmi engedéllyel rendelkezhet, b, Az elosztó engedélyes közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkezhet c, Egy szállítói engedélyes rendszerirányítási engedéllyel rendelkezhet. (2) Az integrált földgázipari vállalkozás – a rendszerirányítói engedéllyel is rendelkező szállítói engedélyes kivételével – köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait földgázipari tevékenységként, illetve nem földgázipari tevékenységei szerint belső 15

számvitelében elkülöníteni, valamint azt a kiegészítő mellékletben, a tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban bemutatni oly módon, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék. (3) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény állapítja meg. A szétválasztás és a földgázpiac liberalizációja nem mentesíti a földgázvertikumban résztvevő szervezeteket a műszaki biztonsági szempontok teljesítésének kötelezettsége alól, ezzel kapcsolatban az 55. § felhatalmazást ad a kormánynak, hogy külön rendeletben szabályozza a gáziparra vonatkozó műszaki- biztonsági követelmény rendszert. E kérdéssel a tanulmány keretében a későbbiek során mi is foglalkozunk.

4 A gázszolgáltatói tevékenységek szétválasztási lehetőségei Az EU 98/30-as direktívája egyértelműen megfogalmazza, hogy az integrált földgázipari vállalkozásoknak a belső számviteli rendszerükben külön-külön beszámolót kell készíteniük. A GET is hasonló határozottsággal írja elő a számviteli különválasztást. Ezt a nagyon szigorú követelményt az érdekelt integrált földgázipari vállalkozások csak akkor tudják végrehajtani, ha a tevékenységek közötti szétválasztás alapelvei valamennyi szereplő részére azonosak! A tanulmány 2.2 pontjában már foglalkoztunk azzal, hogy a Magyarországon működő földgázipari vállalkozások differenciált fejlődési pályát futottak be, ami eltérő tevékenységi kört is eredményezett. A privatizáció után az egyes külföldi tulajdonosok a saját kultúrájukat igyekeztek leányvállalataiknál bevezetni, de ez a különbözőségeket nem szüntette meg. A következőkben több földgázipari vállalkozás tevékenységi összetételét elemezve a földgáz kereskedelemhez és a gázhálózat üzemeltetéséhez tartozó tevékenységeket gyűjtöttük össze. A tevékenységek meghatározásánál azzal a problémával találkoztunk, hogy milyen mélységben szegmentáljuk a folyamatokat. Úgy véljük, hogy szükségtelen a folyamatelem mélységű bontás, inkább igyekeztünk olyan csoportosítást kialakítani, mely a gázelosztási (földgázelosztó-rendszer üzemeltetés) és a gázkereskedelmi feladatokat lefedi.

16

A tevékenységeket három nagy csoportba soroltuk: 1. a földgáz elosztás tevékenységei 2. a földgáz kereskedelem tevékenységei 3. egyéb tevékenységek Az 1. és 2. csoportot kilenc alcsoportra bontottuk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

a tevékenység csoporthoz tartozó értékesítés műszaki- gazdasági előkészítés eszközgazdálkodás termelés (gázvezeték üzemeltetés és fenntartás, illetve a gázfogyasztás elszámolása) készletgazdálkodás munkaerő-gazdálkodás pénzgazdálkodás költséggazdálkodás fejlesztés

A 3. csoportot nem bontottuk alcsoportokra. Az alcsoport táblázatok tartalma oszloponként: 1. 2. 3. 4. 5.

oszlopban: azonosító szám (csoportos vagy egyedi, ha nincs további bontás) oszlopban: a tevékenység megnevezése oszlopban: a tevékenység jellemzője, végzésének alapja vagy egyéb megállapítás oszlopban: minősítés a kiszervezhetőséget illetően (outsourcing lehetséges?) oszlopban: minősítés a közös háttér szervezet működtetését illetően (back-office lehetséges?)

A ”kiszervezés lehetséges” minősítés azt jelenti, hogy outsourcing teljes értelemben végrehajtható. A ”kiszervezés lehetséges” oszlopban lévő nemleges vélemény nem jelenti azt, hogy a feladat kizárólag a szervezet tagjaival végeztethető el, eseti megbízottak vagy vállalkozók bevonhatók. A ”back-office lehetséges” minősítés azt jelenti, hogy ezek a tevékenységek a számviteli szétválasztás mellett is közös háttér tevékenységként végezhetők, de a költségeket szét kell választani. Az egyéb tevékenység csoportba sorolt tevékenységek nem tartoznak az előző kettőhöz, a gázszolgáltatók korábban végezték azokat, és bármikor végezhetik is üzleti döntésük alapján. 4.1

A gázelosztáshoz kapcsolódó tevékenységek

Elsődlegesen a gázelosztási tevékenységeket mutatjuk be az előzőekben bemutatott rendezési elveknek megfelelően. 17

4.1.1 sz. 1.

Gázelosztás és vezetékkapacitás kereskedelem megnevezés Gázelosztás Gázelosztási igények (közüzemi szolgáltatói és gázkereskedői) elemzése, elosztási tervek készítése Gázvezeték rendszer kapacitás igényének meghatározása Gázelosztási tanulmányterv készítése Gázvezetéki kapacitás értékesítése Gázelosztási szerződéskötés közüzemi szolgáltatóval, kereskedővel

Földgáz átvétele a szállítótól a gázátadó állomáson

Földgáz átadása a fogyasztónak a fogyasztói gázmérőnél (gázmérők leolvasása) Adatszolgáltatás az értékesítésről a közüzemi szolgáltatónak és kereskedőnek Gázmérleg készítés, elemzés

2.

Földgáz elosztó rendszer fejlesztése Gázhálózat-fejlesztési stratégia kialakítása Vezeték rendszer kapacitás igényének meghatározása, ellenőrzése Gázfogyasztói igény kielégítésének vizsgálata Gázmérési stratégia kialakítása

megjegyzés

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges nem

nem

nem

Adott térségben hosszú távon értékesít hető földgáz mennyiség és teljesítmény tervezése A hosszú távú igények kielégítésére alkalmas vezeték kapacitások meghatározása A gázigény kielégítés műszaki megoldásainak vizsgálata, értékelése A gázvezetéki kapacitás értékesítése a közüzemi szolgáltató és a kereskedők részére A közüzemi szolgáltató és a gázkereskedők által kötött közüzemi szerződésekben foglalt mennyiség és teljesítmény fuvarozására vonatkozó szerződés A földgázforgalmazás igen fontos, gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű eseménye a szállított áru (földgáz) átvétele és átadása. Mennyiségi és teljesítmény elszámolást is végezni kell. A fogyasztói mérő leolvasása a számlázás alapadata. A leolvasási adatokat át kell adni a közüzemi szolgáltató és a kereskedők részére a számlázáshoz. A gázvásárlási és értékesítési adatok folyamatos elemzése a források zavarmentes biztosítása, az esetleges szabálytalan vételezés kimutatására, illetve a gázveszteség minimalizálására. A gázhálózat fejlesztése eltérő nyomásszinteken és csőanyagok és technológiák alkalmazásával történhet. Adott területen kiépítendő vezetékek optimális kapacitásának biztosítása A gázfogyasztó által bejelentett gázigény kielégíthetőségének vizsgálata A gázmérés technológiai és minőségi igényeinek meghatározása

18

3.

Földgáz elosztása a vezetéken Földgáz eljuttatása a csőrendszerben a fogyasztókhoz Nyomásszabályozás közterületen

Nyomásszabályozás a fogyasztási ponton a földgáz átadása előtt Nyomásszint ellenőrzés

Gázminőség ellenőrzése Szabálytalan vételezés felfedése, illetve megakadályozása, eljárás a szabálytalanul vételező fogyasztókkal szemben

nem A földgáz a csővezetékben, mint szállítási eszközön túlnyomás hatására jut el a forrásponttól a fogyasztóig. A földgázt előírt nyomáson történő elosztása nyomásszabályozó berendezésekkel. Az előírt értékeket bizonylatolt módon ellenőrizni kell. A földgáz nyomását a fogyasztónak történő átadás előtt is állandó értéken biztosítani kell A szabad kapacitások feltárásához és a túlterhelt vezeték felderítéséhez hálózat méretezésekre van szükség, amelyekhez a vezetékben ténylegesen mért nyomásadatok ismerete is lényeges. A földgáz előírt szagosítottságának ellenőrzése. A fogyasztók szerződött és ténylegesen vételezett gázmennyiségének folyamatos értékelése a teljesítmény túllépések, illetve a mérő megkerülésével vagy manipulációjával történő vételezés megakadályozására.

nem

4.1.2 sz. 1.

Műszaki- gazdasági előkészítő tevékenységek megnevezés Gázelosztó-vezetékhez kapcsolódóan Gázvezeték dokumentációk elkészítése és aktualizálása

Fogyasztói dokumentáció kezelése

Közműegyeztetés idegen beruházókkal

Gázelosztó-vezeték kiviteli tervek felülvizsgálata Műszaki állapot értékelés, meghibásodások elemzése

2.

Gázfogyasztói rendszerekhez kapcsolódó tevékenységek Fogyasztói rendszerek kiviteli terveinek felülvizsgálata

Fogyasztói rendszerek kivitelezésének minőségi ellenőrzése, bekapcsolás engedélyezése Fogyasztói műszaki nyilvántartás vezetése

megjegyzés

Kiszervezés lehetséges

Back-office lehetséges

nem

nem

nem

nem

A vezetékekről rendeletekben szabályozott módon térképeket kell készíttetni és folyamatosan naprakész állapotban tartani. A kivitelezési dokumentációkat a vezetékek teljes élet-tartama alatt meg kell őrizni, és biztonságosan tárolni. Ugyanez vonatkozik a szolgalmi dokumentációkra is, ha a vezeték nem közterületen halad. (Térképek, megállapodások, bejegyzések és kapcsolódó dokumentumaik.) A bekapcsolt fogyasztók műszaki dokumentációját, a kivitelezés és ellenőrzés bizonylatait meg kell őrizni, a változásokat rögzíteni kell. A közmű üzemeltetőknek jogszabályban előírt kötelezettsége a vezetékek-re vonatkozó adatszolgáltatások biztosítása más közművek, fogyasztók, hatóságok, stb. számára. Ez a kötelezettség kiterjed az építésekhez, feltárásokhoz szükséges szakfelügyelet biztosítására is. Új gázelosztó hálózatról és annak bővítéséről készített kiviteli terveket a szolgáltatónak minősítenie kell. A vezetékek üzemi adatait teljes élettartamuk alatt gyűjteni és értékelni kell a szanálás optimális időpontjának megtervezése érdekében. A szolgáltató köteles a fogyasztó által elkészíttetett tervdokumentációt a jogszabályban előírt fogyasztói körben felülvizsgálni és műszaki-biztonsági szempontból minősíteni. Az elkészült fogyasztói vezetékrendszereket a gázszolgáltató műszaki biztonsági szempontból bekapcsolás előtt felülvizsgálja, minősíti és engedélyezi az üzembe helyezést. A fogyasztói műszaki berendezések dokumentációját a gázszolgáltató köteles megőrizni

4.1.3

Eszközgazdálkodás

Sz. 1.

2.

Megnevezés

megjegyzés

A vezeték rendszer fölötti tulajdonosi jogok gyakorlása Fejlesztések gazdaságossági vizsgálata

A gázvezeték tulajdonjogához kapcsolódnak a legalapvetőbb döntések. Az új, vagy növekvő gázigények kielégítéséhez szükséges beruházások megtérülésének vizsgálata jogszabályi alapon és belső szabályzatok szerint.

Gázvezeték beruházások Beruházási igények költségtervezése

Beszerzési források keresése, beszállítók minősítése, kiválasztása

3.

4.

Beruházások előkészítése, lebonyolítása, műszaki ellenőrzése, átadása üzemeltetésre, aktiválások előkészítése Egyéb tárgyi eszköz beruházások A vállalkozás eszköz szükségletének tervezése Eszközigények költségtervezése Beszerzési források keresése, beszállítók minősítése, kiválasztása Tárgyi eszköz beszerzések előkészítése, lebonyolítása, műszaki ellenőrzése, átadása üzemeltetésre, aktiválások előkészítése Eszközök fenntartása (gázvezeték külön) Ingatlanok, építmények, gépek, szerszámok, járművek, számítástechnikai eszközök, szoftverek karbantartása, javítása Vagyonvédelem Takarítás

Kiszervezés lehetséges

Back-office lehetséges

nem

nem

nem

nem

nem

igen

igen

igen

A gázigények kielégítésére tervezett beruházások költségigényének meghatározása a gazdaságossági vizsgálatok egyik alapadata. A beruházási beszállítók kezelése a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően A jóváhagyott gázvezeték fejlesztési beruházások végrehajtása

A szükséges eszközök mennyisé-gének és minőségének meghatározása A szükséges eszközök beszerzési árának meghatározása A beszállítók kezelése a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően A jóváhagyott tárgyi eszköz beszerzések végrehajtása

Az eszközállomány működőképességének biztosítása Telephelyek, eszközök, értékek védelme, biztosítása A telephelyek tisztán tartása

4.1.4 Sz. 1.

Gázvezeték üzemeltetés és fenntartás Megnevezés Gázelosztó-vezeték üzemeltetés, fenntartás A gázvezeték és tartozékai ellenőrzésének tervezése, ütemezése, előkészítése Gázvezeték ellenőrzés

Közterületi nyomásszabályozó állomások ellenőrzése Ellenőrzési jelentések értékelése A gázvezeték és tartozékai karbantartásának tervezése, ütemezése, előkészítése Gázvezetékek karbantartása Közterületi nyomásszabályozó állomások karbantartása Ügyeleti-készenléti szolgálat működtetése

Veszélyhelyzet elhárítás Üzemzavar elhárítás

Rendszeregyensúly fenntartása Gázfogyasztói korlátozás

Gázvezeték üzembe helyezése

Gázvezeték gázmentesítése

megjegyzés

A tervszerű munkák tervezése A vezeték és tartozékai tervezett módon végrehajtott ellenőrzése, (pl. műszeres szivárgásellenőrzés, szerelvények működőképességének ellenőrzése,). A nyomásszabályozó állomások időszakos és funkcionális ellenőrzései Az ellenőrzések megállapításainak értékelése A karbantartási munkák tervezése, a végzendő munkák előkészítése Tervszerű karbantartás Karbantartás, adatgyűjtés, kis- és nagyjavítás A jogszabályokban előírt folyamatos ügyelet, illetve készenlét biztosítása. Beletartozhat a hírközlési, technikai berendezések működőképessé-gének és elérhetőségének biztosítása is. A vezetékrendszeren és a fogyasztói rendszeren kialakult veszélyhelyzetet meg kell szüntetni. A működő gázhálózat különböző okból bekövetkező meghibásodásait, üzemzavarait a lehető legrövidebb idő alatt meg kell szüntetnie az üzemeltetőnek. A veszélyhelyzet megszüntetését követően a hibákat ki kell javítani. Ennek biztosítására megfelelő technikai és személyi hátteret kell fenntartani. Üzemzavarhoz vagy forráshiányhoz kapcsolódóan kialakult gázáramlási zavarok kezelése A közüzemi szolgáltató által készített korlátozási menetrend alapján történik, ha nem áll megfelelő teljesítmény rendelkezésre, – az üzem-menet fenntartása érdekében – egyes fogyasztók gázvételezését korlátozni lehet. Ennek végrehajtásához alkalmas személyzet és hírközlés, ellenőrzéséhez megfelelő technikai háttér szükséges. A korlátozás okától függetlenül kell működnie a rendszernek. A gázhálózat fejlesztése során az újonnan megépült vezetékeket össze kell kötni a már üzemelő vezetékkel, amely gáznyomás alatt végrehajtható művelet. A feladat megfelelő szakértelmet és a biztonsági követelmények betartását igényli. Fontos eleme az új vezeték kilevegőztetése, illetve a gázkoncentráció ellenőrzése. Egyes karbantartási, üzembe helyezési műveletek elvégzéséhez szükséges lehet a gázvezeték gázmentesítése.

Kiszervezés lehetséges

Back-office lehetséges

részben

nem

nem

igen igen nem nem igen igen

igen

igen

igen

nem

nem

igen

igen

2.

Fogyasztói rendszerhez kapcsolódó üzemeltetési feladatok Csatlakozó és fogyasztói vezeték üzembe helyezése, a gáznyomásszabályozó és a gázmérő felszerelése Gázmérő hitelesítés, felújítás

Gázfogyasztó kikapcsolása

4.1.5

2. 3. 4.

4.1.6

Beszerzési igények tervezése, gyűjtése, minősítése Beszerzési források keresése, minősítése, kiválasztása Beszerzések lebonyolítása Készletezés, raktározás, készlet elosztás

megjegyzés

Back-office lehetséges

A tevékenységekhez szükséges anyagok, készletek tervezése A beszállítók kezelése a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően A jóváhagyott beszerzések végrehatása A megvásárolt készletek kezelése a vállalkozáson belül

nem

igen

nem

igen

igen

igen

igen

Igen

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges igen

igen

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges igen

nem nem nem

igen igen Igen

Munkaerő-gazdálkodás megnevezés

1.

Munkaerőigény tervezése

2.

Munkaerő kiválasztás

3.

Felvétel / elbocsátás

4.

Munkásellátás

5.

Képzés

sz.

Kiszervezés lehetséges

Az engedélyezett tervek alapján elkészült fogyasztói rendszerek műszaki biztonsági szempontból történt ellenőrzését követően a fogyasztókat rá kell kapcsolni a gáz alatt lévő rendszerre. A gázmérő biztosítása a lakossági és a kommunális fogyasztók részére jogszabály alapján jelenleg a gázszolgáltató feladata, a mérőket a fogyasztóval történt megállapodás szerint hitelesíteni szükséges. Ennek költségeit biztosítani kell oly módon, hogy korszerű mérőeszközök kerüljenek beépítésre. Közüzemi szerződés megszűnése vagy szankcionálás esetén

megnevezés

sz.

4.1.7

nem

Készletgazdálkodás

sz. 1.

igen

megjegyzés A tevékenységek végzéséhez szük-séges munkaerő szükséglet tervezése Az alkalmazni kívánt munkaerő kiválasztási folyamata A munkaerő alkalmazásba vétele és a munkaviszony lezárása az MT. szerint A munkavállalók ellátása az MT. és a munkavédelmi törvény előírásai szerint A munkavállalók képzése

Pénzgazdálkodás megnevezés

1.

Pénzügyi igények tervezése

2. 3. 4.

Pénzkezelés Hitelgazdálkodás Befektetés

Megjegyzés A vállalkozás működéséhez szükséges pénzforrás tervezése A napi pénzforgalom bonyolítása Hiányzó pénzforrás megszerzése A működéshez nem szükséges pénzforrások kezelése

23

4.1.8

Költséggazdálkodás

sz.

megnevezés

1.

Üzleti stratégia kialakítás

2.

Üzleti előrejelzések, tervek készítése

3.

Operatív tervek készítése

4.

6.

Gazdasági események könyvelése (számvitel) Szervezeti folyamatok ellenőrzése (kontrolling) Közgazdasági elemzések

7.

Önköltségszámítás

8.

Beszámolók, jelentések, statisztikák készítése

5.

4.1.9

A vállalkozás üzleti stratégiájának meghatározása A vállalkozás üzleti lehetőségeinek tervezése A vállalkozás tárgyévi üzleti működésének tervezése A vállalkozás összes gazdasági eseményének bevezetése a főkönyvbe A vállalkozás gazdasági eredményt befolyásoló folyamatainak ellenőrzése A tervek és tényleges adatok elemzése döntések előkészítése érdekében A vállalkozás tevékenységei önköltség vizsgálata A tulajdonosok, a számviteli törvény és a felügyeleti szervek igényeinek megfelelően

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges igen

nem

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Kiszervezés lehetséges részben igen

Back-office lehetséges igen

Fejlesztés

sz.

Megnevezés

1.

Szervezetfejlesztés Szervezeti működés rendjének szabályozása Szervezeti folyamatok szabályozása, Szervezeti folyamatok felülvizsgálata, fejlesztése A gázelosztási tevékenység műszakibiztonsági szabályozása, a minőségbiztosítási rendszer kialakítása, fejlesztése Munkavédelem, tűzvédelem és környezetvédelem

2.

megjegyzés

Hatósági előírások változásának követése, bevezetés a társasági szabályozásba Termék /szolgáltatás és technológia fejlesztése Gázelosztási tevékenység (gáznyomás-szabályozás, gázmérés) fejlesztése Építési és üzemeltetési technológiák kialakítása és fejlesztése

megjegyzés A vállalkozás munkaszervezete működési rendjének szabályozása A szervezeti egységek tevékenységének szabályozása A szervezeti célok felülvizsgálata, a szervezet átalakítása A gázhálózat létesítésére, üzemeltetésére és felhagyására minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amelyet folyamatosan fejleszteni szükséges. Törvények, rendeletek írják elő a munkavédelmi, a tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatokat. A külső környezet változásainak bevezetése a vállalkozás szervezetébe és folyamataiba

igen igen igen

nem igen igen

A szolgáltatás színvonalát befolyásoló fejlesztések A földgáz vezetéken történő elosztása veszélyes tevékenység ezért technológiai utasításokban szükséges szabályozni a vezeték építés és üzemeltetés műveleteit.

igen

4.2 4.2.1 sz. 1.

Földgáz-kereskedelmi tevékenységek Gázkereskedelem megnevezés Gázkereskedelmi marketing Piackutatás (potenciális fogyasztók felkutatása)* Gázértékesítési igények elemzése, kereskedelmi tervek készítése Árak elemzése, árprognózis Gázelosztási tanulmányterv készítése Fogyasztói igénybejelentések fogadása

Gázellátási megállapodások megkötése Hálózatfejlesztési megállapodások megkötése Mennyiségi és teljesítménybeli egyensúly biztosítása Korlátozási menetrend összeállítása és engedélyeztetése

Reklám, propaganda Földgáz vásárlási szerződés megkötése

Közüzemi szerződés megkötése a fogyasztókkal, fogyasztói szerződések adatainak aktualizálása Gázfogyasztási adatok beszerzése az elosztó vállalkozóktól és Gázfogyasztási díj számlázása Földgáz mennyiségi és teljesítmény díjának beszedése Eljárás szabálytalanul vételező fogyasztókkal szemben

megjegyzés A még ellátatlan fogyasztók felderítése, igényeik meghatározása, ajánlatok előkészítése. Az üzleti terv naturális adatainak tervezése Az üzleti tervek megalapozása az árak elemzésével Az új, vagy növekvő gázigények kielégítéséhez szükséges beruházások megtérülésének vizsgálata Újonnan jelentkező, vagy meglévő fogyasztók megváltozott igényeinek fogadása és érdemi kezelése. Az igény kielégítés lehetőségének meghatározása. A bejelentett gázigények kielégítése feltételeit tartalmazó fogyasztókkal kötött szerződések A gázigények kielégítése érdekében az elosztó vállalkozással kötött szerződés A fogyasztói igények és a beszerzési szerződések összhangjának megteremtése és fenntartása. Az esetleges forráshiány fellépésekor a rendszer egyensúlyának megtartása érdekében a fogyasztók által vételezhető mennyiségek előzetes meghatározása, elfogadtatása és rögzítése. A szolgáltatás és a termék A fogyasztókkal kötött egyedi szerződések, valamint a mennyiségi limittel nem rendelkező fogyasztások kielégítéséhez szükséges beszerzési szerződések megkötése. A földgáz mennyiségi és teljesítmény értékeit is tartalmazó eladási szerződések megkötése, a meglévő fogyasztók adatváltozásainak dokumentálása. Az elfogyasztott gázmennyiség meghatározása leolvasás, becslés vagy bejelentés alapján. A fogyasztási adatok alapján a szerződéseknek megfelelő számla elkészítése és kibocsátása.. A fogyasztási adatok és a szerződött teljesítmények alapján kibocsátott számlák értékének behajtása. A szabálytalan vételezéshez kapcsolódó szankciók alkalmazása az üzletszabályzat szerint

Kiszervezés lehetséges részben igen igen igen igen

nem

nem nem nem

nem igen nem

nem

nem igen igen nem

Back-office lehetséges igen

4.2.2

Műszaki- gazdasági előkészítő tevékenységek

sz. 1. 2.

4.2.3

2.

sz. 1.

4.2.5 Sz. 1. 2. 3. 4.

igen

igen

igen

igen

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges igen

igen

igen

megjegyzés

Kiszervezés lehetséges

Back-office lehetséges

A fogyasztó gázmérőjén rögzített gázmennyiséget és a szerződésszerinti teljesítményt kell elszámolni a közüzemi szerződés szerinti gyakorisággal

igen

igen

megjegyzés

Kiszervezés lehetséges

Back-office lehetséges

nem

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

Gázdíj-számlázási rendszer aktualizálása a fogyasztók adataival

A fogyasztók adatainak bevezetése és módosítása a közüzemi szerződések alapján A bekapcsolt fogyasztók adatbázisának kezelése

Fogyasztói dokumentáció kezelése

Eszközgazdálkodás Megnevezés Beruházások A vállalkozás eszköz szükségletének tervezése Eszközigények költségtervezése Beszerzési források keresése, beszállítók minősítése, kiválasztása Tárgyi eszköz beszerzések előkészítése, lebonyolítása, műszaki ellenőrzése, átadása üzemeltetésre, aktiválások előkészítése Eszközök fenntartása (gázvezeték külön) Ingatlanok, építmények, gépek, szerszámok, járművek, számítástechnikai eszközök, szoftverek karbantartása, javítása Vagyonvédelem Takarítás

4.2.4

Back-office lehetséges

megjegyzés

Sz. 1.

Kiszervezés lehetséges

megnevezés

megjegyzés A szükséges eszközök mennyiségének és minőségének meghatározása A szükséges eszközök beszerzési árának meghatározása A beszállítók kezelése a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően A jóváhagyott tárgyi eszköz beszerzések végrehajtása

Az eszközállomány működőképességének biztosítása Telephelyek, eszközök, értékek védelme, biztosítása A telephelyek tisztán tartása

A gázfogyasztás elszámolása Megnevezés A fogyasztó által a gázmérőn átvett földgáz elszámolása

Készletgazdálkodás megnevezés Beszerzési igények tervezése, gyűjtése, minősítése Beszerzési források keresése, minősítése, kiválasztása Beszerzések lebonyolítása Készletezés, raktározás, készlet elosztás

A tevékenységekhez szükséges anyagok, készletek tervezése A beszállítók kezelése a minőségbiztosítási rendszernek megfelelően A jóváhagyott beszerzések végrehatása A megvásárolt készletek kezelése a vállalkozáson belül

4.2.6

Munkaerő-gazdálkodás

Sz.

Megnevezés

1.

Munkaerőigény tervezése

2.

Munkaerő kiválasztás

3.

Felvétel / elbocsátás

4.

Munkásellátás

5.

Képzés

4.2.7 sz.

Megnevezés Pénzügyi igények tervezése

2. 3. 4.

Pénzkezelés Hitelgazdálkodás Befektetés

Back-office lehetséges igen

igen

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

Megjegyzés

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges igen

A vállalkozás működéséhez szükséges pénzforrás tervezése A napi pénzforgalom bonyolítása Hiányzó pénzforrás megszerzése A működéshez nem szükséges pénzforrások kezelése

nem nem nem

igen igen Igen

Kiszervezés lehetséges nem

Back-office lehetséges igen

nem

igen

nem

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

Költséggazdálkodás

sz.

megnevezés

1.

Üzleti stratégia kialakítás

2.

Üzleti előrejelzések, tervek készítése

3.

Operatív tervek készítése

4.

6.

Gazdasági események könyvelése (számvitel) Szervezeti folyamatok ellenőrzése (kontrolling) Közgazdasági elemzések

7.

Önköltségszámítás

8.

Beszámolók, jelentések, statisztikák készítése

5.

A tevékenységek végzéséhez szükséges munkaerő szükséglet tervezése Az alkalmazni kívánt munkaerő kiválasztási folyamata A munkaerő alkalmazásba vétele és a munkaviszony lezárása az MT. szerint A munkavállalók ellátása az MT. és a munkavédelmi törvény előírásai szerint A munkavállalók képzése

Kiszervezés lehetséges nem

Pénzgazdálkodás

1.

4.2.8

Megjegyzés

megjegyzés A vállalkozás üzleti stratégiájának meghatározása A vállalkozás üzleti lehetőségeinek tervezése A vállalkozás tárgyévi üzleti működésének tervezése A vállalkozás összes gazdasági eseményének bevezetése a főkönyvbe A vállalkozás gazdasági eredményt befolyásoló folyamatainak ellenőrzése A tervek és tényleges adatok elemzése döntések előkészítése érdekében A vállalkozás tevékenységei önköltség vizsgálata A tulajdonosok, a számviteli törvény és a felügyeleti szervek igényei szerint

4.2.9

Fejlesztés

sz.

Megnevezés

1.

Szervezetfejlesztés Szervezeti működés rendjének szabályozása Szervezeti folyamatok szabályozása, Szervezeti folyamatok felülvizsgálata, fejlesztése A gázközüzemi szolgáltatási tevékenység szabályozása üzletszabályzatban Munkavédelem, tűzvédelem és környezetvédelem

2.

4.3

Hatósági előírások változásának követése, bevezetés a társasági szabályozásba Termék / szolgáltatás és technológia fejlesztése Gázdíj-számlázási tevékenység

A vállalkozás munkaszervezete működési rendjének szabályozása A szervezeti egységek tevékenységének szabályozása A szervezeti célok felülvizsgálata, a szervezet átalakítása A közüzemi szolgáltatást, mint természetes monopol tevékenységet üzletszabályzatban kell szabályozni, melyet a felügyeleti szerv engedélyez. Törvények, rendeletek írják elő a munkavédelmi, a tűzvédelmi és környezetvédelmi feladatokat. A külső környezet változásainak bevezetése a vállalkozás szervezetébe és folyamataiba

Kiszervezés lehetséges részben igen

Back-office lehetséges igen

igen igen igen

nem igen igen

igen

Kiszervezés lehetséges igen

Back-office lehetséges igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

A díjszámlázás színvonalát befolyásoló fejlesztések

Egyéb tevékenységek

sz.

Megnevezés

1.

Gázelosztó hálózat, illetve gázfogadó állomások tervezése, kivitelezése

2.

Fogyasztói gázvezeték rendszerek tervezése és kivitelezése Gázfogyasztó készülékek üzembe helyezése, szervízelése

3.

megjegyzés

4.

Szakági térképek készítése

5.

Nyíltárkos geodéziai bemérés elkészítése

6.

Bányaszolgalmi dokumentációk elkészítése

7.

Bányaszolgalmi megállapodások megkötése

megjegyzés Az új fogyasztók bekapcsolásához szükséges új, valamint a meglévő vezetékek és nyomásszabályozók cseréjét magába foglaló tervezési, kivitelezési munka. A gázfogyasztó telekhatárán belüli rendszer tervezése, kivitelezése A földgázt hasznosító berendezések gyártómű elvárásai szerinti beszabályozása, üzembe helyezése, karbantartása meghibásodás esetén javítása. A megvalósult gázvezetékekről a jogszabályi és az üzemeltetői követelményeknek megfelelő térképi dokumentumok készítése és karbantartása. A gázvezeték megvalósításakor, a visszatakarást megelőzően végzett, helymeghatározást tartalmazó rajzi dokumentáció elkészítése. A nem közterületen létesülő gázvezetékek - földhivatali nyilvántartásra alkalmas – védőövezetet is tartalmazó rajzi és írásos dokumentációjának elkészítése. A nem közterületen létesülő gázvezetékek megfelelő védelmét biztosító, ingatlan nyilvántartásba bejegyezhető megállapodások elkészítése és aláírása.

A kiszervezésre alkalmasnak minősített tevékenységek közül számosat jelenleg is a gázszolgáltató vállalkozáson kívüli szervezetek látnak el. Véleményünk szerint az egyes társaságoknál a kiszervezés tovább folyhat, melynek eredményeképpen olyan szervezetek is létre jöhetnek, amelyekben csak a legalapvetőbb feladatokat végzik az engedélyesek. A szétválasztás tevékenység elemének meghatározása után az elszámolás egyszerűbb és könnyebb lesz, amit az a fejlődés is elősegít, melyet az egyes társaságoknál az integrált vállalatirányítási rendszerek fejlődésében tapasztalhatunk (pl. a SAP terjedése). A számviteli szétválasztásnál iparági szintű konszenzust kell teremteni, hogy a kezdeti állapotot bemutató nyitómérleget egységes elvek alapján lehessen elkészíteni. Meg kell tehát határozni az eszközök és források, a költségek és bevételek szétválasztásának a nyitómérlegben alkalmazható elveit. A költségek és bevételek szétválasztásánál a működési költségek egy része közvetlenül és egyértelműen hozzárendelhető ahhoz az engedélyezési tevékenységhez, amelynek érdekében felmerülnek. Bizonyos költségek és ráfordítások azonban csak közvetett mutatók alkalmazásával oszthatók szét. Ezek közül csak néhányat említünk: − bankköltségek, amely a tevékenységekhez rendelhető forgalom alapján, − szoftverköltségek, amit a gépóra felhasználás arányában, − a kamatráfordítások, amelyeket a felvett hitel függvényében (a hitelek beruházási vagy termelésfinanszírozási hitelek lehetnek) lehet felosztani Az eszközök szétválasztása egyértelmű, hiszen azok zöme tevékenységhez rendelhető, de van néhány problémás eszközcsoport is: − számítástechnikai eszközök, melyek fizikai szétválasztása nem valósítható meg, ezért tanácsos valamelyik tevékenységhez kapcsolni, vagy a back-office -ben hagyni és az igénybevétel arányában szétosztani a költséget − a különböző pénzügyi eszközök (értékpapírok, befektetések, pénzeszközök) szétosztására iparági arány kialakítását látjuk szükségesnek. A források szétválasztásánál külön gondot okoz a saját tőke és elemei szétválasztása, ahol figyelemmel kell lennünk arra, hogy az elosztó tevékenység magas szerves összetételű és viszonylag nagy értékű vagyonrészt képvisel, míg a kereskedelemnek kevés tárgyi eszközre van szüksége, viszont a forgóeszközigénye ciklikusan változó módon az éves forgalom 15-20 %-át is eléri.

Külön gondot okoz az eredmény meghatározása, hiszen ki kell alakítani egy olyan belső elosztási tarifát, amely biztosítja az elosztás eszközeinek fenntartását, működtetését és fejlesztését. Ez felveti azt a kérdést is, hogy egy számviteli szétválasztást alkalmazó társaságnál melyik tevékenységet tekintjük kockázatosabbnak? Véleményünk szerint olyan belső elszámolási (elosztási tarifa) - és árszerkezetet kell kialakítani, mely biztosítja az elosztóhálózat működését és fejlesztését, és a kockázati elemeket a piaccal több ponton is gyakrabban találkozó gázkereskedelmi vertikumba koncentrálja. A számviteli szétválasztásnak még egy kritikus kérdése van. Úgy kell megvalósítani, hogy az biztosítsa a versenysemlegességet. A tulajdonos révén ”összefonódott” engedélyesek a kívülálló ”független” engedélyes számára is ugyanolyan információt kell, hogy biztosítsanak, mint egymásnak. Ez a követelmény az információ áramlási folyamatok szigorú szabályozását jelenti. Ebben fontos szerepe van a Magyar Energia Hivatalnak, hiszen meg kell határoznia a publikus információk rendszerét, a hozzáférés módját, és ellenőriznie kell, hogy a társaság információs rendszerében nem rejtettek-e el olyan adatot, ami harmadik fél tevékenységéhez is szükséges. Az elosztó szervezetnél publikusnak véljük a műszaki adatokat, kapacitást, teljesítmény adatok, mérleg és eredmény kimutatást és minden olyan információt amelyet a Cégbíróság részére jelenleg is biztosítani kell. A gázkereskedelmi részlegnél a forgalom naturális adatait, és az elosztáshoz hasonlóan a mérleg és eredmény-kimutatás adatokat tekintjük publikusnak. A Hivatalnak rendszeresen ellenőriztetnie kell a társaságok információs rendszereit. A tevékenységek szétválasztásának problémáit növeli az is, hogy egy későbbi esetleges jogi szétválasztás során a jelenlegi környezetben egyértelműen egyik vagy másik csoportba besorolható tevékenység tartalma is átértékelődhet, esetleg megváltozhat, ezzel együtt megváltozhat vagy megváltozik a besorolási helye is. A mai környezetben a gázhálózat fejlesztése a gázszolgáltató, illetve a gázhálózat tulajdonos érdeke, de a jövőben ez lehet a kereskedő érdeke is, aki pedig elvileg vezetéktől, üzemeltetőtől független. Annak ellenére, hogy a jelenlegi GET tervezet alapján a földgáz átadás-átvétele az elosztó vállalkozás feladata, a kétkomponensű földgáz ár miatt a teljesítmények mérése, ellenőrzése is csak az elosztó vállalkozás feladata maradhat, ez azonban már nincs rögzítve. A kereskedőnek és az elosztónak érdekében áll majd egymás tevékenységének hatékony ellenőrzéséhez párhuzamos kapacitásokat kiépíteni egyes tevékenységi területeken. 30

A tevékenységek szétválasztásával kapcsolatos javaslatunk a következő: a.

olyan jogszabályi környezetet kell teremteni, ami kedvez a monokultúrás tevékenységi körök kialakítására. Véleményünk szerint ezt a vállalkozások ösztönzésével, az outsourcing folytatásával, és a műszaki- biztonsági továbbképzési követelmények újrafogalmazásával a Kormány, a Magyar Energia Hivatal és a Magyar Bányászati Hivatal ösztönözheti.

b.

Jogszabályban kell definiálni a gázelosztáshoz és a gázkereskedelemhez kapcsolódó feladatokat, ezzel lehet determinálni a közvetlen költségeket, melyeket a változó szervezeti konstrukciókkal működő vállalkozásoknál az árhatóság elismer.

c.

A közvetett költségekhez – amely alaphelyzetben a vállalati általános vagy társasági irányítási költségeket jelenti – lehetne hozzáadni a közös tevékenységek közvetlen költségeit is, amelyet az elosztás és a gázkereskedelem között az igénybevétel arányában feloszthatók.

Megoldási

javaslatunk

a

gázszolgáltatók

költség-felülvizsgálati

rendszerében már bevált un. „k” táblázatnál alkalmazott módszer, ahol az egyes másodlagos költségeket iparági konszenzussal kialakított mutatószámok alapján rendelik az egyes fogyasztói kategóriákhoz, ugyanis a legnagyobb problémát az eltérő gázforgalmú vállalkozásokra alkalmazható egységes költségfelosztási elv kiválasztása jelenti. (A „k” táblázat a szolgáltatók és a MEH közös kompromisszumán alapuló megállapodás volt, hogy az egyes költségeket milyen mutatószámok és arányok alapján kell

szétosztani,

hogy

az

egyes

szektorok

közötti

keresztfinanszírozást

és

keresztköltségelést elkerülhessük.) A probléma kezelésére a javaslatunk az, hogy a gázkereskedelemre osztható közvetett költséget maximálni kell a gázkereskedelem közvetlen költségei százalékában, az összes többi közvetett költséget pedig az elosztásban kell elszámolni. A költségfelosztás induló arányát a 2001. évi költségfelülvizsgálat alapján lehetne megcélozni úgy, hogy az a könyvviteli zárás időszakában a gázkereskedők kezdeményezésére felülvizsgálható és módosítható legyen. Az induláskor tehát az iparági átlagos közvetett költségek arányának ismeretében egy közvetett költségbázist állapítunk meg, amit a későbbiekben, amíg az árszabályozás fennmarad inflációval és hatékonysági hányadossal korrigálhatunk.

31

Ezzel a technikával a gázkereskedelem jövedelmezőségében az egyes vállalkozások között kisebb különbség alakulhat ki, a gázkereskedelem jövedelemtermelő képessége összehasonlíthatóvá válik. d.

A javasolt megoldás végrehajtásánál megnő a MEH és az MBH szerepe. A MEH ellenőrzi,

illetve

ellenőrizteti

a

tevékenységek

szétválasztását,

vizsgálja

a

költségfelosztási szabályokat, ellenőrzi azok betartását, véleményezi a társaságok önköltség számítási szabályzatait, felügyeli, hogy az önköltség-számítási szabályzatokat a társaságok azonos elvek alapján határozzák meg. Az MBH a földgázipari vállalkozásokkal szembeni műszaki-, biztonsági és oktatási követelményeket kell hogy az új rendszernek megfelelően – az unbundling és a várhatóan tovább növekvő outsourcing követelményeihez alkalmazkodva – átdolgozza, és működését ellenőrizze. 4.4

A tevékenység szétválasztás során kezelendő feladatok, problémák

4.4.1

Az

A hálózati és mérési különbözet (gázveszteség) kezelése

elosztó

vállalkozás

az

új

szabályozási

környezetben

lényegében

fuvarozási,

szállítmányozási feladatot végez, azaz a szállítótól a gázátadó állomás mérőjénél átveszi a gázt, azt a rendszerében elosztja, vagyis a fogyasztási helyre leszállítja, majd a fogyasztó részére a gázmérőnél átadja. Az elosztási tevékenység során felelős a gázveszteségért függetlenül attól, hogy megvásárolja-e a földgázt, avagy sem. Az átadás és az átvétel egyaránt fontos, mert a gázveszteség önköltsége mindenképpen az elosztót, mint fuvarozót terheli. A gázveszteségre normatív értéket költségként be kell számítani az elosztási tarifába. Az elosztó- gázkereskedő relációban a földgáz elszámolás az alábbiak szerint lehetséges: − Az elosztó elismeri a gázátadó állomáson mért gázmennyiség átvételét, − A szállító azt a gázkereskedő felé számlázza, − A fogyasztóknál értékesített mennyiségeket az elosztó leolvassa, arról a részletes adatszolgáltatást megküldi a gázkereskedőnek, − A gázkereskedő az értékesítési adatok alapján az időbeli elhatárolással korrigálva az elosztónak leszámlázza a gázveszteséget 4.4.2

A földgázteljesítmény-gazdálkodás és elszámolás

A kétkomponensű földgáz ár egyik eleme a lekötött teljesítménnyel arányos, azonban ennek meghatározása nyitott piacon a jelenlegi technikai körülmények között lehetetlenné válik.

32

A fogyasztóval a gázkereskedő köt szerződést, amelyben rögzítik az igénybe vehető legnagyobb teljesítményt is. A fogyasztók által lekötött teljesítmények alapján a gázkereskedők a szállítói szerződéseikben szintén lekötnek valamilyen egyidejűséggel megállapított más értékű teljesítményt. A gázátadó állomáson mért esetleges teljesítmény túllépés okozója csak akkor lenne megállapítható, ha minden egyes fogyasztó telemechanikai rendszerbe kapcsoltan folyamatosan leolvasható lenne és a fogyasztási adatokat rögzíteni is lehetne. Erre nincs technikai megoldás. Fontos követelmény ezért, hogy a szállító a teljesítmény túllépésekért kizárólag a gázkereskedőt szankcionálhassa. A szállító és a gázkereskedő közötti gázszállítási szerződés azonban a szállító érdekében vélhetően nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető feltételeket kell, hogy tartalmazzon. 4.4.3

A hálózatfejlesztés

A gázelosztó vezetékhálózat fejlesztése során hosszú távú érdekeket kell kiszolgálni. A jövőben a gázhálózat fejlesztése azonban a szabad hozzáférés miatt több piaci szereplőnek is gazdaságos lehet a szabályozástól függően. Alapvetően a legjobb megoldás, ha a meglévő rendszer tulajdonosa fejleszti a hálózatot, mert a többszörös tulajdonosi hozzáférés következtében átláthatatlan viszonyok alakulhatnak ki, amely végső soron a fogyasztók ellátásának a biztonságát is veszélyeztetheti. A nem elosztói tulajdonban lévő vezetékek fejlesztése esetén is gondoskodni kell a tulajdonos befektetéseinek megtérülhetőségéről. A tulajdonostól független idegen vállalkozás által végzett fejlesztés során biztosítani kell, hogy az előző rendszer(ek) tulajdonosa(i) az általuk beépített szabad kapacitás után ellenszolgáltatást (csatlakozási díj) kapjanak az utólagos fejlesztést végzőtől. A fejlesztés más építtető által csak a felek szabad akaratából kötött megállapodás alapján legyen lehetséges, amely szerződés megkötésére a Hivatal kötelezheti a tulajdonost, ha az a szabad hozzáférést nem biztosítja. Ne kötelezhesse azonban a Hivatal a hozzáférés biztosítására az új építtetőt, ha az a tulajdonos által jogosan kért hozzáférési (csatlakozási) díjat nem fizette meg.

33

4.4.4

A fogyasztó és az elosztó kapcsolatának szabályozása

A GET tervezet szerint a kereskedő áll szerződéses kapcsolatban a fogyasztóval. Arról nem esik szó, hogy az elosztóval lesz-e szerződéses kapcsolata a fogyasztónak, azonban a kereskedelmi szerződésben mindenképpen jogokat kell biztosítani az elosztó számára is, legalább a fogyasztónál végezhető ellenőrzések vonatkozásában. Különösen nagy jelentősége lesz ennek az igénybe vett teljesítmény ellenőrzése során, mivel az elosztó számára ebben a tekintetben jogokat kell biztosítani. A fogyasztók teljesítménytúllépése ugyanis nemcsak elszámolási problémát eredményezhet, hanem, felboríthatja a vezeték rendszerek működési egyensúlyát is. Megoldásként azt javasoljuk, hogy a gázkereskedő és az elosztó számára egyaránt biztosítani kell a fogyasztó által igénybe vett teljesítmény ellenőrzésének lehetőségét. A teljesítménydíjas fogyasztókat kötelezni kell az igénybe vett teljesítményt is rögzítő elektronikus átszámító művel rendelkező mérőművek telepítésére, amelyet legkésőbb a piacnyitásig el kell végeztetni. Ma is tapasztalható olyan fogyasztói magatartás, hogy a ténylegesnél alacsonyabb teljesítményt kötnek le, de azt igyekeznek szankciómentesen a lehető legtöbbször átlépni. Az ilyen fogyasztó kiszűrése alapvető a teljesítmény gazdálkodás szempontjából. 4.4.5

A szabálytalan vételezések

Ha a fogyasztó nem az előírások, illetve a szerződések keretei között vételez, esetleg a mérőt manipulálja, vagy azt megkerülve fogyaszt, azzal az elosztónak okoz kárt. Ennek szankcionálására lehetőséget kell számára biztosítani a törvényben. 4.4.6

A problémák megelőzése

A GET olyan keretet kell, hogy biztosítson a gázpiac szereplőinek, amelynek alkalmazásával a gázpiac szereplőinek érdekei összhangba hozhatók. Biztosak vagyunk abban, hogy a piacnyitás, illetve a tevékenységek szétválasztása után a fent felsorolt problémáknál lényegesen több megoldandó kérdéssel fogunk találkozni. Úgy véljük azonban, hogy a gázpiac szereplői közötti bilaterális szerződések rendszere a nemzetközi gázszállítási szerződésekben már megjelenő új megoldásokkal fog gazdagodni, amelyek az új problémák kezelésére is alkalmasak lesznek.

34

Véleményünk szerint a GET hatályba lépéséig, illetve a piacnyitásig elegendő idő van arra, hogy a Nyugat-Európában alkalmazott szerződéses tapasztalatokat tanulmányozzuk és a hasznosítható elemeket átvegyük.

5 A szétválasztás, a tevékenység kihelyezés, és a biztonság Már említettük, hogy a tevékenység kihelyezés és a szétválasztás párhuzamosan folyik a gázszolgáltató szektorban. A folyamat azt eredményezi, hogy az egyes vertikumok letisztulnak, megnő a vertikumokon kívüli, jogilag önálló, a társaságok vonzáskörzetében működő társaságok száma. A színesedő piacon egy nagyon fontos szempontot kell figyelembe venni; a változások nem csökkenthetik a szolgáltatás színvonalát és a gázellátás biztonságát. A fogyasztók nem érezhetik meg a változásokat. A gázelosztó-vezetéküzemeltetést végző munkavállalók munkájához is biztonságos környezetet kell fenntartani, nem kockáztatható az egészségük és biztonságuk. Nagy súlyt kell tehát fektetnünk arra, hogy a gázellátási törvénnyel együtt a műszakibiztonsági és minőségügyi szabályozás is megfelelő ütemben és színvonalon elkészüljön. A biztonsági szabályozással kapcsolatban a jelenlegi helyzet a következő: Magyarország kinyilvánította hogy az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) teljes jogú tagja kíván lenni. A tagság feltétele, hogy a belépő tagországok szüntessék meg a szabványok kötelező alkalmazását. Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes volt, kivéve, ha azt miniszteri rendelet, kötelezően alkalmazandónak nem nyilvánította. A 2001. évi CXII. törvény alapján a nemzeti szabványok alkalmazása szintén önkéntes, azonban a 2283/2001. (X.5.) számú Kormány határozat a szabványok miniszter által előírt kötelező alkalmazását 2001. december 31-ével megszüntette. Felhívta azonban az érintett minisztereket, hogy a szabványok helyett rendeletekben gondoskodjanak a szükséges szabályozásról. A gázipari műszaki-biztonsági szabályozás átdolgozása az új körülmények között nélkülözhetetlen és azonnal végrehajtandó feladat.

35

Ideje, hogy az OKGT gázipari biztonsági szabályzatán alapuló GVMBSZ-t felváltsa egy új szabályozás, amely színvonalában és felfogásában felülmúlja a közel 10 éve hatályon kívül helyezett 1969. évi VII. törvény, a gáztörvény és a végrehajtásáról rendelkező NIM és IpM rendeleteknek a gázszolgáltatásra vonatkozó előírásait. Az új gázipari műszaki-biztonsági szabályzatnak az alábbi célokat kell teljesítenie: − Legyen összhangban a gázszolgáltatásra vonatkozó magasabb rendű jogszabályokkal és harmonizáljon a belső hatályos jogszabályi környezettel, − Teremtse meg a szakmai önszabályozásnak az egyéb normatív dokumentumokkal együttműködő rendszerét, − Segítse a gázrendszerek biztonsági övezetével kapcsolatos elvek és érdekek összhangba hozását, − Szabja meg a gázszolgáltatói minőségbiztosítási rendszer fejlesztésének alapvető követelményeit és irányait, − Határozza meg a gázelosztó vezetékek műszaki, biztonsági és munkavédelmi egységét és ennek irányítási, felelősség megosztási feltételeit. Összegezve, európai színvonalú a műszaki fejlettségi szint követelményeinek megfelelő szabályozásra van tehát szükség. Olyan rendszert kell kialakítani, mely biztosítja, hogy a gázszektor minden területén és szereplőjénél működjön a minőségbiztosítási rendszer. A GET adta lehetőségeket kihasználva új minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó irányadó szabályokat kell kidolgozni. Így sor kerülhet a rendszer követelményeinek a beszállítókra és az alvállalkozókra történő kiterjesztésére, a rendszernek a liberalizált belső gázpiaci viszonyok közötti viszonyok fenntartására, az új rendszerszabványokra való átállás feltételeinek meghatározására, melyek kedvező lehetőséget teremtenek a vezetői irányítási rendszerek integrálására is. Az új műszaki-biztonsági szabályok, valamint a liberalizált gázpiac megváltozott követelményeket támasztanak az iparág humánerőforrásaival szemben is. A minőségügyi szervezettanúsítás MSZEN ISO 9001:2001 megfogalmazta az emberi erőforrás minőségügyi rendszerbe való csatolását is. Kijelenti, hogy „az a személy, akinek a munkája befolyásolja a szolgáltatás minőségét, legyen erre felkészülve megfelelő oktatás, képzés, készség és gyakorlat alapján”. Ez pedig azt jelenti, hogy az új biztonsági szabályok kidolgozása mellett meg kell határozni a gáziparban a minőséget befolyásoló munkát végző személyek szükséges felkészültségét, gondoskodni kell képzésükről, gondoskodni kell arról, hogy a munkatársak tudatában legyenek, miképpen járulhatnak hozzá a minőségi célok eléréséhez.

36

Az új műszaki-biztonsági szabályok kidolgozása a humánerőforrással kapcsolatos követelmények, képzési programok meghatározása elsősorban a Magyar Bányászati Hivatal feladata, amit csak akkor tud sikerrel teljesíteni, ha a gázpiac résztvevői, a gázipari vállalkozások, a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek aktívan részt vesznek a feladatok kidolgozásában és végrehajtásában. A gázpiac liberalizációját a GET előírhatja, de a liberalizációs követelményeknek megfelelni csak a piaci szereplők aktív közreműködésével lehet!

37

IRODALOMJEGYZÉK 1. A magyar gázipar 1970-1998 Bp. 1999. 2. Új földgázpiaci modell GM 2001. április 3. Az EC 30/98 sz. direktívája. Egységes szabályozás a belső gázpiac számára 1998. március 4. Törvény a földgázellátásról Törvénytervezet 2001. december 16. 5. Lukucza György: A GVMBSZ átdolgozásának gyakorlati szempontjai Nemzetközi gázkonferencia és kiállítás 2001. szeptember 11-12. 6. Olajos Dezső: A Gáz- és Olajipari Műszaki-biztonsági Szabályzat átdolgozásának indokai és az új szabályozás koncepciója X. Dunagáz szakmai napok 2002.

38