2010.03.30.
Makroökonómia A gazdaságpolitikai beavatkozások hatása
9-10. előadás 2010. április
A kormányzati beavatkozás vizsgálata • Az alkalmazott eszköz alapján: – költségvetési politika – monetáris politika
• az elérendő cél szerint: – a foglalkoztatás és kibocsátás növelése – az infláció megfékezése (árstabilitás biztosítása) – a költségvetési egyensúly biztosítása
A költségvetési politika eszközei • adóztatás – – – –
jövedelem-változás kereslet-változás kibocsátás és foglalkoztatás változás adótípusok hatása
• kiadások – transzferek – jövedelmi, keresleti és kibocsátási hatás – kormányzati áruvásárlás – keresleti és kibocsátási hatás
• a költségvetés egyenlege – finanszírozási igény – finanszírozás módja – államadósság – rövid és hosszú távon
1
2010.03.30.
A monetáris politika eszközei • • • •
pénzmennyiség szabályozása kamatláb szabályozása deviza-árfolyam szabályozása a pénzpiacon keresztül befolyásolja a gazdasági folyamatokat • expanziós és restrikciós politika
Az adónövelés hatása közép távon aggregált kereslet csökken
munkanélküliség nő
aggregált kínálat csökken
nominálbér csökken
árszínvonal csökken
C
YD=Y
Adónövelés hatása rövid távon
C(YDI)+I+G YD2 adónövelés
Y
i
●
●
Y2
Y1
IS2
IS1 Y
2
2010.03.30.
i
Az aggregált kereslet változása
LM1 LM2
IS1
IS2
Y
P
●
●
AS AD1 AD2
Y2
Y1
Y
Adónövelés tovagyűrűző hatása P
AD1
ASL
AD2
AS(Pe1) AS(Pe2)
P1 P2
1
2
3 4 Y
Y
Adónövelés további lehetséges hatásai • árnövelő hatás a költségek növekedése miatt • ezért árcsökkentő hatás nem tud kibontakozni • költségvetési deficit csökken, ez kamatlábra csökkentő hatással van
3
2010.03.30.
a kormányzati kiadások hatása az árupiaci egyensúly – IS görbe változása Y 11c [C0 cˆ(TR T0 ) I 0 ai G]
G növelés hatása:
TR növelés hatása: cˆ Y TR 1 c
Y
1 G 1 c
egységnyi kormányzati áruvásárlás jobban növeli az árupiaci egyensúlyt, mint egységnyi transzfer
Az aggregált kereslet változása:
Y
1 1 c
a M C I G cˆTR T0 L0 a k 0 0 h P h
G növelésének hatása:
Y
1 1 c
ak h
G
az aggregált kereslet kevésbé változik, mint az árupiaci egyensúly
A kormányzati kiadások növelésének nemkívánatos hatásai
• kiszorítási hatás (crowding out effect) • deficit • infláció
4
2010.03.30.
Költségvetési kiadások kiszorítási hatása i
LM
i2 i1
IS2 IS1 A
B
C
Y
AC a kormányzati kiadás közvetlen hatása BC a kiszorítási hatás AB a kormányzati kiadás aggregált keresletre gyakorolt hatása
kormányzati kiadás hatása közép távon: infláció AS2 P
AS1
P3 P2 P1
AD2 AD1 A
D
B
C
Y
AC kereslet-növekedés hatása rövid távon BC árnövekedés hatása DB inflációs várakozás hatása
a költségvetés egyenlege deficit = kiadás - bevétel
BD (G TR) ( z Y T0 ) adott kiadási és bevételi paraméterek mellett a deficit a jövedelemtől függ a költségvetés csak egyetlen jövedelem mellett kerül egyensúlyba a deficit csökkentésének lehetősége: • kiadás csökkentés • bevétel növelés
mindegyik csökkenti Y-t és a foglalkoztatást
5
2010.03.30.
Mivel csökkenthető a hiány leghatékonyabban? áruvásárlás csökkentése:
Y
1 1 c
ak h
G
kibocsátásra ez hat legjobban, de adóbevételt is csökkenti Kibocsátás kevésbé csökken, a bevétel növeléssel ellensúlyozható a jövedelemadó-csökkenés
transzferek csökkentése:
cˆ
Y
1 c
ak h
TR
adó növelése:
Y
cˆ 1 c
ak h
T
A monetáris politika eszközei • • • •
pénzmennyiség szabályozása kamatláb szabályozása deviza-árfolyam szabályozása a pénzpiacon keresztül befolyásolja a gazdasági folyamatokat • expanziós és restrikciós politika
A pénzmennyiség szabályozása elvi alapok: – a gazdaság közép távon is a potenciális kibocsátáshoz igazodik – a forgalomban levő pénzmennyiség és a kibocsátás határozza meg az árszínvonalat – ha a pénzmennyiség gyorsabban nő, mint a kibocsátás – infláció – a pénzkibocsátást szabályozni kell az árszínvonal stabilizálása érdekében
6
2010.03.30.
A pénzmennyiség szabályozása • gyakorlati megvalósítás: – jegybanki eszközök: • tartalékolási kötelezettség • szigorú pénzteremtési folyamat • jegybanki kamatláb szerepe: pénzkereslet igazítása a pénzkínálathoz
• következmény: a pénzmennyiség a gazdaság exogén változója, lásd LM görbe
i
LM1
Monetáris politika hatása közép távon, a pénzmennyiség szabályozásával
LM2
IS1 Y P AS
● ● AD2 AD1 Y1
Y2
i
Y
LM1
Monetáris politika hatása hosszú távon, a pénzmennyiség szabályozásával
LM2
IS1 Y P
AS
● ● AD2 AD1 Y1
Y
7
2010.03.30.
A kamatláb szabályozása elvi alapok: – – – – –
pénzkereslet a gazdaság állapotától függ pénzkínálat ehhez igazodik pénzkeresletet a kamatlábon keresztül lehet befolyásolni pénzmennyiség és árszínvonal szorosan összefügg kamatláb szabályozásán keresztül hat pénzmennyiségre és inflációra
A kamatláb szabályozása • következmények: – kamatláb a jegybanktól függ, elsősorban exogén tényező – LM görbe vízszintes, kibocsátás az árupiactól függ – az aggregált kereslet a jegybanki inflációs cél alapján határozható meg – a monetáris politika kevesebb áttételen keresztül hat a gazdaságra – a pénz értékének stabilitása jobban biztosítható
i
LM2 LM1
IS1
IS2 Y
8
2010.03.30.
Antiinflációs politika e (
Y Y ) Y
az infláció gyorsul, ha •nő a kibocsátás •növekednek a költségek •növekszik az inflációs várakozás
a gazdaságpolitikával ezeket kell befolyásolni
Antiinflációs költségvetési politika közép távon
G csökken
kereslet csökken
kibocsátás és foglalkoztatás csökken
adó növekszik
nominálbér csökken
árszínvonal/ infláció csökken
a gazdaság távolodik a hosszú távú egyensúlytól
költségvetési politika 2. • költségek csökkentése rövid távon – tényezőkre kivetett adók csökkentése – forgalmi típusú adók csökkentése – bérek csökkentése – pl. minimálbér
• hosszú távon – technika fejlődésének serkentése – infrastruktúra fejlesztése
9
2010.03.30.
Antiinflációs monetáris politika pénzmennyiség növelése
kamatláb csökken
beruházás csökken
kereslet csökken
árszínvonal/ infláció csökken
jegybanki kamat csökkentése
a gazdaság távolodik a hosszú távú egyensúlytól
10
