MAGYARORSZÁGI
GLAUKONITOS
KŐZETEK
ÜLEDÉKTANI
VIZSGÁLATA BONDOB.
LÍVIA*
Összefoglalás: A b a k o n y i kréta cenomán emeletébe tartozó glaukonitos márgában l e v ő Foraminifera-vázak e g y r é s z é t g l a u k o n i t t ö l t i ki. A d u n á n t ú l i e o c é n m é s z k ő b e n é s m á r g á b a n levő glaukonit zöme Nummulitesek vázába n y o m u l t be. A törmelékes ásványok a kisebb, a glaukonit pedig a nagyobb szemcsenagyságban uralkodik. E z a glaukonit helyben keletkezett nek bizonyult. A z E g e r környéki felsőrupéli h o m o k k ő b e n és m á r g á b a n található glaukonitszemcsék zöme az eocénhez hasonlóan a nagyobb szemcsenagysági tartományokban dúsul. A Fomminiferakitöltések, a glaukonitszemcsék alakja, és a kémiai összetétel autigén keletkezésre utal. A kísérő ásványszemcsék között sok az é p földpát és amfiból, ezek vulkáni szórt termékek. A N a g y b á t o n y k ö r n y é k i k a t t i h o m o k k ő , és burdigalai h o m o k k ő glaukonitja szállítottnak mutatkozik. A nagylengyeli fúrásból származó tortónai glaukonitos h o m o k k ő ismét a u t i g é n j e l l e g e k e t á r u l el. A z á s v á n y k é m i a i v i s e l k e d é s e a z t m u t a t j a , h o g y a v a s l a z á n k ö t ő d i k a szilíciumhoz. Valószínű, h o g y a magyarországi glaukonit biotitból és aínfibólból keletkezett.
A másfél é v s z á z a d d a l ezelőtt leírt glaukonit keletkezési körülményeit, a kiindu lási a n y a g o t , az átalakulás h e l y é t és t é n y e z ő i t s o k a n k u t a t t á k , d e m é g m i n d i g s o k rész letében vitatott az ásvány képződési folyamata. T ö b b magyarországi üledékes kőzetben is található kisebb-nagyobb
mennyiségben,
sőt
egyes képződményekben
—
elnevezésében is szereplő — lényeges elegyrészként. H a z á n k b a n F ü l ö p J., К or i m
К.
és vegyészek, elsősorban L i b o r
О. f o g l a l k o z o t t a h a z a i
1959-ben a magyarországi glaukonitos üledékek vizsgálata volt tárgya,
különös tekintettel a glaukonit
elsődleges, v a g y másodlagos
a
kőzet
MeiselJ., glaukonittal.
szakdolgozatom előfordulásának
megállapítására. A bakonyi cenomán márgából két mintát, úrkúti, tatabányai,
bokodi
és t o k o d i fúrásból származó középsőeocén márgát, és mészkövet, középsőoligocén, péli
emeletbe
tartozó
homokos
márgát,
S z o m o l y a környéki fúrásokból és felszíni
és
és
tortónai
meszes
homokkövet
elemzéséből,
a N a g y b á t o n y melletti
nagylengyeli
teljes szemcseeloszlási
analízisből, röntgenvizsgálatból,
vizsgáltam
Eger,
ru-
Demjén,
kibukkanásokból. V i z s g á l t a m ezenkívül felső-
oligocén, katti emeletbe tartozó homokkövet teljes kémiai
agyagmárgát
fúrásokból. vizsgálatból,
A
Szorospatakból,
vizsgálati differenciális
és az ásványos összetétel mikroszkópos
módszerek termikus
vizsgálatából
álltak. E z e n k í v ü l f i g y e l e m b e v e t t e m a k e m é n y s é g e t , térfogatsúlyt, savakkal, és lúgok kal szembeni ellenállást. A c e n o m á n glaukonitos márga vizsgálata a m i n t á k korlátozott s z á m a és n e m megfelelő volta miatt n e m kielégítő, általános következtetésekre nem
még
alkalmas. A c e n o m á n
glaukonitos márgából Pénzeskúton gyűjtött m i n t a szürke színű,
l i m o n i t f o l t o s m á r g a , m e l y n a g y o n s o k A m m o n i t e s t t a r t a l m a z . A z oldási m a r a d é k 0,1 m m f e l e t t i s z e m c s e t a r t o m á n y á b a n s o k a Radiolária,
de ezeket a vázakat n e m tölti ki glau
konit. K o p t a t o t t kvarc mellett világos, és sötétzöld glaukonit figyelhető meg. A minifera-vázak
e g y részét glaukonit tölti ki. A b a k o n y n á n a i Gaja-völgyből
* E l ő a d t a a F ö l d t a n i Társulat 1960. jún. 22-i s z a k ü l é s é n
Fora-
származó
294
Földtani
cenomán
márga
az
előbbinél
Közlöny,
több
E g y e d ü l a Foraminifera-kitöltések.
XC.
kötet,
glaukonitot, bizonyítják
3.
füzet
és kevesebb
autigén
Radioláriát
keletkezését,
tartalmaz.
feltéve,
bogy a
Foraminiferák n e m idősebb rétegekből kerültek be. E z valószínűtlen, mert a Foraminiferákhoz hasonló n a g y s á g ú törmelék rendkívül kevés, az üledék h a t á r o z o t t a n pelites. A Radioláriák, és a finomszemű üledék nyílttengeri kifejlődést Az ú г к ú t i
jeleznek.
159. s z á m ú f ú r á s á b ó l 3 , 4 0 % N a 0 - t é s 4 , 8 9 % K 0 - t 2
tartalmazó
2
glaukonitos, n u m m u l i t e s z e s m é s z k ő került felszínre. A z oldási m a r a d é k z ö m é t glaukonit adja, 0,1—0,2 m m
átmérőjű,
a kísérő t ö r m e l é k e s á s v á n y s z e m c s é k p e d i g 0,1
mm-nél
kisebbek. A sötétzöld, erősen szabdalt felületű glaukonit mellett hidrohematit,
biotit,
g r á n á t , k v a r c , é s k e v é s p i r i t f i g y e l h e t ő m e g . S o k a g l a u k o n i t b ó l á l l ó Foraminifera,
Bryozoa,
é s k o r a l l k ő b é l . F ő l e g a Quinqueloculina A t a t a b á n y a i
é s e g y é b Miliolina
vázakat tölti ki a glaukonit.
1162. s z á m ú fúrás e o c é n összletében 30 c m v a s t a g
nummuli
teszes mészkő, 40 méterrel mélyebben pedig középsőeocén nummuliteszes, glaukonitos márga jelentkezett: A mészkőben levő Nummulitesek A glaukonitszemcsék
e g y részét glaukonit
a terrigén ásványoknál sokkal nagyobbak.
A
tölti
20 méter
ki.
vastag
márga szemcseösszetételében a 0,06—0,1 m m közötti t a r t o m á n y uralkodik, a benne levő glaukonit z ö m e a z o n b a n 0 , 2 — 0 , 3 2 m m k ö z é esik. A törmelékes á s v á n y s z e m c s é k ból, k e v é s pátból
biotitból, turmalinból, kloritból, h i d r o h e m a t i t b ó l és k e v é s
állnak.
A
glaukonit
világoszöld színű,
és sima felületű.
kvarc
koptatott
Az
oldási
föld-
maradék
s z e m c s e ö s s z e t é t e l e az e l ő b b i e k h e z h a s o n l ó a n a z t m u t a t j a , h o g y a z 0,1 m m a l a t t d ú s u l ó törmelékes elegyrészekkel szemben legnagyobbrészt 0,2—0,63 m m átmérőjű. Sötétzöld, szabdalt felületű szemcsék és sima, világoszöld színűek is vannak. szemcsék k ö z ö t t kvarc, pirit, b a r n a amfiból, és h i d r o h e m a t i t A b о к о d i
A kísérő
ásvány
látható.
1388. s z á m ú fúrás 2,6 m é t e r v a s t a g , n a g y o n e r ő s e n
glaukonitos
középsőeocén mészkövet harántolt. A glaukonitszemcsék 0,63—0,32 m m között mutat n a k m a x i m á h s dúsulást. K v a r c , hidrohematit, pirit, b a r n a amfiból alkotják a törmelé kes á s v á n y társulást. A Foraminiferák v á z á t világoszöld glaukonit tölti ki. A
t о к о d i
350. s z á m ú
fúrás eocén összletében t ö b b glaukonitos szint ismer
h e t ő fel. A k ö z é p s ő e o c é n m é s z k ő b e n , m á r g á b a n , h o m o k o s a g y a g m á r g á b a n é s a p e r f o
rates
márgában több-kevesebb glaukonit jelentkezik, sőt helyenként a Nummuliteszek
v á z á t is ez tölti ki. A k ö z é p s ő e o c é n felső r é s z é n f e l t ű n ő e n s o k zöldesfekete,
szabdalt
f e l ü l e t ű g l a u k o n i t o t t a r t a l m a z ó , 1,2 m é t e r v a s t a g m á r g a r é t e g h e l y e z k e d i k e l . E b b e n a z eocén összletben n a g y o n sok az üde, hatszöges biotitlemez, ami vulkáni szórásra utal. Valószínűleg távol volt a kitörési központ, és a szórt anyagból csak a lemezes
biotit
j u t o t t el erre a területre. A g l a u k o n i t o s k ő z e t e k b e n k e v e s e b b a biotit, m i n t a z a l a t t a fölötte levőben, és a biotit nagyrészt kloritosodott. A glaukonitszemcsék
és
kiválogatásá
val viszonylag tökéletes elválasztással j u t o t t a m ahhoz az anyaghoz, m e l y teljes kémiai elemzésre került. A z elemzés adatait az I. táblázat mutatja. A z elemzés összehasonlítva
a külföldi
S m u l i k o w s k i
adatokkal,
H e n d r i с h — R о s s három,
eredményét
С о r r e ns
két,
összefoglaló m u n k á j á b a n közölt 68 elemzéssel, v a l a m i n t L i b
or
magyarországi glaukonit elemzésével, a következő különbségek adódnak: A z SiO -tars
t a l o m k ö z e l áll az e l e m z é s e k
47,0—50,50%-os
átlagához.
Lib or
О.
a
felsőeocén a g y a g m á r g á b a n 4 4 % S i 0 - t talált. U g y a n a k k o r az ő elemzésében 2
n a g y a CaO érték
bakonybéli rendkívül
és az izzítási v e s z t e s é g . E z arra utal, h o g y n e m sikerült a g l a u k o n i t o t
tökéletesen elválasztani a márgától. í g y természetesen az összes adat módosul, és n e m lehet összehasonlítani a tiszta glaukonit összetételével. A tokodi glaukonitban az A 1 0 2
n a g y o n kicsi, az F e 0 2
3
3
jó átlagértéket mutat. A z FeO azonban rendkivül nagy, a 73
e l e m z é s b ő l csak h a t m ú l j a felül ezt az értéket. A CaO, és a z M g O az á t l a g n á l j ó v a l n a g y o b b , mindössze négy elemzés m u t a t ennél nagyobb
MgO értéket.
A z N a 0 a n a g y szórást 2
m u t a t ó a d a t o k k ö z ü l n e m u g r i k k i . A K 0 e l é g s o k , a 7 3 e l e m z é s b ő l c s a k 13 k á l i u m t a r 2
В о n d о г : Magyarországi
glaukonitos
kőzetek
üledéktana
t a l m a n a g y o b b ennél. A h á r o m é r t é k ű és k é t é r t é k ű v a s a r á n y a n a g y o n 3
oxidációs fok | ^ p g Q ^ ] •
295 kicsi, 7,72
külföldi adatok közül csak kilenc m u t a t ennél kisebb
az
érté
ket. E z autigén keletkezés m e l l e t t szól, m e r t kiemelkedés, lepusztítás, szállítás és ú j r a történő
lerakódás
glaukonit,
esetén
és feltétlenül
részének. K ü l ö n ö s
a
keletkezésnél
nagyobb
oxidálódnia kellene
viselkedést
oxidációsfokú környezetbe jut a
a redoxpotenciálra oly érzékeny vas egy
m u t a t ez a glaukonit, h a pár c s e p p k é n s a v
jelenlétében
flourhidrogént ö n t ü n k rá, u g y a n i s a többi szilikáttól eltérően e g y p i l l a n a t a l a t t m a r a dék nélkül feloldódik. E z a szerkezetre enged következtetni. S ó s a v b a n főzve részlegesen oldódik, mert az oldat kétértékű és háromértékű v a s reakcióját m u t a t j a . A z e o c é n g l a u k o n i t o s előfordulások n a g y o n s o k k ö z ö s v o n á s t á r u l n a k el. A
sok
ő s m a r a d v á n y —• e l s ő s o r b a n F o í a m i n i f e r á k — v á z á t k i t ö l t ő g l a u k o n i t s z e m c s é k a z t i g a zolják, h o g y az á s v á n y t helyben keletkezettnek kell minősíteni. A z autigén keletkezést b i z t o s a n á l l í t h a t j u k , m e r t a g l a u k o n i t t a l k i t ö l t ö t t Foraminifera-vázák
bemosottságának
lehetőségével itt n e m kell számolnunk, hiszen legtöbb esetben az eocén előtt m é g n e m élt Nunrmulitesek v á z á t tölti ki az ásvány. Altalános jelenség, h o g y f i n o m s z e m ű törmelékes kőzetben, legtöbbször agyagos márgában, sőt egészen csekély mennyiségű
törmelékes
e l e g y r é s z t t a r t a l m a z ó m é s z k ő b e n fordul elő a glaukonit, í g y a n a g y o b b s z e m n a g y s á g b a n egyedüli ásvány. E z u t ó b b i is az autigén keletkezés mellett szól, hiszen a glaukonit izometrikus szemcséi a kvarchoz hasonló térfogatsúlyúak,
és mechanikailag
a
kvarcnál
sokkal kevésbé ellenállóak. A glaukonitos kőzetek rendszerint k e v é s biotitot is tartal maznak,
melynek n a g y szerepe lehet a glaukonit
képződésében.
Az Északkeleti Középhegységben a z o l i g o c é n r u p é l i l e t é b e n
n a g y o n erősen glaukonitos szintek
é s k a t t i
e m e
jelentkeznek.
A D K - 1 6 . s z á m ú demjéni fúrásból származó 4,6 m é t e r v a s t a g felsőrupéli g l a u k o nitos agyagmárga glaukonitszemcséi többnyire
0,2—0,63
m m átmérőjűek.
m m alatt jelentkező törmelékes ásványszemcsék
között víztiszta
m a t i t , k e v é s pirit, t u r m a l i n és g r á n á t figyelhető
meg.
A csak
kvarc, sok
0,1
hidrohe-
A D e m j é n — S z o m o l y a - 1 . s z á m ú fúrásból 6 m é t e r v a s t a g glaukonitos, kissé h o m o k o s a g y a g k e r ü l t ki, m e l y n e k szemcseösszetétele
az előbbihez hasonló, a
törmelékes
á s v á n y s z e m c s é k itt is jóval kisebbek a sötétzöld, erősen tagolt felszínű glaukonitszemcséknél. K v a r c , földpát, gránát, sok hidrohematit, k e v é s cirkonból áll a kísérő á s v á n y társaság.
Minden szemcsetartományban
látható kevés sárgásbarna,
a közepén
rend
szerint zöld színű szemcse, m e l y valószínűleg a glaukonit utólagos átalakulásából szárma zik. F e l t ű n ő e n s o k az idiomorf, k o p t a t a t l a n , m a n e b a c h i - és a l b i t t ö r v é n y szerint i k r e s e d ő földpát, m e l y v u l k á n i szórásra utal, viszonylag közeli kitörési központtal.
Foraminiferák
alapján felsőrupélinek bizonyul a kőzet. A D T A - és a röntgen-vizsgálat a többi k o n i t o s k ő z e t t ő l e l t é r ő e n az a g y a g o s t a r t o m á n y b a n is m u t a t o t t k i k e v é s Kizárólag az mállására
agyagos
lehet
frakcióban
jelentkező
muszkovitot
glau
glaukonitot.
a nagymennyiségű
földpát
visszavezetni.
A D e m j é n — S z o m o l y a - 4 . s z á m ú fúrás is harántolt felsőrupéli, glaukonitos, h o m o k o s agyagot. Szemcseeloszlási görbéje és a glaukonitszemcsék nagysága az
előbbiekkel
c s a k n e m teljesen egyezik. A kísérő ásványokat kvarc, hidrohematit és vulkáni tufaszó r á s r a u t a l ó f ö l d p á t , é s a m f i b ó l a l k o t j á k . A Foraminifera-
é s Globigerina-vázaknak
csak
egy részét tölti ki a glaukonit. A
Demjén—Szomolya-5.
számú
fúrásban
4,5
méter
vastag,
felsőrupéli,
zöld
glaukonitszemcséket tartalmazó, homokos agyagmárga jelenkezett. A nagyobb szemcse nagyságban a glaukonit, a kisebb szemcsenagyságban a kvarc uralkodik. A kvarc zöme v í z t i s z t a , k e v é s s é k o p t a t o t t , k ö z e l i lehordási t e r ü l e t e t t é t e l e z fel. E z e n k í v ü l g r á n á t , k l o rit, n a g y o n s o k h i d r o h e m a t i t ,
és a glaukonitszemcsék felületén ülő piritkristályok
fi-
Földtani
296
Közlöny,
XC.
kötet,
3.
füzet
g y e l h e t ő k m e g . S o k a g l a u k o n i t k i t ö l t é s ű Foraminifera-váz,
különösen a Miliolinák kö
rében. E g y e s glaukonitszemcséken megfigyelhető, h o g y sötétzöld héj veszi körül. E b b e n a r é t e g b e n e g y 2,2 m é t e r v a s t a g m e s z e s e b b m á r g a k ö z b e t e l e p ü l é s
mutat
kozott, m e l y a b b a n tér el az előbbitől, h o g y v u l k á n i tufaszórásra u t a l ó biotitot, és na gyon
sok
földpátot
tartalmaz.
A
glaukonitszemcsék
felületi mélyedéseiben
elhelyez
k e d ő fehér a n y a g v a s t a g a b b ereiből v é k o n y a b b a k á g a z n a k ki, a m e l y u t ó l a g o s átalaku lásra utal. A z átalakulás k ü l ö n b ö z ő fokozatai is l á t h a t ó k , a fehér erek e g y r e s z é l e s e b b é v á l n a k . I t t i s s o k g l a u k o n i t b ó l á l l ó Foraminifera-váz A z Eger-2. s z á m ú fúrásból homokkő
ismeretes.
figyelhető
meg.
0,8 m é t e r v a s t a g , fűzöld, laza, porló,
A 0,63—0,2 m m között dúsuló glaukonit
felületi
finomszemű bemélyedéseit
kitöltő a n y a g h o z egészen hasonló, önálló, sárgásfehér, zöldesfehér szemcsék is vannak. A törmelékes á s v á n y o k k ö z ö t t kvarc, gránát, k e v é s hidrohematit, cirkon, és rendkívül sok idiomorf földpát jelentkezik. A kiválogatott glaukonitszemcsék kémiai elemzésének a d a t a i t a z I. t á b l á z a t t ü n t e t i fel. A z S i O Fe 0 2
3
a
kicsit kevesebb, az A 1 0 2
3
több az átlagnál, az
k i s e b b , az F e O p e d i g n a g y o b b . E z u t ó b b i arra utal, h o g y az á t l a g n á l r e d u k á l t a b b
k ö r n y e z e t b e n keletkezett. A z összes v a s m e n n y i s é g e kicsi, valószínűleg az F e O 2
az u t ó
a
lagos átalakulás során csökkent. A CaO m e n n y i s é g e n a g y o n n a g y , az M g O v i s z o n t n a g y o n jól beilleszthető az elemzések a n y a g b a n lehet keresni.
átlagába.
A n a g y CaO m a g y a r á z a t á t a kiindulási
M n O - t is tartalmaz, ami egészen kivételes.
A
röntgenfelvétel
k v a r c o t , k a l c i t o t , és k e v é s m u s z k o v i t o t m u t a t , t e h á t a g l a u k o n i t n e m j e l e n t k e z i k 0,1 m m alatt. A n a g y o b b s z e m c s e n a g y s á g b a n teljesen h i á n y z ó kalcit és szeriéit a n a g y m e n n y i ségű földpát mállásából
keletkezett.
A z egri Windt-féle t é g l a g y á r t ó l északra, a felszínen jelentkezik g l a u k o n i t o s a g y a g márga,
mely
az előbbi fúrások felsőrupéli glaukonitos
agyagmárgáival
azonosítható.
Dőlése szerint a téglagyári akvitáni rétegösszlet fekvőjében van. A glaukonit és a tör melékes á s v á n y s z e m c s é k n a g y s á g szerinti eloszlása az eddigiekhez hasonló szabályszerű séget m u t a t , t e h á t a glaukonit m a x i m á l i s dúsulása 0,2 m m fölött, a törmelékes szem cséké
0,1 m m
alatt van. A kvarc, hidrohematit, magnetit mellett feltűnően sok az ép
földpátkristály, elsősorban szanidin, barna amfiból és biotit, m e l y e k vulkáni
szórásból
származnak. A többiektől eltérően n e m tartalmaz piritet, de a kőzetben l e v ő n a g y limonittartalom
egy
része pirit oxidációjára v e z e t h e t ő vissza. T ö b b g ö m b ö l y d e d ,
sötétzöld
g l a u k o n i t s z e m c s e k ö z ö t t f e h é r , s á r g á s f e h é r a n y a g h e l y e z k e d i k el, é s m i n t e g y ö s s z e t a r t j a a k ü l ö n á l l ó n a k l á t s z ó s z e m c s é k e t . A z is e l k é p z e l h e t ő , h o g y a kolloidális k i v á l á s r a j e l l e m z ő g ö m b ö s - v e s é s á s v á n y esetén az e g y e s g ö m b ö k k ö z ö t t i b e m é l y e d é s e k a g y a g g a l töltődtek ki. B ő v e n láthatók
azonban olyan glaukonitszemcsék is,. ahol a sárgásfehér
agyagos
anyaggal kitöltött mélyedés n e m fut keresztül az ásványon, h a n e m érhálózathoz hasonló, a szélesebb b e v á g ó d á s o k b ó l k e s k e n y e k ágaznak ki. E z feltétlenül u t ó l a g o s
átalakulást
jelez. A z o k a s z e m c s é k lehetnek az átalakulás utolsó állomásai, m e l y e k teljes b e n zöldesbarnák, és sűrű erezés n y o m a i figyelhetők m e g
egészük
rajtuk.
A felsőrupéli glaukonitos kifejlődéseket összehasonlítva sok azonos vonás látható. Nagyon hasonlók
az üledék jellegei, szemcseösszetétele.
A
nagyobb
t a r t o m á n y o k b a n c s a k n e m kizárólag glaukonit fordul elő, a törmelékes jóval kisebbek. E z a glaukonit elsődleges előfordulására utal.
szemcsenagysági ásványszemcsék
A glaukonitszemcsék min
d e n ü t t sötétzöldek, általában kerekded alakúak, d e sok szeszélyes alakú is van,
mely
kizárja a m á s o d l a g o s előfordulás lehetőségét. J ó l megfigyelhetők
egyes
az átalakulás
állomásai, és a teljesen átalakult sárgásbarna, v a g y sárgásfehér szemcsék. Sok fera
Foramini-
v á z á t g l a u k o n i t tölti ki, a m i az autigén k e l e t k e z é s m e l l e t t szól. A g l a u k o n i t k ö n n y e n
s z é t n y o m h a t ó , és az í g y keletkezett finom törmelék s e m válik csillámszerűvé. A kísérő á s v á n y o k is hasonló jellegűek m i n d e n rupéli kőzetben. A kvarc z ö m e víztiszta és szögle tes, a m i r ö v i d szállításra utal. K e v é s színtelen gránát, és sok h i d r o h e m a t i t
jellemző.
B o n d e r :
Magyarországi
glaukonitos
kőzetek
üledéktana
297
F e l t ű n ő e n s o k a földpát, szép s z á m m a l jelentkezik amfiból, és e l v é t v e biotit. A földpát sajátalakú, ép, n e m koptatott. A mechanikai és kémiai hatásokkal s z e m b e n
kevéssé
e l l e n á l l ó földpát t ö k é l e t e s kristályai csak v u l k á n i szórás , ól s z á r m a z t a t h a t ó k . A din és a kevés biotit
riolitvulkánosságra
szani-
utal, a plagioklász és főleg az amfiból andezit
vulkánosságra. A z E g e r környéki rupéli összletben gyakori az amfibólandezit-tufa,
de
r i o U t t u f a is. L e h e t , h o g y a z o n o s i d ő b e n k é t k ü l ö n b ö z ő kitörési k ö z p o n t b ó l k a p o t t szórt a n y a g o t . A földpát rendkívül n a g y mennyisége mellett eltörpül az amfiból és m é g in k á b b a biotit szerepe. A biotit h i á n y á t az is o k o z h a t j a , h o g y a l a p o s messzebb szállítódtak,
mint
csillámlemezek
a földpát. Sokkal valószínűbb magyarázat
azonban
az,
h o g y a k é t s é g t e l e n ü l a u t i g é n k e l e t k e z é s ű g l a u k o n i t a l a p a n y a g a e z e k b ő l a színes szili kátokból
származik.
A felső oligocén k a t t i
e m e l e t b e
tartozó glaukonitos kifejlődések
közül
a Nagybátony melletti Szorospatak kőzeteit vizsgáltam. A középsőkatti agyagos homok k ő b ő l származó m i n t a sárga színű, laza, fínomszemű h o m o k k ő . Magmás, metamorf epigén
származású
kőzetek
alkotják
a változatos
ásvány társulást.
Koptatott
és
kvarc,
k e v é s g l a u k o n i t , m u s z k o v i t , pirit, biotit, klorit, s o k g r á n á t és-staurolit, k e v é s a m f i b ó l é s cirkon figyelhető meg. A felsőkatti keresztrétegzett h o m o k k ő
alsó részéről
származó
a g y a g o s h o m o k k ő k e v é s g l a u k o n i t o t t a r t a l m a z , m e l y 0,1 m m a l a t t éri el a m a x i m á l i s dúsulást. A törmelékes elegyrészek pedig 0,32—0,63 m m között dúsulnak. A törmelékes á s v á n y o k z ö m e kvarc, m e l l e t t e m u s z k o v i t , pirit, g r á n á t és a k v a r c felületén ü l ő pirit kristályok figyelhetők meg. A 0,63 m m - n é l n a g y o b b glaukonitszemcsék e g y része kavicsszerűen koptatott,
a többi kemény, fényes, smaragdzöld, lapos
csillámszerű.
A k a t t i e m e l e t legfelső részéről s z á r m a z ó h o m o k k ő k e v é s , és főleg 0,1 kisebb
glaukonitszemcséket
felületűek,
tartalmaz,
melyek
smaragdzöldek,
mm-nél
világoszöldek,
lapos csillámszemek. Sok koptatott kvarc, gránát, kevés muszkovit,
ból, rutil és k e v é s cirkon alkotják
sima amfi
az á s v á n y társulást.
A nagybátonyi Hársas-hegy egyik vízmosásából származó felsőkatti, jól osztályo zott,
k ö z é p s z e m ű h o m o k k ő is főleg
0,1 m m - n é l k i s e b b g l a u k o n i t s z e m c s é t
tartalmaz.
A törmelékes ásványok zömét kitevő kvarc mellett muszkovit, gránát, barna
amfiból
jelentkezik. A katti emeletbe tartozó h o m o k k ö v e k ásványos összetételében nagy a hason lóság. A középsőkatti agyagos h o m o k k ő b e n levő glaukonit n a g y o n hasonUt a rupélihez. E g y e t l e n s z e m c s é n Bryozoa
l e n y o m a t is látható. E z a csekély m e n n y i s é g ű glaukonit hely
b e n keletkezettnek látszik. A felsőkatti h o m o k k ő n é l jóval finomabb s z e m ű fordul elő, ez is h a s o n l ó v á teszi az idősebb, a u t i g é n g l a u k o n i t A felsőkatti, erősen keresztrétegezett h o m o k k ő
üledékben
előfordulásokhoz.
sokkal durvább szemű, m i n t az
a u t i g é n g l a u k o n i t o t t a r t a l m a z ó k ő z e t e k . A g l a u k o n i t o k külseje is eltér az
eddigiektől,
m i n d világoszöld, v a g y smaragdzöld színű, fényes, lapos, csillámszerű. A n a g y o b b a k kö zött v a n kavicsszerűen koptatott, m e l y n e k felületén sík és domború részek váltakoznak. Minden szemcsenagyságban van, de a kisebb átmérőjű tartományban több. Mindez
a
h e l y b e n keletkezés ellen szól. N i n c s ő s m a r a d v á n y v á z á t k i t ö l t ő glaukonit sem. E z e k azt bizonyítják,
hogy más, idősebb glaukonitos kőzetekből behordott glaukonittal
állunk
s z e m b e n . Felvetődik az a kérdés, h o g y m i l y e n üledékes kőzetek lepusztításából származik a glaukonit. Térben közel csak a rupéli emeletben ismeretes ilyen kőzet, de ez a B ü k k t ő l n y u g a t r a m é g n e m e m e l k e d e t t ki e b b e n a z i d ő b e n . E s e t l e g az E g e r k ö r n y é k i és e t t ő l délre eső területről származhat, ahol hiányzik a katti emelet, tehát m é g a felsőoligocén előtt kiemelkedett. E n n e k megállapítása azonban m é g további vizsgálatokat igényelne, h i s z e n a k a t t i h o m o k k ő n a g y o n glaukonitos részeiről n e m t ö r t é n t vizsgálat. A k a t t i e m e l e t b e tartozó glaukonitos h o m o k k ő n a g y o n erős keresztrétegezettsége partközeli jellegre utal,
sőt helyenként
deltaképződménynek
látszik.
Az
eddigi ismeretek
h e l y e n n e m keletkezik glaukonit, t e h á t ez is a behordást
bizonyítja.
szerint
ilyen
298
Földtani
Közlöny,
XC.
kötet,
A nagybátonyi szorospataki b u r d i g a l a i
3.
füzet
konglomerátum fedőjéből származó
középszemű h o m o k k ő szemcseeloszlását és a benne levő glaukonitot u g y a n a z o k
jellem
z i k , m i n t a k a t t i e m e l e t b e tt-.- t o z ó t . A nagylengyeli olajkutató fúrásokból glaukonit tartalmú t o r t ó n a i ismertek meg. Minden esetben durvatörmelékes, meszes
kötőanyagú
rétegeket
kőzetben
fordul
elő. E r ő s e n k o p t a t o t t kvarc, s o k pirit, m u s z k o v i t , klorit, k e v é s t u r m a l i n és rutil kiséri a gömbös-vesés megjelenésű glaukonitot.
A z eddigi autigén előfordulásokhoz
hasonlóan
a nagyobb szemcsenagyságban dúsul a glaukonit, m e l y külső megjelenésében a rupéli k ő z e t a n y a g r a e m l é k e z t e t , u t ó l a g o s á t a l a k u l á s t is m u t a t ó erekkel. A
Foraminifera-váza.-
k a t g l a u k o n i t t ö l t i ki. T ö b b k v a r c s z e m c s é t f é l k ö r a l a k b a n g l a u k o n i t v e s z körül, g y a k r a n a kvarc egyik oldalára ránőve látszik. Mindezek a jellegek azt bizonyítják, h o g y h e l y b e n keletkezett. Ö s s z e g e z v e
az eddigi v i z s g á l a t o k e r e d m é n y é t , az derül ki, h o g y a c e n o m á n
emeletbe tartozó bakonyi glaukonit valószínűleg, a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g középső- és felsőeocénjében m u t a t k o z ó glaukonit, az Eger környéki rupéli emeletben levő, és a nagy lengyeli meszes tortónai h o m o k k ő glaukonitja pedig biztosan helyben keletkezett.
Az
Északkeleti Középhegység felsőoligocén katti emeletében levő glaukonit az eddigi vizs gálatok alapján behordottnak
látszik.
A g l a u k o n i t e g y e s fizikai és k é m i a i t u l a j d o n s á g a i és az á s v á n y keletkezésére 'adatok
vonatkozó
A z elsődleges glaukonit megjelenése és fizikai tulajdonságai hasonlóak. A s z e m csék színe világoszöld, smaragdzöld, sötétzöld és barnászöld. A szín u g y a n a z o n a lelő helyen is n a g y o n változó. Gömbös-vesés megjelenésű az ásvány, a szemcsék
könnyen
s z é t n y o m h a t ó k . T é r f o g a t s ú l y a n a g y o n k ö z e l áll a k v a r c é h o z , b r o m o f o r m és széntetraklorid elegyével különböző
fajsúlyú
folyadékot
előállítva
mindig
a kvarccal
együtt
úszik, v a g y s ü l l y e d le. A v i z e t z ö l d r e festi, é s e z a s z í n e z ő d é s h e t e k m ú l v a s e m t ű n i k el. T i b о r
O.
szerint kolloidrészecskék okozzák a szineződést. S ó s a v b a n is megfigyelhető ez a zöld szín, i t t a z o n b a n k é m i a i oldásról v a n szó, m e r t a k é t é r t é k ű és h á r o m é r t é k ű v a s
reakcióit
mutatja az oldat. Pár csepp k é n s a v jelenlétében a fluorhidrogén pillanatok alatt teljesen feloldja. M á r az előbbiek is, d e főleg ez a jelenség arra utal, h o g y laza a szerkezet, a v a s lazán kötődik a szilíciumhoz. N o s z o v
é s B o g o k i n o
szerint s a v b a n részlegesen,
lúgban pedig teljesen feloldódik. A magyarországi glaukonitoknál ez utóbbi n e m figyel h e t ő m e g , l ú g b a n az oldódás legcsekélyebb jelét s e m
mutatják.
A legtöbb optikailag izotróp, de egyesek halmazpolarizációs jelenséget mutatnak. E z feltehetően
attól függ,
kristályosodott
át.
hogy
a kolloidális kiválású
glaukonit milyen
mértékben
Valószínűleg színes sziUkátokból keletkezett. A z eocén glaukonitot barna biotit, és zöld kloritosodott biotit kíséri, a rupéli g l a u k o n i t o t viszont s o k amfiból és k e v é s biotit. Ezek
a glaukonitos k ő z e t e k a vulkáni törmelékszórás kétségtelen jeleit mutatják.
magyarországi glaukonit s o k k a l n a g y o b b CaO tartalmú, m i n t a külföldiek.
A
Ugyanakkor
k e v e s e b b a v a s és az aluminium. A biotit és amfiból összetétele k ö z ö t t is i l y e n irányú az eltérés. Tehet, h o g y a glaukonitjaink z ö m e amfibólból keletkezett, és e g y kisebb része biotitból. E z jól ö s s z h a n g b a h o z h a t ó azzal, h o g y Magyarországon a p a l e o g é n b e n amfibólandezit és később, a középsőoligocéntől
a
riolitvulkánosság
is gyakori volt. A
kréta
kivételével m i n d e n glaukonitos üledék közelében vulkáni szórt anyag, tufacsíkok és tufás r é t e g e k h e l y e z k e d n e k el. E z a z e o c é n r u p é l i é s t o r t ó n a i e l ő f o r d u l á s r a e g y a r á n t é r v é n y e s .
В о n d о r : Magyarországi
glaukonitos
kőzetek
üledéktana
299
Valószínűleg kolloidális oldatból v á l t ki az ásvány. E z t bizonyítja, h o g y m á s á s v á n y s z e m e k e t k ö r ü l v e s z , b e n y o m u l Foraminifera-Yázakba, megjelenése gömbös. A c s a k n e m a z o n o s n a g y s á g is kolloidális t u l a j d o n s á g o k r a v e z e t h e t ő vissza, v a l a m i n t o p t i k a i sajátságai is erre utalnak. A nagylengyeU tortónai h o m o k k ö v e t kivéve pélites, f i n o m s z e m ű üledékekhez kö tött, és általános érvénnyel meszes üledékekhez kapcsolódik. A kalciumkarbonáttal e g y ü t t történő k i v á l á s lúgos k ö z e g e t biztosít. A pirit redukciós k ö z e g r e utal, bár a pirit u t ó l a g o s is l e h e t . A k é t é r t é k ű v a s r e d u k c i ó s k ö z e g m e l l e t t s z ó l , d e a s z í n e s s z i l i k á t o k h o z képest a glaukonit oxidáltabb állapotot jelent. Redukciós k ö z e g b e n n e m élhetnek Fora miniferák, t e h á t a keletkezés h e l y e összeesik az ő s m a r a d v á n y o k t ö m e g e s pusztulásával. A mészkiválás a C a ( H C 0 ) - t tartalmazó víz felmelegedéséhez v a n k ö t v e , ezért teszik a glaukonitképződés helyét a hideg és meleg áramok találkozásához. Lehet, h o g y a víz hőmérséklete mellett а р változásának is szerepe v a n a mészkő, és u g y a n a k k o r a glau konit kiválásában. A z á s v á n y b a n előforduló elemek geokémiai viselkedése egyértelműen sekélytengeri, a szárazföldhöz közeli k é p z ő d m é n y t igazol. A n a g y szilicium-, elég kicsi a l u m í n i u m t a r t a l o m , s o k v a s , d e a foszfor és m a n g á n is ezt m u t a t j a . 3
2
я
A glaukonit utólagos átalakulására is v a n n a k bizonyítékok. A z átalakulás során a v a s oxidálódik és eltávozik. A szemcse ilyenkor megbarnul, később kifehéredik. U g y a n ekkor a kőzet erősen limonitos lesz. A z á t m e n e t i tagokat, az átalakulás e g y e s állomásait jelző szemcséket t o v á b b i vizsgálatnak kellene alávetni. A felsőoligocén katti emeletbe t a r t o z ó g l a u k o n i t o s h o m o k k ö v e t sok, és h e l y e s e n m e g v á l a s z t o t t m i n t a a l a p j á n kellene m e g v i z s g á l n i . F o n t o s t á m p o n t o t a d h a t az, h o g y a rupéli g l a u k o n i t k i v é t e l e s e n m a n g á n tartalmú, és h a ez h a l m o z ó d o t t át a k a t t i e m e l e t során, akkor feltehetően a katti kereszt r é t e g z e t t h o m o k k ő g l a u k o n i t j a is m a n g á n t a r t a l m ú . I.
táblázat В
А SiO Al O Fe O, FeO CaO MgO Na O K„0 MnO P O izzítási v e s z t e s é g
49,19% 5,65% 18,03% 4,67% 1,27% 4,36% 0,035 % 7,90% — 0,05% 8,85% 100,005% 3,55%
s
a
a
a
a
2
s
HjO A)
A
B)
Az
Tokod Eger-2.
350.
számú
számú
fúrás
fúrás
eocén
rupéli
glaukonitjának
glaukonitjának
IRODALOM
—
48,43% 9,51% 16,51% 3,15% 2,71% 3,30% 0,74% 5,10% 0,08% 0,16% 10,76% 100,45% 5,74% kémiai
kémiai
elemzése.
elemzése.
REFERENCES
1. B a r t h — С o r r e n s — E s к о 1 a : D i e E n t s t e h u n g d e r G e s t e i n e . B e r l i n , 1 9 3 9 . — 2 . F ü l ö p J. — L i b о r О. — M e i s e l J.: A b a k o n y b é l i g l a u k o n i t o s terület földtani és k é m i a i v i z s g á l a t a . Földt. Közi. 1954. — 3. G a l l i h e r , E . W . : G e o l o g y of G l a u c o n i t e . B u l l . A m e r . A s s o c . P e t r o l . G e o l . X I X . 1935. — 4. H e i m , A.: Ü b e r s u b m a r i n e D e n u d a t i o n u n d c h e m i s c h e S e d i m e n t e . Geol. R u n d s c h a u , 15, 1 9 2 4 . — 5. K o r i m K.: Magyarországi glaukonitos üledékek. Bányászati és Kohászati Lapok, 1949. •— 6 . M a j z о n L - : A m a g y a r o r s z á g i o l i g o c é n m i k r o p a l e o n t o l ó g i a i r é t e g t a n a . — 7 . M о s z о v , G . I . — В о g o k i n о, F . E . : A S z t á l i n g r á d i - m e d e n c e paleogénjének glaukonitjai. Izvesztija Akademii Nauk S z . S z . S z . R . M o s z k v a , 1 9 5 9 . — 8 . S m u 1 i к о w s к i, К . : T h e P r o b l e m o f G l a u c o n i t e . W a r s a w a , 1954. — 9. S z e n t e s F.: Salgótarján és Pétervására közötti terület. Magyar T á j a k Földtani Leírása , 1943.
300
Földtant
Közlöny,
XC.
kötet,
3.
füzet
I n v e s t i g a t i o n s of s e d i m e n t a r y g e o l o g y o n H u n g a r i a n g l a u c o n i t i c r o c k s I,.
BONDOR
M y B . S c . t h e s i s , p r e p a r e d i n 1959, d e a l t w i t h t h e g l a u c o n i t i c s e d i m e n t s of H u n gary, w i t h t h e special purpose of finding o u t w h e t h e r t h e glauconite occurs in primär у or s e c o n d a r y s e t t i n g . I h a v e s t u d i e d t h e C e n o m a n i a n g l a u c o n i t i c m a r l of t h e B a k o n y Mountains, t h e u p p e r E o c e n e l i m e s t o n e a n d m a r l of t h e T r a n s d a n u b i a n M o u n t a i n s , t h e u p p e r R u p e l i a n s a n d s t o n e a n d s a n d y m a r l of t h e e n v i r o n m e n t of Eger, D e m j é n and Szomolya, the upper Oligocène sandstone from around N a g y b á t o n y and a Tortonian glauconitic sandstone from a boring near Nagylengyel. The investigation techniques consisted i n full c h e m i c a l analyses, full grain size distribution determinations, D T analyses, X - r a y analyses a n d t h e microscopical d e t e r m i n a t i o n of t h e mineralogical composition. T h e s a m p l e of t h e C e n o m a n i a n glauconitic m a r l , t a k e n at P é n z e s k ú t a n d i n t h e G a j a v a l l e y n e a r B a k o n y n á n a , i s rich i n P o r a m i n i f e r a a n d R a d i o l a r i a . T h e F o r a m i n i f e r a of t h e o p e n - s e a p e l i t i c d e p o s i t a r e m o s t l y f i l l e d w i t h g l a u c o n i t e , p r o v i n g a n a u t h i g e n i c origin of t h e s a m e . The Nummulithian limestone and marl from the Tatabánya, Úrkút, Bókod a n d T o k o d b o r i n g s i s l o c a l l y v e r y rich i n g l a u c o n i t e . T h e b u l k of t h e g l a u c o n i t e g r a i n s belongs t o t h e 0,2—0,63 millimetre grain size range, t h e a c c o m p a n y i n g detritic mineral g r a i n s b e i n g g e n e r a l l y o f 0,1 m m s i z e . B e s i d e t h e d a r k g r e e n g l a u c o n i t e g r a i n s o f s t r o n g l y slashed surfaces there occur hydrohaematite, biotite, amphibole, garnet, quartz a n d p y r i t e . T h e r e a r e a b u n d a n t c a s t s of F o r a m i n i f e r a , B r y o z o a a n d c o r a l s c o n s i s t i n g of glauconite. E s p e c i a l l y t h e t e s t s of N u m m u l i n a , Quinqueloculina a n d other Miliolids are filled w i t h glauconite. I n t h e E o c e n e c o m p l e x of t h e T o k o d boring, fresh h e x a g o n a l b i o t i t e f l a k e s a r e e x t r e m e l y a b u n d a n t , i n d i c a t i n g a v o l c a n i c e r u p t i o n . T h e c e n t r e of t h e eruption m u s t h a v e b e e n situated farther away, so t h a t o n l y flaky biotite w a s able t o reach t h e area i n question. I n t h e glauconitic rocks, biotite is scarcer t h a n i n t h e adjacent l a y e r s a n d m o s t of biotite is chloritized. B y picking o u t t h e g l a u c o n i t e grains I w a s a b l e t o o b t a i n a r e l a t i v e l y p u r e s a m p l e of t h e s u b s t a n c e w h i c h t h e n w a s s u b j e c t e d t o a f u l l c h e m i c a l a n a l y s i s . T h e r e s u l t s o f t h e l a t t e r a r e s h o w n i n T a b l e 1. A s r e l a t e d t o g l a u c o n i t e analyses f r o m abroad, t h e A 1 0 c o n t e n t of T o k o d g l a u c o n i t e is e x t r e m e l y small, whereas t h e F e O content is exceptionally high. CaO a n d MgO are w e l l a b o v e t h e 2
a v e r a g e . T h e d e g r e e of o x i d a t i o n ,
3
^^f^Q —
3
*
s
у е г
У
small, indicating an
authigenic
o r i g i n . T h e g l a u c o n i t e f i l l i n g o u t t h e t e s t s of t h e c h a r a c t e r i s t i c a l l y E o c e n e F o r a m i n i f e r a has t o b e regarded as formed i n s i t u . It is a general feature t h a t glauconite is present i n fine-grained s e d i m e n t a r y rock, m o s t l y in clay marl, a n d e v e n in limestone containing v e r y s m a l l a m o u n t s of d e t r i t i c c o m p o n e n t s , s o t h a t i n t h e g r e a t e r g r a i n s i z e f r a c t i o n g l a u c o n i t e is t h e o n l y mineral. T h i s also is an a r g u m e n t in favour of t h e authigenic origin. Glauconitic rocks generally contain s o m e biotite, w h i c h m a y h a v e p l a y e d an i m p o r t a n t p a r t i n t h e f o r m a t i o n of g l a u c o n i t e . I n t h e N o r t h e a s t e r n Mountains, there occur layers e x t r e m e l y rich in glauconite i n t h e R u p e l i a n a n d C h a t t i a n s t a g e s of t h e O l i g o c è n e . T h e g l a u c o n i t e g r a i n s are, h e r e t o o , m u c h greater t h a n t h e a c c o m p a n y i n g detritic grains. T h e latter consist m o s t l y of quartz, feldspar, hydrohaematite, garnet a n d amphibole. Idiomorphous, u n w o r n feldspar t w i n n e d according t o the Manebach and albite laws is remarkably abundant, indicating a s c a t t e r i n g of v o l c a n i c a s h f r o m a n e a r b y e r u p t i o n c e n t r e . P a r t of t h e F o r a m i n i f e r a , G l o b i g e r i n a t e s t s a r e f i l l e d w i t h g l a u c o n i t e . T h e s e c o n d a r y a l t e r a t i o n of g l a u c o n i t e i s likewise observed; it is seen t o p r o c e e d a l o n g t i n y fissures. T h e chemical analysis results of t h e p i c k e d - o u t g l a u c o n i t e g r a i n s a r e s h o w n i n T a b l e 1. T h e d e g r e e of o x i d a t i o n i s small, i n d i c a t i n g t h a t t h e m e d i u m of f o r m a t i o n w a s rather m o r e i n t e n s e l y reducing t h a n u s u a l . T h e a m o u n t of t o t a l i r o n i s s m a l l ; t h e c o n c e n t r a t i o n of F e 0 h a s p r e s u m a b l y d e c r e a s e d i n t h e c o u r s e of s e c o n d a r y a l t e r a t i o n . T h e a b u n d a n c e of C a O i s v e r y h i g h ; t h e r e a s o n f o r t h i s m a y l i e i n t h e g r o u n d m a t e r i a l of g l a u c o n i t e g e n e s i s . T h e r e i s a l s o s o m e M n O w h i c h i s q u i t e e x c e p t i o n a l . T h e a p p e a r a n c e , g r a i n s i z e , a n d s h a p e of t h e g l a u c o n i t e g r a i n s , a s w e l l a s t h e i r o c c u r i n g i n t h e f o r m of f i l l i n g s of F o r a m i n i f e r a t e s t s a r e s t r o n g l y i n d i c a t i v e of a u t h i g e n i c o r i g i n . T h e p r e s e n c e of s a n i d i n e a n d s c a r c e b i o t i t e s u g g e s t a r h y o l i t e v o l c a n i s m , t h a t of p l a g i o c l a s e a n d e s p e c i a l l y of a m p h i b o l e i n d i c a t e a n d e s i t i c e r u p t i o n s . I n t h e R u p e l i a n c l a y c o m p l e x a r o u n d E g e r , t u f f s of a m p h i b o l e andésite are frequent, b u t rhyolite tuff is also present. Beside t h e p r e d o m i n a n t feldspar, 2
3
301 a m p h i b o l e a n d e s p e c i a l l y b i o t i t e are q u i t e s u b o r d i n a t e . T h e s c a r c e n e s s of b i o t i t e m a y eventually be explained by the assumption that the undoubtedly authigenic glauconite w a s f o r m e d o u t of t h e s e d a r k s i l i c a t e s . The upper Chattian intensely cross-stratified s a n d s t o n e is m u c h coarser grained than the rocks containing authigenic glauconite. The external appearance of g l a u c o n i t e i s also quite different, it is light green t o e m e r a l d g r e e n i n c o l o u r a n d o c c u r s i n brilliant mica-like flakes. A m o n g s t t h e coarser grains there occur s u c h w h i c h are r o u n d e d , i n p e b b l e f a s h i o n . G l a u c o n i t e o c c u r s i n a l l of t h e g r a i n size c a t e g o r i e s , b u t i t is m o r e a b u n d a n t in t h e smaller fractions. A l l t h i s contradicts t h e a s s u m p t i o n of an origin i n s i t u . N o glauconite filling fossil t e s t s occur either. T h u s w e h a v e t o a s s u m e t h a t g l a u c o n i t e w a s s w e p t in from the d e n u d a t i o n area of older glauconite-bearing r o c k s . N o w t h e p r o b l e m arises a s t o w h a t s o r t s of s e d i m e n t a r y r o c k s t h e s e c o u l d h a v e been. A rock situated sufficiently close is k n o w n in the R u p e l i a n stage, but this is s u p p o s e d t o h a v e b e e n s t i l l s u b m e r g e d w e s t of t h e B ü k k M o u n t a i n s a t t h a t t i m e . T h e m o t h e r r o c k o f t h i s g l a u c o n i t e c o u l d h a v e b e e n s i t u a t e d i n t h e e n v i r o n m e n t of E g e r a n d f u r t h e r s o u t h where thé Chattian is absent, indicating an uplift prior t o t h e upper Oligocène. H o w e v e r , a d e t a i l e d p r o o f of t h i s a s s u m p t i o n w o u l d n e e d further i n v e s t i g a t i o n s , a s t h e m o s t glauconitic parts of t h e Chattian s a n d s t o n e were n o t s t u d i e d . T h e v e r y i n t e n s e c r o s s - s t r a t i f i c a t i o n of t h e C h a t t i a n g l a u c o n i t i c s a n d s t o n e i n d i c a t e s a n e a r - s h o r e f a c i e s a n d e v e n in s o m e i n s t a n c e s a delta-like origin. A s far as w e are able t o judge, n o g l a u c o n i t e i s f o r m e d u n d e r s u c h c o n d i t i o n s , w h i c h is a f u r t h e r a r g u m e n t i n f a v o u r of a n a l l o t h igenic origin. T h e N a g y l e n g y e l oil wells h a v e yielded T o r t o n i a n strata bearing glauconite. The mineral occurs throughout in a c o a r s e - g r a i n e d r o c k of c a l c a r e o u s c e m e n t . The spheroidal t o vesicular glauconite is accompanied b y intensely worn quartz, m u c h pyrite, muscovite, chlorite, s o m e tourmaline, a n d rutile. Similarly t o t h e authigenic occurrences described above, glauconite is enriched in the larger grain size fractions, r e m i n d i n g i n i t s e x t e r n a l a p p e a r a n c e of R u p e l i a n g l a u c o n i t e . T h e F o r a m i n i f e r a t e s t s are f i l l e d w i t h g l a u c o n i t e . S e v e r a l of t h e q u a r t z g r a i n s are o v e r g r o w n i n a half-circle b y glauconite, which also occurs in growths on one side quartz grains. All these features prove a formation i n s i t u . T h e appearance a n d p h y s i c a l properties of p r i m a r y g l a u c o n i t e are m u c h t h e s a m e everywhere. Its colour varies from light t o dark green, its shape is spheroidal t o v e s i c u l a r , i t s d e n s i t y is c l o s e t o t h a t of q u a r t z . I t g i v e s t h e w a t e r , i n w h i c h i t i s i m m e r s e d , a g r e e n i s h t i n t , w h i c h i s s t a b l e f o r s e v e r a l w e e k s . A c c o r d i n g t o O. L i b о r t h e p h e n o m e n o n is e x p l a i n e d b y t h e p r e s e n c e of c o l l o i d particles. T h e g r e e n c o l o u r i s a l s o o b s e r v e d i n hydrochloric acid: however, here w e have t o deal w i t h a chemical solution, because t h e l i q u i d s h o w s t h e r e a c t i o n s of b i v a l e n t a n d t r i v a l e n t i r o n . I n t h e p r e s e n c e of s o m e d r o p s of s u l p h u r i c acid, g l a u c o n i t e is i n s t a n t a n e o u s l y d i s s o l v e d b y hydrofluoric acid, as c o n t r a r y t o t h e rest of t h e silicates. T h i s p h e n o m e n o n as w e l l as t h e p r e v i o u s l y m e n t i o n e d o n e s suggest the structure t o be quite loose, the iron being b o u n d w e a k l y t o silicon. Most o f t h e g r a i n s are o p t i c a l l y i s o t r o p i c , b u t s o m e o f t h e m s h o w t h e p h e n o m e n o n o f a g g r e g a t e polarization. Glauconite w a s p r e s u m a b l y f o r m e d out of dark silicates. E o c e n e g l a u c o n i t e is accompanied b y brown biotite and green chloritized biotite, Rupelian glauconite b y m u c h amphibole and sparse biotite. T h e glauconitic rocks s h o w the unmistakable signs of t h e p r e s e n c e of v o l c a n i c a s h . T h e H u n g a r i a n g l a u c o n i t e s h a v e a m u c h g r e a t e r C a O c o n t e n t t h a n t h e o n e s from abroad. A t t h e s a m e time, iron and a l u m i n i u m are less abun d a n t . B e t w e e n t h e c o m p o s i t i o n of b i o t i t e a n d a m p h i b o l e t h e difference i s of a s i m i l a r nature. T h i s raises t h e possibility t h a t our g l a u c o n i t e s were generally f o r m e d out of a m p h i b o l e , a n d o n l y t o a s m a l l e r p a r t o u t of b i o t i t e . T h i s is i n g o o d a g r e e m e n t w i t h t h e f a c t s of t h e P a l a e o g e n e a m p h i b o l e andésite a n d s u b s e q u e n t rhyolite volcanism (from t h e m i d d l e Oligocène on). E x c e p t i n g t h e Cretaceous glauconitic sediment, there occur volcanic ashes tuff b a n d s a n d tuffy layers i n t h e n e i g h b o u r h o o d of all of t h e glauconitic horizons. This is equally valid for t h e Eocene, Rupelian and Tortonian occurrences. T h e mineral w a s m o s t p r o b a b l y precipitated o u t of c o l l o i d solutions. T h i s is p r o v e n b y i t s o c c u r r e n c e i n t h e f o r m s of c o a t i n g s o n o t h e r m i n e r a l s , of t e s t fillings, as w e l l a s b y i t s v e s i c u l a r s h a p e . T h e a l m o s t e v e n g r a i n size a n d t h e o p t i c a l p r o p e r t i e s are a l s o i n f a v o u r of t h i s a s s u m p t i o n . E x c e p t i n g t h e T o r t o n i a n l i m e s t o n e of N a g y l e n g y e l it is c o n n e c t e d w i t h fineg r a i n e d pelitic s e d i m e n t s a n d as a rule w i t h calcareous s e d i m e n t s .
302
Földtani
Közlöny,
XC.
kötet,
3.
füzet
T h e c o - p r e c i p i t a t i o n w i t h c a r b o n a t e of c a l c i u m e n s u r e s a b a s i c m e d i u m . P y r i t e indicates a reductive medium, although it m a y be secondary. Bivalent iron also indicates a reductive m e d i u m , a l t h o u g h g l a u c o n i t e represents a higher s t a t e of o x i d a t i o n t h a n the dark silicates. N o Foraminifera could h a v e possibly existed in a reducing m e d i u m s o t h a t g l a u c o n i t e f o r m a t i o n c o i n c i d e s w i t h t h e s u d d e n d y i n g - o u t of m a s s e s of F o r a m i n i fera. T h e p r e c i p i t a t i o n of l i m e n e c e s s i t a t e s a w a r m i n g - u p of t h e w a t e r c o n t a i n i n g C a ( H C 0 ) , a n d t h a t is w h y t h e f o r m a t i o n of g l a u c o n i t e w a s set a t t h e c o n t a c t of c o l d a n d w a r m currents. T h e g e o c h e m i c a l nature of t h e e l e m e n t s c o n s t i t u t i n g t h e mineral is unequivocally i n d i c a t i v e of a s h a l l o w - s e a , n e a r - s h o r e origin. 3
2
