MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

M AGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

2008

Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. www.ksh.hu

Szamok_boríto_HU.indd 1

2009.07.24. 13:05:00

ORSZÁGLISTA

AT

Ausztria

BE

Belgium

BG

Bulgária

CY

Ciprus

CZ

Csehország

DE

Németország

DK

Dánia

EE

Észtország

ES

Spanyolország

FI

Finnország

FR

Franciaország

GR

Görögország

HU

Magyarország

IE

Írország

IT

Olaszország

LT

Litvánia

LU

Luxemburg

LV

Lettország

MT

Málta

NL

Hollandia

PL

Lengyelország

PT

Portugália

RO

Románia

SE

Svédország

SI

Szlovénia

SK

Szlovákia

UK

Nagy-Britannia

CH

Svájc

NO

Norvégia

RU

Oroszország

Á LTALÁNOS

TARTALOM

ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK ..................................................................1 Népesség, népmozgalom .........................................................2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség ..................................6 Jövedelem, fogyasztás ...............................................................8 Egészségügy .............................................................................. 12 Oktatás ........................................................................................ 14 Gazdasági növekedés, beruházások .................................. 16 Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások ................................... 18 Egyensúly ................................................................................... 24 Árak .............................................................................................. 26 Tudomány .................................................................................. 28 Internet, telefon ....................................................................... 30 Kultúra ........................................................................................ 32 Környezet, energia.................................................................. 34 FÓKUSZBAN A TURIZMUS .................................................................. 36 VÁLTOZÓ IDŐK – HÉTKÖZNAPI MAGYAR TÖRTÉNELEM.................. 45 BEMUTATJUK BUDAPESTET .............................................................. 46

JELZŐSZÁMOK

Hivatalos megnevezés Főváros Hivatalos nyelv Területe, km2 Népesség, ezer fő Népsűrűség, fő/km2 Országgyűlési képviselők száma Európai parlamenti képviselők száma Legmagasabb pontja, m Leghosszabb folyói, km Legnagyobb tava, km2 Termálvíz-források száma Gyógyfürdők száma Világörökségi helyszínek száma Védett természeti területek száma területe, ezer hektár Autópályák hossza, km Legnagyobb légikikötő Pénznem

Magyar Köztársaság Budapest magyar 93 030 10 031 108 386 22 Kékes, 1014 Duna, 417, Tisza, 596 Balaton, 594 1289 270 8 1505 884 785 Ferihegy forint (HUF)

Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton (km) Athén

1570

London

1670

Belgrád

400

Madrid

2620

Berlin

910

Moszkva

1980

Bécs

250

Párizs

1460

Brüsszel

1370

Bukarest

830

Pozsony

194

Prága

570

Hága

1450

Róma

1250

Helsinki

2570

Stockholm

1920

Kijev

1155

Varsó

680

Koppenhága

1290

Zágráb

342

Ljubljana

BUDAPEST

432

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009

1

LU

ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK

19,9


NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM

Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2008

Főbb népesedési adatok 14,5

2001

2008

Miskolc (171 096 )

2009

Megnevezés

Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás

az év elején ES

12,0

SI

10,9

CZ BE MT SE IT UK DK

8,3 8,2 8,1 8,0 7,3 7,2 7,2

CY FR

5,9 5,7

NL FI AT EU-27 GR

4,9 4,9 4,4 4,3 3,9

Férfiak, ezer fő Nők, ezer fő

4 851

4 769

Győr (128 808)

4 761

5 349

5 276

5 270

Összesen, ezer fő

10 200

10 045

10 031

Ezer férfira jutó nő

1 103

1 106

1 107

17,2

16,9

17,1

Többi város

47,1

50,8

51,3

Község

35,7

32,3

31,6

110

175

184

Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma, ezer fő

Székesfehérvár (101 755) Kecskemét (110 316) Jelmagyarázat

Pécs (156 664)

román

38

38

36

ukrán

8

10

10

német

7

8

9

szerb és montenegrói

8

10

9

kínai

5

6

6

szlovák

1

3

3

Megnevezés

RO HU DE

–1,4 –1,4 –2,0

LV BG LT

–4,2 –4,4 –4,9

2

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008

2000

2007

2008

Ezer lakosra jutó 9,6

9,7

9,9

13,3

13,2

13,0

házasságkötés

4,7

4,1

4,0

válás

2,3

2,5

2,5

9,2

5,9

5,6

Házasságon kívül született gyermekek aránya, %

29,0

37,5

39,5

Teljes termékenységi arányszám

1,33

1,32

1,35

Születéskor várható átlagos élettartam, év

71,3

73,3

73,8

férfiak

67,1

69,2

69,8

nők

75,6

77,3

77,8

Csecsemőhalandóság (ezer élveszülöttre)

–0,4

– 70 – 80 – 90 – 100 –

Főbb népmozgalmi adatok

halálozás

0,9 0,5

EE

Lakosság, fő Népsűrűség, fő/km2

Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, %

2,1

PT PL

Szeged (167 039)

71 81 91 101

élveszületés SK

Debrecen (205 084)

Budapest (1 702 297)

A népesség megoszlása a település jellege szerint, % Budapest

Nyíregyháza (116 874)


IE


3

EE

57,8

SE

54,8

FR SI BG

51,7 50,8 50,2


ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2008. január 1.

A népességszámot formáló tényezők Ezer fő 30

100–X

20

Nő

Férfi

10

90

0 DK

46,1

43,7 43,0

80

–20 –30 70 –40

FI NL BE AT

40,6 39,5 39,0 38,3

HU

37,5

–50 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008


Házaságon kívüli születések aránya, %

UK LV

–10

60

Nemzetközi vándorlási nyereség

CZ PT IE

34,5 33,6 33,2

DE LT LU SK ES

30,8 29,2 29,2 28,8 28,4

RO

26,7

MT

24,9

IT PL

20,7 19,5

Természetes népességfogyás

50

Tényleges népességfogyás

40

A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta 30

(%) 2001

2007

2008

2009

Megnevezés 20

év elején Korösszetétel: 14 évesek és fiatalabbak

16,6

15,2

15,0

14,9

15–64 évesek

68,3

68,9

68,8

68,8

65 évesek és idősebbek

15,1

15,9

16,2

16,3 21,6

A gyermeknépesség eltartottsági rátája

24,3

22,1

21,8

Az idős népesség eltartottsági rátája

22,2

23,2

23,5

23,9

Öregedési index

91,3

104,9

107,6

109,9

10

0 100

80

60

40

20

Ezer lakos Nőtlen, hajadon CY

8,7

GR

5,8

4


0

0

20

Korév Házas


40

60

80

100

Ezer lakos Özvegy

Elvált

5


46,8


A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (a 15–64 éves népességen belül), %

FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG

A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 (a 15–64 éves népességen belül)

A főbb munkaerő-piaci tendenciák (a 15–64 éves népességen belül) Foglalkoztatási arány, % 60

Munkanélküliségi ráta, % 10 9

50

8

45

7

40

25,7 25,2 24,2 23,9 22,6 22,4

18,1 17,9 17,6 16,7

IT

14,1

FI ES MT

12,7 11,8 11,1

8,6 8,6 8,1 7,7 6,8 6,5 6,4 5,5 5,4 4,3 4,3

SK BG

2,5 2,0

Mezőgazdaság

168,8

–11,3

24,3

Ipar

936,9

–1,3

37,0

Ebből: feldolgozóipar

867,4

0,0

38,3

57,3

–11,0

23,4

Építőipar

308,6

–1,8

8,0

Kereskedelem, javítás

582,2

–0,2

55,2

energiaipar

6

30

5

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

156,0

+1,6

55,8

25

4

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

286,6

+0,8

27,0

3

Pénzügyi közvetítés

93,8

+17,3

68,1

2

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

300,4

+10,4

45,3

1

Közigazgatás, egészségügy, oktatás, egyéb közösségi szolgáltatás

1 015,8

–3,4

66,5

Nemzetgazdaság összesen

3 849,1

–0,8

45,6

20 15 10 5 0

0 2001

2002

2003

Foglalkoztatási arány

2004

2005

2006

2007

2008

Munkanélküliségi ráta

A munkanélküliség jellemzői (a 15–64 éves népességen belül)

A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2008 %

Megnevezés

2006

2007

2008

316,5

311,7

328,8

7,5

7,4

7,9

férfiak

7,2

7,2

7,7

nők

7,9

7,7

8,1

15–24 évesek

19,1

18,0

19,9

55–64 évesek

3,9

4,2

5,0

100 Munkanélküliek száma, ezer

90 PT RO SI PL CY LT EE LV GR HU CZ

A nők aránya

35

2000 IE LU EU-27 FR

Változás 2005-höz képest

százalék

55

SE DE UK DK AT BE

Ezer fő

Ágazat

FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG

NL

Egyetem

80 70

Főiskola

60 50

Középiskola érettségivel

40

Szakiskola és szakmunkásképző

30 20

Általános iskola vagy annál kevesebb

10

Munkanélküliségi ráta, %

Munkanélküliek a munkahelykeresés időtartama szerint, % 0–6 hónap

36,4

35,3

34,9

7–11 hónap

16,8

16,5

16,7

12 vagy annál több hónap Munkahelykeresés átlagos időtartama, hónap

46,7 16,5

48,2 17,5

48,4 18,1

0

6

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek



7

14,7

AT

14,0

FR PT

13,2 13,0

NL DE

12,7 12,7

PL

12,4

SE GR EU-27

12,0 11,9 11,9

FI BE

11,0 11,0

UK DK

10,7 10,6

SI



JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS

Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint, 2008

Jövedelemalakulás

Megnevezés

Megnevezés

2005

2006

2007

2008

Egy főre jutó reáljövedelem

102,9

102,4

95,9

..

Egy keresőre jutó reálbér

106,3

103,5

95,4

100,7

Egy ellátottra jutó nyugdíj reálértéke

107,8

104,5

99,8

103,4

Természetbeni társadalmi jövedelem volumene

104,0

102,8

90,0

103,1

10,3

135

45

HU

10,0

120

40

105

35

MT

9,2

90

30

75

25

60

20

45

15

30

10

7,6

15

5

SK

7,3

0

0

CY

6,8

Havi nettó átlagkereset, ezer forint

RO LT

6,5 6,4

Reálkereset-növekedés 2000-hez képest, %

LV EE

6,1 6,0

BG

2000

2001

2002

2003

2004

Költségvetés Nemzetgazdaság összesen

192 351

130 558

247 297

218 993

130 821

274 819

198 942

A nemzetgazdasági átlag százalékában Versenyszféra

66,0

150,5

96,7

Költségvetés

65,6

124,3

110,1

Nemzetgazdaság összesen

65,8

138,1

100,0

2005

2006

2007

% 90 80

Ezer forint 90 80

70 60 50 40 30 20 10 0

70 60 50 40 30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Az ellátás összege, ezer forint Reálnyugdíj-növekedés 2000-hez viszonyítva, %

2008

Nyugdíj és családi támogatások, 2008 Megnevezés Ellátásra fordított kiadás, milliárd forint a GDP százalékában Ellátásban részesülők átlagos száma, ezer Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege, forint

IE

Összesen

Havi átlagnyugdíj % 50

8,8 8,6 8,4

Szellemi

Bruttó átlagkereset, forint 131 336 299 441

Versenyszféra

Keresetek Ezer forint 150

ES LU CZ

Fizikai

(előző év = 100,0)


Nyugdíjakra fordított kiadás a GDP százalékában

IT

Nyugdíj

Gyes

Gyed

Családi pótlék

3 062,6

102,4

95,9

11,6

0,2

0,3

366,8 1,4

3 027

167,0

94,5

1 247

84 306

31 381

75 505

24 521

5,0

8



9

IT ES GR

20 20 20

UK RO LV EE

19 19 19 19

ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A háztartások fogyasztásának szerkezete Magyarországon és az unióban

Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2007

% 100

Tartós fogyasztási cikk

A szegénységi ráta, %

18 18

PL

17

CY EU-27

16 16

15 15

14 14 14

FI FR

13 13

SI AT HU DK

12 12 12 12

Magyarország

11 11

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Lakhatás

Közlekedés, hírközlés

Ruházat és lábbeli

Egészségügy

Élvezeti cikkek, szabadidő, vendéglátás

Háztartások fogyasztása jövedelemforrások szerint

2005

2006

2007

Rendelkezésre álló jövedelemből

82,0

79,3

80,4

Ezen belül: vásárlásból

77,8

76,0

77,1

4,2

3,3

3,4

18,0

20,7

19,6

100,0

100,0

100,0

nem piaci termelésből Természetbeni társadalmi juttatásból Hazai fogyasztás összesen

NL CZ

10 10

10

11

3

14

7

30

51

35

Digitális fényképezõgép

14

32

9

39

20

DVD

31

68

48

50

43

Személyi számítógép

38

83

41

83

53

127

245

163

168

166

Személygépkocsi

46

76

36

79

56

Ebből: saját

44

72

35

71

53

A legfelső és legalsó jövedelmi ötöd fogyasztási kiadása közötti különbség

EU-27

(%)

SE SK

Összesen

20

Egyéb MT LU BG

Legfelső jövedelmi tized

53

Mobiltelefon

0

DE BE

Legalsó jövedelmi tized

4

CD-lejátszó

40

GyermekGyermekes telen háztartások háztartások

26

Mosogatógép

80

60 IE PT



21

Lettország Ciprus Románia Észtország Portugália Litvánia Luxemburg Bulgária Németország Görögország Írország Spanyolország Nagy-Britannia Finnország Magyarország Szlovákia Franciaország Belgium Lengyelország Csehország Dánia Svédország Málta Hollandia Szlovénia Ausztria

EU-27 átlaga

LT

0


1


2

3

4-szeres

11

81,1 81,0 81,0 81,0

CY

80,6


EGÉSZSÉGÜGY

A születéskor várható átlagos élettartam, év

80,1 80,0 79,9 79,7 79,6 79,5 79,5 79,5 79,4

Alapellátás Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg

2005

2006

2007

1 529

1 535

1 540

10 789

11 455

9 669

926

840

554

1 665

1 826

1 998

83

87

79,1 79,1 78,9

84

Agyérbetegségek

Egy háziorvos által évente lakáson meglátogatott beteg Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás

Egy ápolónőre jutó látogatások

517

486

386

Egy betegre jutó otthoni szakápolói vizitek

25,2

29,2

31,4

4 873

4 835

4 507

Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra

79

79

72

Az aktív ágyak aránya, %

60

60

45

22,7

21,6

19,3

6,3

6,1

5,6

31,8

32,2

27,0

2 800

2 716

2 423

Egy gyógyszertárra jutó lakos DK SI

78,4 78,3

76,8

Cukorbetegség

Csontsűrűség, csontszerkezet rendellenességei

Gerincbántalmak 0

Fekvőbeteg-ellátás

Ápolási napok száma, millió CZ

Magas vérnyomás Koszorúér-betegségek

Egy háziorvosra jutó kórházba utalás UK EU-27 PT

A háziorvosokhoz bejelentkezett 18 évesnél idősebbek ezer lakosra jutó megbetegedései

Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás Megnevezés

AT NL DE IE FI BE GR MT LU


Ápolás átlagos tartama, aktív osztályon, nap Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap Elbocsátott betegek száma, ezer

50

2001

100

150

2003

200 2005

Megjelenési esetek 75,3

74,4

HU EE

73,2 73,1

Bejelentett rosszindulatú daganatos betegségek száma

Beavatkozások

72,7 72,6

111

1 241

7

Fizioterápia

61

273

1

35

Fogászat

75

256

48

Szemészet

23

133

7

25

Reumatológia

33

123

7

Belgyógyászat

36

98

13

20

10 5 2001

71,1 70,9

12

Laboratóriumi diagnosztika

30

0

LT LV

Teljesített szakorvosi munkaórák

40

15 BG RO

2007

száz lakosra jutó száma Ezer

SK

300 350 eset

A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendelései, 2007

Szakmafőcsoport PL

250

2002

2003

2004 Férfi

2005

2006

2007

2008

Fül-, orr-, gégegyógyászat

20

82

6

Neurológia

12

80

5

Csecsemő- és gyermekgyógyászat

16

77

8

Sebészet

24

74

7

Nő



13

EGÉSZSÉGÜGY

ES FR SE IT


548,4


Átlagos matematika pontszám a PISA-vizsgálaton

OKTATÁS NL

530,7

BE

520,3

EE DK

514,6 513,0

CZ

509,9

Nappali tagozatosok száma, ezer

AT SI DE SE IE

505,5 504,5 503,8 502,4 501,5

Ebből:

FR UK PL

495,5 495,4 495,4

SK HU LU

492,1 490,9 490,0

LT LV

486,4 486,2

ES

480,0

Érettségizettek, diplomások (%) Megnevezés

2005

2006

Érettségizettek a 18 évesek közül

61,7

62,0

62,9

Oklevelet szerzettek a 22 évesek közül

25,1

23,1

21,5

A 20–24 évesek közül legalább középfokú végzettségű

83,4

82,9

84,0

legfeljebb alapfokú végzettségű

23,6

21,9

20,8

legalább középfokú végzettségű

76,4

78,1

79,2

felsőfokú végzettségű

17,1

17,7

18,0

A 2008/2009. tanév adatai

Megnevezés

leányok aránya, % állami, önkormányzati intézményben tanulók aránya, %

Általános iskola

Szakiskola

Középiskola

Felsőfokú oktatás

325,7

788,6

133,7

440,1

242,9

48,2

48,1

37,1

52,6

52,6

Óvoda

94,2

92,3

85,3

81,1

87,9

Egy csoportra jutó tanuló

22,8

20,3

22,5

27,4

..

Egy pedagógusra jutó tanuló

10,9

10,4

13,2

11,6

17,0

A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint

A nappali tagozaton tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában

18–22 évesek 2005/2006

14–17 évesek

466,2

A felsőfokú alap- és szakképzésben részt vevő hallgatók képzési területenként*

461,7 459,2

3– 5 évesek

(%)

Tanárképzés, oktatástudomány

2001/2002

2008/2009

15,1

8,1

Művészetek

1,5

2,1

Humán tudományok

7,4

8,3

Társadalomtudományok

9,5

8,8

Gazdaság és irányítás IT GR

2007/2008

6–13 évesek

Megnevezés

PT

21,4

Jog

4,9

Természettudományok

1,7

3,4

3,5 13,9

3,7 14,7

Mezőgazdaság

3,6

2,6

Egészségügy, szociális gondoskodás

8,1

9,3

Szolgáltatás

8,7

8,5

Informatika

Összesen

100,0

0

100,0

20

40

60

14

100 %

(%) Megnevezés

2006/2007

2007/2008

2008/2009

Az általános iskolások közül napközi otthoni ellátásban részesül

41,8

41,4

42,8

étkeztetésben részesül

64,4

64,3

65,4

A szakiskolások közül kollégiumban lakik

10,9

10,1

9,7

A középiskolásokból kollégiumban lakik

10,9

10,3

9,8

22,4

21,3

20,8

2,1

2,1

2,2

21,4

20,2

20,1

étkeztetésben részesül ösztöndíjas A felsőfokon tanulók közül kollégiumban lakik

414,8 413,4

80

Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások

25,5

5,6

Műszaki tudományok

RO BG

2007

OKTATÁS

FI

* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.



15

LU


258,4


GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, BERUHÁZÁSOK

A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2000 = 100) % 140

A bruttó hazai termék alakulása (%) Megoszlás, 2008

Nemzetgazdasági ág

2006

2007

2008

100,0

4,0

1,2

0,6

4,3

–6,5

–21,0

50,6

24,9

5,6

6,6

–0,1

4,6

0,8

–6,7

–5,2

13,9

8,2

3,8

–2,6

8,3

5,9

5,1

0,3

21,9

6,3

1,1

–2,3

120 110

Ebből: Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás IE

143,1

Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

NL

132,2

AT SE UK BE DK DE FI FR ES EU-27 IT GR CY SI

124,8 120,1 118,5 118,5 117,1 115,6 115,5 108,1 104,2 100,0 99,3 96,6 92,6 90,8

CZ MT PT SK EE HU LT PL LV

81,3 79,0 75,5 70,7 65,1 62,9 60,6 56,1 55,1

RO BG

44,9 39,2

16

100 2001

2002

2003

2004

2005

2006

Háztartások végső fogyasztása

GDP

2007

2008

Bruttó állóeszközfelhalmozás

Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon és rezidensek befektetései külföldön (állományi értékek az év végén) (milliárd forint)

Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás GDP belföldi felhasználása összesen Ebből: háztartások végső fogyasztása közösségi fogyasztás

Időszak

Külföldi tőkeállomány Magyarországon

Magyar tőkeállomány külföldön

17,7

0,3

–3,9

0,5 2000

5 577

351

4,5

1,4

3,4

–4,0

2005

11 795

1 631

98,8

1,7

–1,0

0,4

2006

13 843

2 327

2007

15 164

2 861

65,6 9,5

1,9 4,9

–1,4 –4,5

0,1 –1,9

Végső fogyasztás összesen

75,1

2,3

–1,9

–0,2

Bruttó állóeszköz-felhalmozás

20,1

–3,7

1,8

–2,6

A beruházási ráfordítások megoszlása főbb gazdasági ágak szerint % 100

Kiviteli (+), illetve behozatali (–) többlet a GDP arányában

Feldolgozóipar

80

% 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4

Kereskedelem, javítás 60

Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

40

Nem piaci jellegű szolgáltatások 20

Többi ág

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008


2006

2007

2008


17

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, BERUHÁZÁSOK

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU-27 = 100,0)

GDP összesen

130

Volumenváltozás az előző évhez képest

66,1

DK HU

62,5 62,4

IE

60,8



MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK

Alapvető növényi termékek termelése 2006

A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete

A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből, %

57,5

CZ FR

53,9 53,6

PL LU NL ES IT DE

51,7 50,6 50,5 49,7 48,1 47,5

BG BE

46,1 44,9

LT PT SK AT

41,3 40,0 39,4 38,6

Termék Gabonafélék

32,6

GR

30,2

LV

28,5

SI

24,6

az EU-27 szazalékában

Búza

4 376

3 987

31,7

Kukorica

8 282

4 027

8 897

14,3

1 181

1 060

1 468

21,5 0,5

2006

2007

2008

27,0

27,9

5 631

3,8

8,5

9,7

11,4

Napraforgó

13,0

13,5

11,1

Cukorrépa

2 454

1 693

573

Gyümölcsfélék

8,9

8,1

7,9

Zöldség

1 779

1 760

1 818

2,7a)

Egyéb növényi termékek

3,9

4,0

3,4

Gyümölcs

863

360

840

1,1a)

61,4

63,2

65,5

Szőlő

523

540

570

2,0a)

25,1

23,2

22,0

a) 2007.

Ipari növények Kertészeti termékek, burgonya

Növényi termékek Állatok Állati termékek Élő állatok és állati termékek Összesen

13,4

13,6

12,5

38,6

36,8

34,5

100,0

100,0

100,0

Fontosabb állati termékek termelése 2006

2007

2008

Megnevezés

az EU-27 szazalékában

természetes mértékegységben

A mezőgazdaság bruttó termelése (2000 = 100)

1 372

1 396

1 378

782

783

..

Tehéntej, millió l

1 796

1 794

1 790

1,2a)

Tyúktojás, millió db

2 956

2 843

2 871

2,6a)

Gyapjú, t

4 689

4 603

4 502

2,6a)

Vágóállat, ezer t Hús, ezer t

% MT

2008

ezer tonna

(%) RO

2007

Megnevezés

180 160 140

.. ..

Méz, t

17 319

15 996

22 394

9,8a)

120

Hal, t

20 762

21 384

20 000

0,3b)

100

a) 2007. b) 2006.

80 EE

18,2

CY

16,4

SE FI

6,9 6,7

18

60 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen



19


UK


54,6

%

Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2008

Építőipari tevékenység kivitelezők szerint, 2007

100 4 fő és kevesebb 80 LU

40,7

A high-tech export aránya az összes exportból, %

Termelés

26,5

Termelés megoszlása, %

84,7

Belföldi értékesítés

Nem építőipari Lakossági építszervezetek kezés 6,3

Összesen

9,0

100,0

2005 = 100,0

84,2

89,5

89,4

85,1

előző év = 100,0

84,8

79,4

97,7

85,5

250 fő és afelett

Fizikai foglalkozásúak

0

UK

Építőipar

Volumenindex

50–249 fő

20

29,0

Megnevezés

5– 49 fő

60 40

IE


Exportértékesítés

Száma, ezer fő

191,1

15,3

34,0

240,4

Megoszlása, %

79,5

6,4

14,1

100,0


MT

Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2008

Az ipari termelés és értékesítés megoszlása, 2008 (%)

CY HU

Főbb ágazatcsoportok részesedése az ipari

21,4 20,3

Ágazat, ágazatcsoport

export-

4 fő és kevesebb

belföldi

5–

termelésből értékesítésből NL FI FR

18,3 18,1 17,9

DE SE DK CZ

14,0 13,4 12,8 12,7

AT

11,2

Gépipar

47,0

66,8

10,9

Vegyipar

17,5

13,1

18,1

Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása

9,8

4,3

13,7

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

8,3

1,9

40,7

Kohászat

7,7

7,5

5,9

Textil-, bőr-, fa-, papíripar, nyomdai, kiadói tevékenység

5,1

3,8

5,2

Egyéb

4,6

2,6

5,5

20– 49 fő 50–249 fő 250 fő és afelett

Lakásépítés, megszűnés Megnevezés

Egyes ipari termékek termelése

Épített lakások száma Megszűnt lakások száma

EE PT BE IT GR SK ES SI LT LV RO BG PL

8,0 7,0 6,6 6,4 5,7 5,4 4,9 4,7 4,7 4,2 3,8 3,3 3,1

20

Termék

2006

2007

2008

Kőolaj, ezer tonna

886

839

775

Földgáz, millió m3

3 254

2 653

2 700

32 156

35 763

34 996

551

529

460

Villamos energia, GWh Papír és karton, ezer t

9 fő

10– 19 fő

Épített lakások átlagos alapterülete, m2

2006

2007

2008

33 864

36 159

36 075

4 884

4 114

3 745

89,3

87,4

90,0

Lakásállomány, laksűrűség, 2008 Településtípus

Lakások száma, ezer db

Száz lakásra jutó népesség, fő

Átlagos lakásalapterület, m2

Száz szobára jutó lakó, fő 82

Motorbenzin, ezer t

1 369

1 394

1 364

Budapest

881

194

63,4

Gáz- és tüzelőolaj, ezer t

3 723

3 855

3 736

Többi város

2 119

241

74,7

92

Műanyag alapanyag, ezer t

1 578

1 672

1 434

Községek

1 303

247

84,6

91

647

711

629

Összesen

4 303

233

75,4

90

Kárpitozott, favázas ülőbútor, ezer db



21


95,3


Áruszállítási teljesítmények, 2008 BE

Teljesítmény

84 Megnevezés

NL

73,4

A villamosított vasútvonalak aránya, %

SE IT BG

70,2 69,9 69,3

A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma

milliárd árutonna-kilométer

előző év = 100

Vasúti

9,9

97

86

Közúti

35,7

100

64

Belvízi

2,3

102

100

Csővezetékes

5,6

98

80

53,5

99

71

Összesen

AT PL

61,8 60,8

A helyközi személyszállítási teljesítmények 2008. évi megoszlása

ES DE

56,6 56,5

A szállított utasok száma szerint (100% = 691,1 millió fő)

PT FR EU-27

50,5 50,4 49,8

FI

45,7

SK SI

42,9 41

RO HU

36,3 35,8

CZ

31,5

UK DK

25,1 24,1

EE

13,7

LV

11,4

LT

6,9

GR IE

3,2 2,7

Hajó 0,1%

Repülőgép 0,6%

Vasút 21,0%

Autóbusz 78,3%

Az utaskilométer-teljesítmény szerint (100% = 26,0 milliárd utaskilométer) Repülőgép 22,4% Hajó 0,1%

(millió fő)

A nemzetközi forgalom részaránya, %

Vasút 31,9%

2006

2007

2008

1 373

1 301

1 258

Villamos

412

409

406

Trolibusz

110

109

108

Metró, földalatti

280

282

297

58

57

55

2 233

2 158

2 124

Autóbusz

Helyiérdekű vasút Összesen

Az áruszállítási teljesítmények megoszlása szállítási módonként, 2007 (árutonna-kilométerben számított adatok alapján) Lettország Észtország Litvánia Ausztria Hollandia Svédország Németország Bulgária Belgium Románia Szlovákia Lengyelország Finnország Magyarország Csehország EU-27 Szlovénia Franciaország Nagy-Britannia Olaszország Dánia Luxemburg Portugália Spanyolország Görögország Írország Ciprus Málta 0

22

Autóbusz 45,6%



LU

10

20

30

Belvízi


40

50

60

Vasúti

70

80

90 100%

Közúti

23

105,8

GR

97,6

BE

89,6


EGYENSÚLY

A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a bruttó hazai termék százalékában

A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege (millió euró) Megnevezés

2006

2007

2008

A folyó fizetési mérleg egyenlege

–6 794

–6 602

–8 902

Ebből: HU

73,0

Áruk Szolgáltatások

FR PT DE MT

68,1 66,4 65,9 64,1

AT EU-27

62,5 61,5

NL

58,2

Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások

–2 051

318

86

1 246

1 051

910

–5 577

–7 477

–8 585

–412

–494

–1 313

49,1 47,1

2006

Államháztartás

–2 189

Központi kormányzat

–2 406

Társadalombiztosítási alapok IE

Helyi önkormányzatok 39,5 38,0

FI DK

33,4 33,3

CZ SK

29,8 27,6

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A termékek és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma

2008a)

2007 –1 248

–1 424

Import

Export

Egyenleg

1 498

Termékek

–905

–799

377

177

–80

–160

–1

–27

43,2

ES SE

2000

Megnevezés

Ebből: CY PL

Az államháztartás maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva

(millió euró)

Megnevezés 52,0

% 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (eredményszemléletben) (milliárd forint)

UK


a) Előzetes adat.

Élelmiszerek, italok, dohány

3 377

4 875

Nyersanyagok

1 422

1 712

290

Energiahordozók

9 378

2 770

–6 608

Feldolgozott termékek

23 074

19 391

–3 683

Gépek és szállítóeszközök

35 746

44 090

8 344

72 997

72 838

–159 1 361

Összesen

Szolgáltatások Turizmus

2 740

4 101

Szállítási szolgáltatások

2 102

2 796

694

Üzleti szolgáltatások

7 381

6 402

–979

Kormányzati szolgáltatás

Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása

EGYENSÚLY

IT

Összesen

175

98

–77

12 397

13 396

999

Forint

A termékimport és az export volumenének alakulása (előző év = 100)

300 250

SI LV

22,8 19,5

LT LU BG RO

15,6 14,7 14,1 13,6

EE

4,8

24

200 150 100 2000

2001

2002 Euró

2003

2004 USD

2005

2006

2007

2008

Svájci frank


% 120 118 116 114 112 110 108 106 104 102 100 2001

Import Export

2002

2003


2004

2005

2006

2007

2008

25

DK


143,3


ÁRAK

Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (forint)

(előző év = 100,0) Megnevezés

112,0

110,5

104,3

106,9

105,6

99,4

101,0

100,0

108,6 108,1

Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok

105,8 105,0 104,5

Lakberendezés, lakásfelszerelés, -karbantartás

Ruházat és lábbeli

105,5

115,1

109,4

98,6

101,6

100,9

Egészségügy

104,4

120,7

99,0

103,5

103,4

106,2

DE

102,4

Közlekedés és szállítás

EU-27

100,0

Távközlés

PT

83,9

SI

76,9

2008

108,2

FR BE

91,8 90,2 88,6

2007

Szeszes italok, dohányáruk 111,5

ES CY GR

2006

Élelmiszerek és alkoholmentes italok UK

IT AT NL

Megnevezés

A fogyasztói árak indexe

126,0 123,7 122,6 122,2

96,3

96,5

99,4

Szabadidő és kultúra

101,5

103,2

103,2

Oktatás

107,7

106,4

104,6

2007

217

Tej (2,8%), l Téliszalámi (csemege), kg Világos sör, 0,5 l palack

2008

256

293

168

187

219

4 040

4 550

4 770

119

130

141

Színes sztereo TV (70–75 cm, teletext)

75 800

70 200

63 380

Hifitorony

43 560

39 640

35 200

Autóbenzin (ólommentes, 95 oktánszámú), l

277

276

293

Villamos energia (általános), 10 kW/h

343

383

420

Földgáz (vezetékes), 10 m3

548

757

931

Vízdíj, m3

223

252

273

Termelői és fogyasztói árak (2000 = 100)

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás

105,3

108,2

107,5

%

Egyéb termékek és szolgáltatások

102,5

105,0

104,1

160

103,9

108,0

106,1

150

Összesen

2006

Kenyér (házi jellegű), kg

ÁRAK

Relatív árszínvonal (EU-27 = 100,0)

IE LU SE FI

140 130

Külkereskedelmiár-indexek és cserearány-mutatók

120

MT

69,4

2008

110

EE

65,9

Behozataliár-index

107,9

95,6

102,1

100

HU LV

61,8 61,0

Kiviteliár-index

106,4

95,5

100,4

98,6

99,9

98,3

SK CZ PL

58,6 58,4 57,8

LT RO

54,5 54,5

BG

41,0

(előző év = 100,0) Megnevezés

26

Cserearány-mutató

2006

2007

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Mezőgazdasági termelői árak Ipari termelői árak Fogyasztói árak



27

SE

3,64

FI

3,47



TUDOMÁNY

A K+F-ráfordítások felhasználása

A kutatás-fejlesztés adatai kutatóhelyek szerint, 2007

Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában

AT DK

2,56 2,55

2,53

FR

2,08

BE EU-27

1,87 1,83

NL

1,70

CZ SI

1,54 1,53

2000 Összesen

Ráfordítások, millió forint

59 337

57 365

123 669

Dolgozók tényleges létszáma, fő

10 429

25 923

13 133

49 485

5 941

18 545

8 573

33 059

Kutatók tényleges létszáma, fő DE

Felsőoktatási Vállalkozás intézmény

Nők aránya a kutatók között, százalék

245 693

38,8

37,0

22,3

33,5

Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk, db

92

210

14

100

Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk, db

94

155

6

79

2006

2007

0

10

20

30

Alapkutatás

40

50

60

Alkalmazott kutatás

70

80

90

100 %

Kísérleti fejlesztés

TUDOMÁNY

Kutatóintézet

Megnevezés

Képzettség az összlétszám százalékában, 2007 % 100

K+F-ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad

80

60

% 70 IE ES PT EE

1,31 1,27 1,18 1,14

40

60 50

20

40 HU

0,97

LT

0,82

LU LV MT GR RO BG SK CY

0,63 0,63 0,60 0,57 0,53 0,48 0,46 0,45

0

30

Kutatóintézetek

20 10

28

0 2000

Felsőoktatási intézmények

Vállalkozások

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Tudományos fokozattal rendelkezők aránya 2001

2002

2003

Állami költségvetés

2004

2005

2006

2007

Vállalkozások



29

AT

100

MT

95

PT SI UK

90 90 89



INTERNET, TELEFON

A telefonálás főbb adatai, 2008

Internet-előfizetések

Mutató

Vezetékes telefon

Mobiltelefon

Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer

3 100

12 224

Száz lakosra jut Ezer

Kiinduló hívások száma, millió

2 500 75 74

EE ES FR IT

70 70 70 70

FI

67

DK NL

63 63

BE EU-27

60 59

CZ

55

Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma Időtartama, perc

2 000

A kiinduló hívások átlagos ideje, perc

121,9 7 777

634

636

1 938

1 289

3,1

2,0

1 500 1 000

Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2008

INTERNET, TELEFON

Az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége, %

SE DE

30,9 1 981

500 0 2006

2007

2008

Egyéb (pl. LAN, bérelt vonal) Kapcsolt vonalon (modem segítségével)+ISDN IE HU

50 50

GR CY

45 45

LU

40

LT RO SK

35 35 35

Vezeték nélküli Kábel-tv xDSL

A fontosabb információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozásoknál (%)

LV

30

PL

25

BG

15

Megnevezés

2006

2007

2008

Személyi számítógép, munkaállomás

89,5

90,5

89,6

Mobiltelefon

90,1

91,3

89,7

Intranet

17,0

21,5

16,2

Internet/www

78,1

85,0

86,2

E-mail

74,0

84,1

85,0

Hollandia Svédország Dánia Luxemburg Németország Finnország Nagy-Britannia Ausztria Belgium Írország Franciaország Málta Szlovénia Észtország Szlovákia Lettország Spanyolország Litvánia Magyarország Lengyelország Olaszország Portugália Csehország Ciprus Görögország Románia Bulgária 0

10

20

30

40

Internet-hozzáférés

30



50

60

70

80

90 %

Szélessávú hozzáférés

31


4,2


KULTÚRA

A színházak vendégszereplése, 2007

FR

3,0

ES

2,8

LU

2,7

UK

2,6

Megnevezés

2006

Egy lakosra jutó mozilátogatások éves száma

2,3 2,3 2,3

AT

2,1

EU-27

1,9

IT

1,7 1,7

PT

1,5

2008

Országok száma

28

32

Előadások száma

339

280

11 377

13 239

14 447

Látogatók száma, ezer

146

63

Kiadott könyvek példányszáma, ezer

38 281

43 824

42 507

Egy előadásra jutó látogató

430

226

1 155

1 085

1 164

413

403

401

43

40

41

1 153

1 111

1 014

Színházlátogatás ezer lakosra Hangverseny-látogatás ezer lakosra Múzeumlátogatás ezer lakosra

Mozilátogatások Millió 20

% 20

15

15

10

10

5

5

Könyvek és füzetek a szerző nemzetisége szerint 2006

2007

2008

11 737

13 600

15 255

magyar

68,9

66,4

69,4

amerikai (USA)

13,9

15,4

12,8

angol

4,4

4,3

4,6

német

5,4

5,5

4,5

858

1 170

1 407

42,7

35,9

35,4

25,3

26,3

Megnevezés

1,8

SE DE

2007

száma Kiadott könyv, füzet összesen Ebből, %

NL

1,4

SI FI

1,3 1,3

HU GR EE

1,2 1,2 1,2

CZ CY

1,1 1,1

amerikai (USA)

9,8

angol

2,3

9,8

14,6

LV

0,9

német

5,2

12,3

8,6

PL

0,8

LT

0,7

SK

0,6

BG

0,3

RO

0,1

Ifjúsági és gyermekirodalom összesen

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

0 2008

Látogatások száma, millió

Ebből, % magyar

A magyar filmeket látogatók aránya, %

A pekingi olimpia, valamint az Európa- és világbajnokságok magyar érmei, 2008 Megnevezés

32

Külföldi színházak Magyarországon

Kiadott könyvek száma

Mozilátogatás ezer lakosra

MT DK BE

Hazai színházak külföldön

Megnevezés

A kulturális élet néhány mutatója

KULTÚRA

IE


Arany

Ezüst

Bronz

Pekingi olimpia

3

6

2

Világbajnokságok

1

1

3

Európa-bajnokságok

9

15

16


33


55,4


KÖRNYEZET, ENERGIA 52,2

Összesen Év

Környezetvédelem Megnevezés

PL

44,7

IT CZ

41,6 40,7

2005

36,1 35,8

BE SI

33,9 33,3

PT ES NL AT

32,0 31,4 31,0 30,4

SK

28,3

DK

27,1

DE UK

25,6 24,8

EE

22,7

2006

2007

Erdőterület, ezer ha

1 851

1 853

1 891

Elvezetett szennyvíz, millió m3

588,7

567,4

534,0

A tisztított szennyvíz aránya, %

65,9

67,5

71,7

Települési szilárd hulladék, kg/fő

460

468

456

Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %

90,2

91,9

92,3

6 045

5 924

5 720

Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátása, kg/fő

17,6

17,5

14,7

Kén-dioxid-kibocsátás, kg/fő

12,8

11,7

8,4

8,9

8,2

6,0

Szén-dioxid-kibocsátás, kg/fő

GR HU

petajoule

Szilárdanyag kibocsátás, kg/fő

A települési szilárd hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása, 2007 Gyűjtés

Hagyományos módon Szelektív gyűjtéssel Lomtalanítással Közterület-tisztítással

Ártalmatlanítás

Lerakással Energiahasznosítással történő égetéssel

FR SE LT

21,1 20,4 20,2

FI

16,6

IE

15,4

34

előző év =100,0

Egységnyi GDP-re jutó felhasználás, előző év = 100,0

2006

1 152,0

99,9

96,1

2007

1 125,4

97,7

96,5

2008

1 120,0

99,5

98,9

Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2007 (a nettó import az energiaellátás százalékában) Nagy-Britannia Csehország Lengyelország Észtország Románia Svédország Hollandia Franciaország Bulgária Szlovénia Finnország

EU-27 átlaga

A városok egy köbméter levegőjében fellelhető porszennyeződés mértéke, mikrogramm

RO

Energiafelhasználás

KÖRNYEZET, ENERGIA

BG

Németország Magyarország Lettország Litvánia Görögország Szlovákia Ausztria Belgium Spanyolország Portugália Olaszország Írország Ciprus Luxemburg Málta 0

20

40

60

80

100%

Újrafeldolgozással Egyéb eljárással



35

FÓKUSZBAN A TURIZMUS Magyarországra érkező külföldi látogatók száma főbb küldőországok szerint

FÓKUSZBAN A TURIZMUS

(ezer) Ország

A természeti szépségekben, fürdőhelyekben, idegenforgalmi látványosságokban gazdag, pezsgő kulturális életű Magyarország, mind kiépítettebb infrastruktúrával és újraéledő fürdőkultúrájával évről évre több külföldit vonz az országba. Műemlékek, várak, kastélyok, történelmi emlékhelyek, múzeumok, kultúrtáji, régészeti, néprajzi és világörökségek: Hollókő, Budapest a Budai Várnegyeddel, a Duna-parttal és az Andrássy úttal, az Aggteleki és szlovák karszt barlangjai, a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a patinás Pannonhalmi Millenniumi Bencés Apátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Fertő-táj éppúgy, mint a pécsi ókeresztény temető 16 épületből álló együttese fogadják az érdeklődőket.

Magyarországra évente növekvő számú külföldi látogató érkezik, 2008-ban mintegy 40 millióan látogattak hozzánk. A vendégek csaknem kétharmada átutazóban, vásárolni vagy munkavégzés miatt érkezett hozzánk, azonban számottevő volt azok aránya is, akik pihenni, kikapcsolódni jöttek az országba. A szabadidejük eltöltése céljából érkezők számára a városlátogatás, az üdülés, az egészség megőrzése, vagy éppen a rokonok, barátok meglátogatása is fontos cél. Az üzleti útra érkezők között jelentős a vásárokra, kiállításokra igyekvők aránya, a konferenciákon részt vevőké kevésbé számottevő.

36


2006

2007

2008

Szlovákia

7 380

7 805

8 142

Románia

7 998

7 990

8 079

Ausztria

5 936

6 510

6 397

Németország

3 090

3 059

3 103

Szerbia, Montenegró, Koszovó

3 114

2 927

2 279

Lengyelország

1 125

1 293

1 526

Ukrajna

1 756

1 420

1 371

Bulgária

..

1 212

1 243

..

932

1 086

1 199

1 119

990

Csehország Horvátország

A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló 303 ezer férőhely legnagyobb hányada, közel négytizede szállodákban volt elérhető. A 227 ezer magánszálláshelyi férőhely nyolctizede fizetővendéglátóknál, kéttizede pedig falusi szállásadóknál várta a vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyeken 3,5 millió, magánszálláshelyeken 285 ezer külföldi szállt meg 2008-ban. Érdeklődésük középpontjában mindenekelőtt Budapest, a NyugatDunántúl és a Balaton állt. A belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 4,1 milliót tett ki, míg a magánszálláshelyekre 684 ezren érkeztek. Földrajzi és geológiai adottságainkból fakadóan számottevő a vízparti, illetve a gyógyturizmus jelentősége. Az országban 63 termál, 22 gyógy- és 10 élményfürdő található, további 78 egyszerre kínál gyógy- és termálvizet, 34-ben pedig párosulnak az élményfürdők sajátosságai a gyógy- vagy termálvizű fürdők szolgáltatásaival. Budapesten 10 gyógy- és termálfürdő, illetve 3 élményfürdő is található.


37

FÓKUSZBAN A TURIZMUS A Magyarországra látogató és legalább egy éjszakát eltöltő külföldiek száma és aránya a felkeresett turisztikai régiók szerint*, 2008

FÓKUSZBAN A TURIZMUS A gyógy- és wellness szállodák főbb mutatói, 2008 Mutató

Turisztikai régió Budapest

Ezer fő

Az összes külföldi látogató arányában, %

3 612

41,0

Közép-Dunavidék

230

2,6

Észak-Alföld

546

6,2

Nyugat-Dunántúl

2 346

26,6

310

3,5

Balaton

1 205

13,7

Tisza-tó

106

1,2

Közép-Dunántúl

500

5,7

Észak-Magyarország

Dél-Alföld

303

3,4

Dél-Dunántúl

466

5,3

*A válaszadók több régiót is megjelölhettek.

2008-ban 1,7 millió külföldi vendég érkezett hazánkba gyógy- vagy egészségturisztikai céllal, s átlagosan több mint 5 napot töltöttek nálunk. A legtöbbjük Ausztriából, Németországból és Szlovákiából érkezett. Ugyanezzel a céllal 409 ezer honfitársunk vett részt többnapos belföldi utazáson. A vendégeket a kereskedelmi szálláshelyek közül az ilyen jellegű szolgáltatásokra specializálódott gyógy- és wellness szállodák várják, ezek száma 2008-ban 136 volt. A – legalább kétcsillagos – gyógyszállók kapacitásainak 37, a – minimum háromcsillagos besorolású – wellness szállodák férőhelyeinek 33%-a a Balaton kiemelt üdülőkörzetben állt rendelkezésre.

38


a)

Működő egységek száma Férőhelyek számaa)

Külföldi vendégek száma, ezer Belföldi vendégek száma, ezer

Gyógyszállodák

Wellness szállodák

54

82

14 645

11 689

310

161

456

554

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

1 356

452

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

1 339

1 208

4,4

2,8

Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje, éjszaka Belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje, éjszaka Szoba bruttó átlagára, forint

2,9

2,2

13 027

14 678

a) 2008. július 31-én.

2008-ban magyarországi helyszínen 531 nemzetközi konferenciát és 57 nemzetközi vásárt, illetve kiállítást rendeztek. A nemzetközi konferenciákon összesen mintegy 120 ezer vendég vett részt. A konferenciák legnagyobb arányban gazdasági és orvostudományi téma köré szerveződtek. A nemzetközi konferenciák nyolctizedét Budapesten rendezték meg, a résztvevő országok száma átlagosan meghaladta a kilencet, a résztvevők több mint háromnegyede más országokból érkezett. Budapest – Párizs, Bécs, Barcelona, Szingapúr és Berlin után – a hatodik legvonzóbb konferenciahelyszín a világon. A legtöbb konferenciát, az összes 77,3%-át konferenciahotelekben rendezték meg. A kongresszusi központok a rendezvények 14,5, az egyetemek és más tudományos szervezetek 4,3%-ának adtak helyt. Az idegenforgalom előtt megnyitott 8 legjelentősebb barlangot 2008-ban 440 ezer látogató kereste fel. A legtöbb vendége a világörökség részét képező Baradlának, illetve a Tapolcai tavasbarlangnak volt. A leghosszabb feltárt rendszerrel a Baradla és a Szemlő-hegyi-barlang rendelkezik. A barlanglátogatók olyan speciális jellegzetességű barlangokat is megtekinthettek, mint a miskolctapolcai tavasbarlang, vagy a gyógyturisztikai céllal is működő Szent-István barlang.


39

FÓKUSZBAN A TURIZMUS Látogatószám a legjelentősebb magyarországi barlangokban, 2008 Lóczy (Balatonfüred) Szemlő-hegyi (Budapest)

FÓKUSZBAN A TURIZMUS A tradicionális hazai konyhát és borokat nemcsak a magyarok, hanem a külföldi vendégek is szívesen megismerik. A kulináris élvezetek mellett nyújtott változatos programkínálat, a különböző gasztronómiai fesztiválok jelentős számú érdeklődőt vonzanak. A gyógyturizmus helyszínei és a borvidékek, 2007

Pálvölgyi (Budapest) Szent István (Miskolc) Abaligeti (Abaliget) Tapolcai (Tapolca)

z ors gyar k-Ma Észa

Baradla (Aggtelek) 140

zé Kö

M p-

un D p-

zé

Nyuga t-D u

A természet iránt érdeklődő látogatók számára az állatkertek és arborétumok is vonzerőt jelentenek. Hazánkban mintegy harminc arborétum várja a vendégeket, míg a nagyobb állatkertek, vadasparkok száma 11. Az állatkerteket évente mintegy hárommillióan látogatják, a legtöbben a fővárosit és a nyíregyházit keresik fel.

ld Észak-Alfö

Kö

120

g szá

80 100 Ezer fő

r ro ya ag

60

án tú l

40

nt úl

20

ná

0

ág

ld Dél-Alfö Dél-Du

nántúl

Gyógyturizmus helyszínei

Borvidékek: Ászár-Neszmélyi Badacsonyi Balatonboglári Balaton-felvidéki BalatonfüredCsopaki

A Magyar Állatkertek Szövetségébe tartozó állatkertek Város

Fajok száma

Város

Terület, ha

Fajok száma

Budakeszi

30

49

Miskolc

21

156

Budapest

11

862

Nyíregyháza

30

319

Debrecen

17

175

Pécs

3,5

196

7

100

Szeged

40

144

Veszprém

13

140

Győr

40

Terület, ha

Jászberény

4,5

73

Kecskemét

3

64


Bükki Csongrádi Egri Etyek-Budai Hajós-Bajai Kunsági

Mátrai Móri Nagy-Somlói Pannonhalmi Pécsi Soproni

Szekszárdi Tokaji Tolnai Villányi Zalai

A borturizmus keretében a résztvevők által bejárt borutakon végighaladva felkereshetők a borvidék jelentősebb települései. Az állomásokon különböző programok várják az érdeklődőket; például pincelátogatással egybekötött borkóstolás, bormúzeumok (vinotékák), szüret és szüreti mulatság, borárverések, borfesztiválok. Magyarországon a 22 borvidék közül a legnagyobb területű a dél-alföldi régióban elhelyezkedő, 97 települést magába foglaló Kunsági borvidék, míg a legtöbb borvidék a Dél-Dunántúlon található. A 11 ezer hektáron, világörökségi helyszínen elterülő Tokaj-Hegyaljai borvidék termelői összesen 250 ezer hektoliter bort állítottak elő, s mintegy 15 ezren foglalkoztak szőlészettel. A termelői borkimérések száma 2008-ban országosan megközelítette a 2600-at, ezek közül a legtöbb, mintegy hétszáz Észak-Magyarországon, ugyanennyi a Közép-Dunántúlon volt.


41

FÓKUSZBAN A TURIZMUS A történeti hagyományokkal rendelkező lótenyésztés, a lovasbemutatók mellett a lovasturizmus iránt érdeklődők számára változatos szolgáltatásokat kínálnak a vendéglátók. A legmagasabb besorolású, négy- vagy ötpatkós szolgáltatók aránya ÉszakMagyarországon és ÉszakAlföldön a legnagyobb, s a két állami ménesgazdaság közül is az egyik az észak-magyarországi régióban, Szilvásváradon található. A magyar és nemzetközi művészeti programok és fesztiválok bel- és külföldön a kulturális turizmus kiemelt területét képezik. Mintegy háromezer hazai fesztivált tartanak számon, s felmérések szerint legtöbben a kulturális és művészeti fesztiválokat látogatják. Ezek mellett számos látogatót vonzanak a gasztronómiai és az amatőr-műkedvelő vagy éppen a tájhoz, természeti értékekhez, hagyományokhoz kötődő fesztiválok is. Például a Miskolci Kocsonyafesztivál vagy a Csabai kolbászfesztivál a gasztronómiai, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Bartók Fesztivál, a Nemzetközi Operafesztivál a zenei, a VIDOR Fesztivál az összművészeti fesztiválok sorába tartozik. A fővárosi, rendszerint sok látogatót vonzó fesztiválok mellett sok kistelepülést is ismertté tesznek a kulturális események. A látogatók között – témától, fellépőktől, a megrendezés helyszínétől, európai szintű ismertségtől és elismertségtől, továbbá természetesen a jegyáraktól függően – külföldiek is megjelennek. Igen magas a külföldiek aránya például a Budapesten évente megrendezett Sziget Fesztiválon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A Budapesti Tavaszi Fesztivál 1981 óta Magyarország legnagyobb kulturális fesztiválja. Március utolsó két hetében a magyar főváros 50–60 helyszínén mintegy 200 esemény várja a látogatókat. A rendezvénysorozathoz az évek során 15 vidéki helyszín is csatlakozott. A fesztivál kínálatában a komoly- és könnyűzenei koncertek mellett helyet kapnak színházi előadások, film-

42


FÓKUSZBAN A TURIZMUS vetítések, szabadtéri programok és más fesztivál jellegű események is. Látogatóinak száma megközelíti a 70 ezret, és turisztikai vonzerejét jelzi, hogy az eladható jegyek több mint 30 százalékát évről évre külföldiek vásárolják meg. A külföldi nézők mintegy 80%-ban repülővel érkeznek, átlagosan 6–7 éjszakát töltenek Budapesten, és több mint 3 rendezvényen vesznek részt. Egyötödük visszatérő vendég. Sziget Fesztivál Ezer fő

%

400

70

350

60

300

50

250

40

200

30

150

20

100

10

50 0

0 1993

1995

1997

Látogatók száma, ezer fő


1999

2001

2003

2005 2007

Az elővételben vásárolt jegyekből a külföldiek aránya, %

43

FÓKUSZBAN A TURIZMUS Az első Sziget Fesztivált 1993-ban rendezték az óbudai Hajógyári szigeten. 2008-ban a fesztivál napi látogatóinak száma több mint 65 ezer volt. A budapesti nyár egyik kiemelkedő eseménye a Forma–1 Magyar Nagydíj, melyet 1986 óta minden évben a Budapesttől 19 km-re fekvő Hungaroring versenypályán rendeznek meg. A pályát sokan a monacóihoz hasonlítják, szűk és kanyargós vonalvezetése miatt. A legszigorúbb műszaki követelményeknek is megfelel, és a világ egyik legbiztonságosabb versenypályájaként tartják számon. Története során két alkalommal avatott világbajnokot: 1992-ben Nigel Mansellt, 2001-ben pedig Michael Schumachert. 2008-ban az ide érkező külföldi vendégek közel 90%-a kizárólag a Forma–1 Magyar Nagydíj miatt utazott hazánkba, és csaknem 60%-uk tervezte az elkövetkezendő három évben a visszatérést. A lengyel versenyző részvételének köszönhetően a külföldiek 22%-a lengyel, ugyanennyi brit, 9%-uk német volt, a többiek más országokból érkeztek. A vendégek csaknem fele repülőgéppel érkezett, egyharmaduk „fapados”, kétharmaduk hagyományos légitársaság szolgáltatását vette igénybe. A futam alkalmával 53%-uk kettő–négy, 36%-uk öt–nyolc napot tervezett az országban tölteni. A legnépszerűbbek körükben a négy-, az öt- és a háromcsillagos szállodák, valamint a kempingek voltak. A Magyar Nagydíjra 2008-ban a belföldi vendégek 41%-a első alkalommal látogatott ki, miközben a második vagy harmadik alkalommal résztvevők aránya 35%-ot ért el.

VÁLTOZÓ IDŐK – HÉTKÖZNAPI MAGYAR TÖRTÉNELEM A népesség száma 1910 végén az ország mai területén 7,6 millió fő volt…

…2009 elején Magyarországon 2,4 millióval többen, 10 millió 31 ezren éltek.

Születéskor 1910–1911-ben az újszülött fiúk 39 év, a leányok 40 év megélésére számíthattak…

…2007-ig a fiúk születéskor várható élettartama 30 évvel, a leányoké 37 évvel hosszabbodott meg, így életesélyeik ma 69, illetve 77 évnyire valószínűsíthetők.

A házasságon kívül született gyermekek aránya 1919-ben 8% volt…

…2008-ban 39,5%. A mintegy ötszörös emelkedés lényegében a nyolcvanas évek végétől számítható.

Ezer élveszületett gyermekből 1911ben 215 nem élte meg az első születésnapját…

…2008-ban ez az arány 5,6 ezrelék volt, töredéke az akkorinak.

Tízezer lakosra 1910-ben 3 orvos és 21 kórházi ágy jutott…

…2007-ig a dolgozó orvosok száma több mint megtízszereződött (32), a működő kórházi ágyaké három és félszeresére emelkedett (72).

A halálozás okaként 1921-ben 62%-ban „egyéb okot” jelöltek meg, amit a fertőző betegségek követtek…

…2008-ban az esetek 50%-ában a halált keringési betegség, 25%-ban daganatos megbetegedés okozta, és csak töredékükben volt ismeretlen vagy „egyéb” a halál oka.

Az automobilok 1047 volt...

1910-ben

…2008-ban 3 millió 55 ezer személy– autó futott a közutakon.

A távirdákban 1911-ben 24 694 sürgönyt adtak fel...

…a magyar postahivatalok 2008 során 700 ezer táviratot továbbítottak, míg mobiltelefonon 1,9 milliárd sms-t küld– tek.

A mozgókép 1935-ben 19 millió látogatót vonzott, ez a szám 1960-ig 140 millióra emelkedett…

…2008-ban – a televízió, a mobiltelefon és az internet korában – a mozilátogatások száma 10 millió volt.

A budapesti szállodákban és panziókban 1910-ben 174 ezer belföldi és 53 ezer külföldi vendég szállt meg…

…2008-ban a belföldi vendégek száma 374 ezer, a külföldieké 2 millió 119 ezer volt.

A XIX. század végén minden századik lakásban volt fürdőszoba, 30 évvel később már több mint 6 fürdőszoba jutott száz lakásra…

…2009 elején a lakások 90%-a volt ellátva fürdőhelyiséggel.

száma

A KSH adatain felül használt források: Magyar Turizmus Zrt., Magyar Kongresszusi Iroda, International Congress & Convention Association, Természetvédelmi Hivatal, Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetsége, Magyar Állatkertek Szövetsége, Tokaji Borvidék Szőlőkatasztere és borászati adatai, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Wikipédia, Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapja, Forma 1 Magyar Nagydíj.

44



45

BEMUTATJUK BUDAPESTET

46


Lakónépesség, természetes népmozgalom Budapesten Születés, halálozás, ezer fő

Lakónépesség, ezer fő

50

2400

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

2000 1600 1200 800 400

Lakónépesség

Élveszületés

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

0 1972

Budapest Magyarország fővárosa; az ország gazdasági, közlekedési és kulturális központja. Egymillió 709 ezer lakosával Európa 12., az Európai Unió 8. legnépesebb városa, mely a Duna két partján, 525 km2-en terül el. Elismerten szép fekvésű város, az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987ben világörökségi rangra emelte Budapest Duna-parti látképét és a Budai Várnegyedet, majd 2002-ben az Andrássy utat és történelmi környezetét. A város természeti értékekben rendkívül gazdag. Egyedi természeti adottsága, hogy területén 123 langyos, illetve meleg vizű forrás fakad, hasznosításukkal már a római korban, majd a török uralom idején is foglalkoztak. Budapest 1934-ben elnyerte a fürdőváros címet, és 1937-ben az Első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította. A mai „Budapest főváros” 1873. november 17-én Pest és Buda szabad királyi városok, Óbuda mezőváros, valamint a Margitsziget egyesítésével jött létre. A városfejlődés első, legdinamikusabb szakasza az egyesüléstől az első világháborúig tartó négy évtized volt. Ekkor alakult ki a mai városszerkezet: kör- és sugárút, pályaudvarok, hidak, közraktárak épültek. 1884 és1906 között elkészült a Parlament, megépült többek között az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Bazilika és a Központi Vásárcsarnok. 1893-tól az utcai gázlámpákat felváltotta a villamos közvilágítás, a tömegközlekedés fejlődésének részeként a Millennium évében, 1896-ban megépült Európa első földalatti kéregvasútja; megindult a villamosközlekedés; egyetemek, középiskolák, kollégiumok, könyvkiadók, színházak létesültek; fejlődött az egészségügyi intézményhálózat; 1893–1904 között kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a Káposztásmegyeri Vízmű, kútjaival, gépházaival, csőhálózatával. Ebben az időszakban teljesedett ki Budapest közlekedési, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális központ jellege.

1970


1950. január 1-jén a főváros környezetében lévő peremvárosok, községek – összesen 23 település – hozzácsatolásával létrejött Nagy-Budapest: ezáltal területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. A szuburbanizációs folyamat eredményeképpen napjainkra Budapestet 80 településből álló agglomerációs gyűrű veszi körül, amelyben mintegy 725 ezren laknak. Budapest mai területének lakossága az első hivatalos, az 1870. évi népszámlálás időpontjában mintegy 302 ezer fő volt, jelenleg ennek öt és félszerese. A főváros népességszáma – elsősorban az iparosodás révén megnövekedett munkaerő-szükséglet kielégítését szolgáló nagyfokú bevándorlás következményeként – 1980-ig az országra jellemzőnél dinamikusabban nőtt. A legtöbben, 2 millió 59 ezren 1980-ban éltek a fővárosban. Az 1980-as évtizedtől azonban a természetes népességfogyás már meghaladta a fővárosba költözők számát, sőt, az ezredforduló körül éreztette hatását a Budapestről Pest megyébe történő kiköltözési hullám is.

Halálozás

Az utóbbi évtizedekben Budapest népességének korszerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül: csökkent a 15 éves kor alatti gyermekek száma, ugyanakkor emelkedett az időskorú, 64 év feletti népesKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009

47

BEMUTATJUK BUDAPESTET ségé. A főváros lakosságának korstruktúrája kedvezőtlenebb az ország más területeire jellemzőnél: száz gyermekkorúra közel 150 időskorú jut, 40-nel több, mint az országban átlagosan. (Az Európai Unió fővárosai közül csak négy esetében magasabb az öregedési index, mint Budapesten.) Ezzel összefüggésben a budapesti lakosok átlagéletkora is magasabb az országra jellemzőnél. Születéskor várható élettartam, átlagéletkor, 2008 (év) Megnevezés

Budapest

Ország

Születéskor várható élettartama), férfi

71,22

69,19

Születéskor várható élettartama), nő

77,85

77,34

Átlagéletkor, férfi

39,9

38,4

Átlagéletkor, nő

44,6

42,6

a) 2007.

Budapest népességét az ország egészéhez viszonyítva magasabb foglalkoztatottság és alacsonyabb munkanélküliség jellemzi. A 2008. évi adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a fővárosban 6,7 százalékponttal nagyobb az országos átlagnál, ugyanakkor a munkanélküliség az átlagosnál jóval kisebb mértékű.


A főváros igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi centrum szerepéből adódóan a foglalkoztatottak harmada vezető, illetve értelmiségi foglalkozású; arányuk jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az eltérő összetétel hatása következtében Budapesten az átlagosnál magasabbak a jövedelmek. A főváros munkaerő-ellátásában jelentős szerepük van a vidékről bejáró munkavállalóknak: a 2005. évi mikrocenzus adatai alapján mintegy 210 ezer munkavállaló – a foglalkoztatottak közel negyede – vidékről, elsősorban az agglomerációs övezetből ingázik budapesti munkahelyére; ugyanakkor mintegy 63 ezer budapesti lakóhelyű dolgozó más telepü– lésen talált munkát. Budapest jelentős mértékben járul hozzá Magyarország gazdasági teljesítményéhez: Budapesten állítják elő az ország bruttó hazai termékének (GDP-jének) 37%-át. Az egy lakosra jutó GDP 5,5 millió forint, 2,2-szer akkora, mint az ország egészében. Vásárlóerő-paritáson számolva a Budapesten képződött bruttó hazai termék egy főre jutó értéke 36%-kal haladja meg az EU-27 országainak átlagát. Bruttó hazai termék (GDP) Budapesten

Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek, 2008 Év Megnevezés

Budapest

Ország

Egy főre jutó GDP, ezer forint

ország = 100,0

2000

4 708 767

2 653

Foglalkoztatottak száma, ezera)

747,6

3879,4

2005

7 895 286

4 651

213,3

Munkanélküliek száma, ezera)

33,2

329,2

2007

9 359 301

5 508

217,4

Gazdaságilag aktívak száma, ezera)

780,8

4208,6

Gazdaságilag inaktívak száma, ezera)

529,7

3501,6

Aktivitási arány, %a)

59,6

54,6

Foglalkoztatási arány, %a)

57,0

50,3

Munkanélküliségi ráta, %a)

4,3

7,8

256 953

198 942

149 055

122 047

Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, forint Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forint a) A 15–74 éves népességen belül.

48

GDP piaci beszerzési áron, millió forint


200,5

Budapesten a bruttó hozzáadott érték előállításában az országra jellemzőnél lényegesen nagyobb a szolgáltatási ágak szerepe. 2007-ben a főváros hozzáadott értékének mintegy nyolctizede származott a szolgáltatási jellegű ágakból, az országos kétharmaddal szemben. Az ország regisztrált vállalkozásainak negyede, a külföldi érdekeltségű vállalkozásainak hattizede budapesti székhelyű. A vállalkozássűrűség kiemelkedő: ezer lakosra 215 regisztrált vállalkozás jut, 60-nal több, mint az országban átlagosan. Magyarországon a felsőoktatás a 2000/2001-ben végrehajtott szer–veze-


49

BEMUTATJUK BUDAPESTET ti integrációk, majd a 2006/2007-es tanévben bevezetett, ún. bolognai rendszerre történő átállás következtében jelentősen átalakult. Budapesten a 2007/2008-as tanévben 46 felsőoktatási intézményben az ország hallgatói létszámának 40%-a, 160 ezer diák tanult. Budapest az ország legnagyobb felsőoktatási központja: ezer lakosra 94 hallgató jutott, mely az országos átlag kétszerese. Túlnyomó hányaduk egyetemi, főiskolai szintű oktatásban vett részt, szakirányú továbbképzésben, illetve doktori képzésben a hallgatók tizede részesült, arányuk magasabb az országosnál. Budapest szerepe különösen a közgazdászok, az orvosok, a műszaki értelmiségiek és a művészek képzésében jelentős. A 2007/2008-as tanévben az ország középiskolásainak 24%-a, 105 ezer diák tanult a fővárosban, közel felük gimnáziumokban. Középiskolai oktatás, 2007/2008

Megnevezés

Gimnázium

Szakközépiskola

Pedagógus

Tanuló a nappali oktatásban

Ebből gimnáziumban

Budapest

186

189

10 083

105 173

50 917

Ország

822

955

38 874

442 042

200 026

Budapest az ország kiemelkedő idegenforgalmi központja: a szállás–hely–szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágazatban megtermelt GDP 33,7%a a fővárosban realizálódik. Budapesten mintegy 40 ezer kereskedelmi szállásférőhely várja a látogatókat, melyek közül 34 ezer szállodában áll rendelkezésre. A főváros 145 szállodája közül 60 négy-, illetve ötcsillagos. Budapest kereskedelmi szálláshelyeit 2008-ban 2,6 millió vendég 6 millió vendégéjszakára vette igénybe. A vendégek többsége, 84%-a külföldről érkezett, többségük az Európai Unió tagországaiból. Ezen országok közül a legnagyobb számban sorrendben Németországból, NagyBritanniából, Spanyolországból és

50


BEMUTATJUK BUDAPESTET Olaszországból érkeztek a turisták, a legjelentősebb Európán kívüli küldő ország az Egyesült Államok. Budapest az ország kulturális központja: a történelmi látnivalók mellett bővelkedik kulturális és szórakoztató rendezvényekben, számos, nemzetközileg híres múzeum, kiállítóhely, színház nyújt tartalmas kikap-csolódást. A főváros kulturális intézményei közül a mozik és a múzeumok a leglátogatottabbak, s ezeket követik sorrendben a színházak, hangversenytermek. A városban 130 moziterem működik, összesen 24 ezer férőhellyel, az előadásokat 6 millió 400 ezer mozirajongó látta. 2007-ben Budapest 85 muzeális intézménye, 566 állandó, illetve időszaki kiállítása közel 5 millió látogatót vonzott. A főváros 22 – állandó társulattal rendelkező – színházának befogadóképessége megközelíti a 15 ezer főt. Az előadásoknak az év folyamán 2 millió 300 ezer látogatója volt. 2007-ben legtöbb látogatója a Madách Színháznak (374 ezer), a Budapesti Operettszínháznak (366 ezer), a Vígszínháznak (349 ezer), a Magyar Állami Operaháznak (234 ezer) és a József Attila Színháznak (106 ezer) volt, látogatóik száma együttesen a főváros színházlátogatásainak négytizedét jelentette. Budapest hangversenytermeiben évente többször világhírű előadók is fellépnek. A fővárosban 2007-ben 124 hangversenyt rendeztek, melyek több mint 68 ezer látogatót vonzottak. Budapesten 2005-ben adták át Közép-Európa legmodernebb koncerttermét, a Művészetek Palotá– jában lévő Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, 1700 főt befogadó nézőterével. A budapesti kulturális élet főbb mutatói, 2007

Megnevezés Mozielőadás Látogató, ezer Látogatás száz lakosra Színházi előadás Látogató, ezer Látogatás száz lakosra Muzeális intézmény Kiállítás Látogató, ezer Látogatás száz lakosra Hangverseny-előadás


Budapest 208 755 6 395 376 6 357 2 288 135 85 566 4 969 292 124

Ország = 100,0 48,0 58,6 3,5-szerese 47,1 56,5 3,4-szerese 13,4 19,6 44,5 2,6-szerese 9,2

51

FR UK Látogató, ezer

Európa legdrágább bevásárlóutcái a világ rangsorában


3. 4.

IE

6.

CH

7.

GR

9.

DE

11.

ES

12.

IT

13.

AT

15.

DK

17.

RU

18.

CZ

20.

NO NL

21. 21.

BE

26.

FI

27.

HU

28.

RO

30.

SE

31.

BG

32.

PL

36.

PT SK

38. 38.

52

68


17,0

A világ nagyvárosai számára egyre nagyobb kihívást jelent az egészséges élet feltételeinek biztosítása, melyben meghatározó szerepe van a levegő tisztaságának és a megfelelő ivóvízellátásnak. Budapesten 2007-ben a 24 órás átlagos légszennyezettségi adatok alapján a legnagyobb gondot a szálló por magas koncentrációja okozta, ugyanakkor a kén-dioxid, a szén-monoxid, az ózon és a benzol koncentrációja nem érte el az egészségügyi határértéket. A budapesti ivóvíz átlagos minősége jóval kedvezőbb az egészségügyi határértékeknél, és számos más európai fővároshoz mért értékeknél is. A lakosság ivóvízszükségletének 70%-át a Szentend– rei-szigeten és a Duna bal partján található – a káposztásmegyeri létesítményekre támaszkodó – északi vízbázis kútjaiból elégítik ki, 30%-át a Csepel-szigeten található déli vízbázisból. Budapest 2007-ben elkészült zajtérképe alapján a város legnagyobb zajszennyezését a közúti közlekedés okozza. A lakosság kétötöde olyan lakóhelyen él, ahol a közúti zaj mértéke – naponta átlagosan – meghaladja a 65 dB-t, és a budapestiek 41%-ának lakókörnyezetében az éjszakai zajhatás is nagyobb 55 dB-nél. Budapest tömegközlekedési igényeit villamos, trolibusz, autóbusz, helyiérdekű vasút és metró elégíti ki. A villamosok és a trolibuszok vonalai elsősorban a belső kerületek megközelíthetőségét biztosítják, a buszvonalak helyenként túlnyúlnak a városhatárokon, így – hasonlóan a HÉV-vonalakhoz – összeköttetést teremtenek az agglomeráció MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008

településeivel. A főváros tömegközlekedési hálózata 2008-ban mintegy 1,3 milliárd utast szállított, a megtett utaskilométer megközelítette az 5,6 milliárdot. A budapesti tömegközlekedés főbb jellemzői, 2008

Tömeg– közlekedési eszköz

Szállított utas

Napi átlagos utasforgalom

ezer fő

utaskilométer

megoszlás, % ezer

Autóbusz

545 875

41,7

1 491

7 467

Villamos

333 067

25,5

910

2 508

Metró

296 507

22,7

810

3 389

Trolibusz

77 205

5,9

211

533

HÉV

55 166

4,2

151

1 254

1 307 820

100,0

3 573

15 151

Összesen


53


BEMUTATJUK BUDAPESTET 3.

Budapest főbb nevezetességei

5.

4.

19.

6.

12.

13.

11.

17.

18. 20.

Térképadatok: Cartographia 1. Budapesti Állat- és Növénykert 2. Budapesti Operettszínház 3. Budavári Palota 4. Budavári Sikló 5. Citadella 6. Halászbástya 7. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

54

8. Madách Színház 9. Magyar Állami Operaház 10. Magyar Nemzeti Múzeum 11. Magyar Tudományos Akadémia 12. Millenniumi emlékmű 13. Mátyás-templom 14. Műcsarnok 15. Művészetek Palotája

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

21.

23.

Nemzeti Színház Országház Pesti Vigadó Szabadság-szobor Szt. István Bazilika Széchenyi Gyógyfürdő Szépművészeti Múzeum Vajdahunyad vára Vígszínház



55

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZÍNES ON-LINE MAGAZINJA

A Központi Statisztikai Hivatal internetes magazinja, a Szám-Lap havonta megjelenõ cikkei mind a témaválasztásban, mind az elemzések stílusában, illetve a megjelenésben igazodnak a magazinmûfaj követelményeihez. A közérthetõ módon, a rendszeres publikációktól eltérõ, érdeklõdésre számot tartó témák, megközelítések, az ismeretterjesztéssel kombinált statisztikai elemzések rovatokba szerkesztve állnak az érdeklõdõk rendelkezésére, teret adva a megértést elõsegítõ vizuális kultúra eszközeinek is.

© Központi Statisztikai Hivatal, 2009 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető További információ: Freid Mónika osztályvezető e-mail: [email protected] internet: www.ksh.hu e-mail: [email protected] Telefon: 345-6789, Fax: 345-6788 Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2009.118

M AGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

2008

Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. www.ksh.hu

Szamok_boríto_HU.indd 1

2009.07.24. 13:05:00

MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN

Recommend Documents