MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM

MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM PROGRAMDOKUMENTUM A 2007-2013-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKRA CCI SZÁM : 2007 CB16 IPO

003

2007. DECEMBER 3.

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program

1. BEVEZETÉS................................................................. 6 1.1. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013................................................................................... 6 1.2. A támogatásra jogosult terület .......................................................... 6 1.3. Általános jellemzők............................................................................. 7 1.4. A korábbi programok tapasztalatai .................................................... 9 1.5. A partnerség és a programozási folyamatok összefoglalója............ 11 1.6. Az ex ante értékelés főbb megállapításai......................................... 14

2. HELYZETELEMZÉS .................................................... 18 2.1. Demográfia, népesedési folyamatok és településszerkezet ............ 18 2.1.1. Népesedési folyamatok.................................................................................................... 18 2.1.2. Településszerkezet .......................................................................................................... 20

2.2. Gazdaság........................................................................................... 20 2.2.1. Mezőgazdaság................................................................................................................. 22 2.2.2. Ipar ................................................................................................................................... 22 2.2.3. Szolgáltatások és turizmus .............................................................................................. 23

2.3. Munkaerőpiac ................................................................................... 24 2.4. Oktatás és kutatás ............................................................................ 26 2.5. Kulturális kapcsolatok ...................................................................... 28 2.6. Közlekedési infrastruktúra ............................................................... 28 2.7. Környezet .......................................................................................... 30

3. SWOT ELEMZÉS........................................................ 33 3.1. SWOT táblázat .................................................................................. 33 3.2. Összefoglaló megjegyzések.............................................................. 35

4. STRATÉGIA .............................................................. 37 4.1. Jövőkép és átfogó stratégiai célkitűzés ........................................... 37 4.2. A 2007 és 2013 közötti időszak specifikus célkitűzései................... 38 4.3. A Program horizontális céljai és alapelvei ....................................... 40 4.3.1. Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatás maximalizálása által....................... 40 4.3.2. A földhasználat alapelvei ................................................................................................. 41

1. BEVEZETÉS

2

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 4.3.3. A horvát-magyar kétnyelvűség gondolatának és szükségességének bevezetése és elterjesztése ........................................................................................................................... 41 4.3.4. Az esélyegyenlőség biztosítása egy többnemzetiségűtársadalomban........................... 42 4.3.5. Fenntarthatóság egy érzékeny természeti határmenti környezetben .............................. 42

5. A PRIORITÁSOK ÉS A BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA............................................................... 46 1. Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus ................................... 46 1.1. Beavatkozási terület: Fenntartható és vonzó környezet ..................................................... 47 1.2. Beavatkozási terület: Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen ............... 48

2.

Prioritás:

Együttműködő

gazdaság

és

közösségek

közötti

humánerőforrás-fejlesztés ...................................................................... 50 2.1. Beavatkozási terület: Együttműködőgazdaság .................................................................. 50 2.2. Beavatkozási terület: Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés................................ 52

3. Prioritás: TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS .......................................... 53

6. A STRATÉGIA VÁRT EREDMÉNYEI............................ 56 7. MÁS PROGRAMOKKAL ÉS POLITIKÁKKAL VALÓ KOHERENCIA ............................................................... 61 7.1. A Magyar Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK) a 2007-2013 közötti időszakra................................................................ 63 7.2. Magyarország Országos Területfejlesztési Koncepciója (OTK) ....... 63 7.3. Kohéziós Alap projektek, Magyarország .......................................... 64 7.4. Közlekedés Operatív Program, Magyarország ................................. 64 7.5. Társadalmi Megújulás Operatív Program, Magyarország ................ 64 7.6. Gazdaságfejlesztés Operatív Program, Magyarország..................... 65 7.7. Környezet és Energia Operatív Program, Magyarország.................. 65 7.8. Schengen Alap .................................................................................. 66 7.9. Dél-Dunántúli Operatív Program...................................................... 66 7.10. Nyugat-Dunántúli Operatív Program ............................................. 66 7.11 Magyarország Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramja – 2007. október .......................................................................................... 68 7.12. Horvátország Nemzeti Területfejlesztési Stratégiája (2005) ........ 68 7.13. Horvátország nemzeti fejlesztési programjai ................................ 68 7.14. Közösségi Stratégiai Iránymutatások 2007-2013 (KSI)................ 70 1. BEVEZETÉS

3


7.15. Európai Területfejlesztési Perspektíva (ETP) ................................. 71

8. VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK...................................... 72 8.1. A Program végrehajtási struktúrája................................................. 72 8.1.2. Irányító Hatóság (IH)........................................................................................................ 76 8.1.3. Igazoló Hatóság (IgH) ...................................................................................................... 77 8.1.4. Ellenőrzési Hatóság (EH) ................................................................................................. 78 8.1.5. Közös Technikai Titkárság (KTT) és Információs Pont.................................................... 80 8.1.6. Nemzeti szintűfelelősségi körök ...................................................................................... 84 8.1.7. Ellenőrzőszervek (ESZ) .................................................................................................. 84

8.2.

Projektfejlesztés és a projektek kiválasztása ............................... 85

8.2.1. A projektfejlesztés és a projektek kiválasztásának átfogó koncepciója........................... 85 8.2.2. Projektfejlesztés ............................................................................................................... 85 8.2.3. Projektkiválasztás............................................................................................................. 86

8.3.

Tájékoztatás és nyilvánosság........................................................ 87

8.3.1. Célkitűzések és célcsoportok........................................................................................... 87 8.3.2. Eszközök és finanszírozás............................................................................................... 88 8.3.3. Felelősségi körök és a végrehajtás szakaszai................................................................. 89 8.3.4. A kommunikációs terv nyomon követése és értékelése.................................................. 89

8.4. A projektek végrehajtása, a pénzügyi folyamatok és a kifizetések áramlásának bemutatása ........................................................................ 90 8.4.1. Projektszintűvégrehajtás ................................................................................................. 90 8.4.2. A költségek igazolásával kapcsolatos ellenőrzési rendszerek ........................................ 90 8.4.3. Az IPA pénzügyi folyamatok bemutatása projektszinttől programszintig......................... 91

8.5. Monitoring és értékelés .................................................................... 93 8.5.1. Monitoring......................................................................................................................... 93 8.5.2. A Program értékelése....................................................................................................... 95

8.6. Technikai Segítségnyújtás................................................................ 95 8.6.1. A Technikai Segítségnyújtás forrás kezelése .................................................................. 96 8.6.2. Az INTERACT program.................................................................................................... 96

8.7. Ellenőrzések ...................................................................................... 96 8.7.1. A projektek ellenőrzése.................................................................................................... 96

8.8. Szabálytalanságok és a jogosulatlanul kifizetett támogatások visszakövetelése ...................................................................................... 97 8.8.1. Definíció ........................................................................................................................... 97 8.8.2 Jelentéstétel ...................................................................................................................... 97 8.8.3 Visszakövetelés................................................................................................................. 98 8.8.4 A Technikai Segítségnyújtás projektekhez kapcsolódó szabálytalanságok ..................... 99

1. BEVEZETÉS

4

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 8.8.5 Rendszerhibák .................................................................................................................. 99

9. INDIKATÍV PÉNZÜGYI TÁBLÁZAT ............................. 100 10. MELLÉKLETEK ...................................................... 101 1.

MELLÉKLET:

A

tervezési

folyamat

konzultációiban

részt

vett

szervezetek felsorolása ......................................................................... 101 2. MELLÉKLET: A támogatásra jogosult terület migrációs statisztikája101 3. MELLÉKLET: A horvát oldali NUTS V kódok listája ............................ 102 4. MELLÉKLET: A határrégió gazdasági eredményeinek bemutatása ... 103 5. MELLÉKLET: Rövidítések.................................................................... 104 6. MELLÉKLET: Térképek ....................................................................... 105 6.1. Térkép: A magyar kistérségek és a horvát határmenti önkormányzatok korösszetétele........................................................................................................................... 105 6.2. Térkép: A támogatásra jogosult terület kistérségi szintűmunkanélküliségi rátái ............. 106 6.3. Térkép: Felsőoktatási képesítéssel rendelkezők a támogatásra jogosult területen ......... 107

7. MELLÉKLET: Felhasznált főbb dokumentumok ................................. 108

1. BEVEZETÉS

5


1. BEVEZETÉS 1.1. A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2007-2013

IPA

Határon

Átnyúló

A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában kerül végrehajtásra. Jelen stratégiai dokumentum a horvát és a magyar fél közös stratégiai-tervezési munkáján alapszik. A tervezési folyamat végeredményeként előállt programdokumentum végsőjóváhagyása előtt az Európai Unió Bizottságával egyeztetésre kerül. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 és 2013 között úgynevezett IPA (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) programként fog működni. Az Európai Unió Tanácsa 1085/2006/EK (2006. július 17.) és az Európai Bizottság 718/2007/EK (2007. június 12.) rendeletének értelmében ezen új előcsatlakozási támogatási eszköz szolgál pénzügyi forrásként a tagjelölt országok (Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) és a potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró) számára a 2007-2013-as költségvetési időszakban. A pénzeszköz segítséget nyújt egyrészt a közösségi vívmányok (acquis communautaire) átvételéhez, és támogatja azok végrehajtását, másrészt segíti a Közösség közös politikáinak végrehajtását, az ezekben való részvételre való felkészülést. A támogatás az alábbiakban bemutatott öt komponensen keresztül kerül végrehajtásra: (a) Az átmenet segítése és intézményépítés, (b) Határon átnyúló együttműködés, (c) Regionális fejlesztés, (d) Humán erőforrás-fejlesztés, (e) Vidékfejlesztés. A határon átnyúló együttműködési (CBC) komponens célja a jószomszédi kapcsolatok elősegítése, valamennyi érintett ország közös érdekében a stabilitás, a biztonság és a jólét növelése, valamint az országok harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének támogatása. Horvátország több más ország mellett Magyarországgal is együttműködésre készül egy közös intézményrendszerre épülő közös Program keretében. A két ország stratégiai fejlesztési prioritásait egy közös programozási dokumentumban fekteti le. A pályázati felhívások mindkét országban a non-profit szervezetek számára lesznek nyitottak. A Programban rendelkezésre álló közös pénzügyi források nyílt felhívásos rendszer keretében kerülnek felhasználásra. A Program végrehajtása közös struktúrában fog megvalósulni, közös döntéshozatal és közös projektek által.

1.2. A támogatásra jogosult terület A Program támogatásra jogosult területe Magyarország dél-nyugati határán, valamint Horvátország észak-keleti határán fekszik. A két országot a közös határvonal legnagyobb részén a Dráva folyó választja el egymástól. A horvát oldalon a határmenti megyéken túlmenően – ezek Međjimurska (Muraköz), Koprivničko-križ evač ka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osiječko-baranjska (Eszék-Baranya) – további négy megye fejezte ki szándékát, hogy jelen Programban részt vegyen. A Program 2006. szeptember 27-i pécsi bilaterális Task Force (program-előkészítő munkacsoport) ülésén került elhatározásra, hogy az IPA Végrehajtási rendelet (az Európai Unió Bizottságának 718/2007/EK (2007. június 12.) Rendelete) 97. cikkével összhangban a határ

1. BEVEZETÉS

6

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program menti megyék mellett a következőnégy NUTS III szintű területi egység vesz részt a Programban: Varaž dinska (Varasd), Bjelovarsko-bilogorska (Belovár-Bilogora), Pož eskoslavonska (Pozsega-Szlavon) és Vukovarsko-srijemska (Vukovár-Szerémség). Ezen szomszédos területek bevonásával a támogatásra jogosult terület mindkét oldala hasonló földrajzi, demográfiai és gazdasági jellemzőkkel vesz részt az együttműködésben, nagyjából hasonló nagyságú területtel és lakosságszámmal. A szóban forgó horvátországi szomszédos megyék magyar oldallal való együttműködése egyrészt már korábbi együttműködésekből táplálkozik, másrészt a megyék stratégiai prioritásai között szerepel. Varaž dinska Megye egyetértési megállapodást írt alá Zala megyével, valamint magyar és szlovén partnerekkel részt vesz a CADSES IIIB ‘Matriosca AAP’ projektben is. A jövőben a Mura és Dráva folyókkal kapcsolatos pályázatok kidolgozására és végrehajtására kívánnak fókuszálni, a környezetvédelem, valamint a közös hulladék- és szennyvízkezelési tevékenységek szempontjából. A közös turisztikai kínálat létrehozása irányában is már megszülettek az elsőlépések kapcsolódó INTERREG IIIA projekteken keresztül, ezt az együttműködést a jövőben is folytatni kívánják. Bjelovarsko-Bilogorska Megye arra hivatkozással kezdeményezte részvételét a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Programban, hogy regionális operatív programjának alapvetőcélkitűzése a határ menti együttműködésben való részvétel. Pož esko-Slavonska és Vukovarsko-Srijemska megyék a Duna-Dráva-Száva Eurorégió tagjai, és ebben szoros együttműködést alakítottak ki más horvát, illetve magyar megyékkel. A Duna és a Dráva mint vízi összekötőkapocs jelentik az együttműködés alapját egymással és a magyar oldallal. Magyarországon a támogatásra jogosult területet Zala, Somogy és Baranya NUTS III szintű megyék alkotják, amelyek jelenleg választott megyei önkormányzatokkal rendelkező közigazgatási egységek. Zala megye a Nyugat-Dunántúli Régió része, Somogy és Baranya megyék pedig a Dél-Dunántúli Régióhoz tartoznak. A magyar és horvát megyékkel a támogatásra jogosult terület kiterjedése összesen 31 028 km2.

1.3. Általános jellemzők A horvát-magyar határrégió a történelem során számos változáson ment keresztül, mindazonáltal az első világháború lezárulta óta a térségre a viszonylagos stabilitás a jellemző. Ekkor került kialakításra a határvonal Magyarország és déli szomszédja között, amely nemzetközi határvonal nagy része a Dráva folyó vonalát követi. A két nemzet közös történelmének eredményeképpen egymás területén kölcsönösen jelen vannak a másik nemzethez tartozó kisebbségek, amelyek tagjai közül legtöbben mindkét nyelvet beszélik, és jól beilleszkedtek a helyi közösség ekbe. A két ország közötti kapcsolatok jelenleg az élet minden területén példásak. A második világháború utáni időszakban a határ erős elválasztó vonalat alkotott Magyarország, mint a szovjet blokkhoz tartozó állam, és a Horvát Köztársaság, mint a Jugoszláv Államszövetség része, egy független és semleges kommunista állam között. A két ország közötti politikai feszültség miatt a határtérség csaknem olyan szigorúan őrzött és megerősített volt, mint feljebb észak-nyugaton a hírhedt Vasfüggöny. Mindennek eredményeképpen a határsáv mindkét oldala egyfajta „senki földje” maradt, ahol

1. BEVEZETÉS

7

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program megszakították a vasúti és közúti csatlakozásokat, és ahol elvágták egymástól a szomszédos településeket. A kommunizmus bukása után Horvátország független állam lett, és a határok jelentős mértékben nyitottá váltak. Új határátkelőhelyek kerültek kialakításra, és a tranzitforgalom is kedvezőbb feltételek mellett bonyolódik. Az 1991-es háború alatt a határtérség horvát oldalán fegyveres összecsapások zajlottak. Ugyanebben az időszakban Magyarország a piacgazdaságra történőátállás nehézségeivel küzdött. A regionális egyenlőtlenségek miatt a közös határ mentén bizonyos kistérségek különösen hátrányos helyzetbe kerültek. Azon időszakban, amikor a szlavóniai gazdaságot feldúlta a háború, jelentős bevásárló-turizmus alakult ki Horvátországból Magyarország irányába. Ennek mértéke napjainkra lecsökkent.

1. Térkép: A támogatásra jogosult terület, a nagyobb városok és a közúti infrastruktúra (forrás: Magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH); Horvát Köztársaság – Központi Statisztikai Hivatal, CROSTAT ; ESRI)

A tömegturizmus kialakulása és a belső, valamint a nemzetközi áruforgalom az Adriai térség felé elősegítette a Budapest-Zágráb-Rijeka/Split autópálya-hálózat nagyon rövid időalatt történőkiépülését. Ennek a fontos útvonalnak a befejezését 2007-re tűzték ki, és az építés magában foglalja egy új és modern átkelőhely kialakítását is a Dráva folyón. Mindezek ellenére az ezen az útvonalon utazók legnagyobb része csupán áthaladás céljából használja az utat, és nem áll meg a határ közelében. Annak, hogy Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, még nem mutatható ki jelentősebb hatása a határrégióra. Ugyanakkor Magyarország 2008 januárjától várhatóan a Schengen-i övezetnek is tagjává válik, amely előrelépés egyben a horvát-magyar határt néhány évre külsőschengeni határszakasszá teszi. Ez a helyzet ismét megváltozik majd akkor, amikor – várhatóan még ennek az évtizednek a végén – Horvátország az Európai Unió tagállama lesz. Amennyiben végül további néhány év múlva Horvátország is szintén teljes jogú schengeni országgá válik, a szóban forgó határszakasz is belsőuniós határnak minősül majd, és így teljes mértékben szabadon átjárhatóvá válik. Mindez azt jelenti, hogy a 2007-2013-as programozási időszak végére a Dráva menti határrégióban adminisztratív

1. BEVEZETÉS

8

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program korlátok várhatóan már nem fogják negatívan befolyásolni a társadalmi-gazdasági folyamatokat.

1.4. A korábbi programok tapasztalatai A magyar-horvát határon átnyúló együttműködés 2002-ben kezdődött, ebben az évben kezdeményezték határmenti helyi szereplők a Magyar-Horvát Kísérleti Kisprojekt Alap elindítását a magyar nemzeti PHARE program keretében. A Kísérleti Kisprojekt Alap aztán 2003-ban is meghirdetésre került. Mivel úgynevezett INTERREG-PHARE programok voltak, a kisprojekt alapok jellegüknél fogva a non-profit határmenti együttműködést tekintették fő céljuknak, valamint azt is, hogy a potenciális pályázói kört felkészítsék a jövőbeni INTERREG támogatási lehetőségekre. A programok keretében 14, illetve 17 projekt került végrehajtásra. A Külső Határmenti Kezdeményezés elnevezésű PHARE programból Magyarország valamennyi határszakaszán úgynevezett zászlóshajó projekteket támogattak, ezek közül két projekt került megvalósításra a magyar-horvát határterületen: az egyik egy elkerülő út építése, amely az 58-as számú út nemzetközi forgalmát tereli el Harkány belvárosából, a másik pedig a Miroslav Krleža Magyar-Horvát Oktatási Központ kibővítése egy kollégiummal, amely munkálatok magukban foglalták az iskola már létezőszárnyának felújítását is. A program ezeket a projekteket 1,5, illetőleg 2 millió euró PHARE forrással társfinanszírozta. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 (SZP) 2004ben készült el szlovén, magyar és horvát partnerségben. A szomszédsági megközelítés meghatározó fejlődést jelentett az Európai Unió külsőhatármenti együttműködésében, mivel ugyanabban a programban ötvözte a külső és belső uniós pénzügyi forrásokat (CARDS/PHARE Horvátország részére, illetőleg ERFA az uniós tag Magyarország tekintetében). A horvátországi székhelyűpartnerszervezetek számára lényegi előrelépést jelentett, hogy a források immáron számukra is nyitva álltak, és saját jogon lehettek pályázók (míg a Magyar-Horvát Kísérleti Kisprojekt Alapok csak együttműködési jellegűprojekteket tudtak támogatni, amelyekben csak a magyar oldali partnerszervezetek részesülhettek anyagi támogatásban). A Szomszédsági Program két prioritásból állt: I. a gazdasági és szociális kohézió erősítése, valamint II. a fenntartható fejlődés. Mindkét prioritás három-három intézkedést tartalmazott: az elsőprioritás magában foglalta a közös gazdasági térség (1.1.), a közös emberi erőforrásfejlesztés (1.2.), valamint a közös turizmus és kulturális térség (1.3.) intézkedéseket, a második prioritás pedig a természeti erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelem (2.1.), a természetvédelem (2.2.) és az elérhetőség (2.3.) elnevezésű intézkedések területén támogatott projekteket. Az elsőpályázati felhívás 2004. decemberében került meghirdetésre. A Magyarországon rendelkezésre álló forrás ezen felhívás keretében 8 366 680 euró (2 062 720 200 forint) volt1, míg Horvátország tekintetében 2 000 000 euró állt rendelkezésre. A magyar oldali pályázók határidőre összesen 109 pályázatot nyújtottak be, míg a horvát oldal 85-öt. A Magyarországon benyújtott pályázatok közül 77-ben vett részt horvát partner, míg Horvátországban a benyújtott pályázatok közül 17 projekt tárgya volt horvát-magyar együttműködés. Az illetékes bizottságok döntését követően 28 olyan projekt állt vagy áll jelenleg is végrehajtás alatt, amelyben magyar és horvát partnerek is részt vesznek – ezek közül kettő ráadásul háromoldalú projekt, amelyek szélesebb, szlovén-magyar-horvát partnerséget valósítanak meg. A projektek összértéke együttesen 5 857 379 euró. 1

Árfolyam: 246,54 Ft/euró, 2004. december (Forrás: InforEuro)

1. BEVEZETÉS

9


Az alábbi táblázat mutatja be az elsőpályázati felhívás magyar-horvát közös projektjeit – ez a projekttípus jelentette az együttműködés legszorosabb formáját, mivel a határ mindkét oldalán támogatást biztosított a projektekben résztvevőszervezeteknek. Projekt címe és célja ‘CB-RIS’ A projekt célja, hogy jobb hozzáférést biztosítson az új információs és kommunikációs technológiákhoz, és fel is használja ő ket, így látva el a határtérség helyi hatóságait egy naprakész vízi közlekedési monitoring rendszerrel. ‘CoCuCo OBP’ A projekt támogatja Eszék (Osijek) UNESCO Világörökség pályázatának elkészítését, és bemutatja a Pécs Város által végrehajtott „Európa Kulturális Fő városa 2010” projekt interregionális kiterjesztését. ‘CrossboR&D’ A projekt célja, hogy javítsa a technológia-transzfert, valamint az innováció és a kutatási eredmények áramlását a tudományos intézmények felől a KKV-k irányába, valamint hogy növelje a KKV-k innovációs hajlandóságát, ezzel erő sítve a határmenti térség egészének versenyképességét.

Támogatás összege euróban

Magyar pályázó

Horvát pályázó

HU – 237 674 HR – 170 013

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Baranyai Megyei Tagszervezete

Belföldi Navigáció Fejlesztési Központ

HU – 200 873 HR – 149 101

Baranya Megyei Önkormányzat

Osiječ ko-baranjska Megye

HU – 141 470 HR – 119 059

Pécsi Tudományegyetem

Eszéki Vállalkozásfejlesztési Központ

A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program első pályázati felhívásának tapasztalatai között megemlítendő az a tény, hogy Magyarországon és Horvátországban is a turizmus területén történő együttműködés (1.3. intézkedés) volt a legnépszerűbb. A közös turisztikai és kulturális projekteken keresztül történő együtt gondolkodás és cselekvés fokozott érdeklődésre tarthat számot a határtérségben működő szervezetek körében. A beadott pályázatok másik jelentős része az 1.2., Közös humánerőforrás fejlesztés címűintézkedésre koncentrált. Végül a 2.1. intézkedés, azaz a természeti erőforrások fenntartható használata és a környezetvédelem szintén nagyszámú projektet indukált magyar oldalon. Horvátországban a pályázatok intézkedések közötti eloszlása egyenletesebb volt. A Szomszédsági Program második pályázati felhívása 2005. novemberében került meghirdetésre. Magyar oldalon 6 078 840 euró2 (1 527 224 200 forint) állt rendelkezésre, Horvátországban pedig 6 000 000 euró. A magyar pályázók 179 pályázatot nyújtottak be, míg Horvátországban 112 pályázat érkezett be határidőre. Magyar oldalon 103 projektbe került bevonásra horvát partner, miközben 32 horvát oldali projekt pályázott magyar szervezetekkel történőegyüttműködésre. Az alábbi táblázat mutatja be a második pályázati felhívás keretében támogatott magyarhorvát közös projekteket:

2

Projekt címe és célja

Támogatás összege euróban

Magyar pályázó

Horvát pályázó

‘Pannonian Tourism’ A projekt régió-specifikus határon átnyúló kompetencia-fejlesztést hajt végre vidéki turizmussal foglalkozók számára, aminek keretében elkészül egy a vidéki turizmus oktatásáról szóló Európai Tantervvel is összhangban álló

HU – 101,507 HR – 81,657

Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Horvát Munkaügyi Központ, Eszéki Regionális Iroda

Árfolyam: 251,36 Ft/euró

1. BEVEZETÉS

10

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program tanterv és kézikönyv. ‘BP Hálózat’ A projekt főcélja, hogy a KKV -k fejlesztését támogató regionális intézmények közötti együttmű ködést javítsa egy Határon Átnyúló Ipari Park Hálózat megteremtése és fenntartása által. ‘Pannon Paletta’ A projekt célja, hogy szorosabb gazdasági és társadalmi kohéziót alakítson ki a határon átnyúló területen a kultúra, az oktatás, a turizmus és az örökséggondozás terén működő partnerek intenzívebb együttműködése által.

HU – 92,561 HR – 153,916

Nagyatád Város Önkormányzata

Križ evci Város Önkormányzata

HU – 78,371 HR – 109,342

Együd Árpád Általános Művelő dési Központ és Alapfokú Mű vészeti Iskola

Kapronca Város Önkormányzata

A második pályázati felhívásra nagyobb számú pályázat érkezett mindhárom résztvevő országban. Horvát oldalon a magyar-horvát együttműködést célzó pályázatok ezúttal nagyobb arányt képviseltek (az elsőfelhívás esetében ez 20% volt, míg a második körben mintegy 30%). Mindezek ellenére megállapítható, hogy – élve a háromoldalú program biztosította lehetőséggel – a horvát pályázó szervezetek nagyobb része szlovén partnerekkel való együttműködések kialakítását részesítette előnyben. A 2.2. számú, természetvédelemi intézkedésre érkezett ismét a legkevesebb pályázat, míg a turizmus, az emberi erőforrások fejlesztése és a gazdasági együttműködés újfent nagyon népszerűnek bizonyult a pályázók körében. A 2.1. intézkedés fenntarthatósági és környezeti témái is jelentős számú projektötletet inspiráltak. Általánosságban elmondható, hogy a potenciális és tényleges pályázók köre jelent ősen nem változott a Szomszédsági Program két pályázati felhívása között. Sok esetben az első felhívás keretében nem nyertes pályázatok kerültek – változásokkal és javításokkal – benyújtásra a második körben is. A támogatást elnyerőprojekt partnerek között is gyakran előfordult, hogy a második felhívás keretében szintén együtt adtak be újabb pályázatot. A formai és a tartalmi értékelés szempontjait figyelembe véve a két meghirdetésre került pályázati felhívás projekttervezetei között csak kismértékűpozitív változás volt tapasztalható, a (többnyire adminisztratív és jogosultsági) hiányosságok nagy számban merültek fel a második felhívásra beadott pályázatok esetében is. Ennek ellenére a határrégióban lezajlott határmenti programok során a pályázó szervezetek és különösen a támogatott projektek gazdái által újonnan szerzett tapasztalatok minden bizonnyal hozzájárulnak a pályázatok és a projektek (formai és tartalmi) megfelelőségének és minőségének javulásához a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban.

1.5. A partnerség és a programozási folyamatok összefoglalója A tervezés partnerségi folyamatára mindvégig a társadalmi és gazdasági partnerek bevonása volt jellemző. A Task Force tagjai a támogatásra jogosult terület helyi adminisztratív egységeit, valamint a résztvevőországokat képviselték. Ezek a szervezetek aktívan közreműködtek a Program alakításában. Az elsőperctől fogva szoros együttműködés alakult ki a támogatásra jogosult területen működőRegionális Fejlesztési Ügynökségekkel. Mindkét országban a tervezési folyamat egésze során konzultáció folyt az ágazati minisztériumokkal, a közútkezelőszervezetekkel, a nemzeti szintűSchengen hatóságokkal, a legfontosabb felsőoktatási intézményekkel és diplomáciai képviseletekkel is. Ezek a konzultációk partnerségi műhelymunkák formájában, személyes kétoldalú egyeztetéseken keresztül, e-mail és telefon útján folytatott eszmecserék által, valamint írásos állásfoglalások, javaslatok befogadása és beépítése útján zajlottak. A folyamat során a programdokumentum-tervezet különböző változatai folyamatosan

1. BEVEZETÉS

11

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program egyeztetésre kerültek a társadalmi partnerekkel. A dokumentum 1. sz. melléklete tartalmazza a bevont különbözőtársadalmi és gazdasági partnerek felsorolását. Az alulról felfelé építkező megközelítést a támogatásra jogosult terület helyi és területi szereplőinek, az önkormányzatoknak, a kistérségeknek, a civil szervezeteknek, az oktatási intézményeknek, a kamaráknak és más szervezeteknek az aktív részvétele erősítette. Ehhez kapcsolódóan ki kell emelni a 2006. június 29-én, Csáktornyán (Čakovec), Horvátországban közel 60 résztvevővel megtartott partnerségi műhelymunka jelentőségét, amelynek eredményeként a Program tervezői a rendezvényen elhangzott javaslatokon felül számos írásos véleményt is kaptak. A HU-HR IPA CBC Program operatív előkészítése egy, az Országos Területfejlesztési Hivatal, mint Irányító Hatóság (2006. júliusától jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség), a VÁTI Interreg Igazgatóság, mint a programkoordinációért felelős intézmény, a horvát Külügy- és Európai Integrációs Minisztérium és a VÁTI Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság3 részvételével rendezett „kick-off” találkozóval kezdődött 2006. április 21-én Budapesten. A résztvevők megtárgyalták a programozási folyamat ütemtervét, a szervezeti és pénzügyi kereteket, és átbeszélték az előzetes elemzés eredményeit. 2006. áprilisától a VÁTI Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság vezetésével zajlott a készülő programdokumentum szövegezése, ebbe aktívan bevonásra kerültek a horvát oldalon a Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációja Központi Hivatalának Technikai Segítségnyújtás keretéből megbízott szakértők. A legelső– vázlatos – tervezet, amely a határrégió területi elemzését, a SWOT elemzést, valamint a célkitűzések és az intézkedések előzetes változatát tartalmazta, már 2006. júniusában elkészült, stabil kiindulási alapot nyújtva a programdokumentum további konkretizáláshoz és a részletek kidolgozásához. Horvátországban a Program lebonyolítását illetően a felelősség a határmenti együttműködésért a Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációjának Központi Hivatalától a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztériumhoz (MSTTD) került át. Ennek következményeként a programozási folyamathoz kapcsolódó tevékenységek szintén átszervezésre kerültek, és ettől kezdve azokat az MSTTD Integrált Regionális Fejlesztési Igazgatósága koordinálta. Az elsőTask Force találkozóra 2006. július 26-án került sor Pécsett. Ezen további konkrét lépéseket tettek a helyzetelemzés és a SWOT elemzés véglegesítésének irányába, és a célok és az intézkedések javasolt struktúrája is részben átdolgozásra került. A tag ok megvitatták a pénzügyi allokációkkal, a társfinanszírozás javasolt mértékével, a területi jogosultsággal és a tervezett öko-turisztikai intézkedés természetével (projekt vagy program) kapcsolatos kérdéseket is. Szeptember elején a programdokumentum második változata elküldésre került a 10 horvát (határmenti és velük szomszédos) megyének, valamint a határmenti programokért felelős minisztérium-közi munkacsoportnak. Szeptember 18-án valamennyi érdekelt részvételével újabb műhelymunka került megrendezésre abból a célból, hogy megvitassák az elkészült dokumentum-tervezetet, és hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a tervezők felé. A második Task Force megbeszélést 2006. szeptember 27-én tartották Pécsett a horvát határmenti megyék képviselőinek részvételével. A felek megegyeztek abban, hogy az új Program támogatásra jogosult területének részét képezik majd horvát oldalon a közvetlenül határmenti megyékkel szomszédos egyes megyék is. Ezen kívül a jövőbeli ex-ante (előzetes) és SKV (stratégiai környezeti vizsgálat) értékeléssel, a társfinanszírozással kapcsolatos, valamint a résztvevők által felvetett egyéb kérdések szintén megvitatásra 3

2007. január 1 -je óta Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság

1. BEVEZETÉS

12

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program kerültek a napirend keretében – így szó esett úgynevezett „kiemelt projektek” lehetőségéről és a kis- és középvállalkozások esetleges támogatásra jogosultságáról a Programban. A harmadik Task Force ülést 2006. november 22-én Kaproncán (Koprivnica), Horvátországban rendezték, amelynek legfőbb célja a Program stratégiájának megtárgyalása volt. A tagok megállapították, hogy a helyzetelemzés és a SWOT elemzés ex-ante és SKV értékelésre alkalmas. Napirenden szerepelt továbbá az 1.2. beavatkozási terület keretében elkészítendőátfogó terv is, továbbá a tagok maximális projektméretként az 1 millió eurót javasolták. Ezen kívül a Task Force úgy határozott, hogy a Program dokumentumaiban ne szerepeljenek utalások „kiemelt projektekre”, ehelyett mindegyik intézkedés kapcsán általános pályázati felhívások jelenjenek meg a rendelkezésre álló keretekre. A negyedik Task Force találkozó 2007. január 31-én került megrendezésre Budapesten, miután az ex-ante és az SKV szakértők megküldték a programdokumentum-tervezethez kapcsolódó észrevételeiket, amelyek előzetesen a tervezői csapattal is megvitatásra kerültek. A Task Force tagoknak előadások keretében bemutatták a legfontosabb megállapításokat, valamint azt is, hogy a tervezők ezeket miként vették figyelembe, és hogyan építették be a programdokumentumba. A megbeszélés keretében – az eredeti stratégiai irányvonalak megtartása mellett – a beavatkozási területek átrendezésre kerültek, és a tagok arról is megállapodtak, hogy a pályázati felhívások mindegyik intézkedésben egymással párhuzamosan kerülnek meghirdetésre. Döntést született arról is, hogy az 1.2. intézkedés keretében kidolgozandó átfogó tervek egy egységes dokumentum formáját öltik majd. Az ötödik Task Force megbeszélésre 2007. március 7-én került sor Eszéken, Horvátországban, ezen az ex-ante értékelésnek megfelelően továbbfejlesztették a programdokumentumot: megfelelő indikátorok kerültek meghatározásra, és az egyes beavatkozási területek specifikus célkitűzéseit is megvitatták. A végrehajtási fejezet, továbbá a környezeti értékelési jelentés elsőtervezete szintén bemutatásra került a megbeszélésen. Végül 2007. április 11-én, Nagykanizsán tartották a programozási folyamatot lezáró hatodik Task Force ülést. A tagok elfogadták a Program stratégiájával kapcsolatos fejezeteket a dokumentumban. Kiemeltek és megvitattak néhány speciális témakört, mint például a pénzügyi táblát és az indikátorrendszert. A Program bizottságaival és Információs Pontjával kapcsolatos technikai részletek is megvitatásra kerültek, valamint a szakértők bemutatták a végleges ex-ante jelentést. A megbeszélés a programdokumentum véglegesítésével és benyújtásával kapcsolatos következőlépések meghatározásával fejeződött be. Az alábbi táblázat foglalja össze a találkozókat, a résztvevőket és a főbb megvitatott témaköröket: Megbeszélés

Résztvevők

Workshop a területi szereplő k számára, 2006. június 29., Csáktornya

A Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációja Központi Hivatala, valamint az MSTTD képviselő i, a horvát Foglalkoztatási Hivatal, a horvát megyék, a VÁTI képviselő i, a magyar Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság, a DélDunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Baranya és Somogy Megyei Munkaügyi Központok, önkormányzatok és kistérségek, egyetemek és kamarák

1. Task Force, 2006. július 26., Pécs

Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselő i

1. BEVEZETÉS

Beépített javaslatok, megállapodások, változások a programdokumentumban a helyzetelemzés részletezése több területet érintő en (például turi zmus), a helyzetelemzés kiterjesztése a teljes támogatásra jogosult területre a határátkelőkről a Útgazdálkodási Koordinációs Igazgatóság által készített anyag felhasználása a tervezési folyamatban a folyókhoz kapcsolódó turizmus kiterjesztése a Mura folyóra is pontos lehatárolás szükségessége a regionális operatív programok és a határmenti Program között a közúthálózat-fejlesztés beépítése a stratégiába (a helyi és határon átmenőutakra fókuszálva) javaslatok arra vonatkozóan, hogy a dokumentum részletesebben foglalkozzon a gazdasággal javaslat arra, hogy az első prioritás a közös

13

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Beépített javaslatok, megállapodások, változások a programdokumentumban gazdasági térséggel foglalkozzon, és ennek legyen egy komponense az öko-turizmus a Dráván

Megbeszélés

Résztvevők

Workshop a területi szereplő k számára, 2006. szeptember 18., Horvátország

Minden horvátországi érdekelt, az MSTTD képvisel ő i

a programtervezet vitája észrevételek a tervező i csoport felé

2. Task Force, 2006. szeptember 27., Pécs

Task Force tagok, az Európai Bizottság, a VÁTI és a MSTTD képviselő i

a támogatásra jogosult terület véglegesítése, bevonva négy horvát szomszédos megyét is

3. Task Force, 2006. november 22., Kapronca (Koprivnica)

4. Task Force, 2007. január 31., Budapest


Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselő i, ex-ante és SKV értékelők

5. Task Force, 2007. március 7., Eszék

Task Force tagok, a VÁTI és az MSTTD képviselő i, ex-ante és SKV értékelők

6. Task Force, 2007. április 11., Nagykanizsa


döntés arról, hogy a programdokumentum ex ante és SKV értékelésre bocsátható döntés arról, hogy ne szerepeljenek kiemelt projektek a Program dokumentumaiban javaslat arra, hogy a maximális projektméret ne haladja meg az 1 millió eurót a 85%-os uniós és a 15%-os nemzeti forrásokra utaló szövegezés elfogadása, a társfinanszírozás kérdését bővebben majd az akciótervek részletezik javaslat arra, hogy egy (több területre kiterjedő) átfogó terv készüljön az 1.2. intézkedésben javaslat arra, hogy a pályázati felhívások az összes intézkedésre párhuzamosan kerüljenek kiírásra javaslat a közös örökségmenedzsment mint tevékenységi kör újragondolására a beavatkozási területek átdolgozása a programdokumentum átdolgozása az ex ante értékelés megállapításainak figyelembe vételével: megfelelő indikátorok meghatározása, a beavatkozási területek konkrét célkitűzéseinek megállapítása a végrehajtási fejezet és a környezeti jelentés első tervezetének bemutatása a programstratégia elfogadása pénzügyi táblázat és indikátorrendszer az Információs Ponttal és a Program bizottságainak működésével kapcsolatos részletek megtárgyalása a végleges ex ante jelentés ismertetése

A Program ex-ante értékelését és a stratégiai környezeti vizsgálatot a Vital-Pro Tanácsadó Kft. által vezetett konzorcium végezte el. A legfontosabb célkitűzés a Program minőségének javítása volt, mind az ex-ante, mind az SKV értékelők által tett javaslatokon keresztül. Mindkét szakértői csoport részt vett a Task Force megbeszéléseken, hogy megismertessék a tagokkal az értékelés módszertanát, illetve hogy segítsék programozási tevékenységüket. Az értékelők és a Program tervezői mindvégig szoros együttműködésben dolgoztak, amely folyamatnak az eredményei a programdokumentumhoz csatolt jelentésekben találhatóak (lásd I. és II. függelék). A partnerségen alapuló folyamat tapasztalataira is tekintettel kijelenthető, hogy a határrégióban mindeddig hiányoztak a közös jövőképhez és a közös akciókhoz szükséges közös tervek és stratégiák. Emiatt jelentős erőfeszítésekre van szükség a közös tervezési tevékenységek, a kapcsolódó kutatások, illetve az együttműködés ösztönzése terén.

1.6. Az ex ante értékelés főbb megállapításai A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 jó minőségben készült el; a Program tartalma, szerkezete és a beavatkozási területek logikája megfelelő, ugyanakkor néhány hiányosság továbbra is beazonosítható. Az ex ante értékelők meggyőződtek arról, hogy a Program egészében nézve megfelelő minőségű, és mind formailag, mind tartalmát tekintve megfelel a határon átnyúló programokkal szemben

1. BEVEZETÉS

14

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támasztott követelményeknek, minek következtében szakmailag megfelelőalapot képez az Európai Unió Bizottságával folytatandó tárgyalások megkezdéséhez. Az ex ante értékelés fontos szerepet játszott a Program tartalmának, technikai alapjainak, valamint a beavatkozási területeknek és megvalósíthatóságuknak a fejlődésében. A tervezők nyitottak voltak az értékelők véleményére, egyetértettek a feltárt problémák többségének azonosításával, a hozzáfűzött javaslatok jelentős részét elfogadták, és az értékelési folyamat végére az értékelőkéhez nagyban hasonlító következtetésekre jutottak. A helyzetelemzés az ex ante értékelési folyamat során számottevőpozitív módosításokon ment keresztül, különösen ami az elemzés szerkezetét, terjedelmét, valamint mélységét és pontosságát illeti; emellett a különböző alfejezetek közötti kapcsolódások is sokkal erőteljesebbek. Egy módszertani műhelymunka következtében a SWOT elemzés minősége, valamint a SWOT és a helyzetelemzés közötti összefüggésrendszer is jelentősen javult. Ennek eredményeképpen a két fejezet – néhány gyengeségtől eltekintve – alkalmas arra, hogy stratégiát építsenek rájuk. A Programban körülírt jövőkép a bemutatott helyzet tekintetében logikus és releváns. A természeti örökségben mint legfontosabb közös értékben rejlőlehetőségek lehetőleghatékonyabb kiaknázására tett kísérlet reális cél, amelyre sikerrel építhető hosszú távú jövőkép. A horizontális célokat és alapelveket tartalmazó fejezetben keverednek az említett elemek; egyes pontok átnevezése javasolt „több területet érintőszakpolitikára”, amely kifejezés jobban megfelel természetüknek. Emellett néhány horizontális cél és alapelv a végrehajtás tekintetében nem kellően kifejtett, nem teljesen világos, hogy ezek a célok projektszinten majd miként válnak kézzelfoghatóvá. Ami a specifikus célkitűzéseket illeti, azok általánosságban véve megalapozottak. A stratégia belső konzisztenciája és szerkezete jó. A prioritások szerkezete (célkitűzés, indoklás, támogatásra jogosult tevékenységek) világos és könnyen követhető. A tervezők és az értékelők közötti konstruktív együttműködés következtében az indikátorok rendszere szerkezetét és minőségét illetően jelentős javuláson ment keresztül, így jelen formájában megfelel a követelményeknek. Végül a rendelkezésre álló költségvetés összhangban áll a koncentráció és végrehajthatóság elveivel, a prioritások költségvetési allokációi pedig ésszerűek és kiegyensúlyozottak. A Program külső koherenciája nagymértékben javult az ex ante értékelés folyamán; a koherencia bemutatásának mélysége az érintett programoktól függően változik. A Program végrehajtási fejezete részletes, alapos képet ad a tervezett és a végrehajtási szakaszban alkalmazandó végrehajtási mechanizmusokról. Valójában a fejezet részben túl részletes egy határon átnyúló programdokumentum számára: olyan folyamatokat ír le, amelyeket egy végrehajtási útmutatóban kellene kifejteni. A bemutatott monitoring és értékelési rendszer összhangban áll a vonatkozó rendelettel, ugyanakkor kevés konkrét részletet tartalmaz a működtetésre vonatkozóan. Egy ilyen sokszereplős és két országot érintőprogram végrehajtása számos kockázattal jár, ezért az értékelők javasolják egy kockázatelemzés lefolytatását, amely feltárja a legjelentősebb kockázatokat, valószínűségüket és lehetséges hatásaikat. Végül az értékelők rámutattak, hogy a Programban bemutatott indikátorrendszer önmagában nem képes biztosítani a hatékony mérést és monitoringot. A korábbi programokból levont tanulságok azt mutatják, hogy a monitoring rendszer részletes megtervezése kiemelt fontossággal bír. A következő táblázat tartalmazza az ex ante értékelés folyamán az értékelők által tett legfontosabb megjegyzéseket, valamint a Program tervezőinek ezekre adott válaszait és a végleges programdokumentumban alkalmazott megoldásokat.

1. BEVEZETÉS

15


Ex ante megjegyzések és javaslatok Megoldás a programdokumentumban Helyzetelemzés A turizmusnak mint az egyik szolgáltató Elfogadva, a turizmussal foglalkozó rész szektornak a gazdasággal foglalkozó fejezet átalakításra került. részét vagy alfejezetét kell képeznie. Részben eltérő megoldás került alkalmazásra: az összefoglalás és a Az egyes fejezeteket összegzésekkel kell legfontosabb területek körvonalazása a lezárni. SWOT elemzést követő összefoglaló megjegyzés formáját ölti. Egy elemzés sem megy a megyei szintnél tovább, ugyanakkor javasolt legalább a Elfogadva. Ahol lehetséges volt, kiemelésre legkiugróbb adatokkal rendelkező kerültek a kérdéses adatok. kistérségeket kiemelni. A vállalkozások abszolút száma félrevezető, Elfogadva. A releváns táblázatban javasolt egy specifikus mutatószám specifikus mutatószámok kerültek alkalmazása a különbözőméretűterületekhez feltüntetésre. kapcsolódó számok összehasonlításánál. A három szektor arányát illetően, amint az a turizmussal kapcsolatban is felvetődött, külön Elfogadva, a 2.2.1 és 2.2.2 alfejezetek alfejezetet kell szentelni a mezőgazdaságnak hozzáadásra kerültek. és az iparnak. A turizmus és különösen annak potenciálja a Dráva mentén részletesebb bemutatást Elfogadva. A Dráva-mente és a releváns igényel, összekötve azt a terület természeti turisztikai desztinációk kiemelésre kerültek. állapotát leíró fejezettel. Hiányzik egyes együttműködési Elfogadva, az Eurorégiók megemlítésre kezdeményezések (például az Eurorégiók) kerültek. rövid bemutatása. Elfogadva, a kerékpárutak megemlítésre A helyzetelemzés nem tér ki a kerékpárutakra. kerültek. SWOT Javasolt, hogy a SWOT elemzésben foglalt területek szorosan kövessék a Elfogadva, a SWOT elemzés megfelelően helyzetelemzésben alkalmazott fejezetek átszerkesztésre került. struktúráját. A SWOT elemzés és a teljes helyzetelemzés Elfogadva, az összefoglaló megjegyzések kapcsán csak egy nagyon rövid összefoglaló fejezete kibővült. került be a dokumentum szövegébe. Stratégia A 2.1-es beavatkozási terület esetében nem A tervezők a javaslatot nem fogadták el, az szükséges különkihangsúlyozni az 5. 5. célkitűzéshez való kapcsolódás célkitűzéshez való kapcsolódást, mivel ilyen kiemelendő, így benne marad a az összes többi esetben is létezik. programdokumentum szövegében. A 2.2-es beavatkozási terület esetében nem A tervezők a javaslatot nem fogadták el, a szükséges külön kihangsúlyozni a 2. 2. célkitűzésre való utalás benne marad a célkitűzéshez való kapcsolódást. programdokumentum szövegében. Prioritások és beavatkozási területek Az 1.2-es beavatkozási terület számos olyan Elfogadva. A prioritás és az intézkedések tevékenységet is tartalmaz, amelyek átnevezésre kerültek, az 1. prioritás címe környezetés természetvédelmi Fenntartható és vonzó környezet, az 1.2-es komponenseknek is helyet engednek az öko- beavatkozási terület neve pedig

1. BEVEZETÉS

16

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program turisztikai elemek mellett, ezért a prioritás Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna elnevezésében szereplő „gazdasági” szó folyóterületen. leszűkíti a tényleges tartalmat. A beavatkozási területeken felül a prioritások A javaslatot a tervezők figyelembe vették, is tartalmaznak részletes tevékenységeket, ám a Task Force ülésen lezajlott vita után a ugyanakkor ezeket valójában nem a támogatásra jogosult tevékenységek leírása programdokumentumban kell bemutatni, továbbra is a dokumentum részét képezi. hanem a majdani akciótervben. Horizontális célok Csak egy mondat foglalkozik a nők, a kisebbséghez tartozók és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségével, és ezen Elfogadva. A roma kisebbség helyzetén célcsoportoknak a helyzete a régióban nem való javítás fontossága kiemelésre került, és kerül bemutatásra. Egy ilyen leírásnak indikátort is képez. különös jelentősége lenne a roma kisebbség tekintetében. A fenntarthatóságot összetettebben kell értelmezni, egy szélesebb, társadalmigazdasági-környezeti megközelítésnek kell Elfogadva. A fenntarthatóság társadalmi érvényesülnie valamennyi prioritás esetében, szempontjai is beépítésre kerültek. nem csak a környezethez szorosabban kapcsolódóknál. Külsőkoherencia A KSI és az ERFA tekintetében fennálló külső Elfogadva. A szóban forgó programokkal koherencia nem került bemutatásra. való koherencia leírása beépítésre került.

1. BEVEZETÉS

17


2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Demográfia, népesedési folyamatok és településszerkezet 2.1.1. Népesedési folyamatok A támogatásra jogosult határmenti területen az összes lakosságszám 2 302 552 fő(2001), amely a határ két oldalán csaknem egyenlőarányban oszlik el. Ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja, a népességszám alakulása a határ mindkét oldalán csökkenőtendenciákat mutat (1. táblázat). Ez a csökkenés valamelyest gyorsabbnak mutatkozik a horvát oldalon, és meglehetősen gyors egyes megyékben (mint például Bjelovarsko-bilogorska Megye). NÉPESSÉGSZÁM

MEGYE

NÉPESSÉGSZÁM VÁLTOZÁS

ÉLVE SZÜLETÉSEK SZÁMA

ELHALÁLOZÁSOK SZÁMA

TERMÉSZETES NÖVEKEDÉS 1000 LAKOSRA

1991

2001

100% = 1991

Somogy

344 708

335 237

97,2

3 172

4 600

- 4,30

Baranya

417 400

407 448

97,6

3 705

5 209

- 3,76

306 398

297 404

97,1

2 465

3 924

- 4,94

1 068 506

1 027 312

96,1

8 926

13 848

- 4,79

10 381 959

10 076 994

97,1

96 138

131 530

- 3,51

129 397

124 467

96,2

1 104

1 708

- 4,85

104 625

93 389

89,3

843

1 273

- 4,60

367 193

330 506

90,0

2 794

4 030

- 3,74

119 886

118 426

98,8

1 249

1 272

- 0,19

99 334

85 831

86,4

822

1 006

- 2,14

231 241

204 768

88,6

1 901

2 249

- 1,70

187 853

184 769

98,4

1 683

2 492

- 4,38

144 042

133 084

70,8

1 129

1 958

- 6,23

1 383 571

1 275 240

92,2

11 525

15 988

- 3,50

4 774 635

4 437.460

92,9

40 094

50 569

- 2,36

2 453 077

2 302 552

93,9

20 451

29 836

- 4,08

Zala Magyar oldal összesen Magyarország Koprivničkokriž evač ka Virovitičkopodravska Osiječ kobaranjska Međjimurska Pož eskoslavonska Vukovarskosrijemska Varaž dinska Bjelovarskobilogorska Horvát oldal összesen Horvátország Teljes programterület

2001

1. Táblázat: Népesedési folyamatok (Forrás: CROSTAT, 1991-es és 2001-es népszámlálások; KSH, 1991-es és 2001-es népszámlálások)

A határtérségbe való be-, illetve az onnan való elvándorlás – beleértve az egyéb hazai megyékből vagy külföldről történőmigrációt is – az egész támogatásra jogosult terület tekintetében kiegyensúlyozott, és nem torzítja jelentősen a természetes egyensúlyt (-0,84). A 2001-es népszámlálás adatai alapján csak Zala és Somogy megyékben növekedett a lakosságszám (a 2. melléklet további adatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban). Ugyanakkor Pož esko-slavonska, Vukovarsko-srijemska, sőt még Bjelovarsko-bilogorska és Virovitičkopodravska megyékben is az elvándorlás mértéke meglehetősen magasnak mondható. A Zala és a Bjelovarsko-bilogorska megyei korindex adatok alapján a fiatal és az idősebb generációk aránya kiegyensúlyozottá vált, és csak Međjimurska, Pož esko-slavonska és

2. HELYZETELEMZÉS

18

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Vukovarsko-srijemska megyék rendelkeznek fiatalabb korösszetétellel. Ha figyelembe vesszük azt, hogy ezekben a megyékben volt a legmagasabb a fiatalabb nemzedékek aránya, (Bjelovarsko-bilogorska Megye kivételével) az elnéptelenedés veszélye valós társadalmi problémát jelent. A 2. táblázat együtt mutatja be a migrációs és a korindex adatokat. TERÜLET

NETTÓ MIGRÁCIÓ (1000 LAKOSRA VETÍTVE)

15 ÉVESNÉL FIATALABB NÉPESSÉG ARÁNYA

65 ÉVESNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ARÁNYA

KORINDEX4

2001 Baranya

-0,58

16,17

14,92

0,92

Somogy

0,06

16,90

15,47

0,92

Zala

0,32

15,76

16,11

1,02

Magyarország

-0,11

16,62

15,16

0,91

Varaž dinska

-0,22

17,21

15,26

0,89

Koprivnič ko-križ evač ka

-0,68

16,92

16,49

Bjelovarsko-bilogorska

-2,17

17,14

17,29

Virovitič ko-podravska

-2,07

18,16

16,13

Pož esko-slavonska

-3,64

19,77

15,78

0,80

Osiječ ko-baranjska

0,08

17,77

14,94

0,84

Vukovarsko-srijemska

-4,66

19,22

14,44

0,75

Međjimurska

0,19

18,55

13,62

0,73

Horvátország

-1,43

17,01

15,63

0,92

0,97 1,01 0,89

2. Táblázat: Migráció és a fiatal és az idősebb korosztály jelenléte a támogatásra jogosult területen (Forrás: CROSTAT, 2001-es népszámlálás; KSH, 2001-es népszámlálás)

Ahogy az a 2. táblázatból is kiolvasható, a támogatásra jogosult terület határtérségének korösszetétele mindkét ország nemzeti átlagához hasonló. A horvát oldalon valamivel nagyobb a fiatalkorú lakosság aránya, mint az országos átlag. A támogatásra jogosult terület bizonyos (vidéki) kistérségeinek demográfiai összetétele azonban az egész térségétől jelentősen eltér. Ezen kistérségek nagyrészt a közös Mura-Dráva határvonal mentén helyezkednek el. A fiatalok magasabb aránya a helyi roma lakosság nagyobb lélekszámára vezethetővissza. Érdekes jelenség, hogy a Mura-Dráva közös határszakasz magyarországi oldalán feltűnően alacsony az idősebb korosztály aránya, míg ez a tendencia nem ismétlődik meg a horvát oldalon, ott nagyobb arányban élnek idősek, leginkább a határ közvetlen közelében (6. melléklet, 6.1. térkép). A személyes és az emberek közti kapcsolatok tekintetében a kisebbségek jelenléte kiemelkedőjelentőségű, mivel összekapcsolják a határ két oldalát. A két ország viszonylag kis lélekszámú nemzeti kisebbségei nagyjából egyenlő arányban vannak jelen egymás területein. Napjainkban azonban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség véleménye szerint az emberek közti kapcsolatok szintje meglehetősen alacsony a határtérségben. A teljes magyar kisebbség aránya egész Horvátországra vetítve 0,37%. A 2001-es népszámlálás során 16 595 fő vallotta magát magyar származásúnak. A támogatásra jogosult terület horvát oldalán a magyar kisebbség aránya 0,56%, bár ez a szám 2,96% 4

65 éven felüli és 15 éven aluli népesség

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 19

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Osiječ ko-baranjska, 1,0% Vukovarsko-srijemska és 0,89% Bjelovarsko-bilogorska megyékben. Magyarországon 15 620 személy vallotta magát horvát származásúnak a 2001es népszámláláson, több mint felük a támogatásra jogosult területen él (Zala megyében 36,38%, Baranya megyében 16,23%, Somogy megyében pedig 6,21%).

2.1.2. Településszerkezet A támogatásra jogosult terület mindkét oldala periférián elhelyezkedő vidéki területként jellemezhető. A térség jelentősebb városi központjai Pécs és Eszék, a többi város inkább csak helyi jelentőséggel bír. A támogatásra jogosult terület településszerkezetében a kis falvak dominánsak – különösen igaz ez két magyar oldali megye, Baranya és Zala esetében, ahol jelentős az aprófalvak száma. A városi hierarchiában magyar oldalon Pécs (155 205 lakos), Kaposvár (67 662 lakos), Zalaegerszeg (60 061 lakos), Nagykanizsa (51 694 lakos) és Komló (27 387 lakos) a legjelentősebb települések. Horvát oldalon a nagyobb városok Eszék (114 616 lakos), Kapronca (25 776 lakos), Csáktornya (15 885 lakos), Verőce (Virovitica, 15 683 lakos), Varasd (Varaž din, 49 075 lakos) és Belovár (Bjelovar, 41 869 lakos). Horvátország fővárosa, Zágráb, habár nem tartozik a támogatásra jogosult területhez, mégis annak szomszédságában helyezkedik el. A Program támogatásra jogosult területe a kisebb városok laza hálózatával jellemezhetőmindkét oldalon, ahogy ez az 1.3. fejezet 1. számú térképén is látható. Magyarországon számos vidéki kistérségre a kis települések jellemzőek (Ormánság, Zselic, Hegyhát, Somogy megye nagy része). Ezek a területek alacsony munkaerő-potenciállal és elöregedő népességgel bírnak, magasabb bennük a roma kisebbség aránya, és kedvezőtlenebbek a kivándorlási mutatóik . A belső közlekedési hálózat rossz állapota nagymértékben rontja a régióközi központok és a nemzetközi főútvonalak elérhetőségét. Baranya megyében 96, Somogy megyében 74 úgynevezett zsáktelepülés (áthaladó utak nélküli település) található.

2.2. Gazdaság A határ mindkét oldalán a magánszektor adja a gazdasági teljesítmény meglehetősen nagy százalékát, azonban tekintettel arra, hogy a magánszektor nem képes elegendő munkahelyet nyújtani, a magán- és a közszféra foglalkoztatási kapacitása között egyenlőtlenségek alakulhatnak ki. Az elmúlt évtizedben Horvátország ban és Magyarországon is viszonylag intenzív gazdasági növekedés volt tapasztalható. A horvát gazdaság talpra állt a háború által okozott visszaesésből. A támogatásra jogosult terület megyéi az országos átlagoknál alacsonyabb GDP adatokkal rendelkeznek. A fejlődés dinamikája azonban sokkal meghatározóbb – legalábbis a magyar megyék tekintetében. 2002 és 2004 között csak Pož esko-slavonska Megye adatai közelítették meg az országos átlagot. Általánosságban elmondható, hogy a fejletlenebb magyar megyék mutatnak csekély mértékűfejlődést, míg a horvát megyék némileg lemaradnak. Ennek a jelenségnek egyértelműen az az oka, hogy a horvát nemzetgazdaság még mindig Zágráb körül és a tengerparti területeken összpontosul. Megye Zala Somogy Baranya 5

20025 53,6 41,9 46,0

2003 59,1 43,4 47,6

2004 58,2 43,8 47,5

Index 2004/2002 108,6 104,5 103,3

Becsült horvát adatok

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 20

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Megye MAGYARORSZÁG Virovitičkopodravska Osiječkobaranjska Međjimurska Koprivničkokriž evačka Vukovarskosrijemska Varaž dinska Pož eskoslavonska Bjelovarskobilogorska

20025 61,8 36,0

2003 63,4 36,4

2004 64,0 35,7

Index 2004/2002 103,6 104,2

36,9

36,3

37,8

102,4

39,1 46,9

38,6 46,2

38,2 44,5

97,7 94,9

26,9

27,7

27,9

103,7

45,3 32,8

45,4 34,8

42,1 34,9

92,1 106,4

36,8

36,0

36,4

98,9

HORVÁTORSZÁG

46,1

48,2

49,1

106,5

3. Táblázat: Az egy f őre jutó GDP az EU25 átlagához viszonyítva, jelenlegi árakon, vásárlóerőparitáson (Forrás: EuroStat)

Ahogyan az alábbi táblázat adataiból kiolvasható, a támogatásra jogosult terület magyar oldalán sokkal nagyobb számban vannak jelen vállalkozások, mint a horvát részeken. Ez Osiječ ko-baranjska megye kivételével igaz az egyéni vállalkozásokra (Horvátországban iparosoknak nevezik őket), és különösen feltűnőa társas vállalkozások kapcsán, amelyek tekintetében a magyarországi számadatok kiemelkedően magasabbak. Természetesen a határszakasz mindkét oldalán létezhetnek ténylegesen nem aktív vállalkozások is (statisztikai források nem tudják kimutatni ezek szerepét az adatok alakulásában), de önmagukban minden bizonnyal nem adnak magyarázatot a vállalkozási aktivitás terén tapasztalható jelentős különbségekre.

MEGYE

Egyéni vállalkozások száma (HU) / iparosok (HR) 1000 lakosra vetítve

Társas vállalkozások száma 1000 lakosra vetítve

A piaci szektorban foglalkoztatottak száma 1000 lakosra vetítve

Somogy

51

39

-

Baranya

46

52

-

Zala

53

46

-

Magyar oldal összesen

50

46

Koprivnič ko-križ evačka

17

9

149

Virovitičko-podravska

52

6

113

Osiječ ko-baranjska

50

10

132

Međjimurska

34

15

190

Požesko-slavonska

51

8

186

Vukovarsko-srijemska

52

5

77

Varaž dinska

55

11

182

Bjelovarsko-bilogorska

29

8

117

Horvát oldal összesen

44

9

138

TELJES HATÁRRÉGIÓ

47

26

4. Táblázat: A vállalkozások aránya (Forrás: horvát megyei kereskedelmi kamarák, 2004. Kereskedelmi Kamara 2005, Iparkamara 2005, 2001-es magyar népszámlálás)

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 21


2.2.1. Mezőgazdaság A mezőgazdaság szerepe igen jelentős a horvát megyékben, de ugyanez nem mondható el a magyar oldalról, ahol a mezőgazdasági ágazat nagymértékben visszaszorult a gazdasági átalakulást követően. Ennek ellenére mindhárom magyarországi megyében a földterület legnagyobb részét mezőgazdasági termelésre használják: a termőföldek aránya magas (csaknem 85% Baranya megyében, 86% Somogy, és 84% Zala megyében), ezeken belül a szántóföldi- és erdőgazdálkodás a legelterjedtebb földhasználati kategória – az erdővel borított területek aránya például mindhárom megyében meghaladja a 20%-ot. Az egyéb kategóriák közül meg kell említeni a szőlőterületeket. Bár ezek aránya mindkét ország területéhez viszonyítva 1% alatt van, a támogatásra jogosult terület híres borvidékeiről (Villány-Siklós) és bortermeléséről. Más a helyzet a horvát oldalon, ahol a megművelhetőterület aránya 50 és 60 százalék között mozog. Általánosságban elmondható, hogy a rendelkezésre álló földterület több mint fele művelhető, bár a legelőnek használt területek aránya sokkal magasabb, mint a magyar oldalon, lásd az 5. táblázatot. A mezős területek aránya Osiječko-baranjska, Pož eskoslavonska és Vukovarsko-srijemska megyékben alacsony. Koprivničko-križ evač ka és Bjelovarsko-bilogorska megyékben meghatározó méretűa szarvasmarha állomány, a 2003as mezőgazdasági adatgyűjtés tanúsága szerint a horvátországi szarvasmarha-tenyésztés egyharmada ezeken a területeken folyt. A mezőgazdasági termelés a határszakasz mindkét oldalán kisebb méretűfarmokon zajlik, és a termőföldterületek többnyire magántulajdonban vannak. Megye

Mezőgazdasági terület %-ban

Művelhető föld 6

Kertészet7

Legelők

Mezők

Gyümölcsösök8

Borvidékek

az egész mezőgazdasági terület %-ában Baranya

84,80

52,03

0,83

0,22

Somogy

85,95

44,96

1,35

Zala

84,02

33,78

1,52

Međjimurska

68,26

Bjelovarskobilogorska Varaž dinska Koprivničkokriž evačka Virovitičkopodravska Osiječkobaranjska Pož eskoslavonska Vukovarskosrijemska

7,30

0,77

0,86

9,07

0,71

0,06

16,14

0,96

50,61

0,00

11, 27

4,11

1,57

46,39

28,93

1,53

14, 00

1,39

0,55

51,34

34,96

0,77

10, 80

1,86

2,94

56,88

38,45

1,22

14, 40

1,33

1,49

53,79

43,31

3,73

4,98

0,96

0,81

57,62

50,98

3,99

1,30

0,82

0,53

36,53

21,11

6,69

6,74

1,35

0,64

59,38

56,08

1,73

0,40

0,67

0,50

5. Táblázat: A földhasználat módjai a támogatásra jogosult területen (Forrás: HCSO, 2003, CROSTAT, 2003-as mezőgazdasági számlálás).

2.2.2. Ipar Az ipari szektor adja a határtérségben képződőhozzáadott érték jelentős szeletét. A 4. sz. mellékletben foglalt táblázatban iparágak szerinti bontásban kerültek összefoglalásra a 6

Művelhetőterület és kertek együttes területe Horvátországban A kertészeti tevékenységbe beleértendők a kis- és nevelő-kertek, gyümölcsösök is Magyarországon. 8 Csak Horvátország tekintetében 7

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 22

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program határtérség gazdasági mutatói. A támogatásra jogosult terület magyar oldalának iparát erős multinacionális jelenlét jellemzi, különösen a dohányiparban. A porcelánipar Pécsett komoly hagyományokkal rendelkezik. A horvát iparra az élelmiszer-feldolgozó vállalatok jellemzők, néhányan ezek közül nemzetközileg elismert cégeknek számítanak. Mindkét ország iparában nagy aránnyal képviselteti magát az energiaszektor, de ez a statisztikai kategória a közszolgáltatásokat is magában foglalja. A térségben potenciálisan jelen vannak természetes gáz és olaj készletek, de ezek felkutatására és kiaknázására nincsenek komolyabb tervek.

2.2.3. Szolgáltatások és turizmus A támogatásra jogosult terület komoly adottságokkal bír az öko-turizmus 9 különbözőfajtáinak fejlesztéséhez és egy az egész programterületet átfogó speciális közös turisztikai termék kialakításához. A határrégió egyik legfontosabb természeti kincse a Mura-Dráva-Duna folyók rendszere, különleges tájképével és ökoszisztémájával. Emellett a Dél-Dunántúl tipikus dombos és erdős területei, a speciális tájelemekkel és földhasználati módokkal (szőlők) kiegészítve nagyszerűlehetőséget rejtenek magukban a környezet-orientált turizmus, így az öko-, vízi- és egyéb turisztikai ágazatok (lovas túrák, kerékpározás, túrázás, vadászat stb.) fejlesztése terén. Baranya és Zala megyék aprófalvas településszerkezetéből adódóan a vidéki turizmus fejlesztésére is lehetőség nyílik. Az említett turisztikai ágazatok jelentős része ma is jelen van a térségben, különösen a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (DDNP). Ugyanakkor a szigorú határellenőrzés, a DDNP által folytatott engedélyeztetés, továbbá a turisztikai létesítmények viszonylagos hiánya miatt a folyóterület mindeddig nagymértékben alulhasznosított volt, ami megmagyarázza a határrégió kistérségei által elérhetőkomolyabb léptékű, turisztikai vonzatú bevételek elmaradását. A folyóterület szélesebb vonzáskörzetét turisztikai szempontból kulcsfontosságú célállomások veszik körül a határ mindkét oldalán, ezek közül néhány már önálló, kifejlesztett turisztikai termék, amint az az alábbi példálózó felsorolásból is kiderül. A városi turizmus a támogatásra jogosult terület bizonyos kistérségeire koncentrálódik. Pécs város építészeti örökségének egyes elemei, mint például a római és török emlékek, az UNESCO világörökségi listáján is szerepelnek. A város jelentős számú belföldi és külföldi turistát vonz. 2002 óta azonban folyamatosan csökken a városba látogatók száma, és többségük csak átlagosan 2,1 napot tölt a városban. Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosává válik, és a kapcsolódó egészéves rendezvénysorozat minden bizonnyal nagyobb számú látogatót vonz majd a városba. Az etno-turizmus10 Mohács városban jelentős. A fentieken túl Kaposvár is számos turisztikai látnivalót tartogat. A termál turizmus a térségben már napjainkban is határozott jelenléttel bír, és a jövőben is kínál további lehetőségeket. A határrégió két oldala e téren inkább egymás versenytársának számít, ennek ellenére közös marketing tevékenység folytatása és egyéb együttműködési formák is elképzelhetőek. Hévíz, Kehidakustány és Zalakaros a legfontosabb úti célok Zala megyében. A Pécshez közeli Harkány-Siklós-Villány térség is rohamosan fejlődik nemzetközileg is ismert jelentős termál-turisztikai centrummá. Ezen felül a villányi szőlők és borok a gasztronómiai turizmus vonzerejének fontos tényezői. Évi 10 200 vendégéjszakával a Međjimurska megyei Szent Márton Fürdőfontos célállomásnak számít. További két híres fürdővel kapcsolatos adatok: Bizováci (Bizovačke) GyógyfürdőOsiječko9

Ökológiai turizmus vagy rövidítve öko-turizmus: ökológiailag és szociálisan tudatos turizmusfajta. Általában az ökoturizmus a helyi kultúrára, a vadvidéki kalandokra, az aktív élményszerzésre, új életformák megismerésére koncentrál; tipikusan az olyan célterületekre történőutazást jelenti, ahol a flóra, a fauna és a kulturális örökség az első dleges látnivalók. 10

Etnológiai turizmus vagy rövidítve etno-turizmus: a kulturális turizmus speciális fajtája, amelynek főcélja, hogy akár egy meghatározott (kis)térség, akár egy etnikai csoport kulturális örökségében (néprajz, hagyományok, népszerű szokások, építészet, öltözködés vagy helyi konyha stb.) érdekelt turistákat/látogatókat vonzza.

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 23

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program baranjska Megyében – 34 767 vendégéjszaka, valamint Varaž dinske FürdőVaraž dinska Megyében – 80 177 vendégéjszaka. Eszék város kiemelkedő építészeti örökséggel rendelkezik. A városban 39 179 vendégéjszakát töltenek el évente. Trakošćan kastélya valószínűleg Varaždinska Megye legnépszerűbb célállomása, de Varasd városában is évente 42 759 vendégéjszakát töltenek el az odalátogatók. A térségben számos helyen folyik turizmushoz kapcsolódó képzés és oktatás (például Nagykanizsán, Pécsett és Eszéken). Sajnálatos módon a terület nem elégséges mértékű finanszírozása miatt az épített és egyéb kulturális örökség értékcsökkenésének veszélye valós problémát jelent.

2. Térkép: Összes (belföldi és külföldi) vendégéjszaka száma a támogatásra jogosult területen (forrás: CROSTAT, KSH 2005)

2.3. Munkaerőpiac A Program támogatásra jogosult területét a két ország átlagadataihoz képest magasabb munkanélküliségi mutatók jellemzik mindkét oldalon. Magyarország déli megyéiben a helyzet egyértelműen sokkal kedvezőtlenebb, mint az északi országrészben. A magyar gazdaságot teljes foglalkoztatottság jellemezte az 1990 előtti rezsim alatt. A szocializmus bukását követően Magyarország egyes területei sikeresen talpra álltak, a támogatásra jogosult terület magyar megyéiben viszont alig valósult meg a felzárkózás. Mint ahogy azt az alábbi számadatok is mutatják, a munkaerőpiac helyzete 1995 és 2000 között javult, de azután 2005-ig ismét negatív irányba változott. A magyar megyék munkanélküliségi statisztikái (a magyar Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint) 2005-ben nagyon kedvezőtlenek voltak. A mélyebb elemzés ugyanakkor még ennél is komolyabb problémákat tár fel. A határmenti kistérségekben a munkanélküliek aránya meglehetősen magasnak mondható (lásd 6. számú melléklet, 6.2. térkép).

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 24

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A horvát oldal megyéit azonban még ennél is komolyabb munkanélküliség sújtja. A horvátországi munkanélküliség áltagos mértéke 17,3%, azonban csaknem az összes horvát megyében ennél magasabb mértéket regisztráltak, néhányuk kritikusan magas: eléri vagy meghaladja a 30%-ot is. Megye

Baranya Somogy Zala MAGYARORSZÁG Virovitič ko-podravska Osiječko-baranjska Međjimurska Koprivničko-križevač ka Vukovarsko-srijemska Pož esko-slavonska Bjelovarsko-bilogorska Varaž dinska

Munkanélküliségi ráta 11 1995 12,0 12,3 8,7 10,3

Munkanélküliségi ráta 2000

Munkanélküliségi ráta 2005

7,1 8,3 3,8 6,4

8,4 9,3 6,4 7,2

nincs adat (n.a.) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

20,2 24,2 12,1 15,9 26,5 19,7 15,9 16,6

Horvát támogatásra jogosult terület ÖSSZESEN HORVÁTORSZÁG

22,6 -

16,1

17,3

6. Táblázat: Munkanélküliségi ráta (Forrás: CROSTAT, 2005-ös Évkönyv; KSH, 2005)

A foglalkoztatottság mértéke is kedvezőtlen: a határrégió legtöbb területén 50% alatti vagy ehhez közeli, néhány esetben pedig drasztikusan alacsony számokkal találkozunk. Ez az uniós átlaghoz (több mint 60%) viszonyítva nagyon hátrányos helyzetet jelent.

Baranya Somogy Zala MAGYARORSZÁG Viroviti č kopodravska Osiječ kobaranjska Međjimurska Koprivnič kokriž evač ka Vukovarskosrijemska Pož eskoslavonska Bjelovarskobilogorska Varaž dinska HORVÁTORSZÁG EU27

Foglalkoztatottak aránya 1995 46,2 46,9 54,8 49,6



Aktivitási ráta 12 1995

Aktivitási ráta 2000


48,0 48, 6 54, 5 52,0

49,8 51,1 57,0 53,0

51,4 50,3 59,4 54,5

n.a.

n.a.

46,2

51,5

n.a.

n.a.

49,2

50,9

n.a. n.a.

n.a. n.a.

54,1 48,9

63,7 55,4

n.a.

n.a.

40,5

50,3

n.a.

n.a.

48,7

51,0

n.a.

n.a.

47,8

58,2

n.a.

n.a.

57,1

53,2

-

42,6 62,1

43,3 63,3

-

68,5

53,3 69,6

11

A munkaerő százalékában mutatja a munkanélküli személyek számát (fizetett foglalkoztatottak vagy munkanélküliek a referencia-hétben a gazdasági tevékenység szerint osztályozva). 12 A munkaerő -állományt az aktív korú népesség (15 éven felüliek) százalékaként kezeli.

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 25


EU25

Foglalkoztatottak aránya 1995 -

Foglalkoztatottak aránya 2000 62,3

Foglalkoztatottak aránya 2005 63,7

Aktivitási ráta 12 1995



-

68,7

70,1

7. Táblázat: Foglalkoztatottsági és aktivitási arányok (Forrás: CROSTAT, 2005-ös Évkönyv; KSH, 2005; EuroStat)

2.4. Oktatás és kutatás Az oktatási és képzési rendszer a munkaerőpiac elválaszthatatlan része, míg a kutatás a modern tudás-alapú társadalmakban a gazdaság katalizátora, emiatt fontos kitérni ezekre a területekre is. Az alsó- és a középfokú oktatási rendszer mindkét országban meglehetősen fejlett. A magyar oldalon nemrégiben bekövetkezett strukturális változások rövid távon hatással lehetnek az általános iskolai oktatásra. A felsőoktatási rendszer fejlett a térségben. Az alábbi számadatok azt mutatják, hogy a régió egyetemi központjaiban gyakorlatilag az összes tudományterületen lehet diplomát szerezni. A Pécsi Tudományegyetem a határrégió magyar oldalának legfontosabb felsőoktatási központja, amely nem csak a dél-dunántúli munkaerőpiacot szolgálja ki, hanem azon túlmutatóan a nemzeti szintűt is. Az egyetemen 10 kar keretében a szakok széles skáláját oktatják. Kisebb egyetemi intézmények működnek ezen kívül Kaposváron (mezőgazdaság és pedagógia), Keszthelyen (mezőgazdasági tudományok) és Zalaegerszegen (pénzügyi és számviteli tanulmányok) is. A határ horvát oldalán az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem a legfontosabb oktatási központ, amely szintén számos karral működik. (Említést kell tenni továbbá arról is, hogy Zágráb egyetemi intézményei, annak ellenére, hogy a támogatásra jogosult területen kívül helyezkednek el, viszonylag os közelségben találhatók.) Fejlődő felsőoktatási központok találhatók Pozsega (Pož ega), Körös (Križ evci), Vukovár (Vukovar), Csáktornya és Varasd városokban is.

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 26


1. Ábra: A régió felsőoktatási szerkezete (forrás: CROSTAT, KSH, 2004)

Koprivničko-križevačka Megye két felsőoktatási intézménynek ad otthont: a Mezőgazdasági Főiskolának Körös városában, illetve a Kaproncai Nyitott Egyetemnek, ahol a zágrábi egyetem gazdasági tanszékével együttműködve üzleti gazdaságtanból szakértői és alapfokú tantárgyi képzés folyik. Az oktatási központokkal rendelkezőkistérségek a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát tekintve egyértelműen sokkal kedvezőbb helyzetben vannak a vidéki kistérségekhez képest. A magyar oldal megyéi e tekintetben az országos átlaghoz képest némileg hátrányosabb helyzetűek. (Országos átlag: 10,14%, Baranya tekintetében: 7,73%, Somogy megye esetében: 6,5%, Zala megyében: 7,12%, a 2001-es népszámlálási adatok szerint.) Amint azt a 6.3. térkép (6. melléklet) mutatja, a nem városias jellegűkistérségek ebben a tekintetben szintén sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak. A Mura-Dráva határmenti folyóterület mindkét oldalán elhelyezkedő kistérségekre és önkormányzatokra hasonló helyzet jellemző. A támogatásra jogosult területen nem jellemző a kétnyelvűség. A magyar oldalon a lakosságnak csak kis része beszél horvátul, többnyire a Baranya megye déli részein élő horvát kisebbség tagjai. Ez a megállapítás – számszerűalátámasztó adatok hiányában – a tervezési folyamatba bevont civil partnerek közlésén alapul. A jövőben feltétlenül szükség van a nyelvtudás kölcsönös megerősítésére. A munkaerőpiac fejlődését a határ mindkét oldalán megnehezíti az oktatási szektor rugalmatlansága, ugyanis az oktatási intézmények rendkívül lassan reagálnak a helyi gazdaság igényeire. Horvát oldalon az egyetlen kutatóintézet az eszéki Mezőgazdasági Intézet, magyar oldalon viszont két orvosi és két mezőgazdasági tudományos intézet, valamint egy társadalomtudományi intézet működik. A tudósok átlagos száma ezekben az intézetekben 20-25 főkörüli.

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 27

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A fent említett intézmények között található a Nemzeti Tejkutatási Intézet Pécsett, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, szintén Pécsett. Baranya megyében 3 928 kutatót foglalkoztatnak, ami az országos létszám 7,9%-a. Somogy megyében 719 kutató dolgozik, ez a szám 1,5%-nak felel meg. Végül Zala megye 295 kutatót foglalkoztat, azaz az összes magyar kutató 0,5%-át.

2.5. Kulturális kapcsolatok Ami a kulturális kapcsolatokat illeti, a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság kormányai között 1994-ben aláírásra került egy, a kulturális, az oktatási és a tudományos együttműködést szabályozó megállapodás, amelyet a két ország érintett minisztériumai által aláírt hároméves programok keretében hajtanak végre; a legutóbbi a 2006-2008-as időszakra vonatkozik. Az alábbi felsorolásból kiolvasható, hogy számos területen létezik együttműködés, bár az nem szigorúan csak a támogatásra jogosult területen folyik: Levéltárak együttműködése:  az Eszéki Állami Levéltár és a Pécsi Állami Levéltár együttműködése Könyvtárak együttműködése:  Pélmonostor (Beli Manastir) Nyilvános Könyvtárának (amelyben található egy Központi Magyar Könyvtár is) együttműködése a bajai, pécsi és mohácsi könyvtárakkal Múzeumok együttműködése:  az Eszéki Múzeum együttműködése a Pécsi Régészeti Múzeummal Művészeti együttműködés:  az Eszéki Galéria együttműködése a Budapesti Örökségvédelmi Hivatallal, a Pécsi Galériával és a Pécsi Modern Képtárral Színházi együttműködés a következőintézmények között:  Horvát Nemzeti Színház Eszék és Pécsi Horvát Színház  Eszéki Gyermekszínház és Pécsi Gyermekszínház  Horvát Nemzeti Színház Eszék és Pécsi Nemzeti Színház Egyetemek együttműködése:  A Pécsi Tudományegyetem magyar nyelvűdiplomás képzést tervez indítani Eszéken, az Eszéki Egyetemmel együttműködésben  Az Eszéki Egyetem Bölcsészkara és a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara együttműködést alakított ki horvát tanulmányok tárgyában a Pécsi Tudományegyetemen és a magyar tanulmányok tárgyában az Eszéki Egyetemen A fentieken túlmenően már lassan tíz éve eurorégiós együttműködések is zajlanak (MuraDráva és a Duna-Dráva-Száva).

2.6. Közlekedési infrastruktúra A támogatásra jogosult terület az V-ös, a X-es és a VII-es transz-európai folyosók, valamint a Duna folyó mentén helyezkedik el. A térségen derékszögben áthaladó Budapest-ZágrábRijeka/Split autópálya-rendszer a legfontosabb főútvonal, amely nagyon rövid időalatt került megépítésre. A Zágráb-Belgrád autópálya közvetlenül a támogatásra jogosult területtől délre fut, és a horvát oldalon dél felé vonzza a forgalmat. A magyar oldali területek elérhetősége

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 28

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Budapest irányából nagymértékben javulni fog a Budapest-Eszék-Szarajevó transz-európai folyosó kiépülésével. Ennek elsőszakasza, a Budapest-Dunaújváros autópálya építése már befejeződött. A Pécs és Dunaújváros közötti gyorsforgalmi út megépítését a 2007-2013-as programozási időszakban ígérik. Ezek a nemzetközi fejlesztések nagymértékben felgyorsítják majd a nemzeti fővárosokból a térségbe és a térségből Zágrábba és Budapestre irányuló közlekedést. (Talán hosszútávon hasonló összeköttetések megvalósulnak Belgrád felé is.) Ez az új úthálózat az adriai kikötők irányába is megkönnyíti a közlekedést. Az Európa gazdasági szívébe vezető közlekedési kapcsolatok is elengedhetetlenek a határtérség számára, így a Zágráb-Maribor és a Nagykanizsa-Maribor autópálya-szakaszok megépítése a régió gazdasági fejlődésének szükségszerűfeltétele.

3. Térkép: A támogatásra jogosult terület közlekedési hálózata

A belsőúthálózat rossz minősége miatt nagyon nehéz elérni a régión belüli nagyobb központokat és a fontos nemzetközi főútvonalakat. Baranya megye 96 települése és Somogy megye 74 települése úgynevezett zsáktelepülés. A nemzetközi határátkelőhelyek ritkasága erősen akadályozza a határtérség két oldala közötti átjárást; a közös magyarhorvát határon 62 km a határátkelők közötti átlagos távolság, ami Magyarország határszakaszai közül a legmagasabb. Fontos nemzetközi vasútvonalak futnak össze a határtérség északi részén. A NagykanizsaMurakeresztúr/Kotoriba-Csáktornya vonal és a Kaposvár-Gyékényes/Botovo-Kapronca vonal is északon halad el. Az északi vonal kötötte össze Szlovéniát és Magyarországot is a vasúti csatlakozópontok nemrég történt kiépítése előtt. Pécs mint jelentős központ déli irányban csak nem villamosított vasúti összeköttetéssel rendelkezik. A határátkelőhelyek fejlesztésének időszerűfeladatairól szóló 2291/2004. (XI. 17.) számú Kormányhatározat és a határátkelőhely megnyitásának, megszüntetésének, a működtetés rendjének és feltételeinek szabályairól szóló 305/2001. (XII. 27.) számú Kormányrendelet

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 29

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program tanúsága szerint csak kevés fejlesztést terveznek ebben a határtérségben; maguk a fejlesztési tervek a horvát oldallal is egyeztetésre kerültek. Magyarországon a régión belüli vasúthálózatot illetően átfogó felújítási program van folyamatban, a belső vasúti vonalak felújítása hazai forrásokból fog megvalósulni. A Sármellék en (Zala megye) található repülőtér nemzetközi úticélokat szolgál ki, charterjáratokkal és fapados légitársaságokkal egyaránt. A Pécs-Pogányi repülőtér 2006. márciusában nyílt meg. Regionális repülőtér található továbbá Eszéken is. A taszári volt amerikai katonai bázison a kifutópályát lebetonozták, és felújításra kerültek a kiszolgáló egységek is, de jelenleg ez a reptér nem tölt be semmilyen funkciót. A Dráván találhatók ugyan folyami kikötők, ám a folyón zajló közlekedés léptéke nem számottevő. Ez egyrészt a kereslet hiányára, részben viszont a terület természeti örökségének megőrzésére irányuló törekvésre vezethetővissza. A Duna folyó nemzetközi jelentőséggel bíró közlekedési útvonal, amely azonban az áteresztőképességgel kapcsolatos problémák miatt jelenleg részben kihasználatlan. A kerékpárutak építését a régióban az előzőprogramperiódusok uniós és hazai forrásai támogatták, és ez a jövőben is folytatódik. Már most is létezik egy kiterjedt hálózat, de koherensebb tervezésre van szükség az egymáshoz nem csatlakozó nyomvonalak és szétaprózott fejlesztések elkerülése érdekében.

2.7. Környezet A határtérség a Dráva folyó mentén terül el, amely a Dunába torkollik. A folyó értékes környezeti kincseit 49 000 hektáron a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) védi. A DDNP területe több mint 1 285 646 hektárra terjed ki, és Bács-Kiskun és Tolna megyéket is érinti a támogatásra jogosult terület két megyéjének (Baranya és Somogy) területe mellett. A Parkot 1996-ban alapították. Legjelentősebb értékei az árterületen található erdők, ahol sokfajta védett madárfaj telepedett meg a folyók mellett. A Nemzeti Park területén nyolc speciális madárvédelmi terület (SPA, lásd 5. melléklet), valamint 64 speciális természetvédelmi terület (pSCI, lásd 5. melléklet) került kijelölésre. A DDNP Igazgatósága és a horvát oldalon elhelyezkedőKopácsi Rét (Kopač ki Rit) Nemzeti Park jó kapcsolatot ápol egymással. A DDNP Fejlesztési Terve szerint mindkét park hosszú távú célja egy közös Nemzeti Park létrehozása, ennek a célnak az eléréséhez a két igazgatóság közös programokat dolgozott ki. Különösen eredményes az együttműködés egyes fajok (például a fekete gólya, a rétisas) védelme, valamint a turizmus és az oktatás területén. A határterület két jelentős folyója mentén kiszolgáló épületek épültek, amelyek az ökoturizmus számára férőhelyként szolgálhatnak. A két folyó jó alapja lehet a vízi turizmusnak. A Park turisztikai osztálya szerint évente 70-80 ezer látogatót fogadnak, akik természetjárás és kerékpározás céljából érkeznek. Évente legalább 50 ezer idelátogató használja a kirándulóvonatot, és 5000 gyermek vesz részt természetvédelmi oktatásban. Az ökoturizmus területén játszott szerep mellett a DDNP főrendeltetése a természet megőrzése és védelme, valamint vagyonkezelési és egyéb igazgatási, adminisztrációs feladatok. A támogatásra jogosult terület horvát oldalán is több védett terület található. Ezek közül is a legfontosabbak:  a Papuk Nemzeti Park,  a Kopácsi Rét (Kopač ki Rit) Nemzeti Park,

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 30

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program  a Đurđevač i pijesci speciális botanikai védett terület (rezervátum),  a Kopácsi Rét (Kopač ki rit) és a Podpanj madárrezervátumok, és  a Mura folyó menti vízi tájkörzetek. Jelenleg folyamatban van a Mura és a Dráva folyók mentén egy regionális park létrehozása. A formális megalakulást követően a magyar és horvát környezetvédelmi minisztériumok az UNESCO speciális védelméért fognak folyamodni.

4. Térkép: Természetvédelem a támogatásra jogosult területen (Forrás: nemzeti hatóságok)

A támogatásra jogosult terület szélein több édesvízi ökoszisztéma is található: a Balaton, a Kisbalaton és a Száva folyó, ezek határon átnyúló hatása azonban kevésbé jelentős. A talajvíz minősége meglehetősen jó. Magasabb arzén-koncentráció (10 és 50 μg/l között) dél-nyugat Baranya megyében és dél-Somogyban (csurgói kistérség) mérhető; magasabb ammónium- és nitrát-koncentráció (mindkét esetben 0,5 μg/l feletti) csak elszórtan fordul elő a támogatásra jogosult területen. Különösen sérülékeny talajvízbázisok a Mecsek és a Villányi hegységek karsztos területein találhatók. Magyarország Környezetvédelmi Statisztikai Zsebkönyvének adatai szerint a Duna és mellékfolyói esetében tapasztalható erősebb felszíni vízszennyeződés. A Sió-csatorna torkolatától délre a Duna vízminősége a hármas-ötös kategóriákba esik (az ötödik osztály a skála negatív végpontja) valamennyi paraméter tekintetében (oxigén- és tápanyagegyensúly, mikrobiológiai jellemzők és mikro-szennyeződések). A mellékfolyók, mint például a Kapos és a Koppány, még magasabb szennyezettségi értékeket mutatnak (csaknem az összes paraméter tekintetében: tápanyag-egyensúly, oxigén-egyensúly, mikrobiológiai jellemzők és mikro-szennyeződések). Néhány kedvezőmutatószám figyelhetőmeg a Dráva

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 31

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program és a Mura esetében, ahol az oxigén- és a tápanyag-egyensúly értékek a második legjobb kategóriába esnek. Ezek mellékfolyói (Pécs, Rinya stb.) viszont szintén szennyezettebbek. A vízi-közművekbe bekötött háztartások aránya a támogatásra jogosult három magyar megyében 95% feletti volt 2005-ben (Baranya: 97,6%, Somogy: 95,9%, Zala: 96,3%); ezzel szemben a szennyvízcsatorna-rendszerbe bekötött lakóhelyek aránya jóval alacsonyabb (Baranya: 71,8%, Somogy: 61,2%, Zala: 67,3%). Az adatok azt mutatják, hogy fejlesztések szükségesek a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén. Magyarország Környezetvédelmi Statisztikai Zsebkönyve szerint a kezeletlen szennyvíz aránya 15% alatti volt a magyar oldalon (a mohácsi kistérség kivételével, ahol ez az index 45% feletti). Megyei szinten 2005ben a legalább mechanikusan kezelt szennyvíz aránya 90% feletti volt mindhárom megyében (forrás: TeIR). A biológiailag tisztított szennyvíz és a fejlett technológiával is tisztított szennyvíz aránya sok kistérségben alacsony, ám összességében a csatornahálózat által összegyűjtött szennyvíz kezelésének helyzete megfelelő. Az árvizek és a belvizek elleni védekezés állapotának elemzéséhez szintén a magyar Környezetvédelmi Statisztikai Zsebkönyv adatai szolgáltak alapul. Az osztályozás forrását egy 2003-ban kiadott kormányrendelet képezte, ennek alapján Somogy és Baranya megyék kistérségeinek túlnyomó többségére a magas vagy közepes szintű veszélyeztetettség jellemző. Hasonlóan veszélyeztetett területek helyezkednek el a Dráva és a Mura mentén (csurgói, lenti és letenyei kistérségek). A támogatásra jogosult területen alacsony a légszennyezés. Az ipari kibocsátást tekintve mindhárom magyar megye kistérségei a korábban virágzó nehézipar visszaesése miatt mérsékelten szennyezettek. Hasonló képet kapunk, ha a közúti közlekedésből származó légszennyezettségi értékeket vizsgáljuk; a magyar oldali megyék kistérségeinek nagyobb része kevésbé vagy mérsékelten szennyezett, a megyeszékhelyeknek otthont adó kistérségek (Pécs és Zalaegerszeg) és a pécsváradi kistérség kivételével. Ezek magas értékeit a sokkal intenzívebb közúti forgalom indokolja (forrás: Magyar Környezetvédelmi Statisztikai Zsebkönyv). 2005-ben csak két megújuló energiaforrások segítségével működő erőmű működött a magyar oldalon (egy fűrészpor erőműPécsett és egy szélerőműSzigetváron), de számos kistérség megkapta a „geo-elektrikus erőművek építésére alkalmas terület” besorolást (délZala és Somogy megye nagy része, a csurgói és siófoki kistérségek kivételével). A pécsi, pécsváradi, komlói és balatonföldvári kistérségek szélerőművek telepítésére alkalmas területekként kerülnek megemlítésre. (A fenti az adatok a 2005-ös helyzetet tükrözik; információforrás: Magyar Környezetvédelmi Statisztikai Zsebkönyv). A horvát környezeti helyzetr ől szóló adatok nem voltak elérhetők. A határtérség horvát oldalán még mindig találhatók fel nem robbant taposóaknák, amelyek az 1990-es évek elejének katonai konfliktusából származnak.

____________________________________________________________________ 2. HELYZETELEMZÉS 32


3. SWOT ELEMZÉS

 A támogatásra jogosult terület gazdasági teljesítménye javult  A gazdag természeti és kulturális értékek (például településszerkezet, földhasználat, tájkép stb.) vonzzák a turizmust  A Mura-Dráva-Duna határterület az ökológiai szempontokra érzékeny határon átnyúló turizmus számára óriási lehetőségeket rejt  Híres borvidékek és termálturisztikai célpontok a határ mindkét oldalán (például Villány, Hévíz, Zalakaros, St. Martin, Bizovačke, Varaždinske)  Pécs, Eszék, Varasd lehetőségei a városi turizmus, illetve Mohács potenciálja az etno-turizmus terén  A turisztikai potenciál növeléséhez hasznosítható gazdag kulturális örökség  Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben, ami a turisztikai lehetőségeket nagymértékben bővíti  Igény az együttműködésre és a közös fejlesztésekre a turizmus területén  Az előzőSzomszédsági Program szerint igény mutatkozik az együttműködésre és a közös humánerőforrás-fejlesztésre

3. SWOT ELEMZÉS

DEMOGRÁFIA ÉS TÉRSÉGI SZERKEZET

 Népességcsökkenés egyes határmenti területeken  Aprófalvak lakosságának elöregedése  A legtöbb település periférikus helyzetben van

 Kevésbé fejlett és leszakadó területek  Turisztikai infrastruktúra hiánya (például hotelszobák) a Mura-DrávaDuna határterületen  Elégtelen turisztikai marketing tevékenység a régióban  A turisták alacsony száma, a régió mint célterület alacsony ismertsége  A turizmusból származó komoly adóbevételek hiánya a határtérség kistérségeiben  Gyenge együttműködés

GAZDASÁG ÉS TURIZMUS

 Turisztikailag vonzó, egyedi tradicionális vidéki területek (például aprófalvak)  Két nagy városi központ a határtérségben – Pécs, Eszék

GYENGESÉGEK

MUNKAERŐPIAC

MUNKAERŐPIAC

GAZDASÁG ÉS TURIZMUS

DEMOGRÁFIA ÉS TÉRSÉGI SZERKEZET

3.1. SWOT táblázat ERŐSSÉGEK

 Magas munkanélküliség a határ mindkét oldalán, különösen a vidéki kistérségekben és a közvetlenül a közös határ menti kistérségekben

33


KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

 A Budapest-Zágráb autópálya javítja az elérhetőséget  Regionális repülőterek Pécsett és Eszéken

 Gazdag természeti adottságok  Határon átnyúló természetmegőrzőtevékenység (Duna-Dráva Nemzeti Park), a Mura folyóra is kiterjedően  A két oldalon működőnemzeti parkok közötti jó kapcsolat  Gazdag vízkészlet és jó átlagos felszíni vízminőség  A talajvíz jó minősége  Kevés szennyezőanyag a Dráva és a Mura folyókban  Korlátozott mértékűlégszennyezés a támogatásra jogosult területen

KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS KAPCSOLATOK

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

 A támogatásra jogosult terület bizonyos részein élő többnemzetiségűközösségek összeköthetik a két oldalt  Hagyományos együttműködés a levéltárak, könyvtárak, múzeumok között és a művészetek területén  Euroregionális együttműködés

KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZET

KULTÚRA, TÁRSADALOM ÉS KAPCSOLATOK

OKTATÁS és K+F+I

OKTATÁS és K+F+I

 Nagy egyetemek Pécsett és Eszéken, továbbá fejlődőegyetemi intézmények: Križevci, Csáktornya, Varasd, Vukovar, Keszthely és Kaposvár

 Az oktatási intézmények közötti együttműködés alacsony foka  A felsőfokú végzettségűeknek az országos átlagokhoz képest alacsonyabb aránya  A kölcsönös nyelvoktatás alacsony foka  Rugalmatlan oktatási rendszer, az intézmények lassan reagálnak a piac igényeire  A cégekkel közösen folytatott K+F+I együttműködés alacsony foka  Alulfejlett K+TF/K+F+I szektor a támogatásra jogosult területen (kevés kutató, kutatóintézet stb.)  A kölcsönös nyelvtudás alacsony foka – a korábbi programok tapasztalatai alapján – hátráltatja a határmenti együttműködést  Társadalmi szegregáció a legfejletlenebb kistérségekben

 A legtöbb utazó a Budapest-Zágráb autópályát csak átutazásra használja, és nem áll meg a határrégióban  Nem villamosított nemzetközi vasúti kapcsolatok Pécsről és Eszékről  A belsőúthálózat rossz állapota rontja a régión belüli központok és a régióközi főútvonalak elérhetőségét  Egymástól nagy távolságra elhelyezkedőnemzetközi határátkelőhelyek  A kerékpárutak minimális helyi jelenléte  A Duna és mellékfolyóinak rends zere szennyezett  Az 1991-es háborúból megmaradt, fel nem robbantott taposóaknák

____________________________________________________________________ 3. SWOT ELEMZÉS 34


LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

 A környezetorientált turizmus iránti keresletnövekedés;  Horvátország csatlakozási tárgyalásainak megkezdése miatt az ország egyre vonzóbb a multinacionális cégek és a külföldi befektetők számára;  Az autópálya-rendszer további kiterjesztéséből eredő jobb elérhetőség (kapcsolódás a Budapest-Eszék-Szarajevó transz-európai folyosóhoz, és a ZágrábMaribor, illetőleg a Nagykanizsa-Maribor autópálya-részek építése) vonzza a külföldi befektetőket, és meghatározó fontosságú a térség gazdasági fejlődése szempontjából;  Horvátország egységes belső piachoz történőcsatlakozása lehetőségeket nyit meg a határon átnyúló foglalkoztatás terén;  A közös határ fokozatos megszűnése Horvátországnak a schengeni rendszerbe történőbelépését követően;  A vertikális integráció lehetősége a mezőgazdasági feldolgozásban;  Az emberek közötti kapcsolatok bővülése;  A mezőgazdasági-erdészeti termékek iránti növekvőigény.

 A társadalmi kirekesztés és szegregáció folyamatainak elmélyülése a periférikus vidéki területeken;  A gyorsuló népességcsökkenés és az elöregedő vidéki közösségek potenciálisan negatív hatással vannak a gazdasági aktivitásra;  A Dráva ökoszisztémájának lehetséges további értékcsökkenése a nem megfelelő hulladékkezelés miatt;  A klímaváltozás kedvezőtlen hatással lehet a határfolyó mentén élőkre a növekvő árvízveszély miatt;  A turizmus nem fenntartható formái és mértéke ártalmasak lehetnek a környezeti értékekre;  A nem megfelelő nemzeti finanszírozás az épített kulturális örökség állagának romlásához vezet;  Az önkormányzatok és az ágazati állami szervek közötti tervezési koherencia hiánya miatt egymással összhangban nem álló fejlesztési stratégiák készülhetnek.

3.2. Összefoglaló megjegyzések A helyzetelemzés és a SWOT elemzés azonosított egy sor lehetséges beavatkozási területet, amelyek elősegíthetik egy élhetőés organikus régió kialakítását. Egyértelműen kiolvasható az elemzésből és a SWOT táblázatból, hogy:  A határrégió jelenleg figyelemre méltó munkaerő-piaci problémával küzd. Munkahelyhiány tapasztalható mindkét országban a piacgazdaságra történt áttérés óta.  A Mura-Dráva-Duna folyók ökoszisztémája kihasználatlan, összehasonlítva a bennük rejlőlehetőségekkel, és a folyók inkább elválasztó, mintsem összekötőszerepet töltöttek be eddig. Mindazonáltal ez az ökoszisztéma a fejlődés egy fenntartható formájának az alapját képezheti a határrégió mindkét oldala számára. A turisztikai infrastruktúra kiépítése munkalehetőségeket teremtene a régióban élők számára. Ahhoz, hogy ez sikerülhessen, a határtérség egységes termékként történőnépszerűsítésére van szükség az európai turisztikai térben. A térségben számos helyen folyik turizmushoz kapcsolódó képzés és oktatás, például Nagykanizsán, Pécsett és Eszéken, ami a fejlesztési erőfeszítéseket fenntarthatóvá teszi.  A határrégió folyami részein valamennyi fejlesztésnek szem előtt kell tartania a környezeti és társadalmi fenntarthatóság alapelvét, és külön figyelmet szükséges fordítani a környezet megőrzésével kapcsolatos tevékenységek két oldal közötti koordinációjára. A felszíni és a felszín alatti vizek minősége kiemelkedőfontosságú.  Miután az áradások a terület legnagyobb részét veszélyeztetik, határon átnyúló összefogás szükséges a helyzet megfelelőkezeléséhez.  Horvátország majdani európai uniós csatlakozását követően a két ország közötti határ belsőSchengen határvonal lesz. Minden olyan út és vasútvonal, amely a közös határt

____________________________________________________________________ 3. SWOT ELEMZÉS 35


  

 



 

metszi, vám- és útlevél-ellenőrzéstől mentes nemzetközi határátkelőpont lesz. Ez sokkal intenzívebb együttműködést tesz majd lehetővé. Horvátország közös belső piachoz történő csatlakozása határon átnyúló munkalehetőségeket fog teremteni, amennyiben ezt a folyamatot fejlett munkaerő-piaci rendszer is támogatja. Rengeteg a lehetőség a határon átnyúló üzleti kapcsolatok és beszállítói hálózatok kialakítására, amennyiben ezt a vállalkozásfejlesztés hatékony hálózata is alátámasztja. A közös épített és egyéb örökség hasznosítása mint lehetőség a turizmus élénkítése terén a programidőszak második felére válik nyilvánvalóvá. A térségben a közös kulturális örökség tárgyai helyesen beazonosításra kerültek, és a fejlesztések alapját képezik. A karbantartási, felújítási tevékenységek alulfinanszírozottsága miatt sajnálatos módon az épített kulturális örökség állagromlása jelenleg valós veszély. Lehetőség nyílik az üzleti szereplők, illetve a kutatási és oktatási ágazatok sokkal intenzívebb kapcsolatára. A határtérségben erős és komoly hagyományokkal rendelkezőoktatási intézmények találhatók, de a határon átnyúló együttműködés közöttük gyenge. Közös oktatási, képzési és csereprogramokkal lehetőség nyílik ennek az együttműködési potenciálnak a kiaknázására. Mind a támogatásra jogosult terület K+F+I potenciálja, mind pedig a határon átnyúló tényleges K+F+I tevékenység szintje alacsony. Az üzleti világ szereplői közötti együttműködés is megerősítésre szorul. A határon átnyúló – és az üzleti szférát is bekapcsoló – K+F+I működését közpénzből támogatni szükséges. A korábbi programok tapasztalatai azt mutatják, hogy az emberek közötti (úgynevezett people-to-people) tevékenységek területe hatalmas együttműködési lehetőségeket rejt, ezért ezeket a kapcsolódásokat erősíteni és mélyíteni szükséges. A korábbi programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a kétnyelvűség elterjedése, illetve a harmadik nyelvek szélesebb körűismerete nagymértékben elősegítheti a határ két oldalán élő szereplők egymással való együttműködési hajlandóságának és képességének növekedését.

____________________________________________________________________ 3. SWOT ELEMZÉS 36


4. STRATÉGIA 4.1. Jövőkép és átfogó stratégiai célkitűzés A Dráva folyó által összekapcsolt régiók nagyon hasonló – azonban mindeddig teljes mértékben ki nem használt – előfeltételekkel rendelkeznek a fejlődéshez. A vidéki és természeti jelleg dominanciája, a jelenlegi alulfejlettség és a Dráva és Duna folyók környékének közös természeti öröksége nagyszerűalapot jelent az együttműködéshez. A legfontosabb közös erőforrás a Duna-Dráva folyók menti és az ezekhez kapcsolódó területek természeti öröksége, amely nemcsak közös érték, hanem egyben a gazdasági fejlődés egyik lehetséges forrását jelentőöko-, aktív- és vidéki turisztikai célpont is egyben. A vidéki területek és a nagyobb városok kulturális öröksége szintén nem megfelelően kiaknázott érték. A természetközpontú és vidéki fenntartható turizmus nemcsak egy gazdasági ágazat, hanem egyben a természeti és kulturális örökség megőrzésének és fejlesztésének is eszköze. Ebből kifolyólag az együttműködési stratégia középpontjában a közös természeti és kulturális örökség áll. Ezek a tényezők teszik ezt a területet egyedivé nemcsak Magyarország és Horvátország relációjában – európai szinten is felhívhatják magukra a figyelmet. Jövőképünk szerint a magyar-horvát határrégió

„A KÖZÖS ÖRÖKSÉG SIKERESEN EGYÜTTMŰKÖDŐTÉRSÉGE” lesz, ahol: az élénk és fenntartható ökológiai turizmus a határrégió településein élők fontos bevételi forrása; a természeti és kulturális értékeket helyesen azonosítják be, és tudatosan, fenntartható módon óvják meg és hasznosítják őket; az embereknek erős a regionális öntudatuk és a környezeti felelősségérzetük, széleskörű ismeretekkel rendelkeznek régiójuk környezeti értékeir ől és a globális klimatikus és környezeti folyamatokról, valamint büszkék régiójukra, és ebből kifolyólag elkötelezettek a régió helyi örökségének védelme és fejlesztése mellett; egyre több és több ember ápol rendszeres személyes kapcsolatokat a határ túloldalával üzleti, munkához kötődő, kulturális vagy magánéleti okokból kifolyólag; az emberek mindkét oldalon egyre nagyobb számban használják egymás nyelvét, és ahol a kétnyelvűinformációszolgáltatást tekintetve is látogatóbarát a terület; az intenzív kulturális kapcsolatokra alapozva a művészetek és a kulturális élet egyéb területein számottevőmultikulturális program valósul meg, ami bővíti a turizmust, és növeli a helyi lakosok regionális identitását; az üzleti és a tudományos szféra, valamint a hatóságok között a térség speciális jellemzőinek kihasználására épülő sokrétű együttműködés valósul meg a határrégióra jellemző tradíciók, az innováció, közös termékek, a természeti értékek és más tevékenységek területén; továbbá ahol

4. STRATÉGIA

37


a közös örökségen alapuló növekvőgazdaságnak köszönhetően az életszínvonal jelentős mértékben javul, és ahol az elmaradott kistérségek jó úton haladnak a felzárkózás felé. A jövőbeli fejlesztéseknek hozzá kell járulniuk a fent vázolt jövőkép megvalósulását elősegítő folyamatokhoz. A 2007-2013-as IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hosszú távú átfogó célkitűzése ennek megfelelően, hogy elősegítése

a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést A fenti jövőkép megvalósítása érdekében a határmenti földrajzi elhelyezkedést, amely eddig hátránynak számított, a régió falvainak és városainak előnyére kell fordítani. Ehhez a Programnak erős szinergiával kell törekednie a közös problémák megoldására, a közös potenciál kihasználására és a közös lehetőségek megragadására. Ezen célok elérésének legfőbb módja maga az együttműködés. Fontos leszögezni, hogy a 2007-2013-as IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program számára korlátokat jelent az elérhetőforrás nagysága, valamint a vonatkozó közösségi jogi szabályozás. Továbbá a fent bemutatott jövőkép eléréséhez szükséges tevékenységek, fejlesztések többsége a Program hatókörén kívül esik, így ezeket nemzeti vagy más közösségi forrásokból lehet finanszírozni (lásd jelen dokumentum „Más programokkal és politikákkal való koherencia” címűfejezetét). A fentiek miatt a programvégrehajtás során – különösen az akciótervek kidolgozása vagy az értékelési eljárás során – nagy jelentősége lesz az egyéb releváns programokkal való szoros együttműködésnek.

4.2. A 2007 és 2013 közötti időszak specifikus célkitűzései Az átfogó stratégia megvalósítása érdekében öt speciális és öt horizontális célkitűzés került meghatározásra. 1. A Dráva-völgy és az ahhoz kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonzerejének növelése. A térség természeti örökségét nemcsak megőrizni, hanem a fenntarthatóság és a turisztikai vonzerőszempontjából fejleszteni is szükséges annak érdekében, hogy ennek a kincsnek az ökológiai, turisztikai és egyéb helyi előnyeit jobban ki lehessen használni. Ezen felül közös felelősséget kell vállalni a biodiverzitás megőrzése és fejlesztése terén. Annak érdekében, hogy a fejlesztések, különösen a turizmus területén, környezeti szempontból fenntartható módon és hosszú távra tervezőszemlélettel valósuljanak meg, figyelembe kell venni a Dráva völgy fenntartására és fejlesztésére vonatkozó jogi szabályozókat és intézményi kereteket, ugyanakkor a klímaváltozásból és a környezeti kihívásokból származó kockázatokat is. Az értékelés indikátora: a turisták által fenntartható módon rendszeresen látogatott természeti és természet-közeli helyszínek területének növekedése. 2. A Mura-Dráva-Duna területből és az azt körülvevőtermészeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása.

____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 38

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A régió gazdag természeti és vidéki öröksége akkor használható ki, ha a látogatók számára elérhetőszolgáltatások köre és a szükséges infrastruktúra megfelelően kialakításra kerül. Fontos továbbá, hogy ezek a tájelemekkel egy egységes, harmonikus rendszerré szerveződjenek, amely az öko-, aktív és vidéki turizmus piacán vonzó célállomássá teheti a térséget. A turizmusnak csak a fenntartható és környezetbarát fajtái támogathatóak és engedhetők meg a támogatásra jogosult területen (így például a turizmus motorizált formáit meg kell tiltani). Az értékelés indikátora: Az öko-, az aktív- és a vidéki turizmusból származó dinamikusan növekvőbevételek a térségben. 3. A két oldal szinergikus és együttműködőgazdaságai. Napjainkban a versenyképesség elengedhetetlen feltétele a gazdasági együttműködés. Egy határmenti régióban a kis- és középvállalkozások közötti határon átnyúló együttműködés hozzáadott értéket hordoz, és az egyéni és a szervezeti tudás és tapasztalat kölcsönös cseréje gyümölcsöző lehet. A közös termékek előállítása, az egymástól való tanulás a jótékony hatású információcserével és közös marketinggel párosítva kell, hogy egy intenzívebben együttműködőhatármenti gazdaság főbb elemeit képezzék. Az értékelés indikátora: A Program beavatkozásainak köszönhetően az együttműködések által elért bevételek növekedése mindkét oldalon. 4. A közös kulturális örökség fejlesztése és fenntartása a kulturális értékek és a hagyományok népszerűsítése, valamint a turizmus fejlesztése céljából. A kulturális örökség nem csupán egy védelemre számot tartó értéket jelent, hanem olyan fejlesztések alapját is képezi, amelyek a határrégiót a látogatók, az itt élők és az itt dolgozók számára egyaránt vonzóbbá teszik. Ha a régió mindkét oldala együttműködik, akkor az örökség hatékonyabban tartható fenn, és a két oldal közös összetett tematikus hálózatai is versenyképesebbek lehetnek. Az értékelés indikátora: Növekvőbevételek a térségben a kulturális turizmus és általában a kulturális ágazat területén. 5. Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok előnyeinek kihasználása. A határ két oldalán élőemberek, szervezetek és kistérségek között kialakuló kapcsolatok számának növekedése olyan hozzáadott értéket hordoz magában, amely a kulturális- és magánélet gazdagodásában, a versenyképesség előmozdításában és közös értékek felkarolásában ölt testet. Az értékelés indikátora: a formalizált vagy szerződéssel megerősített együttműködések száma a programvégrehajtás lezárulta után.

____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 39


J ö v ők é p

A KÖZÖS ÖRÖKSÉG SIKERESEN EGYÜTTMŰKÖDŐTÉRSÉGE

A Mura-Dráva-Duna területbő l és az azt körülvevőtermészeti és vidéki területekbő l egy közös regionális öko-turisztikai termékrendszer kialakítása

A két oldal szinergikus és együttműködő gazdaságai

A közös kulturális örökség fejlesztése és fenntartása a kulturális értékek és a hagyományok népszerűsítése, valamint a turizmus fejlesztése céljából

Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok elő nyeinek kihasználása

S p ec if i k u s c é l ok

A Mura-Dráva-Duna folyók és a kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonzerejének növelése

Küld et és

A természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődés

Közös struktúrák kiépítése a Program beavatkozásai határon átnyúló hatásának maximalizálása által

A magyar-horvát kétnyelvű ség gondolatának és szükségességének bevezetése és elterjesztése a programvégrehajtás során Esélyegyenlőség biztosítása egy többnemzetiségűtársadalomban A fenntarthatóságot célzó beavatkozások egy érzékeny természeti határmenti környezetben

H o ri z o n t á l i s c é l o k

A földhasználat szabályozásának alapelvei

4.3. A Program horizontális céljai és alapelvei A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program horizontális célok rendszerével rendelkezik. Ezek szorosan kapcsolódnak a speciális fizikai-tervezési fókuszhoz, a határon átnyúló helyzethez, és valamennyi cél egyben igazodik a speciális magyar-horvát feltételrendszerhez is. Valamennyi beavatkozásnak hozzá kell járulnia a horizontális célokhoz, és ezeknek – hasonlóan a közösségi horizontális politikákhoz – valamennyi támogatott tevékenységben meg kell jelenniük. 4.3.1. Közös struktúrák kiépítése a határon átnyúló hatás maximalizálása által

A magyar-horvát határ mentén összekapcsolódó természeti, humán és gazdasági struktúrákat a Program határon átnyúló hatásának növelése által kell kialakítani és megerősíteni. Ez a Program leglényegesebb horizontális eleme. Minden beavatkozásnak a közös struktúrák fejlesztését kell megcéloznia. A határon átnyúló hatás dimenziója biztosítja azt, hogy jelen Program és más uniós finanszírozású programok (például a magyar NSRK, lásd 5. melléklet) között ne keletkezzenek átfedések, még akkor sem, ha tematikus tartalmuk néha hasonló. Elkerülendőa nem koordinált, elszigetelt tevékenységek támogatása. A tevékenységeknek szinergiákat kell mutatniuk a nemzeti és nemzetközi intézkedésekkel és egyezményekkel. Emiatt a Program végrehajtása során az elvárt határon átnyúló hatást precízen meg kell határozni az egyes pályázati felhívásokban és egyéb, a projektfejlesztést támogató tevékenységekben. ____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 40

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A projektek határon átnyúló hatásával szemben támasztott általános követelmények a következők:  A projekteknek a határmenti terület magyar és horvát oldaláról egyaránt be kell vonniuk partnereket, azaz egy-egy projekt kedvezményezettjei között a magyar-horvát határterület mindkét oldalának képviseltetnie kell magát.  Egy adott projektnek földrajzi tekintetben nem feltétlenül kell az egész magyar-horvát határrégiót megcéloznia, de minden esetben le kell fednie a határ mindkét oldalán fekvő területeket, vagy legalább is érzékelhető hatással kell lennie ezekre. A projektek végrehajtásának is a határ mindkét oldalán fekvő területeken kell folynia; minimális követelmény e tekintetben, hogy a fejlesztések a határ mindkét oldalán jelen lévő erőforrásokat kell, hogy felhasználják, vagy ezek támogatásával kell megvalósuljanak.  Annak érdekében, hogy a projektek területi hatása és regionális jelentősége jobban érvényesüljön, regionális (vagy kistérségi) szinten integrált, összetett projektek támogatására van szükség, amelyek számos, regionális szinten koordinált tevékenységet foglalnak magukba, sokszereplősek, illetve lehetőleg többtagú konzorciumok dolgozzák ki őket, és amelyek viszonylag szélesebb földrajzi területet fognak át (vagyis a projekt végrehajtásának több helyszíne van). A határon átnyúló hatás beavatkozás-specifikus követelményeit a prioritások bemutatásáról szóló 5. fejezet tartalmazza. Indikátor: a formalizált vagy szerződéssel megerősített együttműködések számának növekedése a programvégrehajtás lezárásáig és azután. 4.3.2. A földhasználat alapelvei A Program végrehajtása során mindvégig a földhasználat környezetileg fenntartó fejlődését kell elősegíteni, ennek érdekében a földhasználat alábbi alapelveit kell megvalósítani a gyakorlatban:  a közös természeti és kulturális kincs megóvása mellett a közkincset és a kapcsolódó közszolgáltatásokat – a megvalósíthatóság határain belül – elérhetővé és hozzáférhetővé kell tenni;  a fejlesztési területek helyszíneinek kiválasztása és a közszolgáltatások szervezése a fenntarthatóságot és az értékek megőrzését kell, hogy szolgálja;  a városi és a vidéki funkciók területi csoportosításának a további városburjánzás megelőzését kell szolgálnia, továbbá fejlesztési helyszínekként a barnamezős területek előnyt élveznek a zöldmezős területekkel szemben;  a helyi környezettudatosság szolgálatának alapvetőkövetelményeit, a táj értékéért viselt felelősséget, valamint a helyi gazdaságnak és társadalomnak a helyi jellegzetességek figyelembe vételével történőfejlesztését szem előtt kell tartani. 4.3.3. A horvát-magyar kétnyelvűség gondolatának és szükségességének bevezetése és elterjesztése Az együttműködés és az interakció alapvető kulturális feltétele az egymással való kommunikáció képessége. A stratégia felépítésében és a Program kialakításában részt vett szereplők a kétnyelvűséget kulturális értéknek, valamint a határtérségben élők számára a versenyképességhez szükséges eszköznek tekintik. A Program célja a magyar és a horvát nyelvi készségek fejlesztése. A határon átnyúló együttműködési projektek minden eredményének legalább horvát és magyar nyelven elérhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára. A Program emellett más kisebbségi vagy világnyelvek használatát is ösztönzi. Mivel a kétnyelvűség az együttműködés egyik

____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 41

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program kulcstényezője, ez a cél horizontális programelemként is, valamint egy speciális beavatkozási területként is megjelenik. Indikátor: A magyar és a horvát nyelvet egyaránt beszélők számának jelentős növekedése. 4.3.4. Az esélyegyenlőség biztosítása egy többnemzetiségűtársadalomban Az Európai Unió alapelveinek megfelelően a projekteknek részletezniük kell a nemek, a kisebbségek és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségéért tett erőfeszítéseiket. Különösen érintett a roma kisebbség, amely nagy számban van jelen a támogatásra jogosult területen. A romák a magyar oldalon hátrányos helyzetben vannak, ugyanez nem minden esetben mondható el a horvát oldal tekintetében. A munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés a Mura és Dráva folyók menti kistérségekben, ahol jelentős a roma népesség aránya, több lehetőséget biztosít majd ezen kisebbség számára is. A határ mindkét oldalán élőmás nemzetiségek (németek, kisebb délszláv vallási vagy nemzeti ségi csoportok) kis közösségeinek kapcsolatait, valamint anyanyelvük és kultúrájuk ápolását szintén támogatni szükséges a kulturális és közösségi élet szervezése során élvezett esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az esélyegyenlőséget támogató projekteket előnyben kell részesíteni. Indikátor: A roma kisebbség foglalkoztatottsági arányában bekövetkezőpozitív változás. 4.3.5. Fenntarthatóság egy érzékeny természeti határmenti környezetben A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 átfogó stratégiai célja és beavatkozási területei teljes mértékben összhangban vannak a fenntarthatóság alapelvével, amint az az Európai Unió Göteborgi Stratégiájában kifejtésre került. A Programot a fenntartható fejlődés által kijelölt keretek között kell végrehajtani, valamint mindvégig tekintettel kell lenni a környezet védelme és javítása céljának közösségi előmozdítására, amint az a Szerződés 6. cikkelyében rögzítésre került. A megfelelőmenedzsment megoldásokkal a programvégrehajtási ciklus minden szintjén biztosítani kell, hogy – a törvényileg előírt minimális követelmények betartásán túl – a környezet számára potenciálisan nem fenntartható vagy kedvezőtlen hatásokat (különösen azok, amelyek a klímaváltozást, a biodiverzitás és az ökoszisztémák fenntartását, vagy a természeti erőforrások kiaknázását befolyásolják) sikerüljön elkerülni vagy a lehetséges legalacsonyabb szintre szorítani annak érdekében, hogy a Program által képviselt összesített környezeti hatás/teher klíma- és erőforrás-semleges legyen. A Programnak a környezetileg fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás optimalizálását illetőpozitív hatásait és potenciális szinergiáit a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani és – ahol csak lehetséges – erősíteni kell. Az ilyen környezeti menedzsment funkciók érvényesítése többek között olyan tevékenységek által valósulhat meg, mint környezeti értékelési és végrehajtási irányelvek kidolgozása, szervezett tapasztalatcsere és kapacitásfejlesztés végrehajtása, megfelelő indikátorok megállapítása, környezetbarát projekttervezés alkalmazása és hatékony kiválasztási követelmények alkalmazása. A fenntarthatóság nemcsak az egyik alapelve, hanem horizontális célkitűzése is az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, és különösen a Mura-Dráva-Duna határmenti terület szempontjából kiemelt jelentőségű, ahol a természeti értékek védelme és a természeti örökség kezelése csak Magyarország és Horvátország szoros együttműködésével valósulhat meg. A Programban a fenntarthatósághoz való hozzájárulásnak specifikus szabályai vannak: A helyben menedzselhető források és a környezeti adottságok elsősorban a helyi közösségek előnyére szolgálnak.

____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 42

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Az egyes infrastrukturális elemek és létesítmények stb. tervezése, építése, felújítása és működtetése során ajánlottak és előnyben részesülnek a fenntartható építési technológiák, az energiatakarékos működtetés, az alacsony hulladék-kibocsátás és a szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A megújuló energiaforrások használata és a feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek állagának megőrzése és javítása támogatandó, míg az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátott mennyiségét helyi szinten csökkenteni kell.  A határtérség lakosságmegtartó képességének növelése érdekében a pozitív megkülönböztetés támogatható.  A fejlesztéseknek a nyersanyag- és energiaigényes termékek és technológiák felől el kell mozdulniuk a fenti szempontok szerint kímélőbb, tudás- és kultúra-alapú termelés és fogyasztás irányába.  A Program végrehajtása és monitoringja során különös figyelmet kell szentelni a klímaváltozás régió-specifikus aspektusainak, mint amilyen a szárazság, a szélerózió, a zöld területek változása, a felszíni és felszín alatti vizek vízállásának szélsőségei, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása (a közlekedés, az ipar stb. által). Az 1. Prioritás keretében támogatott minden egyes projektnek az érintett terület fenntarthatóságát kell szolgálnia. Ennek alapján: A turizmusnak és a kikapcsolódásnak csak a környezetbarát formái támogathatóak (és megengedettek a természeti és természet-közeli területeken) – a motorizált tevékenységeket meg kell tiltani (például quad, motorcsónak, jet-ski, terep-motorozás és off-road autózás, egyéb természetkárosító hatású technikai tevékenységek). A természeti területeken csak honos növényfajokat lehet ültetni, és csak az ilyen fajok elterjedése támogatható. A Programból támogatott tevékenységek valamennyi eredményét elérhetővé kell tenni a helyi közösségek és releváns szervezeteik számára a környezettudatosság és a környezetismeret növelése érdekében. A 2. Prioritás esetében a projektek tevékenységei nem hathatnak a fenntarthatóság ellen, illetőleg azok részesülnek előnyben, amelyek közvetlenül hozzájárulnak annak megvalósulásához. A fenntarthatóság szociális dimenziója is fontos. Horizontálisan tekintve, a Program végrehajtása során azokat a projekteket kell el őnyben részesíteni, amelyek a legfejletlenebb területeken kerülnek végrehajtásra. Indikátor: úgynevezett lábnyom-elemzéssel mérhetőjavuló ökológiai stabilitás; az egy főre jutó bevétel közötti különbségen keresztül mérhet ő területi szociális különbségek növekedésének megállása.

____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 43

JÖVŐKÉP 2020


A KÖZÖS ÖRÖK SÉG SI KER ESEN EGYÜTTMŰK ÖDŐ TÉRSÉGE

Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok elő nyeinek kihasználása

A közös kulturális örökség fejlesztése és fenntartása a kulturális értékek és a hagyományok népsz erű sítése, valamint a turizmus fejlesztése c éljából

A két oldal szinergikus és együttmű ködő gazdaságai

A Mura-Dráva-Duna terület és az azt körülvevőtermészeti és vidéki területek öko-turisztikai és aktív turizmus piacára építve egy közös regionális termék rendsz er kialakítása

SPECIÁLIS CÉLOK

A Mura-Dráva-Duna folyóterület és a kapcsolódó természeti területek stabilitásának és vonz erejének növelése

KÜLDETÉS

A természeti és kul turál is örökség men ed zselésén és a h atárrégi ó két ol dala közötti in ten zív társadalmi-gazdaság i kapcso latokon al ap uló kultú ra- és tud ásalapú fej lőd és

1. PRIORITÁS Fenntartható környezet és turizmus

2007-2013

HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI P ROGRAM

Eg y éb b e av at ko zás o k

Re g i o n ál i s é s h e l yi p r o g r am o k

M i n d k é t or s z á g á g a z a ti p r o g r a m j a i

BEAVATKOZÁSOK

EGYÉB PROGRAMOK

1.1. Fenntartható és vonzó környezet

2. PRIORITÁS Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrásfejlesztés 2.1. Együttmű ködő gazdaság

1.2. Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen

2.2. Közösségek közötti humánerő forrásfejlesztés

3. PRIORITÁS T e c h n i k a i s e g í t s é g n y ú j t á s

Az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban a helyzetelemzést és a SWOT elemzést alapul véve két prioritás és számos lehetséges beavatkozási terület került meghatározásra. A Program stratégiája ezek alapján a következőképpen épül fel:

____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 44


1. Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus 1.1 Fenntartható és vonzó környezet 1.1.1. Tájkép-fejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen (illetve ennek természeti és vidéki környezetében) egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az öko-turizmus számára vonzóbb helyszínek kialakítása céljából 1.1.2. Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékűközösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhely-rekonstrukció

1.2 Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen 1.2.1. Regionális turisztikai termékterv kidolgozása 1.2.2.

Az aktív- és az öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: látogatóközpontok, erdei iskolák, vízi sport infrastruktúra, kerékpárutak, gyaloglótúraösvények, kölcsönzők

1.2.3. A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése 1.2.4. A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése 1.2.5. Magánbefektetések ösztönzése

2. Prioritás: Együttműködőgazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.1. Együttműködőgazdaság 2.1.1. Határon átnyúló üzleti partnerkeresés 2.1.2. A határon átnyúló munkaerő-áramlás elősegítése 2.1.3. Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) 2.1.4. Közös helyi tervezés, stratégiák, programok

2.2. Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok 2.2.2. Emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok 2.2.3. A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek

3. Prioritás: Technikai Segítségnyújtás ____________________________________________________________________ 4. STRATÉGIA 45


5. A PRIORITÁSOK ÉS A BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA A következőkben részletesen bemutatásra kerül, hogy a Program prioritásai és beavatkozási területei miképpen fogják elősegíteni a magyar-horvát határrégió főstratégiai célkitűzésének elérését.

1. Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus CÉLKITŰZÉS: A prioritás célja a környezeti fenntarthatóság és biztonság előmozdítása a határtérségben, valamint a Mura-Dráva-Duna folyóterületnek és közvetlen környezetének a komplex ökoturisztikai fejlesztése. Ennek eredményeképpen a fenntartható gazdag természeti és kulturális örökség alapjain egy közös öko -turisztikai termék jön létre, amely az első, második és a negyedik specifikus célkitűzés eléréséhez járul hozzá. A jelen prioritás keretében támogatásra kerülővalamennyi tevékenységnek be kell mutatnia, hogy felismeri a globális klímaváltozás hatásai minimalizálásának fontosságát (például az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentését), és ezt a törekvést a kedvezményezettek által megjelölendőkülönleges és specifikus indikátorokon keresztül is be kell mutatni. INDOKLÁS: A helyzetelemzés és a SWOT elemzés kiemelte a Horvátország Európai Unióhoz történő majdani csatlakozásából fakadó együttműködési potenciált, és külön rámutatott a jelenleg kihasználatlan, ám hatalmas értéket képviselőközös Mura-Dráva-Duna határterületre. Ezek a folyók és a folyókat körülvevő területek mindkét ország legfontosabb közös jellegzetességei. Ugyanakkor a környezet fenntarthatósága a határtérségben élők jövője szempontjából kulcsfontosságú. A határon átnyúló hatás speciális követelményei a követezők: A környezetvédelmi beavatkozásoknak határon átnyúló ökológiai rendszerekhez kell kapcsolódniuk. Környezeti beavatkozást a határon átnyúló környezeti szennyezés és környezeti ártalmak megelőzésének vagy enyhítésének szándéka is vezérelhet. A környezeti beavatkozásoknak el kell mélyíteniük a táj- és ökológiai rendszerekkel kapcsolatos ismereteket és a közös magyar-horvát tájértékek iránt érzett felelősséget. Külön figyelmet kell fordítani olyan tevékenységekre, amelyek megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket tartalmaznak, amelyek a fenntartható és szénmentes közlekedés fejlesztését célozzák, valamint amelyek a klímaváltozás más fontos szempontjait (megelőzés, alkalmazkodás és enyhítés) érintőegyüttműködést erősítik, különösen olyan területeken, ahol a határon átnyúló együttműködés és a koordinált cselekvés a hatékony fellépés alapvetőfeltételét jelenti (lásd koordinált kockázatkezelés és a lakosság védelme). A mindkét oldalt érintőtájképfejlesztés és -megóvás közös tevékenységeket igényel (például az allergén tényezők, hatóanyagok csökkentését).

5. A PRIORITÁSOK ÉS A BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA

46


1.1. Beavatkozási terület: Fenntartható és vonzó környezet CÉLKITŰZÉS: Az 1.1. beavatkozási terület főcélkitűzése a határrégió természeti örökségének védelme és fejlesztése az elsőspecifikus célkitűzés elérése érdekében (A Dráva-völgy és az ahhoz kapcsolódó természeti és vidéki területek környezeti stabilitásának és vonzerejének növelése), illetve a közös természeti és kulturális örökség hasznosítása a második speciális cél elérése érdekében (A Dráva-Duna területből és az azt körülvevőtermészeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása). A beavatkozás magában foglalja a táj rehabilitációját/fej lesztését, a környezetorientált turizmus hátterének megteremtését, a környezeti tervezést, illetve kisléptékű tevékenységeket. A tájképfejlesztéssel kiegészítve ezek a helyi környezet karbantartását és javítását célzó tevékenységek a Mura-Dráva-Duna folyóterület közös természeti öröksége megfelelő felhasználásának alapjait képezik az öko-, aktív és vidéki turizmus szempontjából. INDOKLÁS: A helyzetelemzés egyértelműen kiemeli, hogy a támogatásra jogosult területnek a természeti örökség a legjelentősebb erőssége, amelyet a jövő nemzedékei számára a jelenlegi formájában kell megőrizni. Amellett, hogy a természeti örökség a természetközpontú- és az öko-turizmus kapcsán a helyi lakosok megélhetési forrásaként is szolgálhat, nyilvánvaló igényként jelentkezik annak biztosítása, hogy a természeti kincsek a fentiekből kifolyólag ne károsodjanak. 1.1.1. Tájkép-fejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen (illetve ennek természeti és vidéki környezetében) egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az öko-turizmus számára vonzóbb helyszínek kialakítása céljából. A folyó tájképének és a hozzá kapcsolódó egyéb értékes természeti helyszíneknek a védelme és fejlesztése tervezési tevékenységek által, továbbá védettség alatt nem álló térségek és a természeti és vidéki karakterrel és örökséggel rendelkező szomszédos tájak folyóterületeinek kisléptékű tájképvédelmi és tájmegújító tevékenységein keresztül. Különös figyelmet érdemelnek a fenntartható vízgazdálkodási intézkedéseket és a VKI célkitűzéseket egyaránt támogató tevékenységek. Tevékenységek: a földhasználat ökológikusabb és hagyományosabb formáinak támogatása; egyedi tájképi értékek fejlesztése; kisléptékűerdőtelepítés turisztikai helyszínek környezetében. 1.1.2. Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében. Tevékenységek: környezeti rehabilitációs és tájkép-rehabilitációs tervek; a táj értékeinek, karakterének és a vonzerőknek az elemzése és adatbázisa; környezeti kockázatok megelőzését célzó tervezés; a beépített területeken kívül végrehajtandó és a határfolyók ökoszisztémájával kapcsolatos helyi hatású kisléptékűkörnyezetvédelmi tevékenységek (például vízi utak, erdők és mezők helyi tisztítása; illegális szemétlerakók felszámolása, folyó menti és turisztikai célpontok közelében található élőhelyek védelme és helyreállítása). A természetvédelmi tevékenységeknek a biodiverzitással kapcsolatos elemeket (például a biodiverzitással foglalkozó közös akcióterveket) is kell tartalmazniuk. A Program általános szabályként szorgalmazza a környezetvédelmi hatóságokkal

____________________________________________________________________ 5. A PRIORITÁSOK ÉS A BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK BEMUTATÁSA 47

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program és szervezetekkel való partnerséget és az ezek részvételét lehetővé tevő megközelítést. A határon átnyúló hatás feltételei: A környezeti beavatkozásoknak határon átnyúló táj- és ökológiai rendszerekhez kell kapcsolódniuk, a magyar-horvát határtérségben ezeket a folyók völgyei és a kapcsolódó mélyebb fekvésűterületek alkotják (a Mura, a Dráva és a Duna mentén). A támogatásra jogosult terület pannon tájának szintén karakterisztikus elemei a dombos területek, de ezek nem közvetlenül a határ mentén találhatóak. Emiatt dombvidékek esetében a valódi határon átnyúló hatás elérése érdekében tükörjellegű(twinning) tevékenységek végrehajtására van szükség a határ mindkét oldalán. Környezeti beavatkozást a határon átnyúló környezeti szennyezés és környezeti ártalmak megelőzésének vagy enyhítésének szándéka is vezérelhet. A környezeti beavatkozásoknak el kell mélyíteniük a táj- és ökológiai rendszerekkel kapcsolatos ismereteket és a közös magyar-horvát tájértékek iránt érzett felelősséget. 1.2. Beavatkozási terület: Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen CÉLKITŰZÉS: Az 1.2. beavatkozási terület f őcélkitűzése a környezetorientált turizmus olyan fajtáinak fejlesztése, mint például az öko-, a vidéki vagy az aktív turizmus, amelyek a régió természeti és kulturális értékein alapulnak. A turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztésén, valamint a határrégió turisztikai termékfejlesztésének és marketing tevékenységének javításán keresztül a beavatkozási terület a második speciális célkitűzés eléréséhez járul hozzá (A Dráva-Duna területből és az azt körülvevőtermészeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása). Emellett egy másik fontos célkitűzés, hogy – közös tematikus hálózatokon keresztül – a fejlesztési tevékenységeknek a közös kulturális örökség képezze az alapját, ami az örökségmegőrzés területén támogatott közös projektekkel valósítható meg. A beavatkozási terület támogatja a negyedik specifikus célkitűzés megvalósítását (A közös kulturális örökség fejlesztése és fenntartása a kulturális értékek és a hagyományok népszerűsítése, valamint a turizmus fejlesztése céljából). A beavatkozási terület keretében támogatott projekteket az 1.2.1. tevékenységgel szoros összhangban kell végrehajtani, és azoknak meg kell felelniük az alábbi alapelveknek:  A már létezőreleváns projekteket össze kell hangolni, és ezekre kell építeni,  Fel kell hívni a figyelmet a Mura-Dráva-Duna öko-turisztikai régió egyedülállóságára,  A Programnak az infrastrukturális fejlesztésekre (kerékpárutak, folyami kikötők, hajódokkok stb.) kell koncentrálnia,  A Programnak támogatnia kell a magánbefektetések ösztönzését, végül  A fejlesztéseket koordinálni szükséges a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal annak érdekében, hogy a természeti örökség karbantartásába való befektetések által a folyórendszer ökológiai öröksége megőrzésre kerüljön, környezeti értéke pedig növekedjen. INDOKLÁS: A helyzetelemzés szerint a Dráva menti határrégió pontosan az a térség, amelynek a leginkább szüksége van gazdaságfejlesztési projektekre, mivel az itt található vidéki kistérségeknek a jellemzői sokkal kedvezőtlenebbek, mint a támogatásra jogosult terület egyéb részeinek. A beavatkozási terület alátámasztása a következőkre épít:


Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program  Ez egy valódi határon átnyúló program, amely mindkét ország legjelentősebb lehetőségire fókuszál,  Korábbi projekteken alapul (számos korábbi és jelenleg is zajló kezdeményezés érinti ezt a témát),  Megfelel az Európai Unió kohéziós politikájának prioritásaként megjelenő koncentráció alapelvének,  Közvetlenül hozzájárul egy fenntartható területfejlesztési prioritás kialakításához,  Munkahelyeket teremt hátrányos helyzetűhatármenti kistérségekben,  Kétoldalú együttműködésre fókuszál,  Támogatja a fenntartható fejlődést (Lisszaboni és Göteborgi stratégiák),  Összhangban van az érintett régiók regionális operatív programjainak stratégiájával, és  Magába foglalja a támogatásra jogosult terület főbb turisztikai helyszíneit (Dráva folyó, Csáktornya, Siklós-Harkány, Mohács stb.). TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TEVÉKENYSÉGEK: Az összetett fejlesztési program az alábbi tevékenységeket támogatja: 1.2.1. Regionális turisztikai termékterv kidolgozása. Ez a tevékenység magába foglalja a következőket: (1) Marketing stratégia; (2) Magánbefektetések ösztönzése; (3) Turisztikai látványosságok és szolgáltatások adatbázisa; (4) Átfogó kerékpárút terv; (5) Minden részletre kiterjedőterülethasználati terv a vízi sportokhoz, túrázáshoz, vadászathoz és horgászathoz kapcsolódóan, illetve egyéb kikapcsolódást célzó tevékenységekkel kapcsolatban. Az 1.2. beavatkozási terület keretében végrehajtandó valamennyi egyéb tevékenységnek összhangban kell állnia az egységes közös átfogó terméktervvel. A Program általános szabályként szorgalmazza a környezetvédelmi hatóságokkal és szervezetekkel való partnerséget és az ezek részvételét lehetővé tevőmegközelítést. 1.2.2. Az aktív- és az öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés. Tevékenységek: látogatóközpontok, erdei iskolák építése, kikötők, sétáló ösvények, kerékpárutak, falusi múzeumok, információs pontok, térképek, egyéb specifikus öko-turisztikai szolgáltatások. Kölcsönzők kialakítása és fejlesztése: kerékpárok, hajók és egyéb, az aktív- vagy öko-turizmushoz kapcsolódó felszerelések. 1.2.3. A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése. Hálózatosan felépülőprojektek támogatása az örökségmenedzsment területén, beleértve a közös marketinget, tematikus útvonalak kialakítását, valamint a kapcsolódó (épített vagy egyéb) örökség helyreállítását a határrégió turisztikai kapacitásának növelése érdekében. Egy projektbe legalább három települést be kell vonni. 1.2.4. A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése, kiegészítve ágazati, tematikus és kistérségi vonzerőkkel (internetes honlap, programok, a turisztikai ágazatban működő vállalkozások közötti hálózatépítés támogatása). 1.2.5. Magánbefektetések ösztönzése. Magántőke-befektetések előmozdítása a folyó menti határrégióban, különösen a szálláslehetőségekkel, kölcsönzőkkel stb. kapcsolatban. A határon átnyúló hatás feltételei: A turisztikai beavatkozásoknak határon át nyúló célterületekhez és a Mura, Dráva, Duna folyóvölgyek tájegységeihez kell kapcsolódniuk. Ezen területek érintetlen természeti állapotából és az emberi beavatkozás alacsony fokából kifolyólag valamennyi


Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program turizmusfejlesztési tevékenységet az öko-turisztikai megközelítésnek kell vezérelnie. A határon átnyúló turisztikai termékek vonatkozásában a kapcsolódó hálózatépítést is biztosítani kell. A kultúra terén megvalósuló projekteknek – a közös kulturális-történelmi identitás elmélyítése mellett – a hagyományos kulturális értékeket kell szem előtt tartaniuk, így különösen a határrégió magyar és horvát nemzetiségi csoportjainak közös értékeit és a mindkét országban a határ mentén élő kisebbségek (németek, kisebb dél-szláv nemzetiségek, romák) kultúráját.

2. Prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés CÉLKITŰZÉS: Ennek a prioritásnak a célja a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, beleértve az üzleti kapcsolatokat, a határon átnyúló munkalehetőségeket és a határon átnyúló K+F+I tevékenységet. A prioritás továbbá oktatási és kulturális kapcsolatok létrehozását is támogatja, illetve előkívánja mozdítani a kétnyelvűséget a magyar-horvát határrégióban. A prioritáson belül található intézkedések olyan helyi szereplőket támogatnak majd, akik a határrégióban újraszövik az elszakadt kötelékeket, ezzel járulva hozzá organikus és koherens, élénk társadalmi-gazdasági kapcsolatok kialakításához. A prioritás a maga teljességében hozzájárul a harmadik, ötödik és részben a második specifikus célkitűzés megvalósításához. INDOKLÁS: Az együttműködés jelenlegi, viszonylag alacsony szintjéből kiindulva a határrégióban még rejlik üzleti és munkaerő-piaci együttműködési potenciál. Ennek a jobb kihasználását Horvátországnak az egységes európai piacra történőmajdani belépése is megkönnyíti, mivel a munkaerőnek, a termékeknek, a szolgáltatásoknak és a tőkének a közös határon átívelő szabad áramlása biztosított lesz. A határrégió hagyományosan erős oktatási intézményekkel rendelkezik, és mivel az együttműködések jelenlegi száma viszonylag alacsony, e téren is lehetőség nyílik fejlődésre. Ahogy azt a helyzetelemzés és a SWOT elemzés is kimutatta, számos olyan kulturális és oktatási intézmény működik a régióban, amelyek rendelkeznek az együttműködéshez szükséges potenciállal. Az együttműködés szintjének növekedésével ráadásul a határ mindkét oldalán újabb és újabb lehetőségek és szinergikus hatások keletkezhetnek. Egy kétnyelvűvagy akár többnyelvűhatárrégió a helyi közösségek tagjai és az intézmények vezetői számára egyaránt jelentősen megkönnyíti az együttműködést. A korábbi határmenti programok tapasztalatai alapján elmondható, hogy egy közös nyelvi platform megléte nagymértékben erősíti az együttműködési hajlandóságot, és ösztönzi a további lehetséges szinergiák kihasználását. 2.1. Beavatkozási terület: Együttműködőgazdaság CÉLKITŰZÉS: A főcél az együttműködés erősítése a gazdaság területén a régió versenyképességének javítása érdekében. A határ két oldalán működő KKV-k közötti üzleti kapcsolatok fejlesztésének eredményeképpen a gazdaság teljesítőképessége új (és a határon átnyúló együttműködésből származó) lendületet kap a szervezeti tudás átadása, illetőleg az


Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program egymástól való tanulás által. Ennek megfelelően a 2.1. beavatkozási terület összhangban áll a harmadik specifikus célkitűzéssel (A két oldal szinergikus és együttműködőgazdaságai), illetőleg ezen túlmenően célja az ötödik specifikus célkitűzés elérése is (Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok előnyeinek kihasználása). INDOKLÁS: Horvátország majdani Európai Uniós csatlakozásával lehetőség nyílik egy organikus gazdasági térség megteremtésére a két ország találkozási pontján. Mivel mindkét ország fokozatosan belép az egységes belsőpiacra, az üzleti együttműködés és a munkaerő-piaci mobilitás terén lehetőség nyílik a határ két oldala közötti szinergiák kihasználására. Azt követően, hogy Horvátország is az Európai Unió tagállamává válik, a két ország közötti munkaerő-áramlásnak várhatóan nem lesznek akadályai. A magán- és a közszféra szervezetei egyaránt sokat tehetnek a munkalehetőségeket érintő információcsere élénkítéséért a határ két oldala között. Ezek a tevékenységek a közérdeket szolgálják, amennyiben segítik a munkanélküliség csökkentését egy olyan határterületen, ahol az kulcskérdésként jelentkezik. A helyzetértékelés tanúsága szerint a magyarországi és a horvátországi vállalkozások és önkormányzatok kapcsolata gyenge, a gazdasági lehetőségekkel kapcsolatos kölcsönös ismeretek hiányosak . A valódi együttműködések támogatása és a hatékonyabb helyi fejlesztési programokhoz szükséges információk áramlása érdekében a Program keretében támogatni szükséges tervezési tevékenységeket és kapcsolódó kutatásokat. A szóban forgó tervezésbe számos önkormányzatot és gazdasági kulcsszereplőt kell bevonni, valamint a tevékenységeket hálózati formában kell megvalósítani. TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TEVÉKENYSÉGEK: Ez a beavatkozási terület a gazdaságfejlesztés terén az alábbi tevékenységeket támogatja (indikatív felsorolás): 2.1.1. Határon átnyúló üzleti partnerkeresés. Üzleti partnerkeresőszolgáltatások kialakítása, beleértve a beszállítói, szolgáltatói vásárokat, adatbázisokat, internetes honlapokat stb. A projekteknek kimutathatóan hozzá kell járulniuk a határon átnyúló üzleti kapcsolatok fejlődéséhez. 2.1.2. A határon átnyúló munkaerő-áramlás elősegítése. Munkaerő-mobilitással kapcsolatos szolgáltatások működtetése, beleértve az állásbörzéket, adatbázisokat, internetes honlapokat, foglalkoztatási paktumokat. A projekteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a határon átnyúló munkaerő-piaci mobilitás élénküléséhez. 2.1.3. Az egyetemi és nem egyetemi intézmények, valamint K+F központokkal együttműködő magáncégek közös kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenysége a határrégió közös K+F+I kapacitásának növelése érdekében. A természettudományok területén a fenntartható, környezetbarát technológiákat alkalmazó projekteket kell előnyben részesíteni. Az ilyen együttműködéseknek a technológiai fejlődés előnyeit a fenntarthatóság szempontjából kell megközelíteniük. 2.1.4. Közös helyi-regionális tervezés, stratégiák, programok önkormányzatok és/vagy dekoncentrált állami szervezetek általi közös kidolgozása annak érdekében, hogy ezek a tevékenységek hozzájáruljanak a régió közös tervezési kapacitásához és a fejlesztések tervezésének folyamatosságához a közös határmenti társadalmi-gazdasági térségben. Több település összefogásával elkészített középszintűtervek, határon átnyúló jelentőségű térségi tervek és az egész határrégiót érintőágazati tervek szerepelnek az elképzelések között. A Program támogatja a határon átnyúló hatású, nagy


Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program léptékű infrastrukturális tervezést is, továbbá általános szabályként szorgalmazza a környezetvédelmi hatóságokkal és szervezetekkel való partnerséget és az ezek részvételét lehetővé tevőmegközelítést. A határon átnyúló hatás feltételei: A gazdasági beavatkozásoknak a magyar-horvát támogatásra jogosult terület vállalkozásai, non-profit szervezetei és munkavállalói között termelési, üzleti, befektetési, promóciós, PR-, foglalkoztatási vagy szakmai együttműködést kell eredményezniük. Az együttműködéseknek közvetlenül részt kell venniük a munkaerőnek, a termékeknek, a tőkének, a bevételeknek és az információnak a határ két oldala közötti áramoltatásában. 2.2. Beavatkozási terület: Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés CÉLKITŰZÉS: Ennek a prioritásnak a céljai magában foglalják a határ két oldalának lakói és szervezetei közötti kapcsolatok fejlesztését, valamint a szinergikus gazdasági együttműködés javítását. Ezeket az interakciókat a lejjebb felsorolt tevékenységek támogatják (közös képzési projektek, kétnyelvűségi intézkedések, önkormányzatok és civil szervezetek által széles tevékenységi körben szervezett ún. people-to-people tevékenységek), amely tevékenységek mind hozzájárulnak az ötödik specifikus célkitűzés eléréséhez (Az emberek, az oktatási és a civil szervezetek közötti intenzív kulturális és oktatási kapcsolatok előnyeinek kihasználása). A kétnyelvűség és az emberek közötti tevékenységek a határ két oldaláról származó szereplők közötti kapcsolatfelvételt eredményezik, így segítve a harmadik specifikus célkitűzés megvalósulását (A két oldal szinergikus és együttműködőgazdaságai). Jelen prioritás a régió vonzerejének növelését is célozza turisztikai események és fesztiválok támogatásán, valamint egy olyan látogatóbarát határmenti célpont népszerűsítésén keresztül, ahol az emberek a mindennapok során képesek egymás nyelvének használatára. Ezek a célok összhangban állnak a második specifikus célkitűzéssel (A Dráva-Duna területből és az azt körülvevőtermészeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása). INDOKLÁS: A határrégióban minden szinten nagyszámban működő oktatási intézmények jelentős részére a múltban meglehetősen alacsony együttműködési potenciál volt jellemző. Mindazonáltal ezen intézmények közül számosan jelezték, hogy a közeljövőben tervezik együttműködések létrehozását. A közös képzési tevékenységek hozzájárulhatnak a két oldal vállalatainak, intézményeinek, helyi önkormányzatainak és lakóinak intenzívebb együttműködéséhez. A korábbi programok tapasztalatai megmutatták, hogy jelentős és egyre bővülőlehetőségek léteznek a határ mindkét oldalán élőlakosság számára az emberek közötti tevékenységek formájában való együttműködésre. Szintén a határon átnyúló együttműködési programok tapasztalatai közé tartozik, hogy a kommunikációhoz szükséges közös nyelv hiánya nagyban rontja a két oldal közötti intenzív kapcsolatok kialakításának valószínűségét és hatékonyságát. Emellett a határ másik oldalán a látogatók számára kihelyezett táblák, nyomtatványok és egyéb információforrások elősegíthetik egy látogatóbarát határrégió kialakítását, ahol mindkét oldal látogatói otthon érzik magukat egymás területén. TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TEVÉKENYSÉGEK:



Ez a beavatkozási terület az alábbi tevékenységeket támogatja : 2.2.1. Közös határon átnyúló oktatási és egyéb képzési programok oktatási és egyéb intézmények között az oktatás területén megvalósuló együttműködés megerősítése, valamint a határrégió helyi és regionális fejlesztési kapacitásainak fejlesztése céljából. A tevékenységek köre magába foglalja a közös képzési programokat, csereprogramokat alkalmazottak és diákok részére, továbbá a tantervek összehangolását, különösen a régió fejlesztése szempontjából releváns területeken (környezeti akciók, öko-turizmus). 2.2.2. Önkormányzatok és civil szervezetek szervezésében megvalósuló emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok a határrégióban élők közötti interakciók megkönnyítésére és a régió közös identitásának megerősítésére. A projekteknek egyedi rendezvények megszervezésén túl kell mutatniuk, és nagyszámú szervezetet és résztvevőt, továbbá számos helyi önkormányzatot és közösséget kell bevonniuk. A Program kulturális, sport- és turisztikai rendezvények, valamint gasztronómiai fesztiválok megszervezését támogatja. A nem fenntartható életstílust és fogyasztást népszerűsítő rendezvények ugyanakkor nem részesíthetők támogatásban. 2.2.3. A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek: a határrégióban egymás nyelvének népszerűsítése a határ másik oldaláról származó partnerekkel való együttműködési hajlandóság javításának céljával, valamint annak érdekében, hogy egy látogatóbarát határmenti terület jöjjön létre, és hogy a kulturális javaknak a régió valamennyi nyelvén történőmegosztása könnyebbé váljon. Javasolt a nyelvi képzés támogatása, különösen a magyar és a horvát nyelv oktatása a határ másik oldalán (de ugyanígy a kisebbségi- és a világnyelveké is). Támogatni szükséges egyes kommunikációs eszközök, mint például táblák, nyomtatványok és rádió-/televízióadások kétnyelvűvé tételét, valamint a határrégió szempontjából jelentős művészeti alkotások, tudományos kiadványok és egyéb dokumentumok lefordítását. A határon átnyúló hatás feltételei: A humánerőforrás-fejlesztési projekteknek a határ mindkét oldaláról be kell vonniuk a nyilvánosságot, illetve a képzendőszemélyeket és a képzőket. A fejlesztéseknek olyan tudás megszerzését kell eredményezniük, amely mindkét ország üzleti-vállalkozási és oktatási környezetében felhasználható. A humánerőforrással kapcsolatos befektetéseknek a határrégió közös identitását erősítőelemeket is tartalmazniuk kell.

3. Prioritás: TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS CÉLKITŰZÉS: A Program sikeres működésének biztosítása és a hatékony projektfejlesztéshez való hozzájárulás, ezáltal a Program keretén belül támogatott projektek minőségének javítása. A 3. prioritás mind az öt specifikus célkitűzés eléréséhez hozzájárul a Program egészének sikeres működtetésén keresztül. INDOKLÁS: A Program elemei hatékony működésének biztosítása érdekében a Technikai Segítségnyújtás a Program elkészítésére, menedzselésére, végrehajtására, nyomon követésére és ellenőrzésére kerül felhasználásra. Ezen túlmenően a Technikai Segítségnyújtás költségvetésének – a megfelelő programvégrehajtás érdekében – a projektfejlesztés színvonalának javítását és biztosítását szolgáló feladatokat (például


Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program tematikus szemináriumok, tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések, értékelés), illetőleg a támogatásra kerülőprojektek általános minőségi javulását célzó feladatokat is támogatnia kell.



TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TEVÉKENYSÉGEK: A Technikai Segítségnyújtás keretein belül az alábbi tevékenységek kerülnek végrehajtásra:  projektek előkészítésével, kapcsolatos tevékenységek;

kiválasztásával,

értékelésével

és

támogatásával

 közös struktúrák működtetéséhez nyújtott segítséggel kapcsolatos tevékenységek;  a Közös Technikai Titkárság, az Információs Pont, a KözreműködőSzervezetek és az Igazoló Hatóság működtetése és munkája;  a Közös Monitoring (és egy esetleges Közös Projektkiválasztó) Bizottság projektekkel kapcsolatos üléseihez kötődőtevékenységek;  ellenőrök által nemzeti szinten végzett ellenőrzési tevékenységek;  ellenőrzési tevékenységek vizsgálata;  ellenőrzések vizsgálata és projektek helyszíni ellenőrzése;  a közös Monitoring és Információs Rendszer felállítása és működtetése a Program adminisztrációja, támogatása és értékelése céljából;  jelentések és tanulmányok készítése (például éves jelentések, félidős értékelés stb.);  a prioritások és specifikus célkitűzések tekintetében meghatározott indikátorok tekintetében végrehajtott értékelés;  tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek;  a potenciális végsőkedvezményezetti kör informálása és segítése.



6. A STRATÉGIA VÁRT EREDMÉNYEI A Program eredményeinek értékelése céljából az alábbi indikátorok kerülnek meghatározásra. A táblázat a teljesülés méréséhez használt output és eredmény indikátorokat tartalmazza. Az output indikátorok a magához a tevékenységhez rövidtávon kapcsolódó output-okat mérik, míg az eredmény indikátorok hosszabb időtávra vonatkoznak, amellett, hogy szintén közvetlen eredményekhez kapcsolódnak. Fontos rámutatni, hogy az értékek a bázisértéken felül értendők. Stratégiai terület

Típus

Indikátor

Bázisérték Év

Célérték

Érték

Év

Információforrás Érték

1. prioritás – Fenntartható környezet és turizmus  Program monitoring

1.1.1

Eredmény

A Program által fejlesztett táj kiterjedése

2007

0

2015

2

200 km

 Értékelések keretében végzett tájfelmérés  Nemzeti Parkok  Egyéb természetvédelmi hatóságok

1.1.2

Output

1.1.2

Eredmény

1.2.1

Output

Tervek és tevékenységek száma

A tevékenységek által érintett települések száma Elfogadott terméktervek száma

6. A STRATÉGIA VÁRT EREDMÉNYEI

2007

0

2015

20

Program monitoring

2007

0

2015

250

Program monitoring

2007

0

2015

1

Program monitoring

56

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Stratégiai terület

Típus

Indikátor

Bázisérték Év

1.2.1

Eredmény

1.2.2

Output

1.2.2

Output

1.2.2

Output

1.2.2

Output

1.2.2

Output

1.2.2

Output

Az 1.2 beavatkozási terület tevékenységeinek hány százaléka szolgálja a terv végrehajtását Burkolattal ellátott kerékpárutak hossza Látogatóközpontok száma A Program keretében kialakított erdei iskolák száma A Program keretében kitáblázott már létező kerékpárutak hossza A Program keretében kitáblázott túraútvonalak hossza A vízi sportok infrastruktúrájának fejlesztését célzó projektek száma a Programban

Célérték

Érték

Év


2007

0

2015

100%

Program menedzsment

2007

0

2015

50 km

Program monitoring

2007

0

2015

3

Program monitoring

2007

0

2015

2

Program monitoring

2007

0

2015

200 km

Program monitoring

2007

0

2015

300 km

Program monitoring

2007

0

2015

20

Program monitoring

1.2.2

Eredmény

A látogatók számának növekedése

2007

0

2015

25 000 fő*

 Központi Statisztikai Hivatal  Kedvezményezettek

1.2.3

Output

Tematikus útvonalakkal kapcsolatos projektek száma

2007

0

2015

15

Program monitoring

Eredmény

Az 1.2.3. beavatkozás projektjeiben foglalt vonzerőket látogató turisták számának növekedése

25 000 fő*

 Központi Statisztikai Hivatal  Kedvezményezettek

1.2.3


2007

0

2015

57


Típus

Indikátor

Bázisérték Év

1.2.4

Output

A célcsoportba tartozó és különféle csatornákon elért potenciális fogyasztók száma

1.2.4

Eredmény

A régió folyómenti és ökoturisztikai területére látogató turisták számának növekedése

1.2.5

Output

Az elért potenciális befektetők száma

2007

Célérték

Érték 0

Év 2015


200 000 fő*

Program monitoring

2007

0

2015

75 000 fő*

 Központi Statisztikai Hivatal  A Program utólagos (ex post) értékelése

2007

0

2015

300*

Program monitoring

2. prioritás – Együttműködőgazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.1.1

Output

2.1.1

Eredmény

2.1.2

Output

2.1.2

Eredmény

2.1.3

Output

2.1.4

Output

2.1.4

Eredmény

Az elért vállalkozások és üzleti társulások száma A projektek nek köszönhetően kialakult új üzleti kapcsolatokban résztvevőgazdálkodó szervezetek száma A tevékenységekkel elért emberek száma Új munkahelyek száma Közös K+F+I projektek száma Elfogadott közös területfejlesztési dokumentumok száma Közös tervezésben részt vett helyi önkormányzatok száma


2007

0

2015

2 500*

Program monitoring

2007

0

2015

200*

Program monitoring

2007

0

2015

10 000*

Program monitoring

2007

0

2015

300*

Program monitoring

2007

0

2015

10*

Program monitoring

2007

0

2015

30*

Program monitoring

2007

0

2015

25-25 partner mindkét országból*

Program monitoring

58


Típus

Indikátor

Bázisérték Év

2.2.1

Eredmény

2.2.1

Output

2.2.1

Output

2.2.1

Eredmény

2.2.2

Output

2.2.2 2.2.3

Csereprojektek résztvevőinek száma Közös képzési projektek száma Kifejlesztett tantervek száma Közös oktatási projektek által kialakított intézményi kapcsolatok száma

Célérték

Érték

Év

Információforrás Érték Program és projekt monitoring Program és projekt monitoring Program és projekt monitoring

2007

0

2015

80*

2007

0

2015

15*

2007

0

2015

10*

2007

0

2015

50*

Program és projekt monitoring

Együttműködések száma

2007

0

2015

60*

Program monitoring

Eredmény

Résztvevők száma

2007

0

2015

10 000*

Program és projekt monitoring

Output

A kétnyelvűséggel kapcsolatos projektek száma

2007

0

2015

50*

Program monitoring

3. prioritás – Technikai Segítségnyújtás A programvégrehajtással, annak támogatásával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek

Output

A Programra allokált források kifizetése

2007

0

2015

90%

Program monitoring

A programvégrehajtással, annak támogatásával és ellenőrzésével kapcsolatos

Eredmény

Végrehajtott projektek száma

2007

0

2015

200

Program monitoring


59


Típus

Indikátor

Bázisérték Év

Célérték

Érték

Év


tevékenységek

Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek

Output

Kifejlesztett IT platform (internetes programhonlap)

2007

0

2015

1

Éves jelentés

Eredmény

A honlapot naponta látogatók száma új pályázati felhívás megjelenése esetén

2007

0

2015

100

Éves jelentés

*: Összesen adat 2015-ig


60


7. MÁS PROGRAMOKKAL KOHERENCIA

ÉS POLITIKÁKKAL VALÓ

Jelen Program kidolgozói a tervezés során mindvégig figyelembe vették a releváns szakmapolitikai dokumentumokkal és más fejlesztési programokkal való koherenciát. Gondos figyelmet fordítottak a célirányos támogatásnak az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program és a nemzeti szintű uniós társfinanszírozású támogatási rendszerek közötti világos elhatárolására is. A tervezők továbbá törekedtek a hazai és az uniós társfinanszírozású forrásokkal fennálló szinergiák biztosítására is. A határon átnyúló hatás dimenziója segít elkerülni a jelen Program és más uniós társfinanszírozású programok (például a magyar NSRK) közötti átfedéseket, még ha a tematikus tartalom néhány esetben hasonlónak is tűnik. Ahogyan az a stratégiában is hangsúlyozásra került (lásd 4.3. fejezet), a Program minden beavatkozásának közös struktúrák fejlesztésére kell irányulnia. A Magyarország -Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program számos lényeges eltérést mutat más magyarországi operatív programoktól, ezek közül az elsőa korlátozottabb földrajzi fókusz: a Program keretében csak három (a horvát oldalon nyolc) NUTS III egység jogosult támogatásra. Ez az alapvetőkülönbség mindkét ország esetében eleve a határrégióban működőszervezetekre korlátozza a potenciális pályázók és partnerek körét, ezzel biztosítva azt, hogy a megvalósuló projektek eredményei a Program támogatásra jogosult területén csapódjanak le, más operatív programoktól eltérően, amelyek nem alkalmaznak földrajzi kiválasztási kritériumot, és így olyan szervezetek számára is nyitottak, amelyek az ország más részében vagy országos szinten végzik tevékenységüket. A Programot megkülönböztető második sajátosság a közös projektre való kifejezett törekvés – a határon átnyúló Program lényegét a közös együttműködésekből fakadó közös projektek jelentik. Azáltal, hogy a határon átnyúló hatás alapvetőelvárást jelent, a határon átnyúló Program világosan megkülönböztethetővé válik minden egyéb olyan (regionális vagy ágazati) programtól, amely nem vár a projektektől területen kívüli hatásokat, és amely csak az adott országban vagy régióban működőszervezetek által végrehajtandó beavatkozások számára kíván támogatást biztosítani. Ezek az ágazati és regionális operatív programok nem támogatják a határon átnyúló együttműködést, és nem tudnak a saját területi korlátaikon kívül esőelemeket finanszírozni. Az itt bemutatott körülmény automatikusan biztosítja azt, hogy a határon átnyúló projektek az ágazati és regionális projektektől markánsan elkülönüljenek, és olyan fajta együttműködésekre koncentráljanak, amelyek a többi program keretében nem megvalósíthatók. (Ami a Programnak a turizmushoz szorosan kapcsolódó 1.2. beavatkozási területét – Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen – illeti, a Dél-Dunántúli Operatív Program a 79. oldalon kifejezetten kijelenti, hogy „az országhatáron átnyúló turisztikai fejlesztéseket az „Európai Területi Együttműködés” kezdeményezés keretében a HU-CRO OP támogatja”. Az idézett mondat jó példa a programok közötti világos elhatárolásra.) A határon átnyúló projektek harmadik sajátosságát a viszonylag szűkebb pénzügyi keretek jelentik. A regionális és ágazati operatív programok más léptékűtársfinanszírozást képesek nyújtani, míg a határon átnyúló Program viszonylag kisebb, ugyanakkor kifejezetten határon átívelő projekteket támogat. A potenciális pályázókat ez arra ösztönzi, hogy nagyléptékű (túlnyomóan infrastrukturális) fejlesztéseikhez belső, nemzeti forrásokat használjanak fel, míg a határon átnyúló társfinanszírozás lehetősége a hangsúlyosan határon átnyúló jellegűprojektekre koncentrál. A fent felsorolt különbségek és sajátosságok alapján a projekttervezés szintjén a határon átnyúló Program és más releváns operatív programok világosan elválaszthatók egymástól.

7. MÁS PROGRAMOKKAL ÉS POLITIKÁKKAL VALÓ KOHERENCIA

61

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Mind a pályázó szervezetek, mind a döntéshozók tisztában lesznek a különbözőfejlesztési programok nyújtotta eltérő lehetőségekkel, és képesek lesznek projektötleteiket abba a (határon átnyúló vagy ágazati/regionális) programba beleilleszteni, amely a legjobban megfelel az adott célkitűzéseknek. Az elmúlt programidőszakokhoz hasonlóan a jelen határon átnyúló Program is olyan speciális lehetőségként kerül megjelenítésre, amely az egész határrégió közös fejlesztését szolgálja. A bemutatott megkülönböztetőtényezők mellett a Programnak a beavatkozási területek szintjén is fel kell készülnie a regionális és ágazati operatív programokkal való lehetséges átfedések hatékony kezelésére. Az ilyen esetek elkerülése érdekében elsősorban speciális kritériumokat kell definiálni a Végrehajtási Kézikönyvben. Másrészt intézményi szempontból fontos kiemelni, hogy a felállításra kerülő Közös Monitoring Bizottságban képviselt szervezetek is fontos szerepet fognak betölteni a különbözőtámogatási eszközök közötti koordinációban. A KMB mindkét oldalának releváns minisztériumi képviselői részt vesznek a nemzeti fejlesztési programokkal való esetleges átfedések kimutatásában. A KMB munkájába bevont ágazati minisztériumok mellett a feladat jelentős részét az Irányító Hatóság látja el. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Irányító Hatóságának képviselője biztosítja a többi magyarországi fejlesztési programmal, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal való összhangot. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nemcsak a jelen határon átnyúló Program Irányító Hatóságának ad otthont, hanem – más szervezeti egységeiben – a Gazdaságfejlesztés Operatív Program, a Környezet és Energia Operatív Program, a Közlekedés Operatív Program, a Társadalmi Megújulás Operatív Program és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, valamint a két érintett régió operatív programja irányító hatóságainak is, így a már támogatásban részesült vagy párhuzamosan támogatott projektekkel (és a tágabb fejlesztési politikával) kapcsolatos információk egy zárt szervezeti rendszerben elérhetővé válnak. Végül a területileg illetékes Regionális Fejlesztési Ügynökségek képviselői várhatóan megfigyelői státuszban jelen lesznek a KMB ülésein, amely körülmény szintén segíteni fogja a regionális operatív programokkal való átfedések elkerülését. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program és más fejlesztési programok természete közötti különbségeknek köszönhetően, valamint a Végrehajtási Kézikönyvben lefektetett és a döntéshozatalban résztvev őszervezetek között zajló koordináció által a különbözőtámogatási eszközök között elvárt komplementer hatás a Program végrehajtása során hatékonyan érvényesíthetőlesz. Az alábbi folyamatábra bemutatja a Program kapcsolódásait más programokhoz és a főbb szakpolitikákhoz, illetőleg ezek relevanciáját a Program szempontjából.


62


Göteborgi Stratégia

Országos Ter.fejl. Koncepció – Országos Fejlesztési Koncepció, Magyarország

Lisszaboni Stratégia

ETFP Európai Területfejlesztési Perspektíva

KSI Közösségi Stratégiai Iránymutatások

Országos Regionális Fejlesztési Stratégia, Horvátország

NSRK Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

HU-HR CBC OP ROP

Helyi Programok

Regionális Operatív Program Dél-Dunántúl, NyugatDunántúl

Orientáció Direkt kapcsolódás Direkt EU szabályozási kapcsolat

Helyi Programok

Horvát tervezési rendszer Közösségi tervezési rendszer

Magyar tervezési rendszer

A határon átnyúló Program erőfeszítései az 5. számú horizontális cél elérésével, valamint az 1.1.1, 1.1.2, 1.2.1, 1.2.2, 2.1.3 és 2.1.4 intézkedések végrehajtásával hozzájárulnak az Európai Uniónak a klímaváltozás megelőzősével, a hatások enyhítésével és az adaptációval, valamint a biodiverzitással és a hulladék- és vízkezeléssel kapcsolatos prioritásaihoz.

7.1. A Magyar Köztársaság Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (NSRK) a 2007-2013 közötti időszakra Az NSRK átfogó stratégiai céljai a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés. Jelen Program stratégiai célja teljes mértékben összhangban van ezekkel az átfogó stratégiai célkitűzésekkel, mivel a határtérségben fenntartható, tudás- és kultúraalapú növekedést és munkahelyteremtést tűzött ki célul. A Program így a magyar Nemzeti Stratégiai Referenciakeret határon átnyúló dimenzióját valósítja meg az érintett határterület tekintetében.

7.2. Magyarország Országos Területfejlesztési Koncepciója (OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció Magyarország területpolitikai dokumentuma, amely az ország fejlesztésével kapcsolatban meghatározza a hosszú távú területfejlesztési és a középtávú térségi célokat. A Program támogatásra jogosult területének fejlesztési irányait illetően a dokumentumban a hosszú távú célok között a következők találhatók: „területi felzárkózás” (a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország fejlesztési szempontból tartósan elmaradott területeinek társadalmi-gazdasági felzárkóztatása által); „fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem” (a hagyományos földhasználat, a város/falu rendszer és a régészeti és népi örökség megőrzésének biztosítása); valamint „területi integrálódás Európába” (a határon átnyúló együttműködés erősítése a városok/falvak közötti intézményi, gazdasági és civil kapcsolatok támogatása által). Az Országos Területpolitika hangsúlyozza továbbá a területi kohézió szükségességét. Ezzel kapcsolatban a középtávú célok közül az alábbiakat kell megemlíteni: Elmaradott térségek, külső és belső perifériák felzárkóztatása: az OTK szerint a támogatásra jogosult terület déli részén társadalmilag és gazdaságilag fejletlen területek


63

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program találhatók, ahol a hátrányos helyzetűtérségek minden településén garantálni kell a megfelelő életfeltételeket és infrastrukturális hátteret. Határmenti területek fejlesztése és határon átnyúló térségi együttműködésük ösztönzése: a célkitűzés magában foglalja az elérhetőség javítását is a mellékút-hálózatok által, továbbá határátkelőállomások kialakítását, a közös turisztikai termékek rendszerének kifejlesztését, a határon átnyúló természet- és környezetvédelem megvalósítását, a közös területfejlesztési és regionális fejlesztési programokat, a közös beruházásokat, a szervezeti és intézményi együttműködés megerősítését stb. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározásra került „rurális térségek területileg integrált fejlesztésének prioritásai” közül a legtöbb releváns a határrégió tekintetében is: A támogatásra jogosult terület egyes részei gazdag természeti és kulturális örökséggel rendelkeznek, itt az OTK támogatja az erőforrások fenntartható felhasználását. Ez közvetlenül összhangban áll a Program első prioritásával. A vidéki területekkel kapcsolatban továbbá az OTK hangsúlyozza az értékek megőrzésének fontosságát, a funkcióváltást és az esélyegyenlőséget az aprófalvak dominanciájával jellemezhető térségekben (ilyen területek Baranya és Zala megyékben találhatók), valamint a nagyarányú roma népességnek otthont adó fejlődőtérségekben. Ez utóbbi területeken fontos a kultúra megőrzését és a roma lakosság társadalomba és munkaerőpiacra történőintegrációjának támogatását célzó programok kialakítása és végrehajtása. Az OTK említ országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségeket és tématerületeket is: a támogatásra jogosult megyék tekintetében a „Duna folyó fejlesztése” célkitűzés a fenntartható és környezettudatos fejlődés fontosságát hangsúlyozza. Ezen felül az OTK aláhúzza a nemzeti és etnikai kisebbségek érdekei képviseletének fontosságát is a fejlesztések tervezése során. Ugyanez a koherencia figyelhetőmeg az Országos Fejlesztési Koncepcióban (OFK), amely dokumentum az ország fejlesztéspolitikájának átfogó célkitűzéseit írja körül. Az egyik stratégiai célkitűzése („Kiegyensúlyozott területi fejlődés”) Magyarország területfejlesztési céljaira koncentrál. A dokumentum ezen fejezete az Országos Területfejlesztési Koncepción alapul, amely pedig az OFK területi perspektívájának tekinthető.

7.3. Kohéziós Alap projektek, Magyarország A régión kívüli elérhetőség, nevezetesen az autópálya- és vasúti kapcsolatok fejlesztése a határrégió irányába mindkét országban hazai fejlesztési forrásokból fog megvalósulni, illetve Magyarország esetében a Kohéziós Alapból is. Ezek a nagyobb projektek megnyitják a régiót a külvilág felé, és biztosítják az elérhetőséget a turisták és a látogatók részére. A határrégiónak a Budapest-Eszék-Szarajevó folyosó fejlesztése által javítandó elérhetősége jelen dokumentum átfogó stratégiájának koherens részét képezi, annak ellenére, hogy nemzeti és uniós szintűfejlesztési forrásokból fog megvalósulni.

7.4. Közlekedés Operatív Program, Magyarország A régión belüli közúti infrastruktúra fejlesztésére a magyar oldalon nemzeti források és a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) állnak rendelkezésre, illetve az Horvátországban hazai forrásokból valósítható meg . A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program határon átnyúló hatással rendelkező közlekedési projektek tervezését támogatja.

7.5. Társadalmi Megújulás Operatív Program, Magyarország Az oktatási és kutatóintézetek támogatása a jelen Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretei között határon átnyúló együttműködési projekteket céloz meg. Ez kiegészíti a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) céljait, amely


64

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program képzési és munkahelyteremtőintézkedéseket támogat a magyarországi munkaerő-állomány foglalkoztathatóságának növelése érdekében. A TÁMOP intézkedései nagyfokú szinergiát mutatnak, a magyar megyékben élőket olyan profilú munkákra képezik, amely munkahelyek a jelen IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében is kialakításra kerülnek. A Program a foglalkoztatáshoz és a munkahelyteremtéshez is egy pótlólagos határon átnyúló dimenzióval járul hozzá.

7.6. Gazdaságfejlesztés Operatív Program, Magyarország A kis- és középvállalkozások támogatása Magyarországon a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP) történik. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatni fogja a határon átnyúló partnerkeresést, a határon átívelőK+F+I tevékenységet, valamint magánbefektetők bevonását a Mura-Dráva-Duna ökoturisztikai fejlesztési területbe. A GOP egyes intézkedései segítik majd a KKV-kat abban, hogy a jelen IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával létrejött lehetőségeket megfelelően ki tudják használni.

7.7. Környezet és Energia Operatív Program, Magyarország A környezettel kapcsolatban a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program első prioritását kell megemlíteni, amelynek célkitűzése a környezeti fenntarthatóság és biztonság megteremtése a határrégióban (a komplex ökoturisztikai fejlesztési tevékenységek mellett). A prioritás két területet foglal magában: a „Fenntartható környezet” terület a folyami táj és az egyéb kapcsolódó értékes természeti tájegységek védelmére és fejlesztésére koncentrál tervezési, valamint kisléptékűtájvédelmi és tájmegújítási tevékenységek által; a „Környezeti karbantartás” pedig a környezetvédelem érdekében végrehajtott tervezési tevékenységeket (például tájkép rehabilitációs tervek, környezeti veszélyek megelőzése) és kisléptékűcivil akciókat tartalmaz. A prioritás második területe a „Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen”, ennek a prioritásnak az intézkedései az örökségvédelem területén támogatnak közös projekteket. Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretének Környezet és Energia Operatív Programja (KEOP) három fő célkitűzést tartalmaz (Az életminőség javítása a környezetszennyezés csökkentésével; Értékek védelme és megőrzése; Megelőzés, takarékosság és hatékonyság). A Program a környezettel és az örökségvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseket az elsőhárom prioritási tengely keretében mutatja be. Az ágazati OP első prioritási tengelye („Egészséges, tiszta települések”) a hulladékgazdálkodásra, szennyvízkezelésre és az ivóvíz minőségének javítására koncentrál, ezzel szemben a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program inkább a kisléptékű akciók egyéb típusaira, illetve az ezekkel kapcsolatos tervezésre összpontosít (lásd az ökológikus és hagyományos földhasználati módok támogatása, egyedi tájképi értékek fejlesztése, kis léptékű újraerdősítés turisztikai látványosságok környezetében, civil környezetvédelmi kezdeményezések támogatása). A vízgazdálkodás prioritási tengely olyan nagyprojekteket támogat, mint például az árvízvédelem fejlesztése a Duna és a Tisza folyó menti területeken. Ezek mellett a prioritás megemlíti az árvízvédelmi rendszer javításának fontosságát a Duna mellékágain, így a Dráva folyón is. Ezek a fejlesztések új folyami töltések építését vagy már létező műtárgyak bővítését/felújítását jelentik. A természeti és kulturális örökséggel kapcsolatban az ágazati Operatív Program a NATURA 2000 térségek és az egyéb védett területek fejlesztésére koncentrál, annak érdekében, hogy megőrizze a pannon biológiai-földrajzi régió specialitásait és egyediségét: a környezet élőés élettelen természeti elemeit, a speciális tájképi értékeket, a hagyományos földhasználat módszereit, a fokozottan természet-közeli erdőgazdálkodást


65

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program stb. („A természeti adottságok megfelelőfelhasználása”). Ennek a prioritási tengelynek egy következőintézkedéseként a szabadtéri iskolák hálózatának fejlesztése összekapcsolható a Mura-Dráva-Duna folyóterület ökológiailag fenntartható turizmusával. A természeti értékek védelme és a vízgazdálkodás területén bizonyos fokú átfedések figyelhetők meg, ugyanakkor az alapelv az, hogy a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program prioritásai a helyi szintre koncentrálnak, és mindenekelőtt határon átnyúló hatással rendelkeznek.

7.8. Schengen Alap A határőrzés feladatait a Schengen Alap finanszírozza. Horvátországnak az Európai Unióhoz történőcsatlakozása előtt újabb határátkelőhelyek nem kerülnek kialakításra. A jelen IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ugyanakkor támogatni fog a nemzetközi átkelőhelyekhez vezetőmellékutakhoz (ide értendővalamennyi szállítási útvonal, amely a határhoz vagy a határon át vezet) kapcsolódó tervezési tevékenységeket.

7.9. Dél-Dunántúli Operatív Program A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program teljes mértékben összhangban áll a Dél-Dunántúli Operatív Programmal (DDOP), amelynek specifikus célkitűzései között szerepel egy magas környezetminőséggel rendelkező mintaértékűrégió kialakítása, egy a helyi erősségeken alapuló versenyképes gazdaság megteremtése, valamint a népességcsökkenés lassítása és a társadalmi szolidaritás erősítése. Az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program tökéletesen kiegészíti ezeket a célkitűzéseket egy határon átnyúló dimenzióval.

7.10. Nyugat-Dunántúli Operatív Program A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program a NyugatDunántúli Operatív Program (NYDOP) átfogó célkitűzéseivel is összhangban van, amely specifikus célok magukba foglalják a pannon örökség hasznosítását, valamint az egészségturizmus fejlesztését. A következőtáblázat a határon átnyúló Programnak a magyar ágazati és regionális operatív programokkal való koherenciáját és szingergiáit foglalja össze:

Stratégiai terület

Releváns ágazati vagy regionális OP

1. prioritás – Fenntartható környezet és turizmus

1.1 Fenntartható és vonzó környezet 1.1.1 Tájképfejlesztés egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az ökoturizmus számára vonzóbb helyszínek kialakítása céljából (hagyományos földhasználati módok, egyedi tájképi értékek, kisléptékűerdőtelepítés)

Ágazati OP (KEOP): Hasonló tevékenységeket támogat, de csak védett, illetve NATURA 2000 területeken. A Nyugat-Dunántúli OP támogatja a kulturális örökség védelmét és a természeti területek turisztikai célú hasznosítását, de a mezőgazdasági és az erdészeti szempont nem kerül megemlítésre.


66

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 1.1.2 Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékűközösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhely-rekonstrukció (tervezés, kutatás, kisléptékűtevékenységek (például tisztítás, ártalmak felszámolása), élőhelyek védelme és helyreállítása)

Az operatív programok ilyen tevékenységeket nem sorolnak fel.

1.2 Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen 1.2.1 Regionális turisztikai termékterv kidolgozása

A nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régió operatív programjai a régiók legtöbb látogatót vonzó attrakcióira koncentrálnak, emellett klaszter-alapú együttmű ködésekre is fókuszálnak. A határon átnyúló program célja a környezetorientált turizmus népszerű sítése.

1.2.2 Az aktív- és az öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés

A Nyugat-Dunántúli OP nem támogat ilyen tevékenységeket.

1.2.3 A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése

A Nyugat-Dunántúli OP nem támogat ilyen tevékenységeket; a DélDunántúli OP a turisztikai vonzerő khöz kapcsolódóan, azok jellegének megfelelően támogatja kerékpárutak fejlesztését.

1.2.4 A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése

A Nyugat-Dunántúli OP nem támogat ilyen tevékenységeket; a DélDunántúli OP támogatja a vízi turizmust mint tevékenységet, de a folyóterület népszerű sítését nem tartalmazza.

1.2.5 Magánbefektetések ösztönzése

Ágazati OP (GOP): hasonló tevékenységet támogat, de csak hazai kedvezményezettek tekintetében. A regionális operatív tevékenységeket.

programok

nem

támogatnak

ilyen

2. prioritás – Együttműködőgazdaság és közösségek közötti humánerőforrásfejlesztés

2.1 Együttműködőgazdaság 2.1.1 Határon átnyúló üzleti partnerkeresés

Az ágazati OP (GOP) nem támogat ilyen tevékenységeket.

Mindkét regionális OP támogatja üzleti együttmű ködések kialakítását.

2.1.2 A határon átnyúló munkaerőáramlás elősegítése

Az ágazati OP (GOP) nem támogat ilyen tevékenységeket.

2.1.3 Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I)

Ágazati OP (GOP): csak a hazai hálózatépítést támogatja.

2.1.4 Közös helyi tervezés, stratégiák, programok

Az operatív programok ilyen tevékenységeket nem sorolnak fel.

A Nyugat-Dunántúli OP csak a hazai és regionális együttmű ködéseket fejleszti.

2.2 Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.2.1 Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok

Az ágazati OP (TÁMOP) támogatja az együttmű ködést annak érdekében, hogy segítse az oktatást a kulturális változatosságot közvetítő szerepében, az etnikai kisebbség és a bevándorló diákok integrálása során, a pedagógiai-módszertani anyagok közös fejlesztésénél és alkalmazásánál, valamint közös pedagógiai képzések, tanfolyamok szervezésében. A határon átnyúló program szándéka a határ két oldala


67

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program közötti interakció élénkítése, ezért a fő cél minél több kapcsolat létrehozása oktatási intézmények között.

2.2.2 Emberek közötti (people-to-people) Ágazati OP (TÁMOP): támogatást kaphatnak a fenntartható életvezetéssel és fogyasztói szokásokkal kapcsolatos társadalmi kapcsolatok

programok. Az ilyen jellegű tevékenységek kizárásra kerülnek a határmenti Programból.

2.2.3 A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek

Ágazati OP (TÁMOP): csak a kétnyelvű oktatás kisebbséghez tartozók és bevándorlók esetében.

támogatható

3. prioritás – Technikai Segítségnyújtás A programvégrehajtással, annak támogatásával és ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek Tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek

Nem releváns.

Nem releváns.

7.11 Magyarország Felülvizsgált Akcióprogramja – 2007. október

Nemzeti

Lisszaboni

Magyarország Felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramját, amely meghatározza a lisszaboni stratégia magyarországi végrehajtásának prioritásait és tevékenységeit, 2006. októberében nyújtották be az Európai Unió Bizottságához. A felülvizsgált nemzeti akcióprogram a makrogazdasági egyensúly helyreállítását azonosította elsődleges célként, mint amely a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás előfeltétele. A határon átnyúló Program az akcióprogram célkitűzéseinek eléréséhez az alább felsorolt iránymutatások mentén járul hozzá: Terület Mikroökonómia

Iránymutatás száma 7 (K+F) 9 (IKT) 11 (erőforrások fenntartható használata) 14 (versenyképes üzleti környezet)

Foglalkoztatás

18 (a munka élet-ciklus alapú megközelítése) 19 (befogadó munkaerőpiac és kifizetődőmunka) 23 (humán tőke) 24 (oktatás és képzés)

7.12. Horvátország Nemzeti Területfejlesztési Stratégiája (2005) A dokumentum átfogó stratégiai célját a fenntartható regionális fejlődés és a versenyképesség jelenti. Jelen Program hozzájárul ehhez a célhoz, mivel a magyar -horvát határterület fenntartható növekedésére összpontosít a helyi gazdaság olyan aspektusainak fejlesztésével, mint a tudás, illetőleg a képzés és a kultúra, amelyek összhangban állnak a versenyképesség hosszú távú elvével.

7.13. Horvátország nemzeti fejlesztési programjai Horvátország 2006 és 2013 között hatályos Stratégiai Fejlesztési Keretének egyik alapeleme a regionális fejlesztés, ennélfogva különleges hangsúlyt kap a határon átnyúló együttműködés mint a regionális fejlesztés egy olyan eszköze, amely nem csak infrastrukturális befektetéseket jelent, hanem olyan tevékenységeket is magában foglal, amelyek a befektetési környezet javítását, a vállalkozások és a vállalkozói készség fejlesztését, az oktatás színvonalának javítását, a turizmus fejlesztését, valamint a táj és a


68

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program természet védelmét célozzák. A határon átnyúló együttműködés támogatása azért is fontos, hogy sikerüljön minimalizálni a határoknak a fejlődésre gyakorolt hatását, és hogy az egyének és az üzleti szektor az előnyök megragadásával hasznosíthassák az EU piac jelentette potenciált. Horvátország Nemzeti Regionális Fejlesztési Stratégiája a 4.3.7., Határon Átnyúló Együttműködés címűfejezetben a határon átnyúló együttműködést különálló prioritásként definiálja, amely a következőintézkedésekre oszlik: -

városi, vidéki és tengerparti határmenti területek fejlesztése; a vállalkozások és a KKV-k fejlesztése; turizmus; HFFK (Helyi Fejlesztési és Foglalkoztatási Kezdeményezés); férfiak és nők esélyegyenlősége; a természet, a kultúra és a környezet védelme; megújuló energiaforrások használata; a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra, valamint a víz- és energiaellátás fejlesztése.

A Regionális Versenyképesség IPA Operatív Program (RVOP) két célkitűzést határoz meg: (i) a versenyképesség javítása és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés biztosítása a KKV-k versenyképességének támogatásán és Horvátország elmaradott térségei gazdasági feltételeinek javításán keresztül; (ii) kapacitásfejlesztés a horvátországi intézményrendszerben a csatlakozás után az ERFA által támogatandó tevékenységek programozására és végrehajtására. Jelen Program a horvát határrégiók gazdasági diverzifikáción keresztül elérendő fejlődésére összpontosít, és kiegészíti az RVOP „Elmaradott térségek fejlesztési potenciáljának javítása” címűprioritását. A Program továbbá intézményi kapacitásokat is fejleszt a Strukturális Alapok 3. Célkitűzésének keretében megvalósítandó ERFA területi együttműködési programok jövőbeni menedzselésére, és így összhangban áll az RVOP mindkét célkitűzésével. A Humán Erőforrás-fejlesztés IPA Operatív Program (HEFOP) három prioritással rendelkezik: A foglalkoztatáshoz való hozzáférés javítása és fenntartható integráció a munkaerőpiacba; A társadalmi integráció erősítése és a fogyatékossággal élőszemélyek integrációja; A humán tőkébe való befektetések növelése és kiterjesztése. A felsorolt prioritások összhangban állnak jelen Programmal, amely a határrégió lakossága foglalkoztathatóságának, valamint a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a javításához hozzájáruló tevékenységeket fog támogatni. A Környezetvédelmi IPA Operatív Program (KVOP) két prioritást definiál: A hulladékkezelés infrastruktúrájának fejlesztése Horvátország integrált hulladékkezelési rendszerének létrehozása érdekében; és Horvátország vízkészleteinek védelme vízellátó és szennyvízkezelő integrált rendszerek fejlesztésén keresztül. Jelen Program a fenti prioritásokkal összhangban álló kisléptékűinfrastrukturális fejlesztéseket fog támogatni. Koprivničko-križevačka, Međimurska, Osiječko-baranjska, Virovitičko-podravska és Vukovarsko-srijemska megyék Regionális Operatív Programjai (ROP) Jelen Program célkitűzései és prioritásai teljes mértékben összhangban állnak a határmenti megyék operatív programjaival, és így hozzájárulnak a támogatásra jogosult határmenti megyék főfejlesztési célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen túlmenően a Program összhangban van Horvátország főbb nemzeti stratégiáival (így például a 2005 és 2008 közötti időszak Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervével, a 2005 és 2010 közötti Oktatásügyi Ágazati Fejlesztési Tervvel, a Felnőttoktatási Stratégiával és Akciótervvel, a 2010-ig elérendőHorvát Turizmusfejlesztési Stratégiai Célokkal, a Nemzeti


69

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Környezeti Stratégiával és a Nemzeti Környezeti Akciótervvel, a Horvát Köztársaság Hulladékkezelési Stratégiájával, a Nemzeti Biodiverzitás- és Tájvédelmi Stratégiával, a 2006 és 2008 közötti Előcsatlakozási Gazdasági Programmal stb.) és a 2003-2007 közötti időszak kormányprogramjával, amely a határmenti régiók fejlesztését az egyik elsőrendűnemzeti prioritásnak nevezi, tekintettel arra, hogy a 21 megye közül 18 rendelkezik külsőhatárokkal. A fentiek alapján megállapítható, hogy jelen Program kiegészíti az ún. mainstream programokat, ugyanakkor nem hoz létre átfedéseket, mivel elsődlegesen és kizárólag olyan tevékenységek támogatására koncentrál, amelyek jelentőségét mindkét résztvevőország megerősíti.

7.14. Közösségi Stratégiai Iránymutatások 2007-2013 (KSI) Az Általános Rendelet – a Tanács 1083/2006 EK (2006. július 11.) Rendelete – 25. cikke szerint „A Tanács közösségi szintű, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, tömör stratégiai iránymutatásokat készít, amelyek meghatározzák az Alapokból nyújtott támogatásra vonatkozó indikatív keretet, figyelembe véve egyéb vonatkozó közösségi politikákat.” A KSI emiatt az Alapokból finanszírozott valamennyi beavatkozás számára stratégiai keretet ad – a területi együttműködési programokat is beleértve. Ez azt jelenti, hogy a Program tervezésekor a KSI célkitűzéseit és javaslatait fokozottan figyelembe kellett venni. A KSI szerint, mivel a kohéziós politika tekintetében jelentősége van a földrajzi tényezőknek, a programok tervezése során a tagállamoknak és a régióknak különös figyelmet kell fordítaniuk ezekre. A területi dimenzió kapcsán a KSI az alábbiakra koncentrál:  a városok hozzájárulása a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez,  a vidéki területek, a halászati területek és a természeti szempontból hátrányos helyzetűterületek gazdasági diverzifikációjának támogatása,  együttműködés,  határon átnyúló együttműködés,  transznacionális együttműködés,  interregionális együttműködés. A KSI 5.4. fejezete mutatja be a határon átnyúló együttműködési programokat orientáló specifikus irányelveket. A határon átnyúló együttműködés célja Európában az országhatárok által elválasztott, ugyanakkor közös megoldásokat igénylőközös problémákkal szembesülő területek integrációja. „A határon átnyúló együttműködésnek a határrégiók versenyképességének erősítésére kell összpontosítania. Hozzá kell járulnia a gazdasági és társadalmi integrációhoz ott, ahol a két oldal között nagymértékű gazdasági egyenlőtlenségek állnak fenn. Az intézkedések felölelik a tudás- és a know-how transzfer támogatását, a határon átnyúló üzleti tevékenységek fejlesztését, a határon átnyúló oktatásiképzési- és az egészségügyi ellátás terén meglévő potenciál kihasználását, továbbá a határon átnyúló munkaerőpiac integrálását, valamint a környezet és a mindkét oldalt fenyegető veszélyhelyzetek közös kezelését. Ahol a határokon átnyúló együttm űködés alapvetőfeltételei már adottak, a kohéziós politikának a támogatást olyan intézkedésekre kell összpontosítania, amelyek hozzáadott értékkel járnak a határon átnyúló tevékenységek számára.” A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program átfogó stratégiai célkitűzése – fenntartható, kultúra- és tudásalapú gazdasági növekedés és munkahelyteremtés intenzív társadalmi-gazdasági interakcióval – teljes mértékben összhangban áll a KSI 5.4. fejezetében javasolt célkitűzéssel. A stratégia a dokumentumban kiemelt témákat célozza meg, és a határok által képviselt akadályok megszüntetésére épül a


70

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program határon átívelő közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésén, valamint a legkülönfélébb területeken megvalósuló együttműködés támogatásán keresztül.

7.15. Európai Területfejlesztési Perspektíva (ETP) Az ETP a tagállamok, ezek régiói és helyi hatóságai, valamint az Európai Unió Bizottsága számára szolgál szakmapolitikai keretként saját feladat- és hatáskörük kapcsán. Jelen IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program visszatükrözi a területfejlesztésért felelős európai miniszterek által 1999-ben, Potsdamban elfogadott ETP dokumentum teljes szakpolitikai tartalmát. A Program kiegészíti az ETP célkitűzéseit, különösen azon területfejlesztési témakörökkel kapcsolatban, amelyek a szomszédos országok közötti határon átnyúló együttműködés keretében kezelhetők. (A Program egyéb európai politikákkal való kapcsolatát a 4.3. fejezet mutatja be.)


71


8. VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 végrehajtási fejezete az alábbiak alapján került kialakításra:  az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz által finanszírozott programokra vonatkozó, rendelkezésre álló Európai Közösségi rendeletek, különös tekintettel az Európai Unió Bizottságának 718/2007/EK (2007. június 12.) Rendeletére az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló 1085/2006/EK (2006. július 17.) tanácsi Rendelet végrehajtásáról (a továbbiakban: Végrehajtási rendelet);  a Program végrehajtásáról szóló Task Force és végrehajtási szintűmegbeszélések;  a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 végrehajtása során szerzett tapasztalatok.

8.1. A Program végrehajtási struktúrája Az IPA Végrehajtási rendelet 98. szakaszával összhangban a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program megosztott irányítási rendszerben kerül végrehajtásra a következő intézmények felelős közreműködésével: egyetlen Irányító Hatóság, egyetlen Igazoló Hatóság és egyetlen Ellenőrzési Hatóság. A résztvevőországok egymás közötti kapcsolataikat és a Program végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket írásos megállapodásban rögzítik (Egyetértési Nyilatkozat). A Program végrehajtására az alábbi struktúrák kerülnek felállításra: Közös struktúrák:  Közös Monitoring Bizottság (KMB): felügyeli és nyomon követi a Program

végrehajtását, kiválasztja a támogatásra kerülőprojekteket; A KMB elhatározhatja egy Közös Projektkiválasztó Bizottság felállítását, és a projektkiválasztás feladatát erre a testületre delegálhatja.  Irányító Hatóság (IH):

a Program irányításának és végrehajtásának átfogó felelősségét viseli az Európai Bizottság irányában;

 Igazoló Hatóság (IgH): a Bizottsághoz történőmegküldésüket megelő zően igazolja

a költségnyilatkozatokat és a kifizetési kérelmeket;  Ellenőrzési Hatóság (EH): az Irányító Hatóságtól és az Igazoló Hatóságtól

funkcionálisan független szervezet, a végrehajtási és ellenőrzési rendszer működése hatékonyságának igazolásáért felelős;  Közös Technikai Titkárság (KTT): segíti az Irányító Hatóságot és a Közös

Monitoring Bizottságot feladataik ellátása során. A horvátországi támogatásra jogosult területen felállításra kerül egy Információs Pont, amely elsősorban az ezeken a területeken folyó hatékony projektfejlesztésért felelős azáltal, hogy közvetlen segítséget nyújt a potenciális pályázó szervezeteknek. A fent említett struktúrákon túlmenően a résztvevő országok viselik a felelősséget a költségek nemzeti szintű igazolását végző ellenőrzési rendszer felállításáért és a társfinanszírozás biztosításáért.

8. VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

72


Hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőhatóságok a magyar-horvát Programban Irányító Hatóság

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

Igazoló Hatóság

Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma

Ellenőrzési Hatóság

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyarország

Közös Technikai Titkárság

a VÁTI Kht. keretein belül (Magyarország)

KTT Információs Pont

a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium szerződteti Horvátországban

Ellenőrzőszervek

VÁTI Kht. (Budapest, Pécs és Zalaegerszeg) Magyarországon a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium jelöli ki Horvátországban


73


RÉSZTVEVŐORSZÁGOK

AZ EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGA

KÖZÖS MONITORING BIZOTTSÁG

ELLENŐRZÉSI HATÓSÁG Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Magyarország

IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Magyarország

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI CSOPORT

IGAZOLÓ HATÓSÁG Magyar Köztársaság Pénzügyiminisztériuma

KÖZÖS TECHNIKAI TITKÁRSÁG

INFORMÁCIÓS PONT (HR)

ELLENŐRZŐSZERVEK

A költségek igazolása a partnerek szintjén

Projekt VEZETŐKEDVEZMÉNYEZETT PROJEKT PARTNER (HU)

PROJEKT PARTNER (HR)

A közösségi jog által meghatározott jogi kapcsolat Szerződéses viszony Technikai segítség


74

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 8.1.1. Közös Monitoring Bizottság (KMB) A résztvevőországoknak a Program jóváhagyásáról hozott döntésről való értesítését követő három hónapon belül felállításra kerül egy Közös Monitoring Bizottság, amelynek általános feladata a programvégrehajtás minőségének és hatékonyságának, valamint a projektek felelős végrehajtásának biztosítása. A KMB az intézményi, jogi és pénzügyi kereteken belül elkészíti, és az Irányító Hatósággal egyetértésben elfogadja eljárási szabályzatát. A KMB a következőszabályokkal összhangban működik: Végrehajtási rendelet 110. cikk (5) bekezdés A közös támogatásfelügyeleti bizottság meggyőződik a határokon átnyúló programok végrehajtásának eredményességéről és minőségéről a következőrendelkezéseknek megfelelően: a) megvizsgálja és jóváhagyja a határokon átnyúló program által finanszírozott műveletek kiválasztási szempontjait, és jóváhagyja ezen szempontoknak a programozási igények szerinti bármely módosítását; b) az irányítóhatóság, és a 99. cikkben említett átmeneti szabályoknak megfelelően végrehajtott program esetében a résztvevő kedvezményezett országok nemzeti IPA-koordinátorai által benyújtott dokumentumok alapján időszakonként áttekinti a határokon átnyúló programok sajátos céljainak elérése irányában tett előrehaladást; c) megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint az 57. cikk (4) bekezdésében és a 109. cikkben említett értékeléseket; d) megvizsgálja és jóváhagyja a 112. cikkben említett éves és záró végrehajtási jelentéseket, és a 99. cikkben említett átmeneti szabályoknak megfelelően végrehajtott program esetében megvizsgálja a 144. cikkben említett jelentéseket; e) tájékoztatást kap a 105. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett éves ellenőrzési jelentésekről, és szükség szerint a 99. cikkben említett átmeneti szabályoknak megfelelően végrehajtott program esetében a 29. cikk (2) bekezdése b) pontjának első francia bekezdésében említett éves ellenőrzési tevékenységi jelentésről, valamint minden olyan lényeges észrevételről, amit a Bizottság esetlegesen tesz e jelentések megvizsgálását követően; f) felel a műveletek kiválasztásáért, de ezt a feladatát átruházhatja egy neki felelős irányítóbizottságra; g) javasolhatja a határokon átnyúló program bármely olyan módosítását vagy vizsgálatát, amely lehetővé tehetné a 86. cikk (2) bekezdésében említett célkitűzések elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzgazdálkodást is beleértve; h) megvizsgálja és jóváhagyja a határokon átnyúló program tartalmának módosítását célzó javaslatokat.

A KMB tagjai a hatékonyság és a széleskörűképviselet biztosítása érdekében területi, helyi és nemzeti szintű szereplők. Utóbbiak közé a Program beavatkozásai által megcélzott ágazatok (például környezet, gazdaság, területfejlesztés) minisztériumai tartoznak. A KMB összetételének meghatározásánál a partnerség elve a hatáskörrel rendelkezőhatóságok, a társadalmi-gazdasági partnerek, valamint a civil társadalmat, a környezeti partnereket képviselőszervezetek, végül pedig a nemek közötti esélyegyenlőséget előmozdító testületek bevonásával teljesül. A tagokat a Program elfogadását követő30 napon belül ki kell jelölni. A KMB üléseire a bizottsági tagok további tanácsadókat hívhatnak meg, akik megfigyelői státuszban vehetnek részt (a tanácsadók részvételét az elnök felé előre jelezni kell). Az elnöklésre vonatkozó, valamint az elnök jogait és kötelezettségeit tartalmazó rendelkezéseket a KMB eljárásrendje tartalmazza. Az Európai Bizottság (beleértve a Regionális Főigazgatóságot) képviselői a vonatkozó jogi szabályozással összhangban tanácsadói minőségben részt vesznek a KMB munkájában. Az IH részt vesz a bizottsági üléseken, és biztosítja a Program szabályszerűségét,


75

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program hatékonyságát és eredményességét. A KMB titkársági funkcióit a KTT látja el, beleértve a dokumentumok, a határozatok és az emlékeztetők előkészítését. A KMB évente legalább kétszer ülésezik. A Bizottság határozatait konszenzussal hozza. Döntések meghozatalára az eljárásrendben szabályozott írásos eljárás keretében is lehetőség van.

8.1.2. Irányító Hatóság (IH) A Program kijelölt Irányító Hatósága: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Budapest, Magyarország Az IH felelős a Program irányításáért és végrehajtásáért, a következőkkel összhangban: Végrehajtási rendelet 103. cikk Az irányítóhatóság feladatai Az irányítóhatóság felelős a határon átnyúló programnak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban történ ő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért: a) annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban álljanak a határon átnyúló programra alkalmazandó feltételekkel, valamint a vonatkozó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfeleljenek; b) annak biztosítása, hogy a határon átnyúló program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását elektronikus formában nyilvántartó és tároló rendszer rendelkezésre álljon, valamint hogy a pénzgazdálkodáshoz, monitoringhoz, vizsgálathoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen; c) a kiadások szabályszerűségének ellenőrzése. Ebből a célból meggyőződik arról, hogy műveletben résztvevő valamennyi kedvezményezett költségeit az e rendelet 108. cikkében említett, ellenőrzést végzőszemély jóváhagyta; d) annak biztosítása, hogy a műveleteket a 121. cikkben említett közbeszerzési eljárásokkal összhangban hajtsák végre; e) annak biztosítása, hogy a végsőkedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelőszámviteli kódot alkalmazzanak; f) annak biztosítása, hogy a határokon átnyúló programok értékelései a 109. cikkel összhangban történjenek; g) eljárások kidolgozása annak biztosítására, hogy a megfelelőeseménynapló biztosításához előírt valamennyi kiadást és ellenőrzést érintő dokumentumot a 134. cikkben előírt követelményeknek megfelelően megőrizzék; h) annak biztosítása, hogy az igazolóhatóság a költségekkel kapcsolatban igazolás céljából folytatott eljárásokról és vizsgálatokról valamennyi szükséges információt megkapja; i) a közös támogatásfelügyeleti bizottság munkájának segítése és az ahhoz szükséges dokumentumok biztosítása annak érdekében, hogy az a határokon átnyúló program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse; j) a 122. cikkben említett, az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítése, valamint – a közös támogatásfelügyeleti bizottság általi jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtása; k) a 62. cikkben megállapított, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelmények betartásának biztosítása.


76

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A Végrehajtási rendelet 103. és 108. cikke szerint az IH megbizonyosodik afelől, hogy az ellenőrök igazolták az egy adott projektben részt vett valamennyi kedvezményezett költségeit. Ennek érdekében mindkét résztvevő ország kijelöli a projektekben résztvevő minden egyes kedvezményezett költségei jogosultságának és szabályszerűségének ellenőrzéséért felelős szerveket. Az Irányító Hatóságot közvetlenül támogatja a KTT, amely a teljes Program operatív menedzsmentjét végzi. Bár a Programért az IH viseli az általános felelősséget, bizonyos horizontális feladatokat (ilyen például a KTT tagjainak foglalkoztatása, a Program Monitoringés Információs Rendszerének felállítása és működtetése, jogi szolgáltatások) a VÁTI Kht. különálló egységére delegál. A feladatdelegálást az irányítási és ellenőrzési rendszer leírása tartalmazza, és az Irányító Hatósággal megkötésre kerülő speciális keret-megállapodás (szerződés) szabályozza. Gazdasági Változás Régiói Amennyiben a támogatásra jogosult terület régiói a „Gazdasági Változás Régiói” kezdeményezésben részt vesznek, az IH vállalja, hogy: a) megteszi a szükséges lépéseket olyan innovatív kezdeményezések támogatása felé, amelyek határon átnyúló/transznacionális hatással bírnak, és a hálózatok eredményeihez kapcsolódnak, továbbá hogy b) a KMB napirendjén évente legalább egyszer biztosít egy napirendi pontot, amelynek keretében a Program szempontjából releváns javaslatok megtárgyalásra kerülhetnek, valamint hogy (megfigyelőkként) meghívja a hálózatok képviselőit a hálózatok tevékenységéről való beszámolók előadása céljából, végül hogy c) az éves jelentésekben bemutatja a „Gazdasági Változás Régiói” kezdeményezés részét képezőtevékenységeket.

8.1.3. Igazoló Hatóság (IgH) A Program kijelölt Igazoló Hatósága: Magyar Köztársaság Pénzügyminisztériuma, Budapest, Magyarország Az IgH felelős az igazolt költségnyilatkozatok és kifizetési kérelmek elkészítéséért és azoknak a Bizottsághoz történőbenyújtásáért, valamint a Bizottságtól érkezőkifizetések fogadásáért. Az IgH a vonatkozó jogi szabályozással összhangban működik:


77

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Végrehajtási rendelet 104. cikk Az igazolóhatóság feladatai A határokon átnyúló program igazolóhatósága különösen az alábbiakért felel: a) az igazolt kiadáskimutatások és kifizetési kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz; b) az alábbiak igazolása: (i) a kiadáskimutatás pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhetőbizonylatokon alapul; (ii) az elszámolt költségek megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelőműveletek tekintetében merültek fel; c) igazolás céljából annak biztosítása, hogy a kiadáskimutatásokban szereplő költségekkel kapcsolatban folytatott eljárásokról és vizsgálatokról az irányítóhatóságtól megfelelő információt kapjon; d) igazolás céljából az ellenőrzőhatóság által vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele; e) a Bizottság felé benyújtott költségekre vonatkozó számviteli nyilvántartások elektronikus formában történő tárolása. Az irányítóhatóságok és az ellenőrző hatóságok ezekhez az információkhoz hozzáféréssel rendelkeznek. A Bizottság írásbeli kérésére az igazolóhatóság a kérelem kézhezvételétől számított tíz munkanapon, vagy megállapodásban rögzített más határidőn belül ezeket az információkat iratellenőrzés és helyszíni ellenőrzés elvégzése céljából átadja a Bizottságnak; f) a visszafizetendő, valamint a művelethez történőhozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredő összegek nyilvántartása. A visszafizetett összegek a határokon átnyúló program lezárását megelőzően a következő kiadáskimutatásból történő levonásuk útján az Európai Unió általános költségvetésébe kerülnek visszafizetésre; g) a Bizottságnak minden év február 28-ig megküldi a határokon átnyúló programok minden egyes prioritási tengelye vonatkozóan a következőket feltüntetőnyilatkozatot: (i) az előzőévben benyújtott kiadáskimutatásokból valamely művelethez közpénzből történő hozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredőösszegek; (ii) az e kiadáskimutatásokból levont, visszafizetett összegek; (iii) nyilatkozat a visszafizettetendőösszegekről az előzőév december 31-ei állapot szerint, a beszedési utalványok kiállításának éve szerint csoportosítva.

A Végrehajtási rendelet 122. cikkének (3) bekezdésével összhangban az IgH minden évben legkésőbb április 30-ig megküldi a Bizottság részére az adott és a következőpénzügyi évben várhatóan felmerülőkifizetési kérelmekre vonatkozó előzetes becslését.

8.1.4. Ellenőrzési Hatóság (EH) A Program kijelölt Ellenőrzési Hatósága: Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Budapest, Magyarország Az Ellenőrzési Hatóság készíti el a menedzsment és ellenőrzési rendszerek megfelelőségéről szóló jelentést és véleményt. Az EH feladat- és hatáskörét az alábbi jogi szabályozás részletezi:


78

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Végrehajtási rendelet 105. cikk Az ellenőrzőhatóság feladatai 1. A határokon átnyúló program ellenőrzőhatósága működésében független az irányítóhatóságtól és az igazolóhatóságtól, és különösen az alábbiakért felel: a) annak biztosítása, hogy a határokon átnyúló program irányítási és ellenőrzési rendszere eredményes működésének vizsgálata céljából az ellenőrzéseket elvégzik; b) annak biztosítása, hogy a műveletek ellenőrzését az elszámolt költségek vizsgálata céljából megfelelőminta alapján végzik el; c) a határokon átnyúló program elfogadásának évétől az utolsó költségvetési kötelezettségvállalást követőnegyedik évig minden év december 31-ig: (i) éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30án végződő, a megelőzőtizenkét hónapos időtartam során végzett ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról. Az első jelentést a program elfogadását követő év december 31-ig kell benyújtani, és az elfogadás évének január 1-jétől a program elfogadását követőév június 30ig terjedőidőszakot fedi le. Az utolsó költségvetési kötelezettségvállalást követőnegyedik év július 1. után elvégzendőellenőrzésekre vonatkozó információkat az e bekezdés d) pontjában említett zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza. E jelentés alapját a rendszervizsgálatok és az e bekezdés a) és b) pontja alapján végzett műveletek vizsgálata képezi; (ii) a felelőssége mellett végzett ellenőrzések alapján arra vonatkozó vélemény kiadása, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik, és így megfelelő biztosítékul szolgál arra, hogy a Bizottsághoz benyújtott kiadáskimutatások helytállók, következésképpen megfelelőbiztosítékul szolgálnak arra is, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak. […] d) zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb az utolsó költségvetési kötelezettségvállalást követő ötödik év december 31-ig, amely értékeli a zárókifizetés iránti kérelem érvényességét, valamint a záró kiadáskimutatás alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, és amelyet záró ellenőrzési jelentés támaszt alá. E zárónyilatkozat alapját az ellenőrzőhatóság által vagy felelősségére elvégzett összes ellenőrzési tevékenység képezi. 2. Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe veszik a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokat. 3. Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket az ellenőrzőhatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges működésbeli függetlenséggel rendelkezzenek. 4. Ha az irányítási és ellenőrzési rendszerek, vagy a szabálytalan kiadások feltárt szintje nem teszi lehetővé nem minősített vélemény nyújtását az (1) bekezdés c) pontjában említett éves vélemény vagy az (1) bekezdés d) pontjában említett zárónyilatkozat tekintetében, az ellenőrzőhatóságnak ezt meg kell indokolnia, és meg kell becsülnie a probléma nagyságrendjét és pénzügyi kihatását.

Pénzügyi ellenőrzési csoport A Végrehajtási rendelet 102. cikkének értelmében az EH támogatására Pénzügyi ellenőrzési csoport kerül felállításra. A Pénzügyi ellenőrzési csoport képviselőit az érintett résztvevő ország jelöli ki. Horvátországban az ellenőröket a Pénzügyminisztérium, míg a magyarországi ellenőröket közvetlenül az EH nevezi ki. A Pénzügyi ellenőrzési csoport a Program jóváhagyását követőhárom hónapon belül kerül felállításra. Saját eljárásrendjét maga állapítja meg, az elnökséget az EH látja el. Az EH és a Pénzügyi ellenőrzési csoportba delegált ellenőrök függetlenek a Program irányítási és ellenőrzési rendszerétől. Amennyiben erre szükség van, a Program Közös Technikai Titkársága támogathatja az EH tevékenységét


79

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (például segítséget nyújthat megszervezéséhez stb.).

a

Pénzügyi

ellenőrzési

csoport

megbeszéléseinek

8.1.5. Közös Technikai Titkárság (KTT) és Információs Pont A Program keretében a Végrehajtási rendelet 102. cikkével összhangban egyetlen Közös Technikai Titkárság kerül felállításra, amely támogatja az Irányító Hatóságot a Program koordinációjában és végrehajtásában. Végrehajtási rendelet 102. cikk A hatóságok kijelölése 1.) […] Az irányítóhatóság a programban részt vevőországokkal folytatott konzultációt követően közös technikai titkárságot hoz létre. A közös technikai titkárság segíti az irányítóhatóságot és a 110. cikkben említett közös támogatásfelügyeleti bizottságot, valamint adott esetben az ellenőrző hatóságot és az igazolóhatóságot is feladataik ellátásában. A közös technikai titkárság más résztvevőországokban is létesíthet kirendeltségeket.

A KTT feladatai az alábbiak:  Általános programkoordinációs feladatok a) a programozási folyamathoz szükséges adatokat és információkat gyűjt; b) együttműködik (a támogatásra jogosult területen működő) különbözőközigazgatási, központi, területi és helyi szervezetekkel a programvégrehajtáshoz szükséges adatok és információk gyűjtése érdekében; c) koordinálja a Programmal kapcsolatos promóciós tevékenységeket; d) koordinálja a potenciális kedvezményezetteknek szóló műhelymunkák szervezését; e) részt vesz a Program dokumentumainak elkészítésére/átdolgozására felállított munkacsoportokban; f)

előkészíti a Program módosítására, kiegészítésére irányuló javaslatokat.

 A Közös Monitoring Bizottság titkársági feladatainak ellátása a) ellátja az általános titkársági feladatokat; b) koordinálja a projektértékelési folyamatot, és bizonyos esetekben külsőszakértőkkel köt szerződést; c) a b) pont szerinti tevékenység eredménye alapján döntéshozatali javaslatot terjeszt a KMB elé; d) háttérdokumentumokkal és a Program végrehajtásáról szóló angol nyelvű jelentésekkel látja el a Közös Monitoring Bizottságot, beleértve a döntéshozatalt segítőmegbeszélések jegyzőkönyveit; e) végrehajtja a KMB operatív határozatait, beleértve az írásos eljárások lebonyolítását is;


80

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program f)

segítséget nyújt és technikai koordinációt biztosít az Európai Unió Bizottsága felé benyújtandó éves jelentések elkészítéséhez.


81

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program  Adminisztratív tevékenységek a) biztosítja a (külső) feladatok és szolgáltatások adminisztratív menedzselését; b) támogatja az Ellenőrzési Hatóságot annak tevékenysége során.  Program Monitoring és Információs Rendszer a) hozzájárul a rendszer felállításához; b) rendszeresen karbantartja és frissíti a rendszert, adatokat visz be a rendszerbe.  Programértékelés a) Koordinálja az előzetes (ex ante) és a folyamatos értékelési tevékenységet.  Projektfejlesztés (projektgenerálás) és a projektek kiválasztása a) koordinálja a projektgenerálás és a projektfejlesztés támogatását; b) lebonyolítja a pályáztatás folyamatát: elkészíti és elérhetővé teszi a pályázatok benyújtásához és a projektek kiválasztásához szükséges dokumentumokat; információt és tanácsokat nyújt a pályázók részére; érkezteti és regisztrálja a beérkezőpályázatokat; c) koordinálja a pályázatok értékelésének folyamatát; d) belsőmunkatársak vagy külsőszakértők segítségével elvégzi a pályázatok formai, jogosultsági és szakmai értékelését; e) koordinálja a különbözőprojekttervezetekkel kapcsolatos információáramlást a KTT és az Információs Pont között; f) támogatja az Információs Pontot annak tevékenységei során; g) nyomon követi a közös projekt-/partnerkeresőadatbázist. Végrehajtás a) előkészíti a Program végrehajtásához szükséges anyagokat; b) támogatja a projekt partnereket a projektek végrehajtása során: tanácsadást és támogatást nyújt számukra a projekt tevékenységek végrehajtásával és a pénzügyi adminisztrációs feladatokkal kapcsolatban; c) előkészíti az IPA támogatási szerződéseket (lásd még 8.4.1. pont); d) megvizsgálja a Vezető Kedvezményezettek által elkészített előrehaladási és pénzügyi jelentéseket; e) ellenőrzi az ellenőrzőszervek által a költségek igazolásáról kiadott nyilatkozatok meglétét; f)

támogatást nyújt a Vezető Kedvezményezett részére az IPA kifizetési kérelmek elkészítéséhez;

g) a projekt előrehaladási jelentések összegyűjtésén és ellenőrzésén, az output-ok monitoringján stb. keresztül nyomon követi a projektek előrehaladását; h) előrehaladási és ellenőrzési jelentéseket készít a Program és a projektek végrehajtásáról, és ezeket benyújtja a KMB és az IH részére;


82

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program i)

elkészít az Európai Bizottság által kért bármely egyéb dokumentumot (például éves jelentés).

 Tájékoztatás és nyilvánosság Az ebbe a körbe tartozó tevékenységek a KMB által jóváhagyott kommunikációs terv szerint kerülnek végrehajtásra. A tevékenységek részletes leírását a Végrehajtási Kézikönyv fogja tartalmazni. A KTT az Irányító Hatósággal szoros együttműködésben fog dolgozni. A két intézmény olyan szervezeti keretek között kerül felállításra, amelyek a legnagyobb mértékben biztosítják egyrészről az együttműködésüket, másrészről a nemzeti struktúráktól való függetlenségüket. A KTT munkatervét a KMB hagyja jóvá. A Közös Technikai Titkárságot a Technikai Segítségnyújtás költségvetése finanszírozza. A Közös Technikai Titkárság Budapesten kerül felállításra. A KTT egy teljes állású tagja Pécsett végzi munkáját, főfeladata a potenciális pályázóknak való információnyújtás és tanácsadás. A horvát támogatásra jogosult területen az Információs Pont teljes állású munkatársa fogja biztosítani az információ regionális szintűáramlását, és őfogja támogatni a Horvátországban zajló projektfejlesztést. Az Információs Pont Zágrábban kezdi meg munkáját, és a későbbiek során kerül áthelyezésre Eszékre. Az Információs Pont szoros együttműködésben dolgozik a KTT budapesti és pécsi munkatársaival. Annak érdekében, hogy a határ mindkét oldalán működőpotenciális pályázók esélyegyenlősége biztosított legyen, a Program nagy hangsúlyt kíván fektetni az Információs Pont szerepére. A kétoldalú Task Force ülések rávilágítottak, hogy Horvátországnak szüksége van projektfejlesztési tevékenységek támogatására. A KTT mindkét résztvevőországból rendelkezik munkatársakkal, akik az IH-val megkötött keretszerződés alapján a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. alkalmazásában fognak állni. A munkatársak számának és képzettségének a fent meghatározott feladatokhoz kell igazodnia. A KTT biztosítja a Program valamennyi operatív végrehajtási feladatának megfelelő elvégzését, beleértve a projektfejlesztés és a projekt-kiválasztás folyamatának koordinálását is. Az Információs Pont főbb feladatai:       

támogatja a pályázókat projektek létrehozásában; hozzájárul a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos regionális és helyi szintű tevékenységekhez Horvátországban; bemutatja és képviseli a Programot regionális szinten, hogy a partnerek hozzájuthassanak a projektek fejlesztéséhez szükséges információkhoz; ország-specifikus információkat gyűjt és szolgáltat a KTT részére, például az internetes honlapon való felhasználás céljából; regionális szintűkontaktpontként szolgál projekt pályázók és partnerek számára; a Program folyamatainak megfelelően a projektek kiválasztása és értékelése során válaszol a KTT kéréseire; támogatja a Közös Technikai Titkárságot a Vezető Kedvezményezettel kötendő szerződések előkészítésében, továbbá segíti azt a projekt partnereknek a projektvégrehajtáshoz és a pénzügyi adminisztrációhoz kapcsolódóan nyújtandó tanácsadás és támogatás terén.


83

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Az Információs Pont tevékenységeit a Program Technikai Segítségnyújtás költségvetése finanszírozza. 8.1.6. Nemzeti szintűfelelősségi körök A Horvát Köztársaság Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztériuma támogatja az Irányító Hatóságot a Programhoz kapcsolódó horvátországi tevékenységek végrehajtásában. Az IH és a Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium közötti kapcsolatokat az Egyetértési Nyilatkozat szabályozza. A résztvevőországok a következőfeladatok ellátását biztosítják: 

aláírják a felelősségi köröket meghatározó megállapodást vagy Egyetértési Nyilatkozatot;



az érintett résztvevőország képviseletében hozzájárulnak a Program tervezéséhez és módosításához;



támogatják a Programmal kapcsolatos információk terjesztését, és nemzeti szintű tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységet folytatnak;



felelősek a KTT által elkészített programszintűútmutatón alapuló, nemzeti szintű specifikus ellenőrzésekről szóló irányelvek kidolgozásáért ;



felállítják a költségek igazolását nemzeti szinten végző ellenőrzési rendszert (a projekt partnerek szintjén és a Technikai Segítségnyújtás keretében felmerült költségek tekintetében);



az elfogadott forrás-allokációnak megfelelően biztosítják a társfinanszírozást;



működtetik a nemzeti társfinanszírozás kifizetési rendszerét, beleértve a költségek ellenőrzését; tájékoztatást nyújtanak a nemzeti társfinanszírozás kifizetési folyamataival kapcsolatban;



észlelik és korrigálják a szabálytalanságokat, visszakövetelik a jogosulatlanul kifizetett összegeket;



részt vesznek a programdokumentum kidolgozásában; részt vesznek a KMB ülésein; hozzáférnek a Program Monitoring és Információs Rendszeréhez.

 

8.1.7. Ellenőrzőszervek (ESZ) A Végrehajtási rendelet 108. cikkével összhangban minden résztvevőország ellenőrzési rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy vizsgálható legyen a társfinanszírozásban részesített termékek beszerzése és a szolgáltatások teljesítése, az illetékességi területén végrehajtott projektek vagy projektrészek kapcsán elszámolt költségek megbízhatósága, valamint ezeknek és a kapcsolódó projekteknek vagy projektelemeknek a közösségi szabályokkal (amennyiben releváns) és a nemzeti szabályokkal való összhangja. Az ellenőrök kijelölését a Végrehajtási rendelet 108. cikke (1) bekezdésének 2. és 3. pontja szabályozza, lásd 8.4.2. fejezet. Az ellenőrzőszervek főfeladata a projekt partneri szinten felmerült költségek igazolásának ellenőrzése az érintett ország területén. A további kapcsolódó feladatok magukba foglalhatják a Program Monitoring és Információs Rendszerének frissítését, valamint az ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó egyéb teendőket. A Program kijelölt ellenőrző szervei az alábbi intézmények szervezeti keretei között


84

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program működnek: o

VÁTI Kht. Magyarországon,

o

Tengerészeti, Turisztikai, Horvátországban.

Közlekedési

és

Fejlesztési

Minisztérium

A VÁTI Kht. keretében működő ellenőrző szervek funkcionálisan teljes mértékben függetlenek a Közös Technikai Titkárságtól, a KTT tagok és az ellenőrök között összeférhetetlenség nem merül fel. Minden egyes résztvevő ország biztosítja, hogy az ellenőrzést végző személyek a költségeket attól az időponttól számított három hónapon belül igazolhassák, amikor a Vezető Kedvezményezett a vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végzők felé benyújtotta.

8.2. Projektfejlesztés és a projektek kiválasztása 8.2.1. A projektfejlesztés és a projektek kiválasztásának átfogó koncepciója A Program fő célkitűzése jó minőségű, eredményorientált, eredeti tartalmú és határon átnyúló hatású projektek fejlesztése és kiválasztása, amelyek világos hozzáadott értékkel és a támogatásra jogosult terület szempontjából releváns stratégiai karakterrel rendelkeznek. A Közös Monitoring Bizottságnak támogatnia kell a projektkiválasztás stratégiai szemléletét, valamint biztosítania kell a pályázatok közötti versenyt, ám egyidejűleg a programmenedzsment struktúrák és a pályázók túlterhelését is el kell kerülnie. Azt is előkell mozdítania, hogy a támogatott projektek összesített output-jai hozzájáruljanak a Program általános célkitűzésének megvalósításához. A KMB magas színvonalú határon átnyúló projektek kidolgozása érdekében a projektfejlesztés kapcsán megfontolhatja felülről-lefelé irányuló elemek alkalmazását is. A projektfejlesztéssel és projektkiválasztással kapcsolatos részleteket a KMB által jóváhagyandó Végrehajtási Kézikönyv fogja tartalmazni. Az IPA Határon Átnyúló Program meghatározza azokat a specifikus beavatkozási területeket, amelyek egyértelműen hozzájárulhatnak az átfogó célkitűzésekhez. A KMB a prioritások leírásában foglalt meghatározások keretein belül jogosult a támogatásra jogosult tevékenységek finomítására, konkretizálására és szűkítésére, amennyiben ezt a Program sikeres végrehajtása szükségessé teszi; illetve olyan esetekben is, amikor a tevékenységek nagyobb fokú fókuszálására van szükség a projektfejlesztés és a projektkiválasztás helyes irányának biztosítása és ezáltal a deklarált célok elérése érdekében. Ez eredményezheti a Végrehajtási Kézikönyvben foglalt és a KMB által jóváhagyandó specifikus pályázati felhívások megjelentetését is. 8.2.2. Projektfejlesztés A határon átnyúló projektfejlesztés a KTT és az Információs Pont feladata. Ez utóbbi – a KTT koordinálásával és támogatásával – biztosítja az információk áramlását a horvátországi potenciális pályázók felé. A projektfejlesztési tevékenység során a következők biztosításáról kell gondoskodni:


85

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program -

-

-

minden potenciális pályázónak és projekt partnernek ugyanazt az információt kell nyújtani, függetlenül attól, hogy a Program támogatásra jogosult területén belül hol működik; az érdeklődőszereplők megtalálásán keresztül támogatást kell nyújtani partnerségek kialakításához, például egy adatbázis vagy partnerkeresési rendezvények segítségével; technikai segítségnyújtást kell biztosítani a projektek számára (például legjobb gyakorlat modellek, szerződésminták).

8.2.3. Projektkiválasztás Végrehajtási rendelet 95. cikk 2), 3) és 4) pontok Műveletek kiválasztása (2) A határokon átnyúló programokra kiválasztott műveletek legalább két olyan résztvevőországból érintenek végsőkedvezményezetteket, amelyek minden művelet vonatkozásában legalább az alábbi módozatok egyikében együttműködnek: közös fejlesztés, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös finanszírozás. (3) A 86. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett együttműködésre vonatkozó, határokon átnyúló programok tekintetében a kiválasztott műveletek legalább egy résztvevőtagállam és egy résztvevőkedvezményezett ország tekintetében érintenek kedvezményezetteket. (4) A fenti feltételeknek megfelelő kiválasztott műveleteket egyetlen országban is végre lehet hajtani, feltéve, hogy azok határokon átnyúló haszonnal járnak.

A projektek támogatásáról/elutasításáról szóló végsődöntést a KMB hozza meg. A KMB üléseit a KTT szervezi meg. A döntéshozatal alapját képező háttér-dokumentációt előzetesen megküldik a Bizottság tagjainak. Az értékelés folyamatát a KTT koordinálja (lásd 8.1.5. pont). A projektkiválasztás során alkalmazott feltételrendszert (beleértve a jogosultsági, a koherenciával kapcsolatos és a szakmai szempontokat) mindkét résztvevő ország egyéb programvégrehajtó szerveivel együttműködésben a KTT dolgozza ki, és az a Végrehajtási Kézikönyvben is bemutatásra kerül. A feltételrendszert a KMB hagyja jóvá. A Közös Monitoring Bizottságnak az adott pályázati felhívás speciális szabályainak figyelembe vételével bizonyos felhívások esetében jogában áll a támogatásra jogosult pályázók körének szűkítése. A pályázatokat közvetlenül a budapesti Közös Technikai Titkársághoz kell eljuttatni, ahol regisztrálják azokat. A KTT felelős a pályázatok értékeléséért; a szakmai (minőségi) ellenőrzés céljára külső szakértők kerülnek bevonásra, amennyiben szükséges. Egy közösen elfogadott kiválasztási eljárás alkalmazásával a KMB hagyja jóvá az értékelők névsorát. A majdani külső értékelőknek megalapozott tudással és komoly szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük az értékelés során az ő felelősségi körükbe sorolt területeken. Minden értékelőtitoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot aláírására kötelezett. A projektek kiválasztása nyílt pályázati felhívások keretében lehetséges, egy- vagy kétlépcsős megközelítés alkalmazásával A KMB felelőssége az adott pályázati felhívásban foglalt tevékenységfajtáknak megfelelőprojekt-kiválasztási modell meghatározása. Mindkét modell a KMB részvételével kerül kialakításra, és részleteiben leírásra kerül a Végrehajtási Kézikönyvben.


86

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Az egylépcsős megközelítés esetében a nyílt pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat a Végrehajtási Kézikönyvben szereplőelőre meghatározott feltételrendszer alapján értékelik. A pályázatokat minden esetben a Közös Technikai Titkársághoz kell benyújtani, amely (adott esetben külsőszakértők bevonásával) megszervezi az értékelést. A KTT javaslatot készít a KMB részére, minden egyes pályázat tekintetében kiemelve annak erősségeit és gyengeségeit. A kétlépcsős megközelítés ezzel szemben tartalmaz egy előzetes kiválasztási lépést. A pályázók projekt-koncepciókat nyújtanak be, amelyek alapján a projekttervezetek előzetesen kiválasztásra kerülnek, megadva a pályázóknak a lehetőséget projektjeik továbbfejlesztésére. Az előzetes kiválasztást a KTT szervezi, a döntést pedig a KMB hozza meg. Az előzetesen kiválasztott és továbbfejlesztett projektek újra benyújtásra kerülnek a Közös Technikai Titkársághoz, amely azokat a Végrehajtási Kézikönyvben előre meghatározott tartalmi-minőségi feltételrendszer alapján értékeli. A kétlépcsős kiválasztási folyamat választásának több indoka is van. Elsősorban komplex projektek esetében kerül majd alkalmazásra, különösen az építési/beruházási jellegű tevékenységeket tartalmazó, nagy támogatási igényű pályázatoknál. Ily módon az elutasításra kerülő pályázóknak nem kell költséges engedélyeket és megvalósíthatósági tanulmányokat benyújtaniuk, ehelyett jobban tudnak koncentrálni pályázatuk tartalmának részletesebb kidolgozására. Következésképpen a projekt-tervezetek szűrése biztosítja, hogy jobb minőségűpályázatok kerüljenek kiválasztásra. Emellett az eljárás a KTT kapacitásaira is előnyös hatással van, mivel az értékelési és a projektfejlesztési tevékenységek egyaránt sokkal fókuszáltabbak lesznek, mint az egylépcsős megközelítésben. Az állami támogatás szabályainak való megfelelést a végrehajtás során a Szerződés a Tagállamok felelősségi körébe utalja. Ennek érdekében minden Tagállamnak meg kell neveznie egy az állami támogatásokért felelős hatóságot és egy kontaktszemélyt, aki a Program végrehajtásának végéig ellátja az Irányító Hatóságot az adott ország támogatási rendszereivel kapcsolatos megfelelőadatokkal. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság felé minden Tagállam felelős az állami támogatásokra és a közös piacra vonatkozó szabályok érvényesülésének veszélyeztetéséért vagy megsértéséért.

8.3. Tájékoztatás és nyilvánosság A Program tájékoztatásról és nyilvánosságról szóló stratégiája a Végrehajtási rendelet 62-63. cikkeinek megfelelően kerül végrehajtásra. A tevékenységeket és a feladatokat a Végrehajtási Kézikönyv fogja részletesen tartalmazni. 8.3.1. Célkitűzések és célcsoportok A tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos célkitűzések kétirányúak: -

információ terjesztése a Program által nyújtott lehetőségekről, valamint az átláthatóság biztosítása a Program célcsoportjai számára;

-

a szélesebb nyilvánosság megismertetése a határon átnyúló együttműködési projektek eredményeivel és hatásával, illetőleg az Európai Unió szerepének bemutatása a határon átnyúló programokban.

A kommunikációnak elsősorban a potenciális és a végső kedvezményezettek felé kell irányulnia annak érdekében, hogy ezen szervezetek időben és megfelelően értesüljenek a támogatási lehetőségekről és a pályázati felhívásokról, valamint hogy megértsék az adminisztratív folyamatokat. A második célcsoport a széleskörűnyilvánosság, amelynek értesülnie kell a projektek által elért eredményekről. Az ezekről szóló információkat el kell


87

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program juttatni az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program prioritásai által érintett szakterületek döntéshozóihoz is. 8.3.2. Eszközök és finanszírozás A tájékoztatáshoz és nyilvánossághoz kapcsolódó intézkedéseket egy kommunikációs terv fogja tartalmazni, amely abból a célból készül, hogy:  tájékoztassa a széleskörű nyilvánosságot az Európai Unió, Magyarország és Horvátország szerepéről, amelyet a támogatásban részesített projektek és ezek eredményei tekintetében betöltenek;  a potenciális és végsőkedvezményezettek számára biztosítsa az átláthatóságot a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 tartalmáról szóló információk nyújtásával, illetőleg a hatáskörök, szervezeti struktúrák és projekt-kiválasztási folyamatok áttekintésével;  a médián keresztül tájékoztassa a nyilvánosságot a Program megindításáról. A programvégrehajtás egyes lépcsőinek folyamatos kommunikálására és a Program végeredményének bemutatására szintén sor kerül. Egy egységes nyilvános imázs létrehozása céljából, amely mintegy márkanévként vagy arculatként szolgál, egy közös logó kerül feltüntetésre a nyomtatott anyagokon, kiadványokon, illetve a nyomtatott és az elektronikus médiában. A kommunikációs terv stratégiai végrehajtása kapcsán az alábbi eszközök kerülnek alkalmazásra:  Egy program-specifikus honlap, amely folyamatosan információt szolgáltat a szélesebb nyilvánosság, valamint a potenciális és a végső kedvezményezettek számára. A honlap a naprakész információk kulcsforrása. Minden releváns dokumentum, úgymint a pályázati dokumentáció és a Program egyéb dokumentumai elérhetők és letölthetők lesznek. A honlap információt fog nyújtani a pályázati felhívásokról, valamint rendelkezni fog egy híreket tartalmazó felülettel, egy backoffice résszel és egy elektronikus partnerkeresőfórummal is.  Programdokumentum – A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 programdokumentuma képezi a 2007-től 2013ig terjedőidőszakban a magyar-horvát határrégió határmenti együttműködésének az alapját.  Szórólapok – a Program szimbolikus névjegykártyái; általános információkon keresztül keltik fel az érdeklődést a Program iránt. Céljuk a Programban való széleskörű részvétel népszerűsítése, valamint a Programról szóló információk terjesztése.  Brosúrák – Ha a fentebb említett kiadványok „névjegykártyák”, akkor a brosúrák a Program „termékkatalógusai”, amelyek néhány projekt tevékenységeinek és eredményeinek összegzésén keresztül átfogó képet nyújtanak egy adott programidőszakról.  Hirdetések – A országos és a regionális napilapokban is meghirdetésre kerülő pályázati felhívások a támogatásra jogosult terület nyilvánosságával megismertetik a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programot.  Regionális és helyi információs események, szemináriumok – a Programban részt vevőszereplők közötti kapcsolatokat, valamint a potenciális pályázók és az általános nyilvánosság felé történő megfelelő információáramlást a Program keretében szervezett információs események biztosítják.  Partnerkeresőfórumok – A KTT és az Információs Pont partnerkeresőfórumokat szervez a potenciális pályázók projektfejlesztési, illetve partnerkeresési


88

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program tevékenységének támogatására. Ezeken az eseményeken lehetőség nyílik projektötletek, valamint menedzsmenttel és végrehajtással kapcsolatos témák megbeszélésére, potenciális pályázókkal történőtalálkozásra és a partnerkeresés megkönnyítésére.  Nyitókonferencia a Program indításakor – tájékoztatást fog nyújtani a Programról.  Záró konferencia a Program végén – végrehajtott projektek eredményeit fogja bemutatni. A Technikai Segítségnyújtás költségvetésének előzetes terve alapján a Program teljes költségvetésének körülbelül 2%-a kerül felhasználásra a fenti tevékenységekkel kapcsolatban. 8.3.3. Felelősségi körök és a végrehajtás szakaszai A tájékoztatáshoz és nyilvánossághoz kapcsolódó intézkedések végrehajtásáért az IH felelős. Közbeszerzés keretében külsővállalkozások kerülnek kiválasztásra a logó, a honlap és a publikációk megtervezésére, valamint a szemináriumoknak, a partnerkereső fórumoknak és a nyitó és záró konferenciáknak a KTT munkatársaival és az Információs Ponttal szoros együttműködésben történőmegszervezésére. A fent hivatkozott tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések három fázisban kerülnek végrehajtásra, amelyek mindegyike különbözőkövetelményeket támaszt:  A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 beharangozása: Ennek a fázisnak a célja a Programról szóló információk lehető legszélesebb körben történő terjesztése, valamint tájékoztatás nyújtása az elérhetőségről és az Információs Pont működéséről, a Program folyamatairól és a döntéshozatali struktúrákról. A kommunikáció ebben a szakaszban a nyitó eseményeket, a kiadványokat és a sajtómegjelenéseket jelenti.  Folyamatos információnyújtás, kommunikáció és prezentálás: Ebben a fázisban a nyilvánosság rendszeresen információt kap a Program végrehajtásának aktuális állásáról, valamint sikeres projektek lezárultáról. Ezen túlmenően regionális és helyi szinten részletesen bemutatásra kerülnek az adminisztratív folyamatok, az értékelési kritériumok és a kiválasztási eljárás. A kommunikáció ebben a tekintetben brosúrákat, információs eseményeket és sajtómegjelenéseket foglal magában.  Az eredmények bemutatása és értékelés: A programozási folyamat vége felé bemutatásra kerülnek a végrehajtott projektek eredményei. A kommunikáció eszközei itt brosúrák és záró rendezvények lesznek.

8.3.4. A kommunikációs terv nyomon követése és értékelése A Közös Monitoring Bizottságot az IH/KTT tájékoztatja a kommunikációs terv végrehajtásának állásáról, az elvégzett tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységekről és az alkalmazott kommunikációs csatornákról. A Végrehajtási rendelet 112. cikke szerint a program végrehajtásáról szóló éves jelentéseknek és a zárójelentésnek tartalmazniuk kell a kommunikációs tervben rögzített és végrehajtott tájékoztatási és nyilvánossági tevékenységeket. A kommunikációs tervet a KTT készíti el, és a Monitoring Bizottság hagyja jóvá és követi nyomon a megvalósítását az említett éves jelentéseken és zárójelentésen keresztül.


89


8.4. A projektek végrehajtása, a pénzügyi folyamatok és a kifizetések áramlásának bemutatása 8.4.1. Projektszintűvégrehajtás A projektvégrehajtás a Programra vonatkozó jogszabályokkal és szabályozással összhangban zajlik. A VezetőKedvezményezett elv A VezetőKedvezményezett elv a Program keretében támogatott valamennyi projekt kapcsán alapvetőkövetelmény. A VezetőKedvezményezett kötelezettségeit a Végrehajtási rendelet 96. cikke határozza meg. A projektet a VezetőKedvezményezett képviseli, amely szervezet az egyetlen közvetlen kapcsolatot testesíti meg az adott projekt, valamint a Program közös végrehajtó szervei között. A VezetőKedvezményezett felelőssége, hogy egy partnerségi megállapodáson alapuló, jól működőkonzorciumot állítson fel. Szerződéskötési eljárások A Közös Monitoring Bizottság formális projektjóváhagyása alapján a KTT előkészíti a Vezető Kedvezményezettel megkötendő(és a KMB jóváhagyásának tárgyát képező) támogatási szerződést. A Program oldaláról az IH viseli a felelősséget a támogatási szerződésért, és a szerződések aláírásának jogát formálisan (írásban) a KTT vezetőjére delegálja. Az IH/KTT egy a KMB által jóváhagyott ERFA támogatási szerződésmintát használ. A projektek jogilag kötelezőerejűtámogatási szerződéseit a KTT feltölti a Program Monitoring és Információs Rendszerébe. Amennyiben releváns, a KMB által jóváhagyott projektek számára nemzeti társfinanszírozás kerül biztosításra. Az erről szóló szerződéseket a közösségi forrásoktól elkülönítve, az IH és a VezetőKedvezményezett között létrejött támogatási szerződés, valamint a projekt partnerek között megkötött partnerségi megállapodás aláírását követően kötik meg. A nemzeti társfinanszírozásról szóló támogatási szerződések projekt partneri szinten kerülnek megkötésre. A nemzeti társfinanszírozásnak a kedvezményezettek részére történő elutalására vonatkozó eljárások az IPA folyamatoktól elkülönítve kerülnek meghatározásra. A projekt partnerek számára a nemzeti társfinanszírozási források az IPA alapoktól elválasztva kerülnek kifizetésre. A további részleteket a Végrehajtási Kézikönyv fogja tartalmazni. Projektek jelentéstétele Az előrehaladási jelentések és a kifizetési kérelmek a projekt végrehajtása során összekapcsolódnak, és azokat a támogatási szerződésben meghatározottak szerint kell benyújtani. Költségek elszámolhatósága A költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokat a Végrehajtási rendelet 89. cikkével összhangban kell megállapítani. 8.4.2. A költségek igazolásával kapcsolatos ellenőrzési rendszerek A Végrehajtási rendelet 108. cikke alapján a résztvevőországoknak fel kell állítaniuk az elszámolt költségek ellenőrzéséért nemzeti szinten felelős szerveket:


90

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Végrehajtási rendelet 108. cikk Ellenőrzési rendszer (1) A kiadások igazolása érdekében minden résztvevő ország ellenőrzési rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy vizsgálja a társfinanszírozásban részesített termékek és szolgáltatások teljesítését, a területén végrehajtott műveletek vagy részműveletek vonatkozásában elszámolt kiadások megbízhatóságát, valamint az ilyen kiadások és a kapcsolódó műveletek vagy részműveletek megfelelését a közösségi szabályoknak és adott esetben a nemzeti szabályoknak. Ebből a célból valamennyi résztvevőország kijelöli a műveletben részt vevő minden egyes végső kedvezményezett által elszámolt kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzéséért felelős, ellenőrzést végzőszemélyeket. A résztvevőországok határozhatnak úgy, hogy a program teljes területére egyetlen ellenőrzést végzőszemélyt jelölnek ki. Amennyiben a társfinanszírozásban részesített termékek és szolgáltatások teljesítését kizárólag a teljes művelet tekintetében lehet ellenőrizni, az ellenőrzést a főkedvezményezett székhelye szerinti résztvevő ország ellenőrzést végző személyének vagy az irányítóhatóságnak kell elvégeznie. (2) Minden egyes résztvevőország biztosítja, hogy az ellenőrzést végzőszemélyek a kiadásokat a főkedvezményezett által az ellenőrzést végzőszemélyeknek történőbenyújtásától számított három hónapon belül érvényesíthetik.

A Végrehajtási rendelet 28. szakasza 2. bekezdése (j) pontjával összhangban a nemzeti szinten elvégzendőellenőrzéseknek fel kell ölelniük a projektek adminisztratív, pénzügyi, technikai és fizikai aspektusait egyaránt. Meg kell bizonyosodniuk az elszámolt költségek valódiságáról, a termékeknek és szolgáltatásoknak a támogatási döntéssel összhangban való leszállításának vagy teljesítésének megtörténtéről, valamint a végsőkedvezményezett által benyújtott fizetési kérelem helyességéről. Annak érdekében, hogy a nemzeti szintű ellenőrzésre vonatkozó szabályok közös értelmezése biztosítva legyen, programszinten egy a releváns uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban álló Ellenőrzési Útmutató kerül kidolgozásra, amely a Program internetes honlapján is elérhetőlesz. Az IH, a KTT és az IgH rendszeres tájékoztatást kap a két ország által felállított ellenőrzési rendszerek működéséről. 8.4.3. Az IPA pénzügyi folyamatok bemutatása projektszinttől programszintig


91


A projektek pénzügyi bonyolítása (IPA rész) A projekt partnerek összegyu jtik a költségeiket alátámasztó dokumentumokat, és megkapjá k rájuk az igazol ást a nemzeti elso szintu ellenorzésnek megfeleloen.

Partner

Partner

Partner

Nemzeti szinten igazolt pénzügyi jelent ések

Vezeto Kedvezményezett (VK)

Ellenorzo szervek (Ré sztvevo országok)

Ellenorzi, hogy a jelentéseket megfelel oen ellenorizték-e Közös tartalmi és pénzügyi jelentés a projektrol és kifizetési kérelem

KTT Jelentések igazolása Jóváhagyott pénzügyi jelentések kifizetési kérelmeinek tov ábbítása

Pénzügyi Kifizeto Egység IPA forrá sok átutalá sa a VK felé

Igazoló Hatóság Jó váhagyja a kifizet éseket, é s benyújtja a forrá slehívá sokat az Európai Bizotts ághoz

A VK szétosztja az IPA forrásokat a projekt partnerek kö zö tt

A kifizetések áramlása a) Az illetékes ellenőrzőszerv ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott számlákat vagy azonos bizonyító erejűdokumentumokat, továbbá ellenőrzi a társfinanszírozott eszközök beszerzését, illetve a szolgáltatások teljesítését, az elszámolni kívánt költségek hitelességét és ezeknek a költségeknek és a kapcsolódó projektrészeknek a közösségi szabályokkal és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal való összhangját. b) Az igazolt kifizetési kérelmek kézhezvételét követően a Vezető Kedvezményezett összeállítja és benyújtja a projektszint űkifizetési kérelmet a Közös Technikai Titkársághoz. c) A kifizetési kérelem és a kapcsolódó előrehaladási jelentés megvizsgálását követően a KTT továbbítja a kifizetési kérelmet a Pénzügyi Kifizetési Egységhez (PKE), amely a VÁTI Kht. elkülönített és funkcionálisan önálló, az IPA forrásoknak a Vezet ő Kedvezményezettekhez való technikai transzferéért felel ős egysége. A támogatások igénylésének folyamatában a PKE a Program Monitoring és Információs Rendszerén keresztül kifizetési kérelmeket állít össze az IPA hozzájárulásnak az Igazoló Hatóságtól (IgH) történő lehívása érdekében. A kifizetési kérelmek elfogadását követően az IgH a programszámláról az IPA hozzájárulást átutalja a PKE kezelésében lévő technikai lebonyolítási bankszámlára. Az IgH jóváhagyását követően a PKE átutalja az IPA hozzájárulás összegét a Vezető Kedvezményezettnek. A kifizetési folyamat lefuttatását a Program Monitoring és Információs Rendszere támogatja. A projekt kifizetési kérelmek és a folyamat specifikus állomásai rögzítésre kerülnek a Monitoring és Információs Rendszerben a későbbi visszakereshetőség érdekében.


92

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program d) A Vezető Kedvezményezett átutalja az IPA hozzájárulást a projektben részt vevő partnereknek. Programszintűpénzügyi folyamatok (IPA), igazolási folyamat Az IPA hozzájárulás egyetlen bankszámlára kerül kifizetésre, amelyet az IgH nyit meg és kezel. Az Európai Bizottság által teljesített kifizetések előfinanszírozás, időközi kifizetés és a végsőegyenleg kifizetésének formáját öltik. A KTT által ellenőrzött igazolt elszámolható költségek alapján, amelyek számlák vagy azonos bizonyító erejű dokumentumok által alátámaszthatók, az IH elkészíti a költségnyilatkozatot. Ez minden prioritási tengelyre vonatkozóan tartalmazza a Vezető Kedvezményezettek és a projektek végrehajtásában részt vevőpartnerek által kifizetett összes elszámolható költséget és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozást. Az IH által benyújtott költségnyilatkozat alapján az IgH elkészíti a kifizetési kérelmet és a költségigazolást, és az igazolt költségnyilatkozattal együtt benyújtja azokat az Európai Bizottsághoz. Az IgH igazolási tevékenységének támogatására az IH ellenőrzési jelentési rendszert működtet. A költségnyilatkozat összeállítása előtt az IH elkészíti a költségnyilatkozatokban szereplő költségekkel kapcsolatos folyamatokról és ellenőrzésekről szóló ellenőrzési jelentést. A költségek igazolásáról és ellenőrzéséről szóló kielégítőinformáció rendelkezésre állásának biztosítása érdekében az IH ellenőrzési jelentés formájában információkat kér be a résztvevőországoktól. Igazolási tevékenységének támogatása érdekében az IgH rendszerellenőrzéseket végez, és úgynevezett tényfeltáró látogatásokat szervez a Program pénzügyi folyamataiban résztvevő közös menedzsment szerveknél (IH, KTT, PKE).

8.5. Monitoring és értékelés 8.5.1. Monitoring Programszintűmonitoring A Végrehajtási rendelet 111. cikke szerint az IH és a KMB nyomon követi a Programot annak 6. fejezetében meghatározott indikátoroknak megfelelően. Az indikátorok rendszere A Végrehajtási Kézikönyvben az indikátorok teljes rendszere továbbfejlesztésre kerül, nélkülözhetetlen alapot képezve a jelentéstételi és kommunikációs tevékenységekhez, annak érdekében, hogy a Program eredményei a program partnerek és a szélesebb nyilvánosság számára minél szemléletesebben bemutathatók legyenek. Az indikátorok rendszere olyan output indikátorokat fog tartalmazni, amelyek a következőkritériumok közül kettőnek, háromnak vagy négynek megfelelőprojektek számát mérik: közös kidolgozás, közös végrehajtás, közös alkalmazottak és közös finanszírozás. Amennyiben releváns, az indikátorok célértékeit belső felhasználásra előzetesen számszerűsíteni kell. A programozási folyamat egyik legfontosabb általános célkitűzése egy eredményorientált rendszer kialakításának elősegítése. Az output, eredmény és hatás indikátorok kategóriáit is ennek a célnak a szolgálatába kell állítani. Az indikátorok kapcsán számszerűsített célértékekre van szükség, mivel egyébként nem mérhető, hogy az eredeti célok elérése milyen mértékben sikerült. A célértékek számszerűsítése során a kronológikus idősorok alkalmazása jelenti az elsőszámú eszközt, ennek során a kiindulási helyzethez hasonlítják az előrehaladást. A monitoring vagy értékelési gyakorlati tevékenységek előttről származó benchmark értékek használata is egy lehetőség lehet, de ezeket az adatokat


93

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program fenntartásokkal kell kezelni, mivel az egyes programok specifikus adottságai eltérhetnek egymástól. Éves végrehajtási jelentés A Végrehajtási rendelet 112. cikkével összhangban a végrehajtásról éves jelentéseket és zárójelentést kell készíteni. Az éves jelentések tervezeteit a KTT készíti el, az IH ellenőrzi, és a KMB hagyja jóvá a Bizottsághoz való benyújtásukat megelőzően. Projektszintűmonitoring A projektek nyomon követésének célja annak felügyelete, hogy a költségek, az erőforrások felhasználása, a tevékenységek végrehajtása és az eredmények elérése, illetve a kockázatkezelés szempontjai szerint megfelelő-e a az adott projekt előrehaladása. A projekt monitoring tevékenység a hatékony döntéshozatal támogatása érdekében feltételezi az információk szisztematikus és folyamatos gyűjtését, az adatok feltöltését a Monitoring és Információs Rendszerbe, valamint a projektben meghatározott indikátorok elemzését. A KTT az indikátorok nyomon követésével rendszeres időközönként áttekintheti a projektek előrehaladását és teljesülését, és meghozhatja a projektek megfelelőlebonyolításához szükséges döntéseket és kiigazításokat. A Program Monitoring és Információs Rendszere Az IH felelős az indikátorok nyomon követéséhez és az értékeléshez szükséges, a végrehajtással kapcsolatos megbízható pénzügyi és statisztikai információk gyűjtésére alkalmas rendszer felállításáért. Szintén felelős ezen adatok továbbításáért a résztvevő országokkal és a Bizottsággal megkötött megállapodások alapján, az adatcserét lehetővé tevőszámítógépes rendszerek használatával. A Program közös Monitoring és Információs Rendszere (IMIS 2007-2013) egy olyan menedzsment információs rendszeren alapul, amely lehetővé teszi a programszintű adatgyűjtést és nyomon követést. A rendszer az érintett szervezetek (IH, IgH, EH, KMB, KTT, Információs Pont, PKE) számára feladataik ellátásához praktikus eszközként szolgál, és elősegíti a két résztvevőország közötti kommunikációt és információáramlást is mind a projektciklus, mind pedig a programvégrehajtás támogatásán keresztül, a következők során: – projektkiválasztás (pályázatok regisztrációja, értékelési eredmények), – projektmenedzsment (szerződéskötéstől projektzárásig, a partner szintű adatokat is beleértve), – pénzügyi menedzsment (IPA források menedzsmentje, a Vezető Kedvezményezettek felé eszközölt kifizetések, az EU Bizottságához benyújtandó kifizetési kérelem elkészítése), – programszintűmonitoring, – TS projektek menedzselése, – szabálytalanságok adatainak tárolása, – jelentéstétel. A rendszer üzemelése a tervek szerint 2008. harmadik negyedévében kezdődik meg. A Program Monitoring és Információs Rendszerének fejlesztése és működtetése a Technikai Segítségnyújtás költségvetéséből kerül finanszírozásra. Elektronikus adatok cseréje A Bizottság és a programvégrehajtó szervezetek közötti számítógépes adatcsere a Végrehajtási rendelet 103. és 111. cikkein alapuló követelmény. A számítógépes adatcsere rendszere olyan eszközként kerül kifejlesztésre, amely a Program végrehajtásához kapcsolódó valamennyi adat továbbítására szolgál. Ezért az alkalmazandó számítógépes rendszernek meg kell felelnie az általánosan elfogadott biztonsági


94

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program előírásoknak és a nemzeti jogszabályi követelményeknek annak érdekében, hogy a benne foglalt adatok ellenőrzési célokra megbízhatóan felhasználhatók legyenek.

8.5.2. A Program értékelése A programértékelés célja a támogatás-felhasználás, a stratégia és a programvégrehajtás minőségének, hatékonyságának és konzisztenciájának javítása. Az értékeléseket a programidőszakot megelőzően (előzetes, azaz ex ante értékelés) és annak folyamatában (folyamatos értékelés) kell elvégezni külsőszakértőkkel kötött értékelési szerződések segítségével. A Program elindulása után eldöntendő kérdés, hogy az eredmények elérésének figyelemmel kísérésére évente kerüljön-e sor korlátozott léptékűértékelésekre, a Program félidős stádiumában történjék-e az értékelés, vagy pedig a két lehetőség valamilyen kombinációját használják. A legfontosabb szempont a döntésnél az, hogy az értékel ő k számára elegendő elemezhető anyag és adat álljon rendelkezésre. Mindkét résztvevő ország rendelkezésre bocsátja az értékelések elvégzéséhez szükséges erőforrásokat, megszervezi a szükséges adatok gyűjtését, valamint felhasználja a Monitoring és Információs Rendszer által nyújtott különböző típusú információkat. Az értékelések eredményeit a Program internetes honlapján közzé kell tenni. A Végrehajtási rendelet 109. cikke alapján a programidőszak alatt a résztvevőországoknak a határon átnyúló Program nyomon követéséhez kapcsolódó értékeléseket kell végezniük, különösen azokon a területeken, ahol a monitoring az előzetesen felállított céloktól való nagyfokú eltérést mutat ki, vagy amikor a határon átnyúló Program módosítására vonatkozó javaslatot tesznek. A KMB határozza meg az eredeti célkitűzésektől való eltérés mérésének azon tartományát, amely értékelést tesz szükségessé. Az értékelések fényt derítenek az esetleges hibákra és ezek okaira, és segítik a Közös Monitoring Bizottságot a Programon végrehajtandó szükséges kiigazítások megtételében. Ezek az ad hoc értékelések vagy a Monitoring és Információs Rendszerből kinyert adatok elemzésén alapulnak, vagy más információforrásokon, mint amilyenek a pályázatok vagy a projekt előrehaladási jelentések. A Monitoring és Információs Rendszer figyelemmel kíséri a jelen programdokumentumban bevezetett indikátorok alakulását, így a Monitoring Rendszerből kinyert adatok az indikátoroknak az adott vizsgálat lefolytatásakor hatályos értékeit tükrözik. Az értékeléseket független szakértők végzik, szükség esetén más szereplőkkel (például a Közös Technikai Titkársággal) együttműködve. További elemzésre is lehetőség nyílik kérdőívek vagy interjúk segítségével. Az értékelés eredményeit meg kell küldeni a KMB és az Európai Bizottság részére. Az ex ante, a folyamatos és az ad hoc értékelések egy átfogó Menedzsment Információs Rendszer kialakítását eredményezik, amely ötvözi a fent körülírt különbözőelemeket. Az értékeléseket a TS költségvetése finanszírozza. A Végrehajtási Kézikönyv tartalmazni fog az értékelési intézkedésekkel kapcsolatos információkat.

8.6. Technikai Segítségnyújtás A Technikai Segítségnyújtás a közös struktúrák program-végrehajtási tevékenységét támogatja. A támogatásra jogosult terület méretére és sokszínűségére tekintettel a jelen Programra allokált közösségi forrás 10%-a kerül a Technikai Segítségnyújtás prioritás keretében felhasználásra. A társfinanszírozás mértéke 50% lesz. A résztvevőországok évente utalják át a nemzeti társfinanszírozási összegeket egy elkülönített bankszámlára. Az IgH felelős a résztvevőországok által nyújtott nemzeti hozzájárulásoknak megfelelő– a Bizottságtól érkező– közösségi források átutalásáért.


95

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program A Technikai Segítségnyújtás költségvetése a Program elkészítésének, menedzselésének, végrehajtásának, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének segítésére kerül felhasználásra. A KTT a határon átnyúló együttműködés programszintű koordinálásával támogatja a hatékony programvégrehajtást. Ezen túlmenően a Technikai Segítségnyújtás költségvetést a megfelelő projektfejlesztés és projektvégrehajtás biztosítására irányuló feladatokra (például tematikus szemináriumok, tájékoztatási és nyilvánossági intézkedések, értékelés), valamint a támogatásra kerülőprojektek általános minőségének javítására kell fordítani. 8.6.1. A Technikai Segítségnyújtás forrás kezelése A Technikai Segítségnyújtás körébe tartozó tevékenységek finanszírozására projektmenedzsment-szempontú megközelítés keretében kerül sor. A Technikai Segítségnyújtás forrásokból finanszírozandó valamennyi programmenedzsment tevékenységet „Technikai Segítségnyújtás projekttervezetek” formájában kell előkészíteni. A tervezeteket a Közös Monitoring Bizottságnak kell jóváhagynia. A Technikai Segítségnyújtás kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a Végrehajtási Kézikönyv fogja tartalmazni. 8.6.2. Az INTERACT program Külön figyelmet érdemelnek az INTERACT II program által nyújtott szolgáltatások. Ez az egész Európai Unióra kiterjedő program a területi együttműködés sikeres irányítására fókuszál, és adott esetekre szabott segítséget nyújt az Európai Területi Együttm űködés Célkitűzés keretében végrehajtásra kerülőprogramok működésében közreműködőszereplők számára. Az INTERACT elsődleges célcsoportját az 1083/2006 (EC) és 1080/2006 (EC) Bizottsági Rendelet értelmében megalakítandó hatóságok, valamint a programvégrehajtásban résztvevő egyéb szervezetek jelentik. Annak érdekében, hogy a jelen Program végrehajtó szervezetei is maximálisan részesülhessenek az INTERACT program jelentette előnyökből, az INTERACT szolgáltatásainak és dokumentációjának igénybevétele, valamint az INTERACT szemináriumain való részvétel támogatott. Az ehhez kapcsolódó költségek a Technikai Segítségnyújtás keretében elszámolhatók.

8.7. Ellenőrzések 8.7.1. A projektek ellenőrzése Végrehajtási rendelet 107. cikk A műveletek ellenőrzése (1) A 105. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ellenőrzéseket a határokon átnyúló programok elfogadását követő év július 1-től kezdődően minden tizenkét hónapos időszakonként el kell végezni, a műveleteknek az ellenőrző hatóság által megadott vagy jóváhagyott módszerrel kiválasztott mintáján, egyetértésben a Bizottsággal.

Az ellenőrzéseket a helyszínen, a végsőkedvezményezett által őrzött dokumentáció alapján kell elvégezni. Az ellenőrzéseknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az alábbi feltételek fennállnak:  A projekt megfelel a határon átnyúló Program által meghatározott kiválasztási feltételeknek, a jóváhagyó döntésnek megfelelően kerül vagy került végrehajtásra,


96

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program valamint teljesít valamennyi, a feladatára és a felhasználására, illetve az elérendő célkitűzésre vonatkozó valamennyi feltételt.  Az elszámolt költségek összhangban állnak rendelkezésre álló számviteli bizonylatokkal dokumentumokkal.

a végső kedvezményezettnél és az azokat alátámasztó

 A végső kedvezményezett által elszámolt költségek összhangban vannak a közösségi és nemzeti szabályokkal.  A nemzeti társfinanszírozás a végsőkedvezményezett számára kifizetésre került. Ahol olyan rendszerjellegűhibákat észlelnek, amelyek a határon átnyúló Program egyéb projektjei számára is kockázatot jelenthetnek, az EH kötelessége további vizsgálatok lefolytatása, beleértve a további ellenőrzéseket is, ahol ilyenekre szükség van, annak érdekében, hogy az ilyen hibák nagyságrendjére fény derüljön. Az érintett hatóságoknak meg kell hozniuk a szükséges és elégséges megelőző, illetve korrekciós intézkedéseket. A résztvevő országok képviselőiből álló Ellenőrzési Csoport a 8.1.4. pontban leírtaknak megfelelően segíti az EH munkáját.

8.8. Szabálytalanságok és a jogosulatlanul kifizetett támogatások visszakövetelése 8.8.1. Definíció Végrehajtási rendelet 2. cikk 6. pont (1) „szabálytalanság”: az alkalmazandó szabályok vagy szerződések valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplőcselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti;

A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos felelősség két fő kötelezettséget foglal magában, az egyik a Bizottság felé történőjelentéstétel, a másik pedig a jogosulatlanul kifizetett támogatások visszakövetelése. 8.8.2 Jelentéstétel Végrehajtási rendelet 114. cikk (1) bekezdés (1) A résztvevőországok felelősek a határokon átnyúló programok irányításáért és ellenőrzéséért, különösen az alábbi intézkedések révén: (b) a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek – adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt történő – visszafizettetése. Erről a résztvevőországok értesítik a Bizottságot, és folyamatos tájékoztatást nyújtanak számára az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról.

A résztvevőországok negyedéves jelentéseik egy-egy másolati példányát megküldik az Irányító Hatóságnak. Az IH adatbázisban tartja nyilván ezeket a jelentéseket, hogy tájékoztatni tudja az Európai Bizottságot a programszintűszabálytalanságokról.


97


8.8.3 Visszakövetelés Az IH csak a vele szerződéses jogviszonyban álló természetes vagy jogi személyektől követelhet vissza támogatást. Az IPA Határon Átnyúló Program végrehajtási fázisában kétféle felelősség merülhet fel: 1. Az IH és a VezetőKedvezményezett közötti szerződéses viszonyon alapuló felelősség (ezzel párhuzamos módon szerződéses felelősségi viszony áll fenn a Vezető Kedvezményezett és a projekt partnerek között is); 2. Az Európai Bizottság és az érintett résztvevőország közötti jogi felelősségi viszony. Abban az esetben, amikor a Vezető Kedvezményezett szabálytalanságot követ el, a visszakövetelés folyamata az alábbiak szerint alakul: 1. Ha a Vezető Kedvezményezett szabálytalanságot követ el, az IH egy visszafizetési felszólítással megindítja a támogatás-visszakövetelési folyamatot. Ezzel párhuzamosan intézkedik az érintett Vezető Kedvezményezett tekintetében valamennyi kifizetés felfüggesztéséről. 2. A visszakövetelési folyamatnak két kimenetele lehet:  A VezetőKedvezményezett visszafizeti a jogosulatlanul kapott támogatást (a szabálytalansági eljárás befejeződik).  A VezetőKedvezményezett nem fizeti vissza a jogosulatlanul kapott támogatást. 3. Abban az esetben, ha a VezetőKedvezményezett nem utalja vissza a jogosulatlanul igényelt támogatási összeget, a következőmegoldások lehetségesek:  Amennyiben a támogatási szerződés alapján nyújtottak be biztosítékot13, az IH érvényesítheti azt a jogosulatlanul kifizetett támogatás beszedése érdekében.  Amennyiben nem áll rendelkezésre biztosíték, illetőleg a felajánlott biztosítékból való kielégítés nem lehetséges, az IH felkéri a résztvevőországot jogi eljárás indítására a Vezető Kedvezményezett ellen, és megküldi a visszakövetelési eljárás teljes dokumentációját (amelyet maga az IH készít el); a szerződésből adódó felelősségnek ez a határa. 4. Az érintett résztvevőország jogi eljárást kezdeményez a VezetőKedvezményezett ellen, aminek az alábbi eredménye lehet:  A jogi folyamat eredményes, és a Vezető Kedvezményezett visszafizeti a jogosulatlanul kapott támogatást (a szabálytalansági eljárás befejeződik).  A jogi folyamat eredménytelen, a résztvevőország további jogi lépéseket tesz, és viseli a pénzügyi felelősséget az Európai Bizottság felé (jogi felelősség).

13

A Vezető Kedvezményezett a támogatási szerződésből folyó szerződéses kötelezettségei teljesítésének szavatolására biztosítékot ajánlhat fel. Lehetséges biztosítékfajták: a bankgarancia, a jelzálog és az azonnali beszedési meghagyás (inkasszó).


98

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 8.8.4 A Technikai Segítségnyújtás projektekhez kapcsolódó szabálytalanságok A Technikai Segítségnyújtás költségvetés kedvezményezettjei is elkövethetnek szabálytalanságokat. Amennyiben bármilyen ellenőrzés Technikai Segítségnyújtás projekthez kapcsolódó szabálytalanságot tár fel, a szóban forgó Technikai Segítségnyújtás forrás kedvezményezettje köteles a jogosulatlanul kapott támogatást visszafizetni az IgH (vagy a PKE) részére. 8.8.5 Rendszerhibák A rendszer működtetése során olyan hibák is felmerülhetnek, amelyek lehetetlenné teszik szabálytalanságok felfedezését, illetve maguk is szabálytalanságokat okoznak. (Például pályázati felhívás egy hibája szabálytalanságokat eredményez.) Ilyen esetekben az IH/IgH felfedezett hibát tartalmazó teljes dokumentációt eljuttatja az érintett résztvevőországnak / Közös Monitoring Bizottságnak, a szükséges korrekciós lépésekre tett javaslattal együtt.


a a a a

99


9. INDIKATÍV PÉNZÜGYI TÁBLÁZAT Jelen Program finanszírozását az alábbi táblázatok tartalmazzák: Az IPA kötelezettségvállalás éves mértéke a programban (euróban): Év 2007 2008 2009 Összesen

Közösségi támogatás (IPA) 4 219 237 7 208 564 7 879 498 19 307 299

A Program forrásainak prioritások közötti megoszlási aránya: Prioritás részaránya a teljes Programon belül

Prioritás neve 1. PRIORITÁS: Fenntartható környezet és turizmus

60%

2. PRIORITÁS: Együttműködőgazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés

30%

3. PRIORITÁS: Technikai Segítségnyújtás

10%

A források megosztása prioritásonként (euróban): Tájékoztatásul

Prioritás neve 1. PRIORITÁS Fenntartható környezet és turizmus 2. PRIORITÁS Együttműködő gazdaság és közösségek közötti HRfejlesztés 3. PRIORITÁS Technikai Segítségnyújtás

ÖSSZESEN

Nemzeti Közösségi központi Nemzeti Teljes támogatás Társfinanszírozási EBB Egyéb támogatás támogatás magánforrás (d)= (a)+(b)+ (c ) arány %-ban hozzájárulás támogatás (a) (c) (e)=(a)/(d) (b) 11 584 379

2 044 302

0

13 628 681

85

5 792 190

1 022 151

0

6 814 341

85

1 930 730

1 930 730

0

3 861 460

50

19 307 299

4 997 183

0

24 304 482

9. INDIKATÍV PÉNZÜGYI TÁBLÁZAT

100


10. MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET: A tervezési folyamat konzultációiban részt vett szervezetek felsorolása Fejlesztési Stratégia és EU Támogatások Koordinációjának Központi Hivatala, Horvátország Az Európai Unió Delegációja, Horvátország Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium, Horvátország Horvát Regionális Fejlesztési Alap Horvát Munkaügyi Szolgálat

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Nagyatádi Kistérségi Tanács Csurgói Kistérségi Tanács Mohács Város Önkormányzata Dél-Dunántúli Regionális Forráscentrum

Međjimurska Megye Koprivnič ko-križ evač ka Megye

Balaton Fejlesztési Tanács Zala Megyei Közigazgatási Hivatal

Vukovarsko-srijemska Megye Varaž dinska Megyei Fejlesztési Ügynökség

Zala Megyei Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat

Varaž dinska Megye Brodsko-posavska Megye

Magyar Közút Kht. Zala Megyei Területi Igazgatósága Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

Bjelovarsko-bilogorska Megye Kapronca Város Önkormányzata

Pécs M. J. Város Önkormányzata Somogy Megyei Önkormányzat

Vukovár Város Önkormányzata Slavonski Brod Város Önkormányzata

Zalaegerszeg M. J. Város Önkormányzata Zalaegerszegi Regionális Fejlesztési Tanács

Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Pannon Egyetem Keszthely

A Magyar Köztársaság Zágrábi Nagykövetsége Magyar Központi Statisztikai Hivatal

Baranya Megyei Munkaügyi Központ

Horvát Központi Statisztikai Hivatal Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Schengen Főosztály, Magyarország Kisebbségi nyelvek szakértői, Pécsi Tudományegyetem Roma-ügyi szakértők, Szociológia Tanszék, Budapesti Műszaki és Gazdasági Tudományegyetem Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Pécsi Tudományegyetem Somogy Megyei Munkaügyi Központ

Nyugat-Dunántúli Régió Brüsszeli Képviselete Horvát Régiók Brüsszeli Képviselete

Közlekedési Koordinációs Központ Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kaposvári Egyetem

2. MELLÉKLET: statisztikája MEGYE

A

támogatásra

KIVÁNDORLÓK

jogosult

BEVÁNDORLÓK

terület

migrációs

NETTÓ MIGRÁCIÓ (személyek)

NETTÓ MIGRÁCIÓ (1000 lakosra)

Másik megyéből

külföldről

Másik megyébe

külföldre

Somogy

3 073

n.a

3 053

n.a

20

0,06

Baranya

2 365

n.a

2 589

n.a

-233

-0,58

Zala

1 969

n.a

1 874

n.a

95

0,32

Magyar oldal összesen

7 407

-

7 516

-

-118

-0,11

601

156

755

87

-85

-0,68

463

298

734

220

-193

-2,07

Koprivnič kokriž evačka Virovitičkopodravska Osiječ ko-baranjska

1 426

781

1 707

474

26

0,08

Međjimurska

343

192

384

128

23

0,19

Varaž dinska

600

207

739

108

-40

-0,22

10. MELLÉKLETEK

101

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program KIVÁNDORLÓK Bjelovarskobilogorska Vukovarskasrijemska Pož esko-slavonska Horvát oldal összesen TELJES HATÁRRÉGIÓ

BEVÁNDORLÓK

757

267

1 151

163

-289

-2,17

1 094

618

2 255

411

-954

-4,66

408

210

771

159

-312

-3,64

5 692

2 729

8 496

1 750

-1 824

-1,43

13 099

2 729

16 012

1 750

-1 942

-0,84

(Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal, 1991-es és 2001-es népszámlálás); Központi Statisztikai Hivatal, 1991-es és 2001-es népszámlálás)

3. MELLÉKLET: A horvát oldali NUTS V kódok listája Azonosító 27 132 159 167 213 230 540 566 574 604 647 655 663 752 787 825 868 892 914 949 965 1031 1040 1066 1074 1104 1112 1155 1163 1228 1236 1244 1368 1457 1945 1953 2011 2020 2038 2054 2062 2143 2143 2275 2305 2453 2500 2577 2666 2704 2712

Név Antunovac Beli Manastir Belica Belisce Bilje Bizovac Crnac Cacinci Cadavica Čakovec Ceminac Cepin Darda Domasinec Donja Dubrava Donji Kraljevec Donji Miholjac Donji Vidovec Draz Drenje Drnje Dakovo Delekovec Durdenovac Durdevac Erdut Ernestinovo Ferdinandovac Fericanci Gola Gorican Gorjani Gradina Hlebine Klostar Podravski Knezevi Vinogradi Koprivnica Koprivnicki Bregi Koprivnicki Ivanec Koska Kotoriba Krizevci Krizevci Legrad Levanjska Varos Lukac Mala Subotica Marijanci Mikleus Molve Podravska Moslavina

Azonosító 2836 2925 3077 3123 3247 3255 3271 3328 3409 3425 3468 3557 3611 3662 3816 3859 3867 3956 4057 4073 4219 4243 4391 4405 4413 4421 4499 4529 4618 4715 4855 4901 4910 4944 4995 5045 5177 5240 5592 5606 5614 5762 5789 5797 6033 6041 6050 6068 6076 6084 6092

Név Nova Bukovica Novigrad Podravski Orahovica Osijek Peteranec Petlovac Petrijevci Pitomaca Podgorac Podturen Popovac Prelog Punitovci Rasinja Satnica Dakovacka Selnica Semeljci Slatina Sokolovac Sopje Strizivojna Suhopolje Sveti Ivan Zatno Sveti Juraj na Bregu Sveti Martin na Muri Sveti Petar Orehovec Spisic Bukovica Strigova Trnava Valpovo Viljevo Virje Virovitica Viskovci Vocin Vratisinec Vuka Zdenci Kalinovac Kalnik Novo Virje Donja Moticina Magadenovac Vladislavci Dekanovec Gornij Michaljev Orehovica Strahoninec Sveta Marija Senkovec Jagodnjak

2763

Mursko Sredisce

6149

Sodolovci

10. MELLÉKLETEK

102

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2780

Nasice

6165

Podravske Sesvete

2798

Nedelisce

6181

Gornja Rijeka

4. MELLÉKLET: A határrégió gazdasági eredményeinek bemutatása

Public administration and def ense, Compulsory social security , education, health and social work, Other community , social and personal serv icesand activ ities of households Financial intermediation, Real estate, renting and business activ ities

6 000

Transport, storage and communication

millio euro

5 000 4 000

Hotels and restaurants

3 000 Wholesale and retail trade; repair of motor icles, motorcy cles and personal and household goods

2 000

Construction

1 000 0

Mining and quarry ing, Manuf acturing, Electricity , gas and water supply

Hungarian counties

Croatian counties Agriculture, hunting, f orestry and f ishing

Forrás: Horvát Statisztikai Hivatal, Magyar Központi Statisztikai Hivatal 2003

10. MELLÉKLETEK

103


5. MELLÉKLET: Rövidítések CARDS CBC CROSTAT DDNP DDOP EB EH ERFA FYROM GDP GOP HR HU IgH IH IMIS 2007-2013 IPA K&F K+F+I K+TF KEOP KKV KMB KOP KÖZOP KSH KSI KTT MSTTD NH NP NSRK NUTS NYDOP OP PHARE PKE pSCI PTE TTK SKV SPA TÁMOP TeIR TS UKIG UNESCO VK VKI

10. MELLÉKLETEK

Újjáépítési, fejlesztési és stabilizációs közösségi támogatás Határon átnyúló együttműködés Horvát Központi Statisztikai Hivatal Duna-Dráva Nemzeti Park Dél-Dunántúli Operatív Program Az Európai Unió Bizottsága Ellenőrzési Hatóság Európai Regionális Fejlesztési Alap Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Bruttó hazai termék Gazdaságfejlesztés Operatív Program Horvátország Magyarország Igazoló Hatóság Irányító Hatóság Közös Monitoring és Információs Rendszer Előcsatlakozási támogatási eszköz Kutatás & fejlesztés Kutatás-fejlesztés és innováció Kutatás és technológiai fejlesztés Környezet és Energia Operatív Program Kis- és közepes vállalkozás Közös Monitoring Bizottság Közlekedés Operatív Program Közlekedés Operatív Program Magyar Központi Statisztikai Hivatal Közösségi Stratégiai Iránymutatások Közös Technikai Titkárság Tengerészeti, Turisztikai, Közlekedési és Fejlesztési Minisztérium, Horvátország Nemzeti Hatóság Nemzeti Park Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája Nyugat-Dunántúli Operatív Program Operatív Program Támogatás Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakításához Pénzügyi KifizetőEgység Speciális természetvédelmi terület Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Stratégiai Környezeti Vizsgálat Speciális madárvédelmi terület Társadalmi Megújulás Operatív Program Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Technikai Segítségnyújtás Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete VezetőKedvezményezett Víz Keretirányelv

104


6. MELLÉKLET: Térképek 6.1. Térkép: A magyar kistérségek és a horvát határmenti önkormányzatok korösszetétele

10. MELLÉKLETEK

105

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 6.2. Térkép: A támogatásra jogosult terület kistérségi szintűmunkanélküliségi rátái

10. MELLÉKLETEK

106

Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 6.3. Térkép: Felsőoktatási képesítéssel rendelkezők a támogatásra jogosult területen

10. MELLÉKLETEK

107


7. MELLÉKLET: Felhasznált főbb dokumentumok A horvát-magyar határmenti kapcsolatok speciális területei, Felsőoktatás – kutatás, kisebbségi kapcsolatok, területi tervezés és területi politika (Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002, PTE TTK Földrajzi Intézet Kelet- Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja) – Speciális fókuszok a magyar-horvát határmenti kapcsolatokon, CROST Projekt (Magyarország-Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap 2003, HU 2003/004347-05-02-03 Hu-Cro/03/52.1. számú projekt), CROSTAT Horvát Köztársaság – Központi Statisztikai Hivatal, IPA Környezeti Operatív Program 2007-2013, IPA Közlekedés Operatív Program 2007-2013, Nemzeti Regionális Fejlesztési Stratégia, Horvát Köztársaság, 2005. Stratégiai Koherenciakeret 2007-2013, Horvát Köztársaság, Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006, Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, KSH negyedéves jelentés Baranya megye, KSH negyedéves jelentés Somogy megye, KSH negyedéves jelentés Zala megye, Nemzeti Környezeti Program 2003-2008, Magyarország, Nemzeti Regionális Fejlesztési Stratégia – Horvát Köztársaság, Nemzeti Turizmus-fejlesztési Stratégia 2010-ig, Horvát Köztársaság, NATURA 2000 Hálózat, Magyarország, A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság projektötletei, melyeket Magyarország 2. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamatában nyújtottak be , Koprivničko-križ evač ka Megye Regionális Operatív Programja, Međjimurska Megye Regionális Operatív Programja, Osiječ ko-baranjska Megye Regionális Operatív Programja, Virovitičko-podravska Megye Regionális Operatív Programja, Vukovarsko-srijemska Megye Regionális Operatív Programja, Ágazati Operatív Programok, Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, Magyarország, 2007-13, Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2013, UKIG tanulmány a határátkelőkhöz vezetőközutak fejlesztési lehetőségeiről Zala megyében, UKIG tanulmány a határátkelőkhöz vezetőközutak fejlesztési lehetőségeiről Somogy és Baranya megyékben, Nyugat-Dunántúli Operatív Program 2007-2013

10. MELLÉKLETEK

108

MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM

Recommend Documents