Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program. stratégiai környezeti vizsgálatáról. készült KÖZÉRTHETO ÖSSZEFOGLALÓ

A Magyarország-Szerbia IPA Határmenti Együttmuködési Program stratégiai környezeti vizsgálata Közértheto összefoglaló

A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program

stratégiai környezeti vizsgálatáról készült

KÖZÉRTHETO ÖSSZEFOGLALÓ

1


TARTALOMJEGYZÉK

I. Bevezetés és háttér .................................................................................................................. 3 II. A stratégiai környezeti vizsgálat keretei................................................................................ 4 III. A vizsgált program rövid bemutatása................................................................................... 4 IV. A stratégiai környezeti vizsgálat módszertana ..................................................................... 6 V. 1. Az SKV folyamat mérföldkövei.................................................................................... 8 V. 2. Az SKV partnerségi folyamata...................................................................................... 8 VI. A stratégiai környezeti vizsgálat eredményei, következtetései és javaslatai ..................... 12 VI.1. A környezeti állapot fobb jellemzoi............................................................................ 12 VI. 2. A program általános értékelése.................................................................................. 12 VI. 3. A részletes értékelés megállapításai........................................................................... 13 VI.4. Határon átívelo hatások............................................................................................... 16 VI.5. Áttekintés arról, hogy a környezeti szempontok hogyan lettek figyelembe véve és integrálva a program készítése során ................................................................................... 16 VII. SKV monitoring intézkedések .......................................................................................... 19 I. számú melléklet .................................................................................................................... 20

2


I. Bevezetés és háttér A fenntarthatósági és a környezeti szempontok érvényesítésének elosegítése céljából, valamint 2/2005 Korm. Rendelet (továbbiakban: Rendelet), illetve a 2001/42/EK Irányelv (továbbiakban: Irányelv) által meghatározott jogszabályi eloírások teljesítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) gondoskodott a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program (továbbiakban: Program) stratégiai környezeti vizsgálatának (továbbiakban: SKV) lefolytatásáról. A stratégiai környezeti vizsgálat célja, hogy az ex-ante értékelokkel és a társadalmi partnerekkel együttmuködve elosegítse a környezeti és komplex fenntarthatósági szempontok Programba integrálását, érvényesítését annak tervezése során. Az SKV folyamat során különös hangsúlyt kapott a társadalmi partnerekkel történo kommunikáció és konzultáció, a partnerek által megfogalmazott ötletek és javaslatok közvetítésre kerültek a tervezok felé. A stratégiai környezeti vizsgálatot független értékelo, a Respect Kft végezte el. Jelen dokumentum a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program stratégiai környezeti vizsgálatának áttekintése, eredményeinek, javaslatainak és konklúzióinak összefoglalása. Az SKV célja, hogy a környezeti szakértok és az érintettek véleményének a tervezés folyamatába való integrálása segítségével javítsa a Program minoségét és konzisztenciáját, különösképpen a fenntarthatósági és környezeti szempontok tekintetében. Az SKV hasznos eszköz, amely felhívja a figyelmet a Program környezetre gyakorolt lehetséges pozitív hatásaira, csökkentheti a környezetre káros beavatkozások negatív hatásait, ezáltal javítja a Program környezeti teljesítményét. A stratégiai környezeti vizsgálat fobb jellemzoi: • • • • • • • • •

A legfontosabb környezeti hatások vizsgálatára koncentrál; Stratégai fókusz: terv, program, szakpolitika vizsgálata; A vizsgálat tárgyához, fókuszához specifikált módszertan és folyamat; Iteratív folyamat; A tervezés teljes folyamatában befolyást gyakorol a döntéshozatali folyamatokra; A közösségi és partnerségi részvétel biztosításával javítja mind a vizsgálat lefolytatásának, mind a tervezés folyamatának átláthatóságát; A tervezésen túlmenoen a program végrehajtására is kiterjed a vizsgálat; Az SKV eredményeit Környezeti Jelentés dokumentálja; Az SKV a fenntartható fejlodés elosegítésének egy kulcsfontosságú eszköze.

Az SKV jelen közértheto összefoglalójában áttekintést adunk a stratégiai környezeti vizsgálat módszertanáról és folyamatáról, kiemelve a legfontosabb megállapításokat és javaslatokat. Bemutatjuk röviden, hogy a tervezéshez és a Programhoz kapcsolódó vélemények, környezeti megfontolások, illetve a határon átnyúló hatások értékelésére vonatkozó megállapítások hogyan lettek figyelembe véve és kerültek beépítésre a Programba a tervezési folyamat során.

3


II. A stratégiai környezeti vizsgálat keretei A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program stratégiai környezeti vizsgálata a (stratégiai környezeti vizsgálatot definiáló és azt az EU fejlesztési alapjai által finanszírozott programok tervezési folyamatába integráló) 2001/42/EK Irányelvben, valamint annak magyarországi adaptációját megtestesíto 2/2005 Korm. Rendeletben foglaltakkal összhangban került elokészítésre és lefolytatásra. A 2001/42/EK Irányelv „célja, hogy a környezet magas szintu védelmét biztosítsa, és hogy hozzájáruljon a környezeti szempontok beillesztéséhez a tervek és programok kidolgozásába és elfogadásába a fenntartható fejlodés elosegítése érdekében” (1. Cikk) E célok elérése érdekében egyrészt eloírja, hogy „környezeti vizsgálatot végezzenek a valószínuleg jelentos környezeti hatású tervek és programok vonatkozásában” (1. Cikk), másrészt „biztosítja, hogy e tervek és programok megvalósításának ilyen hatásait elokészítésük során és elfogadásukat megelozoen számításba vegyék” (Preambulum, 4. szakasz).

III. A vizsgált program rövid bemutatása A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program az Európai Unió 2007-2013 idoszaki költségvetésének keretei között kerül végrehajtásra. Ez a stratégiai dokumentum a magyar és szerb felek közös stratégiai tervezési együttmuködésén alapul, elfogadása elott megtárgyalásra került az Európai Bizottsággal. A Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttmuködési Program 2007-2013, IPA Programként (Instrument for Preaccession Assistance - Elocsatlakozási Támogatási Eszköz) fog muködni. A Tanács 1086/2006 rendelete és a Bizottság 718/2007 rendelete alapján ez az elocsatlakozást segíto eszköz pénzügyi támogatást biztosít mind a tagjelölt (Horvátország, Törökország, Macedónia), mind a potenciális tagjelölt (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró) országok számára a 2007-2013 költségvetési periódusban. A segítségnyújtás a közösség jogának átvételére és alkalmazására, valamint a közösségi politikák megvalósítására irányuló elokészületekhez veheto igénybe. Mindez az alábbi 5 komponens keretében va lósítható meg: • • • • •

átmeneti támogatás és intézményépítés; határmenti együttmuködés; regionális fejlesztés; humáneroforrás- fejlesztés; vidékfejlesztés.

A határmenti együttmuködés komponens célja, hogy elosegítse a jószomszédi viszonyt és érdekeltté tegye az érintett országokat a stabilitás, biztonság és prosperitás biztosításában, támogatva harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlodésüket. Szerbia Magyarországgal egy közös intézményrendszeren alapuló program keretében muködik együtt. A Program pénzügyi forrásai nyílt felhívásos, pályázati rendszerben lesznek felhasználhatóak. A Program megvalósítása közös döntéshozatallal és közös projektek keretében történik. 4


A Program az alábbi stratégiát fogalmazza meg: Misszió: „Harmonikus, együttmuködo régió fe nntartható és biztonságos természeti környezet” Átfogó cél: „Határmenti régió biztonságos és fenntartható természeti környezettel, új munkahelyeket eredményezo megnövekedett üzleti, oktatási és kulturális kapcsolatok, a Schengeni határon kívüli helyzetbol eredo negatívumok csökkentésével” Specifikus célok: • „A határmenti területek elszigeteltségének csökkentése a határon átívelo elérhetoség javításával” • „Környezeti fenntarthatóság és környezetbiztonság a határmenti területeken” • „Együttmuködés és szinergiák a gazdaságban” • „Közös kulturális örökség a kulturális értékek, hagyományok és turizmus fejlesztése szolgálatában” • „Intenzív kulturális, oktatási és kutatási együttmuködések” Horizontális célok: • „Közös struktúrák létrehozása a program beavatkozásainak határon átívelo hatásainak maximálásával” • „Magyar szerb kétnyelvuség erosítése a célterülten a Program végrehajtása során” • „Esélyegyenloség biztosítása a hátrányos helyzetu csoportok tagjai számára” • „Fenntarthatóság biztosítása” A stratégia két prioritás keretében kerül megvalósításra. A Program végrehajtását a Program 3. prioritása, a „Technikai segítségnyújtás” prioritás segíti. 1. Prioritás: Infrastruktúra és környezet E prioritás a határ két oldala közötti fizikai kapcsolatok erosítését, valamint a határzóna közös természeti örökségéért való közös felelosségvállalást célozza. Ebbol adódóan a prioritás keretei között a szerb- magyar határrégió kis infrastrukturális beruházásai, környezeti tervezés és kis környezeti beruházások támogathatóak. 2. Prioritás: Gazd aság, oktatás és kultúra E prioritás a határ két oldalán tevékenykedo gazdasági egységek együttmuködését támogatja növekedésük elosegítése és a foglalkoztatás növelése érdekében. Ezen felül a prioritás a gazdasági szereplok és kutatóintézetek közötti partnerséget erosíto közös kutatás- fejlesztés- innovációs törekvéseket is támogat, továbbá ösztönzi oktatási, kutató és civil kulturális szervezeteknek a határ mentén megvalósuló közös kulturális és oktatási térség megteremtésére irányuló közös tervezését és együttmuködését. 3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás E prioritás célja a Program muködésének biztosítása, a hatásos projektgenerálás, projektszelekció és projekt-megvalósítás támogatása, ezáltal növelve a támogatással megvalósuló projektek minoségét. 5


IV. A stratégiai környezeti vizsgálat módszertana A stratégiai környezeti vizsgálat két, egymást kiegészíto és támogató módszertan együttes alkalmazásával került lefolytatásra. E módszerek az alábbiak: 1.) A programdokumentum általános vizsgálata olyan, a környezeti szempontok vizsgálatára specifikált elozetes (ex ante) értékelo kérdések mentén történik, amelyek a program és beavatkozásainak relevanciáját, koherenciáját (más programokkal, stratégiákkal való kapcsolatát), konzisztenciáját (tiszta, logikus felépítés), eredményeit és hatásait célozták. 2.) A programdokumentum elemzése az Irányelv I. számú mellékletében meghatározott 11 fenntartható fejlodési elv mentén (a 11 elvet 8 faktor köré csoportosítva) történik, különös tekintettel az irányelv II. számú mellékletében felsorolt és vizsgálandó hatások hátterében álló okokra.

I. Biodiverzitás, flóra, fauna

II. Lakosság és népegészség

III. Talaj

E faktorhoz soroljuk az élohelyek sokféleségének megorzésére, a veszélyeztetett növény-, és állatfajok, a természeti értékek, a biogeográfiai régiókat átszövo ökológiai hálózatok, valamint a bioszféra sokszínuségének védelmére vonatkozó intézkedéseket, illetve az ökoszisztémák védelmének és a természeti eroforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elvének figyelembevételét. E faktorhoz a lakosság gazdasági és társadalmi jólétét, egészségi állapotát veszélyezteto hatások mérséklésére irányuló intézkedéseket soroljuk. Célként fogalmazódik meg a káros környezeti hatásokra visszavezetheto megbetegedések számának csökkentése a környezeti elemek szennyezésének visszafogásával, valamint a környezettudatos viselkedés és magatartás elterjesztésével. A faktorhoz a talaj mechanikai és kémiai szerkezetének (általában káros) megváltozását eloidézo folyamatok mérséklésére irányuló tevékenységeket, illetve az erózió és a defláció, mint a két legnagyobb mechanikai talajromlási folyamat, valamint a talajsavanyosodás és a szikesedés, mint a két legfontosabb kémiai talajromlási folyamat megakadályozására tett intézkedéseket soroljuk.

6


IV. Víz

V. Levego és klíma

A vizek állapota és védelme esetén az alább részletezett szempontokat vizsgáljuk: A települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának fejlesztése, komplex vízvédelmi beruházások létrehozása, a folyó- és állóvizekre meghatározott oxigén-háztartási mutatók, tápanyagháztartás és vízminoség javítása. A felszín alatti vizek esetében a veszélyezteto szennyezés- források szennyezo hatásának csökkentése, továbbá a sérülékeny környezetu üzemelo és távlati ivóvízbázisok biztonságba helyezésének kérdése. Az ivóvízben eloforduló természetes eredetu anyagok koncentrációinak csökkentése. Ármentesítés, folyam és tószabályozás, belvíz és helyi vízkár elhárítás. A vízkárok megelozését szolgáló muszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítása. A faktorhoz a levego minoségének javítása, illetve a klimatikus faktorok állapotának változása ellen tett intézkedéseket soroljuk: a jelentos mennyiségben kibocsátott légszennyezo anyagok, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén- monoxid, a szén-dioxid és a szilárd anyagok koncentrációjának csökkentését; az idoszakosan, azonban egyre hosszabb ideig és gyakrabban eloforduló, határértékeket túllépo szennyezettségi helyzetek mérséklését illetve megszüntetését; a fosszilis tüzeloanyagok elégetése, egyes ipari és mezogazdasági tevékenységek, illetve az üvegházhatású és az ózonkárosító anyagok alkalmazásából következo globális légszennyezést okozó hatások mérséklését

VI. Anyagi javak és kulturális örökség

A faktor az emberi létesítmények, anyagi javak, továbbá kulturális hagyományokat orzo épületek, muemlékek, múzeumok, stb., környezetszennyezés által okozott károsodása (mely a társadalom számára anyagi és eszmei veszteséget okoz) ellen tett intézkedéseket öleli fel.

VII. Táj

A faktor az egységes tájkép kialakítását befolyásoló intézkedések foglalja magában, különös tekintettel a természetvédelmileg leromlott területek rehabilitációjára, és az új, természetbe integrált antropogén tevékenységekre, valamint a hagyományos gazdálkodási formák (legelteto állattartás, rétgazdálkodás) támogatására tett intézkedéseket.

VIII. Az I-VII faktorok egymásra hatása, összefüggései

Ide soroljuk azon eseteket, melyekben az I-VII faktorok közül ketto, vagy annál több együttes, szét nem választható hatását kell figyelembe venni.

7


A program céljainak és prioritásainak vizsgálata a fenti faktorok mentén, az Irányelvben foglaltaknak megfeleloen történt, figyelembe véve a faktorokhoz kapcsolható beavatkozások hatásainak valószínuségét, gyakoriságát, idotartamát, visszafordíthatóságát, jelentoségét és területi kiterjedését (különös tekintettel azok határon átnyúló jellegére). A vizsgálati keretek és az alkalmazott fenntartható fejlodési kritériumok összhangban állnak Magyarország Fenntartható Fejlodés Stratégiájának megközelítésével is.

V. az SKV és a partnerségi folyamat áttekintése V. 1. Az SKV folyamat mérföldkövei: • • •

• •

• • • •

Task Force (tervezési munkacsoport) ülés (2007. január 17-én, Szegeden) – Az SKV team bemutatta az SKV kereteit, vizsgálódási területeit (scope) és módszertanát a program tervezoinek és jelenlévo érintettjeinek; Az SKV vizsgálódási területeinek és módszertanának részletes kidolgozása (2007. január); Az SKV vizsgálódási területeinek partnerségi egyeztetése (2007. február) – hivatalos szervek és nem kormányzati szervezetek szá mára adott volt a lehetoség az SKV vizsgálódási területeihez kapcsolódó véleményeik, javaslataik kifejezésre juttatásához (a kapcsolódó dokumentumok mindenki számára hozzáférhetoek voltak a VÁTI Kht és az NFÜ honlapján); SKV konzultáció Szegeden (2007. március 5.) – az érintettek (hivatalos szervek és civil szervezetek) szélesebb köre számára megrendezett egyeztetési fórum, amely lehetoséget biztosított a közvetlen információcserére; Az SKV jelentés és annak alapját képezo operatív program partnerségi egyeztetése (2007. március) – hivatalos és civil szervezeteknek, valamint a szélesebb nyilvánosság számára biztosított volt a lehetoség, hogy véleményt nyilvánítsanak és javaslatokat fogalmazzanak meg az SKV jelentésben, valamint az annak alapját képezo operatív programban foglaltakkal kapcsolatosan (a dokumentumok mindenki számára hozzáférhetoek voltak www.vati.hu és www.nfu.hu honlapokon); Task Force ülés (2007. március 9-én, Novi Sadon) – az SKV elso eredményei és megfontolásai kerültek bemutatásra a tervezok számára, valamint összegyujtésre kerültek a tervezok és érintettek véleményei; Az SKV jelentés konklúzióinak és javaslatainak kommunikációja a program tervezoi felé (2007. április); Végso környezeti jelentés (2007. június 9.) A Program benyújtása az Európai Bizottságnak (2007. július 16.)

V. 2. Az SKV partnerségi folyamata Az SKV vizsgálódási területei (scope) és módszertana a Korm. Rendelet 4. számú mellékletében és az Irányelv I. számú mellékletében foglaltakkal összhangban került kidolgozásra. Mind a hivatalos partnerek (a Korm. Rendelet 3. számú mellékletében meghatározott minisztériumok, országos és területi hatóságok), mind nem kormányzati szervek és kamarák számára elérheto volt a vizsgálódási területeket és módszertant bemutató dokumentum és biztosított volt a lehetoség, hogy az SKV vizsgálódási területeire irányuló véleményüket és javaslataikat közvetítsék az SKV team felé (a Korm. Rendelet 7. cikke értelmében). 8


Az SKV folyamatot – a vizsgálódási területeket meghatározó dokumentum elfogadása után, azzal összhangban – a tervezokkel való folyamatos és dokumentált egyeztetés támogatta. A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program tervezési folyamata több lehetoséget is biztosított mind a hivatalos (államigazgatás, hatóságok, stb.), mind pedig a társadalmi és környezetvédelmi partnerek számára, hogy - különösen a fenntarthatósági vonatkozású – véleményüknek hangot adjanak 1 , mint az az alábbiakból is látható: •

• •

• •

A Program tervezéséhez közvetlenül kapcsolódó átfogó partnerségi folyamat során partnerek széles köre (gazdasági és társadalmi szervezetek, szakértok, kormányzati és civil szervezetek, stb.) fogalmazhatta meg a Programmal kapcsolatos véleményeiket workshopok, találkozók, beszélgetések keretei között, vagy (hagyományos vagy elektronikus) levél formájában. Az ex ante értékelés folyamata során hivatalos, államigazgatási partnerek és a tervezés és/vagy végrehajtás által érintett további szerveztek kommunikálhatták véleményé t a tervezok felé az ex ante értékelés biztosította fórumokon és csatornákon keresztül. A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program stratégiai környezeti vizsgálatának vizsgálódási területeit (scope) definiáló dokumentum (a Korm. Re ndeletben meghatározott 30 napon át) véleményezésre hozzáférheto volt és véleményezheto volt a (Korm. Rendelet 7. cikkében) meghatározott hivatalos szereplok és társadalmi partnerek számára. Az SKV folyamat során az SKV team folyamatos szakmai kapcsolatot ápolt és párbeszédet folytatott az érintett hatósági szereplokkel és civil szervezetekkel. A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program dokumentuma és a hozzá kapcsolódó SKV jelentés (a Korm. Rendeletben meghatározott 30 napon át) hozzáférheto volt mindenki számára és minden társadalmi partner számára adott volt a lehetoség hogy a Programhoz és az SKV jelentés megállapításaihoz kapcsolódó véleményét és javaslatait kommunikálja. Külön felkérést kaptak a fontosabb környezetvédelmi hatóságok és civil szervezetek az SKV partnerségi folyamatában való részvételre és véleményük megfogalmazására.

A Program szövege a különbözo partnerségi csatornákon át érkezett vélemények és javaslatok eredményeképpen és azok tükrében módosult. Az SKV jelentéshe z kapcsolódó partnerségi konzultáció keretében a jelentés és a kapcsolódó program dokumentum (a Korm. Rendeletben meghatározott 30 napon át) mindenki számára elérheto és hozzáférheto volt a VÁTI Kht és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjain (www.vati.hu és www.nfu.hu), összhangban a Korm. Rendelet 8. cikkével, valamint az Irányelv 6. cikkével. A Korm. Rendeletben meghatározott hivatalos partnerek, valamint a társadalmi partnerek, civil szervezetek szélesebb köre lett felkérve, hogy nyilvánítson véleményt és segítse a tervezok és az SKV team munkáját az SKV jelentéshez, illetve a programdokumentumhoz kapcsolódó javaslatok megfogalmazásával. A véleményalkotási és javaslattételi folyamatban való részvételre szóló felkérés megjelenítésre került a www.vati.hu és www.nfu.hu honlapokon, valamint egy országos napilapban. Az SKV jelentés partnerségi egyeztetése során a VÁTI Kht és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, illetve közvetlenül a tervezok biztosítottak lehetoséget az egyeztetésre. 1

A tervezés folyamata során biztosított volt az SKV team és a tervezok közötti kommunikáció.

9


2007. március 5-én, Szegeden2 partnerségi fórum került megrendezésre, hivatalos és társadalmi partnerek (többek között környezetvédo civil szervezetek) részvételével. Az SKV jelentés partnerségi folyamat során a hivatalos és társadalmi partnerek által kifejezésre juttatott vélemények és javaslatok alapvetoen megerosítették az SKV team következtetéseit, valamint néhány további téma is felvetésre került. Ennek tükrében kiegészítésre és finomításra kerültek az SKV jelentés megállapításai, amelyeket az SKV team bemutatott a tervezoknek és részletesen megvitatott velük. Az SKV team és a tervezok közötti egyeztetés után az SKV jelentés és a Program megk üldésre került a tervezésért felelos szerb partnernek, majd annak jóváhagyó és megerosíto nyilatkozata után benyújtásra került az Európai Bizottság részére. A Program benyújtását követoen az SKV jelentés és annak közértheto összefoglalója elérheto a www.nfu.hu honlapon. A végso SKV jelentés részletesen bemutatja, hogyan befolyásolták a partnerségi vélemények és javaslatok a Programot. Az alábbi táblázat az SKV partnerségi konzultációja során (a nemzeti és területi hatóságoktól) érkezett véleményeket, valamint azok kezelését és érvényre juttatását tekinti át: Ssz.

1.

2.

3.

4.

5.

A javaslat rövid leírása

Állapota az SKV-ban Átküldve a tervezoknek és az érintett döntéshozóknak – a „Task Force” több A vasútfejlesztés kérdése teljes egészében ülésén is megvitatásra került. Az OP-ba hiányzik a programból. nem került bele a téma, mivel a vasútfejlesztés a szerbiai központi kormányzat felelosségi- és hatásköre. Az OP kiegészítésre került, pótlólagos A természeti érték és a környezeti elemekrol információ jelent meg a 2.6.1. szóló helyzetelemzés hiányos. fejezetben (Természeti környezet), a 24. oldalon. Helyeslésre került, hogy a célkituzések között megjelenik a vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés a vizek kártételei Nincs szükség intézkedésre. és a szennyezések elleni védekezés összehangolása érdekében. A határmenti együttmuködés Érdeklodés került kifejezésre a támogatott programban alapveto a közös projektek megvalósítása. Részletesen kifejtve projektek közös tervezésének és/vagy megtalálható az OP 5. fejezetében (A megvalósításának lehetoségeirol. A közös megvalósítás kérdését a kidolgozás során prioritások és a bevatkozási területek leírása), valamint a 8.2 fejezetben figyelembe kell venni. (Projektfejlesztés és –szelekció) Nincs szükség intézkedésre. A projekt megfelelése szempontjából fontos Az érdeklodo a további egyeztetés követelményekre vonatkozó információk érdekében a tervezoknek történo e-mailszükségesek: mik a határmenti oktatási küldésére lett felkérve. projektre vonatkozó követelmények?

2

Jelen közértheto összefoglaló I. sz. melléklete tartalmazza a workshop meghívottjainak listáját. Ugyanezen partnerek a partnerségi folyamat fontosabb alkalmaihoz kapcsolódóan speciális meghívót, felkérést kaptak a részvételre.

10


6.

7.

8.

A program területe a határ mindkét oldalán mezogazdasági jellegu. A munkanélküliség és a környezeti veszélyek nagy része kapcsolatban áll a mezogazdasággal. Ezért, a mezogazdaság fontosságát részletesebben és jobban ki kell emelni a programon belül. A hosszú távú ellenorzés szempontjából fontos lenne a civil szervezetekkel való együttmuködés kiépítése. A termálvíz kérdése nincs megfeleloen tárgyalva: számos alkalmas gyógy- és ásványvíz forrás létezik a magyar oldalon, azonban a szerb oldalon is léteznek hasonlóan jó feltételek, tehát az ezen a téren való együttmuködés fontos lenne.

A statisztikák szerint a mezogazdaság nem jelentos, az ipari és szolgáltatási ágazatok ugyancsak gyengék a régióban. Jelenleg az állam a legnagyobb munkaadó. Azonban a mezogazdasági és vidékfejlesztési OPban a mezoga zdaság igencsak fontos ágazat lehet. A résztvevok egyetértenek ezzel.

Nem tartozik a program fókuszpontjai közé. A termálvízhez kapcsolódó turizmus fejlesztését Magyarországon az ERFA támogatja, foként a Gazdasági és Regionális OP-k keretein belül.

Az alábbi táblázat az SKV partnerségi konzultációja során (a – többnyire természetvédelmi területen tevékenykedo – civil szervezetektol,) érkezett véleményeket, valamint azok kezelését és érvényre juttatását tekinti át: Ssz.

A javaslat rövid leírása

1.

Érdeklodtek a vonatkozóan.

végrehajtás

idozítésére

2.

Információkat hiányoltak projektek együttmuködési vonatkozóan.

3.

Felmerült annak a kérdése, hogy a megjelölt pénzügyi támogatásnak részét képezi-e egy szervezet saját hozzájárulása.

4.

A feltételek és intézményi keretek különbözoek a határ két oldalán, ezért nem könnyu javaslatokat tenni a természetvédelemmel kapcsolatos együttmuködésre vonatkozóan.

5.

A közvélemény pozitívan reagált a környezeti jelentésre. Üdvözlik a környezettel kapcsolatos információk elérhetové tételét a nyilvánosság számára.

a jövobeli gyakorlatára

11

Állapota az SKV-ban A tervezok válasza szerint a program várható kezdése legkorábban 2007 második fele ; projektekkel kapcsolatos információk nem álltak rendelkezésre. A tervezok válaszai szerint a program a határ mindkét oldalán kívánja támogatni a reális együttmuködési projekteket, bovebb információt közvetlenül a közös technikai titkárság szolgáltat. A tervezok válasza szerint a pénzügyi táblázatok közösségi és nemzeti közfinanszírozást is tartalmazzák. Továbbításra került a tervezok felé. Részletesen kifejtve megtalálható az OP 5. fejezetében (A prioritások és a bevatkozási területek leírása) a 38. oldalon, a tevékenységek típusait a végrehajtási kézikönyv mutatja be részletesen. Nincs szükség intézkedésre. (Releváns információkhoz való hozzáférés folyamatosan biztosított a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a VÁTI Kht honlapján, valamint a szerb Pénzügyminisztérium honlapján, továbbá helyi és országos újságokban, és prezentációkban)


6.

A „Koherencia más programokkal és politikákkal” címu fejezet részletesen A Program és a (magyarországi) ágazati és bemutatja az NSRF 2007-2013 regionális OP-k közötti kapcsolatok nem programot Szerbiára és Magyarországra nyilvánvalóak. vonatkozóan és a más programokkal való koherenciát.

A fenti vélemények és javaslatok az I. számú mellékletben felsorolt szervezetektol, partnerektol érkeztek hagyományos és elektornikus levelekben, valamint személyesenen, az SKV workshopon.

VI. A stratégiai környezeti vizsgálat eredményei, következtetései és javaslatai VI.1. A környezeti állapot fobb jellemzoi A Duna és Tisza folyók teszik ki a térség környezeti örökségének legjelentosebb részét – mind a vízminoség, mind a vízmennyiség komoly problémákat vet fel. A térségben mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek minosége problémás, rossznak mondható. A kedvezo talajviszonyok és klimatikus adottságok miatt a térség földterületének jelentos része mezogazdasági muvelés alatt áll. Alapvetoen szántóföldi gazdálkodás az uralkodó földhasználati mód. Emellett a térségben jelentos az erdovel borított területek nagysága. A program célterületén nem mondható jelentosnek a levego szennyezettsége, inkább a magyarországi megyék néhány kisebb kiterjedésu területe esetén jellemzo ipari szennyezoanyag-kibocsátásból adódó mérsékelt, esetleg közepes légszennyezettség. Az egyes területek levegominoségében és –szennyezettségében megmutatkozó különbségek szoros kapcsolatban állnak a közúti forgalom nagyságával.

VI. 2. A program általános értékelése A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program összességét tekintve figyelembe veszi azokat a fobb környezet- és természetvédelmi Európai Uniós és nemzeti eloirányzatokat, szempontokat, amelyek biztosítják, hogy a megvalósuló tevékenységek hosszútávon is fenntarthatóak legyenek a környezeti szempontokat tekintve. A fenntarthatóság megteremtése egyike a program horizontális céljainak és elveinek. Azonban me g kell jegyezni azt is, hogy a dokumentum nem tárgyal néhány olyan környezeti problémát, amelyek ezen fejlesztések során jelentkezhetnek, nem biztosítva ezzel teljes mértékben a célterület környezeti és természeti állapotának védelmét. Szükséges lenne konkrét megoldást javasolnia például arra vonatkozóan, hogy az érzékeny területeken létrehozott öko-tevékenységek hatását milyen monitorozási módszerrel követnék, és szabályoznák. Az operatív programnak mindenképpen hangsúlyoznia kell, hogy csak azok a terve zési és kivitelezési megoldások támogathatóak, amelyek hosszú távú hatásbecslés figyelembevételével valósítják meg a programban foglalt célkituzéseket. A környezeti fenntarthatóság horizontális elveinek elemei alapján ki kell alakítani egy környezeti minimum kritériumot, amely segíti a döntéshozást a végrehajtás során. 12


A Program olyan tevékenységeket támogat, amelyek javítják az élo környezet minoségét és csökkentik a természetes környezet szennyezodését. A földhasználattal kapcsolatban ki kellett volna eme lni, hogy a fenntartható, hatékony és biztonságos földhasználati formákat szükséges támogatni. A pénzügyi táblázat szerint, a teljes költségvetés 52%-a van az “Infrastruktúra és környezet” prioritásra kijelölve, ami azt jelenti, hogy a Program jelentos közvetlen hatással lehet a környezetre e prioritáson keresztül. Mivel a jelen program viszonylag szélesköru megfelelo tevékenységeknek biztosít keretet, a kidolgozandó projekt-kiválasztási folyamatnak garantálnia kell azt, hogy a környezeti és környezeti fenntarthatósági szempontokat figyelembe veszik a pozitív környezeti hatások biztosítása érdekében. Az alábbiakban fejezetenként foglaljuk össze a prioritásokra és aktivitásaikra tett megállapításainkat, javaslatainkat.

VI. 3. A részletes értékelés megállapításai VI.3.1. Infrastruktúra és környezet prioritás Határokon átívelo infrastruktúra kiépítése, felvezeto utak felújítása A Program célkituzése egy harmonikus és együttmuködo régió létrehozása fenntartható és biztonságos környezettel, az ehhez kapcsolódó elso részcél, az elérhetoség javítása a határmenti területek elszigeteltségének csökkentése által. A célok megvalósítását úgy szeretnék elérni, hogy a környezet számára a leheto legkisebb terhelést jelentse. A közlekedési alágazatok közötti munkamegosztás a jelenlegi tendenciák és fejlesztések nyomán fokozatosan tolódik – fenntarthatósági szempontból – kedvezotlen irányba. A közúti közlekedés részaránya mind a személyszállításon, mind pedig az áruszállításon belül jóval dinamikusabban bovül, mint a vasúti közlekedésé. Ez magával hordozza a környezetterhelés folyamatos növekedését. Az operatív programban bemutatott fejlesztéseknek sajnos több egyszerre ható káros hatása is bekövetkezhet. A határon átnyúló, településeket összeköto útszakaszok építése, felújítása és szélesítése jelentos veszélyt fognak jelenteni a környezet, az oshonos növény-, és állatvilág állapotára. Hiába körültekinto a tervezés és a kivitelezés, az újonnan kialakított létesítmények, utak kialakításakor mégis visszafordíthatatlanul sérülni fog a beruházási terület talajának állapota, azonban ennek mértéke csökkentheto, amennyiben erre a beruházás elokészítése során figyelmet fordítanak. Az úthálózat fejlesztésének másik negatív következménye, hogy a forgalom megnövekszik, aminek következtében no a káros anyag kibocsátás, ami kihatással van a vidéki települési környezet minoségére is. Pozitív hatásként lehet megemlíteni, hogy az útburkolatok fejlesztése csökkenti a zajterhelést, s ezáltal javítja a lakosság közérzetét, valamint csökken a határ menti települések elszigetelodése, ami a lakosság elvándorlásához vezetett. Szállítási vonalak tervezése, a tömegközlekedés harmonizációja A prioritás infrastruktúra- fejlesztési tevékenységén belül a helyi tömegközlekedési járatok, menetrendek összehangolása a terhelés csökkentése, vagy legalább a további növekedésének mérséklése tekintetében lényeges pozitív hatásokat eredményezhet azáltal, hogy a forgalom minél nagyobb hányada átterelodik kevésbé környezetterhelo közlekedési formákra. 13


Ennek egyik feltételét igyekszik az OP megteremteni azáltal, hogy az infrastruktúra kialakítása mellett a hiányozó ösztönzok és szabályozások tekintetében motivál fejlesztéseket. A környezeti szempontok minél nagyobb fokú érvényesítése érdekében nem csak infrastrukturális beruházásokra van szükség, hanem a környezetbarát közlekedési módok preferálása érdekében a lakosság tudatosságának növelése is elengedhetetlen: javasoljuk a tevékenységek körében kiegészíto tevékenységként a támogató marketing, tudatosság növelést, illetve a fenntartható szállítás iránti tudatosság és fogékonyság fejlesztését szerepeltetni. A rögzített céloknak megfeleloen átgondolt tervezés és megvalósítás jelentosen csökkenthetik a környezet terhelését, és pozitív hatást gyakorolhatnak az emberi egészség minoségére.

VI.3.2. A környezetért vállalt közös felelosség prioritás Vízgazdálkodással kapcsolatos kisebb tevékenységek Az operatív program ezen tevékenységének egyik alapveto célja a vizek védelmének és az egészségmegorzésnek a figyelembe vétele, a belterületi csatornázás közvetlen hatása, a hirtelen jött belvizek okozta fertozési kockázatok csökkentése. Az árvíz és belvíz védelmi intézkedések közvetlenül érintik a vizek védelmét, a vizek minoségének javítását, a vizek kártétele elleni védelmet és a kémiai kockázattal kapcsolatos környezeti prioritásokat. Ezen fejlesztési célok elengedhetetlen feltétele a felsorolt környezeti szempontok figyelembevétele és szem elott tartása, ugyanis a beruházások fizikailag is érintik, és ezáltal veszélyeztethetik az említett környezeti szempontokat és tényezoket. A belterületi sze nnyezodés magas kockázata miatt különösen fontos és javasolandó ezen komplex vízvédelmi beruházás, a csapadék- és belvizek átgondolt elvezetése, minél nagyobb arányú tisztítása (ha lehetséges) és a természetes vízfolyásokba egyre kisebb mértékben történo beleengedése. Ezen környezeti szempontok alapján létezo kapcsolat definiálható különösen a regionális jelentoségu vízvédelmi intézkedések kapcsolatában. Ugyanis a beruházások közvetlenül érinthetik a különbözo védettségi státuszban álló természetes területeket, így ezeknél minden beruházást a felelos környezetvédelmi szervekkel és hatóságokkal szoros összhangban kell megtenni. További fontos szempont, hogy a támogatandó projektek mennyire kímélik meg a természetes és oshonos vegetációt a hullámterek és árterek erdeiben. A környezeti fenntarthatóság szempontjából pozitív relációt az árvíz és belvízvédelmi intézkedések közvetlenül indokolják, így a támogatandó projektek a települési környezetminoség jelentos javulását szolgálják majd, valamint környezettudatosság fejlesztését segíto tájékoztatási, szemléletformálási akciókon keresztül a lakosság ösztönzése környezettudatos magatartásra. Az állategészségügy ellenorzése, a környezet foganatosított kisebb tevékenységek

minoségének javítása érdekében

Az OP ezen tevékenysége tekintetében pozitív kapcsolat van a társadalom, a lakosság egészségi állapota és a környezettudatosság fejlesztésével azáltal, hogy javul az egészségügyi helyzet, csökken az egészségügyi kockázat, a tevékenység javítja az irányelveknek, eloírásoknak való megfelelést, javul a környezettudatosság. 14


Az állategészségügy veszélyei, különösen a fertozo betegség terjedése nagy kockázatot jelentenek a környezetre, a lakosság egészségére, más állatok egészségére. A környezeti szempontok minél nagyobb fokú érvényesítése érdekében a lakosság tudatosságának növelése elengedhetetlen, javasoljuk a tevékenységek körében kiegészíto tevékenységként a támogató marketing és tudatosság növelést szerepeltetni. Tréningek és a partnerszerzés megkönnyítése vállalatok számára Az OP ezen tevékenysége közvetett módon növeli a pozitív hatások valószínuségét a határ mindkét oldalán. Az egyetemek, cégek közötti együttmuködés, a kutatás- fejlesztés és innováció megfelelo alap lehet környezetbarát technológiák kifejlesztésére. Az egyetemek, cégek közötti összefogás, a kutatás fejlesztés és innováció megfelelo alapot nyújthat a környezetbarát technológiák kifejlesztésére, melynek hosszú távú hatásai jelentkezni fognak az egyes környezeti faktorok állapotában. A fejlesztési célok során nagy szerepet kell kapnia a megújuló energiaforrásoknak. A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése A prioritás következtében megvalósuló beruházások esetében figyelmet kell fordítani a környezet természetes jellegének megorzésére. A turizmus fejlesztése negatív hatással lehet a természeti környezetre a megnövekedett forgalom következtében. Ezért inkább a természeti és kulturális értékeken alapuló környezetorientált tur izmus fejlesztése az elsodleges szempont, ami ösztönzoleg hat az egészséges életmód elterjesztésére, mindemellett nagy valószínuséggel a lakosság foglalkoztatottsága is növekedni fog. A turisztikai kölcsönzo szolgáltatások ráadásul elosegíthetik a jármuforgalom visszaszorulását, és ezáltal a szennyezoanyagok levegobe jutásának mérséklését is eredményezhetik. A régió területi és ágazati fejlesztését célzó összehangolt tanulmányok Közös területi tervezés és stratégiák kidolgozása során érvényesülhetnek környezeti szempontok is, mely révén erosítheto a környezettudatosság. A környezet védelme szempontjából mindenféleképp elengedhetetlen a lakosság környezettudatos magatartásra nevelése. Pozitív hatást gyakorol a környezeti tényezokre ezen szempontok beépülése. Termékorientált kutatás, fejlesztés és innováció Termék orientált közös kutatás- fejlesztés- innováció megfelelo alapot nyújthat környezetbarát termékek kifejlesztésére, melyek pozitív hatással lesznek a környezeti tényezokre a határ mindkét oldalán. A társadalmi felelosség kialakításában fontosabb szerepet játszik az a lehetoség, hogy a civil- és közszféra egyaránt megismerheti a határmenti területek mindkét oldalát. Oktatás és kultúra a közös gondolkodásmód érdekében A határon átnyúló oktatási-, képzési- és csereprojektek megvalósításával közvetett módon pozitív hatás érheto el a környezeti faktorok állapotában, ha a projektekbe környezeti tartalmak is beépülnek. A civil szféra és az önkormányzatok közti együttmuködés környezetvédelmi irányú elosegítésével közvetett módon pozitív hatással van az egyes környezeti tényezokre.

15


VI.4. Határon átívelo hatások A Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program stratégiai jellegét tekintve jelentos határon átívelo hatásokat eredményezhet. Ezek azonosítása érdekében, az SKV folyamat során az SKV munkatársai megpróbálták bevonni a szerbiai érdekelt feleket, hivatalos és civil partnereket, valamint megismerni azok véleményeit 3 . Az SKV jelentés megjegyzi, hogy a várhatóan jelentos környezeti hatásokat okozó projektek esetében, a végrehajtási fázisban biztosítani kell környezeti hatások megfelelo vizsgálatát, valamint a határon átívelo környezeti hatások figyelembe vételét. A program kivitelezoi ezennel vállalják a határon átívelo környezeti hatások ellenorzését, konzultációját és felügyeletét a végrehajtás szintjén, a teljes végrhajtási folyamat alatt (2007-2013). A határ két oldalán álló felek közti kapcsolatok és fizikai összeköttetések erosítése – foként a mikro-régiók között – csökkentheti a terület elszigeteltségét és segíthet erosíteni a környezeti örökségért és a határmenti víziutakért vállalt közös felelosséget. A természetes környezet és a környezeti biztonság minosége javulhat a természetvédelem érdekében végzett harmonizált és közös környezet- és vízgazdálkodás, valamint a polgári tevékenységek eredményeképpen, foként azokon a területeken, ahol az emberek átfogó tudással rendelkeznek régiójuk természeti értékeirol és fenntarthatóbb módon szervezi életüket. A határ két oldalán élo gazdasági és társadalmi szereplok közti kölcsönhatások növekvo intenzitása erosíti a versenyképességet, elosegíti a gazdasági növekedést, és állásokat teremthet. A fennálló információáramlásnak köszönhetoen a közös tevékenységek során a szerb és magyar cégek, egyetemek és más szervezetek, csakúgy mint a teljes régió versenyképessége növekedni fog. A jobban teljesíto helyi és regionális gazdaságok jóléte jelentosen növekedni fog. A program erosíti a gazdasági szereplok, kutatóintézetek és egyetemek közti együttmuködés intenzitását, és hozzájárul a termékorientált kutatás- fejlesztés- innovációs törekvések kiemelkedéséhez a határ mindkét oldalán. Az oktatási, kutatási és kulturális intézmények közti közös tervezés és más kölcsönhatások támogatása és elosegítése révén, a szerb- magyar határmenti régióban kiépítheto egy közös oktatási és kulturális tér. Már jelenleg is léteznek multikulturális tevékenységi kölcsönhatások a muvészetek és a kulturális élet más elemei terén, amelyek hozzájárulnak a regionális identitás fejlodéséhez is. A program által támogatott helyhatóságok és civil szervezetek közti együttmuködés hozzájárulhat a közös regionális identitás fejlodéséhez.

VI.5. Áttekintés arról, hogy a környezeti szempontok hogyan lettek figyelembe véve és integrálva a program készítése során Az SKV team preze ntálta észrevételeit és javaslatait a tervezok felé, akik azokat megfontolták és részletesen válaszoltak a jelentésben foglalt javaslatokra (ez a SKV vizsgálati folyamat fontos mozzanata). Az SKV team javaslattételei a hivatalos és szociális partnerekkel folytatott egyezetés alapján történtek, amelyeket kiegészítettek és/vagy módosítottak a jelentés nyilvános konzultációja során gyujtött javaslatokkal. 3

Mielott benyújtották volna a programot az Európai Bizottsághoz, a program dokumentációját, az SKV jelentést és az ex-ante jelentést elküldték a Pénzügyminisztériumba (Szerbiában a program tervezéséért felelos hatóság). A szerb partner hivatalosan elismerte a program elfogadását és felkérte az Irányító Hatóságot, hogy nyújtsa be a programot az Európai Bizottsághoz.

16


Az SKV tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek a Program és annak intézkedései nyomán kialakuló negatív környezeti hatásokat segíthetnek megelozni vagy csökkenteni. A jelentés legfontosabb megállapításai és azok figyelembevételével kapcsolatos tervezoi válaszok a következok: Válaszok - Tervezoi indoklás; a felvetésbe n szereplo alternatíváról hozott döntés

Javaslat Problémát jelent, hogy a közúti közlekedés részaránya mind a személyszállításon, mind pedig az áruszállításon belül jóval dinamikusabban bovül, mint a vasúti közlekedésé, ami magával hordozza a környezetterhelés folyamatos növekedését.

Nem kezelheto a finanszírozás mértéke miatt.

A lakosság tudatosságának növelése elengedhetetlen tevékenység, javasoljuk a tevékenységek körében kiegészíto tevékenységként a támogató marketing és tudatosság növelést szerepeltetni.

Elfogadva.

A végrehajtási A már létezo közlekedési elemek fejlesztése környezetbarátabb kézikönyvben ez a megoldás mint az új építése, a terv lehetové teszi ennek a szempontot szempontnak az elonyben részesítését. megjelenítésre kerül. Az utak felújítása során figyelembe kellene venni, hogy ne avatkozzanak be durván a kialakult életformákba, meg kell vizsgálni, hogy nem jelentkezik-e az építés során fellépo direkt élohely és fajpusztulás, az adott élettér körülményeiben történikElfogadva. e változás, a természetes zöld felületek (erdok, ligetek) maximális megóvásával (I.) kell a létesítmények építésétét és felújítását elvégezni, a fejlesztések esetén pedig oshonos növényfajokkal növelni a területek értékét. A tervezett fejlesztések környezeti terhelést jelentenek az utak közelében lévo településeken, ahol a zajterhelés és a levegoszennyezés megnövekedését eredményezik, a felújítás alatt álló utak áteresztoképessége lecsökken, ami szintén növeli a terhelést. Az úthálózat felújításaihoz kapcsolódó elemek Teljes mértékben korszerusítése, különösképpen a csapadék-elvezetés és integrálva. jármuvekrol visszamaradó szennyezoanyagok elvezetésének kiépítése csökkenti a talajvíz, rétegvizek, valamint felszíni vizek szennyezésének lehetoségét. A fejlesztések során körültekintoen kell megtervezni a csapadékvíz elvezetési módját. A légszennyezés csökkentéséhez, valamint a levego minoségi javuláshoz jelentosen hozzájárul a zöldterületek kialakítása és Elfogadva. bovítése. A régészeti örökség tekintetében biztosítani kell a régészeti feltárások lehetoségét.

17

Nem releváns a Programban tervezett intézkedések szempontjából.


A belterületi szennyezodés magas kockázata miatt különösen fontos és javasolandó ezen komplex vízvédelmi beruházásoknál a csapadék- és belvizek átgondolt elvezetése, minél nagyobb arányú tisztítása, és a természetes vízfolyásokba egyre kisebb mértékben történo beleengedése, cél a vizek védelmének és az egészségmegorzésnek a figyelembe vétele, a hirtelen jött belvizek okozta fertozési kockázatok csökkentése. Javasoljuk, hogy a beruházások bizonyos típusainál (pl. tározók és szivattyútelepek építése) fontolják meg, hogy van-e lehetoség alternatív eroforrások kiaknázására.

Nehéz beilleszteni a Programba.

Az építések, fejlesztések a természeti értékek biztonságát, védelmét is szolgálják, ezért javasolt a hullámterek rehabilitációja valamint a talaj védelme.

Elfogadva.

Az állategészségügy veszélyei, különösen a fertozo betegség terjedése nagy kockázatot jelentenek a környezetre, a lakosság egészségére, más állatok egészségére, ezért javasoljuk a tevékenységek körében kiegészíto tevékenységként a támogató marketing és tudatosság növelést szerepeltetni. Javasolt olyan tevékenységek elotérbe helyezése, melyek a megbetegedések, járványok tudatos megelozéséhez kapcsolódnak, pl. képzésekkel, tudatosság növelésével, hálózatosodással.

Elfogadva.

A program szerint, a turizmus- fejlesztés egyik fontos eleme a faluturizmus. Az egyik fo akadály a nyílt regionális identitás vagy „turisztikai védjegy” gyengesége, amelynek erosítése nagyobb számú látogatókat vonzhatna. A prioritás következtében megvalósuló beruházások esetében Elfogadva. figyelmet kell fordítani a környezet természetes jellegének megorzésére A jármuforgalom visszaszorítása érdekében javasolt séta, vagy kerékpárutak kialakítása. Különösen a védett természeti területek közelében. Javasolt azon projektek elonyben részesítése, amelyek a tervezés és stratégia kidolgozása során figyelembe vesznek környezeti szempontokat is és erosítik a környezettudatosságot. Javasolt az ökotermékek fejlesztésének és az ilyen irányú kutatások, valamint az egyéb termékek környezetbaráttá tételét célzó kutatások és fejlesztések elonyben részesítése. A helyzetelemzést ki kell egészíteni a biodiverzitás Elfogadva és teljes mértékben integrálva. bemutatásával. A természetvédelmi területek fel vannak sorolva, azonban azok értékérol, valamint hogy részei-e egy hálózatnak, arról nincsenek információk; kiértékelés és elemzés szükséges lenne a felsorolásban. A helyzetelemzés nem foglalkozik a mezogazdaság biodiverzitásra gyakorolt hatásával, amely fontos lenne a túlnyomóan mezogazdasági területekkel kapcsolatban. Kiemelten javasolj uk az öko-termékek fejlesztését és a hasonló kutatásokat, valamint a más termékek környezetbaráttá tételére irányuló kutatásokat és fejlesztéseket is. 18

Elfogadva.


Az oktatás, tréningek szervezése esetén javasolt, hogy a programokban az egészséges életmóddal, környezetbarát fogyasztási szokásokkal kapcsolatos nézetek is szerepeljenek csakúgy, mint a fenntartható fejlodés legfontosabb kérdései. Javasolt elonyben részesíteni az olyan együttmuködéseket, melyekben környezetvédo civil szervezetek vesznek részt. A végrehajtási kézikönyv tartalmazza a fejlesztésre és kiértékelésre kerülo projektek környezetvédelmi minimum kritériumait. A projekt kommunikációs tervének tartalmaznia kell egy külön fejezetet a potenciális környezeti hatásokról, valamint az óvintézkedési és kitelepítési intézkedésekrol. A Program végrehajtásáról szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell egy összefoglalót az elért eredményekrol, a környezeti fenntarthatósági mutatók alapján.

Nem releváns, mivel egy ágazati OP támogat hasonló tevékenységeket.

Elfogadva. A kommunikációs terv során kerül ki kidolgozásra. Mindezen mutatók mérésre kerülnek és értékeik prezentálva lesznek az éves végrehajtási jelentésben.

VII. SKV monitoring intézkedések A Program kidolgozói egyetértenek az SKV jelentés azon megállapításával, hogy bizonyos beavatkozások egymással ellentétes irányban hathatnak. A Program kidolgozói egyetértenek az SKV jelentés azon megállapításával is, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényre juttatása inkább a tervezés és végrehajtás alacsonyabb szintjein (kézikönyvek, eljárásrendek, pályázatok, stb.) lehet kulcsfontosságú. Ezért a Program végrehajtását szabályozó és meghatározó kézikönyv és útmutató, valamint a pályázati dokumentációk tényleges garanciákat kell, hogy nyújtsanak, különösképpen az alábbi területeken: • horizontális indikátorok és fenntarthatósági kritérium alkalmazása; • Fenntarthatósági Útmutató, a fenntarthatóság elvének érvényre juttatását támogatandó a program végrehajtása és értékelése során; • az értékelések során külön fejezet foglalkozik a környezeti hatásokkal, valamint az azokhoz kapcsolódó mérsékelo, megelozo lehetoségekkel. A Program végrehajtása során az alábbi monitoring tevékenységek kerülnek bevezetésre: • A határmenti területeken illetékes hatóságok és ott tevékenykedo civil szervezetek között muködoképes és hatékony együttmuködési struktúra kerül kialakításra. • A program monitoring információs rendszere gyujti, tárolja és elemzi azokat az információkat, amelyek biztosítják egyes projektek környezeti teljesítményének megítélhetoségét a projektszinten megfogalmazott minimális környezeti elvárások és a programszintu fenntarthatósági indikátorok viszonylatában. • Az illetékes és releváns környezetvédelmi hatóságok meghívást kapnak a Monitoring Bizottságba. • A Program vé grehajtási rendszerében dolgozók képzése a környezeti és fenntarthatósági szempontokra is kiterjed. • A Program vé grehajtásáról szóló éves jelentés – a fenntarthatósági indikátorokra alapozva – összefoglaló áttekintést ad az elért eredményekrol.

19


I. számú melléklet Az alábbi partnerek kaptak személyre szóló felkérést a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program stratégiai környezeti vizsgálatának partnerségi folyamatában való részvételre: Környezetvédelmi hatóságok

Minisztériumok

További hatóságok Országos Tisztiorvosi Hivatal Országos Katasztrófavédelmi Foigazgatóság ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Dél-Alföldi Területi Foépítészi Iroda

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Magyarország) Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Magyarország) Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Magyarország) Oktatási és Kulturális Minisztérium (Magyarország) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (Magyarország) Egészségügyi Minisztérium (Magyarország) Pénzügyminisztérium (Szerbia) Kamarák Bács-Kiskun Megyei Területi Agrárkamara Csongrád Megyei Területi Agrárkamara

Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóság

Fejlesztési Ügynökségek

Országos Környezetvédelmi Tanács Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség Kirendeltsége Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Csongrád Megyei Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Mezogazdasági Szakigazgatási Hivatal

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiós Fejlesztési Ügynökség Kht

Magyar Ggeológiai Szolgálat Dél-Alföldi Területi Hivatal

Civil szervezetek

Országos Tisztifoorvosi Hivatal. Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdoügyi Foigazgatóság

Dél-Alföldi regionális civil egyezteto fórum képviseloje Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei Helyi Csoport Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Bács-Kiskun megyei HCS Bajai Munkacsoport Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE)

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Iroda Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat További partnerek Mórahalom Község Önkormányzata EURO MÉRTÉK Kft Dr Becsey Zsolt Európai Parlamenti képviselo Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

20

Nagyító Alapítvány Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület Nimfea Környezet- és Természetvédelmi Szövetség Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület

Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmuködési Program. stratégiai környezeti vizsgálatáról. készült KÖZÉRTHETO ÖSSZEFOGLALÓ

Recommend Documents