Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja
során.
csapadékviszonyait,
Részletesen és
elemezzük
azoknak
átlagtól
az való
időszak eltéréseit.
hőmérsékletiMegvizsgáljuk
és a
napfénytartamot és a talajnedvességet is. Az országos havi értékeket bemutató diagramok mellett a térbeli eloszlásokat ábrázoló térképek segítségével elemezzük azokat az időjárási körülményeket, melyek az idei súlyos aszály kialakulásához vezettek.
Hőmérsékleti viszonyok A 2012-es év első hét hónapjának országos középhőmérsékleteit láthatjuk az 1. ábránkon. Az átlagos éves menettel szemben a januári, közel 1°C-os érték helyett a februári országos átlag lett a legalacsonyabb, -4°C alatti középhőmérséklettel. Márciustól kezdve már mindegyik hónap a szokásosnál melegebb idővel telt, a júliusi érték a 23°C-ot is meghaladta. A 2. ábra a havi középhőmérsékletek anomáliáit mutatja az 1971-2000-es időszak átlagos értékeihez viszonyítva. Feltűnő a februári kiugró érték, az országos átlag ekkor majdnem 5°C-kal maradt el a megszokottól. A többi hónap mind pozitív anomáliával zárult, a különbség márciusban, júniusban és júliusban a 2°C-ot is meghaladta. Az év első hét hónapja összességében 1°C-kal volt melegebb az átlagosnál.
25°C 2012 20°C
1971-2000 15°C
10°C 5°C 0°C -5°C -10°C
J
F
M
Á
M
J
J
1. ábra Az országos havi középhőmérsékletek alakulása 2012. január-július időszakban, valamint az 1971-2000-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján) 2012. január
+1,9°C
február -4,8°C március április május
+2,3°C +1,5°C +0,9°C
június
+2,2°C
július
jan-júl
+2,8°C
+1,0°C
2. ábra Az országos havi és az időszakos középhőmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól 2012. január-július időszakban (interpolált adatok alapján)
Az I. táblázat az egyes hónapok sorszámát mutatja az 1901-től vett 112 év legmelegebb időszakai között. Az ideinél csak 11 hidegebb február fordult elő a múlt század eleje óta, ezt leszámítva ugyanakkor mindegyik hónap a 30 legmelegebb közé tartozik. Kiemelkedő helyet foglal el a nyár első két hónapja, az idei volt az ötödik legmelegebb június, melyet a második legmelegebb július követett.
Hónap Sorszám Január 18 Február 101 Március 14 Április 23 Május 30 Június 5 Július 2 I. táblázat A 2012. január-július időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)
A hőmérsékleti küszöbnapokat (II. táblázat) vizsgálva is jól látható az év első hét hónapjának átlagtól való eltérése. A vizsgált időszakban országosan 15 napon mértek -10°C-nál hidegebbet a szokásos 7 helyett. A zordnak nevezett napokból Zabar állomáson 38 volt, de még Budapest belterületén is 5 napon előfordult ilyen hideg. Fagyos napokból is több volt az átlagosnál, országosan 62 napon regisztráltak negatív hőmérsékletet. Téli napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, idén eddig az átlagos 16 helyett 19-szer fordult ez elő. A meleg időjárásra vonatkozó küszöbértékekből is több volt idén a megszokottnál. Országos átlagban júliusig 62 nyári nap volt a 45 helyett, még Kékestetőn is 12 napon figyeltünk meg 25°C-nál melegebbet. Gyakori volt a nagy meleg, 30°C-ot meghaladó hőség 12 helyett 29 napon fordult elő. Látható, hogy a 35°C-ot meghaladó forróság már nagyon ritkának számít, az országos átlag még az egy napot sem éri el. Idén átlagosan 7 forró nap volt, a legtöbbet, 14 napot, Törökszentmiklós és Túrkeve állomásokon észleltük.
Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Zord napok száma (tn <= -10°C) Fagyos napok száma (tn <= 0°C) Téli napok száma (tx <= 0°C) Nyári napok száma (tx >= 25°C) Hőség napok száma (tx >= 30°C) Forró napok száma (tx >= 35°C)
Minimum helye
15
7
38
Zabar
5
Budapest belterület
62
59
99
Zabar
38
Budapest Lágymányos
19
16
54
Kékestető
13
Budapest belterület
62
45
76
Szeged belterület
12
Kékestető
29
12
44
Körösszakál
0
7
0
14
Törökszentmiklós, Túrkeve
0
II. táblázat Hőmérsékleti küszöbnapok száma a 2012. január-július időszakban
A 3. ábra a januártól júliusig tartó időszak középhőmérsékletét mutatja. Az ország döntő részén 10°C és 11°C közötti értékek láthatók, de a Dunántúlon több helyen, Pest megyében és az Alföld déli részén 11°C-nál is melegebb volt. Az első hét hónap középhőmérséklete nem érte el a 10°C-ot a nyugati határszélen, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a magasabban fekvő területeken. Az Északiközéphegységben helyenként 8°C alatt maradt.
3. ábra A 2012. január-július időszak középhőmérséklete
Az idei év első hét hónapja szinte mindenütt melegebb volt az 1971-2000-es időszak átlagánál (4. ábra). A pozitív anomália mértéke jellemzően 1°C körüli volt, de a Dunántúlon több helyen meghaladta azt, helyenként a 1,5-2°C-ot is elérve.
4. ábra A 2012. január-július időszak középhőmérsékletének eltérése az 1971-2000-es sokéves átlagtól
Csapadékviszonyok Az 5. és 6. ábránkat tekintve, láthatjuk, hogy 2012. első hat hónapja átlag alatti csapadékösszegekkel zárult, s a hetedik, júliusi összeg is csak kevéssel haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. A leginkább szembetűnő különbséget a március hónap hozta. Ekkor az 1971-2000-es normálnak csupán a 7%-át mérhettük, országos átlagban 2,3 mm-es csapadékösszeg adódott, s voltak olyan állomások is, ahol nem hullott
mérhető
mennyiségű
csapadék
egész
hónapban.
Az
időszak
legcsapadékosabb hónapja, a július is csak csekély 2%-kal haladta meg a sokévi átlagot, s így összességében 18%-kal maradt el az időszak csapadékösszege a normáltól.
120 mm
1971-2000 100 mm 2012 80 mm 60 mm 40 mm 20 mm 0 mm J
F
M
Á
M
J
J
5. ábra Az országos havi csapadékösszegek alakulása 2012. január-július időszakban, valamint az 1971-2000-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)
2012. január
84%
február
96%
március 7% április
73%
május
100%
június
79%
július
102%
jan-júl
82%
6. ábra Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve a 2012. január-július időszakban (interpolált adatok alapján)
A hónapokat elhelyezve az 1901-től kezdődő legcsapadékosabb időszakok sorában, azt láthatjuk, hogy a május és a július a mezőny közepén, a január, február, április és június pedig a szárazabb, második harmadban helyezkedik el, míg a márciusi összeg, rekordot döntve, a sor legelejére került, vagyis az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa volt. Hónap Sorszám Január 71 Február 65 Március 112 Április 87 Május 52 Június 76 Július 51 III. táblázat A 2012. január-július időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)
Március hónap rendkívüli szárazsága a 7. ábránkon is szépen kirajzolódik, ahol a különböző küszöb feletti csapadékú napok számát olvashatjuk le havonta. Továbbá az is jól látszik, hogy nemcsak a havi és időszakos csapadékösszegek maradtak el az átlagostól, de nagy napi csapadékösszegek sem voltak jellemzőek a vizsgált hét hónapban.
A IV. táblázatban láthatjuk, hogy az egész időszakra vonatkozóan, országos átlagban, valamennyi csapadékos küszöbnap elmaradt a normáltól, a zivataros és havas napok száma pedig átlag körül alakult.
18 nap
>=0,1mm >=1mm >=5mm >=10mm >=20mm >=30mm
16 nap 14 nap 12 nap 10 nap 8 nap 6 nap 4 nap 2 nap 0 nap J
F
M
Á
M
J
J
7. ábra A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) a 2012. január-július időszakban
Országos átlag Normál Maximum Csapadékos napok száma 1 mm feletti csapadékú napok száma 5 mm feletti csapadékú napok száma 10 mm feletti csapadékú napok száma 20 mm feletti csapadékú napok száma 30 mm feletti csapadékú napok száma 50 mm feletti csapadékú napok száma Zivataros napok száma Havas napok száma
Maximum helye
Minimum
Minimum helye
64
68
99
Mesztegnyő
34
Kétpó
45
50
75
Jánkmajtis
31
Kétpó
19
22
32
Csepreg
8
Kecskemét dél
2
Bakonszeg Kálló, Kiskunmajsa, Solt Kissolt, Szentes, Tarcal
8
10
19
Köszeg, Sopron Muckkilátó
2
3
9
Sopron Muck-kilátó
0
1
0
5
Budapest Rákoscsaba
0
0
0
2
Sopron Görbehalom
0
13
12
33
Sopron kertváros
0
16
16
39
Kékestető
5
Kerkafalva, Molnaszecsőd
IV. táblázat A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a 2012. január-július időszakban
A 8. ábrán az időszak csapadékösszegének térbeli eloszlását figyelhetjük meg. A legtöbb csapadék (4-500 mm) a nyugati határszél kis területén, Sopron térségében hullott. A Dunántúl északi és déli részén, az Északi-középhegység térségében, valamint a keleti határszélen 250 mm feletti értékek rajzolódnak ki térképünkön, az ország jelentős részén azonban 200-250 mm közötti összegek voltak jellemzőek, sőt egyes területeken a 200 mm-t sem érték el az értékek.
8. ábra A 2012. január-július időszak csapadékösszege
A sokévi átlag százalékában tekintve a csapadékösszegeket, hasonló térbeli elrendeződést láthatunk (9. ábra). Egyedül Sopron térsége kapott 2012. első hét hónapjában átlag feletti csapadékot, az ország többi részén átlag körüli, illetve átlag alatti értékek voltak jellemzőek. A legnagyobb eltérés a Balatontól délre fekvő területen rajzolódik ki térképünkön, itt a normál érték kevesebb, mint 60%-a hullott csupán.
9. ábra A 2012. január-július időszak csapadékösszege a sokéves (1971-2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve
A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszegeket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli. Láthatjuk, hogy év elejétől március végére-április elejére rendkívül lecsökkentek az értékek idén, s csak az időszak végére sikerült elérni újra az átlag körüli értéket. Az aszály megfogalmazására számos definíció használatos (létezik mezőgazdasági, meteorológiai, hidrológiai stb. aszály), az egyik ezek közül, melyet a 2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 1. bekezdése tartalmaz: „az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el". Ezen definíció értelmezése szerint kiemeltük ábránkon az idei év – országos viszonylatban – leginkább aszályosnak nevezhető időszakát (március 17április 6. közötti időszak). Az aszály kialakulásáért felelős meteorológiai hatások az idő során összegződnek – egy ideihez hasonló erősségű aszálynak egy rövidebb csapadékos időszak még nem tud véget vetni, hiába éri el a csapadékösszeg a 10 millimétert egy hónapban.
90 mm 80 mm
70 mm 60 mm
50 mm 40 mm
30 mm 20 mm 10 mm
0 mm J
F
M 2012. január-július
Á
M
J
J
sokévi átlag
10. ábra 30 napos csapadékösszegek országos átlagban, a 2012. január-július időszakban, jelölve a 10 mm-t el nem érő értékeket (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli)
Láthattuk tehát, hogy a 2012-es csapadékviszonyok nem alakultak kedvezően, március hónap táján igen száraz, sőt aszályos időszakot, s a legtöbb hónapban az átlagosnál kisebb csapadékmennyiséget figyeltünk meg. S mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az előző év is rendkívül száraz volt. A 2011-es év elején hazánk ugyan még a belvízzel küzdött (a 2010-es, szélsőségesen csapadékos év után), de a szinte állandó csapadékhiány végül súlyos aszályhoz vezetett. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutatott. A legszélsőségesebb a novemberi csapadékösszeg volt, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 0,4 mm volt. Ezzel a 2011es november az 1901 óta mért legszárazabb november lett. Ugyanakkor az ősz is rendkívül száraznak bizonyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta. A 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk, mely – bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest - a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Következő térképünkön (11. ábra) a 2011-es év csapadékösszegét láthatjuk a sokévi átlag százalékában kifejezve.
11. ábra 2011 csapadékösszege a sokéves (1971-2000) átlag százalékos arányában kifejezve
Napfénytartam: A havi napfénytartam összegek (12. ábra) az idén szokatlanul magasak voltak az első hét hónapban. Már januárban is több, mint 100 napfényes órát regisztráltunk, márciusban pedig közel 250-et, ami jócskán meghaladja az áprilisi értéket, és még a májusi 270 órát is megközelíti. A nyári hónapokban is sokat sütött a nap, júniusban és júliusban is több mint 300 órát.
350 óra
300 óra 250 óra
1971-2000 2012
200 óra 150 óra 100 óra
50 óra 0 óra
J
F
M
A
M
J
J
12. ábra A napsütéses órák havi összegei 2012. január-július időszakban, valamint az 1971-2000-es sokévi átlagok
A 13. ábrán a havi napfénytartam összegeket láthatjuk az 1971-2000-es időszak átlagainak százalékában kifejezve. A hét hónap mindegyike naposabb volt a szokásosnál, januárban és márciusban az átlagosnál több mint 70%-kal többet sütött a nap. Idén júliusig bezárólag az átlagos összeg 127 százalékát mértük. 2012. január február
176% 116%
március
április május június július
jan-júl
172% 119%
114% 123% 118%
127%
13. ábra A napsütéses órák havi és időszakos összegei az 1971-2000-es normál százalékában, a 2012. január-július időszakra vonatkozóan
A napfénytartamot ábrázoló térképen (14. ábra) – a domborzati hatások mellett – északnyugatról délkelet felé növekvő értékek láthatók. Míg a Kisalföldön 1400 óra körüli összeg volt jellemző, addig az ország középső részén és délkeleten 1600 óránál is többet sütött a nap.
14. ábra A napsütéses órák száma a 2012. január-július időszakban
Talajnedvesség A 15. ábrán a talaj felső 1 méteres szintjében lévő három szelvénynek (0-20, 20-50 és 50100 cm) a talajnedvesség értékeit láthatjuk országos átlagban, a 2012. január-június időszakra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. Jól látható a diagramból, – ahogy az a csapadékviszonyok elemzésekor kapott eredményekből is sejthető volt – hogy már az év első hónapja átlag alatti talajnedvességgel indult – köszönhetően a szélsőségesen száraz 2011-es évnek. A Legfelső, 20 cm-es talajréteg nedvessége, mely legjobban követi a csapadékviszonyok alakulását, az időszak végére – a május és július, átlaghoz közeli csapadékának köszönhetően – visszatért a normál értékhez közeli állapotba. A mélyebb, 50-100 cm-es rétegben azonban megmaradt a deficit, melyet csak egy több hónapos, átlagnál csapadékosabb idő tudna helyreállítani.
120 mm
100 mm
80 mm
60 mm
40 mm
20 mm
0 mm J
F
M
Á
M
J
0-20 cm (2012)
20-50 cm (2012)
50-100 cm (2012)
0-20 cm (1971-2000)
20-50 cm (1971-2000)
50-100 cm (1971-2000)
J
15. ábra Talajnedvesség a hónapok utolsó napján a 0-20, 20-50 és 50-100 cm-es talajrétegben, 2012. januárjúlius időszakban, valamint az 1971-2000-es sokévi átlagok
A 16. ábrán tíz térképet láthatunk, melyek a talajnedvesség országos eloszlását mutatják 2011. október és 2012. július között. A térképek a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalmát ábrázolják százalékban kifejezve. Az értékek megmutatják, hogy a talaj a telítettség eléréséhez szükséges nedvességnek mekkora részét tartalmazza. A térképek szerint tavaly ősszel a délnyugati országrész kivételével mindenütt súlyos vízhiány volt, amely a téli hónapokban sokat enyhült ugyan, de néhány területet leszámítva nem szűnt meg. Tavasztól azután fokozatosan egyre jobban kiszáradt a talaj, júniusra szinte az egész országban jelentős deficit alakult ki, amit csak az északi részeken enyhített számottevően a júliusi csapadék.
1616. ábra Talajnedvesség százalékban kifejezve a hónapok utolsó napján a 0-50 cm-es talajrétegben, 2011. október – 2012. július hónapokban
A tavalyi év 11. ábrán látott csapadékhiánya komoly károkat okozott az országban. Idén tovább folytatódott az alapvetően száraz időjárás, az egyre súlyosbodó aszály főleg a mezőgazdaságban okozott jelentős károkat. Az MTI tájékoztatása alapján szakértők szerint augusztus végéig több mint 400 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot. Kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehet betakarítani, és az őszi kalászosok hozama is lényegesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. A takarmányárak növekedése miatt az állattartók helyzete is tovább romlott. Augusztus 29-én a vidékfejlesztési miniszter országos aszályhelyzetet hirdetett.
