MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

.CompLex Woiters Kluwer márka

Tartalomj egyzék

Előszó

19

Első rész Büntetőjog és büntetőjog-tudomány I. fejezet A büntetőjog 1. A büntetőjog fogalma 2. A büntetőjog tárgya és feladata 3. A büntetőjog helye a jogrendszerben 4. Büntetőjog és erkölcs II. fejezet A büntetőjog-tudomány 1. Az európai büntetőjogi gondolkodás kezdetei 2. A büntetőjog-tudomány jellege és módszertana 3. Irányzatok a büntetőjog-tudományban 3.1. Tett-büntetőjogi irányzat: a klasszikus büntetőjogi iskola 3.2. Tettes-büntetőjogi (vagy kriminológiai) irányzatok: az antropológiai és a szociológiai iskola 3.3. A közvetítő iskola 3.4. Újabb eszmeáramlatok 4. Büntetőjog-tudomány a bűnügyi tudományok rendszerében 4.1. A bűnügyi tudományok rendszerének fogalma 4.2. A kriminológia és az egyes bűnügyi tudományok III. fejezet A magyar büntetőjog fejlődése a 19-20. században 1. A modern büntetőjogi gondolkodás kezdetei 2. Az 1843. évi büntetőtörvény-javaslat 3. A Csemegi-kódex és novellái 4. A Horthy-korszak büntetőjoga

23 23 24 28 29 31 31 34 36 36 37 39 40 42 42 43 45 45 46 48 53 5

5. A magyar büntetőjog 1945 és 1990 között 6. A magyar büntetőjog-tudomány a 19-20. században 7. Rendszerváltozás és a büntetőjog

54 58 63

IV fejezet A jogállami büntetőjog alapelvei 1. A törvényesség elve 2. A humanizmus elve 3. A tettfelelősség elve 4. A bűnösségen alapuló felelősség elve 5. Az arányosság elve 6. A szubszidiaritás elve 7. A kétszeres értékelés tilalma

64 66 67 68 68 69 70 70

Második rész Jogszabálytan I. fejezet A büntetőtörvény 1. A büntetőjog forrásai 1.1. A jogforrás fogalma a büntetőjogban 1.2. Az Alaptörvény mint jogforrás, az Alaptörvény értelmezése 1.3. A szokásjog, illetve a bírói jog jellege 2. A büntetőtörvény rendszere 2.1. A büntető törvénykönyv (büntető kódex) fogalma 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete 3. A büntetőjogszabály szerkezete 3.1. A büntetőjogszabály szerkezetéről általában 3.2. A diszpozíció fogalma és fajai

75 75 75 76 77 78 78 79 80 80 81

II fejezet A büntetőjogszabály értelmezése 1. A jogértelmezés szükségessége és szabadsága 1.1. A jogértelmezés szükségessége 1.2. A jogszabály-értelmezés módszertana 2. Az értelmezés alanyai 2.1. A jogalkotó jogértelmezése 2.2. A jogalkalmazás jogértelmezése 2.3. A tudományos jogértelmezés

84 84 84 85 86 86 87 88

3. Az értelmezés módja

88

6

3.1. A nyelvtani értelmezés 3.2. A logikai értelmezés 3.3. A rendszertani értelmezés 3.4. A történeti értelmezés 4. Az értelmezés eredménye 4.1. Akiterjesztő és a megszorító értelmezés kérdése 4.2. A jogszabály-értelmezés és az analógia

89 89 90 91 91 91 92

III. fejezet A büntetőtörvény hatálya 1. Az időbeli hatály 1.1. Az időbeli hatály kérdésének felmerülése 1.2. Az időbeli hatály szabályai a Btk.-ban 1.3. Kivételek a visszaható hatály tilalma alól 1.4. Az időbeli hatály és a keretdiszpozíció 2. A területi és személyi hatály 2.1. A szabályozás elvei 2.2. A területi és személyi hatály szabályai a Btk.-ban

93 94 94 95 96 97 98 98 99

IV fejezet A nemzetközi bűnügyi együttműködés - kitekintés 1. Bevezetés 2. A nemzetközi bünügyi jogsegélyre vonatkozó általános szabályok azNbj. alapján 3. A nemzetközi bűnügyi jogsegély típusai az Nbj. alapján 3.1. A kiadatás 3.1.1. A kiadatás fogalma, a kiadatási bűncselekmény 3.1.2. A kiadatás akadályrendszere 3.2. A büntetőeljárás átadása, illetve átvétele 3.3. Feljelentés külföldi államnál 3.4. Az eljárási jogsegély 3.5. A szabadságvesztés-büntetés és a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átvétele és átadása 4. A külföldi ítélet érvénye 5. A nemzetközi bűnügyi együttműködés speciális formái az Európai Unióban a 2003. évi CXXX. törvény alapján

103 103 104 106 106 107 107 109 110 110 111 112 113

Harmadik rész Bűncselekménytan I. fejezet A bűncselekmény fogalma 1. A bűncselekmény-fogalom kialakulása 1.1. A bűncselekmény-fogalom jelentősége 1.2. A klasszikus bűncselekmény-fogalom 1.3. A bűncselekmény-fogalom fejlődése a német dogmatikában 2. A bűncselekmény fogalma a magyar büntetőjog-tudományban 2.1. A Csemegi-kódex bűncselekmény-fogalmának hatása az elméletre 2.2. A bűncselekmény fogalma a második világháború után 2.3. Viták és álláspontok a bűncselekmény fogalmáról 3. A törvényi bűncselekmény-fogalom 3.1. A cselekmény 3.2. A cselekmény büntetni rendeltsége 3.3. A cselekmény társadalomra veszélyessége 3.3.1. A társadalomra veszélyesség fogalma 3.3.2. A társadalomra veszélyesség foka, változó jellege 3.4. A bűnösség 3.4.1. Az anyagi jogi és az eljárásjogi bűnösség 3.4.2. A bűnösség fogalmának alakulása a 19-20. században 3.4.3. A bűnösség fogalma a magyar tudományos irodalomban 3.4.4. A bűnösség fogalma felfogásunk szerint 3.4.5. Vitás kérdések a bűnösséggel kapcsolatban 3.4.6. A büntetőtörvény a bűnösség fokozatairól 4. A bűncselekmények súly szerinti felosztása 4.1. A bűncselekmény fogalmának differenciálása 4.2. A súly szerinti felosztás elve a törvényhozásban 4.3. A bűncselekmény súly szerinti felosztása a Btk.-ban II. fejezet Tényállástan 1. A törvényi tényállás rendszerbeli elhelyezése, fogalma és formái. Az általános törvényi tényállás főbb jellemzői 2. A bűncselekmény tárgya. A jogi tárgy 3. A tárgyi oldal tényállási elemei 3.1. Az elkövetési tárgy 3.2. Az elkövetési magatartás 3.2.1. A cselekménytani irányzatok 3.2.2. A bűncselekmények csoportosítása

119 119 119 120 121 123 123 124 125 126 127 127 129 129 131 133 134 134 135 136 136 137 138 138 138 139 141 141 144 145 145 147 147 150

3.3. Az eredmény 3.4. Az okozati összefüggés 3.4.1. Az okozatossági teóriák 3.4.2. A mulasztás okozatosságának megítélése 3.5. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek 4. A bűncselekmény alanya 5. Az alanyi oldal tényállási elemei 5.1. A szándékosság 5.2. A gondatlanság 5.3. Vegyes bűnösség a Btk. 9. §-a tükrében. Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért 5.4. A motívum és célzat III fejezet A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 1. A büntethetőség akadályairól általában 2. A büntethetőséget kizáró okok 2.1. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok 2.1.1. A jogos védelem 2.1.2. A végszükség 2.1.3. A jogszabály engedélye 2.1.4. A Btk. Különös Részében meghatározott okok 2.1.5. Hivatali, illetve hivatásbeli kötelesség teljesítése 2.1.6. A megengedett kockázatvállalás 2.1.7. A sértett beleegyezése 2.1.8. A fegyelmezési jog gyakorlása 2.2. Az alannyá válást kizáró okok 2.2.1. A gyermekkor 2.2.2. A kóros elmeállapot 2.2.3. A kényszer és a fenyegetés 2.3. A bűnösséget kizáró okok 2.3.1. A tévedés 2.3.2. Az elöljáró parancsa 3. A büntethetőséget megszüntető okok 3.1. Az elkövető halála 3.2. Az elévülés 3.3. A kegyelem 3.4. A tevékeny megbánás 3.5. A törvényben meghatározott egyéb okok 4. A büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok 4.1. A magánindítvány hiánya

152 153 154 157 158 159 160 161 164 167 169 172 172 174 174 175 189 195 196 196 199 200 204 204 204 206 211 213 213 217 218 218 218 222 222 224 225 225

4.2. A feljelentés hiánya, illetve a büntethetőséghez szükséges egyéb jogcselekmények hiánya 4.3. ABtk. Különös Részében meghatározott okok ' IV. fejezet A bűncselekmények megvalósulási szakaszai (stádiumtan) 1. Az előkészület 1.1. Az előkészület fogalma, elemei 1.2. Az előkészület büntetendősége, jogkövetkezmények 1.3. Az önkéntes visszalépés 2. A kísérlet 2.1. A kísérlet fogalma, elemei 2.2. A kísérlet fajtái 2.3. A kísérlet büntetendősége, jogkövetkezmények 2.4. Az önkéntes visszalépés 3. A befejezett bűncselekmény 3.1. A befejezett bűncselekmény fogalma 3.2. Befejezettség, bevégzettség 3.3. Büntetendőség, jogkövetkezmények V fejezet A bűncselekmények elkövetői 1. Elméleti megközelítés 2. Az elkövetők törvényi meghatározása 2.1. A tettesek 2.1.1. Az önálló (közvetlen) tettes 2.1.2. A közvetett tettes 2.1.3. A társtettes 2.2. A részesek 2.2.1. A részesség közös jellemzői 2.2.1.1. A részesség járulékos jellege 2.2.1.2. A részesi magatartások közös ismérvei 2.2.1.3. Az alapcselekmény és a részesi magatartás közötti kapcsolat. 2.2.2. Az egyes részesi alakzatok 2.2.2.1. A felbujtó 2.2.2.2. A bűnsegéd 3. A társas bűnelkövetési alakzatok 3.1. A csoportos elkövetés 3.2. A bűnszövetség 3.3. A bűnszervezet 3.3.1. A szabályozás története, indokai 3.3.2. A bűnszervezet fogalmának ismérvei 10

228 229 230 231 231 233 234 236 236 239 242 243 245 246 246 247 248 248 251 254 254 257 261 266 266 266 268 . 270 271 271 273 276 277 279 281 281 282

4. A bünkapcsolatok 4.1. Elméleti bevezető 4.2. Az egyes bünkapcsolati alakzatok 4.2.1. A bűnpártolás 4.2.2. Az orgazdaság 4.2.3. A pénzmosás 4.2.4. A feljelentési kötelezettség elmulasztása 4.2.5. A bűnös közömbösség: a zendülés megakadályozásának elmulasztása VI. fejezet A bűncselekményi egység és halmazat 1. Az egység-többség-halmazat kérdéseiről általában 2. Az egység 2.1. A természetes egység 2.2. A törvényi egység 2.3. A látszólagos halmazat 3. A halmazat 3.1. Az alaki halmazat 3.2. Az anyagi halmazat

284 284 285 285 286 286 287 288 289 289 291 291 292 296 299 299 299

Negyedik rész A büntetőjogi jogkövetkezmények tana /. fejezet A büntetés elméleti kérdései 1. A büntetés jogalapja 2. A büntetés célja 2.1. Az abszolút elméletek 2.2. A relatív elméletek 2.2.1. Az általános megelőzés elméletei 2.2.2. A különös megelőzés elméletei 2.3. Egyesítő elméletek 2.4. Büntetési elméletek a magyar irodalomban 3. A büntetés fogalma 4. A büntetés fogalma és célja a magyar büntetőtörvényekben

303 303 305 306 309 309 312 314 314 323 326

II. fejezet Jogkövetkezmények a büntetőjogban 1. A büntetőjogi jogkövetkezményekről általában 1.1. Fogalmi meghatározások 1.2. A büntetőjogi szankció fogalmi elemei

329 329 329 330 11

2. A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának rendszerei 2.1. Monista büntetőjogi szankciórendszer 2.2. Dualista büntetőjogi szankciórendszer 3. A büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározásának módja III. fejezet A hatályos magyar büntetőjogi szankciórendszer 1. A büntetőjogi szankciórendszer változásai a Csemegi-kódextől napjainkig 1.1. A szankciórendszer változásai 1.2. A halálbüntetés megszüntetése a magyar jogrendszerben és az abolicionizmus 2. A magyar hatályos szankciórendszer jellemzői IV. fejezet A büntetések 1. A szabadságvesztés-büntetés 1.1. A szabadságvesztés-büntetés történeti és általános jellemzői 1.2. A szabadságvesztés-büntetés tartama és végrehajtási fokozatai 1.3. A határozott ideig tartó szabadságvesztés tartama és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás 1.3.1. Feltételes szabadságra bocsátás a határozott ideig tartó szabadságvesztésből 1.3.2. A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának esetei 1.3.3. A feltételes szabadság tartama 1.3.4. A feltételes szabadság megszüntetése 1.4. Az életfogytig tartó szabadságvesztés és az abból történő feltételes szabadságra bocsátás 2. Az elzárás 3. A szabadságvesztés alternatívái: az alternatív büntetések, illetve a közösségi szankciók 4. A közérdekű munka 4.1. A munkabüntetések rövid hazai története és a közérdekű munka bevezetése 4.2. A közérdekű munka mint szimbolikus jóvátétel 4.3. A közérdekű munka törvényi szabályozása 4.4. A közérdekű munka megítélésének alakulása 5. A pénzbüntetés 6. A foglalkozástól eltiltás 6.1. A foglalkozástól eltiltás tartalma 6.2. Jogtörténeti előzmények 6.3. A foglalkozástól eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 12

332 333 333 336 339 339 339 347 357 361 361 361 364 369 371 372 373 374 375 381 382 384 384 385 386 388 389 393 393 394 394

6.4. A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás elhatárolása 6.5. A foglakozástól eltiltás tartama 6.6. A foglalkozás újbóli gyakorlásának feltételei 7. A járművezetéstől eltiltás 7.1. A járművezetéstől eltiltás tartalma 7.2. Jogtörténeti előzmények 7.3. A járművezetéstől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 7.4. A járművezetéstől eltiltás érvényesülési köre 7.5. A járművezetéstől eltiltás tartama 7.6. A járművezetés újbóli megkezdésének feltételei 8. Akitiltás 8.1. A kitiltás tartalma 8.2. Jogtörténeti előzmények 8.3. Akitiltás szabályozása az új Btk.-ban 8.4. A kitiltás tartama 8.5. Akitiltás végrehajtása 9. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás 9.1. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartalma 9.2. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 9.3. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama 10. Akiutasítás 10.1. A kiutasítás tartalma 10.2. Jogtörténeti előzmények 10.3. A kiutasítás szabályozása az új Btk.-ban 10.4. Az alkalmazás korlátai és tilalma 10.5. Akiutasítás tartama 10.6. Akiutasítás végrehajtása 10.7. Akitiltás és a kiutasítás elhatárolása V fejezet A mellékbüntetés 1. A mellékbüntetés fogalma, kialakulása 1.1. A mellékbüntetés fogalma 1.2. A magyar büntetőjog-fejlődés áttekintése 2. A közügyektől eltiltás 2.1. A közügyektől eltiltás tartalma 2.2. Jogtörténeti előzmények 2.3. A közügyektől eltiltás szabályozása az új Btk.-ban 2.4. A közügyektől eltiltás következményei 2.5. A közügyektől eltiltás tartama

397 397 398 399 399 399 400 402 402 404 404 404 405 405 406 406 407 407 407 408 408 408 409 409 411 412 413 414 > 415 415 415 415 416 416 417 417 418 419 13

2.6. A közügyektől eltiltás tartamának számítása 2.7. A közügyektől eltiltás végrehajtása 2.8. Többszörös közügyektől eltiltásra ítélés VI. fejezet Az intézkedések 1. Az intézkedések elméleti kérdései 1.1. Az intézkedés fogalmi megközelítései 1.2. Az intézkedések kialakulása 1.3. Az intézkedések rendszere, osztályozása 1.3.1. Intézkedések az új Btk.-ban 1.3.2. Az intézkedések osztályozási szempontjai 2. Az intézkedések nemei 2.1. A megrovás 2.1.1. A megrovás tartalma 2.1.2. Jogtörténeti előzmények 2.1.3. A megrovás szabályozása az új Btk.-ban 2.1.4. Alkalmazási feltételek 2.1.5. A megrovás jelentése 2.2. A próbára bocsátás 2.2.1. A próbára bocsátás tartalma 2.2.2. Jogtörténeti előzmények 2.2.3. A próbára bocsátás szabályozása az új Btk.-ban 2.2.4. Alkalmazási feltételek 2.2.5. A próbára bocsátás alkalmazását kizáró okok 2.2.6. A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezése. .. 2.2.7. Apróbaidő tartama, meghosszabbítása 2.2.8. A próbára bocsátás megszűnése 2.3. A jóvátételi munka 2.3.1. A jóvátételi munka tartalma 2.3.2. A jóvátételi munka szabályozása az új Btk.-ban 2.3.3. Alkalmazási feltételek 2.3.4. A jóvátételi munka alkalmazását kizáró okok 2.3.5. A jóvátételi munka tartama 2.4. A pártfogó felügyelet 2.4.1. A pártfogó felügyelet tartalma 2.4.2. Jogtörténeti előzmények 2.4.3. A pártfogó felügyelet szabályozása az új Btk.-ban 2.4.4. Alkalmazási feltételek 2.4.5. Magatartási szabályok 2.4.6. A pártfogó felügyelet tartama 2.4.7. A pártfogó felügyelet végrehajtása 14

420 420 420 421 421 421 422 424 424 424 425 425 425 425 426 426 427 428 428 428 429 429 430 431 431 432 433 433 433 433 434 435 435 435 435 436 438 439 440 440

2.5. Az elkobzás 2.5.1. Az elkobzás tartalma,jogi természete 2.5.2. Jogtörténeti előzmények 2.5.3. Az elkobzás szabályozása az új Btk.-ban 2.5.4. Alkalmazási feltételek 2.5.5. Elkobzás alá eső dolgok 2.5.6. Az elkobzás akadályai 2.5.7. Az elkobzás méltányosságból történő mellőzése 2.5.8. Az elkobzás joghatása 2.6. A vagyonelkobzás 2.6.1. A vagyonelkobzás tartalma Jogi természete 2.6.2. Jogtörténeti előzmények 2.6.3. A vagyonelkobzás szabályozása az új Btk.-ban 2.6.4. Alkalmazási feltételek 2.6.5. A vagyonelkobzás esetei 2.6.6. A vagyonelkobzás akadályai és korlátai 2.6.7. Pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás 2.6.8. A vagyonelkobzás végrehajtása 2.7. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele 2.7.1. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének tartalma 2.7.2. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének szabályozása az új Btk.-ban 2.7.3. Alkalmazási feltételek 2.7.4. Az intézkedés alkalmazási körébe tartozó elektronikus adatok 2.8. A kényszergyógykezelés 2.8.1. A kényszergyógykezelés tartalma 2.8.2. Jogtörténeti előzmények 2.8.3. A kényszergyógykezelés szabályozása az új Btk.-ban 2.8.4. Alkalmazási feltételek 2.8.5. A kényszergyógykezelés végrehajtása, tartama, megszüntetése VII fejezet A büntetés kiszabása 1. A büntetéskiszabás fogalma 2. A büntetéskiszabás általános szabályai 2.1. A törvényi rendelkezés 2.1.1. A büntetés célja 2.1.2. A törvényben meghatározott keretek 2.1.3. A bűncselekmény tárgyi súlya 2.1.4. A bűnösség foka 2.1.5. Az elkövető társadalomra veszélyessége

441 441 441 442 443 444 445 446 446 447 447 447 448 449 450 452 453 453 454 454 454 454 455 455 455 456 457 457 458 461 462 463 463 464 465 466 467 468 15

2.1.6. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények 2.1.6.1. Az értékelés alapelvei 2.1.6.2. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények értékelése 2.2. A szabadságvesztés büntetés kiszabása 2.3. A büntetés enyhítése 2.3.1. Az egyfokú enyhítés 2.3.2. Akétfokú enyhítés 2.3.3. A korlátlan enyhítés 2.4. Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása 3. A büntetéskiszabás speciális szabályai 3.1. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 3.2. A halmazati és az összbüntetés 3.2.1. A halmazati büntetés 3.2.2. Az összbüntetés 3.3. A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó büntetéskiszabási szabályok 3.4. A bűnismétlés jogkövetkezményei 4. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése

468 469 469 471 474 474 475 475 477 478 479 481 481 485 489 491 496

VIII. fejezet A büntetés végrehajtását kizáró okok 1. Az elítélt halála 2. A törvényben meghatározott egyéb okok

500 500 501

IX. fejezet A mentesítés 1. A mentesítés elméleti alapjai 2. Az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények 3. A mentesítés célja, elemei 4. A mentesítés formái 4.1. A törvényi mentesítés 4.2. A bírósági mentesítés 4.3. A mentesítés egységessége 4.4. A kegyelmi mentesítés

502 502 503 506 508 509 510 513 513

X. Fejezet A fiatalkorúak büntetőjoga 1. A fiatalkorúak büntetőjogának kialakulása 2. Nemzetközi dokumentumok a fiatalkorúak büntetőjogával kapcsolatban 3. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése 4. Az új Btk. fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései 4.1. Újdonságok az 1978. évi Btk.-koz képest

515 515 517 519 523 523

16

4.2. A XI. fejezet Alapvető rendelkezéseiről 4.3. Tevékeny megbánás 4.4. Fiatalkorúval szemben kiszabható büntetéseknél meglévő eltérések 4.5. Eltérések a mellékbüntetésnél 4.6. Speciális szabályok az intézkedéseknél 4.7. Eltérő szabályok a mentesítésnél 4.8. Egyéb rendelkezések XI. fejezet A jogi személyek büntetőjogi felelőssége 1. Bevezetés 2. A jogi személy büntetőjogi felelősségének adaptációja a magyar büntetőjogba 3. A felelősségre vonható szervezetek 4. Az intézkedések alkalmazásának feltételei 4.1. Az intézkedések alkalmazását megalapozó bűncselekmény 4.2. Az előny 4.3. Az intézkedések alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetője 5. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések 5.1. Az intézkedésekről általában 5.2. A jogi személy megszüntetése 5.3. A jogi személy tevékenységének korlátozása 5.4. A pénzbírság Irodalomjegyzék

524 526 527 532 532 536 536 539 539 540 541 543 543 544 544 546 546 547 549 550 553

17