Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Kommunikáció Szak Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány
Magyarok külföldi munkavállalása
Készítette: Lengyel Anna
Budapest, 2009
3
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 7 2. MUNKAERŐPIAC................................................................................................................ 8 2.1. FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA.............................................................................. 8 2.2. FOGLALKOZTATÁSI TRENDEK MAGYARORSZÁGON ....................................... 9 2.3. A MAGYAR MUNKAERŐPIAC HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI ............................ 9 2.4. SZAKSZERVEZETEK.................................................................................................. 10 2.5. A GLOBÁLIS FOLYAMATOK FOGLALKOZTATÁSI HATÁSÁNAK ÉRVÉNYESÜLÉSE....................................................................................................... 11 2.6. A GAZDASÁGI VÁLSÁG MUNKAERŐRE GYAKOROLT HATÁSAI.................. 11 2.7. A MUNKAERŐPIACOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK .......................................... 13 3. MOBILITÁS ........................................................................................................................ 14 3.1. TÁRSADALMI MOBILITÁS....................................................................................... 14 3.2. MOBILITÁST ÉS MIGRÁCIÓT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK .............................. 14 3.3. A MOBILITÁS ÉS MIGRÁCIÓ ÖSZTÖNZÉSÉNEK INDOKAI............................... 15 3.4. NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓT SERKENTŐ TÉNYEZŐK .......................................... 15 3.5. NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓT GÁTLÓ TÉNYEZŐK.................................................. 15 3.6. NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK................................. 15 3.7. A MAGYAR MUNKAVÁLLALÓ MOBILITÁSA...................................................... 17 3.8. A LEGFONTOSABB MOBILITÁST GÁTLÓ TÉNYEZŐK ...................................... 17 3.9. A MAI FIATALOK MÁR MOBILAK LESZNEK....................................................... 18 3.10. A LEGKEDVELTEBB ÚTICÉLOK ........................................................................... 18 3.11. MUNKAERŐ ELVÁNDORLÁS ................................................................................ 19 3.12. NEM FOG KIÜRÜLNI AZ ORSZÁG ........................................................................ 19 4. FIATALOK.......................................................................................................................... 21
4
4.1.FELKÉSZÜLÉS A NAGY UTAZÁSRA ....................................................................... 21 4.2. PÁLYAKEZDŐK .......................................................................................................... 22 4.3. MAGYAR DIPLOMÁSOK KÜLFÖLDÖN ................................................................. 22 4.4. AZ ELHELYEZKEDÉS IDEJE ÉS IDŐTARTAMA ................................................... 24 4.5. A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁS BUKTATÓI ÉS ELŐNYEI ............................. 24 4.6. A MUNKAVÁLLALÁS VESZÉLYEI ......................................................................... 25 5. HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS ............................................................................................. 27 5.1. KÉTOLDALÚ MEGÁLLAPODÁSOK ........................................................................ 27 5.2. VÍZUM........................................................................................................................... 27 5.3. LETELEPEDÉS ............................................................................................................. 28 5.4. NÉHÁNY JÓ TANÁCS A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÁSHOZ .......................... 28 5.5. KÜLFÖLDÖN MAGYAR JOG SZERINT................................................................... 29 5.6. AMIT AZ ÁLLÁSKÖZVETÍTÉSRŐL TUDNI KELL ................................................ 29 5.7. BIZTONSÁGOS MUNKAVÁLLALÁS KÜLFÖLDÖN ............................................. 30 6. EURÓPAI UNIÓ.................................................................................................................. 34 6.1. JOGI HÁTTÉR .............................................................................................................. 36 6.2. VISZONOSSÁG ELVE................................................................................................. 36 6.3. A LETELEPEDÉSBEN NINCS KORLÁT................................................................... 37 6.4. EU CÉLKITŰZÉSEK A KERESLET-KÍNÁLAT ÖSSZEHANGOLÁSÁÉRT .......... 37 6.5. TÍZ ORSZÁGBAN SZABAD A MUNKAVÁLLALÁS .............................................. 37 6.6. A MUNKAERŐPIAC FŐ KIHÍVÁSAI ........................................................................ 39 7. MAGYAR ORVOSOK........................................................................................................ 41 7.1. MIÉRT MENNEK EL A MAGYAR ORVOSOK? ...................................................... 41 7.2. FŐLEG A FIATAL ORVOSOK VÁGYÓDNAK EL................................................... 42 7.3. TÖBB ORVOS AKAR KÜLFÖLDÖN DOLGOZNI ................................................... 43 7.4. NINCS ALTERNATÍVA? ............................................................................................. 44
5
7.5. AZ OKOK ...................................................................................................................... 44 7.6. ITTHON TANUL, KÜLFÖLDÖN GYÓGYÍT............................................................. 45 8. I. MÉLYINTERJÚ ............................................................................................................... 46 9. II. MÉLYINTERJÚ.............................................................................................................. 51 10. KÉRDŐÍV ELEMZÉSE .................................................................................................... 55 11. KÖVETKEZTETÉSEK ..................................................................................................... 59 12. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 63 12.1. MUNKAERŐPIACI ADATOK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, KORCSOPORT, ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINT............................................................................ 63 12.2. MUNKAERŐPIACI ADATOK TÉRSÉG SZERINT................................................. 64 12.3 KÉRDŐÍV..................................................................................................................... 65 12.4. A KG INTERNATIONAL IGAZGATÓJÁVAL KÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚ SORÁN ALKALMAZOTT KÉRDÉSEK ................................................................... 72 13. FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................................................... 73
6
„Jó, ha van egy végcél, amely felé utazunk, de a vége felé megérted, végül is az utazás maga az igazi cél.”
Ursula K. Le Guin
7
1. BEVEZETÉS
Ki és miért akar ma külföldön dolgozni? Hova és mennyi időre mennek? Mi motiválja őket, miben bíznak, mit remélnek? Sikerül-e elvárásaikat és álmaikat megvalósítani? Mit áldoznak fel a siker vagy akár a jobb élet reményében? Milyen veszélyekkel kell megküzdeniük? Maradnak vagy haza térnek? Kutatásom célja, hogy ezekre és hasonló kérdésekre választ találjak. A pontos és aktuális eredmények érdekében elemeztem a magyarok külföldi munkavállalási szokásait. Mivel magam is dolgoztam külföldön, nemcsak érdekesnek de hozzám közelinek is éreztem a témát. A meglévő statisztikai adatok és a rendelkezésre álló dokumentumokon kívül, kérdőíves felmérést és mélyinterjút készítettem. Célcsoportomban olyan személyeket vizsgáltam, akik már dolgoztak külföldön, illetve még mindig ott tartózkodnak. Az irányított mintaválasztás eredményeként a mobil munkavállalói réteg szokásairól kapunk képet. A kérdőívet 50 személy töltötte ki. A kérdések között voltak az egyénre vonatkozó személyes kérdések – nem, életkor, iskolai végzettség -, a jelenlegi foglalkozásra vonatkozó kérdések. Ezután következtek a választott ország, valamint az ott vállalt munkával kapcsolatos kérdések. Továbbá szerepeltek a motivációval, negatív, illetve pozitív diszkriminációval, a kint eltöltött idővel és a hazatérés körülményeivel kapcsolatos kérdések. Az utolsó kérdéskör válaszai alapján képet kapunk a személyes kapcsolatok, szabadidős tevékenységek és a globális tapasztalatokkal kapcsolatban. Az első mélyinterjút Pelle Lászlóval, az ERSTE BANK Nyrt. vezérigazgató-helyettesével készítettem. A 11 év külföldön töltött idő alatt rengeteg tapasztalatot szerzett. Az interjúban ezekről beszélt. A második interjút Kiss Gabriellával, a KG International igazgatójával készítettem. Ez alkalommal globálisan a magyarok munkavállalási szokásairól beszélgettünk. Így mindkét oldalról kicsit jobban megismerhettem a választott témát.
8
2. MUNKAERŐPIAC Ebben a fejezetben a magyarországi munkaerőpiacot, annak helyzetét, lehetőségeit és a foglalkoztatási trendeket mutatom be. A munkaerőpiaci helyzet nagyban befolyásolhatja a munkavállalási szokásokat, a munkavállalók döntéseit. Ebből kifolyólag, először meg kell ismernünk mai helyzetét. A munkaerőpiac a munkaerő mint termelési tényező közgazdasági értelemben vett piaca, ahol az eladók (a munkavállalók vagy munkások) és a vevők (a munkaadók) között a munkaerő cseréje zajlik. A munkaerőpiac az egyes foglalkozási ágak szerint további részpiacokra bontható.1 2.1. Foglalkoztatottak száma Magyarországon egy vizsgált időszakban az tekinthető foglalkoztatottnak, aki legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végez, vagy munkájától csak átmenetileg (például betegség vagy szabadság miatt) van távol. 2 1.sz. grafikon
REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁK MAGYARORSZÁGON 2006-BAN, % 60,0
56,2 54,6
55,0
55,3
50,0 47,7
47,1 45,8 44,3
45,0
40,0
35,0
30,0 KÖZÉPM AGYARORSZÁG
KÖZÉPDUNÁNTÚL
NYUGATDUNÁNTÚL
DÉL-DUNÁNTÚL
Forrás: KSH Munkaerő felmérés, 2006
1
Wikipédia, a szabad enciklopédia
2
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megfelelő ajánlása alapján
9
ÉSZAKM AGYARORSZÁG
ÉSZAK-ALFÖLD
DÉL-ALFÖLD
2.2. Foglalkoztatási trendek Magyarországon „Magyarországon ugyan lassan, de növekszik a foglalkoztatás, csökken az inaktívak aránya, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre. 56,6 százalékos aktivitási rátánk azonban európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. A gazdaságilag aktívak között jobb a helyzet: a munkanélküliek aránya ugyanis évek óta stabil, hat százalék körüli”. ”A hazai munkaerőpiacon nagy mozgás figyelhető meg, amihez a magyar társadalom nem alkalmazkodott. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 90 ezer munkahely szűnik meg, és 110 ezer jön létre. A munkahelyek tekintetében minőségi csere megy végbe: a kis képzettségi szintet igénylő betanított munkák helyett egyre inkább nagyobb szaktudást igénylő munkák "érkeznek". Fejlesztő, logisztikai, kutatóközpontok települnek az országba, melyeknek nagy a szakemberigénye. A magyar munkaerőpiacon strukturális feszültségek is megfigyelhetők. A munkaerőpiac igényeit, az oktatás kínálatát jobban összhangba kell hozni, mivel a szakmai igények
és
a
beiskolázási
keretszámok
sokszor
nem
fedik
egymást”.3
2.3. A magyar munkaerőpiac helyzete és lehetőségei Az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb magyarországi munkanélküliségi ráta nem jelenti azt, hogy Magyarországon megfelelő szintű volna a foglalkoztatottság. Magyarország alacsony munkanélküliségi rátája az alacsony munkaerőpiaci részvétellel, a kereső
korban
lévő
lakosság
nagyfokú
inaktivitásával
magyarázható.
Ez azt jelenti, hogy valójában a munkanélküliek jelentős részét - mivel nem keresnek aktívan munkát - nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között veszi számításba a nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszer szerint a statisztika. A jelentés4 rámutat: viszonylag alacsony a foglalkoztatottak aránya, különösen a kevéssé képzett munkavállalók körében. A magyar munkaerőpiacot az ország középső és nyugati régiói - ide koncentrálódik a modern gazdaság -, valamint a keleti régiók közötti nagy különbségek jellemzik.
3
Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, III. Távmunka Konferencián elhangzott beszédéből
4
Az EU foglalkoztatási munkacsoportjának jelentése
10
A
régiók
és
ágazatok
közötti
mobilitás
meglehetősen
alacsony.
A munkanélkülieket és az inaktív személyeket célzó preventív és aktív munkaerőpiaci intézkedések hatékonyságát növelni kell, elsősorban az ország hátrányos helyzetű régióiban. Ehhez nélkülözhetetlenek a modern, a szakmai és földrajzi mobilitást támogató munkaerőpiaci
szolgáltatások.
A munkavállalók egészségi állapota szintén nem csekély aggodalomra ad okot, s ez részben magyarázattal szolgál az alacsony aktivitási szintre. Szükséges a munkakörülmények javítása, a megelőző és elhárító intézkedések erősítése, a kielégítő egészségügyi ellátás, a szociális ellátási
rendszer
reformja.
Az oktatási rendszer fejlesztése érdekében tett lépéseket a jövőben is folytatni kell, s legfőbb prioritásnak e téren a lemorzsolódók számának csökkentését, a felsőfokú oktatáshoz és a képzéshez való szélesebb körű hozzáférést kell tekinteni. Az alkalmazott dolgozók után fizetendő adók és járulékok Magyarországon igen magasak, ami kedvezőtlen az új munkahelyek létrehozására, s nagyban hozzájárul a nem hivatalos foglalkoztatás gyakorlatának terjedéséhez. 2.4. Szakszervezetek A szakszervezet a munkavállalók olyan érdekvédelmet szolgáló tartós egyesülése, amelynek célja közös követelések elérése a munka világában, különösen a munkabérek, a munkavégzés szabályai területén és a munkavállalók számára fontos szociális kérdésekben. A szakszervezetek a munkaadókkal a munkaerőpiaci feltételekről, többek közt a bérekről tárgyalnak, illetve ha szükségét látják, nyomásgyakorló akciókat (sztrájk, tüntetés) szerveznek. A tárgyalások vonatkozhatnak a bérekre, a munkahelyi szabályokra, a panaszeljárásokra, a felvételt, elbocsátást, előléptetést övező szabályokra, a munkahelyi kedvezményekre, biztonsági előírásokra stb. A tárgyalások eredményeit az adott szakszervezet tagjai (gyakran az ágazatban dolgozó más munkavállók is) és a munkaadók kötelezőnek szokták tekinteni.5
5
Wikipédia, a szabad enciklopédia
11
2.5. A globális folyamatok foglalkoztatási hatásának érvényesülése A
nemzetközi
gazdaságban
megfigyelhető
recessziós
jelenségek
a
cégek
létszámgazdálkodásán keresztül gyors és közvetlen hatással lehetnek a munkaerőpiaci folyamatokra, és kedvezőtlenül érinthetik a foglalkoztatási kilátásokat. Komolyabb foglalkoztatási feszültségek megelőzése érdekében azonnali állami beavatkozásra van szükség. Olyan, elsősorban preventív jellegű intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek rövid távon hatnak, és amelyekkel nagyobb társadalmi feszültségek kialakulása nélkül áthidalható a gazdasági visszaesés időszaka. A foglalkoztatási feszültségek megelőzése, valamint az elbocsátások következményeinek gyors és hatékony kezelése érdekében a munkáltatóknak 1991 óta jelenteniük kell a munkaügyi szervezethez, ha nagyobb létszámot érintő, csoportos létszámleépítést kívánnak végrehajtani. 2.6. A gazdasági válság munkaerőre gyakorolt hatásai A mai gazdasági helyzet miatt hasonló problémákkal kell szembenéznünk. Nehéz megjósolni a válság hosszabb távú hatásait, de az bizonyosnak tűnik, hogy a munkaerő áramlásának mértéke és iránya változni fog miatta. A nyugati államokban is fokozódik a verseny a munkahelyekért, és a külföldi munkavállalókat mindig könnyebb leépíteni, mint a helyieket, miközben szigorodik a szabályozás is. Mindez nehezíti a külföldi munkavállalást, és mélyítheti a válságot a szegényebb országokban. A jelenlegi gazdasági világválság hatásai globálisak, de minden bizonnyal eltérőek lesznek a következmények a különböző országokban, régiókban és szektorokban. Lesznek olyan területek, amelyek rosszul és olyanok is, amelyek még rosszabbul járnak majd - egyelőre ez tűnik
a
szomorú
realitásnak.
Konkrét adatok még nem állnak rendelkezésre, de arra mindenképp fel kell készülni, hogy a világgazdaság szerkezete jó eséllyel átalakul, ami a migrációt sem hagyja érintetlenül.6 Logikus következménye lehet ennek az átalakulásnak, hogy a nehéz helyzetbe került országokba nem annyira mennek majd a munkát keresők, hisz ott nagyon komoly verseny
6
Derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentéséből
12
alakulhat ki minden egyes állásért, és a külföldiek egyértelműen hátrányból indulnak. Számítani lehet arra is, hogy bár sokan szeretnének külföldre menni, de ezt vagy saját pénzügyi helyzetük, vagy pedig a fogadó ország közhangulata, illetve bevándorlási szabályozása
teszi
nehézzé.
A pénzügyi nehézségek sokszor szintén a krízisből adódnak, a pénztelenség elsődleges oka ugyanis épp a munkahely elvesztése és az esetlegesen korábban felvett hitelek megléte és a megemelkedett törlesztő részletek. Fontos lehet figyelembe venni a várható árfolyamváltozást is, ha ugyanis a magyar devizával szemben jelentősen leértékelődik az a pénz, amiben a fizetést adják, akkor az veszteséget jelent a munkavállaló szempontjából. Egyes vélemények szerint a magyarok, és más keleteurópaiak angliai munkavállalása azért kezdett el visszaesni tavaly nyáron, már a krízis előtt, mert az angol font komoly mélyrepülésbe kezdett az euróval és így az akkor még kifejezetten erős forinttal szemben. A várható hatások közül kiemelkedik a munkanélküliség emelkedése, a szakértők szerint mindenekelőtt
az
építőiparban,
a
feldolgozóiparban,
a
pénzügyi
szektorban,
a
kiskereskedelmi, illetve idegenforgalmi ágazatban kell elbocsátásokkal számolni. Márpedig ezen
szegmensekben
hangsúlyos
a
külföldi
munkavállalók
jelenléte.
Számolni kell a munkakörülmények romlásával és a bérek csökkenésével is, a vállalatok ugyanis a kereslet és a bevételek csökkenése miatt ott próbálnak meg spórolni, ahol csak tudnak. A migránsok életminőségére hatással lesz az is, hogy a nehezebb helyzetbe került államokban
a
szociális
juttatások
visszafogására
kell
felkészülni.
Nehéz gazdasági helyzetben szinte automatikus a külföldiekkel szemben alkalmazott diszkrimináció, illetve a bevándorlási politikák szigorodása. A képzetlen munkaerő esetében különösen erős lehet a helyi munkavállalók külföldiekkel szembeni fellépése, amiből az is következik, hogy fel kell készülni arra, hogy a külföldieket nagyobb arányban, illetve előbb küldik majd el a cégek, mint a belföldieket. A szabályok szigorodása miatt jó eséllyel egyre többen
vállalják
az
illegális
13
munkavégzés
kockázatait
is.
2.7. A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők Gazdasági szerkezet alapvető változása, szakmák eltűnése, új szakterületek megjelenése új követelményekkel: •
Befektetők mozgása (elsősorban a stratégiai befektetők „biztosak” amíg a stratégiai feltételek nem változnak: pl. EU-bázis megszerzése nem EU-tagállamnak; keleteurópai-ázsiai piacok közelsége, EU keleti határa; innovatív tevékenység, befektetés a munkaerőbe)
•
Befektetők által generált szekunder munka-helyek
•
Az UMFT (Új Magyarország Fejlesztési Terv) és a Pólus programok által generált új hangsúlyos tevékenységek (nano-technológia, űripar, biotechnológia, egészségipar, környezet-ipar), vállalkozások klaszteresedése
•
Erőteljes világgazdasági hatások: Kína, India előretörése
14
3. MOBILITÁS 3.1. TÁRSADALMI MOBILITÁS A társadalmi térben, a társadalmi hierarchiában betöltött különböző pozíciók közötti mozgást a szociológiában mobilitásnak nevezik. Ez a ’mozgás’ összekapcsolódhat a földrajzi térben való elmozdulással is (migráció, szegregáció). Ha a váltás egy életpályán belül történik, intragenerációs mobilitásról, ha a szülők pozíciójához képest, akkor intergenerációs mobilitásról beszélünk. A magasabb, illetve az alacsonyabb társadalmi státuszba kerülés a felfelé, illetve lefelé irányuló mobilitás. A cirkuláris mobilitás kifejezéssel azt a helyzetet jelöljük, amikor csak bizonyos egyének mobilak, ám a társadalom szerkezete lényegében nem változik. Strukturális mobilitásnak nevezzük, amikor a társadalom szerkezeti átalakulása mintegy magával sodorja a tömegeket – esetleg úgy, hogy szinte mindenki felfelé mobil, ám új csoportjának a többihez mért relatív helyzete ugyanaz, mint a korábbié volt. A mobilitás különböző dimenziókban mehet végbe (vagyoni, jövedelmi helyzet, foglalkozás, presztízs, kulturáltság stb.). A modern társadalmakban általában a kulturális mobilitás csatornája a legszűkebb: a nagyobb kulturális tőkével (ez általában a magasabb iskolai végzettséggel mérhető) rendelkező szülő képes a leginkább arra, hogy kedvező mobilitási pályára állítsa gyermekét.7
3.2. Mobilitást és migrációt befolyásoló tényezők
7
•
Munkaerőpiaci helyzet,
•
Bérkülönbségek,
•
Tranzakciós költségek,
•
Közlekedési infrastruktúra,
•
Lakhatási lehetőségek,
•
Képzettségi színvonal,
•
Életkor.
Magyar virtuális enciklopédia
15
3.3. A mobilitás és migráció ösztönzésének indokai •
Gazdaságélénkítés,
•
Beruházási kedv fokozása,
•
Versenyképesség javítása,
•
Munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása,
•
Demográfiai folyamatok kiegyenlítése,
•
Egyének szakmai tapasztalatszerzése.
3.4. Nemzetközi migrációt serkentő tényezők •
Magasabb jövedelem,
•
Jobb munkakörülmények,
•
Jobb lakáskörülmények,
•
Nyelvtanulás, szakmai ismeretek szerzése,
•
Új személyes kapcsolatok ápolása,
•
Magasabb színvonalú szolgáltatások.
3.5. Nemzetközi migrációt gátló tényezők •
Közvetlen baráti és családi kapcsolatok megszakadása,
•
Nyelvismeret hiánya,
•
Bizonytalan lakhatás,
•
Alacsony elérhető jövedelem,
•
Rosszabb munkakörülmények,
•
Otthoni állás elvesztésétől való félelem.
3.6. Nemzetközi migrációt elősegítő intézkedések •
EURES (European Employment Services) - Európai Foglalkoztatási Szolgálat
1993-ban az Európai Unió hozta létre az EURES elnevezésű európai állásközvetítő rendszert, amely lehetővé teszi a munkaerő közvetítését az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben.
16
Az EURES adatbázis nem egy európai szinten működtetett rendszer, hanem a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférhetőséget teszi lehetővé. A számítógépes munkaerő-közvetítési rendszer három alappillére: az adatbázis, az EURES-tanácsadók és az informatikai rendszer. Az európai számítógépes állásközvetítő rendszernek Magyarország is tagja. A 28 európai országra kiterjedő rendszert Magyarországon a Foglalkoztatási Hivatal működteti, 10 kiképzett tanácsadó segítségével. Az EURES-sel foglalkozók véleménye szerint a nyelvtudás hiánya még az átmeneti időszakban fennálló korlátozásoknál is nagyobb akadályt jelent a magyar munkaerő nemzetközi mobilitásának javításában. A magyar EURES tanácsadók tapasztalatai szerint a legtöbb érdeklődő nyelvtudás nélkül vagy alacsony szintű nyelvtudással, szakmunkásként szeretne elhelyezkedni az EGT tagállamok területén. A magasabban kvalifikált, jó nyelvtudással rendelkező álláskeresők nagy része önállóan, az Internet vagy magánközvetítő irodák segítségével, illetve személyes kapcsolatai révén próbál külföldön elhelyezkedni. Feladatai a tanácsadás, információnyújtás, állásközvetítés és az európai adatbázis működtetése. •
EUROPASS
Az Europass az Európai Unió kezdeményezése, az Európai Parlament és Tanács hozta létre 2004-ben. Célja a végzettségek, szakképzettségek és szakképesítések átláthatósága és az állampolgárok Európán belüli mobilitása. Öt dokumentumból áll (önéletrajz, nyelvi útlevél, oklevélmelléklet, bizonyítvány-kiegészítő, mobilitási igazolvány), amelyek világosan bemutatják az egyén készségeit és szakértelmét. Az Europass hálózathoz összesen 32 európai ország csatlakozott (olyanok is, mint például Izland, Norvégia, Törökország), amelyek koordinálják az Europass dokumentumok kibocsátását országaikban, tájékoztatják az állampolgárokat a dokumentumok elérhetőségéről. Honlapjukról letölthető a mindenkori hivatalos Europass önéletrajz és nyelvi útlevél.
17
3.7. A magyar munkavállaló mobilitása Kisházy Gergely, a Magyar Posta Zrt. szervezetfejlesztője, pszichológusa szerint, az „egész életen át egy munkahely” tradíciója és az azzal járó stabilitás képzete még benne él bizonyos emberekben. Az idősebb generációkra különösen igaz, hogy nem szívesen néznek szembe egy hosszabb távon ígéretesebb, de kezdetben mégis bizonytalanabbnak tűnő változással, kihívással. Egy nagyobb városból egy kisebbe költözés is az eddigitől eltérő környezetet jelent, változik a baráti társaság, mások az életfeltételek, az utazási és vásárlási lehetőségek: s ettől sokan idegenkednek. A saját tulajdonú lakásba való hazatérés is jóval előkelőbb helyet foglal el sokak értékrendjében, mint mondjuk, a jó körülmények között végzett munka és a sikerekkel együtt járó magasabb fizetés, amelyet esetleg albérletből vagy ingázással kell nap mint nap elérni. Sokszor a gyerekkortól kiépített rendkívül szoros családi és baráti kapcsolatok gátolják leginkább a mobilitást. Ezek a kötődések különösen akkor hatnak a helyváltoztatás ellen, ha külföldi munkavállalásról van szó. 3.8. A legfontosabb mobilitást gátló tényezők •
A bizonytalanságtól való félelem,
•
A saját lakáshoz és környezethez való ragaszkodás,
•
Erős kötődés a családi és a baráti környezethez,
•
A magyar zárt és egységes nyelv, illetve kultúra,
•
Nyelvtudás hiánya.
Mindezek ellenére, a mai adatok, felmérések és trendek alapján azt láthatjuk, hogy a magyarok egyre mobilabbak.
18
„A magyar munkavállalók 77 százaléka hajlandó lenne lakóhelyet váltani egy magasabb színvonalú munkalehetőség reményében, 30,2 százalék pedig a világ bármely pontjára elköltözne egy jó munka miatt”.8 .A "Lakhelyváltoztatás munkalehetőség céljából" elnevezésű felmérésben 2641 embert kérdeztek meg. Az eredmények szerint leginkább a 30 év alatti válaszadók mutatnak hajlandóságot arra, hogy egy új állás miatt költözzenek. Elsősorban a mai 15-25 éves fiatalok. Nyitottak és ambiciózusak. Az adatok nem szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a férfiak inkább a hosszabb, legalább hat év időtartamú lakóhelyváltásra vállalkoznának, míg a nők legfeljebb három évre költöznének el otthonukból egy jó munkalehetőség miatt. 3.9. A mai fiatalok már mobilak lesznek A most 16-22 éves magyarok a munkaerőpiacra kilépve már mobilak lesznek, hiszen sok mostani fiatal tanul szívesen külföldön, így ők nem idegenkednek más kultúráktól. A 30-35 év körüli, egyedülálló, nyelvtudással rendelkező, magasan kvalifikált emberek szintén nagyon mobilnak számítanak. A kint tartózkodás időtartama természetesen változó. A mobilitási hajlammal bírók mintegy 15 százaléka - ezek általában a szezonális munkát végzők - 1-2 hónapra maradna kinn, 1-2 évig a potenciális munkavállalók körülbelül 60 százaléka maradna, míg körülbelül 25 százalék több évre, akár örökre is tervezi a kinn-tartózkodást. Az 50 éven felüliek munkavállalása nagyon ritka, ők - amennyiben nem magasan kvalifikáltak általában
szezonmunkákra
mennek.9
3.10. A legkedveltebb úticélok
A külföldön munkát kereső magyar állampolgárokat nagyon nehéz nyomon követni, mivel róluk nincs hivatalos statisztika. Az Egyesült Királyságban hozzávetőlegesen 10 ezer magyar próbált szerencsét, míg Németországba és Ausztriába néhány ezer honfitársunk megy ki dolgozni évente. Munkavállalás szempontjából tehát a legkedveltebb, a sikerrel 8
A Manpower Hungary munkaerő-kölcsönző és munkaközvetítő vállalat kutatási jelentése szerint
9
A KSH 2004-ben megjelent felmérése szerint
19
legjobban kecsegtető célpont Nagy-Britannia, míg Németország és Írország holtversenyben a második, őket követi Ausztria. Franciaország jóval mögöttük van, még a mediterrán országokba is több magyar megy dolgozni, mint a franciákhoz. 3.11. Munkaerő elvándorlás „Az uniós foglalkoztatási piac - bár egyes országok korlátozzák - könnyen elcsábítja jobb fizetési- és karrierígéreteivel a munkaerőt. Pontos adat a külföldön elhelyezkedőkről ugyan nincs, de a becslések szerint több mint 100 ezer 30 éven aluli fiatal próbálkozik külföldön. Hosszabb távon - ha nem lesz változás - hiány alakulhat ki a képzett fiatal munkaerőben. A népességfogyás miatti munkaerő-csökkenés már nem csupán a nyugati országok problémája. Ráadásul a közép-európai régióban a demográfiai okok mellett az uniós csatlakozással könnyebbé vált külföldi munkavállalás miatti elvándorlással is számolni kell. Ezek olyan problémák, amelyek már az idetelepült multinacionális cégeket is érintik. Jelenleg a legfontosabb feladat, hogy megfelelő HR stratégiával reagálni tudjanak ezekre a kihívásokra. A legegyszerűbb és leghatásosabb megoldásnak a béremelés tűnik, ez azonban csak rövid távon hat.”10 3.12. Nem fog kiürülni az ország A fiatal magyar felnőttek 39 százaléka tervezgeti azt, hogy rövidebb-hosszabb ideig külföldön fog dolgozni, és 29 százalékuk fejében fordult már meg az a gondolat, hogy hosszabb időre áttelepül egy másik országba. Külföldi tanulási terveket azonban csak a 18-29 éves korosztály 13 százaléka dédelget a fejében.11 A néhány hónapos külföldi tanulás gondolata a fiatal felnőttek 12 százalékának a fejében vetődött már fel, a hosszabb – néhány éves – külföldön tanulásé pedig 7 százalékuk fejében. Mindent egybevetve az összes megkérdezett 13 százaléka tervezget külföldön tanulást. Külföldön elsősorban azok tanulnának, akik jelenleg itthon is ezt teszik. A felsőoktatásban tanuló fiatalok 36 százaléka bővítené szívesen az ismereteit 1-2 hónapig valamelyik külföldi intézményben, és 18 százalékuk tervezget pár éves külföldi tanulmányokat. A szakmai-,
10
olvashatjuk Körte Ildikó, a Menedzsment Fórum munkatársának írásában
11
Derül ki a Marketing Centrum felméréséből
20
illetve középfokú tanulmányokat folytatók körében 22% és 11% ugyanez a két arány, a jelenleg nem tanulók viszont csak elvétve gondolnak a külföldi tanulásra. Néhány hónapos külföldi munkavállalást a 18-29 évesek 28 százaléka tervezget, néhány évest pedig 27 százalékuk. A külföldi munkavállalás lehetőségét az összes megkérdezett 38 százaléka fontolgatja, és a fiatalok 29 százalékánál merült fel az, hogy hosszabb időre áttelepüljön más országba, illetve az, hogy külföldön éljen. A hosszabb távú külföldre település gondolata majdnem mindenkinél a munkavállalási tervekhez kötődik. A külföldi munkavállalás vagy letelepedés gondolata a szakmai-, illetve középfokú képzésben tanuló fiatal felnőtteket vonzza a leginkább, és azokat a fiatal nőket a legkevésbé, akik háztartást vezetnek, illetve GYES-en, GYED-en vannak. Részben ennek köszönhető az is, hogy a fiatal férfiak 48 százalékával szemben a nőknek mindössze 29 százaléka tervezget rövidebb-hosszabb külföldi munkavállalást. A fiatal munkavállalók és a munkanélküliek viszont azonos valószínűséggel tervezgetik a külföldi munkavállalást. Ugyanakkor a munkanélküliek sokkal nagyobb valószínűséggel telepednének le egy másik országban, mint azok, akiknek sikerült elhelyezkedniük itthon.
21
4. FIATALOK Ebben a fejezetben, a fiatalabb korosztály szokásait vizsgáltam kicsit körültekintőbben. Azt gondolom, saját szemszögemből nézve is fontos felmérni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan vélekednek a témával kapcsolatosan, és milyen szokások jellemzik őket. 4.1. Felkészülés a nagy utazásra
Számtalan előkészületre van szükség ahhoz, hogy valaki külföldön vállalhasson munkát. Adott országokban vízum, munkavállalási engedély, munkáltatói igazolás és még sorolhatnám. Ezek természetesen már nem minden országban kötelezőek. Vannak olyan országok is, melyek a munkavállalási engedélyt kezdő, induló pénzösszeghez kötik annak érdekében, hogy a munkavállaló abban az esetben se szoruljon szociális segélyre, ha nem találna rögtön a megérkezést követően munkát. Ilyen például Japán, ahol mintegy 2000 eurós (körülbelül 500 ezer forintnak megfelelő) kezdő 'tőkével' kell rendelkeznie még egy fiatal pályakezdőnek is. De vannak olyan kikötések is, mint például az Amerikában alkalmazott szabály. E szerint a korlátlan lehetőségek hazájába érkező külföldiek csak nyáron vállalhatnak munkát, maximum négy hónapig. Megint más országokban a hosszabb tartózkodási engedéllyel rendelkező munkavállalóknak azt is kikötik, hogy maximum három hónapig dolgozhatnak egy munkáltatónál, utána új állás után kell nézniük. Nem sokkal ezelőtt ezen országok között szerepelt például Új-Zéland is, mely az elmúlt időszakban lazított a szabályozáson és engedélyezte, hogy a külföldi munkavállalók egy foglalkoztatónál dolgozhassák le a munkavállalási engedélyükben szereplő időszakot. Ám ha a fiatal munkavállaló átrágta magát a bürokrácia útvesztőjén és minden szükséges iratot beszerzett, még akkor is marad a kérdés: "Hol fog dolgozni és hol fog egyáltalán lakni?". A legtöbben a külföldi munkavállalást szervező speciális irodákhoz fordulnak, ahol komplett szolgáltatásban biztosítják a szállást, a foglalkoztatást és még az iratok rendezését is. Persze akadnak olyan ügynökségek, melyek kirívóan magas jutalékos rendszerükkel mintegy lehetetlenné teszik a külföldön munkát vállaló fiatalok megtakarítási esélyeit. Ezt elkerülendő a legtöbben az Internet dzsungelében próbálnak esélyt találni a boldogulásra.
22
4.2. Pályakezdők „A tanácstalan pályakezdő fiatalok körében egyre kedveltebb, hogy az érettségi végeztével az azonnali felsőoktatási részvétel helyett inkább külföldön keresnek munkát. Utaznak, dolgoznak, nyelvet tanulnak elsősorban azért, hogy időt nyerjenek. De valóban megéri mindez? Nyugat-Európa országai után elérte hazánkat is a fiatalok legújabb trendje, mely szerint a pályaválasztás előtt külföldre mennek dolgozni egy-két, vagy akár több évre is. Hogy miért teszik ezt? Időt és tapasztalatot, önállóságot és élményeket akarnak nyerni. A hónapokra tervezett, de gyakran hosszú évekig tartó külföldi munkát bevállaló fiatalok legtöbbje először reményteljesen indul neki egy-egy újonnan jött ajánlatnak. Átlagosan egy évet töltenek külföldön és az adott országon belül egyik helyről a másikra vándorolnak, hogy több
pénzt
kereshessenek.
Aki az Interneten már körbenézett, jól tudhatja, hogy meglehetősen különböző tapasztalatokkal térnek vissza a külföldön munkát vállaló fiatalok. A legtöbben persze legalábbis
akik
mernek
nyilatkozni-,
"többé-kevésbé
jó"-nak
ítélik
a
külföldi
álláslehetőségeket. Az állás-kínálatra persze nem lehet panasz, hiszen van itt minden: konyhai mosogató, felszolgáló, londíner, húsipari segédmunkás és még sok ezer további ajánlat. Több pénzért mint itthon, ám gyakran "embertelen szálláshelyek"-kel tarkítva.” 12
4.3. Magyar diplomások külföldön Az idegen nyelven beszélő, külhoni diplomával, illetve munkatapasztalattal bíró fiatal karrierje jóval meredekebben ívelhet felfelé. Az önbizalom és a motiváció erősítése, a megfelelő iskolák, és a képességfejlesztési lehetőségek biztosítása hazánkban egyelőre nagyobb szülői szerepvállalást igényel, mint Nyugat-Európában. A fiatal magyar diplomások elvándorlása elérte az "agyelszívás" kritikus tömegét. A visszacsábításra még nincs stratégia.
12
Áll a Job-Állás-Karrier 2009. februári cikkjében
23
A Kelly Services nemzetközi felmérése szerint a magyar munkavállalók 68 százalékát a családi tényezők akadályozzák a külföldi álláskeresésben. A 33 országra kiterjedő kutatás során 115 ezer munkavállalót - köztük 4400 magyart - kérdeztek meg munkába járási szokásaikról és elképzeléseikről. Az eredményekből kitűnik, hogy honfitársaink fele fontolgatja külföldi munkavállalást, ám valóban mobilnak a 34 év alattiak - közülük is a 24 évesnél fiatalabbak - tekinthetők. A legvállalkozóbb szelleműek az egyetemisták, illetve a friss diplomások. A nyelvtudás, az ösztöndíjak és a különféle egyetemi projektek és a kutatási programok szélesre tárták a világ kapuját. S aki egyszer elment, nehezen tér vissza. Akkor se tartósan. Ők a projektvándormadarak: ösztöndíjról kutató-gyakornoki programra szállnak. Sehol se töltenek el hosszabb időt, amíg csak egy ígéretes állás vagy szerelem meg nem akasztja őket valahol. Nem az a lényeg, hogy hányan vándorolnak ki, hanem az, hogy kik. Ha csak ketten mennek el, de ők választott hazájukban kutatásaikkal új paradigmákat nyitnak, és ezzel milliós, milliárdos hasznot termelnek más ország gazdaságának, az nagyobb veszteség, mint ezer szellemi segédmunkát végző kivándorlása A válaszadók negyede többdiplomás, harmadának doktori vagy más tudományos fokozata van. A kiadott magyar diplomák arányaihoz képest jóval több közöttük a jogi, gazdasági és természettudományos végzettségű. Bölcsészek és művészek elvétve sem akadnak közöttük. A kivándorlás három fő okaként a jobb fizetést, a szakmai fejlődést, a karrier lehetőségét, illetve a hazai társadalmi klíma taszító voltát határozták meg. A többség megtalálta a számítását. Magasabb életszínvonal, jobb munkafeltételek és nagyobb lehetőségek az előrejutásra. Hiába a külföldi elit egyetemen szerzett diploma, a doktori cím, szakmai ösztöndíjak és jó referenciák, kapcsolatok nélkül nehéz újrakezdeni itthon. A magasan kvalifikált munkatársaktól inkább tart a magyar cégek többsége, mintsem tárt karokkal várná. A külföldi tanulmányokat folytatókat sok helyen túlképzettnek, veszélyes versenytársnak ítélik, és elutasítják. A diplomások migrációja nem feltétlenül veszteség, ha néhány év múltán visszahozzák az időközben felszedett tudást. Nem a jelenség aggasztó, inkább annak egyirányúsága. Az elvándorlást nem lehet megakadályozni, de nem szerencsés, ha a magyar agyak elvándorlását pusztán a külföldi kereseti viszonyok szabályozzák. Meg kell küzdeni a tudáselitért.
24
Jelentősen emelni kellene a fizetéseket, ám ez önmagában nem elég. A diplomások itthon tartásához meg kellene változnia a magyar társadalmi klímának is. 4.4. Az elhelyezkedés ideje és időtartama
Megfigyelhető az is, hogy a képzettség fordítottan arányos a munkavállalási hajlandósággal. Rövid távú munkát elsősorban a tanulók vállalnának, érhető okokból: ők azok, akik akár nyári szünetben, akár egy-két évet halasztva a főiskolán, egyetemen, szívesen mennének külföldre nyelvet tanulni, kapcsolatokat építeni és munkatapasztalatot szerezni. A külföldön tanuló, ösztöndíjas diákok számára különösen vonzó lehetőség a kinti elhelyezkedés, hiszen így ki tudják pótolni a meglehetősen magas megélhetési, tanulási költségeket, ráadásul adott esetben
akár
hosszabb
távú
munkát
is
találhatnak.
Hosszú távú munkát (pár hónapos, éves munkaviszony) szintén a tanulók, a gimnáziumot végzettek,
a
férfiak,
az
egyetemet
végzettek
terveznek,
illetve
szeretnének.
A legtöbben egy-két évre tervezik a külföldi munkavállalást – vagyis elsősorban arra törekednek,
hogy
a
kinti,
elméletben
magasabb
fizetésből
jelentősebb
összeget
összegyűjtsenek, félretegyenek, ám amint erre sor került, újra Magyarországon éljenek és dolgozzanak. Körülbelül 2 százalékra tehető azoknak az aránya, akik véglegesen külföldön szeretnének
letelepedni.
Azok, akik nem csupán elméletben tervezik a külföldi munkavállalást, akár pár hét alatt el tudnak helyezkedni. Az okok roppant egyszerűek: a kezdeti megélhetési költségek igen magasak, így ha pár hét, esetleg 1-2 hónap alatt nem sikerül állást találni, már nem éri meg (sokuknak
nincs
is
lehetősége)
kint
maradni.
4.5. A külföldi munkavállalás buktatói és előnyei Milyen buktatói vannak a külföldi munkavállalásnak? Nagyon fontos kérdés a pénzhiány. Élni kell, amíg nem találunk munkát és ez bizony akár 36 hónap is lehet. Ilyen továbbá a helyismeret hiány. Ez egy idő után nem lesz probléma, ezzel mindenkinek meg kell küzdenie, érdemes apró lépésekkel haladni, azaz mindig egy kicsivel több területet megismerni. A nyelv ismeret hiánya még azoknak is gondot jelenthet, akiknek
25
nyelvvizsgájuk van, mert hozzá kell hogy szokjunk az utcai beszélt nyelvhez, nyelvjárásokhoz. Ha valakinek van ismeretsége, az sok minden más pótolhat, de nem old meg mindent. Nyelvtudás A felmerülő probléma kapcsán kíváncsi voltam, Magyarország milyen helyzetben van nyelvtudás terén. Számomra – sajnos – nem meglepő adatokat találtam. A magyarok mindössze 25 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet.13 A jövőben azonban ez változhat, mert az Európai Unió komoly fejlesztéseket tervez. A magyar 15-44 év közötti népesség mindössze 11 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgával. Míg a fiatalabb korosztály (20-24 évesek) majd 40 százaléka, addig a és 44 közöttiek mindössze 10-15 százaléka rendelkezik használható nyelvtudással. A Gallup felmérése szerint a közép-európai országok polgárai közül a magyarok használható nyelvtudása csak a bulgárokéhoz és a törökökéhez képest jobb. A felmérés alapján - amelynek kérdése így szólt: "Anyanyelvén kívül mely nyelveket beszéli Ön elég jól ahhoz, hogy részt vegyen egy, az adott nyelven folyó társalgásban?" - a szlovének majd háromszor többen beszélnek egy európai idegen nyelvet, mint a magyarok. Milyen előnyei vannak a külföldi munkának? A magasabb életszínvonal. A legtöbben ezért szeretnének külföldön munkát vállalni. Nyugodtabb életvitel, kevesebb stressz, vidámabb környezet. Új ország, új tájak, új kultúra. Ha nyitottak vagyunk, akkor sok minden szépet és jót megismerhetünk. 4.6. A munkavállalás veszélyei Illegális munkavégzés Az engedély nélküli munkavégzés minden országban tiltott. Az engedély nélküli munkát végző személy pénzbüntetéssel, kiutasítással és akár évekre szóló beutazási tilalommal, esetleg elzárással büntethető. Ezeken túl az illegális munkavégzés rengeteg veszélyt rejt magában, például munkahelyi baleset, megbetegedés esetén a munkaadó nem fizeti ki a betegellátási költségeket, vagy a munkaidő hosszárról, a munkabérről, a munkavégzés 13
Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint
26
körülményeiről kötött megállapodás be nem tartása esetén a munkavállaló számára minimális a jogorvoslat lehetősége. A külföldi munkavállalásnál több szempontból is óvatosnak kell lenni. Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki külföldön akar munkát vállalni, ismerje az adott ország nyelvét. Tolmács segítségével nem lehet külföldön dolgozni, ritkán fordul elő, hogy nyelvtudás és szakmai tudás nélkül valaki boldoguljon. Vigyázni kell a munkaközvetítő irodákkal is. Jó tudni, hogy a magyar jogszabályok szerint magánközvetítő álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet pénzt.
Alábbi
témával
később
részletesen
is
foglalkozom.
Javasolt, hogy csak az ÁFSZ vagy az Európai Unió hivatalos munkaközvetítő oldalán keresztül jelentkezzenek a munkavállalók. Az Unió álláskeresési honlapját, ahol jelenleg egymillió állást hirdetnek, az ÁFSZ honlapjáról egy kattintással el lehet érni, ahol nagy valószínűséggel valós állások találhatók. Természetesen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján
is
számtalan
lehetőség
van.
Sajnos igen gyakran hallani átvert, keserűen és jóval szegényebben hazatérő dolgozókról. Havonta körülbelül ötven magyar dolgozót „vágnak át” hamis álláshirdetésekkel, mások pedig csaló állásközvetítők áldozatává válnak az uniós tagállamokban. Nem ajánlott magánúton,
apróhirdetésekből
munkát
keresni.
A csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár mindent felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak. Egy magán-munkaközvetítő esetében a leggyanúsabb az, ha túlságosan jó az ajánlata. A legtöbb kamuhirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget. Ha még az is szerepel benne, hogy a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, és a túlóráért kiemelkedően sok pénzt adnak, akkor érdemes elgondolkodni, valóban minden rendben van-e a munkával. Ezekre a hirdetésekre az is jellemző, hogy a munkaadó nem követel meg semmilyen nyelvtudást
27
5. HIVATALOS ÜGYINTÉZÉS 5.1. Kétoldalú megállapodások Kétoldalú egyezmények alapján évek óta vállalhatnak munkát magyarok is egyes országokban. Ilyenkor a helyi munkaügyi központoknak nem kell vizsgálniuk a munkaerőpiacot, a szerződésben meghatározott keretig ugyanis alkalmazhatóak a külföldiek akkor is, ha egyébként egy hazai munkavállaló is betölthetné az álláshelyet. A jelentkező saját szakmájában
dolgozhat.
nyelvismeretének
A
kétoldalú
fejlesztése
szerződések és
célja
a
a
fiatal
szakmai
munkavállalók továbbképzés.
Németországban 2000 magyar vállalhat munkát. Az egy évre megköthető szerződés meghosszabbítható, engedélyt viszont csak szakképesített, nyelvet beszélő, 40 év alatti fiatal kaphat. A német munkaadók igényei alapján szezonmunkára is jelentkezhetnek magyar munkavállalók,
ebben
az
esetben
nincs
korhatár
követelmény.
Ausztriában a fizetés ugyan kevesebb, mint Németországban, de az ország közelsége vonzó a fiatalok számára. Itt minden szakmában várják a magyarokat, de a nyelvtudás feltétel, sőt a szerződésben azt is kikötik, hogy csak 35 éven aluliak kaphatnak munkavállalói engedélyt.
Svájcban bár nem kell nyelvvizsgával bizonyítani a nyelvtudást, de arról olasz, német vagy francia nyelvi felmérésen kell számot adni. Néhány szakmához minimális nyelvtudás kell, másokhoz pedig, például a pincér, ápolónő társalgási szint a munka feltétele.
5.2. Vízum 2004. május 1-jétől az EGT tagállamaiba 90 napot meghaladó időszakra is vízummentesen utazhatunk, valamint kérhető az EGT tartózkodási engedély kiállítása. Más országokba történő beutazás esetén vízumot kell igényelnünk. (Az európai gazdasági térség tagállamai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Izland, Írország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg,
28
Magyarország,
Málta,
Németország,
Norvégia,
Olaszország,
Portugália,
Románia,
Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált. 5.3. Letelepedés A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok - és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is - letelepedési jogot élveznek az Európai Unió tagállamaiban és Izland, Liechtenstein és Norvégia területén, és kérhetik az EGT tartózkodási engedély kiállítását. Természetesen ez a szabadság nem korlátlan, csak a jogcímtől függő feltételek teljesítése esetén történik meg a tartózkodási engedély kiállítása. Az engedély érvényessége főszabályként öt év, de a tartózkodás jogcímétől függően ettől eltérő is lehet. Külön irányelvek szólnak a munkavállalók, a diákok, a nyugdíjasok, az önálló vállalkozók, az önálló vagyonnal rendelkezők illetve családtagjaik tartózkodási jogáról. Ahogy a beutazás is, úgy a tartózkodási jog is korlátozható a közrend, közbiztonság, és a közegészség védelme érdekében. 5.4.Néhány
jó
tanács
a
külföldi
munkavállaláshoz
A külföldön munkát vállalni szándékozó magyar állampolgárok a munkavégzés céljából történő külföldre utazásuk előtt minden esetben érdeklődjenek a munkavállalás szabályai felől a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EU Integrációs Kirendeltségén, vagy a regionális munkaügyi központoknál. Munkavégzésre az esetek egy részében csak a fogadó ország arra illetékes szerve által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor, ha nem kell munkavállalási engedély, akkor pedig regisztráltatnia kell magát a munkavállalónak. Általában minden esetben be kell szerezni a célország vízumát vagy tartózkodási engedélyét, ennek feltételeiről annak az országnak Magyarországon akkreditált külképviseleténél érdemes érdeklődni,
amelyben
dolgozni
29
szándékoznak.
A kiutazás előtt tájékozódni kell arról, hogy a megszerzett jövedelem után miként kell adózni, van-e az adott országgal a kettős adóztatást kizáró egyezmény és ennek milyen rendelkezései vannak, milyen vámszabályok vonatkoznak a munkavégzés céljából ki vagy beutazókra. A munkavállaló a szükséges engedélyek beszerzése ügyében egyedül vagy a munkaadóval együtt járjon el, s az útlevelet munkaadója részére ne adja ki kezéből. Minden esetben ragaszkodjon az írásbeli munkavállalási szerződéshez. A munkavállalási engedély beszerzését az adott országban bejegyzett és működési engedéllyel rendelkező munkáltató végzi. Az utazásra és a munkába állásig eltelő időre is érdemes még itthon biztosítást kötni. 5.5. Külföldön magyar jog szerint Felmerül a kérdés, ha külföldön dolgozik egy munkavállaló betanítás jelleggel pár hónapig, akkor rá munkajogi szempontból a magyar vagy az adott ország munkajogi szabályai az irányadóak? Kihez lehet fordulnia a munkavállalónak, ha ez idő alatt éri jogsérelem? Ilyen esetben mindenképpen a magyar jog szabályait kell alkalmazni. Ha azonban a külföldi jog szerint a kinti munkáltatóra vonatkozik kollektív szerződés, és az a munkaidőre és pihenőidőre, valamint a munka díjazására kedvezőbb szabályokat ír elő, akkor azt a magyar munkavállalóra is alkalmazni kell, és így a dolgozót a külföldi jog szerinti kedvezmények is megilletik. 5.6. Amit az állásközvetítésről tudni kell A
munkaügyi
központokon,
mint
állami
szerveken
kívüli
úgynevezett
magán-
munkaközvetítést csak belföldi székhellyel, illetőleg fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, valamint az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba vette. A nyilvántartási adatok a munkaügyi központoknál, illetve a fővárosi székhelyű Foglalkoztatási Hivatalnál is megtekinthetők, és arról másolatot is lehet kérni. Fontos előírás, hogy amennyiben a munkaközvetítői tevékenység külföldi munkavégzésre, állásközvetítésre irányul, akkor a tevékenység csak félmillió forintos vagyoni biztosíték
30
letétbe helyezése esetén folytatható. A vagyoni biztosíték kizárólag pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét lehet. További
feltétel, hogy a
munkaközvetítéshez vezetékes telefonnal felszerelt irodahelyiség is szükséges. A munkaközvetítésért a munkát keresővel szemben semmiféle díj, vagy költség nem számolható fel. A külföldre irányuló álláskereséskor a közvetítést megelőzően írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell az érdeklődőt a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos előírásokról. Garanciális előírás, hogy a tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással okozott kárért a magán-munkaközvetítő felelősséggel tartozik. A Külügyminisztérium is azt tanácsolja ezzel összefüggésben, hogy még a kiutazás előtt ellenőrizzék a munkavállalók a munkaközvetítőt és magát a külföldi munkáltatót is. Fontos továbbá, hogy oda-vissza vegyék meg a menetjegyüket, és legyen elegendő pénzük a kint maradáshoz. A szerződést csak akkor írják alá, ha megértették az abban foglaltakat, és ami a legfontosabb, semmiképpen se fizessenek az állásközvetítőnek, hiszen a díj felszámítása jogellenes. 5.7. Biztonságos munkavállalás külföldön Bízhat-e abban valaki, aki az országhatáron kívül szeretne elhelyezkedni, kipróbálni tudását, szakmai felkészültségét egy kedvezőbb anyagi lét reményében, hogy nem jár pórul? Teljes körű garanciára sem Magyarországon, sem külföldön nem számíthat senki. Külföldön a helyismeret hiánya vagy a gyenge nyelvtudás miatt természetesen nagyobb arra az esély, hogy valaki pórul jár, a kockázat azonban csökkenthető, ha kellő körültekintéssel fogunk az álláskereséshez. Ha valaki külföldön vállal munkát, a kellemetlen helyzetek, élmények elkerülése érdekében nagyon fontos utazás előtt körültekintőnek lenni és a következőkre odafigyelni. Gyanús lehet az álláshirdetés, ha első találkozás alkalmával jól kereső munkát ajánlanak külföldön, ha külföldi munkavállaláshoz nem szükséges nyelvtudás, ha a hirdetésben csak mobiltelefonszám, vagy csak jelige van megadva.
31
Az eddig felmerülő
kutatások, jogszabályok, és tények alapján a következő kérdésekre
mindenképpen oda kell figyelnünk.
Ne
higgyünk
a
túl
csábító
ajánlatoknak
Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja, ez a nyugateurópai országok esetében körülbelül a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkaadó, annak ellenértékét a keresetéből általában levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett a munkavállalónak
kell
majd
fizetnie.
Elutazás előtt mindig tájékozódjunk a fogadó tagállam viszonyairól Ennek érdekében érdemes az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) valamelyik EUREStanácsadójához
fordulni
Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér? Ha magánközvetítő révén szeretnénk állásajánlathoz jutni, mindig győződjünk meg arról, hogy a közvetítő regisztráltatta-e magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központoknál Nyilvántartásba nem vett magánközvetítő szolgáltatásait soha nem szabad igénybe venni. Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek - szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ internetes oldalán tájékozódhat, vagy felvilágosítást kérhet az illetékes regionális munkaügyi központtól.
32
Soha ne fizessünk magánközvetítőnek közvetítési, regisztrációs vagy egyéb díjat Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó
fizeti
meg.
Ha állásajánlatot kapunk, még a szerződés megkötése előtt próbáljunk meg információt szerezni
a
leendő
munkahellyel
kapcsolatban
Ehhez a régió valamelyik EURES-tanácsadójának a segítségét kérheti. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással lehetőleg ne vállalkozzunk külföldi
munkavégzésre
még
a
legegyszerűbb
munkák
esetében
sem
Gondoljunk arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intézni, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnökétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre
figyelmeztető
feliratokat.
Valamint a munkaszerződés a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem
tudja
Rendelkezzünk
pontosan a
mi
hazautazás
áll
benne,
költségeinek
több,
fedezézéhez
mint elegendő
kockázatos. összeggel
Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várni kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be számításunk, akkor gondolni kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát ne adjunk át a munkaadónak vagy a közvetítőnek Ilyen
esetben
azonnal
kiszolgáltatottá
válunk.
Mindenképpen csak az okmányokról készített fénymásolatot adjuk át. Ettől az eljárástól csak 33
abban az esetben térjünk el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Egyesült Királyság) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magunknál Mi
a
tartani. teendő,
ha
úgy
érezzük,
becsaptak
minket?
Amennyiben a munkaadó a mi kárunkra eltér a munkaszerződésben foglaltaktól, vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos probléma támad, forduljunk segítségért a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Gondoskodjunk a munkábaállást megelőző időszakra az egészségügyi ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumok beszerzéséről Kiutazás előtt célszerű kiváltani az ún. Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötni legalább arra az időre, amíg munkába nem állunk, és meg nem győződünk arról, hogy a munkaadó fizeti a társadalombiztosítási járulékokat.
34
6. EURÓPAI UNIÓ A következő fejezetben röviden foglalkozom az uniós munkavállalással. Mely országokban, milyen körülmények és feltételek mellett vállalhatunk munkát? Magyarország 2004-es csatlakozása óta, az Európai Unió nagyon fontos szerepet játszik a magyarok külföldi munkavállalási szokásaiban. A következő diagram a külföldi népesség arányát mutatja az EU egyes tagállamaiban: 2.sz. grafion
KÜLFÖLDI NÉPESSÉG ARÁNYA AZ EGYES EU-TAGÁLLAMOKBAN 2004-BEN, %
Luxemburg
38,6 22,2
Lettország 20,0
Észtország Ausztria
9,4
Németország
8,9
Csehország
1,9
Lengyelország
1,8 1,3
Magyarország Litvánia Szlovákia
1,0 0,6
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
35,0
40,0
45,0
Forrás:Employment in Europe, 2006
Ez alapján látszik, hogy Lettországban, Észtországban, Ausztriában és Németországban van a legtöbb külföldi munkavállaló. A második diagram az aktív korú népesség életkor szerinti megoszlását mutatja be:
35
3.sz. grafikon AZ AKTÍV KORÚ MIGRÁNS NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉLETKOR SZERINT AZ EU -BAN 2005-BEN, % 60,0
51 50,0
48
40
40,0
30,0
27 22
20,0
12 10,0
0,0 15-24
25-34 EU-15
35-64
EU-10
Forrás:Employment in Europe, 2006
A foglalkoztatott migráns népesség nemzetgazdasági ágankénti megoszlását az alábbi ábra mutatja:
4.sz. grafikon
A FOGLALKOZTATOTT MIGRÁNS NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT AZ EU-BAN 2005-BEN, %
3
Mezőgazdaság
2 18
Feldolgozóipar
14 17
Építőipar
5 12
Kereskedelem
12 14
Idegenforgalom
12 5
Sz állítás-távköz lés
6 1
Pénzügy
4 13
Gazdasági szolgáltatás
17 18
Egyéb szolgáltatás
29 0
5
10
15 EU-15
Forrás: Employment in Europe, 2006
36
20 EU-10
25
30
35
A kérdés továbbá az, hogy mi változott leginkább az EU bővítés óta, illetve mire számíthatnak a magyarok a tagországok munkaerőpiacainak további megnyitásával. A legfontosabb tanulság az EU legutóbbi bővítése óta, hogy elmaradtak azok a drámai változások, amelyektől annak idején sokan tartottak. Nem lepték el a nyugat-európai országok munkaerő-piacát az újonnan csatlakozó államokból kiáramlók, és a magyarok sem vándoroltak ki tömegesen külföldre. 6.1. Jogi háttér Az uniós csatlakozás után EU, illetve EGT viszonylatban – a magyar állampolgárok jogi helyzetében jelentős változás állt be: a magyar állampolgárok egyben az Európai Unió polgárai is lettek, s a vonatkozó jogszabályok alkalmazásakor nem tekinthetők a továbbiakban külföldieknek. Így uniós csatlakozásunk után a magyar állampolgárok 29 országba való beutazásának és tartózkodásának szabályait a személyek szabad mozgására vonatkozó közösségi vívmányok és egyes schengeni vívmányok együttesen határozzák meg. 6.2. Viszonosság elve A régi EU-tagok összesen hét évig, 2+3+2 éves bontásban szabhatnak korlátokat az új tagok munkavállalói előtt, ezt azonban egyre komolyabb érvekkel kell igazolniuk. Az első két évre még nem fontos indokot hozni, az utolsó kettőre viszont már rendkívül súlyos okkal tagadhatják meg az új tagállamok dolgozóinak beáramlását. Jelenleg a középső, hároméves ciklusban járunk; jelen állás szerint 2011-re Magyarországgal szemben minden korlátozást fel kell oldani. Hazánk - a viszonosság elve alapján - a régi tagok munkavállalóival úgy jár el, ahogy azok a magyarokkal, például az olaszok, szabadon dolgozhatnak nálunk, a németek viszont nem. A csatlakozásunk után további előnyt jelent az új tagországok munkavállalói esetében az úgynevezett 12 hónapos szabály alkalmazhatósága, amely kimondja, hogy azok a munkavállalók, akik a csatlakozás napján vagy azt követően igazolni tudnak legalább egy éves legális munkaviszonyt az adott országban, azok számára megnyílik az ország munkaerőpiaca, és mindaddig nyitva is marad, amíg azt önszántukból el nem hagyják. Megemlítendő továbbá az úgynevezett közösségi preferencia elvének alkalmazhatósága, amely kimondja: ha a korlátozó intézkedéseket fenntartó ország valamelyikében meghirdetett
37
állásra egy - egyébként minden tekintetben azonos paraméterekkel rendelkező - új uniós és egy harmadik országbeli munkavállaló pályázik, akkor az újonnan csatlakozott ország munkavállalóját kell előnyben részesíteni. 6.3. A letelepedésben nincs korlát A magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak be valamennyi tagállamba akkor is, ha három hónapnál hosszabb ideig akarnak ott maradni. Ebben az esetben az adott ország idegenrendészeti hatóságánál, bevándorlási hivatalánál tartózkodási engedélyt kell kérni. Ehhez meg kell felelni néhány általános feltételnek, amelyek nemcsak az új, hanem a régi tagországok állampolgáraira is vonatkoznak: igazolni kell, hogy az illetőnek van miből megélnie, tehát van-e a fogadó országban szükséges megélhetési minimumot jelentő jövedelme. Az egyes tagállamokban eltérő összeg igazolását követelik meg. 6.4. EU célkitűzések a kereslet-kínálat összehangolásáért •
Munkaerőpiaci intézmények megerősítése és modernizációja,
•
Munkavállalók európai mobilitását gátló tényezők megszüntetése,
•
Munkaerő-igény előrejelzés javítása,
•
Gazdasági migrációt elősegítő szabályozás hatékonyabbá tétele.
6.5. Tíz országban szabad munkavállalás A munkavállalók szabad mozgása az EU négy alapvetõ szabadságjogának egyike. Ez azonban jelenleg még nem jelenti azt, hogy a magyar munkavállalók az EU bármelyik országában korlátozás nélkül, az adott ország munkavállalóival megegyezõ feltételekkel, szabályok szerint vállalhatnak munkát. A 15 régi tagország 2011-ig korlátozhatja 8 új tagország, így hazánk állampolgárainak munkavállalását. Jelenleg csak az Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Luxemburg, Hollandia valamint Izland nem alkalmaz korlátozásokat. Továbbra is munkavállalási engedélyre van szükség a következõ tagállamokban: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország. Legutóbb, 2007 novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai előtt, továbbá a múlt év májusától Hollandia. Ezzel már
38
tízre gyarapodott azoknak a régi tagországoknak a száma, ahol szabadon, munkavállalási engedély nélkül kereshetnek maguknak munkát a magyar állampolgárok. A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak. Az Egyesült Királyságban az új tagországok állampolgárainak statisztikai célból a munkába állást követő 30 napon belül regisztráltatniuk kell magukat az illetékes belügyminisztériumi hivatalnál. Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország két éves korlátozást követően 2006. május 1-jével tette szabaddá a munkavállalást a 2004-ben csatlakozóknak. Olaszország 2006.
július
27.
óta
biztosítja
ezt
a
közösségi
alapjogot.
A további öt ország - bizonyos könnyítésekkel - ma is munkavállalási engedélyt követel a 2004-ben
csatlakozóktól.
Így Franciaország bár megköveteli a munkavállalási engedélyt, de 2006. május 1-jétől bizonyos szakmákban, amelyekben munkaerőhiány van, azt könnyített eljárással adja ki, így az építőiparban, a közmunkákban, a vendéglátás, a mezőgazdaság, a gépipar, az ipar, a kereskedelem, a köztisztaság területén 61 szakmában. A diákok és kutatók bizonyos körülmények között szabadon vállalhatnak munkát Franciaországban. Egyezmény alapján gyakornokok is dolgozhatnak egyéves időtartamban szakmai, nyelvi továbbképzés érdekében. Engedélyt követel Belgium is, de 2006. május elseje óta a hiányszakmáknál ugyancsak a munkaerőpiac vizsgálata nélkül, gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyt. Dánia csak akkor adja ki a munkavállalási engedélyt, ha a dolgozót teljes munkaidőben foglalkoztatják, az általános bér- és munkafeltételekkel, az adott helyen érvényes kollektív szerződés
szerint.
Ausztriában munkavállalási engedély szükséges, de az idén január elsejétől 50 szakma esetében könnyítéssel, azaz munkaerőpiaci vizsgálat nélkül adják ki az engedélyeket. Ilyen szakma például a szakács, a kőműves, a gépésztechnikus, a gépészmérnök, a hegesztő, a tetőfedő, a mélyépítő munkás, az útburkoló, a villanyszerelő, a bádogos, az esztergályos, a lakatos, a mezőgazdasági gépszerelő, a hidegburkoló, az adatfeldolgozó technikus, az adatfeldolgozó mérnök. Fennmaradt a csatlakozás előtti könnyített munkavállalás a meghatározott
létszámú
gyakornoknak,
illetve
határ
menti
ingázónak
is.
Németország is munkavállalási engedélyt követel, de a múlt év novemberétől egyszerűsített
39
eljárás
alapján
adják
ki
a
munkavállalási
engedélyt
a
gépészmérnököknek,
villamosmérnöknek, közlekedési mérnöknek, s nemcsak a 2004-ben csatlakozó országok, hanem Románia és Bulgária állampolgárainak is. Ebben az országban is kihasználhatók a már a csatlakozás előtt rendelkezésre álló, keretszámokhoz kötött vendégmunkás és szezonális munkavállalási lehetőségek. Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozással részesévé vált az Európai Gazdasági Térségnek. A térség és a közösségi piac részese a nem európai uniós tagállam Norvégia, Izland
és
Liechtenstein
is.
Izland például nem követel munkavállalási engedélyt, csak bejelentési kötelezettséget ír elő. Liechtenstein kvótarendszert tart fenn. Norvégiában csak munkavállalási engedély esetén lehet munkát vállalni. 6.6. A munkaerőpiac fő kihívásai
Felmerül a kérdés, melyek azok a tényezők, amelyeken a fogalalkoztatottság növekedése alapulhat. Mind a gyakorlat, mind a szakirodalom alapvetően négy pilléren keresztül látja megvalósíthatónak a foglalkoztatottság növelését. Az első és legfontosabb célkitűzés a gyermekek számának növekedése, amely 20-30 év múlva fog a munkaerőpiacon pozitív hatást gyakorolni. A második fontos faktor, az idősek munkaerőpiacon tartása. A harmadik faktor a bevándoroltak integrációának növelése, azaz a már az Európai Unió lakosainak számító külföldiek integrációja, és a negyedik, utolsó pillér lehet az új bevándorlás erősítése. Az Európai Unióban folyamatosan problémát okoz a népesség elöregedése, a népességi piramis megváltozása, ami markánsan abban jelentkezik, hogy az 1960-ban még 2,59 százalékponton álló termékenységi arányszám 1999-re 1,45 százalékpontra csökkent.14 Ez azt jelenti, hogy a családok nem érik el a népesség szinten tartásához szükséges két százalékpontos arányt, tehát két szülőtől két gyermeket, így ez a trend mindenképpen népességfogyást eredményez. Noha az európai uniós szintű adat javult valamelyest 2001-re, elérve az 1,47 százalékpontot, ez még mindig nagyon kevés.
14
The Social Situation in the European Union , 2001
40
Röviden foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel is, hogy a 2004-es hullámban csatlakozott új tagállamokban melyek a legjellemzőbb munkaerőpiaci folyamatok. Számítások szerint a tíz új tagállam csatlakozása után az Európai Unió fogalalkoztatottsági rátája 62,4 %-ra csökken, tehát 2 százalékpontos esést fog mutatni.15 Ennek oka, hogy a legtöbb csatlakozó államban a foglalkoztatottsági ráta nem éri el az európai átlagot.
15
Social Agenda, 2003/6
41
7. MAGYAR ORVOSOK
Miután külön foglalkoztam többek között a fiatalabb korosztály munkavállalási szokásaival, vagy az Európai Unióra vonatkozó munkavállalással, úgy éreztem érdemes némi figyelmet fordítani a magyar orvosok helyzetére. Nem szerettem volna nagyon mélyrehatóan belemenni a témába, de azt gondolom mindenképpen érdemes ezzel is - legalább érintőlegesen foglalkozni. 7.1. Miért mennek el a magyar orvosok? „Ha
a
hétvégeken
is
megfelelő,
akkor
szívesen!”
A mondat jó két évvel ezelőtt hangzott el Váczi Gábor főorvos szájából. Az elhasználódott csípők és térdek megújítására szakosodott doktor akkoriban magánorvosként dolgozott a soproni kórházban, mégpedig olyan sikerrel, hogy a híre eljutott Angliába. Onnan keresték meg, nem volna-e kedve Chesternek, ennek a Manchester közeli kisvárosnak a magánklinikáján
folytatni
a
munkáját.
Váczi doktornak kedve lett volna, ám nem akarta otthagyni soproni munkáját. Ezért a tréfásnak
szánt
válasz.
Úgy látszik azonban, az angolok nem ismerik a tréfát, három hónap múltán megjött a válasz: „Akkor
tehát
a
hétvégéken”.
Váczi doktor csütörtök késő délutánonként már a manchesteri járaton ült. A péntekje vizsgálatokkal kezdődött, majd este még elvégzett két csípőműtétet. Szombatra öt műtétet jegyeztek elő számára, vasárnapra úgyszintén. Hétfőn végiglátogatta a frissen operáltakat, aztán irány a repülőtér. Estére már Sopronban rendelt, onnan szerdán tért haza. Volt még egy szabad csütörtökje, azt a telki kórház rendelőjében töltötte. „Hogy
lehet
ezt
szusszal
bírni?”
–
adódik
a
kérdés,
mire
a
doktor:
„Szeretem a munkámat és a betegeket. Meg aztán – teszi hozzá – ez egy olyan lehetőség volt, amit Nehéz
nem megkérdezni,
de
lehetett fontos
kérdés:
„Mennyit
kihagyni”. kapott
a
munkájáért?”
„Összeget nem mondanék, de vegyük úgy, hogy tízszer annyit, mint amennyit nálunk egy főorvos „Szép
keres”. pénz
egy
hónapra”
„Nem egy hónapra. Egy hétvégére”.
42
–
hangzik
a
válasz.
S ez a történet már részben válasz is a kérdésre. Az orvosaink egy része természetesen a sokkal
jobb
kinti
anyagi
lehetőségek
miatt
megy
el.
De nemcsak emiatt. A magyar orvoslásban kialakult nehézkes előrejutási rendet, poroszos szemléletet egyre nehezebben tűrik a jól képzett fiatalok. Nem beszélve a szakmai lehetőségek beszűküléséről. A képzés rendkívül magas szintű, a hallgatók a legkorszerűbb lehetőségekkel ismerkednek. Utána viszont a kórházban eszközök híján kénytelenek a leggyengébb minőséget használni, évtizedekkel ezelőtti módszereket alkalmazni. Ezért aztán egyre több fiatal keresi meg annak a lehetőségét, hogy a legjobb tudása szerint gyógyíthasson, s abból még tisztességesen meg is tudjon
élni.
Vagyis
elmegy.
7.2. Főleg a fiatal orvosok vágyódnak el A magyar orvosok kétharmada szerint az utóbbi években rosszabbak lettek a szakmai és anyagi lehetőségeik. A 40 év alatti orvosok 40 százaléka azt tervezi, hogy külföldön keres munkát.16 Ráadásul tíz éven belül minden negyedik orvos eléri a nyugdíjkorhatárt. Ez a két tényező hosszú távon komoly orvoshiányt okozhat Magyarországon. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezett orvosok közel kétharmada mondta azt, hogy rosszabb lett egzisztenciális helyzete, és ebben a kérdésben is a háziorvosok bizonyultak a legborúlátóbbnak. „Az orvosok igen rossznak minősítik, hogy az elmúlt években megváltoztak a szakmai és az anyagi lehetőségeik: döntő többségük szerint jelentősen vagy valamelyest rosszabb lett a helyzet, amelynek megítélése a háziorvosoknál a legnegatívabb” – olvasható a felmérésben.
Főleg a fiatalabb orvosok gondolkodnak azon, hogy külföldön dolgozzanak, a 40 év alattiak körében ez az arány a 40 százalékot is meghaladja. Ráadásul tíz éven belül minden negyedik orvos eléri a nyugdíjkorhatárt, azonban a megkérdezettek közel 80 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyugdíj után is gyógyítani fog, mert máskülönben nem tudja magának megteremteni az egzisztenciális
16
hátteret.
A Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. felmérése szerint
43
A kutatás szerint, ha nem áll meg az orvosok számának csökkenése, akkor az hosszú távon komoly gondokat okozhat. Nagyon fontos lenne visszaállítani a doktorok társadalmi és anyagi megbecsültségét. 7.3. Több orvos akar külföldön dolgozni 730 orvos, 117 fogorvos, 53 gyógyszerész, 11 szülésznő és 153 ápoló kért külföldi munkavállaláshoz igazolást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH) 2008-ban. Ez azt jelenti, hogy 23 százalékkal több orvos és körülbelül 20 százalékkal több egészségügyi dolgozó kívánt külföldön a szakmájában dolgozni, mint az előző években. 17 Főleg a fiatalabb - 20 és 39 év közötti korosztály - szándékozott külföldön munkát vállalni. A 730 külföldön munkát vállalni akaró orvos csaknem kétharmada férfi (448) volt. Az igazolást kérvényezők körülbelül fele - 312 orvos - a 30 és 39 év közöttiek közül került ki. A hivatalnál jelentkező 153 ápolóból 126 nő volt, többségük 30-39 év közötti. A hivatal korábban közölt információi szerint 2008-ban a legtöbb orvos Angliában akart dolgozni, 223-an kérték ide a munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítvány kiadását. Második helyen Németország szerepel 126 kérvénnyel, de népszerű még Svédország is, ide 97-en kértek igazolást. Az ápolók többségének is Anglia az első számú célország, 55-en szeretnének itt dolgozni, második helyen Ausztria, a harmadikon Olaszország szerepelt.
Az EEKH adatai alapján: 2005-ben 604 orvos kért igazolást, 2006-ban 520, az egészségügyi reform évében, 2007-ben 590 és tavaly pedig 728. Az utóbbi évek összehasonlításából kiderül, hogy az ápolóknál a 2005-ös év volt az eddigi csúcs: akkor 239 egészségügyi szakdolgozó jelentkezett a hivatalnál, 2006-ban 113, 2007-ben 127 és 2008-ban 153. A tapasztalatok szerint az igazolást kérő orvosok és ápolók egy része végül itthon marad. Tehát várhatóan kevesebb magyar egészségügyi dolgozó vállal külföldön munkát saját szakmájában, mint amennyi a statisztikákban szerepel.
17
Derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól hivatal statisztikájából
44
7.4. Nincs alternatíva? „Nyugat-Európa maradt az egyetlen reális perspektíva a magyar orvosok számára a pályaelhagyáson kívül”.18 Az úgynevezett egészségügyi reform sem az orvosok átképzésével, sem pedig a belső migráció elősegítésével nem törődött. A megélhetési nehézségek elől a fővárosi szakemberek nem tudnak vidékre menekülni, hiszen még lakáshitelre sem kapnak pénzt. "Így érthető, hogy egy ötvenegy éves, négy szakvizsgával bíró professzor kolléga is inkább Angliát választotta, ahol majdnem hárommillió forintot keres havonta" – mondta Gyenes Géza. – A fiatal, frissen végzett orvosoknak is vonzó lehet a külföldi munka. Ők a jelenlegi bérezés mellett csak tíz-tizenöt év múlva tudnának itthon egzisztenciát teremteni. Ezt támasztja alá a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában végzett felmérés, ebben több mint ezerhétszáz orvostanhallgatót kérdeztek meg arról, miért mennének külföldre dolgozni." 7.5. Az okok Egyértelműen a pénz szerepelt az első helyen. Fontos szempont a munkakörülmények és az életminőség javulása, valamint a szakmai előremenetel is. A mobilitás nem jelent gondot a korosztálynak, ahogy az angol nyelv ismerete sem. A nyelvtudás hiánya sem akadályozza az elvándorlást; arra is volt példa, hogy Svédországban intenzív nyelvtanfolyamot indítottak az ott munkát vállaló magyar pszichiátereknek. Egyes vélemények szerint azonban az idegen nyelvek elégtelen ismerete okolható azért, amiért csak az érdeklődő orvosok tíz százaléka jut ki végül külföldre. Sokan azonban csak a gyakorlat és a kaland kedvéért vállalkoznak az utazásra, és előbb-utóbb hazajönnek. Az egészségügyi reform bevezetése óta azonban egyre többen emlegetik a külföldi munkavállalást, és azoknak a
száma
is
növekszik
majd,
akik
végleg
kint
maradnak.
Köztes megoldásokat is keresnek, például hétvégi ügyeletet vállalnak más országban, vagy bérmunkában leleteznek itthonról egy külföldi kórház számára. Ezért sem könnyű megmondani,
jelenleg
hány
orvos
dolgozik
külföldön.
Az idősebb orvosokat is csupán a nyelvtudás hiánya tartja vissza az ország elhagyásától. Az 18
Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint
45
egyik érintett azt mondta: "Amikor fiatalok voltunk, még alig volt lehetőségünk a nyelvtanulásra. Most a rengeteg munka, mellékállás és ügyelet mellett se időnk, se energiánk nincs belevágni egy nyelvtanfolyamba. Ki tartaná el a családot addig, amíg a tanfolyam miatt kiesnénk a munkából? Ám előbb-utóbb belevágunk valamibe, mert a hazai helyzet javulásában már nem bízunk." 7.6. Itthon tanul, külföldön gyógyít Végzős orvosaink kétharmada fontolgatja, hogy elhagyja az országot, s külföldön alapozza meg a jövőjét. Rossz ez mindenkinek. Nekünk, akiknek a pénzéből kiképzik őket, s végül mást gyógyítanak, és rossz nekik is, mert kénytelenek kiszakadni az addigi környezetükből. De vajon mi lehet a döntésük oka? Kérdőíves módszerrel 485 rezidenst kérdeztek meg a budapesti és a szegedi egyetemen, négyszáz általános orvost és 85 fogorvost. A körkérdés szerint a rezidensek kétharmada tervez külföldi munkavállalást. A külföldi munkavállalást tervezőknek valamivel több mint a fele még a szakvizsga megszerzése előtt elmenne, 22 százaléka pedig közvetlenül a szakvizsga megszerzése után. 19 Mennyien mentek el már valójában? Az uniós csatlakozás óta nem egészen kétezer orvos. Egy részük azonban nem telepedett ki, hanem csak ingázik a külföld és Magyarország között. Az elmenő orvosok két nagy csoportra oszthatók. Egy részük a család, tehát még kötöttség nélküli fiataloké, a másik részük pedig a nyelveket beszélő, külföldi szakmai kapcsolatokkal rendelkező, idősebb szakembereké. Mérték az okokat is. Első helyen a fizetések állnak, mellette a magyar egészségügy kilátásai, majd az életkörülmények következnek, aztán a munkakörülmények és a megbecsültség hiánya. Mindezek alapján tehát láthatjuk, hogy van okunk aggodalomra. De vajon mit lehet tenni az ügy érdekében? A magasabb jövedelem vajon maradásra bírná képzett orvosainkat? Elegendő lenne csupán a bérek emelése? Személy szerint azt gondolom, hogy sajnos ennél sokkal többről van szó.
19
Az Egészségügyi Menedzserképző Központ felmérése szerint
46
8. I. MÉLYINTERJÚ
Pelle Lászlóval, az ERSTE BANK vezérigazgató-helyettesével. Miután Lászlót megismertem, kiderült, hogy rengeteg külföldi tapasztalattal rendelkezik. Számos ország, 11 külföldön töltött év. Az évek során szerzett tapasztalatokra voltam kíváncsi. A beszélgetés során különböző szemszögből mesélt külföldi munkáiról. Az interjú nem struktúrált felépítésű, nem készültem konkrétan kidolgozott kérdésekkel. Egy pohár bambi mellett azt gondolom kissé kötetlenebben zajlik a beszélgetés. Ennek ellenére szerettem volna rögtön rátérni a tárgyra. Nem csupán, mert érdekel László története, de tudom mennyire elfoglalt. Megkértem mesélje el, hogyan kezdődött külföldi pályafutása. A történetet az egyetemista éveknél kezdi. Ekkor már tudtam, hogy életének meghatározó korszakáról van szó. Utolsó éves egyetemista volt. Akkoriban volt egy menyasszonya, akivel középiskolában ismerkedett meg. A lány ösztöndíjasként elkerült Hollandiába, László pedig az egyetem utolsó szemeszterét csinálta. Nagyon érdekelték a kórháztechnikai, orvostechnikai, illetve orvosi információs rendszerek, ezért kiderítette, hogy van Hollandiában egy olyan intézmény, amely kórházi információs rendszerekkel foglalkozik és megkérte menyasszonyát, hogy próbáljon kapcsolatba lépni ezzel a szervezettel. Ez sikerült is, azonban nem volt arra lehetőség, hogy egyetemistaként odakerüljön gyakorlatra. Az egyik bankban viszont gyakornokokat kerestek nyárra. Itt kezdődött az egész. Itt 6 hónapot töltött el. Ez azonban egy olyan terület volt, aminek nem volt jövője Magyarországon. Ezután kezdett levelezni a holland és belga bankokkal szakdolgozata kapcsán. Meglátogatott mindenkit, akit Hollandiában és Belgiumban ismert de aztán szűk lett ez a 2 ország, ezért elkezdett levelezni a britekkel, franciákkal, spanyolokkal és ők is nagyon pozitívan fogadták. Ekkor vett egy Internal vonatjegyet. Párizs, Marseilles, Barcelona és Madrid után Angliában 6 hetet töltött el ez kapcsán, majd ezután következett a 6 hónapos ösztöndíj a holland banknál. 47
Angliát a nyelviskola kapcsán látta be. Itt dolgozott segédként a HSBC-nél, volt ATM meghajtó hálózatoknál és természetes volt, hogy bárhol van, felfedezi azt a környéket. Nem csak városnézés szempontjából, hanem szakmai szempontból is. Az Angliai munka után itthon kezdett állást keresni – akkor már volt ajánlólevele. Fontos szempont volt, hogy olyan banknál tudjon elhelyezkedni, ahol az ő kártyarendszerük van. Nem sokkal ezután került a Posta Bankhoz, mint az egyik legfiatalabb osztályvezető. Ekkor 26 éves volt. Ezen a részlegen sokat számított, hogy nem sokan beszéltek angolul vagy németül, vagy akármilyen nyelven. Itt Ő volt az, aki a kártyaprojektet be- és levezette. Ez idő alatt sokat utazott, és ekkor vált aktuálissá a kérdés, hogy mi legyen a következő lépés. A City Bank abban ezzel szinte egyidőben nyitott lakossági bankot. Egyik volt kollegáján keresztül, 6 hét múlva őt is megkeresték. Még azon a héten, reggel 9-kor bement hozzájuk és délután 5-kor úgy jött ki, hogy kezében volt a szerződés. Így kezdődött a citybankos karrier és ezzel együtt megint rengeteg utazás, nemzetközi kapcsolatok, Görögország, Anglia, Amerika. Abszolút jól érezte magát ebben a környezetben. Itt is megcsináltak egy kártyaprogramot, amit azonban a bevezetés előtt lefújtak, ugyanis nem volt likviditás a piacon. Ez a lépés sokakban aggodalmat váltott ki, többek között Lászlóban is, mivel erről szólt a munkája. Ekkor jött az ötlet, hogy a cégen keresztül kijusson külföldre, ahol fejlesztheti szakmai tudását és azt, - amint lesz likviditás a piacon - itthon kamatoztathatja. Egyértelmű volt, hogy a cégnél hatalmas előnyökkel indul az, akinek már van nemzetközi tapasztalata. Néhány hét elteltével adódott egy másfél évre szóló szingapúri állás, üzleti tervező elemző munkakörben. Ez volt tehát az első olyan hivatalos külföldi munkavállalás, ami cégen belül történt. Ezt a munkát szintén rengeteg utazás tarkította. Ezután következett Lengyelország, Varsó. Ez idő alatt született meg László első gyermeke, tehát ettől a pillanattól kezdve már más szempontok alapján is mérlegelni kellett döntéseit. Varsóban a nulláról kellett felépíteni a lakossági bankot. Az eredetileg 1 évre tervezett munkaszerződésből 6 év lett. Ez az idő mind szakmai, mind magánéleti szempontból rendkívül sikeres volt számára. 2002-ben jött el az az idő, amikor a City Bank minden külföldön tartózkodó dolgozóját visszahívott Magyarországra, a válság miatt. Ekkor tért haza László is. Ezután lett az egyik vezérigazgató-helyettes a City Banknál, mely pozícióban 5 éven keresztül helytállt.
48
Ezt követte a HSBC Credit Zrt. Ők olyan embert kerestek, aki ismerte és dolgozott már Közép-Kelet-Európában, illetve ismeri az IT, operációs, üzemeltetési, lényegében a háttérműveletekkel foglalkozó területet. Ők szintén külföldre, a regionális irodába kerestek embert. Tehát 2007-től, egy újabb évig ismét külföldön, Prágában dolgozott. Ekkor megszakítom és rákérdezek, hogy hajlandó lenne-e újra utazni. A válasz egyértelmű igen. A rövid történeti áttekintés után, rátértünk az egyik legfontosabb tényezőre, a motivációra. A diákévek alatt elsősorban szeretett volna világot látni, az első adandó alkalommal még személyes okok is domináltak. Minél többet látni, minél többet tanulni, akár egy angol, vagy egy holland munkahelyi mentalitást megtapasztalni. Emellett a kapcsolatépítés, új emberek és kultúrák megismerése. A későbbi utak során már inkább a szakmai tapasztalatszés, szakmai előrejutás miatt volt fontos a nemzetközi lehetőségek kihasználása. A különböző jövedelmekről és juttatásokról árnyaltan mesél, azonban egyértelmű, hogy ez sem egy elhanyagolható része a motivációs témakörnek. Egy külföldi munka során a fizetés és az anyagi juttatások mellett, fedezik a lakással járó költségeket, a gyermekek iskolázását. Ezek azért nyilván nem utolsó szempontok a döntés meghozatalánál. Viszont László esetében, elsősorban nem ez volt a döntő érv. A sokéves tanulás után eljutott egy olyan szintre, hogy a legutolsó külföldi ajánlat alkalmával már ragaszkodjon bizonyos elvárásokhoz. A tanult és tapasztalt dolgokat egy másik intézet részére kellett átfordítani, adaptálni. Ez tehát már nem a tanulás periódusa, hanem az elmúlt 15 éves munka gyümölcsének a kamatoztatása. Ezt pedig pénzért adja ki magából az ember. A beszélgetés során szóba kerülnek az úgynevezett expatok. Az expat rövidítés az angol „expatriate” (áttelepült) szóból ered, melynek jelentése leggyakrabban idegen országban élő magyar származású ember, illetve azon személyek, akik tartósan más országban, kultúrában élnek. Ez egy egészen különleges világ, az ilyen fajta munkavállalás teljesen más körülmények között zajlik. Az egyértelmű, hogy nem lehet egyszerű beilleszkedni azoknak a nemzetközi vezetőknek, akik munkájuk során a lakóhelyüktől távol, egy másik országban kapnak megbízatást. Jó
49
megoldás lehet az ilyen embereknek, ha személyi tréninget vesznek igénybe. A módszer ugyanúgy alkalmas olyan tehetséges magyar vezetők támogatására is, akik külföldön folytatják karrierjüket. Ha egy vezetőnek egy másik országban egy új helyen kell végeznie munkáját, számos probléma merülhet fel, amelyek fejfájást okozhatnak neki. Legelőször is segíteni kell nekik a beilleszkedésben, és elfogadtatni őket egy más nemzetiségű csapattal és vezetőkkel. Később gondot okozhatnak a különböző szervezeti kultúrabeli különbségek, például a szóbeli vagy írásbeli kommunikáció elfogadottsága, a nyitottság szintje, a felelősséghez és a hatalomhoz való viszony milyensége, az időgazdálkodásbeli különbségek (határidők tartása, prioritások kezelése), a gyorsabb vagy lassabb munkakultúra, a változáskezelés mássága, illetve
a
kommunikáció
és
a
kapcsolattartás
kérdésének
kezelése.
Figyelembe kell venni az új helyen dolgozó vezetők elvárásait más nemzetiségű beosztottak, illetve vezetők esetén. Illetve külön hangsúlyt kell fektetni a reintegráció előzetes támogatására: fontos, hogy a kapcsolattartás ne szakadjon meg a magyar anyavállalattal, a kollégákkal
és
a
vezetőkkel.
Nem szabad elfelejteni, hogy a megbízás után is van élet, így pontosan tudnia kell, mit várnak el munkahelyén a jövőbeli munkavégzést illetően. Mindezeket könnyebb lehet elérni, ha például megbíznak egy ’coach’-ot, hogy vezesse az új helyzettel nehezen megbirkózó menedzsert. Ezután visszatérünk László tapasztalataira. Újra felmerül a család kérdése. Az évek során egyre fontosabb volt az is, hogy már velük együtt tudjon költözni. Ez szintén felelősségteljes döntés a gyermekek szempontjából. A folyamatos iskolaváltások, az új környezetbe történő beilleszkedés, új baráti kör kialakítása. Személyes meggyőződése, hogy nem a diploma számít sok esetben, hanem maga az ember, a tartás, az, hogy be tud illeszkedni, és el tudja végezni azt a szintű munkát, ami elvárható az adott ország munkavállalójától is. Szerinte a magyarok mindig egy kicsit többet és jobban fognak dolgozni, főleg azok, akikben megvan a magyar öntudat, mert be akarják bizonyítani, hogy ők is vannak olyan jók mint az angol, a francia, vagy egy amerikai munkavállaló.
50
Pozitív, vagy negatív megkülönböztetésről nem ejtünk sok szót, mivel ezzel sehol nem találkozott. Az ilyen kategóriájú multinacionális cégekben, ahol a diszkrimináció mélyen elítélendő, ott az ilyen jellegű problémákra különösen ügyelnek. Amikor a hazatérés okairól kérdezem, hirtelen elmosolyodik. Arra gondolok, biztos rengeteg emlék jár a fejében. A mosoly alapján, nyilván kellemes emlékek. Tehát az okokra visszatérve, ez minden esetben munkáltatói döntés volt. Emellett az említett országokban léteznek erre vonatkozó szabályok. Lengyelországból lett volna lehetőség tovább menni Szaud-Arábiába vagy Németországba. Ezúttal viszont Magyarországra esett a választás. Azóta itthon van, és úgy tűnik most nem bánja. Ennek ellenére bármikor újra útnak indulna. Globálisan nagyon pozitívan vélekedik a külföldön eltöltött időről, még akkor is, ha egy kicsit a helyi kultúrától elzárva kellett élnie. Szakmai szempontból mindegyik munka felbecsülhetetlen értékű volt, családi, szociális szempontból szintén pozitív élményt nyújtott. A más emberekkel, más nációkkal eltöltött idő, nagyban gazdagíthatja és szélesítheti látókörünket. Az Ő külföldi pályafutása azt gondolom különleges. Teljesen más egy ilyen helyzetben, mint például egy olyan valakinek, aki egy vendéglátói állásban dolgozik külföldön. Ez azonban nem az igazságtalanságról szól. Az ilyen emberek – mint László is - hosszú, kemény évek munkája után kerülnek olyan helyzetbe, hogy ilyen lehetőségek és pozíciók közül választhassanak. Mindenről van véleménye, és mindenhez hozzáfűz valamit a témával kapcsolatosan. Ez 11 év külföldön töltött idő után egyáltalán nem meglepő. Érdekes és fordulatos beszámolójával, azt gondolom, mindenképpen színesítette kutatómunkámat.
51
9. II. MÉLYINTERJÚ Kiss Gabriellával, a KG International ügynökség tulajdonosával, ügyvezetőjével. Rövid egyeztetés után, kézséggel álltak rendelkezésemre az ország egyik legfelkapottabb, külföldre történő munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégénél. A megbeszélt időpontban egy kedves és nyitott hölgy – Kiss Gabriella – fogadott, hogy segítséget nyújtson kutatómunkámmal kapcsolatban. Néhány formális és személyes kérdés után, először is megkértem mutassa be a céget pár szóban (lásd: MELLÉKLETEK: IV. melléklet, A KG INTERNATIONAL
IGAZGATÓJÁVAL
KÉSZÍTETT
MÉLYINTERJÚ
SORÁN
ALKALMAZOTT KÉRDÉSEK). Ennek kapcsán Gabriella elmondja, hogy a cég 2005 óta foglalkozik külföldi munkaerőközvetítéssel. Fő profiljuk, a vendéglátóipar mellett az egészségügy, illetve a szakmunkák. Többségében szakmunkákra hírdetnek, ezért a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma elég alacsony. Leginkább szakmunkások, szakközépiskolát, illetve gimnáziumot végzettek jelentkeznek. Olyan országokba közvetítenek, ahol nem kötelező a munkáltatói engedély. Az Egyesült Királyságon belül leginkább Angliába, Írországba, valamint folyami hajókra, melyek leginkább német felségterülethhez tartoznak. A cég elsősorban interneten hírdet, ritkábban újságokban. Ezután a jelentkezés menetéről és a kiválasztásról kérdezem. Az első kapcsfelvétel e-mailben vagy telefonon történik. Az előszelektálás során röviden vázolják, hogy milyen munkákra keresnek embereket, milyen feltételek mellett. Ezek a nyelv-, illetve szakmai tudás, valamint az életkor. Az életkort nagyon fontos szem előtt tartania a munkaadónak. Aki nem felel meg ezen a kiválasztáson, nem jut tovább a következő körre. Akinek sikerül, annak egy személyes találkozó a következő lépés. A jelentkezők itt részletes információt kapnak a munkalehetőségről, majd újra szóba kerül szakmai- és nyelvtudás. Amennyiben sikerül érdemben eldönteni, hogy megfelelt, elfogadják a pályázati anyagát. Ezt követően továbbjut a pályázati anyag a külföldi partnereknek. Ha az ügynökség érdeklődik a pályázó iránt, kérhetnek személyes interjút is itt Magyarországon. Ritkán előfordul, hogy a munkavállaló utazik külföldre. Az állásinterjú alkalmával sor kerülhet szakmai tesztre is. A
52
másik eshetőség a telefonos interjú, mely során szintén felmérik a nyelvtudást, hozzáállást, talpraesettséget. Ezután dönti el a munkaadó, hogy kínál-e munkaszerződést a pályázónak. A szerződés minden pontját megbeszélik, segítenek beszerezni a még szükséges iratokat, a szerződést aláírják, és ha mindkét fél mindent rendben talál, akkor megtörténhet a kiutazás. Létezik olyan eset is, amikor a munkaadó megbízik a cég hozzáértésében és az ő döntésük alapján, személyes találkozó nélkül vesznek fel embert az adott pozívióra. Fontos megemlíteni, hogy annak ellenére, hogy sokan szeretnének külföldön dolgozni, nem választanak minden pozícióra külföldi munkavállalót. Azokba a szegmensekbe keresnek más országokból is munkaerőt, ahol hiány van – ilyen például a vendéglátóipar, egészségügy, szakmunkák, vagy az építőipar. Népszerű a jelentkezők körében a vengéglátóipar, országot tekintve leginkább Anglia, Németország, valamint Ausztria. Utóbbi kettőben azonban szükséges munkásengedély. Szezonális jelleggel kedvelt úticélok a különböző síparadicsomok és folyami hajók. Korhatár tekintetében, a munkaadók a fiatalabb, 20 és 40 év közötti munkavállalókat preferálják, de természetesen vannak idősebbek is. A minimum korhatár a 18. Az idősebb korosztály körében felmerülő problémák abból adódnak, hogy a 40 év fölöttiek kevésbé beszélnek idegen nyelvet, amint ezt már korábban is említettem. Az alapszint viszont elengedhetetlen. Ez elsősorban a jelentkezők szempontjából nagyon fontos. Dolgozatomban hangsúlyt fektettem arra a kérdésre, hogy a munkavállalók mennyi ideig vannak külföldön. A személyes tapasztalatokra ezügyben szintén kíváncsi voltam. A cég által kötött szerződések időtartama általában fix. Szárazföldi munkák esetében minimum 1 évre szólnak, folyami hajónál pedig 6 hónapra. Ezeket nyilván lehet hosszabbítani, így a munkásnak van lehetősége tovább maradni. Abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva szeretnének korábban haza utazni, a felmondási idő lejárta után ezt következmény nélkül megtehetik. Arra a kérdésre, hogy gyakran merülnek-e fel problémák, teljesen pozitív választ kaptam. Szerencsére nem gyakori jelenség. Mivel a kiutazás előtt részletesen tájékoztatják a jelentkezőket a munkakörről, munkakörülményekről, az adott ország kultúrájáról, illetve 53
szakmailag és nyelvtudás szempontjából is tesztelve vannak a jelentkezők, ezáltal kicsire csökken ennek az esélye. Így tudják szűkíteni a hibázási esélyt. Nyilván azért itt is előfordul 1-2 eset, amikor például a munkavállaló többször késik, esetleg nem sikerül olyan állapotban munkába menni, ahogyan azt elvárják. Ilyenkor megpróbálják rendezni a dolgot, de Gabriella szerint a bizalom ilyen esetben jócskán megrendülhet a munkavállalóval szemben. A másik problémaforrás az, hogy visszaélnek a munkásokkal. Ez adódhat a gyengébb nyelvtudásból, vagy abból, hogy nincsenek tisztában az adott ország ügyeivel, adózás szempontjából, esetleg jogi vonatkozásban. Ha a baj a személy önhibáján kívül történik, akkor a cég természetesen segít ezt minél hamarabb megoldani, esetleg új munkahelyet találni. Fontos tehát megemlíteni, hogy a közvetítő cég és a munkások között folyamatos kapcsolattartás van. Többek között ez az egyik oka annak, hogy a cég folyamatosan pozitív visszajelzéseket kap, és 4 éve szilárdan működik. Felmerül a kérdés, hogy az önkéntes jelentkezőnek milyen költségekkel kell számolnia. A munkaerő-közvetítő cégek - ahogy azt dolgozatomban már korábban említettem - nem számolhatnak fel díjakat szolgáltatásaikért. Felmerülő költség a kiutazás, melyet lehetőség szerint legfeljebb a szerződés lejártakor térítenek vissza. Emellett előfordulnak bizonyos járulékos költségek - például Angliában. Ilyen a regisztrációs díj, amely minden munkavállaló számára kötelező (körülbelül 90 font). Ezen kívül természetesen számolni kell az első néhány héten előforduló kiadásokkal, mint a közlekedés, vagy azok, melyeket a munkaadó nem biztosít. Rengeteg helyről hallhatunk külföldön rászedett és átvert munkások esetéről. Mivel a cég több éve ugyanazokkal a szerződött partnerekkel dolgozik, erre – az ő esetükben - nagyon kicsi az esély. Természetesen van néhány alapfeltétel, melyek hiánya gyanakodásra adhat okot. Minden ügynökségnek kötelező engedéllyel rendelkeznie. Ezt látható helyen ki kell függeszteni az irodában. Egy kávézóban megbeszélt találkozó eleve bizalmatlanságot kelt. Ezek az illegálisan működő szervezetek továbbá minden címen pénzt kérnek. A témát egy korábbi – 5.6. Amit az állásközvetítésről tudni kell - fejezetben bővebben kifejtettem. Nyelvtudás nélkül 54
pedig senki ne gondolja, hogy munkát fog kapni. Sajnos sokan nincsenek tisztában a körülményekkel, nem tájékozódnak és ezáltal sokakat át tudnak verni. Gabriella egyértelműen kijelenti, hogy szerinte anyagilag abszolút megéri elmenni a dolgozónak. Emellett a nyelvtanulás miatt, valamint önállósodás, helytállás és nem utolsó sorban a referencia szempontjából is. Fontos a kalandvágy, az, hogy sok náció dolgozik együtt, az emberek különböző nemzetekkel ismerkedhetnek, valamint új és izgalmas orzszágokat, városokat ismernek meg. Az interjú végén globálisan a magyarokról kérdeztem Gabriellát, saját meglátása szerint. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy sokan mennének külföldre, mert mindenki egy jobb életet remél, viszont sokan elfelejtik, hogy máshol sincs „kolbászból a kerítés”, és ott is keményen meg kell dolgozni a sikerért, anyagi jólétért. A magasabb átlagbérrel pedig magassabb kiadások járnak együtt. Mindezek ellenére vonzóak a munkák, sokan nekivágnak. Másik fontos meglátása az idegen nyelvet beszélők hiánya, valamint a munkához való hozzáállás. Aki jól akar keresni, jó munkát, karriert akar felépíteni, annak sokat kell dolgoznia. Ezt a tényt sokan nem realizálják. A beszélgetés végén negatívumonként említi, hogy a kinti magyarok nem jönnek ki jól egymással, nem segítik egymást. Mondhatni, ilyen a ’magyar mentalitás’. Fontosabb, hogy a másik mennyit keres, vagy akár a vezetőség szapulása. Mindezek ellenére, szeretik a magyar vendégmunkásokat, a magyar munkaerőt, mert jó szakemberek vannak.
55
10. KÉRDŐÍV ELEMZÉSE Kérdőívem célja, hogy saját tapasztalatokat gyűjtsek a magyar munkavállalók külföldön szerzett tapasztalatairól. A kérdőív tartalmaz személyes kérdéseket, valamint a külföldön töltött időszakra vonatkozó kérdéseket (lásd: MELLÉKLETEK, III. melléklet, KÉRDŐÍV). Az eredmények elemzése után képet kapunk arról, hogy a különböző nemű, korú, végzettségű, és foglalkozású emberek mely országban, mennyi időre, milyen területen helyezkedtek el, hogyan adódott számukra a lehetőség, mi motiválta őket, illetve arról, hogy globálisan nézve negatív vagy pozitív tapasztalatként élték-e meg. A kérdőívet 50 személy töltötte ki, nagyjából azonos arányban férfiak és nők (23-27). Az életkor szerinti megoszlásnál legtöbben a 21 és 30 (16 fő), valamint a 31 és 40 (18 fő) közöttiek voltak. Ezt követte 12 fő a 41 és 50 közötti csoportban, végül 2-2 fő a 15-20, illetve a 51-60 életkor csoportban. A következő kérdés a legmagasabb iskolai végzettségre vonatkozik. A célszemélyek között elsősorban egyetemet (23 fő), illetve főiskolát (18) végzettek voltak. Ezt követte az OKJ-s szakmával rendelkezők (5 fő), valamint gimnáziumot végzett személyek (2 fő) csoportja. Szakmunkás iskolát végzett alany mindössze 1 volt. A foglalkozást illetően is elég egyhangú képet láthatunk. Az 50 megkérdezett személy közül 40 dolgozik egy multinacionális cég alkalmazottjaként. Őket követi az az 5 fő, aki alkalmi munkákból és megbízásokból él. A 2 tanuló és a 2 magáncég által alkalmazott személy mellett, csupán 1 munkanélküli válaszolt a kérdésekre. Az alábbi adatok alapján láthatjuk, hogy a célcsoport sokrétű, mely által átfogó képet kaphatunk a témával kapcsolatban. A célországok tekintetében sok esetben kaptam hasonló választ. Egyértelműen Anglia volt a legnépszerűbb, ezt követte Írország, Olaszország és Németország. A válaszadók között továbbá volt, aki Mexikóban, Franciaországban, Vietnámban, Hollandiában, Szingapúrban, Svájcban, Horvátországban és a Cseh Köztársaságban vállalt munkát. Nyelvismeret tekintetében pedig az angol, német, francia, spanyol, olasz és lengyel volt a jellemző. 56
A többség saját szakmájában dolgozott (29 fő), de volt, aki azonban nem talált ennek megfelelő állást (21 fő). Ennek vagy az volt az oka, hogy nem fogadták el a képesítését (7 fő), vagy pedig az, hogy nem talált megfelelő pozíciót (8 fő). Csupán néhány esetben volt a munkavállaló képesítésénél magasabb beosztásban (3 fő), a többség azonban még így is képesítésének megfelelően talált munkát (32 fő). Következő kérdésem a foglalkoztatási formára irányult. A legjellemzőbb a teljes munkaidős, határozatlan időre szóló munkaviszony volt. Ilyen formában 32 munkavállaló dolgozott. Ezt követte 6-6 fővel a teljes munkaidős, határozott idejű, illetve a részmunkaidős, határozott idejű munkaviszony. A válaszadók körében kevésbé volt jellemző az idénymunka (2 fő), az időszakos vagy szezonális (2 fő), és az otthoni munka (2 fő). Ezután arra voltam kíváncsi, hogyan adódott a lehetőség számukra. Húsz fő találta munkatárson, ismerősön, baráton keresztül az adott állást. Meglévő munkahelyen keresztül 18-an utaztak külföldre, teljesen egyénileg pedig 8-an. Az internet, illetve munkaerő közvetítő cég segítségével 2-2 fő tudott elhelyezkedni. Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés a motiváció. Miért hagyják el hazájukat, miért áldozzák fel eddigi életüket és kezdenek újat akár hosszabb, akár rövidebb időre. Fontos tudni, hogy milyen ösztönző erők késztetik az embert ilyen lépésekre. Az első és legfontosabb motivációs tényező a kihívás (12 fő) és a tapasztalatszerzés (12 fő). Ezt követi a kedvezőbb megélhetési feltételek és a magasabb jövedelem (8 fő). Ezeket szorosan követi a nyelvtanulás és a szakmai, előrejutási lehetőség (6-6 fő). Végül pedig a kedvezőbb munkakörülmények (5 fő), valamint a kényszerhelyzet. Ezek alapján tisztán látszik, hogy legtöbb esetben a munkavállaló önként dönthetett és nem szorult helyzetében szánta el magát. Sokszor hallunk olyan esetről, mikor a munkavállalót negatív diszkrimináció éri. Ez nemcsak veszélyes, de nagyon mély benyomást kelthet az érintett személyben. Ezért fontos, hogy kiutazás előtt részletesen és körültekintően számba vegyünk minden fontos kérdést a külföldi munkavállalással kapcsolatban. Ezek nemcsak a munka területén jellemzőek, előfordulhat személyes kapcsolatokban is. A válaszadók egy része szintén tapasztalt ilyen jellegű negatív megkülönböztetést (20 fő). Pozitív megkülönböztetésben azonban csupán 8 személynek voltak tapasztalatai.
57
Fontos megvizsgálnunk azt, hogy átlagosan mennyi időt töltenek a vállalkozó szelleműek külföldön. Ki mennyi időt szán egy ilyen lehetőségre. A munkavállalón múlik-e, vagy megbízást kap? Emellett érdekes az is, hogy vajon a tervezett ideig marad-e külföldön, esetleg hamarabb haza tér. Mik a korábbi, illetve későbbi hazatérés okai? A következő néhány kérdés, ezekre keresi a választ. A külföldön töltött idő kapcsán, megoszlottak a válaszok. 16-an dolgoztak külföldön 2 évnél kevesebb ideig. Mind az 1 és 3 hónap közötti, a 4 és 8 hónapig tartó, a 9 és 12 hónap közötti, illetve az 1 és 2 év közötti időszakban 4 fő dolgozott. 10-en voltak 2 és 4 év közötti, illetve szintén 10-en 4 és 6 év közötti időre. 4 személy vállalt munkát 8, 9 vagy 10 évre, valamint 10 fő még mindig külföldön tartózkodik. Amikor arra kerestem a választ, hogy vajon a tervezett ideig maradtak-e, számomra érdekes eredmény rajzolódott ki. Több olyan eset volt, hogy a munkavállaló tovább maradt a tervezettnél (25 fő). A tervezett ideig 20 fő maradt, és csupán 5-en jöttek haza a tervezettnél korábban. A korábbi hazatérők közül 4-en hivatkoztak személyes okokra, illetve családi kapcsolatokra. Egy válaszadó pedig a megbecsülés hiányát jelölte meg indokként. A későbbi hazatérés okai a személyes kötődés (16 fő), a stabil, kedvező életkörülmények (13 fő), az anyagi stabilitás és szakmai sikerek (7-7 fő), a megbecsülés és szakmai elismerés (5 fő), valamint a meghosszabbított munkaszerződés voltak. A válaszok alapján láthatjuk, hogy többnyire saját döntéseik alapján választották a külföldi tartózkodás meghosszabbítását. Azok közül, akik még mindig kint tartózkodnak, mindenki tervezi, hogy a jövőben visszaköltözik Magyarországra. Ahogy azt korábban láthattuk, az egyik mérvadó motiváció a magasabb jövedelem. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon marad-e megtakarításra a jövedelemből. Legtöbb esetben (38 fő) tudtak félrerakni. Arra a kérdésre, hogy milyen célra fordították a megtakarított összeget, a következő válaszokat kaptam: lakáscsere, lakásvásárlás, fogyasztási cikkek vásárlása, az otthoni anyagi biztonság növelése, utazás, befektetés tőke és pénzpiaci eszközökbe, illetve más jellegű befektetések, Magyarországi földbirtokvásárlás, főiskolai tanulmányok és továbbtanulás támogatása, családi támogatás, valamint jótékony célok.
58
Az elért jövedelmet és az elvégzett munkát arányosnak ítélték meg (42 fő). Ez elégedettséget sugall a vállalt munkával kapcsolatban. A kérdőív egy nagyon fontos elemét képzi a családra irányuló kérdéskör. Érdekes és véleményem szerint szükséges tudni, hogy vajon a személy családdal együtt, vagy család nélkül költözik a célországba. Nyilván ez nemcsak a munkavállalón múlik. Vannak olyan esetek, amikor erre nincs lehetőség – ha a meglévő munkahely ezt nem teszi lehetővé, vagy egyéb gátló tényező lép fel. A kérdőívet kiköltők közül 22-en jelölték meg, hogy már van saját családjuk. Az eredményeket rájuk vonatkozóan elemeztem. A családosok közül 15-en költöztek a családdal, és 7-en rendszeresen jöttek haza látogatóba. Voltak, akik hetente, havonta, 2-3 havonta, 4-6 havonta, és volt, aki félévente, vagy ritkábban utazott haza. A munka mellett fontos szerepet játszó, szabadidőre vonatkozó kérdésre a túlnyomó többség igennel válaszolt. Ez alapján tehát szinte mindenkinek volt lehetősége szabadidős tevékenységben részt venni. Ezek különböző jellegűek voltak: utazás, sport, színház, mozi, kirándulás, éjszakai élet, étterem, kulturális, építészeti, művészeti értékek megismerése, szociális, baráti találkozók, filmklub, vacsorák a kinti magyarokkal, barátokkal. Az utolsó átfogó kérdéskör a szerzett tapasztalatokra vonatkozott. Az első erre vonatkozó kérdés azt mérte fel, hogy az átélt élmények alapján vállalkoznának-e a megkérdezettek egy újabb külföldi munkára. A válaszok alapján nagyrészt pozitív választ kaptam.
Ezzel
összhangban volt a követő kérdés, mely szerint globálisan nézve csupán 4 fő élte meg negatív élményként a külföldön eltöltött időt. A pozitív eredmények mind a szakmai, családi és szociális, illetve pénzügyi szempontokat magában foglalják.
59
11. KÖVETKEZTETÉSEK
Kinyílt a világ. A különböző országokba már nemcsak vendégként, turistaként megy a magyar, hanem munkavállalóként is sokan keresik az új lehetőségeket, kihívásokat. A kereslet és kínálat egyaránt bőséges a munkaerőpiacon, ámbár az igények és lehetőségek nem mindig vannak szinkronban. Nem árt meggondolni, hogy nyelv- és helyismeret nélkül szabad-e elindulni egy idegen országba, hitelt adva alkalmi, kétes értékű, valóságalapot gyakran nélkülöző hirdetéseknek. Vagyis a külföldi munkavállalás előtt elengedhetetlen a tájékozódás, a széleskörű információszerzés. Manapság egyre többen döntenek úgy – különösen a fiatalok körében – hogy elhagyják Hazánkat, és más országban próbálnak meg elhelyezkedni, letelepedni, munkát találni, annak ellenére, hogy a Nagyvilágot bejárt, majd hazatért honfitársaink nem csak pozitív tapasztalatokat osztanak meg velünk. Napjainkra a külföldi munkavállalás szinte divatjelenséggé vált. De vajon mi készteti ezeket az embereket arra, hogy útnak induljanak? Nem szeretnek itt élni? Nem látnak lehetőséget a boldogulásra itthon? Jobb lehetőségek? Kalandvágy? Szakdolgozatomban a külföldi munkavállalás valódi okait próbáltam meg feltárni. Természetesen rengeteg oka lehet annak, hogy valaki úgy dönt, elhagyja Magyarországot, és külföldön próbál szerencsét. Mégis, van néhány fő ok, ami kétségtelenül közrejátszik a külföldi munkavállalók többségénél abban, hogy útnak induljanak. Ezeknek próbáltam utánajárni. Az első, amelyet meg szeretnék említeni – természetesen – a pénz. Jól hangzó hirdetéseket olvashatunk szerte a világhálón külföldi munkahelyekről, állásajánlatokról és – számunkra – álomszerű fizetésekről. Nincs semmi meglepő abban, hogy sok magyar ember számára igen kecsegtetőnek tűnik egy állásajánlat egy olyan országban, ahol a hazai bérének mintegy ötszörösét keresheti meg, sokszor kevesebb munkával. Valljuk be, senkinek nem róható fel, ha a könnyebb boldogulást és jobb életszínvonalat látva maga előtt, elcsábul. A következő fontos indok leginkább a fiataloknál figyelhető meg, különösen azoknál, akik éppen túlestek az érettségin. Ők többnyire időnyerés céljából szeretnének egy, vagy esetleg
60
több évet külföldön eltölteni. Nem döntötték még el, mit akarnak kezdeni az életükkel, milyen pályán akarnak elhelyezkedni, vagy milyen irányban szeretnének tovább tanulni. Egy idegen országba való utazás éppen ezért rendkívül vonzó lehet nekik: dolgoznak, pénzt keresnek, és mindeközben bőven van idejük átgondolni, hogy hazatérve hogyan folytassák életüket. Mindeközben a szülő pedig – szerencsésebb esetben - örül, hogy gyermeke világot lát, nyelvet tanul
és
tapasztalatokat
szerez.
Nem egy ember indul neki a nagyvilágnak pusztán kalandvágyból, kihívásból. Van, aki úgy érzi, kinőtte hazáját, és más országokban próbál szerencsét. Nem is feltétlenül egy országban, hiszen akit fűt a kalandvágy, előbb-utóbb mindenhonnan továbbáll, sehol sem marad túl sokáig. Ezek az emberek kíváncsi természetűek, szeretik a kockázatot, szívesen feladják a biztosat a bizonytalanért. Sokan közülük már „rutinos” külföldi munkavállalók, néhányan ugyanis nem először hagynak el egy adott országot azért, hogy máshová mehessenek, máshol dolgozhassanak. Sokak számára a nyelvtanulás a külföldi munka elsődleges oka. Többen vallják ugyanis azt a nézetet, – többek között magam is - miszerint egy nyelvet akkor lehet igazán jól megtanulni, ha rá vagyunk kényszerülve annak használatára, nem pedig az iskolában. Épp ezért rengeteg tanulni vágyó, vagy nyelvtudását tökéletesíteni kívánó ember vág neki a nagyvilágnak, mondván, hogy mire hazajönnek, tökéletesen fogják beszélni az adott ország nyelvét, amiből természetesen profitot remélnek, hiszen széles körben elterjedt az az álláspont, hogy minél több
nyelvet
beszélünk,
annál
több
esélyünk
van
a
boldogulásra
az
életben.
Rengetegen vágnak neki a „nagy utazásnak” tapasztalatszerzés céljából is. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a kinti időszak eltöltése után hazaérkezve Magyarországra, könnyedén hasznosíthatják a kint megszerzett tapasztalataikat, hiszen – lévén kint dolgoztak és éltek – látták, hogy működnek ott a cégek, hivatalok, és ezek alapján talán jó ötletetekkel szolgálhatnak hazai munkahelyük számára. Ezen kívül világot láthatnak, megismerhetnek más kultúrákat, ami szintén hasznos lehet életünk során. Arról nem is beszélve, hogy – mint már említettem
–
a
kint
megszerzett
nyelvtudásukat
is
kamatoztathatják.
Néhányan elhivatottságból utaznak más országokba munkát vállalni. Ők azok, akiket mélyen megérint egy távol élő népcsoport, vagy akár egy egész nemzet sorsa, és pénzt, időt, fáradtságot nem kímélve oda utaznak, akár önkéntesként is, hogy segítsék az adott országban nem megfelelő körülmények között élőket. Gondoljunk csak arra, hogy hány külföldi utazik a 61
világ minden tájáról például Afrikába, hogy segítsenek az éhezőknek, nyomorgóknak. Ez is a külföldi munkavállalás egy fajtája, bár ellentétben a többivel, ez nem kevés elhivatottságot igényel,
pusztán
kalandvágyból
nem
vágnak
neki
az
emberek.
Az is előfordulhat, hogy valaki személyes okok miatt dönt úgy, hogy elhagyja Magyarországot. Ilyen lehet például egy külföldi állampolgár iránt fellobbanó szerelem, de lehet olyan magánéleti válság, csalódás is a háttérben, ami arra készteti az illetőt, hogy máshol kezdjen új életet. Megint mások – itt elsősorban a fiatalokra gondolok – függetlenedni akarnak szüleiktől, és erre a legtökéletesebb megoldásként a külföldi munkavállalást, és az ezzel
járó
más
országba
költözést
látják.
Akármi is legyen azonban a valódi indok, mindenki maga dönti el, hogy a világ mely területén, mely államában szeretné leélni az életét, vagy annak egy részét, így azt is, hogy hol szeretne munkát vállalni. Az imént felsorolt okok a leggyakoribbak ugyan, de természetesen ezek nem igazak mindenkire. Mint sok más esetben, nyilván itt sem lehet általánosítani, hiszen ahány ember, annyi féle – számtalan okuk lehet az embereknek az itt felsoroltakon kívül arra, hogy máshol próbáljanak szerencsét. Mindenesetre az tény, hogy manapság egyre többen döntenek úgy, hogy hosszabb vagy rövidebb időre elhagyják Magyarországot, és egy másik országban keresnek munkát. Azt pedig, hogy mi a döntésük oka, csak ők tudhatják biztosan. Nagyon fontos viszont megjegyezni, hogy a külföldi munkavállalási lehetőség egy lehetőség csupán, nem pedig garancia a munkavállalásra és főleg nem a gyors meggazdagodásra. Mielőtt elindulnánk a világot meghódítani, nézzünk utána alaposan a kiválasztott ország munkavállalási szabályainak, munkaerő-piaci lehetőségeinek, az alapvető életfeltételek költségeinek. A munkakeresés más országokban is hasonlóan működik, mint itthon: időt, pénzt és kitartást igényel, hiszen akár több hétig-hónapig is eltarthat, mire megfelelő munkát kapunk. A munkaerő-piaci elvek pedig külföldön is érvényesülnek: munkanélküliség ott is létezik bizonyos
körökben,
és
a
jobbik
pályázó
kapja
meg
a
felkínált
munkát.
Alapfokú nyelvtudás nélkül semmilyen országban nem fogunk tudni elhelyezkedni, hiszen nyelvtudás nélkül már a fizetésről, munkaidőről, ellátandó feladatokról sem tudunk megegyezni a munkáltatóval. Nagyon ritka az olyan állásajánlat, ahol semmilyen, az adott
62
országban
használt,
nyelvtudásra
nincs
szükség.
A legfontosabb: rajtunk múlik, talpraesettségünkön, informáltságunkon és rátermettségünkön, hogy hol, milyen munkát foguk megkapni vagy nem kapni. Külföldi munkára szinte bárkinek megvan a lehetősége. Fontos azonban számításba venni, hogy milyen buktatói illetve milyen előnyei lehetnek a külföldi munkavállalásnak. Először is a legfontosabb, hogy tisztázzuk legfőképpen magunkkal, hogy miért is szeretnénk külföldön munkát vállalni. Ne csak annyi legyen a válasz, hogy a pénz miatt. A legtöbben ezért szánják rá magukat valóban, de sajnos csak nagyon kevesen határozzák konkrétan el, hogy valójában mit is akarnak elérni ezzel. Tehát az első és legfontosabb, hogy legyenek konkrét céljaink. Miután megvannak a pontos és minél konkrétabb célok, akkor jöhet a megvalósítás. Hogyan tudnám legjobban elérni a célomat? Mihez értek, mihez van kedvem, melyik ország tetszik, milyen nyelvet értek vagy melyik nyelv tetszik, amit szívesen megtanulnék, melyik országban vannak jelenleg jó lehetőségek munkát vállalni a területemen, vannak-e ismerőseim, akikre szinte bármilyen körülmények között számíthatok? Számtalan fontos kérdés van. A legjobb, ha minél jobban felkészültek vagyunk, a lehető legtöbb területen. Ezzel csökkenthető leginkább a kockázat. Kockázat pedig mindenben, mindenhol van. Fontos, hogy mindenki a lehető legjobb tudása szerint felkészüljön, de ugyanakkor nem szabad sokat hezitálni sem, merni kell belevágni. Hiába vagyunk felkészültek, ha nem cselekszünk. Cselekvés nélkül az egész nem sokat ér. Milyen legyen a hozzáállásunk, a felfogásunk, gondolkodásunk, amikor külföldön vállalunk munkát? Legyünk nyitottak, érdeklődőek, fogadjuk el az adott ország mentalitását, gondolkodását és ne akarjuk megváltoztatni a dolgokat, illetve embereket.
63
12. MELLÉKLETEK 12.1. MUNKAERŐPIACI ADATOK ISKOLAI VÉGZETTSÉG, KORCSOPORT, ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINT
1. melléklet
Munkaerőpiaci adatok 2008. december
Iskolai végzettség 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakm.képző, szakiskola Szakközép-iskola, Technikum Gimnázium Főiskola, Egyetem Összesen
Korcsoport 20 éves és fiatalabb 21-25 éves 26-35 éves 36-55 éves 56 éves és idősebb Összesen
Állománycsoport Szakmunkás Bet.munkás Segédmunkás Fizikai összesen Nemfizikai Összesen
Közép-magyarországi Régió száma (fő) megoszlás % 1719 3,4 14031 27,5 13731 26,9 9681 6539 5279 50980
Regisztrált álláskeresők - 2008. december Budapest száma (fő) megoszlás % 623 2,4 6305 24,6 5689 22,2
19,0 12,8 10,4 100,0
5236 3975 3802 25630
20,4 15,5 14,8 100,0
Pest megye száma (fő) megoszlás % 1096 4,3 7726 30,5 8042 31,7 4445 2564 1477 25350
17,5 10,1 5,8 100,0
Regisztrált álláskeresők - 2008. december Közép-magyarországi Régió Budapest száma (fő) megoszlás % száma (fő) megoszlás % 1257 2,5 457 1,8 4924 9,7 2244 8,8 13896 27,3 7095 27,7 26152 51,3 13229 51,6 4751 9,3 2605 10,2 100,0 50980 100,0 25630
Pest megye száma (fő) megoszlás % 800 3,2 2680 10,6 6801 26,8 12923 51,0 2146 8,5 25350 100,0
Regisztrált álláskeresők - 2008. december Budapest száma (fő) megoszlás % 6396 25,0 5863 22,9 3186 12,4 15445 60,3 10185 39,7 25630 100,0
Pest megye száma (fő) megoszlás % 8576 33,8 6696 26,4 4249 16,8 19521 77,0 5829 23,0 25350 100,0
Közép-magyarországi Régió száma (fő) megoszlás % 14972 29,4 12559 24,6 7435 14,6 34966 68,6 16014 31,4 50980 100,0
Forrás: Előterjesztés A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács 2009. január 15-i ülésére, Tájékoztató a Középmagyarországi régió munkaerő helyzetéről
64
12.2. MUNKAERŐPIACI ADATOK TÉRSÉG SZERINT
2. melléklet
Munkaerőpiaci adatok
Térség
2008. dec
Regisztrált álláskeresők száma (fő) Index Index 2008. nov 2007. dec előző hó=100% előző év=100%
Közép-magyarországi Régió
50980
47862
46238
106,5
110,3
Budapest
25630
24308
23889
105,4
107,3
PESTmegye
25350
23554
22349
107,6
113,4
Térség
2008. dec
Regisztrált pályakezdő álláskeresők száma (fő) Index Index 2008. nov 2007. dec előző hó=100% előző év=100%
Közép-magyarországi Régió
2250
2288
1862
98,3
120,8
Budapest
1143
1054
970
108,4
117,8
PESTmegye
1107
1234
892
89,7
124,1
Térség
2008. dec
Ellátásra jogosultak száma* (fő) Index Index 2008. nov 2007. dec előző hó=100% előző év=100%
Közép-magyarországi Régió
35281
32535
33090
108,4
106,6
Budapest
17210
16136
16533
106,7
104,1
PESTmegye
18071
16399
16557
110,2
109,1
*Munkanélküli segély/járadék; Álláskeresési járadék; Álláskeresési segély(a+b+c); Vállalkozói járulék; Nyugdíj Előtti Segély; Rendszeres Szociális Segély Forrás: Előterjesztés A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács 2009. január 15-i ülésére, Tájékoztató a Középmagyarországi régió munkaerő helyzetéről
65
12.3. KÉRDŐÍV 3. melléklet 1. Neme?
Férfi
Nő
2. Hány éves Ön?
15-20
21-30
31-40
41-50
51-60
61-70
71 fölött
3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?
Általános iskola
Szakmunkásképző, szakközépiskola
Gimnázium
Főiskola
Egyetem
OKJ-s szakma
Egyéb: ...........................................................................................................
4. Mi az Ön jelenlegi foglalkozása?
Tanuló
Alkalmazott egy állami cégnél
Alkalmazott egy magáncégnél
Alkalmazott egy multinacionális cégnél 66
Saját vállalkozásában dolgozik
Alkalmi munkából, megbízásokból él
Közmunkából, közhasznú munkából, közcélú munkából él
Munkanélküli
Egyéb: ...........................................................................................................
5. Mely országban vállalt munkát? ................................................................................................................................... 6. Nyelvismerete: Nyelv: ....................................................................................................................... A nyelvismeret szintje: ............................................................................................. 7. Saját szakmájában dolgozott külföldön?
Igen
Nem
8. Képesítésének megfelelően dolgozott?
Nem, a fizetés miatt
Nem, mert nem fogadták el
Nem találtam megfelelő pozíciót
Nem, túlképzett voltam
Nem, magasabb beosztásban voltam
Igen
9. A foglalkoztatási forma, amiben dolgozott?
Teljes munkaidős, határozatlan időre szóló munkaviszony
Részmunkaidős határozatlan időre szóló munkaviszony 67
Teljes munkaidős, határozott idejű munkaviszony
Részmunkaidős határozott idejű munkaviszony
Alkalmi munka
Idénymunka
Időszakos vagy szezonális foglalkoztatás
Távmunka
Otthoni munka
Bedolgozói jogviszony
Megbízási jogviszony
Vállalkozási jogviszony keretében végzett munka
Önfoglalkoztatás
Egyéb: ...........................................................................................................
10. Hogyan adódott a lehetőség?
Meglévő munkahelyen keresztül
Munkatárson, ismerősön, baráton keresztül
Interneten keresztül
Munkaerő közvetítő szervezet
Teljesen egyénileg
Munkaügyi hivatal
Egyéb: ...........................................................................................................
11. Mi motiválta?
Kedvezőbb megélhetési feltételek, magasabb jövedelem
Kiegészítés
Kedvezőbb munkakörülmények
Szakmájában nem tudott elhelyezkedni itthon
Egyáltalán nem tudott elhelyezkedni itthon
Kihívás
Nyelvtanulás
Kényszerhelyzet
Szakmai, előrejutási lehetőség 68
Tapasztalatszerzés
Egyéb: ...........................................................................................................
12. Tapasztalt pozitív megkülönböztetést?
Igen
Nem
13. Tapasztalt negatív megkülönböztetést?
Igen
Nem
14. Mennyi ideig tartózkodott külföldön?
1-3 hónap
4-8 hónap
9-12 hónap
1-2 év
2-4 év
4-6 év
6-8 év
8-10 év
10 évnél több
Még mindig külföldön vagyok
15. A tervezett ideig maradt külföldön?
Igen
Nem, korábban haza jöttem
Nem, tovább maradtam
69
16. Mi volt a korábbi hazatérés oka?
Személyes okok, családi kapcsolatai
Anyagi okok
A várt eredmény elmaradt
Megbecsülés hiánya
Szakmai sikertelenség
Utazási nehézségek
A magyartól eltérő munkakultúra
Negatív diszkrimináció
Külföldi munkavállalóként jogi nehézségek
Nyelvi nehézségek
Egyéb: ...........................................................................................................
17. Mi volt a későbbi hazatérés oka?
Szakmai sikerek
Meghosszabbított munkaszerződés
Anyagi stabilitás
Személyes kötődés
Megbecsülés, szakmai elismerés
Stabil, kedvező életkörülmények
Egyéb: ...........................................................................................................
18. Ha még mindig külföldön van, tervezi, hogy hazatér?
Igen
Nem
19. Ha a magasabb jövedelem inspirálta, volt lehetősége megtakarítani?
Igen
Nem
70
20. A megtakarított összeget milyen célra fordította? ................................................................................................................................ ................................................................................................................................ 21. Az elért jövedelem arányos volt az elvégzett munkával?
Igen
Nem
22. Ön családos?
Igen
Nem
23. Ha családos, a családdal együtt költözött a cél országba?
Igen
Nem
24. Ha nem családdal ment, milyen gyakran utazott haza látogatóba?
Hetente
Havonta
2-3 havonta
4-6 havonta
Félévente vagy ritkábban
Egyáltalán nem
Egyéb: ...........................................................................................................
25. A munka mellett volt lehetősége szabadidős tevékenységekben részt venni?
Igen 71
Nem
26. Ha igen, milyen jellegű tevékenységeket folytatott? ................................................................................................................................... ................................................................................................................................... ...................................................................................................................................
27. Kereste a kint élő magyarok társaságát, illetve a magyar szervezeteket?
Igen
Nem
28. A szerzett tapasztalatok alapján, vállalkozna egy újabb külföldi munkára?
Igen
Nem
29. Globálisan nézve, pozitívan élte meg a külföldön eltöltött időt?
Igen
Nem
30. Ha igen, mely szempontok voltak a mérvadók?
Szakmai szempontok
Családi, szociális szempontok
Pénzügyi szempontok
Egyéb: ...........................................................................................................
72
12.4. A KG INTERNATIONAL IGAZGATÓJÁVAL KÉSZÍTETT MÉLYINTERJÚ SORÁN ALKALMAZOTT KÉRDÉSEK
4. melléklet
1. Kérem, mutassa be néhány szóban a céget! 2. Hogyan zajlik a jelentkezés menete, melyek a feltételei? 3. Kik jelentkeznek leginkább, mely országokba és milyen jellegű állásokra? 4. Milyen következtetéseket vonhatunk le a statisztikai adatok alapján, kor, nem, foglalkoztatás szempontjából? 5. Melyek a legfontosabb motivációs tényezők? Mennyi időre jelentkeznek a cégen keresztül a munkavállalók? 6. Folyamatosan tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel a szerződés ideje alatt ? 7. Milyen problémák merülnek fel? Milyen megoldást találnak ezekre? 8. Mik a tapasztalatok az elvárásokkal és ígéretekkel kapcsolatban? 9. Van-e olyan eset, mikor elutasítanak egy jelentkezőt? 10. Milyen költségek, díjak merülhetnek fel a folyamat során? 11. Melyek a munkaszerződés feltételei, az ezzel járó kötelezettségek? 12. Mit gondol globálisan a magyarok külföldni munkavállalási szokásairól?
73
13. FELHASZNÁLT IRODALOM
Employment in Europe 2006 Gellérné Lukács Éva - Szigeti Borbála: Munkavállalási szabályok az EU tagállamaiban az átmeneti időszak alatt, Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2005, 17-20. o., 29-36. o., Hárs Ágnes: A munkaerőpiac védelme és a migráció – Átmenetek, Sik Endre és Tóth Judit, Budapest, 1999, 45-48. o. Job-Állás-Karrier Tamás Pál – Inotai András – Új exodus. A nemzetközi munkaerőáramlás új irányai, MTA Világgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 1993, 67-75. o. The Social Situation in the European Union – 2001, 72. o Social Agenda 2003/6, 9. o. The Social Situation in the European Union – 2003, In Brief, 11. o. http://www.fisz.hu/ujfisz/index.php?lap=hirek/hir&new_id=3210
2009.03.05.
http://www.mfor.hu/cikkek/Itthon_is_elfogyhat_a_kepzett_munkaero.html
2009.03.01.
www.marketingcentrum.hu/download.php?filename=uploads/tartalom_fajl_02_12090224770 239701001209022477.pdf
2009.02.02.
www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/tarsadalmi_mobilitas.htm
2009.03.09.
www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=49&menu=egeszsegugy&news_id=367 2&cim=Foleg-ferfi-orvosok-keresnek-kulfoldon-munkat
2009.04.06.
www.fisz.hu/ujfisz/index.php?lap=hirek/hir&new_id=3210
2009.01.05.
www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kebb/0/24650/1
2009.02.02.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkaer%C5%91piac
2009.02.21.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szakszervezet
2009.02.22.
www.insideword.hu/hun/hasznos_tudnivalok.html
2009.04.02.
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-264983
2009.04.06.
www.szabadfold.hu/cikk?10253
2009.04.06.
http://karrier.szeportal.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=331&Itemid=1
74
75
