Magyarország Nemzeti Biztonsága http://2010-2014.kormany.hu/download/f/49/70000/1035_2012_korm_hatarozat.pdf
Dr. Szilágyi Tivadar
MAGYARORSZÁG BIZTONSÁG ASPEKTUSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KATASZTRÓFA – VESZÉLYEZTETETTSÉGRE
Elméleti háttér tanulmány
GÖDÖLLŐ, 2015
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ........................................................................................................................................... 4 1. A BIZTONSÁG ÉRTELMEZÉSE........................................................................................................... 4 1.1 A biztonság fogalma .................................................................................................................. 4 1.2 A biztonság alapvető területei ................................................................................................... 5 1.3 A biztonságpolitika célja és feladata .......................................................................................... 6 2. MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE, BIZTONSÁGÁT FENYEGETŐ KIHÍVÁSOK .................. 6 2.1 Magyarország biztonságát fenyegető kihívások, kockázati tényezők ......................................... 7 2.1.1 Globális kihívások ............................................................................................................... 7 2.1.1.1 Terrorizmus .............................................................................................................. 7 2.1.1.2 Tömegpusztító fegyverek elterjedése ....................................................................... 8 2.1.1.3 Instabil régiók, működésképtelen államok ................................................................ 8 2.1.1.4 Illegális migráció ....................................................................................................... 8 2.1.1.5 Gazdasági instabilitás................................................................................................ 9 2.1.1.6 Az információs társadalom kihívásai ......................................................................... 9 2.1.1.7 Globális természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások............................... 9 2.1.2 Regionális kihívások .......................................................................................................... 10 2.1.2.1 Közép-Európa ......................................................................................................... 10 2.1.2.2 Délkelet-Európa...................................................................................................... 10 2.1.2.3 A FÁK-országok ....................................................................................................... 10 2.1.2.4 A mediterrán térség, a Közel-Kelet és a Közép-Kelet ............................................... 11 2.1.3 Belső kihívások ................................................................................................................. 12 2.1.3.1 Szervezett bűnözés ................................................................................................. 12 2.1.3.2 Feketegazdaság és korrupció .................................................................................. 12 2.1.3.3 A kábítószerek terjedése......................................................................................... 12 2.1.3.4 Politikai és vallási szélsőségek ................................................................................. 12 2.1.3.5 Demográfiai kihívások............................................................................................. 12 2.2 A kihívások lehetséges következményei .................................................................................. 13 2.2.1 Katonai jellegű válságok ................................................................................................... 13 2.2.1.1 Közvetlen környezetünkben kirobbanó és zajló polgárháborúk .............................. 13 2.2.1.2 Az előzőekből eredő áttevődő veszélyeztetés ........................................................ 13 2.1.1.3 Korlátozott célú provokatív, vagy területszerző agresszió ....................................... 13 2.1.1.4 Illegális fegyverkereskedelem, beleértve a tömegpusztító fegyvereket is ............... 14 2
2.1.1.5 Az ország függetlenségének, szuverenitásának megszüntetését célzó háború ........ 14 2.2.2 Nem katonai jellegű válságok ........................................................................................... 14 3. MAGYARORSZÁG KATASZTRÓFA VESZÉLYEZTETETTSÉGE ............................................................ 15 3.1 Civilizációs eredetű katasztrófák .............................................................................................. 20 3.1.1 Nukleáris veszélyek ........................................................................................................... 20 3.1.2 Veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása, és szállítása .................................. 21 3.2 Természeti jellegű katasztrófa-veszélyeztetettség .................................................................. 22 3.2.1 Árvíz ................................................................................................................................. 23 3.2.2 Belvíz ................................................................................................................................ 24 3.2.3 Földrengés ........................................................................................................................ 26 3.2.4 Rendkívüli időjárás............................................................................................................ 30 3.3 Biológiai veszélyeztetettség .................................................................................................... 33 4. A TELEPÜLÉSEK POLGÁRI VÉDELMI BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI ............................................... 34 4.1 Az I. csoport besorolási szabályai ............................................................................................ 34 4.2 A II. csoport besorolási szabályai ............................................................................................. 35 4.3 A III. csoport besorolási szabályai ............................................................................................ 36 4.4 A IV. csoport besorolási szabályai ........................................................................................... 37 5. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS ....................................................................................................... 38 Felhasznált irodalom ........................................................................................................................ 39
3
BEVEZETÉS Az emberi társadalmak létrejöttének és fejlődésének egyik fontos mozgatórugója a veszélyekkel szembeni közös védekezés szükségességének felismerése volt. A társadalmak fejlődésével, fokozatosan nőtt az emberi életeket és az anyagi javakat veszélyeztető veszélyforrások száma, azok fajtái, pusztító hatásaik összetettebbé váltak. A természeti csapásokon túl megjelentek a korszerű fegyverekkel vívott háború nagy területeket érintő hatásai. Az ipari forradalom óta komoly veszélyeket jelentenek a civilizációs katasztrófák, és napjainkban egyre több új veszélyeztető tényezővel is számolnunk kell, melyek között egyik legjelentősebb a globális felmelegedés várható hatása. Ebből következik, hogy egyre nagyobb az igény a fenti jelenségek káros hatásaival szembeni védekezés új intézményes formáinak megteremtésére, és a meglévők folyamatos fejlesztésére, a gyakorlati igényekhez való igazítására. Az intézményesített védelmi formák kialakulásának, működésének, fejlődésének jellemzőit csak annak tükrében érthetjük meg, ha megvizsgáljuk és bemutatjuk a biztonság és a biztonságot veszélyeztető tényezők alapvető kérdéseit.
1. A BIZTONSÁG ÉRTELMEZÉSE 1.1 A biztonság fogalma (Ürmösi, 2013) A biztonság fogalma egyaránt értelmezhető az egyén az egyes ember, majd a különböző kisebbnagyobb közösségeken át egészen az emberiség, a Föld egész élővilága szintjén. Az ókori társadalmak hatalmas méretű védelmi létesítményeket hoztak létre, erődített városokat építettek, vízellátó, óriási árvízvédelmi rendszereket hoztak létre. A túlélés szempontjából kiemelkedő fontosságú volt a létfontosságú javak és szolgáltatások, élelmiszer és az ivóvízkészletek védelme. A helyi közösség vezetői és polgárok önszerveződése mellett idővel megjelentek a hivatásos fegyveres és rendvédelmi szervek is. Megállapíthatjuk, hogy a biztonság fogalma folyamatosan változik a civilizáció fejlődése eredményeként. E változás során egyrészt bővül, összetettebbé válik, másrészt magába foglalja a biztonság elérése érdekében szükséges teendőket is, így a védelmi feladatokat is. A biztonságot fenyegető támadások kivédésében, elhárításában hatékonynak bizonyult módszerekből, a tapasztalatok alapján megfogalmazható válságkezelési alapelvek alapján úgy tűnik, hogy a válságok kezelésének hatékony felfogása egyre inkább katasztrófavédelmi megközelítésű kell, legyen. Mára a bekövetkezett katasztrófák, vagy a fenyegető veszélyhelyzetek olyan kihívások elé állítják a szakembereket, amelyek gyökeresen különböznek a korábban megtapasztalt, kezelendő helyzetek jellegétől, nagyságrendjétől, komplexitásától. A természeti katasztrófák a világméretű klímaváltozás következtében okoznak komoly fejtörést a tudósoknak, a társadalmi, pénzügyi válságok, a terrorizmus, pedig egymást sokszor kiszámíthatatlanul „mutáló”, vagy felerősítő módon állítják kemény próba elé a válságkezeléssel foglalkozó szakembereket. A természeti és civilizációs katasztrófák egymásra hatásából fakadó krízisek bonyolult szakmai és morális kérdései, pedig nyomasztóan nehezednek mindnyájunkra. A tervekben előírtak sematikus követésével ma már nehezen tudjuk kezelni korunk kihívásait. Egy bekövetkező esemény annyira összetett és sok területet érint, sőt hatásai is nehezen megjósolhatóak, hogy napjainkra a jó tervezés mentén a professzionális beavatkozók kreativitása, felkészültsége oldja, oldhatja meg kizárólag a problémákat.
4
1.2 A biztonság alapvető területei (Hornyacsek, 2009) A biztonság fogalmának teljes körű magyarázatához hozzá tartozik, hogy az elemzők nevesítik a biztonság alapvető területeit. Több biztonságterület-meghatározás létezik, de témánk további tárgyalása szempontjából a legelfogadhatóbbnak azt a felfogást tartjuk, miszerint a biztonság alapvető területeit a gazdasági, a közbiztonság, a társadalmi, a politikai, a környezeti, a katonai biztonság képezik. A biztonság területeinek meghatározására nincs a nemzetközi gyakorlatban egységesen elfogadott szabály (megoldás) annak ellenére, hogy a különböző országok tapasztalatai alapján a biztonság elemei ma már jól behatárolhatók. Az egyik felfogás szerint a biztonság legfontosabb területei a következőkben foglalhatók össze: • A gazdasági biztonság - az ország stabil környezete, amelyen keresztül le tudja bonyolítani kereskedelmi kapcsolatait. A gazdaság stabilitásától függ a lakosság szociális biztonsága és életszínvonalának növekedése. • A közbiztonság - az adott társadalom védettsége a nemzetközi bűnözés, a migráció, a kábítószer-kereskedelem és fogyasztás, a szervezett bűnözés és a terrorizmus hatásaival szemben. Ettől függ a társadalom belső védettsége, a lakosság élet- és vagyonbiztonságának megteremtése. • A társadalmi biztonság - az ország biztonsága a kisebbségi, az etnikai, a vallási és a nyelvi konfliktusok hatásival szemben, valamint az országban élő kisebbségek biztonságának teljes körű szavatolása. • A politikai biztonság - az állam politikai rendszerének biztonsága a nemzetközi rendszerben, tudatos vagy akaratlan beavatkozással szemben. Olyan belső stabilitás, parlamenti demokrácia, jogi viszonyok megléte, melyek lehetővé teszik a válságok kezelését, a konfliktusok megoldását. • A környezeti biztonság - a katasztrófák elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, alapvető területei a környezet- és természetvédelem, az egészségvédelem, az ipari biztonság, a közlekedésbiztonság, valamint a katasztrófavédelem. A környezetbiztonság egységes rendszerben elemzi és segíti a természeti környezet, valamint az emberek életének és anyagi javainak védelmét.
• A katonai biztonság - az ország területének, szuverenitásának védettsége a katonai jellegű válságokkal szemben. A fenti területek nem fontossági sorrendben követik egymást, a veszély jellegének megfelelően azok fontossága, prioritása változik. Az utóbbi években a szakirodalmakban egyre gyakrabban találkozunk a biztonság egy új elemével, az informatikai biztonsággal. Vitathatatlan, hogy napjainkban a hír- és informatikai rendszerek életünk elengedhetetlen és meghatározó részévé váltak, így működőképességük biztosítása és védelme szintén fontos feladat. Napjaink biztonságának megvalósításában kiemelt szerepet kap a biztonságpolitika.
5
1.3 A biztonságpolitika célja és feladata (Hornyacsek, 2009) A biztonságpolitika olyan állami funkció ellátása, melynek célja mindazon alapvető emberi értékek védelme, amelyet az ország polgárai fontosnak tartanak. A biztonságpolitika célja az adott állam politikai függetlenségének, területi egységének, gazdasági működőképességének védelme, valamint polgárai biztonságos létének, személyiségük kibontakoztatásának biztosítása.
A biztonságpolitika feladata: arra irányul, hogy a veszélyforrások szubjektív elemeit felszámolja, az objektív kihívásokkal szemben pedig belső és külső garanciák stratégiai, jogi, intézményi és infrastrukturális rendszerét teremtse meg és tartsa fenn, hitelesen alakítsa a nemzet biztonsági percepcióját. A fent megfogalmazott feladatok ellátása érdekében minden ország megfogalmazza a területét érintő veszélyeztető tényezőket, biztonságpolitikai célkitűzéseit. A Magyarország biztonsági stratégiában összegezte ezeket az alaptételeket, amelyből kiindulva készülnek az ágazati stratégiák. 2. MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGI KÖRNYEZETE, BIZTONSÁGÁT FENYEGETŐ KIHÍVÁSOK A biztonság alapfogalmainak értelmezését követően vizsgáljuk meg a Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezőket.
1. ábra: Magyarország biztonságát veszélyeztető tényezők Forrás:Tóth, 2009. 6
A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van a kelet-közép-európai térség, valamint az európai kontinens biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok és kihívások. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok és kihívások. Ezekkel a fenyegetésekkel egyetlen állam sem képes egyedül megküzdeni, a védekezés széles körű nemzetközi együttműködést igényel. Magyarország komplex biztonságának vizsgálata során számolni kell hazánk katasztrófaveszélyeztetettségével is. Ezeket a veszélyeztető tényezőket az 1. sz. ábra foglalja össze. A kihívások, válságok és a katasztrófák egymással kölcsönhatásban vannak. A különböző kihívások, katasztrófák okozhatnak válságokat, és a válságok szintén előidézhetnek katasztrófákat, ha ezeket nem tudják időben és megfelelően kezelni.
2.1 Magyarország biztonságát fenyegető kihívások, kockázati tényezők A stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakemberek elemzése alapján az ezredforduló után a következő veszélyekkel és kihívásokkal kell számolni:
globális,
regionális,
belső kihívások.
2.1.1
Globális kihívások
A globalizáció felgyorsult, és a nemzetközi viszonyok valamennyi területén mélyreható változásokat okoz. Különösen a technológia, az információs technológia, a közlekedés, a kereskedelem és a pénzügyek, valamint a közegészségügy területén jutott olyan fokra, amelynek következtében - az általa létrehozott előnyök mellett - új típusú biztonsági kockázatok jelentek meg. Az országhatárokon átnyúló fenyegetések a Magyar Köztársaság nemzetközi környezetét és biztonságát is nagymértékben befolyásolják. 2.1.1.1 Terrorizmus Az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadás egyértelműen jelezte, hogy a globális terrorizmus - logisztikai, pénzügyi és műveleti képességeinek jelentős növekedése révén stratégiai fenyegetéssé vált az euro-atlanti térség biztonságára. A terroristatevékenység célja a demokratikus társadalmi és politikai intézmények megbontása, a társadalmak kormányokba vetett bizalmának megingatása. A terrorizmus destabilizáló hatást gyakorol a nemzetközi viszonyokra, a terrorcselekmények megszervezését és támogatását szolgáló tevékenységek (illegális fegyverkereskedelem, pénzmosás) aláássák az államok és a nemzetközi rendszer működését. A terrorcselekmények hozzájárulhatnak más globális - politikai, gazdasági, kereskedelmi, migrációs és egészségügyi - válságok kialakulásához is.
7
2.1.1.2 Tömegpusztító fegyverek elterjedése Az euro-atlanti térség biztonságát fenyegető másik stratégiai veszélyt a tömegpusztító (nukleárisradiológiai, vegyi- és biológiai) fegyverek és hordozóeszközeik, valamint az előállításukhoz szükséges technológiai ismeretek terjedése és felhasználásuk lehetősége, továbbá e fenyegetés és a terrorizmus potenciális összefonódása jelenti. Bár a nemzetközi egyezmények és exportellenőrzési rezsimek végrehajtása lassítja a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedését, nő a kockázata annak, hogy ilyen fegyverek és anyagok terroristacsoportok, a terrorizmust támogató, illetve annak menedéket adó államok területére vagy birtokába kerülnek. A tömegpusztító fegyverek elterjedésében az azokat birtokló vagy azok kifejlesztésére törekvő államokon túl a szükséges technológiákkal, nyersanyagokkal, szakemberekkel rendelkező államoknak is különleges felelősségük van. A tömegpusztító eszközök elterjedése önmagában is kihívást jelent, mivel célba juttatásuk nem hagyományos módon is történhet. Különösen nagy veszélyt jelentenek a vegyi és biológiai fegyverek, amelyek viszonylag könnyen előállíthatók, nehezen ellenőrizhetők, és a regionális konfliktusok vagy nemzetközi terrorcselekmények során nagyobb az alkalmazásuk veszélye. Emellett számos ország törekszik arra, hogy önállóan vagy más államokkal együttműködve kis- és közép-hatótávolságú hordozó eszközökre tegyen szert, s ezzel erősítse regionális szerepét és befolyását. A tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elsősorban a feszültséggócokban jelent fokozott veszélyt, de a rakétatechnológia elterjedése közvetve Európa és az euro-atlanti térség biztonságát is veszélyezteti. 2.1.1.3 Instabil régiók, működésképtelen államok A világ országai egyenlőtlenül részesednek a globalizáció hasznából és terheiből, ami növeli a fejlettségbeli különbségeket, és súlyosbítja a lemaradók helyzetét. A fejletlen régiókban élők szegénységének növekedése, emberi jogaik korlátozása, szélsőséges ideológiák megjelenése a korrupció térnyeréséhez, az etnikai és vallási ellentétek, a belső konfliktusok kiéleződéséhez, esetleg az államiság hanyatlásához vagy megszűnéséhez, továbbá országon belüli és regionális fegyveres konfliktusokhoz, és ennek következtében egész régiók destabilizálódásához vezethet. Az ilyen bizonytalan térségek, továbbá a működésképtelen államok könnyen válhatnak az országhatárokon átnyúló szervezett bűnözés gócpontjaivá, teret engedhetnek a terrorista szervezetek megtelepedésének, felerősíthetik a migrációs kihívásokat, a fegyver- és kábítószer-kereskedelem veszélyeit. 2.1.1.4 Illegális migráció Magyarország határai várhatóan hosszabb ideig az EU és a schengeni térség külső határai lesznek, ami együtt jár az uniós határszakasz igazgatásának felelősségével és terheivel. A migráció Magyarországot eddig elsősorban tranzitországként érintette, azonban hazánk egyre inkább célországgá is válik. Magyarországnak az EU közös vagy közösségi politikái által érintett keleti és délkeleti szomszédai európai integrációs kilátásaik, migráció-kibocsátó és - áteresztő szerepük, és a szervezett bűnözés elleni erőfeszítéseik szempontjából eltérnek egymástól. A migrációt természetes, de összetett jelenségként kezeljük, mely gazdasági és demográfiai előnyöket, valamint biztonsági kockázatokat egyaránt magában rejt. A lehetőségeket és a kihívásokat is az európai integráció közép- vagy hosszú távú perspektívájában használhatjuk ki, illetve kezelhetjük legmegfelelőbben. A biztonsági kockázatok kezelését az uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítése mellett saját nemzeti biztonsági érdekeink is megkövetelik. Nem zárható ki, hogy a migrációs mozgások keretében szervezett bűnözői vagy terrorista csoportok is próbálnak Magyarországon megtelepedni, illetve pozíciókat kiépíteni.
8
Az illegális migráció elsősorban rendészeti kérdésként jelentkezik. A schengeni csatlakozást követően a külső - elsősorban szárazföldi - határok fokozott védelme a magyar határőrizeti szervek és a bevándorlási hivatal hatékonyabb együttműködését követeli meg. A schengeni együttműködéshez történő csatlakozással párhuzamosan az uniós támogatások hatékony felhasználásával korszerű és biztonságos határigazgatási rendszert kell kiépíteni. A migrációval - az illegális migrációval is - együtt járó biztonsági kérdéseket nemzetközi együttműködés keretében kezeljük, kiemelt figyelemmel a nemzetközi szervezett bűnözés visszaszorítására és a terrorcselekmények megelőzésére, megakadályozására. Migrációs politikánk kialakításában különös hangsúlyt kapnak a környező országokban élő jelentős számú magyar kisebbséggel kapcsolatos sajátos szempontok. 2.1.1.5 Gazdasági instabilitás A globalizáció korunk meghatározó folyamata, amely - a kölcsönös függőség növelésével világméretűvé szélesíti a gazdasági együttműködést, és az előnyök kölcsönös kihasználása révén dinamikus pályára állítja a gazdasági növekedést. Jelentős befolyással bír a nemzetek saját gazdaságpolitikájára, kijelöli a fő fejlődési tendenciákat, valamint felgyorsítja a vállalkozások, termelési tényezők szabad áramlásán alapuló, nemzetközi együttműködését. A globalizáció negatív következménye, hogy a kölcsönös függőség növekedésével a nemzetgazdaságokat sújtó problémák és zavarok könnyen továbbterjednek, és ott is zavart okozhatnak, ahol azt a gazdasági rendszer nem indokolja. A nyitott magyar gazdaság ilyen szempontból különösen sebezhetőnek számít. A gazdaságbiztonság kiemelten fontos területe az ország energiabiztonsága. 2.1.1.6 Az információs társadalom kihívásai A hosszú távú lemaradás hátrányos következményeinek elkerülése érdekében Magyarország számára kiemelt feladat a felzárkózás a fejlett világ információs és telekommunikációs színvonalához. Az információs forradalom vívmányainak mind szélesebb körű megismertetése, az oktatás színvonalának emelése kulcsfontosságú érdek, ami közvetve pozitív hatással van a gazdaságra, a társadalom életére és az ország érdekérvényesítő képességére. Az informatikai infrastruktúra technikai és szellemi feltételeinek biztosítása mellett ügyelni kell e rendszerek védelmére és a megfelelő tartalékok képzésére is. Az informatika számtalan lehetőséget teremtett a társadalom számára, de fokozta annak veszélyeztetettségét. A számítógépes hálózatok és rendszerek sebezhetősége, túlterhelése, az információlopás, a vírusterjesztés és a dezin- formáció kockázati tényezőt jelent az ország számára. 2.1.1.7 Globális természeti, civilizációs és egészségügyi veszélyforrások Az emberiség számára az egyik legnagyobb horderejű kihívást a környezetvédelemmel és a civilizációs fenyegetésekkel járó, határon átívelő problémák jelentik. Természeti erőforrásaink, a természeti területek és természeti értékek megóvása, valamint a környezeti egyensúly megóvása növekvő terhet ró a társadalmakra. Az olyan globális problémák, mint az esőerdők pusztulása, az ózonréteg károsodása, az üvegházhatás, a levegő-, víz- és a talaj szennyezettségének növekedése Földünk egészére nézve veszélyt jelentenek. A természeti és civilizációs katasztrófák különösen súlyosan érintik a térség szűkös- erőforrásokkal és fejletlen gazdasági rendszerrel rendelkező országait. Magyarországra földrajzi adottságainál fogva fokozottan hatnak a Kárpát-medence szomszédos országaiban keletkező környezeti és civilizációs ártalmak, az árvizek, a víz- és levegőszennyezés, valamint az esetleges katasztrófák. A környezeti veszélyforrások közvetve hatással vannak a lakosság egészségi állapotára, valamint hozzá járulnak veszélyes járványok és fertőzések kialakulásához és terjedéséhez. A jövőben várhatóan egyre inkább számolni kell nagyobb kihatású közegészségügyi válsághelyzetekkel is.
9
2.1.2 Regionális kihívások 2.1.2.1 Közép-Európa Közép-Európa biztonsági helyzetének alakulását alapvetően pozitív változások jellemzik. Közvetlen földrajzi környezetünk államainak többsége a NATO, illetve az EU tagállama lett, vagy belátható időn belül azzá válik, és a bővítésből egyelőre kimaradók is elkötelezték magukat a közös euro-atlanti értékek mellett, az integrációt választva felemelkedésük eszközeként. Az integrációs folyamat, a stabilitás zónájának kiszélesedése kedvező változásokat hozott a térség államainak mind belső viszonyaiban, mind egymás közötti kapcsolataiban. Az EU- és NATO-tagság perspektívája hatékony eszköznek bizonyult Európa átalakuló államai demokratizálódásának és szabad piacgazdaságának támogatására, szomszédsági és regionális politikájuk alakítására. 2.1.2.2 Délkelet-Európa A délkelet-európai térségben kedvező fejlemény, hogy a térség államai elkötelezték magukat az euroatlanti értékek iránt, és kinyilvánították csatlakozási szándékukat az Európai Unióhoz, illetve a NATO-hoz. A nemzetközi szervezetek (ENSZ, EBESZ, NATO, EU) összefogásával zajló válságkezelő tevékenység eredményeként csökkent a régió destabilizálódásának, nemzeti vagy államközi konfliktusok kirobbanásának veszélye, és a térség államai általában az önfenntartó stabilitás irányába fejlődnek. Az euro-atlanti értékek ugyanakkor továbbra is országonként jelentősen eltérő módon érvényesülnek. A politikai és gazdasági rendszerváltás lassú üteme, a régió egyes államainak társadalmait, politikai felépítményét és gazdaságát átszövő korrupció, a társadalmi-szociális ellentmondások, a megoldatlan nemzeti, etnikai, kisebbségi és vallási problémák lassítják a felzárkózási és integrációs törekvéseket, és kedvező feltételeket nyújthatnak a terrorizmus, valamint a szervezett bűnözés, azon belül is az ember-, kábítószer- és fegyvercsempészet különböző formái számára. Mindezeket figyelembe véve a nemzetközi jelenlétre - különös tekintettel az EU átfogó szerepvállalására - hosszabb távon is szükség lesz. 2.1.2.3 A FÁK-országok A volt Szovjetunió utódállamainak átalakulási folyamatai még mindig nem fejeződtek be, a gazdasági és politikai struktúrák kiépítése nem zárult le, ennek ellenére erősödnek a konszolidáció, a kiszámíthatóság és a partnerségre törekvés elemei. Magyarország tágan értelmezett biztonságát több aspektusában is érinti az új államok útkeresése, a Független Államok Közösségének (FÁK) fejlődési nehézségei, Oroszország mozgásterének alakulása, külpolitikai, külgazdasági lehetőségeinek változása és politikai motivációi, valamint Ukrajna helyzete. Veszélyt jelent a térségből kiinduló, Magyarországot egyrészt cél-, másrészt tranzitországnak tekintő szervezett bűnözés és illegális migráció. EU-csatlakozásunkkal ez a nyomás várhatóan növekedni fog, ugyanakkor közösségi eszközökkel, módszerekkel és támogatással léphetünk fel ellene. Oroszország földrajzi kiterjedése, természeti és humán erőforrásai, illetve katonai potenciálja, különösen nukleáris ereje miatt továbbra is a nemzetközi politika fontos szereplője. Az ország belső instabilitásából származó veszélyek csökkentek, de nem tűntek el teljesen. A kedvezőbb gazdasági és pénzügyi lehetőségek ellenére nem történt meg a gazdaság átfogó modernizálása, és a demokratikus intézményrendszer működése sem felel meg maradéktalanul az európai normáknak. Oroszország partneri viszonyt alakított ki a NATO-val, illetve gazdaságitársadalmi modernizációs céljai eléréséhez az EU-val. Kölcsönös érdek, hogy Oroszország és az euro-atlanti térség államai és szervezetei stabil és kiszámítható partnerek legyenek egymás számára. 10
Ukrajna elkötelezte magát az euro-atlanti integráció mellett. Magyarország érdekelt a független, demokratikus Ukrajna társadalmi-gazdasági átalakulásának sikerében. Ukrajna stabilitása, prosperitása, demokratikus reformfolyamatainak kiteljesítése, valamint szomszédaival alakított kapcsolatainak kiegyensúlyozottsága kiemelten fontos tényezője régiónk békéjének és biztonságának. Európai és egyben magyar biztonsági érdek az ország európai és euro-atlanti szervezetekkel folytatott együttműködésének elmélyítése. A kaukázusi és a közép-ázsiai utódállamok társadalmi-politikai helyzetét, illetve egymáshoz fűződő kapcsolatait társadalmi és szociális feszültségek, etnikai és vallási különbségek, határproblémák, területi igények, környezeti problémák, befagyott konfliktusok terhelik, amelyeket tovább súlyosbítanak a szervezett bűnözés és a terrorizmus különböző megnyilvánulási formái. A térség államainak demokratikus átalakulása és piacgazdasági fejlődése még nem fejeződött be, és nem zárható ki destabilizálódásuk lehetősége, tekintélyuralmi rendszerek létrejötte, politikai, gazdasági, szociális vagy környezeti válsághelyzetek kialakulása, sőt, katonai konfliktusok sem. 2.1.2.4 A mediterrán térség, a Közel-Kelet és a Közép-Kelet Az Európát délről határoló mediterrán térség több államát a szegénység, a gyors népességnövekedés, valamint a globalizációs folyamatokba történő elégtelen bekapcsolódási képesség jellemzi, amelynek következtében az utóbbi időszakban megnőttek a térségből eredő, az illegális migrációval és a terrorizmus terjedésével összefüggő kockázatok. Az Európai Unió hosszabb távú stratégiájában amelyhez Magyarország is csatlakozik - arra törekszik, hogy ezeket a kockázatokat a partneri viszony és a politikai párbeszéd erősítésével csökkentse. A közel-keleti konfliktus sajátossága, hogy a politikai ellentétek és területi viták vallási köntösben is kifejezésre jutnak, amit tovább súlyosbítanak a népcsoportok közötti kulturális különbségek, történelmi érzékenységek és az érintett nemzetközi szereplők eltérő törekvései. A konfliktus tartós megoldatlansága a világpolitika, s ezen belül Európa szempontjából az egyik legnagyobb biztonsági kockázatot jelenti, melynek kiemelt figyelmet kell szentelni. A közel és közép-keleti konfliktusok szoros kapcsolatban állnak a térség stratégiai jelentőségű energiahordozó-kincseinek biztonságával, illetve annak ellenőrzésére irányuló törekvésekkel. A közép-keleti térségben a terrorizmus mellett a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik birtoklására irányuló törekvések képviselik a legsúlyosabb biztonsági kockázatokat. Az erősödő globalizáció miatt a tőlünk távol fekvő régiókban zajló események is befolyásolják biztonságunkat. A NATO és az EU tagjaként Magyarországnak a korábbinál nagyobb figyelemmel kell kísérnie az euro-atlanti térségen kívül zajló eseményeket, konstruktív állásponttal kell rendelkeznie a földrajzilag távol eső régiók problémáinak kezelését illetően, és számolnia kell a velük összefüggésben jelentkező feladatokkal.
11
2.1.3
Belső kihívások
A Magyarország biztonsági helyzetének alakulását alapvetően befolyásolják a társadalmi-gazdasági átalakulást kísérő negatív jelenségek, mint például a szegénység, valamint a szabályozási folyamatok összehangolásának igénye. 2.1.3.1 Szervezett bűnözés Magyarország belső biztonságára veszélyt jelent a szervezett bűnözés, amely megerősödött a rendszerváltás időszakában, kihasználva a társadalmi-gazdasági átalakulás bizonytalanságait. A szervezett bűnözői csoportok kapcsolatokat alakítottak ki külföldi bűnözői csoportokkal, és tevékenységük a kábítószer-, fegyver-, stratégiai anyag-, gépjármű- és embercsempészetre is kiterjed. A szervezett bűnözés jellegzetes tulajdonsága, hogy e csoportok igyekeznek érdekeiket a gazdasági szférán túl is érvényesíteni, ezért fokozatosan növelik legális gazdasági tevékenységüket és befolyásukat. Az állami ellenőrzés rendszere nem elég hatékonyan követte a változásokat, ezért különösen indokolt az ellenőrzésre hivatott szervezetek közötti együttműködés erősítése. Az uniós csatlakozást követően a szervezett bűnözés fokozódó aktivitásával és az EU-n kívüli államokban működő bűnözői körökkel való erősödő kapcsolatteremtéssel kell számolnunk. 2.1.3.2 Feketegazdaság és korrupció A piacgazdaság és a törvényesség ellen ható legnagyobb kihívás, a feketegazdaság és szervezett bűnözés mellett, a korrupció, amely szinte minden társadalomban tetten érhető valamilyen formában, az átalakuló gazdaságokban azonban fokozott veszélyt jelent. A feketegazdaság, a korrupció és a szervezett bűnözés egymást erősítő jelenségek. Különös veszélyt jelent, ha a korrupció a közéleti, hatósági területen jelenik meg. A korrupciót a közélet tisztasága, az azt biztosító rendezett jogszabályi háttér, valamint az összehangolt rendészeti, hatósági tevékenység szoríthatja vissza. 2.1.3.3 A kábítószerek terjedése Magyarország a kábítószer-kereskedelem terén hagyományosan tranzitországnak tekinthető a termelők és a nyugati fogyasztók között. A hazai kereslet növekedésével azonban országunk is a fogyasztó országok közé került, ami közvetlen hatással van a bűnözés és ezen belül is a szervezett bűnözés terjedésére. A súlyosbodó problémára az iskolások és fiatalok körében tapasztalható rendszeres vagy alkalmi kábítószer-fogyasztás növekedése világít rá. 2.1.3.4 Politikai és vallási szélsőségek Biztonsági kihívásnak tekintendők a szociális és társadalmi feszültségeket politikai és vallási csoportok, amelyek a demokratikus jogállam által gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságot használják fel arra, hogy korlátozzák, az alkotmányos intézmények működését megzavarják, vagy népszerűsítsék.
kihasználó szélsőséges biztosított egyesülési, mások alapvető jogait politikai törekvéseiket
2.1.3.5 Demográfiai kihívások Demográfiai helyzetét tekintve Magyarország kedvezőtlen helyzetben van. A népesség elöregedése, valamint fokozatos csökkenése az idő múltával két szempontból is kihívást jelent. Egyrészt a korosztályi struktúra változása - a gazdaságilag aktív és passzív lakosok arányának változása miatt negatívan hat az ország jövedelemtermelő képességére, másrészt a kiadási oldal (nyugdíj- és egészségügyi ellátás) nagyobb terhei a költségvetésre rónak fokozott terheket.
12
2.2 A kihívások lehetséges következményei A különböző kihívások megoldódhatnak békésen, elcsitulhatnak, átalakulhatnak, egy-egy társadalompolitikai esemény átmenetileg háttérbe szoríthatja őket, de sok esetben válsághoz vezethetnek. A válság a minősített időszak kihirdetését nem indokoló hazai vagy nemzetközi esemény, helyzet, vagy annak valószínűsége, amelynek kezeléséhez rendkívüli kormányzati intézkedések és többletforrás ráfordítása válik szükségessé. A válságok lehetnek katonai jellegűek, melyek megoldásához szükség van a katonai erő és az egész védelmi szféra együttműködésére, és lehetnek nem katonai jellegűek.
2.2.1 Katonai jellegű válságok A különböző kutatások, elemzések alapján térségünkben a polgári védelmi feladatokat is érintő katonai jellegű válságok a következők lehetnek:
A közvetlen környezetünkben kirobbanó és zajló polgárháborúk, Az előzőekből eredő áttevődő veszélyeztetés, Korlátozott célú provokatív, vagy területszerző agresszió, Illegális fegyverkereskedelem, beleértve a tömegpusztító fegyvereket is Az ország függetlenségének, szuverenitásának megszüntetését célzó háború
2.2.1.1 Közvetlen környezetünkben kirobbanó és zajló polgárháborúk A környezetünkben kirobbanó polgárháborúk kísérő jelensége a nagytömegű menekültek megjelenése.20 A menekültek elhelyezésében és ellátásában az egész nemzetgazdaság együttműködése szükséges, fontos, hogy a polgári védelem közreműködői feladatokat kell, hogy ellásson, és erre az esemény bekövetkezése előtt tervszerűen fel kell készülni. Minden esetben az elsődleges cél a hazai lakosság védelme, és csak ezt követően kell számolni a menekültek elhelyezésében nyújtandó segítség feladataival. (fektető anyagok, sátrak biztosítása, az ellátás megszervezése stb.) 2.2.1.2 Az előzőekből eredő áttevődő veszélyeztetés Az áttevődő veszélyeztetés időszakában nincsenek kizárva – véletlenszerű vagy szándékos cselekedetből eredő – olyan károkozások, melyek során mentési, mentesítési feladatok végrehajtása, a katonai műveletek polgári támogatása válhat szükségessé. 2.2.1.3 Korlátozott célú provokatív, vagy területszerző agresszió Korlátozott célú provokatív vagy területszerző agresszió esetén a támadó légierő váratlan alkalmazásával kell számolni, és a támadási célpontok általában az államvezetési, gazdasági, közlekedési, hírközlési, energetikai rendszerek, veszélyes üzemek és katonai célpontok ellen irányulhatnak, de nem kizárt a civil lakosság elleni agresszió sem. A váratlanság és a kiszámíthatatlanság miatt nagyon fontos a gyors előrejelzés, a riasztás és a lakosság védelmének előre történő megtervezése, megszervezése (védőlétesítmények, egyéni védőfelszerelések stb.).
13
2.2.1.4 Illegális fegyverkereskedelem, beleértve a tömegpusztító fegyvereket is A fegyver, illetve a különböző nukleáris hasadó anyagokkal történő illegális kereskedelem esetén megnő annak veszélye, hogy a lakosság és az anyagi javak biztonsága veszélybe kerül. A legfontosabb feladatok a határőrizeti szervekre (Rendőrség, Vám- és Pénzügyőrség) hárulnak, de a feladatokban a polgári védelem is szerepet kap. Elsősorban egy olyan együttműködés kialakításában, mely bizonyos sugárellenőrzési feladatok végrehajtására, mérő- és ellenőrző berendezések, műszerek telepítésére, valamint különböző mentesítési és megsemmisítési feladatok végrehajtásához nyújtandó segítségre vonatkoznak. 2.2.1.5 Az ország függetlenségének, szuverenitásának megszüntetését célzó háború Napjainkban ennek csak az elvi lehetősége áll fenn, bekövetkezésével nem számolunk. Ezekre a katonai válaszokon túlmenően elemzéseket és értékeléseket kell végezni, mely alapján ki kell dolgozni olyan speciális lakosságvédelmi terveket, amelyek széles körben modellezik azokat a tennivalókat, melyeket veszélyes üzemek, nagy forgalmú és létszámú létesítmények, a létfenntartáshoz szükséges energia és közműrendszerek sérülése esetén végre kell hajtani.
2.2.2
Nem katonai jellegű válságok
Polgári védelmi szempontból térségünkben az alábbi nem katonai jellegű kihívásokkal kell számolni:
A kisebbségek jogi helyzetének rendezetlensége és az ezzel összefüggő etnikai, nemzetiségi problémák, A környező országok egyenlőtlen gazdasági fejlődéséből adódó gazdasági és szociális problémák, belső társadalmi feszültségek, A fenti területekhez szorosan kapcsolódó változó nagyságú migrációs jelenségek és problémák, A környezetvédelemmel összefüggő természeti károk és ökológiai problémák, A nemzetközi szintű bűnözés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem hatásai.
A biztonságot veszélyeztető nem katonai és a katonai jellegű válságok kezelése során hasonló feladatok végrehajtására kell felkészülni, legfeljebb a végrehajtás módja, körülményei és a jogszabályi háttere változik. Vegyük számba ezeket a feladatokat. A gazdasági, a szociális, az etnikai és a nemzetiségi problémákból adódó migrációs feladatok végrehajtása során a helyzet kezelése elsősorban idegenrendészeti és politikai feladat. Az országon belüli gazdasági és szociális problémák miatt belső társadalmi feszültségek alakulhatnak ki. Ilyen volt például 1990-ben a „taxis blokád” esete, 2008-ban a TV-székház ostroma, amikor a főváros közúti közlekedése megbénult, és a lakosság ellátása veszélybe került. Hasonló helyzet alakulhat ki a lakosság ellátásában fontos szerepet játszó vállalatok, üzemek, kereskedelmi üzlethálózatok sztrájkja, valamint a közmű- és energiaszolgáltatás szüneteltetése esetén is. A környezetvédelemmel összefüggő természeti károk és ökológiai problémák kezelésében, amennyiben a kialakult helyzet a lakosság biztonságát és életfeltételét veszélyezteti – pl. ivóvízkészlet, levegő- és talajszennyezés stb., fel kell készülni, mint lehetséges feladatra a lakosság és anyagi javainak megóvására, mentesítési feladatok végrehajtására, valamint az ellátási feltételek megszervezésére (megteremtésére). 14
A nemzetközi szintű bűnözés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem meghatározóan közbiztonsági kérdés, azonban a felsorolt területek összekapcsolódása (összefonódása) a szervezett jelleg kialakulása, valamint az ellenük (vagy egymással) folytatott küzdelem során létrejöhetnek olyan kedvezőtlen helyzetek, amikor a vétlen polgári lakosság is veszélyeztetett helyzetbe kerül (Pl.: közintézmények, lakóházak felrobbantása, energiarendszerek rombolása stb.). Ilyen esetben fel kell készülni a sérültek és a kárt szenvedettek elhelyezésével és ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtására. A lakosság és a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítése során más szervekkel és szervezetekkel együttműködve támogatni és segíteni kell a hazai kábítószer-fogyasztás elleni küzdelmet. A fentiek alapján kijelenthető, hogy napjainkban a biztonságot átfogóan, komplexen kell értelmezni, mely a hagyományos politikai és katonai tényezőkön túl magába foglalja a biztonság egyéb gazdasági (pénzügyi), emberi jogi, kisebbségi, információs és technikai, környezeti, valamint a nemzetközi jogi stb. - dimenzióit is. A korszerű biztonság tehát átfogó jellegű, oszthatatlan és túlmutat a katonai erőn. Napjainkban a biztonságpolitikai elemzések alapján megállapítható, hogy Magyarország ellen az ország szuverenitását veszélyeztető háborúra nagy valószínűséggel belátható időn belül nem kerül sor. A reálisan számításba vehető veszélyek elsősorban nem katonai jellegűek lesznek, a globális (transznacionális), regionális és belső kihívásokkal, kockázatokkal, valamint a katasztrófák kapcsán kialakult veszélyhelyzetekkel kell számolni.
3. MAGYARORSZÁG KATASZTRÓFA-VESZÉLYEZTETETTSÉGE
Magyarország veszélyeztető tényezők és kihívások után vizsgáljuk meg az ország katasztrófaveszélyeztetettségét, hiszen csak ezek együttes ismeretével érthetjük meg, hogy hazánk milyen „választ” ad az országot és a lakosságot veszélyeztető tényezőkre. Magyarország földrajzi helyzeténél fogva Európában egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a katasztrófaveszélyeztetettségét is. Adódik ez a medence-jellegből, valamint abból, hogy a Kárpátok, Alpok gyűrűje és a folyók olyan vízrajzi és időjárási helyzeteket teremtenek, ami okozója lehet katasztrófa-helyzeteknek. Ezen túlmenően egyre több a globális felmelegedésnek tulajdonított extrém időjárási jelenségek száma. A technikai fejlődés velejárója a civilizációs jellegű katasztrófa-veszélyek megjelenése. Hazánk katasztrófáit elemezve csak azokat a veszélyformákat mutatjuk be, amelyek előfordulása gyakori, és széleskörű lakosságvédelmi vonatkozásai vannak. A katasztrófákat több szempontból is tipizálják, csoportosítják. Ezek között találkozunk az eredet, a tér- és időkoordináták, a kiterjedés, hatáserősség szerinti, valamint újabban a lakosságfelkészítés szempontjából készült csoportosítással. (: Szász,2000)
15
2. ábra: A katasztrófák csoportosítása Forrás:Szász, 2000
3. ábra: A katasztrófák jellemzése eredetük vagy jellegük szerint (1) Forrás:Szász, 2000
16
4. ábra: A katasztrófák jellemzése eredetük vagy jellegük szerint (2) Forrás: Szász, 2000
5. ábra: A katasztrófák jellemzése helyük és kiterjedésük szerint Forrás: Szász, 2000
17
6. ábra: A katasztrófák jellemzése hatáserősség, intenzitás szerint Forrás: Szász, 2000
7. ábra: A katasztrófák jellemzése tér- és időkoordináták szerint Forrás: Szász, 2000 18
8. ábra: A katasztrófák jellemzése időparaméter szerint Forrás:Szász, 2000
9. ábra: A katasztrófák jellemzése a lakosságfelkészítés szempontjából Forrás: Szász, 2000 19
Az alábbiakban csak a kiváltó ok, azaz eredet szerinti csoportosítást mutatjuk be, mely alapján két fő csoportot különböztetünk meg:
civilizációs eredetű és
természeti eredetű katasztrófák. 3.1 Civilizációs eredetű katasztrófák
A civilizációs eredetű katasztrófák az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai, technológiai hibák hatására következnek be. Egyet kell értenünk azzal a megállapítással, miszerint: „Ebbe a kategóriába azok a katasztrófák sorolhatók, amelyek kialakulásának előfeltétele a civilizáció léte, a tudomány, a technika, az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a szállítás meghatározott szintje.” 22 A civilizációs veszélyekre való felkészülés egyre nehezebb, egyre sokrétűbb, alaposabb tervezést, szervezést jelent. Ezért számba kell vennünk ezeket a veszélyeket: 3.1.1
Nukleáris veszélyek
Elsősorban a hazai nukleáris létesítmények: a Paksi Atomerőmű, a Központi Fizikai Kutató Intézet kutató reaktora és a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézet tanreaktora jelentenek veszélyt. A nukleáris és radioaktív anyagok szállítása, tárolása is veszélyforrást jelentenek.
10. ábra: A Nukleáris veszélyetetettség Forrás: Muhoray, 2008
20
11. ábra: A környező országok nukleáris létesítményei Forrás: Muhoray, 2008
A meghibásodott és a légkörbe visszatérő műholdak okozta szennyezéssel is számolni kell, és a határon túli (Krsko, Bohunice, Mohovce) atomerőművek esetleges üzemzavarairól sem szabad elfeledkeznünk. A gázellátás akadozása felveti az üzemen kívül helyezett európai erőművek újra rendszerbe állítását, újak építését. A nukleáris baleset veszélyénél kiemelt feladatként jelentkezik a lakosságvédelmi feladatok végrehajtása, így a lakosság riasztása, a lakosság egyéni és kollektív védelme, a lakosság kimenekítése, elhelyezése és ellátása, továbbá a jód profilaxis feladatainak végrehajtása, melyre előre tervekkel kell felkészülni. További fontos feladat a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak sugárvédelme. Ebbe beletartozik az anyagi javak megelőző sugárvédelme, a sugárellenőrzési feladatok végrehajtása, továbbá a dekontaminálás elvégzése. A fenti feladatokon túl a jövőben tovább kell fejleszteni a nukleáris baleset-elhárítás mérőhálózatát és információs rendszerét, továbbá a polgári védelem ilyen irányú feladatait kiemelten kell kezelni.
3.1.2
Veszélyes anyagok előállítása, tárolása, felhasználása, és szállítása
A vegyi anyagok gyártása, tárolása, szállítása, felhasználása megnövekedett. A veszélyes üzem súlyos balesete esetén ellenőrizetlenül káros anyagok kerülhetnek a környezetbe. Ilyen üzemek az egész ország területén megtalálhatóak, de a legveszélyeztetettebb térség Budapest, Veszprém megye, Pest megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A vegyi balesetek, katasztrófák kialakulása 21
legtöbb esetben emberi mulasztásból vagy hanyagságból, esetleg az ismeretek hiányából adódóan következik be. Az ellenük való védekezés fontos területei a megelőzés, valamint a hatékony és gyors beavatkozás. Fontos, megoldandó feladat a lakosság gyors riasztása, tájékoztatása, a helyszínen gyors felderítés végrehajtása, információ szolgáltatása a döntést hozók, valamint a mentést végzők számára. Fontos végrehajtani a lakosság mentését (elköltöztetés, védőeszközökkel való ellátás, kimenekítés, elhelyezés, ellátás), és kapcsolatot tartani a mentésben részt vevő szervekkel, továbbá közreműködni a mentési feladatokban, és folyamatosan méréseket és ellenőrzéseket végrehajtani. A jövőt illetően fel kell készülni a veszélyes üzemek létesítésével és működésével kapcsolatos szakhatósági feladatok hatékony ellátására, valamint a határon túli balesetek által okozott hazai veszélyhelyzetek kezelésére. Ennek érdekében: Fokozni kell az együttműködést a környező országok katasztrófa-elhárítási szervezeteivel, be kell kapcsolódni a különböző nemzetközi szervezetek munkájába. Fejleszteni kell a hazai mérő és előrejelző rendszereket, megfelelő adatbázist kell kialakítani a védekezés érdekében. Korszerű hír- és információs rendszert kell kiépíteni, melyen keresztül állandó kapcsolatban kell lenni a nemzetközi katasztrófa-elhárítással foglalkozó szervezetekkel és a szomszédos országok hasonló központjaival. Országútjainkon, vasúthálózatainkon, vízi útjainkon jelentős a veszélyes anyagok szállítása. Baleset esetén a szabadba juthatnak olyan anyagok, amelyek veszélyt jelenthetnek a környezetre, a lakosságra, és amelyre fel kell készítenünk őket. A fentiek elkerülésére, elhárítására a veszélyes anyagok szállítására szigorú előírások a mérvadóak, amelyet mindenkinek ismernie kell.25 A szállítási balesetek esetén a polgári védelmi Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportok, a műszaki, mentő, mentesítő szervezetek mellett a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők, a közlekedési felügyelőségek és a területileg illetékes környezetvédelmi szakemberek vesznek részt. Rendkívül fontos a különböző szervekkel történő együttműködés, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi jogszabályok hazai bevezetése és betartatása (Pl.: SEVESO 2.).
3.2 Természeti jellegű katasztrófa-veszélyeztetettség A természeti katasztrófák közös jellemzője, hogy általában emberi beavatkozás nélkül, a természet erőinek hatására alakulnak ki. A természeti katasztrófák között vannak olyan határesetek, amelyek a természeti erők hatására és emberi beavatkozás következményeként jönnek létre. Ilyen például az árvíz, amelyet kozmikus, geológiai, vagy meteorológiai okok, de emberi felelőtlenség és tudatlanság egyaránt előidézhetik. Mindezeken túl, vagy ezzel párhuzamosan, az emberi mulasztás is előidézhet árvizet. Ez adódhat gondatlanságból, ha elégtelen erőkkel, vagy szakszerűtlenül végzik az árvíz-védekezési munkálatokat, ha elhanyagolják a folyamszabályozási munkákat, vagy ha helytelenül tervezik, illetve kivitelezik a vízi műtárgyakat. Szándékos emberi beavatkozás is okozhat árvizet. A vízi műtárgyak (duzzasztóvagy völgyzárógátak, vízierőművek, hidak stb.) elleni terrorista vagy szabotázsakciók, háború esetén az ellenség védőgátjainak rombolása, egyes területek katonai céllal történő elárasztása is ezek közé tartozik. A természeti katasztrófa alapvető változást okoz az érintett természetes
22
rendszerben (ökoszisztémában), azaz az esemény utáni állapot legalább egy lényeges jellemzőjében különbözik az esemény előtti állapottól.
3.2.1 Árvíz Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó szintje megemelkedik, és a folyó kilép a medréből, elönti a környező településeket. Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva, hiszen az éves vízkészlet 96 %-a a szomszédos országokból érkezik, az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át. Az árvizek nagy része a hó olvadását követően vagy/és az esőzések hatására következik be. A Duna átlagosan 2-3, a Tisza másfél-2 évenként lép ki a medréből. Mellékfolyóink felső szakasza heves vízjárású. Kiemelten veszélyesek a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök. A Tisza felső szakaszán 5-20 nap, alsó szakaszán 15-70 nap, illetve 25-100 nap között változik az árvizek tartóssága. Hazánk árterülete több mint 20 000 km2 kiterjedésű, amelyet közel 4300 km hosszú árvízvédelmi töltés véd. Sajnálatos jelenség a település-rendezési hiányokból adódódó árterület-beépítés. A védelmi rendszerek rendben tartása, és a lakosság felkészítése az árvizekre nagyon fontos, hiszen az árvíz nagy területeket, sok állampolgárt érint, nagyban veszélyezteti az emberi életet és az anyagi javakat. Az árvíz megelőzéséről, kezelésének módjáról, annak buktatóiról több tanulmányban olvashatunk.27 Az árvizek történetéről, a védekezésről, a jövő útjairól jó áttekintést, bővebb tudnivalókat az alábbi művekben találhatunk.
12. ábra: Árvíz, belvíz, helyi vízkár Forrás: Hornyacsek, 2009
23
13. ábra: Magyarország településeinek árvízi kockázati besorolása Forrás: Szarka, 2011
3.2.2 Belvíz Magyarországon igen jelentős a belvízzel érintetett területek nagysága. A belvíz akadályozza a mezőgazdasági munkát, de épületkárokat is okoz. Az Alföld belvíztől jelentősen veszélyeztetett terület. A belvízzel való elöntés gyakran eléri a 300 ezer, a belvízzel veszélyeztetett összes terület nagysága pedig a 2 millió hektárt. Különösen veszélyeztetettek a Felső-Tisza területei, a Hortobágy melléke, a Jászság, a Nagykunság, az Alsó Tisza-Völgy és a Körösök vidéke. A belvíz sok területen új jelenség, ezért mind a helyi védelmi rendszer, mind a lakosság felkészületlen, de a hagyományos belvizes területeken is fontos, hogy a lakosság jobban megismerje a védekezés, veszélyhelyzet-kezelés módját, a veszélyeket, (például: a vízzel telt pince hirtelen kiszivattyúzása növeli az épület omlásának veszélyét), valamint a helyes veszélyhelyzeti magatartási szabályokat.
24
14. ábra: Belvíz, helyi vízkár Forrás: Hornyacsek, 2009
15. ábra: Magyarország árvízveszélyes területei Forrás: BM Veszélyhelyzeti Kezelési Központ adatbázis 1998-1999 évi adatai alapján
25
3.2.3 Földrengés A földkérget alkotó lemezek állandó mozgásban vannak, amely rendkívül lassú, évente néhány milliméter, esetleg 1-2 centiméter. Az egymásnak feszülő, vagy egymás mellett, illetve egymáson elcsúszó hatalmas lemezekben, feszültség keletkezik, amely egy határon túl mozgási energia formájában egyenlítődik ki. A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott hirtelen el mozdulás következménye. Ez a mozgás különböző lehet, az emberek által nem érezhető, csak műszeresen regisztrálható enyhe rezgéstől egészen a teljes városokat elpusztító, esetleg a vidék domborzatát is megváltoztató nagy erejű rázkódásig. Hazánk földrengés szempontjából nem tartozik a veszélyeztetett országok közé, lehetőségét azonban nem lehet kizárni. A MCS (Mercalli-CancaniSieberg) földrengési intenzitási skálán az 1-12-ig terjedő felosztásban mérve a legnagyobb rengés 9-es volt 1763-ban Komáromban, és 1911-ben Kecskeméten. Az elmúlt időszakban is előfordultak földmozgások Pécs, Gyömrő térségében. Gyakran nagyobb kárt okoz a felkészületlenség, mint maga az esemény.
16. ábra: Földrengés- veszélyetetettség Forrás: Szarka, 2011
26
17. ábra: A Kárpát-medence földrengései 456-2004 Forrás: Szarka, 2011
18. ábra: A földrengések elsődleges pusztító hatásai Forrás: Szarka, 2011 27
19. ábra: Földrengésveszély Magyarországon Forrás: Szarka, 2011
20. ábra: A katasztrófavédelmi feladatok szempontjából fontos elsődleges pusztító hatások Forrás: Szarka, 2011 28
21. ábra: A katasztrófavédelem szempontjából fontos másodlagos pusztító hatások Forrás: Szarka, 2011
22. ábra: Egyéb földmozgások Forrás: Szarka, 2011 29
3.2.4 Rendkívüli időjárás A globális felmelegedés jelensége számtalan kutatót foglalkoztat. Vitatják, igazolják és cáfolják. Az azonban cáfolhatatlan, hogy a jelenség kapcsán olyan extrém időjárási tényezők jelentek meg az elmúlt száz évben, amelynek figyelmen kívül hagyását egyetlen felelős szakember sem engedheti meg magának. A felmelegedés, az állat- és növényvilág változásai, a viharok, az özönvíz-szerű esőzések, a természeti környezet tüzei mind-mind veszélyt jelenthetnek. A hosszantartó esőzések, a gyors hóolvadás árvizekhez, löszfalak omlásához vezethetnek. A szélvihar fákat csavarhat ki, épületeket rongálhat meg, a hóvihar településeket vághat el a külvilágtól. Az aszályos időszakok erdő- és bozóttüzekhez vezethetnek, béníthatják a mezőgazdaságot. Ezek veszélyét fokozza az a tény, hogy a globális világ leépítette az ősi túlélési ösztöneinket, és egy hamis biztonságérzetet „kaptunk”, nincs megfelelő veszélytudatunk. Állandó jelenség továbbá, hogy a körülöttünk kialakult katasztrófákról érkező információ-dömping meghaladja az emberek dekódolási kapacitását, nem vagyunk képesek a számunkra fontos és tanulságos következtetéseket kiszűrni és szelektálni. Megállapítható, hogy a magyar lakosság veszélytudata elmarad az európai átlagtól. Az is nyilvánvaló, hogy a társadalmi változásokból adódóan megváltozott az emberek érték- és prioritási rendszere, és az új életmód és életstílus háttérbe szorította a lakosság nyitottságát a veszélyekre, az ellenük való védekezésre.
23. ábra: Szélsőséges időjárási körülmények 1. Forrás:Hornyacsek, 2009
30
A szélsőséges időjárás kárterülete 1. A szélvihar fákat csavarhat ki, leszakíthatja az épületek és egyéb műtárgyak részeit, az elektromos vezetékeket, betörheti az ablakokat, oldalsó támfalakat, homlokzati falakat dönthet le. A nagy erejű szelek főleg a tetőszerkezeteket és azok héjazatait károsíthatják. A tetőszerkezetben a kötőelemek és tartószerkezetek nem bírják a megnövekedett szélterhelést, ezért deformálódnak, tönkremennek. Gyakori hatás, hogy a rögzítetlen szerkezetek ledőlnek, és maguk alá temetnek tárgyakat, sokszor embereket is. A kialakuló vihar függ az uralkodó széliránytól, a szélcsatornák esetleges kereszteződésétől is. Viharos széllel, esetleg tornádóval az egész ország területén számolni kell.
24. ábra: Aszály, erdő- és bozóttüzek Forrás:Hornyacsek, 2009
31
25. ábra: Szélsőséges időjárási körülmények 2. Forrás: Hornyacsek, 2009
A szélsőséges időjárás kárterülete 2. Az eső árkokat, üregeket alakíthat ki, betörhet a pincékbe, eláztathatja az épületek tartószerkezeteit, melynek következtében az épületek megsüllyedhetnek, leomolhatnak. Esetenként az esőzés háborús lövedékeket, robbanó szerkezeteket moshat ki a talajból. A jégverés, a lehulló jegek méretétől függően, szintén nagy pusztítást tud végezni az épületek tető- és üvegszerkezeteiben, a gépkocsikban, tönkreteheti a fákat, a növényeket és a mezőgazdasági termést. Ez utóbbi további gazdasági problémákat okozhat. Az extrém viharok és esőzések, közvetett hatásként megbéníthatják a közlekedést, károsíthatják a közműveket, így zavarokat okozhatnak az energiaellátásban is. A nagymennyiségű eső fellazíthatja a talaj szerkezetét, melynek következtében földcsuszamlások, partfalomlások keletkezhetnek.
32
3.3 A biológiai veszélyeztetettség
26. ábra: Biológiai veszélyeztetettség Forrás:Hornyaccsek, 2009
33
4. A TELEPÜLÉSEK POLGÁRI VÉDELMI BESOROLÁSÁNAK SZABÁLYAI (114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet)
4.1 Az I. csoport besorolási szabályai Az I. csoportba kell sorolni: a) az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket; b) azokat a településeket, amelyek területén veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő; c) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani; d) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek; e) az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának; f) az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.
Védelmi követelmények: a) Biztosítani kell a lakosság központi riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyeztetettség jellegének és mértékének megfelelően a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a mérgező vagy sugárzó anyagok helyszíni és laboratóriumi meghatározásához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a mérgező vagy sugárzó anyagok hatásterületén élő lakosság légzésvédő eszközökkel történő ellátását, valamint tervezni kell a tartózkodásra szolgáló helyiségek e hatások elleni védelemre történő kialakításának feltételeit. d) Biztosítani kell a mérgező vagy sugárzó anyagok hatásterületén, valamint az elárasztás veszélyes területen a lakosság azonnali kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. e) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét vagy lehetőség szerinti kiszállítását.
34
f) Tervezni kell a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a személyek, létesítmények, anyagok és eszközök szaktechnikai eszközökkel történő mentesítését (eltávolítás, elbontás) és fertőtlenítését. g) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésekkel történő ellátásukat. h) Tervezni kell a fegyveres összeütközések által veszélyeztetett területeken a lakosság védőlétesítményekben - elsősorban óvóhelyeken - történő elrejtéséhez szükséges műszakitechnikai feltételeket. i) Tervezni kell a fegyveres összeütközések időszakára a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeit.
4.2 A II. csoport besorolási szabályai Az II. csoportba kell sorolni: a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9-30 km közötti területen lévő) településeket; b) azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek; c) azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak; d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók. Védelmi követelmények: a) Biztosítani kell a lakosság riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyeztetettség jellegének és mértékének megfelelően a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a mérgező vagy sugárzó anyagok helyszíni és laboratóriumi meghatározásához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a mérgező vagy sugárzó anyagok hatásterületén élő lakosság menekülőeszközökkel történő ellátását, valamint tervezni kell a tartózkodásra szolgáló helyiségek e hatások elleni védelemre történő kialakításának feltételeit. d) Biztosítani kell a mérgező vagy sugárzó anyagok hatásterületén, valamint az elárasztás veszélyes területen a lakosság azonnali kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit.
35
f) Tervezni kell a mérgező, fertőző vagy sugárzó anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a személyek, létesítmények, anyagok és eszközök szaktechnikai eszközökkel történő mentesítését (eltávolítás, elbontás) és fertőtlenítését. g) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésükkel történő ellátásukat. e) Tervezni kell a veszélyeztetett területen található létfenntartáshoz szükséges anyagi javak helyszíni védelmét, vagy lehetőség szerinti kiszállítását.
4.3 A III. csoport besorolási szabályai A III. csoportba kell sorolni: azokat a településeket, amelyek a I-es és II-es csoportokba sorolt településeken lévő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetettek. Védelmi követelmények: a) Biztosítani kell a lakosság riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Biztosítani kell a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez, valamint a veszélyes anyag meghatározásához szükséges feltételeket. c) Biztosítani kell a veszélyes anyagok hatásterületén a lakosság kitelepítésének, kimenekítésének és elhelyezésének feltételeit. d) Tervezni kell a lakosságfelkészítésen belül a mérgező anyagok hatása elleni védelmet biztosító, házilagosan előállítható szükség légzésvédő-eszközök készítésének, valamint helyiségek e hatások elleni védelemre alkalmassá tételének megismertetését. e) Tervezni kell a lakosságfelkészítésen belül a veszélyes anyagok közvetlen hatásainak megakadályozása érdekében a szükségeszközökkel történő személymentesítés módszereinek megismertetését. f) Létre kell hozni a veszélyeztetettség mértékének és jellegének megfelelő polgári védelmi szervezeteket, végre kell hajtani felkészítésüket és felszerelésükkel történő ellátásukat. g) Az I-III. csoportban biztosítani kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségek azonnali értesítését, szükség szerinti bevonását.
4.4 A IV. csoport besorolási szabályai A IV. csoportba kell sorolni: az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő valamennyi olyan települést, amely magasabb sorolási csoportba nem került. 36
Védelmi követelmények: a) Biztosítani kell a lakosság riasztásának és tájékoztatásának feltételeit. b) Tervezni kell a lakosság gyorsított ütemű felkészítését és tájékoztatását. c) Ki kell dolgozni a meghatározott területeken a lakosság és anyagi javak kitelepítési, elhelyezési és a települések kiürítési terveit. d) Tervezni kell a lakosság elrejtésének megvalósításához szükséges műszaki-technikai feltételeket. e) Tervezni kell a légitámadások hatékonyságának csökkentését szolgáló elsötétítés és fényálcázás műszaki-technikai feltételeit. f) Tervezni kell a veszélyeztetettség jellegének megfelelő polgári védelmi szervezetek megalakítását, létrehozását, felkészítését és felszerelését.”
37
5. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉS
a) Összességében megállapítható, hogy a mai felfogás szerint a korszerű biztonság átfogó jellegű, oszthatatlan és messze túlmutat a katonai erőn. b) A biztonság korszerű értelmezéséből következik, hogy Magyarország biztonsága szoros összefüggésben van a kelet-közép-európai térség, valamint a kontinens biztonsági helyzetével. Ezen túlmenően hatással vannak rá a globalizációból adódó transznacionális jellegű kockázatok, valamint a különböző típusú katasztrófák is, amelyek a települések életében is megjelenhetnek. c) A stratégiai kutatásokkal foglalkozó szakemberek elemzése alapján, az ezredforduló után a globalizáció térhódításával, és a rendszerváltással összefüggően az új kihívások és veszélyforrások alapvetően három csoportba sorolhatók: globális, regionális és helyi kockázatok, veszélyek és kihívások. Ezek között szerepelnek a katasztrófák is. d) Magyarország komplex biztonságának vizsgálata során, a kihívásokon belül számolni kell az ország katasztrófa-veszélyeztetettségével. e) Földrajzi helyzeténél fogva Európában egyedülálló helyzetben van, ami meghatározza a katasztrófa-veszélyeztetettségét is. Alapvetően civilizációs és természeti eredetű katasztrófákkal kell számolnunk. f) Magyarország nem tartozik a kiemelten katasztrófaveszélyes területek közé, de földrajzi elhelyezkedéséből, a lakosság és a települések sűrűségéből, ipari és közlekedési szerkezetéből, valamint a környező országokban bekövetkező események hatásai miatt, számolni kell a lakosság egy részét, vagy egészét fenyegető, jelentősebb anyagi kárral járó veszélyhelyzetekkel. g) A természeti eredetű veszélyek közül a földrengés, árvíz, belvíz, a szélsőséges időjárási jelenségek és a biológiai jelenségek okozhatnak katasztrófákat. h) A katasztrófák következményei a településeken jelennek meg, amelyeknek fel kell mérniük a kockázataikat, ezeket elemezniük és értékelniük kell. i) A védelmi rendszereknek és a településeknek fel kell készülniük a kockázatokból adódó rendkívüli események kezelésére.
38
FELHASZNÁLT IRODALOM Hornyacsek J.: (2009): Polgári védelmi alapismeretek 1. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemi Könyvkiadó, 188 p., 5-30. p., ISBN: 978-963-7060-66-3 Hornyacsek J.: (2011): A települési védelmi képességek a katasztrófa-kihívások tükrében, a települések katasztrófa-elhárítási feladatai, a végrehajtáshoz szükséges helyi védelmi képesség alapvető területei, azok kialakításának folyamata. "Biztonságunk érdekében" Oktatási- és Tanácsadó Tudományos Egyesület Budapest, 195.p..25-32. p. ISBN: 978-963-08-2606-8 Ürmösi K.: (2013): A biztonság, biztonság fogalma. Hadtudományi Szemle. Vol. 6. No. 4. 147156. p., ISSN: 2060-0437 Szász J.: (2000): A katasztrófák típusai, in: Szerk: Dr. Hornyacsek Júlia: Felkészítők könyve, BM OKF, Budapest. Muhoray Á.:(2008): Az Országos Balesetelhárítási és Intézkedési terv helyzete, - előadás, Balatonföldvár: 2008. június 3. Tóth R.: (2009): Oktatási anyagok ppt. 02.02. tárgykör 2-3. dia.Ábrák, figurák: ClipArt 20092012., Szarka Zs.: (2011): Felkészítő előadás: Katasztrófavédelmi feladatok polgári védelmi szervezése BM OKF 2011. december 21. 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó törvények módosításáról (2011.IX.09.) 3§ 5. A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. Határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról 28-38. A Kormány (114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelete a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól
39
