M AGYARORSZÁG SZÁMOKBAN
2008
Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. www.ksh.hu
Szamok_boríto_HU.indd 1
2009.07.24. 13:05:00
ORSZÁGLISTA
AT
Ausztria
BE
Belgium
BG
Bulgária
CY
Ciprus
CZ
Csehország
DE
Németország
DK
Dánia
EE
Észtország
ES
Spanyolország
FI
Finnország
FR
Franciaország
GR
Görögország
HU
Magyarország
IE
Írország
IT
Olaszország
LT
Litvánia
LU
Luxemburg
LV
Lettország
MT
Málta
NL
Hollandia
PL
Lengyelország
PT
Portugália
RO
Románia
SE
Svédország
SI
Szlovénia
SK
Szlovákia
UK
Nagy-Britannia
CH
Svájc
NO
Norvégia
RU
Oroszország
Á LTALÁNOS
TARTALOM
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK ..................................................................1 Népesség, népmozgalom .........................................................2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség ..................................6 Jövedelem, fogyasztás ...............................................................8 Egészségügy .............................................................................. 12 Oktatás ........................................................................................ 14 Gazdasági növekedés, beruházások .................................. 16 Mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások ................................... 18 Egyensúly ................................................................................... 24 Árak .............................................................................................. 26 Tudomány .................................................................................. 28 Internet, telefon ....................................................................... 30 Kultúra ........................................................................................ 32 Környezet, energia.................................................................. 34 FÓKUSZBAN A TURIZMUS .................................................................. 36 VÁLTOZÓ IDŐK – HÉTKÖZNAPI MAGYAR TÖRTÉNELEM.................. 45 BEMUTATJUK BUDAPESTET .............................................................. 46
JELZŐSZÁMOK
Hivatalos megnevezés Főváros Hivatalos nyelv Területe, km2 Népesség, ezer fő Népsűrűség, fő/km2 Országgyűlési képviselők száma Európai parlamenti képviselők száma Legmagasabb pontja, m Leghosszabb folyói, km Legnagyobb tava, km2 Termálvíz-források száma Gyógyfürdők száma Világörökségi helyszínek száma Védett természeti területek száma területe, ezer hektár Autópályák hossza, km Legnagyobb légikikötő Pénznem
Magyar Köztársaság Budapest magyar 93 030 10 031 108 386 22 Kékes, 1014 Duna, 417, Tisza, 596 Balaton, 594 1289 270 8 1505 884 785 Ferihegy forint (HUF)
Budapest és néhány európai nagyváros közötti távolság közúton (km) Athén
1570
London
1670
Belgrád
400
Madrid
2620
Berlin
910
Moszkva
1980
Bécs
250
Párizs
1460
Brüsszel
1370
Bukarest
830
Pozsony
194
Prága
570
Hága
1450
Róma
1250
Helsinki
2570
Stockholm
1920
Kijev
1155
Varsó
680
Koppenhága
1290
Zágráb
342
Ljubljana
BUDAPEST
432
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
1
LU
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
19,9
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM
Magyarország legnagyobb városainak lakossága és a régiók népsűrűsége, 2008
Főbb népesedési adatok 14,5
2001
2008
Miskolc (171 096 )
2009
Megnevezés
Az ezer lakosra jutó tényleges szaporodás, fogyás
az év elején ES
12,0
SI
10,9
CZ BE MT SE IT UK DK
8,3 8,2 8,1 8,0 7,3 7,2 7,2
CY FR
5,9 5,7
NL FI AT EU-27 GR
4,9 4,9 4,4 4,3 3,9
Férfiak, ezer fő Nők, ezer fő
4 851
4 769
Győr (128 808)
4 761
5 349
5 276
5 270
Összesen, ezer fő
10 200
10 045
10 031
Ezer férfira jutó nő
1 103
1 106
1 107
17,2
16,9
17,1
Többi város
47,1
50,8
51,3
Község
35,7
32,3
31,6
110
175
184
Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok száma, ezer fő
Székesfehérvár (101 755) Kecskemét (110 316) Jelmagyarázat
Pécs (156 664)
román
38
38
36
ukrán
8
10
10
német
7
8
9
szerb és montenegrói
8
10
9
kínai
5
6
6
szlovák
1
3
3
Megnevezés
RO HU DE
–1,4 –1,4 –2,0
LV BG LT
–4,2 –4,4 –4,9
2
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
2000
2007
2008
Ezer lakosra jutó 9,6
9,7
9,9
13,3
13,2
13,0
házasságkötés
4,7
4,1
4,0
válás
2,3
2,5
2,5
9,2
5,9
5,6
Házasságon kívül született gyermekek aránya, %
29,0
37,5
39,5
Teljes termékenységi arányszám
1,33
1,32
1,35
Születéskor várható átlagos élettartam, év
71,3
73,3
73,8
férfiak
67,1
69,2
69,8
nők
75,6
77,3
77,8
Csecsemőhalandóság (ezer élveszülöttre)
–0,4
– 70 – 80 – 90 – 100 –
Főbb népmozgalmi adatok
halálozás
0,9 0,5
EE
Lakosság, fő Népsűrűség, fő/km2
Ebből: állampolgárság szerinti megoszlás, %
2,1
PT PL
Szeged (167 039)
71 81 91 101
élveszületés SK
Debrecen (205 084)
Budapest (1 702 297)
A népesség megoszlása a település jellege szerint, % Budapest
Nyíregyháza (116 874)
NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM
IE
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
3
EE
57,8
SE
54,8
FR SI BG
51,7 50,8 50,2
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A népesség száma nem, életkor és családi állapot szerint, 2008. január 1.
A népességszámot formáló tényezők Ezer fő 30
100–X
20
Nő
Férfi
10
90
0 DK
46,1
43,7 43,0
80
–20 –30 70 –40
FI NL BE AT
40,6 39,5 39,0 38,3
HU
37,5
–50 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM
Házaságon kívüli születések aránya, %
UK LV
–10
60
Nemzetközi vándorlási nyereség
CZ PT IE
34,5 33,6 33,2
DE LT LU SK ES
30,8 29,2 29,2 28,8 28,4
RO
26,7
MT
24,9
IT PL
20,7 19,5
Természetes népességfogyás
50
Tényleges népességfogyás
40
A népesség korösszetétele, eltartottsági ráta 30
(%) 2001
2007
2008
2009
Megnevezés 20
év elején Korösszetétel: 14 évesek és fiatalabbak
16,6
15,2
15,0
14,9
15–64 évesek
68,3
68,9
68,8
68,8
65 évesek és idősebbek
15,1
15,9
16,2
16,3 21,6
A gyermeknépesség eltartottsági rátája
24,3
22,1
21,8
Az idős népesség eltartottsági rátája
22,2
23,2
23,5
23,9
Öregedési index
91,3
104,9
107,6
109,9
10
0 100
80
60
40
20
Ezer lakos Nőtlen, hajadon CY
8,7
GR
5,8
4
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
0
0
20
Korév Házas
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
40
60
80
100
Ezer lakos Özvegy
Elvált
5
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
46,8
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya (a 15–64 éves népességen belül), %
FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG
A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint, 2008 (a 15–64 éves népességen belül)
A főbb munkaerő-piaci tendenciák (a 15–64 éves népességen belül) Foglalkoztatási arány, % 60
Munkanélküliségi ráta, % 10 9
50
8
45
7
40
25,7 25,2 24,2 23,9 22,6 22,4
18,1 17,9 17,6 16,7
IT
14,1
FI ES MT
12,7 11,8 11,1
8,6 8,6 8,1 7,7 6,8 6,5 6,4 5,5 5,4 4,3 4,3
SK BG
2,5 2,0
Mezőgazdaság
168,8
–11,3
24,3
Ipar
936,9
–1,3
37,0
Ebből: feldolgozóipar
867,4
0,0
38,3
57,3
–11,0
23,4
Építőipar
308,6
–1,8
8,0
Kereskedelem, javítás
582,2
–0,2
55,2
energiaipar
6
30
5
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
156,0
+1,6
55,8
25
4
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
286,6
+0,8
27,0
3
Pénzügyi közvetítés
93,8
+17,3
68,1
2
Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
300,4
+10,4
45,3
1
Közigazgatás, egészségügy, oktatás, egyéb közösségi szolgáltatás
1 015,8
–3,4
66,5
Nemzetgazdaság összesen
3 849,1
–0,8
45,6
20 15 10 5 0
0 2001
2002
2003
Foglalkoztatási arány
2004
2005
2006
2007
2008
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliség jellemzői (a 15–64 éves népességen belül)
A foglalkoztatottak és a munkanélküliek megoszlása legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2008 %
Megnevezés
2006
2007
2008
316,5
311,7
328,8
7,5
7,4
7,9
férfiak
7,2
7,2
7,7
nők
7,9
7,7
8,1
15–24 évesek
19,1
18,0
19,9
55–64 évesek
3,9
4,2
5,0
100 Munkanélküliek száma, ezer
90 PT RO SI PL CY LT EE LV GR HU CZ
A nők aránya
35
2000 IE LU EU-27 FR
Változás 2005-höz képest
százalék
55
SE DE UK DK AT BE
Ezer fő
Ágazat
FOGLALKOZTATOTTSÁG, MUNKANÉLKÜLISÉG
NL
Egyetem
80 70
Főiskola
60 50
Középiskola érettségivel
40
Szakiskola és szakmunkásképző
30 20
Általános iskola vagy annál kevesebb
10
Munkanélküliségi ráta, %
Munkanélküliek a munkahelykeresés időtartama szerint, % 0–6 hónap
36,4
35,3
34,9
7–11 hónap
16,8
16,5
16,7
12 vagy annál több hónap Munkahelykeresés átlagos időtartama, hónap
46,7 16,5
48,2 17,5
48,4 18,1
0
6
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
7
14,7
AT
14,0
FR PT
13,2 13,0
NL DE
12,7 12,7
PL
12,4
SE GR EU-27
12,0 11,9 11,9
FI BE
11,0 11,0
UK DK
10,7 10,6
SI
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS
Havi átlagkereset állományfőcsoportok szerint, 2008
Jövedelemalakulás
Megnevezés
Megnevezés
2005
2006
2007
2008
Egy főre jutó reáljövedelem
102,9
102,4
95,9
..
Egy keresőre jutó reálbér
106,3
103,5
95,4
100,7
Egy ellátottra jutó nyugdíj reálértéke
107,8
104,5
99,8
103,4
Természetbeni társadalmi jövedelem volumene
104,0
102,8
90,0
103,1
10,3
135
45
HU
10,0
120
40
105
35
MT
9,2
90
30
75
25
60
20
45
15
30
10
7,6
15
5
SK
7,3
0
0
CY
6,8
Havi nettó átlagkereset, ezer forint
RO LT
6,5 6,4
Reálkereset-növekedés 2000-hez képest, %
LV EE
6,1 6,0
BG
2000
2001
2002
2003
2004
Költségvetés Nemzetgazdaság összesen
192 351
130 558
247 297
218 993
130 821
274 819
198 942
A nemzetgazdasági átlag százalékában Versenyszféra
66,0
150,5
96,7
Költségvetés
65,6
124,3
110,1
Nemzetgazdaság összesen
65,8
138,1
100,0
2005
2006
2007
% 90 80
Ezer forint 90 80
70 60 50 40 30 20 10 0
70 60 50 40 30 20 10 0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Az ellátás összege, ezer forint Reálnyugdíj-növekedés 2000-hez viszonyítva, %
2008
Nyugdíj és családi támogatások, 2008 Megnevezés Ellátásra fordított kiadás, milliárd forint a GDP százalékában Ellátásban részesülők átlagos száma, ezer Az ellátás egy főre jutó havi átlagos összege, forint
IE
Összesen
Havi átlagnyugdíj % 50
8,8 8,6 8,4
Szellemi
Bruttó átlagkereset, forint 131 336 299 441
Versenyszféra
Keresetek Ezer forint 150
ES LU CZ
Fizikai
(előző év = 100,0)
JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS
Nyugdíjakra fordított kiadás a GDP százalékában
IT
Nyugdíj
Gyes
Gyed
Családi pótlék
3 062,6
102,4
95,9
11,6
0,2
0,3
366,8 1,4
3 027
167,0
94,5
1 247
84 306
31 381
75 505
24 521
5,0
8
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
9
IT ES GR
20 20 20
UK RO LV EE
19 19 19 19
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK A háztartások fogyasztásának szerkezete Magyarországon és az unióban
Száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikk, 2007
% 100
Tartós fogyasztási cikk
A szegénységi ráta, %
18 18
PL
17
CY EU-27
16 16
15 15
14 14 14
FI FR
13 13
SI AT HU DK
12 12 12 12
Magyarország
11 11
Élelmiszerek és alkoholmentes italok
Lakhatás
Közlekedés, hírközlés
Ruházat és lábbeli
Egészségügy
Élvezeti cikkek, szabadidő, vendéglátás
Háztartások fogyasztása jövedelemforrások szerint
2005
2006
2007
Rendelkezésre álló jövedelemből
82,0
79,3
80,4
Ezen belül: vásárlásból
77,8
76,0
77,1
4,2
3,3
3,4
18,0
20,7
19,6
100,0
100,0
100,0
nem piaci termelésből Természetbeni társadalmi juttatásból Hazai fogyasztás összesen
NL CZ
10 10
10
11
3
14
7
30
51
35
Digitális fényképezõgép
14
32
9
39
20
DVD
31
68
48
50
43
Személyi számítógép
38
83
41
83
53
127
245
163
168
166
Személygépkocsi
46
76
36
79
56
Ebből: saját
44
72
35
71
53
A legfelső és legalsó jövedelmi ötöd fogyasztási kiadása közötti különbség
EU-27
(%)
SE SK
Összesen
20
Egyéb MT LU BG
Legfelső jövedelmi tized
53
Mobiltelefon
0
DE BE
Legalsó jövedelmi tized
4
CD-lejátszó
40
GyermekGyermekes telen háztartások háztartások
26
Mosogatógép
80
60 IE PT
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
JÖVEDELEM, FOGYASZTÁS
21
Lettország Ciprus Románia Észtország Portugália Litvánia Luxemburg Bulgária Németország Görögország Írország Spanyolország Nagy-Britannia Finnország Magyarország Szlovákia Franciaország Belgium Lengyelország Csehország Dánia Svédország Málta Hollandia Szlovénia Ausztria
EU-27 átlaga
LT
0
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
1
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
2
3
4-szeres
11
81,1 81,0 81,0 81,0
CY
80,6
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
EGÉSZSÉGÜGY
A születéskor várható átlagos élettartam, év
80,1 80,0 79,9 79,7 79,6 79,5 79,5 79,5 79,4
Alapellátás Egy háziorvosra, házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvos rendelésén évente megjelent beteg
2005
2006
2007
1 529
1 535
1 540
10 789
11 455
9 669
926
840
554
1 665
1 826
1 998
83
87
79,1 79,1 78,9
84
Agyérbetegségek
Egy háziorvos által évente lakáson meglátogatott beteg Egy háziorvosra jutó szakrendelésre irányítás
Egy ápolónőre jutó látogatások
517
486
386
Egy betegre jutó otthoni szakápolói vizitek
25,2
29,2
31,4
4 873
4 835
4 507
Működő kórházi ágyak, tízezer lakosra
79
79
72
Az aktív ágyak aránya, %
60
60
45
22,7
21,6
19,3
6,3
6,1
5,6
31,8
32,2
27,0
2 800
2 716
2 423
Egy gyógyszertárra jutó lakos DK SI
78,4 78,3
76,8
Cukorbetegség
Csontsűrűség, csontszerkezet rendellenességei
Gerincbántalmak 0
Fekvőbeteg-ellátás
Ápolási napok száma, millió CZ
Magas vérnyomás Koszorúér-betegségek
Egy háziorvosra jutó kórházba utalás UK EU-27 PT
A háziorvosokhoz bejelentkezett 18 évesnél idősebbek ezer lakosra jutó megbetegedései
Egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg-ellátás Megnevezés
AT NL DE IE FI BE GR MT LU
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Ápolás átlagos tartama, aktív osztályon, nap Ápolás átlagos tartama, krónikus osztályon, nap Elbocsátott betegek száma, ezer
50
2001
100
150
2003
200 2005
Megjelenési esetek 75,3
74,4
HU EE
73,2 73,1
Bejelentett rosszindulatú daganatos betegségek száma
Beavatkozások
72,7 72,6
111
1 241
7
Fizioterápia
61
273
1
35
Fogászat
75
256
48
Szemészet
23
133
7
25
Reumatológia
33
123
7
Belgyógyászat
36
98
13
20
10 5 2001
71,1 70,9
12
Laboratóriumi diagnosztika
30
0
LT LV
Teljesített szakorvosi munkaórák
40
15 BG RO
2007
száz lakosra jutó száma Ezer
SK
300 350 eset
A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendelései, 2007
Szakmafőcsoport PL
250
2002
2003
2004 Férfi
2005
2006
2007
2008
Fül-, orr-, gégegyógyászat
20
82
6
Neurológia
12
80
5
Csecsemő- és gyermekgyógyászat
16
77
8
Sebészet
24
74
7
Nő
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
13
EGÉSZSÉGÜGY
ES FR SE IT
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
548,4
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Átlagos matematika pontszám a PISA-vizsgálaton
OKTATÁS NL
530,7
BE
520,3
EE DK
514,6 513,0
CZ
509,9
Nappali tagozatosok száma, ezer
AT SI DE SE IE
505,5 504,5 503,8 502,4 501,5
Ebből:
FR UK PL
495,5 495,4 495,4
SK HU LU
492,1 490,9 490,0
LT LV
486,4 486,2
ES
480,0
Érettségizettek, diplomások (%) Megnevezés
2005
2006
Érettségizettek a 18 évesek közül
61,7
62,0
62,9
Oklevelet szerzettek a 22 évesek közül
25,1
23,1
21,5
A 20–24 évesek közül legalább középfokú végzettségű
83,4
82,9
84,0
legfeljebb alapfokú végzettségű
23,6
21,9
20,8
legalább középfokú végzettségű
76,4
78,1
79,2
felsőfokú végzettségű
17,1
17,7
18,0
A 2008/2009. tanév adatai
Megnevezés
leányok aránya, % állami, önkormányzati intézményben tanulók aránya, %
Általános iskola
Szakiskola
Középiskola
Felsőfokú oktatás
325,7
788,6
133,7
440,1
242,9
48,2
48,1
37,1
52,6
52,6
Óvoda
94,2
92,3
85,3
81,1
87,9
Egy csoportra jutó tanuló
22,8
20,3
22,5
27,4
..
Egy pedagógusra jutó tanuló
10,9
10,4
13,2
11,6
17,0
A 25–64 évesek iskolai végzettség szerint
A nappali tagozaton tanulók aránya a megfelelő korúak százalékában
18–22 évesek 2005/2006
14–17 évesek
466,2
A felsőfokú alap- és szakképzésben részt vevő hallgatók képzési területenként*
461,7 459,2
3– 5 évesek
(%)
Tanárképzés, oktatástudomány
2001/2002
2008/2009
15,1
8,1
Művészetek
1,5
2,1
Humán tudományok
7,4
8,3
Társadalomtudományok
9,5
8,8
Gazdaság és irányítás IT GR
2007/2008
6–13 évesek
Megnevezés
PT
21,4
Jog
4,9
Természettudományok
1,7
3,4
3,5 13,9
3,7 14,7
Mezőgazdaság
3,6
2,6
Egészségügy, szociális gondoskodás
8,1
9,3
Szolgáltatás
8,7
8,5
Informatika
Összesen
100,0
0
100,0
20
40
60
14
100 %
(%) Megnevezés
2006/2007
2007/2008
2008/2009
Az általános iskolások közül napközi otthoni ellátásban részesül
41,8
41,4
42,8
étkeztetésben részesül
64,4
64,3
65,4
A szakiskolások közül kollégiumban lakik
10,9
10,1
9,7
A középiskolásokból kollégiumban lakik
10,9
10,3
9,8
22,4
21,3
20,8
2,1
2,1
2,2
21,4
20,2
20,1
étkeztetésben részesül ösztöndíjas A felsőfokon tanulók közül kollégiumban lakik
414,8 413,4
80
Oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások
25,5
5,6
Műszaki tudományok
RO BG
2007
OKTATÁS
FI
* Az egyetemi, főiskolai és osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
15
LU
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
258,4
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, BERUHÁZÁSOK
A GDP és fő felhasználási tételeinek alakulása (2000 = 100) % 140
A bruttó hazai termék alakulása (%) Megoszlás, 2008
Nemzetgazdasági ág
2006
2007
2008
100,0
4,0
1,2
0,6
4,3
–6,5
–21,0
50,6
24,9
5,6
6,6
–0,1
4,6
0,8
–6,7
–5,2
13,9
8,2
3,8
–2,6
8,3
5,9
5,1
0,3
21,9
6,3
1,1
–2,3
120 110
Ebből: Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás IE
143,1
Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
NL
132,2
AT SE UK BE DK DE FI FR ES EU-27 IT GR CY SI
124,8 120,1 118,5 118,5 117,1 115,6 115,5 108,1 104,2 100,0 99,3 96,6 92,6 90,8
CZ MT PT SK EE HU LT PL LV
81,3 79,0 75,5 70,7 65,1 62,9 60,6 56,1 55,1
RO BG
44,9 39,2
16
100 2001
2002
2003
2004
2005
2006
Háztartások végső fogyasztása
GDP
2007
2008
Bruttó állóeszközfelhalmozás
Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon és rezidensek befektetései külföldön (állományi értékek az év végén) (milliárd forint)
Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás GDP belföldi felhasználása összesen Ebből: háztartások végső fogyasztása közösségi fogyasztás
Időszak
Külföldi tőkeállomány Magyarországon
Magyar tőkeállomány külföldön
17,7
0,3
–3,9
0,5 2000
5 577
351
4,5
1,4
3,4
–4,0
2005
11 795
1 631
98,8
1,7
–1,0
0,4
2006
13 843
2 327
2007
15 164
2 861
65,6 9,5
1,9 4,9
–1,4 –4,5
0,1 –1,9
Végső fogyasztás összesen
75,1
2,3
–1,9
–0,2
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
20,1
–3,7
1,8
–2,6
A beruházási ráfordítások megoszlása főbb gazdasági ágak szerint % 100
Kiviteli (+), illetve behozatali (–) többlet a GDP arányában
Feldolgozóipar
80
% 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4
Kereskedelem, javítás 60
Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás
40
Nem piaci jellegű szolgáltatások 20
Többi ág
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
2006
2007
2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
17
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS, BERUHÁZÁSOK
Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU-27 = 100,0)
GDP összesen
130
Volumenváltozás az előző évhez képest
66,1
DK HU
62,5 62,4
IE
60,8
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK
Alapvető növényi termékek termelése 2006
A mezőgazdasági termékek termelési szerkezete
A mezőgazdasági terület aránya az összes földterületből, %
57,5
CZ FR
53,9 53,6
PL LU NL ES IT DE
51,7 50,6 50,5 49,7 48,1 47,5
BG BE
46,1 44,9
LT PT SK AT
41,3 40,0 39,4 38,6
Termék Gabonafélék
32,6
GR
30,2
LV
28,5
SI
24,6
az EU-27 szazalékában
Búza
4 376
3 987
31,7
Kukorica
8 282
4 027
8 897
14,3
1 181
1 060
1 468
21,5 0,5
2006
2007
2008
27,0
27,9
5 631
3,8
8,5
9,7
11,4
Napraforgó
13,0
13,5
11,1
Cukorrépa
2 454
1 693
573
Gyümölcsfélék
8,9
8,1
7,9
Zöldség
1 779
1 760
1 818
2,7a)
Egyéb növényi termékek
3,9
4,0
3,4
Gyümölcs
863
360
840
1,1a)
61,4
63,2
65,5
Szőlő
523
540
570
2,0a)
25,1
23,2
22,0
a) 2007.
Ipari növények Kertészeti termékek, burgonya
Növényi termékek Állatok Állati termékek Élő állatok és állati termékek Összesen
13,4
13,6
12,5
38,6
36,8
34,5
100,0
100,0
100,0
Fontosabb állati termékek termelése 2006
2007
2008
Megnevezés
az EU-27 szazalékában
természetes mértékegységben
A mezőgazdaság bruttó termelése (2000 = 100)
1 372
1 396
1 378
782
783
..
Tehéntej, millió l
1 796
1 794
1 790
1,2a)
Tyúktojás, millió db
2 956
2 843
2 871
2,6a)
Gyapjú, t
4 689
4 603
4 502
2,6a)
Vágóállat, ezer t Hús, ezer t
% MT
2008
ezer tonna
(%) RO
2007
Megnevezés
180 160 140
.. ..
Méz, t
17 319
15 996
22 394
9,8a)
120
Hal, t
20 762
21 384
20 000
0,3b)
100
a) 2007. b) 2006.
80 EE
18,2
CY
16,4
SE FI
6,9 6,7
18
60 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdaság összesen
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
19
MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK
UK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
54,6
%
Az ipari termelés és értékesítés vállalatnagyság szerinti megoszlása, 2008
Építőipari tevékenység kivitelezők szerint, 2007
100 4 fő és kevesebb 80 LU
40,7
A high-tech export aránya az összes exportból, %
Termelés
26,5
Termelés megoszlása, %
84,7
Belföldi értékesítés
Nem építőipari Lakossági építszervezetek kezés 6,3
Összesen
9,0
100,0
2005 = 100,0
84,2
89,5
89,4
85,1
előző év = 100,0
84,8
79,4
97,7
85,5
250 fő és afelett
Fizikai foglalkozásúak
0
UK
Építőipar
Volumenindex
50–249 fő
20
29,0
Megnevezés
5– 49 fő
60 40
IE
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Exportértékesítés
Száma, ezer fő
191,1
15,3
34,0
240,4
Megoszlása, %
79,5
6,4
14,1
100,0
MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK
MT
Az építőipari termelés megoszlása létszám-kategóriák szerint, 2008
Az ipari termelés és értékesítés megoszlása, 2008 (%)
CY HU
Főbb ágazatcsoportok részesedése az ipari
21,4 20,3
Ágazat, ágazatcsoport
export-
4 fő és kevesebb
belföldi
5–
termelésből értékesítésből NL FI FR
18,3 18,1 17,9
DE SE DK CZ
14,0 13,4 12,8 12,7
AT
11,2
Gépipar
47,0
66,8
10,9
Vegyipar
17,5
13,1
18,1
Élelmiszeripar, ital, dohány gyártása
9,8
4,3
13,7
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
8,3
1,9
40,7
Kohászat
7,7
7,5
5,9
Textil-, bőr-, fa-, papíripar, nyomdai, kiadói tevékenység
5,1
3,8
5,2
Egyéb
4,6
2,6
5,5
20– 49 fő 50–249 fő 250 fő és afelett
Lakásépítés, megszűnés Megnevezés
Egyes ipari termékek termelése
Épített lakások száma Megszűnt lakások száma
EE PT BE IT GR SK ES SI LT LV RO BG PL
8,0 7,0 6,6 6,4 5,7 5,4 4,9 4,7 4,7 4,2 3,8 3,3 3,1
20
Termék
2006
2007
2008
Kőolaj, ezer tonna
886
839
775
Földgáz, millió m3
3 254
2 653
2 700
32 156
35 763
34 996
551
529
460
Villamos energia, GWh Papír és karton, ezer t
9 fő
10– 19 fő
Épített lakások átlagos alapterülete, m2
2006
2007
2008
33 864
36 159
36 075
4 884
4 114
3 745
89,3
87,4
90,0
Lakásállomány, laksűrűség, 2008 Településtípus
Lakások száma, ezer db
Száz lakásra jutó népesség, fő
Átlagos lakásalapterület, m2
Száz szobára jutó lakó, fő 82
Motorbenzin, ezer t
1 369
1 394
1 364
Budapest
881
194
63,4
Gáz- és tüzelőolaj, ezer t
3 723
3 855
3 736
Többi város
2 119
241
74,7
92
Műanyag alapanyag, ezer t
1 578
1 672
1 434
Községek
1 303
247
84,6
91
647
711
629
Összesen
4 303
233
75,4
90
Kárpitozott, favázas ülőbútor, ezer db
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
21
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
95,3
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
Áruszállítási teljesítmények, 2008 BE
Teljesítmény
84 Megnevezés
NL
73,4
A villamosított vasútvonalak aránya, %
SE IT BG
70,2 69,9 69,3
A helyi közösségi közlekedés keretében szállított utasok száma
milliárd árutonna-kilométer
előző év = 100
Vasúti
9,9
97
86
Közúti
35,7
100
64
Belvízi
2,3
102
100
Csővezetékes
5,6
98
80
53,5
99
71
Összesen
AT PL
61,8 60,8
A helyközi személyszállítási teljesítmények 2008. évi megoszlása
ES DE
56,6 56,5
A szállított utasok száma szerint (100% = 691,1 millió fő)
PT FR EU-27
50,5 50,4 49,8
FI
45,7
SK SI
42,9 41
RO HU
36,3 35,8
CZ
31,5
UK DK
25,1 24,1
EE
13,7
LV
11,4
LT
6,9
GR IE
3,2 2,7
Hajó 0,1%
Repülőgép 0,6%
Vasút 21,0%
Autóbusz 78,3%
Az utaskilométer-teljesítmény szerint (100% = 26,0 milliárd utaskilométer) Repülőgép 22,4% Hajó 0,1%
(millió fő)
A nemzetközi forgalom részaránya, %
Vasút 31,9%
2006
2007
2008
1 373
1 301
1 258
Villamos
412
409
406
Trolibusz
110
109
108
Metró, földalatti
280
282
297
58
57
55
2 233
2 158
2 124
Autóbusz
Helyiérdekű vasút Összesen
Az áruszállítási teljesítmények megoszlása szállítási módonként, 2007 (árutonna-kilométerben számított adatok alapján) Lettország Észtország Litvánia Ausztria Hollandia Svédország Németország Bulgária Belgium Románia Szlovákia Lengyelország Finnország Magyarország Csehország EU-27 Szlovénia Franciaország Nagy-Britannia Olaszország Dánia Luxemburg Portugália Spanyolország Görögország Írország Ciprus Málta 0
22
Autóbusz 45,6%
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
MEZŐGAZDASÁG, IPAR, SZOLGÁLTATÁSOK
LU
10
20
30
Belvízi
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
40
50
60
Vasúti
70
80
90 100%
Közúti
23
105,8
GR
97,6
BE
89,6
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
EGYENSÚLY
A kormányzati szektor „maastrichti” adóssága a bruttó hazai termék százalékában
A folyó fizetési mérleg és részmérlegeinek egyenlege (millió euró) Megnevezés
2006
2007
2008
A folyó fizetési mérleg egyenlege
–6 794
–6 602
–8 902
Ebből: HU
73,0
Áruk Szolgáltatások
FR PT DE MT
68,1 66,4 65,9 64,1
AT EU-27
62,5 61,5
NL
58,2
Jövedelmek Viszonzatlan folyó átutalások
–2 051
318
86
1 246
1 051
910
–5 577
–7 477
–8 585
–412
–494
–1 313
49,1 47,1
2006
Államháztartás
–2 189
Központi kormányzat
–2 406
Társadalombiztosítási alapok IE
Helyi önkormányzatok 39,5 38,0
FI DK
33,4 33,3
CZ SK
29,8 27,6
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
A termékek és a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma
2008a)
2007 –1 248
–1 424
Import
Export
Egyenleg
1 498
Termékek
–905
–799
377
177
–80
–160
–1
–27
43,2
ES SE
2000
Megnevezés
Ebből: CY PL
Az államháztartás maastrichti kritérium szerinti hiánya a bruttó hazai termékhez viszonyítva
(millió euró)
Megnevezés 52,0
% 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Az államháztartás és alrendszereinek egyenlege (eredményszemléletben) (milliárd forint)
UK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
a) Előzetes adat.
Élelmiszerek, italok, dohány
3 377
4 875
Nyersanyagok
1 422
1 712
290
Energiahordozók
9 378
2 770
–6 608
Feldolgozott termékek
23 074
19 391
–3 683
Gépek és szállítóeszközök
35 746
44 090
8 344
72 997
72 838
–159 1 361
Összesen
Szolgáltatások Turizmus
2 740
4 101
Szállítási szolgáltatások
2 102
2 796
694
Üzleti szolgáltatások
7 381
6 402
–979
Kormányzati szolgáltatás
Éves átlagos devizaárfolyamok alakulása
EGYENSÚLY
IT
Összesen
175
98
–77
12 397
13 396
999
Forint
A termékimport és az export volumenének alakulása (előző év = 100)
300 250
SI LV
22,8 19,5
LT LU BG RO
15,6 14,7 14,1 13,6
EE
4,8
24
200 150 100 2000
2001
2002 Euró
2003
2004 USD
2005
2006
2007
2008
Svájci frank
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
% 120 118 116 114 112 110 108 106 104 102 100 2001
Import Export
2002
2003
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
2004
2005
2006
2007
2008
25
DK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
143,3
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
ÁRAK
Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (forint)
(előző év = 100,0) Megnevezés
112,0
110,5
104,3
106,9
105,6
99,4
101,0
100,0
108,6 108,1
Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok
105,8 105,0 104,5
Lakberendezés, lakásfelszerelés, -karbantartás
Ruházat és lábbeli
105,5
115,1
109,4
98,6
101,6
100,9
Egészségügy
104,4
120,7
99,0
103,5
103,4
106,2
DE
102,4
Közlekedés és szállítás
EU-27
100,0
Távközlés
PT
83,9
SI
76,9
2008
108,2
FR BE
91,8 90,2 88,6
2007
Szeszes italok, dohányáruk 111,5
ES CY GR
2006
Élelmiszerek és alkoholmentes italok UK
IT AT NL
Megnevezés
A fogyasztói árak indexe
126,0 123,7 122,6 122,2
96,3
96,5
99,4
Szabadidő és kultúra
101,5
103,2
103,2
Oktatás
107,7
106,4
104,6
2007
217
Tej (2,8%), l Téliszalámi (csemege), kg Világos sör, 0,5 l palack
2008
256
293
168
187
219
4 040
4 550
4 770
119
130
141
Színes sztereo TV (70–75 cm, teletext)
75 800
70 200
63 380
Hifitorony
43 560
39 640
35 200
Autóbenzin (ólommentes, 95 oktánszámú), l
277
276
293
Villamos energia (általános), 10 kW/h
343
383
420
Földgáz (vezetékes), 10 m3
548
757
931
Vízdíj, m3
223
252
273
Termelői és fogyasztói árak (2000 = 100)
Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás
105,3
108,2
107,5
%
Egyéb termékek és szolgáltatások
102,5
105,0
104,1
160
103,9
108,0
106,1
150
Összesen
2006
Kenyér (házi jellegű), kg
ÁRAK
Relatív árszínvonal (EU-27 = 100,0)
IE LU SE FI
140 130
Külkereskedelmiár-indexek és cserearány-mutatók
120
MT
69,4
2008
110
EE
65,9
Behozataliár-index
107,9
95,6
102,1
100
HU LV
61,8 61,0
Kiviteliár-index
106,4
95,5
100,4
98,6
99,9
98,3
SK CZ PL
58,6 58,4 57,8
LT RO
54,5 54,5
BG
41,0
(előző év = 100,0) Megnevezés
26
Cserearány-mutató
2006
2007
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Mezőgazdasági termelői árak Ipari termelői árak Fogyasztói árak
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
27
SE
3,64
FI
3,47
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
TUDOMÁNY
A K+F-ráfordítások felhasználása
A kutatás-fejlesztés adatai kutatóhelyek szerint, 2007
Összes K+F-ráfordítás a GDP százalékában
AT DK
2,56 2,55
2,53
FR
2,08
BE EU-27
1,87 1,83
NL
1,70
CZ SI
1,54 1,53
2000 Összesen
Ráfordítások, millió forint
59 337
57 365
123 669
Dolgozók tényleges létszáma, fő
10 429
25 923
13 133
49 485
5 941
18 545
8 573
33 059
Kutatók tényleges létszáma, fő DE
Felsőoktatási Vállalkozás intézmény
Nők aránya a kutatók között, százalék
245 693
38,8
37,0
22,3
33,5
Száz kutatóra jutó magyar nyelvű cikk, db
92
210
14
100
Száz kutatóra jutó idegen nyelvű cikk, db
94
155
6
79
2006
2007
0
10
20
30
Alapkutatás
40
50
60
Alkalmazott kutatás
70
80
90
100 %
Kísérleti fejlesztés
TUDOMÁNY
Kutatóintézet
Megnevezés
Képzettség az összlétszám százalékában, 2007 % 100
K+F-ráfordításokból a vállalkozások és az állami költségvetés által finanszírozott hányad
80
60
% 70 IE ES PT EE
1,31 1,27 1,18 1,14
40
60 50
20
40 HU
0,97
LT
0,82
LU LV MT GR RO BG SK CY
0,63 0,63 0,60 0,57 0,53 0,48 0,46 0,45
0
30
Kutatóintézetek
20 10
28
0 2000
Felsőoktatási intézmények
Vállalkozások
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Tudományos fokozattal rendelkezők aránya 2001
2002
2003
Állami költségvetés
2004
2005
2006
2007
Vállalkozások
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
29
AT
100
MT
95
PT SI UK
90 90 89
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
INTERNET, TELEFON
A telefonálás főbb adatai, 2008
Internet-előfizetések
Mutató
Vezetékes telefon
Mobiltelefon
Vezetékes fővonalak, illetve mobil-előfizetések száma, ezer
3 100
12 224
Száz lakosra jut Ezer
Kiinduló hívások száma, millió
2 500 75 74
EE ES FR IT
70 70 70 70
FI
67
DK NL
63 63
BE EU-27
60 59
CZ
55
Egy vonalra, illetve előfizetésre jutó beszélgetések száma Időtartama, perc
2 000
A kiinduló hívások átlagos ideje, perc
121,9 7 777
634
636
1 938
1 289
3,1
2,0
1 500 1 000
Internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya, 2008
INTERNET, TELEFON
Az e-kormányzati szolgáltatások elérhetősége, %
SE DE
30,9 1 981
500 0 2006
2007
2008
Egyéb (pl. LAN, bérelt vonal) Kapcsolt vonalon (modem segítségével)+ISDN IE HU
50 50
GR CY
45 45
LU
40
LT RO SK
35 35 35
Vezeték nélküli Kábel-tv xDSL
A fontosabb információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a vállalkozásoknál (%)
LV
30
PL
25
BG
15
Megnevezés
2006
2007
2008
Személyi számítógép, munkaállomás
89,5
90,5
89,6
Mobiltelefon
90,1
91,3
89,7
Intranet
17,0
21,5
16,2
Internet/www
78,1
85,0
86,2
E-mail
74,0
84,1
85,0
Hollandia Svédország Dánia Luxemburg Németország Finnország Nagy-Britannia Ausztria Belgium Írország Franciaország Málta Szlovénia Észtország Szlovákia Lettország Spanyolország Litvánia Magyarország Lengyelország Olaszország Portugália Csehország Ciprus Görögország Románia Bulgária 0
10
20
30
40
Internet-hozzáférés
30
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
50
60
70
80
90 %
Szélessávú hozzáférés
31
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
4,2
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
KULTÚRA
A színházak vendégszereplése, 2007
FR
3,0
ES
2,8
LU
2,7
UK
2,6
Megnevezés
2006
Egy lakosra jutó mozilátogatások éves száma
2,3 2,3 2,3
AT
2,1
EU-27
1,9
IT
1,7 1,7
PT
1,5
2008
Országok száma
28
32
Előadások száma
339
280
11 377
13 239
14 447
Látogatók száma, ezer
146
63
Kiadott könyvek példányszáma, ezer
38 281
43 824
42 507
Egy előadásra jutó látogató
430
226
1 155
1 085
1 164
413
403
401
43
40
41
1 153
1 111
1 014
Színházlátogatás ezer lakosra Hangverseny-látogatás ezer lakosra Múzeumlátogatás ezer lakosra
Mozilátogatások Millió 20
% 20
15
15
10
10
5
5
Könyvek és füzetek a szerző nemzetisége szerint 2006
2007
2008
11 737
13 600
15 255
magyar
68,9
66,4
69,4
amerikai (USA)
13,9
15,4
12,8
angol
4,4
4,3
4,6
német
5,4
5,5
4,5
858
1 170
1 407
42,7
35,9
35,4
25,3
26,3
Megnevezés
1,8
SE DE
2007
száma Kiadott könyv, füzet összesen Ebből, %
NL
1,4
SI FI
1,3 1,3
HU GR EE
1,2 1,2 1,2
CZ CY
1,1 1,1
amerikai (USA)
9,8
angol
2,3
9,8
14,6
LV
0,9
német
5,2
12,3
8,6
PL
0,8
LT
0,7
SK
0,6
BG
0,3
RO
0,1
Ifjúsági és gyermekirodalom összesen
0 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
0 2008
Látogatások száma, millió
Ebből, % magyar
A magyar filmeket látogatók aránya, %
A pekingi olimpia, valamint az Európa- és világbajnokságok magyar érmei, 2008 Megnevezés
32
Külföldi színházak Magyarországon
Kiadott könyvek száma
Mozilátogatás ezer lakosra
MT DK BE
Hazai színházak külföldön
Megnevezés
A kulturális élet néhány mutatója
KULTÚRA
IE
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
Arany
Ezüst
Bronz
Pekingi olimpia
3
6
2
Világbajnokságok
1
1
3
Európa-bajnokságok
9
15
16
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
33
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
55,4
ÁLTALÁNOS JELZŐSZÁMOK
KÖRNYEZET, ENERGIA 52,2
Összesen Év
Környezetvédelem Megnevezés
PL
44,7
IT CZ
41,6 40,7
2005
36,1 35,8
BE SI
33,9 33,3
PT ES NL AT
32,0 31,4 31,0 30,4
SK
28,3
DK
27,1
DE UK
25,6 24,8
EE
22,7
2006
2007
Erdőterület, ezer ha
1 851
1 853
1 891
Elvezetett szennyvíz, millió m3
588,7
567,4
534,0
A tisztított szennyvíz aránya, %
65,9
67,5
71,7
Települési szilárd hulladék, kg/fő
460
468
456
Hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %
90,2
91,9
92,3
6 045
5 924
5 720
Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátása, kg/fő
17,6
17,5
14,7
Kén-dioxid-kibocsátás, kg/fő
12,8
11,7
8,4
8,9
8,2
6,0
Szén-dioxid-kibocsátás, kg/fő
GR HU
petajoule
Szilárdanyag kibocsátás, kg/fő
A települési szilárd hulladék gyűjtése és ártalmatlanítása, 2007 Gyűjtés
Hagyományos módon Szelektív gyűjtéssel Lomtalanítással Közterület-tisztítással
Ártalmatlanítás
Lerakással Energiahasznosítással történő égetéssel
FR SE LT
21,1 20,4 20,2
FI
16,6
IE
15,4
34
előző év =100,0
Egységnyi GDP-re jutó felhasználás, előző év = 100,0
2006
1 152,0
99,9
96,1
2007
1 125,4
97,7
96,5
2008
1 120,0
99,5
98,9
Az unió és tagországainak energiafüggősége, 2007 (a nettó import az energiaellátás százalékában) Nagy-Britannia Csehország Lengyelország Észtország Románia Svédország Hollandia Franciaország Bulgária Szlovénia Finnország
EU-27 átlaga
A városok egy köbméter levegőjében fellelhető porszennyeződés mértéke, mikrogramm
RO
Energiafelhasználás
KÖRNYEZET, ENERGIA
BG
Németország Magyarország Lettország Litvánia Görögország Szlovákia Ausztria Belgium Spanyolország Portugália Olaszország Írország Ciprus Luxemburg Málta 0
20
40
60
80
100%
Újrafeldolgozással Egyéb eljárással
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
35
FÓKUSZBAN A TURIZMUS Magyarországra érkező külföldi látogatók száma főbb küldőországok szerint
FÓKUSZBAN A TURIZMUS
(ezer) Ország
A természeti szépségekben, fürdőhelyekben, idegenforgalmi látványosságokban gazdag, pezsgő kulturális életű Magyarország, mind kiépítettebb infrastruktúrával és újraéledő fürdőkultúrájával évről évre több külföldit vonz az országba. Műemlékek, várak, kastélyok, történelmi emlékhelyek, múzeumok, kultúrtáji, régészeti, néprajzi és világörökségek: Hollókő, Budapest a Budai Várnegyeddel, a Duna-parttal és az Andrássy úttal, az Aggteleki és szlovák karszt barlangjai, a Tokaj-Hegyaljai borvidék, a patinás Pannonhalmi Millenniumi Bencés Apátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Fertő-táj éppúgy, mint a pécsi ókeresztény temető 16 épületből álló együttese fogadják az érdeklődőket.
Magyarországra évente növekvő számú külföldi látogató érkezik, 2008-ban mintegy 40 millióan látogattak hozzánk. A vendégek csaknem kétharmada átutazóban, vásárolni vagy munkavégzés miatt érkezett hozzánk, azonban számottevő volt azok aránya is, akik pihenni, kikapcsolódni jöttek az országba. A szabadidejük eltöltése céljából érkezők számára a városlátogatás, az üdülés, az egészség megőrzése, vagy éppen a rokonok, barátok meglátogatása is fontos cél. Az üzleti útra érkezők között jelentős a vásárokra, kiállításokra igyekvők aránya, a konferenciákon részt vevőké kevésbé számottevő.
36
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
2006
2007
2008
Szlovákia
7 380
7 805
8 142
Románia
7 998
7 990
8 079
Ausztria
5 936
6 510
6 397
Németország
3 090
3 059
3 103
Szerbia, Montenegró, Koszovó
3 114
2 927
2 279
Lengyelország
1 125
1 293
1 526
Ukrajna
1 756
1 420
1 371
Bulgária
..
1 212
1 243
..
932
1 086
1 199
1 119
990
Csehország Horvátország
A kereskedelmi szálláshelyeken rendelkezésre álló 303 ezer férőhely legnagyobb hányada, közel négytizede szállodákban volt elérhető. A 227 ezer magánszálláshelyi férőhely nyolctizede fizetővendéglátóknál, kéttizede pedig falusi szállásadóknál várta a vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyeken 3,5 millió, magánszálláshelyeken 285 ezer külföldi szállt meg 2008-ban. Érdeklődésük középpontjában mindenekelőtt Budapest, a NyugatDunántúl és a Balaton állt. A belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 4,1 milliót tett ki, míg a magánszálláshelyekre 684 ezren érkeztek. Földrajzi és geológiai adottságainkból fakadóan számottevő a vízparti, illetve a gyógyturizmus jelentősége. Az országban 63 termál, 22 gyógy- és 10 élményfürdő található, további 78 egyszerre kínál gyógy- és termálvizet, 34-ben pedig párosulnak az élményfürdők sajátosságai a gyógy- vagy termálvizű fürdők szolgáltatásaival. Budapesten 10 gyógy- és termálfürdő, illetve 3 élményfürdő is található.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
37
FÓKUSZBAN A TURIZMUS A Magyarországra látogató és legalább egy éjszakát eltöltő külföldiek száma és aránya a felkeresett turisztikai régiók szerint*, 2008
FÓKUSZBAN A TURIZMUS A gyógy- és wellness szállodák főbb mutatói, 2008 Mutató
Turisztikai régió Budapest
Ezer fő
Az összes külföldi látogató arányában, %
3 612
41,0
Közép-Dunavidék
230
2,6
Észak-Alföld
546
6,2
Nyugat-Dunántúl
2 346
26,6
310
3,5
Balaton
1 205
13,7
Tisza-tó
106
1,2
Közép-Dunántúl
500
5,7
Észak-Magyarország
Dél-Alföld
303
3,4
Dél-Dunántúl
466
5,3
*A válaszadók több régiót is megjelölhettek.
2008-ban 1,7 millió külföldi vendég érkezett hazánkba gyógy- vagy egészségturisztikai céllal, s átlagosan több mint 5 napot töltöttek nálunk. A legtöbbjük Ausztriából, Németországból és Szlovákiából érkezett. Ugyanezzel a céllal 409 ezer honfitársunk vett részt többnapos belföldi utazáson. A vendégeket a kereskedelmi szálláshelyek közül az ilyen jellegű szolgáltatásokra specializálódott gyógy- és wellness szállodák várják, ezek száma 2008-ban 136 volt. A – legalább kétcsillagos – gyógyszállók kapacitásainak 37, a – minimum háromcsillagos besorolású – wellness szállodák férőhelyeinek 33%-a a Balaton kiemelt üdülőkörzetben állt rendelkezésre.
38
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
a)
Működő egységek száma Férőhelyek számaa)
Külföldi vendégek száma, ezer Belföldi vendégek száma, ezer
Gyógyszállodák
Wellness szállodák
54
82
14 645
11 689
310
161
456
554
Külföldi vendégéjszakák száma, ezer
1 356
452
Belföldi vendégéjszakák száma, ezer
1 339
1 208
4,4
2,8
Külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje, éjszaka Belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje, éjszaka Szoba bruttó átlagára, forint
2,9
2,2
13 027
14 678
a) 2008. július 31-én.
2008-ban magyarországi helyszínen 531 nemzetközi konferenciát és 57 nemzetközi vásárt, illetve kiállítást rendeztek. A nemzetközi konferenciákon összesen mintegy 120 ezer vendég vett részt. A konferenciák legnagyobb arányban gazdasági és orvostudományi téma köré szerveződtek. A nemzetközi konferenciák nyolctizedét Budapesten rendezték meg, a résztvevő országok száma átlagosan meghaladta a kilencet, a résztvevők több mint háromnegyede más országokból érkezett. Budapest – Párizs, Bécs, Barcelona, Szingapúr és Berlin után – a hatodik legvonzóbb konferenciahelyszín a világon. A legtöbb konferenciát, az összes 77,3%-át konferenciahotelekben rendezték meg. A kongresszusi központok a rendezvények 14,5, az egyetemek és más tudományos szervezetek 4,3%-ának adtak helyt. Az idegenforgalom előtt megnyitott 8 legjelentősebb barlangot 2008-ban 440 ezer látogató kereste fel. A legtöbb vendége a világörökség részét képező Baradlának, illetve a Tapolcai tavasbarlangnak volt. A leghosszabb feltárt rendszerrel a Baradla és a Szemlő-hegyi-barlang rendelkezik. A barlanglátogatók olyan speciális jellegzetességű barlangokat is megtekinthettek, mint a miskolctapolcai tavasbarlang, vagy a gyógyturisztikai céllal is működő Szent-István barlang.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
39
FÓKUSZBAN A TURIZMUS Látogatószám a legjelentősebb magyarországi barlangokban, 2008 Lóczy (Balatonfüred) Szemlő-hegyi (Budapest)
FÓKUSZBAN A TURIZMUS A tradicionális hazai konyhát és borokat nemcsak a magyarok, hanem a külföldi vendégek is szívesen megismerik. A kulináris élvezetek mellett nyújtott változatos programkínálat, a különböző gasztronómiai fesztiválok jelentős számú érdeklődőt vonzanak. A gyógyturizmus helyszínei és a borvidékek, 2007
Pálvölgyi (Budapest) Szent István (Miskolc) Abaligeti (Abaliget) Tapolcai (Tapolca)
z ors gyar k-Ma Észa
Baradla (Aggtelek) 140
zé Kö
M p-
un D p-
zé
Nyuga t-D u
A természet iránt érdeklődő látogatók számára az állatkertek és arborétumok is vonzerőt jelentenek. Hazánkban mintegy harminc arborétum várja a vendégeket, míg a nagyobb állatkertek, vadasparkok száma 11. Az állatkerteket évente mintegy hárommillióan látogatják, a legtöbben a fővárosit és a nyíregyházit keresik fel.
ld Észak-Alfö
Kö
120
g szá
80 100 Ezer fő
r ro ya ag
60
án tú l
40
nt úl
20
ná
0
ág
ld Dél-Alfö Dél-Du
nántúl
Gyógyturizmus helyszínei
Borvidékek: Ászár-Neszmélyi Badacsonyi Balatonboglári Balaton-felvidéki BalatonfüredCsopaki
A Magyar Állatkertek Szövetségébe tartozó állatkertek Város
Fajok száma
Város
Terület, ha
Fajok száma
Budakeszi
30
49
Miskolc
21
156
Budapest
11
862
Nyíregyháza
30
319
Debrecen
17
175
Pécs
3,5
196
7
100
Szeged
40
144
Veszprém
13
140
Győr
40
Terület, ha
Jászberény
4,5
73
Kecskemét
3
64
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
Bükki Csongrádi Egri Etyek-Budai Hajós-Bajai Kunsági
Mátrai Móri Nagy-Somlói Pannonhalmi Pécsi Soproni
Szekszárdi Tokaji Tolnai Villányi Zalai
A borturizmus keretében a résztvevők által bejárt borutakon végighaladva felkereshetők a borvidék jelentősebb települései. Az állomásokon különböző programok várják az érdeklődőket; például pincelátogatással egybekötött borkóstolás, bormúzeumok (vinotékák), szüret és szüreti mulatság, borárverések, borfesztiválok. Magyarországon a 22 borvidék közül a legnagyobb területű a dél-alföldi régióban elhelyezkedő, 97 települést magába foglaló Kunsági borvidék, míg a legtöbb borvidék a Dél-Dunántúlon található. A 11 ezer hektáron, világörökségi helyszínen elterülő Tokaj-Hegyaljai borvidék termelői összesen 250 ezer hektoliter bort állítottak elő, s mintegy 15 ezren foglalkoztak szőlészettel. A termelői borkimérések száma 2008-ban országosan megközelítette a 2600-at, ezek közül a legtöbb, mintegy hétszáz Észak-Magyarországon, ugyanennyi a Közép-Dunántúlon volt.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
41
FÓKUSZBAN A TURIZMUS A történeti hagyományokkal rendelkező lótenyésztés, a lovasbemutatók mellett a lovasturizmus iránt érdeklődők számára változatos szolgáltatásokat kínálnak a vendéglátók. A legmagasabb besorolású, négy- vagy ötpatkós szolgáltatók aránya ÉszakMagyarországon és ÉszakAlföldön a legnagyobb, s a két állami ménesgazdaság közül is az egyik az észak-magyarországi régióban, Szilvásváradon található. A magyar és nemzetközi művészeti programok és fesztiválok bel- és külföldön a kulturális turizmus kiemelt területét képezik. Mintegy háromezer hazai fesztivált tartanak számon, s felmérések szerint legtöbben a kulturális és művészeti fesztiválokat látogatják. Ezek mellett számos látogatót vonzanak a gasztronómiai és az amatőr-műkedvelő vagy éppen a tájhoz, természeti értékekhez, hagyományokhoz kötődő fesztiválok is. Például a Miskolci Kocsonyafesztivál vagy a Csabai kolbászfesztivál a gasztronómiai, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Bartók Fesztivál, a Nemzetközi Operafesztivál a zenei, a VIDOR Fesztivál az összművészeti fesztiválok sorába tartozik. A fővárosi, rendszerint sok látogatót vonzó fesztiválok mellett sok kistelepülést is ismertté tesznek a kulturális események. A látogatók között – témától, fellépőktől, a megrendezés helyszínétől, európai szintű ismertségtől és elismertségtől, továbbá természetesen a jegyáraktól függően – külföldiek is megjelennek. Igen magas a külföldiek aránya például a Budapesten évente megrendezett Sziget Fesztiválon és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. A Budapesti Tavaszi Fesztivál 1981 óta Magyarország legnagyobb kulturális fesztiválja. Március utolsó két hetében a magyar főváros 50–60 helyszínén mintegy 200 esemény várja a látogatókat. A rendezvénysorozathoz az évek során 15 vidéki helyszín is csatlakozott. A fesztivál kínálatában a komoly- és könnyűzenei koncertek mellett helyet kapnak színházi előadások, film-
42
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
FÓKUSZBAN A TURIZMUS vetítések, szabadtéri programok és más fesztivál jellegű események is. Látogatóinak száma megközelíti a 70 ezret, és turisztikai vonzerejét jelzi, hogy az eladható jegyek több mint 30 százalékát évről évre külföldiek vásárolják meg. A külföldi nézők mintegy 80%-ban repülővel érkeznek, átlagosan 6–7 éjszakát töltenek Budapesten, és több mint 3 rendezvényen vesznek részt. Egyötödük visszatérő vendég. Sziget Fesztivál Ezer fő
%
400
70
350
60
300
50
250
40
200
30
150
20
100
10
50 0
0 1993
1995
1997
Látogatók száma, ezer fő
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
1999
2001
2003
2005 2007
Az elővételben vásárolt jegyekből a külföldiek aránya, %
43
FÓKUSZBAN A TURIZMUS Az első Sziget Fesztivált 1993-ban rendezték az óbudai Hajógyári szigeten. 2008-ban a fesztivál napi látogatóinak száma több mint 65 ezer volt. A budapesti nyár egyik kiemelkedő eseménye a Forma–1 Magyar Nagydíj, melyet 1986 óta minden évben a Budapesttől 19 km-re fekvő Hungaroring versenypályán rendeznek meg. A pályát sokan a monacóihoz hasonlítják, szűk és kanyargós vonalvezetése miatt. A legszigorúbb műszaki követelményeknek is megfelel, és a világ egyik legbiztonságosabb versenypályájaként tartják számon. Története során két alkalommal avatott világbajnokot: 1992-ben Nigel Mansellt, 2001-ben pedig Michael Schumachert. 2008-ban az ide érkező külföldi vendégek közel 90%-a kizárólag a Forma–1 Magyar Nagydíj miatt utazott hazánkba, és csaknem 60%-uk tervezte az elkövetkezendő három évben a visszatérést. A lengyel versenyző részvételének köszönhetően a külföldiek 22%-a lengyel, ugyanennyi brit, 9%-uk német volt, a többiek más országokból érkeztek. A vendégek csaknem fele repülőgéppel érkezett, egyharmaduk „fapados”, kétharmaduk hagyományos légitársaság szolgáltatását vette igénybe. A futam alkalmával 53%-uk kettő–négy, 36%-uk öt–nyolc napot tervezett az országban tölteni. A legnépszerűbbek körükben a négy-, az öt- és a háromcsillagos szállodák, valamint a kempingek voltak. A Magyar Nagydíjra 2008-ban a belföldi vendégek 41%-a első alkalommal látogatott ki, miközben a második vagy harmadik alkalommal résztvevők aránya 35%-ot ért el.
VÁLTOZÓ IDŐK – HÉTKÖZNAPI MAGYAR TÖRTÉNELEM A népesség száma 1910 végén az ország mai területén 7,6 millió fő volt…
…2009 elején Magyarországon 2,4 millióval többen, 10 millió 31 ezren éltek.
Születéskor 1910–1911-ben az újszülött fiúk 39 év, a leányok 40 év megélésére számíthattak…
…2007-ig a fiúk születéskor várható élettartama 30 évvel, a leányoké 37 évvel hosszabbodott meg, így életesélyeik ma 69, illetve 77 évnyire valószínűsíthetők.
A házasságon kívül született gyermekek aránya 1919-ben 8% volt…
…2008-ban 39,5%. A mintegy ötszörös emelkedés lényegében a nyolcvanas évek végétől számítható.
Ezer élveszületett gyermekből 1911ben 215 nem élte meg az első születésnapját…
…2008-ban ez az arány 5,6 ezrelék volt, töredéke az akkorinak.
Tízezer lakosra 1910-ben 3 orvos és 21 kórházi ágy jutott…
…2007-ig a dolgozó orvosok száma több mint megtízszereződött (32), a működő kórházi ágyaké három és félszeresére emelkedett (72).
A halálozás okaként 1921-ben 62%-ban „egyéb okot” jelöltek meg, amit a fertőző betegségek követtek…
…2008-ban az esetek 50%-ában a halált keringési betegség, 25%-ban daganatos megbetegedés okozta, és csak töredékükben volt ismeretlen vagy „egyéb” a halál oka.
Az automobilok 1047 volt...
1910-ben
…2008-ban 3 millió 55 ezer személy– autó futott a közutakon.
A távirdákban 1911-ben 24 694 sürgönyt adtak fel...
…a magyar postahivatalok 2008 során 700 ezer táviratot továbbítottak, míg mobiltelefonon 1,9 milliárd sms-t küld– tek.
A mozgókép 1935-ben 19 millió látogatót vonzott, ez a szám 1960-ig 140 millióra emelkedett…
…2008-ban – a televízió, a mobiltelefon és az internet korában – a mozilátogatások száma 10 millió volt.
A budapesti szállodákban és panziókban 1910-ben 174 ezer belföldi és 53 ezer külföldi vendég szállt meg…
…2008-ban a belföldi vendégek száma 374 ezer, a külföldieké 2 millió 119 ezer volt.
A XIX. század végén minden századik lakásban volt fürdőszoba, 30 évvel később már több mint 6 fürdőszoba jutott száz lakásra…
…2009 elején a lakások 90%-a volt ellátva fürdőhelyiséggel.
száma
A KSH adatain felül használt források: Magyar Turizmus Zrt., Magyar Kongresszusi Iroda, International Congress & Convention Association, Természetvédelmi Hivatal, Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetsége, Magyar Állatkertek Szövetsége, Tokaji Borvidék Szőlőkatasztere és borászati adatai, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Wikipédia, Budapesti Tavaszi Fesztivál honlapja, Forma 1 Magyar Nagydíj.
44
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
45
BEMUTATJUK BUDAPESTET
46
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
Lakónépesség, természetes népmozgalom Budapesten Születés, halálozás, ezer fő
Lakónépesség, ezer fő
50
2400
45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2000 1600 1200 800 400
Lakónépesség
Élveszületés
2008
2006
2004
2002
2000
1998
1996
1994
1992
1990
1988
1986
1984
1982
1980
1978
1976
1974
0 1972
Budapest Magyarország fővárosa; az ország gazdasági, közlekedési és kulturális központja. Egymillió 709 ezer lakosával Európa 12., az Európai Unió 8. legnépesebb városa, mely a Duna két partján, 525 km2-en terül el. Elismerten szép fekvésű város, az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987ben világörökségi rangra emelte Budapest Duna-parti látképét és a Budai Várnegyedet, majd 2002-ben az Andrássy utat és történelmi környezetét. A város természeti értékekben rendkívül gazdag. Egyedi természeti adottsága, hogy területén 123 langyos, illetve meleg vizű forrás fakad, hasznosításukkal már a római korban, majd a török uralom idején is foglalkoztak. Budapest 1934-ben elnyerte a fürdőváros címet, és 1937-ben az Első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszus nemzetközi gyógyfürdőhellyé nyilvánította. A mai „Budapest főváros” 1873. november 17-én Pest és Buda szabad királyi városok, Óbuda mezőváros, valamint a Margitsziget egyesítésével jött létre. A városfejlődés első, legdinamikusabb szakasza az egyesüléstől az első világháborúig tartó négy évtized volt. Ekkor alakult ki a mai városszerkezet: kör- és sugárút, pályaudvarok, hidak, közraktárak épültek. 1884 és1906 között elkészült a Parlament, megépült többek között az Operaház, a Szépművészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Bazilika és a Központi Vásárcsarnok. 1893-tól az utcai gázlámpákat felváltotta a villamos közvilágítás, a tömegközlekedés fejlődésének részeként a Millennium évében, 1896-ban megépült Európa első földalatti kéregvasútja; megindult a villamosközlekedés; egyetemek, középiskolák, kollégiumok, könyvkiadók, színházak létesültek; fejlődött az egészségügyi intézményhálózat; 1893–1904 között kiépült Európa akkori egyik legkorszerűbb vízműve, a Káposztásmegyeri Vízmű, kútjaival, gépházaival, csőhálózatával. Ebben az időszakban teljesedett ki Budapest közlekedési, ipari, kereskedelmi, pénzügyi, kulturális központ jellege.
1970
BEMUTATJUK BUDAPESTET
1950. január 1-jén a főváros környezetében lévő peremvárosok, községek – összesen 23 település – hozzácsatolásával létrejött Nagy-Budapest: ezáltal területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. A szuburbanizációs folyamat eredményeképpen napjainkra Budapestet 80 településből álló agglomerációs gyűrű veszi körül, amelyben mintegy 725 ezren laknak. Budapest mai területének lakossága az első hivatalos, az 1870. évi népszámlálás időpontjában mintegy 302 ezer fő volt, jelenleg ennek öt és félszerese. A főváros népességszáma – elsősorban az iparosodás révén megnövekedett munkaerő-szükséglet kielégítését szolgáló nagyfokú bevándorlás következményeként – 1980-ig az országra jellemzőnél dinamikusabban nőtt. A legtöbben, 2 millió 59 ezren 1980-ban éltek a fővárosban. Az 1980-as évtizedtől azonban a természetes népességfogyás már meghaladta a fővárosba költözők számát, sőt, az ezredforduló körül éreztette hatását a Budapestről Pest megyébe történő kiköltözési hullám is.
Halálozás
Az utóbbi évtizedekben Budapest népességének korszerkezete jelentős átalakuláson ment keresztül: csökkent a 15 éves kor alatti gyermekek száma, ugyanakkor emelkedett az időskorú, 64 év feletti népesKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
47
BEMUTATJUK BUDAPESTET ségé. A főváros lakosságának korstruktúrája kedvezőtlenebb az ország más területeire jellemzőnél: száz gyermekkorúra közel 150 időskorú jut, 40-nel több, mint az országban átlagosan. (Az Európai Unió fővárosai közül csak négy esetében magasabb az öregedési index, mint Budapesten.) Ezzel összefüggésben a budapesti lakosok átlagéletkora is magasabb az országra jellemzőnél. Születéskor várható élettartam, átlagéletkor, 2008 (év) Megnevezés
Budapest
Ország
Születéskor várható élettartama), férfi
71,22
69,19
Születéskor várható élettartama), nő
77,85
77,34
Átlagéletkor, férfi
39,9
38,4
Átlagéletkor, nő
44,6
42,6
a) 2007.
Budapest népességét az ország egészéhez viszonyítva magasabb foglalkoztatottság és alacsonyabb munkanélküliség jellemzi. A 2008. évi adatok szerint a foglalkoztatottak aránya a fővárosban 6,7 százalékponttal nagyobb az országos átlagnál, ugyanakkor a munkanélküliség az átlagosnál jóval kisebb mértékű.
BEMUTATJUK BUDAPESTET
A főváros igazgatási, oktatási, kulturális, egészségügyi centrum szerepéből adódóan a foglalkoztatottak harmada vezető, illetve értelmiségi foglalkozású; arányuk jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az eltérő összetétel hatása következtében Budapesten az átlagosnál magasabbak a jövedelmek. A főváros munkaerő-ellátásában jelentős szerepük van a vidékről bejáró munkavállalóknak: a 2005. évi mikrocenzus adatai alapján mintegy 210 ezer munkavállaló – a foglalkoztatottak közel negyede – vidékről, elsősorban az agglomerációs övezetből ingázik budapesti munkahelyére; ugyanakkor mintegy 63 ezer budapesti lakóhelyű dolgozó más telepü– lésen talált munkát. Budapest jelentős mértékben járul hozzá Magyarország gazdasági teljesítményéhez: Budapesten állítják elő az ország bruttó hazai termékének (GDP-jének) 37%-át. Az egy lakosra jutó GDP 5,5 millió forint, 2,2-szer akkora, mint az ország egészében. Vásárlóerő-paritáson számolva a Budapesten képződött bruttó hazai termék egy főre jutó értéke 36%-kal haladja meg az EU-27 országainak átlagát. Bruttó hazai termék (GDP) Budapesten
Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek, 2008 Év Megnevezés
Budapest
Ország
Egy főre jutó GDP, ezer forint
ország = 100,0
2000
4 708 767
2 653
Foglalkoztatottak száma, ezera)
747,6
3879,4
2005
7 895 286
4 651
213,3
Munkanélküliek száma, ezera)
33,2
329,2
2007
9 359 301
5 508
217,4
Gazdaságilag aktívak száma, ezera)
780,8
4208,6
Gazdaságilag inaktívak száma, ezera)
529,7
3501,6
Aktivitási arány, %a)
59,6
54,6
Foglalkoztatási arány, %a)
57,0
50,3
Munkanélküliségi ráta, %a)
4,3
7,8
256 953
198 942
149 055
122 047
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, forint Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forint a) A 15–74 éves népességen belül.
48
GDP piaci beszerzési áron, millió forint
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
200,5
Budapesten a bruttó hozzáadott érték előállításában az országra jellemzőnél lényegesen nagyobb a szolgáltatási ágak szerepe. 2007-ben a főváros hozzáadott értékének mintegy nyolctizede származott a szolgáltatási jellegű ágakból, az országos kétharmaddal szemben. Az ország regisztrált vállalkozásainak negyede, a külföldi érdekeltségű vállalkozásainak hattizede budapesti székhelyű. A vállalkozássűrűség kiemelkedő: ezer lakosra 215 regisztrált vállalkozás jut, 60-nal több, mint az országban átlagosan. Magyarországon a felsőoktatás a 2000/2001-ben végrehajtott szer–veze-
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
49
BEMUTATJUK BUDAPESTET ti integrációk, majd a 2006/2007-es tanévben bevezetett, ún. bolognai rendszerre történő átállás következtében jelentősen átalakult. Budapesten a 2007/2008-as tanévben 46 felsőoktatási intézményben az ország hallgatói létszámának 40%-a, 160 ezer diák tanult. Budapest az ország legnagyobb felsőoktatási központja: ezer lakosra 94 hallgató jutott, mely az országos átlag kétszerese. Túlnyomó hányaduk egyetemi, főiskolai szintű oktatásban vett részt, szakirányú továbbképzésben, illetve doktori képzésben a hallgatók tizede részesült, arányuk magasabb az országosnál. Budapest szerepe különösen a közgazdászok, az orvosok, a műszaki értelmiségiek és a művészek képzésében jelentős. A 2007/2008-as tanévben az ország középiskolásainak 24%-a, 105 ezer diák tanult a fővárosban, közel felük gimnáziumokban. Középiskolai oktatás, 2007/2008
Megnevezés
Gimnázium
Szakközépiskola
Pedagógus
Tanuló a nappali oktatásban
Ebből gimnáziumban
Budapest
186
189
10 083
105 173
50 917
Ország
822
955
38 874
442 042
200 026
Budapest az ország kiemelkedő idegenforgalmi központja: a szállás–hely–szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágazatban megtermelt GDP 33,7%a a fővárosban realizálódik. Budapesten mintegy 40 ezer kereskedelmi szállásférőhely várja a látogatókat, melyek közül 34 ezer szállodában áll rendelkezésre. A főváros 145 szállodája közül 60 négy-, illetve ötcsillagos. Budapest kereskedelmi szálláshelyeit 2008-ban 2,6 millió vendég 6 millió vendégéjszakára vette igénybe. A vendégek többsége, 84%-a külföldről érkezett, többségük az Európai Unió tagországaiból. Ezen országok közül a legnagyobb számban sorrendben Németországból, NagyBritanniából, Spanyolországból és
50
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
BEMUTATJUK BUDAPESTET Olaszországból érkeztek a turisták, a legjelentősebb Európán kívüli küldő ország az Egyesült Államok. Budapest az ország kulturális központja: a történelmi látnivalók mellett bővelkedik kulturális és szórakoztató rendezvényekben, számos, nemzetközileg híres múzeum, kiállítóhely, színház nyújt tartalmas kikap-csolódást. A főváros kulturális intézményei közül a mozik és a múzeumok a leglátogatottabbak, s ezeket követik sorrendben a színházak, hangversenytermek. A városban 130 moziterem működik, összesen 24 ezer férőhellyel, az előadásokat 6 millió 400 ezer mozirajongó látta. 2007-ben Budapest 85 muzeális intézménye, 566 állandó, illetve időszaki kiállítása közel 5 millió látogatót vonzott. A főváros 22 – állandó társulattal rendelkező – színházának befogadóképessége megközelíti a 15 ezer főt. Az előadásoknak az év folyamán 2 millió 300 ezer látogatója volt. 2007-ben legtöbb látogatója a Madách Színháznak (374 ezer), a Budapesti Operettszínháznak (366 ezer), a Vígszínháznak (349 ezer), a Magyar Állami Operaháznak (234 ezer) és a József Attila Színháznak (106 ezer) volt, látogatóik száma együttesen a főváros színházlátogatásainak négytizedét jelentette. Budapest hangversenytermeiben évente többször világhírű előadók is fellépnek. A fővárosban 2007-ben 124 hangversenyt rendeztek, melyek több mint 68 ezer látogatót vonzottak. Budapesten 2005-ben adták át Közép-Európa legmodernebb koncerttermét, a Művészetek Palotá– jában lévő Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, 1700 főt befogadó nézőterével. A budapesti kulturális élet főbb mutatói, 2007
Megnevezés Mozielőadás Látogató, ezer Látogatás száz lakosra Színházi előadás Látogató, ezer Látogatás száz lakosra Muzeális intézmény Kiállítás Látogató, ezer Látogatás száz lakosra Hangverseny-előadás
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
Budapest 208 755 6 395 376 6 357 2 288 135 85 566 4 969 292 124
Ország = 100,0 48,0 58,6 3,5-szerese 47,1 56,5 3,4-szerese 13,4 19,6 44,5 2,6-szerese 9,2
51
FR UK Látogató, ezer
Európa legdrágább bevásárlóutcái a világ rangsorában
BEMUTATJUK BUDAPESTET
3. 4.
IE
6.
CH
7.
GR
9.
DE
11.
ES
12.
IT
13.
AT
15.
DK
17.
RU
18.
CZ
20.
NO NL
21. 21.
BE
26.
FI
27.
HU
28.
RO
30.
SE
31.
BG
32.
PL
36.
PT SK
38. 38.
52
68
BEMUTATJUK BUDAPESTET
17,0
A világ nagyvárosai számára egyre nagyobb kihívást jelent az egészséges élet feltételeinek biztosítása, melyben meghatározó szerepe van a levegő tisztaságának és a megfelelő ivóvízellátásnak. Budapesten 2007-ben a 24 órás átlagos légszennyezettségi adatok alapján a legnagyobb gondot a szálló por magas koncentrációja okozta, ugyanakkor a kén-dioxid, a szén-monoxid, az ózon és a benzol koncentrációja nem érte el az egészségügyi határértéket. A budapesti ivóvíz átlagos minősége jóval kedvezőbb az egészségügyi határértékeknél, és számos más európai fővároshoz mért értékeknél is. A lakosság ivóvízszükségletének 70%-át a Szentend– rei-szigeten és a Duna bal partján található – a káposztásmegyeri létesítményekre támaszkodó – északi vízbázis kútjaiból elégítik ki, 30%-át a Csepel-szigeten található déli vízbázisból. Budapest 2007-ben elkészült zajtérképe alapján a város legnagyobb zajszennyezését a közúti közlekedés okozza. A lakosság kétötöde olyan lakóhelyen él, ahol a közúti zaj mértéke – naponta átlagosan – meghaladja a 65 dB-t, és a budapestiek 41%-ának lakókörnyezetében az éjszakai zajhatás is nagyobb 55 dB-nél. Budapest tömegközlekedési igényeit villamos, trolibusz, autóbusz, helyiérdekű vasút és metró elégíti ki. A villamosok és a trolibuszok vonalai elsősorban a belső kerületek megközelíthetőségét biztosítják, a buszvonalak helyenként túlnyúlnak a városhatárokon, így – hasonlóan a HÉV-vonalakhoz – összeköttetést teremtenek az agglomeráció MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
településeivel. A főváros tömegközlekedési hálózata 2008-ban mintegy 1,3 milliárd utast szállított, a megtett utaskilométer megközelítette az 5,6 milliárdot. A budapesti tömegközlekedés főbb jellemzői, 2008
Tömeg– közlekedési eszköz
Szállított utas
Napi átlagos utasforgalom
ezer fő
utaskilométer
megoszlás, % ezer
Autóbusz
545 875
41,7
1 491
7 467
Villamos
333 067
25,5
910
2 508
Metró
296 507
22,7
810
3 389
Trolibusz
77 205
5,9
211
533
HÉV
55 166
4,2
151
1 254
1 307 820
100,0
3 573
15 151
Összesen
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
53
BEMUTATJUK BUDAPESTET
BEMUTATJUK BUDAPESTET 3.
Budapest főbb nevezetességei
5.
4.
19.
6.
12.
13.
11.
17.
18. 20.
Térképadatok: Cartographia 1. Budapesti Állat- és Növénykert 2. Budapesti Operettszínház 3. Budavári Palota 4. Budavári Sikló 5. Citadella 6. Halászbástya 7. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
54
8. Madách Színház 9. Magyar Állami Operaház 10. Magyar Nemzeti Múzeum 11. Magyar Tudományos Akadémia 12. Millenniumi emlékmű 13. Mátyás-templom 14. Műcsarnok 15. Művészetek Palotája
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.
21.
23.
Nemzeti Színház Országház Pesti Vigadó Szabadság-szobor Szt. István Bazilika Széchenyi Gyógyfürdő Szépművészeti Múzeum Vajdahunyad vára Vígszínház
MAGYARORSZÁG SZÁMOKBAN, 2008
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009
55
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZÍNES ON-LINE MAGAZINJA
A Központi Statisztikai Hivatal internetes magazinja, a Szám-Lap havonta megjelenõ cikkei mind a témaválasztásban, mind az elemzések stílusában, illetve a megjelenésben igazodnak a magazinmûfaj követelményeihez. A közérthetõ módon, a rendszeres publikációktól eltérõ, érdeklõdésre számot tartó témák, megközelítések, az ismeretterjesztéssel kombinált statisztikai elemzések rovatokba szerkesztve állnak az érdeklõdõk rendelkezésére, teret adva a megértést elõsegítõ vizuális kultúra eszközeinek is.
© Központi Statisztikai Hivatal, 2009 Felelős szerkesztő: Németh Eszter főosztályvezető További információ: Freid Mónika osztályvezető e-mail:
[email protected] internet: www.ksh.hu e-mail:
[email protected] Telefon: 345-6789, Fax: 345-6788 Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2009.118
M AGYARORSZÁG SZÁMOKBAN
2008
Központi Statisztikai Hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. www.ksh.hu
Szamok_boríto_HU.indd 1
2009.07.24. 13:05:00