Magyar élvonalbeli motocross versenyzők reakcióidejének alakulása versenyterhelés hatására

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Kar Sporttudományi Intézet

Magyar élvonalbeli motocross versenyzők reakcióidejének alakulása versenyterhelés hatására (Research of Hungarian professional motocross riders’ reactiontime, on the effect of competition load.)

Készítette: Kerner László AQTEPF Testnevelő-edző

Konzulens: Dr. Koltai Miklós Ph.D főiskolai docens

Szak Szombathely 2016

Tartalomjegyzék 1

2

3

BEVEZETÉS ................................................................................................................. 4 1.1

A témaválasztás indoklása ...................................................................................... 4

1.2

A kutatás előzményei .............................................................................................. 6

IRODALMI ÁTTEKINTÉS .......................................................................................... 9 2.1

A Motocross meghatározása ................................................................................... 9

2.2

A Motocross nemzetközi története ....................................................................... 11

2.3

A Motocross hazai története ................................................................................. 12

2.4

A motocross versenyzők felkészítése, edzésmódszerei ........................................ 15

2.5

Az érzékelés és észlelés ........................................................................................ 16

2.6

A figyelem sajátosságai ........................................................................................ 18

2.7

A reakcióidőről általánosságban ........................................................................... 19

2.7.1

A reflex fiziológiája ....................................................................................... 20

2.7.2

A reakcióidő mérése az emberen ................................................................... 20

2.7.3

A szívfrekvencia mérése az emberen ............................................................ 20

HIPOTÉZISEK ............................................................................................................ 23 3.1

4

5

A kutatás célkitűzése ............................................................................................ 23

ANYAG ÉS MÓDSZER .............................................................................................. 24 4.1

A verseny jellege .................................................................................................. 24

4.2

A versenypálya adatai ........................................................................................... 24

4.3

A versenyzők ........................................................................................................ 25

4.4

A verseny .............................................................................................................. 25

4.5

Időmérés, eredménykészítés ................................................................................. 26

4.6

Szívfrekvencia mérés ............................................................................................ 26

4.7

Reakcióidő mérés .................................................................................................. 26

EREDMÉNYEK .......................................................................................................... 28 5.1

A versenyterhelés .................................................................................................. 29

5.2

A reakcióidők alakulása ........................................................................................ 32

6

DISZKUSSZIÓ ............................................................................................................ 42

7

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...................................................................................... 43

8

Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 44

9

Ábrajegyzék ................................................................................................................. 46

10 Plágium – Nyilatkozat .................................................................................................. 47 2

„Nem tudnak eltántorítani attól, hogy Magyarország egy motocross nagyhatalom legyen..” (id. Németh Kornél)

1. ábra: ifj. Németh Kornél #108 hússzoros bajnok eleganciája Izraelben. (foto: Eyal Mor)

3

1

BEVEZETÉS Hazánk sportnemzet, halljuk számtalanszor, melyet az élsportban vívott eredményekre

alapozva jelentünk ki, hisz olimpiai, világbajnoki érmeink száma a populáció viszonylatában igen magas. A technikai sportok terén már kevesebb nemzetközi sikerről számolhatunk be, ami talán annak tudható be, hogy sokkal kevesebben űzik, mint az alapsportágakat, leginkább anyagi vonzata miatt. Függetlenül attól, hogy valamilyen technikával zajlik a versengés, az egyén jelenléte ezekben a sportágakban is rendkívül meghatározó. A motocrossban (mx) speciális terepmotorokkal történik a versengés, mely komoly szintű munkát követel a sportolótól, tehát az egyéni maximális teljesítménynek döntő szerepe van az eredményesség szempontjából, melyet korábbi kutatások (Nagy, 2011) is igazoltak. Ha elrugaszkodunk a motorkerékpárokban rejlő adott kategórián belüli teljesítménykülönbségektől, és kizárólag a sportolóra fókuszálunk, akkor tényként fogadhatjuk el, hogy a sportoló egyéni teljesítményének fokozása fontosabb a technikánál. A nyugati országokban intézményesített keretek között folyik a kis motorosok élversenyzővé nevelése. Hazánkban viszont igen kevés azon szakedzők száma, akik szakképesítéssel valamint hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek együttesen, nem csak a motocross, hanem a testkultúra általános területein is, mindemellett a magyar motocross területén eddig viszonylag kevés műszeres vizsgálatot végeztek. A Magyar Motocross sport fejlődése szempontjából úgy gondolom nélkülözhetetlen e területek javulása versenyzőink nemzetközi érvényesüléséhez.

1.1 A témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témáját a személyes vonatkozással indokolnám elsősorban. Azért választottam a motocrosst, mint kutatási területet, mert 21 éve tevékenykedem ebben a sportban. 18 évet aktív sportolóként, utóbbi 3-at pedig segédedzőként-edzőként, mentorom id. Németh Kornél motocross szakedző mellett.

4

Édesapámat gyerekkora óta érdekelte a technikai sport, különösképp a motocross. Amire neki nem volt lehetősége fiatalon, azt bennünk, fiaiban próbálta megvalósítani. Előbb testvéremet, Tamást kezdte menedzselni 1992-től, majd később, 1994-ben azzal álltam elő, hogy én is szeretnék motocrossozni. Ahhoz a feltételhez kötötte ennek megvalósulását, hogy az iskolai tanulmányaimban jó eredményre törekszem. A mesteredző, id. Németh Kornél 1996-tól segítette fejlődésemet, valamint hasznos dolgokat sajátíthattam el fiától, ifj. Német Kornéltól, aki minden idők legeredményesebb hazai motocross versenyzője lett. Testvérem visszavonulása után a komoly elvárások már engem illettek. Az akkori másodosztályban az utolsók közül elkezdtem a dobogós helyezések felé közelíteni. Az 1996-os supercross, az 1999-es és 2002-es motocross sorozatban a második helyen zártam a másodosztályú bajnokságot. Ezzel az eredménnyel kerültem fel a profik közé az első osztályba. A motocross mellett az endurocross és a freestyle motocross (FMx) sportokban is aktívan tevékenykedtem. Rendszeresen kaptam meghívást a Papp László Sportarénában és a Puskás Ferenc Stadionnál rendezett FMx rendezvényekre, ahol tízezres teltház előtt léphettem fel a külföldi sztárversenyzőkkel. A számos akrobatikus mutatvány mellett a híres back flip (hátra szaltó) nevű formagyakorlatot Magyarországon elsőként hajtottam végre sikeresen 250 köbcentis motorral 2004-ben, az erre a célra kialakított faforgács, majd szivacs gödörben, amit több mint 10 éven át nem sikerült másnak bemutatnia hazánkban. Élsportolóként eleinte számos sérülés és műtét nehezítette pályafutásomat, és csak egy-egy dobogós helyezést sikerült elérnem a kupasorozatban. A 2007-es év hozott áttörő sikert számomra, amikor megnyertem a Magyar Köztársaság Kupa Mx1-eskategóriáját, valamint a Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokságában ezüstérmes lettem ugyan itt, a királykategóriában. Ez volt az első év, amikor szponzorált versenyzőként indultam a bajnokságban a Honda Magyarország csapatánál, és ebben az évben kaptam helyet a magyar válogatottban is. 2008-ban ismét Magyar Válogatott kerettagnak választottak. A Déczi – Borka – Kerner alkotta hármassal, a magyar csapatok közül az eddigi legjobb eredmény értük el a Csapat Európa Bajnokságok tekintetében a 11. hellyel a bulgáriai Sevlievo városában. A 2009-es Csapatbajnokságban a Honda Magyarország Team alakulatával, 2012-ben pedig a Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokságban privát versenyzőként végeztem bronzérmes pozícióban.

5

2012-ben vonultam vissza az aktív versenyzéstől, azonban egy dologban biztos voltam régóta. A motorsportban szerzett szakmai tudásomat, a több mint 18 év alatt gyűjtött hazai és nemzetközi tapasztalatomat szerettem volna átadni a fiataloknak és mindenkinek, aki igényt tart egy rendszeres, szakképzett edzői irányításra. Motocross edző szerettem volna lenni, de nem afféle autodidakta módon vágni bele az önképzett edzősködésbe mint sokan, hanem komoly sportelméleti, edzéselméleti és gyakorlati alapokra helyezve az addig megszerzett motorversenyzői tapasztalatomat. Nem mást vettem célba, mint a testkultúrával legmagasabb szinten foglalkozó intézmények egyikét. Jelentkeztem

a

Nyugat

Magyarországi

Egyetem

Sporttudományi

Intézetébe

Testnevelő-edző szakra, Szombathelyre, így maradt a sport továbbra is a fő irány, mivel felvételt nyertem az egyetemre 2013-ban. Még ebben az évben indítottam el edzői pályafutásomat Kerner Motocross Iskola #20 néven, mely a két legnagyobb hazai szaktekintély – idősebb és ifjabb Német Kornél – támogatását élvezte.

1.2 A kutatás előzményei Korábbi vizsgálatok bizonyították, hogy a hazai elsőosztályú motocross versenyzők pulzus tekintetében magasabb teljesítményen dolgoznak versenykörülmények között, mint a hasonló szintű kerékpárversenyzők (Nagy, 2011). „Míg a Sabino Padilla és munkatársainak vizsgálatai során született kerékpáros, <10km és <40km, időfutam eredményei százalékos arányban a maximális pulzust tekintve: 89 ± 3% és 85 ± 5% voltak, addig saját méréseim 95%-os eredményt mutatnak. Így tehát a Padilla mérés legalacsonyabb értékét véve (80%) egy motocross futam akár 15%-kal nagyobb pulzusterhelést is jelenthet, mint egy kerékpáros időfutam.” írja kutatásában Nagy (2011). „[…] elmondható, hogy a motocross sportág első osztályú képviselői kimagasló sportteljesítmény elérésére képesek. A szív edzési adaptációja ugyan olyan szintű, mint a jelentős

dinamikus

olimpiai

sportágak

élversenyzőinek,

ebből

adódóan

kiváló

pulzusmegnyugvás jellemzi edzettségüket.” (Nagy és Vári, 2014. 5. o.) Szerettem volna egy teljesen új területen végezni tudományos kutatásomat, így kezdett el érdekelni, hogy miként alakulhatnak a fent említett terhelés hatására az élvonalbeli versenyzők reakcióidői Magyarországon.

6

A 2015-ös Supercross Világbajnokság 450 köbcentiméteres kategóriájának első három fordulóját (Anaheim, San Diego, Atlanta) vizsgálva végeztem teljesítményelemzést az első 10 versenyzőn (1. ábra). Felvetésemben arra a kérdésre kerestem választ számszerű adatokkal, hogy befolyásolják e döntően a verseny végső kimenetelét a versenyzők számára, a rajt utáni első fordulóban kialakult aktuális pozíciójuk, tehát valóban fontos e a starthely választás, és a rajt utáni pozíció (ha igen, milyen mértékben), vagy a futam alatt nyújtott teljesítmény inkább befolyásolja a verseny végső kimenetelét, így még sincs önmagában akkora jelentősége a startnak.

2. ábra: Az Anaheim-i verseny első 10 helyezettjének teljesítménye.

Összevetettem a végső győzelmek (piros oszlop) tekintetében: -

milyen pozícióban kvalifikálták (zöld) magukat a versenyzők a döntőbe,

-

hányadikként érkeztek a start utáni első kanyarokba (sárga), valamint

a futam során hogyan alakultak ezen versenyzők leggyorsabb köridői (kék).

3. ábra: Elemzésem százalékos átlaga az elrajtolást és a végső eredményt illetően.

7

Az elemzés adataiból kiderült, hogy a rajtot követően az első fordulóba első helyen megérkező versenyzőnek megnőnek az esélyei az adott versenyek megnyerésére. Még akkor is, ha ez a 20 perces futamból mindösszesen 20 mp-es akció és a munka legjava csak ezután következett. A három verseny alapján az derült ki, hogy 66,7 % az esélye annak, ha a versenyző jól startol, akkor jó eredménnyel zárul a futam. Az említett előzmények indíttatására kezdtem el előkészíteni a hazai reakció vizsgálatot.

8

2

IRODALMI ÁTTEKINTÉS

2.1 A Motocross meghatározása A motocross egy szabadtéri, gyorsasági, üldözéses terepverseny, amit egy zárt, földes talajú, szabálytalan alakzatú körpályán 40 versenyző azonos teljesítményű versenymotorokkal, egysoros vonalból elrajtolva űz hosszú körökön keresztül. Jelentős szerepe van az egyén szempontjából az összes motorikus képességnek (kondicionális és koordinációs képességek, ízületi hajlékonyság) valamint a precizitásnak is az elegáns és letisztult motorkezeléshez, mivel egy rendkívül összetett sportágról van szó. A motocross napjainkban rettentően felgyorsult az erőforrás és a futómű fejlődése következtében, valamint az élversenyzők a motoros edzéseken kívül számos kiegészítő sportágakat űznek, mindezzel fokozva eredményességüket. A sport összetettsége abban rejlik, hogy a sportoló szervezetére nem csak a külső, hanem a belső ellenállások legyőzése is komoly feladatot ró. A profi csapatok teljes körűen kiszolgálják mind a versenyzőt, mind pedig a technikát. Motocross szakedző, stretching edző, sportorvos, sportpszichológus, masszőr, dietetikus és személyi edző foglalkozik a versenyzővel, a motorkerékpár pedig motorszerelő és futómű specialista szakember felügyelete alatt áll, amit speciálisan a versenyző vezetési stílusára hangolnak. Az edzőnek tisztában kell lennie versenyzője mentális és pszichés képességeivel is, fontos továbbá, hogy az mx versenyző gondolati és érzelmi kontroll alatt álljon, koncentráltságát az aktuális versenyszituációra irányítsa. (Patel, 2006) A domborzati viszonyok és talaj egyenetlenségből adódó pályaminőség folyamatosan változik, romlik egy verseny folyamán, a versenyzők sokszor test-test elleni küzdelem árán vívják ki pozícióharcukat, gondoljunk a rajtból az első fordulóba szinte egyszerre megérkező 30-40 fős mezőnyre. Az mx versenyzőnek a futam minden pillanatában improvizálnia kell, és rettentő gyors döntéseket meghoznia a közel 2 km hosszú versenypályán, ami számtalan ugratót és kanyart tartalmaz. Mindezt a szabad és időmérő edzést követően kettő 20-35 perces futamban kategóriától és korosztálytól függően (Gobbi és mtsi, 2005). Kondicionális képességek nélkül megvalósíthatatlan a sportoló eredményessége a kanyarok előtti erőteljes féktáv, és az azt követő intenzív kigyorsítások, valamint a pálya talajának egyenetlenségéből adódó rendkívüli hatások miatt. 9

A koordinációs képességek ismételten szükségesek, hisz egyensúly-, tér- és ritmusérzék nélkül elképzelhetetlen a két keréken való közlekedés talajon és levegőben egyaránt, hisz átlagosan 8-12 ugratót is tartalmaz egy pálya, amin akár 30 méteres szintkülönbség is lehetséges, fokozva a szervezetre háruló fizikai hatásokat. Az ízületi mozgékonyság, hajlékonyság legalább olyan fontos, mint bármely más sportágban a mozgás közben fellépő külső és belső erők okozta nehézségek miatt.

4. ábra: Szőke Márk #795 a gyáli csapatbajnoki versenyen. (forrás: mxonline.hu)

„Por, sár, repülések, huppanások, elcsúszások és hatalmas bukások, háromezer lóerő a rajtnál, tolakodás, küzdelem, izzadság, gyötrelem és GYŐZELEM. Ez a motocross… Itt, a poros domboldalakon nincs szubjektivitás, pontozás, összbenyomás és kűrruha.” (Kökényesy György)

10

2.2 A Motocross nemzetközi története A technikai sport kialakulását a technikai forradalom hatására megalkotott műszaki találmányok indították el. Ilyen volt a belsőégésű hőerőgép 1876-os feltalálása is, amit kétkerekű, négykerekű szerkezetekbe szereltek be. Woods (2000) könyvében 1885-re teszi annak időpontját, mikor is német feltalálók belsőégésű/robbanó motort tettek egy kerékpárba, így az 1800-as évektől már a nagyközönség számára is elérhető lett a motorkerékpár. Az 1900-as évek elején Angliában népszerűvé vált a Trial versenyzés ahol a táv teljesítése alatt bírák által ellenőrzött egyéb szabályoknak is megfelelve kellett versenyezni, tehát nem csak a gyorsaság volt a mérvadó. (Woods, 2000) A Második Világháború előtt az 1920-as évektől beszélhetünk konkrétan motocross kerékpárról, viszont az első motocross versenyt 1924-ben jegyzik fel. A triáltól való különbséget a szabályok módosítása jelentette, vagyis eltörölték a bírák általi megkötéseket és a távot leggyorsabban teljesítő versenyző győzött. (Woods, 2000) „Alig tették le a motorizáció alapjait a XIX. századvég nagy feltalálói és kerültek piacra a kétkerekű motoros járgányok első példányai, a játékos ember már is versenyezni akart vele. Még ebben a században megrendezték a világ első motorkerékpár versenyét és mind össze két évvel később Magyarországon is felbőgtek a versenymotorok. Egy csodálatos új sportág indult el világhódító útjára. Ennek a modern technikai sportnak egyik később kialakult, fiatal szakága a motocross és annak ellenére, hogy fiatal, eredete mégis a legendák homályába vész. Mi azonban azt a verziót fogadjuk el, miszerint a kezdeteket az jelentette, hogy a háború előtti időkben az unatkozó angol katonák a laktanyákban motorokkal bravúroskodtak, minden féle akadályokon átmotoroztak, kipróbálva gödröket, dombokat, mitöbb még a lépcsőházat is. A kitünő szórakozást még izgalmasabbá tette a versengés és némi szabályalkotás után már kész is volt az új sportág: a motocross. A szigetországban hamarosan kialakult a versenyrendszere, mely elterjedt Európában, majd az egész világon.” írja honlapján Czuczi Győző (2001) volt motocross szakágvezető. Bármilyen mélyre is kutatunk, minden szál Angliába vezet vissza, tehát a motocross sportág a britektől indult világhódító útjára. Azóta számtalan szabálymódosítás történt, azonban alapjaiban továbbra is egy lényeg maradt, az adott pályán ki teljesíti leggyorsabban a versenytávot.

11

2.3 A Motocross hazai története „A Magyar Motorkerékpáros Szövetség 1906-ban alakult. 1920-ban a Királyi Magyar Autoclubon belül motoros osztály létesült, amely 1945-ig irányította a motorsport tevékenységet. A Magyar Motorsport Szövetség 1948-ben alakult és 1978-ig, a Magyar Autó és Motorsport Szövetség megalakulásáig jogutódként működött. 1996-ban az autósport kiválásával ismét eredeti nevén Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) folytatta munkáját. A Magyar Motorsport Szövetség egységesíti a hazai motorkerékpársport valamennyi szakágát, amelyek: a gyorsasági szakág, a motocross szakág, az enduro szakág és a salakmotor szakág.” (forrás: http://mams.hu/hu/tortenet) A honi motocross megszületését illetően megoszlanak a vélemények Kökényesy (1985) könyvében 1958-ig, egy másik szál pedig 1957-ig vezet vissza, az adott év bajnokainak ismertetése révén. A motorsport központja azokban az időkben Budapesten volt, viszont 1960-ban szűnni kezdett a fővárosi fölény, mivel Harangvölgyi András (Újpesti Dózsa) és Máté Sándor mellett a csongrádi Técsi Sándor (MHS Csongrád m.) és a szabolcsi Nemes Sándor (MHS Szabolcs m.) is bajnokságot nyertek. Máté az Újpesti Dózsa versenyzőjének 1958-tól tartó

veretlenségét Técsi szakította meg 1965-ben. Mohácsi Jenő (BHSE) és Simon Ferenc (Ajkai ALU Se) mellett Czúni László (KSK), Nátó János (Ú. Dózsa) és Závodny István (ZMMK)

határozták meg a ’65-’75 közötti évtizedet, azonban 1976-ra a magyar motocrossban válság következett be. A versenyzők támogatása alább hagyott, valamint nagynevű egyesületek oszlottak fel, így versenyzőiket kénytelenek voltak szélnek ereszteni. 1977-től hosszú éveken keresztül Németh Kornél (KKSE), Kökényesi György (ZMMK), Gyurászik László (HPSE) és Halász László (KSK) határozták meg a magyarországi motocross bajnokságok elitjét, az mx klubok ismét komoly támogatásban részesültek, így sportolóik profi szinten versenyezhettek. A többszörös motocross magyar bajnokot, Kökényesit bízzák meg a szakág vezetésével, ami a korábbi évekkel ellentétben nagy előrelépés volt, hisz elsőkén választottak hozzáértő szakembert erre a pozícióra. (Czuczi, 2001) A Béke Barátság Motocross Kupa (BBK) a keleti blokk országainak létrehozott versenysorozat, mely a VB szintjével közel azonos volt.

12

Az időszak nemzetközi sikeréhez már csak két nagyágyúra volt szükség sportolók terén. „Németh Kornél és Gyurászik László képes volt arra, hogy méltó ellenfelei legyenek a nemzetközi élvonal elején motorozó csehszlovák és szovjet versenyzőknek. Időközben kialakult a legfiatalabb korosztályból egy tehetséges utánpótlás gárda és 1982-ben kiírásra kerülhetett a 125-ös géposztály bajnoksága is.” (Czuczi, 2001)

5. ábra: id. Németh Kornél #1, Hangárdomb, 1978 Kaposvár. (foto: facebook.com/nthmx)

Az évtized végén ismét két meghatározó, kivételes tehetség tartja lázban a szurkolókat, Kamrás Károly és Balogi Zoltán személyében, valamint ifj. Horváth Pál (Hódgép) neve is emlékezetes lehet a cross sportban jártas ember számára. A politikai rendszerváltás időszakán a sportklubok támogatásának ismételt csökkenése révén újra mélypontra jutott szeretett sportágunk. A Magyar Autó és Motorsport Szövetség (MAMSZ) mellett egy másik, amatőr szakágat (MMSz) alakítanak, mely két részre szakítja 13

a honi motocross sportot. A sportolók támogatása teljes mértékben megszűnik, a versenyzés anyagi részét maguk a versenyzők vagy családjaik finanszírozzák. A ’90-es évek üde színfoltját a Kaposvár melletti Cserénfán, a Surján Rt által rendezett motocross világbajnokságok adták. 1991, 1994 és 1996-ban a 125cm3-es, 1993-ban pedig a 250cm3es géposztályok vb futamainak adtak otthont a somogyi település dombjai. 1995-ben új szakágvezető áll a romokban heverő hazai mx élére Czuczi Győző személyében. A kettészakadt motorsport egyesítését említhetjük legfőbb eredményének, emellett vezetése alatt a sportklubok és benne versenyzők létszáma növekvő tendenciát mutatott. A ’90-es években az élsportban ismét sikeres nevek jelennek meg, többek között Grillmayer Gábor, Soóky Zsolt, Tóth Ádám mellett a valaha volt legtehetségesebb és legeredményesebb ifj. Németh Kornél. (Czuczi, 2001) Az a Német Kornél, aki megszerezte hazánk legelső motocross EB érmet és rengeteg világbajnoki pontot, aki évekig volt szereplője a motocross világbajnokságnak, a még ma is aktív húszszoros bajnok, világbajnoki futamgyőztes. „Soha sem szünetelt az a törekvés, hogy a motocross sport megosztottsága megszűnjön, és újra együtt meneteljen a gárda. Sok sikertelen egyeztetés, tárgyalás után, évek multán mégis eljött az idő, amikor a motocrossozók nagy családja egymásra talált. 2000.ápr. 30.-án létrejött az a verseny Kőszárhegyen, amely az egyesülést jelentette és azóta is békében és zavartalanul működik az amatőr gárda versenyrendszere, a III. osztályú bajnokság...” (Czuczi, 2001) A 2000-es évekre az utánpótlás nevelés eredményeképp új ifjoncok kezdtek eredményesen versenyezni. A márkacsapatok által szponzorált élsportversenyzők között említhetjük meg az Mx1-es kategóriában ifj. Németh Kornél, ifj. Czuni László, ifj. Borka János, Bencsik István, Rauscher Roland és ifj. Kerner László nevét, valamint az Mx2-ben Déczi Balázs, Szvoboda Bence, Hugyecz Erik, Szőke Márk, Nagy Alex, Lécz Gergely és Firtosvári Gábor írták a motocross 2000-es évek végéig tartó történetét. 2010 után sorban vonultak vissza ezen klasszis sportolók, azonban néhány gyors versenyző megmaradt. Mára nagyon megfogyatkozott a nemzetközi eredményre is képes motocross sportolók száma hazánkban, sőt, a profi versenyek rajtgépjeit igen nehéz megtölteni. A 2016-os elsőosztályú Magyar Bajnokság első fordulóján az Mx1 és Mx2-es kategóriát csak együtt lehetett indítani, viszont a 40 fős rajtgép mögött így is csak 20 versenyző állt, amiből maximum 4 fő érdemes egy nemzetközi szintű megmérettetésre. Némi bizalomra viszont a jelen utánpótláskorú versenyzői közül ad okot néhány kis magyar motocross harcos… 14

2.4 A motocross versenyzők felkészítése, edzésmódszerei A motorkerékpárral végzett, technikai, ügyességfejlesztő és fizikai edzések mellett taktikai képzések is zajlanak, mint általában a sportágak döntő többségénél. Ezen sportágspecifikus edzések mellett egy I. osztályú motocross versenyző számos más funkcionális és integratív edzésmódszereket végez. Az atlétikus, gimnasztikus, kerékpáros, edzőtermi (trx, hot iron, kettlebell, I-crossing, balancetraining, súlyzós erőfejlesztő, stb.), úszó- és tornaedzések valamint ezek kombinációi is mind megtalálhatóak az alapozóidőszak és a versenyszezon ideje alatt edzőik módszertanában. Korábban, a 70’-es 80’-as években egy első osztályú hazai, nemzetközi vagy világbajnoki motocross verseny a maihoz hasonlóan szabadedzésből, egy időmérő edzésből és két futamból állt. „[…] semmilyen más sportágban nincsenek olyan körülmények, melyek 45 percen keresztül

a versenyző teljes fizikai képességével együtt a folyamatos stressz hatást is elvárnák. A fizikai felkészítésnek, az edzésintenzitásnak és terjedelemnek hasonlónak kell lennie ahhoz, mint amit a hosszútávfutók vagy sífutók végeznek. Ehhez kell járulnia még a vívók vagy ökölvívók koncentrálóképességének.” (Kökényesy, 1985. 86. o.) A különbség a régi és jelenkori mx között a futamok terjedelmében jelentkezik. Míg a korábbi időkben 2x45 perc + 2 körben zajlottak a futamok, addig ez manapság a világbajnokságon 2x30 perc + 2körre, hazánkban mindössze 2x25 perc + 2 körre redukálódott. A világbajnokságok két napos rendezvények, ezalatt több edzés lehetőség van a pályák jobb kiismerése végett mire versenyre kerül a sor, a magyar bajnoki fordulók egy naposak. A megváltozott versenyrendszer és a motorok nagyobb teljesítménye miatt a sportág rettentően felgyorsult és így veszélyesebb is lett. A terjedelem csökkenésével az intenzitás nőtt, így szükségessé vált a sportolók felkészítésének, edzéseinek, átalakítása, modernizálása. Egy 2015-ben elvégzett kutatás során került bemutatásra a motocross versenyzők régi és új edzésmódszereinek összevetése. A régi "iskola" metodikájában a maximális pulzus körüli értékek eléréséhez főként általános erőedzés, köredzést majd hosszú és rövid intervallum edzésfajtákat használtak az erő-állóképesség kialakítására. Az új edzésmódszereknél a törzs fejlesztése jelenti a legfőbb célt, amihez az egyensúlyozó, proprioceptív edzés társul. (Nagy, 2015)

15

„A gyorsasági edzés, valamint az intervall súlyzós edzés során egyaránt köredzés formájában fejlesztik az adott képességeket, eltérő hatású, főleg súlyzós gyakorlatokkal. Az intervall módszerekkel főleg a kardiovaszkuláris rendszer és az izomzat ellenálló képességét akarjuk növelni, emellett kialakul a szervezet gyors visszaállása a nyugalmi állapotba egy-egy kemény edzésperiódus után. Szó esett a kardiovaszkuláris intervall edzésről, ahol az alacsony és magas intenzitás váltakozásával kényszerítjük a szervezetet, hogy minél magasabb pulzusértéken dolgozzon. Szó esett az állóképességi edzések során a terhelési zónákról, amely az edzések minden szegmensében nagy segítségünkre vannak annak érdekében, hogy tisztában legyünk az adott edzésmunka intenzitásának fejlesztő jellegével.” (Nagy, 2015. 24. o.) Mint korábban kitértem rá, a motocrossban jártas embernek nem jelent nagy újdonságot az a tény, hogy ebben a sportban rendkívül nagy fizikai állóképességre van szükség az egyéb számos készség mellett. A motocross versenyző pulzusa általában maximális szív ütésszám/perc között mozog a futamokban. A fent ismertetett edzésmódszerekkel megszerzett edzettség nyomon követhető a terhelések utáni pulzusmegnyugvással. Magyar, amerikai és finn kutatásokból kiderült a vizsgálatban résztvevő sportolók pulzusát tekintve, hogy a legfelső, vagyis a maximális zónában teljesítik a futamok jelentős részét, (Nagy, 2011; Augustine, és mtsai., 2011; Konttinen, Hakkinen, & Kyrölainen, 2007) tehát szorosan a 95%-os érték körül mozognak. Ez meggyőző választ adott a szkeptikusok számára, akik úgy vélekedtek, hogy itt csak a gázt kell húzni, a motor pedig ennek megfelelően halad a versenyző különösebb erőfeszítése nélkül.

2.5 Az érzékelés és észlelés A reakcióidő méréshez szükség van arra, hogy az ember reagáljon a környezet okozta hatásokra. Ehhez a „reakcióhoz” kognitív (megismerési) folyamatoknak kell végbe mennie. A megismerési folyamatok első szintje a környezet ingereinek az érzékelése. Az inger olyan folyamat, változás, melyet a szervezetünk képes beazonosítani, felfogni meghatározni, mely lehet fényhatás, hanghatás, mechanikaihatás, stb. Ezeknek az ingereknek a felvétele és feldolgozása az analizátoroknak (idegrendszeri egység) a feladata. Az ember érzékszervei szükségesek ahhoz, hogy felfogjuk, azaz érzékeljük 16

testünk jelzéseit. (Érzékleti modalitások: látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás, fájdalom, hő, kinesztézia, lokalizáció, egyensúlyozás, stb.) Az érzékelés (szenzáció) tehát a legalapvetőbb megismerési funkció, az érzékszerveinkben található érzőidegek (receptorok) segítségével történik az ingerek felvétele és ingerületté, azaz elektromos impulzussá alakítása. Az észlelés (percepció) egy magas idegrendszeri folyamat, amiben az ingerület tudatosítása zajlik, vagyis érzékeljük a környezetből érkező fény, hang stb. ingereket, melyek elektromos impulzusként az érző (szenzoros) idegpályákon át az adott agyi központba szállítódnak, ahol tudatosulnak. Az

emberek

különböznek

egymástól

viselkedésükben,

gondolkodásukban,

személyiségükben és abban is, ahogyan észlelik a környezetük hatásait, mivel mindenki más ingerküszöbbel rendelkezik. Az érzékelő apparátus (analizátor) részei a már említett receptorok, szenzoros idegpályák és megfelelő agyi központok. (forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/kszbk_fogalma_s_szerepe.html)

Látás: A fény érzékszerve a szem. A szemben a retinán helyezkednek el a csapok és pálcikák (fotoreceptorok), melyek érzékelik az adott fényt, majd a látóidegeken keresztül jut el az ingerület az agy tarkó lebenyébe, ahol feldolgozásra kerül az. Az említett pálcikák a fény valamint árnylátásért felelnek, a csapok a színeket érzékelik. A külső ingerek 7080%-a vizuális eredetű. (forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/az_rzkleti_modalitsok.html)

Hallás: A külső és középfülben lévő dobhártyát a levegő molekulái rezegtetik meg. Ez a rezonancia terjed a középfülben található hallócsontra, ami pedig továbbítják a belsőfülbe, ahol maga az úgynevezett Corti-szerv (hallószervünk) található. Tovább részletezve a Corti-szerven szőrsejtek (receptorok) találhatóak, melyek átveszik a rezgést és ingerületet okoznak, mely az agyhoz indul. (Donáth, 1973) Mozgásészlelés: Látszólagos és valódi mozgást különböztetünk meg. A látszólagos mozgásnál a retinán állókép alakul ki, amit ennek ellenére mozgóképként észlelünk. Megfelelő példa erre a mozgófilm, amiben 24 filmkockát vetítenek le egy másodperc leforgása alatt, így mozgóképet észlelünk. (forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/mozgsszlels.html)

17

Egyensúly: A fül nem csak a hallásért felelős szervünk, hanem az egyensúlyozás fenntartásában is nélkülözhetetlen. A Vestibularis rendszer mélyen beágyazva helyezkedik el a koponya két oldalán. Ez az apparátus az egyensúly, az egyes testhelyzetekben az izomtónus szabályozásért felelős szerv, egyensúlyszerv. (Bevan, 2005)

6. ábra: A szem és a fül anatómiája. (forrás: old.ektf.hu)

A belső fület az egyensúlyi hallóideg köti össze az aggyal. (Abrahams, 2006) Ez az egyensúlyszerv és a bőrben lévő érzékelők segítségével az ember képes érzékelni mozgását (kinesztézis), illetve egy járműnek (pl. crossmotor) a mozgását, amivel közlekedik. Az egyenes vonalú egyenletes mozgásból történő kanyarodást, fékezést, gyorsítást mindenki tapasztalhatta, aki tömegközlekedési eszközökön utazott valaha. A motocross versenyző tekintetében elengedhetetlen ezeknek az érzéseknek a megfelelő kezelése a sebesség megítéléséhez, a megfelelő mozgás-összerendezettség a hely és helyzetváltoztatáshoz, azaz a sebességváltásnál, az elrajtolásnál, a megállásnál és az ugratásnál.

2.6 A figyelem sajátosságai A szervezetet külső és belső ingerek hada éri. Az ingerek közti szelektálást a figyelem végzi és fókuszba helyezi, pontosabbá, élesebbé teszi észlelésünket, amelyből származó információkat agyunknak kell felfogni és feldolgozni. A figyelem lehet szándékos, spontán, automatikus és kitartó. (forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/mozgsszlels.html)

18

A figyelem megosztottsága abban nyilvánul meg, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni, melynek a reakcióidő tesztekben nagy jelentősége lehet. A figyelem terjedelme, hogy hány tárgyra tudjuk figyelmünket ráirányítani adott pillanatban, azt pedig, hogy ezt mennyi ideid vagyunk képesek fenntartani, a figyelem tartóssága határozza meg. A figyelem átviteléről beszélünk, mikor a figyelmünk átirányítódik bizonyos esetekben egyik dologról a másikra. Ez megtörténhet szándékosan és spontán, akaratunktól függetlenül is. (forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_figyelem_sajtossgai.html)

2.7 A reakcióidőről általánosságban A kognitív képességek között említjük a téri gondolkodást, az emlékezetet, a figyelmet, a logikát, a számolást és a reakcióidőt is. Mivel tudományos kutatásom törzsét az mx versenyzők reakcióidőinek alakulása képezi, fontos néhány gondolatot ejteni magáról a reakcióról és a reakcióidőről. A fent ismertetett figyelem valamint érzékelés – észlelés után a motocross versenyzőnek rövid idő alatt döntést kell hoznia, mint a páros és csapatsportok nagyrészénél. Ennek a döntési folyamatnak a gyorsaságát nagymértékben befolyásolja az aktuális testi-lelki állapot, az életkor, a stresszkezelő képesség, a figyelem megosztottság, az edzett és/vagy a pihent állapot valamint a sportági tapasztalat is. „A reagálás gyorsasága: Az ingerre adott mozgásválasz, reakció, vagyis az inger megjelenésétől a cselekvés megindításáig terjedő idő jelzi a gyorsaságot. A kiváló sportolók reakcióideje 150 – 250 millisecundum, amit egyszerűen reakcióidőnek nevezünk.” (Nádori, 1972. 106. o.) Megkülönböztetünk egyszerű (reflexes) és összetett (választásos) reakciógyorsaságot. A rajtok, az ismert jelekre adott válaszreakciók az egyszerű, míg a választásos reakciógyorsaságot a küzdősportok, labdajátékok (páros és csapatversenyek, stb.) folyamán jelentkező játékhelyzetekben jelentkeznek. Fizikai terhelés folyamán a reakcióidő nő. A nyugalmi reakcióidő genetikailag determinált, ebből következne, hogy nem lehet nagymértékben fejleszteni, viszont minél edzettebbek vagyunk, annál közelebb van egymáshoz a nyugalmi és a terhelés alatti reakcióidőnk. (Jakab, 2016) 19

2.7.1 A reflex fiziológiája „Reflexeknek nevezzük az adott belső vagy külső inger hatására bekövetkező, jól körülírható, automatikus válaszreakciókat.” (http://www.ttk.pte.hu/biologia/neurobio/Letoltes/Elettan_gyakos_konyv/Kozponti_Idegrendszer_2008_02_0 1.pdf)

A reflexválasz többnyire reflexmozgásként jelentkezik, de lehet reflexgátlás is, azaz egy izomkontrakció gátlása, mint például a szinergista és antagonista izmok kontrakciója, illetve elernyedése. Exteroceptív (bőr-) és proporioceptív reflexeket különböztetünk meg. A bőrreflexnél a kiváltó inger a külvilágból érkezik, viszont a proprioceptív reflexnél az inger magában az izomban, annak feszítése, nyújtása révén kerülnek ingerületbe a proprioceptorok. (forrás: http://phys.bio.u-szeged.hu/DT/elettan/ch11.html#id495168)

2.7.2 A reakcióidő mérése az emberen Léteznek terhelést megelőző, a terhelés folyamán végzett, és a terhelést követő reakcióidőmérő eljárások, melyeket laboratóriumi, és terepviszonyok között vizsgálnak. Előre megadott információk alapján meghatározott motoros válaszreakciót hajt végre a vizsgált egyén egy kapcsológomb aktiválásával a véletlenszerűen érkező szenzoros inger megjelenésére. Az inger lehet fény, hang, stb. és ezek kombinációja. Amikor a vizsgált személy az ingerre reagálva megnyomja a kapcsolót, az idő mérése megáll, és a reakcióidő milliszekundumos pontossággal olvasható le a kijelzőről. Fáradt állapotban a reakcióidő jelentősen megnövekszik. (forrás: http://phys.bio.u-szeged.hu/DT/elettan/ch11.html#id495168)

2.7.3 A szívfrekvencia mérése az emberen Pulzusnak nevezzük a percenkénti szívizom-összehúzódások számát (ütés/perc bpm), melyet befolyásol többek között az életkor, nem, fizikai aktivitás, hőmérséklet, edzettség, érzelmi hatások, tengerszint feletti magasság, ruházat, dopping, vérzés, dehidratáció, gyógyszerek, drog, stb.

20

Pulzuskontroll folyamán a szívfrekvencia mérését, megfigyelését értjük, mely értékes információval szolgál a sportoló ember és edzője számára a pillanatnyi edzettségi állapotról. Az ébredési pulzusszám a testünkben lezajló változásokról megfelelő visszajelzést ad nyugodt ébredést követően. Nemtől, életkortól függően 60-70 bpm (beats per minute) között, rendszeresen sportolóknál 50-60 bpm között, és a jó állóképességű sportolóknál pedig 50 bpm alatt mozog ez az érték. Ha ennél lényegesen magasabb, akkor az túledzettséget (a vegetatív idegrendszer zavarát), vagy betegséget feltételez, ha pedig jóval alacsonyabb, akkor fáradékony a sportoló. A nyugalmi pulzusszámot (HRrest) fekvő testhelyzetben néhány perc relaxálás után mérhetjük, értéke az ébredési pulzus felett van. A terheléses pulzusszám (THR) a fizikai aktivitás, edzés hatására fokozódott szívfrekvencia számot jelenti, melyet nagymértékben befolyásol a testmozgás jellege, intenzitása, terjedelme, stb. A maximális pulzusszám (HRmax) a szívfrekvencia legmagasabb értékét jelzi, mely csak a fizikai határterhelés mellett érhető el, ezt a szintet hosszú ideig nem képes fenntartani szervezetünk, erőteljesen elkezd savasodni (laktát) és fáradni, a teljesítmény pedig folyamatosan csökken. A maximálterhelés vizsgálaton a versenysportoló maximális pulzusszámát az aktuális kondíciónak megfelelően a VO2max értékkel határozza meg a sportorvos. Megnyugvási pulzus (HRrecovery) a terhelés utáni 1, 2, 3, 4, 5… perc elteltével mért pulzusszámérték, a pulzusmegnyugvás pedig a pulzusszám esés. A pulzusmegnyugvás egyenesen aránylik a versenyző edzettségi állapotával. Az átlagos pulzusszám (HRaverage) önmagában nem szolgáltat sok információt, hisz a 140 -160 bpm-nek, és a 100 – 200 bpm-nek is 150 bpm az átlaga. Akkor tudjuk hasznát venni, ha előre megadott határértékek (pulzuscélzóna) között (pl. 150-180bpm) zajlik a testmozgás. Az említett meghatározások életkornak megfelelően változnak. Megbízható szívfrekvencia mérést a nyaki verőér kitapintása mellett az EKG (elektrokardiogram) pontosságú pulzusszámmérő órák szolgáltatnak, melyek ma már kompatibilisek a személyre szabott intelligens edzéselemző, -tervező és edzettség ellenőrző (training peaks, training load) alkalmazásokkal. 21

A pulzus-célzóna a két szélsőérték közötti pulzustartományt jelöli, melyben a sporttevékenységet kell végezni. Az aktuális célzóna meghatározásához a Polar által kifejlesztett OwnZoneTM (saját zóna) funkciója ad segítséget. A HRV (hart rate variability) azaz szívfrekvencia-változékonyság az egymást követő szívverések (R-R hullámok) közti időbeli eltérést, vagyis az átlagos pulzusszám körüli ingadozást jelenti. (Dömötör, 2006) A 2015-ös szombathelyi Polar előadáson hallottak alapján az átlagos pulzusszám tehát nem szolgáltat megfelelő adatokat a fent említett két szélső határérték miatt. Az élsportolók a 90%-os érték felett dolgoznak, fontos, hogy a sportoló hét közben is elérje a 90% fölötti zónát, de a regenerálódásra fokozott figyelmet kell fordítani, hisz hamar jelentkezhet túledzettség, mely a vegetatív idegrendszer zavarát jelzi. Ha 100% fölé megy a grafikonok görbéje, az a számításhoz használt képlet pontatlanságából ered, amennyiben ha egy sportoló pulzusa nem megy 90% fölé, alkalmatlan az élsportra. (Polar előadás, Szombathely, Savaria Egyetemi Központ, Díszterem, 2015.12.16.)

22

3

HIPOTÉZISEK Feltevéseim azzal kapcsolatban fogalmazódtak meg bennem a motocross sportágat

illetően, hogy milyen jelentősége lehet a reakcióidőnek, mint kognitív képességnek a hosszantartó sportbeli erőkifejtés során. Az eredményes versenyzés feltétele, hogy csúcsterhelés hatására se romoljon a versenyzők reakcióideje, mert vélhetően az a versenyző ér el jobb eredményt az adott futamokban, akinek jobb a reakcióideje.

H1.:

Tartós csúcsterhelés hatására romlik a motocross versenyzők

reakcióideje. H2.:

Azon versenyzők érnek el jobb köridőt az adott futamokban, akik jobb

reakcióidővel rendelkeznek. H3.: Sorozatterhelés hatására a versenyző végső eredményének alakulása szoros összefüggésben áll a reakcióidő változásával.

3.1 A kutatás célkitűzése Mint azt a bevezetőben kifejtettem, szeretnék hozzájárulni a magyar motocross sport fejlődéséhez tudományos kutatásommal, melynek legfőbb célja az volt, hogy rávilágítsak a terhelés alatti reagáló képesség esetleges fontosságára. Egy erős hazai bajnokságban szükséges lehet nemzetközileg is ütőképes versenyzőkre, kiket a legkorszerűbb edzésmódszerek szerint képeznek edzőik, miközben folyamatos műszeres visszajelzést kapnak versenyzőik aktuális állapotáról.

23

4

ANYAG ÉS MÓDSZER Tudományos kutatásomat a Magyar Motorsport Szövetség engedélyével, a vizsgálatban

résztvevő sportolók beleegyezésével, valamint a rendezvény szervezőjének jóváhagyásával végeztem. A helyszínen és az utómunkálatokban egy 4 fős stáb volt segítségemre.

4.1 A verseny jellege A vizsgálatot az Integrál Sport Egyesület által 2015. október 18.-án vasárnap megrendezésre került Magyarország Nemzetközi Motocross Csapatverseny élsport kategóriájában végeztük el. Három műszeres vizsgálati módszert használtunk fel a kutatás során, melyeket külön és egymáshoz viszonyítva is kiértékeltünk.

7. ábra: A 2014-es Magyar Bajnokság helyszíne kapta a 2015-ös csapatbajnoki rendezvényt. (foto: Lehotzky István)

4.2 A versenypálya adatai A vizsgálat helyszíne a nemzetközi esemény rendezésére alkalmas Pest megyei Gyálon található motocross pálya volt, melynek hossza 1600 méter, szélessége 6 méter, szintkülönbség 2 méter, rajthelyek száma 40 fő, ugró akadályok száma 13, talaját tekintve rendkívül mély homokos talajminőségű volt. 24

4.3 A versenyzők 7 csapatban 21 fő nevezését nyújtották be a csapatvezetők a reggeli technikai gépátvételig, köztük megtalálhatók a legeredményesebb magyar I. osztályú felnőtt és korosztályos magyar bajnokok, valamint Junior Európa-bajnok és világbajnoki futamgyőztes versenyzők. A vizsgálatban való részvételt 17fő vállalta, akik 15 és 28 éves kor közötti sportolók voltak. N = 16 főnek született felhasználható eredménye, mivel 1 versenyző motorhiba miatt nem tudta teljesíteni a versenytávot.

4.4 A verseny Az egyéni csapatbajnoki versenyen minden résztvevő csapat egy M1, egy Mx2 és egy Mx-open kategóriás versenyzőt indított alakulatában. Ezen kategóriák közti különbséget a motorok eltérő teljesítménye jelenti. A versenyzők az egyéni legjobb eredmény elérésére törekedtek, viszont a csapat a három versenyző összesített eredménye alapján ért el helyezést. A verseny délelőttjén egy 20 perces szabadedzés és egy 20 perces időmérő edzés zajlott, délután pedig kettő 20 perc +2 körös futam (~25p). A futamok között 1 óra 13 perc pihenőidő volt.

8. ábra: A magyar felmenőkkel rendelkező Junior Világbajnok Bian Shu kanyarvétele a gyáli homoktengerben. (forrás: mxonline.hu)

25

4.5 Időmérés, eredménykészítés A verseny hivatalos időmérését a főként az autó- és motorsport területén tevékenykedő Chrono Moto Timming alakulata végezte a versenymotorokra rögzített transzponder/chip (jeladó) és a célvonalon elhelyezett fotocellás (0:00,001 pontosságú) jelrögzítő rendszer használatával. Az így kapott adatokat, köridőket, edzés és futam eredményeket dolgoztuk fel. (forrás: http://www.chronomoto.hu/hu/szolgaltatasok)

4.6 Szívfrekvencia mérés A teljes versenynap folyamán Polar Team2 Hart Rate Monitor rendszer segítségével mértük a versenyzők szívfrekvencia által mérhető teljesítménytényezőiket off line üzemmódban. A számított maximális pulzusszámmal összevetettük a mért maximális, átlagos és minimális pulzusértékek százalékos arányát. Az eredményeknél a különböző sportzónákat is ismertetem, valamint azt, hogy a versenyzők mennyi ideig tartózkodtak a laktát küszöb (above treshold) felett, végül az energiafelhasználás mértéke is kiderül. A szakemberek ma már pontatlannak tartják a korábbi – HRmax = 220 mínusz életkor – formulát, mivel az nem veszi figyelembe a sportoló nemét, edzettségi állapotát, stb., így a vizsgálatban szükséges maximális pulzus meghatározásához 205–életkor/2+x+y képletet alkalmaztam, ahol x = 5, ha az egyén nőnemű, x = 0, ha pedig férfi. Ha I. osztályú sportolót vizsgálunk, akkor y = 5, ha nem, akkor y = 0. (Glázer, 2010) Egy 20 éves versenyző

esetében

ez

a

következőképp

alakult:

205-20/2+0+5=200,

tehát

a

HRmax=200bpm.

4.7 Reakcióidő mérés A Comp Sys számítógéppel vezérelt reakcióidőmérő berendezés lehetővé teszi laboratóriumi és terepviszonyok közti, nyugalmi és terheléses vizsgálatok során a mért személy reakció idejének, figyelem fenntartó és monotónia tűrő képességének vizsgálatát. A mérőszerkezet három állványra szerelt, nagy fényerejű színes ledek és hangszórók segítségével biztosítja a fény és hang ingereket. (forrás: használati utasítás)

26

A berendezést laboratóriumi körülmények helyett a verseny ingergazdag környezetében, közvetlenül a versenypálya mellett egy kutató pavilonban állítottuk fel, és a mérés pontossága miatt csak fényingereket alkalmaztunk egyenként 30sec időkeretben, 22 villanófényre adott válaszok alapján. A kiadott fények ütemezése felváltva és/vagy egyszerre különböző intenzitással jelentek meg.

9. ábra: A kutató pavilon, előtérben a mérési stáb egy része, jobbra Dr. Koltai Miklós főiskolai docens valamint a szerző, háttérben pedig a reakció időmérő berendezés. (foto: ifj. Kerner László)

A fényinger megjelenésétől a joystick gomb meghúzásáig eltelt időt ezredmásodperc pontossággal rögzítette a műszer, vagyis a húzógomb aktiválásával rádiófrekvenciás jelátvitel útján a vezérlő elektronika érzékelte a gomb lenyomásának idejét, és ebből valamint a fényinger kiadásának különbségéből meghatározta a motocross versenyzők jelre adott reakcióit, melyet mind a négy futam után lemértük. Az inger megjelenésére a versenyzők egységesen egy előre meghatározott ülő pozícióban reagáltak az esetleges különbségek kiküszöbölése végett. A három fénykibocsátó állvány szemmagasságban, 205cm távolságra helyezkedtek el félkörívben a versenyzőtől. Az inger és a rá adott válasz között 0.003 ezredes időkorlátot alkalmaztunk, tehát az ezen időn kívüli gombnyomások nem számítottak érvényes reagálásnak, azaz jó találatnak. 27

5

EREDMÉNYEK A eredmények kiszámításához, összevetéséhez számos adatot rögzítettek számunkra a

kutatásban alkalmazott műszerek. A kapott adatok és mátrixtáblázatok felhasználásával különböző statisztikai eljárásokon, korrelációs számításokon, regresszió analíziseken keresztül jutottunk el az eredményekig. Két hipotézisem igazolódott be a vizsgálat folyamán, egyre pedig rácáfolt a vizsgálat. A kutatás során az eredmények elemzése mindvégig anonim módon történt, – az etikai szabályokat betartva – ugyanakkor a saját eredményét minden versenyzőnek eljuttattam. A tanulmányban, táblázatokon, grafikonokon az egyszerűbb szemléltetés kedvéért néhány helyen kiragadott egyéni eredményt is megjelenítek az említett módon.

10. ábra: A versenyző, kezében a joystick konzollal várja a fény(ek) megjelenését. (foto: ifj. Kerner László)

28

5.1 A versenyterhelés A versenyzők reggel a 9 óra 00 perckor kezdődő szabadedzést megelőzően vették fel a pulzusmérő mellkasra helyezhető jeladóját, mely offline módban kezdte el rögzíteni a szívfrekvenciájukat 15 óra 18 percig. A Polar Team2 Hart Rate Monitor rendszerének a következő adatokra volt szüksége az eredmények kiszámolásához: a versenyzők neme, kora, testmagassága, testtömege, nyugalmi pulzusa. A jeladókat a második futam utáni reakcióidő-mérést követően vették le, így az egész versenynap folyamán, nyomon követhettük pulzusértékeiket. A vizsgálatban résztvevő minden versenyző 15 éves kor feletti volt, mivel 13-14 éves kor alatt nem célszerű szívfrekvenciát mérni, ugyanis a keringési rendszer szenzitív időszaka, fejlődése ekkor zajlik, így más viszonyítási alappal kellene dolgozni. A vizsgálatomban használt Polar Team rendszer sportzónáit (sport zones) a maximális pulzusértékhez mérten határozza meg. A legalsó 50-59% közötti pulzustartomány a regeneráló zóna (szürke). A 60-69% között a zsírégető zóna (kék), a 70-79%-os tartományban az aerob zóna (zöld) található. A 80-89% közé eső rész jelöli az aerob és anaerob zóna közti (narancs) átmenetet, a 90-100% között pedig az anaerob (vörös) zóna. Ezeket a maximális pulzusszámokat a korábban ismertetett módszerekkel kaptunk meg. 1. táblázat: A versenyzők Polar Team2 rendszer által rögzített átlagolt adatai.

29

Az 1. táblázatban a vizsgált versenyzők szívfrekvencia adatainak átlagai láthatóak. A táblázat bal oldalán a számított maximális pulzusszámok középértékét tüntettem fel, ami 200 bpm (100%) volt. A számított maximális pulzushoz viszonyítva 99% volt a versenyzők átlagolt mért maximális, 62% a mért átlagos (average), és 32% a mért minimális pulzusszámuk. A sport zónák értékeinél megfigyelhető, hogy a versenyzők a futamok jelentős részét töltik az anaerob (vörös) zónában. Ezután a második leghosszabb idő az aerob-anaerob közötti átmenet (narancs) zónájában zajlik. A táblázatból leolvashatjuk azt is, hogy a versenyzők hány százalékot töltöttek a tejsav küszöb (Above treshold) felett. Az első futam 89%-át, a második futamnak pedig a 71%-át töltötték a laktát küszöb felett. Az 1. táblázat jobb felső sarkában a versenyzők energiafelhasználásához tartozó – kilókalóriában (Kcal) megadott – átlaga látható, mely a teljes versenynapra értendő. Az összes versenyző átlagos energiafelhasználása 3266 Kcal volt a gyáli versenyen, ami egészen magasnak számít.

11. ábra: Az egyik versenyző Polar Team2 rendszer által rögzített adatai.

30

A 11. ábra az egyik versenyző szívfrekvenciájának adatmátrix táblázata és grafikonja. Citromsárga színnel jelöltem a két futam időtartamát, és az ahhoz viszonyított maximális pulzusszámtartományban töltött idejét. Az adott versenyzőnél kiválóan látható a grafikon jobb oldalán, hogy az első futam 26 perc 33 másodpercig tartott, amiből 26 perc 31 másodpercen keresztül tartózkodott a 90-100% közötti (vörös) zónában. Ezt a 11. ábra alsó jelleggörbéjén is ellenőrizhetjük, mivel a piros görbe a futamok szinte teljes időtartamára a vörös zónába szökött fel, annak is a felső határáig. Az időmérő transzponder által rögzített elrajtolás pillanatát a pulzusmérő időskálájára vetítve tapasztaltam, hogy az elrajtolás utáni pillanatokban egyből a vörös zónába emelkedett a versenyzők szívfrekvenciája, és az első futam több mint 80, a második futam több mint 60%-ában ott is maradt. (1. táblázat) Azok a versenyzők, akik esés vagy motorhiba miatt az adott futamot nem fejezték be, és ezáltal pulzusszámuk csökkent, az átlagok értékeit csökkentették. Amennyiben csak azon versenyzők pulzusértékeit átlagoltuk, akik az egész versenytávot teljesítették, kivétel nélkül minden a 90-100% közötti anaerob vagy maximális zónában versenyeztek a futamok több mint 90%-ában. Ezen oknál fogva kijelenthetjük, hogy a gyáli csapatbajnoki versenyen a versenyzők az első és második futamban maximális terhelésnek voltak kitéve.

12. ábra: A rajt utáni első fordulóba nagy sebességgel megérkező mezőny a gyáli versenyen. (forrás: mxonline.hu)

31

A versenyzők edzettségére való következtetést levonhatjuk egyrészt abból, hogy a maximális zónában milyen hosszan voltak képesek tartózkodni a sportolók, azaz milyen mértékben tudtak ellenállni a tejsav okozta izomfájdalomnak, másrészt a terhelés befejeztét követő pulzusmegnyugvási értékeikből. A versenyzőnkénti Polar által rögzített szívfrekvencia adatokból megállapítottam, hogy azok a versenyzők, akik eredményesebbek voltak, tovább tartózkodtak az anaerob/maximális zónában, akár a terhelés legutolsó pillanatáig, vagyis edzettebbek voltak.

5.2 A reakcióidők alakulása A versenynap folyamán mind a négy terhelést követően lemértük a versenyzők reakcióidejét. A reggeli szabadedzés leintése után a versenyzők letették motorjaikat csapatuknál, majd a kutató sátorba jöttek a vizsgálatra. Ez volt a nap első mérése, melyet bázisnak, kiinduló szintnek tekintettünk. Ehhez mérten elemeztük a második (időmérő edzés), a harmadik (első futam), és a negyedik (második futam) mérés eredményeit, hogy megkapjuk a választ az első hipotézisre.

13. ábra: A négy reakcióidő-mérés regresszió analízisének grafikonja.

A mérések elemzését viszonyszámok segítségével vizsgáltam. A viszonyszámokkal a statisztikai adatok összehasonlítását végezzük, ez nélkülözhetetlen a statisztikai munkában, hiszen egy adat önmagában, anélkül, hogy egy másik hasonló adattal összevetnénk, „nem 32

mond sokat”. A négy mérés regresszió analízisével szeretnék függvényszerű kapcsolatot keresni egy vagy több független változó (vagy magyarázó változó) és egy függő változó között. Szokásosan a magyarázó változókat X-ekkel, a függő változót pedig Y-nal jelöljük. Feltételezzük, hogy az X-ek és az Y közötti összefüggés kifejezhető függvény formájában, azaz a 13. ábra függőleges tengely (Y) adatai a fényingerekre adott reagálások idejét, a vízszintes tengelyen (X) pedig a sportolók jelennek meg. Az adatmátrix alapján megállapítható, hogy a mérések során az adatok sűrűsége nagyonnagy eltérést nem mutat. Diagramon ábrázolva könnyen leolvasható a legjobb és a legrosszabb eredmény. Legtöbb versenyző a trendvonal körüli értéket hozta. A 4. mérésnél láthatók a legkisebb kilengések a 13. ábrán, ami bizonyítja azt a tényt, hogy a reakcióidők javultak a bázishoz mérten. Mint korábban ismertettem, a reakcióidő vizsgálat 30 másodpercig tartott minden sportolónál mind a négy terhelést követően, ez idő alatt 22 db fényjelre kellett reagálniuk a 0.003 ezredes időkereten belül.

14. ábra: A négy terhelés utáni reakcióidő-mérés táblázata és oszlopdiagramja.

33

A 14. ábra bal alsó táblázatában nyomon követhető a 0.003 ezred időkereten belüli reagálások (jó találatok) középértéke. Az első és második mérésben a 22 db jelből 19.563 db volt a versenyzők érvényes találatainak száma. Mivel az első mérés a bázis (100%), így a második mérés változása 0%, mert az eredmény (100%) megegyezik a bázissal. A harmadik mérésben 11%-ot rontottak a versenyzők, mert a jó találatok száma 17.5 db találatra csökkent. Az utolsó mérésnél a bázishoz viszonyított javulás a jó találatok terén 13% volt, amit a jobb alsó oszlopdiagramon is megfigyelhetünk. A 14. ábra bal felső táblázatában láthatjuk, hogy a vizsgálatban résztvevő versenyzők átlagos reakcióideje az első mérés alapján 0.291 ezred volt. A második mérésnél 0.255 ezred, a harmadik mérésnél 0.246, az utolsó (negyedik) mérés eredménye pedig 0.245 ezred volt. A reakcióidő átlagainak bázisviszonyszáma alapján leolvasható a változások mértéke. Az első méréshez (bázis) viszonyítva a második mérés 12%-os, a harmadik mérésnél 15, a negyediknél pedig 16% volt a reakcióidők változása a básishoz mérten, melyet nagyszerűen szemlétet a 14-es ábra jobb felső oszlopdiagramja. H1.: Ezen eredmények cáfolják meg első hipotézisem állítását, mivel tartós csúcsterhelés hatására nem romlott a motocross versenyzők reakcióideje, hanem javult, 16%-ot.

15. ábra: A versenyzők köridőinek összevetése a reakcióidők alakulásával.

A 15. ábra grafikonja adja meg a választ a második hipotézisemre, melyben azt állítom, hogy az a versenyző produkálnak jobb köridőt, kinek jobb a reakcióideje. A piros nyíl jelöli 1-től 16-ig a vizsgált versenyzők emelkedő sorrendben állított köridő átlagait a két futam alapján. Ahogy emelkedik a piros nyíl, úgy romlott a köridő. 34

A kék oszlopdiagramok pedig a köridő alapján sorbarendezett 16 versenyző átlagolt reakcióideje. Ehhez tartozik a zöld lineáris trendvonal, mely ugyan kisebb mértékben, de emelkedő jelleget mutat, tehát aki rosszabb köridőket futott, annak rosszabb volt a reakcióideje is. Fontos megjegyezni, hogy az ismertetett reakcióidők a minta elemszámának a középértékei voltak, és a versenyzők csúcsterhelést követően lettek mérve egy rendkívül ingergazdag környezetben, ahol nem volt lehetőségük próbatesztre. H2.: Második hipotézisem beigazolódott, mivel az a versenyző, aki jobb köridővel rendelkezett, annak jobb volt a reakcióidő eredménye is.

2. táblázat: A reakcióidők lánc-, és bázisviszonyszámának százalékos táblázata.

A láncviszonyszám (2. táblázat) alapján az első méréshez képest 12%-ot javult a versenyzők reakcióideje a második mérésnél. A harmadik mérés a másodikhoz képest 9%kal javult, míg a negyedik mérésnél igaz már csak 3%-kal tudott jobb eredményt kimutatni, de mérésenként javuló tendenciát mutat a láncviszonyszámok változásának aránya. A 16. ábrán is jól látható, hogy a mérések során a reakcióidők folyamatosan javultak, aminek oka lehet a versenyzők mérés során szerzett rutinja is. A reakcióidők mérésenkénti változása 3-4%-os javulást mutatott, a sportolók terhelésének fokozása kedvezően befolyásolta az eredményeket.

35

16. ábra: 1. méréshez viszonyított reakció idők.

H3.: A fent leírtak alapján harmadik hipotézisem is beigazolódott, mivel kiderült, hogy maximális igénybevételt jelentett a versenyzők számára a csapatbajnoki verseny sorozatterhelése és ennek hatására miként változtak a reakcióidők, valamint a versenyhelyezések.

17. ábra: A versenyzők maximális sport zónában töltött időtartamának diagramja.

Mindhárom mérési vizsgálatot összevetve a korábbi N = 16 fős elemszámot 11-re csökkentette a futamokból baleset, technikai meghibásodás, mérési adatvesztés és egyéb tényező. A 17. ábrán a versenyzők minimális (szürke nyíl), átlagos (fekete) és maximális (piros nyíl) pulzuszónájuk fokozódása látható, és a hozzá tartozó trendvonal (sárga nyíl).

36

3. táblázat: A három változó kapcsolatának korrelációs mátrixa a két futam összesített eredményei alapján.

SPSS statisztikai szoftver segítségével végeztünk korrelációs mátrix elemzést a versenyzők maximális pulzus zónában töltött időjükön, a reakció időjükön és az elért helyezéseiken, mint három változón (V1, V2, V3). Statisztikában a korreláció (jele: R) két vagy három érték közötti lineáris kapcsolat nagyságát és irányát jelzi, vagyis hatással vannak e, befolyásolják e egymást. Kicsiny korrelációs együttható is lehet szignifikáns, viszont a nulla korreláció jelenti azt, hogy nincs kapcsolat az adott változók között. A korrelációs együttható + – 1 közé esik. p < 0,05 szignifikancia érték az a határ, ami alatt állíthatjuk, hogy van kapcsolat a vizsgált változók között. A 3. táblázatban minden változóhoz tartozik egy sor és egy oszlop. A negatív előjel arra utal, hogy fordított arányosság (ellentétes kapcsolat) van a két változó között. Jelen esetben az ellentétet az képezi, hogy míg egyik változónál az alacsonyabb szám az értékesebb, addig a másiknál a magasabb. A pozitív előjel pedig azt jelenti, hogy az egyik változó növekedése a másik változó növekedését eredményezte. V1 – V3 közötti kapcsolat szorosságára a negatív (-0,6) korreláció utal, ami elég meggyőző. V2 – V3-hoz gyenge korreláció és magas szignifikanciaérték tartozik, tehát statisztikailag nem igazolható az összefüggés, viszont ez nem zárja ki annak meglétét. Valószínűsíthető a kapcsolat mindhárom változó között, – ami szakmai szempontból is helyénvaló – viszont ilyen kis elemszámmal nem kimutatható ez. Megnyugtató módon ennyi adatból arra tudunk következtetni, hogy a helyezés (V3) és a maximális sportzóna (V1) között van kimutatható, nagyon is szignifikáns kapcsolat. A korrelációs együttható előjeléből is utalhatunk arra, hogy ha a reakcióidő (V2) minél kisebb, annál jobb eredmény (V3) születik. 37

18. ábra: A maximális zóna, az energiafelhasználás és a reakcióidők egymáshoz mért viszonyának diagrammja.

A 18. ábra szemlélteti, hogy a maximális (vörös/anaerob) sportzónában töltött idő fordítottan arányos (negatív irányú kapcsolat) a reakció idővel, tehát akik több időt voltak képesek a maximális zónában tartózkodni, azoknak rövidebb a reakcióidejük. A korábbi feltételezés szerint, aki nem tud tartósan a vörös zónában tartózkodni, kevésbé edzett versenyző, valamint rosszabb reakcióidőt is produkált. Közepesen negatív irányú kapcsolat van az adott futamban elért helyezés és a maximális sportzónában töltött idő között, azaz jobb annak a futameredménye, aki több időt tudott eltölteni a magasabb sport zónában. Laza, egyirányú szignifikáns kapcsolat van az elért helyezés és a reakció idő között, tehát ha valakinek rosszabb a reakció ideje az rosszabb helyezést ér el. Függetlenül attól, hogy a változók pozitívan korrelálnak (hatással vannak egymásra), fontos következtetés, hogy egy esetleges jövőbeni mérésnél nagyobb elemszámmal szükséges dolgozni.

d

19. ábra: Az első futam változóinak regressziós viszonya.

38

A 19. és 20. ábrán jól látható az első és második futam három változójának regressziós grafikonja. A regressziós egyenesek (lásd szaggatott vonalak) meredekségéből és egymáshoz viszonyított elhelyezkedéséből jól látható a trend - amely a két változó kapcsolatára utal – még azokban az esetekben is, ahol a korábbi korrelációs számításokból ezt nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A korrelációs mátrix elemzés és a lineáris regresszió mutatói újabb adalékot jelentenek a harmadik hipotézis (H3) igazolásához. Megjegyzés: Tisztában vagyunk azzal, hogy a versenyzők teljesítményét, eredményességét más tényezők is befolyásolják. Ilyen például a versenyzők technikai tudása, valamint a motor technikai paraméterei, beállításai…

d

20. ábra: A második futam változóinak regressziós viszonya.

39

21. ábra: A gyáli motocross pálya célegyenese a 2015-ös csapatbajnoki versenyen. (foto: ifj. Kerner László)

22. ábra: A verseny győztese, Szvoboda Bence halad át a célvonalon a gyáli csapatversenyen. (foto: Nagy Norbert)

40

23. ábra: A csapatverseny győztesei a díjátadó ceremónián. (foto: mxonline.hu)

24. ábra: A díjazottak serlegei a gyáli motocross versenyen. (foto: mxonline.hu)

41

6

DISZKUSSZIÓ A komplex vizsgálat eredményeit feldolgozva megállapítottam, hogy a magyar

élvonalbeli motocross versenyzők valamennyi futam teljesítése közben a maximális egyéni terhelési célzónájukban tartózkodtak. A mért köridők és a reakcióidő statisztikai összevetéséből kimutatható, hogy azok a versenyzők voltak eredményesebbek, akiknek jobb volt a reakcióidejük. A futamok határterhelést vagy ahhoz közeli állapotot jelentettek a résztvevők számára. Bebizonyosodott, hogy a hosszantartó, ismétlődő csúcsterhelés ellenére sem csökkent a motocross versenyzők reakcióidő átlaga. A motocross sportban tevékenykedő szakembereknek, edzőknek fokozott hangsúlyt kell fektetnie a versenyszituációk gyakorlásának e területére, mert nem csak a rajt pillanatában meghatározó a reakcióidő milyensége, hanem a futamok során is folyamatos döntéshelyzetek közül kell igen gyorsan választani.

Következtetés A sportág jellegéből fakadóan a kiválasztásnál és a versenyzők felkészítésénél – a technikai képzésen túl – fokozott hangsúlyt kell fektetni a motorikus képességek magas színvonalára és annak intenzív fejlesztésére. A versenyszituációk gyakorlásakor törekedni kell a csúcsterheléshez közeli állapotok elérésére és ezzel egyidejűleg a helyes döntéshelyzetek gyakorlására.

42

7

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Dr. Koltai Miklós tanár Úrnak, aki

szakértelmével és elengedhetetlen tanácsaival segítséget nyújtott szakdolgozatom elkészítéséhez. Külön köszönet illeti családomat, akik ahogy több mint két évtizede lehetővé teszik, hogy a motocross sportágban tevékenykedjek, úgy egyetemi tanulmányaim sikeres teljesítéséhez is mindenben támogattak. Köszönöm a mérő stáb tagjainak (Szigeti Anikónak, Koltai tanár úrnak, Forsthofer Tamásnak) a helyszínen való közreműködésüket, valamint a matematikai korrektor, Hegedüs Helén segítségét a szakdolgozat statisztikájában nyújtott munkájáért. Végül, de nem utolsó sorban köszönet minden motocross versenyzőnek, aki a kutatásban részt vett. /ifj. Kerner László/

43

8

Irodalomjegyzék 1. Alberto W Gobbi, Francisco, R. A., Tuy, B., Kvitne, R. S. (2005): Physiological characteristics of top level off-road motorcyclists. Br J Sports Med, old.: 927-931. 2. Ashwin J. Patel (2006): The Mental Demands and Coping Strategies of Professional Motocross Riders: A Qualitative Investigation [doktori disszertáció]. University of Tennessee, Knoxville 3. Augustine, S., Gay, D., Keen, J., Riel, R., Evans, M., Milek, M., és mtsai. (2011). The Exercise Intensity of MX and SX Racing. (TC Training LLC) Letöltve: 2016.03.02. forrás: Racer X Virtual Trainer - Motocross & Action Sports Training, Fitness & Nutrition: http://www.racerxvt.com/virtual_trainer/Dr_A_heart_rate.html 4. Bob Woods (2008): Motocross History: From Local Scrambling to World Championship MX to Freestyle. Crabtree Publishing Company. 5. Czuczi Győző (2001). motocross.vasarhely.hu Letöltve: 2016.03.020. forrás: http://motocross.vasarhely.hu/motocross/history.html 6. Donáth Tibor (1973): Az emberi test felépítése. Tankönyvkiadó, Budapest. 7. Dömötör Edit (2005): Pulzuskontroll, Kiadó: CARITA Bt., Budapest 8. EKTF (2016): Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Letöltve: 2016.03.24. forrás: http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/5_az_rzkels_s_szlels.html 9. Glázer Tamás (2010): Pulzusmérés Cser Kiadó, Budapest 10. Jakab

Zoltán

(2016):

Reakcióidő,

Letöltve:

2016.03.24.

forrás:

http://kislexikon.hu/reakcioido.html#ixzz439Ths9D5 11. James dr. Bevan, Pollák Edit (ford.) (2005): Anatómia-Élettan illusztrált kézikönyv Alexandra kiadó, Pécs 12. Kökényesy, György (1985). Porban az igazság. Budapest: Sportpropaganda Vállalat, old.: 86 13. MAMS (2016): MAMS: Magyar Motorsport Szövetség, Letöltve: 2016.03.24 forrás: http://mams.hu/hu/tortenet 14. Müller Anita és Rácz Ildikó (2011): Aerobik és fitnesz irányzatok. 2016.03.24-i 15. Nagy, Alex (2015): Motocross élsportolók sokoldalú fizikai felkészítése, a régi és új edzésmódszerek

összehasonlítása

[egyetemi

Tudományegyetem, Szeged, old.: 24

44

szakdolgozat].

Szegedi

16. Nagy Arnold (2011): Az I. osztályú magyar motocrossozók verseny közbeni terhelésének vizsgálata Polar Team System által, a 2011-es Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokság 2. fordulóján [egyetemi szakdolgozat]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged. 17. Nagy Arnold, Vári Beáta (2014): A magyar motocrossozók terhelésének vizsgálata kardiovaszkuláris aspektusból [egyetemi szakdolgozat]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, old.: 5 18. Nádori László (1972): Az edzés elmélete és módszertana Sport kiadó, Budapest, old.: 106 19. PTE (2016): PTE: Pécsi Tudományegyetem, Letöltve: 2016.03.24. forrás: http://tamop412a.ttk.pte.hu/TSI/Muller%20Anetta-Racz%20Ildiko%20%20Aerobic%20es%20fitnesz%20iranyzatok/aerobik.html 20. SZTE (2016): SZTE: Szegedi Tudományegyetem, Letöltve: 2016.03.24. forrás: http://phys.bio.u-szeged.hu/DT/elettan/ch11.html#id495168

45

9

Ábrajegyzék

1. ábra: ifj. Németh Kornél #108 hússzoros bajnok eleganciája Izraelben. (foto: Eyal Mor)3 2. ábra: Az Anaheim-i verseny első 10 helyezettjének teljesítménye. .................................. 7 3. ábra: Elemzésem százalékos átlaga az elrajtolást és a végső eredményt illetően. ............ 7 4. ábra: Szőke Márk #795 a gyáli csapatbajnoki versenyen. (forrás: mxonline.hu)........... 10 5. ábra: id. Németh Kornél #1, Hangárdomb, 1978 Kaposvár. (foto: facebook.com/nthmx) ............................................................................................................................................. 13 6. ábra: A szem és a fül anatómiája. (forrás: old.ektf.hu).................................................... 18 7. ábra: A 2014-es Magyar Bajnokság helyszíne kapta a 2015-ös csapatbajnoki rendezvényt. (foto: Lehotzky István)................................................................................... 24 8. ábra: A magyar felmenőkkel rendelkező Junior Világbajnok Bian Shu kanyarvétele a gyáli homoktengerben. (forrás: mxonline.hu) ..................................................................... 25 9. ábra: A kutató pavilon, előtérben a mérési stáb egy része, jobbra Dr. Koltai Miklós főiskolai docens valamint a szerző, háttérben pedig a reakció időmérő berendezés. (foto: ifj. Kerner László)................................................................................................................ 27 10. ábra: A versenyző, kezében a joystick konzollal várja a fény(ek) megjelenését. (foto: ifj. Kerner László)................................................................................................................ 28 11. ábra: Az egyik versenyző Polar Team2 rendszer által rögzített adatai.......................... 30 12. ábra: A rajt utáni első fordulóba nagy sebességgel megérkező mezőny a gyáli versenyen. (forrás: mxonline.hu) ......................................................................................... 31 13. ábra: A négy reakcióidő-mérés regresszió analízisének grafikonja. ............................. 32 14. ábra: A négy terhelés utáni reakcióidő-mérés táblázata és oszlopdiagramja. ............... 33 15. ábra: A versenyzők köridőinek összevetése a reakcióidők alakulásával. ...................... 34 16. ábra: 1. méréshez viszonyított reakció idők. ................................................................. 36 17. ábra: A versenyzők maximális sport zónában töltött időtartamának diagramja. ........... 36 18. ábra: A maximális zóna, az energiafelhasználás és a reakcióidők egymáshoz mért viszonyának diagrammja. .................................................................................................... 38 19. ábra: Az első futam változóinak regressziós viszonya. ................................................. 38 20. ábra: A második futam változóinak regressziós viszonya. ............................................ 39 21. ábra: A gyáli motocross pálya célegyenese a 2015-ös csapatbajnoki versenyen. (foto: ifj. Kerner László)................................................................................................................ 40 22. ábra: A verseny győztese, Szvoboda Bence halad át a célvonalon a gyáli csapatversenyen. (foto: Nagy Norbert) ................................................................................ 40 23. ábra: A csapatverseny győztesei a díjátadó ceremónián. (foto: mxonline.hu) .............. 41 24. ábra: A díjazottak serlegei a gyáli motocross versenyen. (foto: mxonline.hu) ............. 41 1. táblázat: A versenyzők Polar Team2 rendszer által rögzített átlagolt adatai. .................. 29 2. táblázat: A reakcióidők lánc-, és bázisviszonyszámának százalékos táblázata. .............. 35 3. táblázat: A három változó kapcsolatának korrelációs mátrixa a két futam összesített eredményei alapján. ............................................................................................................. 37

46

10 Plágium – Nyilatkozat

47

48