MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152.

JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének

2013. évi EREDMÉNYEIRŐL

2014

2014

A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült

2

Tartalomjegyzék A HALÁSZAT ÉS A HALTERMELÉS HELYZETE A VILÁGBAN .......................................................................... 5 A HAZAI AKVAKULTÚRA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ......................................................................... 8 A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT 2013. ÉVI TERMELÉSI EREDMÉNYEI ...................................................... 9 A SZÖVETSÉG TAGJAINAK 2013. ÉVI TERMELÉSE .......................................................................................... 18 FOGYASZTÓI ÁRALAKULÁS 2013-BAN................................................................................................................. 20 MARKETING, HALHÚS FOGYASZTÁS .................................................................................................................. 25 KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT ..................................................................................................................... 28 A MAHAL 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL ........................................................................................................... 32 XXXIX. ORSZÁGOS HALFŐZŐ VERSENY EREDMÉNYEI ................................................................................ 37 BESZÁMOLÓ A MAHAL SZAKMAI UTAZÁSÁRÓL ............................................................................................. 40 TÁMOGATÁSOK .......................................................................................................................................................... 43 IVADÉKNEVELŐ TÓGAZDASÁG ............................................................................................................................. 46 MAHAL TAGLISTA 2014. 08. 31.................................................................................................................................. 48 A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE ÉS ELÉRHETŐSÉGE.............................................................................................. 55 A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI ......................................................................................................................... 56

3

JELMAGYARÁZAT

.. = az adat nem ismert … = adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat - = nincs adat

RÖVIDITÉSEK

AKI FEAP HAKI Hhtv. HKP HOP KAP MAHAL NACEE

-

NAIK MOHOSZ MVH OMÉK SZIE SZNSZ ÚMVP VM

-

4

Agrárgazdasági Kutató Intézet Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége Halászati és Öntözési Kutató Intézet Halászati és Horgászati Törvény Halastavi Környezetgazdálkodási Program Halászati Operatív Program Közös Agrárpolitika Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-Hasznosítók Szövetsége Közép- És Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata (Network Of AquacultureCentresIn Central And Eastern Europe) Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Magyar Országos Horgász Szövetség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Szent István Egyetem Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Minisztérium

A halászat és a haltermelés helyzete a világban A halászat és az akvakultúra termelése világviszonylatban továbbra is folyamatosan emelkedik.Az emberi táplálkozásban évezredek óta kiemelkedő szerepet kapnak a különböző hal, rák, és kagyló fajok, amelyek ízletes és teljes értékű fehérjét, alacsony zsírtartalmat és fontos energia forrást is biztosítanak.A halhús az egyik legegészségesebb élelmiszer. A világon több millió családnak nyújt megélhetést a halászat és haltermelés. Tendencia, hogy az akvakultúrában termelt hal és egyéb halászati termékek (rákok, kagylók, puhatestűek) mennyisége évről évre növekszik, míg a belvízi és tengeri halfogások mennyisége csökken. Az előbbi növekedés oka leginkább az ázsiai országok akvakultúrájának fejlődésével magyarázható, a tengeri halfogások csökkenése pedig a túlhalászások és az Európai Bizottság által 2013-ban bevezetett fogási kvótáknak tudható be. A modern, gyorsan fejlődő halászati módszerek túl sok halat kebeleztek be, így a szaporodáshoz kevés az ivarérett hal. A Közös Halászati Politika egyik célja hogy a túlhalászat megszüntetésével a halállományok hosszú távon fennmaradjanak. 1. táblázat

A világ haltermelésének főbb adatai Termelés

Halászat Akvakultúra Összesen a belső területekről

2008

10,3 32,4 42,7

Halászat Akvakultúra Összes tengeri Halászat összesen Akvakultúra összesen Összes haltermelés

79,9 20,5 100,4 90,1 52,9 143,1

Emberi fogyasztás Nem emberi fogyasztás Egy főre jutó fogyasztás (kg)

120,9 22,2 17,9

2009

2010 millió tonna

2011

Kontinensek belső területeiről 10,5 11,3 11,1 34,3 36,8 38,7 44,8 48,1 49,8 Tengerek és óceánok vizéből 79,6 77,8 82,6 21,4 22,3 23,3 101,0 100,1 105,9 90,1 89,1 93,7 55,7 59,0 62,0 145,8 148,1 155,7 Felhasználás 123,9 128,2 131,2 22,1 19,9 24,5 18,1 18,5 18,7

2012

11,6 41,9 53,5 79,7 24,7 104,4 91,3 66,6 158,0 136,2 21,7 19,2

Forrás: FAO

5

A FAO 2012. évi adatai alapján (Kínával számolva) a természetes vízi halászat és az akvakultúra szektorok termelése együttesen mintegy 158 millió tonna világviszonylatban, ez a megelőző évhez képest alig 1,5 százalékos növekedést jelent. Ebből emberi fogyasztásra közvetlenül élelmiszerként 136 millió tonna hasznosult, ami hal élősúlyban átlagosan 19 kg fogyasztást

jelent

fejenként.

Az elmúlt évek 1 főre jutó éves halfogyasztása folyamatos növekszik, ami leginkább Kína haltermelésének és a halfogyasztás megugrásának köszönhető. A megelőző évhez képest a világ1 főre jutó halfogyasztása közel 3 százalékkal emelkedett. Az akvakultúrából származó termelés az emberi fogyasztásnak 49 százalékát biztosítja, ami évek óta lassú növekedésű tendenciát mutat. 2. táblázat

A világ haltermelésének főbb adatai Kína adatai nélkül Termelés

2008

Halászat Akvakultúra Összesen a belső területekről

8,0 11,7 19,7

Halászat Akvakultúra Összes tengeri Halászat összesen Akvakultúra összesen Összes haltermelés

67,3 8,5 75,8 75,4 20,2 95,6

Emberi fogyasztás Nem emberi fogyasztás Egy főre jutó fogyasztás (kg)

74,3 20,5 13,7

2009

2010 millió tonna

2011

Kontinensek belső területeiről 8,3 8,9 8,9 12,1 13,3 14,0 20,4 22,2 22,9 Tengerek és óceánok vizéből 66,9 64,7 69,1 8,8 9,0 9,5 75,7 73,7 78,6 75,2 73,7 78,0 21,0 22,4 23,4 96,2 96,1 101,4 Felhasználás 75,5 .. .. 20,5 .. .. 13,7 .. ..

2012

9,3 15,5 24,8 65,9 10,0 75,9 75,2 25,5 100,7 .. .. ..

Forrás: FAO

Az utóbbi évek avilág haltermelése a kínai adatok nélkül beállt egy szintre, oly módon, hogy amíg az akvakultúra termelés arányában növekedett, addig a halászat szerepe csökkenta növekvő népesség mellett, kivéve 2011-benamikor közel 6százalékos emelkedés mutatkozott az egy évvel korábbi évhez képest.A kontinensek belső területének haltermelését és a tengerek, óceánok termelését nézve is megállapítható, hogy a növekedés „felelőse” az akvakultúra szektor. 6

7

A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban Hazánk mindig is fontos szerepet játszott Európa édesvízi haltermelésében. Ez köszönhető az ország kedvező vízrajzi adottságainak és termelési hagyományainak is. Bár világviszonylatban évtizedek óta elismert a magyar halgazdálkodás, kiemelten a tógazdálkodás, fénykora mégis az 1970-es évekre tehető, amikor a FAO Magyarországot „halászati nagyhatalomként”emlegette Európában. A magyar pontytenyésztést évtizedeken keresztül terjesztettéka szakembereink. Kevés olyan édesvízi haltenyésztő ország van a világon, ahol ne vették volna igénybe a magyarországi oktatást, illetve a szakembereink helyszíni munkáit. A sikeres halas múltunk ellenére mára az ágazat mégsem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a nemzetközi kihívásoknak könnyedén megfelelne. Nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízierőforrásokért folytatott versenyhez. Továbbra is nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön, de akár itthon is a tengeri halakkal. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál nagyon gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők. 3. táblázat

Főbb európai országok afrikai harcsa termelése 2012-ben Terület Bulgária Németország Magyarország Ausztria Hollandia

Termelt mennyiség tonna 2011 2012 2 0 319 430 1 913 1 852 165 170 1 620 1 200

ezer USD 2011 7 957 6 223 689 2 502

2012 0 675 5 352 656 1 543

FAO - Fisheries and AquacultureInformation and Statistics Service

A FAO adatbázisában a 2012. év adatai a legfrissebbek. Az Európai Unió tagállamai közül, hazánk a 3. legnagyobb étkezési pontytermelő ország13,7 ezer tonna mennyiséggel Csehország (21,2 ezer tonna) és Lengyelország(17,7 ezer tonna) után. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében, évek óta Magyarország a második helyen áll a tagállamok között. E fajok termelésére ugyancsak korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. A hazai afrikai harcsa termelése az EU-n belül 2. helyen állt 2012-ben is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt rajtunk kívül csak Hollandiában tenyésztik a legnagyobb mennyiségben. Értékben azonban Hollandiát megelőzve, hazánk jeleskedik a legelőkelőbb helyen. 8

A magyar halászati ágazat 2013. évi termelési eredményei A magyar halászati ágazat alatt értjük a mesterséges tavakban, medencékben történő haltermelést, a természetes vizeken folyó kereskedelmi halászatot és ezen vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet egyaránt. A magyar mezőgazdaság részarányaa GDP termelésben 2013-ban 4 százalék volt. A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke 11-12 milliárd forint körül alakul. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése nagyon piciszázalékkal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. Mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé és meg tudta őrizni értékeit. Szemben a többi állattenyésztési ágazattal, a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák azonban átrendeződtek.

Az AKI adatgyűjtése szerint 2013-ban 29 ezer hektár tóterület szerepelt nyilvántartásban, ebből 25 ezer hektáron történt haltermelés. A beérkezett és feldolgozott adatok szerint, az elmúlt év folyamán 10 hektár új halastó létesült és 658 hektár tóterületet rekonstruáltak. Hazánk tógazdasági haltermelésének közel 80 százalékát több éve ugyanaz a három régió, az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld adja. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Somogy és Fejér megyében halászták le. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek 22 ezer tonna halat termeltek 2013-ban. 4. táblázat

A halászat fontosabb termelési adatai Megnevezés Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Ebből étkezési hal (tonna) Összes étkezési hal (tonna)

2009 23 967 14 825 140 647 6 364 6 098 20 923

2010 2011 2012 Tógazdaságok és intenzív üzemek 23 639 24 364 26 083 14 244 16 348 15 512 Természetes vizek és víztározók 140 402 140 998 141 237 6 216 7 047 6 717 6 006 6 790 6 294 21 806 20 250 23 138

2013 24 608 14 917 141 545 6 466 6 153 21 070

Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár

9

A hazai összes megtermelt étkezési hal mennyisége 2013-ban 21,1 ezer tonna volt, ami 1,7 százalékos csökkenést jelent az előző évihez képest. Tógazdaságaink és intenzív üzemeink együttes árukibocsátása közel azonos a 2012. évi eredményekkel, köszönhetően az intenzív termelés emelkedésének. Az egy főre jutó halfogyasztás 2013-ban 3,6 kg/fő volt.

5. táblázat

A 2013. évi haltermelés országos adatai Terület

Megnevezés a)

Akvakultúra haltermelés (tógazd.term.+ int.term.) Természetesvízizsákmányb) Ebből: horgászfogás Összesen

Megtermelt halmennyiség

Megtermelt étkezési halmennyiség

hektár 24 608

21 959

14 917

141 545 166 153

6 466 4 371 28 425

6 153 4 371 21 070

tonna

Forrás: a) Agrárgazdasági Kutató Intézet,b)Országos Halászati Adattár

Magyarországon a tógazdasági haltermelés a múltban és jelenben egyaránt a mezőgazdaság egyik ágazataként funkcionál. A hazai haltermelés 77 százalékát a tógazdasági haltermelés teszi ki. A magas százalék arányból is jól látszódik, hogy a tógazdasági haltermelés jelentős szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlás telepítő anyagának biztosításában, továbbáa horgásztavak mennyiségi és minőségi haligényének kielégítésében is

10

6. táblázat

Tógazdasági és Intenzív üzemi haltermelés Tógazdasági haltermelés

Év 2009 2010 2011 2012 2013

bruttó 19 927 18 559 20 250 19 111 19 061

Intenzív üzemi haltermelés tonna bruttó étkezési 2 066 1 798 2 115 1 938 2 336 2 067 2 349 1 961 2 898 2 197

étkezési 13 027 12 306 14 281 13 163 12 720

Tógazdasági+intenzív termelés összesen bruttó 21 993 20 674 22 586 21 460 21 959

étkezési 14 825 14 244 16 348 15 133 14 917

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

1. ábra

Az akvakultúra haltermelés változása 2003-2013 ton 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2003

2004

2005

2006

2007

étkezési hal (tonna)

2008

2009

2010

2011

2012

2013

tenyész hal (tonna)


11

7. táblázat

A 2013. évi tógazdasági haltermelés szektoronként

Szektor Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Halászati szövetkezetek Horgász szervezetek Más társas vállalkozások Egyéb Összesen

Üzemelő tóterület hektár

Lehalászott halmennyiség tonna

1 hektárra jutó bruttó hozam

1 hektárra jutó szaporulat

4 032

2 818

699

406,5

552

242

438

305,3

310 808 16 067 2 839 24 608

104 561 13 363 1 972 19 061

335 694 832 695 775

266,5 286,9 548,0 455,8 496,6

kg


A tavak közel 35 százaléka bérleti jogviszonyban van. 2013-ban 231 telephelyen 186 db cég termelt pontyot az egyéb halfajok mellett. Ezen felül csak „pontyos” tógazdaság 57 telephelyen üzemelt, ami 48 db vállalkozásnak tudható be. A pontyot termelő gazdaságok 78 százaléka magán tulajdonban lévő kisebb vállalkozások. Az ő kezükbe koncentrálódik az országosan üzemelő területek 58 százaléka. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások az üzemelő tóterületének 16 százalékos részarányával a második helyen állnak. Különböző horgász szervezetek, mint például horgász egyesületek, szövetségek 10százalékot képviselnek az akvakultúra vállalkozásokból, a működő halastavaik alig 3 százaléka az országos tóterületnek. A legkisebb részaránnyal akár a vállalkozások számát, akár a vízterületet-arányát nézve a nemzeti parkok, termelői érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és alapítványok rendelkeznek.

12

8. táblázat

Tógazdasági haltermelés mutatói Megnevezés 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 1 hektárra jutó szaporulat 1 hektárra jutó étkezési haltermelés

2009

2010

2011 kg

2012

2013

2013/2012 %

807

785

831

733

775

105,7

539

466

526

479

497

103,7

600

520

586

505

517

102,4


Tavaink meghatározó halfaja a ponty, amely az étkezési haltermelés 66 százalékát teszi ki. A hazai halpiacok keresett faja, az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur, továbbá a ragadozó fajok is kedveltek. Évek óta az étkezési halak előállításában csökkenő tendencia mutatkozik (csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés), azonban mérséklődött a visszaesés 2013-ban a megelőző évhez képest 9-ről 1 százalékra, azaz 15,1 ezer tonnáról 14,9 ezer tonnára. Az étkezési pontytermelés 3,5 százalékkal maradt el a 2012-es évtől. Az 1 hektárra jutó összes szaporulat 497 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 375 kg volt. A megtermelt ragadozó halak mennyisége 7 százalékkal kevesebb volt az előző évihez képest. A csuka lehalászása nem változott, a fogassüllőé 11, a harcsáé pedig 9 százalékkal esett vissza. 9. táblázat

Pontytermelés mutatói Év 2009 2010 2011 2012 2013

Ponty kihelyezés Ponty bruttó hozam Ponty nettó hozam kg/hektár 294 645 412 265 638 372 245 644 399 204 581 377 229 604 375

Súlynövekedési hányados 2,2 2,4 2,5 2,8 2,6


13

10. táblázat

A 2013. évi étkezési haltermelés faji megoszlása Halfaj Ponty Amur Fehér busa Pettyes busa Harcsa Süllő Compó Csuka Egyéb nemes hal Vadhal Pisztráng Afrikai harcsa Tokféle Egyéb (afelsoroltakon kívül) Összesen

tonna 9 965 576 1 624 49 212 37 2 32 22 534 52 2 050 32 63 14 917

megoszlás% 64,6 3,9 10,9 0,3 1,4 0,2 0,0 0,2 0,1 3,6 0,3 13,8 0,2 0,4 100,0

az előző év %-ában 96,5 114,7 96,6 60,5 94,2 84,1 33,3 94,1 73,3 92,9 115,6 110,7 84,2 180,0 98,3


2. ábra

2013. évi étkezési haltermelés faji megoszlása

[KATEGÓRIA NEVE] (compo,csuka,süllő) [SZÁZALÉK] Vadhal 4%

Afrikai harcsa 14%

Harcsa 1%

Fehér busa 11%

Amur 4%


14

Ponty 65%

11. táblázat

Intenzív haltermelő üzemek termelése 2013-ban Lehalászott anyag Anya állomány

darab

kg 1 860

2 840

Növendék állomány

220 000

29 700

Év során értékesített étkezési hal

140 700

51 536

-

84 076

1 283

5 787

389 481

500 130

1 155 935

2 050 255

-

2 556 172

634

3 606

288 792

136 203

5 031

31 756

-

171 565

100

60

Növendék állomány

52 400

23 270

Év során értékesített étkezési hal

48 900

63 380

-

86 710

Intenzív termelés összesen

-

2 898 523

Ebből: étkezési hal

-

2 196 927

Pisztráng

Összesen Anya állomány Növendék állomány Afrikai harcsa

Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány

Tokféle

Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány

Egyéb

Összesen


Intenzív rendszert 2013-ban 16 haltermelő üzem 17 telephellyel működtetett különböző halfajok tartására. Az étkezési haltermelés 2197 tonna volt, amely a megelőző évhez képest 12 százalékkal emelkedett. Az intenzív haltenyésztés 88 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, de termelnek még tokféléket, pisztrángot és egyéb halfajokat is a zárt rendszerben.

15

12. táblázat

A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2013-ban

Szektor Balaton- Kis-Balaton Egyéb állami Mezőgazdasági Szövetkezetek Önkormányzatok Halászati szövetkezetek, Kft.-k Horgász szervezetek üzemi halászat horgász zsákmány Kistermelők Összesen 2012. évi mutatók 2013/2012 (%)

hektár

Nemes hal Fehér hal

62 842 3 884 3 860 1 859 32 422 33 068 3 610 141 545 141 237

207 475 2 1 584 48 3286 82 4 685 5 103

100,22

91,80

Összesen

tonna 142 25 14 0 356 52 1085 106 1 781 1 614 110,35

349 500 16 1 940 100 4371 188 6 466 6 717 96,26

ebből: étkezési célra 337 445 16 1 753 87 4371 143 6 153 6 294 97,76

Forrás:NAIKHalászati Kutató Intézet

A természetes vizeken a rekreációs célú – horgászati és halászati – hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet tölt be. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból 4371 tonnát (68%) tett ki a horgászok zsákmánya. A természetes vízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem főállásban végzi ezt a tevékenységét. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) előállításában.

16

13. táblázat A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Duna folyó vízrendszerének halzsákmányából Halfaj Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb nemes hal Összes nemes hal Egyéb halfaj Összes fogás

2012 Horgászat Halászat kg % kg % 304 691 43,9 7 680 7,1 54 806 7,9 1 732 1,6 763 0,1 4 323 4,0 87 055 12,6 10 665 9,9 31 246 4,5 5 601 5,2 478 561 69,0 30 001 27,8 215 096 31,0 77 749 72,1 693 952 100,0 107 898 100,0

2013 Horgászat Halászat kg % kg % 308 348 46,7 7 636 7,4 49 168 7,5 1 318 1,3 119 0,0 3 954 3,8 77 001 11,7 10 693 10,4 28 928 4,4 4 239 4,1 394 264 59,8 27 840 27,0 265 426 40,2 75 135 73,0 659 690 100,0 102 975 100,0

Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet

A Duna, illetve a Tisza folyó és vízrendszereinek 13. és 14. táblázatban bemutatott horgász illetve kereskedelmi halászat adataiból megállapítható, hogy a Duna esetében, hogy az elmúlt két évben az összes nemes hal fogása horgászzsákmánynál 69-70 százalék, míg a halászatban 27-28 százalékot képvisel. A Tiszánál 69 százalék a horgász zsákmány aránya, a halászatnál 39-41 százalék. Mindkét folyó és vízrendszereinél a horgászfogás bír nagyobb részaránnyal. Szembe tűnő még az ökológiai célú busa fogási adata. Vélhetően a Tisza busa állománya jelentősebb a Duna folyóénál. Ezt látszanak igazolni az alábbi busa fogási adatai: Duna horgászfogás:763–119 kg, halászfogás:4 323–3 954 kg Tisza horgászfogás: 2 690 – 1 848 kg, halászfogás: 39 713 – 54 295 kg Megállapítható, hogy a vizsgált két folyó vízrendszerén a Duna esetében mintegy 33-szorosa, míg a Tiszánál 29-szerese a busa esetében a halászfogás a horgászfogásnak. Ebből fontos azt a tanúságot levonni, hogy ahol szükséges az ökológiai célú fogás, erre csak a folyamatosan végzett halászat képes. 14. táblázat A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Tisza folyó vízrendszerének halzsákmányából Halfaj Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb nemes hal Összes nemes hal Egyéb halfaj Összes fogás

2012 Horgászat Halászat kg % kg % 345 290 41,4 41 740 11,1 60 793 7,3 5 152 1,4 2 690 0,3 39 713 10,6 152 755 18,3 58 470 15,6 17 083 2,1 9 695 2,6 578 611 69,4 154 770 41,3 254 596 30,6 219 579 58,7 833 207 100,0 374 349 100,0

2013 Horgászat kg % 284 121 41,0 44 998 6,5 1 848 0,3 129 458 18,7 15 721 2,3 476 146 68,7 217 196 31,3 693 342 100,0

Halászat kg % 48 786 10,9 7 734 1,7 54 295 12,1 57 843 12,9 6 598 1,5 175 256 39,1 272 838 60,9 448 094 100,0

Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet

17

A Szövetség tagjainak 2013. évi termelése 15. táblázat

A tógazdasági haltermelés megoszlása Év 2009 2010 2011 2012 2013

hektár

Tenyészhal

17 204 9 230 10 250 9 439 12 305

5 332 2 642 2 454 2 266 2 705

Ponty Amur 7 873 4 092 4 776 4 457 5 220

371 204 346 223 393

Étkezési hal Étkezési Termelés Busa Ragadozó Egyéb összesen összesen tonna 1 473 203 503 10 422 15 754 461 80 257 5 095 7 737 821 97 268 6 309 8 763 852 130 285 5 947 8 213 1 182 187 301 7 282 9 987


16. táblázat

1 hektárra jutó tógazdasági haltermelés Év 2009 2010 2011 2012 2013

hektár

Tenyészhal

17 204 9 230 10 250 9 439 12 305

1 033 954 798 800 733

Ponty Amur 654 633 666 675 606

31 32 48 34 46

Étkezési hal Étkezési Termelés Busa Ragadozó Egyéb összesen összesen kg 122 17 42 865 916 71 12 40 789 838 114 14 37 879 855 129 20 43 900 870 137 22 35 845 812


17. táblázat

A tógazdasági haltermelés kihelyezési és takarmány felhasználási adatai

Év 2009 2010 2011 2012 2013

hektár 17 204 9 230 10 250 9 439 12 305

Felhasznált takarmány, keményítőérték tonna kg/hektár 22 880 1 329 14 609 1 582 14 073 1 373 14 447 1 530 15 441 1 255


18

Kihelyezés Összes tonna 5 249 2 892 2 785 2 610 3 471

kg/hektár 305 313 272 277 282

Ebből: Ponty tonna 4 119 2 415 2 317 2 116 2 751

kg/hektár 239 261 226 224 224

18. táblázat

Kihelyezési aránya Halfaj Ponty Amur Busa Ragadozó hal Egyéb Összesen

2009

2010

78,4 3,6 13,1 3,0 1,9 100,0

83,3 3,8 8,0 4,0 1,0 100,0

2011 % 83,2 4,4 9,5 2,2 0,7 100,0

2012

2013

81,1 3,8 11,1 3,0 1,0 100,0

79,3 4,6 12,8 2,5 0,9 100,0


19. táblázat

Tenyészhal termelés alakulása 2009-2013 Megnevezés

2009 ezer db

2010

2011

2012

2013

%

ezer db

%

ezer db

%

ezer db

%

ezer db

%

83,6

8 272

89,0

7 504

89,5

11 245

93,6

9 239

90,0

Amur egynyaras 1 053 3,8 Busa egynyaras 3 125 11,2 Ragadozó 405 1,4 egynyaras Egynyaras 27 938 100,0 ivadék összesen

427 269

4,6 2,9

377 213

4,5 2,5

421 195

3,5 1,6

441 351

4,3 3,4

331

3,6

288

3,4

155

1,3

235

2,3

12 016 100,0

10 266

100,0

Ponty egynyaras 23 355

Ponty kétnyaras Amur kétnyaras Busa kétnyaras Ragadozó kétnyaras Kétnyaras tenyész összesen

9 299 100,0

8 382 100,0

6 643 356 924

82,7 4,4 11,5

4 493 170 309

88,7 3,4 6,1

4 100 143 191

90,4 3,2 4,2

3 265 134 172

89,1 3,7 4,7

4 481 261 713

80,5 4,7 12,8

112

1,4

96

1,9

99

2,2

94

2,6

109

2,0

8 035 100,0

5 068 100,0

4 533 100,0

3 665 100,0

5 564 100,0


19

Fogyasztói áralakulás 2013-ban Az utóbbi 15 évben Magyarországon a halellátás kiegyenlítetté vált. Ebben nagy szerepet játszanak a kereskedelmi láncok, hiszen nem szezonhoz kötve árulják a halat és egyéb haltermékeket. A fogyasztói szokások nem változnak abban, hogy a hal vásárlása vallási ünnepekhez kötődik. A megtermelt étkezési hal 35-40 százaléka karácsonykor kerül a piacra. Megjegyzendő, hogy a hipermarketek karácsonyi árpolitikája nem követi a hagyományos értékesítési csatornák gyakorlatát. Sok esetben az áruházak „szóró ajándéknak” tekintik a halat, termelői árcsökkentésére, akciókra kényszerítve a beszállító haltermelőket. A fogyasztói halárak Budapest és a nagyobb megyei városok halboltjaiban a ponty és busa esetében viszonylag stabilak, kiegyenlítettek voltak 2013-ban. Éves viszonylatban hipermarketek árai a halboltokhoz viszonyítva 10 százalékkal alacsonyabban alakultak. Az Auchan esetében ez a különbség 14 százalék volt. A konyhakész ponty és busa esetében a fogyasztói árak a különböző értékesítési csatornákon egységesebb képet mutattak (1,5 % éves eltérés), mivel az áruházak az élő hal dömpingáron történő árusítását a feldolgozott formák (szelet, filé) magasabb, a halboltokhoz hasonló áron történő kínálatával kompenzálták. Ennek egyik oka, hogy a halboltokban a halak konyhai előkészítésénél nem számolják a saját munkaerőt. A feldolgozott afrikai harcsa árak is kiegyenlített módon alakultak úgy a halboltokban, mint a hipermarketekben. A feldolgozott termékek estében az Auchan árai mutatták a legnagyobb évi ingadozást (30%), míg a leginkább kiegyenlítettebb értékek a METRO áruházaiban jelentkeztek (16%). Sajnos a hazai kiskereskedelmi értékesítésben termelők aránya nagyon alacsony. Sokat segítene, helyi termelői boltok nyitása, mely friss halászati termékkel látnák el a helyi fogyasztói réteget csökkentve a termelők más értékesítési csatornákkal szembeni kiszolgáltatottságát. A természetes vízi halászok által fogott halak helyi, a vonatkozó jogszabályokat alapján történő értékesítése kiemelendő példája a lakosság friss hallal történő ellátásának.

20

20. táblázat

Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2012-ben Fogyasztó piacok Hét

Fővám téri csarnok

Lehel téri csarnok

Kecskemét

Pécs

Kereskedelmi láncok Székesfehérvár

Győr

budaörsi Auchan

budaörsi Tesco

HUF/kg 1050 980 950 1050 1000 990 959** 03. hét 1050 980 950 1050 1050 990 1039 08. hét 1050 980 950 1050 1050 990 1049** 13. hét 1050 980 950 1050 1050 990 799** 14. hét 1051 980 950 1090 1050 990 769** 21. hét 1051 980 950 1090 1050 1010 1049 25. hét 1050 980 950 1090 1050 1010 1049 29. hét 1050 980 950 1090 1050 1010 1049 34. hét 1050 980 950 1090 1050 1010 898** 38. hét 1051 980 950 1090 1050 1010 940 42. hét 1051 980 950 1090 1050 1010 1049 47. hét 1051 1050 950 1090 1050 1010 749** 50. hét 1051 1050 950 950 1050 1010 745 51. hét ** Akciós ár Megjegyzés: 2012-ben a Cora kivonult Magyarországról, ezért a 34. héttől a Metro adataival bővült az adatgyűjtés. Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

21

899** 949** 999** 849** 999 1099 1099 1149 1149 1149 1149 749** 749

törökbálinti Cora

budaörsi Metro

899** 899 899** 899 999 790 899 1015 1015 888** 799** 808 799**

21. táblázat

Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2013-ban Fogyasztó piacok Hét

Bp. Fővám téri csarnok

08. hét 12. hét 13. hét 17. hét 21. hét 25. hét 30. hét 34. hét 38. hét 43. hét 47. hét 50. hét 51. hét ** Akciós ár

1051 1051 1051 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050

Bp. Lehel téri csarnok 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050


22

Kecskemét

950 950 950 950 950 950 950 950 950 950 950 950 950

Pécs

1090 1090 1090 1090 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1090

Kereskedelmi láncok

Székesfehérvár HUF/kg 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080 1080

Győr

Debrecen

budaörsi Auchan

budaörsi Tesco

budaörsi Metro

1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010 1010

1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099 1099

1090 1090 1090 1159 1159 1159 1149 1049 1159 899** 1149 795** 790**

1149 1090 829** 1090 1159 1159 1199 1199 1199 1199 1149 899** 899**

925** 938** 939** 888** 1014 1015 1041 1040 1040 1040 1040 888 888

3. ábra

Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása 2013. év húsvét hetében Ft/kg

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2007

2008

2009

élő ponty

Fővám téri csarnok

2010

2011

2012

2013

pontyszelet

Székesfehérvár

budaőrsi Auchan

budaőrsi Tesco


4. ábra

Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása 2013.év karácsony hetében Ft/kg

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600

400 200 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2007

2008

2009

élő ponty Fővám téri csarnok


2010

2011

pontyszelet Székesfehérvár

budaőrsi Auchan

budaőrsi Tesco

2012

2013

5. ábra

Élőponty fogyasztói áralakulása negyedévenként 2013-ban Ft/kg 1200 1000 800 600 400 200

0

I. né.

II.né.

III.né.

IV.né.

Forrás: MAHAL

22. táblázat

Tóparti halárak (évi átlag, nettó Ft/kg) Halfaj

2008

2009

Ponty Amur Fehér Busa Pettyes Busa Harcsa Süllő Compó Csuka Egyéb

500 470 170 170 1 050 1 520 1 520 1 000 250

500 480 220 190 1 070 1 435 1 400 1 020 270

Szivárványos Pisztráng Afrikai Harcsa Angolna Tokfélék Egyéb

1 150 550 1 250 1 200 450

1 230 620 750 1 150 450

Kecsege Márna Balin

1 450 500 400

1 000 425 400

2010 2011 Tavi hal 500 500 450 495 210 220 220 225 1 160 1 175 1 520 1 740 1 210 1 470 1 250 1 290 290 310 Intenzív 1 200 1 300 700 650 1 080 3 000 2 000 2 500 .. .. Természetes víz 1 670 1 600 500 600 420 500

2012

2013

610 510 260 230 1 260 2 390 1 440 1 510 340

533 480 233 233 1 185 1 866 1 182 1 324 ..

1 580 650 2 300 2 100 ..

1 215 548 .. 3 209 ..

2 000 525 470

1 500 600 500

Forrás: MAHAL, VM (FM) EHVF Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály, Agrárgazdasági Kutató Intézet

24

Marketing, Halhús fogyasztás A halfogyasztási szokások felmérésére irányuló újabb vizsgálatok azt bizonyították, hogy az emberek többsége szereti a halat, így a viszonylag alacsony halfogyasztás oka nem a halételek iránti bizalmatlanság. Az alacsony halfogyasztási értékek az alábbi okokra vezethetőek vissza:  a lakosság árérzékenysége,  a termék nehezen való elérhetőége,  személyes tényezők, ízlés  az otthoni feldolgozás munkaigényessége  szezonalitás A fogyasztói igény egyre inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek iránt mutatkozik, melyek a következők szerint csoportosíthatók: 

szeletelt, csomagolt hal 

szeletelt (filézett) hal védőgázas csomagolásban



panírozott haltermék



panírozott, fűszerezett darált haltermék



pácolt, sózott hal és haltermék



füstölt hal és haltermék



szárított hal és haltermékek



savanyítással tartósított haltermék



fagyasztott haltermék





fagyasztott natúr halkészítmény



fagyasztott panírozott halkészítmény

Hőkezeléssel tartósított haltermékek 

halkonzervek,



pástétomok



sűrítmények



aszpikos halkészítmények halsaláták



kaviár

A rendelkezésre álló aktuális adatok szerint a hazai fogyasztási szerkezetben 48 százalék az élő-és friss konyhakész hal, 22 százalék a fagyasztott és 30 százalék tartósított és konzerv készítmények aránya. Az élőhal elsősorban halbolti hálózaton keresztül kerül piacra, de a halértékesítésben meghatározó arányt képviselnek a bevásárló központok is. Jelentős a halászati telephelyeken a fogyasztók felé 25

történő közvetlen értékesítés („fogd és vidd”), melynek az egyik elterjedt formája a helyi horgásztatás és az ehhez kapcsolódó halvásárlás. Az elmúlt években lassú, de erősödő tendenciát mutat hazánkban az egy főre jutó halhús fogyasztása, ám az éves fogyasztási színvonal messze elmarad az EU átlagától, ami kb. 24 kg/fő. Az egy főre jutó halfogyasztás 2013-ban 3,63 kg/fő volt, amely az összes húsfogyasztáson belül kb. 4-5 százalékot jelent. (A hazai éves marhahús fogyasztás 3 kg/fő körüli értéket

mutat).

Az EU tagországok átlagfogyasztása olyan számításokon alapul, ahol a feldolgozott halat visszaszámolják élő tömegre. Ezen módszert alkalmazva a hazai halfogyasztás becsült értéke 4,6 kg/fő/év. Megjegyzendő, hogy az éves halfogyasztási statisztika nem számol a nem regisztrált horgászfogással, valamint a lopott és számla nélkül eladott halmennyiséggel. A fogyasztók többsége még mindig nem ismer a hagyományos halételeken kívül más elkészítési módot. Ezen a téren nem vitatható a tájékoztatás fontossága. Probléma, hogy az elmúlt időszakban folytatott marketing tevékenységek egymástól gyakran függetlenül, ad hoc jelleggel valósultak meg. A magyar általános fogyasztói szokások lassú változása következtében a halfogyasztási módok is átalakulnak. Egyre növekszik az igény a szálkamentes, illetve szálkaszegény, konyhakész haltermékek iránt, miközben a hagyományos hazai haltermékek és nemzeti halunk, a ponty iránti kereslet nem növekszik számottevően. A többéves promóciós akcióknak, valamint a folyamatos árukínálat biztosításának köszönhetően az ünnepekhez, kiemelten a karácsonyhoz és a húsvéthoz kötött fogyasztási csúcson kívül a közepes és nagyméretű városokban a rendszeres halfogyasztás jelei is mutatkoznak. Jelenleg, Magyarországon – a mezőgazdasághoz hasonlóan – nem megfelelő a halászati ágazat társadalmi megítélése. Fontos, hogy a projektrendszerű bonyolítást igénylő közösségi marketingszintű akciók nem irányuljanak kereskedelmi márkák, meghatározott szervezetek reklámozására, azok fogyasztói megítélésének a javítására.A projektek a halászati ágazat egészét kell, hogy

szolgálják.

A magyarországi halfogyasztás növelése érdekében a közösségi szintű marketing tevékenységet is fejleszteni

kell.A

megvalósítandó

program

elnevezése:

„KÖZÖSSÉGI

HALMARKETING

PROGRAM 2011–2015” (KHMP 2011–2015).A program a HOP 3 prioritási tengely része. Bevezetése 2013-ban nem kezdődött el. A magyarországi halas szakmai rendezvények (a halászati ágazat, a halászatban dolgozó, a halászatért tevékenykedők által szervezett rendezvények) a MAHAL és a MASZ által is elismertek. A számos gasztronómiai esemény között kiemelendő a MAHAL által évente megrendezett Országos Halfőző Verseny, valaminta tagszervezetek rendezvényei úgy, mint az Akasztói Szálkamentes Halfőző Verseny, a Tisza-partiHal- és Vadfesztivál, Ászok Napi Fesztivál, Ócsárdi Halmajális, Nepomuki Szent János Ünnep, Balatonföldvári Halászléfőző Verseny, Balatoni Garda Fesztivál. A rendezvények aktív eszközeia halételek népszerűsítésének. Jelenleg nem működik a halászati termékek esetében az egységes nyomon követési rendszer, ami alapfeltétele lenne az 26

élelmiszerbiztonság fejlesztésének. Szükségesa meglévő halfeldolgozókapacitás korszerűsítése és bővítése, a halászati és akvakultúra termékek hatékonyabb promóciója.

27

Kereskedelem, Export-import Halexportunk és importunk mennyiségben és értékben is emelkedett 2013-ban, azonban a külkereskedelmi egyenleg 15 százalékkal romlott a KSH által gyűjtött és közzétett külkereskedelmi adatbázisa szerint. Ezazt jelenti, hogy a haltermékek behozatala nagyobb mértékben növekedett hazánkba, mint a kivitel. A halak és halászati termékek forgalmának aránya az utóbbi években nem éri el az 1 százalékot a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom értékéből és ez az arány az évek során mérsékelten csökkent. A csökkenő arányok azt mutatják, hogy a halak és halászati termékek külkereskedelme kevésbé bővült, mint az agrár-külkereskedelem összességében. Halászati termékekből nettó importőrök vagyunk, mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve. A forgalom passzívumának nagyságát az import határozza meg, hisz az importérték többszöröse az exportnak. Az elmúlt tízévet tekintve pontykivitelben a 2003-es szintet csak 2010-ben sikerült újra elérni, majd a későbbiekben növelni. 2013-ban az export volumene megközelítette az 1400 tonnát. Ahogyan a kivitt mennyiség, úgy az export értéke is 2013-ban volt a legmagasabb 755 millió Ft. Az export átlagára az általunk vizsgált időszakban 480Ft/kg és 650Ft/kg között hullámzott, 2009 óta enyhén csökkenő tendenciát mutat. Tekintve, hogy importunk töredéke az exportnak, a ponty külkereskedelme rendre aktívumot eredményezett, melynek nagysága 2003 és 2009 között erősen hullámzott, 280 millió forintos maximummal, de 2010-től 4-600 millió forint között alakult. A pisztráng és angolnafélékre vonatkozó információk nem minden évben publikusak a védett adatok miatt. Élő pisztrángból behozatalunk van, kivitelünk kevésbé, angolnát pedig inkább csak exportálunk. Egyéb élő hal tekintetében az export dominál, az utóbbi években már 1000-1200 tonna volt a kivitelünk, míg behozatalunk az utóbbi három évben már csak 5 ezer tonna körüli volt. A kivitt mennyiség a pontyhoz hasonlóan 2003-ban meglehetősen magas volt (1600 tonna) majd csökkent és a 2006. évi 500 tonna mélypont után emelkedett a már említett 1400 tonnáig. A friss vagy hűtött hal részesedése a halászati és akvakultúra termékek importjából 3-6 százalék körül alakult, az exportban az utóbbi három évben egyre jelentősebb az aránya, 2013-ban 13 százalék volt. Exportunk – az előző évek nagyon alacsony szintje után – 2011-ben 650 tonnára ugrott és 2013-ban is megközelítette az 500 tonnát.

28

A fagyasztott hal aránya a halászati és akvakultúra termékek importjából 7-9 százalék közötti volt, az exportban alig 1-2 százalékos. A fagyasztott hal behozott mennyisége 2003-tól 2011-ig 25003000 tonna volt évente, az utóbbi két évben (2012 és 2013) 1700 tonnára mérséklődött A halfilé a vizsgált időszak minden évében a hal és haltermék importunk negyedét tette ki. Az exportban 2006-tól vált jelentősebbé. Az utóbbi két évben a kivitt mennyiség megközelítette a 8900 tonnát, és az exportárbevétel negyedét adta. A halkivonat, hallé termékcsoport esetében is igaz, hogy az exportunk szinte alig látható az import mellett. Különösen az utóbbi két év adatai jelzik ezt, amikor a forgalom megélénkült, mind az export mind az import többszörösére emelkedett, de ez azt jelentette, hogy a behozatal meghaladta a 2000 ezer tonnát, kivitelünk viszont csak 15 tonnára nőtt. A halkonzerv

termékcsoportba

tartozó

termékek

behozatala

a

hal

és

haltermékek

importértékének 45-50 százalékát fedte az elmúlt 10 évben. Az exportra vonatkozó adatokat néhány évben nem publikálta a KSH. 2007-től a halkonzervek a haltermék kivitel 4-8 százalékát biztosították. A konzervált rák, illetve egyéb puhatestűek részesedése az importból emelkedett az évek során, míg az exportból a 2000-es évek elején elért igen jelentős (33-50 százalékos) arány 10 százalék körülire zuhant. 23. táblázat

Hal és halászati termékek exportja és importja Export Megnevezés Élő hal Hal frissen vagy hűtve Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Szárított, sózott, pácolt vagy füstölt hal, halliszt, dara Rák frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Puhatestű frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár Elkészített vagy konzervált rák és más gerinctelen víziállat Összesen

2012 tonna ezer € 4 228 8 325 171 1 074 144 338

Import

2013 2012 2013 tonna ezer € tonna ezer € Tonna ezer € 4 297 8 135 878 2 019 988 2 304 497 2 134 584 2 912 747 4 217 69 212 1 783 4 297 1 687 3 918

770

3 799

873

3 914

5 637

15 443

6 091

15 771

5

47

24

157

216

1 732

306

2 374

21

109

20

155

645

3 061

663

3 952

118

554

92

506

284

1 130

367

1 326

332

1 168

220

668

9 394

29 639

9 906

30 664

49

714

28

39

265

1 657

265

1 622

61 891 21 037

66 217

5 838 16 129

6 121 15 921 19 685

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

29

A hal és halászati termékekre vonatkozó külkereskedelmi mérleg egyenlege 2013-ban romlott a megelőző évhez képest 4,5 millió euróval. Azaz a tárgyévben kevesebb halászati terméket exportáltunk, mint szállítottunk külföldről. A termékcsoportok közül csak az élő hal külkereskedelmi egyenleg pozitív. Halexportunk 2013-ban mennyiségben növekedett, azonban értékben visszaesetta megelőző évhez képest. Az élő hal export 4,3 ezer tonna volt. Évek óta 20-21 ezer tonna körüli hal mennyiséget importálunk. Ennek 47 százalékát a konzervek, 37 százalékát a fagyasztott haltermékek (“hekk”, tonhal, makréla, hering, stb.) teszik ki. A többi mennyiséget a rákok, kagylók, „tenger gyümölcsei” jelentik. A hazai haltermelés kb.29 százaléka kerül a határon túli piacra. Ugyanakkor tengeri halakból importra kényszerülünk. Az import mennyiség emelkedése a tengeri halak választékbővítésével indokolható. Importunkban az élőhal aránya csekély (4,6%), de a friss és hűtött halak arányais csak3,6 százalékot tesz ki. A halászati termékek exportja évek óta növekvő tendenciát mutat. Ezen belül az élő ponty exportunk 2011-ben kiemelkedő (1250 tonna) rekord eredményt produkált, majd 2012-ben 890 tonnára esett vissza, aztán 2013-ban ismét rekord mennyiséggel (1392 tonna)számolhattunk. A ponty export célországai legfőképpen Románia, Lengyelország és Németország volt.Élőhal exportunkból a ponty 32 százalékkal részesül, melynek 100 százaléka az EU országokba irányul.

24.táblázat Az elmúlt 5 év ponty külkereskedelme Év 2009 2010 2011 2012 2013

Ponty Export tonna 341,3 782,2 1 249,5 890,0 1 392,1

ezer EUR 779,7 1 614,2 2 558,5 1 767,7 2 537,3

Ponty Import tonna … 58,6 227,9 194,5 239,2

ezer EUR 97,5 373,3 329,9 363,1


A hazai termelés szempontjából konkurensnek tartott élő hal behozatal adatai alapján 2013ban239,2 tonna (363 ezer euro értékben) ponty érkezett hazánkba Csehországból, Horvátországból kilogrammonként átlagosan 1,5 euró importáron.

30

6. ábra

Néhány haltermék exportja tonna

5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Élő hal Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár, rák és más gerinctelen víziállat


7. ábra

Néhány haltermék importja tonna 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Élő hal Hal frissen vagy hűtve Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár, rák és más gerinctelen víziállat


31

A MAHAL 2013. évi tevékenységéről A Szövetség érdekképviseleti munkáját a személyi változások ellenére is folyamatosan és átgondoltan végezte. 2013-ban már év elejétől a halászati ágazatot érintő témakörök, feladatok jelentkeztek: 

Új törvényt alkottak a természetes vízi halászat szabályozására.



Jól kellett hasznosítani a HOP nyújtotta fejlesztési lehetőségeket, tekintettel a ciklust záró 2013. esztendőre, nem feledkezve meg a 2014 – 2020 évekre készülő operatív programot meghatározó feladatokról sem.



Természetesen, e feladatok elvégzése mellett nem feledkezett meg tagjai tájékoztatásáról, és az általuk felvetett problémakör megoldásáról sem. A tájékoztatást szolgálta a Magyar Mezőgazdaság folyóirat mellékleteként, havi rendszerességgel megjelenő „Halászati Lapok” információs és marketing hírlevél. A piaci tájékozottságot szolgálta az AKI bevonásával készített havi fogyasztói hal árak adatgyűjtésének közreadása.

Az érdekképviseleti munka folyamatosságát a rendszeresen tartott elnökségi ülések biztosították, ahol a feladatok meghatározását a döntésekről hozott „elnökségi határozatok” adják. 2013-ban az elnökség négy ülést tartott. A tagság bevonását a döntésekbe, a vélemény nyilvánításba a közgyűlések mellett a tagi fórumok, tagozati ülések biztosították. A Szövetség 2013-ban 77 taggal képviseltette magát. A halgazdálkodás intenzív és extenzív képviselői meghatározók a Szövetség tagjai között, de a halászati oktatással foglalkozó egyetem mellett jelen van a kutatás, a középfokú oktatás is. 2013. év kronologikus esemény naptára: A februári elnökségi ülés kiemelt témakörei a következők voltak: 

Érdemi vita folyt a Szövetség 2013. évi munkatervéről és költségvetéséről.



Elfogadásra került a Dinnyési Halgazdaság Kft. alapító okirata.



Az elnökség meghatározta a 2013. évben legnagyobb feladatot jelentő, kiemelten kezelendő két témát: az 1997. évi halászati törvény helyébe lépő új halgazdálkodási törvény kialakításában követendő folyamatos Szövetségi részvételt. Hasonlóan fontos téma az ágazat szempontjából a 2014 – 2020. évek közötti, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által meghatározott pénzügyi források alakulása.A Szövetség részt vett az ehhez kapcsolódó nemzeti akvakultúra stratégia elkészítésében.

 A Szövetség munkálkodással kapcsolatos belső önkormányzati szervek hatékony működtetése érdekében az elnökség előzetes tervet fogadott el. Ezen kívül fontos célul tűzte ki a továbbképzési jellegű tanfolyamok és tájékoztató jelleggel fórumok rendezését. 32

Kiemelten fontos kérdéseket tárgyalt a Szövetség májusi közgyűlése, amely a Szövetség gazdálkodása téma körét, és az ügyintéző szervezetének vezetését érintette. 

Februárban bejegyezték a Dinnyési Halgazdaság Kft-t. Ezzel megvalósult a közgyűlés korábbi hozott, az ügyre vonatkozó határozata. Így e gazdaság a jövőben bérlet megfizetésével, mint önálló szervezet segíti az érdekképviseleti munkát.



Tekintettel a költségvetés helyzetére az elnökség javaslatot tett arra, hogy átmenetileg szűnjön meg az igazgatói állás. Szükségesnek tartották az ügyintéző szervezet vezetésének más, esetleg vállalkozással történő megoldását. Az elhatározás következtében dr. Orosz Sándor igazgatónak június 30-ával közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. Az előzőekből következően a július 16-án, Kisbajcson tartott elnökségi ülés fő témakörei a Szövetség gazdálkodásának rendbe tétele, és az ügyvezető személyi kérdésének megoldása volt. Dr. Németh István elnök bejelentette, felkérte a Szövetség korábbi igazgatóját, Balogh Józsefet, hogy átmenetileg, vállalkozásban vegye át az ügyintéző szervezet irányítását. Balogh József ismertette elképzeléseit:  Költségvetés biztosítására év végéig két lehetőséget lát – a tagszervezetektől a 2014. év terhére előre hozni a tagdíj 30 százalékát, és sürgősen megkötni a Dinnyési Halgazdasági Kft-vel a bérleti szerződést.  Az igazgatói állás betöltésére pályázati kiírást javasolt. Az elnökség elfogadta az elhangzott javaslatokat, és egyhangú döntése alapján Balogh József, mint megbízott ügyvivő 2013. 12. 15-ig vállalkozásban végezhette a munkakörhöz kapcsolódó feladatokat.

A szeptember 25-i elnökségi ülés, az októberi közgyűlés előkészítésével az ott tárgyalandó témák meghatározásával foglalkozott: 

Elfogadta a székház értékesítését, és megfontolásra terjeszti a közgyűlés elé a befolyt összeg felhasználásának megváltoztatását.



Az elhangzott változtatások átvezetésével alkalmasnak találta a megjelentetésre az igazgatói pályázat kiírási anyagát.



Az elnökség felhatalmazta az elnököt, hogy tegyen javaslatot a közgyűlésnek a hiányzó FB tagok személyére, a tiszteletbeli elnökre, és a dinnyési beruházást előkészítő bizottság tagjaira.



Az elnökség döntése alapján az október 11-re kitűzött közgyűlés egybekötött agronómusi értekezlet is volt. Így az aktuális tájékoztatás érdekében hatóságoktól és társ szervezetektől meghívott előadók tájékoztatták a tagságot.

33

A közgyűlés főbb határozatai az alábbiak voltak:  A közgyűlés megválasztotta Balogh Józsefet tiszteletbeli elnökké (határozatlan időtartamra), valamint Kovács Zoltánt FB elnökké; Gulyás Antalt taggá a 2015. 09. 08-ig terjedő időtartamra.  A közgyűlés tudomásul vette az elnökség által a dinnyési beruházás előkészítésével, és üzemelés meghatározásával megbízott tagok névsorát: Dankó István keltetés, Horváth FerencRadóczi János termelés technológia, Szilágyi Gábor kereskedelem, Kovács Zoltán FB elnök gazdálkodás.

Októberben megtörtént a Budapest Vöröskő utca 4/B címen lévő székház értékesítése. Az ingatlan vevője bérbe akarta adni az alsó szintet, de szándékát megváltoztatta, így a MAHAL szerződést kötött aBudapesten lévő GRIFF irodaház tulajdonosával 2014. évtől kezdődő iroda bérletre. Az elnökség 2013. év december 5-i záró ülésének meghatározó témaköre volt az igazgatói pályázatra jelentkező 3 személyből kiválasztani a legmegfelelőbbet. Aktív vita, mérlegelés után az elnökség egyhangú szavazással a pályázók közül dr. Szathmári László szakmai felkészültségét tartotta alkalmasnak az igazgatói feladatok ellátására, akit sikeres pályázatáról írásban értesítettek. A Szövetség részvétele szakmai főrumokon és marketing rendezvényeken: A halászat és a halételek népszerűsítését szolgálják a rendezvények, amelyek lehetővé teszik a tagok személyes találkozását is. A 2013. évben a Halászati Lapok esemény naptára 21 rendezvényt jelenít meg. Fontos fóruma volt a halászati ágazatnak a 2013. évben a Parlament felsőházi termében tartott nyílt nap a horgászsport és a horgász turizmus fejlesztéséért. Halász részről az előadókat a szakmai elkötelezettség, és inkább a visszafogottság jellemezte. A horgász vezetők egyik részéről szintén érezhető volt a megfontoltság, sajnos másokat azonban az elfogultság mellett az együttműködés teljes hiánya jellemzett. Őket jól lenne emlékeztetni Áder János megnyitó beszédének e szavaira: „A horgászat és a halászat újra szabályozása lehetőséget teremt a hagyományok megőrzésére, a készülő európai uniós irányelv nyújtotta előnyök kihasználására.” Tagozataink közül a legaktívabb „Az országos horgászjegyhez vízterület biztosítók” szervezete volt, nemcsak a megjelenő Halgazdálkodási törvény kényszere miatt, hiszen ők a korábbi években rendszeres külföldi szakmai utak szervezésével is építik közösségüket.

34

A Halgazdálkodási törvény előkészítésében való tagozati képviselettel megbízták Csoma Gábort, Füstös Gábort, Szilágyi Gábort és Balogh Józsefet. Az ágazat egységes fellépése érdekében a megbízott tagok felvették a kapcsolatot a MASZ képviseletével megbízott Radóczi János kollégával. A megbízottak rendszeres konzultációt tartottak a tagszervezetekkel, összegyűjtve véleményüket, javaslataikat, amelyeket a VM törvényalkotói szervezet felé a folyamat során rendszeresen továbbítottak. Sok kérdésben sikerült ésszerűsíteni a törvény tervezetét, érvényt szerezni a halászság korszerű igényének. Az érdekeltek a törvény megjelenése után konstatálhatták az elért eredményeket és eredménytelenséget is a felterjesztett javaslatainkból. A MAHAL több szakmai fórumot szervezett, és valamennyi fórumon képviseltette magát a következők szerint:  ACFA ülésen Brüsszelben (Aquakultúra és Halászati Tanácsadó Testület).  A már említett parlamenti nyílt napon, ahol felkészült halászati szakembereink tartottak előadást az ágazatról, és a halászati törvénnyel kapcsolatos elvárásainkról.  Projektnyitó rendezvény a HAKI-ban, az Európai Unió Kutatási és Technológia-fejlesztési Hetedik Keretprogramjáról.  Ismét sor került a víziállat-egészségügyi tanfolyamra.  Harmadik alkalommal mutatkozott be a halászat az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításán. A MAHAL és a MASZ érdekképviseleti szervezetek a Víz, Hal, Ember Közhasznú Alapítványt bízta meg a kiállítás lebonyolításával.  Szokás szerint került megrendezésre a szarvasi Halászati Tudományos Tanácskozás, ahol állásfoglalás született az ágazatot segítő intézkedésekről, amely javaslatot az aláírók eljuttatták az illetékes döntéshozókhoz. Az egységes ágazati képviselet érdekében aláírta a beadványt a MAHAL és a MASZ elnöke, valamint a HAKI mb. főigazgatója.  Képviselőnk részt vett a FEAP 45. közgyűlésén, amelyet Dublinban tartottak.  Tagszervezeteink a MASZ szervezeteivel együtt vettek részt a 76. OMÉK Kiállításon. Két

gazdaságunk

sikerének

is

örülhettünk.

A

Győri

Előre

HTSZ

nevében

Szilágyi Gábor vehette át az OMÉK termék díjat. Hasonló díjat vehetett át a Hortobágyi Halgazdaság részéről Luspán Róbert is.  A Szövetség részt vett az OMÉK halászati konferenciáján, ahol Dr. Szathmári László meghívott előadóként ismertette a Szövetség és a halászati ágazat kapcsolatát. Dr. Novics György a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárától Dr. Kardeván Endrétől örökös halfőző díjat kapott.

35

 Gondolt a vezetés a közösség építésére is, amelyet jól szolgálnak az ezzel a céllal rendezett összejövetelek. A hagyományá váló 2013.évi Halászbál is a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének szervezésében Gödöllőn került megrendezésre.  Mindig nagy érdeklődés kíséri a hagyományos Országos Halfőző Versenyünket, amelyre már 39. alkalommal került sor. Az exkluzív helyszín, a szigetvári várudvar különleges légköre emelte népszerű rendezvényünk színvonalát. A rendező MAHAL és a Tógazda ZRt. biztosította a kellemes kultúrműsorral „tűzdelt” jó hangulatot. A 2014. évtől már csak emlékeinkben élnek tovább az örök halas vizeket látogató kollégáink, Ruttkay András, id. Vida András. Nagy tanító mesterünkre,Woynárovich Elek professzor úrra nem csak mi, halászok emlékezünk, de a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában 2013. novemberben elhelyezett mellszobra minden arra sétálónak hírül adja halászatunk igaz mesterének munkássága eredményeinek világszerte történő elismerését. Tevékenységünkkel arra törekedtünk, és törekszünk a jövőben is, hogy halászaink, gazdálkodó egységeink szakemberei bízzanak a halászat jövőjében. Ennek érdekében, követve a fenntartható halgazdálkodás kritériumait, elkötelezve a korszerű halgazdálkodás módszereihez.

36

XXXIX. Országos Halfőző Versenyeredményei Történelmi környezetben, a szigetvári Várudvarban rendezte meg 2013. augusztus 31-én a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) a 39. Országos Halfőző Versenyt. Már kora reggel benépesült a helyszín, hiszen 41 versenyző állt a bográcsok mellé, hogy összesen 57 ételt főzzenek az öt meghirdetett kategóriában. A szigetvári várudvart ezúttal a halételek illata, és nem a lőporfüst szaga lengte be – bár tény, hogy a látogatók szórakoztatása végett egész nap zajló színes programok keretein belül nemcsak koncertekre és gyerekprogramokra, hanem például ágyús illetve íjász bemutatóra is sor került.

Az évente megrendezett verseny nem titkolt célja a szakmabeliek – és újabban a „civilek” – főzőtudományának összevetése mellett a halételek, a halfogyasztás népszerűsítése is, hiszen rendkívül egészséges

táplálék,

ráadásul

Magyarország bővelkedik a szükséges jó minőségű Az

forrásokban.

érdeklődőknek

a

rendezvény

alkalmával mindig lehetősége nyílik a versenyművek

megkóstolására,

nem

történt ez másként Szigetváron sem.A kíváncsiskodók a kiválóan elkészített, hagyományos halételek mellett olyan kuriózumokkal is találkozhattak, mint a korhely halászlé, a káposztával töltött pontyfilé vagy a baconbe göngyölt harcsa 37

aszalt szilvával töltve. A nevezett résztvevőket a sütés-főzés és a hal szeretetén kívül a versenyszellem is hajtotta, hiszen köztudott, hogy minden évben különböző, nagy értékű díjakkal térhetnek haza a zsűri által legjobbnak ítélt főzők. Az abszolút győztesnek kijáró serleget, így az ország

legjobb

halfőzője

címet

Mészáros Pálné (Fishcoop Kft.) vihette haza, az AB Agro Utazási Iroda 150 ezer forintos utazási utalványával együtt. Az egyes kategóriák győztesei kézi festésű herendi porcelántálakkal, valamint egyegy palack borral gazdagodtak, előbbieket egy

elismert

porcelánfestő

művész

népszerű hazai halak képeivel díszítette.

38

A Kategóriák Helyezettjei:

Dun ai halá szlé: 1. 2. 3.

Oláh Tibor (Mohács) Bíró János (Baja-Hal Kft.) Molnár Zoltán (Baja-Hal Kft.)

Tiszai halászlé: 1. 2. 3.

Kastély Attila (ÖKO 2000 Kft.) Szabó András (ÖKO 2000 Kft.) Opperman János (Tógazda Zrt.)

Egyéb halételek: 1. 2. 3.

Mészáros Pálné (Fishcoop Kft.) Füstös Gábor (Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.) Molnár Zoltán (Baja-HalKft.)

Afrikai harcsa különlegességek: 1. 2. 3.

Mészáros Pálné (Fishcoop Kft.) Dr. Novicsné Ádám Ildikó (Dalmand Zrt.) Balyi Gyula (Óbuda Szövetkezet) Id. Galáth Tamás (Körösi Halász Szöv.) MOSZ különdíjban részesült.

„Civilek a bográcsnál”: 1. 2. 3.

Antal László (Eger) Mári László (Csákvár) Likár László (Baja).

39

Beszámoló a MAHAL szakmai utazásáról 2013. június 21.-től június 26-ig

Utunkat június 21-én, pénteken kezdtük meg Budapestről, 28 résztvevővel. Délutánra érkeztünk meg az olaszországi Brenzone városkába, mely közvetlenül a Garda-tó partján helyezkedik

el,

szálláshelyünk

a

Hotel

Nettunóban volt ahol 3 napot töltöttünk.

Másnap délelőtt hajókirándulással jutottunk el a déli part parányi félszigetén elterülő Sirmione-ba, amit a Garda-tó fővárosaként is emlegetnek. A városnézéssel egybekötött kirándulás keretében egy pillanatra átérezhettük az egykori halászfaluból népszerű turistaközponttá vált település szívet melengető nyüzsgését.

Délután

tiszteletünket,

Bardolino-ban

ahol

borospincében

egy

vásárlással

tettük

hangulatos egybekötött

borkóstolón vettünk részt. Szálláshelyünkön a vacsoránkhoz a hoteltulajdonos saját maga fogta a szardíniákat, a neje pedig egy rendkívül ízletes helyi különlegességgel örvendeztetett meg bennünket a frissen kifogott halakból.

Vasárnap a reggeli után Malcesine felé indultunk, ahol a városnézést követően egy 360 fokban forgó kötélpályán mentünk fel a Monte

Baldo

hegy

csúcsára.

Felérve

lélegzetelállító látvány tárult elénk, ugyanis föntről

belátni

környékét.

az

egész

Délután,

a

Garda-tavat

és

hegymászásról

visszatérve, közelről is megcsodáltuk a tópartot és egy kellemes strandolás volt a jutalma a társaságnak. 40

Reggeli után továbbindultunk Preore-ba, ahol kb. 2 órás szakmai program során az ottani pisztrángfarm tulajdonosa, Matteo

Leonardi bemutatta

gazdaságát.

A látogatás után Szlovéniába indultunk, ahol a Soča völgyében megbúvó Tolmint tűztük ki úti célul.Atolmini szállásra érkezve némi szabadprogramot követően szakmai beszélgetésre nyílt alkalmunk DušanJesenšek-kel, aki másnap délelőtt körbevezetett bennünket a Tolmini Horgász Klub telephelyén.

Megnézhettük az ivadéknevelő kádakat és a keltetőházat, majd Dušan (a telepvezető) megkapó lelkesedéssel avatott be minket a márványpisztráng és a pénzes pér szaporításának rejtelmeibe. A halak speciális igényeiből fakadó különleges medencéken túl az egész telepet jellemző automatizáltságról is sok újat tudtunk meg, hiszen az állományok nyilvántartásai és a takarmányozás mind-mind számítógépes

rendszerben

vannak

kezelve,

annak „irányítása” alatt állnak. A nap hátralevő részében gyalogszerrel jártuk a várost és átsétáltunk a szomszédos Zatolminba is, ahol mindenki kedve szerint vásárolt be a zamatos Tolmini keménysajtból.26-án, szerdán reggeli után busszal érkeztünk meg Postojna-ba.

41

A hely egyik jellegzetességéül szolgáló kisvasúttal néztük meg az európa hírű cseppkőbarlang évezredesképződményeit.A kíváncsiabbak belépőt válthattak a barlangi vakgőtéket őrző vivárium megtekintéséhez is: a fajt itt, Postojna-ban fedezték fel, és jellegzetes, horrorfilmbe illő kinézetét a teljes sötétséghez

való

alkalmazkodásának

köszönheti.

Ebédszünet után visszaindultunk Magyarországra, és estére

minden

utas

épségben

hazaért

élménnyel és hasznos tapasztalattal

rengeteg

gazdagodva,

amiket vélhetően az óta kamatoztatniuk is sikerült.

42

Támogatások Az ágazat legfontosabb támogatási forrása 2013-ban is a Halászati Operatív Program (HOP) volt. A 2008. szeptember 9-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által elfogadott Halászati Operatív Program (a továbbiakban: HOP) keretében a halászati ágazat számára komoly fejlesztési lehetőségek nyíltak a 2007-2013-as időszakban. Az operatív program második módosítása után ezek a lehetőségek a rendelkezésre álló források mintegy 87 százalékban a 2. prioritási tengely szerint a tógazdaságok, intenzív rendszerek, halfeldolgozók építésére, felújítására és infrastruktúrájuk fejlesztésére, valamint vízi környezetvédelemre kerültek elkülönítésre. A források 7 százaléka 3. prioritási tengely (kollektív intézkedések: promóció, tudástranszfer) megvalósítását szolgálja, míg Magyarország 6 százalékot allokált az 5. prioritási tengelyre, a Technikai Segítségnyújtásra (a továbbiakban: TS). Az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: EHA) által finanszírozott közösségi halászati támogatásra vonatkozó általános szabályokat az 1198/2006/EK Tanácsi Rendelet az Európai Halászati Alapról (a továbbiakban: EHA Rendelet) állapítja meg. Az EHA Rendelet 67. cikke rendelkezik az éves és a záró végrehajtási jelentési kötelezettségről, amely szerint a HOP Irányító Hatóság (a továbbiakban: HOP IH) minden év június 30-ig a HOP Monitoring Bizottság (a továbbiakban: MB) jóváhagyását követően éves jelentést nyújt be a Bizottság részére az operatív program végrehajtásáról. A jelentés a Bizottság 498/2007/EK rendelete (a továbbiakban: EHA végrehajtási rendelet) XIV. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően, az ott megadott szerkezetben készült el. A 2013. évről összességében elmondható, hogy az operatív program második módosításának köszönhetően tovább folytatódott a beruházások előrehaladása az akvakultúra és a halfeldolgozás terén, valamint befejeződött a vízi környezetvédelmi intézkedéseket tartalmazó Halastavi Környezetgazdálkodási Program (a továbbiakban: HKP) kifizetése a 2. prioritási tengelyen. A 3. prioritási tengely vonatkozásában megtörtént a korábban már megvalósított projekt kifizetése és lezárása, valamint új projektek tervezése és megvalósítása is elindult. A tájékoztatást és nyilvánosságot érintően több rendezvényre is sor került az ország különböző pontjain. A forrásvesztést a konvergencia és nem konvergencia régión egyaránt sikerült elkerülni A HOP 3. prioritási tengelye mentén 2012-ben nem valósult meg projekt, 2011-ben és 2013-ban egy-egy, összesen két projekt valósult meg, így ezek hatása az eredménymutatók alakulására még nem releváns.A tengely eredménymutatóinak részletes vizsgálata és elemzése a 2014-2015-ben megvalósuló marketingkampányt követően esedékes.

43

A 2013-as évben professzionális marketing szakemberek bevonásával megkezdődött a HOP 3. prioritási tengelye mentén megvalósuló nagyszabású marketing projekt előkészítése. A projekt elemeinek megvalósítására 2014-ben és 2015-ben kerül sor. 2011-től a tógazdasági haltermelők az agrár-környezetgazdálkodás programhoz hasonló támogatási konstrukció, a Halastavi Környezetgazdálkodási Program (HKP) keretében igényelhettek támogatást a környezeti értékek megóvásához, élőhelyek védelméhez és megőrzéséhez, így ösztönözve az extenzív halgazdaságokat környezettudatos gazdálkodásra. A támogatási kérelmeket első körben 2011-ben, második körben 2012-ben lehetett benyújtani. A kifizetések 2012. év során megtörténtek, az utolsó részlet 2013-ban került kifizetésre. A támogatás, amely a számos természetvédelmi korlátozással és jelentős madárkárral sújtott szektor jövedelmezőségét javította, olyan sikeresnek bizonyult, hogy a Magyarországon üzemelő mintegy 24 ezer hektár halastóterületből kb. 17 ezer hektár üzemeltetői csatlakoztak a programhoz. A minőségi pontytermelés hatékonyságának növelése érdekében 2008 óta minden évben lehetőség van csekély összegű, vissza nem térítendő támogatás igénylésére, melynek szükségességét bizonyítja, hogy évek óta 60-65 pontyos gazda igénybe is veszi ezt a lehetőséget.

Horgásztatás Az Országos Halgazdálkodási Adattár (OHA) nyilvántartása szerint 2013-ban 141 545 hektár a halgazdálkodási

vízterület. A nyilvántartott

halgazdálkodási

vízterületek száma 1752 db.

A horgászszervezetek hasznosításában a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek csupán 23 százaléka van, ami mintegy 33 ezer hektár kiterjedésű vízterületet jelent. Az egyéb szervezetek (halászati és mezőgazdasági szövetkezetek, kft.-k, bt.-k, magánszemélyek, önkormányzatok, kistermelők) által hasznosított halászati vízterületek 108 ezer hektárt (77%) tesznek ki. A

megyei

halgazdálkodási

hatóságok

jelentése

szerint

állami

horgászjegyet

298 599 felnőtt és 48 211 gyermek horgász váltott. A külföldi vendéghorgászok száma 10 673 fő, az állami horgászvizsgát tett személyek száma 11.211 fő, a természetes vízi halászok száma 1.812 fő volt 2013-ban. Magyarországon a vizsgázott és az esküt tett halászati őrök száma 2013-ban lényegesen nem változott, azonban a rendészeti vizsga letétele után mindösszesen 800 fő hivatásos halászati őrt foglalkoztatnak a halgazdálkodásra jogosultak.

44

Hatósági ügyek Halgazdálkodási hatósági ügyekben 2013-ban a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága 403 ügyiratot kezelt a halgazdálkodás szakterületét illetően. Ezekből 48 ügy felterjesztésre, másodfokú elbírálásra került a megyei kormányhivataloknál született döntések alapján. A keletkezett másodfokú határozatokkal szemben 2013-ban 1 esetben fordultak bírósághoz az ügyfelek. A 2012-ről 2013-ra áthúzódó bírósági tárgyalások közül 6 esetben a NÉBIH mint alperes pernyertes lett, 4 esetben pedig a bíróság új eljárásra utasította a másodfokú hatóságot. A NÉBIH elsőfokú halgazdálkodási hatósági ügyei az országos érvényességű kutatói halászati területi engedély kiadásában realizálódtak, melynek száma 27 darab volt. A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat (IUU) megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1005/2008/EK rendelet alapján, az év során 139 fogási tanúsítvány került igazolásra. A halgazdálkodási szakigazgatási szervek legjelentősebb 2013. évi feladata a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény, valamint a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet szakmai előkészítése volt.

45

Ivadéknevelő Tógazdaság A Dinnyési Halgazdaság Kft. két év várakozás után 2013. év március elején alakult meg hivatalosan. A Szövetség anyagi helyzete az elmúlt években sem volt megfelelő, a tavaly évi dinnyési halpusztulása – 200 mázsa kétnyaras ponty – most, még erősebben rányomta bélyegét az idei, év eleji tervezés hangulatára. Hosszú hetek és a sokadik, jól átgondolt tervek után is az volt a könyvelő cég véleménye, hogy az indítandó új vállalkozás havi ütemű cash-flow-ja igen kockázatos, és a gazdaság várható likviditása – és léte – attól függ, hogy vásárlói oldalról milyen a fizetési fegyelem és a termelésben mennyire szerencsésen alakul az év. Az eladásokat ezért igyekeztek a megbízható partnerekre szűkíteni. Kiemelendő volt a Tógazda Zrt., a Bocskai Halászati Kft., a Hetényhal Kft., a Tömörkényi Agrár Kft. és a Győri Előre HTSZ. segítsége abban, hogy megrendeléseikkel, illetve üzleti hozzáállásukkal nagyban segítették a folyamatos működést. Mivel a gazdaság igen minimális készlettel indult és a gazdaságosság miatt főként egynyaras korosztályt telepített, folyamatos problémát jelentett a piaci hal kiszolgálása, ami Dinnyésen meghatározó az értékesítésben. A Kft. a lehető legtöbb üzleti haszonszerzést kihasználva mintegy 25 millió Ft értékben vásárolt halat, amit 3,5 - 30 százalékos haszonnal értékesített tovább. Nagyon szigorú költséghatékonysággal a Tógazdaságnak sikerült úgy végig vinni az évet, hogy lejárt tartozásai nem, vagy a partnerrel közösen megegyezve keletkeztek. A Dinnyési Halgazdaság Kft. a 2013. évi partnerek szemében mindenképpen megbízhatónak tűnt fel (szemben a korábbi „Szövetségi időkkel”). Sajnos az elmúlt években semmilyen komoly fejlesztés nem történt a Gazdaságban. A termelő berendezések, erőgépek, járművek, épületek annyira idejétmúltak és elhasználtak, hogy sok esetben lehetetlen a karbantartásuk, teljes cserére, újak beszerzésére volna szükség. A munkakörülmények sem voltak megfelelőek. Mindezek mellett a Tógazdaság működését nehezíttette az is, hogy az elmúlt egy évben két kollégától kellett megválni és pótlásukra az említett anyagiak miatt nem volt mód. A sok probléma ellenére a dinnyési halászok önfeláldozó és fáradhatatlan munkájának eredményeként a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság működik, - ha még csak keveset is, de - profitot termel. Több olyan rekonstrukciót és átalakítást végeztek, amivel súlyos milliókat spóroltunk (pl. néhány éve 600 méter gátszakaszt építettek újjá két kis teljesítményű Rába traktorral). A szoros költségvetés ellenére az idei évben 840 méter táp- ill. lecsapoló csatornát tisztítottak ki megerősítettek, 320 méter földutat és 120 méter töltést,valamint kialakítottak 600 m2 deponáló helyet. A fent említett karbantartási munkákat saját erőből oldották meg többlet források felhasználása nélkül.

46

2013. évben megjavíttattak két szivattyút és üzembe helyezték a második traktorukat is. A normál üzemszerű működéshez legalább négy szivattyú kellene. Ezek pótlása a közeljövőben esedékes. A gazdaság elég pénzt termelt ahhoz, hogy kifizesse a bérleti díjat és likvid maradjon a forgalomszegény téli időszakban amellett, hogy a 2014-es évet is normálisan kezdhesse. Bár 100 mázsa kárász nem kevés 100 hektáron, látszik, hogy a gazdaság minden dolgozója magáénak tekintve kezel minden felmerülő gondot, problémát és arra törekszik, hogy a Dinnyési ivadéknevelő Tógazdaság ismét régi fényébentündököljön mind szakmai, mind esztétikai szempontból. 2013-ban a dinnyési Halgazdaság Kft. mérleg szerinti eredménye 2 995 000 Ft volt.

Dinnyési Halgazdaság Kft. Levelezési cím: 2485 Dinnyés, 7-es út Tel./fax: (+36) 22-357-553 E-mail: [email protected] Ügyvezető: Mobil: Munkatársak:

Szabó Krisztián (+36) 30-9220-109 Drankovics Zoltán Lukács Károly Molnár Ferenc Németh Lajos Rideg Imre Schneider Józsefné Vass Béla

47

MAHAL taglista2014. 08. 31. A MAHAL tagja lehet minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamintezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete. A MAHAL hívja és várja soraiba a horgász-halász vízkezelőket és a természetes vízi halfogásban érdekelt más szervezeteket is. A jelenlegi taglétszám:77 Megjegyzés: Régió 1: Észak-Dunántúl Régió 2: Dél-Dunántúl Régió 3: Észak- Kelet-Magyarország, Régió 4: Dél- Kelet Magyarország

1.

2.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Dr. Kapronczai Istvánfőigazgató 06 1 4763063 Régió: 1 Agrint Kft. Dr. PekliJózsefügyvezető 30/966-4551 Régió: 3

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

48

Agro-Aqua Kft. Palov Pálnéügyvezető 30/555-8682 Régió: 4 Agro-Földeák Kft. Szabóné Hoffmann Andreaügyvezető 30/586-1088 Régió: 4 AL-KU CARP Bt. AlbelMiklóscégvezető 30-211-0485 Régió: 1 ALBA AGRÁR Zrt. Fodor Pálelnök-igazgató 30/957-3634 Régió: 1 Aranykárász Bt. DankóIstvánügyvezető 30/985-1228 Régió: 4 elnökségi tag Állampusztai Mezőgazd. és Ker. Kft. Schneider Gyula ügyvezető igazgató 78/407-860 Régió: 3 Baja-Hal Kft. Várnagy Zsolt ügyvezető 30/608 9382 Régió: 4

Központ:/ 1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Levélcím: Budapest, 1463 Pf.:944 Tel.:06 1 4763290 Fax: 06 1 476-3304

Egyéb elérhetőségek: Bojtárné Lukácsik Mónika:70/388 7505, e-mail: [email protected] www.aki.gov.hu e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 2100GödöllőFácán sor 56. Tel./Fax: 28/496-270, web: www.ligetklub.hu e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Scelsa Zsuzsa:30/241-3088, e-mail: [email protected], e-mail: [email protected] Scelsa Giuseppe: 30/241-3089 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Dr.Csoma Antal:30/955-4569, e-mail: [email protected] Csoma Gábor30/995-2187, e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek:

Központ:/ Levélcím: 5500GyomaendrődÁchim u. 3./1. Tel./Fax: 66/386-437,56/446-016, email:korosihalasz.szö[email protected] Központ:/ Levélcím: 6922Földeák Tanya u. 38. Tel./Fax: 62/295-341 e-mail: [email protected] Központ:/Levélcím: 2251Tápiószecső Halastó018/8. Hrsz. weblap: www.alkucarp.hu, Központ: 8000SzékesfehérvárKiskút útja 1. Levélcím: 8000SzékesfehérvárPf. 3. Tel: 22/502-440, Fax: 22/502-441 e-mail:[email protected] Központ / Levélcím: 5540SzarvasAnna-liget u. 8. Tel./Fax: 66/313-107,

Egyéb elérhetőségek: Albel Dániel: 30/556-8153 Albel Miklósné: 30/924-5714 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Spindler János: 30/9565-020 Horváth Ilona: [email protected] weblap: www.albaagrar.hu Egyéb elérhetőségek: Dankóné Tóth Edit ügyintéző e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 6327 Harta-ÁllampusztaPF.: 1. Tel: 78/407-860, Fax: 78/407-890

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] weblap: www.allampusztaikft.hu

Központ / Levélcím: 6500BajaKölcsey F. u. 82. Tel: 79/323-411, Fax: 79/323-411

Egyéb elérhetőségek: Mojzes Imréné: 70/310-9642 e-mail: [email protected]

Balaton Agrár Zrt. Tavaszi József elnök-igazgató 10. 20/937-5394, Régió: 1

Központ / Levélcím 8635 Ordacsehi, Fő u. 150. e-mail:[email protected],

Balatoni Halgazdálkodási NonprofitZrt. Szári Zsolt vezérigazgató  30/664 3741 11. Régió: 2

Központ: 8600SiófokHorgony u 1. Levélcím:8600SiófokPf.: 18 Tel: 84/519-640, Fax: 84/519-641, weblap: www.balatonihal.hu e-mail: [email protected]

12.

13.

14.

15.

16.

Balogh Rudolf ügyvezető 30-9299-750 Régió: 2 ifj. Békés Ferenc őstermelő 30/386-2318 Régió: 2 Bia-Tehag Kft. Dr. Daróczi Lajos ügyvezető 30-9523-970 Régió: 1 Bocskai Halászati Kft. HorváthFerencügyvezető igazgató 20/933-5912 Régió: 3 elnökségi tag BUBI FOOD Kft. Peitler Lászlóügyvezető  30/901-6923 Régió: 2

Egyéb elérhetőségek: Tavaszi Attila: 20/953-8362, e-mail: [email protected] Szári Zsolt halászati ág.vez.: 20/4905742, e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Havranek Mihály: [email protected] Bana Sándor: [email protected] Turcsányi Béla: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Baloghné Domján Éva: 30/993-3634

Központ / Levélcím: 8945BakPetőfi u. 11/A Tel: 92/581-014, Fax: 92/581-041 e-mail :[email protected] weblap: www.baki-agrocentrum.hu Központ / Levélcím: Egyéb elérhetőségek: 7090TamásiBelátó u. 9. Táczi Gyuláné: 30/520-6117 Tel: 74/676-261, e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 2040Budaörs, Széchenyi u. 29. Tel./Fax: 23/440-869, e-mail :[email protected] Központ: 4200Hajduszoboszló, Isonzó u. 24. fsz/1. Levélcím:4200HajduszoboszlóPf. 72. Tel: 52/273-164,Fax: 52/273-165 Telephely tel.: 52/558-642 www.bocskaihal.hu Központ:/ Levélcím: 8630Balatonboglár, Madách út 1./D Tel:/ Fax: 85/550-453 e-mail: [email protected]

Cápa-ker Kft. Trencsik Ferenc 17. tulajdonos, ügyvezető 20/953-9190 Régió: 1 Csiff-Land Kft. Máté Réka ügyvezető 18. 30-9850133 Régió: 4 Dalmand Zrt. ÁdámJánosvezérigazgató 74/539-100 19. Régió: 2

Központ: 2543 Süttő, Szabadság u. 9. Levélcím: 2543 Süttő, Tavasz u. 1. Tel: 20/953-9190

Dinnyési Halgazdaság Kft. Szabó Krisztián ügyvezető ó 20. 30-922 0109 Régió: 1

Központ: 8095Pákozd, Külterület,hrsz: 0170/5 Levélcím: 2485 Dinnyés, 7-es főút Tel. /Fax: 22/357553, e-mail : [email protected]

Központ / Levélcím: 4144Darvas, Csiff major 0103/1 hrsz. Tel: 54/703-023, Fax: 54/703-026, e-mail :[email protected] Központ / Levélcím: 7211DalmandFelszabadulás u. 42. Tel: 74/539-100, Fax: 74/539-139, e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Kürthy András: 30/9278-196 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Elek Sándor: 20/947-4719 Pintér Gyula: 20/422-2812 Szőllősi Ernő: 20/933-6313 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Peitler Szilárd halászati vezető: 30/937-3734 weblap: [email protected] e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Máté József: 30/985-0127 [email protected] Egyéb elérhetőségek: Demeter Krisztián h. ágazatvezető: 30/339-3597 e-mail: [email protected] weblap: www.bonafarm.hu Egyéb elérhetőségek:

49

FER-TÓ Kft. Juraj Eichnerügyvezető 30/383-3635 21. Régió: 2

FISH-COOP Kft. CsomaGáborügyvezető 30/995-2187 22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

Régió: 4

FODINA Kft. Vida Istvánügyvezető 30/436 6637 Régió: 1 Győri ELŐRE HTsz SzilágyiGábor ügyvezető elnök 30/939-8388 Régió: 1 elnökségi tag Hajtun György újságíró egyéni vállalkozó 30/207-8780 Régió: 3 H & H CARPIO Halászati Kft. HorváthZoltánügyvezető 30/226-5834 Régió: 2 elnökségi tag HALÁSZ Kft CsomaGáborügyvezető 30/995-2187 Régió: 3 elnök helyettes Halász Termelő és Keresked. Kft. WohlscheinFerencügyvezető 30/277-6224 Régió: 2 Halértékesítő és Kisállattenyésztő Szövetkezet Beda Jánoselnök Régió: 2 Halház Kft. Andrej Vladimirovics Panarin ügyvezető  30/5421876 Régió: 1

Hetényhal Kft. FarkasGyörgyügyvezető 31. 30/971-7974 Régió: 2 F.B. tag

50

Központ / Levélcím: 7081 Simontornya, 61-es Főút, Pósa part hrsz. 0210 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Dr. Műhely János Tel: 20/245-1778 e-mail: [email protected] Mahler László: 30/303-2967; [email protected] Központ / Levélcím: Egyéb elérhetőségek: 5500GyomaendrődÁchim András u. 3/1. Salánkiné Csoma Beáta: 30/915-7082, Tel: 66/386-437,56/446-016, 66/[email protected] 535, Palov Pálné: 30/555-8682, Fax: 66/386-437, 56/446-016 Dányádi-SzajczTimea: 30/316-8879 e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] Dr. Csoma Antal Gábor: 30/955-4569; [email protected] Központ / Levélcím: Egyéb elérhetőségek: 2900 Komárom, Városmajor u. 30.. Tóth József: 30/971 5115, Tel. / Fax: 34/344-891 e-mail: [email protected] Központ/ Levélcím Egyéb elérhetőségek: 9062KisbajcsArany János u. 22. Takács Zsuzsa:30/986-6897, Tel: 96/560-220, 96/420-231, Fax: Nagy József: 30/907-2116, 96/560-224, Máté Károly feldolgozóvez.: 30/373e-mail: [email protected], 9686 [email protected] weblap: www.bajcshal.hu Központ / Levélcím: Egyéb elérhetőségek. 1215 Budapest, Ady Endre út e-mail: [email protected] 49.8.em/26. Központ / Levélcím: 7940SzentlőrincKodolányi u. 2/d. Tel: 73/371-246, Fax: 73/371-246 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek:

Központ/Levélcím: 5081SzajolPetesziget út 1. Tel: 56/599-341, Fax: 56/446-016, e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Palov Pálné:30/555-8682 e-mail: [email protected] weblap :www.halaszkft.hu Egyéb elérhetőségek. Dudásné Wohlschein Judit ügyvezető: 30/444-6399

Központ / Levélcím: 7346Bikal,Széchenyi utca 25. Tel: 72/459-390, Fax: 72/459-390 e-mail [email protected] Központ/ Levélcím: 7130TolnaBajcsy Zs.u.131. Tel: 74/440-200, e-mail: [email protected] Központ/Levélcím: 8360KeszthelyMeggyfa u. 36. Tel: 30/627-4394, 83/310-121 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 7200DombóvárBartók Béla u. 2/a. Fax: 74/466-982 e-mail: [email protected]

weblap: www.hhcarpio.hu

Egyéb elérhetőségek: Tóth Hajnalka: 70/773-3683 Egyéb elérhetőségek: Illés Attila:  30/5421876 Németh Sándor: 30/627-4462 [email protected] Kotrik László:  30/627-4446; [email protected] Egyéb elérhetőségek:

Horgász-Vikend Kft. Horváth Józsefügyvezető 32.  20/247-7667 Régió: 1 Hortobágyi Halgazdaság Zrt. Lupsán Róbertvezérigazgató 30/5131549 33. Régió: 3

34.

35.

36.

HUMOTÓ Kft. TóthIstván ügyvezető igazgató 30/502-1178 Régió: 2 HUNGAROFISH Kft. Dr. Veszelovszki Ágnesügyvezető  30/9336-909 Régió: 1 INVA Mezőgazd. és Kereskedelmi Kft. Insperger Erzsébet ügyvezető igazgató 20/457-9214 Régió: 3 Kovács Lászlóné őstermelő 20/938-8398 Régió: 3

Központ / Levélcím: 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 34.. e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: ifj. Horváth József: 20/247-7602

Központ: / Levélcím: 4071Hortobágy, Czinege János u. 1. Tel: 52/369-110, Fax: 52/369-134 e-mail : [email protected] , [email protected] weblap: www.hhgzrt.hu Központ / Levélcím: 8840CsurgóHíd u. 4. Tel: 82/571-179, Fax: 82/571-187

Egyéb elérhetőségek. Pásztor Róbert: 30/6254095, Kohutovics Károly: 30/5131489, Kovács Gergely e-mail : [email protected]

Központ / Levélcím: 1037 Budapest, Farkastorki lejtő 47/A Fax: 36 1 3491-748 e-mail: [email protected]


Központ / Levélcím: 1048 Budapest, Homoktövis u. 99.I./5.. Fax: 06 1 230-3623

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Varga Sándor telephely vezető:  20/2571267

Központ: Gyöngyöshalász HRSZ: 10208/2 37. Levélcím:1021 Budapest, Golfütő u. 3. e-mail: [email protected] Körösi Sporthorgász Egyesület Központ/ Levélcím: KissSándorelnök 5500GyomaendrődKossuth. u. 27. 30/207-3598 Tel: 66/386-535, Fax: 66/386-437 38. Régió: 4 e-mail: [email protected] Központ/ Levélcím: 5500GyomaendrődKossuth L. út 27. Tel: 66/386-535,Fax: 66/386-437 e-mail: Régió: 4 [email protected] Csoma Antal e-mail: [email protected] Központ: 2451ErcsiBajcsy-Zs.u.55. Közép-Dunai Halászati Kft. SzilágyiIstvánügyvezető igazgató Levélcím: 2451ErcsiPf.: 17. 30/936-1322 Tel: 25/520-520,Fax: 25/520-520 Régió: 1 e-mail: [email protected] elnökségi tag Központ: 7700MohácsKisfaludy K. u. 6. Mohácsi Halászati Kft. Gulyás Antalelnök Levélcím: 7700Mohácspf. 91.  Tel: 69/322-123, Fax: 69/322-123 Régió: 2 e-mail: [email protected] Központ:1127BudapestKorompai u. 17. MOHOSZ Kajászói Levélcím: 2480 Agárd, Pf.: 16 Tógazdasága SebestyénAndrás Tel: 248-2590, Fax: 248-2592 kirendeltség vezető e-mail: [email protected] 30/954-0731 Velence- tavi kirendeltség: 2484 Agárd Régió: 1 Tópart út Pf.:16 weblap:www.mohosz.hu, Körösi Halász Szövetkezet Dr. CsomaAntalelnök 30/955-4569 39.

40.

41.

42.

Egyéb elérhetőségek: Tóth Istvánné: 30/552-9066 e-mail: [email protected]


Egyéb elérhetőségek: Varjú Tibor titkár: 30/436-4011, e-mail:[email protected] Engi Sándorné: 30/228-8335, e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Palov Pálné: 30/555-8682, Kiss Sándor:30/2073598 Kató Albertné: 30/400-3737

Egyéb elérhetőségek: Szilágyi Ákos:30/9390-910 Pásztor Viktorné: 30/210-9267 Egyéb elérhetőségek: Főkönyvelő: Oláh Tibor: 20/481-7157 Halbolt: 69/305-278, Telelő telep: 69/329-878 Egyéb elérhetőségek: Zellei Ágnes: 30/748-8326, e-mail: [email protected] Fűrész György: 30/203-8605, e-mail: [email protected]

51

Molnár és Tsai. Kft. MolnárFerencügyvezető igazgató 43. 30/525-4534 Régió: 1

Központ / Levélcím: 2319SzigetújfaluArany J. u. 33. e-mail: [email protected] web: www.prerihorgaszto.hu

Munka Mezőgazdasági Kft. 44. PusztaiImreelnök 30/9151-631 Régió: 3 NAIK Halászati Kutatóintézet Dr. Gál Dénes főigazgató  30/915-5976 45. Régió: 4

Központ / Levélcím: 4440TiszavasváriKabay J.u.9. Tel./Fax: 42/520-022, Központ: 5540SzarvasAnna-liget 8 2100 Gödöllő, Szent-Györgyi Albert u. 4. Levélcím:5540Szarvas,Anna-liget 8. Tel: 66/515-300, Fax: 66/312-142 e-mail: [email protected], [email protected] weblap: www.haki.hu

NÁDOR-TÓ Kft. MerklLászlóügyvezető 46. 30/966-9234 Régió: 1

Központ: 7000SárbogárdNagyhörcsök puszta Halásztanya Levélcím: 1028BudapestHunyadi J.u.73 Tel: 376-8697,Fax: 376-8697, Központ: 2451ErcsiBajcsy-Zs.u.55. Levélcím: 2451ErcsiPf.: 17. Tel: 25/520-520,Fax: 25/520-520 e-mail: [email protected] Központ: 2011BudakalászJózsef A. u. 75. 1037 Budapest, Bojtár u. 36. Levélcím: 1300Budapestpf. 78. Tel: 26/344-342, Fax: 26/342-904 weblap: www.obudaszov.hu Központ: 2340KiskunlacházaHatház u 40. Levélcím: 6221AkasztóPf.: 21 Fax: 20/553-7861, 24/430-371 e-mail: [email protected]

NEPTUN Kft. Szilágyi Istvánügyvezető 47. 30/936-1322 Régió: 1 ÓBUDA Zrt. TatárTamáselnök 48.  +36 26 344-342 Régió: 1 Öko 2000 Vállalkozás SzabóJózsefvállalkozó 20/943-3564 49. Régió: 4

50.

51.

52.

53.

54.

52

Paksi Halászati Szöv. Révfalvi Imre elnök  30/3487773, 20/9218108 Régió: 2 Pannónia Halászati Kft. FriebertAnikó ügyvezető igazgató Régió: 2 Pápa és Vidéke HE Farkas Zoltánelnök 20/575-4248 Régió: 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. TóthIstván ügyvezető igazgató 30/200-5207 Régió: 1 FB tag Rideg & Rideg Kft. RidegÁrpádügyvezető 20/549-0955 Régió: 2

Egyéb elérhetőségek: Molnár Ferencné ügyvez.h.: 30/5378800 Varsányi József: 30/911-6456 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Rozgonyi Géza:30/255-8360 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Kalmár Mihályné titkárságvezető Dr. Pekár Ferenc: 30/383-9436, Valentinyi Károly30/955-8382, Gorda Sándor:20/916-5892, Dr. Józsa Vilmos: 30/565-7366 [email protected] Egyéb elérhetőségek: Hollósi Géza:30/378-1371 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Szilágyi Ákos:30/9390-910 Pásztor Viktorné: 30/210-9267 Egyéb elérhetőségek: Balyi Gyula: 30/311-6429, e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek. Szabó Róbert: 20/466-4164, [email protected] weblap:www.szikiponty.huwww.halas zcsarda.hu

Központ / Levélcím: 7030PaksDunapart 1. Tel: 75/311-009, Fax: 75/311-009

Egyéb elérhetőségek: e-mail:[email protected]

Központ: 7150Bonyhád,Zrinyi u 3. Levélcím: 7151 Bonyhád Pf. 43. Tel./ Fax: 74/450-022 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 8500 Pápa,Korvin utca 37. Tel.: 20/318-3787

Egyéb elérhetőségek: Fördős József: 30/2266112, e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 2300RáckeveKossuth L. u. 94. Tel: 24/485-261, Fax: 24/518-611 e-mail: [email protected] weblap:www.rdhsz.hu Központ / Levélcím: 6341HomokmégyKossuth u 142 Tel: 78/454-294, /454-293, Fax: 78/454275

Egyéb elérhetőségek: Nagy Ernő tiszteletbeli elnök: 30/3356647 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Csiszár Katalin:30/922-1207, [email protected] Ugrai Zoltán:30/942-9548 [email protected] e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Másik vezető: Rideg Gábor: 20/4795002 e-mail: [email protected]

SELLŐ Kft. SzaszkóAntalügyvezető 55. 30/953-4415 Régió: 3 Silorus kft. SzabóZoltánügyvezető igazgató 56. 30/383-1732 Régió: 4

57.

58.

59.

60.

61.

62.

SS Aquakultur Kft. Bak Mihály Istvánügyvezető igazgató 70/3182401 Régió: 1 Szabó Ervin egyéni vállalkozó 30/939-3222 Régió: 1 Szabó Zsolt és Szabó Wieslawa őstermelő 30/939-5758 Régió: 1 Szabolcsi Halászati Kft RadócziJános ügyvezető igazgató 30/945-2627 Régió: 3 Szenta-2006 Kft. Tóth Istvánügyvezető  30/502-1178 Régió: 2 SZIE Halgazdálkodási Tanszék Dr. Urbányi Béla tanszékvezető  30/211 3704 Régió: 3

Szomor Dezső egyéni vállalkozó 63. 30/941 0301 Régió: 3 TAMÁS és CSÓTI Bt. Csóti Ferenc tulajdonos 64. 20/410-1772, Régió: 4 Therme Kft. Nagy Irénügyvezető 65. Régió: 3 TISZA Halászati Szövetkezet ÚjhelyiDezső 66. igazgatóság elnöke 30/595-3149 Régió: 4 Tisza Horgászegyesület Süle Tamáselnök 67. 30/329-2234 Régió: 3 Tiszahalker kft. KovácsZoltánügyvezető 68. 30/330-3732 Régió: 3

Központ / Levélcím: 5440KunszentmártonAngyal D. u. 6. Tel./ Fax: 56/462-045,

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Jokic Zita: 30/5093179, e-mail: [email protected] Központ: Egyéb elérhetőségek: 6647CsanytelekDögállás 7. Koromné Gyergyádesz Ivett:30/975Levélcím: 6647 Csanytelek, Dögállás Pf.: 5137 5 e-mail: [email protected] Tel/Fax: 63/478-474 Központ / Levélcím: Egyéb elérhetőségek: 1193 Budapest, Magyar László u. 12. e-mail: [email protected] Tel: 06 70 3182401 Központ / Levélcím: 8553LovászpatonaRákóczi u. 24. Tel: 89/549-101, Fax: 89/549-101

Egyéb elérhetőségek. e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 2890 Tata, Baji út 35. I./11. Tel./ Fax.:34/376 241,

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 4400NyíregyházaCsillag u. 16. Tel./Fax: 42/410-038, e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: ifj.Radóczi János: 30/219-6330 Radóczi Gábor: 30/205-050 Horváth Zsuzsa: 30/382-0789 weblap: www.szabolcsihal.hu Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 8849 Szenta, Belmajor 087/2hrsz. Tel.: 82/571-179 Központ:/Levélcím: 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Tel: 28/522 000/1912, 1659, Fax: 28/522-927, e-mail:[email protected] Központ: 2345ApajGéptelep hrsz:42 Levélcím:2345Apajpf.20. Tel: 24/408-369, Fax: 24/408-008 Központ / Levélcím: 6336SzakmárHunyadi J. u. 6. Tel: 78/475-097, Fax: 78/475-097

Egyéb elérhetőségek: Dr. Bokor Zoltán: 30/220-3799 e-mail: [email protected] weblap :www.mkk.szie.hu/dep/halt/

Központ / Levélcím: 1149 Budapest, Egressy út 31-33. Bép. II.em./6.A Tel.:06 1 351-7770,Fax: 06 1 351-7778 Központ: 6757Szeged III. Gyála Tanya 8. Levélcím: 6758RöszkePf. 21. Tel./Fax: 06/21 200-0910


Központ / Levélcím: 5081SzajolPetesziget u. 1. Tel: 56/599-341, Fax: 56/446-016 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 5061TiszasülyHalászati Központ Tel: 56/702-487, Fax: 56/413-866 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Gazdasági vezető: Csoma Gábor 30/995-2187, weblap: www.tiszahe.hu Egyéb elérhetőségek: Nagy Ferenc: 30/239-1566

Egyéb elérhetőségek: Denke Gábor: 20/979 6464 e-mail: [email protected] weblap: www.szomordezso.eu Egyéb elérhetőségek: Csótiné Bakai Mária: [email protected]


53

Tiszamelléki Mélyépítő kft. id. KovácsMiklósügyvezető 69. igazgató 30/925-3528 Régió: 3 Tógazda Halászati Zrt. Dr. NémethIstvánelnök-vezérig. 30/934-8411, 70. e-mail: [email protected] Régió: 1 MAHALelnök Tó-Társulat kft. Tímár László ügyvezető 71.  20/9676-266 Régió: 3 Tóth István egyéni vállalkozó 30/502-1178 72. Régió: 1 Tömörkényi Agrár kft. SzeriJánosügyvezető 73. 30/286-7141 Tóth ZoltánFB tag Régió: 4 V-95 Kft. RábaiJózsefügyvezető igazgató 74. 30/9312-340 Régió: 1 VARIOPHARMA Bt. KovácsnéBánszki Évaügyvezető 75. 30/967-0326 Régió: 4 Vass Sándor őstermelő 76. 30/943-4061 Régió: 4 VÍZ-HAL-EMBER közhasznú alapítvány 77. Varró Zoltán elnök 20/5968073 Régió: 4

54

Központ / Levélcím: 4440TiszavasváriJózsef A.út 40. Tel: 42/520-004, Fax: 42/520-004

Egyéb elérhetőségek: Zólyomi Ferenc: 30/278-5786, e-mail: [email protected] e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 2440Százhalombatta, Arany J. u. 7. Fsz. 2. Tel./Fax: 23/354-691,e-mail: [email protected] e-mail: [email protected], weblap: www.togazda.hu Központ:/Levélcím: 5091 Tószeg, Karai u. 34. e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Tóth-Baranyi Antal:30/300-5654, e-mail: [email protected] Szabó Attila: 30/400-2634 e-mail: [email protected] Kosztandinidisz Márta Krisztina: 30/277-5008 Egyéb elérhetőségek: Tary Katalin könyvelő: 20/967-6646 e-mail: [email protected]

Központ:/Levélcím: 8840 Csurgó, Híd utca 4. Tel: 82/571-179, Fax: 82/571-187

Egyéb elérhetőségek: Tóth Istvánné könyvelő: 30/552-9066 e-mail: [email protected] e-mail [email protected] Egyéb elérhetőségek: Tóth Zoltán :30/974-5368 e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 6646TömörkénySzabadság tér 17. Tel: 63/577-040, 63/477-009, 63/477-015 Fax: 63/477-010 Központ / Levélcím: 1139BudapestVáci út 95. Tel: 340-9129, Fax: 350-6108, e-mail: [email protected] Rábai Attila: 30/986-6965 Központ: 5520SzeghalomTildy u. 10. Levélcím: 5630BékésGém u. 6. Tel: 66/371-437 e-mail: [email protected] Központ:/Levélcím: 6621 Derekegyház, Paptelek 80 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek. Boros Attila: 30/625-9302, e-mail: [email protected] [email protected] Tóth László: 30/625-9301 Egyéb elérhetőségek. Kovács Zoltán:30/945-1289 e-mail: [email protected]

Központ / Levél cím: 5540Szarvas,Csónak u. 9. e-mail: [email protected] weblap: www.szarvasihalasnap.hu

Egyéb elérhetőségek. Kakuk Csaba kurátor:70/3680127 Galát Krisztián: 30/9834078

Egyéb elérhetőségek: ifj.Vass Sándor :30/415-8475 e-mail: [email protected]

A szövetség székhelye és elérhetősége MAHAL Székház Cím:

1113 Budapest, Bartók Béla út 152. Griff Irodaház, III. emelet 316.

Telefon: Fax: E-mail: Honlap:

(+36) 1 355-7019, (+36) 1 214-2643 [email protected] www.magyarhal.hu

Igazgató: Mobil: E-mail:

Dr. Szathmári László (+36) 20 378 1915 [email protected]

Főmunkatárs: Mobil: E-mail:

Schmidtné Vizi Hajnalka (+36) 30 3108-978 [email protected]

55

A szövetség tisztségviselői Elnökség:

Felügyelőbizottság:

dr. Németh István Tógazda Halászati Zrt. (+36)30 934-8411 Régió:1

elnök

Kovács Zoltán Tiszahalker Kft. (+36) 30 330-3732 Régió:3

elnök

Csoma Gábor Halász Kft. (+36)30995-2187 Régió:3

elnök helyettes

FarkasGyörgy Hetényhal Kft. (+36)30971-7974 Régió:2

tag

SzilágyiGábor Győri Előre HTSZ (+36)30 939-8388 Régió:1

tag

Tóth István Ráckevei Dunaági Horg. Szöv. (+36)30 200-5207 Régió:1

tag

Horváth Zoltán H&H Carpio Kft. (+36)30 226-5834 Régió:2

tag

Tóth Zoltán Tömörkényi Agrár Kft. (+36)30 974-5368 Régió:4

tag

Horváth Ferenc Bocskai Halászati Kft. (+36)20 933-5912 Régió:3

tag

Gulyás Antal Mohácsi Halászati Kft.  (+36) 69 322-122, (+36) 20 293-6313

tag

Dankó István Aranykárász Bt. (+36)30 985-1228 Régió:4

tag

Szilágyi István OHVB tagozat (+36)30936-1322 Régió:1

tag

Megjegyzés: Régió 1: Észak-Dunántúl Régió 2: Dél-Dunántúl Régió 3: Észak- Kelet-Magyarország, Régió 4: Dél- Kelet Magyarország

56

57

Kiadja: Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (a Fővárosi Bíróságon, 1454. számon nyilvántartott társadalmi szervezet) 1113 Budapest, Bartók Béla út 152 Felelős kiadó: dr. Németh István elnök Készült az Agrárgazdasági Kutató Intézet gondozásában Felelős vezető: Dr. Kapronczai István Összeállította: Bojtárné Lukácsik Mónika Közremükődött: Kiss Gabriella Dankóné Seres Zsuzsanna Tel: (+36 1) 476-3060, (+36 1) 217-1011

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152

Recommend Documents