Kzetek csoportosítása

K zetek csoportosítása Eruptív (magmás) Üledékes (szediment) Átalakult (metamorf)

Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Üledékes k zetek keletkezése Képz désüknek négy szakasza van - valamilyen k zet elpusztul, oldódik, elmállik - a mállott k zetek szállítódnak - a mállott anyag lerakódik - kialakul az üledékes k zet (diagenezis) diagenezis során a leülepedett anyagból kialakul egy új k zet a diagenezis tényez i: nyomás, h mérséklet, id , átkristályosodás üledékes k zetek részeit gyakran cementálják konkréciók Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Üledékes k zetek keletkezése A h mérséklet és a nyomás alárendelt szerepet játszik Az ásványképz dés vízb oldatban történik Ható tényez k: ionkoncentráció, redox-viszonyok, oldat áramlási sebessége


Üledékes k zetek csoportosítása Törmelékes (mechanikai elegyrészekb l álló) üledékes k zetek Vegyi eredet üledékes k zetek Lagúna üledékek (evaporitok) Szerves (biogén) eredet üledékes k zetek


Törmelékes k zetek Az eredeti k zet kisebb-nagyobb darabjaiból állnak Két csoportjuk van Laza törmelékes k zetek Összeálló törmelékes k zetek


Laza törmelékes k zetek Elkülönítésük szemcsenagyság alapján Magyar durva törmelék homok iszap

Európai pszefit pszammit pelit


Amerikai rudit arenit lutit

Laza törmelékes k zetek Osztályozásuk - Atterberg alapján: > 200 200 - 20 2 - 20 0,2 - 2 0,02-0,2 0,002 - 0,02 < 0,002

mm mm mm mm mm mm mm

tömb kavics (durva kavics) murva (finom kavics) homok (durva homok) homok liszt (finom homok) iszap agyag Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Kavics Keletkezése: vízben való görgetés hatására legömbölyödött (2 - 200 mm) Alak: összetétel, megtett úttól függ (gömböly , korong) (Kvarc kavics) Folyó osztályozza (sebesség, esés) El fordulás: f leg s-Duna kavicstelepei (Mosonmagyaróvár, Gy r, Budapest, Sümeg), Rába (Rábaköz, stb.) Felhasználás: épít ipar, vízadó réteg (ivóvíz) Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Homok 0,02 - 2 mm nagyságú szemcsék Összetétel: kvarc (70 %), földpátok, muszkovit (kb. 4 %), biotit, gránát (0,7 %) Gyakran felhalmozódnak benne nehezen málló ásványok (pl. arany) Szemcsék alakja: szegletes matt (folyami), gömböly fényes (szél által szállított)


Homok Települése: laza (hézagtérfogat: 45 - 47 %) tömöríteni kell, tömött (hézagtérfogat: 27 - 30 %) Tömött homok vízzáró lehet, különben jól átengedi a vizet Gömböly szemcséj laza homok vízzel telít dik folyós lesz, omlás veszélyes Homok nedvesen könnyen összeáll - kiszáradva leomolhat


Homok Homok talajok: szárazak és tápanyagban szegények, ha meszesek - fiziológiai szárazság El fordulása: Duna-Tisza köze, Nyírség, Somogy, Gönyüi-homokvidék, Tengelici homokvidék Felhasználása: épít ipar, kvarcot tartalmazót (99 % felett) üveggyártás (Fehérvárcsurgó), öntödei formálásra (Kikörspuszta, Bicske)


Agyag 0,002 mm alatti szemcsék (gyakorlati határ: 0,02 mm) Kis szemcsék: zsíros agyag, nagyobb szemcsék: sovány anyag Összetétele: agyagásványok, de más alkotók is: kvarc, földpátok, csillámok, pirit, gipsz, limonit és állati valamint növényi vázak Összetétel vizsgálat: polarizációs mikroszkóp, röntgenelemzés, termoanalitikai módszerek Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Agyag Kolloid tulajdonságúak, sok vizet képesek felvenni/leadni, duzzadóképességük van Keletkezése alapján lehet: tengeri, folyami, tavi, szárazföldi, glaciális Színe - különféle lehet: vörös, szürke, kék, zöld, fehér, stb. Igen jó szigetel k (környezetvédelem) Felhasználása: kerámia, porcelánipar Talaj: jó víztartó képesség, de nehezen adja le, tápanyagszolgáltató képességük jó lehet Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Bentonit (Fullerföld) Elegyészei: agyagásványok, kvarc (50 % felett), vas és alumínium oxidok (20 - 25 % felett) Nagy montmorilonit- és kolloidtartalmú k zet, nagy az adszorpciós képessége Világoszöld-sötétzöld szín , agyagos tapintású, körömmel könnyen karcolható Helyben képz dik gabbróból, bazaltból, diabázból, dioritból és tufáikból El fordulása: Bándon, Mádon, Istenmezeje Ásványolajok derítésére és néha talajjavításra használják Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Bauxit Alumíniumot tartalmaz boehmit, diaszpor és hidrargillit formájában Téglavörös, vörösesbarna, világos sárgás szín Kolloid részecskékb l áll Érdes tapintású, földes felület , tömötten összeáll Vízben nem duzzad és nem ázik szét


Bauxit Trópusi és szubtrópusi éghajlaton keletkezik (laterit) Mészk vidékeken dolinákban mosódott össze El fordulása: Gánt, Halimba, Sümeg, Perepusztán, Nagyharsány hegy, Iskaszentgyörgy, Eplényben, Feny f , Nyírád Legfontosabb alumíniumérc Felhasználás: bauxit cement, t zálló tégla


Összeálló törmelékes k zetek A törmelékeket utólag valamilyen köt anyag összecementálja Cementáló anyag agyag vashidroxid kalcit kovasav

Átnedvesedve, kiszáradva sem hullanak szét Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Homokk Homok tartalmú üledék összecementálásával Összetétele: kvarc, de földpátok, muszkovit, biotit, gránát is Tulajdonsága a köt anyag min ségét l függ Színét a köt anyag határozza meg (homok sárga)


Homokk Csoportosítása: köt anyag alapján: kalcitos - mészhomokk


Csillámos homokk

Csillámos homokk


Vörös homokk limonitos homokk - Almádi, Alsó rs, Fels rs (permi vöröshomokk ) Balatoni - mólók


Zöld homokk Glaukonitos homokk - zöldes - köt anyaga glaukonitos meszes márga


Kvarc homokk kvarcitos homokk legszilárdabb „hárshegyi” Felhasználás: pl. malomk , stb.


Konglomerát


Konglomerát Összeállt, 2 mm-nél nagyobb, legömbölyödött kavicsdarabok k zete


Konglomerát


Breccsa Összeállt, 2 mm-nél nagyobb, szögletes szemcsék k zete Szárazföldön keletkezik


Mészk breccsa


Mészk breccsa


Lösz Víz és szél által hordott kötöttebb üledék Összetev i: kvarc, földpátok, csillám, kalcit, agyagásványok (pl. illit) Típusai: eolikus lösz (szél által hordott), átiszapolt (infúziós lösz) - f leg Tiszántúlon tömöttebb


Lösz Szemcsemérete: 0,01 - 0,002 mm

F leg jégkorszakokban és a pleisztocénban keletkezett Télen hideg, nyáron meleg klímában (sztyep klíma)


Lösz Lösz takaró vastagsága Szekszárdon 90 m, Duna mentén 45 - 50, Kínában 200 m A porhullás különböz id kben ment végbe - lösz rétegzett, növényzet maradványa - vékony (meszes) hajszálcsövek Löszbabák kialakulása Löszterületeken gyakran alakulnak ki dolinák, löszszakadékok


Lösz El fordulása: Dunántúlon és a Tiszántúlon is nagy területeket borít (ország 2/3-a), els sorban 400 m-ig, dunántúli lösz homokosabb, tiszántúli agyagosabb A löszön kialakult term helyek a legjobb term képesség ek, mez ségi talajok, ill. barna erd talajok


Agyagpala Vékony lemezekb l álló k zet Tompa fény Színe: fekete, sötétszürke Átmenet a metamorf k zetek felé El fordulás: Bükk-hegység Felhasználás: tet pala


Vegyi eredet , v. oldatból kivált üledékek Vízben oldott ásványi anyagok kikristályosodásával


Mészk Összetétele: kalcit, szenynyez anyagok (agyag, grafit, mangán, bitumen, szén, stb.) Színe: fehér, színes: vörös, sárga, fekete, stb. Keletkezése: mészhája él lények vázából, édesvízben (CO2 - elvonás)


Mészk Kora jól felismerhet a benne lév smaradványokról


Briozoás mészk


Édesvízi mészk


Forrásvízi mészk Felhasználása: mészégetés, burkolóés sírk készítés (pl. Piszke, Siklós) Id sebb mészkövek tömöttek, jól csiszolhatók (Piszkei vörös márvány, Gyüd melletti testszín mészk , bükkösdi barnásszürke, siklósi barnásszürke fehér erekkel, stb.) Fiatalabbak porózusak - nedvesen jól f részelhet k (pl. Fert rákosi, Sóskút, Tárnok) Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Nummuliteszes mészk Benne kerek, lapos mészvázak ismerhet k fel Homokkal keveredik homokos mészk (átmenet) Glaukonitos mészk


Oolitos mészk Gömbszer , néhány mm átmér j szemekb l válik ki Gömböket kalcit ragasztja össze


Mésztufa El fordulása: Triász kori: Bükkhegység, Aggteleki karszt, Jurakori: Bakony, Gerecse, Mecsek, Miocén-kori (laza): Fert rákos, Tétényi-fennsík Term hely: vízszegények, sekély talajok, könnyen erodálhatnak, fiziológiai szárazság Bidló A.: Ásvány- és k zettan

Dolomit Összetev i: dolomit ásvány Tengerb l válik ki, v. mészk b l alakul át Tömör dolomit - szemcsés dolomit (márványhoz hasonlít) Talajképz dés - nehezen mállik, sekély, köves, vízszegény talajok


Dolomit El fordulása: Budai-, Pilis-, Gerecse-, Vérteshegység, Balatonfelvidék, Északiközéphegységben: Naszály, K vár és Bükkben Felhasználása: t zálló anyagok készítése


Vörös márga Mészk agyaggal keveredik márga alakul ki Agyagos márga - meszes márga


Zöld márga Felhasználása: cementgyártás (pl. Lábatlan)


Lagúna üledékek (evaporitok) Tenger vízéb l lef z d medencék bepárlódásából keletkeznek


Gipsz Összetev i: gipsz, Fajtái: - tömött gipsz (szemcsék nem látszanak), alabástrom, szemcsés és rostos gipsz Lemezszer betelepülésben (pl. Perkupa)


Anhidrit Gipsz kíséretében fordul el Víz felvételével gipsszé válik (igen lassan geológiai korok alatt)


K só

Összetétele: halit, esetleg egyéb sók El fordulása: Kárpátok küls (Kalus, Wieliczka) és bels (Eperjes, Szaszlatinán, Vízaknán, Szovátán, Parajdon) íve Több száz méter vastag lerakódásai ismertek Környezetvédelmi jelent sége


Kovasav k zetei Összetev i: kvarc, kalcedon, opál, vízb l ülepednek le Fajtái: hidrokvarcit, limnokvarcit, kovak , lidit (fekete)


Orto kvarc


Szerves (biogén) eredet üledékes k zetek (biolitok) Szerves anyagokból keletkeznek


K szén Növényi eredet . Igen nagy átalakulások során keletkezik Összetev i: szén, (H, N, O, S, víz és szervetlen alkotórészek) Több fajtájuk van, ezek széntartalma és bomlottsági foka különböz


Szénülés


T zeg Laza szerkezet , növényi rostokból áll Barna szín Széntartalma 50 % Nagy a víztartalma is El fordulás: Hanság, Nagyberek, Kisbalaton, Ecsedi-láp


Lignit Fás szövet Miocén v. pannon korú 65 - 70 % széntartalommal


K szén Barnak szén: fényes fekete, v. fénytelen szín , széntartalma: 74 - 78 % Feketek szén: fekete szín , széntartalma: 80 - 92 %


Antracit Fekete szín , kagylós törés Széntartalma: 90 - 95 %


K szén

El fordulása: jura kori: Pécs, Komló kréta kori: Ajka eocén kori: Bicske, Tatabánya, Dorog, Solymár Miocén kori: Ózd, Sajó-völgye, Brennbergbánya


Szénhidrogének keveréke Keletkezése: szerves úton (plaktonok, állatok maradványából), - szervetlen módon: karbidból és vízb l Rosszul szell zött tengeri öblökben Hazánkban: Algy , Bükkszék, zalai olajmez k

K olaj


Aszfalt Petróleum maradék El fordulás: Trinidad Mesterségesen is el állítják (k olaj finomítás)


Guanó Felhalmozódott madár üledékb l keletkezik Vastagsága 10 - 15 m is lehet Es szegény vidékeken (tengerpartok) Sok benne a kalcium- és az alkálifoszfát (m trágyázás)


Foszforit Összetev i: apatit Tömött, szemcsés, lencsés, gumós alakban mészkövön Tengeri állatok csontjainak foszfortartalmát rizte meg M trágya alapanyag lehet


Kzetek csoportosítása

Recommend Documents