Külhoni magyarok: oktatás Ferenc Viktória Papp Szilamér Zsolt
Nemzetpolitikai Továbbképzés
Kisebbségi oktatás - tipológia
Őslakos kisebbségi
Anyanyelven tanul
Államnyelven tanul
Kisebbségi/nemzetiségi oktatás Anyanyelvi alrendszer -teljes alrendszer -kétnyelvű oktatás -részleges: anyanyelvi modul
Kisebbségiek oktatása -Nemzeti kisebbségek nem anyanyelvű oktatása -Romák, hátrányos helyzetű kisebbségek oktatása
Kvázi civil oktatási formák -szórvány oktatása Bevándorlók
„Vasárnapi iskolák” Nemzetközi- és magániskolák
Migránsok oktatása
Kisebbségiek (bármilyen nyelvi) oktatásának van-e sajátos célja? • I. Általános cél: tanulás, kompetenciák, ismeretek átadása • II. Kisebbségiekkel kapcsolatos speciális cél: identitás erősítés, integráció a szélesebb társadalmi közegbe (asszimiláció/szegregáció)
A magyar identitás meghatározó eleme a magyar nyelvközösséghez való tartozás 600 500 400 300 200 100 0 Magyarország
Románia
állampolgársága
Ukrajna
Szlovákia
anyanyelve, kultúrája
Szerbia
saját döntése
A kisebbségi magyar oktatás nyelvpolitikai kerete • Oktatás nyelve • Oktatott nyelvek: államnyelv, idegen nyelv (hozzáadó többnyelvűség) • Iskolai átmenetek nyelvi dimenziója (szűkös kínálat a felsőbb szinteken, felvételi…) • Többségi iskolaválasztás problémája • Magyarországi (tanulmányi célú) migráció
A külhoni magyar oktatás számokban Régió
Oktatási szintek
Erdély
óvoda általános és középiskola óvoda általános és középiskola óvoda általános és középiskola óvoda általános és középiskola óvoda általános és középiskola
Felvidék Vajdaság Kárpátalja Összesen
Magyarul (is) oktató intézmények száma 1000 988 333 315 27 116 67 98 1427 1517
Diákok száma (fő) 35 000 126 000 9 000 34 000 6 000 22 000 4000 15 000 54 000 197 000
Létezik magyar nyelvű felsőoktatás, ami pozitív hatással van a magyar nyelvű intézményrendszer alsóbb szintjeire is Ország/ Régió Románia Szlovákia Szerbia Kárpátalja Összesen
Magyar nyelven tanuló hallgatók száma 12 000 6 200 3 800 2 000 24 000
Iskolai végzettség a nagyobb magyar közösségekben 100% Főiskolai, egyetemi (ISCED 5,6)
90% 80% 70%
Szakiskola és középiskola (ISCED 3)
60% 50%
Általános iskola (ISCED 1,2A)
40%
30% 20%
Iskolázatlanok, ismeretlen isk. v.
10%
Románia
Szlovákia
magyarok
ukránok
magyarok
összesen
magyarok
összesen
magyarok
összesen
0%
Szerbia/Vajdaság Kárpátalja
Trend: csökkenő gyereklétszám, leépülő rendszer Alacsony születésszám Többségi iskolaválasztás
Migráció
A térség demográfiai adatai és előrejelzései (ENSZ/népszámlálási adat ezer fő) Magyarország Szlovákia
1990 10.365 5.256
Ukrajna Románia
51.583 23.207
Szerbia
9.569
Horvátország Szlovénia Ausztria
4.517 1.927 7.671
2010/2011 9.973 5.412 5.397 45.433 21.190 19.042 9.856 7.112 4.410 2.025 8.387
2020 9.766 5.442
2050 8.934 4.917
42.945 20.380
35.026 17.279
9.783
9.193
4.318 2.053 8.539
3.825 1.954 8.515
Kárpát-medencei magyarokra vonatkozó előrejelzések (KSH 2005, 2011. évi népszámlálási adatok) Ország /Év Ausztria Horvátország Magyarország
1991 33 459 22 355 10 139 571
2001 40 583 16 595 9 959 362
1 624 959
1 431 807
Szerbia
343 942
293 299
Szlovákia
567 296
520 528
Szlovénia Ukrajna Összesen
8 503 163 111 12 903 196
6 243 156 600 12 425 017
Románia
2011 48 592 11 106 9 817 683 9 937 628 1 258 110 1 237 746 242 365 253 899 480 655 458 467 4 429 143 475 12 006 415
2021 56 852 7 785 9 650 505 1 089 495 208 341 443 287 3 463 124 929 11 584 657
Kárpát-medencei magyarok számának becsült változása 2001-2021 között (%) 60,0
40,1 40,0
20,0
0,0
-3,1 -14,8
-20,0
-23,9
-20,2 -29,0
-40,0
-44,5 -60,0
-53,1
Első osztályba beiratkozók 12000 10000 8000 Erdély Szlovákia
6000
Vajdaság Kárpátalja
4000 2000 0 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
Kárpátalja - az elkövetkező évek várható gyereklétszáma (Molnár 2013)
Magyar nyelvű osztályba iratkozó elsősök számának alakulása 2016-ig Vajdaságban (Badis 2013)
A magyar nemzetiségűek, illetve a magyar tannyelvre íratott diákok aránya Erdélyben megyénként (Kapitány 2013)
Az iskolaválasztás momentuma Egyéni szempontok Közösségi szempontok „Sikeres” életút Nyelvtudás –tannyelv Kompetenciák
Alsófok ISCED 1, 2
Középfok ISCED 3
Felsőoktatás ISCED 5, 6 Magyar
Iskolai út jellege Kisebbségi útvonal
Megjegyzés
Etnikai revival „Kisebbségi siker”
Magyar Részleges - kései Nem magyar ny. többségcentrikus
Magyar Magyar
Részleges, váltó kisebbségcentrikus
Veszteség narratíva Pragmatizmus Szakkínálat szűkössége Ritka
Nem magyar ny.
Részleges Nem magyar ny. többségcentrikus
Magyar
Részleges kisebbségcentrikus
Ritka
Magyar Részleges, váltó Nem magyar ny. többségcentrikus Nem magyar ny. Magyar
Részleges, kései kisebbségcentrikus
Ritka
Nem magyar ny. Nem magyar ny. Többségi útvonal
Asszimiláció perspektívája
Magyarul tanuló magyar nemzetiségűek aránya 90 85 80
85 81
80 77
75
75
70
67
általános iskola középiskola
65
60 55 50
Vajdaság
Erdély
Felvidék
A magyar nyelvű óvodai oktatásba kerülő gyerekeknek átlagosan csak az 1/3-a fejezi be szülőföldjén magyarul a felsőfokú tanulmányait is
Nappali tagozatos hallgatók a származási ország szerint Mo-n (2012/2013) 2 034 1 943 1 827
2050 1950 1850 1750 1650 1550 1450 1350 1250 1150 1050 950 850 750 650 550 450 350 250
1 563 1 4671 4791 430
2 036
Szlovákia
1 604 1 574
Románia
1 208
Ukrajna 875 724
Szerbia
2011/2012
2010/2011
2009/2010
2008/2009
2007/2008
2006/2007
2005/2006
2004/2005
2003/2004
2002/2003
2001/2002
1999/2000
1998/1999
1995/1996
373
Magyar nemzetiségűek a magyarországi közoktatási rendszerben (2008/2009) Ország neve
Tanulók száma
Horvátország
42
Románia
3082
Szerbia
604
Szlovákia
905
Szlovénia
7
Ukrajna egyéb ország
804 895
A többségi nyelv(ek) ismerete a külhoni magyarok körében (1-5 skála) Románia (román)
4,2
Szlovákia (szlovák)
4,4
Szerbia (szerb)
4,3
Ukrajna (ukrán)
3,4
3,7
Ukrajna (orosz)
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
Oktatáskutatás Intézmények
• „Iskolák Veszélyben” projekt – a demográfiai csökkenés és a többségi iskolaválasztás miatt megszűnés közelében álló iskolák feltérképezése Erdélyben, beavatkozási pontok beazonosítása • A módszertan alkalmazása Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban is
Szülők
• Szülői interjúk (Románia,Szlovákia, Szerbia, Ukrajna) az iskolaválasztás etnikailag semleges és etnikailag meghatározott motivációiról
Diákok
• Kisiskolások iskolai teljesítménye anyanyelvű és többségi oktatásban • Kompetencia-vizsgálat a felső tagozaton (PISA adatbázisok kisebbségi aspektusai + esettanulmány)
Tanárok
• Magyar tanító és óvóképzés végzős évfolyamainak attitűd vizsgálata • külhoni magyar iskolák gyakorló pedagógusainak attitűd vizsgálata
Iskolák veszélyben
(Többségi) iskolaválasztás? • szimbolikus (nyelv és kultúra átadása) és racionális motivációk (iskola adottságai) • tömbterület vagy szórvány (nyelvi környezet, versenyhelyzet) • a szülők, a diák, avagy éppen a pedagógus vagy más szakember érveinek sajátos interakciója • Makro, mezo, mikro szintű tényezők
Etnikailag semleges Etnikailag releváns
Macro = rendszer Jogi háttér Fenntartás Autonómia Iskolarendszer Település vonzereje
Mezzo = intézményi Minőség (tanári kompetenciák, óra utáni foglalkozások, alternatív programok) Helyi presztízs Toborzás, önreklámozás
Micro = egyéni Családi háttér Családi mintázatok Óvodai szociális hálózatok
A kisebbségi nyelv presztízse A kisebbségi iskolák többlet támogatása A település nemzetiségi arányai
Romák aránya (a „white flight” jelenség)
Vegyes házasságok A család nyelvi stratégiái (kompenzáció, nyelvtanulás, karrierutak)
Valóban jobban teljesítenek a többségi iskolák? • PISA (Programme for International Student Assessment) – Kompetenciákat mér – 3 évenként – Célcsoport: 15 évesek
• Kihasználatlan kisebbségi vonatkozások – Románia, Szlovákia, Szerbia – Otthon beszélt nyelv: MAGYAR – Teszt (oktatás) nyelve: MAGYAR/TÖBBSÉGI
Fő kérdések Hogyan teljesítenek a kisebbségi magyarok • nemzetközi összehasonlításban? • az eltérő teljesítményű országokon belül? • a többségi tanulókhoz képest? • anyanyelvükön vagy a többségi nyelven tanulva képesek jobb iskolai teljesítményt nyújtani?
Románia - 2009 többségi
magyar nemzetiségű
magyar: anyanyelvű képzésben
magyar: román nyelvű képzésben
600
500
424
456
504
492 387
400
423
473
458
515
425
357
381
300
200
100
0
Matematika
Szövegértés
Természettudomány
Szerbia - 2009 többségi
magyar nemzetiségű
magyar: anyanyelvű képzésben
magyar: szerb nyelvű képzésben 466
470
464
458
457
460
450
443
440
443
443
443
441
440
426
430
424
420
410
400
Matematika
Szövegértés
Természettudomány
Szlovákia - 2009 510
többségi
magyar nemzetiségű
magyar: anyanyelvű képzésben
magyar: szlovák nyelvű képzésben
503
498
500
487
490
485
480
470 460
469
463 460
458
467
446 447 444
450 440 430 420 410
Matematika
Szövegértés
Természettudomány
539 536 524 521 520 515 508 506 503 501 501 500 500 500 497 497 496 496 495 494 494 492 489 486 483 483 481 478 477 474 472 470 464 449 442 425 424
550 530 510 490 470 450 430 410 390 370 350 Korea Finland Canada New Zealand Japan Australia Netherlands Belgium Norway Estonia Switzerland Poland Iceland United States Sweden Germany Ireland France Denmark United Kingdom Hungary OECD átlag Portugal Italy Slovenia Greece Spain Czech Republic Slovak Republic Israel Luxembourg Austria Turkey Chile Serbia Mexico Romania
Szövegértés, PISA 2009
Pisa – visszacsatolás a minőségről • OECD átlaghoz közeli Szlovákiában a magyarok 2009-ben alulteljesítettek • OECD-től jóval alulteljesítő rendszerekben (Szerbia, Románia) a magyar fiatalok felülteljesítettek 2 fő trend: • az anyanyelven tanuló kisebbségi magyarok mindegyik kompetencia területen jobban teljesítenek, mint azok a nemzetiségi társaik, akik államnyelven tanulnak. • a magyar nyelvű képzésben részvevők Szerbiában és Romániában jobban teljesítettek a többségi nemzet fiataljaihoz képest, Szlovákiában 2009-ben nem.
Mi értünk pontosan szakképzés alatt?
1. Szakmunkásképzés(általános iskolára épülő) 2. Szakközépiskolai képzés (szakma+érettségi) 3. Érettségi után elvégezhető szak
Magyar nyelven (is) oktató szakképző intézmények a Kárpát-medence határon túli régióiban Erdély 76 Felvidék 41 Vajdaság 27 Kárpátalja 7 Horvátország 1 Muravidék 1 Összesen: 153
Kb. 30 000 diák
Az oktatás tannyelvének típusai • 1. teljesen magyar (47 intézményben) • 2. két vagy többnyelvű (egy osztályon belül több nyelven is folyik az oktatás, 39 intézményben) • 3. magyar tagozatos osztályok (többségi osztállyal párhuzamosan indulnak magyar nyelven is, 75 intézményben) • 4. fakultatív (a tannyelv államnyelvi, csak bizonyos „alaptantárgyakat” lehet magyarul tanulni, 5 intézményben)
Magyarul tanulható szakmák ágazatai a Kárpátmedencében 12,0 10,4 10,0
9,8
9,8 8,2
8,0
7,1
7,1 6,0
6,0 4,0 2,0 0,0
6,0
5,5
5,5 3,3
3,3
3,3
2,7
2,2
2,2
2,2
1,6
1,1
1,1
,5
,5
,5
A Kárpát-medencei szakképzési rendszer vizsgálata a munkaerő-piaci igények függvényében • „Párbeszéd” kiépítése a készségek nyelvén A „résztvevők”: 1. Intézményi kataszter (146 szakképző iskola vezetője) 2. Teljes körű diák lekérdezés (nagyjából 10.000 diák) 3. Helyi vállalkozók, cégvezetők felkeresése (ahol gyakorlatoznak magyar nyelvű szakképzésben résztvevő diákok) • A helyi munkaerőpiac igényeihez igazítani a szakképzést
A kutatási modell diák Szakképző intézmény
Vállalkozói igények Munkaerőpiac
1. Kutatás: intézmények (lezárult) • 146 szakképző iskola • Külhoni magyar szakképzési kataszter összeállítása • Készségek, kompetenciák a munkaerő-piachoz
2. Kutatás: diákok (lezárult)
3. Kutatás: vállalkozók (folyamatban)
• Vállalkozói igények feltérképezése • Diákok kompetenciáinak értékelése
2,07
2,0
Máshová nem vettek fel
2,15
A családom többi tagja is itt tanult
2,19
Nem tudtam mit akarok pontosan, gondolkodási időt akartam nyerni
2,20
A város vonzott
2,25
Olcsó a képzés
2,27
Hogy megtanuljam az államnyelvet
2,5
Úgy hallottam, kevés erőfeszítéssel elvégezhető a képzés
2,60
Csak képzettséget akartam szerezni, mindegy milyen szakon
2,62
A nemzeti identitásom megerősítése
2,66
Barátaim is itt tanultak
2,75
Az iskolai élet
2,92
Közel van a lakóhelyemhez
2,93
A választott intézménynek jó a hírneve
3,00
Az oktatók jól képzettek
3,0
Úgy hallottam, hogy jól el lehet helyezkedni a képzés után
Az érdeklődési körömnek megfelelő szakma megszerzésére itt nyílt lehetőség
3,5
Magyarul akartam tanulni, hogy mindent tökéletesen megértsek
A szakképző kiválasztásakor mennyire befolyásolták döntésedet az alábbi tényezők?
3,18
2,56 1,97 1,67
1,5
1,0
0,5
0,0
Jövőtervek 1. Tervezed-e, hogy valaha külföldön tanulj vagy dolgozz? (N=7574) nem 17%
igen 83%
Jövőtervek 2. Mennyi időre hagynád el a jelenlegi lakhelyed? Csak egy és hat hónap közötti időre; 772; 14%
Csak egy hónapnál rövidebb időre; 129; 2% Akár 5 évnél hosszabb időre is; 988; 18%
Akár végleges letelepedés céljából; 1377; 24% Akár fél évnél hosszabb időre is; 2350; 42%
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!
