www.ungarn-in-berlin.de
12. szám, 2001. május, ára: 2 DM
Magyar Egyesület Berlin e.V.
Mit kínálunk az idén?
Jócskán zajlik már az év, de a Magyar Egyesület számos kiemelkedő eseményt tartogat még tavaszra és őszre. Íme, egy kis részlet a menüből (Programunkat lásd a 14. oldalon):
P
ünkösd után egy héttel, június 8. és 10. között, kerül sor idei kirándulásunkra: Egymás után harmadszor kerekedünk fel a Grimnitzsee melletti Joachimsthalban található üdülőfaluba. (A 20. oldalon visszapillantunk a tavaly ott töltött hétvégére.) Kreuzkirche Joachimsthal
M
ájus 19.: Ezen a napon – kb. 15 órakor kezdődő vezetéssel – a Reichstag megtekintésére invitáljuk érdeklődő tagjainkat.
K
N
iederheide, 2001. június 16., 15.00 óra – Gulyásparti: Aki a Grimnitzsee mellett nem kapott eleget finom kolbászból, húsból és nedüből, annak a rákövetkező szombatra ajánlunk egy kellemes délutánt, amire Józsa Ilse és Béla már tavaly meghívta az egyesület tagjait.
i ne emlékezne Tolcsvay Lászlónak az 1998-as nagy sikerű őszi szereplésére, amelyen a kiváló előadó- és zeneszerző-művészt élvezhettük a Magyar Házban. A fellépés után Lacit vacsorán láttuk vendégül, ahol elárulta, hogy noha egyáltalán nem igaz az, hogy ő nagyon kedvelné az egyszemélyes estéket, de annyira jól érezte magát a körünkben, hogy bármikor szívesen visszajön. Bármikor? Azóta pontosabban tudjuk ezt is: 2001. november 17. Bizonyára többen már most feljegyzik maguknak a dátumot, piros betűvel…
Vendégünk: Dr. Kiss Imre Előreláthatólag október 27-én köszönthetjük körünkben a Magyar Köztársaság berlini főkonzulját, Dr. Kiss Imrét. Ezen a napon a Magyar Egyesület megemlékezik a 12 évvel ezelőtt történtekről: 1989. október 23-án, az 1956-os események évfordulóján, tehát akkortájt, amikor máshol még a szocializmus fölényes győzelmét ünnepelték, Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot – népköztársaság után. (Lásd a 7. oldalt)
E számunk tartalmából:
➯
Berliner Nachrichten Hírek – események 8 Film – irodalom – festészet 8 Válogatás a Magyar Egyesület idei eseményeiből 8 SFB: Hörfunk ohne uns 8 Internet saját képre (2. rész) 8 Új ízek Bözsike konyhájából 8 Tudnivalók az idei KRESZmódosításokról 8 Szomorú krónika – matyóföldi mulatságok helyett 8 Rejtvény
2001. május
2. oldal
Tinschmidt Sándor † 1927. május 1. – 2001. április 8.
Pótolhatatlan veszteség Kezdem gyűlölni lapunk második oldalát. Szűk három éven belül harmadszor is búcsúvételre kényszerít a megváltoztathatatlan sors. És harmadszor olyan embertől, aki a berlini magyarság számára pótolhatatlan veszteséget jelent: 2001. április 8-án elhunyt Dr. Tinschmidt Sándor történész és újságíró, a Deutsch-Ungarische Gesellschaft aktív tagja. Tinschmidt Sándorra gondolva mindig megjelenik előttem az a férfi, aki – akárhol tűnt is fel – tudományos alapossággal végzett felkészülés után meghallgatta az adott rendezvény előadóját, hogy ezt követően a tőle jól ismert körültekintéssel, tényismerettel hozzászóljon, az elhangzottakat bővítve, kiegészítve. Leginkább persze felidéződnek bennem az ő saját történelmi témájú előadásai, akár a rendszerváltás előtti időkben az NDK-ban megszokott burkolt, akár az azóta nyílt, egyenes stílusban, valamint az újságunkban megjelent cikkei. Mérhetetlen gazdag lehet a könyvtára, video- és fényképanyaga, de mindez eltörpül ahhoz a felhalmozott tudáshoz képest, amit Sanyi bácsi érthető módon mindig csak részleteiben tudott megosztani a közönségével, és amit most véglegesen elvitt magával örök nyugalomra. Amikor 1997 nyarán szerkesztőségünk egyik tagja leült vele, hogy az „Életek – sorsok“ sorozatunkhoz interjút készítsen, az összegyűlt szövegés képanyag hat oldalt tett ki, háromszor annyit, mint amennyit egy ilyen témára szánni szoktunk. Az interjút elolvasván úgy éreztük, itt valaki a mozgalmas, ellentmondásteljes életét mondta el, s talán örült és megkönnyebbült, hogy erre lapunk hasábjain lehetősége volt. Tudtuk: itt nem szabad rövidítenünk, hiszen Tinschmidt Sándor, aki már akkor is súlyos beteg volt, talán érezte, hogy már nem sok ideje van elmondani, amit el kell mondania. A beszélgetést a következő mondatokkal fejezte be: Midőn 1997. január 1-jén az új év kezdetét jelezve megkondultak a harangok, és feleségemmel minden jót kívánva koccintottunk, és körülöt-
tünk viharos rakétázás kezdődött, átkapcsoltam a Duna-TV-re. Egy énekkar a Himnuszt énekelte, majd pedig egy színész elszavalta a Szózatot. Hirtelen úgy éreztem magam, mintha újból gyermekkoromban lennék: akkor minden szilveszter éjszakáján „Rádió Budapest I.“ hullámhosszán Ódry Árpád, a Nemzeti Színház művésze, szintén a Szózatot szavalta. Elérzékenyültem. Feleségem megértette, miért. Ezt érzem ma életem kettős kötődésének. Nos, köszönöm, hogy meghallgattál. Úgy érzem, ezzel a visszatekintéssel, a kritikus önfeltáró beszámolóval tartoztam mindenkinek, aki engem ismer, mert csak így, életútjaink, sikereink és hibáink ismeretében tudunk egymáshoz közelebb jutni, jobb megértésre találni.
Er lebte bis 1944, seinem 17. Lebensjahr in Ungarn. Wegen seiner deutschen Abstammung musste er aber das Land verlassen und wohnte bis Anfang der 50er Jahre in verschiedenen Städten der DDR. 1952 bis 1956 studierte er in Berlin am Finnisch-Ugrischen Institut der Humboldt-Universität. Nach seinem Staatsexamen wurde er Redakteur bei der Berliner „National-Zeitung“, dem Organ der National-Demokratischen Partei, deren Mitglied er seit 1949 war. Er promovierte 1968 mit einer Dissertation über die Beziehungen zwischen Ungarn und der Bundesrepublik Deutschland in den Jahren 1961 – 1966 am Institut für Internationale Beziehungen in Potsdam. Nachher wurde er wissenschaftlicher Mitarbeiter des Deutschen Instituts für Zeitgeschichte in Berlin und ab 1975 Mitarbeiter der Akademie der Wissenschaften der DDR. Dr. Alexander Tinschmidts Arbeitsgebiet umfasste die Geschichte Ungarns. Mit seinen Artikeln, Vorträgen und Studien trug er in hohem Maße dazu bei, Ungarn und dessen Geschichte den Ostdeutschen nahe zu bringen. Als Anerkennung seiner wissenschaftlichen Tätigkeit wurde er im Jahre 1989 von der ungarischen Regierung mit der Medaille „Pro Cultura Hungariae“ geehrt. Mit Alexander Tinschmidt ist einer der letzten großen ungarischen Gentlemen von uns gegangen, der stets korrekt und zuvorkommend auftrat, dem jede Meinung anhörenswert war und der – gleich welche Bitte man auch immer an ihn herantrug – eigentlich nie nein sagen konnte.
Milyen igaza volt. Úgy érzem, sikerült közel kerülnünk hozzá. Tavalyelőtt óta tiszteletbeli tagja volt a Magyar Egyesületnek. Kiolthatatlan helye lesz emlékeinkben.
Tinschmidt Sándor a Berlini Híradóban: Nagy Imre kormányának külpolitikája 1956-ban Életek – sorsok Ein Stück meiner Heimat Álmok – kérdőjelekkel
3. szám, 1996. december 5. szám, 1997. október 6. szám, 1998. április 9. szám, 1999. december
Az oldal összeállításában közreműködtek: Forinyák Éva, Matthes Ágnes, Hans-Ulrich Moritz
3. oldal
2001. május
Veranstaltungen der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft e.V. Berlin im Mai/Juni 2001 Ungarn-Woche im Rahmen der Europawoche 2001 In diesem Jahr findet zum siebten Mal die Europawoche statt, die seit 1994 bundesweit als gemeinsame Aktion aller deutschen Bundesländer mit Unterstützung der Europäischen Kommission durchgeführt wird. Auch 2001 werden viele unterschiedliche Informationsangebote für die Bürgerinnen und Bürger um das Thema Europa unterbreitet. Da das europäische Einigungswerk in den nächsten Monaten in eine entscheidende Phase tritt, haben Collegium Hungaricum und Deutsch-Ungarische Gesellschaft e.V. Berlin beschlossen, im Rahmen der Europawoche auch 2001 eine Ungarn-Woche mit vielfältigen Veranstaltungen zu organisieren. Vom 4. bis 13. Mai werden Vorträge, Diskussionen und Kulturprogramme mit ungarischem Bezug und hoher Aktualität präsentiert.
Das Programm Veranstaltungen in der Kulturbrauerei, „Alte Feuerwehr“, Schönhauser Allee 36, 10435 Berlin: Freitag, 4. Mai 19.00 Uhr: Begrüßung Prof. Dr. András Masát, Direktor des Collegium Hungaricum und Prof. Dr. István Mustó, Präsident der DeutschUngarischen Gesellschaft e.V. Berlin Eröffnungsrede Gergely Prőhle, Botschafter der Republik Ungarn in Berlin Empfang Konzert: „Jazz – made in Hungary I“
(mit Eintritt) 20.00 Uhr: Konzert: Solo-Klavier Dániel Sz. Szabó, namhafter Jazzpianist in Ungarn, Sieger des Jazz-KlavierWettbewerbs Montreux 21.00: „Covered by frost“ mit Ágnes Lakatos (Sängerin) und ihrer Jazzband (Attila Blahó – Klavier, Tibor Csuhaj Barna – Kontrabass, György Jeszenszky – Percussion) Gast: Mihály Borbély – Sopran-Saxophon Sonnabend, 5. Mai Konzert: „Jazz – made in Hungary II“ (mit Eintritt)
20.00 Uhr: „Vom Solo zum Trio“ Solo – Károly Binder (Klavier) Duo – Károly Binder (Klavier) und Mihály Borbély (Saxophon) Trio – Károly Binder (Klavier), Mihály Borbély (Saxophon) und Tibor Csuhaj Barna (Kontrabass) 21.00 Uhr: „Jam-Session“ mit allen Mitwirkenden und Freiwilligen aus dem Publikum Alle weiteren Veranstaltungen: Collegium Hungaricum, Karl-LiebknechtStraße 9, 10178 Berlin Montag, 7. Mai 19.00 Uhr: Verbraucherschutz und Verbraucherrecht in Ungarn – Probleme der Anpassung an das EURecht. Vortrag und Diskussion mit Prof. Dr. Sándor Vida, TU Budapest Dienstag, 8. Mai 19.00 Uhr: Die ungarische HonvédArmee in der NATO – Umstrukturierung nach dem Systemwechsel und die laufende Wehrreform bis 2010. Vortrag und Diskussion mit Géza Koronczai, Verteidigungsattaché der Botschaft der Republik Ungarn Mittwoch, 9. Mai 19.00 Uhr: Dezső Keresztury, ein ungarischer Europäer in Berlin. Eva-Maria Kallen stellt den Essay-Band von Dezső Keresztury vor. Mit Vortrag und musikalischer Begleitung Donnerstag, 10. Mai Kultur und Wirtschaft, Erweiterung und Annäherung. Zwei Vorträge mit Diskussion 18.00 Uhr: Vermittlung der ungarischen Kultur in Europa. Mit Orsolya Kőrősi, stellvertretende Staatssekretärin im Ministerium für Nationales Kulturerbe, Budapest 19.00 Uhr: Ziele und Aufgaben des Landes Berlin bei der Osterweiterung. Diskussion mit dem Osteuropabeauftragten des Regierenden Bürgermeisters von Berlin, Elmar Pieroth Freitag, 11. Mai 20.00 Uhr: Gastspiel des Deutschen Theaters Budapest: „Gedanken beim Überfahrenwerden“. Kleine moralische Anatomie nach Erich Kästner Sonnabend, 12. Mai Ungarische Volkstanzgruppe „Suttyomban“
16.30 Uhr: Kindertanz 19.00 Uhr: Konzert 20.00 Uhr: Gemeinsamer Tanz (Tanzhaus)
Weiter im Collegium Hungaricum „Wallenberg in Budapest“ Zweitägige Internationale Wallenberg-Konferenz, begleitet von einer Ausstellung mit dem Titel „Mensch in der Unmenschlichkeit“ Montag, 14. Mai 11.00 Uhr: Pressekonferenz 18.00 Uhr: Ausstellungseröffnung 18.30 Uhr: Internationale Konferenz: Wallenberg in Budapest (Teil 1) Von seiner Ankunft bis zur Gefangenschaft, anschließend: Spielfilm über das Leben von R. Wallenberg Dienstag, 15. Mai 18.30 Uhr: Internationale Konferenz: Wallenberg in Budapest (Teil 2) Das Rätsel und die Erinnerungen, anschließend: Videofilme/Dokumente über R. Wallenberg
Programme außerhalb Donnerstag, 17. Mai 17.00 Uhr: Die parlamentarische Demokratie Ungarns: Aufgaben und Ergebnisse der Tätigkeit der DeutschUngarischen Parlamentariergruppe im Deutschen Bundestag in Zusammenarbeit mit Ungarn. Vortrag von Reinhard Freiherr von Schorlemer, Vorsitzender der Deutsch-Ungarischen Parlamentariergruppe Mittwoch, 13. Juni 19.00 Uhr: Erfahrungen eines deutschen Zivildienstleistenden in Ungarn während des einjährigen freiwilligen sozialen Dienstes für Europa – Ein Lichtbildervortrag mit Moritz Ackermann Donnerstag, 28. Juni 19.00 Uhr: EU-Osterweiterung – Gelingt der historische Schritt während der belgischen EU-Ratspräsidentschaft? Mit Willem van de Voorde, belgischer Gesandter Veranstaltungsort: EAP Europäische Wirtschaftshochschule Heubnerweg, 14059 Berlin
2001. május
4. oldal
A KRESZ módosításáról A magyarországi közúti közlekedés szabályairól szóló, 1975-ben elfogadott rendelet (R.) egyes rendelkezéseinek felülvizsgálata után néhány szabályozást módosított az illetékes miniszter, figyelembe véve pl. a közúthálózat korszerűsítése, a csomópontok átépítése kapcsán kialakuló új forgalomtechnikai megoldásokat, az egyes tájékoztatásra szolgáló jelzések esetében kialakult európai gyakorlatot, továbbá a közúti közlekedési baleseti statisztika által mutatott – az elmúlt években folyamatosan javuló –, az EU tagállamok jellemző adataihoz viszonyítottan még meglévő kedvezőtlen tendenciákat. A módosított szabályok közül jó néhány a külföldről személygépkocsival hazalátogatókat, meg persze a kerékpárral és gyalog közlekedőket is érinti, ezért még az életbe lépésük (2001. május 1., ill. 2002. január 1.) előtt tájékoztatjuk róluk a T. Olvasót. 1. Kerékpáros és gyalogos közlekedés – az elsőbbségi helyzet egyértelmű megítélését segíti az elsőbbségadást szabályozó jelzőtáblák (elsőbbségadás kötelező; állj, elsőbbségadás kötelező) esetében új tartalmú kiegészítő jelzőtábla, amely az elsőbbséggel rendelkező forgalmi irány kijelölése mellett a párhuzamos kerékpárút elsőbbségére is felhívja a figyelmet, – az egyirányú forgalmú úton, a forgalmi iránnyal szemben kerékpársávot lehet kijelölni, amire kiegészítő jelzés hívja fel a figyelmet, – kerékpárosok és az autóbuszok részére külön kötelező haladási irány jelzőtáblát vezetnek be a forgalmi szabályozás megkönnyítése érdekében, – az elsősorban a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedésére kijelölt területek megjelölésére új jelzőtáblákat (gyalogos övezet, gyalogos és kerékpáros övezet) vezetnek be, – kiegészítik a kerékpárosok részére kijelölt várakozóhelyek megjelölésére vonatkozó jelzőtáblákat, – a kerékpárosok által átjárható zsák-
utcákat jelzőtáblával jelölik meg, – a kerékpárosok úttesten, kerékpársávon történő közlekedéséhez kapcsolódó, elsősorban az útkereszteződésekben megjelenő szabályozásokat pontosítják, illetőleg kiegészítik. A bevezetni javasolt új kerékpározási szabályok a közlekedésben résztvevők számára több esetben az eddig megszokott járművezetési magatartás módosítását teszik szükségessé. Ebből eredően e szabályok csak 2002. január 1-jén lépnek hatályba. 2. Lehetővé válik gépkocsik esetében nappali menetjelző lámpák felszerelése. E lámpa nappal és jó látási viszonyok között a gépkocsi kivilágítására szolgál, így a tompított fényszóróval történő nappali kivilágítás kötelezettségére vonatkozó szabályozás (R. 44. §) a nappali menetjelző lámpa alkalmazásának lehetőségével kibővül. 3. A személygépkocsi hátsó ülésén utazók biztonságának javítása érdekében a biztonsági övek használata lakott területen és lakott területen kívül is kötelező. Az EU-gyakorlatnak megfelelően ezenkívül 2002. január 1-től kötelező a biztonsági gyermekülés használata is. A személytaxiban, illetőleg a mentő gépkocsiban történő gyermekszállítás esetén az európai szabályozás felmentés alkalmazására ad lehetőséget a gyermekek biztonsági gyermekülésben történő kötelező elhelyezése alól. 4. A mozgáskorlátozottakat szállító, megfelelően megjelölt gépjárművek a jelzőtábla által jelzett várakozási tilalmak hatálya alól felmentést kapnak. Az e jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő táblából következő – a gépjármű elszállítását lehetővé tevő – szabályozás újabban a mozgáskorlátozottak esetében felmentést biztosít. 5. Autópályán és autóúton a megengedett sebességhatárok: 130 km/óra, illetőleg 110 km/óra. Ha a körülmények erre lehetőséget adnak, akkor ezt a megemelt sebességet a 2500 kg össztömeget meg nem haladó valamennyi gépkocsi és motorkerékpár is kihasz-
§§
nálhatja. Természetesen továbbra is lehetőség nyílik adott szakaszokon a megengedett sebesség jelzőtáblával történő korlátozására. Autópályának vagy autóútnak nem minősülő egyéb közutakon az új sebességhatár 90 km/óra. A különleges biztonsági előírásoknak megfelelő hazai és külföldi autóbuszok esetében – a magyar autópályákon – a legfeljebb 100 km/óra sebességű közlekedés lesz érvényben 2002. január 1-től. A lakott területen közlekedő gépjárművekre vonatkozó 50 km/óra megengedett legnagyobb sebességhatár jelzőtáblával legfeljebb 80 km/óra sebességre növelhető. Ez mostantól a 3500 kg össztömeget meg nem haladó valamennyi gépjárműre (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) vonatkozik. 6. A taxiállomásokon egyidőben várakozó személytaxik számát a taxiállomást jelző jelzőtábla alatt kiegészítő tábla korlátozhatja. A települési önkormányzatok által létrehozott és működtetett, általában várakozási időhöz és díjfizetéshez kötött várakozóhelyek szabálytalan igénybevétele esetén az útkezelők a gépjárművek rögzítésére kerékbilincset alkalmaznak. E berendezések felszerelési lehetőségére kiegészítő tábla figyelmeztet. 7. A nemzetközi forgalomban fuvarozást végző járművezetők vezetési idejét tanúsító menetíró készülékek (tachográfok) megfelelő ellenőrzését is biztosítja az új szabályozás. 8. A hóval befedett útszakaszon a hólánc használatát a Bécsi Jelzési Egyezményben is szereplő jelzőtábla kihelyezésével valamennyi gépjármű számára kötelezővé teszik. E rendelkezés az üzembentartók számára a hólánc megvásárlásának kötelezettségét nem jelenti. Az ország jelentős területét érintő havazás esetén szükségessé válhat, hogy a nemzetközi forgalomban közlekedő járművek határbelépése hólánccal való rendelkezéshez legyen kötve, továbbá a belépés időleges korlátozása. Részletesebb magyarázat, de nem a rendelet szövege olvasható a www.b-m.hu/rendor/kreszmod.htm cím alatt, ahonnan mi is merítettük információinkat.
5. oldal
2001. május
Kedves Tagtársunk, tisztelt Olvasónk! Köszöntjük abból a kettős alkalomból, hogy a Berlini Híradó immár 12. számát adhatjuk a kezébe, és hogy a rendszeresen lapunk olvasása elé tárt rovatát a szokásostól ezúttal eltérő helyen – az 5. oldalon – is megtalálta. Az eltérés oka fájdalmas: Április elején eltávozott körünkből Tinschmidt Sándor, a jeles történész, aki egyesületünk tiszteletbeli tagja is volt. A Deutsch-Ungarische Gesellschaft nagy tiszteletnek örvendő történelemszakértője előtt e társaság élő – jövőbe mutató és visszapillantó – programjával róttuk le tiszteletünket. Előző számunkban e sorokban azon meditáltunk, milyen jó, ha a lap kiadása elhúzódik, mert akkor az aktuálisnál aktuálisabb cikkek és hírek is kaphatnak még helyet. Igenám, de ezúttal nem elhúzódik a lap elkészítése, hanem ellenkezőleg: előbb kell végeznünk, mert hirtelen két szerkesztőt is a munka szólította el egyik legkedvesebb szabadidőtöltésük – az újságírás – mellől. De a tapasztalat ugyanaz: még utolsó pillanatban is többen küldtek érdekes és friss írásokat azzal, hogy ha lehet, most tegyük be a lapba. És ha hozzávesszük azt, hogy e szám kísérleti is egyben, mert máshol nyomtatjuk, mint eddig, jelentősen csökkentvén a nyomdai átfutás idejét, akkor még frissebb a lap, amikor az Olvasó kezébe kerül. Kérjük is a tisztelt Nagyérdeműt, közölje a szerkesztőséggel véleményét e szám külleméről: Tetszike, vagy az eddig megszokott formához térjünk vissza, amelynek az elkészítéséhez a magyarországi „kitérő” miatt majdnem két héttel több idő kellett. Az általános visszhangtól tesszük majd függővé a lap technikai előállítását a jövőben. A 12. szám címoldalával nem volt szerencsénk. Prőhle Gergely, a janu-
árban az Egyesületnél járt berlini magyar nagykövet (lásd a 12. oldalon), akit oda cikkírónak felkértünk, sűrű elfoglaltságai, egyéb programjai miatt nem készült el soraival. Igaz, így örömmel várhatjuk a nagykövet írását valamelyik következő számunkba, de azért a címlapot csak át kellett szerkeszteni. Alig állt össze az új 1. oldal, megint változtatni kellett rajta, mert utolért a hír, hogy a júniusra tervezett matyó est elmarad. Pedig szép beharangozót kanyarítottunk neki. A 18.-
19. oldalon található az ezzel kapcsolatos írásunk, amelyhez itt két dolgot szeretnénk hozzáfűzni: A balsiker ellenére is köszönjük azok segítségét, akik magukénak érezték a tervezett estet, mint pl. a Magyar Ház munkatársai vagy az egyesület néhány lelkes tagja, akik nem tehetnek a történtekről. Ugyanakkor tanulságként azt mindenképpen levonhatjuk az esetből, hogy ez a kis és anyagiakban szűkölködő egyesület jobban teszi, ha a jövőben csak olyan vállakozásoknak gyürkőzik neki, amelyeket önerőből meg tud szervezni és finanszírozni, vagy legalábbis eleve biztos lábon áll az anyagi háttér. Csak így valósíthatjuk meg biztosan terveinket úgy, ahogyan megálmodtuk őket, azaz úgy, hogy a belefektetett energia meg is térüljön. Az Olvasó ebben a számban hiába keresi Fischerné Kovács Aranka „Beszél-
Lapunk legközelebbi száma előreláthatólag 2001 októberében jelenik meg.
Lapunk segítségével az Ön üzenete rengeteg emberhez, számos helyre jut el. N em gondol ja, hogy gondolja, megéri, ha a Ber lini Berlini Hír adóban hir de t? Híradóban hirde det? Részletesebb információ a szerkesztőségnél! jünk szépen” c. sorozatának újabb részét. A szerző családi okokból eredő elfoglaltságai miatt nem tudta megírni sorait, de megígérjük: folytatjuk a sorozatot, mihelyt az 5. rész megérkezett a laphoz. Végül hadd hívjuk fel az Olvasó figyelmét Frick Imre tagtársunk újabb alkotásaira, amelyekből az évszakhoz illő virágcsokrokat helyeztünk el lapunk különböző oldalain, kellemes tavaszt kívánva. – Imre egyébként megígérte, hogy a Grimnitzsee mellett (lásd a 13. oldalon) a kirándulók szeme előtt megfest egy képet. Lehet, hogy ez majd egy jó kis társaságban együtt eltöltött hangulatos hétvégéről szól?
Ezzel a szép virágkosárral köszöntjük (jel-)képesen lapunk hasábjain Rademacher Irén pénztárost, aki e tisztséget immár kereken tíz éve tölti be, és ezzel a Magyar Egyesület vezetőségének leghosszabb ideje hivatalban lévő tagja. A jövőben is számítunk értékes munkádra, Irénke, amivel a kevés pénzzel való okos és célravezető gazdálkodás művészetét – vagy írjuk azt, hogy szélmalomharcát? – gyakorolod. A kép Frick Imre munkája
2001. május
Lutz Lorenz
6. oldal
Berliner Nachrichten
Ungarn auf der ITB in Berlin In diesem Jahr kam Ungarn – seit längerem im Fachbeirat der Internationalen Tourismus Börse vertreten – die Ehre zu, die offizielle Eröffnungsfeier der Messe zu gestalten. Das Ungarische Staatliche Volksensemble unter Ferenc Sebő führte den „Palotás“ auf, und Borbála Keszei intonierte die Eröffnungsarie der Sylvia aus der „Csárdásfürstin“. Schließlich leitete der legendäre Ungarische Tanz Nr. 5 von Johannes Brahms, dargeboten vom Danubia Jugendsinfonieorchester unter Domonkos Héja, das Eröffnungsprogramm ein. Am Ende der Zeremonie nochmals Musik und Tanz aus Ungarn: Béla Bartóks „Weinlesefest-Tänze“, „Bilder aus Ungarn“ und „Mädchenreigen“, gefolgt von Franz Liszts 2. Ungarischen Rhapsodie, seinem „Teufelstanz“ und einem Maultrommel-Rhythmusspiel vor dem großen Finale.
Ungarn-Tourismus öffnet sich neuen Ideen Im Gegensatz zu dieser rein klassischen Eröffnung präsentierte sich die Tourismuswirtschaft Ungarns moderner denn je. Der neu gestaltete Nationalstand führte weg vom „hartungarischen“ Csárda- und Paprikaimage in eine moderne Tourismusregion. Attila Horváth, Direktor des Ungarischen Tourismusamtes in Berlin, verwies im Gespräch auf die umfangreichen touristischen Dienstleistungen Ungarns, in deren Mittelpunkt die Kultur des Landes, seine Schätze und die Ausrichtung auf gesunden Aktivurlaub stünden. Ungarn sei ein „Land der tausend Quellen“, so Horváth, von denen allerdings erst wenige Hundert genutzt würden. In der Neuausrichtung auf gesundheitsorientierte Urlaubstage in Verbindung mit den kulturgeschichtlichen Reichtümern Ungarns sieht Horváth die Chance seiner Branche insbesondere bei jungen Ungarnreisenden: Sie würden das Land zwar als Wirtschafts- und Finanzzentrum des Ostens anerkennen, seine touristischen Vorzüge aber gerade erst entdecken. Werbemittel und Touristeninforma-
tionen seien dahingehend überarbeitet und in neuem Stil auf der Messe präsentiert worden. (www.ungarn-tourismus.de)
Weiterhin auch traditionsbewußt Natürlich werde man auch den Besucher nicht missen wollen, der das liebgewordene alte Urlaubsimage Ungarns ganz bewusst suche, so noch einmal Attila Horváth. In der Verbindung beider Ausrichtungen läge die Zukunft. Neue Angebote, wie etwa Direktflüge der Augsburg Airways zwischen Berlin und dem BalatonAirport von April bis Oktober in Ergänzung bestehender Verbindungen der OLT aus Leipzig oder der KurCharterflüge der EuroMed ab Berlin nach Sármellék, würden gerade den traditionsbewussten Ungarn-Urlauber ansprechen. Für den geschichtsorientierten Besucher seien Highlights wie das Königliche Schloss in Gödöllő nach wie vor beliebte Ziele. Jährlich besuchen 220.000 Besucher das nach Versailles zweitgrößte Barockschloß der Welt, das bis 2003 über einen eigenen Hotelkomplex verfügen wird. Drei Millionen der insgesamt 31 Millionen ausländischen Besucher kommen aus Deutschland. Damit ist die Bundesrepublik, traditionell gefolgt von Österreich, nach wie vor wichtigster Tourismuspartner Ungarns. Der deutsche Tourist erbringt bei durchschnittlich fünf Aufenthaltstagen 43 Prozent der Gesamteinnahmen. Spezielle Angebote, etwa die neu aufgelegte Kooperation mit dem ADAC, machen Ungarn auch für deutsche Reisende und ihr „liebstes Kind“, das Auto, immer attraktiver. Nach einem Rückgang der Urlauberzahlen 1999 um 14 Prozent, bedingt durch die Kosovo-Krise, hat sich die Zahl der Besuche im letzten Jahr wieder um acht Prozent erhöht. Die Deviseneinnahmen Ungarns aus der Tourismuswirtschaft vervierfachten sich seit 1990 und gleichen inzwischen mit über zehn Prozent des Bruttoinlandsprodukts das Defizit der übrigen Außenhandelsbilanz vollständig aus.
Ungarn auf der Grünen Woche
Weg von der Csárda? Die ungarische Landwirtschaft steht mit der Aufnahme des Landes in die Europäische Union vor gewichtigen Entscheidungen. Weg von der Csárda-Romantik – und zugleich Umsetzung des Programms „TraditionenGeschmäcker-Regionen“ der Agrarmarketinggesellschaft AMC. Auf der Internationalen Grünen Woche in Berlin versuchte die ungarische Präsentation beides zu offerieren.
Ungarns Nischen am Markt Ungarn war mit insgesamt 22 Unternehmen direkt auf der Messe vertreten, mit weiteren 13 über Handelsvertretungen präsent. Insgesamt 150 Produkte wurden angeboten, wobei Biolebensmittel einen Schwerpunkt der Landespräsentation bildeten. Auch Weinliebhaber kamen am ungarischen Nationalstand auf ihre Kosten. Nur war leider billiger Rotwein der Renner, ganz wie im kürzlich im deutschen Fernsehen ausgestrahlten Werbespot einer europäischen Handelskette offeriert, der lediglich das althergebrachte Puszta-Image anspricht. Die ungarische Geschäftsfrau Mária Molnár von VEGA Delicatesse aus Kiskunmajsa, deren Firma seit längerem in Brüssel präsent ist und ihren Umsatz um gut 50 Prozent steigern konnte, konstatierte, dass eine Abkehr von „Paprika und Salami“ notwendig sei, um ungarische Agrarprodukte am europäischen Markt zu halten. Man wolle weg vom Image der Csárda und baue auf langfristige qualitative Kontakte in breiter Vielfalt ungarischer Produkte. Auf der Grünen Woche machte Frau Molnár leider die Erfahrung, dass nur wenige Kenner hochwertige Qualität kaufen würden. Fehlende Information des Endverbrauchers und mangelhaftes Marketing seien die Ursachen dafür.
*
7. oldal
2001. május
Élmények – hírek – események Március Vártam idusát. Nem nyomdahiba, tán megfejthető a szó. Nos, mielőtt 15éről (a lényegről) írnék, lejegyzem hó eleji magánörömömet…
És Pestről Berlinbe repült barátom, 40. születésnapomat ünnepelni – utólag. Malévval jött, mégsem késett. Furcsán startolt a március. Cimborám kofferjában Unicum, célzatos ajándékkönyv a szecesszió korából (Hans Wegener: Wir jungen Männer – Das sexuelle Problem des gebildeten jungen Mannes vor der Ehe – Reinheit, Kraft und Frauenliebe). Kaptam egy Élet és Irodalmat is. A március 2-iki szám Ex Libris rovatában Borbély Szilárd méltatta szóra első kötetemet, a
Bald ungarische Küche in Berlin? Das vielbesuchte Messerestaurant „Heiliger Stephan“ verband eine herzliche Csárda-Atmosphäre mit der Professionalität moderner, ökologischer und europäischer Gastronomie. Betreiber György Vécsy plant ein großes Restaurant in Berlin, das dem deutschen Konsumenten die Leistungsfähigkeit der ungarischen Landwirtschaft adäquat präsentiert. Ein Standort ist noch nicht gefunden, man überlege eine Kontaktaufnahme zur ungarischen Botschaft für eine Präsenz im neuen Haus am Brandenburger Tor oder zum geplanten Collegium Hungaricum. Viele Gäste des „Heiligen Stephan“ würden sich noch gut an das vor Jahren geschlossene „Haus Budapest“ in der Frankfurter Allee erinnern und es sehr vermissen, berichtete Vécsy. Derzeit gibt es kaum ein nennenswertes und erst recht kein original ungarisches Restaurant in der deutschen Hauptstadt. Nun soll ein Platz im Herzen der Stadt gefunden werden, um so auch über prominente Besucher oder Gäste aus dem nahen Regierungsviertel einen Imagegewinn für Ungarn zu erreichen. Weitere Berichte unter www.ungarn-in-berlin.de
Berlin magyar szemmel-t. Jaj, de jó! Már bemelegítésként papírra veti: „Mintha nem is a magyar valóság volna a legkülönfélébb alkotások ösztönzője, hanem a német.“ Lehet. Ő tudja. Továbbá: „… a könyv szándékait fürkészve azt gondolhatjuk, hogy sokkal inkább a berlini magyar kolónia számára íródott ez a könyvecske, mint a távolról érkező magyaroknak. A szerző lelkesedése az emigránsé, aki otthonra és egy másik életre lelt egy idegen városban.“ Levélben köszöntem meg B. Sz.-nek az építő kritikát.
Kokárda Ünnep. Himnusz, Szózat, két szimpatikus kitüntetett. Prőhle nagykövet úr frappáns, szellemes stílusban szól az egybegyűltekhez. A zene is szép, a büfé is kellemes, csak azt a Kossuth-díjas költőelvtársat tudnám feledni. A Petőfitől a gumibotozós Kádár-korszakig átívelő beszédét jobb lett volna, ha anno a Marxista-Leninista Esti Egyetemen mondja el Nagy Gáspár, ahová a (Ki kicsoda 2000) lexikon szerint 1968-71 között járt. Később a rendőrállamban „elnyomottként“ 85-ig az Írószövetség titkára volt, szóval testközelből ismerte meg a kommunista terrort. Röhej. Nem szégyen a múlt, ezért felesleges szürkévé hamisítani külföldön.
Globalizáció Négy nappal március idusa után az Európai Akadémia grünewaldi központjában a Német-Magyar Társaság (DUG) szervezésében dr. Mustó István tartott érdekfeszítő előadást Die Nation in der Globalisierung – Chancen und Gefahren am Beispiel Ungarns címmel. A késő estébe nyúló, telt házas program emberi hangulata elfeledtette a falakon kívüli tavaszi hóvihart.
Haza Szubjektíven kezdett naptárlapozásomat ily módon is fejezem be. Apám, dr. Mogyorósi Ferenc 71 éves lett március 27-én. Vonatra ültem: Fuldában, Bécsben átszálltam. Megérkeztem – haza!
Mogyorósi Géza
Konrád György kitüntetése Májusban magas német elismerést vehet át Konrád György. „A látogató“, „A cinkos“, „A városalapító“ és még sok más kiváló könyv szerzője Aachen városának 2001-es Nemzetközi Károly-díját írói, kultúrpolitikusi munkásságáért kapja. Az „Internationaler Karlspreis zu Aachen“ kitüntetésben tavalyelőtt Tony Blair brit kormányfő, 2000-ben pedig Bill Clinton akkori amerikai elnök részesült. A tavasszal 68. születésnapját ünneplő Konrád íróként és szociológusként egyaránt népszerű az NSZK-ban. A Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia – első külföldi! – elnökeként Konrád fő feladatának tekinti a keletnyugati intellektuális bizalmatlanság lebontását, az egységes Európa eszméjének erősítését. A magyar alkotó 2001. május 24-én az aacheni városháza koronázási termében veheti át az ötezer márkás pénzjutalommal járó, Nagy Károlyról elnevezett emlékérmet.
Új főkonzul Berlinben Tavaly ősszel érkezett régi-új állomáshelyére Dr. Kiss Imre, a Magyar Köztársaság berlini főkonzulja. Az elmúlt hónapokban volt ugyan többször is alkalom találkozni, beszélni vele, de hivatalosan még nem köszöntöttük lapunkban. Ezt ezennel pótolni szeretnénk, sok sikert kívánva felelősségteljes munkájához. Egyben örülünk annak, hogy a főkonzul úr megígérte: októberben ellátogat a Magyar Egyesülethez, és várjuk a találkozóra.
2001. május
8. oldal
Zsebényi József:
2. rész
Internet saját képre DF emlékére, akitől ezt tanulni kezdtem A Microsoft Word 7-es verziójától (Office 97, Word 97), esetleg a Star Office-ban – és bocsáttassék meg, ha a többi kimaradt: a Word mind a hagyományos, mind a web-es dokumentumot tudja kezelni – ez a kapcsolat automatikusan létrehozható. Beírjuk a tárgyszóként szereplő fogalmat, amely lehet akár egy egész mondat, sőt bekezdés is, majd a Word-ben a Beszúrás | Hiperhivatkozás utasítás nyomán megjelenő ablakban a felső beviteli mezőbe beírjuk a cél helyét. A megjelölt szó kék színű és aláhúzott lesz, ez mutatja, hogy valami ott még el van rejtve. Az eredmény: a kékkel megjelölt szón, szavakon kattintva a cél mezőben megjelölt helyen kötünk ki. (Ez egy dokumentumon belül is így van, de ott előbb el kell helyeznünk a könyvjelzőt, és csak erre kell hivatkozni, de most nem ennek ismertetése a feladatunk.) A gyakorlatban ez úgy fest, hogy felírjuk tárgyszavainkat, mindegyiket ellátjuk a megfelelő hivatkozással, utána a Fájl | Mentés HTML formátumban – és azután minden a meghatározott rend szerint működik. Fehér alapon kék hivatkozás, a hivatkozásba be nem vont szövegrészek feketén, ha nem fér el az oldalon, akkor a görgető sáv segítségével léphetünk lejjebb. Működik, de nem szép, sőt, nem gazdaságos: a jobb oldal szembántóan üres. Ugyanez szebben Egy oldalon – általában – rövidebb felsorolást legegyszerűbban úgy tudunk rendezetten elhelyezni, ha táb-
lázatban helyezzük el az információkat. A teendők: Word-ben: l nyissunk új oldalt (Fájl | Új); l a Táblázat | Táblázat beszúrása utasítás nyomán megjelenő ablakban 3 oszlopot és 12 sort jelöljünk be, és fogadjuk el. (A Nézet | Eszköztárak | Táblázatok és szegélyek eszköztárat megnyitva cizellálhatjuk táblázatunkat: beállíthatjuk a keret vastagságát, színét, a cellák kitöltését, sőt a beírt – beírandó – szöveg megjelenését is beállíthatjuk a Formátum | Betűtípus | Félkövér, ill. a Szín megadásával.) Az elkészült táblázat 36 cím befogadására alkalmas, elsőre ez nagyon sok, de alkalmas arra is, hogy olyan oldalakat tároljunk, amelyekről még nem tudjuk biztosan, hogy valóban meg kell-e őrizni. De ha gyarapodnak a rögzíteni kívánt oldalak, tovább folytathatjuk a bontást. Létrehozott oldalunkat mentsük el sablonként a Fájl | Mentés másként… paranccsal úgy, hogy a sablon-fájl formátumot választjuk (nnn.dot). A Fájl | Új utasítást kiadva a sablonok közül választhatjuk az imént kialakított fomát. Az első cellába írjuk be pl.: Berlin. Ebben a témakörben számos kapcsolat feltételezhető: készítsünk további oldalt hozzá. Előbb mentsük el mint fő oldalt index néven (a szokványos web-oldalak kezdőlapját szokták így nevezni), majd konvertáljuk web-es – html – formátumra (Fájl | Mentés HTML formában), majd újra kiadva a Fájl | Új utasítást, s a megfelelő sablont választva állítsuk össze a kapcsolódó oldalt. Az első cellába írjuk be pl. a Magyar Egyesület kifejezést. Két kattintással jelöljük ki, majd adjuk ki a Beszúrás | Hiperhivatkozás utasítást. A háttérben futó web-böngészőben – mindegy, hogy Explorer, vagy Navigator – keressük meg a kívánt helyet. A Cím sorban a http://ungarnin-berlin.de/ szöveget láthatjuk. Erre a sorra egyet kattintva kijelölésre kerül a szöveg. A Szerkesztés | Máso-
lás paranccsal, vagy egyszerűen a megszokott Strg+c billentyűkombinációval kimásoljuk a szöveget. Az Alt+Tab billentyűkkel lépjünk vissza a Word-be, és másoljuk a Hiperhivatkozás beszúrása ablak felső sorába a Strg+v billentyűkombinációval az előző lépésben kimásolt szöveget. A Magyar Egyesület szó „elkékül”, s a továbbiakban a szóra kattintva a megjelölt helyhez juthatunk. Ha nem címet, hanem újabb gyűjtő oldalt kívánunk csatolni a cellához, akkor előbb ismét az új oldalt kell elkészíteni. Ez legyen pl. index01, amit mentés után a Fájl | Mentés HTML formában parancsot kiadva alakítunk át web-es formátumra. Ezután visszalépve a fő oldalra írjuk be a cellába a tárgyszót, amelyről azonosítani fogjuk, pl. magyar vendéglátás, jelöljük ki, és a Beszúrás | Hiperhivatkozás ablak felső sorába írjuk be: index01.html. Az index fájl lapján a kék színű szóra kattintva a részletező oldalra jutunk el. Ezen a fentieknek megfelelően tudjuk az egyes idegenforgalmi web-oldalak címét bejegyezni. Mindez tehát a Word-ben kiválóan funkcionál, de nekünk arra van szükségünk, hogy a Navigatorban, vagy az Explorerben működjék. Indítsuk el megszokott böngészőnket, majd minimalizáljuk a jobb felső sarkában lévő kis csíkra kattintva. Most indítsuk el a fájlkezelőt, keressük meg az index.html nevű fájlt, fogjuk meg az egérrel, húzzuk a képernyő alján látható, háttérben futó web-es program jelére, várjuk meg, míg aktivizálódik a program (betölti a képernyőt), és akkor engedjük el a fájlt. A képernyőn megjelenik az index-oldal, s ha olyan bejegyzésre kattintunk, amely web-címet tartalmaz, akkor oda jutunk, ha további indexoldalra mutat, akkor az jelenik meg. Ha elfogadja a megoldást, be lehet állítani, hogy a böngésző mindig ezzel az index-oldallal induljon: a Netscape Navigatorban a Bearbeiten | Einstellungen | Startseite lapon az Aktuelle Seite;
*
9. oldal
2001. május
a Microsoft Explorerben az Ansicht | Einstellungen | Navigation lapon az Aktuelle gombra kattintva tudjuk kezdőlapnak felvenni. Amennyiben nem változtatjuk az index.html fájl tárolási helyét, akkor a fájlon végzett minden módosítás – a Frissítés szimbólumát megnyomva – azonnal látható és aktív lesz a képernyőn. Hogy miként tudjuk megváltoztatni a keret vastagságát, színét, a betűk színét, netán elérni azt, hogy ne kék legyen a szöveg, arra a következő számban visszatérünk. Szó lesz arról is, hogy a családi fotóalbumot miként vihetjük fel ilyen web-es felületre. A fentebb felsorolt és ajánlott magyar web-oldalakat a leírt módon elkészítve megtalálja a Magyar Egyesület honlapján a Magyar web-oldalak név alatt. (Ha már idáig elkínlódott velem, egy trükköt még elárulok. Ha mentesülni akar az index-oldal létrehozásának fáradalmaitól, akkor a web-böngészőben – természetesen az indexoldalon állva – a Mentés parancsot kiadva, ha azonosítható helyre menti, akkor a Word-ben szerkesztheti tovább a saját igényeinek megfelelően.) Végül következzék néhány olyan megoldás, amely a leginkább elterjedt böngészők kezelését, testre szabását szolgálja. Böngészés gombnyomásra Ha gyakran keresünk fel egy bizonyos web-helyet, a Navigatorban tegyük be azt a Personal Toolbar névre
hallgató eszközsávba (ha nem látnánk a Personal Toolbart a képernyőn, adjuk ki a View Show | Personal Toolbar menüparancsot). Ehhez kattintsunk rá a Locations eszköztárban levő Bookmarks gombra, és válasszuk az Edit Bookmarks lehetőséget. A megjelenő tartalomjegyzékfáról vagy vontassuk át a kívánt web-helyet a Personal Toolbar mappába, vagy kattintsunk rá a jobb egérkapcsolóval a Personal Toolbar mappára, a gyorsmenüben válasszuk a New Bookmark tételt, a beugró párbeszédablakban adjuk meg a webhely nevét, címét és leírását, majd kattintsunk rá az OK gombra. Az Internet Explorerben is elhelyezhetünk web-helyeket a Hivatkozások (Links) eszközsávban. Menjünk a web-helyre, és a címmezőben levő kis ikont vontassuk át az eszközsávra; ha egy élőkapocshoz tartozó helyet akarunk felvenni, egyszerűen húzzuk rá az élőkapcsot az eszközsávra. Könyvjelző átnevezése Sokszor előfordul, hogy amikor egy nekünk tetsző web-helyhez készítünk könyvjelzőt, annak vagy túlságosan hosszú lesz a neve, vagy nem utal egyértelműen az adott web-helyre. A Navigator-ben a Bookmarks gombra kattintva válasszuk az Edit Bookmarks lehetőséget. A megjelenő tartalomjegyzék-struktúrában a jobb egérgombbal jelöljük ki az átnevezni kívánt könyvjelzőt, adjuk ki a Bookmark Properties parancsot, a Name
mezőbe gépeljük be az új nevet, majd üssünk Enter-t. Az Internet Explorerben válasszuk a Kedvencek | Kedvencek rendezése (Favorites | Organize Favorites) utasításokat, a megjelenő párbeszédablakban kattintsunk rá a jobb egérgombbal az átnevezni kívánt könyvjelzőre, adjuk ki az Átnevezés (Rename) parancsot, írjuk be az új nevet, üssük le az Enter-t, majd zárjuk be az ablakot. Könyvjelzők átrendezése Ha a kedvenc helyeinket tartalmazó könyvjelző-lista túl hosszúra nőne, hozzunk létre almappákat, és ezekbe csoportosítsuk át a könyvjelzők meghatározott részét. A Navigator-ben adjuk ki a Bookmarks | Edit Bookmarks parancsokat, jelöljük ki azt a mappát, amelyben új almappát szeretnénk elhelyezni, és válasszuk a File | New Folder menüparancsot. Gépeljük be az almappa nevét, majd üssük le az Enter-t. A könyvjelzőket és az almappákat ezután vidd és dobd módszerrel rendezhetjük át. Az Internet Explorerben válasszuk a Kedvencek | Kedvencek rendezése (Favorites | Organize Favorites) parancsot, menjünk abba a mappába, amelyben új almappát szeretnénk, kattintsunk egyet a jobb egérgombbal, kattintsunk rá az Új mappa létrehozása (Create New Folder) ikonra, majd a fent leírt módon adjunk nevet a mappának. Az átrendezés itt szintén vidd és dobd módszerrel végezhető el.
A Magyar Egyesület honlapján, a www.ungarn-in-berlin.de címen sok érdekes dolgot tudhat meg a böngésző. Ilyen pl. a fenti cikk szerzője által szerkesztett Hasznos weboldalak c. link is, ahonnan többek között szinte minden olyan magyar oldal elérhető, amely egy külföldön élő magyar vagy magyarbarát érdeklődő számára fontos lehet.
2001. május
10. oldal
MultiKulti sendet nicht Ungarisch
Hörfunk ohne uns Der Direktor des Hauses Ungarn erhielt vor einiger Zeit vom Sender Freies Berlin Antwort auf seine Anregung, in Berlin im öffentlich-rechtlichen Hörfunk anstelle der auf der Deutschen Welle eingestellten Sendungen ein ungarisch-sprachiges Programm einzurichten. (Hintergrund siehe Berlini Híradó Nr. 10.) Auszüge aus dem Schreiben: (…) Ich kann Ihr Anliegen sehr gut verstehen, das Sie, wie viele andere in Berlin lebende Ausländer, an mich herantragen: eine eigene muttersprachliche Sendung in unserem Programm eingerichtet zu bekommen. Wir können diesem Wunsch gegenwärtig leider nicht entsprechen. In Berlin leben viele (zahlenmäßig große) Migrantengruppen, deren Muttersprachen eigentlich auch in unserem Sprachkanon Platz finden müssten. Auch diesen Wünschen konnten wir nicht entsprechen, zum einen wegen unseres begrenzten Etats, zum anderen aber auch deshalb nicht, weil unser sehr ausgeklügeltes Programmschema es nicht zulässt. Wir müssten einerseits andere Sendestrecken streichen und haben andererseits auch Verbindlichkeiten unseren Partnern gegenüber, weil einige unserer Sprachen bundesweit live aufgeschaltet werden. Zurzeit ist – in Absprache mit der Hörfunkdirektion – nicht daran gedacht, das Programmschema der Welle zu verändern. Ich schließe jedoch nicht aus, dass wir eines Tages, anlässlich einer eventuellen Programmstrukturänderung, Ihr Anliegen berücksichtigen können. Mit feundlichen Grüßen
gez. Dr. Friedrich Voß, Programmchef Az itt közölt adatok, valamint számos további információ megtalálható a www.dunatv.hu/magunkrol/koordina.shtml web-oldalon. Annyit tennénk hozzá, hogy a nyári időszámítás idején a déli napra célzást természetesen 13 órakor kell elvégezni, majd a tükröt – mintha az óra számlapjának felelne meg – kicsit több mint két percet visszafelé forgatni.
*
James Bondnak lenni… …ma már szerencsére nem kell ahhoz, hogy a legmodernebb híradástechnikai eszközöket használhassuk. Sok honfitársunk bizonyára nem is gondolja, milyen egyszerűen és olcsón láthatjuk, hallhatjuk a hazai tvés rádióadásokat itt Berlinben is, műholdról, anélkül, hogy asztal nagyságú parabolaantennával sötétítenénk el erkélyünk ablakát, vagy pedig költséges háztetői felszerelésbe kezdenénk. A mai technika megengedi, hogy egy csupán 40 cm átmérőjű parabolaantennával minőségileg elfogadható képet és hangot kapjunk. A sikeres vétel feltétele az, hogy a felállítandó antenna rálásson a műholdra. Ha valakinek a lakásába délben besüt a nap, már nyert ügye van, akár a szoba asztalán is felállíthatja a kis parabolaantennát. Délben a sütő napra kell célozni vele, majd óvatosan balra 13 fokot elforgatni, és a vízszintes állásból mintegy 35 fokot hátradönteni. Szerencsés esetben már az első próbálkozásnál megjelenik a beállított csatornához tartozó tv-kép és -hang. Műszaki adatok DUNA TV, a HOT BIRD 4 műholdról Kelet 13° Frekvencia 10.815 GHz Mono adáshang 6,5 MHz Kossuth rádió 7,38 MHz Szülőföld 7,56 MHz Petőfi rádió 7,74 MHz M2 TV, a HOT BIRD 3 műholdról Kelet 13° Frekvencia 12.130 GHz Mono adáshang 6,5 MHz Bartók rádió sztereó: bal 7,74 MHz, jobb 7,92 MHz A kis 40 cm átmérőjű parabolaantennát Berlinben legolcsóbban az „Azert“, illetve az „A-bis-Z“ elektromos cikkeket árusító üzletekben vásárolhatjuk meg (ára 36,90 DM). Az úgynevezett univerzális LNB átalakítófej a „Karstadt” áruházban a legkedvezőbb árú (29,90 DM). A szükséges „HIFI Stereo Satellite Receiver“ bármelyik áruházban már 80 márkától kapható. Jó vételt és jó szórakozást! Horváth Rudolf
A drezdai Magyar Klub Híradó 2001. áprilisi számából
Budapesten a Duna Televízió Baráti Körei Képviseltem Klubunkat február 16-án és 17-én a Duna Televízió Baráti Körök meghívására az immár 5. találkozójukon, melyre a Magyar Kultúra Alapítvány székházában került sor. … Az Alapítvány évi taggyűlésén ismertették úgy a személyi, mint a technikai változásokat. Miután Dr. Szöllősi Árpád, az Alapítvány elnöke bevezetőjében megköszönte Sára Sándornak eddigi kiemelkedő munkáját, bemutatta Pekár Istvánt, a TV új elnökét. Pekár részletesen beszámolt az elmúlt hónapok változásairól, röviden felvázolta a még hátralévők tervezetét. Hangsúlyozta, hogy a „cseppnyi változás”, amely mottó alatt az átalakulás végbemegy, sokkal több egy cseppnél. Megváltozott egyes műsorok kisugárzásának kezdési ideje, új formában jelentkeznek stúdiódíszletek, új bemondók és teljesen új műsorok kerülnek képernyőre ebben az évben. Újult a logó is, helyet kapott benne a csepp mint „d” és „a” betű. Bővíteni akarják a határon túli hírszolgálatot, az amerikai kontinensre is kiterjedő hírellátást, kulturális műsorok esetleg feliratos kisugárzását. Mindezeknek a fedezete még nem teljesen tisztázott. A felszólalók egyértelműen üdvözölték a megújulást, bár bírálatként többen hiányolták a bemondók és riporterek arcáról a mosolyt. Engem eléggé megleptek azok a tények, amelyekre a felszólalók (főleg a Kárpátaljáról és az Erdélyből érkezettek) vetettek fényt, és amiket én eddig hihetetlennek tartottam, mivel még soha nem jártam ezeken a vidékeken. Egyben irigyeltem is őket, mert a több mint 50 éve tartó nehéz-
ségek ellenére olyan nemzeti összefogást hallottam kicsengeni a szavaikból, amit én itt Németországban még soha nem tapasztaltam. A rendezvényt lezáró Duna-bál teljes bevételét a határon túli szórvány-magyarság megsegítésére ajánlották fel. Milos László
11. oldal
2001. május
Szilánkok Ha az idegen nyelvkörnyezetben élők közül valakit a kikerülhetetlen mindennapi kétnyelvűsége még eddig nem zavart meg: nem baj, majd mi segítünk, mégpedig az alábbi kis eszmefuttatással…
Német szavak a magyarban A nap a németnek mindig tág /Tag/ A hold mindig valamit mond /Mond/ És az esőre, ha tegnap esett is, azt mondja, régen volt. /Regen/ A lovára azt mondja, hogy rossz, /Ross/ pedig hajjal él. /Heu/ A szénája vízen terem. /Wiese/ Serrel vág, mi inkább megisszuk! /Schere/ Azt is mondja, senkitől sem fél, csak a tót-tól, mert az cibálja ki belőle a lelket. /Tod/
Unicum
Ajándék és feladat
Sokan hiányolnak Berlinben egy igazi magyar éttermet, pedig a mahlsdorfi Gémeskút (igaz, német főnökkel) évek óta sikeresen, igen gyakran telt házzal üzemel. Ha valaki esetleg Berlin környékén keresné az „igazit“, látogasson el Eberswaldéba: csak most kaptuk a hírt, pedig már tavaly júliustól működik ott az Unicum nevű étterem (címe: 16225 Eberswalde, Kreuzstr. 1). Egy felfedező utat biztosan megér! Ezenkívül megtudtuk azt is, hogy az ottani, korábban igen jelentős darugyár „hagyatékaként“ számos honfitárssal is találkozhatunk a Brandenburg tartománybeli kisvárosban. Mivel eddig nem nagyon tudunk róluk, eljuttatjuk a Híradó ezen számát a nevezett étterembe, remélve, hogy onnan hírt kapunk majd az eberswaldei magyarokról.
Márciusban csomagot kaptunk Budapestről. A címzett a Berlini Híradó szerkesztősége volt. Miután a felelős szerkesztő, Dr. Hetey László, kisebb nehézségek árán (mivel a csomag nem névre, hanem a „szerkesztőség” címére szólt, a Híradó utolsó számának bemutatásával, ahol az impresszumban szerencsére szerepelt a neve, igazolni tudta, hogy bár az útlevelében más szerepel, nem „szerkesztő“, mégis jogosult a küldemény átvételére) birtokába vehette a „nevezettet“, meglepődve olvasta a feladó nevét: Miniszterelnöki Hivatal, Országimázs Központ, plusz Millenáris Kht. A tagság április elsején értesült a megtiszteltetésről. Az elsők között kaptuk meg a következő kiadványokat: Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái – Közel 30 ezer tudós és kiemelkedő személyiség életrajza (CD); Nyugat (1908 – 1941). Egy irodalmi legenda – digitálisan. Következő összejöveteleinken a lexikonban az érdeklődők böngészhetnek, illetve a CD-ROM-okat kikölcsönözhetik. A mellékelt levélben tájékoztattak minket arról is, hogy a magyarok számára különösen fontos évforduló köszöntésére közhasznú társaság (Millenáris Programiroda Kulturális Kht.) alakult, mely az egykori budapesti Ganz-gyár területén 2001-ben nagyszabású millenniumi kiállítási és rendezvényközpontot kíván létrehozni. Itt a millenniumi kiállítás keretében a legjavát mutatják be mindannak, amivel mi, magyarok, a világ szellemi kincsének gazdagításához hozzájárultunk. A polgári kormány ezzel tiszteleg mindazok teljesítménye előtt, akik a magyar alkotóerőt külföldön is reprezentálták. Ezenkívül helyet kapnak azok a magyar származású alkotók is, akiknek munkássága külföldön teljesedhetett ki. Sajnos, a levélben megfogalmazott, az adott tematikába illő ötleteket, javaslatokat illető kérésnek már nemigen tudunk eleget tenni, ezért a nyáron hazalátogatóknak ajánljuk: keressék fel a kiállítást, és számoljanak be róla, hogy a legközelebbi Híradóban közölhessük véleményüket. A szerkesztőség
Programok a pécsi nyári egyetemen A Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Oktatási Központjának legújabb nyári programjairól tájékozódhat az alábbi címeken:
Frick Imre virágtálja
Internet: www.isc.pte.hu (angolul) E-mail:
[email protected] [email protected] (magyarul; angolul)
[email protected] (magyarul; németül) Telefon/ fax: +36 72 251-300 Amennyiben érdeklődik a programok iránt, kérheti az egyetem katalógusát, melyet szívesen elküldenek Önnek. Az angol nyelvű tájékoztató egyesületi honlapunkon és azon keresztül is elérhető.
Übersetzen – Dolmetschen – Konferenzdolmetschen
§
Hans-Ulrich Moritz Für die Berliner Gerichte und Notare allgemein beeidigter Dolmetscher Ungarisch Alte Hellersdorfer Str. 15, 12629 Berlin Tel./Fax: (030) 562 06 51, Mobil-Tel.: (0177) 244 20 53 eMail:
[email protected]
2001. május
12. oldal Január: Vendégünk a nagykövet
Megszokott és rendhagyó dolgok riportja Karácsony az Egyesületnél Három hónap távlatából sok mindenben megszokott rendezvényre, egykét dologban rendhagyóra emlékszik a karácsonyi bazár és est résztvevője. Megszokott annyiban, hogy összejött két napra tíz-tizenkét standon néhány jókedvű ember – ejtsd: piaci árus –, aki már rég feladta, hogy ezen a bazáron élete üzletét kötheti, ezért inkább abban talál fantáziát, hogy megnézi a szomszédját, jól elcseveg vele, s uram bocsá’, vesz nála valamit. Nem új a karácsonyt karácsonnyá tevő gyermekek zsibongása sem. Más évekhez hasonlóan most is készült az Egyesület színeiben árusító aktív tagok számára a finom ebéd, amit konspiratív módon a Magyar Ház konyhájában költöttek el jóízűen és több műszakban, erőt gyűjtve a még rájuk váró piacra járók mindent felforgató, de semmit sem vásárló magatartásához. És végül ismertük már a Marika-bolt azóta tagunkká előlépett tulajdonosának kálváriáját is, akinek ugyanúgy, mint egy évvel korábban, 2000-ben sem sikerült a német vámnál zárolt rengeteg szaloncukrot a bazárra felszabadítani a bürokrácia karmaiból. E sorok írója egyébként egy héttel a bazár után segélykérő e-mailt kapott tőle, segítsen már előteremteni azt a többszáz embert, aki a bazáron szaloncukrot keresett, mert hozzá még egy sem tért be. Szombat este tartottuk a várt meghittségben karácsonyi ünnepségünket, meleg szavakba és ünnepélyes zenébe öntve a jelenlévők hangulatát. Biztosra vehető, hogy mindebből elsősorban az maradt meg bennük az estből, ami már megszokottan magas színvonalon sikerült: a spontán svédasztal. Ha az egyesület hívó, kérő szavára mindenki azt hozza, amire tudásából, ügyességéből, no meg pénztárcájából futja, akkor garantáltan olyan terített asztal kerekedik ki a végén, amit megtervezni sem lehetett volna jobban.
Mégis, azért mi volt újszerű, mi volt az, ami másként történt, tehát az, amiért általában írják az újságcikket? Hát, sajnos, ilyen csak apróságokban volt mérhető. Például az, hogy egyes árusok unták a terem melegét és kivonultak a ház elé, talán ott remélve a nagyobb bevételt. Rendhagyó volt a bazár külső megjelenése is: Sátoros standon terítette ki mindenki a portékáját, valamelyest növelve a piaci jelleget. Ily módon legalább annak a cégnek hozott hasznot ez a hétvége, amelyik bérbe adta ezeket a sátrakat. Újszerű volt az a szokatlan verseny is, amit egy a cserkészek színeiben induló kislány folytatott a CD-ről szóló karácsonyi zene ellen az árusítók és a látogatók kegyeiért, váltakozó sikerrel, hiszen ízlések és pofonok, mint tudjuk, ugyanúgy különbözőek, mint ahogyan nincs az a két székelykáposzta sem, ami egyforma lenne. És ezzel felfedtük azt is, ami még rendhagyó volt ezen a szombati napon: délben is, este is asztalra került, de két szakács főztje volt, és e helyen most csak azt nem áruljuk el, melyik volt a finomabb. Vessen mindenki magára, aki nem jött el. A két napot azzal a rövid megjegyzéssel lehet a legjobban összefoglalni, amit az Egyesület egyik épületes és aktív tagjától hallottam vasárnap, sátorbontás után: „Azt hiszem, jövőre azért kihagyom ezt és otthon maradok. Vagy mégsem hagyom ki?” -tz
Ut óir at. Utóir óirat.
Az Egyesület vezetősége az évzáró – karácsonyi – estünkön egy-egy apró figyelmességgel kedveskedett azoknak, akik 2000-ben külön elismerést érdemeltek programjaink szervezésében, projektjeink lebonyolításában végzett aktív tevékenységükért: Robotka József, Hartmut Sehls, Nemes Lajos, Oroszvári Anita, Szabó Gyula. Köszönjük!
Úgy tűnt január 19-én, hogy az új magyar nagykövet személyét általános érdeklődés övezi, hiszen szép számban jöttek el a Magyar Házba, ahol Prőhle Gergely a Zöld Hét esti programját félbehagyva tiszteletét tette egyesületünknél. És megfelelt a várakozásnak. Érdekes, színes előadásából hadd ragadjak ki néhány mozzanatot. Ha valaki Kladow-ban jár, ne lepődjék meg, ha útját keresztezi a Pröhleweg. A családi hagyomány szerint innen indult útra szerelmi bánatában az a bús lovas, akiből a magyarországi Prőhlecsalád ősapja lett. Emlékét a német nyelv ápolásával, az evangelikus vallás gyakorlásával őrzik. Így Prőhle Gergely hat éves kora óta tanul németül. Tárgyalóképessé az otthoni bölcsésztanulmányok mellett a rendszerváltás előtti fél évnyi jénai, majd hosszabb hamburgi ösztöndíjas tartózkodás teszi. Ennek is köszönhető, hogy nem csupán Németország régmúltját, hanem a közelmúltat is kiválóan ismeri – mindkét oldalról nézve. A kilencvenes években a Friedrich Naumann Alapítvány budapesti irodavezetőjeként volt módja kapcsolatteremtésre is, majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában töltött intermezzo után nyílegyenesen Berlinbe vezetett az útja. Itteni feladata a „gerincét egyengeti“, mondta a nagykövet. Tevékenységének fő részét Magyarország EU-csatlakozásának előmozdítása teszi ki. El kell oszlatnia azt a tévhitet, hogy az országból százezres tömegben áramlik majd a munkaerő az EU mostani tagállamaiba. Igyekszik a megfelelő német körökben rámutatni, mennyire hathatós lehet az ország keleti részén beruházni, hozzájárulni az ottani kis- és középüzemek fejlesztéséhez. Szintén nagyon fontos a kulturális csere, az intézmények közötti együttműködés. A követség munkáját az itt élő magyarok is segíthetik, ki-ki a maga helyén támogatva a fenti célokat. A nagykövet az este emlékére díszes kivitelű határidőnaplót ajándékozott a jelenlévőknek. A napló sok információt is tartalmaz Magyarország gazdaságáról, és emlékeztet neves honfitársaink tudományos eredményeire. Hogy ne feledjünk? U. M.
13. oldal
2001. május
A Magyar Egyesület életéből Március: Dr. Kaisinger előadása A Magyar Köztársaság Nagykövetsége és a Magyar Egyesület rendezésében 2001. március 3-án dr. Kaisinger Tibor ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Határügyi és Ügyeleti Főosztályának vezetője előadást tartott aktuális vámpolitikai kérdésekről. Az előadás iránt szokatlanul nagy volt az érdeklődés, nagyon sok hallgató jelent meg a Collegium Hungaricumban. Vendégünk a magyar külkereskedelem és vámrendszer általános aspektusainak felvázolása után több konkrét kérdéssel foglalkozott, mint pl. Magyarország jövőbeli „nem-schengeni” határaival, a bevándorlók vámmentességével, az új gépjárműútlevéllel, a tranzitforgalom problémáival stb. Különösen a magyar állampolgárok – német rendszámú – gépkocsija részére kötelező járműútlevél borzolta fel a kedélyeket. (Erről a rendelkezésről egyébként Egyesületünk honlapján a www.ungarn-in-Berlin.de / Híradó Online alatt részletes tájékoztató található.) Végül egy kis bor és üdítő mellett a korábban igen hevesen folytatott vita kisebb csoportokban még hangulatos diskurálásként folytatódott. Dr. Hetey László
Április: Kellemes vasárnap a potsdami magyarokkal Érdekes, hogy az előzmények függvényében mennyire más lehet a hozzáállás egy eseményhez: A tavalyi potsdami látogatásunkat (lásd a Híradó 11. számában) viszonzó szomszéd tartománybeliek délelőtti érkezésüktől kezdődően egészen a délutáni ta-
A Reichstag északi oldalán látható emléktábla. – A csoport az épület megtekintése után, lábán alig állva.
lálkozónkig úton voltak. Mielőtt a konzuli osztályhoz ballaghattak volna egy csésze finom kávéért, megnézték az épülő Magyar Nagykövetség és a Reichstag épületét, közben útba ejtve a belváros egy-egy nevezetességét. Nem csoda hát, ha a berlini vendéglátók őket kísérő kis csapatával és a szervezés oroszlánrészét magára vállaló Klekot Ágnessel együtt igen késői ebédnek érezték a Magyar Házban rájuk váró batyusbál módra, tehát hozott anyagból varázsolt terített asztalt. Ezzel szemben egyesületünk csak akkor érkező tagjai és hozzátartozóik szerint meglehetősen korán kezdődött a vacsora. Végül a gusztusosan tálalt étel-ital hamar feledtette az eltérő szempontokat, a házigazda egyesület nevében mindenkit köszönteni kívánó dr. Hetey László elnöknek is csak néhány üdvözlő szavára maradt türelem, s máris meg kellett nyitni a büfét. Később jóízű csámcsogás közepette meghallgattuk az aktuális egyesületi információkat, majd sor került egy kis kultúrára is. A találkozóra
meghívott Darvasi László író ugyan személyesen nem tudott eljönni, de kisebb felolvasást tartottunk művei német fordításaiból. A felolvasó – aki azonos e cikk szerzőjével – ezalatt leckét kapott annak a közmondásnak a valóságtartalmából, amely úgy szól, hogy: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Az történt ugyanis, hogy azon törtem a fejem, hogyan lehetne ennek az április elsejei klubestnek a résztvevői közül néhányat – németesen fogalmazva – áprilisba küldeni, de a finom nedünek álcázott pohár víz túl átlátszó tréfának bizonyult. Ezzel szemben igen eredményesek voltak azok, akik kezembe adták Darvasi sorait, mert nem ellenőriztem, teljes-e a felolvasnivaló: hát nem volt az! Nem lett volna könnyű kimászni a szégyenből, ha nem siet segítségemre a véletlen egy mobiltelefon formájában, amely pont akkor csörgött, amikor nálam a szöveg elfogyott. Így hát ennek is jó lett a vége, mint ahogyan az egész délután és este igen kellemes, jól látogatott összejövetelre sikeredett. És itt kanyarodom vissza az elejére: Régóta tudjuk, hogy rendezvényeink látogatottsága mindig akkor jó, ha kellő adag spontaneitás a gyomornak készült meglepetésekkel megfelelő arányban párosul jó barátok találkozóján. Tehát: Folyt. köv.! Hans-Ulrich Moritz
2001. május
14. oldal
Magyar Egyesület Berlin e.V. Április 28., 19 óra, Magyar Ház: 2001. évi közgyűlésünk. Az elmúlt évi munkáról, honlapunkról, az újságunkról és az egyesületi pénz felhasználásáról, valamint a további közös tervekről szóló beszámolók és vita után néhány jó pohár bor és finom házi sütésű pogácsa mellett mód van kötetlen csevegésre, énekre, meg amire még futja, ha jó hangulatban összejöttünk. Május 19.: A Reichstag megtekintése vezetéssel (ca. 1 1/2 óra), azután pedig a Magyar Kolónia számít minél nagyobb számú részvételünkre a Magyar Házban tartandó jubileumi rendezvényen (lásd a Magyar Kolónia programja alatt). A Reichstag megtekintéséhez jelentkezés május 17-ig Matthes Ágnesnél (tel.: 242 36 68). Ott lehet majd megtudni a vezetés időpontját is. Június 8-10.: Kirándulás a Grimnitzseehez. Aki még jelentkezni, ill. bővebb információkat kapni szeretne, kérjük, vegye fel a kapcsolatot HansUlrich Moritz-cal (5 62 06 51). Új jelentkezők kedvéért ideírjuk azt, hogy négyszemélyes bungalow-kban lakunk, melyek ára 65 DM/bungalow/ éjszaka, valamint takarításra 30 DM. Egyelőre 8 bungalow-t foglaltunk le. Az ott töltött idő alatt mindenki önellátó, de az eddigi tapasztalatok alapján futja majd egy-egy kiadós közös grillezésre is. A környéken található vadrezervátum, hajóemelőmű, kolostor és sok minden más, ami a kirándulók általi felfedezésre vár, de ha jó az idő, természetesen „ott helyben” fürdeni is lehet. Csónak- és kerékpárkölcsönző szintén van a helyszínen. Június 16., 14–15 órától: Gulyás-party Józsáék kertjében, Hohen-Neuendorf, Ortsteil Niederheide, GottfriedKeller-Str. 41 (elérhető a B 96-on vagy a Berliner Ringen, Abfahrt Birkenwerder). Aki korábban érkezne (pl. fürdeni szeretők), 10.00 órától szívesen látják, de jelentkezzen be Józsáék mobiltelefonján (0172-3154 900). Jelentkezés, autós közösségek szervezése: Hans-Ulrich Moritz (562 06 51) Ezzel a délutánnal zárul tavaszi rendezvényeink sora. Az őszi programról körlevélben tájékoztatjuk a tagságot.
Tavaszi programok Ja v aslat Jav A Finanzamt für Körperschaften I – a társasági adóval foglalkozó adóhivatal – rámutatott arra, hogy Egyesületünk „Alapszabályzata” a 11. § (2) bekezdésben nem felel meg a közhasznúság elismeréséhez szükséges aktuális jogszabályoknak. A 11. § (2) bekezdésre – az adóhivatal javaslatát követve – az alábbi módosítást javasoljuk megszavazásra az idei, április 28-i közgyűlésünkön: Az egyesület feloszlatása vagy közhasznúságának megszűnése esetén az egyesület vagyona a „Haus Ungarn / Collegium Hungaricum”-ra lesz átruházva, amelynek azt közvetlenül és kizárólag kedvezményes adóztatású célokra kell fordítania.
Satzungsänder ung Satzungsänderung Vom Finanzamt für Körperschaften I wurden wir darauf hingewiesen, dass § 11 Abs. (2) unserer Satzung den aktuellen Rechtsvorschriften zur Einstufung als gemeinnützig nicht gerecht wird. So schlagen wir für § 11 Abs. (2) – entsprechend dem Vorschlag des Finanzamtes – vor, auf der Generalversammlung am 28. April 2001 folgende Änderung anzunehmen: § 11 (2) Bei Auflösung des Vereins oder bei Wegfall steuerbegünstigter Zwecke fällt sein Vermögen an das „Haus Ungarn / Collegium Hungaricum”, das es unmittelbar und ausschliesslich für steuerbegünstigte Zwecke zu verwenden hat.
Köszönet Támogatóinknak! Ez alkalommal is többen leptek meg bennünket nagylelkű anyagi támogatással, ily módon elismerve a Magyar Egyesület nyelv- és kultúraápoló tevékenységét. Köszönjük! Alexander Tinschmidt † Decker & Partner GmbH Freundeskreis Molnár Fischerné Kovács Aranka
Schimmelpfennig család Andrea Schumann Zelina István Köszönjük!
Köszöntjük új tagjainkat: Sallós Tamás Ulrike Sallós-Sohns Klaus Tummoscheit
Lapzártakor a Magyar Egyesületnek 70 fizető, ill. tiszteletbeli tagja volt.
Magyar Kolónia e.V. Berlin
I
dén 155 éve annak, hogy Berlinben létrejött az első, itt élő külföldiek által megalapított egyesület, a Berlini Magyar Egyesület. Mára – nemrég olvashattuk egy berlini napilapban – több mint 180 ország gyermekei telepedtek le Berlinben. Jó és felemelő érzés, hogy ezek közül 1846-ban legelsőként a magyaroknak jutott eszébe egy tömörülést létrehoz-
ni. A szervezet történetéről többször írtunk lapunk hasábjain, főleg a tavaly elhunyt tiszteletbeli elnökünk, Gyöngyösi Albert tollából születtek ezek az írások. A jeles jubileumról a berlini magyarság a Magyar Kolónia rendezésében május 19-én emlékezik meg a Magyar Házban. Mindenkit szeretettel várnak 18.30 órától.
15. oldal
2001. május
Berlini cserkészek Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezet Berlin c/o Prof. Dr. Balla Bálint, Winklerstr. 18a, 14193 Berlin c/o Pompéry Judit, Zehntwerderweg 41a, 13469 Berlin Tisztelt Honfitársunk, kedves Barátunk! Örömmel adjuk hírül, hogy idén is folytatódnak rendszeres havi istentiszteleteink. Ezeknek színhelye változatlanul a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka, bejárat a templom mögött), és mindig a hónap második szombatján délután 16 órakor van.
A berlini Apáczai Csere János Cserkészcsapat minden hónap második és negyedik szombatján találkozik, mégpedig általában a Götzstrasse-i komplexumban. A csapat munkájáról, a pontos időpontokról a vezetőknél lehet érdeklődni: Szántó-Konthur Krisztina kcsöv. és Konthur Zoltán st., telefon: 796 02 91.
Brunszvik Teréz Társaság e.V.
A további istentiszteleti rend tehát: május 12. Igét hirdet Molnár Eszter, Berlin június 9. Igét hirdet Vályi-Nagy Ágnes, Basel július 14. Igét hirdet Molnár Eszter, Berlin
Az óvodások állandó programja
A tavalyi sikeres gyülekezeti kiránduláson felbuzdulva újabb közös utat tettünk. Ezúttal a reformáció központját, Wittenberget kerestük fel április 21-én. További felvilágosítást minden érdeklődőnek szívesen ad: Molnár Eszter lelkigondozónk (tel.: 280 46 896), továbbá Balla Bálint (tel.: 825 84 32), valamint Pompéry Judit (tel.: 4039 7759, fax: 4039 77 58, e-mail:
[email protected]). Addig is előre örülünk a további viszontlátásnak. Szeretettel hívunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül: éljenek az alkalommal és vegyenek részt testvéri gyülekezetünk építésében. Szeretetteljes üdvözlettel
Mitte „óvoda“: egésznapos ovi hétfőnként 8.00 – 17.00 óráig Cím: Dähnenstr. 17-18 (S-Bahnhof Schönhauser Allee) Steglitz „óvoda“: keddenként 15.00 – 18.00 óráig Cím: Deitmerstr. 3-4, I. em. (UBahnhof Schlossstr. közelében)
Charlottenburg „óvoda”: egésznapos ovi péntekenként 8.30 – 16.30 óráig. Cím: Halemweg 18 (U-Bahnhof Halemweg) Játszóház: havonta egyszer szombaton 15.00 órától a Cserkészotthonban Cím: Götzstr. 65 (S-Bahnhof Tempelhof közelében) Érdeklődni lehet a Társaság vezetőségénél: Pethő Teréz, tel. 809 09 670, Nagy Beáta, tel. 428 053 280.
Magyar Szent Erzsébet Katolikus Egyházközség – Magyar nyelvű szentmisék Berlinben –
Miserend 2001-ben május 24. június 24. augusztus 26. szeptember 24. október 28. november 25. december 26.
Áldozócsütörtök 12. évközi vasárnap 21. évközi vasárnap 25. évközi vasárnap 30. évközi vasárnap Krisztus király vasárnapja Karácsony másnapja (szerda)
A misék délután 15.00 órakor kezdődnek.
Figyelem! A szentmiséket a Szent Kereszt templom (képünkön) renoválása alatt a már megszokott helyen, a templom mögötti új plébániaépület II. emeleti nagytermében tartjuk. Címe: Berlin-Wilmersdorf, Am Volkspark 43.
2001. május
16. oldal
E-mail Pestről Kedves Hetey úr, igen jól estek köszönő sorai! Nagyon örülök, hogy jó a koncert utólagos visszhangja! Igen jól éreztem magam én is! Nagyon köszönök – utólag is – minden kedves figyelmet! Azt nagyon sajnálom, hogy … (időhiány miatt – a szerk.) a vacsora nem jöhetett létre, de így egy okkal több, hogy újra Berlinbe menjek! Baráti szeretettel üdvözlöm Önt és az egész Egyesületet, a mielőbbi viszontlátásig: Zsuzsa
Utórezgések a koncerthez A fenti e-mailt olvasva visszagondolok: Ősszel volt, és nem fogom elfelejteni. Megtelt a Humboldt Egyetem előcsarnoka koncertlátogatókkal, Koncz Zsuzsa fellépését várva. Aztán bevonultak az Audimaxba, felcsendültek az első dallamok, a hangulat emelkedett: Végül nagyszerű volt a siker, rengetegen írtak az Egyesületnek és a Híradónak, megköszönve azt a lehetőséget, amit állhatatos szervezőmunkával a kulisszák mögött és előtt megteremtettünk a Magyar Egyesület jubileumán. Mennyi minden történt ott látatlanban, amiről sokaknak sejtelmük sem volt. Gondolok a túláradó lelkesedéssel beszervezett két testőrre, akikről kevesen tudták csak, hogy rendszeresen karatézó fiúk voltak. Gondolok a magyar nagykövetség derék munkatársára, aki talán az egész koncertet is megmentette azzal, hogy valahol a lakásán felhajtott egy légnedvesítő készüléket, mert a művésznő száraz levegőjű szállásán Zsuzsa akkoriban igencsak ingatag lábon álló egészségi állapota mellett a hangja is egyre nagyobb veszélybe került. Persze gondolok az emlékezetes látható dolgokra is. Például arra, hogy az estet megnyitó egyesületi elnökünk – hiába, a rang az rang: övé lett a művésznő pu-
szija – Odüsszeusz sziklakikerülő tengerészeit leköröző ke re k mondattal elejét vette annak a kicsit túlzott kifogásnak, hogy a koncertet miért nem kevésbé szimbolikus napon rendeztük meg. Vagy arra az idős nénire, aki az egész koncert alatt – miközben arcizma sem rándult – szüntelenül rótta a széksorokat. Mennyit töprengtem azon, hogy itt vajon az előkészületek alatt odaveszett lelki nyugalmunk szelleme szállt-e alá, vagy talán ez a néni volt a kabalababa, amelyre szükség van néha a siker érdekében. Egy biztos – bár nem láttam –, hogy lehettek páran, akik, amikor az első dalra kialudtak a lámpák, és Zsuzsa énekelni kezdett, egy-egy rejtett könnyet hullattak a megkönnyebbüléstől. De hát ugye, milyen az ember: vágyik a stresszre, a szorongásra! Őszszel holtbiztosan ismét úrrá lesz rajtunk mindez, amikor Tolcsvay Laci vendégszereplésére készülünk… H.-U. M.
MARIKA Fachgeschäft für ungarische Spezialitäten Wir führen: – Spitzenweine nur in Originalabfüllungen – UNIVER-Produkte – Eierteigwaren von Babjak és fiai (z. B. Kézitarhonya) – Konserven von Trösch-Prima und Globus – Szegediner Paprikapulver, Vegeta – Traubisoda – Mineralwasser und Erfrischungsgetränke von Apenta – Wurstwaren von Pick, Király Szolnok, Kolbász aus Gyula – Pálinka, Unicum – Süßwaren und Honig Fast alle Produkte aus eigenem Import! Sie finden uns in der Wichertstr. 69 in 10439 Berlin (Nähe U- und SBahnhof Schönhauser Allee)
Tel.: 44 73 52 32, Fax: 44 73 63 52
17. oldal
2001. május Hollai Hehs Ottó
Bumeránghatás Mindenki ismeri a bumerángot. Ha mégsem, íme: Ausztrália őslakóinak keményfából készült, görbe hajítófegyvere ez, melyet ha megfelelő szögben dobnak el, visszarepül az elhajítóhoz. Régen vadásztak vele, ma inkább sport a bumerángdobás. Ha az ember jól hajít és talál, nincs baj, de ha hibázik, a bot visszaperdül és a dobó fejét veszélyezteti. Átvitt értelemben hasonló történhet. Kezdeményezünk valamit, ami végső fokon saját magunknak okoz kellemetlenséget. S milyen gyakran tesszük ezt! Például szakmánkban, az újságírásban is szembeötlő a bumeránghatás. A sértegető, durva hangú, másokat becsmérlő firkász legtöbbször saját magát rántja mocsokba. De most nem erről szeretnék szólni, ennél többről lesz szó. Századunkban, a huszadikban, háborút háború után viseltünk, hogy az ellenséget elpusztítsuk. A „korszerű“ hadakozás érdekében tömegpusztító fegyvereket találtunk ki. Az első világháborúban a német mérges gáznak több mint százezer áldozata volt. De a gáz nem válogat. Nemcsak az ellenséget pusztítja el, hanem Téged is. Az agyafúrtan kitalált ABC-fegyverek alkalmazása tönkreteszi a természetet. Ma már nem lehet úgy háborút indítani, hogy magadat ne veszélyeztesd. A bumeránghatás kiszámíthatatlan. Az 1991-es Öböl-háború után, az égő olajmezők láttán már senki nem beszélhetett vesztesről vagy győztesről, a környezetszennyeződés az egész térséget megbüntette. Amikor a második világháború utolsó napjaiban Japánban felrobbant az első atombomba, és láttuk következményét, sokan intettek, ne tovább, mert a játék az atommal igen veszélyes, az egész Földet elpusztíthatjuk vele. A jó szóra senki nem hallgatott, atomtöltetű rakéták állnak ma is keleten és nyugaton, kilövésre várva. És Földünk két legnépesebb nemzete, a kínaiak és a hinduk, csak most kezdik igazából arzenáljukat kiépíteni. A kilátásokat el lehet képzelni. ( … ) Az európai közvéleményt nyugtalanító másik ügy az ún. kergemarhakór. A probléma nem új, hiszen Angliában már évekkel ezelőtt politikai
és gazdasági válságot okozott, most pedig egész Nyugat-Európában pánikhangulatot teremtett, elsősorban a húsfogyasztók között. A betegségről, melyet rövidítve BSE-kórként emlegetnek, már szinte mindent megírtak, amit csak lehet, nekem itt sok már nem maradt. Többezer oldalas jelentések látnak napvilágot, politikusok hárítják egymásra a felelősséget, minisztereket váltanak le, húskereskedők mennek tönkre, a fogyasztó pedig tanulmányozza a táplálkozási szakkönyveket, keresvén a növényi eledeleket, melyek a hús fontos fehérjéit és vitaminjait pótolni tudják. A vegetáriánusok nagymenők lettek, a szójakereskedelem felvirult, hentesinasnak nem megy többé fiatal. Így a dologról tréfásan, könnyedén. A szomorú valóság azonban, hogy még nem sokat tudunk a betegségről, mely megöli az állati és emberi agyat (elszivacsosodáshoz vezet). Harminc éves lappangási időről beszélnek, tehát a pokolgép még sokáig fog ketyegni, bármelyik órában értesülhetünk új megbetegedésről, csodaszer még nincs, a betegség állatról állatra, emberről emberre terjedhet. Ha – Isten ments – járványszerűen kezd terjedni, azt sem tudjuk, mihez fogjunk. Persze megnyugtató hírek már vannak, politikusaink lassan összeszedik magukat, okos határozatok születnek, a pánik feloldódik, és az angolok tovább fogyasztják sztíkjüket. Emlékszem gyerekkorom falusi teheneire. Reggel a gulyás kihajtotta a csordát a legelőre, este hazajöttek, és száraz szénát kaptak abraknak. Ha egy tehén kiöregedett, a vágóhídra került, egészséges marhahús lett belőle. Ha a kisborjú eltörte a lábát, a gyerekek nagy szomorúságára levágták, kimérték a falusiaknak, vasárnap rántott borjúhúst ettünk. A nagyipari állattenyésztés mindent a feje tetejére állított. Egy modern istállóban százával állnak a szarvasmarhák egymás mellett, mozogni nem tudnak, magas fehérjetartalmú, állati eredetű takarmánnyal hizlalják őket. Mindezt miért? A fejlődés érdekében. Mindig újat és jobbat kitalálni, többet és nagyobb haszonnal termelni és így tovább. És miért ez az erőltetett tem-
pó? A nagyobb bevételért, a pénzért. Az új társadalom neve: fogyasztói társadalom. De az emberek nagy része nem is akarta, nem is akarja ezt. A legtöbben megelégednének egy tisztességes munkahellyel, egy elfogadható lakással, azzal, hogy képesek a napi betevőt biztosítani a családjuknak, és ha templomba vagy színházba mennek, felvehetnek egy új ruhát. De a világot manipulálják, elfogadtatják veled, hogy az a helyes, amit Ők mondanak. És mi mindent elhiszünk. Az egész világot pár tucat ember irányítja, hatalom és pénz van ugyan a birtokukban, de ennél sokkal többet akarnak. Az új társadalomban minden a Tiéd lehet, csak meg kell szerezni. Te is manipulálod a többit, spekulálsz, befektetsz, megduplázod a nyereséget. Így leszel Te is gazdag. Ha nem vagy elég ügyes, lecsúszol, munkából kell megélned, de azt rosszul fizetik, és ha peches vagy, elveszíted a munkád. Az ördögi kör mind gyorsabban forog, a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegények száma rohamosan nő, és középen van egy réteg, akik még dolgoznak ugyan, megélnek valahogy, fogyasztanak tovább, de érzik, hogy valami nincs rendjén, hogy rossz úton menetelünk. A bumeránghatások sokasodnak. A természet rendje, hogy ha valamit törvényellenesen csinálsz, az megbosszulja magát. Ideje, hogy felébredjünk a rossz álomból. Hiszen a vak is láthatja, hogy saját magunknak ássuk a gödröt, mikor az emberiséget egy természetellenes és, mondhatnám drámaian, Istentől elrugaszkodott világ felé tereljük. A tudomány és a technika már nem az ember jólétét, boldogulását szolgálja, ellenkezőleg. Mindent elpusztítunk, ami természetes, ami biológiailag normális, ami emberi, ami isteni. Olvasom és a képernyőn látom a híreket, csupa rossz hír, furcsa dolgok. Izotópok, sugárzás, uránlövedék, prionok, BSE és a többi zagyvaság. Mégis reménykedem, hogy nem hagyjuk teljesen tönkretenni az életünket, legalább gyermekeink, unokáink érdekében teszünk valamit. Talán új gondolkodásmódra van szükség, tudatos, minden tettünket mérlegelő gondolkodásra, hiszen a bumeráng végeredményben a mi kezünkben van, ha ügyesen használjuk, nem fog visszaütni, nem sebezi meg a saját fejünket.
2001. május
18. oldal
Szomorú krónika –
Matyóföldi mulatság
Az alábbi élménybeszámoló tavaly ősszel született Hans-Ulrich Moritz tollából. A cikk olvasható volt a honlapunkon. És ha a fejlemények azóta szomorúak is – lásd a szerző Szomorú krónikájában – csak azért is közöljük lapunk hasábjain, mintegy jelezve, hogy balsikerek sem vehetik el kedvünket gazdag egyesületi programok összeállításától. Persze kár a létre nem jött baráti kapcsolatért… Egerben, gondosan előretervezett nyári szabadságom első állomásán egyik jó barátommal találkoztam. A viszontlátást söröspincében – tudom, Egerben borosban kellett volna – ünnepeltük meg, a kiadós beszélgetés alatt azt is latolgatva, nem nézhetnéke meg egy matyó lakodalmas műsort. Nem vonakodtam sokáig, hiszen egyrészt még sohasem jártam Mezőkövesden, másrészt velem utazó lányomnak általában is új volt a magyar lakodalom intézménye, s végül, de nem utolsósorban Edina személyében csinos fiatalasszonyt is felvonultatott barátom, kellő nyomatékot adva a rábeszélésnek: a Matyó Népművészeti Egyesület kétdiplomás aktív táncos tagját. Így hát egy szép élménnyel bővítve északkelet-magyarországi programunkat elmentünk másnap a kövesdi Táncpajtába, ahol a Berecz Lászlóné vezette egyesület legfiatalabb tagjai fergeteges ritmusú táncjátékkal előadták a Matyó Lakodalmas című produkciót – egy izraeli turistacsoportnak, no meg nekem meg a lányomnak. Mi nézők a lakodalomba illő vacsora elköltésével járultunk hozzá a rendezvény sikeréhez. Felejthetetlen élményt jelentett ez az est, ezer köszönet barátomnak az ötletért, a Matyó Népművészeti Egyesület tagjainak az általános műveltségi szintem emelésében vállalt szerepért. Csak ajánlani tudom bárkinek, aki
Magyarország eme vidékére utazik. Ezért magáról a műsorról nem is mondok többet: meg kell nézni személyesen. Ami pedig a stílusos műsoron túl a stílustalan vagy egyéb vonatkozásban humoros elemeket illeti, ezekért is köszönetet mondok, hiszen ezek bizonyítják, hogy élő műsorról van szó, és mint tudjuk: a legjobb történeteket maga az élet találja ki. Például az izraeli csoport iránti tapintatból a többfogásos menü során nekünk is le kellett mondani némely odaillő állatfaj húsának megízleléséről. Ezért cserébe sikerült a csoportot nekem is megkínozni egy táncnak aligha nevezhető rövid testgyakorlat látványával. De mindennek a teteje mégiscsak az volt, hogy az a fiatal, matyó nászruhában díszelgő táncospár, akik a táncjátékban a jegyeseket alakították, akiket tehát a műsor során az ég tudja hányszor adtak már össze, azok a valós életben is szeretik egymást – szerény ismereteim szerint eddig még esküvő nélkül. Lehet, hogy jó lenne fontolóra venni az egyesület kisebb csoportjának egy berlini fellépését 2001-ben? Az ötlet már elhangzott, hátha meg is valósul. Addig is – a berlini Magyar Egyesület nevében, de saját zsebből – kis adománnyal támogattam a mezőkövesdiek munkáját, amit Zsuzsa, a lelkes ügyvezető elnök köszönettel át is vett, cserébe megpakolva engem egy hétre való rétessel.
matyóföldi mulatságok helyett Nagyszabású rendezvényre készült a Magyar Egyesület és a vele együttműködő szervezetek, intézmények: Júniusban a Magyar Házba ellátogatott volna a Matyó Népművészeti Egyesület tánckara, hogy bemutassa Mezőkövesd, Tard és Szentistván vidékének, azaz Matyóföldnek a kultúráját, történetét. Előadták volna a matyó lakodalmast, majd táncra kérték volna a vendégeket. Emlékezetes est várt volna ránk, ha – a végén össze nem omlik az anyagi háttér kártyavára. A meghiúsult rendezvény beszédesen példázza azt a kálváriát, amit sokszor járunk, amikor jó szándékkal szervezzük a jobbnál jobb esteket. 2000. ősz: Honlapunkon megjelenik az élménybeszámoló egy Mezőkövesden élvezett produkcióról, a matyó lakodalmasról. 2000. szeptember: A 2001. évi programjavaslatok során elhangzik, hogy többévi szünet után tavasszal ismét bált kellene rendeznünk, de ezúttal nem könnyűzenével, hanem népzenével. A választás a matyó népművészeti együttesre esik. Onnan az első visszhang pozitív. 2000. november: Elhatározzuk, hogy 2001-ben matyó estet tartunk, és miután a Magyar Ház is magáévá teszi az ötletet, mindjárt nagyobb körben gondolkodunk azzal, hogy néprajzi kiállítás is legyen. Az első puhatolódzó tárgyalásokra magyarországi útja alatt Mezőkövesdre megy az Egyesület vezetőségi tagja. Kedvesen fogadják, örülnek az ötletnek, el is hangzanak az első konkrét javaslatok a fellépéssel, a keretprogrammal és az anyagi feltételekkel kapcsolatban. 2000. december: Egy első rossz jel, de az ember bizakodó: Javasolják, hogy a tervezett kiállítást mégis el kellene hagyni, hiszen drága, rabolja a nagyteremben a helyet, rengeteg munkával jár, ami megint csak néhány ember vállára nehezedik stb. Azonnal megírjuk Mezőkövedre az újabb álláspontunkat. Tudomásul veszik. 2001. január: Üzenet a matyó egyesületnek: „A tegnapi vezetőségi ülésen újra áttekintettük egy esetleges matyó fellépés témáját, és úgy döntöttünk, megpróbálunk belevágni, azaz az anyagi feltételeket biztosítani…” Ugye, milyen óvatos lett a szöveg? Valamit sejthet, aki megírta.
*
19. oldal
2001. május
Virág és ajándék az interneten: www.viragposta.hu Bizonyára Önnel is előfordul, hogy – bár nincs alkalma hazautazni – szeretné Budapesten élő rokonát, barátját, üzleti partnerét valamilyen jeles alkalomból köszönteni. Ilyenkor a dolog általában hosszas szervezést igényel, és bizony a meglepetés sem mindig sikerül úgy, ahogy szeretnénk. A budapesti Liza Dekor Bt. által létrehozott Virágposta Internetes Virágszolgálat egyik célja éppen az, hogy ilyen esetekben nyújtson egyszerű és megbízható megoldást. A Virágposta vezetője Bukros Erzsébet többszörös magyar bajnok virágkötő mester, aki több mint 30 éves szakmai gyakorlata során a nemzetközi Interflora tagjaként a virágajándékozás műfajának minden „finomságát” megismerte. A www.viragposta.hu honlapon jelenleg közel 20 különböző szemet gyönyörködtető csokrot, virágtálat találhat, melyek közül néhány kattintással kiválaszthatja és megrendel-
heti az ízlésének és az alkalomnak megfelelőt. A csokrok ára magában foglalja a Budapest területére történő kiszállítás költségét és a csokor mellé kerülő üdvözlőkártya árát, melyre természetesen az Ön által megadott üzenetet írjuk. Természetesen az oldal részét képezi egy részletes szolgáltatási tájékoztató, amelyet átolvasva minden érdeklődő pontos információkat kap. Néhány érv a Virágposta mellett: Kedvező ár: Oldalainkat megnézve Ön is tapasztalni fogja, hogy áraink még magyarországi mércével nézve sem nevezhetőek magasnak. Kényelmes fizetés: Ön bankkártyája segítségével azonnal kifizetheti a megrendelt virágot. Gyorsaság: Az Ön megrendelése másodpercek alatt eljut hozzánk. A 13 óráig beérkező megrendeléseket akár már aznap kézbesítjük. Biztonság: Alapelvünk, hogy a birtokunkba kerülő személyes adatokat szigorúan bizalmasan kezeljük. A fi-
zetés során Ön bankkártyájának adatait egy különlegesen biztosított kapcsolaton keresztül közvetlenül az Inter-Európa banknak adja meg. Probléma esetén Önnek lehetősége van visszavonni a tranzakciót. Online vevőszolgálat: Kérdéseivel vagy észrevételeivel Ön bármikor fordulhat hozzánk e-mailben (vagy munkaidőben telefonon), és mi a legrövidebb időn belül válaszolunk. …és végül a legfontosabb: Gyönyörű virágok: A megrendelt csokrokat a legnevesebb magyar kertészektől és holland importból beszerzett, válogatott virágokból készítjük. Virágkötőink a legkisebb csokor készítésekor is művészi színvonalra törekszenek. Legvégül egy jó tanács: Semmit ne higgyen el abból, amit a fentiekben írtunk! Látogasson el oldalunkra, nézzen körül, tegyen próbára minket és győződjön meg személyesen az eredményről! Szeretettel várjuk: a virágpostások
2001. február: A berlini Szenátus illetékes osztálya egyetlen tollvonással elutasítja a rendezvény anyagi támogatása végett benyújtott kérvényt. Ennek ellenére folytatjuk a tárgyalásokat vendéglősökkel az esten való közreműködés ügyében. 2001. március: Ismét személyes tárgyalások Mezőkövesden. Ott kiderül, hogy már megszokták a változó híreket, és inkább még nem mondták le a berlini kiállítást. Most már kérjük, tegyék meg ezt. Közben változik a fellépés időpontja. A Magyar Ház május 19-éről 12-ére szeretné előrehozni, de ez nem jó a táncosoknak. Így júniusra javasolnak két időpontot. Megállapodunk június 30-ában. Pedig ez partnereinknek nehezükre esik, mivel akkor náluk a városban is terveznek je-
les rendezvényt. Mégis mellettünk döntenek. Kérünk reklámanyagot, a matyó lakodalomhoz illő menü receptjeit, kis dekorációt. Megígérik. 2001. április: A mezőkövesdiek sürgetnek: Le kellene foglalni a buszt. Kérik, küldjük már el a hivatalos meghívólevelet. Berlinben a jelek szerint az utolsó problémák is elhárulnak: A Magyar Ház és a Magyar Egyesület illetékesei aláírják a meghívást, melyben magukra vállalják az útiköltséget és a vendégek elszállásolását. A levelet előbb faxon, majd postán is elküldjük. Úgy néz ki, minden a legnagyobb rendben. A Berlini Híradó készülő 12. számának címlapjára emeljük a jeles rendezvényt. Egyesületünk vezetőségi ülésén már tervezzük, ki készíti a
matyó estet reklámozó szórólapot, a megbízott már neki is ül. És gyorsan megy az e-mail Matyóföldre az utolsó apró kérésekkel-kérdésekkel. Másnap: Közös gyermekünk – a matyó est – szellemi atyjánál csöng a telefon, a vonal másik végén az est keresztszülője, a Magyar Házból: „Ülj le és kapaszkodj. Nincs Matyóföldi mulatságok. Az anyagi támogatást most vonták vissza az illetékesek Pesten. És visszavonják néhány másik rendezvénytől is.” Leültem. Nemcsak fizikailag. Még arra marad időm, hogy megkérjem vezetőségi kolléganőmet, amikor a szomorú hírt közli a táncosokkal, mondja meg azt is, hogy én nem merem felhívni őket. Egyszerűen szégyellem magam. És átírom a Berlini Híradó címlapját.
2001. május
20. oldal
Aller guten Dinge sind drei – Erneut an den Grimnitzsee
Ein Wochenende mit der Ungarischen Vereinigung im Feriendorf Mehrere Teilnehmer am vorjährigen Vereinsausflug fragten inzwischen an, ob wir in diesem Jahr wieder nach Joachimsthal fahren wollen, wo sie sich trotz des regnerischen Wetters (siehe Reisebericht in Híradó 11) so wohl gefühlt hatten. Nun, die Entscheidung hierüber ist gefallen. Als kleinen Appetitshappen dazu hier die Zeilen von Brigitte Frick, die bereits online auf unserer Homepage zu lesen waren.
A
m Freitagmorgen lachte die Sonne aus vollem Herzen, doch am Nachmittag drückte sie teilweise schon ein Auge zu. Davon ließen wir uns aber nicht beeindrucken. Lustig und in guter Stimmung war die Gruppenfete gegen Abend in vollem Gange. Der nahe gelegene See lud zum Baden ein. Die meisten Mitglieder saßen bei großem, vielseitigem Getränkeangebot und leckeren Grillspeisen gemütlich plaudernd zusammen. Mein Mann Imre und ich erlebten so ein Treffen zum ersten Mal. Herzlichkeit und Verbundenheit in der Gruppe gaben uns sofort ein Gefühl der Zugehörigkeit. Ich kam mir gar nicht fremd vor und konnte meinem Temperament vollen Lauf lassen. Es war schon lange dunkel, da saßen wir noch alle in gemütlicher Runde, und spontan erklangen ungarische Lieder. Ich merkte: Imre war mit vollem Herzen bei seinen Landsleuten. Mich als Deutsche haben das ungarische Land und seine Menschen schon immer beeindruckt. Deshalb empfinde ich es als wunderbar, dass dieses Zusammenleben der Ungarn in Deutschland gefördert wird und hoffentlich niemals verloren geht. Sonnabend früh duftete es aus allen Bungalows nach gutem Kaffee; es wurde schon wieder – oder noch immer – bei guter Laune etwas für die Stärkung des Magens getan. Am Nachmittag besuchten dann einige Mitglieder Schloss Schwante, in dessen Galerie eine in Deutschland lebende ungarische Malerin, Piroschka genannt, ihre Bilder ausstellte. Von dort aus hatte die Künstlerin – Dr. Éva Schmidt-Szilágyi – zu sich nach Hause eingeladen. Auch in ihrem Haus konnten wir noch Bilder besichtigen. In gemütli-
cher Runde erzählte sie aus ihren wichtigen Lebensabschnitten. Hier kam wieder zum Ausdruck, wie wichtig ihr und der Familie der Kontakt zu ihren Landsleuten ist. – Die Zeit drängte, denn es stand noch eine Gratulation zum 65. Geburtstag des Vereinsmitglieds Ilse Józsa bevor. Auf dem Wochenendgrundstück der Fa-
milie nahm die Jubilarin unsere Glückwünsche und Geschenke entgegen. Béla Józsa, der Ehemann, bewirtete uns mit Kesselgulasch. Zum von uns angestimmten Lied gab es Sekt für den Gaumen. Bei der Rückkehr in unser Domizil erwarteten uns bereits schmackhafte Dinge, zubereitet von den Dagebliebenen auf dem Grill. Leider hatten aber nun am Sonnabend Regen und Wind volles Programm. Man musste mit Getränken einheizen, den Körper in dicke Sachen und Decken einhüllen. Der fröhlichen Stimmung tat das allerdings auch keinen Abbruch. Nachdem der Grill erloschen war, ging es in den Bungalows lustig weiter. Auch einige Mitglieder, die zu einem Konzert ins nahe Kloster Chorin gefahren waren, trafen zitternd wieder ein. Noch lange saßen wir beisammen. Aus der Heimat wurde erzählt und über die Zukunft gesprochen. Alle waren sich einig, wir und unsere Familien halten weiter fest zusammen, pflegen Bräuche, Sprache und Tradition. Sollte es Probleme, doch noch
einsame Menschen geben oder sollte Hilfe nötig sein, dann wollen sich alle liebevoll dieser Dinge annehmen. Sonntag, der Tag der Abreise! – Frühstücken, Tasche packen, abwaschen, Finanzen regeln, aber nicht auseinander laufen. Alle standen noch beisammen, bedankten sich für die perfekte Organisation, es hat auch allen sehr gefallen. Herzliche Umarmungen, Austausch von Telefonnummern und von allen das Versprechen: Wir sehen uns bald wieder! Mein Mann – nun auch Mitglied der Vereinigung – und ich als Ehefrau, wir werden in Zukunft ständig den Kontakt zum Verein suchen, denn auch wir beide waren in diesem Land oft sehr einsam. Damit ist nun Schluss.
Uhrman Iván: Sanzon Hogy mindig újra megvigasztalódsz! Nem szégyelled magad, te rossz bohóc?! Tényleg nem látod?! Minden elveszett! Vagy megjátszod most is, hogy nincs eszed? Csak vállat vonsz, ha műved összedőlt Csak mert ott túl az erdő újra zöld?! Már asszonyodnak kín az is, ha lép! Mért érdekel mégis, hogy kék az ég?! Még meg sem jött, el is ment gyermeked! S néked még ízlik egy friss szem retek?! Nyomodban újra véreb-had csahol! S most is Homérost, Sapphót olvasol?! S ha e világ, mely így tetszett neked, megfúl, sugárt kap, éh-szomjan gebed, mit tervezel? Akkor sem átkozódsz? Nem sül ki a szemed?! Hazug bohóc!
21. oldal
É
telekről beszélgetve többször feltűnt, hogy bizony többet nosztalgiázunk (érdekes módon főleg húsevő férfiak!) akár egy-egy tésztaféléről, akár a töltött káposztáról. Arra is érdekes volt rájönnöm, hogy ugye az olaszok „verhetetlen“ tésztások, de megszámlálhatatlan tésztafinomságaik között nincsen se káposztás, se mákos, és főleg nincsen krumplis tészta! Hát akkor főzzünk tésztát! Jaj de jó a
krumplisnudli! Hozzávalók: 1 kg burgonya, kb. 30 dkg liszt, 1 evőkanál zsír, 1 tojás, késhegynyi só, 2 evőkanál olaj vagy vaj, 4-5 evőkanál zsemlemorzsa A burgonyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, még melegen áttörjük. A tojással, zsírral, csipetnyi sóval és a liszttel összegyúrjuk (a liszt mennyisége a burgonya fajtájától függ). Lisztezett gyúródeszkán ujjnyi vastag rudakat formálunk, majd egy centis darabokra vágjuk és mindegyiket megsodorjuk. Lobogó sós vízben kifőzzük, leöblítjük és az olajban vagy vajban pirított zsemlemorzsába forgatjuk. Porcukorral meghintve tálaljuk. Zsemlemorzsa helyett megszórhatjuk cukros darált mákkal, esetleg dióval. Ha sósan szeretjük, apróra vágott, zsírban pirított szalonnás vöröshagymába forgatjuk.
Gránátos kocka, vagyis krumplis tészta Hozzávalók: 60 dkg burgonya, 10 dkg zsiradék (olaj vagy sertészsír), 1 nagy fej hagyma, 1 kk. pirospaprika, só, 40 dkg kockatészta (vagy farfalle) A burgonyát héjában megfőzzük, még melegen meghámozzuk és öszszetörjük, vagy kihűlve nagy lyukú reszelőn lereszeljük. A zsiradékon megfonnyasztjuk a finomra vágott hagymát. A tűzről lehúzva megszórjuk pirospaprikával, belekeverjük a
2001. május
Új ízek Bözsike konyhájából
Tészták dicsérete avagy amit még az olaszok se tudnak burgonyát, megsózzuk, és a tűzre visszatéve jól átforrósítjuk. A tésztát kifőzzük, leszűrjük, a burgonyás alaphoz adjuk. Kíméletesen összekeverjük és forrón tálaljuk. Megjegyzés: Van, aki úgy készíti, hogy a burgonyát kisebb kockákra vágva paprikás krumplit készít, és ha a levét elfőtte, belekeveri a kifőtt tésztát. Mindkét variáció nagyon finom, savanyúsággal tálaljuk.
Halpörkölt túrós csuszával Hozzávalók: 80 dkg fogasfilé vagy ponty, 15 dkg vöröshagyma, 2 dkg fűszerpaprika, 2 db paradicsom, 2 db paprika, 3 dkg liszt, 2 gerezd fokhagyma, 1 dl vörösbor, só, olaj A körethez: 30–35 dkg csuszatészta vagy fodroskocka, 10 dkg füstölt szalonna, 15 dkg tehéntúró, 2 dl tejföl, 1 csokor kapor A megtisztított halat darabokra vágjuk, enyhén besózzuk, majd lisztbe forgatjuk. Felhevített olajon elősütjük, lábosba átszedjük. A visszamaradt zsírjában tartalmas pörköltalapot készítünk, ráöntjük a haldarabokra. Áttört fokhagymával, száraz vörösborral, sóval ízesítjük. Hozzáadjuk a kockákra vágott zöldpaprikát, paradicsomot. Óvatosan csak rázogatjuk, mert ha kevergetjük, a hal könnyen összetörik. Fedő alatt puhára pároljuk. Közben a tésztát kifőzzük, leszűrjük. A szalonnát apró kockákra vágjuk, kiolvasztjuk, és a tésztát megfor-
gatjuk benne. Tálaláskor a hal mellé halmozzuk, túrót morzsolunk rá, tejföllel meglocsoljuk, végül a fölaprított kaporral megszórjuk. Megjegyzés: Ha valaki nem szeretné a halat, készítsen lecsós csirkepörköltöt, így is nagyon finom.
Tésztaköret Hozzávalók: 40 dkg szélesmetélt, 8 dkg vaj, 10 dkg dara (gríz) A vajat felhevítjük, beleszórjuk a grízt, és folytonos keverés mellett világosbarnára pirítjuk, sózzuk, és felöntjük kb. másfél deciliter vízzel. Gyenge tűzön néhány percig pároljuk. A tésztát a csomagon olvasható utasítás szerint nem túl puhára főzzük. A tésztát leszűrjük, leöblítjük, alaposan lecsepegtetjük, és a grízhez keverjük. Mártásos húsok mellé különleges köret, de természetesen a közismert módon lekvárral magában is fogyasztható.
Jó étvágyat!
2001. május
22. oldal
Német díj magyar filmnek
F é n y l ő c s i l l a g o k Lapunknak szinte mindegyik számában visszaemlékeztünk eddig – Kőniger Miklós szakavatott segítségével – a huszas, harmincas években Németországban is nagy sikerrel alkotó, szereplő magyar rendezőkre, színészekre. Mostani számunk megjelenésekor Miklós régen dédelgetett álmának beteljesültéről tudósíthatunk: a Magyar Házban április 21-én megnyílt, és még május 11-ig megtekinthető a „Fénylő csillagok“ című kiállítás, melynek ő a kurátora. Milyen jó, hogy élnek Berlinben lelkes gyűjtők! A tavalyi Putti-kiállítás Dr. Johannes Zeilinger szenvedélyéről, a mostani Werner Mohr kitartásáról tanúskodik. Ha ehhez párosul egy filmimádó, aki megmozgatja a budapesti Nemzeti Filmarchívumot, kincseinek kiadására rábírja Breckl János jelmeztervezőt, aki a kosztümöket rendelkezésre bocsájtotta, s a Magyar Kultúra Háza teret ad a filmhagyományok bemutatásának, akkor az a megragadó légkörű kiállítás az eredmény, amelynek megtekintését csak
ajánlhatjuk mindenkinek. Bizonyára kevesen emlékezhetnek már saját élményeik alapján a némafilm sztárjaira (Putti Lya, Beregi Oszkár, Lenkeffy Ica, Bánky Vilma és mások), de az őket követő első „hangosfilmes“ nemzedék jó néhány képviselője a mai mozilátogató számára sem ismeretlen: Alpár Gitta, Bársony Rózsi, Peter Lorre, Szőke Szakáll, Eggerth Márta, Verebes Imre és persze Darvas Lili. Ők azok a sokoldalú magyar művészek, akik a kamerák előtt beszélni, táncolni és énekelni is tudtak. 1933 után a német filmtörténet új fejezetébe ismét újabb magyar nevek kerültek be, legismertebb képviselőjük minden bizonnyal Rökk Marika. De nem szaporítom a szót, fedezze fel mindenki a plakátokon, képeken, az emléktárgyakon vagy a kosztümökön kedvencei nevét, idézze fel saját maga számára a múltat, ahogyan azt a kiállítás megnyitása után önfeledten tették a „Bál a Savoyban” c. revüfilm nézői a Collegium Hungaricum mozitermében. Urban Mária
Az április 5. és 11. között Wiesbadenben megrendezett GO EAST fesztiválon a legjobb rendezés díját Gothár Péter „Paszport” című filmje nyerte el. A kelet-európai játékfilmek első ízben megrendezett szemléjén Gothár művén kívül szerepelt többek között a lengyel Krzysztof Zanussi, az ukrán Kira Muratova alkotása és Magyarországról Tarr Béla „Werckmeister harmóniák” című filmje is. A két magyar alkotást a németországi nézők az idei Berlinálén egyébként már megismerhették: A „Paszport” a Panorama-programban, a „Werckmeister harmóniák” pedig a Forum műsorán szerepelt. Gothár filmjében egy fiatal magyar gazda ukrán asszonykát vesz feleségül, aki az otthoni nyomorúságos viszonyok után jobb életet, jószerivel „nyugati” körülményeket remél a házasságtól. Miután rájön, hogy a férfi részeges és rabszolgaként bánik vele, kislányával együtt megpróbál hazamenekülni apjához, Ukrajnába, de próbálkozása nem jár sikerrel. A film érzékletes képet fest az ukrán lepusztultságról, az alkoholmámorral súlyosbított kelet-európai életformáról és a hatóság – a vámügy, a gyámügy és határőrség – bürokratikus tehetetlenségéről. A legjobb rendezés díjával jutalmazott Gothár Péter az MTI-nek adott nyilatkozatában annak a reményének adott hangot, hogy a wiesbadeni elismerés újabb lendületet ad a „vészhelyzetbe került” magyar filmgyártásnak, és felhívja az illetékesek figyelmét arra, hogy igenis készülnek még Magyarországon jó filmek. Máté Péter
Pillanatkép a „Paszport” c. filmből
23. oldal
2001. május
Meghalt Sinkovits Imre Felküldve: 2001. január 19. Életének 73. évében, január 18-án meghalt Sinkovits Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Örökség kitüntető cím birtokosa, a Magyar Színház társulatának tagja, a Nemzet Színésze. Sinkovits Imre 1928. szeptember 21-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése előtt is játszott már a Belvárosi Színházban, és csaknem fél évszázaddal ezelőtt szerződött a Nemzeti Színházhoz. 1956-os közszereplése miatt az angyalföldi József Attila Színházba száműzték. A Nemzeti Színház 1989-ben örökös tagjává fogadta.
2001 január havának éjszakáján… Sinkovits Imre emlékére (-harangozzatok érette!-)
Perelni kellene az Ő istenével! (Nekem nincs ilyen) Számon kellene kérni: Miért ily hamar? Mért nem hagyta még élni? Van, aki dicsekszik századik évével. (Jaj, csak én ne!) De Ő még élhetett volna! Őneki még biztosan lett volna dolga; (Nekem már nincs!) ezen az átkozott földön. Merthogy az az „Isten“, ha egyáltalán van? (én nem hiszem!) Ha mégis — hát igaztalan! Mivelhogy e csodás, szomorú göröngyön 888 nem terem boldogság az ákácfák alatt. A hatvanas évek végén vendégVillon: Sinkovits Imre Mutass egyet! Krisztus előttről — és óta? — Margot: Zsolnai Hédi Kiről úgy szól a fáma, dalol a nóta. ként a Nagymező utcai Irodalmi Színpadon (ma Radnóti Miklós Kinek könnyen hullott ölébe a falat. Színház) az „Én FRANÇOIS De Ő — csak azért is! — élhetett volna. VILLON“ est főszerepét játszotVolt talán még ajkán sok-sok vidám nóta. ta, több mint 150-szer. Partnere, (Enyémen már nincsen) még mulattathatott, Margot szerepében Zsolnai Hédi, megkönnyeztethetett volna még ezreket! a magyar sanzonművészet kiSzerették. És szerette az embereket. emelkedő egyénisége volt, aki S még Istent is hitte! Sűrűn imádkozott … 1977-ben elhagyta MagyarorHát ez a hála? (Mondom én!) Mindhiába szágot, és azóta visszavonultan térgyepülsz — s veted a keresztet — Te pára! él Münchenben. Nem jutsz el Isten országába. (Mert nincsen!) A népszerű előadóművésznőLáthatod — ő jó volt. Mégis előbb ment el, nek 1989-ben „Johanna a kocsmint én (a rossz), ki haragban van a Hittel! mában“ címmel jelent meg önImádkozz csak! Látod? Hiába volt minden! életrajzi kötete Budapesten (kéŐ szent ember volt, és igazi, nagy Magyar! pünk e kötetből való). A felejthetetlen pályatárstól, a nagy- (én azoknak: Nem! — de most nem rólam van szó) szerű színésztől, a kiváló kollégától, az emberséges cim- Talán ezért vitték el Őt előbb. Ily hamar. borától megrendítő verssel búcsúzik Zsolnai Hédi. K. M. Szóljon hát — „Prospero” Zengjen! — Érette — „Cseresznyéskert” a Harangszó! Ámen. (Az ő hitével) és a cimborához… (hajnali Coda) ébren vagyok órák óta — siratlak, cimbora (zsidó módra) én, a hitetlen vénasszony. Emlékszel? Óh, az a „Villon“! — fiatalon majd elégtünk! — bizony, mi akkor még semmitől nem féltünk. És prózában: Emlékszel? – Látjátok ott szemben azt a konyhakredencet? Az az enyém! — mutattad röhögve (de büszkén) életed első autóját. Almazöld volt. (Úgy hiszem, Lada.) Röhögtünk. Hát most nem röhögünk… Zsolnai Hédi (a „Kövér Margot“)
2001. május
24. oldal
Nagy Elisabeth: Rendezi Szabó István…
2. rész
Fényképezi Koltai Lajos
Amíg Szabó István és kollégái kiálltak a sajtó elé, Koltai Lajos Párizsba repült, hogy ott vizsgálja a próbafelvételek minőségét. Koltai Szabó István legszorosabb munkatársa, jó néhány filmet együtt készítettek. 1999 decemberében a legutóbbi filmért, a „Sunshine”-ért (és egyidejűleg Guiseppe Tornatore „Az ócánpianista legendájáért”) nyerte el az Európai filmdíjat. Koltaival Berlinben találkoztam, a Hotel Esplanadéban… Alig tudatosított tény, hogy egy film nem pusztán a rendező nevéhez fűződik. Sokak a színészek csábítására vesznek mozijegyet. Főleg Európában a rendezőt illik megjegyezni, de a film csoportmunka. Nincs olyan filmszakmás, aki nem ezt vallaná. A film képeit pl. az operatőr veszi fel, és képzeljünk csak el egy filmet képek nélkül! A magyarok rendkívül tehetséges operatőrökkel ajándékozták meg a filmtörténetet. Koltai Lajos 1965 és 1970 között végezte el a filmművészeti főiskolát. A hetvenes évek egyik legjelentősebb operatőreként tartjuk számon. Rendezőtársai között meg kell nevezni Maár Gyulát ugyanúgy, mint Mészáros Mártát. De leginkább Szabó Istvánnal való együttműködése jellemzi pályafutását. A „Mefisztó” és a „Hanussen” nemzetközi sikere az amerikai szakma érdeklődését is felkeltette. – Mennyire várja el egy rendezőtől, hogy a képekre különösképpen legyen érzékeny? Koltai: Rendkívül fontosnak tartom, hogy olyan rendezőkkel dolgozzam együtt, akik erősen képorientáltak. Ha Istvánnal kezdünk egy munkát, ő mindig tudatja, hogy a kép a legfontosabb. A kép és a fény. Mielőtt elkezdünk forgatni, pontosan tudjuk, hogy miről szól a jelenet. Ki a fontos benne. Mit hangsúlyozunk. Van-e benne ablak vagy ajtó. Honnan jön a fény. Miért jön onnan a fény. Mit csinál a
fény. Hová süt a fény. Mit emel ki a fény, embert avagy tárgyat. A forgatókönyv ezzel gazdálkodik. Mindig a képből indulunk ki. A kép elmondja, miről szól az egész jelenet, akkor is, ha nem szólalnak meg benne a szereplők. Ez az én mániám most éppen, hogy olyan képeket komponáljak, amiket haza lehet vinni és ki lehet tenni a falra. Feltétlenül legyen minden filmben két-három olyan kép, ami összefoglalja esszenciaként a filmet. – Hogyan ismerte meg Szabó Istvánt? Koltai: Amatőr filmesként. Csináltam egy amatőrfilmet, amivel egy fesztiválon második díjat nyertem. Az volt 1963-ban. Pista benne volt a zsüriben. Nagyon nagy divat volt az amatőrfilmezés akkor, rengeteg fesztivál volt. Amikor pedig 1965-ben a főiskolára felvételiztem, akkor István az asztal másik oldalán ült. Ő volt a diákok képviselője. És akkor ő rákérdezett: „Maga csinálta ezt a filmet?” „Kerítés” volt a címe. Mondom: „Igen.” Kérdezte, mit szerettem benne. Ugye, az egy fontos dolog volt, ki akarták belőlem szedni, hogy tudom-e, mit csinálok. Tudom-e, hová rakom le a kamerát, és mit akarok mondani ezzel az öt perces etüddel. Ez volt az utolsó találkozásunk, utána csak a szakmában találkoztunk, amikor már elvégeztem a főiskolát. Közben ő mindig bejött oda, meg a Balázs Béla Stúdióba. Sokat dolgoztam a BBS-ben. Az akkor nagyon a csúcson volt. Mi csináltuk akkor az első hosszabb játékfilmet. Maár Gyulával készítettük a „Prés”-t. Egy órás volt, akkor nem is született ilyesmi, nagy híre volt. Szabó István már akkor figyelt rám. Egyszer-kétszer hívott is, ha több kamerával forgatott, akkor én voltam az egyik kameránál. Szóval úgy besegítettem a filmjeibe, de nem igazán beszélgettünk. Aztán 1979-ben hívott fel. Akkor nekem már nagyon sok filmem volt, amit ismertek. Akkor azt mondta nekem, hogy ő arra gondolt, velem csinálná a következő filmjét. De arra kérne, ne felejtsek el semmit abból, amit addig csináltam. Én egy nagyon sajátos világban dolgoztam addig. Egy furcsa meleg, nagyon szép, nagyon költői világban. A leg-
ismertebb volt 1975-ben éppen Maár Gyulával a „Déryné, hol van?”, szerintem, a legszebb színes munkám a mai napig. Szabó István azt kérte, ne változtassam meg, amit csináltam, hanem amit tudok, azt transzponáljuk egy másik fajta világba. Egy sokkal hidegebb, sokkal kékebb világba. Az volt a „Bizalom” című film. Két ember története, a sok melegséget nem viselték volna el. – Szabó Istvánt a színészekkel való munkájáról ismerik és tisztelik. Milyen az Ön kapcsolata a színészekkel? Koltai: Nagyon szerencsésnek mondhatom magamat. Ez nemcsak Európára vonatkozik és nemcsak azokra a magyarokra, akiket olyan módon ismerünk, mint a „Bizalom” szereplőit, akikkel jó viszonyban vagyok, legjobb barátaim. Magyarországon kevesen vagyunk. Ámde Amerikában is jó a kapcsolatom a színészekkel. Ugye, Amerikában a sztárok között el lehet veszni, mindenki mindenkinek az ellensége tud lenni. Mindenki leváltható. Fontos, hogy jó legyen a kapcsolatunk. Az embernek van egykét hete, hogy elérje, hogy megszeressék. Általában megszeretnek. Dolgoztam Jodie Fosterrel, aki ugye színésznő és rendezőnő. Holly Hunterrel dolgoztam, Anne Bancrofttal. Szükségem van arra, amikor dolgozom, hogy közel álljon hozzám a színész és színésznő, hogy szeressem mint embert. Szeressem az arcát, ne találjak benne hibát. Nagyobb a gondoskodás ereje bennem is. Szerintem egy embert megközelíteni csak nagyon humánusan szabad. Kell a jó kapcsolat, hogy úgy tudjam megcsinálni fénnyel az arcot, ahogy én azt elképzelem. – Az utóbbi években sokat dolgozott külföldön. Mennyire fontos az Ön számára, hogy mégis Magyarországon van továbbra is a lakhelye? Koltai: Nagyon fontos hazajönni. Egyre fontosabbnak érzem és egyre pontosabban tudom, hogy mit jelent az. Hazamenni: ezt szó szerint értem. Haza menni és otthon lenni. Nagyon jó dolog Amerikában dolgozni. Nagyszerű munkatársaim vannak ott. Rengeteg a barát, állandó stábom van ott is. Nagyon sokat beszélgetünk erről: „Ugye, hazamész?” – „Igen, haza.” Óriási dolog. A család, a melegség, az otthon, amit megteremtettem, ami az enyém. Aztán visszajönni, zsebre téve egy pár dolgot, ami segít a következő időben.
25. oldal
2001. május Koltai Lajos
Koltai Lajos operatőrrel tudósítónk a „Malèna“ forgatásáról jövet beszélhetett. Azóta Giuseppe Tornatore filmje a német mozikba is bekerült. Koltait munkájáért a szakma is megtisztelte. A „Malèna“ c. filmet az operatőr kategóriában Oscar-díjra jelölték. A díjra végül mégis a Hong Kongi Peter Pau „Tiger & Dragon“ című filmjét tartották érdemesnek, Koltai pedig cserében az olasz szakma nagydíját, a David di Donatello nevű díjat nyerte el áprilisban. Magyarországon most jelent meg az Osiris kiadó gondozásában egy könyv Koltai Lajosról, amely – részben interjúformában – végigviszi az olvasót a túloldalon is bemutatott operatőr pályáján. Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr Osiris Kiadó, Budapest 2001, 1480 Ft ISBN 963 389 024 1
Gothár Péter a Berlinálén, a Magyar Filmunió standjánál
linbe, hogy bemutassák „Paszport“ című filmjüket. A fiatal film nemzetközi fóruma rendszeresen programjára tűzi Tarr Béla filmjeit. A „Werckmeister harmóniák“, amely mellesleg német koprodukcióban készült, és valamikor a ZDF is be fogja mutatni, a Berliner Zeitung olvasói díját nyerte el. Moldoványi Ferenc „DezaFemijet“ Koszovóban élő albán és szerb gyerekekről szóló dokumentációját pedig a fesztivál után a Freunde der deutschen Kinemathek terjeszti. A fesztivál alatt siet az ember moziteremből moziterembe. Ellátogat az új filmmúzeumba, betér a Potsdamer Platz kisebb-nagyobb vendéglőibe. Egyszer legalább találkozzunk, gondolta a Magyar Filmunió, kisebb fogadást rendezve a Filmmarkt standon, ahol vendégek, újság-
írók és filmkészítők, magyarok és mások összejöttek egy kis borra. Végül meg kell említeni Giuseppe Tornatore „Malèna“ című filmjét is, amely a Berlinálé versenyében futott. Ugyan olasz filmről van szó, és ameMalèna
rikai pénz van benne, kelet-európai szemmel, mely szerint a rendező és az operatőr szoros alkotótársak, a film ugyanannyira magyar is, hisz Koltai Lajos fényképezte a filmet. Nagy Elisabeth
Berlinálé 51. alkalommal rendezték meg a Berlinálét. Az idén már szinte otthonosan közlekedünk a Potsdamer Platzon. A valahányszáz film között magyar honfitársaink hazai filmeket is nézhettek. Idén több film is részt vett a berlini filmfesztiválon, s ez a magyar filmtermeléshez képest figyelemre méltó. A versenyben, igaz a rövidfilmekében, Cakó Ferenc visszatérő vendég. Ez alkalommal „Kövek“ című animációs filmjét vetítették. A Panorama szekció meghívására pedig Gothár Péter és operatőrje, Babos Tamás utazott, első alkalommal, Ber-
Albert Györgyi interjúra kéri Cakó Ferencet, kamerával veszi ezt Sólyom András
2001. május
c l o p s e v y n ö K Mogyorósi Géza
26. oldal Berlini villáminterjú Dalos György íróval
Sikeres magyar szerzők
A Der Spiegel, a Die Zeit és még több tekintélyes német lap könyvsikerlistáján hónapok óta előkelő helyet foglal el Márai Sándor. Az 1989-ben elhunyt szerző és a kortárs magyar irodalom művészei keresettek az NSZK-ban. Az okokról Dalos György Berlinben élő írót, a Haus Ungarn korábbi igazgatóját faggattuk. Márait 1999 őszén már harmadszor fedezték fel Nyugaton – összesen 28 könyve jelent meg korábban. Első sikereit a harmincas években aratta, majd, már emigránsként a hidegháború korszakában. Időközben elfelejtették. Mostani sikere („A gyertyák csonkig égnek“ – 250 ezer eladott példány –, majd az „Eszter hagyatéka“ azonnal felkerült a német bestsellerlistára.) részben a divat változásának köszönhető. Úgy látszik, a posztmodernt romantikus hullám váltja fel. Márai újbóli felfedezésében azonban komoly része van a Rómában élő Christina Viragh kitűnő fordításának is, aki már az olaszországi Márai-reneszánszot is előmozdította. És persze maga a tavalyelőtti frankfurti könyvvásár is sikertényező volt. A kormányok (úgy értem, az előző is) zsebükbe nyúltak. Márai német megjelenését a Fordítástámogatási Alap is segítette. Apropó ´99-es frankfurti könyvvásár! Akkor Magyarország volt a díszvendég, de azóta sem mérséklődött Márai Sándor népszerűsége az NSZK-ban. Mivel magyarázható a régebbi és a kortárs
magyar irodalom németországi sikere, és mi várható? A hetvenes évektől a német szellemi élet főleg azok iránt a magyar szerzők iránt érdeklődött, akik az aczéli kultúrpolitikán belül a tűrtek (Mészöly, Nádas, Esterházy) vagy a tiltottak (Konrád, Eörsi, Petri) kategóriájába tartoztak. ‘Árujuk‘, ha úgy tetszik, a hitelesség és a színvonal volt, amely reális képet adott hazánkról és a korszakról. Ez a névsor most jócskán kibővült (Tar Sándor, Kornis Mihály, Kukorelly Endre, Gordon Ágota, Mora Terézia és a Dumont költői antológiájában megjelent fiatalok). Jelenleg éppen 100 könyv után szélcsend van, de feltételezem, hogy hamarosan újabb magyar kötetek jelennek meg. Köszönöm a beszélgetést!
A Collegium Hungaricum őszre irodalmi estet tervez Márai műveiből.
Könyvajánló
Magyarok a világban Gigantikus, több évi kutatómunkával, adatgyűjtéssel készült el a „Magyarok a világban” című, lexikon terjedelmű kötetnek a Kárpát-medencét bemutató első (önálló) része. Mivel a budapesti Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda mint a CEBA Kiadó franchise-partnere a nyugati magyarságról is tervez egy hasonló összeállítást, a Berlini Híradó munkatársaként már a tavaszi könyvpremier előtt módom volt átolvasni ezt a szép, igényes, tartalmas enciklopédiát. Bihari Zoltán főszerkesztőtől megtudtam, hogy a fotókkal, térképekkel gazdagon illusztrált kézikönyv megvalósítását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán kívül a Magyar Kultúra Alapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány is támogatta. A magyar kisebbségek kárpát-medencei krónikájának történelmi felelevenítésével kezdődő munka hét nagy fejezetre osztható. Földrajzi alapon, az óramutató járásával azonos irányban haladva, változó terjedelemmel mutatja be Szlovákia, Kárpátalja, Erdély, a Vajdaság, Horvátország, a Muravidék és Burgenland legfontosabb tudnivalóit. A geográfiai elhelyezkedéstől a histórián keresztül a népesedésig, a társadalmi, kulturális irányzatokig, a gazdaság és az idegenforgalom helyzetét is érintve minden lényeges információra kitér a részletes, régiós adattárat is tartalmazó 800 oldalas (két kilós…) munka. „Meggyőződésünk, hogy a kézikönyv a határon túli magyar közösségek felelős beosztású vezetőinek, polgármestereknek, pedagógusoknak, a társadalmi és kulturális élet irányítóinak, a politikai és gazdasági élet szereplőinek egyaránt hasznos segítője lesz a mindennapokban. Emellett nem hiányozhat azoknak a könyvtárából sem, akik Magyarországon tevékenységüknél fogva szoros kapcsolatban állnak határon túli honfitársainkkal. A nyelvi, kulturális közösség révén a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásához is ötleteket, tanácsokat adhat a Kárpát-medence magyarok lakta területeit bemutató kézikönyvünk, melynek elkészültét mintegy félszáz szerző, tanácsadó segítette. A „Magyarok a világban” szerkesztője Bihariné Dániel Katalin volt, a műszaki előkészítés, tördelés Szolnoki
27. oldal Beatrix munkáját dicséri. A Magyarország kézikönyvtár-sorozat főszerkesztője dr. Kasza Sándor.“ – mondta az államalapítás és a kereszténység felvétele 1000. évfordulójának tiszteletére elkészített pompás lexikonról a Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda felelős vezetője, Bihari Zoltán, aki a kárpát-medencei kötet főszerkesztője. Határon innen és túl mindenkinek ajánlhatjuk ezt az új kézikönyvet, akit érdekel a magyarság aktuális helyzete. Berlinben a „Magyarok a világban” című kötet 100,- márkás áron e cikk szerzőjénél rendelhető meg (tel./fax: 891 65 03).
Magyarország kisrégiói
Komárom-Esztergom megye Bevallom, hogy elfogult vagyok a szülővárosomtól, Budapesttől észak-nyugatra fekvő Komárom-Esztergom megyével szemben. Gyermekkoromban sok vidám nyarat töltöttem az északon a Dunával, illetve Szlovákiával határos, festői vidéken. Dimbesdombos táj, friss levegő, barátságos emberek. Ezért is örültem meg, amikor kézbe vettem a Ceba Kiadó „Magyarország kisrégiói“ sorozatában
Sommeruni Debrecen
2001. május megjelent köteteket. A „Kisbér és térsége“, valamint a „Tatabánya és térsége“ című magyar-angol-német nyelvű zsebkönyvek átfogó képet adnak a régió históriájáról, a legfontosabb idegenforgalmi látványosságokról, valamint a gazdasági és kulturális élet aktuális tudnivalóiról. A színes térképekkel, fotókkal gazdagon illusztrált, hiánypótló könyvecskék a rendszerváltozás után bekövetkezett közigazgatási átalakulásról is tájékoztatják az olvasókat. A magyarországi turistáskodásra készülők haszonnal forgathatják a naprakész adattárat is tartalmazó, informatív kiadványokat.
Kapu könyvek Budapesten számos újságszerkesztőséget ismerek. A legsiralmasabb körülmények között a Kapu Magazin dolgozik a Józsefvárosban. Az omladozó vakolatú Nap utcai bérház beszakadt pincéjének szomszédságában hónapról-hónapra nem csak egy lap születik, hanem seregnyi könyv is. A nyáron hatvanadik születésnapját ünnepelt Brády Zoltán villanyszámlással, emelkedő nyomdai költségekkel és honoráriumra kiéhezett szerzőkkel csatázik már évek óta, de a magát „nemzeti“ havi lapként reklámozó Kapu él. Ha nem is virul. gleitprogramm: Filmabende, Theater, Konzerte, Lernen von Volksliedern, Ausflüge, Stadtbesichtigung.
Sommerkurs intensiv 5. – 18. August 2001 (80 Stunden)
Kurse 2001/2002 Sommerkurs für die ungarische Sprache und Kultur 22. Juli – 18. August 2001 (120 Stunden) 6 Sprachstunden pro Tag, Gruppen mit 10-12 Teilnehmern von Anfängern bis zur Oberstufe. Bei den Anfängern Deutsch, Englisch, Französisch, Italienisch, Finnisch und Japanisch als Vermittlungssprache. Am Ende des Kurses Prüfungsmöglichkeit. Lehrmaterial: Hungarolingua. 1-2 Vorlesungen pro Tag zur ungarischen Sprache, Literatur, Geschichte, Landeskunde usw. Kulturelles Be-
8 Sprachstunden pro Tag, Gruppen mit 10-12 Teilnehmern von Anfängern bis zur Oberstufe. Bei den Anfängern Englisch oder Deutsch als Vermittlungssprache. Am Ende des Kurses Prüfungsmöglichkeit. Lehrmaterial: Hungarolingua. Kulturelles Begleitprogramm: siehe oben.
Herbstkurs intensiv 24. Oktober – 4. November 2001 (70 Stunden) 7 Sprachstunden pro Tag (am Wochenende auch), Gruppen mit 4-6 Teilnehmern von Anfängern bis zur Oberstufe. Bei den Anfängern Englisch oder Deutsch als Vermittlungssprache. Am Ende des Kurses Prüfungsmöglichkeit. Lehrmaterial: Hungarolingua. Kulturelles Begleit-
A gazdag magyar könyvpiacon Brády több saját kötete mellett bemutatkozási lehetőséget adott ifjú költőknek (Deák Mór, Rózsa-Flores Eduardo etc.), valamint Magyarország határain belül és azon túl alkotó publicistáknak (Bárány János, Erdélyi István, Hollai Hehs Ottó etc.). A 2000-ben napvilágot látott Kapu könyvek közül az alábbiakban kettőre hívnám fel a Berlini Híradó olvasóinak a figyelmét. A zöld-fehér legenda megkopását a XX. század végére sem sikerült megállítani. A focirajongókat Mayer Oszkár „Fradi-körkép“ című, 120 oldalas munkája kalauzolja el a „remények és csalódások“ birodalmába. A Kapu füzetek sorozat nyolcadik köteteként megjelent interjúgyűjtemény „félelmek és vélemények“ tükrében kórképet fest az FTC-ről: megszólal többek közt Varga Zoltán, Dalnoki Jenő, Mucha József, Koós János és a szintén aranyhangú, focihívő Aradszky László. A múlt helyett inkább a jövő felé tekint Cseke Zoltán „Mese a harmadik évezredről“ című Kapu könyve. A fegyverkezési versenytől a szegénység-gazdagság végletes polarizációján keresztül a demokrácia és a szabadság kérdéséig számos izgalmas témát feszeget borongós hangulatú, 250 oldalas kötetében az 55 éves szerző. programm: Ausflug, Stadtbesichtigung.
Winterkurs intensiv 13.–26. Januar 2002 (70 Stunden) 8 Sprachstunden pro Tag, Gruppen mit 10-12 Teilnehmern von Anfängern bis zur Oberstufe. Bei den Anfängern Deutsch und Englisch als Vermittlungssprache. Am Ende des Kurses Prüfungsmöglichkeit. Lehrmaterial: Hungarolingua. Kulturelles Begleitprogramm: Filmabend, Theater, Ausflug, Stadtbesichtigung. Anmeldeschluss: Für die Sommerkurse 15. Mai 2001, für den Herbstkurs 15. September 2001. Weitere Informationen: Büro der Sommeruniversität, H-4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Pf. 35 Tel./Fax: (+3652) 489 117, E-mail:
[email protected], Internet: www.summer06.sum.klte.hu
2001. május Im Februar dieses Jahres war István Bart zur Präsentation seines kleinen Konversationslexikons der ungarischen Alltagskultur, wie es im Untertitel seines Nachschlagewerks Ungarn – Land und Leute heißt, zu Gast im Haus Ungarn. Ein interessiertes Publikum verfolgte ernst und amüsiert zugleich, was der Autor eines Romans und einer Sammlung von Kurzgeschichten, der auch als Übersetzer englischer und amerikanischer Literatur tätig ist, zu ausgewählten Stichworten zu sagen hatte. Im Gespräch wurden vom Publikum viele neue Ideen eingebracht, und vielleicht liegt ja in ein oder zwei Jahren bereits eine Fortsetzung des Buches vor. Wir zitie-
R ä t s e l
28. oldal ren hier als Betätigungsfeld für Rätselliebhaber die Erklärungen zu drei Stichworten – das jeweilige Stichwort selbst wird gesucht. Drei knifflige Aufgaben – Viel Vergnügen beim Lösen! ✘✘✘ … dies war ein typisch sozialistischer Euphemismus und ein journalistisches Klischee für den gern gesehenen (eventuell berühmt gewordenen) Ungarn im Westen (→ Nyugat), bei dem man – im Gegensatz zu dem abschätzigen Begriff des „Dissidenten“ (→ disszidens) – nicht mehr der Frage nachging, unter welchen Umständen er eigentlich ins Ausland gelangt war. → emigráns; amerikás magyar; amerikai magyar; magyar származású
… dies ist eine barocke Kleinstadt, ein Bischofssitz nördlich von → Budapest am Ufer der Donau (→ Duna). Zu (…) fällt den Ungarn im Allgemeinen ein, dass sich hier seit bereits mehr als hundert Jahren eines der größten Gefängnisse befindet. Hier saßen auch jene ein, die nach der Revolution von 1956 (→ forradalom, 1956) verurteilt worden waren, unter ihnen der erste Präsident der neuen Republik Ungarn, Árpád Göncz. → Szeged; Sopronkőhida … dies ist das ärmste und zugleich schmackhafteste unter den „Armeleuteessen“, das, wenn es auf der Speisekarte steht, sich hinter dem Pseudonym serpenyős burgonya (lit. „Pfannenkartoffeln“) verbirgt. Es wird ebenso zubereitet wie → pörkölt, nur dass statt des Fleisches eben Kartoffeln verwendet werden.
A fiktív beszélgetés megfejtése A 11. szám rejtvényének megfejtése úgy szép, ha az egész beszélgetést újra leírjuk, s most a szereplőkkel együtt: Matthes Ágnes: Szia, kénytelen voltalak azonnal felhívni. A barátunk megint érdekes előadót szerzett nekünk. Meg tudod az estet szervezni? Nemes Lajos: Igen, sőt, már folyamatban van! Matthes Ágnes: Pej paripa pimpi… (Rákap a szájára, elcsuklik a hangja.) Nemes Lajos: De meg kék csinálni! Te is segítesz? Robotka József: Tiszta sor, gyerekek! És te? Rademacher Irén: Én, gyerekek, én azt hiszem, hogy biztos, gyerekek, hogy
nem megyek oda. Egyszerűen, egyszerűen fogom magam, és otthon maradok. Klessmann Anna: Na ne! Gyerekek! Ez hülyeség! Hetekkel később. Dr. Hetey László: Kedves publikum! Szeretetettel üdvözlök minden kedves vizitort mai klubestünkön. Invitált referensünk már citrizve, lámpalázzal várja fellépését, hiszen számára ismeretlen emberek előtt prezentálja téziseit. Teljes szilenciót kérek tehát mindenkitől, diskutálni a referátum után fogunk! Klessmann Anna: (a szomszéd kávézóból átszólva) Ki ez a krapek? Ilyen hülyeséget még sohasem hallottam!
– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja A Magyar Egyesület Berlin e.V. belső kiadványa
Szerkesztőség: Általános és tördelőszerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, tel./fax: (030) 5 62 06 51, e-mail:
[email protected] Olvasószerkesztő: Urban Mária, tel./fax: (030) 9 93 95 10, e-mail:
[email protected] PR-felelős: Matthes Ágnes, tel.: (030) 2 42 36 68, fax: (030) 2 42 34 47, e-mail:
[email protected] Felelős szerkesztő: Dr. Hetey László, tel.: (030) 78 71 27 60, fax: 78 71 27 61, e-mail:
[email protected] Web-összekötő: Nemes Lajos, tel.: (030) 51 00 94 36, fax: (030) 51 00 94 37, e-mail:
[email protected] Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc † Postacím: Magyar Egyesület e.V. Berlin, c/o Priv.-Doz. Dr. Hetey László, Kaiser-Wilhelm-Platz 4, 10827 Berlin Egyesületi bankszámla: Berliner Sparkasse, BLZ 100 500 00, Konto-Nummer: 13191500 Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület Berlin e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza.