MAGYAR SZÉLENERGIA IPARI TÁRSASÁG

MAGYAR SZÉLENERGIA IPARI TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA

BUDAPEST, 2013.

Alapszabály 1. oldal

DECEMBER

19.

Magyar Szélenergia Ipari Társaság

A Magyar Szélenergia Ipari Társaság - a továbbiakban: MSZIT vagy Egyesület - a Magyarország Alaptörvényében rögzített egyesülési jog alapján létrehozott, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény („Civil tv.”) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény („Ptk.”) szerint egyesületi formában működő, közhasznú tevékenységet végző civil szervezet, jogi személy. I. Az Egyesület 1. Elnevezése a) magyar nyelven: Társaság b) idegen nyelven: Association

Magyar

Ipari

Hungarian Windpower Industry

2. Nevének rövidítése: a) magyar nyelven: b) idegen nyelven:

MSZIT HWIA

3. Alapításának éve:

2010.

4. Működésének időtartama:

határozatlan

5. Működési formája:

egyesület

6. Székhelye:

Szélenergia

1113 Budapest, Bocskai út 134-146.

II. Az Egyesület jellege, célja, közhasznú jogállása 1. Az MSZIT az érdekközösség alapján tömörülő jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, illetve civil szervezetek és természetes személyek önkéntesen alakított, nyilvántartott tagsággal rendelkező, országos jellegű, közhasznú civil szervezete. Demokratikus önkormányzati módon működő, non-profit, érdekvédelmi egyesület. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból – figyelemmel a Civil tv. 34.§-ban foglaltakra, bárki részesülhet. 2. Az Egyesület célja -

szélenergia iparág fejlődésének elősegítése; a szélenergia ipari szereplők érdekeinek képviselete; részvétel a szélenergia hasznosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásában; a szélenergia ipari szereplők szakmai együttműködésének koordinálása, szervezése; a szélenergia hasznosítással kapcsolatos tudományos, szakmai ismeretek minél szélesebb körű terjesztése, a szélenergia előnyeinek bemutatása a társadalom számára; a szélenergiára vonatkozó Európai Uniós jogalkotás figyelemmel kísérése; az Európai Uniós szabályok betartásának és a szükséges hazai jogalkotás figyelemmel kísérése; a Magyar Szélenergia Társaság és egyéb szélenergia és megújuló energia terjesztését szorgalmazó szervezetekkel való együttműködés az Egyesület céljainak elérése érdekében.

3. Az Egyesület a fenti célkitűzések érdekében különösen az alábbi területeken fejti ki tevékenységét: -


érdekegyeztetési mechanizmusokat dolgoz ki és működtet az Egyesület tagjaival, más szervezetekkel, döntéshozókkal; Magyar Szélenergia Ipari Társaság

- az Egyesület céljainak elérését segítő információkat gyűjt és terjeszt; - a nagyobb társadalmi elfogadottság érdekében terjeszti és népszerűsíti a szélenergia hasznosítását, ennek körében: i) a szélenergia területén szolgáltatást végzők érdekei megjelenítésére kommunikációs stratégia kidolgozásában és megvalósításában vesz részt; ii) a kommunikációs stratégia keretében szemináriumok, konferenciák, fórumok, tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezésében vesz részt; iii) sajtóközleményeket bocsát ki; - az Egyesület céljainak elérését segítő érdekeket képviseli, és érvényesítési a politikai/kormányzati, közigazgatási és szakmai döntéshozók, illetve az egyéb piaci szereplők vonatkozásában; - aktívan részt vesz a szélenergia hasznosítás térnyerését elősegítő szabályozás, kialakításában; - kapcsolatot tart és együttműködik a Magyarországon, és a világ különböző országaiban hasonló célból létrehozott szervezetekkel, társaságokkal, kiemelten kezelve az Európai Uniót. Az Egyesület tevékenységét a Civil tv.-ben foglaltak szerinti közhasznú szervezetként látja el. Az Egyesület a fentiekben felsorolt közhasznú tevékenységeket az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi: 1. tudományos tevékenység, kutatás– közfeladat a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdése alapján; 2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés – közfeladat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján; 3. természetvédelem, környezetvédelem – közfeladat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 64. § (1) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (4) bekezdés 12. pontja és 13. § (1) bekezdés 11. pontja alapján. 4.

Az Egyesület tevékenységében bárki, aki az Egyesület céljaival egyet ért, közvetlenül, vagy közvetve részt vehet, vagyoni hozzájárulással és más módokon elősegítheti a célok megvalósulását.

5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, politikai pártoktól és politikai szervezetektől függetlenül működik, politikai pártoknak és politikai szervezeteknek támogatást nem nyújthat, és azoktól támogatást semmilyen formában nem fogadhat el. Politikai párt jelöltjét sem országgyűlési, sem önkormányzati képviselő választásokon nem támogatja, és képviselőjelöltet nem állít. 6. Az Egyesület civil szervezet. III. Tagság, tagsági jogok 1. Tagság a.) Rendes tagság Az Egyesület rendes tagja lehet bármely magyar vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy civil szervezet, valamint természetes személy amely/aki: - az Egyesület célkitűzéseivel egyetért; Alapszabály 3. oldal


-

Alapszabályát elfogadja; szakmailag, illetve vagyoni hozzájárulással, vagy bármilyen hathatósan hozzájárul az Egyesület céljainak megvalósításához; írásban benyújtott tagfelvételi kérelmét az Elnökség elfogadja és; a tagdíjat befizette.

más

módon

Rendes tagsági viszony akkor jön létre, ha - a tagfelvételi kérelmet az Elnökség elnökségi ülésen elfogadta; és - a tagjelölt az adott félévre időarányosan eső tagdíjat a pozitív döntésről szóló bejelentéstől számított 15 napon belül megfizette. Az Elnökség tagfelvételi kérelmét elutasító döntése ellen az érintett a Közgyűléshez fordulhat a döntés kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül. b.) Pártoló tagság Pártoló tag lehet bármely magyar vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve civil szervezet, valamint bármely természetes személy amely/aki: - az Egyesület tevékenységével rokonszenvezik, és anyagi támogatásban (vagyoni hozzájárulásban) részesíti azt; - és akit az Elnökség annak elfogad. c.) Tiszteletbeli tagság Tiszteletbeli tag lehet bármely magyar vagy külföldi jogi személy, illetve civil szervezet, valamint bármely természetes személy amely/aki: - az Egyesület tevékenységével rokonszenvezik, és erkölcsi és / vagy szakmai támogatásban részesíti azt; - és akit a Közgyűlés tiszteletbeli taggá választ. 2. A tagok jogai és kötelezettségei a.) A rendes tagnak joga van - részt venni a szervezet rendezvényein és tevékenységében; - javaslatokat, észrevételeket és indítványokat tenni; - betekinteni a szervezet ügyeibe; - a Közgyűlésen tisztségviselőket választani, jelöltet állítani, és jelöltként megjelenni (választható az Egyesület szerveibe); - szavazati jogával élni; - az Egyesület bármely szerve jog- vagy alapszabálysértő határozatának megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A nem természetes személy tagot minden esetben a törvényes képviselője, vagy a törvényes képviselő által meghatalmazott személy képviseli, gyakorolja annak jogait. b.)A rendes tag kötelessége - közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában; - betartania az Alapszabályban foglaltakat, valamint az Egyesület működése során hozott döntéseket, határozatokat; - a Közgyűlés vagy az Elnökség által előírt, vagy önkéntesen vállalt kötelezettségeket teljesíteni; - az előírt tagdíjat időben (félévente, minden félév első hónapjának 5. napjáig) befizetni;nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását; - az Egyesület számára tett felajánlásait teljesíteni. c.) A pártoló tagnak joga van



-

a Közgyűlésen és az Egyesület egyéb szerveinek ülésein tanácskozási joggal részt venni; felkérés esetén javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani az Egyesület működésével kapcsolatban; rendszeres tájékoztatást kapni az Egyesület munkájáról; érintettsége esetén az Egyesület bármely szerve jog- vagy alapszabálysértő határozatának megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat.

d.)A pártoló tag kötelessége - betartani az Egyesület Közgyűlésének és szerveinek határozatait, az Alapszabályban foglaltakat; - az előírt pártoló tagsági tagdíjat időben (félévente, minden félév első hónapjának 5. napjáig) befizetni; - az Egyesület céljai megvalósításának támogatása érdekében az Egyesület számára tett vagyoni felajánlásait teljesíteni. e.)A tiszteletbeli tagnak joga van - a Közgyűlésen és az Egyesület egyéb szerveinek ülésein tanácskozási joggal részt venni; - felkérés esetén javaslatokat tenni, véleményt nyilvánítani az Egyesület működésével kapcsolatban; - rendszeres tájékoztatást kapni az Egyesület munkájáról; - érintettsége esetén az Egyesület bármely szerve jog- vagy alapszabálysértő határozatának megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutástól számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. f.) A tiszteletbeli tag kötelessége - betartani az Egyesület Közgyűlésének és szerveinek határozatait, az Alapszabályban foglaltakat; - hozzájárulni az Egyesület célkitűzéseinek népszerűsítéséhez, hagyományainak ápolásához, erkölcsileg támogatni azt. 3. Tagdíj A rendes és a pártoló tagok kötelesek az éves tagdíj időarányos részét félévente megfizetni. Az első féléves tagdíjat, illetve annak időarányos részét legkésőbb a tagsági jogviszony létrejöttét követő 5. napon, majd azt követően félévente, az adott naptári félév első hónapjának 5. napjáig kell megfizetni. A tagság megszűnése vagy megszüntetése esetén a már megfizetett tagdíj vagy annak időarányos része nem követelhető vissza. A tagdíjak mértékét a Közgyűlés határozza meg. 4. Tagság megszűnése A tagság megszűnhet kilépéssel, kizárással, az Egyesület megszűnésével, a természetes személy halálával, valamint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélküli megszűnésével. 5. Kizárás -


Ki kell zárni azt a tagot, aki az esedékes tagdíjat, az Elnökség egyszeri - a tagdíjfizetés elmulasztásának következményeire figyelmeztető - felszólítása ellenére is elmulasztja az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizetni. A kizárásról az Elnökség a kizárt tagot, és a Közgyűlést is haladéktalanul értesíti.


-

Kizárható az a tag, akiről megállapítható, hogy méltatlan magatartása folytán az Egyesület jó hírnevét, illetve a jelen Alapszabályban rögzített céljainak megvalósítását veszélyezteti, tevékenységét akadályozza.

-

A kizárásról az Egyesület Elnöksége határozati formában dönt. A döntésről az Egyesület Elnöke a kizárt tagot haladéktalanul írásban értesíti, mely ellen – a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a fellebbezés alapjául szolgáló ok megjelölésével az Egyesület Elnökének írásban kell eljuttatni. A fellebbezésről a Közgyűlés dönt, melynek összehívásáról az Elnök köteles gondoskodni.

-

A Közgyűlés kizáró határozata ellen a tag – a tudomásra jutástól számított - 30 napos jogvesztő határidőben bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A kizárásról szóló határozat meghozatala, illetve a fellebbezés elbírálása előtt lehetőséget kell adni az érintett tag számára a vele szemben felhozott kifogásokkal szembeni védekezésre, amennyiben az érintett tag a döntésre jogosult szerv ülésén megjelenik.

IV. Kapcsolattartás Az Egyesület a tagjaival, valamint harmadik személyekkel főszabályként elektronikus úton tart kapcsolatot. Ennek megfelelően, ahol az Alapszabály értesítésről rendelkezik, azon a tagok által belépéskor megadott elektronikus levelezési címen történő értesítést kell érteni. V. Az Egyesület szervezete Az Egyesület szervei: - a Közgyűlés, - az Elnökség, - a Felügyelő Bizottság. Az Egyesület vezető tisztségviselői: - az Elnök, - az Elnökségi Tag, - a Felügyelő Bizottság Elnöke, - a Felügyelő Bizottsági Tag, Az Ügyvezető Az Egyesület a jelen Alapszabály szerint az Egyesület operatív működésének biztosítása és az Egyesület képviselete érdekében Ügyvezetőt foglalkoztathat, akinek foglalkoztatásáról az Elnökség dönt. A Titkár Az Egyesület a jelen Alapszabály szerint az Egyesület napi operatív működésének biztosítása érdekében titkárt, titkárnőt foglalkoztathat, akinek foglalkoztatásáról az Elnökség dönt. A.) Az Egyesület szervei 1. A Közgyűlés a.) A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb szerve, döntéshozó fóruma. b.) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a Közgyűlést akkor is, ha azt legalább az Egyesület tagjainak (rendes és pártoló tagok együttesen) 1/3-a írásban – az ok és a cél megjelölésével indítványozza. Az indítványt az Elnök – akadályoztatása esetén bármely Elnökségi



Tag - részére kell eljuttatni. Össze kell hívni a Közgyűlést továbbá akkor is, ha azt a bíróság elrendeli. c.) A Közgyűlés ülését az Elnök - akadályoztatása esetén bármely Elnökségi Tag írásban köteles összehívni. A tervezett Közgyűlés időpontját megelőzően 8 nappal az Elnök köteles gondoskodni az Elnökség Tagjai, a Felügyelő Bizottság Tagjai, valamint a tagok és egyéb érintettek írásbeli értesítéséről a meghívó megküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés időpontját, helyét, napirendjét és a határozatképtelenség esetén megismételt Közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket. d.) Az Elnök gondoskodik a közgyűlési jegyzőkönyvek elkészítéséről, amelyet a határozathozatalban részt vett Közgyűlésen megválasztott 2 hitelesítő tag mellett a Közgyűlés levezető elnöke is aláír. Az Elnök gondoskodik továbbá a határozatok írásba foglalásáról, valamint vezeti a határozatok könyvét. Az Elnök gondoskodik a közgyűlési határozatoknak az érintettekkel való közléséről, mely elektronikus úton és átvételt igazolható módon, írásban történik. A Határozatok Könyve tartalmazza a Közgyűlés döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát - ha lehetséges személyét is -, melyet az Elnök aláírása hitelesít. e.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Alapszabály megállapítása és módosítása, az éves költségvetés megállapítása, az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság évi beszámolójának elfogadása, a vezető tisztségviselők megválasztása, illetve visszahívása, a fellebbezés elbírálása tagfelvételi kérelem, és tagkizárás ügyében, a tagdíj mértékének és fizetése rendjének megállapítása, az Egyesület céljait megvalósító hosszú távú stratégia elfogadása, az Egyesület céljait megvalósító éves munkaterv elfogadása, az Egyesület gazdálkodási szabályait is magában foglaló szervezeti és működési szabályzat elfogadása, feloszlás, más egyesülettel való egyesülés kimondása, feloszlás esetén az Egyesület vagyonának sorsáról való döntés. f.) A Közgyűlés határozatképes a nyilvántartott, szavazati joggal rendelkező tagok több mint a felének jelenléte esetén. A természetes személy tagok személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező tagok pedig képviselőjük útján vesznek részt a Közgyűlésen. g.) Határozatképtelenség esetén a 8 napon belül változatlan napirenddel újra összehívott Közgyűlés a megjelentek létszámára való tekintet nélkül határozatképes, feltéve, ha ezt a körülményt az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban feltüntetik, és időpontját előre meghirdetik. h.) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel (kivéve a VIII.2, IX.1 és IX.2 pontban szabályozott eseteket), nyílt szavazás során hozza. Minden rendes tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata a döntő. A vezető tisztségviselőket is nyílt szavazással választja a Közgyűlés. A Közgyűlés ülése nyilvános, azon bárki részt vehet. A döntésben érdekelt személyeket az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az ülés nyilvánosságának az érintett kérelmére történő korlátozására – az ehhez feltétlenül szükséges mértékben – kizárólag az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott okokra tekintettel kerülhet sor. 2. Az Elnök a.) Az Elnök az Egyesület képviselője, akit – az első Elnök kivételével – az Elnökség az Elnökség Tagjai közül választ. Az Elnök feladata a szervezet általános képviselete és elvi irányítása, a szakmai tevékenység vezetése. b.) Az Elnök feladata az Egyesület képviselete és elvi irányítása, a szakmai tevékenység vezetése, amelyet az Elnökséggel egyetértésben gyakorol. Alapszabály 7. oldal


c.) Az Elnök hívja össze és vezeti az Elnökség üléseit, elnököl a Közgyűlésen. Az Elnök akadályoztatása esetén bármely másik Elnökségi Tag összehívhatja és vezetheti az Elnökség üléseit és elnökölhet a Közgyűlésen. Az Elnök 6 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén az Elnökség tagjai közül új Elnököt kell választani. d.) Az Elnök gondoskodik az Elnökség üléseinek írásbeli összehívásáról, a napirendnek és a javaslatoknak a tervezett Elnökségi ülés időpontját megelőző 8. napig az Elnökség Tagjaival való előzetes írásbeli értesítéséről. e.) Az Elnök gondoskodik a közgyűlési és az Elnökségi ülési jegyzőkönyvek elkészítéséről és írásba foglalja a Közgyűlési határozatok végrehajtását szolgáló, illetve az operatív működés során meghozott döntéseket. A Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről az Elnök folyamatos nyilvántartást köteles vezetni, melyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja és hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya – ha lehetséges személye is - és lehetőség szerint a végrehajtásáért felelős Elnökségi Tag megnevezése. Az Elnök gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi döntés érintettel való írásbeli közléséről annak meghozatalától számított 15 naptári napon belül. f.) Az Elnök felelős az Elnökség tevékenységéről szóló éves beszámoló elkészítéséért és annak Közgyűlés elé terjesztéséért. g.) Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói fölött, illetve akadályoztatása esetére jogosult más Elnökségi Tagot erre kijelölni. 3. Az Elnökség a.) Az Elnökség az Egyesület ügyintéző és képviseleti testületi szerve. Az Elnökségi Tagokat – az Elnök kivételével - a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással. Az Elnököt első alkalommal a Közgyűlés választja, ezt követően az Elnököt az Elnökség maga választja meg. Az Elnökség tagja csak az a rendes tag vagy a rendes tag képviselője lehet, aki az esedékes tagdíját befizette és nem áll kizárás alatt. b.) Az Elnökség feladatai: az Egyesület éves költségvetésének, éves beszámolójának és közhasznúsági mellékletének az elkészítése és Közgyűlés elé terjesztése; tagnyilvántartás vezetés és tagdíj tartozás esetén az érintett tag részére fizetési felszólítás küldése; az Egyesület vagyonával való felelős gazdálkodás a Közgyűlés által elfogadott költségvetés alapján; döntés az Egyesület esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységének feltételeiről; az Egyesület határozatainak végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése; - döntés a tagfelvételi kérelem elfogadásáról, a kizárásról; - döntés minden egyéb ügyben, amelyet jogszabály, Alapszabály vagy a Közgyűlés a hatáskörébe utal. c.) A Közgyűlés 3 éves időtartamra minimum 3 maximum 5 tagú Elnökséget választ. Az Elnökség – az első Elnök kivételével - tagjai közül Elnököt választ. Az Elnökség választásakor a Közgyűlés ügyel arra, hogy azok megfelelően reprezentálják a tagság összetételét. d.) Az Elnökség tagja az lehet: 1. aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta; és 2. a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva; és 3. aki a.) magyar állampolgár; vagy b.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik; vagy c.) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.



e.) Az Elnökség az üléseit szükség szerinti rendszerességgel, de évente legalább egyszer tartja. Az Elnökség tárgyévi ülései közül egyet az évi rendes Közgyűlést megelőző 20 napon belül kell tartani. Az elnökségi ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A döntésben közvetlenül érintett személyeket lehetőség szerint külön is meg kell hívni. f.) Az Elnökség határozatképes, ha legalább az Elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az Elnök 8 napon belüli időpontra ismételten összehívja az Elnökséget. g.) Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás során hozza. Az Elnökség minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Bármely Elnökségi Tag kérésére az Elnökség titkos szavazás útján határoz, és a jelenlevő Elnökségi Tagok többségének indítványára teljes egyetértés szükséges az érvényes határozathoz. h.) Az Elnökség ülésein állandó meghívott a Felügyelő Bizottság elnöke. i.) Az Elnökségi Tagok és az Elnök az Egyesület vezető tisztségviselői. j.) Az Elnökségi Tag feladata az operatív működés során felmerült valamennyi feladat elvégzése, különösen azon feladatoké, amelyek végrehajtásáért kifejezetten az adott Elnökségi Tag felelős. k.) Az Elnökségi Tag köteles részt venni az Elnökség ülésein és legjobb tudomása szerint igyekszik – önállóan vagy másokkal együttműködve – megvalósítani a közhasznú jogállásból fakadó és ezen Alapszabályban meghatározott, valamint a Közgyűlés által kitűzött célokat. l.) Az Elnökségi Tag egyes esetekben – az Elnök felhatalmazása alapján – kizárólag a szakterületéhez kapcsolódó ügyekben képviselheti önállóan az Egyesületet. 4. Felügyelő Bizottság a.) A Közgyűlés a rendes tagok közül három évre, az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére, 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ. Az Elnök, valamint az Elnökségi Tagok, vagy azok hozzátartozói a Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek. b.) A Felügyelő Bizottság Elnökét első alkalommal a Közgyűlés, ezt követően saját tagjaiból maga választja meg. A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. c.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, megvizsgálja az Egyesület könyvelését és könyveit, azokról a Közgyűlésen beszámol. d.) A Felügyelő Bizottság üléseit – az ülést megelőzően legalább 8 nappal - a tagok írásban történő értesítésével (napirend megküldésével) a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult összehívni. A Felügyelő Bizottság ülésének összehívását a bizottság bármely tagja is kezdeményezheti a Felügyelő Bizottság elnökénél. e.) Szabályszerű értesítés hiányában a Felügyelő Bizottság csak akkor hozhat határozatot, ha az ülésen minden tag jelen van. f.) A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 2 tag jelen van. A Felügyelő bizottság minden tagjának egy szavazata van. Határozatait egyhangú szavazással hozza. g.) Az üléseket a Felügyelő Bizottság elnöke vezeti, az ülésről jegyzőkönyvet vezet. h.) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. i.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, illetve akkor is, ha a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ilyen esetben a Felügyelő Bizottság indítványára az annak megtételétől számított harminc napon belül az Alapszabály 9. oldal


intézkedésre jogosult vezető szervet össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Felügyelő Bizottság maga is összehívhatja az intézkedésre jogosult szervet. Ha az intézkedésre jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Egyesület feletti törvényességi ellenőrzést ellátó ügyészséget. j.) A Felügyelő Bizottság Tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincsen helye. k.) Az Egyesület vezető tisztségviselőjének minősül a Felügyelő Bizottság Elnöke és Tagja. 5. Tagozatok a.) A tagok az Elnökség jóváhagyása esetén, szakmai vagy területi alapon szabadon alakíthatnak tagozatokat. b.) A tagozatok vezetői tanácskozási joggal vehetnek részt az Elnökség ülésein. 6. Tanácsadó és szakértő testületek a.) Az Egyesület érdekérvényesítő tevékenységének előmozdítására, illetve az Elnök, az Ügyvezető és az Elnökség munkájának segítésére utóbbiak kezdeményezésére – állandó, vagy ad hoc Tanácsadó Testület létesíthető. b.) Az Elnökség (és esetlegesen az Ügyvezető) irányításával Szakértői Testület létesíthető az Egyesület tevékenységét támogató, eseti vagy rendszeres/állandó alapon tevékenykedő független szakmai (energetikai, környezetvédelmi, gazdasági-mérnöki, pénzügyi, jogi, kommunikációs, stb.) tanácsadók és szakértők köréből. B.) Az Egyesület vezető tisztségviselői 1. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó rendelkezések: a.) A vezető tisztségviselői megbízatása megszűnik: - a mandátum lejártával, - az egyesületi tagság megszűnésével, - ha a vezető tisztségviselő által képviselt tag egyesületi tagsága megszűnik, kivéve, ha a vezető tisztségviselő azonnal az Egyesület tagjává válik természetes személyként, - ha megbízatása megszűnik a megválasztásakor általa képviselt tagnál, kivéve, ha a vezető tisztségviselő azonnal az Egyesület rendes tagjává válik természetes személyként, - lemondással, - visszahívással, valamint - a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélettel. b.) Vezető tisztségviselő mandátumának lejárta előtti visszahívása bármely tagnak az indoklással kiegészített, az Elnökségnek eljutatott, a Közgyűlésen megvitatott javaslata alapján a Közgyűlésnek az Alapszabályban meghatározott szavazati aránnyal meghozott határozatával történik. A visszahívás oka csak megindokolt súlyos szakmai hiba, vagy az Alapszabállyal ellentétes magatartás lehet. A visszahívási javaslatról az Alapszabályban meghatározottak szerint a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés határozata ellen a vezető tisztségviselő – a tudomásra jutástól számított - 30 napos jogvesztő határidőben belül bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. c.) A tisztség megszűnésének időpontja visszahívás esetén a megválasztásra jogosult szerv által hozott jogerős határozat, lemondás esetén a benyújtás, bírósági ítélet esetén a jogerőre emelkedés napja. 2. Összeférhetetlenségi szabályok



a.) A vezető tisztségviselők nem állhatnak egymással hozzátartozói kapcsolatban (Ptk. 685. § b) pont). b.) A Civil tv. 38. § (1)-(2) bekezdéseiben a Közgyűlés valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. c.) A Civil tv. 38. § (3) bekezdése alapján nem lehet a Felügyelő Bizottság Elnöke vagy tagja, illetve – amennyiben az Egyesület későbbi működése során megválasztására sor kerül – könyvvizsgálója az a személy, aki 1. a Közgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az Egyesület Közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be); 2. az Egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; 3. az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -; illetve 4. az 1-3. pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. d.) A Civil tv. 39. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző 2 évben legalább egy évig -, 1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki; 2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; 3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki; 4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. e.) Az Ügyvezető nem lehet a Felügyelő Bizottság Tagja, Elnöke, Elnök, illetve Elnökségi Tag. f.) Nem lehet vezető tisztségviselő továbbá az sem, aki politikai pártban tisztséget tölt be. g.) Az Egyesület vezető tisztségviselői az erre vonatkozó megbízatás elfogadásakor kötelesek nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy velük szemben Civil tv. 3839 §§-aiban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. C.) Az Ügyvezető Az Alapszabály felhatalmazása alapján az Elnökség az Egyesület operatív működtetése és képviseletének folyamatos biztosítása érdekében Ügyvezetőt foglalkoztathat. a.) Az Ügyvezető a vele megkötött szerződésben önálló képviseleti joggal ruházható fel.



b.) Az Ügyvezető különösen az Egyesület ügyintéző (egyeztetési és érdekérvényesítési) tevékenységének koordinációjában és megvalósításában, kommunikációjában és a külkapcsolatok szervezésében működik közre. c.) Az Ügyvezető felett, amennyiben az Egyesület munkaviszonyban foglalkoztatja, a munkáltatói jogokat az Elnök vagy az Elnök akadályoztatása esetére kijelölt másik Elnökségi Tag gyakorolja. d.) Amennyiben az Ügyvezető tevékenységért díjazásban részesül úgy arról az Elnökség egyhangú szavazással dönt, amely döntéstől az Ügyvezetővel kötött szerződés nem térhet el. e.) Egyebekben az Ügyvezetőre irányadó szabályokat és az Ügyvezető egyéb feladatait a vele kötött külön megállapodás tartalmazza. D.) A Titkár Az Alapszabály felhatalmazása alapján az Elnökség az Egyesület napi operatív működtetésének biztosítása érdekében titkárt foglalkoztathat. a.) b.)

A Titkár önálló képviseleti joggal nem rendelkezik. A Titkár alapvető feladata az Egyesület napi teendőinek ellátása, de – az Elnökség arra irányuló utasítása alapján – az Egyesület más tevékenységének koordinációjában és megvalósításában, kommunikációjában és a külkapcsolatok szervezésében is közreműködhet. c.) A Titkár felett – amennyiben az Egyesület munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatja – a munkáltatói jogokat, illetve az utasítási jogot az Elnök vagy az Elnök akadályoztatása esetére kijelölt másik Elnökségi Tag gyakorolja. d.) Amennyiben a Titkár tevékenységéért díjazásban részesül úgy arról az Elnökség egyhangú szavazással dönt, amely döntéstől a Titkárral kötött szerződés nem térhet el. e.) Egyebekben a Titkárra irányadó szabályokat és a Titkár egyéb feladatait a vele kötött külön megállapodás tartalmazza. VI. Az Egyesület képviselete 1. Az Egyesületet általános, mindenre kiterjedő képviselője az Elnök. 2. Az Egyesületet az Elnök önállóan, vagy bármely másik két Elnökségi Tag együttesen képviseli. 3. Az Egyesület képviseletében bankszámla feletti rendelkezésre az Elnök önállóan, vagy az Elnökség bármely 2 tagja együttesen jogosult. VII. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 1. Az Egyesület a vonatkozó jogszabályok keretei között a bevételeivel és a kiadásaival szabadon, a céljainak megfelelően gazdálkodik. Az Egyesület vagyonát növeli a tagok, támogatók befizetése, pályázatokból elnyert bevételek, a vagyonának hozama, az Egyesületnek juttatott adományok, illetőleg azok hozama, az Egyesület által – a jelen fejezetben meghatározott keretek között – végzett vállalkozási tevékenységekből származó bevételek. Az Egyesület vagyona a vonatkozó jogszabályok keretei között, kizárólag a jelen Alapszabály II. pontjában meghatározott célokra fordítható. 2. A bevételeket és a kiadásokat arra alkalmas és előírt módon kell könyvelni. Az adományokról az adományozók részére - kérésükre - külön elszámolást kell adni. 3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírása szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az Elnökség az Egyesület üzleti évben folytatott gazdálkodásáról mérleget, a gazdálkodás eredményéről pedig vagyonkimutatást készít. 4. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet, gazdasági-vállalkozási tevékenységet másodlagos jelleggel, csak közhasznú tevékenység megvalósítása érdekében, azokat



nem veszélyeztetve végezhet, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. 5. Az Egyesület vagyonának a fentiek szerint történő felhasználásáról a Közgyűlés által elfogadott költségvetésnek megfelelően – a jelen Alapszabály által meghatározott keretek között - az Elnökség dönt. 6. A vagyon felhasználásának módja követi az Alapszabály II. pontjában felsorolt célok és közhasznú tevékenységek megvalósításának, kifejtésének jellegét. A vagyon felhasználása elsősorban a következő úton történik: a.) a célok megvalósulását elősegítő egyeztető mechanizmus kialakítása és működtetése; b.)kommunikációs stratégia kidolgozása és megvalósítása; c.) szakmai tevékenységek kifejtése (szakértők alkalmazása, tanácsadók felhasználása, konferenciák, workshop-ok, stb. szervezése, azokon való részvétel). 7. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. 8. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. 9. A Civil tv. 42. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az Egyesület, mint közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a jelen Alapszabályban foglaltaknak megfelelő juttatás kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 10. Az Egyesület közhasznú szervezetként váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 11. Az Egyesület közhasznú szervezetként vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. 12. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem kíván végezni, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs. 13. Az Egyesület társadalmi és belső kontrolljának biztosítása érdekében, továbbá arra való figyelemmel, hogy az Egyesület várható éves bevétele az ötmillió forintot eléri, az Egyesület létrejöttétől kezdődően felügyelő szerv (Felügyelő Bizottság) működik a Civil tv. 40.§-ban foglalt előírás szerint. 14. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – különösen a közhasznúsági mellékletbe, illetve az éves beszámolóba – az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett módon és időpontban – bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje. VIII. Beszámolási és nyilvántartási szabályok 1. Az Elnökség köteles a vagyon felhasználásáról és az Egyesület működéséről, az Elnökség tevékenységéről a Közgyűlésnek évente egyszer írásban beszámolni. A beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés határozattal dönt. 2. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg köteles közhasznúsági mellékletet készíteni. Az éves számviteli beszámoló elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A számviteli törvény szerinti éves beszámolót, a közhasznúsági mellékletet, valamint a jelen fejezet 1. pontja szerinti éves beszámolót a Közgyűlés jelenlévő tagjainak 2/3-os minősített szótöbbségével fogadja el. 3. A közhasznúsági melléklet tartalmára és közzétételére a Civil tv. 29.§ (6)-(7) bekezdéseiben, valamint a 30. § (1) bekezdésében, továbbá a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletében foglaltak az irányadók.. Alapszabály 13. oldal


4. A Közgyűlés és az Elnökség üléseinek határozatait, döntéseit, továbbá az Egyesület szolgáltatásai igénybevételi módját, a jelen VIII. pont, illetve a számviteli törvény szerinti éves beszámolókat, valamint - legkésőbb a tárgyévet követő év június 30. napjáig – a közhasznúsági mellékletet, a működés módját az Egyesület honlapján (www.mszit.hu) kell nyilvánosságra hozni, amelyről az Elnök, vagy ha van Ügyvezető, akkor az Ügyvezető gondoskodik. 5. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. 6. Az Egyesület bármely okból történő megszűnése esetén köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződésből eredő kötelezettségeit időarányosan rendezni. A megszűnés idején meglévő vagyont a Közgyűlés döntése alapján az alapítási célokkal azonos, vagy hasonló célú közhasznú szervezet támogatására kell fordítani. IX. Az Egyesület megszűnése Az Egyesület megszűnik, ha: 1. a Közgyűlés a jelenlevők kétharmados szótöbbségével az Egyesület más egyesülettel való egyesüléséről (összeolvadásról, beolvadásról) dönt; 2. a Közgyűlés a jelenlevők kétharmados szótöbbségével határoz az Egyesület feloszlásáról, 3. a bíróság feloszlatja, 4. a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését, 5. a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. X. Záró rendelkezések A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. és a Civil tv., valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak. Kelt Budapesten, 2013. december 19-én ______________________________________

______________________________________

Név:………………………………………. Elnökségi Tag


______________________________________

______________________________________



______________________________________ Név:………………………………………. Elnökségi Tag

Ezennel igazolom, hogy az jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának. Ellenjegyzem: Budapesten, 2013. december 19. napján Alapszabály 14. oldal


______________________________________ dr. Ormai Gabriella ügyvéd



MAGYAR SZÉLENERGIA IPARI TÁRSASÁG

Recommend Documents