MAGYARORSZÁGI ÚJGÖRÖG ÉS A Z O R V O S J I I) O M Y X Y í r t a : Dr. F Ü V E S Ö D Ö N
TELEPESEK
(Budapest)
X V I I I . század folyamán részben a török elnyomás elől menekülve, részben pedig a gyors meggazdagodás remé nyétől fűtve nagy számban jöttek Magyarországra görögök [1] és görögül beszélő cincárok [2], akik ügyességük, valamint vám kedvezményük következtében magukhoz r a g a d t á k az ország egész kereskedelmének nagy részét, és hamarosan hatalmas vagyonra tettek szert [3], Az anyagi jólét lehetőséget nyújtott a görög telepeseknek műveltségük emelésére is. A görög szór v á n y t leginkább összekötő két tényezőnek: a közös nyelvnek és a vallásnak intézményes ápolása az iskolában, i l l . a templom ban számukra mindig központi feladat volt. A nyelven és a valláson kívül a szellemi élet m á s területei is érdekelték a magyarországi görögöket, pl. a történelem, a jog, a pedagógia. A természettudományok közül leginkább az orvos t u d o m á n n y a l foglalkoztak. K u t a t á s a i n k közben az alábbi ada tokat találtuk, amelyek a görögöknek a magyar, i l l . nyugati orvostudományok iránti érdeklődéséről t a n ú s k o d n a k : B u d á n kezdte orvosi t a n u l m á n y a i t a görögök nagy költője Athanasius Christopulos (1772—1849), akit újgörög Anakreonnak szoktak hívni [ 4 ] . Pesti orvostanhallgató volt a macedó niai Sziatisztából származó Dimitriosz Panajótisz, akinek 1822ben Pesten jelent meg a betegséget előidéző okokról szóló érteke zése [ 5 ] . Ugyancsak pesti orvoskaron tanult Rosa György is, aki az „Untersuchungen über die Romanier oder sogenannten 18 O r v o s t ö r t é n e t i k ö z l e m é n y e k
970
Wlachen" című, 1808-ban megjelent munkájában a cincárok eredetét vizsgálta [ 6 ] . 1826-ban a magyar fővárosban szerzett orvosi oklevelet az irodalmi érdeklődésű macedón—görög Bekella Demeter. Értekezése ,,Dissertatio inauguralis medica sistens ideám generalem hominis physiologice et pathologíce considerati. . . " címet viselte. Trandaphil Kozma 1837-ben nyomatta k i B u d á n gyógyszerész-doktori értekezését ,.Bases et acida plantarum aerium" címmel [7]. A pesti egyetemen szerzett orvostudori oklevelet 1840-ben, majd ugyanott lett később, 1865-ben az állattan és boncolástan ny. r. t a n á r a Margó Tivadar (1816—1896), akinek ősei Macedóniából jöttek hazánk ba, és Ercsiben, Adonyban, Rácalmáson voltak kereskedők. Margó Tivadar t u d o m á n y o s m ű k ö d é s é t Entz Béla méltatta 1898-ban t a r t o t t akadémiai emlékbeszédében [8]. A magyar országi görög származású orvosok közül a legismertebbek egyike Argenti Döme [9] váci orvos volt (1809—1893). 1836ban jelentette meg a fejfájásról szóló disszertációját [10]. A hasonszenvi gyógymódról írt k ö n y v e több kiadásban látott napvilágot [11]. Az Argentiek Chios szigetéről származtak. Argenti Döme apja jómódú váci kereskedő volt, és rokonságban állott a bécsi Argenti kereskedő családdal [12]. Elszerbesedett görög családból s z á r m a z o t t Apostolovics János, aki 1757-ben Hallében szerzett orvosi oklevelet. Doktori érte kezése: „Modus quo affectus animi i n corpus h u m á n u m agunt ge nera t i m " címmel jelent meg. E m ű ajánlásában a következő ket olvashatjuk: „ E g o ex incluta natione Serbica et primus forte, qui ad medicas scientias animum adplicuit." Ugyanebben az időben Halléban m ű k ö d ö t t Mádai Dávid Sámuel orvos [13] is, akinek az ott megjelent „ K u r z e Nachrichten von dem Nut zen und Gebrauch einiger b e w ä h r t e n Medicamenten" c. m ű v é t Adami János [14] Nagyszebenben fordította le újgörögre, és ezt a fordítást Halléban kétszer is kinyomatták (1756,1766). Dimitriosz Karakaszisz sziatisztai származású pesti görög ifjú [15] ugyancsak ezekben az években v o l t hallei orvostanhallgató. A X V I I I . század közepe táján Apostolovics J. és Karakaszisz D . hallei t a r t ó z k o d á s a meggyőzően bizonyítja a hallei protes t á n s egyetem és a magyar ortodoxia egymáshoz való közele-
Rácz Sámuel: „Orvosi o k t a t á s " c. műve újgörög fordításának címlapja
dését. Ugyanekkor nemcsak t u d o m á n y o s , hanem vallási vona lon is folyt együttműködés a k é t egyház között [16]. Vannak adataink arra vonatkozólag, hogy Michael Szjhendosz görög orvos a X V I I I . század elején t ö b b erdélyi városban t e v é k e n y k e d e t t [17]. Boráros János pesti bíró görög származású apja Boráros Ferenc, egy ideig Győrben m ű k ö d ö t t „kirurgus k é n t " [18]. Van t u d o m á s u n k Konstantin Ralis moldvai orvos 1811-i pesti tartózkodásáról [19]. A bécsi egyetemen szereztek orvosi oklevelet: Szakelláriosz György [20], Murátisz György [21] és Haris János [22] magyarországi görögök. Az első kettő visszatért hazájába, a harmadik pedig Magyarországon foly tatott orvosi tevékenységet. Ismerjük egy latin fiziológia t ö r t é n e t n e k Grigoriosz Puliosz thesszáliai származású orvos által 1823-ban Pesten kiadott újgörög fordítását [23]. Rokona lehetett Puly Michael macedóniai származású orvos, aki 1791ben nyert B u d á n polgárjogot. Nagyon jó nevű pesti orvos volt a múlt század közepe t á j á n a kasztóriai származású Terczy Manó (1799—1859), akinek görög nyelvű sírfelirata még ma is olvasható a budapesti Kerepesi ú t i temetőben. Michael Perdikaris kozáni orvos Htrmillos c. r e g é n y é t Pes ten jelentette meg 1817-ben. A magyar orvostudománynak a görögökre való befolyásáról legkézzelfoghatóbban Rátz Sámuel pesti egyetemi t a n á r orvosi o k t a t á s á n a k 175 évvel ezelőtt, 1787-ben megjelent újgörög fordítása [24] tanúskodik, amelyet Zaviras György, a magyar országi görögök szellemi vezére [25] készített. Zaviras a munka latin és görög nyelvű ajánlásában kifejti, hogy fordításának célja R á t z prof. t a n í t á s a i n a k elterjesztése egész Görögország területén. A magyar szerzőhöz i n t é z e t t görög epigramma be fejezése Pannónia dicsőségének és a görögök jótevőjének nevezi a magyar tudóst. A k ö n y v bevezetése szerint Zavirast elsősor ban az ösztönözte ennek a fordításnak az elkészítésére, hogy a görögöknek akkoriban nem volt korszerű, széles tömegek számára hozzáférhető orvosi k ö n y v ü k , és a gyógyítást legtöbbször tudatlan laikusok végezték. Zaviras az orvosi oktatás második részét képező recepteket latinul és görögül közli, és a m ű végén a szövegben előforduló, r i t k á b b a n használatos görög orvosi
szavak m a g y a r á z a t á t is megadja. Sokszor magyar, i l l . t ö r ö k szavakkal írja körül a kérdéses fogalmat, amiből arra lehet következtetni, hogy Zaviras fordítását elsősorban a diasporagörögség számára készítette. A könyv használhatóságát ipar kodott előmozdítani György fivére, Zaviras Konstantin, amikor a m ű végéhez egy saját összeállítású, négy nyelvű (ó-, újgörög, latin, magyar) botanikai szótárt csatolt. A magyar orvostudomány hírnevét öregbítette Alizois Kondos görög p ó p a is, aki dicsőítő verset írt és adott k i Bécsben 1797-ben Stipsics Fevdinánd pesti orvosprofesszorról abból az alkalomból, hogy halálos betegségéből kigyógyította öt [27] A fenti adatokból nyilvánvaló, hogy a magyarországi görögök nek az orvostudomány szempontjából k e t t ő s szerepük v o l t : egyrészt receptív módon megismerkedtek a magyar és a nyu gati, elsősorban hallei és bécsi orvostudomány eredményeivel, másrészt pedig közvetítették a megszerzett orvosi ismereteket a szórvány-görögség, illetőleg az otthon maradt balkáni hon fitársak között. J E GY ZE TE K 1. Horváth Endre: Ujgörögök. Bp. 1943. 2. D. J. l^opovic: O cincarima, Beograd 1937. 3. Schäfer László: A görögök vezető szerepe Magyarországon a korai kapitalizmus kialakulásában. Bp. 1930. 4. Peez Vilmos: Christopulos élete és munkái. Akad. Értesítő 3 (1892) 1 4 0 - 1 . 5. Horváth E.: Magvar görög bibliográfia. Bp. 1940. (Rövidítve: MGB) 46. " 6. H o r v á t h MGB 4 1 - 4 2 . 7. 1 ugyanott 56. 8. Klny. a Term. tud. Közlöny X L V I I . pótfüzetéből. Margó T. munkáinak felsorolását 1. Szinnyei 4.: .Magyar írók V I I I . 565 —571. 9. Karcsú A. Arzén: Vácz város története. Vác 1880. I X . köt. 284-88. 10. H o r v á t h MGB 56. 11. Ugyanott 57. 12. G. Laiosz: O en Vienni emborikosz ikosz „Arjendi". Athén 1960. 18. Mádai Dávid Sámuelről 1. Szinnyei i . m. V I I I . 2 4 1 - 2 .
14. Adami Jánosról 1. Vécseij Tamás: Werbőczy görögül. Szá zadok 28 (1894) 485-489. 15. P. N. Liufisz: Isztoria tisz Kozanisz. Athén 1924, 62. lQ.Eduarol Winter: Die Plege der west- und südslawischen Sprachen i n Halle im 18. Jhdt. Berlin 1953. 17. Horváth E.: Ujgörögök 63 — 64. 18. Pásztor Mihály: A 150 éves Lipótváros. Bp. 1940. 63. 19. G. Laiosz: Anekdotesz episztolesz kje engrafa t u 1821. Athén 1958. 31. 20. Liufisz i . m. 292. 21. Ugyanott 318. 22. Ugyanott 335. Disszertációjának címe: De off. circa gravidas. Wien 1841. 23. H o r v á t h : MGB 46. 24. Zaviras Gy. Rátz S. Orvosi oktatásának 1778-ban Pozsony ban — Kassán megjelent második bővített kiadását fordí totta le újgörögre. A m ú görög címe: Iatrike pareneszisz. 25. Horváth E.: Zaviras Gvörgy élete és munkái. Bp. 1937. 37-40. 26. H o r v á t h MGB 64.
