Makói útikalauz Kora tavasszal vitt errefelé utunk. Én nagyon kíváncsi voltam, mert mindig azt hallottam a várossal kapcsolatban: makói hagyma. Így aztán utánanéztem jó előre a településnek, olvastam róla, képeket nézegettem. Kutatómunkám sok új információt tartogatott számomra, ezeket osztom meg veletek.
Aváros címere,
zászlaja, és a város lógója.
Makó város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében helyezkedik el.
Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A város tengerszint feletti magassága 81–82 m, ezzel Makó Magyarország legmélyebben fekvő városa. A marosi ártéri erdők, illetve annak élővilága a Körös–Maros Nemzeti Park részét képezi természeti értékei miatt. Makó Magyarország egyik legmelegebb éghajlatú területén fekszik, ezért nyarai forrók és szárazak. A város környéke az ország legnapfényesebb része. A Makó-árokban, Makó és Óföldeák alatt húzódik Európa leggazdagabb gázmezője, amelynek gázmennyisége az 1500 milliárd köbmétert is meghaladhatja.
Makó főként a makói hagyma révén ismert, ami hungarikum. Az itt található „fekete föld” páratlan adottságokat nyújt a hagymatermesztésre, a makói vöröshagyma a Maros folyami hordalékának, a réti agyag és a vályoggal fedett löszhát keverékének köszönheti szilárdságát és kivételes minőségét.
A város turisztikai vonzerejét növeli, hogy Magyarország legvirágosabb városa.
Legfőbb vendégcsalogató eleme azonban a termálvíz, amelyet a fúrások 1956-ban juttattak felszínre. A Termál- és Gyógyfürdőt az évtizedek alatt folyamatosan bővítették, 2012 januárja óta pedig teljesen új épületegyüttessel, wellness-, gyógy- és élményelemekkel várja az idelátogatókat.
Hagymatikum – a fürdők fürdője
Az élménymedencetér, középen a tíz méter magas életfaoszloppal A város számos programot kínál vendégeinek és lakóinak egyaránt, arra törekedve, hogy minden korosztály megtalálja a kedvére valót. Még ezek között is ott van a hagyma! Nézzétek csak: Hagymabál: A város legrangosabb bálja. Hagymakarnevál: a város össznépi farsangi mulatsága, amelyre bárki benevezhet. A jó hangulatú eseményen Makó apraja-nagyja együtt búcsúztatja a telet. A rendezvény egyben jelmezverseny. A maskarákon kívül zenéstáncos produkciók versengése is helyet kap, komoly díjazással. Gyöngyfüzér Gála: a rendezvénysorozat tehetséges gyermekek produkcióit mutatja be. Operettfesztivál: a város operettkedvelőinek ötletére jött létre ez a program. A Hagymaház szabadtéri színpadán megrendezett eseményre a város lakóin kívül egyre több vendég érkezik. Makói Nemzetközi Hagymafesztivál: a három napos fesztivál a város és a térség legjelentősebb rendezvénye, országosan is ismert és jegyzett program.
Érdekességeket is gyűjtöttem a város történetéből. Ami talán a legkülönösebb, hogy a városnak semmi köze sincs az ismert mondáshoz: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől – e mondás ugyanis Makó vezér nevét őrzi. Makó és testvérvárosa, Löbau közösen forgalmazza az Öröm sör nevű italt, ami a testvérvárosi kapcsolatokat szimbolizálja és erősíti. A sör címkéjén a két város címere is helyt kap. A Makó szó eredetileg pogány eredetű utónév, jelentése türk nyelven: dicsőséges. A város első, és ezidáig egyetlen Guinness-rekordját 2006. szeptember 6-a és 8-a között állították be, öt helybéli asszony egy 255 méter hosszú fokhagymafüzért kötött; a füzér jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található. További látnivalók a városban a Hagymaház, Hagymaszobor. Itt van a Korona szálló patinás épülete. Természetesen láttam templomokat is.
Hagymaház
Ortodox zsinagóga
Korona szálló
Újvárosi római katolikus templom
Végül sétáltunk a Maros folyó partján. Biztos vagyok benne, hogy nyáron még szebb, virágosabb arcát mutatja a város. Közeledik a szünidő, ajánlom Nektek családi programként Makó és környékének felfedezését! Dávid Martin 4.a Landorhegyi Sportiskolai Általános Iskola
