— lis -
I. szám.
1928
Népsűrűség.
lélekszám
de l'accroisf, 1800=1
ikedés indexe
Densité Jelenlegi J A présen
1800 körű
;
j
Ország, világrész Pays, parties du monde
i Autour d 1800
II« Népsűrűség. Densité de la population.
> 8*
1 km -re popu- § S 5 1 lation par km < 2
:
2
Belgium — Belgique . s T| 101*7 í 256-6 791 20-9 Dánia — Danemark Franciaország — France . i 50-2 1 73 9 Magyarország - Hongrie 30 7 91 4 Nagy-Britannia és Írország Gr.-Bretagne et Irlande . 52*4 150-2 643 2193 Németalföld — Pays-Bas . 1348 453 Németország — Allemagne 83 2-8 Norvégia — Norvège . . . 65*7 Portugália — Portugal . . \ 34*5 653 231 Spanyolország — Espagne 944 43 6 Svájc — Suisse 52 Svédország — Suède . . . 13-6 Európa — Europe . . . 16 7 423 Amerikai Egyesült Államok ()•? 1^9 Etats-Unis d'Amérique Amerika — Amérique . . 05 53 Ázsia Asie 87 23 5 Afrika — Afrique 25 47 Ausztrália Australie . . 02 0-8 Együtt
Total . . . 1
4-8
136
2-52 3-78 147
298 2 87 3-41 2 98 2 96 1-90 2 83« 217 262
2 53 21-29
1060 2 70 1-88 400 283
de la
population.
Az egyes világrészek és országok népsűrűség! adatai még szemléltetőbben mutatják, hogy a kü lönböző területek népesültségének igen eltérő volta mellett az azonos területek sűrűségi számai is a legeltérőbb mértékben változtak meg az idők fo lyamán. A népsűrűségi számoknak az utolsó á negyedszázad alatti megnövekedéséi II. számú táb lázatunk szemlélteti. Adataink szerint a világ népsűrűsége 1800 kö rül 4'<S volt, jeleideg 13*6. Az átlagos népsűrűségei úgy a mult évszázad elején, mini jelenleg csak Európa és Ázsia baladta meg. Az országok szerinti részletezésben a nagyobb terület változási szenvedett országok közül többet elhagytunk. Magyarország népsűrűségi adatához is meg kell jegyeznünk, a következőket. Táblázatunkban az ország népsűrű sége a mull évszázad eleji területen 30*7, a jelen legi területen 91'4. A népsűrűség e szerint a világ átlagot valamivei meghaladó mellékben növeke dett, megháromszorozódott volna. A valóságban a népsűrűség emelkedése jóval kisebb, minthogy a háború előtti országterületen az 1910. évi népszám lálás esak 64*6 (birodalom 64*2) népsűrűséget tüntet fel. E. f). dr.
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság. Commission hongroise pour la fixation des valeurs de statistique commerciale. A Bizottság ügyviteli szabályzatának módosítása és a Bizottság újjáalakítása. Modification du reglement d'affaires et réorganisation de. la Commission. Az 1925. év elején életbeléptetett új vámtarila árucsoportosításának megváltoztatása indokolttá lette a Magvai Kereskedelmi Statisztikai Értékmeg állapító Bizottság eddigi szakosztálybeosztásának módosítását. A kereskedelmi miniszter úr 223/1928. K. M . E i n . számú rendeleiével a Bizottság ügy viteti szabályzatának 11. $-ál ehhezképest a követ kezőképen módosította. Az értékmegállapító következők :
bizottság
szakosztályai a
I. Allatok, állati termékek. II. Gyarmatáruk, gyümölcs, dohány. III. Gabona, hüvelyesek, magvak. IV. Italok, eledelek. V. F a , szén, faáruk. V I . Ásványok, ércek, köáruk. VII. Vegyészeti segédanyagok. \ III. Zsiradékok, olajok. IX. Gyógy- és illatszerek, vegyészeti áruk. X. Gserzöanyagok, bőrök, bőráruk, kau csuk és kaucsukáruk, szőrmék.
XI.
ipiros
és
p a p i r o s á n ik.
(lalmi
es
műtárgyak. XII. Fehérnemű, kalapok, toll. kefekötc es kosárfonóáruk. XIII. Pamut és pamutáruk. X I V . Len. kender, juta és ezekből való áruk. X V . Gyapjú, gyapjú- és félgyapjúáruk, ru házat, rongy. X V I . Selyem, selyem- és félselyemáruk. köt szövött- és kötöttáruk. X V I I . Üveg és üvegáruk. X V I I I . Vas- és vasfélgyártmányok. X I X . Vasáruk. X X . Nem nemes fémek és ezekből való áruk X X I . Gépek és készülékek. X X I I . Elektrotechnikai cikkek és járóművek X X I I I . M i i - és hangszerek, apróáruk. nemes fémek. A bizottság 6 évben megszabott működési idő La az 1927. év végén lejárt, ennélfogva annak szaka újjáalakítása vált szükségessé. A bizottságnak h i
vataíból elnöke Kovács Alajos dr. h. államtitkár, a m. k i r . központi statisztikai hivatal igazgatója: helyettes elnöke Konkoly Thege Gyula dr. minisz teri tanácsos, a m. kir. központi statisztikai hivatal aligazgatója, a kereskedelmi miniszter úr második helyettes elnökké Faikas János dr. miniszteri osz tálytanácsost, titkáraivá pedig Kádas Károly dr. miniszteri titkári és Meszléngi Emi] dr. miniszteri segédtitkárt nevezte k i . A kereskedelmi miniszter úr a bizottság 1928—1933-ig terjedő Új működési időszakára k i nevezte a bizottság szakosztályelnökeivé: Biró Pál dr. m . kir. keresk. főtanácsost, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Ht. elnökét a X V I I I . szakosztály Bun József, m. kir. kincstári főtanácsost, a Magyai- Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank vezérigaz gatóját a IX. szakosztály C hot in Ferenc dr., m. kir. kereskedelmi fő tanácsost, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezér igazgatóját az V . szakosztály Dischka Győző dr.-t, a Magyar Posztógyár Rt. igazgatóját a X V . szakosztály Fefehtzg József dr., m. kir. kereskedelmi fő tanácsost, a llangyaipar Rt. igazgatóját a VIII. szakosztály Fischer Ödön, m. kir. kereskedelmi főtanácsosi, a Lischer Simon és Társai Rt. igazgatóját a X V I . szakosztály Förster Nándor, nyűg. miniszteri tanácsos, m. kir. kereskedelmi főtanácsost, a Magyar Vegy ipari Gépgyár H l . elnökét a X I X . szakosztály Gerliczg Bélát, a Vulcan Gépgyár Rt. ügyve zető igazgatóját a X X I . szakosztály ///'//// i i i g y e s . m. kir. kereskedelmi főtaná csost, a llülll. Bán és Mihalik cég társtulajdono sai a X V I I . szakosztály Jeszenszky Pál, m. kir. udvari tanácsost, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhek vezérigazga tóját a III. szakosztály Kalapos Lajost, a Magyar Köztisztviselők Fo gyasztási, Termelő- és Értékesítő Szövetkezetének igazgatóját a II. szakosztály Kertes: János ni. kir. kereskedelmi főtaná csost, a Kertész Tódor kereskedő) cég főnökéi a X X I I I . szakosztály Kosinszky Viktor, nyug. miniszteri tanácsos, m. k i r . kereskedelmi főtanácsost, n Magvar Szol lősgazdák Országos Egyesületének elnökét, a IV. szakosztály Kunz Románt, a Kunz József és Társa nagy kereskedő cég beltagját, a X I I . szakosztály Mössmer Pál dr.. m. kir kereskedelmi főtaná csost, a Mössmer József Fiai nagykereskedő cég tulajdonosát a X I V . szakosztály Mutschcnbacher E m i l dr., m. kir. gazdasági és kereskedelmi főtanácsost, az. Országos Magyar Gaz
dasági Lgyesiilel ügyvezető igazgatóját az 1. szak osztály Stroniszky Sándor m. k i r . udvari tanácsost, a Magyar Siemens és Schlickert Művek Bt. vrzér igazgatóját a X X I I . szakosztály S Z ás ZU Lajos m . k i r . kereskedelmi főtanácsosi, a Ganz Villamossági HL felügyelőbizottságának tagjai a X X . szakosztály SzáüOSZt Zoltán in. kir. kereskedelmi főtaná csost, a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt. vezérigazgatóját a V I I . szakoszláh Szurday Róbert m. kii-, kereskedelmi főtaná csost, a Magyar Pamutipar H l . vezérigazgatóját a XIII. szakosztály Trangér József m, kir. kereskedelmi főtana i s o s i , ;i Rigler József Ede Papírneműgyár HL igaz gatóját a X I . szakosztály Vida .lern"» m. kir. gazdasági főtanácsost, a Ma gyar Általános Kőszénbánya Ht. vezérigazgatóját a VI. szakosztály és Wolfner József m. k i r . kereskedelmi főtaná csos, bőrgyártulajdonosi a X . szakosztály elnökévé. Kinevezte továbbá a bizottság tagjaivá: Acél Rezső dr.-t, a ..Tilánia" Cipőgyár H l . igazgatóját, Budapest; Acht zehner Józsefei, a Schneider József szövött- és rövidáru cég főnökét, Budapest: Aczcl Ollót, a Guttmann .1. és Társa, ruhanagykereskedő cég társtulajdonosai. Budapest: Aschncr Lipótot, az Egyesüli Izzólámpa és Villa mossági H l . vezérigazgatóját. Ljpesl: Ausch Gyulát, a Magyar Pamutipar H l . igazgatóját, Budapest: Balázs Béla Hugó m. kir. kormány fő tanácsost, a Magyar Fémlemezipar H l . vezérigazgatóját; Buda pest; Balogh Gábort, a „MŐNE" Orvosi Műszer üzem és Kórházberendező H l . vezérigazgatóját. Budapest; Bárczai Andrást, a Bárczai András se Ivem- és bársonyáruház tulajdonosát. Budapest; Harkány Leo nyug. malomvezérigazgatót, Buda pest; lUirtos Ármint, a Nasici Tanningyár és Gőzfűrész HL igazgatóját, Budapest; Hasch Béla m. kir. kormányfőtanácsost, az „Union" Keményítő gyárak Hasch és Kohner cég főnökét, Budapest; Behr Dezső m. kir. kormányfőtanácsost, a Bein es Flusser cég lomokél. Budapest; Beiméi Sándor in. kir. udvari tanácsost, a Beiméi és Fia termény kereskedő cég tulajdonosai, Budapest; Benedek Sándor m. kir. korniányfőlanácsos, parkeltgyarosl. Budapest; Benedek Sándort, a Benedek József és L i a gyümölcs- és tojáskereskedelmi cég társtagját, Budapest; Beretvás Hugót, a Kann és Mellei cég társtulajdonosai. Budapest; Bessenyei} Ferenc mi niszteri tanácsost, a Magyar Sörmaláta Kivileli Iroda igazgátóját, Budapest : Belet/h Péter dr.-t, a >;Pántodrog" Magyar Gyógynövény HL vezérigaz gatóját, Budapest; Bien Ernőt, a Bien S. l i a i ZSÍr árugyár cég beltagját. Budapest; Birnbaum Lász lót, M Hirnbaum Jakab kender nagy kereskedő cég
tulajdonosát, Budapest; Blitz Miksát, a Blitz és Braun gyarmatáru nagykereskedő cég tulajdonosát. Budapest; Bloch Pált, a Bloch Mór ágytoll-kiviteli üzlet és ágytoll-tisztító vállalat tulajdonosát, B u dapest; Horbas Lajost, a Brust Dávid rövid- és szövöttáru cég beltagját, Budapest; Böhm Emili, a Krausz és Böhm füszernagykereskedő cég társ lagját, Budapest; Brachfeld Gézát, a Brach teld Siegfried és F i a férfidivatáru cég tulajdonosát, Bu dapest; Brammer Ödönt, a Brammer Ödön női di vatárukereskedő cég beltagját, Budapest; Brauch Ferencet, a B r a u c h Kolbászárugyár Rt. igazgatóját, Budapest; Braun Alajost, a Braun József és Fia szarvasmarha-bizományos cég tagját, Budapest; Breitner Lipótot, a Breitner Testvérek ékszeráru cég társtagját, Budapest; Brust Dávid m. kir. kor mányfőtanácsost, a Brust Dávid rövid- és szövöttárunagy kereskedő cég beltagját, Budaj)est; Bur chard-Bélaváry Andor dr. m. kir. kormányfőlaná csost. a Pesti Hengermalom Társaság igazgatóját. Budapest; Caétiglione Henriket, az „Eco" F i l m kereskedelmi és Filmkölcsönző Rt. ügyvezető igaz gatóját. Budapest; Dán Viktort, a Dán Testvérek szőrmeárukereskedő cég társtagját, Budapest; Deinkó-Belánszky Dezső m. kir. kormány fő taná csost, a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár Rt. vezérigazgatóját, Budapest: Deutsch Artúrt, a Deutsch-féle Kőbányai Malátagyár Rt. igazgatóját. Budapest: Deutsch Sándort, az Első Pesti Spúdium- és Enyvgyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Duríckét Károly m. kir. kormányfőtanácsost, a M a gyar Acélárugyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Durand Félixet, az Első Magyar Papíripar Rt. igazgatóját, Budapest; Düsing Miksa m. kir. gaz dasági főtanácsost, az Országos Magyar Tejszövet kezeti Központ vezérigazgatóját, Budapest; Dworák Ferenc Albérlet, a Scheid G. A . arany- és ezüst választó intézel beltagját, Budapest; Engel Gyula m. k i r . udvari tanácsost, a Dunagőzhajózási Társa s;jg budapesti széneladási irodájának igazgatóját. Budapest; Erb Nándori, a Láng L . Gépgyár Rt. igazgatóját, Budapest; lovag Falk Zsigmond dr.-t. a Pesti Könyvnyomda Rt. vezérigazgatóját, Buda pest; Farkas Vilmost, a Magyar Kereskedelmi Hi telbank Schopper .1. G. Rt. igazgatóját, Budapest: Fähndrich Vilmost, a Kern Róbert vasnagykeres kedő cég cégvezetőjét, Budapest; Fehér Károlyi, a Haas Fülöp és Fiai szőnyeg- és bútorszövetgyár cégvezetőjét, Budapest; Finger Lajos Jánost, a l i n ger és F i a rézáruügynökség és bizományi cég társfőnökét, Budapest; Fischer E m i l m. k i r . kormány főtanácsos, porcellán- és majolikagyárost, Budapest Fischer Gézát, a Fischer Simon és Társa Rt. vezér igazgatóját, Budapest; Fischl Simont, a Fischer J . Juta-, Textil- és Áruforgalmi Rt. ügyvezető) igaz galóját, Budapest; Flegmann Sámuelt, a Flegmáim S. V . és F i a i bornagykereskedő cég tulajdonosát.
Abaújszántó; Fodor Zsigmondot, a Magyar-Ame rikai Faipar Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Földvárg Ferencet, a Löldváry Imre férfidivat- és fehér neműkereskedő cég társtulajdonosát, Budapest; Franki Mórt. a Wertheimer és F r a n k i gyarmatáru nagykereskedő cég társlagját, Budapest; Frommer Vilmost, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját, Budapest: Fürst László m. kir. udvari tanácsost, a Fürst Jakab és F i a i cég tulajdonosát, Budapest; Fürst Mártont, a Solvay-művek magyarországi kép viselőjét, Budapest; Gárdos János bornagykereske dőt, Budapest; Gergely Istvánt, a Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet igazgatóját, Budapest; Gessler Jánost, a Gessler Siegfried „Alt vater" likőrgyári cég tagját, Budapest; Girardi T i bort, a Girardi József női ruhakereskedő cég tag ját, Budapest; Gobbi Edét, a Sieburger és Társa papírkárpitgyári cég társtulajdonosát, Budapest; Goldberger Lajos dr.-t, a Kartonnyomóipar Rt. igaz gatóját, Budapest; Goldberger Leó dr. m. k i r . kor mányfőtanácsost, a Goldberger S ám. F. és F i a i Rt. alelnökét, Budapest; Goldfinger Gábort, az Általános Szeszipari Közlöny főszerkesztőjét, Budapest; Grob Alajost, a Grab M. F i a i Első Magyar Viaszos vászon és Műbőrgyár igazgatóját, Győr; Gruber Jánosi, a Gruber János cég társtulajdonosát, Bu dapest; Grünwald Albertet, a Grünwald és Laufer cipészkellék nagykereskedő cég főnökét, Budapest; Gyulai Vilmost^ az Arnheim S. I. pénzszekrénygyár igazgatóját, Budapest; Haidekker Sándort, a Haid ekker Sándor sodronyszövet-, fonat- és kerítésgyár tulajdonosai, Budapest : Hajdú Dezsőt, a Hungária Jaquard Szövőgyár Rt. igazgatóját, Budapest: Halbritter Károly sertéshizlalót és kereskedőt, a győri kereskedelmi és iparkamara elnökét, Győr: Haltenberget Samut, a Bpesti Automobilközlekedési Rt. vezérigazg., Bpest; Hegedűs Vilmost, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete igazgatóját, Budapest; Heinrich Dezső dr. m. k i r . kormányfőtanácsost, a Heinrich A . és F i a i Vaskereskedelmi Rt. igazgató sági tagját, Budapest; Hetz Henrik dr.-t, az Biso Magyar Papíripar Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Hetz Lajost, a Herz Ármin Fiái Szalámigyár Rt. igazgatóját, Budapest; Heteés Alfrédet, a Bettelheim Miksa és Társa Rt. igazgatóját. Budapest; Hit mann Ferencet, a Hirmann Ferenc fémöntöde- és réz árugyár tulajdonosát, Budapest; Hirsch A. Jakab bőrkereskedőt, Budapest; Hirsch Adolfot, a F r a n k i A. Hermann és Fiai Rt. nyug. igazgatóját, Buda pest; flolitscher Pál dr.-t, az Engel Károly elek 1 romos szerelési anyagok és készülékek gyára tu lajdonosát, Budapest; Hölzer Sándori, a l i o l z e r Simon cég főnökét, Budapest; Hornyánszky Ernőt, a Hornyánszky V i k t o r nyomda és könyvkiadóval Lalát igazgatósági tagját, Budapest; Horovilz György dr.-t, a Magyar Általános Gépgyár Rt. vezér igazgatóját. Mátyásföld: Horváth Jenőt, a Horváth
Sándor és F i a i festék- és lakkgyár főnökét, Buda pest; Horváth Kálmán kereskedőt, Szombathely: Horváth Miksái, a Horváth Miksa Szőnyegipari Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Hubert Lipótot, a Gan/. féle Villamossági Rt. vezérigazgatóját, Budapest: Huberth István!, az Orion Rézkohó- és Bézgálie gyár Rt. igazgatóját, Budapest; Iritz Nándor hagy makereskedőt, Makó: Jemnitz Albrecht festék és gyógyárubizományost, Budapest; i d . Jurány Hen riket, a Calderoni Mű- és Tanszervállalat Rt. nyug. igazgatóját, Budapest; Kammer Hugót, a Richards Richard Győri Finomposztógyár Rt. vezérigazgató ját. Budapest; Kummer Siegfriedet, a Kammer Testvérek Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Kammer Vilmos in. kir. kormány fő tanácsost, a Magyar Ser téshizlalo és Húsipari Rt. vezérigazgatóját. Nagy tétény; Kardos Gyulái, a Kardos László fehérnemű-, vászon- és pamutárukereskedő cég főnökét, Debre cen; Kecskeméti Adolf gyümölcsnagykereskedőt, Budapest; Keleti Kornél dr.-t, a Keleti dr. és M u rányi Vegyészeti Gyár Rt. vezérigazgatóját. Újpest; Kemény Bélái, a Hazai Mechanikai Palackgyár Rt. igazgatóját, Budapest; Kemény Dezső fakereskedői, Budapest; Kern Ernőt, a Magyar Fém- és Lámpa árugyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Kienast Ferencet, a Kienast és Bäuerlein bélnagykereskedő cég főnökét, Budapest; Klinger Dezsőt, az Első Magyar Hordógyár Bt. vezérigazgatóját, Budapest; Kollerich Páll, a Kollerich Pál és F i a i sodronyszövet- és szitaárugyár társtulajdonosát, Budapestr Konta József Ferencet, a Konta és Kaloszek keres kedő cég társtulajdonosát, Budapest; Kovacsevics Milenkó bélésárukereskedöl, Budapest; König Jenő nyug. miniszteri tanácsos, szénnagykereskedőt, Bu dapest; Könyves Árpádot, az Agraria Szölőtelepítö Rt. igazgatóját, Budapest; Krämer Tivadar dr.-t, ;i Magyar Gipszkereskedehni Bt. főnökét, Budapest; K rassó Fülöpöt, az Olajipar Társaság vezérigazga tóját, Budapest; Kraus: Frigyest, a Magyar Általá nos Kőszénbánya Rt. igazgatóját, Budapest; Kronberger Zsigmondot, a Kronberger Mór és Fiai cég beltagját, Budapest: Kun: Arisztidet, a Kunz József és Társa cég beltagját, Budapest; Kühne Loránd dr.-t, az Első Magyar Gazdasági Gépgyár R i . igaz gátóját, Budapest; Lajtha Pált, az ifj. Leitersdor1er Lipót Bőrforgalmi Bt. elnökét, Budapest; küh ner Adolfot, a Gyufaárusító Rt. vezérigazgatóját. Budapest; Lány Ernőt, a Láng József óranagyke reskedő cég tagját, Budapest; Láng Gusztávot, a Láng L . Gépgyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest: László Sándor m. k i r . kormány főtanácsost, a llottherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Rt. igazgatóját. Budapest; Leicht Zigmnndot, az Áru- és Terménybeszerzési és Értékesítő Szövetkezet igazgató 'Át, Budapest; keiner Zsigmond m. kir. kör mányfőta nácsost, a Leiner Fülöp és Fiai vegyészeti gyár tőnökét. Újpest; Lénárd Róbertet, a Ganz és Társa
Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. kiviteli osztályának vezetőjét, Budapest; Lingcl J á n o s ni. kir. kormányfőtanácsost, a Lingel Károly és Fiai első magyar faáru- és bútorgyári cég beltagját, B u dapest; Lippmann Frigyes dr.-t, a Speciális Építke zési Rt. alelnökét Budapest; Lóránt Bélát, a Király malom, Hedrich és Strausz Rt. vezérigazgatóját, Budapest; Magyar Bertalant, a Magyar Konfekció művek Rt. igazgatóját, Budapest; Majthényi Béla drogua- és illatszerkereskedőt, Budapest; Márkus Lajos lakatosáru- és vasszerkezetgyárost, Budapest; Márkus Zsigmondot, a Márkus Zsigmond és Fia divatárunagykereskedő cég beltagját, Budapest, Mátrai Antalt, a Mátrai Antal és Társai Rt. ügy vezető igazgatóját, Budapest; Mátyás Jenőt, a R i inamiirány-Salgőlarjani Vasmű Rt. igazgatóját, B u dapest; Mattyasovszky-Zsolnay Tibort, a Zsolnay Vilmos-féle kerámiai gyárak beltagját, Pécs; Mauth ner Alfréd m. k i r . gazdasági főtanácsost, a Mauth ner Ödön magnagykereskedő cég társtagját, Buda pest; Mauthner Zoltánt, a Mauthner Testvérek és Társai bőrgyár igazgatóját, Budapest; Meák Géza dr.-t, az Adria Biztosító Társulat károsztályának főnökét, Budapest; Mihalik Imrét, a Benedict Schrólls Sohn gyárának képviselőjét, Budapest Morvay Izsó dr.-t, a Fiedler János Lenfonó és Szövő gyár Rt. igazgatóját, Budapest; Mössmer Józsefet, a Mössmer Jé>zsef F i a i nagykereskedő cég beltag ját, Budapest; Müller Józsefet, a Hungária Mű trágya-, Kénsav- és Vegyi Ipar Rt. h. igazgatóját Budapest; Müller Pál dr.-t, az Újlaki Tégla- és Mész égető Rt. igazgatóját, Budapest; Németh Ferencet, az „Una" Faértékesítö Rt. vezérigazgatóját, Buda pest; Neruda Nándor m . k i r . kormányfőtanácsos gyógyárunagykereskedőt, Budapest; Neszmély L a jost, a Kanczer-féle ólom- és ónárugyár betéti tár saság igazgató iát, Budapest; Neuhold Kornél m. kir. kormányfőtanácsost, a Telefongyár Rt. igaz gatóját, Budapest; Neumayer Fülöpöt, a Neumayer Fülöp Rt. kárpitoskellék és szönyegnagykereskedö cég igazgatóját, Budapest; Noseda Kálmán dr.-t, a „Titán" Vegyiipar Rt. igazgatóját, Budapest; <)r mai Iván dr.-t, az Ormai és Társa műszaki cikk és vasáru nagykereskedő cég társtagját, Budapest; Pa jor Ignác dr. m. kir. gazdasági főtanácsost, a Ma gyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság nyug. ve zérigazgatóját, Budapest: Palágyi Gyula in. k i r . kor mányfőtanácsost, a Palágyi Gyula Fa-, Vas- és Bézbútorgyár Rt. vezérigazgatóját, Budapest; PciHnkás Györgyöt, a Malomsoky József Asztalosáru gyár Rt. vezérigazgató iát, Budapest; Pirkner Kon rádot, a Greinitz-Pirkner Vaskereskedelmi és Ipari Rt. elnökét, Budapest; Pollák Gyulát, a Kitseér Sámuel cég beltagját, Budapest; Pongréwz Sándori, a Makói Hagyma-, Zöldségkertészeti és Gazdásági Terménykereskedelmi Rt. igazgatóját. Makó; Popper Károlyt, a Kispesti Textilgyár Rt.
1.
—
122
vezérigazgatóját, Budapest; Púm Józsefet, az Or szágos Ruházati Intézel Rt. igazgatóját, Budapest; Pmztafi Zsigmond grafikai szaküzlet tulajdonost. Budapest; Pümer Rezső terménynagykereskedőt, Budapest; Radocza Kálmán dr.-t, a Gerbeaud Rt. igazgatósági tagját, Budapest; Radvány Jenőt, a Weisz Manfréd Acél- és Fémművei Rt. igazgatóját. Budapest; Rakovszky István dr. in. kir kormány főtanácsost, a Strausz Antal termény és gyarmat áru-nagykereskedő cég társtulajdonosát. Budapest; Reichart E m i l m. kir. kormánytanácsost, a Thallmayer és Seitz Rt. gyógyárunagykereskedő cég igaz gatóját, Budapest; Reimann Ernő dr.-t, a Salgó tarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatóját. Budapest; Reimann Gyula m. kir. kormányfőtanácsost, a Ma gyar Automobilkereskedők Orsz. Egyesületének el nökéi. Budapest; Rein Sándort, a Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. vezérigaz gatóhelyetlesél. Budapest; Rengi Oszkárt, a Rénvi Oszkár Famegmunkáló R l . elnökét, Budapest: Pichler Gedeont, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R l . tulajdonosai, Budapest; Riesz Tivadar bőrke reskedőt, Budapest; Rotter Zsigmondot, a Buda pesti Kereskedelmi Csarnok alelnökét, Budapest; Rottersmann Leó sajt-, vaj- és csemegeáru-nagy kereskedőt, Budapest; Rózsa Károlyi, a Budapest székesfőváros gázmüveinek vezérigazgatóját, Bu dapest; Rock Istvánt, a Steyer Automobil R l . ve zérképviselőjét, Budapest; Rudas Gyula l l l . kir. kormányfőtanácsost, az Angol-Magyar Bank Rt. ügyvezető) igazgatóját, Budapest; Salamon Ödönt, a Magvai" Lőporgyár l'zemi R l . vezérigazgatóját, Budapest; Salgó Izsói, a Magyar Ólomárügyár R l . alelnökéi. Budapest; Sátori Ernőt, a Bomeiser l . es Fiai vaskiviteli üzlet igazgatóját, Budapest; Saxlehner Kálmán in. kir. kormányfőtanácsost, a Sa \ leb ner-féle Hunyadi János keserű víz-forrás telep társtulajdonosát, Budapest; Scheibler Edét, a Ma gyar Vegyipari Gépgyár R l . vezérigazgatóját, Bu dapest; Schein Ferencet, a Sebein Mór ernyőgyáros Cég társtagját, Budapest; Schmidt Richárdot, a Schmidt és Császár gőzmalom társtulajdonosát, Bu dapest; Schnei zer Ágostont, a Gsáky László gróf Ajax Acélművek R L vezérigazgatóját, Bu dapest; Schönfeld Emilt, a Schönfeld E m i l pokróc nagykereskedő cég beltagját, Budapest; Schund a Károly hangszergyárost, Budapest; Scluueilzer Hen rik varrógép- és kerékpárnagykereskedőt. Buda pest; Seenger Béla kőfaragómestert, a Hazai Már \ány- és Köipar gyártelep tulajdonosai. Budapest; tyiegel Miksai, a Mákláry Gyula és Társai vegye szeli, festék és kencegyári cég társtulajdonosát, Budapest; Stadler Benedeket, a Stadler József Utóda lollnagykereskedő cég beltagjai, Budapest: Steiner Ferencet, a Steiner Ármin ós Ferenc fémárugyár tulajdonosát. Budapest: Slern Alfrédet, a Modern és Breitner posztónagykereskedö cég beltagjai. Bu
—
1928
dapest; Sirasser Gyulát, a Strasser és Schönfeld bőrgyári cég beltagját, Budapest; Strasser Iiniv dr.-t, a Strasser és König cég társtulajdonosat, Buda pest; Strausz Pál m. kir. kormányfőtanácsost, a Strausz Antal termény és gyarmatáru nagykeres kedő cég társtulajdonosát, Budapest; Slüluner Géz; dr. cukorka- és csokoládégyárost, Budapest. Sza budi Adolf zongora- és hangszerkereskedőt, Buda pest; Szandi ner Gyulát, a Szandi ner Károly és F i a gőztésztagyár és sómalom cég társtagját, Budapest; Szccsi Illési, a Magyar Kerámiai Gyár R L vezér igazgatóját, Budapest; Székács Elemér m . k i r . gaz dasági főtanácsost, u^z Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnökéi, Budapest : Székács Imrét, a Schwarlz A. és F i a i táblaüvegnagykereskedő cég .beltagját, Budapest; Székely Kornélt, a Strobent/ Testvérek Vegyészeti Gyár R l . igazgatóját, Buda pesl; Szénás y Béla papírneműgyárost és papír kereskedőt, Budapest; Szirmai Oszkár in. kir. kor mányfőtanácsost, a Kőolajíinomltógyár Rt. elnök vezérigazgatóját, Budapest; Szűcs Zsigmondot, a Weisz Manfréd gyár vezérképviselőjét, Budapest: SZÜllő Árpád m. kii*, kormányfőtanácsost, a Ganz és Társa Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. igazgatóját. Budapest: ifj. íasnéidy-Szüts Andrást, a Hoffmann József gyarmalárunagykereskedö cég tisztviselőjét. Budapest; Taussig Oszkárt. ;t Teudloff és Dittrieh Szivattyú- és Gépgyár Rt. igazgatóját. Kispest; feilsch Árpádot, a Teltsch Mór és F'iai Pournierkereskedő cég beltagját. Budapest; Theil Hennául, a Berndorfi Fémárugyár Krupp Arthur RL magyarországi bókjának igazgatóját, Budapest; Vágó Gyulát, a Gross és Weiss R l . kalap és kalap tompgyár ügyv. alelnök-igazgatóját, Budapest; Vajda Árpád m. kir. kormányfőtanácsost, a Vácuum Oil Company igazgatóját, Budapest; Yelez Rezső nyug. műszaki tanácsost, a Philips Rádió és V i l lamossági Rt. igazgatóját, Budapest; Vak Gyulái. ;i Vük M . és Fiai fa termelő cég beltagját. Budapest: Wack Kereszlély ecetgyárost, Budapest; Waldbau sèr Géza dr.-t, a Bielm János aszfalt- és kátránygyári cég társtulajdonosai. Budapest; Weisinger György kőfaragómester, kőbányatulajdonost, Buda pest; báró Weiss Alfonzot, a Weiss Manfréd Acél és Fémművei R L igazgatóját, Budapest; Weis* Ár mint, a Gutlmann Testvérek szénnagykereskedö cég vezérigazgatóját, Budapest; Weisz M i k s a bőr gyárost, Székesfehérvár: Werkner Artúrt, a Hazai kovácsolható vas- és acélöntvény gyár tulajdohosát, Újpest; Wészter Bélát, a Sesztina Lajos vaskeres kedő cég főnökét, Debrecen; Wicár Reínholdot, a Feltén és Guilleaume Kábelsodrony- és Sodrony kötélgyár RL igazgatóját. Budapest; Will heim Al lűrt, a hatvani cukorgyár igazgatóját, Budapest; Wolf E m i l dr.-t, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára R L igazgatóját, Újpest; Wolf ner Györgyöt, a W o l f ner Gyula és Társa bőrgyári cég
tagjai. Budapest; Zádor F é l i x g a b o n a - é s termény kereskedőt, Budapest; Zalán Gusztávot, a Schwartz és Tauber fűszer- és gyarmatárunagykereskedő cég tulajdonosát, N a g y k a n i z s a ; Zárai S a m u m ű s z a k i és elektrotechnikai üzlettulajdonost é s olajnagykeres kedőt, Budapest; Zimmer Ferencet, a Z i m m e r Fe renc Halkereskedelmi H l . ü g y v e z e t ő e l n ö k é t . B u
dapest; Zsoldos O t t ó t , a Glück Sám. papírnagyke reskedő cég társtulajdonosát, B u d a p e s t : Zwack Lajost, a Zwack I. é s Társai likőrgyári cég t á r s tagját. A
kinevezeti
Szakosztályi ülések. — Séances
VII. szakosztály
Willerstorfet lózse! Az ü l é s e n meg jelentek: Horbas L a j o s , Brammer Ödön, Dischka G y ő z ő ) d r . . Márkus Z s i g m o n d . Schönfeld E m i l , Stern A l f r é d k e r e s k e d e l m i t a n á c s o s o k . Kovács Viktor és Litzmann Vilmos szakértők. A s z a k o s z t á l y a gyapjú, gyapjúfonalak és gyapjúáruk é r t é k e l é s é v e l f o g l a l kozott. Az á l t a l á n o s jelentési Dischka G y ő z ő d r . A
kereskedelmi
terjesztette Az ban
a
főtanácsos
ülésén
elnökölt.
elő:
1926.
év
termelési
az
összes európai
válság
képét
ipari
mulatja,
államok mely
az
egész Európára kiterjedő gazdasági depresszió folyományaként jelentkezett. Ezen g a z d a s á g i de presszió á l t a l á n o s o k a i közismertek: a n a g y m é r v ű exportüzletre berendezett európai gyapjúipar fo gyasztó p i a c a i a háború után nagymértékben összezsugorodtak, e g y r é s z t Európában, ahol az. igazságtalan békediktátumok teljesen megzavar ták a n o r m á l i s g a z d a s á g i v é r k e r i n g é s i , másrészt ;i
tengerentúlon
is.
ahol
a
háborúban
és
a
háború
utáni időkben nagymértékben fejlődött a gyapjú feldolgozóipar, így elsősorban az Amerikai Egyesült Á l l a m o k b a n és Japánban. Ezen á l t a l á n o s , e g é s z Európára k i t e r j e d ő b e f o l y á s o k o n k í v ü l ''gyes á l l a m o k b a n m e g különös k ö r ü l m é n y e k is növelték 1926-ban az ipari termelés válságai, í g y Angliá ban a s hónapig tartó szépsztrájk, Francia országban es O l a s z o r s z á g i j á n a v a l u l a r n m l á s i n e g á l l í l á s á t célzó különböző á l l a m i p é n z ü g y i i n t é z k e d é sek. M i n d e z e n hatások f o l y o m á n y a k é n t folyton n ö vekvő) m u n k a n é l k ü l i s é g j e l e n t k e z e t i Európa összes ipari államaiban. így Németországban, S v á j c b a n , Olaszországban, Ausztriában, Németalföldön, s ő t még Franciaországban is. a h o l a z e l ő t t úgyszóiván i s m e r e t len v o l t a munkanélküliség. Ezen á l l a mok ipara k é t s é g b e e s e t t erőfeszítéseket lelt m a n annyira rentabilitás e l é r é s é r e , m e r i a r r ó l legtöbb helyen szo s e m lehetett, / n i n i létének f e n n t a r t á s a érdekében. A z i p a r i g é n y b e vette n e m c s a k s a j á t f ő k é i t , h a n e m ezenfelül n a g y h i t e l t ő k é k e l is. m e lyek ezen á l l a m o k b a n m i n i m á l i s kamattétel m e l lett á l l l a k a z i p a r r e n d e l k e z é s é r e . Ezenkívül k a r l e l l e k b e n tömörült a k ü l f ö l d i i p a r é s e g y s é g e s el adási kondíciókkal igyekezett s a j á t hazájában az e g y m á s közötti v e r s e n y t letompítani, h o g y a n n á l nagyobb sikerrel versenyezhessen a z exportpia cokon az o l t a n i iparral. M í g p é l d á u l Németország
tagokat
a
bizottság
szervezeti
sza
bályzatának 11. §-a alapján működésük tartama alatt a „kereskedelmi t a n á c s o s - i cím illeti meg.
ban
de sections. posztógyárak
a
melleit
adják
el
1-1
fizetési külföldre b
határidő
napi
áruikat,
hónapig
hiteleznek, ( . s e b o r s z á g b a n M) n a p o s a z e l a d á s i kondíció, m í g külföldre s z i n t é n 6 h ó n a p i g hitelez nek, s o k esetben dumping-árakkal. Nem egy esetben m é g az importáló c é g b e í v e l i a v á m o k a i is l e f i z e t t é k
is
hitelezték 4—b hónapra, csakhogy e x p o r t j u k a t növeljék. M i n d e z e n részben önvédelmi, r é s z b e n támadó intézkedések é s b e r e n d e z é s e k d a c á r a is a z 1926. é v b e n a z ö s s z e s fentemlített á l l a m o k b a n a gyapjúipar r e d u k á l t ü z e m m e l é s v é g e r e d m é n y é ben rossz üzleti eredménnyel d o l g o z o t t . Fiatal, folytonos invesztíciókat végző posztóiparunk k é n y l e i e n volt a fentiekben j e l i e m z e i t külföldi foiszirozotl versennyel s z e m b e n felvenni a küz delmet, f ő l e g a z e l a d á s i kondíciók tekintetében, í g y a p o s z t ó s z a k m á b a n n á l u n k is általánossá v á l l a. ILM) n a p r a v a l ó e l a d á s , m e l y átlagos h a l á r i d ő a g y a k o r l a t b a n s o k esetben m é g kitolódott. A m a g y a r és
iparvállalatok
közül
a
legkevesebbnek
voll
meg
az i l y hitelezéshez s z ü k s é g e s saját t ő k é j e és kény telen v o l t kölcsöntőkéket i g é n y b e v e n n i , a m i b e n s o k k a l hátrányosabb helyzetben v a n . m i n t a kül föld, m i v e l nálunk k é t s z e r o l y a n m a g a s kamat terhet k e l l a h i t e l t ő k e u t á n fizetni, m i n t a külföl dön.
Egyik
további
állandó
nehézsége
volt
és
ma
rad a magyar p o s z t ó i p a r n a k u k i s f o g y a s z t ó te rület, a m e l y m i a t t k é n y s z e r ü l i r e n d k í v ü l sok c i k ket g y á r t a n i és e mellett e g y e s c i k k e k b e n e g y más között a m a g y a r * p o s z t ó g y á r a k hihelellcn versengési folytatnak. H a e h h e z h o z z á s z á m í t j u k az
ország
pénzügyi
szanálásának
hálását
az
egész
belföldi termelésre és fogyasztásra, v a l a m i n t az 1926-ban kötött vámszerződések h a t á s á t , — me l y e k között a francia s z e r z ő d é s váratlanul szállí totta
le
másik
az
abban
egyes
cseh
a az
tartotta
az
píthatjuk,
gyapjúszövetek
szerződés,
vámtételeit,
még
nem
jött
a
létre
de á l l a n d ó bizonytalanságban kereskedelmet, — ú g y m e g á l l a bár a m a g y a r gyapjúfeldolgozó
évben, ipari hogy
ipar
lényegesen
alatt
állott
és
más
viszonyok
1926. évben, m i n t gyapjúiparok, mégis az
külföldi helyzete n e m v o l t üzleti eredménye aránytalanul évben.
bár
Ezen
sokkal
a
kedvezőtlenebb
más a
hatások
fentemlíteti
végeredményben
kedvezői)!)
magyar
körülménynek
es
és
ezen
év
posztóipa/ban is volt. m i n t az előző tudható be. h o g y a /
1926. évben a magyar gyapjúfeldolgozó iparban lényeges új alakítás nem történt, csupán két meg levő vállalat bővítette üzemét. H a az 1926. év for galmi és árviszonyait nézzük, úgy azzal kezdhet jük, hogy az év elején a tavaszi üzlet igen roszszul indult és végig ilyen maradt. Az aránytalanul sok fizetésképtelenség teljesen bizalmatlanná tette úgy az ipart, mint a kereskedőket és így a ta vaszi üzlet mindvégig a hitelválság hatása alatt állott. Nyár elején már javultak a viszonyok, úgy hogy az őszi üzlet lényegesen nagyobb forgalmú, élénkebb és jobb volt, bár a cseh szerződésre vonat kozó tárgyalások állandó bizonytalanságban tar tották a kereskedőket, akik csak a k k o r mertek nagyobb mértékben vásárolni, a m i k o r meggyő ződtek, hogy a magyar gyárosok az őszi-téli idény szöveteit a redukált cseh szerződéses vámtételek szem előtt tartásával kalkulálták. Végeredmény ben az összes magyar posztógyárak aránylag rossz mérleggel zárták az 1926. üzletévet. A termelési és forgalmi viszonyok ezen álta lános jellemzése néhány konkrét számadattal k i egészíthető. T e r m e l é s 1000 ar. q
K
Behozatal 1000 ar. q
K
Kivitel 1000 ar. q
K
mosoVíiIpon 28.000 20.800 12.550 8 150 23.506 15 610 Gyapjúfonal . 21.000 15.000 31 037 15.124 268 153 Gyapjúszövet 25.000 32 500 25.525 43 240 887 1.166 Amint a fenti adatok mutatják, a gyapjúipar nak nyersanyag bőségesen állott rendelkezésére a belföldön. A magyar gyapjúfeldolgozó ipar alig egyharmadát dolgozza fel a belföldi gyapjúterme lésnek és körülbelül ugyanannyi külföldi nyers anyagot dolgoz fel, mint hazai származásút. Értékre nézve a gyapjúszövetszükségletnek mintegy felél fedezi a belföldi ipar. A nehéz gazdasági v i szonyok mellett is sikerült a magyar textiliparnak a belföldi szükséglet fedezésében tért hódítani. A belső hitelválság miatt kénytelen volt a magyar gyapjúfel dolgozó ipar exportüzletekkel is kísérletezni, habár ezek általában hasznot nem eredményeztek. A magyar gyapjúfeldolgozó ipar még távol áll teljes kapacitásának kihasználásától. A magyar posztóipar az 1926. évben mintegy 3 /? millió méter szö vetet termelt, ami kapacitásának mintegy 70%-át teszi k i , ami azt jelenti, hogy jobb gazdasági és egészségesebb hitelviszonyok mellett a magyar gyapjúfeldolgozó ipar képes volna a belföldi szük séglet 50—60%-át is fedezni. Minőség tekinteté ben a magyar posztógyárak árui teljesen meg feleltek ugyanazon árukategóriához tartozó kül földi cikkek minőségének. A magyar posztógyárak főleg a j ó középminőségü árufajtákat gyártották, ezzel szemben az importált árukban finom szö vetek, divatos specialitások szerepeltek főképen. 1
melyeknek gyártására vagy nincsenek berendezve a magyar posztógyárak, vagy melyek gyártása nem rentábilis. Nagy áringadozások az 1926. év folyamán nem voltak sem a nyersanyagban, sem a fél- és készgyártmányokban. A z év folyamán lassú áremelkedés volt mindhárom árucsoport ban, az árak ősz elején stabilizálódtak és az év végéig állandóak maradtak. E z e n jelentés után a bizottság megállapította a különböző áruk 1926. évi átlagos egységárát. A z előzetes értékekkel szemben csak a legfinomabb gyapjúszövet egységértékét szállította le jelenté kenyebben. \ XII1. szakosztály ülésén Hüttl Frigyes m. kir. kereskedelmi főtanácsos elnökölt. Jelen voltak: Kemény Béla, Kreimer Tivadar dr., Mattyasovszky-Zsolnay Tibor, Mcák Géza dr., Müller Pál dr., Seenger. Béla, Székács Imre, Zárai Samu kereskedelmi tanácsosok, Gruber György és Weisinger György szakértők. A bizottság az ásványok, üveg-, agyag-, cement- és kőipar ter mékei és az üveghulladék értékelésével fog lalkozott. Hüttl Frigyes a következőkben tájé koztatta a bizottságot a szakma 1926. évi üzletme netéről: Az öblösüveget előállító hazai gyáraink ú. m. az ajkai, parádi és tokodi gyárak rendelésekkel el voltak látva és teljes üzemképességüket kihasz nálhatták. A kereskedelmi forgalomban az 1925. évhez képest némi emelkedés mutatkozott. Az árak 1926. év folyamán stabilak voltak. Agyag-, illetve kőedény és pedig főkép használati edényekben a kereslet kielégítő volt. Hazai gyáraink nemcsak hogy visszaszorították a régebbi meglehetős nagy behozatalt, hanem még egy számottevő kivitel is mutatkozik. A forgalom itt is élénkebb volt, mint az előző évben. A porcellánáruk termelésére nézve felemlítendő, hogy a pécsi Zsolnay-gyár felkarolta a porcellán használati edények nagyobb terjede lemben való gyártását. A porcellánáruk 1926. évi kereskedelmi forgalmában némi visszaesés mutat kozott 1925-höz képest és az 1926. évi behozatal kb. 30%-kai volt kisebb, mint 1925-ben. E z a je lenség az általános nehéz gazdasági viszonyokra és a porcellánáruk drága voltára vezethető vissza. Ennek igazolására felemlítem, hogy p l . egy ú. n. kisösszeállítású, olcsó étkezőkészlet békebeli detail ára 15 aranykorona volt, mai ára pedig 40 arany korona. Drága porcellánárunál az áremelkedés aránylag sokkal kisebb, a m i bizonyos értelemben indokolható is. Ezután Székács Imre nyújtott fel világosítás! az üvegipar helyzetéről. Végül Mattya sovszky-Zsolnay Tibor szólalt fel, és felhívta a bi zottság figyelmét arra, hogy ha a városok beruhá zási programmjátban nagyobb teret nyerne a terv szerű időbeoszlás, ezáltal a hazai ipar foglalkoz tatása fokozható, a behozatali többlet viszont erő sen csökkenthető volna. A bizottság ezután az egyes
1. szánj.
125
árucikkek 1926. évi egységértékeinek sára téri át.
fqliilvizsgálá
A X . szakosztály ülésén Tranger József m. kir. keresk. főtanácsos elnökölt. Jelen voltak: Herz Henrik dr., Reisz J e n ő dr., Szénása Béla, Zsoldos Ottó keresk. tanácsosok, Gobbi Ede és Moiret Gusztáv dr. szakértők. A bizottság a papiros- és sokszorositóipar termékei, a műtárgyak, papiroshulla dék, szövethulladék és rongy értékelésével foglal kozott. Zsoldos Ottó keresk. tanácsos a szakma 192(5. évi üzletmenetéről a következőket jelentette: A forgalmat általában a mennyiség erős emelke dése jellemezte. Ezt a belföldi szükséglet jelentős megnagyobbodása okozta. 1921 óta az ország papír szükséglete ötszörösére emelkedett, mindazonáltal a 9 kg-os fejkvóta a nyugati államokkal szemben kicsi. A z 1926. évet nyugodt lefolyásúnak mond hatjuk, az időnkinti változásokat külföldi hatások idézték elő. A konjunktúra úgyszólván teljesen a külföldi gyárak foglalkoztatottsága következtében erősödött vagy gyengült. H a a külföldön a kereslet (sekély, akkor az áru elözönli Magvarországot. A
—
1028
kínálat csökkenésének esetére a nagy termelők kö zött monopólium-jellegű megállapodások vannak. A hazai ipar védelme érdekében magas import vámok volnának szükségesek. Herz Henrik dr. szin téi! a vámemelés fontosságát hangoztatja, ami a külföld olykor dumping szerű betörései ellen meg védené a hazai piacot. Kitért ezután azokra a kí sérletekre, amelyek ngárfát, továbbá kukoricás zárat igyekeznek nyersanyagként értékesíteni. Amennyi ben ezek eredménnyel járnának, nagyban növe kednék a külföldtől való függetlenségünk. A szak osztály ezután az 1926. évi egységértékek felülvizs gálását foganatosította. Az elfogadott egységértékek legnagyobbrészt megegyeztek azokkal, amelyeket a bizottság titkársága a számlaértékek alapján szá mított k i . A bizottság elnöksége részéről az ülése ken Konkoly Thege Gyula dr. helyelles elnök és Farkas János dr. m i n . osztálytanácsos vettek részt. A V I I . szakosztály ülésén Kádas Károly dr. min. Iii kár, a X . és X I I I . szakosztály ülésén SibelkaPerleberg Artúr dr. m i n . s. fogalmazó voltak az előadók.
Kisebb közlemények. Petites Communications. Nemzetközi Institut
Statisztikai
International
de
Intézet.
Statistique.
Session du Caire. Dans un des prochains numéros, nous parlerons en détail des importants travaux scientifiques et des autres événements de la XVII Session de k Institut International de Statistique, et laquelle, des différents pays et parties du monde, un grand nombre de statisticiens ont assisté. La Hongrie était représentée par MM. Frédéric F e 11 n e r, professeur d'Université, )Moyst' K o v ác s, sous-secrétaire d'Etat et Gustave T h i rring, ancien directeur du Bureau municipal de statistique de Budapest. M. Frédéric F ell n e r a été élu sous-président de la II section (statistique économique) de la Session; M. Aloyse K óvá Ça présenta son étude sur la statistique de la connais sance de langue, que nous publions d'autre part; M. Gustave Thirring exposa, dans la séance de la section de méthodologie et de démographie, son rapport et ses propositions au sujet du déve loppement de la statistique des grandes villes.
Kairői ülésszak. A Nemzetközi Statisztikai In lézet 1927. X I I . 29.—1928. I. 5. között Kairóban lefolyt (XVII.) kongresszusán — melynek gazdag tudományos munkásságáról s egyéb eseményeiről Szemlénk egyik következő számában részlete sen megemlékezünk — nagy számban vettek részt a különböző államok és világrészek statisztikusai, Magyarországot az ülésszakon Fellner Frigyes dr. egyetemi tanár. Kovács Alajos dr., h. államtitkár és Ilürring Gusztáv dr. ny. szfőv. stat. hiv. igaz gató képviselte. Fellner Frigyes dr. alelnöke volt az ülésszak II. (gazdaságstatisztikai) szakosztályának, Kovács Alajos dr. a nyelvismereti statisztikáról szóló — Szemlénk más helyén közölt — élabora lu mát mutatta bc a kongresszuson, Thirring Gusztáv dr. pedig a nagyvárosok statisztikájának tovább fejlesztéséről szóló javaslatait és előadói jelenlését terjesztette elő a módszertani és demográfiai szak osztály ülésén.
La prochaine en 1929.
Az Intézet következő szusának székhelye Varsó
e
e
Session
aura Heu a
Varsovie,
Election de membre. A la Session, a été été élu membre M. Albert H e n r y, directeur gé néral au ministère belge de VAgriculture et du Travail, professeur de statistique (te VEcole supé-
1929. évi lesz.
— kongresz-
Tagválasztás. A kongresszuson megejtett tag választás eredményeként az Intézet tagjainak so rába lépett Henry Albert belga statisztikus, a me zőgazdasági és munkaügyi minisztérium főigazga-