MAGYAR BIZALMI VAGYONKEZELŐ ZRT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

MAGYAR BIZALMI VAGYONKEZELŐ ZRT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2016. március 01.

STEFÁN ÁGNES igazgatósági tag

Magyar Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.

Szervezeti és Működési Szabályzat

7



1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szabályzat célja A Magyar Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. [ a továbbiakban: Társaság] Szervezeti és Működési Szabályzatát [a továbbiakban: SZMSZ vagy szabályzat] — a Társaság Közgyűlése fogadja el. Az SZMSZ célja az, hogy a társaság alapszabályában foglalt rendelkezés alapján részletesen meghatározza a Társaság szervezetét és működési rendjét.

1.2. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed a Társaság minden testületére és szervezeti egységére, illetve a Társasággal munkaviszonyban álló minden munkavállalóra, valamint minden más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyre. Az SZMSZ-t minden olyan feladatra és tevékenységre alkalmazni kell, amely a Társaság egészének vagy valamely szervezeti egységének tevékenységi körével - közvetlenül vagy közvetve - összefügg. Az SZMSZ hatálya nem terjed ki az alapszabályban szabályozott kérdésekre, azokkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat.

1.3. A Társaság azonosító adatai A Társaság önálló jogi személy, saját cégneve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, szerződéseket köthet, pert indíthat, és perben állhat. A Társaság önálló adó, munkajogi és társadalombiztosítási jogalanyisággal rendelkezik.

Cégnév


Cégnév angolul Székhely Cégjegyzékszám Statisztikai azonosító Adószám

Hungarian Trust Company p.l.c. 1051 Budapest Október 6 utca 17. félemelet. 01-10-048441 25280797-6420-114-01 25280797-2-41

7



2. A TÁRSASÁG 2.1. A Társaság alapítói A Társaságot egyenlő tulajdonrésszel az alábbi arányban alapították a részvényesek: • Stefán Ágnes (lakcíme: 1043 Budapest, Lebstück Mária utca 8. 8.em.1.) • Dr. Vasné Dr. Kolits Ágnes (lakcím: 2500 Esztergom Szent János – kúti út 25.) 2.2. A Társaság alaptőkéje, részvények A Társaság alaptőkéje 70.000.000 Ft, amely 100 darab 700.000,- Ft névértékű névre szóló”A” sorozatú törzsrészvényből áll, és amely az alapító részvényesek között az alábbiak szerint oszlik meg: Stefán Ágnes

35.000.000 Ft

50 db

50%

Dr. Vasné Dr. Kolits Ágnes Katalin.

35.000.000 Ft

50 db

50%

Az részvényesek jogaik gyakorlására, részvényesi minőség igazolására a tulajdonosi igazolás birtokában a Társaság székhelyén vezetett részvénykönyvben való bejegyzést követően jogosultak.

2.3. A Társaság célja A Társaság megalapításának célja hogy a Polgári Törvénykönyvben és annak végrehajtási jogszabályaiban szabályozott bizalmi vagyonkezelési szolgáltatást nyújtson leendő ügyfeleinek, lehetőséget biztosítva ezzel a vállalkozások és a különféle vagyoneszközök biztonságos gyarapítása, megőrzése, és a kedvezményezettek számára történő átadása során.

2.4. A Társaság tevékenysége A Társaság főtevékenysége a Ptk. és a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. tv-ben (a továbbiakban: Bvktv.) foglaltak szerinti bizalmi vagyonkezelés. A Társaság kiegészítő tevékenységként kizárólag a bizalmi vagyonkezeléshez szorosan kapcsolódó tevékenységeket folytathat az Alapszabály mindenkori részletezése szerint.

3. A Társaság szervezeti felépítése 3.1. A Társaság szervezeti felépítésének rendszere Társaság legfőbb szerve a részvényesek közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés), amely meghozza a Társaság működése szempontjából meghatározó, stratégiai jelentőségű szervezeti, pénzügyi és üzleti döntéseket. A Társaság háromtagú igazgatóságának (a továbbiakban: Igazgatóság) feladatai:

7


• • • • • •


végzi a Társaság napi szintű irányítását, gyakorolja a Társaság dolgozói feletti munkáltatói jogokat, megköti a Társaság működése szempontjából fontos szerződéseket megalkotja a jogszabályokban előírt szabályzatokat és ellenőrzi a Társaság működését. ellátja a jelen Szabályzatban megjelölt egyéb feladatai

A Társaságnál vezérigazgató és felügyelőbizottság nem működik. A Társaság operatív munkaszervezetét - figyelemmel a Bvktv.-ben is rögzített személyi feltételekre, illetve összeférhetetlenségi okokra - az Igazgatóság alakítja ki. A Társaság működésének törvényességét az Igazgatóság mellett a Könyvvizsgáló ellenőrzi. Ennek keretében folyamatosan ellenőrzi a Társaság számvitelét és tapasztalatairól tájékoztatja az Igazgatóságot és a Közgyűlést.

3.2. A TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer az éves pénzügyi beszámoló és mérleg elfogadása céljából az Igazgatóság hívja össze a Társaság székhelyére. Az Igazgatóság köteles rendkívüli Közgyűlést összehívni bármelyik alapító részvényes megindokolt kérésére. Az Igazgatóság állítja össze és küldi meg előzetesen a részvényeseknek a közgyűlések napirendjét. A Közgyűlés a részvényesek előzetes egyhangú megállapodása alapján, a Társaság székhelyén kívüli helyszínre is összehívható. A Közgyűlés jogosult minden olyan kérdésben döntést hozni, amelyet a törvény vagy az Alapszabály nem utal az Igazgatóság kifejezett hatáskörébe. A Közgyűlés határozat képességére és a szavazás érvényességére az Alapszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni.

3. 3. AZ IGAZGATÓSÁG Az Igazgatóság testületként jár el, azonban az igazgatóság tagjai külön-külön is önálló cégjegyzésre jogosultak, így ebben a formában is gyakorolhatják a Társaság ügyvezetési jogosítványait. Az igazgatóság csak abban az esetben határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Döntéshozatala során törekszik az egyhangúságra, de döntéseit végső soron szavazattöbbséggel hozza meg. A szavazáson alulmaradt igazgatósági tag kérésére különvéleményét az igazgatósági ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. Az Igazgatóság szükség esetén, de legalább féléves rendszerességgel ülés tart. Rendes ülései éves terv alapján, míg szükség szerinti rendkívüli ülései bármely igazgatósági tag kezdeményezésére kerülnek összehívásra az igazgatósági tagok által előzetesen egyeztetett helyszínre és időpontra. A rendes igazgatósági ülések napirendjét a tagok előzetesen egyeztetik egymás között, míg a rendkívüli ülések 7



napirendjét az azt kezdeményező tag köteles előzetesen összeállítani és a másik két tagnak megküldeni. Utóbbiak a napirendhez kiegészítő pontokat vehetnek fel. Az igazgatóság és az igazgatók legfőbb feladata a Társaság működésének stratégiai irányítása, a törvényes működés feltételeinek megteremtése és fenntartása, a működés ellenőrzése, a Társaság üzleti kapcsolati rendszerének folyamatos ápolása és bővítése, valamint a munkaszervezet kialakítása, fejlesztése és felügyelete. Az igazgatósági tagok a Társaság képviseletét és cégjegyzését csak az Alapszabályban rögzítettek szerint láthatják el.

3.4. Könyvvizsgáló A Könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a Társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, az Igazgatóságtól és a Társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Amennyiben a Könyvvizsgáló a Társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a Társasággal szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely az Igazgatóság, vagy egyéb munkavállalók e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles a Közgyűlés összehívását kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele végett. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a Könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a Társaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. Az állandó könyvvizsgálót a Társaság éves, rendes Közgyűlésének ülésre, amelynek napirendjén a beszámoló elfogadása szerepel, meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.

4. MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A Társaság, mint munkáltató kötelezettsége a munkáltatói jogkör gyakorlása. A munkáltatói jogkört az igazgatóság gyakorolja. A Társaság, mint munkáltató köteles: • •

• • •

a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért és egyéb járandóságokat fizetni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni és a Társaság célkitűzéseit a munkavállalóval közölni

5. OPERATÍV MUNKASZERVEZET 5.1 Az operatív munkaszervezet feladatai A Társaság operatív munkaszervezetének (a továbbiakban: munkaszervezet) feladata a Társaság napi 7



működésének biztosítása, ezen belül kiemelve az alábbi pontokat • a vagyonelhatárolási folyamatok kiemelt gondossággal való kezelése, az idevágó nyilvántartások napi szintű ellenőrzése és szükség szerinti pontosítása; • kapcsolattartás a Társaság ügyfeleivel; • Társaság kiadásainak és bevételeinek folyamatos ellenőrzése • szolgáltatási számlák határidőre történő kiállítása; • kapcsolattartás a felügyeleti és egyéb hatóságokkal; • a Társaság törvényben előírt személyi és tárgyi megfelelőségének nyomon követése, az e vonatkozásban meghozandó döntések előkészítése és az Igazgatóság elé terjesztése; • a Társaság kötelező nyilvántartásainak vezetése; • a Társaság kötelező szabályzatainak karbantartása és szükség szerinti frissítése; • a törvényben előírt beszámolók és jelentések elkészítése, az Igazgatósággal való elfogadtatása és a címzettekhez határidőre történő eljuttatása; • a Társaság Könyvvizsgálójával és kiszervezett szakértőivel való kapcsolattartás, a kiszervezett szolgáltatások pontos nyilvántartása, határidők nyomon követése és időben történő jelzése, illetve a szolgáltatókkal való pontos elszámolás felügyelete; • A Társaság informatikai rendszerének hardver és szoftver üzemeltetési és fejlesztési feladatainak ellátása

5.2. Az operatív munkaszervezet feladatait ellátó szervezeti egység A munkaszervezet irányítása az Igazgatóság feladatkörébe tartozik, a Társaság kis létszámára tekintettel, a szervezeten belüli döntéshozatali folyamatban nincsenek elkülönült szervezetek, testületek. 5.3. Az informatika szolgáltatások ellátása A Társaság informatikai szolgáltatásainak ellátásáért a Társaság valamely megfelelő szakértelemmel rendelkező munkavállalója látja el.

6. KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK Az alábbi tevékenységek ellátására a Társaság saját munkavállalót nem alkalmaz, azokat kiszervezi. Ezen tevékenységek ellátása vagyonkezelői titkot is érint, így azokra a Ptk. 6:319. §-a és a Bvktv. 42. §-a megfelelően irányadó.

6.1 Számvitel és könyvvitel A Társaság kiszervezi a számviteli és könyvviteli feladatok ellátását. Ezen tevékenység keretében kerülnek ellátásra a Társaság könyvvitelével, adó és társadalombiztosítási tanácsadással kapcsolatos feladatai is.

7. A FELELŐS SZERVEZETIRÁNYÍTÁS ELVEI, SZABÁLYAI A Társaság igazgatósága a felelős szervezetirányítás elvei szerint működik, amely irányítás lényege a korrektség, áttekinthetőség és elszámoltathatóság, következetesség. A felelős szervezetirányítással szembeni elvárás ennek megfelelően három pilléren nyugszik: • a tulajdonosok, a megbízó és az egyéb érintettek érdekeinek képviselete; • rendszeres beszámolás a Társaság tevékenységéről, a rendelkezésére bocsátott 7


•


forrásokkal való megbízható és átlátható gazdálkodás; az ügyvezetés felelőssége és számonkérése a fenti képviselet érdekében hozott célok megfogalmazásában és azok végrehajtásban.

Az ügyvezetés felelős azért, hogy az irányítási rendszerek a törvények betartásával működjenek. Az ügyvezetés felelőssége, hogy biztosítsa a folyamatba épített ellenőrzési rendszerek és a kockázatkezelés működését. Az ügyvezetés felelőssége, hogy a nyilvánosságra hozott jelentések megbízhatóak és teljes körűek legyenek, és minden olyan fejleményt mutassanak be, amely az érintettek számára számottevő fontossággal bír, valamint, hogy rendszeres és szisztematikus módon legyen biztosítva a felelős szervezetirányítási rendszer működésének értékelése, a hiányosságok kiküszöbölése. Az Igazgatóság és munkaszervezet vezetőinek felelőssége az általuk irányított szervezet eredményes működtetése, a rájuk bízott saját és idegen vagyon védelme, és azok gazdaságos, hatékony és egyben biztonságos felhasználása. A vezetők kötelessége, hogy saját tevékenységükről, döntéseikről, az általuk vezetett szervezet működéséről rendszeresen számot adjanak az igazgatóság részére. Az igazgatóság tevékenységéről köteles rendszeresen beszámolni Közgyűlésnek, erkölcsi és anyagi felelősséget visel a szervezet elvárásoknak megfelelő működtetéséért. A szervezeten belüli döntéshozatal az adott szakterület vezetőjének kompetenciájába, végső soron pedig a Társaság Igazgatóságának kompetenciájába tartozik. A Társaság kis létszámára tekintettel, a szervezeten belüli döntéshozatali folyamatban nincsenek elkülönült szervezetek, testületek. Az Igazgatóság az egyes feladatok megoldására illetve a döntéseket előkészítő, támogató tevékenységre és döntéseibe az alkalmazottak közül másokat is bevonhat. Az Igazgatóság vagy annak kijelölt tagja a szükség szerinti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleten folyamatosan informálódik a Társaság mindennapi életét érintő kérdésekről.

8. TEVÉKENYSÉGI FELELŐSÖK 8.1. Adatvédelmi felelős A Társaság Adatvédelmi szabályzatában kialakított adatvédelmi felelős tevékenységet az igazgatóság által arra kijelölt személy végzi. Ennek során feladatai különösen: • • • • • • • •

a Társaság adatkezelési törzskönyve másodpéldányának őrzése, az abban foglalt adatok helytállóságának éves felülvizsgálata, változások átvezetése adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatala, adatvédelmi biztosi állásfoglalások figyelemmel kísérése, az adatkezelést és feldolgozást végző alkalmazottak munkájának segítése az adatkezelési és az adatkezelésre vonatkozó más jogszabályok ellenőrzése a belső szabályzatok rendelkezései és adatbiztonsági követelményei fennállásának ellenőrzése a hozzá érkezett bejelentések kivizsgálása, és jogosulatlan adatkezelés észlelése esetén az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felhívása annak megszüntetésére a belső adatvédelemről szóló szabályzat elkészítése, folyamatos aktualizálása, a belső adatvédelmi nyilvántartás vezetése az ügyfélnyilvántartásból való lekérdezési és hozzáférési eljárás menetének kialakítása az informatikai szolgáltatóval együttműködve.

8.2. Pénzmosás bejelentési felelős A Társaság Pénzmosás elleni szabályzatában kialakított pénzmosás bejelentési felelős az Igazgatóság erre kijelölt tagja. Ennek során feladata különösen: 7


• • •


a pénzmosásra utaló bejelentések azonnali elvégzése és az illetékes hatósággal való kapcsolattartás a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályok figyelemmel kísérése a pénzmosás megelőzése és megakadályozása

8.3. Informatikai felelősök 8.3.1. Adatgazda Az adatgazda az Igazgatóság által a feladatra kijelölt vezető, aki felel Társaság üzleti adatainak kezeléséért, bizalmasságáért, biztonsági mentések elkészítéséért és rendelkezésre állásának biztosításáért.

8.3.2. Rendszergazda A rendszergazda (adminisztrátor) a Társaság informatikai rendszerében teljes és kiemelt jogosultságokkal rendelkező felhasználó, aki az informatikai rendszerrel kapcsolatos napi üzemeltetési feladatokat ellátja, beleértve a hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos tevékenységeket, többek között a számítógépek és a rajtuk lévő felhasználói fiókok és csoportok telepítését, beállítását, kezelését végezheti.

8.3.3. Informatikai biztonsági felelős A Társaság Informatikai biztonsági szabályzatában kialakított Informatikai biztonsági felelős tevékenységet az Igazgatóság kijelölt tagja látja el. Ennek során feladata különösen: • • • • •

•

gondoskodás az informatikai mentések biztonságos tárolásáról, az informatikaibiztonsági szabályzat rendszeres, legalább évenkénti felülvizsgálata, szükséges módosítások elvégzésének irányítása az informatikai biztonsággal kapcsolatos ajánlások figyelemmel kísérése az informatikai biztonságot érintő jogosultságok, felhasználói adminisztráció folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése gondoskodás a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről, az adathordozók biztonságos kezeléséről és tárolásáról az átvitel és az online kommunikáció bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről gondoskodás a kritikus folyamatok eseményeinek naplózásáról, értékeléséről

8.4. Fogyasztóvédelmi kapcsolattartó A Társaság Panaszok és kifogások kezeléséről szóló szabályzatában meghatározott Fogyasztóvédelmi kapcsolattartó tevékenységet az Igazgatóság kijelölt tagja látja el. Ennek során feladata különösen: •

•

Koordinálja és fogja össze a fogyasztóvédelmi körbe tartozó jogszabályoknak, a felügyeleti és egyéb elvárásoknak az intézmény működési rendszerébe történő átlátható implementálását, illetve rendszeresen tekintse át az intézmény valamennyi belső szabályozását és eljárásrendjét, annak érdekében, hogy azokban a fogyasztóvédelmi körbe tartozó jogszabályi előírások, a felügyeleti és egyéb elvárások megfelelően tükröződjenek. Biztosítsa, illetve segítse elő, hogy az új jogszabályokat és elvárásokat a Társaságon belül az érintett területek, munkatársak időben megismerjék, és munkájukban ezeket alkalmazzák. 7


•

•

• •

•


A termékek, szolgáltatások és azok szerződési feltételeinek meghatározása során lehetőség szerint már a termékfejlesztés és folyamatszervezés szakaszában biztosítsa, hogy az érintett munkatársak szem előtt tartsák a fogyasztóvédelmi elvárásoknak való megfelelést is. Az ügyfelektől kapott visszajelzések (panaszok) alapján alakítsa ki a panaszkezelési gyakorlat monitoringjának rendszerét, és gondoskodjon arról, hogy a témában az Igazgatóság felé rendszeres jelleggel értékelő beszámoló készüljön. Járjon el annak érdekében, hogy az illetékes munkatárs a fogyasztóvédelmi célú felügyeleti adatszolgáltatásokat az előírt tartalommal és határidőben küldje meg az MNB részére. Működjön közre a megfelelő ügyfél kapcsolattartás és ügyfél tájékoztatás eredményességének mérésére szolgáló folyamatok kiépítésében (ügyfél elégedettségi mérések stb.), az eredmények értékelésében, és az ezek alapján szükséges esetleges fejlesztésekben. Járjon el annak érdekében, hogy az intézmények szolgáltatásnyújtásban részt vevő ügyintézőiket, valamint közvetítőiket és Társaság érdekében eljáró más megbízottaikat (eljáró ügyintézők) megfelelő oktatásban részesítsék, hogy azok valóban pontos, hasznos, és érthető információkkal láthassák el a fogyasztókat.

9. A Társaság működése 9.1. A Társaság tevékenysége A Magyar Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. főtevékenységként Ptk. és a Bvktv. szabályai szerinti bizalmi vagyonkezelés tevékenységet folytat. A bizalmi vagyonkezelési szerződés (a továbbiakban: Szerződés) hatályba lépését követően a Társaság saját nevében, a Szerződésben meghatározott keretek között hasznosíthatja a tulajdonába került dolgokat és a ráruházott jogokat és követeléseket (a továbbiakban: kezelt vagyon). A Társaság tevékenységéért a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelési díj fizetésére köteles, amelyet a Társaság jogosult a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározott módon a kezelt vagyonból levonni. A vagyonkezelési tevékenységet a Társaság a Szerződésben megjelölt kedvezményezett javára végzi.

9.2. A szerződéskötést megelőző előzetes tájékoztatás A Társaság a Bvktv. rendelkezéseinek és a törvény I. mellékletében foglaltaknak megfelelően a szerződéskötési tárgyalások során tájékoztatja a leendő lakossági ügyfelet. Az előzetes tájékoztatás keretében, a Társaság munkavállalója átadja a törvény mellékletében megkövetelt információkat magában dokumentumot a leendő ügyfél részére. Ezen dokumentum összeállításáról és folyamatos frissítéséről az Igazgatóság gondoskodik. A Társaság minden munkavállalója készséggel válaszolja meg az érdeklődők kérdéseit a szerződéskötési tárgyalások során. 9.3. A szerződéskötést megelőző előzetes tájékozódás A szerződéskötési tárgyalások során, amennyiben az érdeklődő lakossági ügyfélnek minősülő tárgyaló fél a Társasággal bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt kíván létrehozni, a Társaság vele tárgyalásokat folytató munkavállalója felkéri az Alkalmassági Teszt kitöltésére, amelyből megállapítható, hogy mik a leendő vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezeléssel elérendő céljai, illetve, hogy milyen kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik. A kérdőívet az Igazgatóság, vagy az Igazgatóság által kijelölt munkavállaló értékeli. 9.4. A bizalmi vagyonkezelési jogviszony létrejötte A bizalmi vagyonkezelési jogviszony a Társaság és az ügyfél között létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződéssel jön létre.

7



9.5. A kezelt vagyon bizalmi vagyonkezelésbe vétele és nyilvántartása A bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése után, a Társaság létrehozza a kezelt vagyon nyilvántartását, amelyben a vagyonkezelési tevékenysége során vezeti a kezelt vagyon összetételének illetve értékének változásait, mindenkori értékét. A nyilvántartás ezenkívül tartalmazza a kezelt vagyonelemek hasznosításának módját, illetve az ebből a célból megtett jognyilatkozatokat. A kezelt vagyonba tartozó vagyonelemek tekintetében a Társaság gondoskodik arról, hogy azt elkülönítse a saját vagyonától illetőleg más általa kezelt vagyontömegektől. A vagyon-elkülönítés részletes szabályait a Pénzkezelési szabályzat, míg a vagyon értékelésének szabályait az Értékelési Szabályzat tartalmazza. A vagyon nyilvántartásba vételét követően a Társaság a vagyonkezelési tevékenység megkezdése előtt adóazonosító számot igényel a kezelt vagyon számára. A Társaság az adóazonosító szám megszerzése után kezdi meg a Bvktv.-ben és a Szerződésben foglaltaknak megfelelően a vagyon hasznosítására irányuló vagyonkezelési tevékenységét.

9.6. A kezelt vagyon adófizetése A Társaság által a számviteli és könyvviteli feladatok ellátásával megbízott könyvelő feladatait a Számviteli Politikában meghatározott módon látja el. A könyvelő által elkészített könyvviteli kimutatások alapján a Társaság az Art. szabályainak megfelelően a kezelt vagyon

adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti. A Társaság a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten, visszakereshető formában tartja nyilván. 9.7. A bizalmi vagyonkezelő tájékoztatási kötelezettsége, az adatszolgáltatás A Társaság ügyfelei felé rendes és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséggel tartozik. A Társaság a Bvktv. rendelkezéseinek megfelelően havonta, írásban tájékoztatja a vagyonrendelőt a vagyonkezelési tevékenység során bekövetkezett változásokról, a vagyonkezelés menetéről. Amennyiben a rendes, havi tájékoztatáson kívül a vagyonrendelő további információkat igényel, a Társaság a kérdésről való tudomásszervezést követő 8 napon belül ellátja az ügyfelet a szükséges információkkal. Ezenkívül a Társaság a változás beálltának napjától számított 8 napon belül értesíti a lakossági ügyfelét, ha lényeges változás következik be a vagyonkezelési szerződés tárgyát képező jognyilatkozat vagy vagyontárgy tekintetében. 9.8. A kedvezményezett javára történő hozamkifizetés szabályai A kezelt vagyonból a kedvezményezett javára hozamkifizetésre csak a Szerződésben meghatározott esetben kerülhet sor, akkor, ha a Számviteli törvény szabályai szerint hozamkifizetésnek lehet helye. A hozamkifizetésről a Társaság Igazgatósága az üzleti év lezárását követően tartott első Közgyűlésig, de legkésőbb március 31-éig dönt. A Szerződés erre felhatalmazó rendelkezése alapján az Igazgatóság az üzleti év közben is dönthet hozamkifizetésről, ha annak törvényi feltételei fennállnak.

10. A TÁRSASÁG BELSŐ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE 10.1. A vezetés és irányítás eszközei A Társaság vezetését, irányítását belső szabályozási rendszer támogatja, melyek a következők:  Szervezeti és Működési Szabályzat  Pénz és értékkezelési Szabályzat  Vagyonértékelési Szabályzat

7


  


Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló Szabályzat Számviteli politika és számviteli rend összefoglalója Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató

10.2. Szabályzatok kidolgozása, kezelése A Társaság szabályozási rendszerének kidolgozásának irányításáért, koordinálásáért, valamint a szabályzatok kiadásáért az Igazgatóság felelős. A szabályzatokat a Közgyűlés hagyja jóvá. Az Igazgatóság feladata a szabályzatok kezelése és az Igazgatóság gondoskodik arról, hogy a Társaság honlapján elérhetővé tegye a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatot.

11. A TÁRSASÁG BELSŐ NYILVÁNTARTÁSAI A Társaság a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyomon követhetősége, a hatósági ellenőrzés és hatósági vagyonkutatás elősegítése érdekében nyilvántartást vezet a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról, mely nyilvántartás elkülönülten tartalmazza: a) a szerződésben vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát; b) a szerződésben foglalt esetleges feltételeket, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és c) a szerződéskötés helyét és idejét. A Társaság az ügyfelek tájékoztatásának és ellenőrzési joguk gyakorlásának elősegítésére nyilvántartást vezet a bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése érdekében, a kezelt vagyonra vonatkozóan tett bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról, mely nyilvántartás - folyamatosan és időrendben, az egyes bizalmi vagyonkezelési szerződésenként elkülönülten - tartalmazza: a) a jognyilatkozatokat, különösen szerződéseket létrehozó, módosító, megszüntető jognyilatkozatot tevő felek nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét (a továbbiakban: személyazonosító adatok), b) a jognyilatkozatban vállalt fő- és mellékszolgáltatások tárgyát, c) a jognyilatkozatban foglalt esetleges feltételt, időbeli, térbeli, egyéb hatálybeli korlátozást, és d) a jognyilatkozat-tétel helyét és idejét. Az ügyfél a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartások rá vonatkozó részébe ellenőrzési joga alapján jogosult betekinteni és írásos tájékoztatást kérni. A Társaság a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokban kezelt adatokat az érintett ügyféllel kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnésétől számított tíz évig kezeli. A Társaság a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokról és a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokról vezetett nyilvántartásokba történő bejegyzést megelőzően köteles beszerezi az érintettnek a személyes adatai kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozatát.

12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatot a Közgyűlés elfogadta. A Szervezeti és Működési Szabályzat a 2016. március 1-jén lép hatályba.

7

MAGYAR BIZALMI VAGYONKEZELŐ ZRT. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents