Magyarország kikerült a túlzott deficiteljárás alól A globalizmus válsága a lokális érdekérvényesítés fontossága

XV. évfolyam • 2013. 1. szám • július

Magyarország kikerült a túlzott deficiteljárás alól A globalizmus válsága – a lokális érdekérvényesítés fontossága Egy illúzióval lettünk szegényebbek, amikor 2008 őszén a világ vezető gazdasági hatalmából kiindulva, a fejlett nyugati társadalmat nem kímélve egy pénzügyi, termelési és tartalmát tekintve növekedési válság végigsöpört a nemzetállamokon.

A válság

Varga Mihály NGM miniszter és dr. Vereczkey Zoltán egyetértett abban, hogy a túlzott deficiteljárás alóli mentesülés új fejezetet nyithat a magyar gazdaságpolitikában

A „Magyarország jobban teljesít!” rendezvénysorozat Magyarország talpra áll konferenciájának budapesti állomásán a kormányzati ciklus 2010-2013 közötti gazdaságpolitikai intézkedéseit értékelték.

A válságról visszatekintve megállapíthatjuk, hogy annak legpontosabb meghatározása, ha kimondjuk, hogy valójában a globalizmus válságkorszakának beköszöntéről kell beszélnünk. Akkoriban különböző okfejtések jelentek meg arról, hogy V-alakú vagy W-alakú lesz a válság, de leginkább azok közelítették meg a valóságot, akik hoszszan tartó, elhúzódó L-alakú krízishelyzetről beszéltek. A krízishelyzet ilyen mértékű Folytatás a 24. oldalon ➤

Gazdaságpolitikai értékelések

Magyarország talpra áll!

A kormány részéről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Rogán Antal, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, a kereskedelmi és iparkamara részéről pedig dr. Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára értékelte az elmúlt három évet. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2010-ben a kormány több nagy problémacsomaggal, felduzzadt államadóssággal, adósságcsapdával, rossz foglalkoztatási helyzettel szembesült. Hazánk Görögországgal egy kalapban a tíz legveszélyesebb ország közé tartozott. Magyarország helyesen járt el akkor, amikor a Nemzetközi Valutaalappal való további tárgyalásait feltételekhez kötötte. A miniszter aláhúzta, hogy a központi költségvetés, a háztartások, Rogán Antal frakcióvezető, Varga Mihály miniszter, dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének Folytatás a 2. oldalon ➤ elnöke és dr. Tarnai Mihály, Pest Megyei Kormánymegbízott hallgatja dr. Kupcsok Lajos előadását

Közelkép

2 Tisztelt Kamarai Tagtársunk! Tisztelt Vállalkozó! Tisztelt Olvasó! Örömmel tájékoztatjuk arról, hogy a Gazdasági Hírtükör című havilapunkat 2013 júliusától újra megjelentetjük. Kamaránk 1995-ös megalakulásától 2008 decemberéig adta ki újságunkat, melyet tagjaink szívesen fogadtak, megelégedve olvastak. A regisztrációs kötelezettséghez kapcsolódó, minimál mértékben megállapított vállalkozói befizetések lehetőséget biztosítanak kiadványunk újraindítására. A regisztrált vállalkozásoknak – regisztrációs díjuk fejében – pénzügyi, adózási, hitelhez jutási tanácsadás, pályázatfigyelés és üzleti partnerkeresés szolgáltatások járnak a kamarától. Ezen szolgáltatások még inkább elérhetővé válnak a Gazdasági Hírtükör révén. A Gazdasági Hírtükörben rovatainkat a megjelölt szolgáltatási csomópontok mellett csupa vállalkozásokat érintő és érdeklő témakörök köré építettük. Egyúttal szíves figyelmébe ajánljuk Tisztelt Olvasónknak, hogy havilapunk mellett heti rendszerességgel továbbra is kibocsátjuk Elektronikus Hírlevelünket, amelyben főként az azonnali kommentálást igénylő hírekkel, témákkal foglalkozunk. Írott sajtónk harmadik fontos pillére kamarai honlapunk, amely részben összefoglalja, ötvözi az előző két sajtóorgánum legfontosabb dokumentumait, másrészt kamaránk és Pest megye, a központi régió gazdaságáról részletesebb tájékoztatást nyújt. Bízunk abban, hogy a munkatársaink által nagy gonddal és igyekezettel elkészített, újraindított újságunk elnyeri megtisztelő figyelmét és vállalkozása javát szolgálja. dr. Vereczkey Zoltán dr. Kupcsok Lajos elnök főtitkár

A tartalomból ♦ Az árufuvarozók versenyképességének javításáról 4. oldal ♦ A Kárpát Régió Üzleti Hálózat és a felvidéki irodák 6-7. oldal ♦ Információk az ATA-igazolványok tulajdonosainak 8. oldal ♦ A pénztárgépek átalakítása és cseréje 20. oldal ♦ Mit ellenőriznek a cégeknél a fogyasztóvédők? 21. oldal

Gazdasági

Hírtükör

Magyarország jobban teljesít, talpra áll! ➤ Folytatás az 1. oldalról a vállalkozások a kormányváltáskor eladósodtak. Magyarország versenyképessége minimálisra csökkent, gazdasági függetlenségét lényegében elvesztette. Mára hazánk azon öt európai ország között van, amelyek csökkenteni tudták adósságukat, az államháztartási hiány pedig 3 százalék alatti. A kormány 170 ezer hitelest kimenekített az adósságcsapdából és az árfolyamgáttal 150 ezer család élt. Ma 140150 ezerrel több embernek van munkája, mint három évvel ezelőtt. Az adórendszer átalakítása többletmunkára ösztönöz, támogatja a gyereknevelést. A rezsicsökken-

heket mérséklő programjával elősegítette a vállalkozások ügyintézését, az ipari beruházások gyorsított intézését, egyszerűsítette a pályázati elszámolást. Idén a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) és a KIVA (kisvállalati adó) kínál olcsó és egyszerű adózást a kisvállalkozóknak. A kamarák gazdaságszervező szerepe megerősödött, illeszkedve a német, osztrák, francia, olasz és holland kamarákéhoz, az automatikus kamarai regisztráció és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások bevezetésével. Dr. Kupcsok Lajos kiemelte, a PMKIK részt vesz a kormány Kárpát-medencére

Dr. Kupcsok Lajos: Az idei évben kell felkészülni az unió 2014-2020 közötti költségvetési ciklusára

tés nem csak a családokon segít, hanem növeli az ország versenyképességét is. Dr. Kupcsok Lajos hangsúlyozta, az új kormány alaptétele, hogy hazánkban, ahol 10 millió lakosra 1 millió vállalkozó jut, s a vállalkozók 99 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozás, e szektor nélkül nem lehet gazdasági fordulatot végrehajtani. A 29 pontos akcióterv már 2010-ben hadat üzent a bürokráciának, 19 százalékról 10 százalékra csökkentette a társasági adót, 500 millió forint adóalapig. Az egykulcsos SZJA-rendszerben 16 százalékos kulcs alá kerültek a külön adózó jövedelmek. Tíz, a kkv-kat terhelő úgynevezett kisadót töröltek el. Egyszerűsödött az alkalmi foglalkoztatás, a beruházások engedélyezése, a Széchenyi Kártya Program pedig kiszélesedett. A főtitkár emlékeztetett a kormány második akciótervére, amely az agráriumra kiterjesztette a Széchenyi Kártyát, bevezette a duális szakképzési rendszert, a fejlesztési pályázatokat tekintve pedig csökkentette az adminisztrációt és a közreműködő szervezetek számát is. Az adminisztráció csökkentésében az NGM a vállalkozói ter-

vonatkozó gazdasági programja végrehajtásában. A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok fejlesztését célzó legjelentősebb magyar kamarai beruházás, a Törökbálinton megvalósuló MagyarSzlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ. Az európai uniós fejlesztést a PMKIK Dunaszerdahellyel közösen hozza létre, Magyarországon Törökbálinton, Szlovákiában pedig Dunaszerdahelyen. A főtitkár elmondta, megkezdték a kassai és dunaszerdahelyi iroda mellett a vállalkozói klubok felvidéki hálózatának kialakítását is. A PMKIK előkészítője és szervezője a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarának, melybe eddig a legtöbb magyar vállalkozó a PMKIK-ból lépett be. A főtitkár hagsúlyozta: a 2013-as év előkészítő év a 2014-2020 közötti uniós költségvetési célokat tekintve. Az elmúlt három év fontos döntései mellett további erőfeszítések szükségesek a vállalkozásfejlesztés valamennyi területén, amelyek a kkv stratégia megalkotásától a további adminisztrációcsökkentésen keresztül, a finanszírozási források bővítéséig kell, hogy terjedjenek.

Gazdasági

Hírtükör

Szolgáltatás

3

Regisztráció után tanácsok, partnerkeresés és pályázatfigyelés

Segítség a vállalkozóknak, nem sarc A vállalkozásban az a legnehezebb – de egyben a legizgalmasabb is –, hogy nem elegendő a kellő szakismerettel rendelkezni, a sikeres működéshez meg kell szervezni a termék vagy szolgáltatás piacra jutását, meg kell találni az ügyfeleket, az üzleti partnereket. Az eredményesség jórészt azon múlik, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges információk. A tavaly január 1-jétől életbe lépett kamarai regisztrációs kötelezettség és az ahhoz kapcsolódó kamarai alapszolgáltatások előírásának egyik fő célja, hogy létrejöjjön egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi, hogy az üzleti partnerek és megrendelők egymásra találjanak, illetve adatokat szolgáltasson az önkormányzati és állami szervek fejlesztési terveinek elkészítéséhez. Egy német, osztrák vagy francia vállalkozónak, ahol a kötelező kamarai regisztráció vagy a kötelező kamarai tagság már nem újdonság, természetes, hogy a kamarához fordul, ha üzleti partnert keres, vagy információkhoz szeretne jutni. Aki már dolgozott például Ausztriában, az pontosan tudja, hogy a szerződéskötéshez a külföldi partner kéri a kamara igazolását. A kamarai tagság a regisztrációtól függetlenül továbbra is önkéntes marad, regisztrált vállalkozások nem válnak kamarai taggá, de a regisztrációs kötelezettség az önkéntes tagokra is vonatkozik. A kamara önkéntes tagja részére a befizetett kamarai hozzájárulást a tagdíj-folyószámlán a 2. félévben jóváírják, így annak befizetése nem jelent plusz kiadást a gazdálkodó szervezetnek. A jóváírás akkor is megtörténik, ha a vállalkozás nem annak a kamarának a tagja, amelynél a kamarai hozzájárulás fizetési kötelezettségét teljesíti. A minden év március 31-éig megfizetendő 5000 forint kamarai hozzájárulás fejében a regisztrált vállalkozásoknak a kamara három térítésmentes szolgáltatást nyújt: – tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási és hitelhez jutási kérdésekben – üzleti partnerkeresés – pályázatfigyelés A tanácsadás a PMKIK adótanácsadóinál vehető igénybe. A tanácsadók jegyzékét megtalálják honlapunkon (www. pmkik.hu), vagy tájékoztató kiadványainkban. A gazdálkodó szervezetek a kama-

Az első kötelező regisztráció Pest megyében, az aláíró Nagy Imre

ra által kiállított „Igazolás” nevű dokumentummal tudják igazolni, hogy jogosultak a szolgáltatás igénybevételére. A tanácsadáson túli iratszerkesztés, képviselet már nem tartozik a térítésmentes szolgáltatások közé, de a kamara önkéntes tagjai ezt is kedvezményesen vehetik igénybe. Az üzleti partnerkeresés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott Üzlet @ Hálón adatbázis segítségével történik. Az adatbázisban a regisztrált vállalkozásoknak lehetőségük van céginformációk, termékek, szolgáltatások ismertetésére üzleti információk közlésére, felhasználónevükkel bármikor átírhatják, frissíthetik az ott szereplő adatokat. A kamara önkéntes tagjainak lehetőséget nyújtunk arra, hogy az adatbázisban látványosabban tudjon megjelenni. Színes emblémát, fotót, transzparenst helyezhet el akár A/4-es formátumban is. Amennyiben saját weboldallal is rendelkezik, az adatlapon utalások, linkek jelennek meg. Az oldalt megtalálják honlapunkon keresztül vagy közvetlenül a http://www. uzletahalon.hu internet címen. A PMKIK honlapján (www.pmkik.hu) az „Üzleti partnerkeresés” rovatban folyamatosan közöljük a hozzánk beérkező belföldi és külföldi üzleti ajánlatokat, aktuális rendezvényeket.

A regisztrált vállalkozásokhoz e-mailben eljuttatjuk a kamara elektronikus hírlevelét. Ebből a hírlevélből tájékozódhatnak a kamarai rendezvényekről, a fontosabb belföldi vagy külföldi vásárokról, vagy a kamara által szervezett bel- és külföldi üzletember találkozókról. A pályázatfigyelés használatához a http://palyazatkereso.mkik.hu weboldalon az első belépés során, felsorolt témakörök közül választhatja ki az Ön számára érdekes témaköröket. A kiválasztott területekre kiírt pályázatokról hétfőn, szerdán és pénteken küldjük el a kapcsolódó hírlevelet. Önkéntes kamarai tagjainknak kedvezményes pályázati tanácsadást is biztosítunk. A regisztrált vállalkozások vezetői gyakran fordulnak hozzánk jogi tanácsadásért, de ezt a szolgáltatást – más egyéb térítésmentes, valamint kedvezményesen nyújtott szolgáltatással együtt – csak a kamara önkéntes tagjai részére biztosíthatjuk. A regisztrációval, az önkéntes kamarai tagsággal vagy az ismertetett szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdéseikkel keressék meg munkatársainkat. Elérhetőségeinket megtalálják honlapunkon. Vállalkozásuk eredményes működése érdekében kérem, használják ki az Önöknek biztosított lehetőségeket! Pleszkán Éva regisztrációs csoportvezető

Gazdasági

Közlekedés

4

Hírtükör

Stratégiai megállapodás az árufuvarozók versenyképességének javításáról A fuvarozói társadalom már régóta várt azokra a versenyképesség javító intézkedésekre, amelyek megfogalmazódtak a 2013. június 3-án aláírt Stratégiai Partnerségi Megállapodásban. A gépjármű adó európai uniós minimum szintre való csökkentése ezen államháztartási elvonási elem vonatkozásában felszámolja a 2004-es csatlakozást követően mind a mai napig fennálló közel 30 százalékos versenyhátrányunkat. A használatarányos útdíj 7,5 százalékának az iparűzési adó terhére történő elszámolása szintén a versenyhátrány egy részének megszüntetését eredményezi, mivel az iparűzési adó a versenyben érintett többi ország adózási jogrendjében nem került bevezetésre. Bízzunk abban, hogy a kedvező kamatterhű, fuvarozók számára igénybe vehető forgóeszköz hitel konstrukciója elérhetővé válik a használatarányos útdíj bevezetése előtt. Magyarország Kormánya mindenesetre erre kötelezettséget vállalt. Köszönöm a 2013. május 25-i MKFE Országos Küldöttközgyűlés támogató, megerősítő véleményét, amely hozzájárult a megállapodás létrejöttéhez és aláírásához. Köszönöm az MKFE Elnökség tagjainak az előkészítés során tanúsított áldozatos szerepvállalását és folyamatos támogatását. Felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy a megállapodást az aláíró felek nem tekintik lezártnak. Még ebben az évben visszatérünk a használatarányos útdíj bevezetését követően mindazokra a versenyképességet javító intézkedésekre, amelyek nem kerültek most bevezetésre. Tovább foglalkozunk a visszterhes vagyonátruházási illeték megszüntetésével,

Lapzárta után

a célzott, a gépjárművezetői utánpótlást biztosító oktatási alap létrehozásával és a környezetvédelmi beruházások folyamatos finanszírozásának megteremtetésével. Fel kell hívnom a figyelmet a megállapodás utolsó gondolatára, amely rögzíti, hogy a Magyar Kormány hosszú távon fent kívánja tartani azokat a versenyképesség javító intézkedéseket, amelyeket a 2010-es kormányváltást követően foganatosított. Elsősorban gondolunk a kereskedelmi gázolaj intézményének fenntartására, amelynek havi rendszerességgel történő visszaigénylését ez évben értük el. Gondolunk továbbá az üzemanyag megtakarítás személyi jövedelemadó-mentes kifizetésének hosszú távú megőrzésére ugyanúgy, mint az európai uniós jogrendhez igazodó adómentesen kifizethető napidíj kérdésére. Ezek kiemelt gazdasági jelentősége mindannyiunk számára közismert. Tudjuk, hogy ezen megállapodással nem ért véget a használatarányos útdíj bevezetése kapcsán szükséges érdekkép-

viseleti munka. El kell érjük, hogy az útdíj megfizetésének ellenőrzése során a hatóságok fokozottan ellenőrizzék a külföldi honosságú fuvarozók magyarországi fuvarozási jogosultságát. El kell érjük, hogy hatékonyan meg tudjuk védeni a magyarországi „árualapot” és mozgalmat kell indítanunk a tekintetben, hogy a magyarországi székhelyű de külföldi tulajdonú szállítmányozók megbízásaikat elsősorban a magyar fuvarozók részére biztosítsák. El kell érjük, hogy az MKFE az útdíj bírságok és reklamációk kérdésében az ellenőrzés területén bevonásra kerüljön. Szeretnénk elérni, hogy szolgáltató korlátolt felelősségű társaságunk képes legyen hathatós technikai segítséget adni a használatarányos útdíj bevezetésének kérdésében a hozzánk forduló tagjainknak és az újonnan belépőknek. Végül – a szakma és a saját érdekükben – tisztelettel felhívom az árufuvarozó vállalkozások figyelmét, az útdíj-költségek maradéktalan áthárításának fontosságára. dr. Vereczkey Zoltán

Szakmai összefogás

A használatarányos útdíj bevezetése kapcsán az MKFE, a NIT és a FUVOSZ egyeztetést tartott, amelynek eredményeképpen mindhárom szervezet elnökének aláírásával javaslatot küldtek június 25-én mind a Nemzeti Fejlesztési Miniszter, mind a Nemzetgazdasági Miniszter részére. A számtalan technikai és technológiai javaslatot tartalmazó megkeresés leglényegesebb eleme a tesztüzem időszükségletének biztosítása volt. Amikor lapzárta után ezeket a gondolatokat papírra vetjük, már július 1-jét írunk és beszámolhatunk arról, hogy a tesztüzem nemcsak a fuvarozók érdekeit szolgálta volna, hanem a kivitelezést végző és a végrehajtásban résztvevő szervezetekét is. Nem jelent különösebb örömöt számunkra, hogy azt mondhatjuk, előre láttuk a problémák sokaságát. Azt viszont nagyon reméljük, hogy az éles üzemben folyó „begyakorlás” negatív gazdasági következményeit nem a magyar tulajdonú fuvarozó vállalkozásoknak kell majd viselniük. dr. Vereczkey Zoltán elnök

Gazdasági

Hírtükör

Közlekedés

5

Sajtótájékoztató az Útdíj Hitelprogramról

A fotón balról jobbra dr. Parragh László MKIK elnök, dr. Vereczkey Zoltán MKFE elnök, Szatmáry Kristóf NGM államtitkár, Krisán László KAVOSZ vezérigazgató és Dávid Ferenc VOSZ főtitkár

Elindul az Útdíj Hitelprogram: az elektronikus útdíjfizetésre kamiononként 1 millió forint keretet biztosítanak a fuvarozó kis- és középvállalkozásoknak kártyán egy évre, kétszeres hosszabbítási lehetőséggel, Bubor plusz 1,5 százalékos kamattal – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója a június 21-i sajtótájékoztatón. A tervek szerint július elejétől fogadják a vállalkozások regisztrációját, az informatikai rendszer kialakításától függően pedig várják a hiteligényeket a kamara és a VOSZ-irodáiban. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára emlékeztetett rá: a Kormány június 19-i ülésén fogadta el azokat a kormányrendeleteket, amelyek szükségesek, hogy a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztő Zrt. kidolgozza és elindítsa az elektronikus útdíj fizetését segítő, kedvezmé-

nyes forgóeszközhitel konstrukciót a kisés középvállalkozások számára az Útdíj Hitelprogramban. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az árufuvarozók versenyképességének javítására kötött megállapodásban többi között szerepel az elektronikus útdíj fizetését segítő államilag támogatott forgóeszközhitel konstrukció elindítása is. A hitel mögött álló 4 százalékos állami kamattámogatás és a teljes körű fedezet biztosítása lehetővé teszi, hogy minél szélesebb körbe eljuthasson a kedvezményes hitel – tette hozzá az államtitkár. Krisán László kifejtette: a termék kidolgozásakor céljuk az volt, hogy az útdíj bevezetése után a kisebb méretű fuvarozó vállalkozások gyorsan, egyszerűen és rugalmasan rulírozó forgóeszközhitelhez jussanak, amelyet kifejezetten e-útdíj fizetésére tudnak használni. Az Útdíj Hitelprogram keretében a kis- és középvál-

lalkozásoknak nyújtott kamattámogatás csekély összegű – de minimis – támogatásnak minősül. Számításuk szerint a hitelfelvételben 43 ezer kamion lehet érintett, de azt nem lehet tudni, hogy minden járműre kérnek-e hitelt. Dr. Vereczkey Zoltán, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elnöke kiemelte, hogy az egyesület ajánlani fogja tagságának a hitelfelvételt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fuvarozók az útdíjat költségelemként feltüntethetik a megbízónak kiküldött számlán, viszont a kiegyenlítésig az útdíjat meg kell előlegezniük, ebben segít a kedvezményes hitel. Kérdésre válaszolva Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a következő napokban megkezdik irodáikban a dolgozók felkészítését a programban való részvételre. (Forrás: Tőzsdefórum)

Részlet a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos közleményéből „A hitelt fuvarozással foglalkozó kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, útdíjköteles gépjárművenként 1 millió forintos, rulírozó (bármikor visszatölthető) hitelkerettel, 1 éves futamidőre. A hitelkeret az 1 év leteltekor több ízben meghosszabbítható, de új hitel megkötésére legkésőbb 2015. július 1-ig van csak lehetőség.”

Gazdasági

Kitekintő

6

Hírtükör

Támogatják a kis és közepes cégek egymásra találását

Bemutatjuk a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot Az egyre inkább globalizálódó világgazdasági térben felértékelődnek a regionális kapcsolatok. A makrotérségi gazdasági együttműködések segítséget nyújthatnak a dinamikusan változó piaci környezethez való alkalmazkodásban, és jelentősen hozzájárulnak a versenyképesség megőrzéséhez. Ezt mutatja a fejlett nyugat- és északeurópai országok példája is. A térségi gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal stratégiai szövetségben kiépítette a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, melyet a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. működtet. Közreműködő szervezetként az egyes irodákat az adott vi-

szonylatban működő vegyes, illetve területi kamarák segítik. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat célkitűzése, hogy elősegítse a kelet-közép-európai országok nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai szinten is elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. A hálózat üzletfejlesztési irodákat foglal magában, melyek a Kárpát-medence kisés középvállalkozásai között hidat képezve segítséget nyújtanak a határokon átívelő kereskedelmi és befektetési kapcsolatok építésében. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat alapja a Wekerle-terv, amelyet a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumban dolgoztak ki. Célja a magyar gazdasági növekedés támogatása az egész Kárpát-medencében,

Balról jobbra: Mihók Gábor kassai irodavezető, Vagács István NGM főosztályvezető, Radetzky Jenő, a KRÜH Zrt. vezérigazgatója, dr. Vereczkey Zoltán elnök és dr. Kupcsok Lajos főtitkár a kassai üzletember-találkozón

az üzleti hálózat pedig a cél megvalósításának egyik legfontosabb eszköze. A kisés középvállalkozások részére segítséget nyújtanak a határon túli kereskedelmi és befektetési kapcsolatok építésében.

Milyen tevékenységet látnak el a Felvidéken az irodák? A Kárpát Régió Üzleti Hálózat felvidéki irodáinak legfőbb feladatai között olyan kereskedelemfejlesztési programok előkészítése és lebonyolítása szerepel, amelyek alkalmat teremtenek a magyarországi, illetve egyéb határon túli magyar cégek kapcsolatfelvételére Szlovákiában bejegyzett cégekkel. Ennek érdekében tájékoztatást nyújtanak a térségben megjelenő befektetési lehetőségekről, segítenek az üzleti elképzelésekhez legmegfelelőbb partner megtalálásában és elérésében, információval látják el az érdeklődőket az általános külgazdasági, valamint a specifikus helyi piaci, üzleti, adózási, jogi ismeretektől kezdve a konkrét exportlehetőségekig, illetve segítséget nyújtanak az értékesítési csatornák és a piacra jutás feltételeinek feltárásában is. Az irodák feladatkörébe tartozik továbbá a régióban megjelenő pályázati kiírások követése, a különböző közbeszerzési és privatizációs lehetőségek feltárása, a beszállítói együttműködési lehetőségek feltárása, adatbázis kialakítása az érdeklődő gazdálkodó szervezetekről, széles körű kapcsolatrendszer kiépítése a régió gazdaságára hatást gyakorló kamarákkal, szövetségekkel, önkormányzatokkal és egyéb szervezetekkel. Cégalapítás esetén tanácsadási szolgáltatásokkal állnak rendelkezésre.

Magyar-Szlovák Gazdasági Konferencia Kassán Magyar-Szlovák Gazdasági Konferenciát és Üzletember Találkozót rendeztek tavasszal Kassán, a PMKIK és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat helyi irodájának közös szervezésében. A magas szakmai színvonalon megrendezett kétoldalú gazdasági találkozón csaknem félszáz, főleg kis- és középvállalkozás vett részt. Mihók Gábor irodavezető bemutatta a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodájának tevékenységét. Dr.

Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára a kamara Szlovákiába irányuló tevékenységéről számolt be. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzul aszszonya a főkonzulátus munkájáról tartott tájékoztatást. Korotnoky Lajos, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kassai regionális képviseletének igazgatója a kamarai munkáról tájékoztatta a jelenlévőket. A gazdasági konferencia és üzletember-találkozó annak a szakmai programsorozatnak a része volt, melynek keretén

belül mintegy húsz Pest megyei vállalkozás négy napot töltött Kassán, hogy megismerje a régió befektetési lehetőségeit. Az üzleti delegáció látogatást tett Szlovákia egyik legsikeresebben működő ipari parkjába Kenyhec településen. A résztvevők tájékozódhattak arról, milyen gazdasági potenciállal rendelkezik Kassa megye keleti része, a Bodrogköz és az Ung-vidék. A résztvevő vállalkozások viszszajelzése alapján konkrét üzleti kapcsolatok is kialakultak.

Gazdasági

Hírtükör

Kitekintő

7

Várják a Felvidéken a magyarországi partnercégeket

Irodáink működnek Kassán és Dunaszerdahelyen A közelmúltban két Kárpát Régió Üzleti Hálózati Irodát nyitottak a Felvidéken: tavaly decemberben Kassán, az idén januárban pedig Dunaszerdahelyen. Kassa (Košice) Szlovákia 2. legnagyobb városa, a lélekszám meghaladja a 240 000et. Magyaroszág határa 20 km-re, Ukrajnáé 80 km-re Lengyelország határa 90 km-re található. A 2011-es népszámlási adatok azerint a magyar nemzetiségűek száma 3826, ez mintegy 2,6 százalék, (Az 1910es népszámlási adatok: a lakosság száma 44 211, magyar nemzetiségű 33 350, ami 75 százalék.) Stratégiai iparágak: fémipar, gépipar, élelmiszeripar, textilipar, építőipar, mezőgazdaság. Mezőgazdaság: 338 400 ha mezőgazdasági terület, ennek egy részét a tokaji borvidék alkotja. A régió 10 meghatározó vállalata: – U.S. Steel Kosice Kft. (USA, fémipar, – 11 095 alkalmazott) – Embraco Slovakia Kft. (olasz, kompresszorok gyártása, 1890) – YAZAKI Wiring Technologies (japán, elektrotechnika, 3400) –Gertrag Ford Transmission (német, sebességváltók gyártása, 950) –Panasonic AVC Networks Slovakia (japán, elektronika, 815) – Magneti Marelli Slovakia (olasz, autóipar, 400) – Crown Bevcan Slovakia (USA, élelmiszeripar, 200) –Bel Slovakia Rt. (francia, élelmiszeripar, 570) – Howe Slovakia (ausztrál, autóipar, 450) – Eurovia, SK, a.s. (francia, építőipar, 600) A stratégiai befektetési ágazatok: gépipar, fémipar, elektrotechnikai ipar, élelmiszeripar, bútoripar, textilipar, fafeldolgozó ipar. Az említett ágazatok jelentősége abból adódik, hogy a régióban jelentős hagyományai vannak, és szabad kapacitással rendelkeznek (termelés, humán erőforrás). A fejlődési potenciálú befektetési ágazatok: Idegenforgalom – komplex idegenforgalmi szolgáltatások kiépítése (geotermális források kihasználása egész évben, valamint rekreációs központok kiépítése). Mezőgazdasági feldolgozóipar: elsősorban a régió déli részén (zöldség- és gyümölcsfeldolgozás, konzervgyárak, vágóhidak stb.). A Szlovákiába irányuló fon-

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. és a PMKIK Dunaszerdahelyen is végzi régiófejlesztési munkáját. Balról jobbra: dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere, dr. Kupcsok Lajos főtitkár, Szatmáry Kristóf államtitkár, Radetzky Jenő vezérigazgató és Farkas Iván a szlovákiai közgazdasági társaság képviselője

tosabb exportlehetőségek – élelmiszerek, borok, beszállítás gépkocsigyárakba. Dunaszerdahely (Dunajska Streda) a felvidéki tömbmagyarság központi városa, Csallóköz fővárosa. A lélekszáma 23 000. Jelentős gazdasági és kulturális központ. Magyarország határa 30 km-re, Ausztria 55 km-re, míg Csehország határa 115 km-re található. A magyarság aránya Dunaszerdahelyen a 2011-es népszámlálási adatok alapján: 16 752 fő, ez 75 százalék. Járási szinten a részarány hasonló, a megoszlás az egyes régiókban változó: rosszabb a nagyvárosokban és a nyugati végeken, Somorja környékén. Dél-nyugat Szlovákia: Pozsony, Komárom, Párkány, Léva, Nyitra, Galánta, Nagyszombat által határolt, döntően magyarok lakta terület. Délről Győr-Moson-Sopron, KomáromEsztergom, keletről Pest megyével határos. Dunaszerdahely az 1990-es évek közepéig a dél-szlovákiai élelmiszeripar egyik fellegvára volt, az ország élelmiszergazdasági válsága azonban kihatott a város iparára is, s az szerkezetileg jelentősen átalakult, ugyanis az ország legmodernebb cukorgyárát, amely Juhocukor néven létesült 1969-ben, 2007-ben bezárták. A város fontos teherforgalmi logisztikai központtá vált a 2005-ben létrehozott ipari parkjának, valamint a város közvetlen szomszédságában megépült logisztikai telepeknek köszönhetően. Az ezredfordulót követően a szolgáltatások rendkívül gyors fejlődésnek indultak, a város Dél-Szlovákia legnagyobb kereskedelmi központjává vált. Napjainkban a város több multinacio-

nális elektrotechnikai, gépipari és építőipari nagyvállalatnak ad otthont. A legnagyobbak: Schindler Eskalátory s.r.o (mozgólépcsőgyártás), Wertheim s.r.o. (széfgyártás), Metrans (Danubia) a.s. (logisztika – vízi, vasúti, közúti szállítmányozás). A stratégiai iparágak: mezőgazdaság, élelmiszeripar, gépipar, autóipar, építőipar. Befektetési lehetőségek: A Dunaszerdahelyi Ipari Parkban kilenc hektár a szabad terület, két részre bontva, három- és hathektáros parcellákra. A kivonult cégek után hátra maradtak csarnokok, területek. Amennyiben érdeklődik a felvidéki üzleti lehetőségek iránt, illetve szeretné megismertetni vállalkozását szlovák partnerekkel, forduljon bizalommal az irodavezetőkhöz. Kassai iroda: Irodavezető: Mihók Gábor Csáky-Dessewffy Palota 04001 Kassa, Fő utca 72. (ul. Hlavná 72.) Tel.: +421 905 525 710 www.crbnetwork.eu E-mail: [email protected] Dunaszerdahelyi iroda: Irodavezető: Horváth Csaba 92901 Dunaszerdahely M. R. Štefánika 29. D Szlovákia Mobil tel.: +421/948-997-749 +421/948-998-769 www.crbnetwork.eu E-mail: [email protected]

8

Gazdasági

Európai Unió

Hírtükör

Hasznos információk az ATA-igazolványok tulajdonosainak

Júliustól Horvátországgal bővült az EU kör Az idén július elsejével Horvátország csatlakozik az Európai Unióhoz. Ennek kapcsán az ATA-tulajdonosoknak – az ATAigazolvány egy nemzetközi vámokmány, amely egy éven keresztül lehetővé teszi az áruk vámmentes kivitelét – a következő változásokat kell figyelembe venniük. Horvátország július 1-jei EU-csatlakozása az előtte illetve az utána kibocsátott ATA-igazolványok elszámolására is hatással lesz. Horvátország és a jelenlegi EUországok közti vámhatárok megszűnnek, és azok az áruk, amelyek a csatlakozáskor valamely jelenlegi EU tagállamban, illetve az újonnan csatlakozott tagállamban szabad forgalomban voltak (úgynevezett közösségi áruk), szabad forgalomban lesznek a Közösség teljes, kibővült vámterületén. Minden egyes vámeljárást, amelyet a csatlakozás előtt indítottak el – ideértve mindazokat a vámeljárásokat, amelyek valamelyik jelenlegi EU tagállamban kibocsátott és Horvátországban felhasznált ATA-igazolvány alapján, illetve Horvátországban kibocsátott és valamely jelenlegi EU tagországban felhasznált ATA-igazolvány alapján zajlanak, hivatalosan le kell zárni. A következőkben foglalható össze mindaz, ami Horvátország EU csatlakozásával kapcsolatban az ATA-tulajdonosokat, illetve képviselőiket érinti: 1. Harmadik országban kibocsátott ATA igazolványok. A harmadik országbeli ATA-igazolvány fedezetével zajló ideiglenes behozatali, vagy tranzit eljárások, amelyeket valamely jelenlegi EU tagállamban, vagy Horvátországban 2013. július 1. előtt indítottak el, akkor zárulnak le, illetve az elszámolásuk akkor történik meg, ha 2013. július 1-én, vagy azt követően, elhagyják az EU kibővített vámterületét az Unió valamelyik kilépési vámhivatalán keresztül.

A kilépési vámhivatal ideális esetben elküldi a re-export vouchert annak a vámhivatalnak, amelyik az ideiglenes behozatalt intézte, és amely a voucheren a H (e ) jelű cellában szerepel (ez többnyire valamely más tagállam területén található), hogy az ideiglenes behozatali eljárást le lehessen zárni. 2. Az EU jelenlegi tagállamaiban, illetve Horvátországban kibocsátott és valamely harmadik országban használt ATA igazolványok. Azon ideiglenes behozatali vagy tranzit eljárásoknál, amelyekhez ATA igazolvány szükséges, és amelyeket valamely harmadik országban 2013. július 1-én, vagy az előtt indítottak el, a vámkezelést az Unió kibővített vámterületén műkö-

dő bármely belépési vámhivatalnál el lehet végeztetni. Amennyiben az árukat a mostani EU tagországok valamelyikéből, illetve Horvátországból exportálták, az újrabehozatali vizsgálatot a belépési vámhivatal végezheti el, vagy pedig, miután a belépési vámhivatal az ATA igazolvány export tőszelvénye alapján ellenőrizte az áru közösségi státuszát, azt – formaságok betartása nélkül – to-

vább lehet szállítani valamely más belső vámhivatalhoz, amely azután elvégzi a vámkezelést. 3. Egyéb ATA-igazolványok. Az EU valamely jelenlegi tagállamában kibocsátott és Horvátországban használt, közösségi árura vonatkozó ATA igazolványok, illetve a Horvátországban a szabad forgalomba helyezett árukra kibocsátott ATA igazolványok, amelyek valamely uniós tagországban kerülnek felhasználásra és 2013. július 1-jén illetve azt követően kerülnek vissza a tulajdonosaikhoz az adott kibocsátó országba. Az Unió belső határainak lebontása miatt nehézségekbe ütközik az ideiglenes behozatali eljárás megfelelően történő lezárása. Ha az árut visszaszállították az indulási országba, akkor az – az ATA-igazolvány alapján – visszaszállított áruként lesz szabad forgalomba helyezve (újrabehozatali eljárásban, vám- és áfamentesen). Vannak azonban áruk (például ha az ATA-igazolvány érvényességi ideje lejár), amelyeket az indító ország vámhivatala által igazolt export tőszelvény alapján nyilváníthatnak visszaszállított áruvá. Az újrabehozatali vámhivatal – miután elvégezte az áruk újrabehozatali vámkezelését – a reimport voucher egy példányát továbbítja ahhoz a vámhivatalhoz, amely a reexport voucher H (e) jelű cellájában szerepel (= ideiglenes behozatali vámhivatal). Ez a vámhivatal ily módon értesül arról, hogy az ideiglenes behozatali eljárás elszámolása megtörtént. Horvátország és a mostani EU vámhivatalok közötti határvámhivatalok megszüntetése miatt a reimport voucher egy példányát továbbítani kell a központi vámhivatalhoz, az ATA-igazolvány elszámolása céljából. (Augusztusi számunkban folytatjuk)

Gazdasági

Hírtükör

Ipar

9

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

Épületgépészet és elektromos ipar Amit tudni érdemes a gázkészülékek égési levegőellátása és égéstermék elvezetése megváltoztatásáról, különös tekintettel a fokozott légzárású nyílászárók, elszívó/ szellőző ventilátorok, konyhai páraelszívók utólagos beépítésére, valamint a gázszolgáltató által jóváhagyott kiviteli tervhez viszonyított egyéb módosításokról. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelezettsége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége. A csatlakozóvezetéket és a felhasználói berendezést üzemképes és biztonságos állapotban tartani az ingatlan tulajdonosa köteles.   Az elkészült gázszerelést a földgázelosztó vagy megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles – az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében díjmentesen – műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal a nem megfelelő légellátási és égéstermék elvezetési feltételek miatt bekövetkezett balesetek (szén-monoxid mérgezések) megelőzése érdekében a következők betartására hívja fel különösen a nyílt égésterű, kéménybe nem kötött („A” típusú) és kéménybe kötött („B” típusú) gázkészülék üzemeltetők (tulajdonosok) figyelmét. Fontos hozzátenni, hogy a fenti típusú készülékek valamelyikével ellátott, vagy azzal légtér összeköttetésben lévő helyiségek esetén tervköteles átalakításnak minősül. A nemzetgazdasági miniszter 19/2012.(VII.20.) NGM rendelete a gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról A rendelet értelmében az ingatlan tulajdonosa köteles a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente elvégeztetni. A csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben

és ezt követően 10 évente elvégeztetni. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatot a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti, műszaki biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő végezheti. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek mindenképpen jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát az ingatlan tulajdonosának igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató cég, részvénytársaság részére 8 napon belül megküldeni. Az e rendelet hatálybalépése előtt üzembe helyezett felhasználói berendezést a csatlakozó vezeték első műszakibiztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni. a.) az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett: 2013. december 31-ig, b.) az 1981. január 1-je és 1993. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett: 2014. december 31-ig, c.) az 1994. január 1-je és 2003. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett: 2015. december 31-ig, d.) a 2004. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében, vagy az a) -c) pont szerinti időpontban üzembe helyezett, de 2003. december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2016. december 31-ig. 4.) Kivitelezéskor gépészeti munka során a gázszerelők építési naplót kötelesek vezetni. A 2011-IX.06-val életbe lépett 28/2011. BM rendelettel kiadott OTSZ a Villám- és tűzvédelem területén hozott jelentősebb változásokat. Az új szabályzat érinti az új norma szerinti villámhárító berendezések tervezését, dokumentálását és felülvizsgálatát is. Az eddigi jogosultságok a továbbiakban nem érvényesek illetve új feltételekhez, szakvizsgákhoz kötötték. Az elektronikus tűzjelző berendezések alkalmazása a középületekben: iskolákban, óvodákban szinte teljes körben kötelező már.

Ma már azonban nem elég csupán a tűz jelzése illetve átjelzése a katasztrófavédelem illetékes szerveihez, hanem gondoskodni kell a füstelvezetésről, illetve a friss levegő utánpótlásról is a menekülési útvonalakon. Ma már a villanyszerelőnek is nélkülözhetetlen a gépészeti berendezések működésének alapfokú ismerete, hogy az adott berendezések (fűtés, klíma, napkollektor, geothermikus fűtés, szellőzőrendszerek stb.) tápellátásának vezetékeit illetve ezek szükséges vezérléseit ki

Megújuló energiák: egyre több a feladat A munkánk végzése során egyre gyakrabban kerülnek szóba a „megújuló energiák” mint a: • napenergia (pl.: napelemek) • szélenergia (pl.: szélturbinák) • geothermikus energia (pl.: termálvíz, légszivattyú) Ezek használata illetve telepítése során akadhat egyre több feladata a villanyszerelő szakembernek. Az ezekre a területekre vonatkozó ismeretek elsajátítása kínálhat új lehetőségeket a munkával éppen nem a legjobban ellátott kollégáknak. A napelemek telepítése egyre jobban terjed már Magyarországon is és ennek kapcsán a háztartási méretű kiserőművek hálózatra csatlakoztatásai során is érintve lehetünk „Mi villanyszerelő vállalkozók”, csakúgy, mint a geo fűtések elterjedése miatt egyre gyakrabban igényelt „GEO tarifás” mérőhelyek kiépítési munkáinál. tudjuk építeni a mai igényeknek megfelelően. Még egy lehetőséget feltétlenül meg kell említeni, ami a szakmánkat érinti: lakások fűtésének, szellőzésének, árnyékolásának és egyéb elektromos berendezéseinek vezérlése távoli számítógépről vagy mobil telefonról, mint a jövő egyik lehetséges feladata. Karikás Pál Épületgépészeti és elektromos-ipari szakmai csoport elnöke

10

Gazdasági

Kereskedelem

Hírtükör

A motoralkatrésztől a kozmetikumon át a könyvekig

Egyre népszerűbb a vásárlás a világhálón A magyar webáruházak 73%-a könyvelt el 2012-ben forgalomnövekedést, közülük minden harmadik több mint 50%-al tudta növelni az árbevételét. A Webshop-Experts Kft. legutóbbi Nagy Webáruház Felmérésének eredménye alapján az online áruházak alig 9%-a számolt be forgalomcsökkenésről 2012ben. Az interneten legjobban értékesíthető termékek listáján a top 5 helyezést idén sorrendben a szerszámok, a háztartási és vegyi áru, a könyvek, az autó- és motoralkatrészek illetve a kozmetikai termékek foglalták el. A magyar webáruházakban átlagosan 18.882 Ft egy vásárlás értéke, és 1, 03% az átlagos konverziós ráta (vagyis 100 látogatóból átlagosan egy fő lesz vásárló). A Magyarországon legelterjedtebb fizetési mód továbbra is az utánvét (a magyar webáruházak 85%-a biztosít ilyen lehetőséget), de már 24%-uknál tudunk fizetni bankkártyával is. Mobilfizetési megoldásokkal jelenleg csak az internetes áruházak 1%-a él. A szállítási módok közül a házhoz szállítás vezet továbbra is (84%), de már 69%-uk biztosít személyes átvételi lehetőséget is, illetve 21%-nál lehet átvenni a csomagot egy Posta Ponton, illetve 19%-nál egy Pick Pack Pont átvevőhelyen is. A nemzetközi trendeket követve a magyar webáruházak 41%-ának valamelyik bérelhető webáruház rendszer biztosítja az alapját, 26%-uk egyedi fejlesztésű

áruházat használ, míg 20%-uk valamelyik nyílt forráskódú webáruház rendszerre építette fel webáruházát. Az online áruház tulajdonosok által leghatékonyabbnak tartott marketing eszköz a keresőoptimalizáció, amit több mint 80% százalékuk alkalmaz. Ezt követi a közösségi média (77%), a hírlevél (75%), a fizetett keresőhirdetések (55%) és az árösszehasonlító oldalak (41%). Jelentős változás, hogy most már a webáruházak 77 százaléka haszálja ki valamilyen módon a közösségi média erejét, ahol is elsöprő fölénnyel a Facebookot jelölték meg alkalmazott platformként. Érdekesség, hogy a magyar webáruházak 88%-a csak 1 országban értékesít, de 4,5%-uk több mint 5 országban is árulja a termékeit.

Az internetes kereskedelem folyamatosan bővülő piaci szegmens, 2008-ban még 60 milliárd forint értékű áru mozgott a magyar elektronikus piacon, 2012-ben pedig elérte a 160-180 milliárd forintot. Az előrejelzések szerint a továbbiakban évente legalább 10%-kal nő majd a forgalom. Az EU nyugati országaiban az e-kereskedelem aránya a teljes kereskedelemben eléri a 10 százalékot, Magyarországon ez az arány 2011-ben 2,4% volt. A közelmúltban több élelmiszerlánc is bejelentette, hogy elindítja az internetes webshopon keresztüli értékesítést, az internetes élelmiszer-kereskedelem részaránya tehát folyamatosan emelkedni fog. Forrás: Tőzsdefórum

Nagy a forgalom a kiskereskedelemben Az euróövezetben 0,5%-kal, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 0,7%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene áprilisban az előző hónaphoz képest – közölte június elején az Eurostat, az unió statisztikai hivatala. Magyarországon bővült a forgalom. Tavaly áprilishoz viszonyítva 1%, illetve 0,6% volt a visszaesés mértéke. Az adatot szolgáltató államok közül tizenháromban csökkent, nyolcban pedig nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban márciushoz képest. A legnagyobb visszaesést 3,6%-kal a finn kiskereskedelem szenvedte el, majd Lettország

és Nagy-Britannia következik, egyaránt 2%-kal. A legnagyobb növekedést Magyarország (5,2%), Románia (1,9%) és Málta (1,6%) mutatta fel. Tavaly áprilishoz képest 9 tagállamban csökkent és tizenkettőben nőtt a kiskereskedelmi forgalom. A legnagyobb mértékben, 6,5%-kal Spanyolországban zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom, majd Szlovénia (–4,9%) és Málta (–4,3%) következik. Ezzel szemben Lettországban 6,2%kal, Magyarországon és Litvániában pedig 3,3 %-kal bővült a forgalom áprilisban az egy évvel korábbi szinthez képest. A Központi Statisztikai Hivatal közlése

szerint, hogy a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4%-kal haladta meg a tavaly áprilisit. „A javuló kiskereskedelmi forgalmat előrevetítette az erősödő fogyasztói bizalom, a vártnál dinamikusabban növekvő foglalkoztatás, valamint a 38 éves inflációs mélypont miatt megugró reálbérek, azonban a rendkívül kedvező havi teljesítmény feltehetően a márciusi télies időjárásnak is köszönhető, ami az előző hónapban megakadályozhatta a vásárlásokat, valamint az üzemanyagforgalmat is, így az áprilisi adat részben a márciusi gyenge adatok korrekciója lehet” – fejtegette az elemző. Forrás: MTI - VG

Gazdasági

Hírtükör

Szolgáltatás

11

Vásárszezon

Üzleti partnerkeresés külföldön

Ahogy a nyár a fiatalok számára a fesztiválszezont jelenti, úgy a vállalkozóknak a szakmai kiállítások és vásárok sokaságát. A mellékelt táblázat bizonyítja, igazi vásári forgatag kínálja látnivalóit az érdeklődőknek Európa számos nagyvárosában, de a kontinensen kívül is. Az ágazati fórumok „nagyágyúi” tudják, miért érdemes kiállítóként vagy akár csak egyszerű nézelődőként ellátogatniuk egy-egy ilyen rendezvényre. A szakmaspecifikus seregszemléken ugyanis egyszerre látható az, hogy honnan indult és merre tart a szóban forgó iparág, s ezen túl a legújabb fejlesztésekről, az ágazaton belüli trendekről, kihívásokról éppúgy képet kaphatunk, mint a versenytársakról. A kiállítások rendszeres résztvevői azonban legalább ennyire fontosnak tartják azt is, hogy ezek az alkalmak remek lehetőséget teremtenek arra – a teljes szakmai vertikum jelenlétének okán –, hogy meglévő kapcsolataikat megszilárdítsák és új üzleti partnerekkel kezdjenek tárgyalásokat. A seregszemléken egyszerre van jelen a szakma krémje, így az új technológiák vagy a kísérleti stádiumban lévő fejlesztések sikere is jobban lemérhető. Tévedés azt hinni, hogy az efféle programokon való megjelenéshez kizárólag a tőkeerős, jól kiépített branddel rendelkező cégeknek van létjogosultságuk. Ennek épp a fordítottja igaz, hiszen a kisebb, ám nagy ambícióval rendelkező vállalkozások épp ezeken a fórumokon leshetik el a nagyok szakmai trükkjeit és alakíthatnak ki hosszú távú üzleti kapcsolatokat. Azoknak pedig, akik fejlesztéseiket, újfajta megoldásaikat szeretnék a világ elé tárni, elképzelni sem lehet jobb terepet a vásárlók, megrendelők előtti bemutatkozásra. Végül, de nem utolsósorban a szakmai kiállítások és vásárok látnivalónak sem utolsók, azaz egy-egy hétvégére garantált szórakozást biztosítanak a szakembereknek éppúgy, mint a nézelődő családtagoknak. A rendezvények szervezői ugyanis számos, kevésbé szakmai, inkább szórakoztató kísérőprogrammal kedveskednek a pusztán nézelődni vágyó „civileknek”.

Kamaránkat megkereste az Egyesült Arab Emirátusokban működő International Gulf Business Platform. Az IGBP üzleti kapcsolatok építésével, kooperációk kialakításával, befektetések közvetítésével és üzleti tanácsadással foglalkozik. Az Emirátusokban hatalmas volumenű beruházások folynak, különösen Abu Dhabi és Dubai területén. Az IGBP kapcsolatban áll számos befektető, tervező, beruházó és kivitelező vállalkozással, melyek kedvező árfekvésben minőségi munkák elvégzésére együttműködő partnereket keresnek, hosszú távra. A Pest megyei vállalkozások közül az alábbi területekre várunk jelentkezőket, akik hajlandóak lennének az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozni. • Tervező irodák, amelyek különleges, egyedi tervek készítésével sokszínűvé tudnák tenni Abu Dhabi és Dubai városképét. • Épületgépészeti gyártó, kereskedő és kivitelező cégek. • Fémszerkezet-gyártó és összeszerelő cégek, ipari, sport, kulturális, logisztikai és egyéb építmények gyártására illetve helyben történő összeszerelésre. • Biztonságtechnikai cégek, amelyek helyben végeznék tevékenységüket. Kamaránk az IGBP céggel közösen segít a kijutás megszervezésében, a konkrét együttműködések kialakításában, igény szerint a szerződés aláírását is menedzseljük. Jelentkezésüket az alábbi e-mailre várjuk: [email protected]

Szemezgetés 2013. II. félévének szakmai vásáraiból 07. 23-25. RDA Workshop / Köln, Németo. Nemzetközi Buszturisztikai Szakvásár 07. 25-28. ISPO BIKE / München, Németo. Nemzetközi Kerékpáros Szakkiállítás 2013. augusztus 08. 8-11. CIFF / Koppenhága, Dánia Nemzetközi Divat Kiállítás 08. 21-25. GAMESCOM / Köln, Olaszo. Nemzetközi Videójáték Kiállítás 08. 24-27. TENDENCE / Frankfurt, Németo. Nemzetközi Fogyasztási Cikk Szakvásár 08. 26-29. MIMS / Moszkva, Oroszo. Nemzetközi Autóipari Szakkiállítás 08. 31 - 09. 8. CARAVAN SALON / Düsseldorf, Németo. Nemzetközi Kemping és Karaván Kiállítás 2013. szeptember 09.1-4. IJL / London, Anglia Nemzetközi Drágakő, Arany, Ezüst, Óra és Luxusajándék Szakkiállítás 09. 4-7. CPM / Moszkva, Oroszo. Női Divatkiállítás 09. 4-7. RIGA FOOD / Riga, Letto. Nemzetközi Élelmiszer, Élelmiszerfeldolgozási és Vendéglátóipari Kiállítás 09. 6-11. IFA / Berlin, Németo. Szórakoztató Elektronikai Vásár 09. 7-11. VICENZA ORO / Vicenza, Olaszo. Nemzetközi Arany, Ezüst, Óra és Ajándék Szakkiállítás 09. 8-10. SPOGA HORSE / Köln, Németo. Nemzetközi Lovas Szakkiállítás 09. 10-12. MILANO UNICA / Milánó, Olaszo. Nemzetközi Textilipari Szakvásár 09. 10-22. IAA CARS / Frankfurt, Németo. Nemzetközi Autó Kiállítás 09. 11-13. GDS / Düsseldorf, Németo. Nemzetközi Cipőkiállítás 09. 11-13. BALTICBUILD / Szentpétervár, Oroszo. Nemzetközi Építőipari és Belsőépítészeti Szakkiállítás

09. 11-15. FURNITURE CHINA / Shanghai, Kína Nemzetközi Bútor Szakvásár 09. 12-15. MACEF / Milánó, Olaszo. Nemzetközi Lakberendezési és Ajándéktárgy Szakkiállítás 09. 15-18. MICAM SHOEVENT / Milánó, Olaszo. Nemzetközi Cipő Szakvásár MIPEL / Milánó, Olaszo. Nemzetközi Táska Szakvásár 09. 16-19. WORLD FOOD / Moszkva, Oroszo. Nemzetközi Élelmiszerek és Italok Szakvására 09. 16-20. drinktec / München, Németo. Az ital- és folyékony élelmiszergyártás-technológia világvására  09. 16-21. EMO / Hannover, Németo. Nemzetközi Fémipari Szakvásár 09. 20-22. SWEET&SNACKTEC CHINA / Shanghai, Kína Az édesség és sütőipari termékek gyártásának, csomagolásának nemzetközi szakkiállítása 09. 24-26. DMS EXPO / Stuttgart, Németo. Digitális megoldások kiállítása IT & Business Stuttgart, Németo. IT technológiák Vására 09. 24-26. FACHPACK/LOGINTERN / Nürnberg, Németo. Nemzetközi Csomagolóipari és Logisztikai Szakkiállítás 09. 24-27. CMS / Berlin, Németo. Nemzetközi Tisztítástechnológiai Vásár és Kiállítás 09. 25-28. MARMOMACC / Verona, Olaszo. Nemzetközi Márvány, Kő és Technológiai Kiállítás 09. 26-29. RENEXPO / Augsburg, Németo. Energia, Megújuló Energia Szakkiállítás és Konferencia 09. 29 – 10. 1. GOLF EUROPE / Augsburg, Németo. Nemzetközi Golfsport Szakvásár

12

Gazdasági

Közelkép

Hírtükör

Felsőoktatás + munkaerőpiac: legyen hatékony a párbeszéd

Közös célok a gazdasági főiskolával A Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara úgy döntött, hogy megerősíti az eddigi kapcsolatait a Budapesti Gazdasági Főiskolával, ezért együttműködési megállapodást kötöttek. A gazdasági kamara feladata, hogy előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. A Budapesti Gazdasági Főiskola a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola összevonásával alakult meg, gyakorlatigényes képzést folytató intézmény. Több évtizedes képzési tapasztalattal, elméleti és alkalmazott kutatási referenciával rendelkezik. A szándék a hatékony kommunikációt megteremteni a munkaerőpiac és a felsőoktatás között. Fontos, hogy a felsőoktatási képzési kínálat, beleértve a felnőttképzést is, a munkaerő-piaci igényekhez igazodjon; a képzési programok, tantervek alkalmasak legyenek arra, hogy a felsőoktatási intézmények a gyakorlat számára azonnal és hatékonyan alkalmazható ismeretekkel rendelkező munkavállalókat bocsáthassanak ki; kölcsönösen egyeztetett feltételekkel képzési és kutatási együttműködést valósítanak meg, hogy a hallgatók a gazdálkodási ismereteket még jobban elsajátíthassák, és megfeleljenek az ilyen irányú elvárásoknak. Meg kell fogalmazni a nemzeti felsőoktatási törvény által életre hívott javaslatot annak érdekében, hogy a kamara érdekérvényesítése megtörténjen. A kamara és a főiskola vállalja, hogy közösen áttekintik a jelenlegi felsőfokú szakképzés, alap-, mester és szakirányú továbbképzés kínálatát, felmérik az igényeket, és javaslatot tesznek szakok alapítására és indítására, kiemelten új felsőoktatási szakképzések létesítésére. Lényeges az együttműködés a felsőoktatási szakképzések képzési programjai kidolgozása során. Hangsúlyozni kell a gyakorlati képzés fontosságát, valamint a kamarák szerepét a szakmai kontrolljan. Egymás részére igény szerint részvételi lehetőséget biztosítanak szakmai-tudományos rendezvényeken, illetve közösen kezdeményeznek, szerveznek ilyeneket.

Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora előadást tartott a kamara legutóbbi elnökségi ülésén

Segítik egymást nemzetközi kapcsolataik ápolásában, bővítésében. Külföldi ösztöndíj-programok létrejöttét támogatják, segítséget nyújtanak a résztvevők hazai munkavállalásához. Támogatják egymást a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételben. A kamara vállalja, hogy a főiskolával egyeztetett kérdésekben munkaerő-piaci felméréseket, előrejelzéseket készít, közvetíti a szakképzésre irányuló gazdasági elvárásokat az oktatási intézmény felé. Az adatvédelmi jogszabályok keretei között a főiskola megkeresésére átadja tagjai és a kamarával kapcsolatban álló harmadik személyek rendelkezésére álló elérhetőségi adatait, segíti a gazdaság szereplői és a főiskola közötti interaktív kapcsolat kiépítését és fenntartását. Közvetíti és szakmailag támogatja a felek javaslatait az illetékes hatóságok felé. A kamara a gazdaságfejlesztés területén szerzett gyakorlati tapasztalatait megismerteti a főiskola oktatóival és hallgatóival. Ehhez kapcsolódóan a kamara illetékes szakemberei az általános gazdaságfejlesztési ismeretek, valamint az azzal kapcsolatos szolgáltatások bemutatására a főiskolán előadásokat tartanak. A kamara tudományos diákköri, szak- és diplomadolgozat témákat ír ki, és azok kidolgozásához segítséget ad az érdeklődő hallgatóknak. A Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara Felsőoktatási Szakkollégiumába delegálja Sándorné dr. Kriszt Évát, a BGF rektorát. A főiskola vállalja, hogy a kamara tapasztalatait figyelembe véve áttekinti képzési kínálatát, és javaslatot fogalmaz meg annak a munkaerk-piaci igényeket hatékonyan szolgáló átalakítására. Lehetőséget biztosít a kamara tevékenységével kapcsolatos tudományos diákköri, szak- és diplomadolgozati témák meghirdetésére. Bevonja a kamara munkatársait a főiskolán folyó képzésbe, oktatási feladatainak ellátásába. Kutatási, tudományos tevékenységének szervezése során kiemelten kezeli a kamara érdekkörébe tartozó területeket. Oktatási célra, valamint szakmai programok, konferenciák szervezésére a kamara rendelkezésére bocsátja a főiskola az infrastruktúráját. Az együttműködő felek a megállapodásban foglaltak valóra váltásának érdekében – külön-külön, vagy közösen – az állami irányító szervezetek, kamarák, társadalmi-tudományos egyesületek, oktatási-képzési és más szervezetek körében, valamint a különböző szakmai platformokon, tudományos fórumokon képviselik a hazai pénzügyi és gazdasági ellenőrzés fejlesztésének az ezt szolgáló oktatás, képzés, kutatás ügyét.

Elmélet és gyakorlat optimális összhangja A kormány egyik célja, a következő évek során, hogy Európa termelési központjává váljék Magyarország. Ehhez a mostaninál egyebek között jóval szorosabb együttműködésre van szükség a felsőfokú oktatás és a gazdaság szereplői között. A tudás – a szakma/iparág ismerete mellett a kutatás, a fejlesztés, az innováció – egyre jobban meghatározza az érvényesülést a nemzetközi piacon. Ezért is fontosak az olyan megállapodások, amelyek az elmélet és a gyakorlat optimális összhangjának megteremtését célozzák. Azonnali válaszokat mindkét oldalon a másik kérdéseire.

Gazdasági

Hírtükör

Közelkép

13

Megkezdődött a vállalkozói klubok kialakítása a Felvidéken

Törökbálinton volt a küldöttgyűlés Törökbálinton tartotta május utolsó napján a PMKIK soros küldöttgyűlését. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy Törökbálinton létesül a PMKIK nyertes európai uniós pályázatából a Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ. A fórumot dr. Aradszki András, a térség országgyűlési képviselője és Hajdu Ferenc, Törökbálint alpolgármestere köszöntötték. A rendezvényen részt vett Elek Sándor, Törökbálint másik alpolgármestere is. Ünnepélyes eseménnyel kezdődött a gyűlés programja. Először a Szakma Sztár Fesztivál versenyen minősített helyezést elért szakmunkástanulók és felkészítő oktatóik elismerésére került sor (A programelemről újságunk 18. és 19. oldalán külön tudósítunk.). A PMKIK a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. keretében, annak megbízásából Kassán és Dunaszerdahelyen a hálózat részeként irodákat létesített 2012 decemberében illetve 2013 januárjában. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat célja, hogy elősegítse a kelet-közép-európai országok nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a térség egy európai szinten is elismert, összefonódó és erõs gazdasági régióvá fejlődjön. A hálózat üzletfejlesztési irodákat foglal magában, melyek a Kárpát-medence kis- és középvállalkozásai között hidat képezve segítséget nyújtanak a határokon átívelõ

kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlesztésében és építésében. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. a 2013as évre vonatkozó szerződésben a PMKIKra bízta a felvidéki irodahálózat működtetését. Az irodák tárgyi és személyi feltételeit kialakítottuk, irodavezetőink fogadják az érdeklődőket. Mindkét helyszínen magyarszlovák üzletember találkozók lebonyolítására került sor. Legközelebbi rendezvényünk július 12-én Dunaszerdahelyen lesz. Ennek fő témája Magyarország és Szlovákia számára gazdasági szempontból meghatározó autógyártást és a hozzá kapcsolódó ipari-szolgáltató környezetet bemutató, 2013 novemberében a Hungexpo területén megrendezendő, „Jövőnk az autó” című autóipari nagyrendezvény előkészítése. A programon bemutatja szolgáltatásait a Hungexpo Zrt. mellett a Corvinus Zrt. és az Eximbank is. A PMKIK a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt-vel kötött megállapodás keretében megkezdte a felvidéki, határmenti vállalkozói klubok kiépítését. Eddig öt helyszínen – Pozsony, Kassa, Dunaszerdahely, Kenyhec, Szalka településeken – megállapodás előtti stádiumban vagyunk, ami azt jelenti, hogy akár július-augusztus hónapban megkezdhetik működésüket a klubok. A második félévben a felvidéki vállalkozói klubok hálózatát újabbakkal akarjuk kiegészíteni. A vállalkozói klubok célja, hogy havi rendszerességgel, ugyanazon

helyszínen, lehetőség szerint a hónap ugyanazon napján legyenek eszmecserék vállalkozókat érdeklő témában, klub jelleggel, konzultációval egybekötve. A klubok természetesen mindkét ország vállalkozói elõtt nyitva állnak, és nagyszerűen egészíthetik ki a formális kapcsolatépítést. (A Kárpát Régió Üzleti Hálózattal kapcsolatos, a kassai és a dunaszerdahelyi üzleti lehetőségeket is bemutató írásainkat olvashatják a 4. és az 5. oldalon.). A küldöttek jóváhagyták a Káta Építőipari Szövetkezet és a PMKIK közötti kivitelezési szerződést, majd tájékoztatót hallgattak meg a kötelező kamarai regisztrációról. A kamara a vállalkozás alapadatai mellett nyilvántartja a valósan végzett tevékenységeket; azt, hogy ki, milyen terméket állít elő. A rendelkezésére álló adatokat hozzáférhetővé teszi, így biztosítva a lehetőséget arra, hogy az üzleti partnerek megtalálják egymást. A nyilvántartás lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, segíti vállalkozások és a fogyasztók közötti tisztességes szerződéses kapcsolatok kialakítását. (A kötelező regisztrációról szóló írásunk a 3. oldalon olvasható.). A kamara legmagasabb szintű testületi fóruma elfogadta a PMKIK, valamint a PMOSZ Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. évi mérlegbeszámolóit, tavalyi költségvetéseiknek teljesítését, majd döntött a kamara és a társaság ez évi költségvetésének elfogadásáról.

14

Gazdasági

Közelkép

Hírtükör

A PÁTOSZ és a TALENTIS is segíti a vállalkozókat

Partnerkapcsolat több szakértő céggel A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi és Kereskedelmi Iparkamara (PMKIK) regisztrált tagjait három fontos területen kívánja minél több információval ellátni, annak érdekében, hogy kiszámíthatóbbá, és versenyképesebbé tehessék vállalkozásukat. E területek: üzleti partnerkeresés, tanácsadás, pályázatfigyelés. Mindegyik területen a pontos, szakszerű tájékoztatásra törekszünk, ezért kamaránk együttműködést kötött az alábbi szakértők csoportokkal. Pályázatfigyelés: Ez év április 11-én stratégiai partnerséget kötöttünk a már 10 éve eredményesen működő Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségével (PÁTOSZ), amelynek jelenleg 42 pályázati tanácsadó cég a tagja. A PÁTOSZ szakértelmével a Pest megyei vállalkozások részére pályázati felkészítő képzéseket szervezünk, ahol gya-

korlati információkkal látjuk el kamaránk tagjait. Az információáramlást felgyorsítva, a PMKIK honlapjára folyamatosan frissülő, aktuális információkat töltünk fel. Kiemelt figyelmet fordítunk a következő 2014/2020 Európai Uniós pályázati ciklusra, amelyen reményeink szerint minél több Pest megyei vállalkozás eredményesen indul. Közös célunk, hogy hatékony módszerekkel, személyes tanácsadással, szakmai fórumokkal, workshopok rendezésével, célorientáltan segítsük a pályázni kívánó tagjainkat. Bővebb információ Mihók Viktória pályázati referenstől kapható: [email protected] A belföldi üzleti partnerkeresés érdekében partnerségre lépett a PMKIK és a herceghalmi TALENTIS Group. Az együttműködés célja a Pest megyei fejlődni vágyó mikro-kis és középvállalkozások számára olyan szolgáltatás együttes kialakí-

tása, amelyek igénybevételével a kkv-k költségmegtakarítást, gyorsabb fejlődést és biztosabb üzleti működést érhetnek el. A TALENTIS biztosítja a vállalkozások működéséhez szükséges helyszínt – iroda, műhely, labor, workshop, konferencia, rendezvény helyszínt, tárgyalókat és adminisztratív – üzletviteli valamint innovációs szolgáltatásokat. Mindezeket a szolgáltatásokat a PMKIK regisztrált tagjai 20% extra kedvezménnyel vehetik igénybe. Úgy véljük, a TALENTIS olyan inspiráló üzleti környezetet biztosít a Pest megyei vállalkozásoknak, amely átlendíti őket a nehézségeken. Koncentrálni tudnak fő tevékenységükre, megerősödnek, és piacképessé válnak. Amennyiben további kérdésük van, keressék ipari titkárunkat, Nagy Andreát. [email protected]

Az innováció a fejlődés záloga

Kamaránk „Innováljunk! Fejlődjünk! Avagy milyen innovációs lehetőségek állnak a Pest megyei vállalkozások előtt?” címmel rendezvényt szervezett regisztrált tagjai számára. Az Európai Bizottság, látván az EU innovációs területen meglévő elmaradásunkat a velünk versengő országokkal szemben, sok programot indított az innovációs hátrányunk ledolgozására. Ennek köszönhető, hogy a 2014-2020-as költségvetési periódusban a korábbinál erőteljesebb prioritást kapott az innováció. Eddigi ta-

pasztalataink a Pest megyei vállalkozások körében, megerősítik az EU véleményt. A regisztrált vállalkozásaink körében kicsi az innovációs aktivitás, és ezzel együtt az innovációs alkalmazotti létszám. Ennek oka, hogy a hazai kkv-k nagy része jelenleg a túlélésért küzd, rövidtávú gondjaikkal vannak elfoglalva. Ugyanakkor fontos lenne, hogy 5-10 évre előre tervezzenek, ezáltal kiszámíthatóvá tegyék a mögöttük álló cég jövőjét. Kamaránk úgy véli, ha feltérképezzük a vállalkozások lehetőségeit, és minél több innovációs, kutatási és fejlesztési ismeret-

tel látjuk el tagjainkat, kiszámíthatóbbá, versenyképesebbé tehetnék jövőjüket. Kellő ismeretek birtokában, aktívabban, és nagyobb számban vennének részt a hazai, és nemzetközi innovációs folyamatokban. Ennek első lépése a május 23án Herceghalmon, a TALENTIS Group Business Parkjában megtartott rendezvényünk volt., amelynek előadásanyagait itt tekintheti meg: http://www.pmkik.hu *** Kamaránk szeretné feltérképezni a Pest megyei vállalkozások innovációs aktivitását, abból a célból, hogy képet kapjunk kutatási és fejlesztési ismereteikről. Együttműködve a megyei kamarákkal, és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, kutató-ipari innovációs internetes adatbázist hozunk létre, melynek célja, hogy hidat képezzen a piaci igényeken alapuló termékfejlesztés és a kutatói szféra között. Ezt a K+F+I tudáskönyvtárat a helyi vállalkozásokkal, egyetemekkel, kutatói központokkal összefogva alakítjuk ki, készülve a 2014-2020 időszakra. Amennyiben szeretne bekerülni ebbe az adatbázisba, kérem, töltse ki az alábbi kérdőívet: https://docs.google.com/forms/ d/1RqyBP0T8j83J7ttKBpYFp_ HSGaDTWr0SKIV02IBZ7yc/viewform

Gazdasági

Pályázatok

Hírtükör

15

A Közép-Magyarország Régióban elérhető pályázatok

Összhang az Európa 2020 programmal Az Európai Unió a tagállamonként elkölthető támogatási keretösszegek felhasználását 7 éves periódusokban, úgynevezett tervezési ciklusokban szabja meg. A 2013as év, a 2007 és 2013 közötti tervezési ciklus utolsó éve. Ez azt jelenti, hogy ez év végéig pályáztatják meg a ciklusban elérhető „maradék” forrásokat, és a támogatási szerződéseknek is még ebben az évben aláírásra kell kerülniük. A kedvezményezetteknek még további két évük van a támogatás felhasználására és az elszámolásra. Jövőre új hétéves periódus kezdődik, amelyben lehetőség lesz az új céloknak megfelelő koncentrált forrásfelhasználásra. Csepreghy Nándornak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárának tájékoztatása alapján – aki előadást tartott a Piac és Profit: „Pénz, de honnan?” című rendezvényen – a következő pályázati ciklusban a kormány tervei szerint jelentősen átalakul az uniós pályázati intézményrendszer. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban, az operatív irányítás, a projektmenedzsment és a pályázatkiírás

Csepreghy Nándor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára

átkerül az adott területért felelős szaktárcákhoz. A cél Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós növekedés megkezdéséhez, és fenntartásához. A pályázati célrendszer az Európa 2020 program célkitűzéseivel összhangban kell, hogy megszülessen, így a kiemelt célok közt szerepelnek: a munkaképes korú népesség munkavégzési arányának növelése (75 százalék),

•

megújuló energiahordozók részará• anyának 14,6 százalékra történő emel-

• • •

kedése, a felsőfokú képzést kapottak arányának emelkedése 30 százalék fölé, a kutatás-fejlesztés további GDP arányos ösztönzése, minimum 1,8 százalék a szegénység és ezzel együtt a mélyszegénység kockázatának csökkentése. Forrás: http://www.nfu.hu, http://www.proregio.hu/palyazatok/EUtamogatasok

A 2013. május 30-ai állapot szerint a Közép-Magyarországi Régióban (KMR) az alábbi pályázatok érhetőek el: Azonosító

TÁMOP-5.3.11-13/1

Megnevezés

Támogatható tevékenységek

Pályázók köre

Elnéptelenedő telepüAnyagok és eszközök konzorciumban lések romló társadalmiönkormányzatok beszerzése, gazdasági folyamatainak szolgáltatások díjai stb. KKV megfordítása

Szociális és gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve fenntartóik KKV Illetékes LEADER HACS őstermelő Helyi Vidékfejlesztési intézkedési tervek 35/2013 (V.22) VM renönkormányzat Stratégiák LEADER fejealapján. delet – EMVA alapból nonprofit szervezet zetének végrehajtásához egyház természetes személy LEADER térségek közötti KKV 11/2013. (III. 5.) VM együttműködés végreÉpítés, eszközbeszerzés, önkormányzat hajtásához nyújtandó rendelet – EMVA szolgáltatások díjai. nonprofit szervezet támogatások részletes alapból egyház feltételeiről Anyagok újrahasznosítása, Brüsszeli pályázat: épületek és építőipar, KKV Öko–innováció Öko–innováció élelmiszeripar, zöldgazdaság. Roma emberek képzésbe Képzés, bérköltség, ágyazott foglalkoztatása kis értékű eszköz TÁMOP-5.3.1-B-2-12/1 a szociális és gyermekbeszerzése stb. jóléti ellátórendszerben

Beadási határidő

Ig. tám.

Intenz.

Június 1 – július 50-100 M Ft 30.

100 %

December 31.

100 %

2-20 M Ft

Június 17-től Max. 50 M Ft, forrás~300 M Ft/ kimerülésig illetve augusz- LEADER HACS tus 31-ig. Max. 50 M Ft, legalább Augusztus 31-ig, ill. forrás- két LEADER együttkimerülésig működése

Link http://www.nfu.hu/ doc/4112

http://www.nfu.hu/ doc/3570

http://mvh.gov.hu/portal/ Egyh. és MVHPortal/default/ önk. mainmenu/kozlemenyek/ 100 %, mvhk912013 KKV: 60-65%

Egyházi és http://net.jogtar.hu/ Egyh. és jr/gen/hjegy_doc. önk. cgi?docid=A1300011.VM 100 %, KKV: 60-65% http:// Nincs meghakornyezettechnologia. Szeptember 50 %, tározva kormany.hu/meghirdett-a5-ig, ill. forrásÖsszkeret: 2013-evi-oko-innovacioskimerülésig 31,6 M Euró palyazatokat

Gazdasági

Szolgáltatás

16

Hírtükör

Megindul az EU tagok között a szolgáltatói verseny

Kihívások sora az egészségiparban Az Új Széchenyi Terv egyik kiemelt területe az egészségipar: nem véletlenül. Hazánk természeti kincsei, orvostechnikai ipara és nem utolsósorban a gyógyítást végzők szakértelme alapozzák meg a megfogalmazott célok elérését. Az e területeken rejlő lehetőségek a kisvállalkozások számára is nyitottak, azonban ehhez nélkülözhetetlen a jogi szabályozás naprakész ismerete. Jelenleg is zajlik az egészségügyi törvények módosításának parlamenti vitája, ami újabb jelentős változásokat hoz az egészségügy és az egészségipari cégek számára. Még az idei évben az Unió egész területén „megnyílnak a határok” az egészségügyi ellátásra szorulók számára, hatályba lép a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv. Ez egy lehetőség és kihívás az egészségügyi szolgáltatók és a gyógyszertárak számára. Lehetőség, hiszen külföldi betegek érkezhetnek, de kihívás is, hiszen fel kell készülniük az eltérő kulturá-

lis igényekre, ahogy arra is, hogy a magyar betegek is választhatnak külföldi ellátást. Ez utóbbit ugyan mérsékeli, hogy csak a hazai költség mértékéig lesz köteles az OEP kifizetni a külföldi ellátást, de az irányelvnek köszönhetően megnyílik a tagállamok között is a szolgáltatói verseny. Az Európai Bizottság szerint e piac nagysága az egészségügyi közkiadások mindössze 1%-a, ami azonban 10 milliárd eurót jelent. És mi alapján választ a beteg? Október 25-étől nem lesz elég a kiváló honlap, a hívogató fotók vagy a kedvező ár, hiszen a beteg minőséget vár, azt keresi, hogy hol kap jobbat, mint hazájában vagy hol kap olyan típusú ellátást, amihez hazájában nem juthat hozzá. Ha hazánkat választja, akkor bíznia kell a magyar gyógyítókban, e megelőlegezett bizalmat pedig megalapozhatja egy tanúsított minőségirányítási rendszer. A bizalom az orvostechnikai termékek területén is kulcskérdés. A laikus, ha az orvostechnikáról hall, akkor manapság saj-

nos a PIP implantátumokkal vagy a toxikus csípőprotézisekkel kapcsolatos botrányok jutnak először az eszébe. Részben e problémákra válaszul 2014. január 1-jétől a tervek szerint bevezetésre kerül a kötelező implantátumregiszter, azaz például minden egyes beültetett csípőprotézis esetén tudható lesz, hogy ki, mikor és hol kapta azt, ahogy az is, hogy fellépett-e a későbbiekben bármilyen probléma. Különösen fontos e szabályozás a betegek biztonsága szempontjából, miközben a gyártóknak is elemi érdeke az átláthatóság. Nem könnyű a változó hazai és uniós jogszabályok követése, de véleményem szerint egy jó minőségirányítási rendszer képessé teszi mind a kisebb, mind a nagyobb cégeket, vállalkozásokat, hogy alkalmazkodjanak és helytálljanak a versenyben. Solti Ferenc, kézműipari tagozat, szakmacsoport elnök MKIK Kisvállalkozás-fejlesztési Kollégium Egészségügyi szekció

A Vecsési Ipartestület századik születésnapja

Dr. Kupcsok Lajos előadást tartott a jubileumi ünnepségen

Június 4-én a Bálint Ágnes Művelődési Központban megtartotta megalakulásának 100. évfordulójára tartott jubileumi ünnepségét a Vecsési Ipartestület. Az ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Szlahó Csaba polgármester, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke Németh László, dr. Kupcsok Lajos a PMKIK főtitkára, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tagja. Meghívtuk

a képviselő testületi tagokat, Gyál, Nagykáta, Szentendre Dömsöd ipartestületi vezetőit, a Vecsési Ipartestület több régi, aktív személyiségét, jelenlegi tagjait valamint a jubileumi kiadvány megjelenéséhez fényképekkel, dokumentumokkal hozzájáruló családtagokat. Az érkező vendégek miután regisztrálták magukat, megkapták a jubileumi kiadványt, amit már a rendezvény alatt is látható örömmel lapozgattak.

Beszédében Szlahó Csaba polgármester úr az iparosok szerepét méltatta Vecsés gazdasági életében, dr. Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára a jubileumi kiadvány bemutatásán túl a 100 évig fennmaradni képes civil szervezet eszmei értékét hangsúlyozta, és tájékoztatást adott kamarai szolgáltatásokról a megoldásra váró feladatokról, Németh László országos elnök példaképül állította az iparostársadalom elé a vecsési szervezet működését. A beszédek után elismerések  és oklevelek átadása következett. Dr. Kupcsok Lajos Brunner Ferencnek a kamara Jármű és Fémipari Szakosztály tagjának (akinek világszínvonalon gyártott gépei számos országban öregbítik a magyar fémipar hírnevét) oklevéllel és herendi vázával gratulált. A rendezvény állófogadással zárult. A meghívottak koccintottak az elért eredményekre, Mitkuné Hanyecz Erzsébet cukrászmester fölvágta az általa készített és felajánlott – a jubileumi könyv címlapját formázó – hatalmas tortát és jó hangulatú beszélgetés kezdődött. A jubileumi kiadvány az Ipartestületben (Vecsés, Telepi út 58.) megvásárolható. Skribek Pál, Vecsési Ipartestület

Gazdasági

Hírtükör

Jogszabály

17

Tudnivalók: a felelős műszaki vezető foglalkoztatása

Megváltoztak az építőipari jogszabályok Az építési-szerelési munkát végző kivitelezők szerződésben vállalt kivitelezési tevékenységét irányító felelős műszaki vezető alkalmazása főszabály szerint minden építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkához szükséges. Az 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.) a felelős műszaki vezető foglalkoztatására vonatkozó szabályai, illetve ezzel összefüggésben az építőipari tevékenység feltételei azonban az elmúlt hónapokban több ízben is módosultak. Az Étv. 2013. január 1. napjától hatályba lépő módosításai a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény, a 2013. július 1-től hatályba lépő változások az építőipari lánctartozások megakadályozását célzó 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet útján kerültek kihirdetésre. Azt, hogy melyek az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének legfontosabb feltételei, jelenleg az Étv. 39. § (2) bekezdésében található felsorolás határozza meg. Ezen előírások szerint építőipari kivitelezési tevékenységet az folytathat, – akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, továbbá ennek végzésére alkalmas telephellyel rendelkezik, – aki rendelkezik a megjelölt tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy – vele tagsági, alkalmazotti jogviszonyban álló – ilyen szakképesítésű szakmunkással, és – aki – a csak az Étv. 39/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzők kivételével – vele munkaviszonyban vagy tagsági jogviszonyban álló olyan személyt alkalmaz, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében a felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult. A hatályos Étv. kimondja továbbá, hogy fenti tevékenység – külön jogszabályban meghatározott kivétellel – csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építést végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

2013. január 1. előtt a kivitelezést olyan felelős műszaki vezető is irányíthatta, aki a kivitelezővel egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban állt, elegendő volt vele megbízási szerződést kötni. Az Étv. 2013. január 1-től élő módosítása a kivitelezés feltételeit megszigorította, illetve a felelős műszaki vezető és a kivitelező közötti lehetséges jogviszonyt szűkítette. A törvény vonatkozó bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik felelős műszaki vezetői jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

Bejelentési kötelezettség Fontos tudni, hogy aki üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet kíván folytatni, köteles ezt bejelenteni a területileg illetékes iparkamarának. Az építőipari kivitelezési tevékenységre jogosultak regisztrálását, illetve a hatályos Építőipari Kivitelezői Névjegyzék vezetését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végzi. Az építtető ennek alapján csak olyan kivitelezővel szerződhet, amely a névjegyzék hatályos nyilvántartásában érvényes regisztrációval rendelkezik, illetve, amely rendelkezik alkalmazotti vagy tagsági jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezetővel. A felelős műszaki vezetők alkalmazásának feltételei 2013. július 1. napjától ismét megváltoztak. Újra lehetőség nyílt a felelős műszaki vezetők megbízásos, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban történő foglalkoztatására. A felelős műszaki vezető foglalkoztatásával kapcsolatos előírás a 2013. január 1-ét megelőzőhöz hasonló, ugyanakkor a kivitelezési tevékenység végzésére ettől az időponttól új szabályok alkalmazandók. A vonatkozó Korm. rendelet 2013. július 1. napjától hatályos változása szerint építőipari kivitelezési tevékenységet a vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha

a) a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzéke a kivitelezőre vonatkozóan tartalmazza a vállalt tevékenységet, és b) a vállalkozó kivitelező a kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz. (1a) A kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amelyhez aa) – a 13. § (8) bekezdésében meghatározottak kivételével – rendelkezik a kivitelezői tevékenységnek megfelelő jogosultságú – vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel, ab) rendelkezik a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és a tevékenységnek megfelelő szakképesítésű szakmunkással, ac) rendelkezik a 35. § (2) bekezdése szerinti alkalmas telephellyel, ad) a kivitelezési dokumentáció készítési kötelezettség esetén a dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, és ae) az építési napló vezetési kötelezettség esetén az építési naplót az építési munkaterületen megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik, b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez – ha jogszabály kötelezővé teszi – rendelkezésre áll szakhatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló hatósági engedély vagy tudomásul vétel, c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy – alvállalkozói építési szerződés esetén – a megrendelő vállalkozó kivitelezővel a 3. § (1)-(3) bekezdése szerint írásban szerződést kötöttek, és d) amelynek végzését az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta meg. Dr. Kurunczi Judit Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

§

Gazdasági

Szakképzés

18

Hírtükör

Tizennégyezer látogató volt kíváncsi a döntősökre

A jó szakma felér egy diplomával! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013ban hatodik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a VI. Szakma Sztár Fesztiválon április 24-26. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor, melyet Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitott meg. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése. A versenyek és a fesztivál szlogenje: „ A jó szakma felér egy diplomával!” volt. Az országos szakmai versenyeket a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 39 szakképesítésben hirdettük meg, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulók számára.

Szakmáról szakmára Az elődöntőt, előválogatót és döntőt magában foglaló versenyeken a következő szakmák tanulói vettek részt: SZKTV: Ács, állványozó / bőrdíszműves / burkoló / bútorasztalos / cukrász / élelmiszer- és vegyiáru-eladó / épületasztalos / férfiszabó / festő, díszítő, mázoló és tapétázó / fodrász / gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő / gépi forgácsoló / géplakatos / hegesztő / hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó / kárpitos / kozmetikus / kőműves / központifűtésés csőhálózat-szerelő / műszakicikk eladó / női szabó / pincér / szakács / szerkezetlakatos / szerszámkészítő / tetőfedő / villanyszerelő / vízvezetékés vízkészülék-szerelő OSZTV: Automatikai műszerész / bútoripari technikus / elektronikai technikus / erősáramú elektrotechnikus / épületgépész technikus / gépgyártástechnológiai technikus / kereskedő / magasépítő technikus / mechatronikai műszerész / vendéglős.

Az elődöntőkön országosan közel 4000 fő vett részt, a versenyeket a korábbi éveknek megfelelően a területi kamarák bonyolították le. Az elődöntőkön a legjobb eredményt elérő versenyzők bejutottak a szakmák előválogatóiba. Az előválogatókat szakképző intézmények – a verseny lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben szerveztük meg. Az előválogatókon az oda bekerült diákok elsősorban gyakorlati illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldottak meg. A végső megmérettetésre, a döntőkre a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került sor. 2013-ban az elődöntőkben 3667 tanuló mérettette meg felkészültségét, közülük 110 iskolából 198 diák jutott a döntőbe. A szakmai versenyen a jó eredményt elérők (a döntőbe bejutottak) felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai záróvizsga, illetve annak egyes moduljai alól. A versenyben elért eredménye alapján az idén a tanulók 94%-a kapott felmentést a teljes szakmai vizsga letétele alól. A megmérettetés sikerét közvetlenül 780 közreműködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és diákjai) illetve 470 szervezet (szakmai támogató cégek és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek, érdekképviseletek) munkája, együttműködése segítette. A Szakma Sztár Fesztiválon a tavalyi évhez képest idén nagyobb hangsúlyt

kaptak a EuroSkills és a WorldSkills versenyek. Magyarország 15 szakmában, 16 versenyzővel fogja képviseltetni magát ez év júliusában a WorldSkills Leipzig 2013 versenyen. A Szakma Sztár Fesztivál ideje alatt két szakmában – mechatronika és villanyszerelő – WorldSkills válogatóversenyek kerültek megrendezésre, vállalati ICT szakmában pedig már a 2014-es EuroSkillsre keresték a versenyzőket. Emellett hét szakmában tartottak bemutatót azok a fiatal szakemberek, akik már kvalifikálták magukat az idei világversenyre (virágkötő, fodrász, szépségápoló, festő, épületasztalos, bútorasztalos, kőműves). A fesztiválra ez évben – ingyenes részvétellel – közel 14 ezer látogató érkezett, köztük több mint 9 ezer, 6-7-8. osztályos, pályaválasztás előtt álló fiatal volt. A budapesti általános iskolák részére küldött meghívás eredményeként további csaknem 5000 diák látogatott ki. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt. A látogató diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket. A verseny megtekintésével párhuzamosan a látogatóknak népszerű előadók és az iskolák tehetséges diákjai által előadott, szórakoztató műsorszámok megtekintésére nyílt lehetősége.

Gazdasági

Szakképzés

Hírtükör

19

Szobafestő, épületasztalos, szakács, gázszerelő, szerkezetlakatos

Szakmájuk sztárjai lehetnek a diákok Öt fiatal, akiket joggal nevezhetünk sztárnak, de még inkább kiváló szakembernek. Ők ugyanis a VI. Szakma Sztár Fesztiválon a döntőbe jutásukkal bizonyították felkészültségüket. Velük beszélgettünk. A ceglédi Bem József Műszaki Szakközép- és Szakiskolából érkezett Kunszenti Krisztián vérében hordozza a szobafestés, mázolás szeretetét, lévén családjában hárman is e mesterséget űzik. A felkészítő tanára által csiszolatlan gyémántnak nevezett szűkszavú, ám rendszerető fiatalember szakmájában szeretne elhelyezkedni, de idővel azt sem tartja elképzehetetlennek, hogy mesterképzésen vegyen részt. Janicsek Anikónak, ha egyszer férjhez megy, bizonyára nem okoz gondot majd a főzés. A Gödöllői Szakképző Magániskola színeiben versenyző lány ugyanis kategóriájában az első helyezést érte el. Ő amolyan első generációs szakács családjában. Távlati tervei egyelőre homályosak. Annyi biztos csak, hogy győzelmét követően a lábasok és serpenyők között keresi majd a kenyerét, de a későbbiekben azt sem tartja kizártnak, hogy szaktudását külföldön mélyítse el. Az épületasztalos szakma versenyében a Kiskunlacházi Szakközép- és Szakiskola diákja, Juhász Gábor, lett a második helyezett. Róla felkészítő tanára, Mayering

Kunszenti Krisztián festő-mázolóként jutott a fináléba

szél” is segítette a verseny előtt, hiszen édesapja vállalkozásában gyakran besegített. Nem volt hát számára idegen a csövek és csavarok világa. Ennek ellenére a váci Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákjának nem szállt fejébe a dicsőség. Mindenképpen azt tervezi, hogy szakmájában marad. Azt azonban ma még nem döntötte el, hogy egy főiskolán vagy az élet iskolájában szerez-e újabb tapasztalatokat választott mesterségéről. Körképünk kakukktojása a gödi Piarista Szakiskola, Gimnázium és Kollégium diákja: Illisz Ákos Csaba. Az értelmiségi családból származó, most szerkezetlakatosként bizonyító fiatalember ugyanis már rendelkezik egy aranyműves bizonyítvánnyal. Saját bevallása szerint a fémek szeretete vonzotta e mesterség felé. Az eddig megszerzett tudását tovább szeretné bővíteni és figyelmét a jövőben a fémrestaurálásra kívánja összpontosítani. Arnold Márton és felkészítő tanára: Boskó Tamás

Viktor beszélt nagy-nagy szeretettel. Mint mondta, a „Gabónak” becézett fiú ideális tanuló. Maradéktalanul teljesítette a pedagógusok által kiszabott feladatokat. A kiváló eredmény ellenére Mayering Viktor úgy véli, sem diákja, sem ő nem tett semmi különlegeset. Ha csak annyit nem, hogy Juhász Gábor lelkiismeretesen tanult és dolgozott. Arnold Márton Sándor a gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő szakma ezüstérmese. A fiatalembert erős „hát-

Janicsek Anikó a Pest megyei döntősök egyetlen hölgytagja

20

Gazdasági

Kereskedelem

Hírtükör

Ötször ötvenezer forint támogatást lehet igényelni

Pénztárgépek cseréje, átalakítása A nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján, legfeljebb öt, online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgép idei beszerzéséhez illetve cseréjéhez gépenként 50 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek december 15-éig az üzemeltetők. Miután a támogatás csekély összegűnek (de minimis) minősül, a vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venni. A támogatást a pénztárgép üzemeltetője igényelheti: pénztárgép használatára kötelezettként a saját tulajdonában álló és általa üzemeltetett, 2013. március 20-át megelőzően engedélyezett pénztárgép cseréje esetén, a pénztárgép kötelező alkalmazása alól korábban felmentést kapottként az online pénztárgép beszerzése esetén, pénztárgép használatára nem kötelezettként (pénztárgépet saját döntése alapján használóként) a saját tulajdonában álló és általa üzemeltetett, 2013. március 20át megelőzően engedélyezett pénztárgép cseréje esetén. A támogatásra a pénztárgép üzemeltetője akkor jogosult, ha – a 2011. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét 2012. január 1-jét követően kezdte meg – a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik adószámmal és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt, nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd- vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, nem rendelkezik a NAV-nál nyilvántartott illetve a nyilvántartott túlfizetés öszszegével csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 1 millió forintot meghaladó adó- és vámtartozással, kivéve ha arra a hatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással. Ezen feltételek fennállását nem kell igazolni, azokat a hatóság az általa nyilvántartott adatok alapján ellenőrzi. A támogatás a NAV-tól az e célra rendszeresített PTGREG adatlapon igényelhető: http://nav.gov.hu/ search/searchresults?query=PTGREG A kérelmet az elektronikus bevallás benyújtására kötelezetteknek elektronikusan kell beadniuk, egyéb esetben papír alapon is

• • •

• •

•

Rendkívül nagy az érdeklődés a pénztárgépekről szóló előadásokon

benyújtható az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. A kérelmet a pénztárgépcserére kötelezett cég könyvelője is beküldheti, legkésőbb december 15-éig. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A NAV 5, illetve 8 napon belül dönt a kérelemről, s megküldi az üzemeltetőnek pénztárgépenként a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot, mely egyben

Szeptember 1. az új határidő – Június 30 helyett szeptember 1-jéig kell végrehajtani a kisvállalatok által üzemeltetett pénztárgépeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz való online bekötését – közölte a kabinet döntését Giró-Szász András kormányszóvivő egy budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette: az online összeköttetésre alkalmas kiskasszák beszerzésére vonatkozó időpont kitolása nem változtat a beszerzési támogatások benyújtására vonatkozó december közepi határidőn. További részletek A közölt tájékoztatás nem teljes körű, további részleteket az alább mellékelt linkeken találnak: NAV Sajtóközleménye http://nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/ tamogatas_penztargepek_cserejehez.html Magyar Közlöny 2013. évi 87. száma http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/ hiteles/MK13087.pdf Támogatást igénylő adatlap – PTGREG nyomtatvány: http://nav.gov.hu/search/ searchresults?query=PTGREG További információk http://nav.gov.hu/nav/online_penztargepek

a pénztárgép üzembe helyezési kódja is. Fontos, hogy az üzemeltető az elektronikus tárhelyére beérkezett támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot kinyomtassa, vagy eltárolja és gondosan megőrizze. A következő lépés az, hogy az üzemeltető az értesítést a pénztárgép beszerzésekor az eladónak átadja, aki azt, valamint az AP számot rögzíti a pénztárgépben. Az eladó a pénztárgép értékesítésekor a támogatás igénylésére jogosító egyedi kód érvényességét a NAV honlapján elérhető elektronikus lekérdező felületen keresztül ellenőrzi és az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részére a pénztárgépet az állami adóhatóság által közölt támogatás összegével csökkentett vételáron értékesíti. Az üzemeltetőnek a támogatás igénylésére jogosító egyedi kódot a pénztárgép beszerzésekor – legkésőbb december 31éig – kell átadnia az eladónak, aki ennek ellenében a támogatás összegével csökkentett áron értékesíti részére az online pénztárgépet. A támogatás kiutalása az eladó részére történik. A támogatás igénylésére jogosító egyedi kód felhasználásának határideje jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A május 1-jétől június 30-áig terjedő időszakban új tevékenység kezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgép beszerzése szükséges, az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelő pénztárgép beszerzéséig, de legfeljebb június 30-áig nyugta- és számla kibocsátási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával, számlával is eleget tehet. Ez a szabály nem alkalmazható, ha az adóalany rendelkezik olyan, rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amely e rendeletben foglaltak szerint június 30-áig vagy december 31-éig üzemeltethető.

Gazdasági

Szolgáltatás

Hírtükör

21

Mit ellenőriznek a fogyasztóvédők? I. Kiemelt ellenőrzések és vizsgálatok A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott ellenőrzési és vizsgálati programja alapján 2013-ban az alábbi tárgykörökben tart kiemelt ellenőrzéseket és vizsgálatokat: földgáz-, víziköz• Amű-,villamosenergia-, távhő-, és hulladékgazdálkodási

• • • • • •

közszolgáltatás átfogó ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján Szavatossággal, jótállással kapcsolatos fogyasztói kifogások intézésének ellenőrzése, valamint fogyasztói igények érvényesítésére vonatkozó megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése Az idegenforgalmi főszezonban végzett kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek ellenőrzése, különös tekintettel a rendezvényekre kitelepült egységekre Csecsemő- és kisgyermek-ruházati termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A gyermekek tömegét hordozó játékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Járókák és bébikompok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése

Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Felügyelőség-vezető: Albert Ildikó Cím: 1135 Budapest, Lehel utca 43-47. Postacím: 1365 Budapest, Pf.: 270. Telefonszám: +36/1329-7017, +36/12363937 , +36/1236-3900 Telefax: +36/12363956 E-mail: [email protected] ill. [email protected] A Hatósági Tanácsadó Iroda ügyfélfogadási ideje: Hétfő–csütörtök: 9–16 óra Péntek: 9–13 óra

II. Fogyasztóvédelmi ellenőrzések, vizsgálatok fogyasztói csoport szervezésének ti• Alalmát kimondó rendelkezés megtartása Gazdasági átfogó • ellenőrzése,reklámtevékenység különös tekintettel a koruk, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk, anyagi helyzetük miatt különösen ki-

• • • • •

• • •

• • •

szolgáltatott fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokra Az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzése Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a kuponos értékesítésre Általános kereskedelmi feltételek, árfeltüntetés és árfelszámítás átfogó vizsgálata Gázmérők hitelesítési cseréjének vizsgálata „Mentes” jelöléssel ellátott élelmiszerek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében Az élelmiszerek származási helyével kapcsolatos megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése Előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenőrzése Száraztészták laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 10. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások teljesülése érdekében Elektronikus hírközlési szolgáltatás átfogó ellenőrzése a beérkezett fogyasztói beadványok alapján A kéményseprő-ipari közszolgáltatást végző vállalkozások ügyfélszolgálatainak ellenőrzése Utazási szerződések megkötésénél alkalmazott általános szerződési feltételek ellenőrzése

• • • • • • • • • • • • •

III. Piacfelügyeleti vizsgálatok

•

riasztás keretében érkező termé• RAPEX kek keresése kereskedelmi egységek-

•

• • •

ben, webáruházakban A KPIR rendszerben található veszélyes termékek kereskedelmi és internetes forgalomból történő kivonásának ellenőrzése Festékek és lakkok illékony szervesvegyület-tartalmának monitoring vizsgálata mintavételi terv alapján Játékok biztonságosságának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése mintavételi terv alapján – Kisgyermekek (3 éven aluliak) számára készült gyermekkönyvek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése mintavételi terv alapján

– Játéklabdák és buborékfújók laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése mintavételi terv alapján Szempillaspirálok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Napkollektorok piacfelügyeleti ellenőrzése A gyermekek és fiatalkorúak számára készített gördeszkák, mint sporteszközök laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése mintavételi terv alapján Gyermek lábbelik laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése mintavételi terv alapján Textiljátékok laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzése mintavételi terv alapján Mosószerek összes foszfortartalmának laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése A kereskedelmi forgalomban megtalálható villamossági termékek mintavétellel egybekötött ellenőrzése Villamos kerti kisgépek piacfelügyeleti ellenőrzése Lámpatestek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Villamossági termékek energiahatékonysági címkézésének piacfelügyeleti ellenőrzése Lézer pointerek mintavétellel egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Mutatványos berendezések üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzése Villamos szerelési munkálatok során használt szerszámok mintavételezéssel egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése Villamossági készülékek teljesítményfogyasztásának készenléti állapotban történő mérése mintavételi terv alapján Karácsonyi szezonális villamossági termékek piacfelügyeleti ellenőrzése

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Cím: 1088 Budapest, József krt. 6. Levelezési cím: 1428 Budapest, PF: 20. GPS koordináták: X 19,071 Y 47,496 Központi telefonszám: +36/1459-4800 Fax: +36/1210-4677 E-mail: [email protected] Web: www.nfh.hu, www.nfhforum.hu, www.termekkosar.hu Az NFH panasziroda ügyfélfogadási ideje: Hétfő–péntek: 9–12 óra

22

Gazdasági

Közelkép

Hírtükör

A Pest megyéből érkezőket szívesen látják Karintiában

Kamarai találkozó Klagenfurtban A PMKIK képviseletében látogatást tett a Karintiai Gazdasági Kamaránál dr. Vereczkey Zoltán elnök és Kárpáti György a kamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke. A látogatás célja a kapcsolatfelvétel, a kamarák kölcsönös bemutatása, valamint az együttműködési lehetőségek feltérképezése volt. Osztrák részéről Franz Pacher, a Karintiai Kamara elnöke és MMag. Hemma KircherSchneider asszony, a nemzetközi ügyekért felelős helyettes vezető vett részt a megbeszélésen.  A házigazda kamara vezetése nagy örömmel fogadta a PMKIK elnökét, és a tárgyalás során többször is kifejezték együttműködési szándékukat a jövőre vonatkozóan. Fő pontként a duális képzésben való közreműködés, valamint az általuk rendszeresen megrendezésre kerülő üzletember találkozók közös szervezése fogalmazódott meg, melynek keretében szívesen biztosítanának részvételi lehetőséget Pest megyei vállalkozók részére is. Gazdasági fórumaikon előadóként számítanak dr. Vereczkey Zoltánra.

Dr. Vereczkey Zoltán, Franz Pacher, MMag. Hemma Kircher-Schneider és Kárpáti György

A KKV-szektor segítheti a szakképzést

Adómentesség gyakorlatért A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 21. § (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy a kisvállalati adó alanya mentesül a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény [Szhtv.] 5. § a) pontja értelmében az adózó a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés megszervezésével is teljesítheti. Ebben az esetben az adózó az Szhtv. 8. § (1) bekezdése szerint a bruttó kötelezettségének mértékét csökkentő tétel alkalmazásával mérsékelheti, valamint, ha a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, az azt meghaladó részt az Szhtv. 8. § (2) bekezdése szerint az állami adóhatóságtól viszszaigényelheti. 

A Katv. szerinti kisvállalati adóalanyok esetében tekintettel arra, hogy szakképzési hozzájárulási kötelezettség nincs, a kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítése sem értelmezhető. Következésképpen, amennyiben az érintett adóalanyi kör kisvállalati adóalanyként mégis folytat gyakorlati képzést együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján, akkor nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve a csökkentő tétel, vagy annak egy része visszaigénylésére, hiszen a nem létező kötelezettséggel szemben kisvállalati adóalanyként nem keletkezhet az említett csökkentő tétel alkalmazására, vagy visszaigénylésre vonatkozó jogosultság sem. Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: Dr. Vereczkey Zoltán Felelős szerkesztő: Mórocz Károly 1056 Budapest, Váci út 40., IV. em. Tel.: 06-1-317-766, fax: 06-1-317-7755, www.pmkik.hu Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. 1116 Budapest, Építész u. 8-10. Tel./ fax: 209-3859 www.reklam.perjesi.hu ISSN 1585-1400 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Gazdasági

Hírtükör

Adó

23

A diákmunka adózásáról dióhéjban Évről évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidőt – vagy annak egy részét – munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok foglalkoztatási szabályainak áttekintése. Sok tanuló a nyári időszakon túl rendszeresen is végez munkát, így az alábbiakban a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat mutatjuk be. 1.) Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki diákként dolgozhasson? A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. A törvény azonban – iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben folytatja tanulmányait. 2.) A munkavállaláshoz kapcsolódóan van-e valami teendő a NAV-nál? A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel. Amennyiben a diák még nem rendelkezik adóazonosító jellel, az adókártya igényléséhez a 13T34-es nyomtatványt kell kitölteni és eljuttatni az adóhatósághoz. A nyomtatvány beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes. 3.) Milyen módon foglalkoztathatók a diákok? A tanuló – mindenki máshoz hasonlóan – alkalmazható: – munkaviszonyban; – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel); vagy – egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (pl. babysitter). Az előbbieken túl több, kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási forma is létezik. Az iskolaszövetkezetben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tag munkavégzése, ta-

nulószerződés, a hallgatói szerződés és az együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés. 4.) Ha a tanulót munkaviszonyban foglalkoztatják, milyen adó, illetve járulék kötelezettségek terhelik? a.) A foglalkoztatás legjellemzőbb esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelemnek tekintendő, mint bármely más munkavállaló esetében. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amellyel szemben költség nem számolható el. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget. Az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék.

b.) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj.3 16. § (1) bekezdés i) pontja]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és a már említett természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamenynyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre, nyugdíjra – is jogosultságot szerez. A tanulónak juttatott járulékalapot képező jövedelem után a tanuló 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és mun-

kaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ezeket a járulékokat nem a tanulónak, hallgatónak kell megállapítania és befizetnie, azt tőle a munkáltatója vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő befizetésről, bevallásáról is (a tanulónak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs). 5.) Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, akkor mennyiben térnek el az adó- és járulékfizetés szabályai a munkaviszonynál ismertetettektől? A munkavégzés másik tipikus esete a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben széles körű költségelszámolás lehetséges. Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv4. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, melynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek jelentős költségeket nem keletkeztetnek a diákoknál, így leginkább a 10 százalék költséghányad alkalmazása célszerű az adóalap számítása során. Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget. (A következő számban folytatjuk.) Forrás: NAV

24

Gazdaság

Gazdasági

Hírtükör

Magyarország kikerült a túlzott deficiteljárás alól A globalizmus válsága – a lokális érdekérvényesítés fontossága ➤ Folytatás az 1. oldalról elhúzódása azonban már azokat igazolja, akik azt állították és állítják, hogy valójában a globalizmus válságkorszaka köszöntött ránk. Ennek igazolására először hívjuk segítségül a válság, mint fogalom definícióját: a rendszerelmélet szerint egy komplex társadalmi rendszer akkor van válságban, ha a benne felmerülő kérdések, konfliktusok száma és/vagy intenzitása tartósan meghaladja az arra adható kielégítő válaszok számát és/vagy intenzitását. A válság ezek szerint döntően fokozódó alkalmazkodásképtelenséget, a rendszerben folyamatosan növekvő alkalmazkodási feszültséget jelent. Nézzük meg tehát, hogy a globális kapitalizmus adott-e és egyáltalán keresett-e új, kielégítő válaszokat a lényegét tekintve növekedési problémakörként jelentkező kihívás megoldására. Nem! Mert nem is tudott, hiszen a globális kapitalizmus, fékek, ellensúlyok és szankciók intézményrendszere ki sem épült, pontosabban szólva ki sem épülhetett. Hiába ülésezik a G8, a G20, az ENSZ, az Európai Unió, az UNESCO és megannyi nemzetállamok által létrehozott nemzetközi szervezet, a globalizmus önkorlátozását jelentő döntések és intézkedések nem akarnak megszületni. Nem akarják csökkenteni a globális hatalmi pénzszivattyúk étvágyát, és még olyan, ma már mindenki által ismert kérdésekben, mint a túlnépesedés és a klímavédelem sem sikerül áttörést elérni. A helyzet érthetővé válik, ha elfogadjuk azt a közhelyet, hogy minden döntést a gazdasági érdekek alapoznak meg és kényszerítenek ki. Jelentős gazdasági érdekek fűződnek a válság fenntartásához, hiszen a bajbajutottaktól a még tulajdonukban álló materiális javak értékük töredékéért kerülnek új tulajdonosaikhoz. Bajbajutott pedig lehet az egyén, a vállalkozás és akár egy nemzetállam is. Görögország példája bizonyítja, hogy az Európai Unió – amely legalább annyira felelős a görög helyzet kialakításáért, mint maguk a görögök – csak továbbgörgetni tudja a problémát, de valójában nem tudja megoldani. Ne legyenek hamis illúzióink. A válság továbbra is itt él közöttünk, csupán csak arról beszélhetünk, hogy hogyan állunk mint lokalitás a globális elszívó rendszerekkel szembeni küzdelemben, hogyan állunk mint lokalitás saját nemzeti érdekeink megvédésében, és hogyan állunk mint lokalitás

saját gazdasági fejlődésünk megteremtésében. Magyarország 2010 óta a patrióta gazdaságpolitika elindításával egy önálló válságkezelésbe fogott. Az igencsak fokozódó heves nemzetközi ellenszélben mutatott teljesítmény a magyar válságkezelés helyességét igazolja.

Az új alku az egyetlen esély A lokalitások egyetlen esélyét az adhatja, ha felismerik a globális kapitalizmus rejtett erőszak-intézményeinek működését és megkísérelnek olyan új alkut létrehozni, amely megnehezíti a lokalitás tartós lepusztulását. Kézenfekvő tehát, hogy a nemzetállamoknak törekedniük kell a külső gazdasági függés csökkentésére, annak kezelhető szinten való tartására. Ennek legjelentősebb megvalósulási területe az államadósság csökkentése, az árfolyamveszteség tompítása, az energiaárak felügyelete, a közszolgáltatások közösségi tulajdonon alapuló, külső extraprofit-igényt nem megjelenítő ellátásának biztosítása. Nemzetállami keretek között szabályozni kell a multinacionális vállalatok által nyújtott szolgáltatások árszintjét a telekommunikáció, a pénzügyi szektor, a kereskedelem és az energiaszektor területén. A nemzetállamnak védenie kell saját piacát, saját munkaerejét, meg kell szilárdítania az adózási fegyelmet, hatékonyan kell fellépnie a feketegazdaság és a korrupció ellen. Ma a világ valamennyi lokalitása szembesül azzal a kérdéssel, hogy mi számára a kifizetődőbb, az ellenállás nélküli belesimulás a globális igényeknek megfelelően, avagy a lokalitás érdekeinek erőteljes megjelenítése. A válaszok nagyon különbözőek, de abban teljesen egységesek, hogy a nemzeti érdekek feladása nem lehet válasz a kérdésre, csakis a lokalitás önálló, hatékony érdekvédelme. A különböző tartalmú válaszok megszülettek Kína, Szingapúr, Argentína, Venezuela, Oroszország, Szlovénia és Magyarország esetében is.

Magyarország – mint lokalitás Most vegyünk szemügyre három olyan kérdéskört, amelyek mindenki előtt ismeretesek. Ismeretesek azért, mert a médiában folyamatosan vezető híranyagokként szerepeltek. Ilyen problémakör az IMF-hitel, a Magyar Nemzeti Bank gazdaságfilozófiája

és a túlzott deficit eljárás alóli felszabadulás. Gondoljunk csak bele, milyen meghaladottnak tűnik ma már az az erősen tematizált médiakampány, amely azzal foglalkozott, hogy szükséges-e Magyarországnak IMF hitelt felvennie, a tárgyalásokon a Kormány vagy az IMF húzza az időt, és hogy a Kormány „nem hitelfelvételi stratégiájának” súlyos gazdasági következményei lesznek. A neoliberális közgazdászok állításai rövid időn belül a gyakorlat részéről cáfolatot kaptak. Ma már minden kisdiák tudja, hogy az IMF nem jótékonysági intézmény, hanem a globális érdekek megjelenítésének egyik intézménye. Nem ad pénzt anélkül, hogy ne szóljon bele az adós gazdaságpolitikájába. Ugyancsak megerősíthetjük, hogy beigazolódott az a tény is, hogy hitelt akkor kell felvenni, ha arra szükség van. A Magyar Nemzeti Bank körüli médiaháború a két egymástól ellentétes gazdaságfilozófia középpontjába került. Folyamatosan riogattak minket azzal, hogy az alapkamat nem csökkenthető, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincsenek további eszközei, lehetőségei a Kormány gazdaságpolitikájának támogatására. Nos a cáfolatot itt is a gyakorlat erősítette meg és Magyarország 5 éves késedelemmel alakíthatta ki a jegybank eszközrendszerében mindazt, amit a nyugati államok a válság kitörése óta folytattak. És mindezek igazolásaképpen az Európai Unió Magyarország elmúlt 3 évi teljesítményét kénytelen-kelletlen volt elismerni és a túlzott deficiteljárás alól felszabadítani. Mi a gazdaság szereplői nagyon reméljük, hogy ezáltal bővül a Kormány mozgástere, és mindazokban a kérdésekben, ahol eddig a sietség a szakmai munka rovására ment, egy új fejezetet tudunk nyitni. dr. Vereczkey Zoltán