MAGYARY ZOLTÁN SZAKKOLLÉGIUM

GYAR ZOLT MAGYARY Y ZOLTÁN SZAKKOLLÉGIUM AKKOLLÉGIU

MAGYARY ZOLTÁN SZAKKOLLÉGIUM

A Magyary Zoltán Szakkollégium tájékoztató kiadványa

Felelős kiadó: Magyary Zoltán Szakollégium Jugovits Károly elnök

Szerkesztette: Hecker Flórián, Nánási Tamás

Fotók: Dr. Horváth Attila, Szilágyi Dénes, Nagy László Sándor Korrektúra: Szögi Zsuzsanna

Szerkesztőség: 1118 Budapest, Ménesi út 5. Kollégiumi épület, 515. iroda Online: www.mzszk.hu [email protected]

Tördelés, nyomdai előkészítés, kivitelezés: Topbalaton Kft.

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0023 azonosító számú „A tudományos képzés műhelyeinek átfogó fejlesztése a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen” című pályázat

ELŐSZÓ A kiadvány, amelyet a Tisztelt Olvasó a kezében tart, a Magyary Zoltán Szakkollégium bemutatása érdekében készült. Elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem polgárainak – az egyetem vezetésének, oktatóinak, partnereinek –, különösen pedig érdeklődő, csatlakozni kívánó hallgatóinak tájékozódását szeretné elősegíteni azzal, hogy működésünk eddigi éveit összegezve, rendszerezett formában átfogó ismereteket nyújt a Szakkollégium szervezetéről, feladatairól, működéséről, a szakkollégiumi mozgalomban betöltött szerepéről, szakmai és közéleti munkásságunkról, az elért eredményekről. A szakkollégium alapítói 2001-ben nagy reményekkel vágtak bele a közigazgatás-tudomány mélyebb és átfogóbb felkészültséggel rendelkező, a szakmai és a munkaerő-piaci elvárásoknak, kihívásoknak jobban megfelelni képes személyzetének képzésébe, egy új közigazgatási értelmiség kinevelésébe, amelynek tagjai büszkén mondhatják el magukról, hogy „magyarysok” voltak. Az azóta eltelt idő pedig egyértelműen igazolta a hallgatók és a megalakulásban segítő oktatók ezzel kapcsolatos várakozásait. Több mint egy évtized felhalmozott sikerei és kiérdemelt szakmai elismerései azt bizonyítják, hogy miként a tudománypolitikában a tehetséggondozás intézményeire, a felsőoktatásban a szakkollégiumokra, úgy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Magyary Zoltán Szakkollégiumra egyértelműen szükség van. E füzetben azonban mást, és többet is szeretnénk nyújtani az egyszerű tájékoztatásnál. Túl minden szakmai elismerésen és elért eredményen ugyanis a szakkollégium és annak tagjai nem csupán egy formalizált szervezet részei. Az együtt végzett munka, a közös célokért való mindennapos küzdelmek érezhetően olyan egységbe kovácsolják össze a különböző helyről érkező, eltérő háttérrel és sokrétű gondolkodással rendelkező szakkollégistákat és szakkollégista-generációkat, amit úgy gondoljuk, minden lelkes és elszánt hallgatónak meg kellene tapasztalnia egyetemi évei alatt. Ezért kiadványunkban a szakmai tevékenységen felül betekintést engedünk mindennapjainkba, nagy hangsúlyt fektetve a közösséget formáló erők bemutatására is. Kedvező fogadtatásunk, folyamatosan megújuló közösségünk és újabb sikereink időről időre arra ösztönöznek minket, hogy mind teljesebb képet mutassunk arról a szervezetről, amely meghatározza egyetemi éveinket, és amely nagy segítséget nyújt szakmai fejlődésünk, karrierünk megalapozásában is. Ennek a nagy, küzdelmes, de legfőképpen élvezetes munkának a bizonyítékait olvashatja a Tisztelt Olvasó a következő oldalakon. Őszintén reméljük, kiadványunkkal sikerül hasznos információkat nyújtani mindenekelőtt a csatlakozni kívánó hallgatóknak, továbbá a szakkollégiummal kapcsolatban állóknak és természetesen minden olvasónak, aki behatóbban érdeklődik a Magyary Zoltán Szakkollégium tevékenysége iránt. Tesszük mindezt abban a reményben, hogy évek múltán, már végzett hallgatókként és a közigazgatás szerteágazó területeinek szakembereiként kellemes élményekre emlékezve, büszkén mondhassuk: magyarysok voltunk, és azok is maradunk! Jugovits Károly, a Magyary Zoltán Szakkollégium elnöke 3

AZ EGYETEM ÉKSZERDOBOZAI Dr. Cserny Ákos dékán a kiváltságos közösségről, a régi idők professzorairól és Magyary Zoltán örökségéről

Dr. Cserny Ákos dékán

Szélesebb látókört, elmélyültebb tudást, kiforrottabb jellemet és a hivatás építéséhez nélkülözhetetlen kapcsolatrendszert nyújthatja tagjai számára egy jól működő szakkollégium. Elsősorban ebben látja e speciális hallgatói közösség jelentőségét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának dékánja. Dr. Cserny Ákos a kiadványunk számára adott interjújában elmondta: a karon működő szakkollégiumok – így a Magyary Zoltán Szakkollégium – idővel olyan kiváltságos szervezetekké válhatnak, amelyekből a hazai közigazgatás-tudomány legmagasabb szintű művelői, az egyetemi képzés majdani tanárai, vezetői kerülhetnek ki.

- Mennyire tartozik a kar alapfeladatai közé a tehetséggondozás színtereinek, lehetőségeinek megteremtése? Vagy olyasfajta „úri huncutságról” beszélünk, amelyik nem feltétlenül sorolható egy felsőoktatási intézmény elsődleges teendői közé? – A tehetséggondozás kiemelt szerepet tölt be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül a Közigazgatás-tudományi Karon is. A kérdést két oldalról érdemes megközelíteni. Vannak, akik a gyakorlatban, mások az elmélet síkján mutatnak kiugróan jó képességeket. Az előbbivel kapcsolatban kiemelném, hogy hallgatóink számára ma már a szakmai gyakorlat lehetőségeinek széles tárházát biztosítjuk, továbbá elindítjuk a diplomát szerzők későbbi előmenetelét számon tartó pályakövető rendszert is. Az elméleti tehetséggondozás legfontosabb színterei pedig kétségtelenül a szakkollégiumok. Fontos hangsúlyozni, hogy e közösségeknek azok, és csak azok legyenek a tagjai, akik a közigazgatás-tudomány művelését a magukénak érzik. E műhelyek idővel olyan kiváltságos körökké válhatnak, amelyekből tudományágunk legmagasabb szintű művelői, az egyetemi képzés majdani tanárai, vezetői kerülhetnek ki. - Korábbi egyetemi tanulmányai során volt-e alkalma arra, hogy megtapasztalja a tehetséggondozás előnyeit? - Amíg a korábbi Államigazgatási Főiskola (ÁF) nem vált a Budapesti Corvinus Egyetem részévé, az elméleti tehetséggondozásra leginkább az esetlegesség volt a jellemző, és alapvetően szerencse kérdésének számított, hogy ki vehetett részt benne. A gyakorlatban egy-egy professzor körüli intenzív kutatómunkából állt ez a tevékenység. Én abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy Rácz Attila műhelyében „törölgethettem a port”, ugyanakkor Lőrincz Lajos mellett is nevelkedett olyan szakember, aki ma a karunkon oktat, és nekem évfolyamtársam volt. A tehetséggondozás szervezettségének hiánya abból is adódott, hogy az ÁF túlnyomórészt gyakorlatorientált központ volt. A rövid, három esztendős képzés nem is adott lehetőséget arra, hogy valaki a tudományos kérdések sűrűjében elmélyüljön. Amint a közigazgatás-tudomány – a Corvinuson belül – önálló karrá vált, és öt évesre bővült az oktatás, megteremtődtek a szakkollégiumok létrehozásának feltételei.

4

- Miben látja e hallgatói szervezetek legfontosabb feladatát? Legyenek elsősorban diákközösségek? Vagy inkább szervezzenek rendezvényeket? Netán egyedüli hivatásuk az, hogy a tudomány kapui legyenek? Mi a szakkollégiumok elsődleges küldetése? - A szakkollégiumi rendszer alapvetően megváltozott. A rendszerváltás előtt e közösségek leginkább arra voltak hivatottak, hogy olyan ismeretanyagot közöljenek, amit az intézményesített képzés nem fogadott be. Azokat az előadókat hívták meg a szakkollégiumok, akiktől a hallgatók olyan speciális ismereteket kaphattak, amiket a nagy előadásokon, szemináriumokon akkoriban nem lehetett nyilvánosan oktatni. Ma már ez egészen másképp van. Nincs olyan ismeret, amit el kell hallgatni, az álláspontokat szabadon lehet egymással ütköztetni. Én úgy tekintek a szakkollégiumokra, mint egyetemünk ékszerdobozaira. Kétségtelen, hogy a szakkollégiumok tevékenysége elmozdult a kutatás irányába. Ezt örvendetesnek tartom, és úgy gondolom, ilyen szintű munkavégzés joggal várható el azoktól, akik e szervezetekbe nyertek felvételt. Ebből a szempontból jó mérce lehet, hogy a tagok milyen mértékben veszik ki a részüket, milyen helyezéseket nyernek el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. Ugyanakkor a tudományos munka ma már nem jogosít fel senkit arra, hogy bezárkózzon az elefántcsonttoronyba. A szakkollégiumoknak konferenciákat, esteket és más rendezvényeket is szükséges szervezniük, hogy mutassák magukat, nagyobb népszerűségre, közismertségre tegyenek szert. - Mennyire segítheti a szakkollégiumi tagság a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásuk, karrierjük építésében? - Akik e közösségekben élnek és nevelkednek, egészen más szemléletmódra tesznek szert. Szélesedik a látókörük, hiszen olyan összefüggésekkel találkoznak, amikkel a hagyományos előadásokra járók nem feltétlenül ismerkedhetnek meg. A több éves közös együttlét, csapatmunka fejleszti a személyiséget, erősíti a jellemet. A kutatások, rendezvények, előadások szervezése során pedig olyan kapcsolatrendszerrel gazdagítja a szakkollégistákat, amely a jelen társadalmában szinte nélkülözhetetlen az előrelépéshez. Ma ez a fajta hatalmi tőke már jelentős szereppel bír, a közigazgatásban pedig egyenesen elengedhetetlen. - Mi a véleménye a Magyary Zoltán Szakkollégium munkájáról, tevékenységéről? Mi az, amit még meríthetnének névadójuk, a magyar közigazgatás-tudomány meghatározó alakjának örökségéből? - Szükséges és nagyon jó irányú változáson esett át a közelmúltban ez a szervezet. Nagyon örülök annak, hogy olyan igazgató tanár fogja össze – dr. Horváth Attila személyében – a Magyary Zoltán Szakkollégiumot, aki szívét-lelkét beleadja a megbízatásával járó feladatok teljesítésébe, aki a hallgatókért él, és akinek a munkáját jómagam is messzemenően támogatom. Úgy gondolom, hogy az Önök közössége több szempontból is nagyon sikeresnek mondható, országos szinten sincsenek rossz helyen. Idővel még a tradicionálisnak nevezhető, nagyhírű szakkollégiumokkal is jó eséllyel felveheti a versenyt. Főként akkor, ha az egyetemünkön végzett, korábbi szakkollégistákkal is még erősebb kötelékeket sikerül kialakítani. A korábbi és jelenlegi tanítványok együttműködése különösen méltó Magyary Zoltán örökségéhez. Nánási Tamás

5

VIRÁGKORUKAT ÉLŐ KÖZÖSSÉGEK Nemes hagyományokra épül a hazai szakkollégiumi mozgalom A szakkollégiumi mozgalom részben magyar sajátosság, egyfajta hungarikumnak tekinthető. Ezek a szellemi közösségek a honi tehetséggondozás fontos alappilléreinek számítanak, hiszen fő feladatuk az egyetemi tanrend kiegészítése önálló szakmai képzés formájában. A hazai szakkollégiumok története viszonylag rövid időre tekint vissza, elsősorban a rendszerváltás után indultak fejlődésnek ezek a szervezetek. Számuk ma már közel hetvenre tehető. A hazai szakkollégiumok történetének kezdetét – pontos dátum, vagy konkrét eseménysor híján – nehéz meghatározni. E téren összefoglaló munkákra sem hagyatkozhatunk. Nem csak a szakkollégiumok hazai megjelenésére vonatkozó időpont meghatározása, hanem az első ilyen intézmény megnevezése is problematikus. A szakkollégiumokat meghatározó eszmeiséghez ugyanis eltérő szervezeti típusok köthetők, ezek etalonjai lehetnek az Eötvös József Collegium, vagy a Rajk László, illetve a Bibó István Szakkollégium. Ezeknek a közösségeknek a hagyománya, működése, szervezeti felépítése minden bizonnyal mintául szolgált, és hozzájárult a hazai jelenkori szakkollégiumi mozgalom megjelenéséhez és kibontakozásához. Az Eötvös József Collegiumot 1895-ben alapította Eötvös Lóránd – már vallás- és közoktatásügyi miniszterként – a párizsi École Normale Supérieure Intézet mintájára. Ez az intézmény a kezdetekkor főiskolai rangú tanárképző kollégiumként működött, ahová kitűnő tanulók, tehetséges diákok nyertek felvételt, hogy egyetemi tanulmányaik alatt a legrátermettebb oktatóktól, a legmegfelelőbb körülmények között sajátíthassák el a szakmájukhoz szükséges elméleti és gyakorlati tudásanyagot. A kollégisták már ekkor is demokratikus elvek mentén szerveződő közösséget alkottak. Nem véletlen tehát, hogy 1950-ben, a kiépülő kommunista diktatúra idején felszámolták az intézményt, és ezzel véget ért a kollégium történetének első nagy korszaka is. Majd 1956-ban megkezdték az újjászervezést a régi kollégium hagyományaira támaszkodva, de már azzal a céllal, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem több karáról is összegyűjtsék és támogassák a legtehetségesebb egyetemi polgárokat. 1957-ben az Eötvös József Kollégium már mint szakkollégium született újjá, és a mai napig működik. A patinás intézmény falai közt napjainkban is színvonalas oktatói-kutatói munka zajlik az ELTE bölcsészettudományi, társadalomtudományi, természettudományi és informatikai tudományterületek hallgatóinak részvételével. Az egykori Marx Károly Közgazdasági Egyetemen szerveződő Rajk László Szakkollégiumot fiatal tanárok (elsősorban Chikán Attila) és a hallgatók közös munkájának köszönhetően 1970-ben alapították meg. A Rajk működése számos hasonlóságot mutat a népi kollégiumokkal, ezek 6

A Bibó István Szakkollégiumnak helyet adó épület.

közé tartozik a demokratikus szerveződés, a felvételi eljárás, a bentlakásos életvitel, vagy éppen a szakmai programok elsődlegessége. A hasonlóság nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy indulása körül a Rajkot számos egykori népi kollégista is segítette. Látható tehát, hogy az első hazai szakkollégium megnevezése azért okoz nehézséget, mert bár tevékenységük, céljaik hasonlatosak, a két fentebb bemutatott kollégium működése és szervezeti felépítése eltérő. Az Eötvös Collegium a francia grande école-ok, a Rajk a népi kollégiumok tradícióiból építkezett. A magukat szakkollégiumokként meghatározó intézmények ebből a két, egymástól független hátterű tradíció, eszmeiség találkozásából születtek meg. Az 1980-as években kezdődött el igazán a hazai szakkollégiumi mozgalom kibontakozása, egymás után jöttek létre az új szervezetek. 1981-ben vált ki a Rajkból a Társadalomelméleti Kollégium, 1983ban nyerte el a végső formáját a Bibó István Szakkollégium. Ez utóbbi az első, és máig is az ország egyetlen jogász-politológus szakkollégiuma. Olyan, ma már nagy múltú szakkollégiumok alakultak ekkor, mint a Korányi Frigyes Szakkollégium (1985) vagy a Széchenyi István Szakkollégium (1987). Ezek a szellemi műhelyek aktív részt vállaltak a rendszerváltás idejének politikai vitáiban, tevékenységük a mainál jellemzőbben közéleti, politikai színezetű volt. A rendszerváltás a szakkollégiumok számára is fordulópontot jelentett. A megváltozott körülmények hatására működésük a tudományos tevékenység irányába tolódott el. Az 1991-ben Zánkán elfogadott Szakkollégiumi Charta – a közéleti-politikai korszak lezárásával párhuzamosan – a szakmaiságra és az autonómiára vonatkozó cikkelyekkel módosította a szakkollégiumok funkcióit. A másik fontos változás, hogy a rendszerváltást követően megkezdődött e tudományos műhelyek számának rohamos növekedése. Manapság már több mint hetven hazai szakkollégiumról beszélhetünk. A szakkollégiumi mozgalom mindig is nagyon sokszínű volt, hiszen a helyi viszonyokhoz, lehetőségekhez, az adott tudományterülethez alkalmazkodva kellett létrehozni és működtetni ezeket a szervezeteket. Az elmúlt évtizedek során hatványozottabban jelentkezett a kollégiumok tarkasága. Formáik, szervezeti felépítésük és működésük meglehetősen változatos képet mutat. Azonban vannak olyan jellemzők, amelyek mégis egységbe kovácsolják e közösséget. Ilyen közös szempont például a tagok felsőoktatási jogviszonya, és közös együttlakás kialakítása. Fontos jellemző továbbá az önkormányzatiság elve, vagy a szakkollégiumi tagok öntevékenysége. Ez utóbbi jellemző azt takarja, hogy a tagság – demokratikus közösségként, belső autonómiát élvezve – maga dönt a felmerülő kérdésekben, szabadon határozza meg a rövid- és hosszú távú célkitűzéseket. A szakkollégiumok fő célja az, hogy az egyre nagyobb létszámot befogadó magyar felsőoktatásban a hallgatók szakmai fejlődése, tudományos előmenetele érdekében magas szintű képzést nyújtsanak. A tematikus kurzusokon, illetve kutatóműhelyekben zajló munka az egyetemi képzést kiegészítő, hiánypótló ismereteket biztosít. Talán nem túlzó kijelenteni azt, hogy az ilyen szervezeteknél tudásalapú elitképzés folyik. A szakkollégiumok a társadalom egészét érintő kérdésekre és problémákra fogékony értelmiség kinevelésére törekednek. Ugyanakkor a szakkollégium nem pusztán tudományos műhely, hanem olyan társas kapcsolatokat is kínál, amelyek a szellem műveléséhez foghatóan, szintén élethosszig tartanak. Brecsok Anna

7

MAGYARY ZOLTÁN, AZ ISKOLATEREMTŐ Nevét ma fejlesztési program, tudományos társaság is viseli Tanár, tudós, köztisztviselő, publicista, reformer – felsorolni is nehéz lenne, hány fajta hivatásban állta meg a helyét, miközben a legvégsőkig a közjót szolgálta. A magyar közigazgatás megújításáért tett törekvései máig ható érvénnyel alapozzák meg a területtel foglalkozó tudományág fejlődését. Nevét ma fejlesztési program, tudományos társaságok, konferenciasorozat és doktori ösztöndíj egyaránt viseli.

A korai évek Magyary Zoltán 1888. június 10-én az „Élővizek városában”, a Komárom-Esztergom megyei Tatán látta meg a napvilágot. Katonatiszti család sarjaként, volt alezredes édesapja révén hamar megtanulta a küzdőszellemet és a fegyelmet, amit középiskolás éveiben csak erősített a piaristáknál kapott kemény nevelés. Erre a szilárd alapra épült elkötelezettsége a közösség szolgálata iránt, amely a korai éveiben egészen az államtudományi oklevél (1910), majd a jogtudományi doktorátus (1912) megszerzéséig vezette. Kiváló adottságai ugyanakkor nem csak a tanulmányaiban mutatkoztak meg. Kezdő hivatalnokként már anyanyelvi szinten tudott németül, folyékonyan beszélt angolul, franciául, olaszul, sőt még az orosz nyelvet is megértette. Mindemellett nagyszerű érzéke volt a pénzügyekhez, és gyorsírni is remekül tudott. Hamar végigjárta a köztisztviselői ranglétrát: 1920-ban már mint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetési ügyosztályának vezetője tevékenykedett, majd öt évvel később a tudománypolitikai ügyosztályt irányította. Új lendületet adott szellemi fejlődésének a brüsszeli Közgazdaságtudományok Nemzetközi Intézetének 1923-as, második nemzetközi kongresszusa, ahol többek között Henri Fayol La Doctrine Administrative dans l'Ètat (Államigazgatási Doktrína) címmel tartott előadást. Fayol – Magyary számára megragadó – eredetisége az állam és az üzem analógiájának gyakorlati megközelítésében és kifejtésében állt, nagy hatást téve ezzel közönségére és a tudományos világra.

Magyary és a tudomány művelése Az 1920-as évek végére egyre magasabb beosztásokba került, elhivatottságának köszönhetően vált fokozatosan a modern magyar tudománypolitika megalapozójává és meghatározó alakjává. Ekkorra már elméleti munkássága is kezdett kiteljesedni, olyan meghatározó művei jelentek meg ebben az időszakban, mint A magyar tudománypolitika alapvetése (1927), vagy A magyar tudományos nagyüzem megszervezése (1931). A gazdasági világválság nyomása alatt látványos mélyrepülést elszenvedő bethleni konszolidáció újra a figyelem középpontjába állította az átfogó reformok, köztük a közigazgatás megújításának kérdését. 1930 januárjában Bethlen Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár elnöklete alatt tárcaközi bizottságot alakított, hogy a közigazgatás racionalizálására készítsen elő további javaslatokat. Ennek a bizottságnak a központi előadója Magyary Zoltán volt. A bizottság azonban nem fogalmazott meg egy alapvető programot sem a közigazgatás megújítása érdekében. Ezért Magyary 1930 nyarán A magyar közigazgatás racionalizálása címmel javaslatot dolgozott ki és terjesztett Bethlen elé. Majd 1931 januárjában a kormány kiadta újabb rendeletét a közigazgatás egyszerűsítését 8

előkészítő munkálatokról, s a miniszterelnök Magyaryt – aki közben a Pázmány Péter Egyetemen a közigazgatási és pénzügyi jog tanára lett – kormánybiztossá nevezte ki. Magyary 1931-ben megalapította a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetet, ahol lehetővé vált a közigazgatás tudományos kutatása, oktatása és korszerűsítése. 1932. november és 1933. február között az Egyesült Államokba utazott tanulmányútra, ahol meglepődve vette észre, hogy a tengerentúlon az övéihez hasonló elképzeléseket visznek át sikerrel az elméletből a gyakorlatba. Az üzemigazgatás államigazgatási lehetőségeinek tanulmányozására keresve sem találhatott volna alkalmasabb helyszínt, mint a '30-as évek Amerikáját. Magyaryt az USA intézményei közül legjobban az elnöki rendszer ragadta meg. A választás útján betöltött köztisztviselői funkciókat Amerikában ekkoriban már felváltotta az úgynevezett “merit system”, avagy az érdem szerinti előléptetési rendszer, amelyről Magyary azt gondolta, hogy Magyarországon is be kellene vezetni. Az Egyesült Államokban folytatott tanulmányútja után Magyary – aki ekkor már nemzetközileg elismert szakember volt –, végigutazta az öreg kontinenst, hogy az új európai totális diktatúrákban (Olaszország, Németország, Szovjetunió), illetve a parlamentáris berendezkedésű államokban a közigazgatás fejlődésének modern tendenciáit tanulmányozhassa. Az a meglátás alakult ki benne, hogy a világ minden modern országában – bár sok szempontból ellentétesen – ugyanaz a fejlődési folyamat megy végbe. Ez alatt azt értette, hogy az államnak a technikai fejlődésből fakadó új működésmódja és a lakosság megsokszorozódásából adódó új feladatai szükségessé teszik a végrehajtó hatalom erősödését a törvényhozói hatalom rovására.

Velünk élő örökség Az 1930-as évektől kezdődően az egyetemi tanári és az általa alapított, vezetett Közigazgatástudományi Intézetben végzett kutató munkája vált meghatározóvá. Ekkorra már kiemelkedő jelentőségű közigazgatás-tudós is volt, pályatársai elismerését, megbecsülését élvezte itthon és külföldön egyaránt. Már látható volt, hogy egy újabb háború bontakozik ki, amikor 1939 júniusában megjelent Államéletünk válsága című tanulmánya. Ebben megírta, hogy a XIX. századi magyar államnak át kell alakulnia XX. századi állammá, mivel a magyar állam 1848-as nagy polgári fordulata óta a világ alapvetően megváltozott, s ennek a fejlődésnek a XIX. századból megmaradt berendezkedés többé nem felelhet meg. Az évek előre haladtával Magyary felfogása érdemben már nem változott. 1942-ben írta meg Magyar Közigazgatás című összegző művét. Ez volt az utolsó nagy alkotása. Feleségével, Techert Margit filozófussal a szovjet front elől menekülve 1944-ben Tatára, majd Héregre költöztek. 1945. március 24-én a megjelenő szovjet csapatoktól elszenvedett atrocitások, brutalitások hatására az önkéntes halált választotta. Tragikus halála jelentős veszteségként él a magyar tudományos élet emlékezetében. Személyében egy olyan ember távozott el, aki egész életét a köz szolgálatának áldozta. Jugovits Károly

Magyary Zoltán szülőháza Tatán. 9

TÖBB, MINT EGY KÖZÖSSÉG Dr. Horváth Attila igazgató tanár a csapatmunka és a kezdeményezés fontosságáról - Mikor hallott először a Magyary Zoltán Szakkollégiumról? - Nem sokkal azután, hogy a közigazgatástudományi karra kerültem oktatóként, már értesültem a szakkollégium munkájáról. - A 2012-2013-as tanévben nevezték ki a szakkollégium igazgatójának. Mi volt az első gondolata, amikor felkérték Önt erre a feladatra? - Mivel korábban a Közigazgatási TDK vezetőjeként is dolgoztam, már volt tapasztalatom a hallgatók tudományos tevékenységének szervezésében. Ugyanakkor az is rögtön világossá vált számomra, hogy a szakkollégiumi igazgatói poszt ennél jóval komolyabb feladatot jelent. Emiatt – bár elsőként a megtiszteltetés szó jutott az eszembe – kértem néhány napnyi gondolkodási időt, mielőtt végleges választ adtam. - Ön szerint a Közigazgatás-tudományi Kar életében milyen szerepet tölt be a szakkollégium? - A Közigazgatás-tudományi Karnak (illetve elődjének) 2003-ban mintegy hétszáz nappali tagozatos hallgatója volt – ma pedig ezerötszáz. A felsőoktatás tömegessé válása és elszemélytelenedése mindenki előtt ismert jelenség. Ilyen körülmények között a szakkollégiumoknak – így a Magyary Zoltán Szakkollégiumnak is – fel kell vállalniuk egyfajta intézményen belüli elitképző szerepet is. Például azt, hogy e szervezethez tartozzon a kar legtehetségesebb, legelhivatottabb, legaktívabb hallgatói közül az a 20–25 fő, akik a tanulmányaikra szánt 3–5 évet tartalmasabban szeretnék eltölteni, és nem elégednek meg a kötelező minimummal. Azzal a kötelező minimummal, ami egyébként magában is elegendő a hőn áhított diplomához. Az önképzés mellett a szakkollégiumnak szerepet kell vállalnia az egyetem valamennyi polgára előtt nyitva álló közéleti-szakmai programok szervezésében is, azaz a szervezet tevékenysége nem lehet kizárólag „belterjes”. - Kérem, idézzen fel néhány pillanatot, amelyek meghatározó élmény jelentettek az Ön számára a szakkollégiummal kapcsolatban! - Talán a 2013 áprilisában megrendezett kormányszóvivői csúcsot emelném ki. Az esemény kiváló példája annak, hogy – alapos szervezőmunka révén – hogyan lesz egy jó ötletből egy országos média figyelmét is felkeltő, a maga nemében példa nélküli, nagyszerű hangulatú, emlékezetes rendezvény. Büszke voltam arra, hogy a saját ötletünket önerőből meg tudtuk szervezni és az esemény levezénylésére is képesnek bizonyultunk. A szintén 2013 tavaszán elindult Mint-a-Parlament nevű szimulációs játék – amit az Országgyűlés Hivatalával közösen szerveztünk – hasonlóan színvonalasra sikerült. Élvezetes volt látni, amint a magyarys hallgatók kiélezett politikai szópárbajt vívnak más szakkollégiumok frakcióival. De hogy ne csak a rendezvényeket emeljem ki, felemelő érzéssel töltöttek el a 2013-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) elért sikerek – többek között egy I. és egy II. helyezés –, valamint idén a kiváló szereplés a tavaszi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián. Amikor elvállaltam az igazgatói feladatokat, világossá tettem, hogy az OTDK-

10

val kapcsolatos részvétel és aktivitás radikális növelése az egyik legfontosabb teendő. Abszurdnak tartottam, hogy a korábbi OTDK-kon elvétve akadtak olyan hallgatók, akik szakkollégisták voltak. - Milyennek látja belülről, immár e szervezet tagjaként a szakkollégiumot? - Igazgatóként egyszerre látom belülről és kívülről is a közösséget, hiszen – nem lévén hallgató – nem vagyok „valódi” tag. Amikor kineveztek a szakkollégium élére, elsődleges célkitűzésem a szakmaitudományos tevékenység megerősítése volt, valamint az, hogy tevékenységünk, eredményeink a jövőben kifelé is jobban láthatóak legyenek – azaz többet mutassunk magunkból. Meggyőződésem, hogy mindkét téren történt előrelépés, de sok munkára van még szükség, hogy az ország legnagyobb hagyományú, vezető szakkollégiumai mellé felzárkózzunk. - Mit gondol, melyek a Magyary Zoltán Szakkollégium legnagyobb erősségei? - A szervezet által kínált előnyök sokfélesége. Az a szakkollégista, aki kihasználja ezeket a lehetőségeket, néhány év múlva – sok más egyéb mellett – elmondhatja magáról, hogy exkluzív, műhelymunka jellegű kurzusokon vett részt (amelyek nem is hasonlítanak egy szokásos, 30–40 fős szemináriumra). Emellett konferenciát szervezett; OTDK-dolgozatot írt; egy kutatás során feldolgozta például a kolontári iszapkatasztrófa következményeit. Publikált a rendelkezésére álló kiadványokban; angol nyelvű prezentációt tartott egy külföldi hallgatói workshopon; bejárta az Európai Unió intézményeit Brüsszelben. Frakcióvezetőként szónokolt a parlamenti szimulációs versenyen az Országház felsőházi termében; valamint közvetlen közelről megtapasztalta a kormányablakok működését. Hangsúlyozom, hogy ez a felsorolás mindössze az elmúlt 18 hónap eseményeiből merített – távolról sem teljes körűen. Mindemellett legalább ilyen fontos, hogy a tagok bekerülnek egy olyan szervezetbe, közösségbe, amelynek sikeressége a saját munkájuktól és szerepvállalásuktól függ. Megtapasztalják többek között azt is, hogy milyen a csapatmunka, hogyan lehet az egyes célokat – legyen az egy konferencia megszervezése vagy egy pályázat összeállítása – közös erőfeszítés révén megvalósítani, továbbá hogyan lehet kezelni a véleménykülönbségeket, konfliktusokat, kritikákat. Magam – részben kívülállóként – pontosan látom, hogy a hallgatók olyan problémákkal szembesülnek a szakkollégiumi munka során, mint amilyenekkel a hivatásuk során, a munkahelyükön találkoznak majd. A közösségi tevékenységnek tehát van egy nem elhanyagolható szocializációs funkciója is. A szakkollégisták elmondhatják magukról, hogy a közösségi munka során ötleteket osztottak meg egymással, szerveztek, együttműködtek, utasításokat kaptak és adtak, adtak és kaptak kritikát, segítettek és segítették őket – fontosnak tartom, hogy ezekkel a jelenségekkel a hallgatók már egyetemi éveik alatt találkozzanak. - Hol van szükség a szakkollégium életében leginkább a fejlődésre? - A tagság részéről mindenekelőtt nagyobb kezdeményezőkészségre lenne szükség – ebből soha nem elég. Szeretem, ha a szakkollégistáknak vannak ötletei, víziói, amik előreviszik szervezetünket, és nem csak szinten tartják a működését. Kiss Viktória

11

BEMUTATKOZIK A SZAKKOLLÉGIUM Félévig tartó mentor program segíti az új tagok kiválasztását A Magyary Zoltán Szakkollégium egy olyan szellemi és közösségi műhely, amely a széles látókörrel bíró közigazgatási értelmiség képzésére hivatott, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán működik. A szakkollégium alapításának célja 2001-ben az volt, hogy az egyetemi oktatás által nyújtott alapvető tudásanyagon túlmutatva olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel szolgáljon a hazai és nemzetközi közigazgatás területéről, amelyek mélyebb és átfogóbb felkészültséget biztosítanak a szervezet tagjai számára. A szakkollégium nevének kiválasztása korántsem volt véletlen: névadónk, Magyary Zoltán munkássága talán a közigazgatás tudományát mélységeiben nem ismerők számára sem szorul bemutatásra. A közigazgatás modernizációja érdekében kifejtett tevékenysége saját korában – a XX. század első felétől kezdve – úttörőnek számított. Máig ható érvénnyel alapozta meg a magyar közigazgatás tudományos igényű újjászervezését. Szellemi öröksége – kezdettől fogva a mai napig – számos fejlesztési program és törekvés elméleti alapját képezi.

Az örökség kötelez Mi a névadónk szemléletét követve törekszünk a leendő közigazgatási szakemberállomány magasabb minőségű képzésére. Ennek érdekében minden tanulmányi félévben magas színvonalú szakmai kurzusokat szervezünk a közigazgatás-tudomány – és más kapcsolódó tudományágak – neves képviselőinek részvételével. A kurzusok célja, hogy kis létszámú csoportokban, szemináriumi keretek között a szakkollégisták mélyebb, átfogóbb közigazgatás-tudományi (vagy más, szintén tudományos kompetenciákat erősítő) ismereteket szerezhessenek. Emellett az önállóan és más szervezetekkel közösen végzett kutatások, konferenciák képezik a szakkollégium másik szakmai profilját. Konferenciáinkon a tudományos élet közérdeklődésre is számot tartó témái szerepelnek, amelyekkel reflektálunk az aktuális eseményekre. A szakmai életet legjobban minősítő tevékenység a kutatás, amit tagjaink a különböző szakirodalmak feldolgozásával vagy adott esetben terepmunka (interjúk, kérdőívek, stb.) segítségével végeznek el. Ide sorolható a tudományos művek, tanulmányok készítése is, amelyek publikálására is számos lehetőséget biztosítunk. Tanítványok című folyóiratunk a nagyobb terjedelmű, sok esetben önálló kutatáson alapuló írások megjelentetésére kínál lehetőséget, míg Semester című kiadványunkban a könnyedebb hangvételű, de tudományos igényű írások publikálására van lehetőség. Mindemellett a szakkollégium évek óta aktív és rendszeres résztvevője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának. Dolgozataink és tagjaink kiemelkedően szerepeltek ezen a rangos eseményen. A szakkollé12

gium effajta tevékenységeit a tagok együttes döntése és öntevékeny részvétele alapozza meg, programjainkat tanulmányi félévenként szakmai programterv formájában tesszük közzé.

Pályázatok, támogatások Szervezetünk mindennapi életét a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ többek között rendelkezik a tagjai számára kötelező érvényű alapelvekről, az igazgató, az elnök, a tisztségviselők és a tagok jogairól és kötelezettségeiről, valamint a felvételi eljárásról. A szakkollégium legfontosabb szerve a közgyűlés, ahol a különböző javaslatokat, terveket demokratikus alapon, az önkormányzatiság elvei szerint szavazzák meg. A következő szervezet a kabinet, amely az alábbi tisztségviselőkből áll: elnök, titkár, szakmai vezető, kommunikációs vezető, pénzügyi vezető. A szervezet élén az elnök áll, az egyetem részéről delegált személy pedig az igazgató, akinek feladata, hogy összefogja a szervezet tevékenységét, javaslataival, észrevételeivel segítse a szakmai-közösségi fejlődést. A szakkollégium működésének és szervezetének kialakításakor az alapítók nagy figyelemmel voltak a Szakkollégiumok Chartájának rendelkezéseire, így természetes módon alapelveink közé kerültek az önkormányzatiság, szakmaiság, a tájékozottság és egyenlőség elvárásai ugyanúgy, mint a szabályzatszerűség és felelősség kritériumai. Pénzügyeinket tekintve elsődleges bevételi forrásunk a Közigazgatás-tudományi Kar támogatása. További, működésünkhöz elengedhetetlen támogatások megszerzésére pályázatok útján van lehetőség. Az eddigi legnagyobb elnyert támogatás (TÁMOP-pályázat) teljes összege több mint 26 millió forint volt. A pályázati úton kapott támogatásokból lehetőség adódott többek között a szakkollégium irodájának infrastrukturális fejlesztésére, külföldi tanulmányi kirándulások megszervezésére.

Nem csak tudományos műhely Munkánk során különös figyelmet szentelünk a megfelelő utánpótlás biztosítására. Ezért alakítottunk ki 2011-ben egy mentor programot, amely a korábbi 1-2 napos felvételi eljárást egy tanulmányi félévre bővítette ki. Emellett egy több szempontból álló értékelési rendszerrel tettük hatékonyabbá a legalkalmasabb hallgatók kiválasztását. A jelentkezőknek többek között motivációs levelet kell írniuk, amiket a Felvételi Bizottság véleményez és elbírál. Az első körben sikeresen teljesítőket egy-egy szakkollégistához (mentorhoz) soroljuk be. A mentorok és mentoráltak jogait és kötelezettségeit az SZMSZ szabályozza. Így például a mentoráltaknak részt kell venniük a szakkollégium szervezése alatt álló kurzusokon, írásbeli munkát kell készíteniük, ezáltal bizonyítva rátermettségüket és precizitásukat. A mentor program végén a jelentkezőknek egy tesztet kell kitölteniük, majd szóban is meghallgatja őket a Felvételi Bizottság. Az eljárás végén a bizottság eredményt hirdet. Természetesen a szakkollégium nem csak tudományos műhely. A szakkollégisták egy összetartó, egymást támogató csapatot alkotnak. Ezt segítik a különböző közösségi programok (ismerkedő estek, közös kirándulások), és tovább erősítik alumnis tagjaink, akikkel együtt válik teljessé a csapat. Több mint egy évtizedes tevékenységünket számos szakmai siker kísérte. Ezeket és a velünk kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza ez a füzet, valamint honlapunk, amelynek címe: www.mzszk.hu.

13

SZÜLETÉSÜNK TÖRTÉNETE Immár tizennegyedik éve működik a 2001-ben alapított Magyary Zoltán Szakkollégium. A közösség létrejötte az egyetem és a hallgatók számára is mérföldkőnek számít. - Legyen végre a hallgatóknak is saját szellemi műhelye! Ez volt az a cél, aminek jegyében létrejött a Magyary Zoltán Szakkollégium – emlékezett vissza a kezdetekre Boros Anita, a szervezet hajdani titkára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is oktató szakember úgy látja, a szakkollégium rendeltetése, hogy hidat képezzen az elkötelezettebb, érdeklődőbb hallgatók és a mindennapokban működő közigazgatás között. A Magyary Zoltán Szakkollégium kezdeti lépéseinél sokan bábáskodtak. Boros Anita a hallgatók aktív magjának és a tanárok összefogásának tulajdonítja azt, hogy a szervezet különösebb zökkenők nélkül épült be az egyetem rendszerébe. Ez az együtt gondolkodás jellemezte az alapítás egészét. - A hallgatók részéről kezdettől fogva jelentős érdeklődés mutatkozott a szakkollégium rendezvényei iránt, és a meghívott előadók is örömmel fogadták a felkérést. Ez jó érzéssel töltött el – mondta Boros Anita. - Hallgatóként úgy éreztem, valami hasznosat tehetek, egyúttal én is lehetőséget kapok arra, hogy közelebb kerüljek a nagybetűs élethez. Ez azért fontos, mert a hallgatók – bár rendkívül sokrétű elméleti tudást szereznek egyetemi tanulmányaik során – csak korlátozott mértékben rendelkeznek információkkal a közigazgatás gyakorlatáról. Ezért hiánypótlónak tartok minden olyan szakmai fórumot, amely alkalmas lehet ennek tanulmányozására. Ehhez kitűnő alapokat nyújtott a Magyary. - Magyary Zoltán a hazai közigazgatás-tudomány egyik legkiemelkedőbb alakja. Szinte magától értetődött, hogy a szakkollégium az ő nevét vegye fel – mesélte Lantos Ottó, a közösség egyik alapító tanára. Az önkormányzati szakember kiemelte: a szakkollégium elindításának fő célja az volt, hogy lehetőséget kínáljanak azoknak a hallgatóknak, akik az alapvető tananyagon túl önálló, illetve közös kutatómunkával szeretnék közigazgatási ismereteiket bővíteni. A közösség eleinte szerény körülmények között működött. Lantos Ottó szerint mára a szakkollégium sokkal előrébb tart a szabályozottság terén és a megjelenésben, de az anyagi feltételek is adottak. A szakkollégium jövőjét biztatónak tartja Lantos Ottó. - Magyary Zoltán szellemi öröksége napjaink közigazgatási problémáinak megoldásánál is forrásként szolgál. Számos közigazgatási tanulmány, szakmai kiadvány, publikáció ma is Magyary kutatási eredményeire támaszkodik, vagy legalábbis felhasználja azokat – mutatott rá a szakember. - E szellemi örökség ápolásában a jövőben is fontos szerepe lesz a Magyary Zoltán Szakkollégiumnak. Hecker Flórián Annak a hallgatónak, aki lelkiismeretesen készül hivatására, meg kell szereznie minden tudást, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosíthat számára. A tudás és a szakértelem megléte minden hallgató számára a jövő és a boldogulás biztosítéka. Ehhez kitűnő segítséget nyújt a Magyary Zoltán Szakkollégium. Minden hallgatónak azt javaslom, hogy ne mulasszon el egyetlen lehetőséget sem, amit e szakkollégium rendezvényei, fórumai biztosítanak. Dr. Boros Anita – egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

14

MIT ÜZENNEK A VOLT SZAKKOLLÉGISTÁK? Boros Balázs – tender tanácsadó, K&H Csoport Amint egyetemi polgár lettem, már az első hetekben tudomást szereztem a Magyary Zoltán Szakkollégiumról. Diákéveim egyik legmeghatározóbb eseményének tartom, hogy tagja lehettem ennek a közösségnek. Hogy miért? Mert a Magyary a nagybetűs élet előszobája, ahol alkalom nyílik kideríteni, hogy mi tetszik igazán, és miben vagy jó. Az itt eltöltött idő alatt rengeteget fejlődtem, a szakkollégiumban szerzett tapasztalataimból a mai napig sokat merítek. Olyan feladatokban edződhettem, amelyekre a felsőoktatás hagyományos keretei nem adtak lehetőséget, legyen szó nagy összegű pályázatok koordinálásáról vagy konferenciák megszervezéséről. A munka mellett persze a kikapcsolódásra is jutott idő. Nem csak a felelősségben, hanem a pihenésben is osztoztunk mi, magyarysok. Hosszú barátságokat és szép szerelmeket köszönhetek a közösségnek. Alumnisként most is ápolom a kapcsolatot a magyarys utódokkal. A mi generációnk már megtalálta a helyét a munka világában, erőforrásainkkal gazdálkodva, ki-ki kompetenciájához mérten segíti a jelenlegi tagokat, hol tanácsokkal, hol álláslehetőségekkel. Rehák Eszter – titkárságvezető, Elmű-Émász Ügyfélszolgálati Kft. Életem egyik legjobb döntése az volt, hogy beléptem a Magyary Zoltán Szakkollégiumba. Eleinte ódzkodtam tőle, mert a tagságot felesleges tehernek tartottam, de azután előttem is világossá vált: nem koloncról, hanem egy közösségről van szó, ahová jó lenne tartozni. Utólag visszatekintve úgy látom, hogy rendkívül tartalmas volt az a majd három év, amit szakkollégistaként töltöttem el az egyetemen. Az akkor szerzett tapasztalatok a mai napig pozitív hatással bírnak a mindennapjaimra. Felsőoktatásba készülő ismerőseimnek általában azt javaslom, hogy jelentkezzenek ők is valamilyen diákszervezetbe. S ha lehet, akkor szakkollégiumba, mert egy ilyen közösségben eltöltött idő a szemináriumoknál és a másfajta egyetemi foglalkozásoknál is értékesebb. A szakkollégium olyan profitot ad, amit nem lehet mással összehasonlítani. Szabó Máté Csaba – tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amikor 2004-ben felvételt nyertem a Közigazgatás-tudományi Karra, örömmel láttam, hogy működik egy hallgatói önszerveződésen alapuló tudományos műhely, amelynek munkájához már elsőéves koromtól csatlakoztam. A Magyary Zoltán Szakkollégium – mint ahogy napjainkban is – a kar legambiciózusabb és legtehetségesebb hallgatóit tömörítette, így egy igazán inspiráló szellemi közegnek lehettem részese. Szakmai fejlődésünket intézménylátogatások, különórák, előadások segítették. A közösségi programokon életre szóló barátságokat köthettünk, illetve olyan kapcsolati hálót építhettünk ki, amely meghatározó volt későbbi karrierünk szempontjából. A szakkollégiumi tagságot ajánlom minden olyan hallgatónak, aki ki szeretne emelkedni az átlagból, aki tudományos munkát szeretne végezni, aki egy igazán összetartó baráti-szakmai közösséget keres – vagyis mindazoknak, akik egyetemi éveik alatt többre vágynak. 15

Bokor András – titkárságvezető, Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal A szakkollégium lényege a közösségben és a szakmaiságban rejlik. Amikor jelentkeztem a Magyaryba, a célom az volt, hogy többet és értelmesebbet tegyek az egyetem keretein belül. Amikor elnök voltam, közösséget akartam alkotni, lehetőleg olyat, hogy az évek múltán is maradandó legyen. Aki szakkolisnak jelentkezik, az eleve többre vágyik. Amikor tag lesz, az évek alatt rengeteget fejlődik, új képességeket és ismereteket szerez és a világlátása is jóval szélesebb lesz, mint egy átlag egyetemistáé. Amikor ma munkaerőt keresek, elsőként a szakkollégista kapcsolataimat mozgatom meg! Aki már szakkolisként többre vágyik, az életben is többet fog elérni. Füzes Tamás – pénzügyi, számviteli szakértő, British Telecom Amikor jelentkeztem a Magyary Zoltán Szakkollégiumba, még elképzelni sem tudtam, mennyi mindent tartogat majd számomra ez a sokszínű társaság. E közösség nélkül biztos nem tartanék ott, ahol tartok és nem ismertem volna meg értékes embereket. A legnagyobb megtiszteltetés mégis az, hogy az egyetem elvégzése után kurzus előadójaként tölthettem el éveket a szakkollégium közelében. S ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma már Bokor Andrással közösen oktathatunk szabadon választható tantárgyat az egyetem hallgatóinak. A szakmai sikerek mellett felejthetetlen emlékek maradnak a tatai kirándulások, a hajnalig tartó bográcsozások, az életre szóló barátságok, valamint az együttes küzdelem a közös célok eléréséért. Kovács Éva Margit – tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Még 2004 telén az egyik szakkollégista izgatottan berohant a könyvtárba és mivel rajtam és néhány csoporttársamon kívül nem talált senkit, hozzánk intézte mondandóját: „Gyertek, jelentkezzetek szakkollégistának!” „Az meg mivel jár?”- kérdeztük. „Jó buli lesz, nem kell semmitől sem tartani, csak a létszám meglegyen!” Valahogy így kezdődött az én szakkollégiumi létem első évfolyamos egyetemistaként a Közigazgatástudományi Karon. Akkoriban a szakkollégium még nagyon gyermekcipőben járt. Ugyanakkor én már annak a remek csapatnak lehettem tagja 2005 és 2009 között, akik tartalommal töltötték meg a szervezetet. Az együttműködés a Tatai Népfőiskolával, a közös „Szarvasűző” futások, az éves szakkollégiumi konferencia, az estékbe nyúló kommunikációs tréningek, a nógrádi palócgulyás, a forralt borozós beszélgetések, a Tanítványok című kiadvány megjelenése, az évadzáró kirándulások – ezek azok a programok, amiket elindítottunk és néhányukkal hagyományt teremtettünk. A szakkollégium számomra elsősorban egy összetartó baráti közösséget jelentett. Azt hiszem, lehet egyetemistaként a szakkollégium nélkül élni, de nem érdemes. A „magyarys” jelző a mai napig összefűz minket.

16

HOGYAN LÁTJÁK A TANÁRAINK A SZAKKOLLÉGIUMOT? Dr. Budai Balázs Benjámin – egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Azon kevesek közé tartozom, akik a tanítás öröméért, hobbiból végzik a munkájukat. Számomra akkor kap igazán értelmet a tanítás, amikor egy több száz fős évfolyamból találok két-három olyan embert, aki tényleg érdekelődik az iránt, amit mondok. Ez igen nehéz, mert manapság sajnos a tudományos pálya nagyon kevés embert érint meg. Épp emiatt jó látni, hogy a Magyary Zoltán Szakkollégium az az intézmény, amelyik gyűjti a Közigazgatás-tudományi Kar krémjét, a legjobb képességű tanulók vannak itt. Szervezett kutatómunka folyik, bár nem a kutatás klasszikus értelemben vett formájával foglalkoznak, hanem elmélyednek egy-egy témában, szélesítik látókörüket, elsősorban a közigazgatás területén. Miután a Magyary Szakkollégium pont arról szól, hogy a tagok a tudománnyal kicsit közelebbi viszonyba kerüljenek, jómagam nagyon örültem annak, hogy elkezdtek nyitni az e-közigazgatás felé és megalakították az Emberi erőforrás és közmenedzsment műhelyt. Az egész tanításnak ez a csúcsa, hogy van egy önképzőkör, egy tudományos műhely, amely olyan hallgatókból áll, akik valóban érdeklődnek az e-közigazgatás iránt és készek arra, hogy beleássák magukat ebbe a témába. Amikor felkértek ennek a műhelynek a vezetésére, nem lehetett nemet mondani.

Dr. Szalai András – tanársegéd, Nemzeti Közszolgálati Egyetem A Magyary Zoltán Szakkollégium érdeklődő, a felkészültség és az aktivitás terén átlag feletti teljesítményt nyújtó hallgatókból áll. A szervezet által létrehozott Közjogi műhely vezetőjeként ismerem az itt zajló tevékenységet. Számomra meglepő az az oldott és kellemes légkör, amivel a műhelyben végzett munka során találkoztam, és amely nem hasonlítható egy tanóra hangulatához. A szakmai közösség ugródeszkát jelent a tudományos életpálya elindításához, ezért okvetlenül ajánlom azoknak, akik ilyen karrierre készülnek. A tapasztalataim azt mutatják, hogy a szakkollégium tagsága igen elkötelezett a szakmaiság felé. A szervezet olyan pluszt ad az egyetemi képzésen felül, ami elősegíti a résztvevők mélyebb és érettebb látásmódjának kialakítását. Ugyanakkor a Magyary Zoltán Szakkollégium nem csupán leendő kollégák csoportja, hanem egy baráti társaság is. Azt vallom, hogy a Magyary Zoltán Szakkollégium egy jó projekt, hiszen a szervezetekben zajló tehetséggondozás a jövő államigazgatásának szempontjából is elengedhetetlennek nevezhető.

Dr. P. Szabó Sándor – egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem A Magyary Zoltán Szakkollégium hallgatóit a Kína-tanulmányok szeminárium keretében oktattam. E közösség tagjai rendkívül felkészült és motivált hallgatók, akik kitűnően dolgoznak csapatban és egyénileg egyaránt. Képletesen szólva, nem elégednek meg a víz felszínének szemlélésével, szeretnek alámerülni és felfedezni a mélység színes korallzátonyait. Élmény volt ezekkel a diákokkal együtt dolgozni. A közös munkából egyebek mellett született egy kitűnő OTDK dolgozat, és volt olyan szakkollégista, aki Kínában tanult tovább egyéves ösztöndíjjal, tehát a „terepen” hasznosíthatta a szemináriumon tanultakat. 17

Prof. Dr. Máthé Gábor – professor emeritus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Jómagam már a szakkollégium alapításánál jelen voltam. Szerettem volna, ha a hozzánk érkező hallgatók nem csak a tanórai keretek között tehetnének szert szakmai kapcsolatokra, melyek nem ritkán akár a későbbi életpályát is képesek meghatározni. Az volt az elképzelésem, hogy a karunkon legyen egy szakmai kollégium, ahol a diákok egy jó hangulatú közösségben képezhetnék magukat, olyan tudással felvértezve, amely túlmutat az előadások és a szemináriumi foglalkozások keretein. Mindig is kiemelt fontosságúnak tartottam, hogy a tanítványoknak legyen identitástudatuk, tudják, hogy hova tartoznak, és merre tartanak. Mindezekre pedig meglátásom szerint egy szakkollégium a legkiválóbb hely. Ezt a közösséget elnézve, számomra minden történet egyformán szívet melengető. Rengeteg várakozással és lelkesedéssel indultunk neki a szakkollégiumnak, ezért az összes eseményt egyfajta csodaként éltük meg. Ha a szakkollégiumra gondolok, a szemem előtt a kar legkiválóbb képviselői jelennek meg, akik tele vannak érdeklődéssel és tettvággyal. Azt hiszem, ez a fajta buzgalom az, ami képes hajtani a szakkollégium szekerét. (Szerkesztett részlet Dr. Máthé Gábor nyilatkozatából, ami a Magyary Zoltán Szakkollégium 2011-ben kiadott jubileumi emlékkötetében jelent meg.)

Dr. Takács Albert – főiskolai tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amióta itt dolgozom az egyetemen, mindegyik diákszervezet működését figyelemmel kísérem. A Magyary Zoltán Szakkollégium – az intézmény keretein belül – az elsők között jött létre a diákönképzéssel foglalkozó szervezetek közül. Kollégáimtól sokat hallottam a Magyaryról, mindenki pozitív véleményt fogalmazott meg a szervezetről. Ezáltal bennem is az a kép alakult ki, hogy ebben a szakkollégiumban az elmélyült szakmai, tudományos érdeklődésre és a baráti társaságra jellemző legjobb tulajdonságok egyesülnek. Bő két évvel ezelőtt a szakkollégium tagjai felkértek arra, hogy alkotmányjogi ismeretekből tartsak heti rendszerességgel kurzusokat. Nagy örömmel töltött el, hogy a tagok mindig figyelemmel kísérték az előadásokat és nagy számban részt is vettek azokon. A Magyary Zoltán Szakkollégium emellett mindig remek programokat, előadássorozatokat, konferenciákat szervezett, amelyek iránt szintén nagy volt az érdeklődés. Véleményem szerint egy ilyen szervezetnek minden egyetemen működnie kellene. A kurzusokon és a kutatásokon szerzett ismeretek elsajátítása megkönnyíti a felkészülést az intézményi vizsgákra is. Azoknak az egyetemi polgároknak, akikben van ambíció és energia, ezért több tudást szeretnének elsajátítani, mint amit a hivatalos oktatás kínál számukra, egy ilyen szakkollégiumban van a helyük.

18

AZ ELNÖK ÉS A KABINET Hogyan épül fel a szakkollégium bizottságainak rendszere? A Magyary Zoltán Szakkollégium bizottságainak kialakításánál az elsődleges szempont az volt, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amelyik az elnök és a kabinettagok munkáját a leghatékonyabban képes támogatni, aminek következtében a szakkollégium egésze is jobban működik. Ezért mindegyik kabinettag rendelkezik egy-egy bizottsággal, amelyek speciális feladatokat látnak el. Az elnöknek nincs külön bizottsága, ezt a funkciót a szakkollégium kabinetje tölti be. A kabinet egyik legfontosabb feladata éppen az, hogy a mindenkori elnök munkáját segítse, valamint az, hogy a tagjai - tehát a pénzügyi vezető, a kommunikációs vezető, a szakmai vezető, valamint a titkár - a tisztségükhöz tartozó feladatokat koordinálják és irányítsák. A kabinet tagjai nem egy személyben felelősek a kiszabott feladatok elvégzéséért, hanem a saját bizottságuk is segítik a munkájukat. A szakmai vezető alá tartozik a szakmai bizottság. Ennek a tagjai és a szakmai vezető felelősek a féléves szakmai programterv kialakításáért, az előadások és konferenciák szervezéséért, valamint a kutatóműhelyek munkájának koordinálásáért. A szakmai bizottság egyik megbízott tagja képviseli a Magyary Zoltán Szakkollégiumot az Interkoll, vagyis a Szakkollégiumok Egyeztető Fórumának ülésein. A pénzügyi vezető felelősségi körébe tartozik a szakkollégium költségvetésének előkészítése, és az elszámolások pontos vezetése. Az ide tartozó pénzügyi bizottság további feladatai a pályázati és egyéb forráslehetőségek feltárása, a pályázatírás, valamint az ezekhez kapcsolódó beszámolók elkészítése. A kommunikációs bizottság hatáskörébe tartozik a kapcsolattartás az egyetemmel, a támogatókkal és a partnerekkel, valamint a külső kommunikáció lebonyolítása. Szintén a bizottság feladata a PR és marketing ügyek vitele, ezen belül a nyilvános rendezvények meghirdetése és reklámozása, és az ehhez szükséges eszközök beszerzése. A kommunikációs bizottság tagja a mentorprogramért felelős koordinátor, aki a szakkollégium új tagjainak felvételével kapcsolatos program sikeres lebonyolítását menedzseli. Elsősorban ezzel a bizottsággal dolgozik együtt a szakkollégium közgyűlése által megválasztott főszerkesztő, aki a szakkollégium kiadványaiért felel. A szakkollégium titkára és az alárendelt bizottság felel a közgyűlések jegyzőkönyvének vezetéséért, az adminisztratív feladatok ellátásáért. A titkári bizottság tagja a szakkollégium könyvtárosa, aki a könyvek kölcsönzését bonyolítja és a könyvtár nyilvántartását vezeti. A szakkollégiumban végzett közösségi tevékenységek a fent ismertetett szisztéma szerint egy olyan egymásra épülő hierarchikus rendszerben épülnek fel, ahol minden szakkollégistának megvan a saját felelősségi területe és feladata. Az elvégzett tevékenységek minőségéért hallgatók részéről az elnök, valamint oktatóként a szakkollégiumot vezető igazgató felel. Üveges Anita

19

TUDOMÁNYOS KARRIERT SEGÍTŐ MŰHELYEK A szakmai munkacsoportok működése a Magyaryban A Magyary Zoltán Szakkollégium elkötelezett a közigazgatás-tudományok, a közszolgálati életpálya, valamint a közigazgatás, mint hivatás iránt. Arra törekszünk, hogy közösségünk tagjai az általános egyetemi oktatás keretein belül megszerezhető tudás mellett olyan ismeretekre tegyenek szert, amelyek elmélyítik az alapképzés, továbbá a mesterképzés során elsajátított tananyagot. A szakkollégium ezen felül kellő alapot nyújthat tagjai számára a doktori fokozat jövőbeni megszerzéséhez is. A Magyary Zoltán Szakkollégium szakmai szándékainak megvalósítása érdekében tematikus csoportokat – azaz műhelyeket – hozott létre, amelyek arra hivatottak, hogy az ezekben munkálkodó tagok behatóbban megismerhessék azokat a kutatási területeket, amelyek egy jövőbeni tudományos pálya során támpontokként szolgálhatnak. A műhelyrendszer a tehetséggondozást helyezi előtérbe. A kisebb létszámmal működő szemináriumi foglalkozások megteremtik a lehetőségét annak, hogy a hallgatók személyisége, illetve a kvalitások maximálisan érvényesülhessenek. Az első ezek közül az Emberi erőforrás- és közmenedzsment műhely, a másik a Közjog és államtan a hazai és a nemzetközi térben, a harmadik pedig a Gazdasági és magánjogi műhely elnevezést kapta. A szakmai egységek kialakítása a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola kutatási irányvonalainak átültetésével ment végbe. A munkacsoportok élén vezető oktatók állnak. Az általuk kijelölt témák aktuális hazai és nemzetközi kérdéseket járnak körül. A hetenként sorra kerülő foglalkozásokon a műhelyek tagjai tanulmányozzák a vonatkozó szakirodalmat, illetve a megbeszélésekre szakértőket is meghívnak, akik átadják gyakorlati tapasztalataikat. A szakkollégium tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy részt vesznek a műhely munkájában, megjelennek a foglalkozásokon, és végrehajtják a vezető oktató által előírt feladatokat. A szemináriumi csoportok tagjai maguk közül kiválasztanak egy hallgatót, akit műhelykoordinátori tisztséggel bíznak meg. A koordinátor feladata a kapcsolattartás az oktatóval, a technikai feltételek megteremtése, valamint segíti a tematika és a koncepció kialakítását is. A műhely arra is lehetőséget biztosít, hogy a műhely tagjai prezentáció segítségével ismertessék kutatási tevékenységük eredményeit. Emellett publikációk közzétételére is lehetőség nyílik a szakkollégium és az egyetem kiadványaiban. A szemináriumi csoportok tagjaival szemben alapvető elvárás, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) legalább egy pályamunkát készítsenek el. A Magyary Zoltán Szakkollégium műhelyeinek vizsgálatai számos olyan területet érintenek, amiket eddig alig, vagy kevésbé kutattak, ezért újszerű dolgozatok alapjául szolgálhatnak. A megmérettetés az OTDK-n mérföldkövet jelent a szakkollégium hallgatóinak életében, hiszen fontos kiindulási ponttá válhat egy későbbi tudományos előmenetelnél. A műhelyekhez köthető OTDK-értekezések jelentős segítséget jelentenek azoknak, akik a Közigazgatástudományi Doktori Iskolába felvételiznek, később pedig számíthatnak a doktori fokozat megszerzésénél is. Magyary Zoltán Szakkollégium műhelyrendszerének felépítése

20

Kiss Viktória

MÉRFÖLDKÖVEINK – TALLÓZÁS A PROGRAMOK KÖZÖTT Szakmai rendezvények, eredmények A Tanítványoktól a Semesterig A tehetséggondozás egyik alapköve, hogy megfelelő színvonalú lehetőségek álljanak rendelkezésre a szakkollégiumi tagok számára tudományos munkásságuk kibontakoztatása érdekében. Ennek szellemében szervezetünk 2007-ben megalapította a Tanítványok elnevezésű ISSN-számmal rendelkező, időszakosan megjelenő tudományos folyóiratát, amelynek számaiban már eddig is sok értékes tanulmány látott napvilágot. A másik időszakos kiadványunk Semester névre hallgat, és elsősorban a hallgatók számára rendelkezésre álló európai és hazai szakmai lehetőségek, kapcsolatépítés témakörében jelentetjük meg benne a szakkollégisták írásait.

Tatán kutattunk A járási hivatalok felállításának, a közigazgatás átalakításának, és szakkollégistáink kíváncsiságának eredménye a tatai kutatás elnevezésű szakmai programunk, amelynek köszönhetően elsők között tanulmányozhattuk a kormányablakok működését a gyakorlatban. Megtudhattuk milyen feladatokat intézhetünk el ennek az új szolgáltatásnak a segítségével, milyen feladatokat vett át a járási rendszer az önkormányzatoktól, illetve hogyan történik a kötelező feladatok ellátása. A kutatás eredményeit a szakkollégium tagjai szemináriumok keretében mutatták be az első évfolyamos hallgatók számára a Közigazgatás-tudományi karon.

Egymást érő megmérettetések Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) igazi erőpróba. Büszkén mondhatjuk el, hogy a Magyary Zoltán Szakkollégium tagjai kiváló eredményeket értek el ezen az országos megmérettetésen. A XXXI. OTDK-n, 2013 tavaszán Kiss Viktória és Brecsok Anna Ágnes ért el első helyezést a Közigazgatás II., illetve a Szociológia II. szekciókban. Emellett a legjobb opponensek kategóriában Dömötör Diánát (Közigazgatás I.), valamint Brecsok Anna Ágnest (Közigazgatás II.) díjazták. A Közigazgatás-tudományi karon 2014 áprilisában lebonyolított intézményi fordulón pedig – a harmincnál is több induló között – a szakkollégium tagjai három első, egy második, egy harmadik, valamint egy külön díjas helyezéssel végeztek.

Mint-a-Parlament Szervezetünk kezdeményezésére az Országgyűlés Hivatala 2013-tól félévente rendezi meg Magyarország legrangosabb törvényhozási szimulációs játékát, amelynek kidolgozásában és lebonyolításában egyaránt nagy szerepet játszottunk. Büszkék vagyunk arra, hogy egyedülálló módon, egy hallgatói közösség ötlete és törekvései alapján a magyar alkotmányos kultúra egy könnyed, mégis egyértelműen hasznos programmal gazdagodott, kivételes lehetőséget adva ezzel a törvényhozás munkájának megismerésére. Képünkön a szakkollégium Reformerek a Dinamizmusért, Innovációért, Rációért (RADIR) elnevezésű frakciója látható. 21

A hatalom hangjai „A fórumot szervező Magyary Zoltán Szakkollégiumnak most első alkalommal sikerült egy asztalhoz ültetni hét volt, illetve jelenlegi kormányszóvivőt.” (hvg.hu) Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal volt tele a hazai sajtó a 2013 áprilisában megrendezett és nagy sikert aratott kormányszóvivői csúcs után. Vendégünk volt Borókai Gábor, Gál J. Zoltán, Batiz András, Budai Bernadett, Szollár Domokos, Nagy Anna korábbi kormányszóvivők és az akkor hivatalban lévő Giró-Szász András, akik képünkön is láthatók. A kormányszóvivők a Bokor András által vezetett, és nagy érdeklődéssel kísért beszélgetésen bepillantást engedtek e megbízatás kulisszatitkaiba is.

Illusztris vendégek A Magyary Zoltán Szakkollégium a tudományos munka és a közösségi tevékenység mellett olyan rendezvényeket is szervez az egyetemi polgárok számára, amelyeken aktuális kérdésekről tartanak meghívott szakemberek előadást. Vendégünk volt például az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László (képünkön), aki az államadósság elleni küzdelemről adott az ellenőrzések tapasztalatai alapján tájékoztatást. Nálunk járt még többek között Dombi Rudolf, olimpiai kajak-kenu bajnok és Szilárdi Katalin, mesteredző. Emellett Balogh Gábor miniszterelnöki tanácsadóval is sor került egy kötetlen beszélgetésre „A sport és haza szolgálatában” címmel. A szakkollégium az egyéni előadások mellett konferenciákat is. 2014 első felében két ilyen rendezvényre került sor, az egyik a közigazgatásra jellemző öltözködés- és viselkedéskultúrával, a másik „Füstriadó” címmel a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos küzdelem hatósági tapasztalataival foglalkozott.

Köztársasági elnök a Magyaryban A Magyary Zoltán Szakkollégium meghívására 2014. április 29-én Prof. Dr. Sólyom László egyetemi tanár (képünkön), az Alkotmánybíróság első elnöke, Magyarország harmadik köztársasági elnöke látogatott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára. A látogatás során a neves szakember a szakkollégium Közjogi műhelyének műhelybeszélgetésén vett részt, amelyen a résztvevők az előadó segítségével a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan tekintették át a hazai hatalommegosztás intézmény-rendszerét és gyakorlatát.

22

TANULMÁNYUTAK Túra az olasz csizma földjére Róma, Bologna, Firenze, Velence. Ezeket a világhíres városokat járták végig 2012-ben a szakkollégium tagjai. Az utazásra leginkább a „kellemest a hasznossal” fordulat illik, hiszen az itáliai őszben regenerálódásra is futotta (képünkön), ugyanakkor a szakmai szempontok sem szorultak háttérbe. Előadásokat hallhattak többek között az olaszországi magyar konzultól, a Római Magyar Akadémia igazgatójától és belepillanthattak a Bolognai Egyetem munkájába is. Mindemellett az utazók megismerkedhettek az olasz közigazgatás felépítésével és mindennapi gyakorlatával is.

Lengyelországban is otthon A Magyary Zoltán Szakkollégium nyolc hallgatója – Dr. Horváth Attila igazgató tanár kíséretében – a lengyelországi Krakkóban járt 2013-ban tanulmányi kiránduláson. Tagjaink egy angol nyelvű tudományos konferencián vettek részt a lengyel városban, ahol a Krakkói Jagelló Egyetem hallgatóival közösen négy területen hasonlították össze a lengyel és a magyar közigazgatás működését.

Szlovákiáról nem is beszélve… Kassán, a gyönyörű szép felvidéki városban is járt 2014 júniusában a Magyary Zoltán Szakkollégium küldöttsége. Az úti cél kiválasztása korántsem a véletlenen alapult, hiszen itt működik hazánk szlovákiai főkonzulátusa, és a szomszédos ország alkotmánybírósága. Tagjainkat először Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul asszony fogadta, aki részletes tájékoztatást adott az általa vezetett intézmény működéséről. Ezután Mészáros Lajos alkotmánybíróval találkoztunk (képünkön), aki bemutatta számunkra a szlovák alkotmány betartásán őrködő taláros testület tevékenységét. Természetesen a szakmai programok mellett kikapcsolódásra is bőven jutott idő, hogy Kassát, ezt a magyar kultúrában meghatározó szereppel bíró gyöngyszemet is jobban megismerhessük.

Minősített Szakkollégium cím elnyerése A Szakkollégiumi Mozgalom vitafóruma és döntéshozó szerve pályázat alapján választja ki azokat a szakkollégiumokat, amelyek kiemelkedő szakmai és közösségi tevékenységük alapján elnyerik a Minősített Szakkollégium címet. Az eljárás célja a Szakkollégiumok Egyeztető Fóruma tagságának meghatározása, egyúttal azoknak a kiemelkedő tehetséggondozási tevékenységet végző szakkollégiumoknak az elismerése, amelyek a Szakkollégiumi Charta követelményeinek megfelelnek. Büszkék vagyunk arra, hogy szakkollégiumunk a Minősített Szakkollégiumok táborát erősíti. 23

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.