Magyar Projektmenedzsment

Magyar Projektmenedzsment Szövetség

A Kormány 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelete

az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról


Ez a rendelet 2008. január 1-jén léphatályba. Rendelkezéseit a) hatálybalépését követően kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenységre, b) a hatálybalépése előtt kiadott építésügyi hatósági engedély (bejelentés) alapján megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység esetén a 2008. június 30. után megkötött tervezési és kivitelezési szerződésekre, tervezett kivitelezési dokumentációkra, kezdődő építőipari kivitelezési tevékenységekre, megnyitott építési naplóvezetésére kell alkalmazni.

Az Építési Kódex és az építési engedélyezési eljárások új előírásai Avagy tudjuk, hogy mit vezetünk Horváth György okl. építészmérnök ÓBUDA-ÚJLAK Beruházásszervező és Fővállalkozó zRt.

2008.01.31.

E rendelet hatálya – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában résztvevő építtető, beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető és építési műszaki ellenőr feladataira, c) az építési napló és a felmérési napló vezetésére, d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, e) a tervellenőrzésre, f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentésével kapcsolatos adatszolgáltatásra, és g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra. BERUHÁZÁSSZERVEZÉS II.

3

(1)

Az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) a megvalósuló építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési szerelési munkavégzésére építési szerződést köt, amelyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény, építési tevékenység megvalósítása, továbbá a Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházás esetén írásba kell foglalni. (2) A szerződés tartalmazza a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt építőipari kivitelezési tevékenység vagy építési-szerelési munka pontos megnevezését, az építési munkaterület pontos körülírását (cím, helyrajzi szám), az építményre, építési tevékenységre vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, b) a vállalt teljesítési határidőket részletesen (ideértve a kivitelezési tervszolgáltatási, építési munkaterület átadásának, az építési napló megnyitásának időpontját, a tervezett kezdés, a részteljesítés, az átadás-átvétel, a birtokbaadás határidejét vagy határnapját, az igényelt befejezési határidőt vagy határnapot is), c) a vállalkozói díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét, d) annak rögzítését, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez, a szerződés teljesítésébe a vállalkozó kivitelező igénybevesz-e alvállalkozó kivitelezőt, a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezést.

2008.01.31.

Kötelező a kiviteli terv elkészítésére a szerződés írásbeli megkötése

BERUHÁZÁSSZERVEZÉS II.

Horváth György okl. építészmérnök


4

A kiviteli terv készítőjének felelőssége 1.

(1) Az építtető vagy megbízása alapján a vállalkozó kivitelező, illetve a beruházáslebonyolító a tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére tervezési szerződést köt, melyet a külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmények, építési tevékenységek esetén írásba kell foglalni. (2) A szerződés tartalmazza a) a szerződés tárgyában megjelölve a vállalt tervezési tevékenység (szakági tervezési tevékenység) pontos megnevezését, a dokumentációra vonatkozó követelmény (mennyiségi és minőségi mutatók) meghatározásával, b) a teljesítési határidőket (figyelemmel a szakaszos tervszolgáltatásra is), c) a vállalkozási díj összege mellett az elszámolás formáját, módját, a fizetés módját, határidejét. (3) A (2) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a tervezési szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadóak. A tervező a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedély és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

2008.01.31.

2

Kötelező az építési szerződés írásbeli megkötése

Mire is vonatkozik?

2008.01.31.


5

A

tervező a kivitelezési dokumentáció részeként tervezői nyilatkozatot tesz, amely tartalmazza: a) a tervezett építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, ab) megnevezését, rövidleírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció (rész) megnevezését, 2008.01.31.


6

1


A kiviteli terv készítőjének felelőssége 1.

Kiviteli terv készítésének kötelezettsége 1

d) da)

annak kinyilvánítását, hogy az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ának (1)–(2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van, dd) a dokumentáció a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor közreműködésével készült, és de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll, dd) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér. 2008.01.31.


7

(1)

Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. mellékletben meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. Műemlék esetén az örökségvédelmi hatóság örökségvédelmi érdekből egyedileg meghatározott tartalmú részlettervek készítését írhatja elő. (2) A dokumentációban az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c) –h) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítését a vonatkozó nemzeti szabványok vagy azokkal legalább egyenértékű műszaki megoldás alkalmazásával kell igazolni. (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma azonos az építési engedélyezési (bejelentési) dokumentáció tartalmával az alábbi építményeket érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén: legfeljebb háromszintes (alápincézett földszint + tetőtér -beépítéses) a) lakóépület és annak használatával szorosan összefüggő rendeltetésű építmények (pl. barkácsműhely, ruhaszárító, mosókonyha, tüzelőtároló, gépkocsi-, motor-, biciklitároló, zöldségtároló, melléképítmények), melyeknek a lakóépülettel együtt számított összes szintterülete legfeljebb 250 m2,

2008.01.31.

Kiviteli terv készítésének kötelezettsége 2 b) c) d) e) f) g) h)


9

(4)

Az építési engedélyezési dokumentáción túlmenően a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, ab) az aa) pontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t, b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele, d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint.

2008.01.31.

Kiviteli terv készítésének kötelezettsége 4 Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez a megvalósításhoz szükséges és elégséges minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését o a (3) – (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó építmények, o a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket meghaladó épület, építmények, o a közhasználatú épület, vagy O a Kbt. hatálya alá tartozó építmények építőipari kivitelezési tevékenysége esetében. A kivitelezési dokumentáció tartalma – az Étv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglaltak kivételével – nem térhet el a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben, illetve műemlék esetén az örökségvédelmi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól. Ennek betartásáért a tervező felel. BERUHÁZÁSSZERVEZÉS II.



10

A kiviteli tervnek meg kell felelni:

5)

2008.01.31.

8

Kiviteli terv készítésének kötelezettsége 3

az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló külön jogszabály szerint bejelentéshez kötött építmények, polgári lőtér, hírközlési építmény, nem közhasználatú park, játszótér, sportpálya, kerítés, támfalak, ha a megtámasztott föld magassága nem haladja meg az 1,5 m-t, műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése során.

2008.01.31.


11

(1)

(2)

(3)

(4) a) b) c)

A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kivitelezési dokumentációt a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással az építtetőnek átadni. A kivitelezési dokumentációt magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, illetve megnevezését és a tervező nevét, megnevezését. Az aláíró lap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: az építmény megnevezését, az ingatlan címét és helyrajzi számát, az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, a tervező(k) nevét, eredeti aláírását, jogosultságának (névjegyzéki bejegyzésének) számát, és a tervezés dátumát.

2008.01.31.


12

2


Tervellenőr 1

Tervellenőr 2

(1) a) b) c)

A kivitelezési dokumentációt (dokumentáció részt) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény, a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy d) a honvédelmi és katonai célú építmények esetében – az Étv. 33. §ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint – tervellenőr ellenőrzi. A tervellenőrzést az építtető megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező tervellenőr végzi.

Az építtető köteles a tervellenőrt megbízni!

2008.01.31.


13

A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza a) az építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) az építtető nevét, megnevezését, c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát, d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését, e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát, f) annak kinyilvánítását, hogy fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól – a jogszabályok keretein belül – a kivitelezési dokumentáció eltér.

2008.01.31.

A tervellenőr tervezői, kivitelezői, anyagbeszállítói és felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végezhet az általa ellenőrzött építésiszerelési munkában. A tervellenőr továbbá nem láthat el tervellenőri feladatokat olyan építési-szerelési munka esetében, ahol a kivitelezési, anyagbeszállítói tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] végzi, amelynek a tervellenőr tagja, illetve amellyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a tervellenőr az előzőekben felsorolt tevékenységeket folytatóknak hozzátartozója nem lehet, velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem állhat. Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentáció rész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg.


Előzetes bejelentés 1.§ (1)

Az Étv. 39. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (5) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére, adataira és az adatok változására irányuló bejelentését az építtető az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 30 millió forint számított építményértéket meghaladó, b) a Kbt. hatálya alátartozó, valamint c) a továbbépítésre vonatkozóan az a)–b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő építési tevékenység esetén nyújtja be a 4. melléklet szerinti tartalommal az építésfelügyeleti hatósághoz. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes APEH-nek bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építéshelyszínének címét és helyrajzi számát. a)

Utólagos bejelentés

15

2.§ Az építtetőnek a 23. § hatálya alá nem tartozó esetben a tervezett építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját a kivitelezés megkezdését követő 5 munkanapon belül 6. melléklet szerinti tartalommal be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. 2008.01.31. BERUHÁZÁSSZERVEZÉS II. 16

EGYÉB LÉNYEGI RENDELKEZÉSEK •

•

EGYÉB LÉNYEGI RENDELKEZÉSEK

A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő – a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező – személy felel. Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha • az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, vagy • az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik.

2008.01.31.



14

Az építtető bejelentési kötelezettsége

Tervellenőr 3

2008.01.31.


17

Építésszervezési munkarész A kivitelező által készített munkarész a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségben tartalmazza: • az egyesített közmű (genplan) tervet, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázisterveit, • a kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges – tervezői koordinátor által ellenőrzött –munkabiztonsági és egészségvédelmi tervet. Környezetrendezési munkarész A kivitelezés során felhasznált anyagok, alkalmazott eljárások, technológiák környezetvédelmi szempontú leírása, ezen belül: • az építés során felhasznált – a külön jogszabály szerint környezetbarátnak minősített –anyagok leírása, • az alkalmazott napkollektoros, hőszivattyús és egyéb alternatív energiaforrásokkal üzemelő rendszerek leírása, • egyéb környezetvédelmi, természetvédelmi szempontok felsorolása. 2008.01.31.


18

3


ÁTADÁS – ÁTVÉTEL 1

ÁTADÁS ÁTVÉTEL 2

(1)

Az átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építésiszerelési munka, vagy a technológiai szerelés a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek. (2) Az építtető köteles a vállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet, és az építési szerződésben foglaltak teljesülését. Az átadás – átvételi eljárásról 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a vállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi.

2008.01.31.


19

(1)

A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a bizonyító erejű tényeket, amelyekre jogvita esetén szükség lehet, így különösen az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját, az átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét, c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, d) az építtető észrevételeit, e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén – az átadás-átvétel jegyzőkönyv mellékletét képező–külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető), f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, g) az egyéb jogszabályokban előírt nyilatkozatokat, h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, i) az építtető igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, és a résztvevők aláírását.

a) b)

2008.01.31.

(1)

Az átadás-átvételi eljárás során a vállalkozó kivitelező az elkészült építmény, elvégzett építési tevékenység megvalósítási dokumentációját, kezelési és karbantartási útmutatóját köteles az építtetőnek átadni. Ezek összeállításában a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építőipari kivitelezési tevékenységben résztvevő alvállalkozó kivitelezők és a beszállítók kötelesek együttműködni. Ha az építtető a hibák, hiányok, hiányosságok kijavítását kéri, az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kijavítás határidejét és a kijavításért és az átvételért felelős személy megnevezését. Ha hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék is készült, akkor azt a vállalkozó kivitelezőnek alá kell írnia.

(1)

(2)

a) b) c) d) e) f) g) h) (3)


21

Az építmény műszaki átadás-átvételét, a hibák, hiányok és hiányosságok kijavítását, pótlását és a szerződésben megállapított ellenérték kézhezvételét követően – a szerződés teljesítéseként –a vállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságot igazoló felelős műszaki vezetői nyilatkozatot és az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. melléklet szerinti kitöltött hulladék-nyilvántartó lapot. A birtokbaadás során a vállalkozó kivitelező – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az építtetőnek átadja az őt megillető építési napló példányt, az építési napló összes mellékletét, a megvalósítási dokumentációt és a jótállási dokumentumokat, így különösen: a főbb mozgatható építményszerkezetek kezelési útmutatóját, használati utasítást, üzemeltetés, használati és karbantartási utasítást, a nyomáspróba jegyzőkönyveit, mérési jegyőkönyveket és az elvégzett működési próbák jegyzőkönyveit, a villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot, a beépített szerelvények, berendezések, burkolatok, egyéb tartozékok jótállási jegyét, a közüzemi mérőórák jótállási jegyét, hitelesítési jegyzőkönyveit, az építmény használatával összefüggő későbbi munkákhoz kapcsolódó külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervet. Az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válását követően – a külön jogszabályban foglaltak szerint – az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kér (használatbavételi bejelentést tesz).

2008.01.31.

PTK módosítás 2007. Építési szerződés:




22

Kbt. módosítás 2007.

„402. § (1) Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. (2) A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása (685/B. §) áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll.” 2008.01.31.

20

Birtokbaadás, használatbavételi engedély megkérése

ÁTADÁS – ÁTVÉTEL 3

2008.01.31.


23

„305. § (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés - igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. (2) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. (3) Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg. 2008.01.31.


24

4


Kbt. módosítás 2007.

SZERVIZKÖNYV 1

(4) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően, az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére. (5) Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában - a 304. § (2) bekezdése szerinti esetben a szerződésben - megjelölt alvállalkozója felé, erről az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult a (6) bekezdés szerinti adatoknak az ajánlatkérő felé történő bejelentésére. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik a (6) bekezdés szerinti adatoknak a honlapján - amennyiben rendelkezik honlappal - történő közzétételéről. 2008.01.31.


25

(1) a) b) c) (2) (3)

(4) (5) a)

Az épület szervizkönyve igazolja az épület rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építésiszerelési munkákra, és az épület állapotára vonatkozó, tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket. Szervizkönyvet kell vezetni a 9. § (1) bekezdésében meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az ingatlan tulajdonosa dönt. Az épület tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az épület szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének, vagy a használatbavétel tudomásulvételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A külön jogszabályban meg határozott esetekben elkészített energiatanúsítvány a szervizkönyv mellékletét képezi. Az épület tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az épület jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.

2008.01.31.

SZERVIZKÖNY 2


27

(7)

A felülvizsgálatot a mechanikai ellenállás és stabilitás (állékonyság) követelményeire vonatkozóan a 9. § (1) bekezdése szerinti építmények esetében legalább 20 évenként el kell végezni. Egyéb építmények esetében a felülvizsgálatot az építmény állapotát figyelembe véve kell lefolytatni. (8) Az építmény felülvizsgálatát igazoló szakértői vélemények, javaslatok, megállapítások és az építmény fennállása alatt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát befolyásoló, vagy a tartószerkezetét érintő építési-szerelési munkák elvégzésének igazolása, leírása a szervizkönyv részét képezik, ennek hiányában ezeket az ingatlantulajdonos a köteles megőrizni. (9) A szervizkönyv, illetve a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi terv az építmény tartozéka, tulajdonosváltáskor az új tulajdonos részére át kell adni.

2008.01.31.

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet • • • • • •

Hatályba lépett 20008. január 1. Érvényben maradtak még az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet egyes rendelkezései. BERUHÁZÁSSZERVEZÉS II.



28

Az engedélyezési eljárások fajtái

az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról.

2008.01.31.

26

SZERVIZKÖNY 3

(6) Az (5) bekezdésben meg határozottak teljesítése érdekében az épület tulajdonosa köteles az épület állapotát szükség szerint – arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel – felülvizsgáltatni: • a tűzbiztonság, • a higiénia, egészség- és környezetvédelem, • a használati biztonság, • a zaj és rezgés elleni védelem, • az energiatakarékosság és hővédelem, • az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint.

2008.01.31.


•

29

a) elvi engedély (elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetésmegváltoztatási), b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) bontási engedély, bontás tudomásul vétele, e) használatbavételi engedély, bejelentés tudomásul vétele, f) rendeltetés-megváltoztatási engedély (építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, nem építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, építési tevékenységgel nem együtt járó), rendeltetés megváltoztatásának bejelentése, g) fennmaradási engedély [végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel].

2008.01.31.


30

5


Az engedélyezési eljárás időtartama

A záradékolt építési engedélyezési terv

8. § (1) Ha az építtető egyidejűleg több olyan építési tevékenységre kér építésügyi hatósági engedélyt (tesz bejelentést), amelyek engedélyezésére eltérő ügyintézési határidő vonatkozik, úgy a döntés meghozatalára a leghosszabb ügyintézési határidő az irányadó. (2) Az ügyintézési határidőbe beleszámít a döntés 12. § és 13. § szerinti közlése iránti intézkedés napja. (3) A kulturális örökségvédelmi hatóság ügyintézési határidejéről külön jogszabály rendelkezik. 29. § (1) Az építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított a) 60 napon belül kell meghozni az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek építési engedélyezése esetén, b) 15 napon belül kell meghozni az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek bejelentése esetén. 2008.01.31.


31

31. § (1) Az építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki tervdokumentációval együtt jogosít építési tevékenység végzésére. Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély (bejelentés tudomásul vétele) és az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély érvényességének időtartama alatt végezhet építési tevékenységet. (2) Az építési engedélytől (bejelentés tudomásul vételétől) és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (módosított építési engedély) vagy bejelentés tudomásul vétele alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltérést, amely nem minősül építési engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkának. Ha az eltérés a szakhatóságok szakterületét is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok közreműködésével kell eljárni. 2008.01.31.

Használatbavételi engedélyezés 1


33

38. § (1) A használatbavételi engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől, a bejelentéstől számított a) 60 napon belül kell meghozni az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek VIII. fejezet szerinti használatbavételi engedélyezése esetén, b) 15 napon belül kell meghozni az 1. melléklet IX. fejezete szerinti használatbavétel bejelentése esetén. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság - szükség szerint helyszíni szemle alapján is - köteles meggyőződni arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészetiműszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint c) az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e. (3) A használatbavételi engedély csak akkor adható meg (bejelentés akkor vehető tudomásul), ha a) az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel, és b) a szakhatóság - kikötésekkel vagy anélkül - hozzájárult 2008.01.31.

Fennmaradási és továbbépítési engedély 1




34


40. § (1) A fennmaradási (és továbbépítési) engedély megadásának feltételeire, valamint az engedély nélküli bontás jogkövetkezményére az Étv. 48. § (1) és (2) bekezdése irányadó. (2) Fennmaradási engedély megadása esetén, ha - az Étv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatára vonatkozó nyilatkozatok alapján - ennek feltételei fennállnak, a hatóság az építésügyi bírság befizetéséig meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben egyben ideiglenesen az építmény használatbavételére vonatkozó engedélyt is ad. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti engedély megadását követően az építtető a szabálytalan építési tevékenység miatt kiszabott építésügyi bírságot befizeti, a bírság befizetésének építtető általi igazolását követően a fennmaradásra és használatbavételre vonatkozó engedélyt a hatóság - külön kérelem nélkül egyszerűsített határozattal véglegesíti. (4) A fennmaradási engedélykérelemhez a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén - a tartalmától függően mellékelni kell a 28. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően a felelős műszaki vezető - ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő - nyilatkozatát, valamint b) végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a 37. § szerinti mellékleteket.

2008.01.31.

32

Használatbavételi engedélyezés 2

37. § (1) A használatbavételi engedélykérelemhez (bejelentéshez) - a tartalomtól függően - mellékelni kell a) a 24. § (5) bekezdés f) pontjában foglaltakat, (szakhatósági hozzájárulások) b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, c) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett építmény közműszolgáltatása biztosított, d) építési tevékenységgel érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető esetén a kéményseprő-ipari közszolgáltató - külön jogszabály szerinti - nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az érintett épített vagy szerelt égéstermék-elvezető műszaki megoldása megfelel-e a szakszerűség követelményeinek, e) a 24. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltakat, ha a kivitelezés során a jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó jóváhagyott építészetiműszaki dokumentációtól, valamint az ezek alapján készült kivitelezési tervektől építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységgel eltértek, f) az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló rendelet 5. melléklete szerinti építési-bontási hulladék-nyilvántartó lapot, g) a 8. melléklet szerinti kitöltött statisztikai lapot. (2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti hulladékösszesítő lapot az építésügyi hatóság haladéktalanul továbbítja a környezetvédelmi hatóság részére 2008.01.31.


35

41. § (1) A fennmaradási engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztésétől számított a) 60 napon belül kell meghozni az 1. melléklet I. fejezete szerinti építési tevékenységek fennmaradási engedélyezése, illetve fennmaradási és továbbépítési engedélyezése esetén, b) 30 napon belül kell meghozni az engedély nélkül elvégzett, az 1. melléklet IV. fejezete szerinti bontási tevékenységek bontásának tudomásulvételekor, illetve az 1. melléklet II. fejezete szerinti építési tevékenységek fennmaradási engedélyezésekor, valamint az engedély nélkül elvégzett, az V. fejezet szerinti bontási tevékenységek tudomásulvételekor. (2) Fennmaradási engedély megadása vagy megtagadása esetében - a 10. § (2) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően és az eljárás jellegétől, a döntés tartalmától függően - a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell értelemszerűen: a) minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az építési tevékenységgel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, b) az építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, c) a továbbépítési tevékenység megkezdésének bejelentésére, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség előírását, d) az építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés (környezetrendezés) engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, e) a használatbavételi engedély kérésének, használatbavétel bejelentésének kötelezettségére való utalást, 2008.01.31.


36

6



Építési engedély alapján végezhető munkák 1

f) tájékoztatását arról, hogy az építési vagy a bontási munkák befejezése, illetve a jogerős és végrehajtható használatbavételi (bontási, fennmaradási) engedély kézhezvétele, bejelentés tudomásulvétele után az építtetőnek az ingatlannyilvántartásban a változás átvezetése céljából kérelmet, továbbá a megvalósult állapotról záradékolt változási vázrajzot kell a földhivatalhoz benyújtania, illetve az ingatlan rendeltetésében történt változást be kell jelentenie, g) a fennmaradási engedély jellegét, h) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén - határidő kitűzése és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést, valamint i) figyelmeztetést arra, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a fennmaradási vagy használatbavételi engedélykérelem benyújtásával egyidőben - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, j) tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályban foglaltak szerint energia-tanúsítványt kell kiállítani. 2008.01.31.


37

1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, 2. az építési engedélyhez kötött építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, ha annak során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 3. az e rendelet szerint építési engedélyhez kötött építmény homlokzatának - teherhordó szerkezeti változtatásával együtt járó - megváltoztatására kerül sor (nem tartozik ide pl. a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, az utólagos hőszigetelés stb.), 4. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, ha ennek során az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, meg kell erősíteni, 5. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása, liftgépház építése,

2008.01.31.



39

10. az épített égéstermék-elvezető, 11. a telek természetes terepszintjének végleges jellegű megváltoztatása a) külterületi védett természeti területen, Natura 2000 területen és jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen 1,0 m-t meghaladóan, b) egyéb területen 3,0 m-t meghaladóan, 12. műemléki védelem alatt álló építmény vagy jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építmény a) homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászárócsere, vakolás, színezés, felületképzés), b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése, c) homlokzatán, tetőzetén, valamint műemléki területen hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül, d) huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységei számának megváltoztatása, 13. jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen utcai kerítés építése, 14. a II. fejezet 2., 4., 5., 7., 9. és 22., 23. pontjában meghatározott értéket, mértéket meghaladó jellemzőjű építmény építése, bővítése, építési tevékenység végzése. 2008.01.31.

Bejelentés alapján végezhető munkák 1




40


1. temető területén sírbolt, urnafülke, urnasírbolt építése, 2. rendezvényeket kiszolgáló, ideiglenes, legfeljebb 180 napig fennálló, 60 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 5,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú a) színpad, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény építése vagy legfeljebb ugyanekkora méretben történő bővítése, 3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló építése, 4. a 100 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületem és 4,0 m vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények (pl. állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok) építése, 5. 500 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, ideiglenes (szezonális) jellegű, egy évben összesen legfeljebb 6 hónapig fennálló, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) építése, 2008.01.31.

38


6. polgári lőtér építése, 7. az építménynek, építményrésznek a használatbavételi, illetve fennmaradási engedélytől, ennek hiányában az eredeti, illetve meglévő rendeltetéstől eltérő használata, ha az építési engedélyköteles építési tevékenységgel is együtt jár, 8. elektronikus hírközlési építmény esetében a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja, c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, d) a műemléki védelem alatt álló építményen vagy területen az a)-c) pontban meghatározott építési tevékenységek végzése mérethatár nélkül, 9. közterületen - a fentieken túlmenően - park, játszótér, sportpálya építése, kerítés építése, 2008.01.31.


41

6. a telek természetes terepszintjének 3,0 m vagy annál kisebb, végleges jellegű megváltoztatása az I. fejezet 11. pontjában foglaltak figyelembevételével, 7. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, létesítése, ha a talapzatának magassága 6,0 m vagy annál kisebb, 8. az e rendelet hatálya alá tartozó építményen vagy attól különállóan a 2,0 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése, 9. a rendezett terepszinttől számított 3,0 m vagy annál alacsonyabb támfal építése, 10. közforgalom elől elzárt, telken belüli, tehergépjármű-forgalommal is terhelt út, térburkolat, 2 m fesztávnál nagyobb áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése,

2008.01.31.


42

7




11. az épület homlokzatára szerelt vagy az épület homlokzata elé épített fix vagy kinyitott állapotú, a homlokzati síktól 3,0 m-nél nagyobb és 20 m2-nél nagyobb vízszintes vetületű kiállású előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, felszerelése, 12. 10 m3-nél nagyobb nettó űrtartalmú tartály elhelyezése, 13. önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építmény vagy ilyen területen álló meglévő építmény homlokzatán végzett építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, nyílászáró-csere, vakolás, színezés, felületképzés), a homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt szerelvények, berendezések, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése; az ilyen építményeken, területeken hirdetési vagy reklámcélú építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése, 14. beépítésre szánt területen a huzamos emberi tartózkodásra nem szánt, a 100 m2 bruttó alapterületet meghaladó és 6,0 m-es építménymagasságnál nagyobb méretű, idényjellegű (szétszedhető), az év során legfeljebb 6 hónapra felállított fóliasátor, üvegház építése, 15. a 30 m3-t meghaladó térfogatú állandó és a 60 m3-nél nagyobb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése, 16. háztartási szilárd hulladékgyűjtő, -tartály, -tároló építése 10 m2 felett, 17. meglévő építményben huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása, 2008.01.31.



43

18. a pihenés célját szolgáló oldalt nyitott, oszloppal, pillérrel alátámasztott (lábon álló) kerti tető építése 20 m2-es alapterületet meghaladó méretben, 19. az építés közérdekű jellegére tekintettel elektronikus hírközlési építmény esetében, ha az építtető vagy a Magyar Állam tulajdonában álló vasút, gyorsforgalmi út területén üzemi célokat szolgál a) antenna létesítése, ha bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja, b) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha a teljes hossza a 6,0 m-t meghaladja, c) mérettől függetlenül antenna, antennatartó szerkezet, csatlakozó műtárgy létesítése, ha építményen történő elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, 20. jogszabállyal védett műemléki területen a III. fejezet 3., 4., 6., 8., 10., 17., 22., 27. pontjában meghatározott építési tevékenységek, 21. védett természetvédelmi területen és Natura 2000 területen a III. fejezet 2. pont a) alpontja szerinti építmény, a 4. pont szerinti méretű és jellemzőjű állattartási építmény és a hozzá kapcsolódó 24. pont szerinti állatkifutó, valamint 25. pont szerinti trágyatároló, a 15. pontban a beépítésre szánt területen meghatározott mértékű üvegház, fóliasátor a beépítésre nem szánt területen is, 22. 30 m2 vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, 23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása). 2008.01.31. BERUHÁZÁSSZERVEZÉS II. 44

8

Magyar Projektmenedzsment

Recommend Documents