MAGYAR
NÖVÉNYTANI LAPOK SZERKESZTI ÉS KIADJA
KANITZ ÁGOST. IX. ÉVF. 103. SZ.
1885. DECEMBER. MINDEN JOG FENNTAETATIK.
TARTALOM: Növényhonosítási kísérletek Fiumében 1881—1885. írta
JÓZSEE FÖHEKCZEG 0 Császári és Királyi Fensége. — Tudós társa-
ságok. — Személyi hírek és Kinevezések. — Előfizetési feltételek. NÖVÉNYHONOSÍTÁSI KISÉELETEK FIUMÉBEN 1881TŐL
1885IG.
IKTA JÓZSEF FÖHBKCZEG.
Azon reményben, hogy a magyar földön minden a növényeket kedvelő és azoknak életét figyelemmel kisérő füvésznek és kertésznek a honosítás terén némi újat mutathatok be, fogtam Fiumei kertemben tett kísérleteim leírásához. Hazánk ezen enyhe egáljában még eddig vajmi keveset törődtek a növény-honosítással, pedig igen is háladatos terep ez ily érdekes foglalkozásra. Előre bocsájtom tehát kertem földtani rajzát rövid vázlatban, átmegyek annak mívelődési módjára, fölsorolom az ott már honosított növényeket, fölemlítvén hazájukat, természetes leihelyüket és az évek számát mióta ott téli takarás nélkül díszlenek és végűi hozzácsatolom azon növények névsorát melyeket jövő évi tavaszon ültetendem ki kísérletnek. Magyar hazánk legdéliesebb vidéke egyikén 45°20' Éjszaki szélesség alatt, a tenger színe fölött 30—75 méter magasságban a Quarnero partjától légvonalban 700 méter távolságban emelkedik a Belvedere meredek Déli hegylejtője Fiume régi vára fölött; egy kietlen sziklatömkeleg az ismert Karszt mészkövéből, melynek hasadékaiban jó termő apró mészkövekkel bőven kevert szívós vörös agyag van beékelve. A lejtő helyenkint emberi nehéz munka által lépcsőzetesen van fölfalazva és az említett agyaggal föltöltve, részint Magy. nöíényt. lapok IX. 103.
10
~
142 —
szőllőkre, részint zöldséges kertekre beosztva, melyekben a Ficus Carica, Olea Éuropaea és Amygdalus fái díszlenek. Itt-ott elvétve látni égy kis kertet Laurus nobilis bokrokkal. Az én kertem a leírt fekvésben, alsó részében 20—25 év előtt a növényeket kedvelő CIOTTA JÁNOS fiumei polgármester által alakíttatott, ki ott csak két akkor 20—25 éves Pinus Pinea-t és sziklát talált. Ezen régibb kert körülbelől 3 katasztrálliold kiterjedésű volt az általa épített lakház körül. Több délszaki növényt Chamaerops excelsát, Cédrust, Cupressust stb. kivéve lombvesztő kerti fákkal vala kiültetve, mely utóbbiakat a kert átvétele után kurtám, helyt adván az örökzöld délvidéki növényzetnek. A kert fölső részei, úgy mint legalsóbb lépcsőzete sziklából, kis gyöpdarabokkal és nyomorult Pistacia Therebintus, Ornus Éuropaea, Celtis occidentalis, Corylus AveUana és tüskebokrokból álltak. Ennek kiterjedése S 1 ^ katasztrál hold. Ehhez vásároltam a kert nyugoti részén 4 katasztrál hold telket egy házzal. Az egész kert most 9V2 katasztrál hold. Az égalj rendkívül kedvező. Fiúménak 30 évi átlag közép hőfoka 14.1° Centigrade, közép maximum hőfoka 35.1 • minimumja 9.0" Január tavi közepe 5 « Július havi közepe 24 ° A legmélyebb tapasztalt hévmérő állás helyenként —7°C. mi minden 10—12 évben egyszer fordul elő. Ezen tapasztalatok után a -)-15 0 C. isothermát vettem alapúi működésemnek, de a továbbiból ki fog látszani, hogy sokkal merészebben is vállalkoztam. Ezen -|-15_0C. isotherma Keletről Nyugat felé következőleg terjed az Ejszaki szélesség fokai szerint: Japánban 36° Chinában 34°—37° Perzsiában 38°—39° a Kaszpi tengeren 40° Kis-Ázsiában 40°—42° a Török birodalomban 43°—45° Fiumeben a Quarneron 45°20' Olaszhonban 45° Franciaországban 45°—44° 0 Spanyolhonban 44°--43
N. N. N. N. N. N. N. N. N. N.
~ 143 — Ennek megfelel a Déli -}- 15°C. isotherma ugyanezen irányban: Uj-Seelandban 34° S. Ausztráliában 33°—34° S. Amerikában 40°—30° S. Azon növények, melyek ezen két isotherman kivül Éjszaknak illetőleg Délnek teremnek mind keményeknek mondhatók Fiume egáljában, annyival inkább mivel a fagyok igen ritkák és csak néhány óráig tartanak; de lehet olyanokat is bátran honosítani, melyek sokkal melegebb vidékeken magas hegyeken fordulnak elő. Ezen rendszer szerint jártam el. 1000—2000 méter magas hegyek környezik kertemet Nyugatról Éjszaknak Éjszakkeletig, csak itt nyilik a Fiumara völgye, mely az Éjszakkeleti szélnek a Bórának némi mérsékelt szabad járást enged kertem Éj szakkeleti oldalában. A Bóra azonban átjáró hideg létére fagyot nem igen hoz. A Tramontana, az Éjszaki szél pedig, mely derekkel jár hála a hegyek oltalmának nálam nem érezhető. Ha ilyenkor helyenkint deres is a fű és egyes pocsolyán egy kis vékony jéghártya mutatkozik, a föld még sem fagy soha mélyebben 1 centiméternél és az is ritka eset mely nem minden évben fordul elő. A fagyok csak néhány óráig tartanak. Kelet felé a Dalmata hegylánc és Dél felé Veglia és Cherso szigetei tartják föl a nagyobb viharokat, de nagy távolságuk mellett ez utóbbiak szabadon eresztik át a meleg légáramlatot. Kertem reggeltől estig a nap sugarainak van kitéve, melyek ott télen is erősek és forrók. A tavasz gyakran már Január közepén mutatkozik a mandolák virágjaival, de rendesen Februárhó második felében jelenik meg. Mielőtt a kert mívelését kezdtem volna, 1882-ben W a u c h n i g I s i d o r Fiumei főmérnök kiszámítása szerint egy szikla alatti hatalmas folyót kerestem föl, mely 17 méter mélységben töri útját a tengerbe. Ézt egy kemény, a márványhoz közel álló, fehér mészkőben repesztett 17 méter mély és 3 méter széles kúttal tettem hozzájárhatóvá, a kútra állítottam egy SZÍVÓ és nyomó szivattyút, melyet egy 8 lóerejű légszeszmotor hajt és a vizet egy nagy vascsövezeten emeli két nagy sziklába repesztett, kifalazott víztartóba, melyek a kert legmagasabb pontjain állnak. Innen ered egy vascsőhálózat az egész kerten végig, mely természetes nyomással szétosztja a vizet 32 hydransba. Ezen mű által biztosítottam a növények életét a száraz forró sziklatalajon. 10*
__ 144 — Ezután a különféle növények részére nagy mennyiségben hozattam Lopácsóról erikaföldet és a Lovranoi Castanea vesca erdőkből gesztenyepudvát és földet. A növények elhelyezésére részint falak építtettek és ezek mögé föld töltetett, részint a sziklákba dynamittal és puskaporral repesztettem nagy gödröket, árkokat. A falakhoz való kőben nem volt hiány, mert évenként a felhasználtan kivűl még vitt is 17,000—20,000 szekérrel az épitkezési vállalkozó a kikötő falaihoz és pedig ingyen, mert közelebb volt mint a kőbányák. A munka nagy volt, de igen háladatos. A kényesebb melegebb vidékekről való növényeket oly helyekre, főkép falak, sziklák és magas fenyő és babér bozótok mellé ültettem, melyek a Keleti és Éjszaki szelek árnyékában fekszenek és melyekre a délutáni nap egész nyugodtáig süt, mert ily helyeken, eddigi tapasztalásaim szerint mindig több fokkal a fagyponton fölül marad, habár szabadabb helyeken^ alája száll a hőmérséklet. És most már magyar földön a magyar tenger partján terjed a pálmák árnyéka és van oly parányi darab föld melyen az ember magát egy subtropicus vidéken véli. A növényeket többnyire a magyar tengerészeti Adria társulat hajóival hozattam a következő forrásokból: 1. Pálmákat, Cycadeákat, páfrányokat, Orchideákat: a C o m p a g n i e C o n t i n e n t a l e ( T H o r t i c u l t u r e (So_ ciété anonyme) Gand, (Belgique)-bSl: J u l e s V a n M o l utazó ker. tésze által; C. F. C r e s w e 1 Seed Marchant, Nr. 474 George Street, Sydney (ÁustraKa)-ból. 2. Coniferákat, örökzöld fákat és cserjéket: L o u i s L e r o y pépiniériste „Au Grand Jardin^, route de Paris Angersbó'l. Az utóbbiak Bordeauxban rakattak hajóra. Fiumében 1885 Novemberhó 30-án.
iosíttattak|
145
isotherma
k •5*
láb magas; ger föle
hazájuk
szélességi fok
|
jhány év ót
A növények nevei
természetes lelhelyük
Ooniferák Abies 12 Görögország A. Apollinis 10 Éj szak AmeA. balsamea (szenved a melegtől) rika A. bracteata (Pinus ve- 12 California, nusta) A. Cephalonica A. Cilicica A. Clanbrasiliana A. Engelmanni
ATMÍP<Í
17—18 38—39 N. 5—13 40—50 N. 21
—4500 —4000
26 N. 3000—9000 S0
12 Enoshegy, Ce- 18—19 38">—38 N. 3000—4500 piictlUJii ct
a
35 « N. 18 12 Taurus hegység 54 SS N. 10 3 Belfast. írlan^dia 20 ÉjszakAme- 13—20 30—40 N. pi Vn
7000—8000
—9000
48 N. 12 A.fastigiata {A.pecti- 3 Némethon, nata pyramidalis) hort. A. foliata 3 hort. 13 Éj szak-Ame- 13—20 30—40 N. 2000—3000 A. lasiocarpa rika 15—24 28—47 N. 7000—10000 21 Himalaya A. Morinda 21 ÉjszakAme- 10—13 40—45 N. A. nigra (borás hideg helyeken) rika 45 N. A. Nordmanniana 20 Krimia hegyei 10 (árnyékos hideg helyen) —8000 A. Niimidica 2 Algéria, Ma- 18—20 33—36 N. rocco az Atlas hegyeken A. Pinsapo (fölnyúlik 20 Spanyolhon 17 37_372o}{. 4000—6000 és elveszti tömörségét) 10 S0 A. Regináé Amáliáé 15 Cephalonia 18—19 38 —38 N. 3000—4500 hort. (vax.A.Cephalonicaé) 17—22 29—32 N. 9500—12000 A. spectabilis (A. Web- 3 Himalaya biana)
íosíttattaki
— 146
természetes lelhelyük
c3 •O
hazájuk
a
isother:
A növények nevei
Ö
;as a tenfölött
i-t
& 'Eb ai co
a> »!» CS]
m
Araucaría 20—30 3 Brasilia (eredeti magból) imbricata 3 Chili ,Andesek 14—16 1 Moreion öböl 20—23 Cunninghami és Bisban folyó partjain Cédrus 3 Afrika, Atlas- 15—18 Atlantica hegyek Deodara 22
A. Brasiliensis
15—28 S.
—5400
A. A.
28—35 S. 25—30 N
1500—2000 5000—6000
30—33 N
6000—8000
30 N
6000—12000
a a a c, a
3
/ UUtvOl/tA'
glauca
ó. c. Libani
Himalaya
femina
19—20
a
3 22 Libanon,
Cephalotaxus
c. Fortunei c.taráivá
a
22
Taurushegyek, Ázsia
16—17 3 3 3 Ö _ 3 3 —18
26 J,
7000—8000
22 22 >ÉjszakChina 8—14 38—42 N 22 Japán 9—15 38—44 N
Chamaeoyparís Ch. Lawsoniana
Ch. phimosa aurea
12 Canada 12 hort.
16
36 N.
Cryptomería C.elegáns
a
Japonica
13 Japán, China 16—20 30—35 N. 11—16 32—42 N. 12 Japán
— 1200
hazájuk
i
láb magas a tenger fölött
természetes lelhelyiik
szélességi fok
A növények nevei
147
isotherma
|hány év óta horíosíttatitak|
—
;
Cupressus 24—26 20—30 N. 22 Mexico 22 Chinai tatár- 15—20 32—36 N.
C. elegáns C. funebris
oárr
bd-g 15 36«N. 22 Monterey, Ca íiiorma 22 hort. 22 Perzsia, Bi- 16—21 35—38 N.
C. Goveniana
] | 1 ^vww^ i n
C. glauca pendula C. horizontalis
thynia, Candia 22 Monterey, Ca-
C. Lambertiana
O *J
C. Lusitanica
25
C. pyramidalis
o
/Y\flA/k /"f-i i t /V
U1,
—800Ö
jJijflUtlA/liW,
C. religiosa C. tondosa
i
22 3
Pinus
15
40
36 N.
iiiornini
21 —8000 33 N. Goa Kelet India Görögország, 16—18 38—40 N. Kis Ázsia hort. 21 --800Ű Kelet India 33 N. Himalaya, Bu- 20—21 27—32 N. 5500—8500 tán, Nepál
Közép Európa 1—15 Himalaya 20—21 9 20 Haleb, Syria California 14—16 Dél-Európa 15—18 Európa 8—12 Európai bér- 10—17 ceit 23—24 12 Mexico 45 Dél-Európa 15—18 5-15 1 22 Európa
P.Austriaca (nigricans) 22 P. excelsa (Strobus) 25 P. Halepensis 22 P. insignis . 22 P. maritima 22 P. monticola 22 P. Mughus 22
45—60 N. 29—32 N. 5000—12000 38 N. —7000 35—40 N. 44—45 N. 47—50 N. 43—49 N. 4000—7000
P. oocarpa P. Pinea P. sylvestris
21—25 N. 37—45 N. 44_60 N.
1
—8500
iosíttattak|
— 148
isotlierma
Is
láb magas Í ger fölo
1
hazájuk
szélességi
te
|hány év ót
A növények nevei
ix o
természetes leihelyük
Podocarpus P. Koraiana
12 Korea félszi- 10—14 34—40 N.
P. spinulosa P. Thunbergü
get 13—18 30—43 S. 12 Australia 3 Jóreményfoka 16—17 32—3440S.
Prumnopytis 3 Chili
P. elegáns
18—15 35—40 S.
—2000
Retinospora B. Ellwangeriana B. juniperoides B. squarrosa
3 3 3 Japán, Kiusiu
19
sziget, Sukejama
30 N.
Sequoia (Wellinqtonid) 8. gigantea 2 lÉjszak Cali- 12—15 35—43 N. S. semperrirens 2 f fornia
Taxus T. baccata J. .
V txí.
nn
TT
XJI xslsldJv
%. '
22 Európa 3 hort. o
Trlandia
12—15 45—48 N. 9
u 51 53 N
Thuya
20 China, Japán 9—15 38—44 N. Th. Biota aurea Th elegantissima 20 hort. Th. — compacta 20 hort, -L l%i.
——
1000—3000
losíttat takl
149 —
természetes lelhelyük
t-i
hazájuk
-o
1
Th. Ellwangeriana Th. filicoides Th. gigantea
Th. orientalis Th. Warreana
isother
hány év
-0
M
I-M
'Eb
sí
-rU
láb mag ger
o
szélessi
A növények nevei
12 ÉjszakAmerika, hort. 12 hort. 20 Éjszak-Nyu- 5—10 46—49 N. gat Amerika, Columbia folyó, Nutkaöböl 20 China, Japán 13—21 30—40 N. 11 4725N. 12 Éjszak-Nyugat Amerika, Nutka-Sund
Torreya T. Myristica T. nucifera
3 Caíifornia, Si- 10—15 35—42 N. erra Nevada 3 Japán, Sikok 11—17 33—40 N. és Nipponszigetek
—5000
Pálmák Chamaerops Ch. excelsa (a kertben 20 magból szaporodik, van 170, 2 éves) Ch. Fortunei (Trachy- 2 carpus —) Ch. humilis 20
Nepál, Hima- 18—20 27—30 N. laya Éjszak China 14—17 30—35 N. Spanyolhon
16—18 36—40 N.
Phoenix Ph. dactylifera (sza- 3 ÉjszakAfrika 22—24 26—30 N. badba vetett magból) Ph. tenuis 3 Éjszaki Cap- 17—20 28—32 S. ország
1000—5000
— 150 —
A növények nevei
fok
természetes leihelyük
hazájuk
Sabal S. Adansonii
Florida
17
35 N.
Cycadeáh Cycas C. revoluta
12 Japán
13—16 35—40 N.
Yuccáh Yucca \Virginia, Ca- 14—17 33—38 N. Y. aloefolia Y .filamentosa(flaccida) j lifornia
Y. gloriosa Y_ Y. longifoUa Y. reeurvata Y. quadricolor vera
^Carolina
15—17 33—36 N.
Canada, Vir- 14—16 36—38 N. ginia 15—17 33—36 N. Carolina Peru 21—23 10—20 S.
Bonapartea (Dasylirion) B. gracilis 12 Mexico
20—26 20—30 N,
Dracaenák Dracaena D. indivisa D. latifolia
1 . >Üj
Seeland
12—15 37—45 S.
— 151 —
természetes leihelyük
isother
>
>,
-§
CQ
! «
l§
DJJ CÖ f i Ö *
lábj
hazájuk
•o
lességi fok
A növények nevei
:a hortosíttat
ti
•a
Agauék Agave A. Americana
20 90 ÍÍ\J
A. filifera A. Salmiana
12 ÍJ
1
/Mexico
20—26 20—30 N.
)
Gramineák Bambusa B. Fortunei B. Metaki B. nigra
3 3 >China 3J
10—15 35—40 N.
2 Japán
15—17 31—35 N.
Eulalia E. zebrina Gyneríum G. argenteum G. roseum
20 lÉjszakAme- 13—16 35—40 N. 1 j rika
Cyperaceák Isolepis l.pygmea
Oacteák és Opuntiák Echinocactus
3 Mexico
22—26 20—30 N.
—8500
a
láb mag; ger f
hazájuk
szélességi fok
A növények nevei
természetes lelhelyük
isotheri
hány év óta honosí ttatt
— 152
Gereus C. Peruvianus
Q Kf
Peru,Andesek 22—24 16—18 S.
—6000
Opuntia
12 /Dél Amerika 12
0. decumana 0. Indica 0. leucotricha 0. Bafinesquiana (syn. vulgáris ?) 0. setacea 0. vulgáris
14—22 20—40 S.
12 Mexico 3 hort.
22—26 20—30 N.
—7000
12 Mexico
22—26 20—30 N. 13—18 37—47 N.
—7000
va- Dél-Európa don
Filices, Páfrányok Adiantum A. cipillus Veneris
3 Dél-Európa
13—17 37—46 N.
Gyrtomium (Aspidintn) C. fálcatum
3 Éjszak Ame-
0—10 45—50 N.
rika
Onychium 0. Japonicum
3 Japán
Pteris P. Cretica P. albo-lineata P. serrulata
3 \Dél-Európa, 3 /Crota 3 Kelet India
Selaginella 8. denticulata
| 20 Dél-Európa
(60 fajta ez idén Februárhóban ültettetett.)
11—15 35—40 N.
17 35—3530N. 18—22 28—33 N.
—7000
13—17 37—46 N.
—4000
— IS3 •a |
természetes lelhelyük
CO
láb magas a tenger fölötl
szélességi fok
hazájuk Ísotherma
A növények nevei
Ihány év óta . hor
O
Örökzöldfák,cserjék és perennis nőuények Abelia A. floribunda A. rupestris
3 JMexico 3
20—22 25—30 N.
—7000
3 Himalaya
18—21 25—30 N.
—7000
A butiIon A. striatum Acaoia 3 A. cultriformis , 3 >Australia A. dmlbata A. Sophorae(jongifólia) 3
15—22 30—38 S.
Akebia A. quinata
12
Arbutu8 2 NyugatÁzsia 16—23 30—40 N. A. Andrachne 13 A. Unedo /Dél-Európa 14—17 37—45 N. A. — Jlore rubro 3 Ardisia A. Japonica Orontium 0. Japonieum
3 Japán
12—14 35—40 N.
12 Japán
12—14 35—40 N.
154
hazájuk
e
a
'
r2 ai
láb mag;as a tenger fölött
természetes leihelyük
isother
A növények nevei
hány év• óta hoi íosíttat
•a
Árum A. A. A. A.
angustifölium Dracunculus Italicum orientale
2 Dél-Európa 2 Dél-Európa va- Dél-Európa don 2 KisÁzsia
17—18 37—40 N. 14—18 37—45 N. 13—17 38—46 N. 16—J7 40—42 N.
20 /•Japán 12
12—17 35—40 N.
Aspidistra A. elatior A. lucida Aucuba A. Hymálaica macu- 20 7
J.
-C
*
1
lata femina 20 mimalaya A. Hymálaica robus mascula A. Japonica picta fe- 12 Japán mina A. salicifolia femina 12 Himalaya k nőstény fajok évenként hoznak gyümölcsöt, miből szép válfajokat várok, de csak 3 év óta gyűjtetik a magjuk és vettetik.
J
18—21 28—32 N.
—8000
12—14 35—40 N. 18—21 28—32 N.
—8000
21—23 34—38 N. 14—16 40—43 N.
—8000
Azalea A. Indica A. Pontica Azara A. microphytta
Eeletlndia 1 NyugatÁzsia
3— 19
12
Chili
12—13 37—40 S.
155 —
természetes lelhelyük
3
*s oO
1
hány
s .
1
hazájuk 1301.19
c3 O
szélességi
A növények nevei
¥SS,
Benthamia
12 Nepál, Hima- 18—20 27—30 N. 5000—8000
B. fragifera
laya
Berberís
20 Nepál, Hima- 18—20 27—30 N. 5000—8000
B. macrophylla
laya
Buxus B. arhorescens R J-tm ff J-t•
fivt ff> 1 afi -ff\ 7/tff ttrflfJUJOVV! Ul/lLt' TfUJ1} •? í'iTJ"?/1! J \JK/VI/O ViÁil V\J
gatis B. Bálearica B. Chinensis
20 16—18 35—44 N. 12 >Dél-Európa
12 hort. 20 Baleárok 12 China
20
45
17 39 —39 N.
13—21 30—40 N.
Calla GAethiopicafaíetti kis 3 Jóreményfoka 16—17 33—34 S. tavakban) Callistemon
3 3
C. lineáris C. semperflorens
>Australia
15—22 30—38 S.
Japán
12--U 35—40 N.
Camellia C. Japonica
o 20
Casuarína C. equisetifolia
1 üj Seeland
14—16 37—40 S.
tak
166 —
fok
természetes lelhelyiik hazájuk
•o
OS
a^>
jhány
isoth
>
'Sb CQ
m
széle
A növények nevei
3, hor
a '"o3
B o •+" - t ^
1Í w> cö u
Centaurea G. candidissima
3 Sicilia,Barba- 17—18 37—38 N.
C. maritima
3 Dél-Európai 14—17 37—45 N.
C. Bagusina
2 Ragusa, Dal-
ria
tengerpart
16 5
matia
42«N.
Cerasus C. CaroUniana C. Lusitanica
12 Carolina 12 Pensilvania
12—14 34—37 N. 9—11 40—42 N.
2 Dalmatia
16-1615 43—44 N.
Ceratonia C. Siliqua Cistus C. salvifolius C. creticus C. Monspeliensis
2 >Dél-Európa
14
45 N.
2 Dél- Franczia-
14
45 N.
ország
Citrus C. trifoUata
16 Japán
10—12 42—44 N.
Choisya Ch. ternata
12 Mexico
21—23 25—30 N.
Cneorum C. tricoccum (Daphne C. foliis variegatis)
12 Earópa, hort.
Coocoloba C. complexa
12 Dél-Amerika 21—23 18-25 S.
—8000
i
láb magas a tenger fölött
i
hazájuk
szélességi fok i
természetes lel helyük
isotherma
A növények nevei
hány év óta hon osíttattak
— 157
Gocculus (Sarcocora) 18—21 23—28 N.
—8000
20—23 15—20 S.
—6000
21—22 33—36 S.
—5000
30 12 N. gyek, Kelet India 12 Nepál, Hima- 18—20 27—30 N. laya
—7500
20 Nepál, Hima- 18—20 27—30 N.
—8000
C. laurifolius (Laurus 15 Himalaya trinevvis)
Colletia C. Pictoniensis C. spinosa
12 >Peru 3
Gorrea 0. alba
3 Anstralia
Gotoneaster C. buxifolia C. thymifolia
12 Nilgherri he-
—8000
Grataegus C. crenulata
laya
C. glabra (PhoUnia ser- 15 jjapan rulata)
C. glauca
15—17 31—35 N.
12
Gyclamen C. Persicum C. varietates div.
3 Perzsia 3 hort.
Daphne D. Indica D. odora
3
2
Magy. növényt, lapok IX. 103.
j-Himalaya
17 37—38 N.
18—21 28—32 N.
3000—8000 11
itattak]
— 158 —
természetes lelhelyük a
hazájuk
-"0
=2
a •Bs
'5 >,
zéle
A növények nevei
a, hon
O
0 •3
S
Elaeagnus E. reflexet . 7-7
H JJJ,
_/* 7 * *
*
i} P Ottf •VflVlP/Tf\f Uvvl-O IV
gatis Ephedra E. altissima E. distachya
3 /Japán 3
15—17 31—35 N.
12 Éjszak Afrika 19—20 32—34 N. 12 Dél-Eíirópa 14—18 37—45 N.
—6000
Eríea E. arborea E. herbacea E. és Epacris rarietates div.
Q
Dél-Európa
va- Európa
45 N. 14 10—17 40—48 N.
0
Escallonia E. floribunda
Granada, trop. 12 lüj \ Montevideo
E. macrantha
12 ) (üraguay)
17
5—6 S. 35»»S..
Eucalyptus E. globulus (magból nevelve)
E. robusta E. linifolia
3 3 3
] >Australia
14—19 30—39 S.
Euonymus E. Chinensis fimbria- 20 China tus E. Ja.ponka 20 Japán
15—17 31—35 N. 15—17 31—35 N.
—9000
— 159 —
i
1? © N t/2
láb magas a tenger fölött
hazájuk isotherma
hány óv óta hon
A növények nevei
természetes leihelyük
E. Japonica fol. aureis 20 hort. marginatis JT Cnnif T11 3 hort. XV. v^C//í('t> JLJHt dovigo T*l J-U.
~ffilíi° Tfl / UVtlo VIA/
20 hort.
riegatis
/yi.f ff WOtlfot ti 20 Japán Iff/U/Vl VUlt/lfl/ lus E. radicans foliis ro- 12 Japán seo marginatis fP J-J*
15—17 31—35 N. 11—13 40—45 N.
Farfugium F. grandé (Ligidaria Kaempferi)
15 Japán
Ficus
3 China, Japán 15—17 31—35 N. F. repens (stipularis) a falak beruházására Hedera helyett) Garrya G. macrophylla
3 Mexico
Gardénia G.fiorida flore pleno 3 China 3 Japán G. radicans
15—17 31—35 N. 15—17 31—35 N.
Gríselinia G. Utoralis
12 Dél-Európa
14—15 44—45 N. 11*
- 160 —
természetes lellielyük
; cs
ö
hazájuk szélességi
A növénvek nevei
hány év ó a hon
Ul
o
ö U
a&
Hedera
co co
H. Hybernica H. Roegneriana
co
H. Canariensis
Algeria,Atlas- 20—21 35—37 N. hegyek 10—11 52 — 54 N. Irlandia hort.
—8000
Európa
—3000
llex I. Aquifolium
J20
9—13 4G—48 N.
20 hort.
gatis I. cornuta
12 Éjszak Chiná,
16—17
T. anisatum I. Floridammi
2 Japán 12 Nyugat Flo-
15—17 31—35 N. 23—24 26—28 N.
I. religiosum
12 Japan
15—17 31—35 N.
33 N.
Shang-hai.
Illicium
Kalmia
K. latifolia
2 Carolina
15 35—36 N.
Laurus
15 >Japan
\ Kelet In dia elvadul
L. camphora L. glandulosa L. Indica major
15—17 30—35 N. 22—25 28—32 N.
>Dél-Európa 14 17 37—4530N.
—0000
161
természetes leihelyük
•o
fok
hazájuk
hány év
isotheri
s
'Eb
szélessi
A növények nevei
a honos:íttattakl
—
Ligustrum L. coriaceum L. Japonicum L. ovalifoüum
15 ) 20 >Japan 15
]
15—17 31—35 N.
Lonicera 15—17 31—35 N. L. brachijpoda foliis 12 Japán aureo reticidatis 12 Carolina, Me- 13—22 25—39 N. L. sempemirens xico,Virginia Dél Sibiria 4—10 40—45 NL. Sibirica (sempervirens) Magnólia 15 M. grandiflora 2 M. Oxoniensis fiore pleno M. ferruginea 12 M. Galionensis Mahonia
Az ÉjszakAmerikai egyesült ál- 16—21 30—35 N, lamok Délkeleti részében 2 Australia, üj- 15—17 33—37 S. Wallis
M. Beali
15 Éjszak-Nyu- 12—14 40—46 N. gat Amerika 12 Nepál Hima- 15—20 27—35 N.
M. Fortunei
12 Éjszak China 10—15 35—40 N.
M. Aquifolium
Mespilus Japán M. Japonica (évenként 20 Juliushóban érik meg élvezhető gyümölcse és magból elvadult)
16-17 31—35 N.
g CŐ
:*•*
a
u
— 162 •—
1 hazájuk
;a
1!
CG CO
•S
ihán
Myrsine M. Africana
é
•B
erma
•o
a,
oco
S
*N
•i-t
15 Jóx'eményfoka 16—17 33—34 S.
Myrtus M. communis flore pleno M. latifolia
20 1 15
>Dél-Európa 14—17 37—453tlN. 1
Neríum N. Oleander síCíVf1 Y\l PYSfl JllJÍ t> fJf/fsfllf -fíf\/v*n s*7hs\
A XT. Ar XV.
'
IIÍJIK}
LvtUlt
N pleno
15 Dél-Európa 15
15—17 37—43 N.
: 2 >hort.
12
Olea 0. Europaea (Fiume 20 Dél-Európa, vidékén általában tenyésztetik)
0. fragrans 0. Australis Osmanthus 0. Aquifolium ír
~{~f\ti')n 1'H
riegatts
15—17 37—44 N. Kis Ázsia, Palaestina 15—23 28—42 N. 1 China, Japán 15—17 31—35 N. i 1 Australia 15—16 35—36 S.
i
12 Japán
15—17 31—35 S.
112 hort.
Persea P. Oaroliniana
|15 Carolina
Phillyraea Ph. angustifolia
20 Olaszhon, Pirenéak
12—14 34—37 N. 15 42—43 N.
láb
a honost
A növények nevei
természetes lelhelyük
SÍ
fok
atenött
természetes leihelyük
s
'ta
Sg
CQ
5P
ín
s& X!
1
hány
o >
széle
hazájuk
isoth
A növények nevei
ta horLosíttat tak|
— 163 —
Pistacia P. vera (kntiscus)
3 Dél-Európa
15—17 37—43 N.
3 üj Seeland
14—16 37—40 S.
Phormium Ph, tenax Physianthus Ph. albens
12 Brasilia
24—25 20—23 S.
20 Japán
15—17 30—35 N.
— 6000
Pittosporum P. Tobira
1F, X P
í'J(/vtiO IJfJ/f vfs~
gatis Plumbago P. coerulea P. Larioentae
hort.
20—21 18—20 S. 3 Peru 20 Éjszak China 10—15 35—40 N.
Prunus P. Laurocerasus P Crilrhirn ~P
X. *
T•?/"?*/n
XJíAiovv\A/
20 Dél-Európa 10
16—17 37—41 N. Abchasia Fe- 13 14 4225 438oj^ ketetenger PpTisílvanii 10 13 3942 41 Ná •4-L 9<J \j í l ÍJv O-i- ÍAj a
A. w
nica (Cerasus Lusitanicus) Quereus Q. dealbata(—S°C-al le- 3 (ismeretlen) veleinek hegyei szenvednek, de többet —5° C. sem ártott neki) Q. Ilex 15 Dél-Európa
14—17 37—45 N.
—6500
164 —
természetes lelhelyük
3 California.Me- 15—22 27—36 N. Quercus laurifolia xico (imbricctria) 2 Dél-Európa 14—17 37—45 N. Q. Suber
láb magas a tenger fölött
szélességi fok
hazájuk isotherma
A növények nevei
hány év óta hon
O
—6000
Raphiolepis 12 >Kelet India 23—25 29—31 N. 12
B. Indica B. ovala
—7000
Rhamnus 15 Dél-Európa, 15—18 31—44 N. ÉjszakAfrika
B. Alaternus Rhinospermum
2 Shang-hai, China
B. jasminoides Rhododendron B. B. B. B.
16
33 N.
l
20—21 29—32 N. orboreum 2 Himalaya Nepalense 2 Nepál Himal. 18—20 27—30 N. 20—21 29—32 N. suave 2 Himalaya comet (var. suave) 2 hort.
—8000 —8000 —8000
Rodetia B. Amherstiana
12 Kelet India
IS—26 28—33 N.
15 Dél-Európa
14—17 37—45 N.
12 Australia
15—21 31—352°S.
—7000
Rosmarínus B. officinalis Rubus B. Australis
*
láb magas a tenger fölt)tt
hazájuk
szélességi fok
természetes lelhelyük
isotlierma
A növények nevei
hány év óta honosíttattak
— 165 —
Ruscus B. aculeatus B. hypoglossiim B. racemosus
vadon
15 3
Dél-Európa 12—17 37—47 N. Európa 12—14 45—47 N. Görögország 16—18 37—38 N.
Smilax
20 Uj Seeland
S. Neoseelandica S. aspera
vadon
Dél-Európa
12—15 40—45 N. 15—17 37—45 N.
Stauntonia S. latifolia
12 Kelet India
18—26 28—33 N.
Teucríum T. fruticans
12 Spanyolhon
16—17 36—41 N.
Thea Th. Bohea Th. Tiridis
2 >China 2
15—24 22—38 N.
Tussilago T. Japonica
\ 3 Japán
15—17 31—40 N.
Verbéna V. citriodora (Lippia) 3 Buenos Ayres (kemény telekben liullatja a leveleit)
17
3430S.
12—15
40—45 S.
(Argentína)
Veronica V. imperkilis
15 üj Seeland
— 7000
—
166
1
természetes leihelyük
CG
hazájuk
hány
•o
isoth erma
o
A növények nevei
széle sségi fok
O
Viburnum 15—17 31—40 N, V. Japonicum 20 Japán V. siispensum 20 14—17 37—45 N. V. Timis (egész télen vi- 20 >Dél-Európa . rít)
Lombhullasztófák és cserjék, behúzó nőuények Celtis C. occidentalis(egy öreg va- Dél-Európa fa megkegyelmeztetett) QOD Glyeine G. Chinensis 2 2 í? nlha o 2 China G. lyrachybotrys G. magnifica 2 G. macrobotrys 2 Ipomea I. Mexicana (gumós fu- 2 Mexico tóka) Pistacia P. Therebintus
va- Dél-Európa don
Punica P. Granatum (gyümöl- 15 Dél-Európa, Ázsia cse szeptemberhóban érik)
12—17 37—46 N.
14—18 30- 38 N.
14—18 29—32 N.
21—22 37—45 "N. 14—17 37—45 N.
ö
tí u
167 — •
Nöuényeh melyek 1885. Augusztus és Szeptember hób érkeztek és 1886. tauaszan ültettetnek szabadba természetes lelhelyük ho
hazájuk isotheri
•& CO CO
M>
S
I 1
N
a
láb mag ger i
A növények nevei
Pálmák Areca Baueri {Seafortlúa Norfolk szi- 17—18 3110—3120S robusta) (—5»C.) getek
A. sapida {Banksii, Ehopa-Uj Seeland
14
3822S
lostyles sapida, Kentia sapida)
Brahea dulcis {Corypha) Chili Mexico 9 B. Boezlii Ceroxylonniveum{va,-wm, Andes
35 S. 15—16 22—23 32—36 N. 26
—8000 —9000
423 S. 5000—10000
— andicola) 8—9 S.
—9000
27 18—20 N.
—9000
14—16 35—37 N.
—2000
Chili Chili Australia
18 32 S. 18—19 28—32 S. 14—16 35—37 S.
—3000 —3000 —3000
Bengália C. elata Jubaea spectabüis (Micro-Chili
22—24 23—27 N. 14—15 33—35 S.
—4000
Chamaerops Byrro (Livi- Java
28—29
stonia olivaefolia)
Gliuia miniata var. Lindeni GOCOS amara
?
(Syagrus) Antiilek
C. Australis}kihirnak C.flexuosa ) —5°C.-t C. Gaertneri C. Yatai Gopernica Caranda Gorypha Austraüs {Livi-
/•Australia ?
stoiitoi)
cocos Chilensis) (kibir — 12«C.-t)
Kentia Austrális {sapida) Australia Uj Seeland
14
13—14
38 S. 40 S.
168 —
láb magas a tenger fölött
hazájuk isotherma
A növények nevei
szélességi fok
természetes leihelyük
Kentia Balmoreana (Gri-ilLord Howe
17—18 3115S. sebachia) [ sziget K. Canterburyana (Hedy- ÍAustralia sape) üj Caledonia 23—24 21—22 S. K. divaricata 17—18 31"S. K. Forsteriana (Griseba- Australiai chia) szigetek
K. gracilis >Uj Caledonia 23—24 21—22 S. K. Lindeni {Kentiopsis macrocarpa) K. Moorecma >A.ustralia 16—19 30—35 S. K. rupicola Phoenix reclinata Éjszaki Cap- 16—17 34—35 S. Ph. rupicola
ország K. India, Ba: tan, Mehsrai
Ph. Zeylanica Prítohardia aurea P. macrocarpa
üj Seeland Viti sziget. AustraÜa P. pacifica (Corypha um-China, Kelet braculifera) India,Vitisziget (Austr.) P. filifera (Brahea fila-Australia mentosd) Ptyohosperma (Archan- Dél-Kelettophoenix) Alexandráé Australia
Rapis flabelliformis China Sabal Sandfordi S. umbracuUfera (Black-
24
25«»N.
—4000
—4000
380—1425
14—16 35—38 S. 26 17 S. 24—20 27—23 S.
—4000
26 17 S. 17—20 28—35 S.
—3500
17—19 30—26 S. 18
30 N.
20—25 25—31 N. Florida burnianá) Seaforthia elegáns [Pty- Sunda^ szige- trop. 4N.—10S. chosperma Seaforthia) tek, Ázsia Australia. 20—21 29—32 S.
—8000
— 169
természetes lelhelyük EJ <£>
Thrínax argentea
isotherma
i
jBrazilia
szélességi
] lazájuk
láb magas a ger fölö
A növények nevei
17—22 25—32 S.
—3000
Zalacca edulis {Wailichia-China, Kelet 21—25 20—30 N.
—5000
T. ChllCO (brasüiensis)
na, Blwneaná) India, Birma Két fajta 1 éves magonczok Australiából, melyek még nem határozhatók meg. i j
Oyoadeák
Mexico
Dioon edule
22—23 28—32 N.
Zamia Caffra Z. cycadaefolia Z. cycadoides Z. (Encephalartos)Fride- •Kafferország 19—23 25—33 S. rici Guüelmi /•
VfltJ
f£J< rí £J* j* £j^ r*-J,
Z. Boomi
ITPPffj
)ffy} 11 fii T-I fi nfi Vi-l/vlvU oflUöU 1 i Pn 111 f! W111 JLJfjflffl'U/fl-fl lr 7f)i?ff? ífilíff í/L/ZÍ-Uí / iJl/lrtl' fífif/} ) ff 11 fi J.IUI 11 l'Ll If/iv
\Jóreniéiiy~ \ foka (ismeretlen) (ismeretlen)
17—18 33—345°S.
Mexico
22—23 28—32 N.
VAustralia,
14—17 35—40 S.
Bi*azilia
18—20 2á—30 S.
Agauék Agave Mariae regináé
—7000
Filices, Páfrányok Alsophila Australis Balantium antarcticum Bleohnum Brasiliense Cyathea Dregei C. dealbata C. medullaris
1 Tasmania )
>üj-Seeland 1
12—14 40—45 S.
— 5000
lfó -
Australia,Tas- 14—17 30—34 S. mania Capország, 17—18 30—34 S. Todea Africana 6 levéltelenül érkezetttörzs, Afrika 3 fajta, még nem volt meghatározható.
láb magas a tenger fölött
hazájuk isotherma
A növények nevei
szélességi fok
természetes leihelyük
Cyathea Youngi
—3000
Orchideák Gypripedium vülosum
Örökzöld cserjék 32 N. 18 Clethra arborea ) 3 3 Madeira 13—16 35—40 N. Cleyera Japonicay-%% Japán Kalmia glanca j §1» Lapagería rosea ** j-Chili 15 35 S. L. álba Leptospermum baccatum lüj Holland 12—15 35—43 S. L.pubescens 13—16 35—40 N. Japán Ophiopogon Jaburan 7 Magellan Phylesia buxifolia 54»S. Skimmia Japonica Japan,Kavara hegy Brachysema acuminata )Uj Seeland
B. latifolia érkeztek nyáron és jelenleg már szabadba ültettettek.
13—14
40 S.
3000—4000
—
171
-
SZEMÉLYI HÍREK ÉS KINEVEZÉSEK. Sir JOSEPH DALTON HOOKEK a Royal Gardens igazgatója Kew-
ban december 1. elvált ezen fényes hivataltól, a melyben számos éven át nagy sikerrel és messzire hatóan működött. Sir JOSEPH atyjával együtt majdnem egy fél évszázig állt ezen nagyszerű, kert élén, melyet ők oly magas fokra emeltek, hogy a szakemberek egyértelműleg a világ legelső botanikus kertjének tekintik. Sir JOSEPH még teljes munkaerővel bír és annak oka miért vált meg ezen kedves hivatalától, abban keresendő, hogy nagyszabású flóra of British India című munkáját be akarja fejezni. A HOOKER férfiág helyett jövőre Kew botanikus kertjét u.sz. a nőiág fogja igazgatni, a mennyiben S i r JOSEPH egyik leánya már évek előtt THISEI/TON DYER-hez az eddigi assistant-directorhoz ment nű'ül, ki most apósa helyébe neveztetett igazgatóvá ki. Lehet, hogy a jövő ezázban ismét a HOOKER férfiág egy tagja fogja a directorságot elnyerni, mert Sir JOSEPH HooKEK-nek, ki egynéhány év előtt másodszor nősült, a múlt évben fia született. A JussiEU-k és DE CANDOLLE-ok tudós nemzedékei mellett, a HooKER-ok hasonló rangot foglalnak el és mind a három fényes név, a tudomány fontos lapjait tölti be. Az assistant-directorship Kewban D. MoRRis-nak ajánltatott fel, ki eddig Jamaica szigetén a nyilvános kert és ültetvények igazgatója volt. Feltűnő, hogy oly nevezetes botanikusok mint DÁNIEL OLIVÉR és TRIMEN nem bízattak ezen hivatallal meg.
TUDÓS TÁRSASAGOK. Société Linnéenne de Paris. 1885. jul. 1. ül. L. PIERRE „Plantes á Gutta-percha (Suite)" (p. 505—508). — H. BAILLON „Liste des plantes de Madagascar (Suite)" (p.508—512). Ahutilon — Hibiscus. Jul. 15. ül. H. BAILLON „L'apparente anomalie ovulaire du Mentzelia ornata^ (p.513). — H. BAILLON „Les nouveaux Caféiers des Comores" (p. 513—514). Coffea Humboltiann, C. rachiformis. — H. BAILLON „Liste de Madagascar (Suite)c (p. 514—519) Hibiscus (finis). — L. PIERRE „Plantes á Gutta-percha (Suite)" (p. 519-520). Aug. 5. ül. H. BAILLON „L'orientation de la fleur des Passifiores et la signification morphologique de leur vrille" (p. 520—• 521). — H. BAILLON „Le support des fleurs femelles des Cycadacées" (p.522—523). — H. BAILLON „Sur le génre de Passifloracées Tetrastylis" (p.523). — L. PIEKRE „Plantes á Gutta-percha (Suite)" (p.
—
172 —
523—528). — H. BAILLON „Emendanda" (p. 528). A Micrandra, Daplme és Comptonia genusokra vonatkozó javítások. Nov. 4. ül. L. PIBRRE „Plantes á Gutta-percha (Suite) (p. 529 —531). — H. BAILLON „Les ovules des Melampyres" (p. 531). — BAKER „Liste des Fougeres des Comores, rapportées par M. HUMBOLT" (p. 532—534).— H. BAILLON „Les organes sexuels du Limodorum abortivum" (p. 534—535). — H. BAILLON „Les placentation des I!ehmanniaa(p.&35). •—H. BAILLON „Les ovules des Anic/ozatiífios'" (p.535-536). Dec. 2. ül. L. PIERRE „Sur la laque de Conchinchine1' (p. 537 —539) Melanorrhoea laccifera n.sp. ereseit per totam Indo-Chinam et in insulis adjacentibus. (Herb. PIBRRE n. 915). — H. BAILLON „Sur le Reiné-ala et ses usages" (p.539—540) Adamonia madagascariensis. — H. BAILLON „Une Anonacée nouvelle de Madagascar" (p. 540). Unona (Polyalihia) Gerardi Madagascarbóí. — ELBAILLON „Liste de Madagascar (Suite)" (p.541—544) Gossypium — Adansonia. Tiliaceae: Carpodiptera — Grevia. (BSLP).
ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK Az évenként tízszer legalább egy egész íven megjelenendő MAGYAR NÖVÉNYTANI LAPOK X. ÉVFOLYAMÁNAK
előfizetési ára*egy é v r e három forint, mely összeg bérmentve (postautalványnyal) küldendő. Miután a lap árát a legolcsóbbra szabtam, nem nyújthatok könyvárusoknak százalékkedvezményt, de másrészt nem is gátolhatom, hogy náluk tett meg^ rendeléseknél a lap árát felemeljék. A lap ügyeire vonatkozó küldeményeket egyenesen hozzám kérem intézni. Kolozsvárt, 1885. december hóban. KANITZ ÁGOST, A MAGYAE NÖVÉNYTANI LAPOK
szerkesztője és kiadója.
Nyom. a Magyar Polgár nyomdájában Koloz /
4rőtíY\fíí
