MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Horváth Gergely Krisztián Szakmai felelős: Horváth Gergely Krisztián 2011. január
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Sillabusz A tananyag az értelmezési keretek, historiográfiai áttekintés, társadalomtörténeti paradigmák felvázolása után elemzi a rendi és a polgári társadalom sajátosságait, az állam-hatalom-szerkezet Magyarországának
jellemzőit.
A
településszerkezeteit,
továbbiakban
vizsgálja
településhierarchiáját,
a
korszak
foglalkozik
az
urbanizációval, illetve a modern városok kialakulásával. További témák: a társadalom nagyszerkezetei: felekezetek, nemzetiségek, néprajzi csoportok, hivatásszerkezet, demográfiai folyamatok, örökösödési szokások és a migráció főbb irányai, nemzetiség és felekezetiség összefüggései az asszimiláció századában, a szociális kérdés, mobilitási folyamatok, az oktatási rendszer jelentősége, agrárproletárok és városi munkások, kispolgárság: iparosok, kereskedők, altisztek és a birtokos parasztság, középosztály, arisztokrácia, egyházi, tudás-, katonai, gazdasági és politikai elit, a politikai rendszer és választói magatartás, a nők emancipációja. A kötelező irodalom az alábbi, köz- és egyetemi könyvtárakban nagy számban fellelhető tételekből áll, melyek az alábbi rövidítéssel szerepelnek az irodalomjegyzékben: ANDORKA–HRADIL–PESCHAR = Andorka Rudolf–Hradil, Stefan–Peschar, Jules L. (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula, Bp. é.n.
2
DIEDERIKS = Diederiks H. A. et al: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Osiris, Bp. 1995. (megadott fejezetek) FOKASZ–ÖRKÉNY
=
Fokasz
Nikosz–Örkény
Antal
(szerk.):
Magyarország
társadalomtörténete 1945–1989. 1–2. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1998. (megadott fejezetek) GYÁNI (szerk.) = Gyáni Gábor (szerk.): Magyarország társadalomtörténete II. 1920– 1944. (szöveggyűjtemény) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. é.n. (megadott fejezetek) GYÁNI–KÖVÉR = Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, Bp. tetszőleges kiadás (megadott fejezetek) KORALL = Korall Társadalomtörténeti folyóirat, lásd www.korall.org Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) = Ö. Kovács József–Bódy Zsombor (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris Kiadó, Budapest, tetszőleges kiadás (megadott fejezetek) KÖVÉR (szerk.) = Kövér György (szerk.): Magyarország társadalomtörténete I/1-2. A reformkortól az első világháborúig (szöveggyűjtemény) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, é.n. (megadott fejezetek) Romsics szöveggyűjtemény VALUCH = Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Bp. tetszőleges kiadás (megadott fejezetek) VALUCH (szerk.) = Valuch Tibor (szerk.): Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Argumentum–Osiris, Bp. 2004. (megadott fejezetek) ZSOMBÉKOK = Kövér György (szerk.): Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Századvég, Bp. 2006. (megadott fejezetek)
1.
hét:
Értelmezési
keretek,
historiográfiai
áttekintés,
társadalomtörténeti
paradigmák A
hagyományos
eseménytörténet-írás
és
a
társadalomtörténeti
megközelítés
különbségei, a társadalomtudományos gondolkodás hatása a történetírásra; Max Weber 3
és az ideáltípus fogalma, a modell- és a típusalkotás jelentősége; a modernizációs paradigma alakváltozásai; meghatározó társadalomtörténeti iskolák: 1. Annales-kör; az idő szintjei Braudelnél, 2. a történeti társadalomtudomány Németországban, 3. mikrotörténeti/antropológiai fordulat: a mikrotörténet és az Alltagsgeschichte feltevései és módszerei; összefoglalás: a társadalomtudományok hatása a történetírásra Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 11–53. Ajánlott irodalom: „…én az általános eseteket állítottam munkám középpontjába” Pozsgai Péter interjúja Jürgen Schlumbohmmal. Aetas 2000. 4. 161–164. Bloch, Marc: A történész mestersége. Osiris, Bp. 1996. 22–40. (Történelem, ember, idő); 98–131. (A történeti elemzés) Braudel, Fernand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam. Századok 1972/4–5. 988–1012. Burguière, André: A történeti antropológia. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. (Replika könyvek) Replika Kör, Budapest, 2000. 49–72. Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 467–493. van Dülmen, Richard: A történeti antropológia a német társadalomtörténetben. In: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. MTA KKEKK, Bp. 1990. 80–101. Horváth Gergely Krisztián–Keszei András: Társadalomtörténet és szociológia. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 596–621. Medick, Hans: Mikrotörténelem. In: Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Kijárat Kiadó, Bp. 53–64.
4
Mills, Wright: Mire jó a történelem? In uő: Hatalom, politika, technokraták. KJK, Bp. 1970. 393–419. Noiriel, Gérard: A történetírás „válsága” Elméletek, irányzatok és viták a történelemről tudománnyá válásától napjainkig. Napvilág, Bp. 2001. 115–196. Revel, Jacques: A mikroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása. In: Czoch Gábor–Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Csokonai Kiadó, Debrecen, é.n. 51–70. Schlumbohm, Jürgen: Mikrotörténelem – makrotörténelem. Aetas 2000. 4. 170–179. Tóth Zoltán: Elfelejtett előzmények. A régi társadalomtörténet sajátos kérdéseinek kialakulásáról. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 57–109.
2. hét: A rendi és a polgári társadalom sajátosságai, az állam-hatalomszerkezet jellemzői, kontinuus folyamatok Magyarországi társadalomtörténeti tradíciók; a polgárosodás paradigmája mint sajátos közép-európai probléma; polgárosodás-definíciók; Hajnal István struktúraelmélete; a kettős társadalom koncepciója (Erdei Ferenc); rendi elemek a polgári korban – a rendi és polgári társadalom rétegződése és tömbjei (Tóth Zoltán); a civil szerveződések, egyesületek szerepe Kötelező irodalom: DIEDERIKS: 13–30. (Bevezetés) Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között 1. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 30–40. Ajánlott irodalom: Benda Gyula: A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége. In: uő: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 341–349.
5
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Osiris, Bp. 2000. 161–188; 212–258; 346–367. Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Franklin-Társulat, Budapest, é.n. 81-83: A „polgárosodás” Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között 2. In: GYÁNI (szerk.) 43–99. Gyáni Gábor: Érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall 2001. 3–4. (Tavasz.) 221– 231. Hajnal István, 1991: Az osztálytársadalom. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet V. kötet. Az új Magyarország. Hasonmás kiadás, Babits–Magyar Amerikai Kiadó Rt. Szekszárd, 1991 [1942] 163–201. Hajnal István: Történelem és szociológia. Századok 1939/1. 1–32.; /2. 137–166. lásd még In: Hajnal István: Technika, művelődés. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest 1993. 157–204., illetve Lakatos László (szerk.): Hajnal István. Új Mandátum, Budapest 2001. 159–183. (részletek) Hanák Péter: A társadalom szerkezete. In: Molnár Erik (főszerk.): Magyarország története. Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1964. II/182–196. Széchenyi István: Világ. 312–471. („Egyesületek” és a „Casino” c. fejezetek) Tóth Árpád: Önszerveződő polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. L’Harmattan, Bp. 2005. 217–225. (Következtetések és kitekintés) Tóth Zoltán: A rendi norma és a „keresztyén polgárisodás”. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 65– 98. Weber, Max: A modern kapitalizmus kialakulása. In: uő: Gazdaságtörténet. 223–293.
3.
hét:
Településszerkezet,
településhierarchia,
regionális
mintázatok;
urbanizáció: a modern városok kialakulása Európa és Közép-Európa földrajzi sajátosságai; a táj társadalomformáló hatása; a struktúrák ereje a település- és régiófejlődésben (Braudel, Szücs Jenő); centrumok és 6
perifériák (Wallerstein és Sydney Pollard); a modern közlekedési rendszerek hatása a térészlelésre; a lépték problémája: államok – régiók – kistájak; az új történeti földrajz, a központi hely elmélet és a funkcionalista városszemlélet; városi mikrotörténet; Magyarország és a Monarchia városhálózata; az Alföld mint egykori hódoltsági terület sajátosságai; Bácskai Vera, Beluszky Pál kutatásai; Bécs és Budapest polgári kori városépítészete Kötelező irodalom: Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 201–221. Kövér György: Településszerkezet és városhierarchia. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 48–65. Ajánlott irodalom: Bácskai Vera–Gyáni Gábor–Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. BFL, BP. 2000. 113–236. Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Osiris, Bp. 2002. 83–169. Beluszky Pál: Az (egykori) szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban. Urbs I. 2006. 269–288. Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten. 1870–1940. UMK, Bp. 1998. Hanák Péter: Polgárosodás és urbanizáció. Bécs és Budapest. In: uő: A kert és a műhely. Gondolat, Bp. 1988. 17–62. Orosz István: A mezővárosi fejlődés történeti szakaszai Magyarországon. In: uő: Hagyományok és megújulás. Csokonai, Debrecen, 1995. 3–15. Péter László: Miért éppen az Elbánál hasadt ketté Európa? In: uő: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris, Bp. 1998. 17–36. Timár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 222–236. Timár Lajos: Vidéki városlakók. Magvető, Bp. 1993. 11–83. 7
Timár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 341–370. Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937–1948. Urbs. II 2007. 247– 292. Vörös Károly: Főváros születik. In: uő: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Bp. MTA TTI, 1997. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 22.) 143–170. Vörös Károly: A világváros útján. 1873–1918. Budapesti Negyed 1998. 2–3. 106–172. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat, Bp. 1983. 673–697. (Elméleti áttekintés) Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 10–81.
4. hét: A társadalom nagyszerkezetei: felekezetek, nemzetiségek, néprajzi csoportok, hivatásszerkezet Miért oly sokszínű az európai társadalom? történeti gyökerek: 1. az antik tradíció vs. pogányok; 2. Kelet vs. Nyugat: 1054-es egyházszakadás; 3. 1517: protestáns észak vs. katolikus dél; Magyarország: „Europa in kleinem” (Csaplovics); a Kárpát-medence megtelepülése, középkori betelepítések, a hódoltság hatása a népességre és a 18. század telepítőpolitikája, az ipari/kereskedő/agrártradíciók jelentősége az iparosodás időszakában; a rendi jellegű hivatásszerkezet átalakulása polgárivá: a 19. századi népszámlálások társadalomképe, felekezeti sajátosságok a hivatásszerkezetben Kötelező irodalom: Katus László: Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 337– 349. Ajánlott irodalom: Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Bp. 2006. 98–116; 255–274. 8
Magda Pál: Magyar Ország’ lakosai. In: Horváth Gergely Krisztián (szerk.): ’Honisme’ és ’statistica’ Új Mandátum, Bp. 2002. 43–61. Man, Gloria: Az ortodox törésvonal. Háttér Kiadó, Bp. é.n. [1997] Mályusz Elemér (szerk.): Erdély és népei. Maecenas Könyvkiadó–Talentum Kft, h.n. 1999 [1941] 137–201. Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön. Franklin-Társulat, Bp. é.n. Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Bp. é.n. [1941, ill. reprint] 122–247. Szabó István: Az asszimiláció a magyarság történetében. In: uő: Népiségtörténeti tanulmányok. Lucidus Kiadó, Bp. 2005. 125–144. Tóth
Zoltán:
Társadalmi
státus
és
foglalkozás
az
osztrák
és
a
magyar
társadalomstatisztikában. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 287–308. Toynbee, Arnold J.: A nyugati világ az ottomán birodalom ellen. In: uő: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp. 1981. uő: 57–73. Vári András: Etnikai sztereotípiák a Habsburg Birodalomban a 19. század elején... In: Klement Judit–Miskolczy Ambrus–Vári András (szerk.): Szomszédok világai. Kép, önkép és a másikról alkotott kép. (Szöveggyűjtemény) KSH Könyvtár és Levéltár, Bp. 2006. 127–146. Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Bp. 1982. 7–290
5. hét: Demográfiai folyamatok, örökösödési szokások és a migráció főbb irányai Európa és Magyarország népessége az ipari forradalom előtt és után – főbb tendenciák és a történeti demográfia alapfogalmai; a két európai házasodási minta (John Hajnal); demográfiai átmenet; történeti háztartás- és családvizsgálatok: Peter Laslett háztartástipológiája és kritikája, osztrák és magyar történeti demográfiai eredmények (Mitterauer, Ehmer, Andorka, Dányi Faragó); mikrotörténeti kihívás: demográfiai mélyfúrások
9
(Schlumbohm, Pozsgai); az örökösödési szokások jelentősége a termékenységre; migráció és kivándorlás Kötelező irodalom: Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 142–160. Kövér György: Nemek és nemzedékek; Gyáni Gábor: A népesedés alakulása. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 38–48; 177–185. Ajánlott irodalom: Andorka Rudolf: Gyerekszám a fejlett országokban. Gondolat, Bp. 1987. Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Bp. 1987. 210–317. Benda Gyula: Keszthely – egy monografikus társadalomtörténeti kutatás demográfiai tanulságai. In: KSH NKI Történeti Demográfiai Évkönyve. KSH, Budapest, 2001. 223– 246. Benda Gyula: A magyarországi családrekonstrukciós vizsgálatok mérlege. In: uő: Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 67–76. Benda
Gyula:
Népesség
és
mezőgazdaság
Magyarországon.
In:
uő:
Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 203–213. Buskó Tibor László: A hosszú távú demográfiai vizsgálat angol modellje. Történeti Demográfiai Évkönyv KSH NKI 2003. 271–295. Dányi Dezső: Demográfiai átmenet 1880–1960 (princetoni indexek) In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 161–165. Faragó Tamás: Különböző háztartás-keletkezési rendszerek egy országon belül – változatok John Hajnal téziseire. Történeti Demográfiai Évkönyv KSH NKI 19–63. Husz Ildikó: Az angolszász családtörténeti kutatások és hatásuk a magyarországi történeti demográfiára. Szociológiai Szemle 2000. 2. 81–104. Livi-Bacci, Massimo: A világ népességének rövid története. Osiris, Bp. 1999. 10
Pozsgai Péter: Família – lakófél – háztartás. In: Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok. (Rendi társadalom – Polgári társadalom 12.) Miskolc, 2003. 61–81. Pozsgai Péter: Család- és háztartásciklusok vizsgálatának eredményei a történeti demográfiai kutatásokban. Sohajda Ferenc: A hosszú távú demográfiai vizsgálat francia modellje. Történeti Demográfiai Évkönyv KSH NKI, Bp. 2003. 297–315.
6. hét: Nemzetiség és felekezetiség összefüggései az asszimiláció századában Nemzetkoncepciók és nacionalizmuselméletek (Gellner, Anderson, Brubaker, Smith); a modernizáció mint vallási emancipáció és szekularizáció: a felekezeti emancipáció folyamata; a zsidóság emancipációja; nyelv és nemzet találkozása: a nyelvi nacionalizmus megjelenése a 18. században; az asszimiláció mint felekezetileg beágyazott folyamat; zsidó polgárosodás: asszimilációs szerződés és kritikája (Karády, Gyáni); felekezeti etnikumok (esettanulmány): Szekszárd a századfordulón (Tóth Zoltán), változtatható-e az identitás: a magyarosító politika és mérlege; Trianon és következményei Kötelező irodalom: Karády Viktor: egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 302–336. Kövér György: Kultúra és etnicitás. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 127–147. Ajánlott irodalom: Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. L’Harmattan–Atelier, Bp. 2006. Brubaker, Rogers: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesítő államok és anyaországok az új Európában. Regio 2006. 3. 3–29.
11
Gellner, Ernest: A nacionalizmus kialakulása: a nemzet és az osztály mítoszai. In: Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Bp. 2004. 45–78. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, Osiris, Bp. 2004. 25–87. (Zsidóság a rendi társadalomban) Jászi Oszkár: Magyar kálvária magyar föltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. Magyar Hírlap Könyvek, h.n. 1989. Karády Viktor–Kozma István: Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Osiris, Bp. 2002. Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil társadalom Magyarországon: történeti áttekintés. In: uő: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris, Bp. 1998. 355–378. Smith, Anthony D.: A nacionalizmus. In: Bretter Zoltán–Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995. 9–24. Smith, Anthony D.: Kiválasztott népek: miért maradnak fenn egyes népcsoportok? In: Bretter Zoltán–Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995. 27–51. Smith, Anthony D.: A nacionalizmus és a történészek. In: Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Bp. 2004. 21–42. Smith,
Anthony
D.:
A
nemzetek
eredete.
In:
Kántor
Zoltán
(szerk.):
Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Bp. 2004. 204–229. Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. [1989] Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 104–152.
7. hét: A szociális kérdés
12
Miben más a modern szegénység a régitől (Le Play, Eötvös J.)? A nagy átalakulás ára (Polányi Károly), Engels az angol munkásosztály helyzetéről; a Rerum Novarum, az állami szociálpolitika előzményei; formális és anyagi szociálpolitika; a bismarcki szociálpolitika
mint
példakép
intézményrendszerének
és
a
Monarchia
szolgáltatásainak
számára; kiépülése;
a
társadalombiztosítás egyéb
munkásjóléti
intézkedések: lakáspolitika és közegészségügy; a kimaradók: a mezőgazdasági népesség lehetőségei Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Jótékonyság és szociálpolitika. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 317–331. Kiss László: Egészség és politika – az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20. század első felében. Korall 17 (2004. szeptember) 107–137. vö. www.korall.org! Ajánlott irodalom: Ferge Zsuzsa: Fejezetek a szegénypolitika történetéből. Magvető, Bp. 1986. Gordon,
Margaret
S.:
Különbségek
a
társadalombiztosítási
kiadásokban.
In:
ANDORKA–HRADIL–PESCHAR 553–577. Kaszás Marianne: Az egyesületi karitásztól az állami gondoskodásig. Szociális gyermekvédelem a századfordulón Budapesten. Szociológiai Szemle 1994. 1. 127–145. XIII. Leó: Rerum Novarum. In: Tomka Miklós–Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Szent István Társulat, Bp. é.n. 27–55. Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. Mészáros Gábor Kiadása, h.n. é.n. (1997) 88–131. (VI-VIII. fejezet) Pomogyi László: Szegényügy és községi illetőség a polgári Magyarországon. Osiris, Bp. 2001. Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában. Századvég, Bp. 2003.
13
Zimmermann, Susan: Védett és védelemben nem részesülő munkaviszonyok az iparosodás
korától
a
világgazdasági
válságig.
Ausztria
és
Magyarország
összehasonlítása. KORALL 5-6. (2001. ősz) 114–140. vö. www.korall.org!
8. hét: Mobilitási folyamatok, az oktatási rendszer jelentősége Fogalmak és jelentések; Kaelble szempontjai az ipari forradalmat követő időszak mobilitásvizsgálatához; főbb mobilitási tendenciák a népszámlálások tükrében; a oktatástörténet mint társadalomtörténet: az ’oxbridge’-jelenség (Lawrence Stone); humán és reál értékek a modernizációban, jelentőségük a státuspozíció megőrzésében (Fritz Ringer); a Monarchia és Magyarország iskolarendszere a rendi időszakban, reformok a polgári korban; a rendi gimnázium jelentősége a polgári átalakulásban – az érdemelv előretörése (Vörös Károly); iskolahasználati modellek (Sasfi Csaba); mintázatok a mobilitásban – egy elitvizsgálat tanúságai Kötelező irodalom: Kövér György: Fixáció és mobilitás. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 154–165. Sasfi Csaba: Az oktatás társadalomtörténete. Oktatás és társadalom kölcsönhatásának vizsgálata. In: ZSOMBÉKOK 509–541. Ajánlott irodalom: Csapodi Csaba: Nemesség és értelmiség Magyarországon 1848 előtt. In: Buza János– Czoch Gábor (szerk.): Gazdaságtörténet – társadalomtörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Bp. 2001. 79–92. Kovács I. Gábor–Kende Gábor: Egyetemi tanárok rekrutációja a két világháború közötti Magyarországon. In: ZSOMBÉKOK 417–506. Rubinstein, William D.: A brit elit iskoláztatása és társadalmi eredete 1880–1970. In: Kontler László (szerk.): Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Atlantisz, Bp. 1993. 117–189.
14
9. hét: Alsóosztályok: agrárproletárok és városi munkások A keresetből élő fizikai munkások száma, rétegződése, életmódja a Monarchiában és Magyarországon; agrárproletárok – a szociográfia mint megismerésük módszere, a népi írók jelentősége; cselédrendszerek; mobilitási lehetőségek; a városi munkásság kialakulása, történeti sajátosságok: a gyári munkásság rekrutációja a dualizmus korában és a két világháború között, szakmunka vs. segéd- és betanított munka arányváltozása; mobilitásuk; összefoglalás: az agrár és városi munkásviszonyok összehasonlítása Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Az alsóosztályok. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 280–306. Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 357–366.
15
Ajánlott irodalom: Bódy Zsombor: Polgárok és munkások 1929-ben. Adalékok a fogyasztás történetéhez. KORALL 10. (2002. december) 187–199., vö. internet! Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. In: GYÁNI (szerk.) 417–432. Lackó Miklós: A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 367–375. Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. Rekord Könyvkiadó, Bp. 1938. 23–129. Rézler Gyula: A magyar gyári munkásság. In. uő. (szerk.): Magyar gyári munkásság. Szociális helyzetkép. Magyar Közgazdasági Társaság, Bp. 1940. 7–47. Szabó
István:
A
parasztság történelmének problematikája Magyarországon
a
kapitalizmus korában. In: uő: Jobbágyok – parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Akadémiai, Bp. 1976. 351–361. Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 145–160.
10. hét: Kispolgárság: iparosok, kereskedők, altisztek és a birtokos parasztság Ki a kispolgár? fogalmi problémák és paradoxonok a kistulajdonos rétegeknél (Weis István, Erdei, L. Nagy Zsuzsa); a polgárosodásmodell és családi stratégia (Kovács K.); iparosok, kereskedők: belső rétegződésük, típusok, szociológiai jellemzők és gazdasági erő; tőkeszegénység és pluriaktivitás mint közép-európai sajátosság; altisztek: szülők a Medve utcai polgáriban (Németh L.); a birtokos paraszti üzem mint családi gazdaság, családciklus és munkaszervezet a csajanovi modellben; a kommercializáció folyamata; termelékenység és jövedelemszint Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Kispolgárság, parasztság. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 255–279.
16
Kósa László: A parasztság polgárosulása Magyarországon. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 226–239. Ajánlott irodalom: Benda
Gyula:
Földesúri
és
paraszti
földhasználat.
(szántó,
rét)
In:
uő:
Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 223–238. Berzeviczy
Gergely,
1979:
A
parasztok
állapotáról
és
természetéről
Magyarországon. In: Tessedik Sámuel–Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Gondolat Kiadó, Bp., 354–429. Fél Edit–Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi Kiadó, Budapest, 1997. VIII. Lakás. Az élet térbeli rendje a házban és az udvaron c. fejezet 337–392. Hofer Tamás: Három szakasz a magyar népi kultúra XIX-XX. századi történetében. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 226–239. Kovács Katalin: Polgárok egy sváb faluban. In: GYÁNI (szerk.) 177–187. Nagy Olga: A törvény szorításában. Paraszti értékrend és magatartásformák. Gondolat, Bp. 1989. L. Nagy Zsuzsa: Iparosok, kereskedők és kispolgárok a két világháború közötti Magyarországon. In: GYÁNI (szerk.) 167–176. Tóth Zoltán: Rendek, osztályok, rétegek Lukán a jobbágyfelszabadítás után. In: Szilágyi
Miklós–Szűcs
Judit
(szerk.):
A
társadalom
néprajzi
vizsgálatának
eredményei és lehetőségei az Alföldön. Tanácskozások Csongrádon I. 1993. június 3-4. Csongrád, 1996. 9–22. Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 82– 103.
17
11. hét: Középosztály vagy középosztályok? Középosztály-elméletek (middle class, Mittelstand); a közép mint stabilitás – kortárs társadalomreformer programok célkitűzései; osztály vagy osztályok? – a középosztály hiányától a fragmentált középosztályig (Mocsáry Lajos, Henrik Ditz, Szekfü, Erdei); viselkedésszociológiai sajátosságok – a rend és a rendi helyzet problémája és viszonya az osztályhelyzethez (Max Weber); polgárosodás vagy nemesedés?; közép-európai sajátosság: Besitz- és Bildungsbürgertum kettőssége (J. Kocka); a professzionalizáció folyamata; a középosztály rétegei: gyökerek, mentalitások – ’dzsentriprobléma’ és ’zsidókérdés’; a polgári és az úri középosztály sajátosságai a 1. jövedelem, 2. életmód, 3. iskolázottság, 4. értékrend tükrében Kötelező irodalom: Kövér György: A középosztályi mentalitás kérdései; Gyáni Gábor: A középosztály. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 148–153; 224–254. Ajánlott irodalom: Bácskai Vera: A régi polgárságról. In: ZSOMBÉKOK. 15–37. Bódy
Zsombor:
Egy
társadalmi
osztály
születése.
A
magántisztviselők
társadalomtörténete 1890–1938. L’Harmattan, Bp. 2003. Eőry Gabriella: Az Országos Kaszinó és a középosztály. In: ZSOMBÉKOK 321–349. Gyáni Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 153– 177. Gyáni Gábor: Polgárság, középosztály a diskurzusok tükrében. Századvég 1997. 4. 30–45. Hanák Péter: A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 392–399. Hanák Péter: A polgári lakáskultúra szakaszai a XIX. században, 1815–1914. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 85–103.
18
Kövér
György:
A
magyar
középosztály-teremtés
programjai
és
kudarcai.
Fogalomtörténeti áttekintés a reformkor végétől a nagy válság kezdetéig. In: ZSOMBÉKOK 77–160. Kövér György: Ranglétra és középosztályosodás. In: uő.: A felhalmozás íve. Új Mandátum, Bp. 2002. 174–186. Ránki György: Budapesti polgárság. In: GYÁNI (szerk.) 433–440. Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. [1989] több fejezet Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése” Századvég 1997. 4. 46–72. Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok. Századvég 1997. 4. 3–29. Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 104– 125.
12. hét: Elitek: arisztokrácia, egyházi, tudás-, katonai, gazdasági és politikai elit A szociológia elitfogalma, haszna a társadalomtörténetben; uralom és hatalom megkülönböztetése; 1. a monarchia arisztokráciája mint hagyományos elitcsoport összetétele, helyzete a rendi korszak végén, változások a polgári időszakban (gazdasági erő, politikai befolyás); talajvesztés a Monarchia felbomlása után; 2. gazdasági elit: a nagypolgárság; nagyvállalkozók indulása, stratégiák, rekrutáció, korszakok; helyzetük vagyon, jövedelem, pozíció és életmód alapján; kitekintően: 3. (katolikus) egyházi elit; 4. katonai felső vezetés, 5. tudáselit, 6. kormányzati elit Kötelező irodalom: Gyáni Gábor: Az elitek. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 191–223. Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja (egy kutatás első eredményei). In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 51–61. Ajánlott irodalom: 19
Bácskai Vera: Havel Lipót. Kőművessegédből építési vállalkozó. In: Sebők Marcell: Sokszínű kapitalizmus. HVG-KFKI, Bp. 2004. 98–109. Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919–1945. ELTE SZSZI, Bp. 1992. Halmos Károly: A Hatvany-Deutsch dinasztia. Nagyvállalkozók és befektetők nemzedékei. In: Sebők Marcell: Sokszínű kapitalizmus. HVG-KFKI, Bp. 2004. 84–97. Kaposi Zoltán: A magyarországi nagybirtokrendszer változásai 1700–1945. In: Somogy Megye Múltjából 2001. 95–120. Klement Judit: Nagypolgárság a két világháború közötti Magyarországon? Egy társadalmi réteg meghatározásának lehetőségeiről. In: ZSOMBÉKOK 195–232. Lengyel György: A két világháború közötti magyar gazdasági elit összetételének egyes kérdéseiről. In: GYÁNI (szerk.) 265–272. Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19. században és a 20. század első felében. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 400–415. Mills, Wright: Az uralkodó elit. KJK. Bp. 1972. 274–303. Péter László: Az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. századi Magyarországon. In: uő: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris, Bp. 1998. 187–218. Press, Volker: A nemesség a XIX. században. A régi Európa vezető társadalmi rétegei a polgári-bürokratikus korban. In: Kontler László (szerk.): Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Atlantisz, Bp. 1993. 11–40. Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés társadalmi és anyagi helyzete, 1919–1945. In: GYÁNI (szerk.) 189–214 Szekfű Gyula: A magyar nagybirtok történeti szerepéről. Magyar Szemle 1928. április 305–314. Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 126– 145. 20
13. hét: A politikai rendszer és választói magatartás/ a nők emancipációja A rendi és a polgári állam szervezete mint a politika kerete; a nemesi demokrácia működése és logikája; a bürokratizáció folyamata; Stein Rokkan participációs tipológiája; az általános és titkos választójog kiterjesztésének folyamata Európában, a Monarchiában és Magyarországon; a szociáldemokrácia szerepe; politikai erők társadalmi bázisa; cenzus: a választójogon kívül rekedtek; a női emancipáció fázisai; a nemzetiségek és magyarországi kormánytöbbség paradoxona;az önkormányzati rendszer – virilizmus; kitekintés a 20-30-as évekre Kötelező irodalom: Kövér György: Participáció és uralom. Gyáni Gábor: Politikai rendszer és a választói magatartás In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 105–116; 332–341. Ajánlott irodalom: Bock, Gisela: A nőkkel foglalkozó történetírás az NSZK-ban és nemzetközi összefüggésben. In: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. MTA KKEKK, Bp. 1990. 25–37. Borsányi György: A budapesti munkások választási magatartása. In: GYÁNI (szerk.) 525–540. Gerő András: Az elsöprő kisebbség. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 62–82. Halmos Károly: Besitzbürgertum Magyarországon (A virilizmus). In: ZSOMBÉKOK 161–194. Müller Ildikó: Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus időszakában. Sic Itur ad Astra 2000. 3. 131–204. Papp Barbara: Nőoktatás és „képzett nők” a két világháború között. In: ZSOMBÉKOK 713–720. Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. Rekord Könyvkiadó, Bp. 1938. 145–181.
21
