Magasépítéstan MSc. Szerkezet-építımérnöki mesterszak szakmai törzstárgya. 2 óra elıadás - 2 kredit. Tantárgyfelelıs: Horváth Imréné Dr

Magasépítéstan MSc Szerkezet-építımérnöki mesterszak szakmai törzstárgya

2 óra elıadás - 2 kredit

Tantárgyfelelıs: Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona Elıadók: Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona és Dr. Dudás Annamária

MAGASÉPÍTÉSTAN MSC

HORVÁTH IMRÉNÉ DR. BARÁTI ILONA

1. előadás Építési technológiák és szerkezetek rendszerezése ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: A fejlett országokban rohamosan gyorsul a különféle hőszigetelő anyagokat is használó masszívszerkezetes építési módszerek térnyerése. Ezek legfontosabb közös jellemzője, hogy belső tereik mikroklímája minőségileg jobb, üzemeltetésük lényegesen kedvezőbb, s építési költségük kevesebb, mint a fejlesztett hagyományos épületeké. Az Isoteq falak hőátbocsátási képessége U=0,292 W/m²K (26.5 cm falazat, belül gipszkarton, kívül vékonyvakolat) - tól U=0,096 W/m²K -ig fokozható. Ez egy rendkívül kedvező érték, így az Isoteq falak jelentősen magasabb teljesítményszintje lehetővé teszi akár passzív házak kialakítását. A rendszer falai polisztirol alapanyagú falazóelemeket zsaluzatként használva öntött betonból, illetve vasbetonból készülnek. Milyen elődei voltak ennek az építési technológiának? Milyen fejlesztési irányok várhatók az adott főbb sajátosságok megtartása mellett?

BEVEZETÉS A XX. század második felében az építési anyagok és technológiák sokszínőségének köszönhetıen a létrehozott épületegyüttesek, létesítmények formailag és szerkezetileg is változatos képet mutatnak.

1. ábra Lakóépület felső szintjei

2. ábra Lakóépület, Finnország

2011. augusztus

1



A II. világháborút megelızı idıben szinte egyeduralkodónak számító tégla teherhordó falas épületek helyett az 50-es évek végétıl egyre nagyobb volumenben épülnek vasbeton anyagú vázas épületek, amelyek az építészeti tartalomhoz jobban illeszthetık, a homlokzatképzés is szabadabb, a felület nyitottabb.

3. ábra Teherhordó falas épület (társasház)

4. ábra Vasbeton vázas épület (irodaház)

Az egyre nagyobb mérető terek belsı alátámasztás nélküli megvalósíthatósága érdekében végzett mérnöki fejlesztımunka a térlefedések, a vízszintes és ferde tartószerkezetek, gerendák, födémek új típusait hozta létre, és új szerkezeti megoldásokhoz esetenként új, addig még nem használt anyagokat rendelt.

5. ábra AQUAWORLD Budapest, 72 méter átmérőjű, 5 emelet magasságú óriási kupola, ragasztott fatartókkal, többrétegű fólialefedéssel. (2008)

2011. augusztus

2



Az elmúlt 50 évben számos olyan újítás, kísérlet folyt, amelynek „terméke” végül az építési piacon nem vált mindenki számára ismertté, nem vált egy rendszer elemévé, de egy-egy részmegoldással hozzájárult az építési kultúra fejlıdéséhez. A fejlesztési folyamatok során létrehozott építmények így is gazdagították az ország épületállományát.

6. ábra Előregyártott vasbeton szaruzat a lakóépület tetőterében. Felújítási terv (forrás: www.velux.hu)

7. ábra A hagyományos szarufa helyett javasolt előregyártott vb. szaruzat terve az 50-es évekből

8. ábra Előregyártott vb. szaruzat az alátámasztásokkal és a cseréplécekkel (a 7. és 8. ábra forrása: Gábor László: Épületszerkezettan III. kötet)

2011. augusztus

3



AZ ÉPÍTÉSI RENDSZEREK SAJÁTOSSÁGAI Az építési rendszer azonos, vagy hasonló tulajdonságú anyagokból, azonos, vagy hasonló módon készített szerkezetek összehangolt elrendezése, mely elrendezés eredményeképpen építmények, épületek jönnek létre. Az építési rendszer alkalmazása egyben a rendszerhez szorosan kötıdı technológia alkalmazását is jelenti. Az építési rendszerek alkalmazásának és elterjedésének több feltétele van: kiérlelt mőszaki tartalom sok elemcsaláddal (pl. vasbeton vázak)

területen

felhasználható

típuselemmel,

9. ábra SW-Umwelttechnik vázrendszere, kehelyalapokkal, pillérekkel, főtartókkal, födémekkel

társadalmi befogadó készség, illetve felismert társadalmi szükséglet (pl. paneles építés)

10. ábra Lakótelep a 70-es években – a városrészek szanálásakor lebontott lakóépületek lakói számára

megfelelı gazdasági háttér (pl. korszerő, méretpontos acélcsarnokok gyártási feltételeinek biztosítása – jelentıs tıkebefektetés) 2011. augusztus

4



11. ábra Szerkezeti elemek gyártása korszerű eszközökkel, gépekkel

AZ ÉPÍTÉSI RENDSZEREKHEZ TECHNOLÓGIÁK, ÉPÍTÉSI MÓDOK

KAPCSOLÓDÓ

ÉPÍTÉSI

Az egyes építési technológiák különbözı korokhoz és társadalmi-gazdasági, és nem utolsósorban mőszaki fejlettséghez köthetık. Az építési technológiákat négy fı csoportra lehet osztani: • tradicionális • konvencionális • racionalizált • iparosított Az egyes csoportok rövid bemutatása A tradicionális építési mód egy adott ország, vagy régió környezeti adottságait figyelembe vevı, hagyományokra épülı technológia, amely sok esetben az adott régió arculatát is meghatározta. (pl. A fa anyagban gazdag területek Fachwerk-épületei Nyugat-Európában, amelyek helyszínen összeállított rúdelemekbıl és tapasztással készült mezıkbıl álltak.) Az építési mód gyakran komoly szaktudást igényel, amely azonban nem iskolákban, hanem a gyakorlatban sajátítható el.

12. ábra Fachwerk épület

2011. augusztus

5



Tradicionális építési móddal létesültek azok a házak, amelyek tapasztalatokra, hagyományra támaszkodva épültek, és jól alkalmazkodtak a helyi természeti, éghajlati, domborzati adottságokhoz a telepítés, a felhasznált építıanyagok és a használati mód tekintetében is. A konvencionális építési mód esetén már bizonyos elıregyártásra is szükség van, a helyszíni munka ezeknek az -általában kisebb- elemeknek az egymásra építésébıl áll. Ezek pl. a falazóelemek, amelyek sok esetben faragott kövek, vagy szárított vályog, illetve égetett agyag termékek. A formába döngölt, kézi munkával elıállított téglákat már Kr. e. VII. évezredben is használták Mezopotámiában. A fejlıdés egyes lépései a formálás és az égetés tárgykörét érintették. Az iparosított téglagyártás a XIX. században kezdıdött. Konvencionális, „hagyományos“ jelzıvel illetjük a mai napig a téglaépületeket, amelyek építése azonban a mőszaki fejlettség szintjének emelkedésével ma már sok új eljárást is felhasznál.

13. ábra Korszerű, automatizált téglagyártás napjainkban. Az agyagszalag kilép a szájnyíláson (forrás: Wienerberger katalógus)

A racionalizált építési mód a létesítendı épületek szerkezeteinek egyre nagyobb hányadát valamilyen elıregyártott termék felhasználásával hozza létre. Még jelen vannak az olyan helyszíni technológiák is, amelyekhez nagy élımunka szükséges, de a gépesítés és bizonyos elıregyártás már gyorsítja a folyamatot. Ilyen módon lakóépületek ezrei épültek Magyarországon az 60-es évek elejétıl, amikor a falazóelemekre a nyílások fölé már nem falazott boltövek, hanem elıregyártott áthidalók kerültek, a födémeket pedig elıregyártott vasbetongerendák és beton béléstestek alkották.

14. ábra E-gerenda és EB béléstestek elhelyezése, bekötése és a téglafalazaton futó koszorú vasalása

2011. augusztus

6



A rendszerelvő építés alappillére az iparosított építési mód. Építési rendszerek kidolgozása akkor célravezetı, ha alkalmazásának összes elınyét, a komplexitást és a magas minıséget állandóan és folyamatosan biztosítani lehet. Ez fejlett mőszaki-technológia hátteret igényel. Az iparosított építési mód jellemzıje a nagyfokú gépesítettség, illetve a kész elemek összeállítása, a szerelés jellegő helyszíni tevékenység, amely a helyszíni munka során adódó pontatlanságok minimalizálásának egyik eszköze. Méretkoordináció nélkül egyetlen rendszer sem képzelhetı el. A rendszer alkotóit, a rendszerelemeket egy adott modulhoz igazodóan tervezik és gyártják, ez adja meg a lehetıséget a kompatibilitásra (az elemek egymáshoz illesztéséhez, és egymás helyettesíthetıségére). Az IMG (International Modular Gruppe) ajánlása szerint a hazai építıipar és az építészet az 1M=10 cm-es alapmodullal, és a 3M=30 cm-es tervezési modullal dolgozott az utóbbi 50-60 évben. Szoros értelmezés szerint a rendszerelvő iparosított építési mód a konkrét épület ismerete nélkül gyárt olyan szerkezeti elemeket, amelyeket a tervezık terveik készítésénél figyelembe vehetnek.

15. ábra Készház falelem szállítása

16. ábra Készház födémelem beemelése (forrás: hl-baustoff.de)

Az építési módok rövid bemutatásán keresztül is megmutatkozott, hogy építési rendszereket egyes esetekben a racionalizált építési módnál is találunk, de részletekre kiterjedıen kidolgozott rendszerek az iparosított építési módnál jelennek meg.

2011. augusztus

7



ÉPÍTÉSI RENDSZEREK VIZSGÁLATA Statikai vonatkozások Az építési rendszerek alrendszerekbıl állnak. A klasszikus felosztás szerint a következı alrendszereket különböztetjük meg: 01. alapozás, 02. földszinti padlószerkezet, 03. teherhordó váz, 04. legfelsı (tetı-) födém, 05. közbensı födém, 06. álmennyezet, 07. külsı fal, 08. válaszfal, 09. lépcsı, 10. térelem, 11.19. épületgépészet (szakágak szerint). (forrás: Dr. Széll Mária: Épületszerkezetek III. elıadásjegyzet) Az építési rendszereket felépítı alrendszerek közül több sorolható a teherhordó szerkezeti elemek körébe. Ezek méretezése, -vagy elıregyártott, kész szerkezetek esetén-, ellenırzése nélkül nem létesülhet épület. Szigorú állékonysági, szilárdsági feltételeknek való megfelelést kell igazolnia a tervezınek az alapozás, a teherhordó falak, vagy vázelemek, a födémek, a lépcsık, és a merevítırendszerek körében. Úgy az egyedi, mint az elıregyártott teherhordó szerkezeteket három csoportba sorolhatjuk: rúdelemek felületelemek komplex térbeli szerkezetek Mindhárom teherhordó szerkezeti rendszer képviselteti magát a XX. század második felében kialakult építési rendszerek között. Építési rendszerek anyaghasználata Az épületek, illetve az építmények számos hatásnak vannak kitéve. A követelményeket, amelyek ezekkel a hatások kapcsolatban fellépnek, egyetlen anyag nem képes kielégíteni. Az építési rendszerek ezért szinte minden esetben többféle anyagot használnak (szendvicsszerkezetek hoznak létre). Szakmai körökben a teherhordó szerkezet anyaga alapján csoportosítható illetve jellemezhetı egy-egy rendszer (pl. monolit vb. vázas építési rendszer) Az építési rendszer kapcsolata más elemekkel, rendszerekkel Zárt, ill. nyitott építési rendszereket különböztetünk meg. Zárt építési rendszer esetén a rendszergazda valamennyi meghatározó szerkezeti elemet gyártja és/vagy forgalmazza. Ezeket az elemeket (általában) más épületekhez nem ajánlja és más rendszer elemeit sem használja fel. A nyitott építési rendszer „befogadó”, lehetıséget ad más elemek, termékek beillesztésére is. Fıbb vizsgálati illetve értékelési szempontok Az alábbiakra célszerő kitérni: A rendszer fı sajátossága, újdonsága, az „innováció” (pl. polisztirol alapú építıelemek bennmaradó zsaluzatként való használata öntött beton falakhoz)

2011. augusztus

8



A rendszerelemek szinergiája, együttmőködése, kapcsolata egymáshoz (pl. kiegészítı elemek, födémelemek, tetıelemek a fıfalakkal azonos anyagúak, azonos munkaeszközökkel, azonos kapcsolatokkal, közel azonos módon beépíthetık, nyitott vagy zárt rendszerek) A rendszer fı alkalmazási területén fellépı igényeknek való megfelelés, alkalmasság (pl. lakóépületeknél a statikai követelményeken kívül a hı-, és hangszigetelési követelmények teljesítése, esztétikailag elfogadható megjelenés) A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK ÉPÍTÉSI RENDSZEREI, AZOK BEMUTATÁSA, VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE A XIX. század végéig az építési technológiák a tradíciókon nyugvó, és szokásos megoldásokat alkalmazó munkafolyamatok voltak, egy-egy kiugró teljesítménnyel, építési bravúrral, amelyek színesítették a palettát. Ilyen említésre méltó épület volt pl. a londoni Kristálypalota (1851), amely akkor rendkívül szokatlan módon acélváz szerkezettel, és üvegfalakkal, szétbontható kivitelben épült.

17. ábra Kristálypalota (London 1851)

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején Európában és itthon a középületek, ipari- és lakóépültek döntı többsége tégla anyagú, teherhordó falas szerkezettel létesült, ilyenek pl. egyetemünk századforduló táján megépített épületegységei is. Nagyobb közlekedési mőtárgyakhoz, hidakhoz, ipari létesítményekhez már ekkor is használtak betont és vasbetont (Mihailich Gyızı és Zielinszky Szilárd), de lakossági építkezéseknél csak elvétve. Az említett két anyag, és vele együtt az új technológiák elterjedését, használatát a körülmények kényszerítették ki: a II. világháború után fellépı lakáshiány és munkaerıhiány, valamint a 70es években bekövetkezett energiaválság. A tömörfalas (konvencionális) építési módból fejlıdı racionalizált építési mód a szükségletek kielégítését az ipari háttér nyújtotta elınyök egyre nagyobb mértékő kihasználásával kívánta kielégíteni. A folyamat a vasbeton, mint építıanyag használatának elterjedésével kezdıdött, majd a vasbeton elemek elıregyártásával folytatódott. A téglafalakra (felületelemekre) ültetett elıregyártott gerendás födémekkel vagy nagyobb felülető kéregelemes födémekkel épülı ház mindenképpen egy fejlıdési fázis fontos lépcsıje. Napjainkban több falazó-, födém-, és kiegészítı elemet gyártó és forgalmazó cég termékcsaládnak, illetve rendszernek nevezi az általa forgalomba hozott elemek összességét. Az építési folyamat azonban még jelentıs helyszíni munkát igényel.

2011. augusztus

9


A rendszer sajátossága, újdonsága, „innováció”

YTONG mm-pontos (nagymérető) pórusbeton, könnyen vágható elemek vékonyágyazatú habarccsal azonos méretrendő elemekkel precíz szerkezetek építhetık (nyitott és zárt is)

fı az

A rendszerelemek szinergiája, kapcsolata egymáshoz Az alkalmazási területén fellépı igényeknek való megfelelés, alkalmasság


U érték* (W/m²K) λ (W/mK)

LEIER tégla és beton falazóelemek, többféle födémrendszer, zsaluzóelemek

POROTHERM nútféderes kapcsolatok, csiszolt tégla+ragasztóhabarcs vagy ragasztóhab

nyitott rendszer, elemei sok helyen használhatók

zárt rendszer alakítható ki azonos méretrendő elemekkel, de nyitottként is alkalmazható (pl. vb. födém)

0,37 (0,31)

0,45 (tégla)

0,43

0,114

0,151(tégla)

0,105

Megjegyzés: Az U érték* (W/m²K) = 30 cm vtg, kétoldalt vakolt falazatra vonatkozik. (a vakolatok vastagsága az egyes típusoknál eltérı) Az U értékek és a λ értékek a cég katalógusaiban megadott értékek.

2011. augusztus

10



18. ábra Ytong elemcsalád, illetve rendszerelemek (forrás: Ytong katalógus)

2011. augusztus

11



Mindhárom termékcsalád rendelkezik (nagy méretválasztékban) falazóelemmel, födémelemmel (zsaluzó, palló, vagy gerendás rendszerrel), az Ytong magastetı kialakításához szükséges vasalt tetıpanellel is. Két rendszer, az Ytong és a Wienerberger kész alaprajzokkal, tervekkel könnyíti meg az építtetık döntését.

Kismérető tégla

falazóblokk

nút-féderes blokktégla

PROFI-tégla

19. ábra Falazatok képe különböző falazóelemek esetén

A kismérető falazóelemek nagyobb egységekkel történı felváltását az élımunka igényének csökkentése indokolta. A felületelemek méretét a szállítási lehetıségek és az emelı berendezések korlátozták. A közép-, és nagyblokkokból a 60-as években általában 3-4 emeletes épületek épültek. (Elızetes ismeretek: Magasépítéstan alapjai, Magasépítéstan II.) A házgyári paneles építési móddal terjedt el Magyarországon a „10 emeletes” lakóépület-típus. Az építési mód virágkora a 70-es évekre tehetı. A rendszer-elvő építés elınyei és hátrányai mindkét rendszernél felismerhetık. Zárt rendszerek, amelyek más elemeket nem, vagy csak nagyon csekély mértékben fogadtak be, ezért az épületek megjelenése nem lehetett változatos. Korszerőbb változata a téglatörmelék-adalékanyagos falblokkos rendszer, amely egyedi, méretre gyártott helyiségszélességő és emeletmagas falelemekbıl áll. A maximális méret 6,3*3 méter. A kapcsolatok az egyes elemek között száraz kapcsolatok. Teherhordó felületszerkezetek, amelyekre födémelemek fektethetık. Ilyen rendszer a Ziegelit, amely 1995-ös fejlesztéső. Az egyedi elemgyártás az építészeti formagazdagságot növeli, az egyhangúságot feloldja. Nyitott rendszerként más elemeket is befogad.

Blokkos (Beton) A rendszer fı sajátossága, újdonsága, az „innováció” A rendszerelemek szinergiája, kapcsolata egymáshoz 2011. augusztus

Házgyári panel

Blokkos (téglatörmelékes) félemelet v. helyiségmérető fal- helyiségmérető emeletmagas , és födém-elemek, falelemek külsı térhatárolás: elemek, födémpallók „szendvics”-fal zárt rendszer, zárt rendszer nyitott és zárt kevés rendszerként is elemmel alkalmazható

12



Az alkalmazási Pl. U területén fellépı érték* igényeknek való (W/m²K) megfelelés, alkalmasság

(30 cm vtg. könnyőbetonhıszigetelés nélkül)

(30 cm vtg. szendvics – >kéreg+ 8 cm hıszig+16 cm vb.)

1,0-1,2

(kb. 30 cm vtg szendvics-> 20 cm Ziegelit+10 cm hıszig.) 0,35

0,7-0,9 Az U értékek* a cégek katalógusaiban megadott értékek.

20. ábra Ziegelit falelem építés közben

21. ábra Ziegelit falelem építés közben (www.maba.at)

22. ábra Ziegelit-anyag, és a szendvicsszerkezet rétegei (www.maba-fertighaus.at)

2011. augusztus

13



Teherhordó szerkezetként döntıen rúdelemeket használó vázas építési rendszereket az építészeti tér szabadabb formálásának igénye hívta életre. A vázak anyaga fa, fém és elıregyártott, illetve monolit vasbeton. A vázas épületek ıseként tarthatjuk számon a fachwerk-épületeket. Ezt a tradicionális építési módot korszerő és rendszerelvő formában, megújítva az un. könnyőszerkezetes építés egyik válfajaként láthatjuk viszont. (A KÖNNYŐSZERKEZETES ÉPÍTÉSI MÓD KÉSİBB KERÜL BEMUTATÁSRA) A vasbeton anyagú vázszerkezetek elıregyártása hazánkban a 60-as évektıl kezdve hatalmas fejlıdésen ment keresztül. Ez elsı „univerzális” vázrendszer az UNIVÁZ volt, amely nagy elemválasztékával közösségi és ipari épületekhez ideális rendszer volt, bár a 60 cm többszöröséhez igazodó méretrendje kötöttségeket jelentett. 1985 és 1992 között elıregyártott vázszerkezetetekbıl az acél szerkezetek térnyerése miatt (amely méretpontossága és variabilitása miatt volt kedvelt) visszaesett az építési volumen, de a gazdasági megfontolások újból elınyös helyzetbe hozták.

23. ábra Univáz szerkezeti elemek

Az építészeti igények, valamint a gazdaságosabb anyaghasználat miatt számos termékcsalád és rendszer alakult ki, amelyek nevüket gyakran a gyártó/forgalmazó cégekrıl kapták. BVMÉPELEM, BVM-TIP; MEZOPANEL, IMS; 31. ÁÉV; STRONG; FERROBETON (BVMvázak változatai), VFV (variábilis feszítıcsavaros váz). A vázrendszer lehet rövid fıtartós, vagy hosszú fıtartós. A fejlesztés egyik iránya a fıtartók fesztávolságának növelése, A másik irány a keresztmetszeti méretek csökkentése az erıjáték minél pontosabb modellezésével. Ma már nem ritka a 12 *30 méteres pillérkiosztás sem. PLÁN 31, ASA típuscsarnokok: kb. 300 m2 felület jut egy vasbetonpillérre. (A monolit vasbeton vázas építkezés a korszerő zsaluzórendszerek miatt kedvelt. Itt a rendszer-elvőséget a zsaluzórendszernek tulajdoníthatjuk. Az épületek egyedi méreteihez is alkalmazhatók a nagy méretválasztékkal és kiegészítı elemekkel rendelkezı zsaluzókészletek.) Acél vázas építés korszaka az Eiffel-toronnyal vette kezdetét. A 322 m magas tornyot 10100 tonna tömegő, 12 000 acéldarabból, csavarozással állították össze. 1889-ben avatták fel a mai napig egyik legtöbbet fényképezett építészeti remekmővet, amely az acél anyag építési célokra való alkalmasságát bizonyítja. Az acél tulajdonságai, alakíthatósága, és az építés szerelés jellege miatt az ipari-, és középületek körében a rendszerelvő építés anyagává tette. Korábbi rendszerek: CLASP, FILLOD, DV (Dunai Vasmő) Mai fejlesztések: LINDAB; ASTRON (vb. födémmel is); RUUKKI, ZEMAN 2011. augusztus

14



Az öntött falas technológia alkalmazását a korszerő zsaluzórendszerek elterjedése, és a szabad térképzés lehetısége motiválja. A nagymérető zsaluzatok mozgatása azonban gépi eszközöket igényelnek. Ez a tény, és az élımunka jobb kihasználása a szerelés-jelleget és a helyszíni technológiát ötvözve újabb megoldásokat eredményezett. A zsaluzási munka két fázisának, a be-, és kizsaluzásnak az idıigénye egy bizonyos idınél nem csökkenthetı tovább. Ennek az idıigénynek a csökkentése csak úgy lehetséges, ha a zsaluzat „elbontása” már nem feladat, olyan anyagú zsaluzatokat használnak, amelyek bennmaradóak, és a szerkezet valamely tulajdonságát is javítják. A rendszerek két csoportba sorolhatók: Az 1. típus jellemzıje: a kétoldali zsaluzati rész, amely egyben hıszigetelés is (pl. NEOPOR márkanevő keményhab). A kétoldali kéreg kapcsolata általában közel hıhídmentes. A falszerkezet teherbírását a monolit vasalt beton adja. Fıbb típusok: ThermoBlock Prokoncept Isorast Isoteq Durisol Eco-Block QuadLock A 2. típus jellemzıje: a faltest könnyőbetonból, vagy más jó hıszigetelı képességő anyagból való kialakítása, amely faltest jelentıs mérető üregekkel rendelkezik vízszintes és függıleges irányban is. Ezeket az üregeket kell a helyszínen vasalni és betonozással kitölteni. Fıbb típusok: DuraTherm Rastra

A fenti típusoknál az építési segédszerkezet, a zsaluzat szerkezetként, illetve a szerkezet egyik rétegeként való alkalmazása A rendszerelemek szinergiája, kapcsolata egymáshoz zárt rendszerek, pontos kapcsolatokkal, kiegészítı elemekkel, korlátozottan „befogadásra” is alkalmasak Az alkalmazási területén fellépı igényeknek való teherbírás és hıtechnikai megfelelés, alkalmasság követelmények elıírt szinten történı kielégítését csak a teljes rendszer használatánál garantálják. (homlokzati fal: U= 0,27 W/m²K-0,45 W/m²K) A rendszer fı sajátossága, újdonsága, az „innováció”

2011. augusztus

15



24. ábra Isorast elemek

25. ábra Isoteq falelem

Az öntött falas csoporthoz tartozik a dermesztett beton vagy gipszbeton néven ismert technológia is, amelynek fıbb jellemzıi: vékony kereszmetszető vasbeton szerkezet, bentmaradó, jellemzıen gipsz kötıanyagú zsaluzóelemekkel, a felületképzı zsaluzóelemek távtartó-betétekkel készülnek, a távtartó betétekkel felszerelt zsaluzóelemeket betonnal öntik ki a beton szilárdulása a gipsz zsaluzóelemeknek köszönhetıen gyors. Sámsondi Kiss Béla szövetszerkezetes építési módnak nevezte el az általa kifejlesztett többféle, de lényegében a gipsz zsaluzatok használatára épülı technológiát. A technológiát már 1943-ban használták. A készházak elıdeiként az ideiglenes jellegő, és esztétikailag is kifogásolható megjelenéső építményeket (felvonulási létesítményeket, pavilonokat, porta stb) tekinthetjük. Napjaink felfutó építési technológiája a készház-építés, mert az épületek korszerőek, mőszakilag és építészetileg középületként éppúgy megállják helyüket, mint lakóépületként. A két alaptípus a tartószerkezetek statikai jellegére vezethetı vissza: a) vázas (pl. Protektor) falelemes (pl. Bien-Zenker) (BİVEBB TÁRGYALÁSA KÉSİBB)

2011. augusztus

16



VÁLASZOK AZ ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉSBEN FELTETT KÉRDÉSRE: (Milyen elıdei voltak ennek az építési technológiának? Milyen fejlesztési irányok várhatók az adott fıbb sajátosságok megtartása mellett?) Az Isoteq rendszer elıdjének tekinthetık a zsalukövekkel épített vasalt betonfalak, amelyek hıtechnikai szemponból igen kedvezıtlenek voltak.

( kb. U= 2, 2 W/m²K kétoldali vakolattal) A hıtechnikai tulajdonságok javítására, az U=0,3 W/m²K elérésése a polisztirol anyagú zsaluelemek alkalmazása vezetett. A rendszer fejlesztése a passzívházak irányában várható. Passzívházhoz már jelenleg is készülnek falelemek, amelyek hıtechnikailag megfelelıek (U=0,11 W/m²K). Várható, hogy az elemcsalád további elemei is a passzívházak követelményszintjének teljesítését célozzák meg. ( pl.tetıfödém, tetıelem) (www.isoteq.hu) video: isoteqanimacio.wmv

Ajánlott szakirodalom: Gábor László: Épületszerkezettan I.-III. Seffer József: Magasépítéstan I. Széll Mária: Magasépítéstan alapjai, Magasépítéstan I.- II. elıadások Széll Mária: Épületszerkezetek III. elıadásjegyzet Megnevezett termékkatalógusok, ismertetık 20020

2011. augusztus

17



2. előadás A szárazépítés anyagai ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Alkalmas-e a szárazépítési technológia olyan szerkezetek létrehozására, építészeti elemek formálására, amelyek az adott épület arculatát meghatározzák, illetve belső tereiben hatásos, attraktív elemként jelennek meg?

1.

Elızmények, az építési mód korai megjelenése

A szárazépítés mint technológia az építkezési módok közül azon csoportba tartozik, amely fıként szerelı jellegő tevékenységekkel hoz létre épületeket alkotó szerkezeteket. Az építmények, épületek szerkezeti egységei (pl. a válaszfalai) elıregyártott, általában könnyő elemek, amelyek szereléssel csatlakoznak más szerkezetekhez, illetve hasonló elemekhez. A szárazépítési technológiának, bár újnak nevezik, nagyon régre visszanyúló gyökerei vannak. Rúdszerkezetek (pl. faágak) és felületelemek (pl. állati bırök, levelek) alkalmazása, és az elemek „bandázsolása” az ısi építés egyik válfaja. (1.-2. ábra) Szárazépítési technológiával leggyakrabban épített szerkezeteink elvi hasonlóságot mutatnak az elıbb ismertetett rendszerrel.

1. ábra Ágakból összeállított tartóváz

2. ábra Tartóváz befedése levelekkel

2011. augusztus

1



A kettıs padlóra mint XX. századi szerkezeti rendszerre tekintünk, holott hasonlót már a 2. és a 3. évszázadban építettek. Igaz, az akkori funkciója nem az információs technikához szükséges kábelrengeteg befogadása volt, hanem a főtés biztosítása. Kettıs padlóval oldották meg a rómaiak Aquincum polgárvárosban a fürdı légterének kellemes hımérsékleten tartását. Faragott kılábakra fektették a kılapokat. A kılapok nem zártak tökéletesen, így a külsı főtıhelyiségbıl ide vezetett meleg levegı átáramlott közöttük, miközben a lapok maguk is felmelegedtek (3. ábra). Ezt a rendszert egyfajta padlófőtésnek is nevezhetjük. Ha az alkalmazott anyagfajtáktól eltekintünk, csupán a mőszaki megoldást vizsgáljuk, elsı látásra is hasonlóságot vehetünk észre a mai kettıspadló (4. ábra) és a kılábakon nyugvó padló között.

3. ábra Római kori kettős padló a fürdőépületben

4. ábra Irodai kettős padló elektromos vezetékek elrejtésére, építés közben

2011. augusztus

2


2.


A szárazépítési technológia elınyei

A korszerő szárazépítési anyagok és technológiák elterjedése annak köszönhetı, hogy az építési folyamat és a létrehozott szerkezet is számos elınyös tulajdonsággal jellemezhetı. Ezek közül feltétlenül ki kell emelnünk a következıket: • A technológia gyors, pontos építést tesz lehetıvé a szerkezeti elemek elıregyártásával, tipizálásával • Kis önsúlyú elemek következtében kis terhelést ad az épület más szerkezeteire • A kapcsolatok mechanikus (általában fém anyagú) kötıelemekkel jönnek létre, így rögtön igény bevehetı, terhelhetı szerkezetet biztosítanak (nincs szükség a nedves kapcsolatok esetén biztosítandó kötési idıre) • Méretpontos szerkezetek építhetık (mm-es nagyságrendben is biztosítható) • A rendkívül nagy anyag- és elemválaszték következtében az igényekhez legjobban illeszkedı szerkezet tervezhetı és építhetı • Jól kapcsolhatók a szárazépítési technológiával létrehozott szerkezetek a hagyományos építéső szerkezetekhez 3. 1)

2)

3)

4) 5) 6)

A szárazépítés anyagai Rendszerezve: Szárazépítı lapok gipszkartonlapok, gipszrost lapok, gipszfátyollapok, rostszilikát lapok, rétegelt furnér építılapok, préselt faforgács lapok, farostlapok Tartószerkezetek és tartozékaik falécek, acéllemez profilok, kereszttartók és hordozó oszlopok, ajtó- és ablaktokkeretezések, revíziós ajtók, szaniter állványok Szigetelıanyagok szálas szigetelıanyagok, expandált polisztirol-keményhab, extrudált polisztirolkeményhab, kókuszrost szigetelıanyagok, perlites szárazkitöltés, cellulóz-kitöltés Hézagkitöltı és felületkezelı anyagok gipszek, szilikonok, alapozók, impregnáló szerek Kiegészítı anyagok rögzítı elemek, élvédık, tömítı szalagok Bevonatok, festékek

(Elızetes ismeretek: Magasépítéstan II. Szárazépítés ea.)

4.

Fejlesztések eredményeként megjelent új anyagok a szárazépítésben

Szárazépítı lapok a) A szerkezetekkel szemben támasztott követelmények olyan gipszkartonok kifejlesztését tették szükségessé, amelyek a tőz-, illetve a nedvességhatásoknak fokozott mértékben ellenállnak. A normál giszkartonlapok gyártása (video) • Az alsó kartont a futószalagra vezetik. Ez a karton a lap színe, vagyis a lap a hátán fekszik. • A gipszmasszát beöntik a kartonra, és ráhúzzák a felsı kartont. • Ezt a szendvicset átvezetik egy kalodasoron, amely végleges formát és élképzést ad a táblának. 2011. augusztus

3


• • • • •


Hosszú futószalagon terelik a gipszmag kötését biztosítva. Méretre vágják a lapokat. Átforgatják, és a szárítóba vezetik a lapokat. A vágott oldalakat pontos méretre igazítják. Páronként összeforgatják, csomagolják és raktározzák a lapokat. Építılemez fajtája

Rövid jele

Karton színe

Felirat színe

Normál

RB (GKB)

fehéressárgás

kék

Tőzgátló

RF (GKF)

szürke vagy rózsaszín

piros

Impregnált

RBI (GKBi)

szürkés zöld

kék

Tőzgátló Impregnált

RFI (GKFi)

szürkés zöld

piros

A gipszkartonlapok jelölése

A gipszkartonlap szilárdsága nedvesség hatására az eredeti szilárdság 60-70 % -ára csökken, ezért vált szükségessé az impregnálás. A folyamat lényege: megakadályozni a nedvesség bejutását a gipszmagba. A lapokat átitatják, vagy olyan bevonattal látják el, amely lezárja a kapillárisokat a karton és a gipszmag felületén is, így lehetetlenné teszi a víz bejutását. A tőzterhelésnek kitett szerkezetek gipszmagja a kb. 20 % -nyi kristályvizet „leadja”, ez már önmagában gátolja a tőz hirtelen továbbterjedését. Sokszor ez nem elegendı, a szerkezet állékonyságát, folytonosságát tovább is biztosítani kell. Ezért tőzgátló építılemezek gyártásakor a gipszmassza 30-40 mm hosszúságú üvegszálakat is tartalmaz, amely a hıterhelés hatására keletkezı feszültségek felvételét segíti elı. A külsı borítás üvegfátyol, üvegszövet. Az ilyen (15, 20 mm vastagságú) lapokból épített falszerkezet tőzállósági határértéke esetén eléri a 120 percet, a normál lapokból épített 30-60 perccel szemben. (FONTOS: A szerkezet tőzállósága a szigetelıanyagtól és a borítólapok számától függ.) Összefoglalva: A tőzgátló építılemezek tőzgátló szerkezetekhez használt lapok (külön témaként késıbb tárgyaljuk). Gyártáskor a gipszmagba üvegszálat kevernek, ez segít a gipszmag „összetartásában” a kristályvíz elpárolgása után. A lapokat a piros feliratokról (és a táblázatban megadott jelölésekrıl) lehet megismerni. Speciális építılapokat gyártanak kifejezetten tőzgátló szerkezetekhez (aknafalakhoz, kábelcsatornákhoz), amelyek két oldalról érkezı tőz továbbterjedését képesek megakadályozni. Ilyen pl. a Ridurit lap. Impregnált építılemez vizes helyiségek, és más idıszakosan magas páratartalmú (pl. edzıterem) helyiségek építésekor szükséges. Gyártáskor a borítást és a gipszmagot is impreg2011. augusztus

4



nálják. A lapokat zöldes színérıl, a kék feliratokról (és a táblázatban megadott jelölésekrıl) ismerhetjük fel. Tőzgátló-impregnált építılemezek az elızı lemeztípusok tulajdonságait ötvözik. Zöldes színő, piros feliratokkal ellátott lemezek. b) Az építész elképzeléseinek megfelelı lendületes belsı terek kialakítása szükségessé tette a szárazon alakítható gipszkarton lemezek kifejlesztését.

A „modulos” gipszkartonból bármilyen ív formálható. A variabilitást biztosító tulajdonságok: 1. A modulos gipszkarton panelek egy plusz papírréteg felhasználásával készülnek, 1 illetve 3 cm széles beirdalásokkal. 2. Az 1 cm-es irdalással ellátott panel elemek minimum 120 mm-es átmérıt, a 3 cm-es irdalással ellátottak minimum 320 mm-es átmérıt adnak összehajtáskor. A megoldás elınye, hogy meglévı oszlopok egyszerően leburkolhatók vele, valamint az új megoldások lehetısége: oszlopok, boltívek, kerek felületek, válaszfalak görbületei, stb. 3. Az irdalások nem gyengítik a szerkezetet, a felhasználást azonban egyszerővé teszik. A termék nagy elınye, hogy ragasztó habarccsal a falhoz rögzíthetı (ez eddig nem volt lehetséges). 4. Ezzel a megoldással akár 6 m magas oszlopok is burkolhatók. 5. Az oszlopok díszítéséhez és új oszlopok létrehozásához levehetı fémgyőrő használata szükséges. 6. A modulos gipszkarton víz nélkül, kézzel könnyen formálható. MODULOS GIPSZKARTON MŐSZAKI ADATLAPJA IRDALT PANEL - 1CM,

IRDALT PANEL - 3 CM

Alapanyag: gipszkarton lemez a) Lemez vastagság: 12,5 mm b) Paraméterek: sima, tőzálló, vízálló c) Méret: 1200 x 2600 / 3000 (mm)

5. ábra Szárazon hajlítható gipszkarton és irdalt panel

2011. augusztus

5



6. ábra Szárazon hajlítható gipszkarton és irdalt panel - oszlopburkolatként (a képek forrása: www.forinno.hu)

c) A gipszkarton lapok vágott éleinek esztétikus lezárását általában élszegélyekkel oldják meg. A géppark fejlesztése lehetıvé tette, hogy mm pontossággal készüljenek marások a gipszmagba, pl. ék-alakban, és így a kartonlapok derékszögben hajlítható. Élszegélyek helyett tehát marás és ráhajtás oldja meg az elem lezárását. d) Gipszkarton és fa anyagú lemezek helyett a vizes helyiségekben elınyösen használhatók a nedvességnek ellenálló extrudált Styrofoam polisztirolhabból készült lapok (wedi), amelyek mindkét oldalát cementbázisú mőgyantás ragasztórétegbe ágyazott üvegszövet erısíti. Íves és sík felületek egyaránt készíthetık belıle, a felületükre ragasztással csempe, illetve üvegmozaik burkolat készülhet. Mőszaki adatok: Nyomószilárdság: 0,25 N/mm² Hıvezetési tényezı: 0,035 W/mK Páradiffúziós ellenállási szám (m): 100 Lineáris hıtágulási együttható: 0,07 mm/mK Vízfelvétel alámerítésnél (28nap): <1,5% Tőzveszélyességi besorolás: D

Példa az alkalmazásra: Íves felületeket - az ív sugarától függıen - minimum 2 és 3 cm vastag wedi lemezbıl készíthetünk. A lemez felületét egyenletes távolságokban (2-3cm) irdaljuk, sarokcsiszoló-gépre szerelt vágókoronggal, vagy egyszerően egy éles késsel, majd a lemezt a kívánt ívre hajlítjuk és rögzítjük. Az irdalással szemközti oldal üvegszövetének épségére ügyelni kell. (A keletkezett vágási hézagokat flexibilis ragasztóhabarccsal töltjük ki, és a felületre üvegszövet hálót simítunk. (forrás: http://www.uvegmozaik.hu/index.php?todo=wedi) 2011. augusztus

6



e) Egyes helyiségek akusztikai tulajdonságainak javítása érdekében perforált építılapokat alkalmaznak falborításként vagy álmennyezetként. A helyiségek levegıjének tisztítása pedig jellemzıen természetes vagy mesterséges módon történik. Egy új építılemez segítségével azonban mindkét igény kielégítésére született megoldás. Hangelnyelés és légtisztítás együtt. Az innováció eredményeként létrehozott 12,5, illetve 15 mm vastag perforált lapok az eddigi lapokkal hasonló módon szerelhetık, méretrendjük a szokásos, csupán anyaguk más, mivel a gipsz mellett száraz zeolitot tartalmaznak. (pl. K761 Cleaneo Akustik, a Knauf terméke) A lapok különösen ajánlottak iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények álmennyezetének kialakításához, hiszen ezekben az épületekben mindkét igény fellép. f) Kültéri építılapokra is szükség van ahhoz, hogy a szerelı technológia teljes körő alkalmazását biztosítsuk. Az idıjárással összefüggı hatások felvételét (nagy hıingadozás, csapadék, napsütés stb.) cementkötéső építılemezekkel lehet biztosítani. Ilyen építılemez pl. az Aquapanel Outdoor. (HATÁRTERÜLET A KÖNNYŐSZERKEZETES ÉPÍTÉSSEL) Mőszaki adatok Tömeg: kb.: 17 kg/m2 Építıanyag-osztály: A1 DIN 4102 (nem éghetı) Olvadás-fagyási ellenállás: 25-szöri olvadás-fagyás után sem látható károsodás Élkiképzés: SK, azaz minden éle derékszögben vágott Hımérséklet-állóság: -10°C-tól +100°C-ig Tartóprofilok, tartóelemek a) Az általános igényeket kielégítı profilok mellett a nagyobb teherbírású, merevebb tartószerkezetre is szükség van, nyílások környezetében illetve nagyobb berendezések felfüggesztése esetén. Ezekhez a 0,6 mm falvastagságú CW, illetve U profilok helyett 2 mm falvastagságú UA jelő profilok használhatók. A profilok függıleges és vízszintes helyzető beépítése is lehetséges, de a csatlakozások kialakítása külön tervezést igényel.

2011. augusztus

7



7. ábra UA profilok alakja. Méretek mm-ben

b) A hıtechnikai tulajdonságok, a hıátbocsátási tényezı javításának lehetısége rejlik a fémprofilok gerincének perforált kialakításában. Amennyiben a hıtechnikai kérdések az épített szerkezetnél elıtérbe kerülnek (tehát nem egyszerően két várhatóan azonos hımérséklető tér elválasztásáról van szó), akkor a perforált gerinc elınyösebb. A szelvények gerincében lévı, egymástól eltolt rések, lyukak megnövelik a hıvezetés úthosszát, ezzel javul a teljes falszerkezet hıszigetelı képessége. Az eredı hıátbocsátási tényezı a perforáció miatt kb. 60-70 %-a a perforáció nélküli vázzal készített falszerkezet.

8. ábra Perforált gerincű profilok és a hővezetés (forrás: www.lindab.de)

(HATÁRTERÜLET A KÖNNYŐSZERKEZETES ÉPÍTÉSSEL) Szigetelıanyagok a) A szárazépítı lapok általában hıszigeteléssel vagy hangszigeteléssel együtt kerülnek beépítésre. A gyártó cégek a rétegek összeépítésére is adnak már „kész” megoldást, pl. az álmennyezeti lapok választékában szerepel már ilyen „szendvics-lap”. Az Amstrongtermékcsalád kemény ásványgyapot terméke fém, üvegszövet vagy poliészter hártya fedıréteggel is kapható. A Rigips álmennyezeti lapok némelyike akusztikus filccel kasírozott. b) A 2009-es év újdonsága az akril-, formaldehid-, és fenol mentes ásványgyapot, amelynek gyártása természetbarát szemléletet tükröz. Az ásványgyapot színe a fehérítés elmaradásából eredıen barna, ezzel a megjelenéssel elıdeitıl azonnal megkülönböztethetı. A 2011. augusztus

8



termék a környezettudatos vásárlók körében a szálakat rendezı szerves anyagú kötıanyagok alkalmazása miatt is kedvelt.

9. ábra Knauf Insulation (ECOSE® Technology) (a képek forrása: Knauf katalógus)

c) Az üveggyapot termékek körében is jelentıs fejlesztés történt, amely a környezetbarát elıállítás felé tett lépésként könyvelhetı el. A termék alapanyaga 50-60 %-ban újrahasznosított üveg. Az olvasztás az eddigieknél alacsonyabb gyártási hımérsékleten történik, ez a felhasznált gyártási energia mérséklését jelenti. Az alapanyag olvasztása után 57 mikron átmérıjő üvegszálakat pergetnek ki, amelyeket hıre keményedı mőgyantával vagy vizes bázisú kötıanyaggal rögzítenek egymáshoz. (A PureOne termékcsalád formaldehidmentes kötıanyaggal készül.) A csupasz, nem kasírozott üveggyapot termékek csekély szervesanyag-tartalmuk révén a nem éghetı, tőz hatásra nem csepegı, gyenge füstképzıdéső építıanyagok csoportjába tartoznak. Az 5 cm-es lépcsıkben emelkedı vastagságú tekercsben szállítható paplanok tetıtéri beépítéseknél, falszerkezeteknél kiválóan alkalmasak hı- és hangszigetelési igények kielégítésére. (Hıvezetési tényezı λD = 0,035-0,039 W/mK) Kiegészítı elemek, élprofilok a) Az íves profilok az íves szerkezetek pozitív „sarkainak” védelmére alkalmazhatók. Segítségével boltívek szabályos él kialakítása válik lehetıvé. Hézagolópipszbe illetve glettelıgipszbe kell ágyazni az elemet, hasonlóan az egyenes profilokhoz.

10. ábra PVC-FLEX ívesíthető élvédő (forrás: www.szarazepiteszet.hu)

2011. augusztus

9



11. ábra Ívesíthető élvédő alkalmazási területe: boltív

b) A sarkok kialakításának új módja a belsı elhelyezéső fémbetéttel. Ezzel a megoldással a borítófelület folytonosságát megırizzük és a további felületképzésnek él mentes, íves alapfelületet biztosítunk.

12. ábra Belső fémbetét (a kép forrása és video: www.vmaras.hu)

Kapcsolatok és összetett formák kialakítása Új kapcsolati megoldások a különbözı új típusú csavarok és szegek, illetve a ragasztóanyagok újabb felhordási módjával alakíthatók. A lapok illetve szerkezetek közötti kapcsolatok általában az alábbi módon biztosíthatók csavarokkal, szegekkel és acélkapcsokkal történı rögzítés, szorítóprofilokkal történı rögzítés, tömör falakra ragasztás kötıanyaggal, függesztés, illetve akasztása profilos élő lapok tartóprofilba csúsztatásával. A „doboz” formák kialakításának új módja a kapcsolóelemek nélküli, marással létrehozott (egyetlen lapból álló) egység.

2011. augusztus

10



13. ábra Doboz-kialakítás marással, kapcsolóelemek nélkül (a kép forrása és video: www.vmaras.hu)

VÁLASZOK AZ ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉSBEN FELTETT KÉRDÉSRE:

A szárazépítési technológia és a felhasznált anyagok rendkívül igényes belsıépítészeti kialakítás megvalósítását teszik lehetıvé. A 2007-es Szárazépítési Nívódíjat (megosztva) a Richter Gedeon Gyógyszergyár laboratórium- és irodaépületének elıcsarnok-, fılépcsı- és díszburkolatokat megvalósító cégnek (Kaefer-Heibl I. Kft) ítélte a zsőri. Az irodaépület elıcsarnokának hatásos látványelemei a mellvéddel határolt lépcsıkarok és közlekedık. „A labor és irodaépület csuklópontja a nagymérető, üvegfallal határolt elıcsarnok, amelyben hol galériaként, hogy átvezetı hídként, hol pedig nyitott lépcsıtérként Möbiusszalag szerően íves fehér test csavarodik. (forrás:www.epulettar.hu)”

2011. augusztus

11



Ajánlott szakirodalom: Gábor László: Épületszerkezettan I.-III. Széll Mária: Magasépítéstan alapjai, Magasépítéstan I.- II. elıadások Megnevezett termékkatalógusok, ismertetık és honlapok 14609

2011. augusztus

12


2011

Dr. Dudás Annamária

3. előadás: A szárazépítési technológia sajátosságai I. ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Hogyan osztható fel egy nagy alapterületű helyiség kézi mozgatással néhány perc alatt több kisebb, de közel azonos hangszigetelésű és tűzvédelmi paraméterekkel rendelkező helyiségre?

Bevezetés Meghatározás, szárazépítési szerkezetek áttekintése, csoportosítása A szárazépítési szerkezetek azokat a száraz építési technológiával épített épületszerkezeteket és burkolatokat foglalják magukba, amelyeket - új épületeknél és épületfelújításoknál egyaránt - jellemzően belső térben alakítanak ki. Ez alól kivételt képeznek a szerelt házak, melyek teljes felépítményi része száraz technológiával készül. (Szerelt épületekkel és sajátosságaikkal az 5. előadás anyaga foglalkozik.) A száraz építésű épületszerkezetek jellemzője, hogy a tartóváz és a felületképzés szerkezeteit más-más előregyártott építőelemek képezik. (Ismétlés: Magasépítéstan II. Szárazépítés előadása; Magasépítéstan MSc: A szárazépítés anyagai előadása) Szárazépítési rendszerek 1. Válaszfal rendszerek - szerelt válaszfalak - áthelyezhető válaszfalak - mobil válaszfalak - kötényfalak

Vázszerkezet + kétoldali borítás

- előtétfalak - aknafalak

Vázszerkezet + egyoldali / egyoldalról szerelt borítás

2. Meglévő falszerkezethez közvetlenül rögzített borítások - előtéthéj - szárazvakolat - különleges célú borítás (ld.: Tűzvédelem előadás)

Vázszerkezet és / vagy ragasztott egyoldali borítás

3. Mennyezeti rendszerek - mennyezetborítás - álmennyezetek

Egy, vagy kétirányú vázszerkezet + egyoldali borítás

4. Padlórendszerek - szárazpadló

Közvetlenül födémre épített

- álpadlók:

 Támaszelemekkel kialakított  Bontható / nem bontható

- üreges padló - kettős padló

1


2011


A szárazépítési szerkezetek építése kifejezetten környezetbarát, hiszen: előregyártott [mm] pontos építőelemeket alkalmaz; kis élőmunka-igényű és pontos építést tesz lehetővé szerelő jellegű technológiája; minimális keverővíz felhasználása miatt nem kell várni a kiszáradást; átépíthető - kevés hulladék keletkezése mellett; bontási hulladéka nagyrészt újrahasznosítható. (ld.: 6-7. előadás és ismétlés: Magasépítéstan II. Szárazépítés előadás)

1. Válaszfal rendszerek 1.a.) Szerelt válaszfalak Szerelt válaszfalak alatt azokat a hidegen hajlított vékonyfalú (lemezvastagság: 0,6-1,0 mm) acél profilokból, vagy fa elemekből szerelt vázszerkezetű, mindkét oldalán építőlemez – leggyakrabban gipszkarton – borítású, a vázszerkezeten belül hangszigeteléssel ellátható falszerkezeteket értjük, amelyek elsősorban térelhatároló feladatot látnak el. A szerelt válaszfalakkal szemben támasztott követelmények csoportosítása: Statikai követelmények A szerelt válaszfalak nem teherhordó szerkezetek, de az önsúlyukat és a felületükre jutó terheket fel kell venniük: Konzolterhek – falra rögzített szekrények, mosdók, stb.; Dinamikus hatások –szabványos ütések különböző fokozataival vizsgálva; Nyomó igénybevételek – közlekedő folyosókon a személyforgalom terhelésétől függően; Szélterhek – jellemzően építés közben fellépő huzathatás. Használati, funkcionális követelmények Az elválasztott helyiségek funkcionális igényeinek biztosítása: Hangszigetelés; Hőszigetelés (fűtött és fűtetlen terek között); Nedves környezethez való igazodás: vizes helyiségek építőanyagai. Esztétikai és felületi-formai követelmények Különleges-, fokozott igényű követelmények Tűzgátlás; Golyóállóság és betörésbiztos kialakítás; Sugárvédelem; Tiszta tér követelmények – pl. egészségügyi intézményekben, laborokban.

3.1. ábra: Egyszeres falváz egyszeres borítással [Protektor]

3.2. ábra: Kétszeres falváz kétszeres borítással közbenső építőlemezzel [Lafarge]

2


2011


Tervezési / Technológiai sajátosságok Vázszerkezet típusai - egyszeres - kettős  borítás a két váz között (pl.: lakáselválasztó falakhoz)  installációs falak (pl.: berendezési tárgyak rögzítésére vizes helyiségekben) Borítás lapjainak száma  egyszeres  kétszeres  háromszoros  kombinált konstrukció (gipszkarton és más építőlemez rétegek) Borítás rögzítési módja, rögzítési pontok távolsága Lapok kiosztása, szabása

3.3. ábra: Borító lemezek szemközti oldalakon eltolt helyzetű szerelése [Rigips]

3.4. ábra: Egy síkban lévő lemezek vízszintes eltolása [Rigips]

Ajtónyílás kialakítása - esetenként merevítő profil tartóelemek; a borítás csatlakozása nem eshet a sarokrészhez.

3.5. ábra: Borító lemezek csatlakozása ajtónyílás körül [Rigips]

3.6. ábra: Ajtónyílás UA (merevítő) profilokkal [Protektor]

Csatlakozások, csomópontok Csatlakozások típusai: II. Más válaszfalakkal történő kapcsolódás a.) Sarokkialakítás  Merev b.) Falvéglezárás  Rugalmas – repedések megelőzésére c.) T-csatlakozás  Csúszó – szerkezeti mozgások megengedésére III. Mozgási hézagok Jellemző csomópontok: a.) Előregyártott fugaprofillal I. Csatlakozás határoló szerkezetekhez b.) Borító lemez megszakításával a.) Padlócsatlakozás c.) Kiegészítő építőlemez sávval b.) Mennyezeti csatlakozás c.) Oldalirányú csatlakozás (Csomópontok bemutatása az előadáson.) d.) Csatlakozás pillérekhez e.) Csatlakozás gerendákhoz 3


2011


Szerelt válaszfalak kivitelezésének sorrendje 1. A fogadószerkezet állapotának ellenőrzése, esetleges javítása, kitűzés 2. A vázszerkezet szerelése a.) Profilok vágása és méretre szabása b.) Fogadó UW profilok szerelése (öntapadó szivacs-szalaggal) c.) Függőleges profilok szerelése (határoló szerkezetekkel csatlakozó profilokra öntapadó szivacs-szalag) A CW profilokat nem szabad hozzácsavarozni az UW profilok övlemezéhez! d.) Szerelőnyílások vágása a vázoszlopok gerinclemezében (amennyiben nem elegendő a gyári gerinc-bevágás mérete) e.) Falvázoszlopok toldása f.) Nyílászárók nyílásainak kialakítása 3. Borítás szerelése és a szigetelés elhelyezése a falvázoszlopok közötti térben a.) Borítás az egyik oldalon b.) Vezetékek elhelyezése a falban c.) Hang- (hő-) szigetelés elhelyezése d.) Borítás a fal másik oldalán e.) Borítás gipszrost lemezekkel - esetenként 4. Hézagolás  általános / különleges hézagolás a.) Hézagolás előkészítése b.) Gipszkarton borítás hézagolása Hézagoló anyag + hézagerősítő szalag (öntapadó műanyag / üvegszálas / papír) Belső és külső sarkok hézagolása és simítása Csavarfejek hézagolása és simítása c.) Gipszrost borítás illesztése Hézagolásos / Ragasztásos illesztés 1.b.) Áthelyezhető válaszfalak Az áthelyezhető válaszfalak sajátossága, hogy előregyártott, gyárilag felületkész borítást, vagy kész (szerelt, vagy üveg) táblákat gyorsan szerelhető profilokon alkalmaz. A rögzítés lehet csavarozott, de a gyorsabb szerelés és áthelyezhetőség érdekében léteznek bepattintható elemeket használó rendszerek is. Különféle gyártmányok eltérő kiegészítő elemeket is fogadnak, pl: ablakos, vagy ajtóval ellátott borítóelemek, falipolcok, stb.

3.7. ábra: Áthelyezhető üvegezett válaszfalak [www.lindner-group.com]

3.8. ábra: Áthelyezhető válaszfalak elemeinek váltakozása [Lindner]

4


2011


Áthelyezhető válaszfalak Alkalmazási területei: irodák, szállodák, iskolák, tárgyalóterek, kommunális, szociális és ipari épületek kiszolgáló helyiségei, vizes helyiségek egységeinek leválasztása – WC-/zuhanyzó-/öltöző-elválasztó falak, kiállítási paravánok, stb. Felhasznált anyagai:  Tartóelemek lehetnek acél, vagy alumínium profilok.  Borítóelemek lehetnek fa, vagy fém (acél, alumínium) vértezetűek, biztonsági üvegezésű keretes, vagy alsó-felső síkon rögzített. Jellemzői:  Bármikor könnyen áthelyezhető, variálható szerkezetek.  Gyorsan és hulladékmentesen átépíthetők, elemeik kicserélhetők.  Velük szemben támasztott követelmények a szerelt válaszfalakéval azonosak.  Nagyfokú precizitás a teljes előregyártás következménye, amely egyben kötöttséget is jelent: a rendszerelemek meghatározzák a fal méreteit  tervezési kötöttségek Geometriai elrendezés szerinti csoportok: 1. Szalagrácsrendszer: Azonos borítóelemek + különféle csatlakoztató vázelemek. 2. Tengelyrácsrendszer: Más végcsatlakozású, különböző méretű elemek azonos vázelemekhez való csatlakoztatása.  Kivitelezés / szerkezeti felépítés szerinti csoportosítás: a.) Vázszerkezetre helyszínen szerelt gyárilag felületkész borító lemezek. b.) Helyiségmagas, borítással, szigeteléssel ellátott kész falpanelek alsó-felső sínhez rögzítve. 1.c.) Mobil válaszfalak A mobil válaszfalak jellemzője, hogy a függesztett szerkezetű, minden elemében előregyártott, gyári fa / fém / üveg felületű, általában acél vázú falpaneleinek kézi mozgatásával azonnali térelhatárolás valósítható meg.  Igen széles területeken alkalmazzák, főképp a megnyitás-leválasztás váltakozásának gyakori, akár napi igénye esetén indokolt (pl.: üzlethelyiségek, éttermek).  Mobil válaszfalakkal szemben támasztott követelmény - a térelhatároláson túl - a hang- és hőszigetelés, valamint a tűzvédelem is.  Szerkezeti jellemzők: A belmagasság méretű faltáblák a födémhez rögzített alumínium, vagy acél sínekben futó függesztőkocsival mozgathatók. A függesztett megoldás lehetőséget ad a padlóburkolat megszakítás nélküli vezetésére.  Működés szerinti csoportosítás: táblás-toló rendszer / harmonika rendszer.

3.9. ábra: Mobil válaszfal kézi mozgatása [www.mobilwand.hu]

3.10. ábra: Üvegezett mobilfal [www.mobilwand.hu]

5


2011


1.d.) Kötényfalak Kötényfalak alatt azokat a szerelt szerkezeteket értjük, amelyek lehetnek födémről függesztett építőlemezek, vagy a födém alsó síkjára szerelt, a helyiség légterébe lenyúló falak. Feladatuk a füst és a forró égésgázok szomszédos füstszakaszba való átterjedésének korlátozása ( ún. füstkötényfal). A kötényfalak benyúlásának mértéke a tűzvédelmi követelményektől függ, meghatározása a tervező feladata.

3.11 ábra: Füstkötényfal üvegszállal erősített gipszkarton építőlemezből [Rigips]

3.12. ábra: Kötényfal álmennyezetet tartó konzollal [www.amf-almennyezetek.hu]

1.e.) Előtétfalak Az előtétfal egy meglévő fal elé épített, szabadonálló vázszerkezetű, egyoldali borítású önálló falszerkezet, ami egy új, esztétikus falfelületet eredményez, de jellemzően a gépészeti vezetékek elrejtését szolgálja. Az előtétfal és a meglévő fal közötti távolság tetszőleges, amelyet leggyakrabban a gépészeti vezetékek helyigénye határoz meg. Szabadonálló előtétfalak jellemzői: (+ : előnyös, - : kedvezőtlen)  A meglévő fal egyenetlenségei nem befolyásolják a váz rögzítését (+),  A meglévő fal és az előtétfal közötti távolság szabadon megválasztható (+),  A falra közvetlenül rögzített vázhoz képest kisebb magasság érhető el (-),  Stabilitásuk kisebb a válaszfalakénál (-). Alkalmazási területek:  vizes helyiségek: vezetékek elrejtése ( követelmény szerelt házaknál, ld.: 5. előadás),  műemléki felújítások (ha csak belső hőszigelés jöhet szóba, ld. még: 8. előadás),  tetőterek eresz közeli búvóterének lehatároló fala (ld.még: 5. előadás).

3.13 ábra: Előtétfal vizes helyiségben [Villeroy&Boch]

3.14. ábra: Előtétfal szerkezete [Rockwool]

6


2011


Előtétfalak szerkezeti jellemzői:  Az előtétfal vázszerkezetét az eltakarásra kerülő falhoz nem, viszont a körülvevő határoló szerkezetekhez - rugalmas szivacs-szalaggal - csatlakoztatva kell kialakítani.  A borítás és a meglévő fal között szálas hőszigetelő anyagot helyeznek el:  gyakran az akusztikai teljesítmény fokozására;  a külső határoló falak felújításakor hőszigetelési céllal. Ekkor páratechnikai ellenőrzés nélkül nem tervezhető és kivitelezhető az előtétfal. Minden esetben meg kell vizsgálni a párazáró fólia beépítésének szükségességét, a fólia páratechnikai teljesítményét elő kell írni, valamint kivitelezésének gondosságát, azaz felületfolytonosságát ellenőrizni kell.  A követelményeknek megfelelően a vázra előírt számú építőlemez borítás kerül, ami általában gipszkarton, de lehet gipszrost, vagy akusztikus lemez, stb. Szerelési sajátosságok:  A váz szerelése a válaszfalak szerelési lépéseivel megegyező.  A pozitív sarkok kialakításánál a sarok melleti vázoszlop profilok közé a hőszigetelést el kell helyezni, mivel később már nem lehetséges hézagmentes beillesztésük.  Negatív sarkoknál egyoldali borítás esetén a sarok merevségét a csatlakozó fal borításának a belső sarokpontig történő futtatásával növelik.  Az esetleges párazárás után a borítás szerelése, majd hézagolása következik.

3.15 ábra: Előtétfal vázszerkezete ajtónyílással [www.lafargeplasterboard.co.uk]

7


2011


1.e.) Aknafalak Az aknafalak olyan egyoldali borítású, különböző vázszerkezeti típusokkal megvalósítható falak, melyek feladata a födémáttörések és a gépészeti aknák lehatárolása. Szerkezetileg az előtétfalakhoz hasonlítható, hiszen váza szabadon álló szerkezet, mely a határoló szerkezetekhez van rögzítve. Az aknafalak legszigorúbb követelményét a tűzvédelmi teljesítmény jelenti, hiszen a falnak meg kell akadályozni a tűz terjedését: - a vezetékekről a helyiségbe, - a helyiségből a vezetékekre, - a helyiségből az alsó és felső szintekre (ld.: Tűzvédelem előadás). Aknafalak szerkezeti változatai: 1) belső vázszerkezet nélküli aknafal: max. 2000 mm széles, L-alakú profilokra vízszintes helyzetű borítólemezek szerelésével 2) egyszeres falvázoszlop-kiosztású aknafalak: profilok max. távolsága 1000 mm, borítóelemek vízszintesen szerelve 3) kettőzőtt falvázoszlopokkal szerelt, fokozott merevségű aknafalak Fokozott tűzvédelmi, hang- és hőszigetelési előírások esetén a födémáttörés felőli oldalon is készül borítás a profilok öveinek belső oldalára való rögzítéssel (ekkor a függőleges vázelemek is UW profilok). A helyiség felőli oldal további borítórétegeket kap.

3.16 ábra: Kis szélességű aknafal [Knauf]

3.17. ábra: Egyszeres vázú aknafal [Knauf]

3.18 ábra: Kettőzött falvázoszlopok és kétoldali borítású aknafal [Knauf]

8


2011


2. Meglévő falszerkezethez közvetlenül rögzített borítások 2.a.) Előtéthéjak Az előtéthéjak a meglévő falhoz közvetlenül szerelt szerkezetek, melyek a borítás rögzítéséhez szükséges vázszerkezetből és a borító elemekből állnak. Előtéthéjak jellemzői: (+ : előnyös, - : kedvezőtlen)  új, egyenletes falfelületet eredményez (+),  meglévő falhoz történő rögzítésből adódóan magasságuk kevésbé korlátozott, mint a szabadonálló előtétfalaké (+),  stabilitása nagyobb az előtétfalakénál (+),  a rögzítőelemek továbbítják a hangrezgéseket a hátfalra, ezért hangszigetelési igény esetén rugalmas rögzítőket kell alkalmazni (-),  csak kis átmérőjű gépészeti vezetékeket lehet a borítás és a fal között vezetni (-). Alkalmazási területük:  épületfelújítások,  tetőtérbeépítések. Szerkezeti változatok: 1. Alsó-felső megtámasztó UD profilok adják az előtéthéj vázszerkezetének helyét. A hátfalhoz rögzített fém direktfüggesztők, vagy másnéven kengyelek (rugalmas alátéttel kiegészítve) fogadják a függőleges helyzetben rögzített CD profilokat. 2. Az előzőtől a vázelemekben és rögzítésükben különböző megoldás, amikor az ún. kalapprofilokat ragasztópogácsákkal rögzítik a fogadó falra. Ez a megoldás határterület az előtéthéjak és a szárazvakolatok között. (ld.: alább, ism.: Magasépítéstan II.)

3.19 ábra: Előtéthéj vasbeton parapetfal eltakarására

3.20. ábra: Előtéthéjak kengyelekkel [Protektor]

Szerelési sajátosságok:  A fogadó falszerkezet teherbírását, felületének fogadóképességét ellenőrizni kell.  „Vezető” UW profilok elhelyezése teljes belmagasság esetén alul-felül, parapetfal esetén építés elején az alsó, vázszerelés végén a felső profillal történik.  A kengyelek vízszintes távolsága 600, vagy 625 mm. A függőleges távolságuk 900 mm, födém alsó síkjától max. 250 mm távolságra helyezendő el a legfelső kengyel. 9


2011


2.b.) Szárazvakolat A szárazvakolat gipszkarton, vagy gipszkarton kasírozású hőszigeteléssel ellátott rétegelt építőelemek felhasználásával készített ragasztott falborítás, amely jellemzően esztétikai céllal készül. Kizárólag függőeleges felületen alakítható ki. Hőszigeteléssel kombinált lemezek beépítésekor a párazárás megoldását mérlegelni kell! (léteznek párazáró fóliával ellátott kombinált táblák is). Szárazvakolatok típusai a ragasztás technológiája alapján: a.) Vékonyágyazatba ragasztott gipszkarton – csak kellően sík felületű falakra. b.) Gipszpogácsákkal ragasztott gipszkarton:  a gipszpogácsákat a gipszkarton lemezre halmozzák;  a gipszpogácsákat a fogadó falra a táblák széléhez igazodóan sávosan viszik fel. c.) Gipszkarton sávokra (kb. 10 cm széles) ragasztott gipszkarton – amennyiben a fogadófal egyenetlenségei meghaladják a 20-30 mm-t. d.) A hőszigeteléssel kombinált táblák rögzítése esetén a táblák hátoldalára kb. 30 cmként 10 cm széles sávokban egyenletesen halmozzák fel a gipszpogácsákat.

3.21. ábra: Szárazvakolat felragasztása alátéteken támasztva [Rigips]

3.22. ábra: Hőszigetlt rétegelt táblák ragasztásával kialakított szárazvakolat [Isover]

2.c.) Különleges célú borítások Ezek olyan meglévő szerkezetre, vagy vezetékek köré épített szárazépítési megoldások, amelyek tűzvédelmi céllal készülnek. Részletes ismertetésükre a Tűzvédelem c. előadásban kerül sor. ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS válasza:

A korszerű, hő-, hang- és tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, keretre szerelt, tetszőleges borítású függesztett egységekből álló mobil válaszfalak praktikus görgősoron történő mozgatása igen könnyű, és percek alatt megvalósítható. A mobil válaszfal rendelkezik rögzítőzárral, ami megakadályozza a használat közben történő nem kívánt elmozdulást.

10


2011


4. hét: A szárazépítési technológia sajátosságai II. ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Készíthető-e olyan mennyezetet takaró szerkezet, amely független a födémtől, bármilyen térbeli alakzat készíthető belőle és a mögötte kiépített világítótestek fényjátéka áttetszik rajta?

Szárazépítési rendszerek 1.-2. csoport - Ismétlés: A szárazépítési technológiai sajátosságai I. előadás 3. Mennyezeti rendszerek - mennyezetborítás - álmennyezetek

Egy, vagy kétirányú vázszerkezet + egyoldali borítás

4. Padlórendszerek - szárazpadló - álpadló

Közvetlenül födémre épített - üreges padló - kettős padló

 Támaszelemekkel kialakított  Bontható/nem bontható

3. Mennyezeti rendszerek A födémhez viszonyított elhelyezkedésük alapján az álmennyezeti rendszerek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a.) mennyezetborítás A mennyezetborítás a födém alsó síkjára közvetlenül, egy, vagy kétirányú bordavázra szerelt, jellemzően nagytáblás borítással (gipszkarton, akusztikus gipszkarton, stb.) kialakított szerkezet. Jellemzően esztétikai céllal építik. b.) álmennyezet Az álmennyezetek jellemzője, hogy a födémről függesztett tartóvázból, vagy a határoló falakra támaszkodó vázszerkezetből és a vázra csavarozott, vagy arra támaszkodó borításból / borító elemekből állnak. A mennyezeti rendszerek számos feladatot teljesíthetnek: Esztétikai és belsőépítészeti feladatok: különféle anyag-, forma-, felületi struktúra, stb. számos különféle megjelenés létrehozását biztosítja. Épületfizikai tulajdonságok javítása: Hő-, és hangszigetelés javítása, Direkt fényhatás csökkentése, Hangvisszaverődés mérséklése, stb. Épületgépészeti egységek beilleszthetők a szerkezetekbe: Világítótestek, világítástechnikai elemek; Szellőzőrendszerek elemei; Hűtő- és fűtő gépészeti berendezések akár integrálva a szerkezetbe; Tűzoltó berendezések (pl. sprinkler szórófejek); Zajcsökkentő dobozok, táblák, hangterelő elemek. Tűzvédelmi feladatok.

1


2011


A mennyezetborítások és álmennyezetek önmagukban, illetve a teherhordó födémmel együtt teljesítik a szerkezetekkel szemben támasztott követelményeket. A következőkben felsorolt követelmények kombinációi is lehetségesek. Statikai követelmények: Terhelés felvétele – általában önsúly, de terhelhető változatok is léteznek; Állékonyság, stabilitás – pl. ütésállóság, labda-biztos konstrukció, stb. Építéstechnológiai követelmények: Bonthatóság – a gépészeti elemekhez való időszakos hozzáférés igénye; Építés sorrendje - fontos a szerkezetek csatlakoztatása (pl. válaszfalálmennyezet csomóponti megoldása befolyásolja hangszigetelési, tűzvédelmi, stb. teljesítményt, illetve az átalakíthatóságot; Típusonként változó raszteres kialakítás  méretrendhez való igazodás. Használati, épületfizikai, funkcionális követelmények: Hőszigetelés – csak fűtött és fűtetlen terek között; Hangszigetelés és hangvisszaverődés csökkentése, azaz a hangelnyelés; Higiéniai követelmények: tisztíthatóság, pormentesség – ún. „tiszta tereknél”, pl. egészségügyi létesítmények, laboratóriumok, különleges tisztasági igényű gyártási technológiák helyiségei. Tűzvédelmi feladatok (ld.: Tűzvédelem előadás), stb. 3.a.) Mennyezetborítások Felhasznált anyagok:  Tartóelemek: fa lécek, vagy vékonyfalú acél profilok.  Borítóelemek: leggyakrabban gipszkarton, esetenként gipszrost lemezek. Elterjedt alkalmazási területek / szerkezeti megoldások:  Fa tartóváz: Fagerendás födémek felújítása; Tetőtérbeépítések. Egy-, vagy kétirányú lécezés (tartólécek és szerelőlécek).  Acél tartóváz: leggyakoribb megoldás Határoló falakra / szerkezetekre UD profilok kerülnek, a tartóelemek CD profilok direktfüggesztőkkel rögzítve. Jellemzően egyirányú vázszerkezet.  Ritkán előfordul a fa lécezésre szerelt acél profilokból álló kétirányú vázrendszer.

4.1. ábra: Egyirányú vázszerkezet szerelése direktrögzítőkkel [Rigips]

4.2. ábra: Kétirányú fa-fém vázszerkezetű mennyezetborítás [Lafarge]

2


2011


Mennyezetborítások szerelési lépései / sajátosságai:  Fogadó födém ellenőrzése; mennyezetborítás ún. „szegőprofiljainak” (UD profilok) helyének kitűzése (figyelembe véve a borítás vastagságát a tervezett mennyezeti sík eléréséhez); elektromos vezetékek borítás alatti vezetése esetén azok bejelölése.  UD profilok ellátása rugalmas szivacs-szalaggal, majd rögzítésük 800 mm-ként, sarkoktól max. 200 mm-ként a fogadó fal szerkezetétől függően különböző rögzítőkkel.  A CD profilokat 400 mm-es tengelytávolsággal direktfüggesztőkre rögzítik, melyeket a födém szerkezetének megfelelő dűbelekkel kell rögzíteni (tilos műanyag dűbeleket használni). A direktfüggesztők távolsága egymástól max. 750 mm. A CD profilokat övlemezeiken keresztül min. 1-1 lemezcsavar rögzíti. Több réteg borítás és szigetelés beépítésekor a direktfüggesztő kengyelek távolságát sűríteni kell a terhelésnek megfelelően.  A borító lemezek hosszanti iránya merőleges a CD profilok irányára, több réteg esetén a csatlakozó hézagok eltolása kötelező. Gipszkarton borítás esetén a rögzítő csavarok távolsága max. 170 mm, a lemez szélétől min. 100 mm, vágott élnél 150 mm.  Hézagolás, felületképzés.

4.3. ábra: Mennyezetborítás gipszkarton lemezeinek szerelése CD profilokra [Rigips]

4.4. ábra: Mennyezetborítás gipszkarton lemezeinek eltolt geometriája [Rigips]

3.b.) Álmennyezetek Az álmennyezetek tartószerkezete, annak függesztése, a borítás anyaga, méretei, rögzítési megoldása, felülete, stb. szerint igen változatos megoldásokat fejlesztettek ki a gyártók. A funkcionális feladatok alapján szintén csoportosíthatók az álmennyezetek, így például lehetnek hangszigetelő-, tűzvédelmi-, vagy esztétikai-, belsőépítészeti formai elemként, kialakított álmennyezetek is. Építéstechnológia szempontjából a legtöbb típus szerelt szerkezetként készül, de léteznek feszített, ponyva-jellegű megoldások is. (Ismétlés: Magasépítéstan II., Szárazépítés előadása) A borítás formai elemei alapján történő csoportosításban az alábbi álmennyezetek különböztethetők meg: Nagytáblás Kazettás Sávos Nyitott felületű Feszített Ezeken belül további csoportokat alkotnak a gyakorlatban elterjedt változatok a vázszerkezet típusa, a tartóelemek egy, vagy kétirányú jellege, illetve az építés technológiája alapján. Továbbiakban a tananyag a technológiára, a szerkezetek ismertetésére és a kivitelezéi lépések bemutatására fektet hangsúlyt. 3


2011


Nagytáblás álmennyezetek (1. csoport) A nagytáblás álmennyezetek csoportjába a homogén felületet adó hézagolt építőlemez borítású, fa, vagy fém kétirányú bordavázra szerelt álmennyezeteket soroljuk. Az acél vázrendszer profiljai elhelyezhetők fő- és fiókbordázat szerűen, vagy egy síkban (a fa bordaváz csak különböző síkban lehetséges). Nagytáblás álmennyezetek szerkezeti részei:  Állítható hosszúságú függesztők (függesztő drót, sliccelt szalag függesztőelemmel, rugós gyorsfüggesztő, nóniusz függesztő, stb. ismétlés: Magasépítéstan II.)  Rögzítők, dűbelek a függesztőelemek teherhordó födémhez, vagy fogadószerkezethez való rögzítéséhez;  Borítást fogadó vázszerkezet: fa lécvázból, vagy horganyzott vékonyfalú acél profilokból és azok összekötő elemei és toldóelemei áll;  Borítás: építőlemez, pl. gipszkarton, gipszrost, perforált, lyuggatott felületű lemezek, stb. (Ismétlés: Magasépítéstan MSc, 2. előadás: A szárazépítés anyagai);  Hézagoló és simítóanyagok.

1-CD tartóprofil, 2-CD szerelőprofil, 3-E szegőprofil, 4-toldóprofil, 5-keresztösszekötő, 6-derékszögű horgony, 7-függesztőelem, 8-sliccelt szalag, 9-rugós függesztő, 10-szemes függesztő huzal, 11-gipszkarton 4.5. ábra: Kétirányú fém vázszerkezetű álmennyezet (fő- és fiókbordázat) [Lafarge]

4.6. ábra: Kétirányú fém vázszerkezetű álmennyezet (profilok egy síkban szerelve) [Knauf]

Csatlakozások, csomópontok I. Összekötő és kapcsolóelemek különböző síkban futó és egy síkban szerelt profilokhoz II. Csatlakozás határoló szerkezetekhez III. Csatlakozás válaszfalhoz / válaszfal csatlakozása álmennyezethez IV. Dilatációs hézag kialakítása Kazettás álmennyezetek (2. csoport) A kazettás álmennyezetek belső térbeli megjelenése hálózatos – raszteres -, amelyet a vázrendszer és/vagy a borítóelemek egységes méretrendje rajzol ki. A tartóprofilok típusa és a borító elemek láthatósága, ill takarása szerint a következő csoportok alakíthatók ki: a.) Látszóbordás b.) Rejtettbordás c.) Bandraszteres (válaszfalak csatlakozására alkalmas tartóprofilokkal kialakított) d.) Önhordó A kazetták anyaga lehet: gipszes, vagy ásványi alapú, fém, fa, szendvicspanel. 4


2011


a.) A látszóbordás kazettás álmennyezetek közös jellemzője, hogy a kétirányú tartóváz elemeit azonos síkban, gyakran bepattintással, vagy kampós rögzítéssel szerelik. A borítóelemek a váz raszteréhez igazodó méretű előregyártott elemek, amelyeket egyszerűen beillesztenek a bordaváz „fordított T” keresztmetszetű profiljainak gerince közé. Hézagolás tehát nem történik, így a látszóbordás kazettás álmennyezet könnyen bontható. A bordaváz elemei: főtartók (hosszuk az álmennyezet hossza), kereszttartók (hosszuk 1200, vagy 1250 mm), elválasztó tartók (hosszuk 600, vagy 625 mm). b.) Rejtettbordás álmennyezetek sajátossága, hogy a tartóprofilok nem jelennek meg a felületen, ugyanakkor a borító elemek méretükben igazodnak a raszterhálóhoz. Alapvetően kétféle rendszer jellemző:  a bordaváz közé rögzített borítóelemek élkiképzése takarja el a profilokat,  fémlemez kazetták alulról bepattintható rögzítéssel. c.) Bandraszteres álmennyezetek főtartóját egy magas gerincű, nagy teherbírású profil adja, amely gerinclemeze vízszintes helyzetben, látszó elemként jelenik meg, és fogadószerkezetet ad a csatlakozó válaszfalaknak. Ezáltal a válaszfalak áthelyezhetősége geometriailag kötött, viszont megfelelő teherbírású kapcsolat alakítható ki. d.) Önhordó kazettás álmennyezetek nem függesztett, hanem a határoló falakra szerelt tartóprofilokra támaszkodó kereszttartókból, és azokba illesztett borítótáblákból épülnek fel. Alapvetően hosszú, keskeny helyiségekben – pl. folyosókon – gyakori alkalmazásuk. A gépészeti vezetékek jellemzően folyosó feletti vezetése miatt bonthatóságuk követelmény.

1 – ásványgyapot kazetták, 2 – tartóprofil, 3 – főtartó, 4 – Tkereszttartó, 5 – L szegőprofil, 6 – összekötő, toldó a főtartóhoz, 7,8 – raszterméret, 9 – függesztőelem, 10 – drótkapocs, 11 – peremrugó, 12 – tartóprofilok max. távolsága (1200mm), 13 – függesztők max. távolsága (1200mm, vagy 1250mm)

4.7. ábra: Látszóbordás álmennyezet szerkezete építés közben

4.8. ábra: Rejtettbordás álmennyezet szerkezete és részletei nem kivehető kazettákkal [AMF]

4.9. ábra: Bandraszteres álmennyezet tartószerkezete [Armstrong]

4.10. ábra: Önhordó álmennyezet [AMF]

5


2011


Sávos álmennyezetek (3. csoport) Sávos álmennyezetekhez azokat a típusokat soroljuk, amelyek borítóelemei felcsúsztatható, vagy bepattintható, akár több méter hosszúságú keskeny fa, faforgács pallók, vagy fém kazetták. A tartószerkezet függesztésében és vázprofiljaiban alapvetően nem tér el az előzőektől, de a borítóelemek fogadására rögzítőklipszeket, vagy karmokkal ellátott rögzítősíneket építenek be.

1-T-tartóprofil, 2-rögzítőklipsz fa pallókhoz, 3-rugós függesztőelem, 4-függesztő pálca, 5,6-nóniuszfüggesztő elemei, 7-klipsz rögzítőnyelve, 8-fa palló, 9,10-sliccelt szalagos függesztés 4.11. ábra: Fapallós álmennyezet különféle függesztési változatokkal [Protektor]

4.12. ábra: Fémlemez borítóelemes sávos álmennyezet [Lindner]

Nyitott felületű álmennyezetek (4. csoport) Nyitott felületű álmennyezetek típusainak közös jellemzője, hogy a befüggesztett borítóelemek nem alkotnak összefüggő mennyezeti felületet. Rácsos, táblás és különféle formájú térbeli borítóelem-egységek elsősorban esztétikai céllal készülnek, de előfordul akusztikai célú megoldás is. Típusai a következők: a.) Fényrács – függőleges táblák alkotta rácsozat - fém, műanyag, vagy ásványi rost táblák b.) Sejtszerű – függőleges helyzetben befüggesztett, keretre szerelt tömör táblák c.) Lamellás – sínrendszeren mozgatható lamellák / táblák d.) Lebegő – térbe függesztett borítóelem-egységek, pl. keretre feszített műanyag szövet, vagy ásványi anyagú táblák

4.13. ábra: Sejtszerű álmennyezet [Durlum]

4.14. ábra: Lebegő álmennyezet [Armstrong]

6


2011


Feszített álmennyezetek (5. csoport) A feszített álmennyezetek csoportjába azok a szerkezetek tartoznak, amelyeknél a határoló falakra erősített speciális profilokra a helyiség méreteire gyártott műanyag fóliát feszítenek ki. Ez a borítás egy nagy nyúlóképességű, újrahasznosítható polimer fólia, amely lehet fényes, vagy matt felületű, akár fényáteresztő is. A fólia kifeszítése speciális szerszámokkal történik, amelyekkel szükség esetén meg is nyitható a profil-csatlakozás. Külön függesztőkkel van lehetőség lámpatestek és gépészeti vezetékek elhelyezésére is a fólián átvezetve. Kivitelezése kifejezetten gyors, hiszen a szegélyprofilok elhelyezése után a kifeszítéssel a már kész álmennyezetet kapjuk. Polimer fólia keretszerkezetre történő kifeszítésével befüggesztett lebegő álmennyezeti elemek is megvalósíthatók.

4.15. ábra: Feszített álmennyezet [Barrisol]

4.16. ábra: Feszített álmennyezet szerkezete [Barrisol]

Az álmennyezetek formai besorolásában nem ismertetett csoportját képezik a hűtő-fűtő álmennyezetek. Többféle szerkezeti megoldás teszi lehetővé a fűtéscsövek álmennyezetben való elhelyezését: pl. csövekkel ellátott előregyártott borítóelemes megoldás, vagy a profilok közötti helyszíni szerelésű gépészetre nagytáblás borítás szerelése. (Ismétlés: Magasépítéstan II., Szárazépítés előadás)

4. Padlórendszerek A födémhez viszonyított elhelyezkedésük alapján a padlórendszerek két fő típusba sorolhatók: szárazpadlók (szerelt aljzatok) és álpadlók. 4.a.) Szárazpadló  szerelt aljzat A szárazpadló, vagy más néven szerelt aljzat olyan szerkezet, amelyet előregyártott építőlemezekből készítenek a fogadófelületre fektetve. A fogadóréteg lehet a födém felső síkja, vagy az erre készített ún. kiegyenlítő réteg, illetve lehet úsztató réteg is. A szárazpadló kialakítható különféle építőlemezekből: - gipszkarton – min. 2 réteg; - gipszrost – nagyobb szilárdság, egyszerű illesztés; - fa anyagú építőlemezek (faháncs lemez) – fagerendás födémek teherelosztó rétegeként; - egyesített lemezek – hőszigetelő + gipszrost táblák = kombinált lemezek. 7


2011


Szárazpadlók alkalmazása indokolt, ha:  a födém kis mértékben terhelhető;  kis rétegvastagság mellett jó mechanikai tulajdonságok elérésének igénye áll fenn;  nedves technológiával készített aljzat veszélyeztetné a meglévő szerkezeteket. A szárazpadlókkal szemben támasztott követelmények: Teherbírási követelmények: Funkciótól függő teherbírás és merevség; Lyukasztási terhelés; Székgörgőállóság; Használati, épületfizikai, funkcionális követelmények: Hőszigetelés – csak fűtött és fűtetlen terek között; Hangszigetelés; Tervezett burkolatnak megfelelő aljzat és kivitelezés. Tűzvédelmi feladatok (ld.: Tűzvédelem előadás), stb. Szerelt aljzatok építése 1. Fogadó szerkezet állapotának / teherbírásának vizsgálata, amely alapján a következő megoldások lehetnek szükségesek:  új vasbeton födémre elválasztó réteg,  kiegyenlítő szárazzúzalék alá páraáteresztő elválasztó réteg,  fogadóaljzat egyenetlenségeinek kiküszöbölése. 2. Gyárilag ragasztott lemezek fektetése  csatlakozó falakra rugalmas szigetelősáv;  falhoz kerülő táblák túlnyúló hornyainak levágása;  sorvégi táblák szabása és felhasználása a következő sor elején;  hornyokba ragasztóanyag felvitele folyamatosan a következő tábla elhelyezése előtt;  csavarozással meg kell erősíteni a ragasztott kapcsolatokat (max. 250 mmként). 3. Helyszínen ragasztott lemezekkel kialakított szerelt aljzat Előzőtől abban különbözik, hogy az első réteg hátoldalával felfelé kerül beépítésre amelyre teljes felületén fel kell vinni a ragasztóanyagot. Ehhez a következő réteg a hátoldalával kapcsolódik, így kapva végül a lemezek felső rétegként várt „színét” a padlófelületen.

4.17. ábra: Egyesített lemezek fektetése [Isover]

4.18. ábra: Helyszínen ragasztott szárazaljzat [Rigips]

8


2011


4.b.) Álpadlók Álpadlók alatt azokat a padlórendszereket értjük, amelyek járófelületi elemei / rétegei a teherhordó födémre rögzített támaszokkal megemelve kerülnek kialakításra. Az álpadlók két fő csoportja különböztethető meg: Üreges padló: szerelt zsaluzatra öntött aljzat (száraz + nedves technológia) – nem bontható. Kettős padló: födémre állított támaszlábakra az előregyártott padlóelemek a sarokpontokon támaszkodnak fel (csak száraz technológia) – típustól függően bontható/nem bontható. Közös jellemzőjük, hogy az álpadlók alatti szabad térrészben a számítógépes és a távközlési kábelek mellett a szellőzés és a világítás gépészeti elemei is elvezethetők. Gyakori karbantartási igény miatt a bonthatóság, vagy installációs (szerelő-) nyílásokkal való kialakítás alapvető kritérium.

4.19. ábra: Kettős padló és ami alatta van (burkolatok, kiegészítő elemek változatainak bemutatása egy képen) [www.flexiblespace.com]

Az álpadlókkal szemben támasztott követelmények: Teherbírási követelmények: Funkciótól függő teherbírás és merevség; Pontszerű terhelési ellenállás; Dinamikus terhelések: Székgörgőállóság, közlekedésből keletkező vízszintes terhek felvétele; Használati, épületfizikai, funkcionális követelmények: Hangszigetelés; Elektrosztatikai követelmény – a járásból adódó elektromos feltöltődés károsíthatja a beépített elektromos vezetékeket  földelés Tervezett funkciónak megfelelő felületű padlóelemek. Építéstechnológiai követelmények: Bonthatóság – a gépészeti elemekhez való időszakos hozzáférés igénye; Tűzvédelmi feladatok – álpadlóban történő tűzterjedés megakadályozása (ld.: Tűzvédelem előadás). 9


2011


Az álpadlók típusai I. Üreges padlók típusai 1. Acél tartólábakra fektetett építőlemezre kerülő önterülő aljzat: A horganyzott acél fokozatmentesen állítható tartólábakra üvegszál-erősített speciális impregnált gipszkarton kerül, amely a ráöntött esztrich zsaluzatát képezi. 2. Menetes tartólábakra támaszott előlyukasztott zsalulemezekre készülő önterülő(nedves technológia), vagy száraz-esztrich (száraz technológia). A tartólábakat az első esetben az önterülő esztrich tölti ki, míg a második esetben speciális esztrichkiöntés készül, majd építőlemezek szerelése már száraz technológiájú.

4.20. ábra: Tartólábak kiöntésével előregyártott lyukasztott lemezekre támaszkodó száraz-esztrich felületű üreges padló (2. típus) metszete [Lindner]

3. Formaalakított műanyag lemezek alkotta zsaluzatra önterülő esztrich réteg. (Nagyobb teherbírású megoldást jelent a műanyag zsaluhéj elemek között szerelt vasalás, majd kibetonozás.) II. Kettős padlók típusai 4. Acél tartólábakra rugalmas alátétekkel felfektetett horonyeresztékes ragasztott csatlakozású és rögzítésű gipsz alapanyagú padlóelemek – nem bontható!

4.21. ábra: Támaszlábakra fektetett előregyártott ragasztott padlóelemek (4. típus) metszete [Lindner]

10


2011


5. Acél tartólábakra raszterméretben előregyártott padlókazetták kerülnek – bontható!  Normál igénybevétel: fa alapanyagú / acél / alumínium / szálerősített ásványi anyagú kazetták a padlóburkolattal gyárilag ellátva  Fokozott igénybevétel esetén: a padlókazetták acél keretre készülnek.  Kifejezetten nagy igénybevételek, illetve magas tartólábak esetén a kettős padló merevségét acél keresztmerevítőkkel fokozzák, amelyeket bepattintással és/vagy csavarozással rögzítenek a tartólábak fejrészéhez, vagy azokra támasztva.

4.21. ábra: Nem bontható kettős padló (4. típus) [Knauf]

4.22. ábra: Megerősített kettős padló (5/3. típus) [www.nesite.com]

19231 karakter szóközzel ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS válasza:

A feszített álmennyezetek előnyös tulajdonsága, hogy az alapanyagul szolgáló polimer fólia kiválóan nyújtható és a fényáteresztést is lehetővé teszi. A kifeszítés az oldalfalakra szerelt fogadóprofilokra történik, így az álmennyezet a helyiségben a födémtől függetlenül, bármilyen magasságban kialakítható.

[Barrisol, Plafol]

11


2011


5. hét: Szerelt-, kész-, konténer- és mobil házak, utcabútorok ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Milyen épületszerkezetben, illetve szerkezeti rétegek között helyezhetők el a gépészeti vezetékek szerelt házak esetén?

1. Fogalom-meghatározás  technológiai csoportosítás A gyorsház kifejezést használja a köznyelv mindazon épületekre, melyek a szilikátalapú építőanyagokból hagyományos technológiával épülő házakhoz képest lényegesen kevesebb idő alatt épülnek fel és költözhetők be. Ez a kifejezés viszont a különféle építési technológiákra nem világít rá. A könnyűszerkezetes épületek gyorsasága a szerelő jellegű kivitelezésből és a szárazépítési technológiából adódik. „A mai értelemben vett könnyűszerkezetes építési rendszer iparosított előregyártáson alapul, egységes méretrendbe illeszkedő teherhordó és térhatároló szerkezetekkel” [Dr. Széll Mária előadásjegyzetei]. Tehát az alkalmazott építőanyagok és a technológia megnevezése nélkül sorolhatók ide a szóban forgó építési rendszerek, vagyis ez egy gyűjtőnév. A pontos megnevezéshez hozzá tartozik az adott rendszer alkalmazott vázelemeinek anyaga - fa, vagy acél -, illetve az előregyártás foka - gyárban előszerelt, vagy helyszíni szerelésű vázszerkezet - is irányadó. A készház elnevezés az épület teherhordó szerkezeteinek, fal-, födém- és tetőelemeinek gyárban való előszerelésére utal. Üzemben készülnek a teherhordó vázat, a fal rétegelemeit, burkolatait és a gépészet egy részét is tartalmazó elemek. Gyártás után a helyszínen a kész elemeket daru segítségével emelik a megfelelő helyzetbe, majd rögzítik (5.1. ábra). Az előregyártott elemek jellegének megfelelően két csoport különböztethető meg: 1) Előregyártott fal-/födémelemek: borítással, vagy anélkül összeszerelt váz, amelyek a szigetelést, párazárást és a gépészetet is magába foglaló panelek; 2) Előregyártott helyiség méretű elemek: készre szerelt, vagy borítás nélküli kész elemek. 3) A készházak sajátos példái a mobilházak, amelyek teljesen előregyártott, készre szerelt, daruval mozgatható kisépületek, így esetenként egyszerűen áthelyezhetők. A mobilházakra teljes mértékben igaz a készház jelző, hiszen az épület teljes egészében előregyártott: vázszerkezetettel, hőszigeteléssel, kiegészítő rétegekkel (pl. párazárás), gépészettel és burkolatokkal, sőt teljes bútorozással ellátottak. A mobilház elnevezést az egyszerű áthelyezhetőség jellemzője miatt kapta, a mozgatás azonban darut igényel. Kerekekkel ellátott alépítményre készülnek, de ezekkel csak a helyszíni, beillesztő, kis mértékű mozgatás megengedett, hosszú távú vontatásra, áthelyezésre nem alkalmasak (nem lakókocsi). A helyszínen való rögzítéshez külön támasztó szerkezetet kell kialakítani (5.2. ábra), és arra terhelni a mobilház épületét, majd csatlakoztatni kell az előkészített közművezetékek csatlakozó csonkjaira.

5.1. ábra: Előregyártott falpanel beemelése

5.2. ábra: Mobilház példája [magyarmobilhaz.hu]

1


2011


Alkalmazási területként megnevezhetők az alábbi célszerű funkciók: nyaralók, apartmanházak, ipartelepek kis irodaépületei, üzemi területek sociális, konyha, vagy raktáregysége, egészségügyi állomás, de esetenként lakóépületként is használhatók. A szerelt házak technológiailag másik nagy csoportját – a készházak csoportja mellett - a helyszínen szerelt házak képezik. A vázszerkezet szerelése szempontjából kétféle megoldás létezik: 1) Teljesen helyszínen szerelt vázszerkezet: a profilok méretre vágva kerülnek a helyszínre, melyeket egyenként szerelnek össze. 2) A vázszerkezet egyes csoportjait (falváz, födémmezők, fedélszerkezeti elemek, stb.) összeszerelik üzemben, majd a helyszínen állítják fel a teljes épületvázat. Ezzel a helyszíni szerelés időtartama csökkenthető, és a bonyolult, de tipizált vázelemek (pl. tetőtéri térdfalelem) kivitelezési hibák lehetőségét redukáló egysége hozható létre (5.3. ábra). A helyszínen szerelt házak speciális csoportját alkotják a konténerházak, amelyek kereskedelmi-szállítmányozási acél konténerek tartószerkezeti elemként való felhasználását, újrahasznosítását teszik lehetővé. Ezek a konténerek alkothatják teljes egészében a tartószerkezetet, de integrálhatók más tartószerkezetekkel is. Ugyakkor az elmúlt évtizedekben fejlődésnek indult a konténerelemek gyártása különféle funkciókat kiszolgáló modulok, illetve helyszíni szerelést lehetővé tevő épületszerkezeti elemek gyártásának igényével. Nagy alapterületű épületek létesítésének több lehetősége adódik: 1.) Konténeregységek egy nagyobb csarnokszerkezetben való elhelyezése (5.4. ábra); 2.) Konténerek oldalfalainak elhagyásával összenyitott „modul-sorozat” (5.5. ábra); 3.) Teherhordó vázszerkezetbe illesztett konténerelemek (5.6. ábra).

5.3. ábra: Helyszíni szerelésű épület [… : Prefab Houses]

5.4. ábra: Konténerházak külön tetőszerkezettel [www.containercity.com]

5.5. ábra: Sorolt konténerekből kialakított irodaház [Mobilbox]

5.6. ábra: Hotelépület építése acél vázszerkezetbe illeszett konténerelemekkel [Verbussystem]

2


2011


2. Szerelt épületek építési módjainak besorolása (Ismétlés: Építési módok csoportjai – Magasépítéstan MSc, 1. előadás) „Az építési rendszer forgalmazó szervezethez kötött építési mód, melynek célja, hogy azt számos épületnél hasznosítsa.” [Dr. Böhönyei J. – Pálvölgyi Ervin: A modulkooridinált építési rendszer] Vagyis szükséges a folyamatos kereslet, a kidolgozott építési technológia és egy forgalmazó cég. Ezek alapján a jelenlegi kereskedelmi és műszaki háttér alátámasztja a fenti definíció helytálló mivoltát. Építéstechnológia szempontjából a könnyűszerkezetes építés egyoldalról tágabb értelemben véve a fejlett konvencionális technikák közé tartozik, amire jellemző: - előregyártott elemeket alkalmaz, vagyis sablonok alapján üzemben gyárt, a tervek alapján meghatározott részekre; - alkotóelemeit előre elkészített, konkrét terv alapján gyártják; - nagyrészt helyszínen összeállított szerkezet. Másrészt az iparosított építéstechnológiák számos jellemzője igaz a jelenkori könnyűszerkezetes rendszerekre is, miszerint: - a konkrét épülettől független gyártás; - az építési helyszíntől független előregyártás; - nagy sorozatban, komplex módon való előállítás; - szerelt kapcsolatok jellemzik. [Dr. Böhönyei J. – Pálvölgyi Ervin: A modulkoordinált építési rendszer] Fentiek alapján a korszerű fa- és acélvázas építési rendszerek mindkét csoport jellemzőiből sok tényezőt magukba foglalnak: - Megvalósul egy nagyfokú előregyártás, de a nagy sorozatban előkészített alapelemek nem adnak méretlépcsőket. A méretek az épület konkrét tervei alapján kerülnek kiválasztásra. - Az iparosított építéstechnológiák szoros méretkonvencióit átlépve, az adott épületre adaptálva lehet előregyártott elemeket alkalmazni. - Nem egyedi szerkezetekről van szó, hanem a rendszer ajánlott méretlépcsőinek betartásáról, (gazdaságosság növelése). A jelenkori acélvázas könnyűszerkezetes építési rendszereknél tulajdonképpen megvalósul a rendszerépítés alapelve, miszerint nem az épület, hanem az épület alkotóelemeinek (a vázszerkezet profiljainak, vagy egyes összeszerelt elemcsoportjának) tipizálása történik. Ez a jelenség összefüggésben áll azzal, hogy a jellemzően a helyszíni szerelésű acélvázak terjedtek el, így a további építési fázisok (rétegfelépítés kialakítása, gépészet, stb.) is helyszíni munkafolyamatok, ezáltal tipizálásuk nehézkes lenne. E jellemzés alapján a helyszíni szerelésű acélvázas rendszerek inkább a tágabb értelemben vett fejlett konvencionális technikák közé tartoznak. Ezzel szemben a hazai gyakorlatban elterjedt favázas, előregyártott panelekből álló építési rendszerek inkább az iparosított építéstechnológiák csoportjába sorolhatóak. Ámde ez esetben sem valósul meg valamennyi felsorolt jellemző, hiszen nem független a konkrét épülettől való gyártás.

3. Szerelt házak építési rendszereinek kialakulása, típusai (Ismétlés: Magasépítéstan I. – Könnyűszerkezetes épületek előadás) Épületek tartószerkezete:  „tömegszerkezet” hagyományos  vázszerkezet építés két iránya (őskortól kezdve) - Fa elemekből (kezdetben): rönkházak Fachwerk (5.7. ábra) Fejlődés: Fachwerk  pallókból  deszkákból álló váz Rönkházak  Rétegelt ragasztott gerendákból szerelt ház Tömör rétegelt ragasztott paneles építés Váz + külső gerendázat (5.9. ábra) - Acél elemekből szerelt - Melegen hengerelt és hidegen hajlított elemek - Csak hidegen hajlított elemek 3


2011


 fachwerk mintára szerkesztett váz  csarnok jellegű vázszerkezet - Mobilházak - Konténerházak

Mobil házak

5.1. ábra: Fa tartószerkezetű épületek fejlődése, típusai

Általános külső fal rétegrendje:

5.7. ábra: Favázas külső teherhordó fal rétegrendje

Konténerházak

5.2. ábra: Acél tartószerkezetű épületek

- külső homlokzatképzés teljes felületű hőszigetelésen - teherelosztó - burkoló réteg (pl.: faháncs lemez) - vázrendszer + közte hőszigetelés - párazáró fólia felületfolytonosítva a csatlakozásoknál - belső burkolat (pl.: gipszkarton, vagy fa, vázrendszeren)

5.8. ábra: Fokozott hőszigetelésű favázas épület külső falának rétegfelépítése

5.9. ábra: Hornyolt illesztésű gerendafal belső oldali lécvázzal és hőszigeteléssel

Rétegrend fejlesztési lehetőségei:  külső homlokzati hőszigetelés növelése, pl. kétirányú lécváz közötti hőszigetelés és homlokzati hőszigetelés (5.8. ábra).  belső másodlagos teherviselő léc-, vagy profilvázra szerelt belső borítás (ld. alább Hardell rendszer rétegrendje) (5.9. ábra). 4


2011


4. Szerelt házak építéstechnológiai csoportosítása  helyszíni szerelésű vázszerkezet és helyszíni „öltöztetés” („öltöztetés”: gépészet, hőszigetelés, párazárás, külső és belső borítás szerelése);  gyárban összeszerelt vázelemek helyszíni szereléssel és „öltöztetéssel”;  gyárilag előszerelt kész panelek (beemelés daru segítségével);  külső burkolat nélküli gyárilag kész modulelemek (beemelés daru segítségével). 5. Szerelt házak építészeti és technológiai fejlesztési lépéseinek bemutatása egy adott típus fejlesztési munkái alapján a.) Kiindulás: Protektor Profilház építési rendszer (Ismétlés: Magasépítéstan I. – Könnyűszerkezetes épületek előadás) Alkalmazási területek: Szabadonálló családi házak, irodaépületek, emeletráépítés, hozzáépítés. Szerkezet felépítése:  fogadószerkezet – hagyományos  talpgerenda: U profil  falvázoszlopok: C profil tengelytáv: 625 mm  koszorúgerendák: U profilok álló és fekvő gerincű pozíciókban  födémgerenda: gerinclemezükkel összeforgatott és rögzített C profilok  kitöltés: szálas hőszigetelő anyag  borítás: gipszkarton  külső burkolat: faháncs lemez és „nagykabát”: teljes felületet borító hőszigetelés és homlokzatképzés 5.7. ábra: Protektor Profilház szerkezeti felépítése (eredeti rendszer)

b.) Fejlesztés  Eredeti rendszer szakvéleményezése  A rendszer alapelvei megmaradnak (Protektor Profilház = Hardell Basic)  Komplex fejlesztés: Statika – Épületszerkezet – Épületfizika Célok:  Profilház tulajdonságainak javítása: vázszerkezet előforduló hibák és anyagválasztás hiányosságok kiküszöbölése kivitelezés-technológia  Szerkezeti rendszerhez igazodó megoldás kidolgozása: Fogadószerkezet, szerelt erkély, acél fedélszerkezet + tetőtérbeépítés belső lépcső A fejlesztés során a következő típusépületek kidolgozása történt meg: földszintes üres padlásteres, tetőtérbeépítéses, földszint és egyemeletes, alápincézett földszintes, alápincézett tetőtérbeépítéses. A külső teherhordó falak távolsága 7,50; 8,50; 9,50 m-ben lett meghatározva. Ilyen épületszélességek megvalósíthatósága csak a födém közbenső alátámasztásával lehetséges, tehát szükséges közbenső teherhordó falak kialakítása (kéttraktusos, hosszfalas felépítés). 5


2011


I. Falszerkezet A falvázoszlopok kiosztása általános mezőben 62,5 cm, ami lehetővé teszi a faanyagú kompozit lemezek (faháncslemezek, pl.: OSB, Living Board) és a gipszkarton táblák 1250 mm-es szélességükben 3 pontsoron való rögzítést. (5.8. ábra) A belső oldali építőlemez a párazáró fólia felület-folytonosítására is megoldást nyújt, mivel szilárd aljzatot képez a fólia beépítéséhez, toldásához. (Fontos előírni a fólia anyagminőségét, páraáteresztő képességét és a fólia hőtükrös mivoltát.) A gipszkarton burkolatnak teherhordó vázat szerelve (kalapprofilok) egy bezárt légzóna alakul ki, ami kedvezően befolyásolja a páraháztartást és az elektromos vezetékek szerelhetők a pára- és légzáró fólia megsértése nélkül.

5.8. ábra: Külső teherhordó fal és hozzá csatlakozó belső falak vízszintes csomópontja

Általános megjegyzések / következtetések: A vázszerkezet kiosztásakor célszerű igazodni a beépítésre kerülő építőanyagok méreteihez, mivel ezáltal kevesebb hulladék keletkezik az építés során, és a méretre vágás munkafolyamatának hossza jelentősen csökken, vagyis gyorsabb a kivitelezés. A szerelt házak vázszerkezetének belső oldalán kialakításra kerülő párazáró fólia felület-folytonosítására különös gonddal kell ügyelni. A fólia alatti építőlemez burkolat a fólia-szélek rögzítését és leragasztását nagymértékben segíti, a kivitelezési hibák lehetőségét csökkenti. II. Nyílásáthidalás A vázrendszer a nyílások mellett kiegészítő falvázoszlop beiktatásával alátámasztott áthidalókkal váltja ki a korábbi vierendel-szerű és rácsos tartó jellegű áthidalásokat. Az áthidalók szerkezeti kialakítása a fesztávolság és az alkalmazott szelvényméretek függvényében választható meg. A kiegészítő falvázoszlop közvetlenül csatlakozik az általános falszakasz utolsó vázoszlopához, tehát tulajdonképpen egy kettőzött vázoszlop kerül a nyílás mellé. (5.9., 5.10. ábra)

6


2011


A külső árnyékolóként kézenfekvő megoldást a redőnyök és a zsalugátertáblák nyújtanak. A szerkezeti konstrukció szempontjából a redőnyszekrény beépítése bonyolultabb, hiszen magas nyílások esetén (pl. teraszajtó) a redőny szükséges hossza következtében a redőnyszekrény keresztmetszetének befogadása okoz problémát.

5.9. ábra: Nyílászáró tartószerkezete

5.10. ábra: Nyílászáró függőleges csomópontja

Általános megjegyzések / következtetések: A jelenlegi építési igények nagyméretű nyílászárók beépítésének lehetőségét követelik meg. Ehhez igazodóan az áthidalószerkezet teherbírásának növekedni kell, ami jellemzően az áthidaló magasságát is növeli (inercia). A szerelt épületek rendszerei mm-pontos kidolgozottságot igényelnek (akár acél, vagy fa vázról, illetve helyszíni, vagy gyári szerelésről is van szó), ezáltal az áthidalók pontos fesztáv és teherbírásfüggő kidolgozására és rendszer-illesztésére van szükség. A szerelt házak kis önsúlyából adódó alacsony hőtároló kapacitás következményeként a nyári túlmelegedés kockázata áll fenn. Ez ellen az épületek árnyékolásával védekezhetünk: leghatékonyabb megoldást a külső árnyékolók, közöttük pedig kifejezetten a redőnyök, zsalugáterek adják. A redőnyszekrény beépítésének megoldása nemcsak szerkezeti, hanem épületfizikai kérdés is, hiszen a hőhídmentes beépítés és hőszigetelt redőny-szekrény beépítése az épületenergetikai követelmények miatt elengedhetetlen. III. Födémszerkezet A födémgerendák hidegen hajlított profilokból szerelt ún. ikresített gerendák, mivel így szimmetrikus tartókat kapunk, melyek teherbírása nagyobb, továbbá kevésbé veszélyes elfordulásra, kihajlásra. Emellett a födémgerendák felső síkja növelt vastagságú (22 mm) faháncslemez burkolatot kap (megfelelő számú rögzítés mellett tárcsamerevséget biztosít). A födémgerendák C150-es, vagy C200-as profilokból állnak. Általános esetben a kettőzött gerendák szimmetriatengelye egybeesik a falvázoszlopok tengelyével a közvetlen teherát7


2011


adás megvalósítására. Ha a gerendakiosztás eltér a falvázoszlopok helyzetétől, a falszerkezetet lezáró kiváltó koszorúprofil méretét növelni kell: US150 profil, melynek övszélessége: 200 mm. Emeletközi födém esetén - a felmenő falszerkezet terhelése miatt - további támasztóelemek beépítése szükséges: a födémgerenda nyitott oldala felől „ölelő” U 150-es, vagy U200-as profildarabok. Ezáltal a következő szint falszerkezetének indító vízszintes U profilja az összeillesztett szimmetrikus, zártszelvényként kezelhető elemekre támaszkodnak. A födémgerendák toldását a közbenső főfal felett kell megvalósítani C100-as profilokkal. A külső teherhordó falak síkjában a födémgerendák egy ún. koszorúprofilba futnak bele, mely a födémgerendák szelvényméretétől függően U150, vagy U200 profilok. (5.10. ábra) A födémszerkezet rétegfelépítése: A testhangok terjedésének megakadályozására (Ismétlés: Magasépítéstan II., Akusztika előadások) polietilén habsávot kell a födémgerendák felső övére ragasztani. Erre kerül a teherelosztó – 22 mm-es, növelt vastagságú - faháncslemez, majd úsztató réteg, és a padlófűtés csöveinek fogadására alkalmas „pogácsás lemez”. (5.10. ábra) C150-es födémgerendák esetén az úsztatott aljzatban elhelyezhető a padlófűtés, amelyen hideg padlóburkolat lerakása célszerű. A födém alsó síkján CD vázrendszer tartja a 2 réteg gipszkarton mennyezetborítást (Magasépítéstan MSc., 4.előadás). Általános megjegyzések / következtetések: A falvázszerkezet terhelési pontjainak / megoldásainak gondos kidolgozása szükséges: a födémgerendák és a falszerkezet vázelemeinek összehangolása, illetve attól való eltérés esetén a terhek elosztása. Ez kulcskérdés vékonyfalú acélprofilok alkalmazásakor, a lokális stabilitásvesztési károsodások elkerülése érdekében (ld. Acélszerkezetek II. Stabilitástan), de természetesen favázas épületeknél is statikai méretezési kérdés. A födém együttdolgozásának fokozására száraz szerelésű megoldást nyújt a faháncs lemez, de létezik együttdolgozó öszvérfödémet alkalmazó építési rendszer is (Lindab Familyline). A hőtároló kapacitás növelése érdekében célszerű nehéz padlóburkolatok beépítése, ami viszont a téli hőérzeti igények miatt padlófűtéssel kell, hogy kiegészüljön. A fűtéscsöveket beágyazó pogácsás lemez és esztrichréteg, vagy egyszerű úsztatott aljzat készítésekor ügyelni kell a száraz szerkezeti elemektől technológiai fóliával való elválasztásra! IV. Merevítés Épület merevítésére a vízszintes irányú erőhatások miatt van szükség, amely adódhat szélteherből, vagy földrengés hatására. A merevítés megoldására a falak síkjában ún. faltáblákat kell kialakítani, melyek merevségét andráskereszt geometriával acél szalagok adják. Emellett a faháncslemezek sűrű rögzítésével a térbeli merevség fokozható pl. a fal és a födém síkjában, valamint a tetőszerkezetnél, mivel akadályozzák a profilok elcsavarodását, elmozdulását. Általános megjegyzések / következtetések: Az épületszerkezetek saját síkjukban történő merevítése mellett, – különösen a földrengésre való méretezés előírása okán - a teljes épület merevítésének kidolgozása szükséges.

8


2011


V. Tetőszerkezet A tető hajlásszöge a padlásteres tetők esetében 30, míg tetőtér-beépítés esetén 35. A fedélszék elemei C150-es profilokból készülnek, egyes elemek összeállítása üzemben történik. A szállíthatóság adta korlátok miatt és nagy fesztávolságok okán a helyszíni toldás kapcsolatának kidolgozása szükséges volt. A szaruállások geometriája alapján torokgerendás fedélszéknek tekinthető, ahol a gerincrésznél a torokgerenda és a szaruállás csúcsa egy C profillal van összekötve, csomólemezes illesztéssel (5.11. ábra). A szaruállások az ereszvonalban keretlábas megoldással támaszkodnak (5.12. ábra). A szaruállások hosszirányú együttdolgozását acél profilú szelemenek (taréjszelemen - derékszelemenek) adják, melyek vízszintesen futó álló helyzetű C profilok. A szaruállások építés közbeni állékonyságát a „kettesével” történő szerelés adja meg (5.11., 5.13. ábra). A szelemenes merevítés mellett a tetősíkot borító faháncslemez réteg szintén segíti a térbeli merevség biztosítását, de további andráskereszt merevítésre a ferde tetősíkban is szükség van. V.1. Padlásteres épületek tetőszerkezete A szaruállás-távolság padlásteres tető esetén igazodik a falvázoszlop- és födémgerendakiosztáshoz: 62,5 cm. Lehorgonyzó és teherelosztó profilokra nincs szükség, mivel az ereszközeli merevítő keret oszlopait összekötő vízszintes profil közvetlenül fekszik fel a födémgerendák felső síkján (az összekötő elem tengelye párhuzamos a födémgerendák tengelyével) (5.11. ábra).

5.11. ábra: Padlásteres épület kereszt- és hosszmetszete

9


2011


V.2. Tetőteres épületek tetőszerkezete

5.12. ábra: Tetőteres épület térdfal-eleme

5.13. ábra: Tetőteres épület hosszmetszetrészlete

Tetőteres fedélszék ereszrészére egy ún. térdfalelem kerül, ami két oszlopból és ezeket összekötő átlós merevítésből, valamint az oszlopokat összefogó alsó vízszintes fiókgerendából alakul ki (5.12. ábra). A térdfalelem előregyártható, hiszen geometriája nem változik az épületszélesség függvényében. Az épületszélesség növelése a köztes szaruhossz növelésével valósul meg. A teljes épületváz méretkoordinációjának megvalósítása indokolta, hogy a falvázoszlopok kiosztása 62,5 cm-es méretrendet kövesse, és ehhez a tetőszerkezet szaruállásai igazodjanak. A tetőteres épületnél a szaruállások távolsága 833 mm, így három állásköz jut 4 falvázoszlop-közre: 4  625 mm = 2500 mm (5.13. ábra). A tetőtér felső zárósíkját meghatározó torokgerenda hossza viszont változik az épületszélességnek megfelelően, így a tetőtér belmagassága valamennyi épületméretnél azonos. A szaruállások oszlopai alatt végigfutó két párhuzamos U talpszelvény nagy szerepet játszik a tető terheinek födémszerkezetre való elosztásában, ezáltal áthidalható a szerkezeti távolságok eltérő ritmusa. Általános megjegyzések / következtetések: A szerelt házak építési rendszerének komplexitásához hozzátartozik a tetőszerkezet pontos, alapanyagában is igazodó (fa vázhoz fa, acél vázhoz acél) szerkezetének kidolgozása, ami figyelembe veszi az adott építési rendszer sajátosságait (falvázoszlop- és födémgerenda-kiosztás; előregyártás foka és igénye, stb.) Nem megengedhető a pontos szerelési technológia mellett hagyományos ácsolt tetőszerkezet kialakítása, hiszen kevésbé pontos; (a falváz elkészül 1-2 nap alatt, míg a hagyományos fedélszék építése több napot is igénybe vehet). 10


2011


VI. Lábazat kialakítása és szerelési sorrendje A fogadó szerkezet alápincézett épület esetén a hagyományos szerkezetű pince födéme és a pincefal koszorúja, alápincézetlen épületnél a vasbeton lábazati fal és a köztes vasalt aljzat. Az alépítmény beton, vasbeton szerkezete cm pontosságot tud biztosítani, így az egyenetlenségek kiküszöbölésére a talpprofil alá önterülő kiegyenlítő réteg szükséges. Az épület védelmére – különösképpen könnyűszerkezetes épületnél – feltétlenül szükséges a talajnedvesség elleni szigetelés, a szerelt szerkezetek építése csak a vízszigetelés elkészülte után kezdhető meg.

5.14. ábra: Lábazat kialakítása extrudált PS hab lábazati hőszigetelésse

A vízszigetelés védelmére és a lábazatburkolat kialakítására, valamint azt megelőzően a hőszigetelésre extrudált PS hab táblákat érdemes beépíteni. Tervezéskor figyelni kell a lábazat homlokzati síkjának „hátrahúzására” a felmenő fal külső síkjához képest, a vízorros kialakítás valósítható meg vakolóprofil beépítésével. A felmenő falváz szerelése és a teherhordó mag ( váz hőszigeteléssel és kétoldali teherelosztó réteggel) elkészülte után a párazáró fólia kivitelezhető. A fólia és a vízszigetelés csatlakozó részen biztosítani kell a lég- és párazárást, ami a kivitelezés megfelelő sorrendjével, a rétegek átlapolásával és leragasztásával valósítható meg. A fogadó tartószerkezet és vízszigetelése felett lépésálló hőszigetelés szükséges, a padlóburkolat alatt pedig úsztatott réteg aljzatbeton, vagy cement esztrich. A nehéz aljzat és nehéz padlóburkolat nagymértékben segíti az épület nyári hőtechnikai viselkedését a hőtároló képesség növekedése által. A padlószerkezet hőtárolása és hőleadása kedvezően hat a nappali és éjszakai komfortfeltételekre, hiszen a nagy tehetetlenségű kerámia lapburkolat nappal hűsnek hat, de befogadja a napsugárzás hőenergiáját, majd azt éjszaka adja le. A hidegburkolatú rétegfelépítés megkívánja a padlófűtés beépítését. A hagyományos szerkezetek megszilárdulása, kiszáradása előtt a gipszkarton szerelést nem lehet elkezdeni a gipszkarton nedvességfelszívó tulajdonsága miatt, illetve gondoskodni kell a száraz és nedves szerkezetek elválasztásáról. 11


2011


Általános megjegyzések / következtetések: A fogadószerkezet méretpontosságának igazítása szükséges a mm-pontos szerelt szerkezeti elemek csatlakozása előtt, de a talajnedvesség elleni szigetelés elkészítése is meg kell, hogy előzze a szerelést. Szerelt házak nedvességre való érzékenysége miatt az épületet a talajszinttől ki kell emelni legalább 30 cm-rel, valamint a homlokzatburkolat tervezésénél ügyelni kell a vízorros megvalósítására. Az épületek gondos pára- és légzárásának első lépése a párazáró fólia vízszigetelésről induló és légmentes csatlakoztatású kivitelezése. (A pára- és légzáró fólia csatlakozásainak kialakításáról, felület-folytonosításáról az Épületek hőveszteségének csökkentése című, 8. előadásban lesz részletesen szó.) VII. Emeleti szerelt erkély  Az erkély alátámasztására fa oszlopok építendők acél csapos tartóelemekkel (pl. BMF).  Az oszlopokat kétoldalról közrefogó szelemenpár támasztja az erkély födémgerendáit.  A fa födémgerendák acél rögzítő elemekkel az épületváz koszorúprofiljához rögzítendők a födémgerendákkal szemközti pozícióban (a koszorúprofil igénybevételeinek csökkentésére). A fa erkélygerendák síkja megegyezik a födémgerendák síkjával.  Az erkély járófelületét trópusi fa lécezés adja. A födémgerendák felső síkján trópusi fa anyagú párnafák fogadják a lécezést. Általános megjegyzések / következtetések: A szerelt épületek födémszerkezetének konzolos kinyújtása sem statikailag, sem épületfizikailag (hőhíd-hatás) nem nyújthat megoldást emeleti erkélyek kialakítására. Ezért külső oszlopos gyámolítású, az épülethez csak pontszerűen megtámasztott szerelt erkélyek a szerelt házak sajátosságának tekinthetők (külső „árulkodó jel” a ház jellegére utalóan).

5.15. ábra: Szerelt erkély szerkezete

12


2011


VIII. Terasz kialakítása Talajon fekvő fedetlen terasz vízszigetelése szükségtelen a mindkét irányból érkező nedvességhatás miatt. A burkolat védelmére és a teraszlemezbe jutó nedvesség elvezetésére viszont szükség van a szerkezet állagvédelme miatt. Megoldást nyújtanak a felületszivárgó le-mezek geotextil burkolattal, melyre szűrőbeton réteg készül. Ezáltal a burkolaton átjutó nedvesség a szűrőbetonon keresztül szivárogva eléri a felületszivárgó lemezt, amelynek a lejtabeton lejtést ad. A terasz felületszivárgó vízelvezető rétegének kivezetési síkja vagy a terepsík felett, vagy kavicsos drénrendszerbe kell, hogy csatlakozzon. A vízszigetelés és a lábazat rajzolata szempontjából is előnyösebb megoldást ad a terasz síkjának süllyesztése a belső járósíkhoz képest kb. 30 cm szintkülönbséggel. Ez azt jelenti, hogy a teraszajtón kilépve egy lépcsőfok magasságot le kell lépni egy taposóráccsal ellátott, biztonságos szélességű előlépcsőre. A lépcső tartószerkezete előregyártott műkőelem, vagy vasbeton, mely a lejtbeton és a felületszivárgó felső síkján áll. A bejutó nedvesség kivezetésére alsó felülete kannelúrázott. A terasz szintjét az előlépcsőről lelépve érjük el, amely szint a járda síkja felett van. E magasságkülönbségre viszont szükség van a felületszivárgó lejtésének kifutásához, vagyis a nedvesség kijutása érdekében a csatlakozó terep síkja 5.16. ábra: Terasz kialakítása süllyesztett járósíkkal felett (ld.: előző bekezdés). Általános megjegyzések/következtetések: A szerelt épületek terasz-konstrukciójának elsődleges szempontja a megfelelő vízszigetelés kivitelezése. Így biztonságos megoldás hagyományos anyagú terasz esetén a járósík süllyesztése, vagy a szerelt erkélyekhez hasonló épülettől „független” szerelt terasz kialakítása.

13


2011


6. Esettanulmányok R. R. House – Itamambuca, Sao Paulo, Brazil X House – Quito, Equator Rural Studio - project Loblolly House – Taylor Island, Maryland, USA House S – Charbonnières-les-Bains, France Cape House - Cape Cod, Massachusetts, USA 12 Container House – Brooklin, Maine, USA Halley IV. Antarctic Research Station Activity Center – Melbourne, Ausztrália Sliding House – England 7. Utcabútorok Az utcabútorok igen széles csoportjába mindazok a köztéri bútorok és kiszolgáló létesítmények beletartoznak, amelyek a közterületet használók általános, köznapi igényeit szolgálják ki. Az utcabútor adott funkciójának megfelelően lehet pihenéshez, közlekedéshez, egészségügyi feladatokhoz, illetve utcaképi, esztétikai feladathoz sorolható. Telepítésüket és méretüket tekintve lehetnek fix rögzítésű és mozgatható helyzetűek, bútor nagyságúak, vagy akár épület-szerűek, sorolt, csoportos elhelyezkedésűek, vagy egyéni elemek is. Fentiek alapján, csoportosítva, az alábbi utcabútorok létesítése a leggyakoribb:  közlekedési létesítmények: tömegközlekedési várakozó pavilonok (pl. buszmegállókban), jegypénztárak, közlekedési irányítóépületek, közlekedési lámpák és táblák, utcatáblák, közvilágítás eszközei;  zöldterületi berendezések: pihenőbútorok (padok, ülőkék, teraszok, stb.), játék és sportszerek (játszóterek berendezései, kültéri sportpályák, stb.), kertészeti berendezések (virágládák, villanyoszlopok virágtartói, szintváltó támfalak, cserje- és fatároló konténerek, hordók, stb.), szőkőkutak (5.17.-5.19. ábra);  kereskedelmi létesítmények: automaták (jegy-, élelmiszer-, stb.), elárusító standok, fülkék és pavilonok (ezek a 3 típus sorrendben növekvő fokozatot jelent kivitelezésben, méretben és tartósságban is);  kommunikációs létesítmények: hirdető- és információs táblák, vitrinek, (közlekedési várókban, villanyoszlopokon, keretszerkezeten elhelyezve), utcai telefonfülkék;  egészségügyi létesítmények: szemétgyűjtők (egyedi, nyitott / zárt, szelektív-, cigaretta-, stb. gyűjtők), ivókutak, készenléti egységek, nyilvános illemhelyek  tárolás és építés feladataihoz kapcsolódó létesítmények: gépjármű- és kerékpártárolók, szerszám-, és anyagtárolók (kertiszerszám-tárolók, közterületfenntartók tárolói, stb.), mérődobozok és –házak (időjárási, közlekedési, légszennyezési, áramellátási, stb.), felvonulási épületek (felvonulási konténerek  konténerházak).

5.17. ábra: Fém-fa utcabútor rendszer [www.freiraumausstattung.de]

5.18. ábra: Ülőbútor-virágláda-támfal együttese [www.freiraumausstattung.de]

14


2011


5.19. ábra: Utcabútorok példái [sandorkert.hu]

Az utcabútorok változatainak és a feladataik szerteágazó volta miatt a velük szemben támaszott követelmények is hosszasan sorolhatók. A részletezés teljessége nélkül a legfontosabb figyelembe veendő tényezők az alábbiak:  használati követelmények: az emberi anatómiának megfelelő méret és forma; tartós (fagy-, só-, vegyszer- és UV-álló), de hőérzeti szempontból kedvező anyagok használata (nyári felmelegedés kedvezőtlen hatása fémszerkezeteknél); tartósság; tisztíthatóság; stb.  technológiai követelmények / igények: szállíthatóság; beépíthetőség; használati folyamat technológiája; telepítési körülmények, lehetőségek; stb.  esztétikai, formai követelmények: illeszkedés a városképbe, „barátságos” formai megjelenés, behatárolt városi területeten belül azonos termékcsoportok használata az egységes megjelenés érdekében, stb. 27119 kar.

Forrásanyag: Dudás A.: Könnyű acélvázas építési mód létjogosultsága a hazai lakóházépítésben – műszaki és ökologikus szempontú értékelés, PhD értekezés, 2008 Utcabútorok: Somogyi Botond: Mikroarchitektúra – utcabútorok (műszaki doktori értekezés, 1986) Esettanulmányok: Prefab Houses, Evergreen GmbH, 2009; Architectural Review és Detail 2009-es számai.

ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS válasza:

Gépészeti vezetékek elhelyezése szerelt házaknál: - vízvezeték nem vezethető külső falban  előtétfalban / padlóból csatlakoztatva - elektromos vezetékek rejtve a gerinclemez perforációin keresztül - padló-, fal- és mennyezetfűtés a szárazépítésben szokásos módon 15



6. előadás Energiatudatosság, környezettudatosság az építészetben ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS:

Az európai háztartásokban az egy fıre jutó ivóvízfogyasztás naponta kb. 140 l. Ennek a vízmennyiségnek a fele esıvíz is lehetne, és kb. a negyede szürkevíz. Mi az a szürkevíz? Miért nevezik így? Mire használják? Mi köze ennek az energiatudatossághoz? 1. A környezettudatos gondolkodás kialakulása Átütı erejő írásmő Rachel Carson Néma tavasz címő mőve (1962), amely hatásos, megdöbbentı módon mutatta be a vegyi anyagok (növényvédı szerek) használatára visszavezethetı környezetrombolást, környezetszennyezést, és a biológiai egyensúly megbomlását.

1. ábra Rachel Carson ( 1907-1964) fotója és könyve, a Néma tavasz

Sokan úgy vélik, ennek a mőnek köszönhetı a környezetvédelmi mozgalom elindulása. A témára fogékony és tanult amerikaiak felismerték a jelzett fenyegetést, és konferenciákat, fórumokat szerveztek a témával kapcsolatban. A probléma átlépte a határokat, áthatotta a külpolitikát is. 1969-ben U Thant ENSZ-fıtitkár felhívással fordult az ENSZ tagállamaihoz, felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség létét veszélyezteti a környezet válsága. Eredményt ért el: 1972-ben Stockholmban összehívták az elsı világértekezletet.

környezetvédelmi

A környezettudatos gondolkodás és környezetvédelem fejlıdési fázisai: 1960-as évek: a környezeti károk felismerése, a „rádöbbenés” szakasza 1970-es évek: a környezetvédelem szükségességének hivatalos elismerése 1980-as évek: nemzetközi hálózatok kiépítése, összefogás, közös szabályozás

2011. augusztus

1



Magyarország: 1960-as évek: cikkek és tanulmányok 1970-es évek: törvény a környezetvédelemrıl (1976. évi II. törvény az emberi környezet védelmérıl) 1980-as évek: zöld mozgalmak, széleskörő tájékoztatás üzemek környezetszennyezésérıl, nyílt vizek szennyezésérıl stb.

A Földön és légkörében mőködı körfolyamatok ábrája a lehetséges jelenségeket, irányokat, változásokat mutatja, az atmoszféra, a hidroszféra és a technoszféra területén. A körforgás tanulmányozása során tudatosul, hogy minden szennyezés, illetve a környezet egyensúlyába történı erıszakos beavatkozás további „sérülésekhez” vezet. A szárazföldön folytatott tevékenységnek hatása van a légköri jelenségekre és a vizekre, a vizek szennyezésének hatása van a szárazföldön kialakuló körülményekre stb.

2. ábra A biogeokémiai körforgás általános sémája (forrás: http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/oktatoanyag/segedlet)

Mivel tantárgyunk az építéssel és épített környezettel foglalkozik, a témához szorosan kötıdik lakókörnyezetünk klimatikus viszonyrendszerének kérdése. A légköri folyamatokba való komoly beavatkozás eredményeként értelmezhetı a „városi hısziget” létrejötte. Maga a kifejezés így definiálható: a település és az azt övezı külterület szabad („természetes”) felszíne felett mért hımérséklet különbségének észlelése, az ebbıl adódó jelenség. A külterületek felıl a belváros felé haladva a település peremvidékén jelentısen megemelkedik a hımérséklet, amely hımérséklet-emelkedés az aszfaltozott felületeknek, a kevés növényzetnek és csekély vízfelületnek, valamint a városi épületek nagy üvegfelületeinek és a városlakók által használt technológiák hıkibocsátásának (pl. közlekedésnek, klíma-gépek használatának) köszönhetı. A fejlett városok hımérséklete nyáron akár 7-9 °C-kal is magasabb lehet, mint környezetük hımérséklete. A probléma azért idıszerő, mert Európában 2011. augusztus

2



már 75%-os a városi népesség aránya. Szinte természetes, hogy az említett hısziget-jelenség további beavatkozást generál a városi lakók komfortérzetének javítása érdekében. Mindenképpen kívánatos azonban, hogy a beavatkozás mibenléte, iránya tudományos alapokon nyugvó döntésekre támaszkodjon.

3. ábra Egy belvárosi üzletközpont tetőkertje. Egy nagyobb méretű tetőkert a levegőminőség javítása mellett a hősziget-jelenség tompítására is alkalmas.

4. ábra A tetőkert növényzete és a pihenőhelyek egy zsúfolt, sűrűn beépített városban javítják a lakók komfortérzetét

2011. augusztus

3



A társadalom szereplıi (ipar, egyén, hatóságok) kapcsolati hálón keresztül érintkeznek egymással. A tudomány mindhárom szereplı számára képes és köteles információkat adni a környezeti adatok feldolgozását követıen. Ezek az információk indították el a közös gondolkodást az 1970-es években is az energiaválság idején, és ezen információkra a 2010es években egyre szélesebb körben, egyre több szakembernek és egyszerő „laikusnak” van szüksége.

5. ábra Környezet és társadalom, kapcsolatok rendszere (Az eredeti ábra forrása: Berecz Endre : A környezettudat alakítása és a környezetvédelem oktatása OMIKK (Környezetvédelmi füzetek), 1999)

2011. augusztus

4



2. Energiaválság Az 1970-es évek energiaválsága komoly jelzés volt az emberiség számára a földi energiaforrások kimerülésérıl. Konferenciák sora választotta ezt a témát, hiszen az emberiség jövıjérıl van/lehet szó. Egyre több alapelvet, iránymutatást fogalmaznak meg a különbözı nemzetközi szervezetek is ebben a tárgykörben. A kutatók között nincs teljes egyetértés a rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók készleteirıl1, és az újrahasznosítható energia felhasználásának eredményességérıl. Egyetértés van azonban a fejlıdési folyamatok értékelésérıl: a gazdasági fejlıdés mennyiségi mutatókkal történı mérése helyett a minıségre kell helyezni a hangsúlyt.

6. ábra Energiakészletek, a napsugárzásból nyerhető energia mennyisége évente (sárga kocka), valamint az évente szükséges energiamennyiség (szürke kocka) /Egyes kutatók szerint a rendelkezésre álló készletek nagysága nagyobb/ (a kép forrása : W. B. Koldehoff előadása: Status - Technologies – Perspectives, Budapest 2009. március)

Fıbb problémák, amelyek a jelenlegi állapot kialakulásához vezettek: • a városok növekvı energiaigénye, • a növekvı infrastruktúra, • a növekvı fogyasztás, • a kezelhetetlen mennyiségő hulladék, • a környezet hulladékeltakarító képességének véges volta, • a CO2-kibocsátás növekedése, • a vízkészletek csökkenése, • a természetes vizek szennyezıdése 1

Ebbe a csoportba a kıolaj, a földgáz, és a különbözı szénfajták tartoznak. Kitermelésük, felhasználásuk nem környezetbarát (fogyásukkal arányosan egyre kevésbé az), valamint mikor elfogynak, az okozott környezeti károk mellé gazdasági és társadalmi mélypont is társul. A kitermelés a felszínen és a felszín alatt is károkat okoz, óriási bányákról, mérgezı meddıhányókról, elszennyezıdött, eltőnt vízkészletekrıl, vagy a levegı szennyezettségének óriási mértékő emelkedésérıl, savas esıkrıl, globális felmelegedésrıl tudósítanak a szakemberek. Mindezekért nagyrészt a fosszilis energiahordozók használata a felelıs, amik a világ energiaszükségletének több mint 80%-át fedezik jelenleg. (forrás: Építıipari lexikon)

2011. augusztus

5



Az említett problémák fennállása miatt az energiatudatos építés fıbb irányelveinek kidolgozása, a kidolgozott elvek megismerése, ismertetése, terjesztése komoly kihívást jelent az építéssel, építészettel foglalkozó szakemberek számára. 3. Az energiatudatos építés eszméjéhez vezetı út, a témában használt fogalmak ismertetésén keresztül Ökológia: alkalmazott természettudomány A fogalom születése: 1869-ben Haeckel német botanikus alkotta meg az oikosz (ház, élıhely, lakhely, környezet) és a logosz (tudomány) görög szavakból. Értelmezése: a növények, a növényvilág és az élıhelyet jelentı élettelen környezeti elemek közötti közvetlen kapcsolatok vizsgálata. Késıbb az állatvilágra is kiterjedı vizsgálatok is ide tartoztak. Az ökológia a mai értelmezésben természettudomány, amely az élılények összetett rendszereinek és az élettelen környezeti elemeknek, mint élıhelynek a kölcsönösségi viszony alapján mőködı hatásrendszereivel foglalkozik. Fenntartható fejlıdés: "a fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket". (1983-ban az ENSZ Közgyőlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világbizottsága. Idézet a Bizottság 1987-ben kiadott jelentésébıl) Herman Daly megfogalmazása szerint "a fenntartható fejlıdés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk". (Herman Daly- ökológiai közgazdász) Fenntartható építés: „A fenntartható építés egészséges épített környezet létrehozása és felelıs mőködtetése az erıforrások hatékony felhasználásával ökológiai elvek alapján.” (Charles Kibert építész megfogalmazása, Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB) 1994 novembere, Tampa (Florida) Fenntarthatóság: "A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erıforrások jövı generációk számára történı megırzésével egyidejőleg." (A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata megfogalmazásában, Tokió 2000) Fenntartható fejlıdési stratégia: a fenntartható fejlıdés koncepciójának lényege, hogy az EU jövı-stratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális elırehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell építeni. (2001. június 15-16-án megrendezett göteborgi csúcstalálkozón határozták el a tagállamok , hogy az EU-nak fenntartható fejlıdési stratégiával kell rendelkeznie, és ehhez illeszkedve a tagállamoknak is saját fenntartható fejlıdést célzó stratégiákat kell alkotniuk.) A fenntartható fejlıdés indikátorai: • gazdasági fejlıdés • innováció, hatékonyság (anyag- és energiahatékonyság, valamint az energiaintenzitás!) • foglalkoztatottság (forrás: FENNTARTHATÓ FEJLİDÉS INDIKÁTORAI MAGYARORSZÁGON címő KSH által 2008-ban kiadott jelentés)

2011. augusztus

6



4. Közvetlen célok Világszerte az épületek felelısek a széndioxid kibocsátás egyharmadáért, az energia felhasználás 30-40%-áért, a fafelhasználás 25 %-áért, az ivóvíz felhasználás 17%-áért. Magyarország adatai is követik ezeket az értékeket. 2010.ben a felhasznált összes energia 40 %-át épületeink „fogyasztották el”. Az ország területén keletkezett összes hulladék 15-20%-a építési és bontási hulladék. Kijelenthetı tehát: az egyik legnagyobb energiafelhasználó és környezetszennyezı tevékenység az épített környezet létrehozása, és üzemeltetése. Az energia, a környezet és az építés csak együtt tárgyalhatók. Feladatunk az építıanyaggyártás, az új építési munkák és a meglévı épületek energia-felhasználásának optimalizálása. A környezettudatos tervezési és építési szempontrendszer az alábbiakra fókuszál2: − az energia, és a nyersanyagok takarékos felhasználása; − a meglévı természetes környezet megırzése és a károsított területek helyreállítása; − a környezeti terhek csökkentése; − az egészséges munka-, és életkörülmények biztosítása; − kedvezı építési, és üzemeltetési költségek elérése; − a helyi adottságok és lehetıségek optimális kihasználása. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben főtésre, hőtésre, háztartási és irodai gépeink mőködtetésére fordítjuk, tehát az épületek főtési energiaigényének csökkentése alapvetı követelmény. A nyári túlmelegedés elleni védelem megoldására klíma berendezések helyett a passzív rendszerek nyújtanak megoldást. (ISMÉTLÉS: MAGASÉPÍTÉSTAN II. Épületenergetika elıadások) A fenntartható fejlıdés kritériumrendszere szerint az építési tevékenység során az épület teljes életciklusára figyelemmel kell lenni. Ez azt jelenti, hogy az építıanyagok nyersanyagainak kitermelésére, gyártására, szállítására, beépítésére, az épület használatára, felújítására és bontására is. Ökológiai elveknek megfelelı egy épület, ha mindezen felsorolt folyamatok illeszkednek a természeti körfolyamatokhoz.

Megújuló energiaforrások, amelyek az épületek létrehozásában illetve mőködtetésében szerepet játszanak: • szélenergia, • biomassza, • földhı, • napenergia, • vízenergia Részletesebben: Szélenergia: Szélkerekek által termelt energia. A szél légmozgás, amely abból keletkezik, hogy a Földet forgása következtében egyenetlenül éri a Nap hıje. Biomassza: A biomassza valamely élettérben egy adott pillanatban jelen levı szerves anyagok és élılények összessége. A biomasszába tartozik: 2

http://www.hugbc.org/kezdemenyezesunk.php. 2011.07.01

2011. augusztus

7



- a szárazföldön és vízben található, összes élı és nemrég elhalt szervezetek (mikroorganizmusok, növények, állatok) tömege - a mikrobiológiai iparok termékei - a transzformáció után (ember, állat, feldolgozó iparok) keletkezı valamennyi biológiai eredető termék, hulladék. Földhı: A földkéreg belsı energiája. A geotermikus energiahordozók azok a különbözı halmazállapotú anyagok (pl. felszín alatti vizek, gızök), melyek a földkéreg belsı energiájának hıenergetikai célú hasznosítását kitermeléssel vagy más technológia alkalmazásával lehetıvé teszik. Napenergia: A Nap energiát az ultraibolya, az infravörös és a látható tartományban sugároz. A Földünkön fellelhetı energia túlnyomó részének forrása, közvetetten a szélenergiának, a biomasszának és a vízenergiának is forrása. Az atmoszférába bejutó napenergiának globális átlagban több mint 69%-a jut el a Föld felszínéig. Elsısorban ez a felvett külsı energia tartja fenn a Föld biogeokémiai körfolyamatait és az életet is. Vízenergia: A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletébıl mőszaki létesítmények segítségével nyerhetı energia. A megújuló energiák használatának és elterjedésének számos elıfeltétele van. Egy 2008-ban készült helyzetjelentés szerint a szakemberképzésnek és az oktatásnak is meg kell újulnia. A magyarországi megújulóenergia-piac jellemzése (SWOT elemzés) Erısségek • Rendkívül kedvezı megújulóenergia-potenciál • Jó hírő egyetemi kutatóközpontok • A mezıgazdasági termelés hagyománya Gyengeségek • Rugalmatlan magyar villamosenergia-rendszer • Kevert támogatási rendszer • Alacsony támogatás a kutatás-fejlesztésre • Konzervatív oktatás • Szakemberhiány Lehetıségek • Európai Innovációs és Technológiai Intézet • EU-elnökség 2011 elsı felében Veszélyek, kockázatok • A politikai elkötelezıdés hiánya a megújulóenergia-termelés mellett • Kiszámíthatatlan szabályozási környezet • Alapanyag-probléma, fenntarthatóság • Éghajlatváltozás • Pénzügyi, gazdasági válság (forrás: Energia Klub: "Megújuló Energia Magyarországon - Helyzetjelentés 2008)

Az Európai Uniós tagság és az Unióban megfogalmazott határozatok arra késztették Magyarország kormányzati szerveit, energia-ügyekért felelıs tisztségviselıit, hogy kidolgozzák a következı 10 évre szóló stratégiát. A dokumentum címe: Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. „A megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Magyarország kiváló komparatív adottságokkal rendelkezik egyes megújuló energiaforrás területeken, amelyek kiaknázása lehetıséget biztosít az energia- és 2011. augusztus

8



klímapolitikai célok megvalósításán túlmutatóan a gazdaság fejlıdésére, új munkahelyek létrehozására, a vidék fenntartható fejlesztésére. A megújuló energiaforrásokon történı elırelépést a Kormány a komplex zöldgazdaságfejlesztés egyik részének tekinti, amely szervesen integrálódik a kapcsolódó iparágak bıvítéséhez (környezetipar).” „Jelentıs elırelépés várható a megújuló energiaforrások minden szegmensében, 2010-hez képest 2020ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása megduplázódik. A megújuló energiaforrások minden szegmensében jelentıs elırelépés várható.”

5. ábra Megújuló energiamennyiség elırejelzés (forrás: Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020.

Magyarországon 2011-tıl átfogó épületenergetikai program kezdıdik, amelynek célja az épületek energetikai korszerősítése, az energiahatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásához történı hozzájárulás. A tervezett programok egységes keretbe foglalják a lakóépületek, a középületek és egyéb célú épületek energiahatékony fejlesztését, a megújuló energiaforrások épületekben való alkalmazását, a felújítást és az energiahatékony új építést. A komplex épületenergetikai program több elembıl áll: − finanszírozási, támogatási programokból; − és szabályozási, valamint − tudatformálási-ismeretátadási alprogramokból.

2011. augusztus

9



VÁLASZOK AZ ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉSBEN FELTETT KÉRDÉSRE: A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkezı víz, enyhén szennyezett szappanos, vagy mosószeres víz. Nem tiszta, de nem is szennyvíz, ezért kapta a szürkevíz nevet. (a német Grauwasser szó fordításával.) Az a szürkevíz, amely UV-besugárzással csírátlanított, WC öblítésére kiválóan használható. Ivóvizet tudunk ezzel helyettesíteni. Energiatudatos és környezettudatos szemléletet mutat a szürkevíz használata, hiszen az ivóvízzel való takarékoskodás nem csak magát az ivóvízkészletet kíméli, de energiamegtakarítást is jelent, mivel az ivóvíz elıállítása, szállítása maga is rendkívül energiaigényes. A napi 140 l vízbıl kb. 30 l fedezhetı lenne szürkevízbıl (pl. WC-öblítéshez), és kb. 70 liter esıvízbıl (pl. mosáshoz, takarításhoz, szobanövények öntözéséhez). Ez tehát azt jelenti, hogy valójában átlagosan fejenként 40 liter tiszta ivóvíz is elegendı naponta fızéshez, mosakodáshoz.

Ajánlott szakirodalom: Berecz Endre : A környezettudat alakítása és a környezetvédelem oktatása Carson, Rachel: Néma tavasz Gábor László: Épületszerkezettan I.-III. Széll Mária: Magasépítéstan II. elıadások Megnevezett termékkatalógusok, ismertetık, dokumentumok www.passzivhaz-magazin.hu 15144

2011. augusztus

10


2011


7. hét: Energiatudatos építés ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Egy mai épület építőanyagainak körülbelül hány százaléka újrahasznosított anyag?

1. Ökologikus építés fogalma Az építés folyamatai a természetes környezetre nézve káros jelenségeket okoznak. Hiszen az épületek, építmények létrehozása, használata-fenntartása, valamint bontása, mind a környezetet terheli és a környezetszennyezés egy jelentős részét adja. „A természeti környezet tönkretételéért a legnagyobb mértékben az épített környezet túlzott hangsúlya és a pazarló használata felelős.” [Lányi Erzsébet: Környezettudatos építés] Az épületek energiamérlegében az új építőanyagok gyártása az energia-felhasználás nagy részét teszi ki, így az újrahasznosítás mellőzése felelőtlen anyag-, és ezáltal energia-pazarlás is.

7.1. ábra: Sarkítva a jelenleg folyó energiapazarló és környezetre káros építés [Green Building Handbbok I.-II.- későbbiekben *-gal jelölve]

Az ökológia meghatározása: „a biológiából származó tudomány, mely az élőlények és az élettelen (klíma, talaj), illetve az élő környezet közötti változó kapcsolatrendszerekkel, valamint a bioszféra anyag- és energia-háztartásával és ezek egységével foglalkozik”. Egyszerűbb megfogalmazás szerint a „természet háztartásának tana” [Ullrich Förstner]. (Ismétlés: Magasépítéstan MSc. – 6. előadás) Az ökologikus építés tulajdonképpen egy szemléletmód, amely a környezeti terhelést jelentős mértékben csökkentő építési folyamatot irányoz. Feladat, hogy „az épület ne a természet ellen dolgozzék, mint azt pl. a klimatizálás teszi, hanem annak erőit használja fel: a természetes fényt a világításra, a napsugárzást a fűtésre és melegvízkészítésre, a felhajtó erőt szellőztetésre, stb.” [Dr. Széll Mária: Az energia és építészeti alkalmazásának passzív eszközei]

1


2011


Az ökologikus építés és használat olyan tervezéssel és üzemeltetéssel valósítható meg, amelyben az épülettel kapcsolatos energiák a lehető legkisebb mennyiségben kerülnek felhasználásra. Vagyis a környezetbarát energiagazdálkodás azt jelenti, hogy a felhasznált energia az épület teljes élettartamára vetítve minimális kell legyen, ez pedig optimalizálási feladat. (Például vizsgálatok igazolják, hogy mennyire gazdaságos vastagabb – ezáltal költségesebb - hőszigetelő réteg beépítése a fűtési energiák csökkentése érdekében.)

7.2. ábra: Egy épület teljes élettartamának ciklusai

2. Az ökologikus építés irányzatai Az alacsony energia-felhasználás elérésére számos lehetőség létezik, például a még rendelkezésre álló természeti források optimális felhasználása, az építőanyagok és a technológia hatékonyságának javítása, az újrahasznosítási lehetőségek figyelembe vétele, stb. Egyes eszközök hangsúlyozásával különböző irányzatok alakultak ki. Az ökologikus építés irányzatai:  környezetbarát építés: az épület teljes életciklusa alatt minimális káros terhelést okozzon a természetes környezetre;  emberbarát építés: a tervezéskor a legfontosabb figyelembe veendő szempontok közül a komfortérzet, a pszichés hatások, valamint az anyagválasztáskor azok emberre gyakorolt hatása elsődleges;  energiatudatos építés: minimális energiafelhasználás építés és a használat során; nem fosszilis alapú energiák használata;  bioépítés: csak természetes anyagokat alkalmaz;  zöld építészet: kiemelten a környezetvédelem a meghatározó tervezési elv;  szolár építészet: napenergia hasznosítása aktív, vagy passzív eszközökkel;  természetelvű építés: alapelve, hogy az épület élő organizmus, reagál a környezetre  „intelligens” épület, amely képes érzékelni a környezeti hatásokat és működésében idomulni hozzá. 2


2011


A fenti elnevezések tehát nem szinonímák, hanem különböző ökológikus szempontok előtérbe helyezésével alakítanak irányzatokat, amelyek egy adott épületnél együttesen is alkalmazhatók. Az ökologikus építés gondolkodásmódja viszont - az alapján, hogy a természetes folyamatokhoz „nyúlva vissza” és azokba integrálódva, vagy a technológiai fejlődés eszközeivel csökkentjük az energia-felhasználást, két szélső határ-csoportot alkot [Pataky Rita: Gondolatok az ökologikus építésről]. 1. „sötétzöldek”  „vissza a természethez” Elvei: - csak természetes anyagok használata, - hagyományos technológiák előnyben részesítése, - az épület szerves része a természetnek: beilleszkedés a környezetbe - megújuló energiák használása, - energia-felhasználás minimalizálása, - „bioélet” . Jellemző alkalmazási terület: kisebb településeken, családi házaknál. (7.3. ábra) 2. „világoszöldek”  high-tech felhasználása Elvei: - legújabb tudományos eremények és eszközök alkalmazása, - korszerű építőanyagok (pl. transzparens hőszigetelés), épületszerkezetek (pl. kéthéjú üvegfalak, hűtő-fűtő álmennyezetk, stb.), épületgépészeti berendezések (hőcserélős szellőztetés, napkollektorok berendezései, stb.) beépítése, - épületautomatizálás, elektronika (informatikai vezérlés, napelemek, stb.), - épületgépészet (szellőztetés, stb.),  költséges, de előremutató megoldások  „jövő építési megoldásai” Jellemző alkalmazási terület: nagy beruházásoknál, városi környezetben, stb. (7.4. ábra)

7.3. ábra: Természetes anyagokból, hagyományos technológiával épített, tájba illeszkedő lakóépület

7.4. ábra: „High-tech épület” European Invest Bank, Luxemburg [Detail 2009.1.]

3


2011


3. Környezetkímélő szempontok a tervezésben Összességében megállapítható, hogy a környezetbarát építés eszközeinek előnyben részesítése tükrözi a tervező és az építtető felelősségét környezetünk iránt. Környezetkímélő szempontok megvalósítása a tervezési gyakorlatban az alábbi eszközökkel lehetséges: - természetes környezetbe illeszkedő épület létesítése; - alacsony primerenergia-igényű építőanyagok alkalmazása; - újrahasznosítható építőanyagok használata; - kiváló hőszigetelő képességű szerkezetek előállítása; - szolár tervezési elvek követése; - természeti lehetőségek kihasználása (pl.: világításra, szellőztetésre); - megújuló energiaforrások fogyasztása; - a környezet növényekkel való telepítése. 3.1. Az építési terület Az építési terület kiválasztásakor, illetve feltérképezésekor több tényező megfigyelésére van szükség annak érdekében, hogy az ökologikus tervezésnél figyelembe lehessen venni. Ilyen tényezők például a telek elhelyezkedése, tájolása, napos-árnyékos jellege, zajterhelése, szélvédettsége. Az épület természetes domborzati elhelyezkedése függvényében változik az energiaszükséglet mértéke: - viszonyítási alap a szabadon, sík területen elhelyezkedő épület: 100 %, - hegytetőn, időjárásnak kitett helyen: 110 %, - hideg levegőjű völgyben: 125 %, - napos déli lejtőn: 85 %. Az épületek szélvédettségének fokozásával hatékonyabb működésű, kisebb energiafelhasználású épületet kapunk. A szélhatás megfelelő fajtájú, kiterjedésű és a szélirány „útjába” telepített növényzettel csökkenthető. A szélvédelemmel az épület hőveszteségei csökkenthetők, hiszen csökken a huzathatás, az épület közvetlen környezetében magasabb lesz a hőmérséklet, stb.

7.5. ábra: A szélhatás és a domborzat összefüggései [1]

Az építési területen az alábbi természetvédelmi szempontokat kell előtérbe helyezni: - a talajszerkezetbe való beavatkozást (kiásás, földvisszatöltés) a lehető legkisebb mértékre kell szorítani, - a természetes vizek védelméről gondoskodni kell, a hulladékkezelést meg kell oldani (szelektív építőanyag-hulladék gyűjtés, építés közben keletkezett szennyezett víz megfelelő elvezetése, stb.) - építési zajt mérsékelni, ugyanakkor a leendő épület zajvédelmét fokozni kell; 4


2011


- a területen lévő meglévő faállomány megtartására különös hangsúlyt kell fektetni, mivel ez nem csak természetvédelmi kérdés. A lombhullató növényzet ugyanis a nyári túlmelegedés ellen árnyékolóként hővédelmi feladatot is képvisel.

7.6. ábra: A meglévő faállomány megtartásával épült lakóház [építész: Tuskán Péter, fotó: Makláry Zoltán]

3.2. Építőanyagok ökologikus megítélése Fenti szempontrendszer alapján a környezetkímélő építőanyagok - melyek beépítése alapvető tényezője a környezetkímélő építés megvalósításának – általános jellemzői a következők: - nagy mennyiségben áll rendelkezésre (pl.: bazalt  kőzetgyapot), vagy újratermelődő forrásból meríthető (pl.: fa); - újrahasznosított, vagy újrahasznosítható anyagokból áll (pl.: gipsz, acél); - nincsen káros anyag kibocsátása (pl.: tégla; cementkötésű építőlemez szemben a műgyantakötésű lemezekkel); - tartós építőanyag (pl.: acél, kő) - könnyen javítható, pótolható; - gyártása gazdaságos, kevés energiát igényel, takarékos a forrásokkal (pl.: kőzetgyapot szemben a polisztirol hab hőszigeteléssel). Emellett azonban figyelembe kell venni az épület teljes élettartamát, vagyis nem csak az előállítás, hanem a használat és a megsemmisítés lehetőségei is jellemzik az anyagokat. Vizsgálandók ökologiai szempontból az olyan építőanyagok, amelyek életciklus szakaszaikban – valamely kombinációban – egyszer pozitív, másszor negatív hatást keltenek. (Az energiamérleg meghatározása a teljes életciklus elemzésével valósítható meg, ami egy teljes épületre vetítve igen összetett feladat.) A létesítési energia magában foglalja mindazon energiákat, melyet az építőanyagok és berendezések gyártására, fenntartására, bontására és újrahasznosítására fordítanak. (Ennek értéke tehát csökkenthető az újrahasznosítással.) A létesítési energia megadása általában a térfogategység, vagy tömeg arányában történik.

5


2011


A környezetvédelem kérdéséhez kapcsolódóan az egészségvédelem szempontjait is figyelembe kell venni. Az egészségesnek tekinthető építőanyagok jellemzői a következők: - nem tartalmaz környezetszennyező alapanyagokat, - nem bocsát ki káros anyagokat, pl. gázokat, - gyártása nem káros az emberi szervezetre, - nem ad kifejlődési lehetőséget élősködőknek, - nem sugároz, mindinkább elnyeli a sugárzásokat, pl. elektromágneses sugárzás, - zajcsökkentő hatású és nem bocsát ki zajt, stb. Az építőanyagok újrahasznosítása lehetséges közvetlenül (elsődlegesen), vagy közvetve (másodlagosan). Előbbi a nem sérült elemek ismételt beépítését, míg az utóbbi az anyagok alapanyagként való újbóli felhasználását jelenti. Az építőanyagok újrahasznosításának folyamata látható a 7.2. ábrán, amiről megállapítható, hogy a megszűntetés fázisában a bontás utáni újrahasznosítás lehetősége fennáll mind az új építőanyag gyártás, mind az épületszerkezet építés és az építés területén egyaránt. Az újrahasznosításnak általánosan három csoportja különböztethető meg: 1. „anyagi újrahasznosítás” – az anyag ugyanazon célra kerül ismételten felhasználásra (pl. bontott acélelemekből új acél szerkezeti profilok gyártása); 2. „melléktermékek használata” – valamely folyamat melléktermékének egészen más célra való hasznosítása (pl. salak betonba való keverése, REA-gipsz gipszkarton lemezek gipszmagjának gyártására); 3. „lehetséges újraalkalmazás” – újrahasznosítás utáni nyert alapanyag előzőtől eltérő feladatra való felhasználása (pl. műanyag fóliából vízszigetelő lemez gyártása). Egyes anyagok esetén előfordul, hogy két csoportba is sorolhatók (pl. alumínium ablakból új alumínium ablak, vagy fólia készítése). Alábbiakban egyes, a hazai építési gyakorlatban leggyakrabban előforduló építőanyagok környezeti szempontú értékelésének rövid összefoglalása következik, különös tekintettel a szerelt lakóházak építőanyagaira (Ismétlés: Magasépítés MSc. 5. előadás). a.) Kő Nagy mennyiségben rendelkezésre álló és tartós építőanyag, amely költséges kitermelése és megmunkálásának nehézsége miatt manapság jellemzően felületképző anyagként alkalmazott. Környezeti káros hatások szempontjából az előregyártott műkő fokozott terhelést jelent, így a természetes kövekhez képest kivételt képez. A terméskövek újrahasznosítása, visszaforgatásuk a természetbe nem okoz gondot. b.) Tégla, habarcsok A nagy mennyiségben rendelkezésre álló földből nyert agyag alapanyagból égetett téglák igen időtállóak, egészséges lakókörnyezetet biztosítanak „lélegző” szerkezetként. Viszont kiégetéses gyártásuk közepesen nagy energiaigényű, és a beépítés a szerelt technológiákhoz képest hosszú időtartamú, élőmunkaigénye magas, és viszonylag sok hulladékkal jár. A jó minőségű kisméretű téglák bontás utáni újrabeépítése ma igen elterjedt, „divatos” megoldás a lakóházak homlokzatburkolatának építésében. (Külön értéket képviselnek az ún. címeres téglák, amelyben a gyártók pecsétje igazolja a tégla életkorát, de a kereskedelemben már megjelentek az új gyártású, eredetit utánzó címeres téglák is.) A téglák nedvszívó-képessége a vízszigetelés nélküli, vagy helytelenül védett falazatoknál ún. sókivirágzást okoz, ami a talajból felszívódó nedvességben jelenlévő sók száradás utáni visszamaradásával alakul ki. Ez nem csak esztétikai probléma, hiszen az átnedvesedett falaknak a lakóra nézve egészségkárosító hatásuk lehet. A jelenség ellen azonban léteznek utólagos vízszigetelési és felületkezelő megoldások, ezáltal tartóssá és egészségessé tehetők a téglafalazatok. 6


2011


A tégla falak építéséhez használt cementbázisú falazó és vakolóhabarcsok gyártási energiája magas, és a gyártási folyamat nagy hatást gyakorol a globális felmelegedésre [*]. A portlandcementhez képest az általánosan használt egyéb habarcsok kisebb környezetterhelő hatást okoznak. c.) Betonelemek Az előregyártott betonelemek gyártásához használt energia közepesen magas a cementgyártás következményeként, és így a gyártási folyamat környezeti terhelése is magas. Pórusbeton elemek esetében inkább a gyártási energiaigény magas és az egyéb járulékos hatások alacsonyabbak. Újrahasznosításuk nem jellemző. d.) Fa A fa építőelemek használata ökologikus szempontból előnyös, hiszen megújuló forrásból származik. Fontos kérdés azonban a forrás jellege, hiszen az erdőirtásokból származó faanyag beépítése nem tekinthető környezettudatosnak, viszont az ellenőrzött telepítésekből származó faanyaggal annál inkább. Alacsony gyártási energiaigény mellett előnye, hogy a gyártás és használat során nincs károsanyag-kibocsátás, és teljesen újrahasznosítható. Ugyanakkor vizsgálni kell az egészségvédelem szempontjait a faanyagok kezelésére (gomba-, rovar- és tűzvédelem) használt vegyszerek és felületképző anyagok használata miatt. Kedvező hatása nem megkérdőjelezhető a pszichés hatás és a „lélegző” tulajdonságok alapján. e.) Acél Az acél elemek gyártása nagy energiát vesz igénybe, a leggyakrabban használt építőanyagokhoz viszonyítva nagyságrenddel nagyobb a létesítési energiaigénye. Mivel az acél szilárdsága is nagyobb a többi építőanyaghoz képest, azonos teherbírás elérése érdekében kisebb mennyiségben kerül beépítésre. Így egy épületre összességében számítva a létesítés energiaigénye nagyságrendileg azonos, mint más építőanyagok alkalmazásával. (A létesítési energia összehasonlítását acélvázas könnyűszerkezetes és hagyományos technológiájú tégla falazatú épület esetén alább olvasható.) Az acél kétségtelen előnye az építőanyagok körében a 100%-os újrahasznosítás lehetősége. Tulajdonképpen ez adja közvetve egy másik ökologikus jellemvonását is, miszerint nagy mennyiségben áll rendelkezésre, hiszen a reciklálható acél hulladék is szinte folyamatosan képződik. Az acél gyártása az acél hulladék alapanyagként való felhasználás mellett is nagy energiafelhasználással jár. Azonban az új alapanyag gyártásához képest akár 40%-os energia-megtakarítást is jelenthet az újrahasznosított anyag felasználása. Továbbá elmondható, hogy az acél az egészségvédelmi szempontoknak is sok tekintetben megfelel, hiszen a gyártási folyamat technológiai lépéseinek esetlegesen egészségre káros hatásain kívül a teljes életciklus folyamán „ártalmatlan”. f.) Hőszigetelő anyagok A könnyűszerkezetes lakóházak szerkezeti részeinél a funkciótól és praktikumtól függően többféle hőszigetelő anyagot építenek be. A vázszerkezet közötti térbe szálas hőszigetelő anyag kerül, ami általában kőzetgyapot. A vázszerkezetet takaró, a külső felületképzés általában hőszigetelő szárazvakolat (PS hab vakolattal). A kőzetgyapot hőszigetelő termékek környezetkímélő jellegét elsősorban az adja, hogy nagy mennyiségben rendelkezésre áll a gyártásukhoz szükséges alapanyag, ez azonban nem megújuló forrás. Annak ellenére, hogy a gyártáshoz a bazaltot ( bazaltgyapot) meg kell olvasztani, mégis hatékony szerkezeti elemnek tekinthető, mivel már kis szerkezeti vastagság esetén is jó hőtechnikai jellemzőket eredményez. Így az épület élettartamára viszonyítva nagy mértékű energia-megtakarítást jelent. Egészségvédelmi szempontból - a levegőbe kiszabaduló szálak elleni védelemként - célszerű fóliával takarni. Általában nedvességre érzékenyek, ezért védelmük kiemelten fontos egy megfelelő párazárás kialakításával. A szálas hőszigetelő anyagok légrétegei párakicsapódás esetén telítődnek vízzel, 7


2011


így a hőszigetelő képesség leromlik, és az állagvédelmi problémákkal egyidőben egészségvédelmi gondok jelentkeznek. A polisztirol hab hőszigetelő anyagokról elmondható, hogy gyártási energiaigényük jóval nagyobb a kőzetgyapot termékekénél (közelítőleg háromszoros expandált és négyszeres extrudált polisztirol hab esetén). Alapanyaguk nem megújuló forrásból származik, és környezetszennyezőnek tekintendő. Mindazonáltal a  hővezetési tényező értéke egyes gyártmányoknál jobb, mint a szálas anyagoké. Az extrudált PS habok nedvességre nem érzékenyek, ami előny talajjal érintkező szerkezeti részek hővédelménél, viszont a PS habok általában hátrányosak páratechnikailag (megakadályozzák a páravándorlást). A viszonylag nagy mennyiségben beépített hőszigetelő anyagok újrahasznosítása esetenként megvalósítható. A kőzetgyapot termékek újrahasznosítása lehetséges, de a polisztirol tábláké igen korlátozott. A bontás után visszanyert hőszigetelő anyagok ismételt beépítése megoldás lehet például nem hasznosított padlásteres, vagy búvóteres épület zárófödémének hőszigetelésére. Ennek előkövetelménye, hogy a hőszigetelés nem károsodott, például a szálas anyag száraz. g.) Fa alapú építőlemezek Leggyakrabban OSB (Oriented Strand Board) faháncslemezeket használnak, melyek fa alapú kompozit lemezek. Környezeti vonatkozású megítélésük kettős: gyártási energiaigénye magas és a kötőanyagtól függően beépítés utáni károsanyag kipárolgás lehetséges, (ekkor egészségre gyakorolt hatása kifejezetten káros), viszont alapanyagként újrahasznosított háncs is felhasználható. Élettartamát tekintve előnyös építőanyag, hiszen száraz körülmények között igen tartós. (Vizes helyiségnél és homlokzaton impregnált változatot kell használni.) A faforgácslapok megítélése környezet-, és egészségvédelmi szempontból a fentivel megegyezik. A cementkötésű faforgácslapok használata kiválthatóvá teszi az OSB lapokat, mivel megfelelő mértékű önálló merevséggel rendelkeznek. Gyártásuk hasonlóképp környezetszennyező, viszont a használat alatti egészségre kedvezőtlen hatások kiküszöbölhetők általuk. Szerelt házaknál a cementkötésű faforgácslemezek ásványgyapot hőszigeteléssel kombinált változata előnyös, amely egy alacsonyabb létesítési energia mellett két épületszerkezeti réteg funkcióját látja el: teherelosztó és külső hőszigetelő, vakolható réteg. (Széleskörű alkalmazásának költséges volta szab gátat.) A fa anyagú építőlemezek újrahasznosítása nem, inkább újbóli beépítésük jellemző. h.) Gipszkarton A gipszkarton lemezek beépítése gyors, kevés megmunkálást igényel, és minimális hulladékkal jár, ezért létesítési viszonylatban igen környezetkímélőnek tekinthető alkalmazásuk. Az alapanyagok gyártási energiaigénye is alacsony, a gyártást károsanyag kibocsátás nem jellemzi. Az alapanyagként használt égetett gipsz nem mérgező sem égetés előtt, sem utána, ugyanakkor nagy mennyiségben rendelkezésre áll akár természetes gipsz, akár ipari melléktermékként keletkező REA-gipsz formájában. A gipszkarton egészségre gyakorolt pozitív hatása mutatkozik meg a hidrofobizáló tulajdonsággal, miszerint képes megkötni a levegőben lévő többlet páramennyiséget, illetve leadni azt alacsony páratartalom esetén. Így előnyös légzőszervi megbetegedések megelőzésére, ill. kezelése közben. A belső burkolataként használt gipszkarton táblák újrahasznosítására is van lehetőség, a technológia fejlesztésére vannak előrelépések. A gyártó üzemekben keletkező hulladékok felhasználása érdekében kezdték a reciklálási folyamat fejlesztését, azonban ez használható lenne a bontásból származó anyagokra is. A széleskörű alkalmazásnak valószínűleg gátat szab az a tény, hogy az újrahasznosított gipszkarton táblák előállítása nagyobb energiát igényel, mint új gyártása.

8


2011


Esettanulmány Mintaépület (7.7. ábra) falszerkezeteinek összehasonlítása acélvázas könnyűszerkezetes és hagyományos technológiájú tégla falazat esetén. A számítás célja volt a különböző építőanyagok és technológiák használatával megtervezett épület falszerkezeteinek anyagmennyiségi és gyártásuk energia összesítése, ökologikus tulajdonságok kimutatása érdekében (7.8. ábra). Változatok: a.) acélváz a*rec.) acélváz újrahasznosításból b.) vázkerámia 38 cm c.) vázkerámia 44 cm d.) vázkerámia 30 cm + PS hab a.) és d.) nyújt közel azonos hőátbocsátási tényezőt, tehát érdemi összehasonlításra alkalmas 7.7. ábra: Acélvázzal megépült mintaépület

Építőanyagok gyártási energiaigényének eloszlása a teljes falszerkezethez viszonyítva

120000 100000

7665

7536 9188

16935

7520 10244

80000 60000

25200

7665

4032

16935

20000

7544 6840

48800

PS hab hőszig. vakolóhabarcs falazóhabarcs falazótégla

81205

40000

20685

OSB

92830 65873

25200

gipszkarton szálas hőszig.

4032 15401

acél

0 a

a*rec

b

c

d

7.8. ábra: Összesített gyártási energiaigény a különböző falszerkezetek esetében

3.3. Építési technológiák ökologikus összevetése A szerelt technológia egyik előnye, hogy időjárástól független és szinte azonnal költözhető épületet eredményez. A hagyományos építési módszerekhez képest tisztább, pontosabban kivitelezhető, kevesebb hulladékot eredményező épület valósítható meg. Az építés időtartama alatt a helyszínen megrongált természetes környezet károsodásának mértéke is elviekben kisebb, hiszen kevesebb anyagot kell ideiglenesen a helyszínen tárolni és az építőanyagok kis önsúlya könnyű mozgathatóságot tesz lehetővé. Energetikai és élőmunkaigény szempontból a szerelt szerkezetek előnyösebbek a hagyományos szerkezeteknél, mivel építésük gyors, szerkezetük könnyen átalakítható és bővíthető, bontásuk pedig egyszerűbb, így kisebb energia-befektetéssel valósítható meg.

9


2011


3.4. Üzemeltetés, karbantartás szempontjai Az építőanyagok megválasztásakor a használati időszakra kiható jellemzők a jó minőség, a javíthatóság, a takaríthatóság és a hosszú élettartam. Tervezéskor hosszú távra vetítve az a helyes eljárás, ha az épület teljes élettartama alatt „elfogyasztott” energiák mennyisége csökkenthető. Vagyis energia-hatékony és lehetőség szerint megújuló forrásokat használó épületgépészeti berendezéseket tervezése elsődleges szempont. A gazdaságos gépészet mellett jelentősen csökkenthető az épület energiaigénye megújuló energiaforrások felhasználásával, amelyek közül a napenergia már a legegyszerűbb tervezési elvekkel is hasznosítható. Alapvető energiatudatos tervezési elvek az alábbiak: - kedvezőtlen (É) homlokzaton minimális nyílászáró felület kerüljön; - kedvező homlokzaton (D, Ny) nagy üvegfelületek, ugyanakkor árnyékolók beépítése szükséges; - szerkezetek hőtároló kapacitásának kihasználása a hőterhelés csillapítására, tárolására; - hulladékenergiák felhasználása, pl. hőcserélővel ellátott szellőztető berendezéssel; - szél elleni védelem kialakítása pl. növényzettel. Az energiatudatos építés két fő stratégiája:  hőnyereségek növelése;  hőveszteségek csökkentése. 3. 5. Szolár tervezési elvek alkalmazása A napenergia hasznosítására két alapvető módszer alkalmazható: passzív és aktív hasznosítás. 1. Passzív szolár építészet elveit követve a tervezéskor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: A tervezett épület legyen képes: • a napenergia befogadására, • a napenergia tárolására és elosztására, • a hőveszteségek csökkentésére. A passzív szoláris rendszerek két alapvető fajtája: A. direkt módszer: közvetlenül a belső térben alakul át hővé az épületbe jutó napsugárzás. Gondos tervezést igényel, viszont árnyékolás szükséges nyári túlmelegedés ellen a nagy üvegezett felületek miatt. B. indirekt módszer (pl. tömegfal) alkalmazása: egy szerkezetet a napsugárzásból keletkező energia felfogására, tárolására és késleltetett leadására létesítenek. Passzív szolár eszközök lehetnek: • Tömegfal (ld.:fent), Trombe-fal: üvegházzal és szellőzőnyílásokkal kombinált tömegfal, ami nyáron hűtést, télen hőnyereséget jelent a szellőzőnyílások megfelelő nyitásával-zárásával. • Transzparens hőszigetelés: olyan speciális fényáteresztő hőszigetelés, amely a rá merőlegesen érkező sugárzást engedi át a hátfal külső síkjára, ahol a felület felmelegszik. A hőszigetelés és a külső üvegezés miatt a hő csak a belső tér irányába haladhat, ahol a fal helyes tervezésével elérhető, hogy a hő a megfelelő – esti - időszakban érkezzen a belső térbe. A túlzott felmelegedéstől árnyékolással és átszellőztetéssel lehet óvni az épületet. 10


2011

A. B. C. D.


Téli nappal Téli éjszaka Nyári nappal Nyári éjszaka

7.9. ábra: Trombe-fal működése [Nemcsics Ákos]

7.10. ábra: Transzparens hőszigetelés

2. Aktív szolár építészet alapvetően az épület energiamérlegének javítását célozza gépészettel, vagy egyéb eszközökkel. Aktív szolár eszközök lehetnek: • Napkollektorok: fűtési, ill. használati melegvíz készítésére - Energia-begyűjtő elemek, - Tárolás víztartályokban, - Hőleadás pl. központi fűtéssel, - Szivattyúk, szabályozók. • Napelemek A nap elektromágneses sugárzását, a napfényt alakítja át villamos energiává. • Különleges üvegezett szerkezetek, pl.: kéthéjú homlokzatok. • Üvegházak, napterek gépészettel. (Ismétlés: Magasépítéstan II.) Forrásanyag és irodalom: Természetes árnyékolás • Zöldtetők • Zöldhomlokzatok (Ismétlés: Magasépítéstan I.)

1. Dr. Széll Mária: Az energia és építészeti alkalmazásának passzív eszközei Építési Piac 1998/6. 2. Dudás A.: Könnyű acélvázas építési mód létjogosultsága a hazai lakóházépítésben – műszaki és ökologikus szempontú értékelés, PhD értekezés, 2008 3. Medgyasszay Péter –Osztroluczky Miklós: Energiatudatos építés és felújítás

A szoláris tervezési elvekkel, az energiatudatos építés lehetőségeivel részletesen Dr. Medgyasszay Péter és Horv Valéria DLA előadók Környezetbarát építés című tantárgya foglalkozik. ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS válasza: Míg egy új autó szerkezetének kb. 70 %-a újrahasznosított anyagból készül, új épületeknél ez kb. 1%. [T. Woolley, S. Kimmins, P. Harrison, R. Harrison: Green building handbook I.-II., 1997, E & FN Spon ]

11


2011.


8. hét: Épületek hőveszteségének csökkentése ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Hozzávetőlegesen hány forint megtakarítás érhető el évente egy átlagos családi ház padlásfödémjének utólagos, ~15 cm-es hőszigetelésével?

1. Az épületek energetikai modellje Az épületek energetikai modellje összefoglalja mindazokat a hőmennyiségeket, amelyek hőnyereségeket és hőveszteségeket képeznek az épület működése közben. (8.1. ábra) Az üzemeltetés, használat közben az épületben keletkező legfőbb hőnyereségek:  Fűtési rendszer hőleadása,  Szoláris nyereségek (Ismétlés: Magasépítéstan MSc. 7. előadás). A hőveszteség alapvető összetevői:  Transzmissziós hőveszteségek,  Szellőzési hőveszteségek.

8.1. ábra: Energetikai modell az MSZ EN 832 (épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek) szerint [Ma már a 7/2006.(V.24.)TNM rendelet van érvényben, mely műszaki tartalma hasonló a fentiéhez.]

1.1.

Az épületek hőveszteségének összetevői

Transzmisszós hőveszteségek: Hőátbocsátással a határoló szerkezeteken át távozó energiaáramok összege. [Reis-VárfalviZöld: Az épületfizika alapjai, továbbiakban:*] Az energiaáramok egyrészt a felületeken keresztül valósulnak meg, például a falak, födémek, padló és a nyílászárók felületén. Másrészt itt kell figyelembe venni a hőhidak miatt bekövetkező hőveszteségeket, amely tulajdonképpen a hőhidak környékén többdimenziós hőáramok miatt fellépő veszteség [*]. Ezeket vonalmenti hőátbocsátási tényezővel [W/mK] kell számítani, és veszteségként figyelembe venni. Ilyen hőhidak leggyakrabban a lábazatnál, áthidalóknál, koszorúnál, nyílászárók tok-fal csatlakozásánál, stb. valósulnak meg (ld.: 8.2.ábra). (Ismétlés: Magasépítéstan II. Épületfizika előadásai) 1


2011.


Szellőzési hőveszteségek: Szellőzési, vagy más néven filtrációs veszteségek az épületek szellőztetéséből és a beépítési, csatlakozási hibákból bekövetkező levegőáramlás útján keletkeznek. Szellőzési hőigény alatt a szellőző levegő által a helyiségből eltávolított energiaáramot kell érteni. [*] Az energiahatékony épület tervezésekor a szellőzéssel, és így a szellőztetéssel bekövetkező energia-veszteséggel számolni kell (8.1. és 8.3. ábra).

8.2. ábra: Épületek leggyakoribb hőhídjai [Ingo Gabriel, Heinz Ladener: Kisenergiájú házak]

8.3. ábra: Légcsereszám és a fűtési energiaszükséglet összefüggése [Épületszigetelési kézikönyv **]

A 8.3. ábrán egy átlagos méretű hőszigetelt családi ház fűtési energia-szükségletének növekedését mutatja a légcsereszám függvényében. Amíg a transzmissziós hőveszteség állandó, hiszen a beépített szerkezetek és csatlakozások hőtechnikai jellemzői nem változnak, a légcsereszám csökkenthető, ami jelentős fűtési energia megtakarítást eredményez. A 2 1/h mértékű légcsere szellőztető berendezés nélküli épületnél megfelelőnek tekinthető, de ha az épület légcseréje 1,5 1/h – ami elérhető megfelelő kivitelezésével, légzáró anyagokkal és szigeteléssel -, akkor szellőztető berendezést szükséges alkalmazni a lakók / használók jó közérzete, egészséges környezete érdekében. [**] A köznyelvben gyakran hallható „lélegző fal” kifejezés nem keverendő össze a légáteresztés, illetve légzárás mértékét megadó jellemzővel, hiszen ez a szóhasználat a falszerkezet páradiffúzós áteresztő-képességére utal. A páradiffúzió szempontjából a belső oldalról kifelé haladva egyre kisebb páraáteresztő képességű szerkezetek működnek megfelelően. [**]

2

MAGASÉPÍTÉSTAN MSC 1.2.

2011.


Transzmissziós hőveszteségek csökkentése

Az épületek felújításakor törekedni kell valamennyi hőveszteség csökkentésére, amelyek között a felületi és valamennyi hőhídból adódó hőveszteségek mennyisége alapvetően utólagos hőszigeteléssel szorítható le. Az adott épület felújításakor vizsgálni kell, hogy mely szerkezeti elemek utólagos hőszigetelése lehetséges, és az milyen mértékű lehet, hiszen a cél az optimális energetikai jellemzők elérése. Alapvetően arra kell törekedni, hogy körülbelül azonos hőtechnikai jellemzőket lehessen elérni különböző épületszerkezeteknél. Ezzel azt a jelenséget lehet kiküszöbölni, hogy a kevésbé, vagy nem hőszigetelt épületszerkezeti részeken nagyobb hőveszteség következzen be, mint korábban. Ugyanis, ha részleges hőszigetelés történik, fennáll az állagkárosodás veszélye az alacsonyabb hőtechnikai jellemzőkkel bíró eredeti szerkezeti részekkel való kapcsolatoknál. Például a falszerkezetek hőszigetelésével, de a csatlakozó födémek hőszigetelése nélkül a hőhidakat nem szűntetik meg, így megnő a hőáramsűrűség és csökken a belső felületi hőmérséklet, ami penészkárok kialakulásához vezet. Ugyancsak ez a jelenség zajlik le akkor, ha a felújítás keretében korszerű, jó légzárású nyílászárókat építenek be a falszerkezet hőszigetelésének mellőzésével. Az utólagos hőszigetelések és nyílászárók cseréjét megelőzően, a tervezési döntések (például hőszigetelés anyaga, vastagsága, rögzítése, csatlakozások tömítése, nyílászárók teljesítményének megválasztása, stb.) meghozatalának alátámasztására szükséges az épület diagnosztikája: felmérése, feltérképezése. Ennek egyik módszere a hőkamerával elkészített termovíziós felvételek kiértékelése.

8.4. ábra: Panelépület eredeti és hőszigetelés utáni termovíziós felvételei SOLANOVA projekt, Dunaújváros [STO termékkatalógus, Panelházak utólagos homlokzati hőszigetelése]

3


2011.


Az utólagos hőszigetelés vastagságának, típusának meghatározását több tényező befolyásolja:  a meglévő épület szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői;  az utólagos hőszigetelés beépítésének lehetséges megoldása – ez függ a szigetelő rendszer jellemzőitől, a segédszerkezetek - állványzat létesítésétől, a meglévő épület adottságaitól;  gazdaságosság  megtérülési idő (felújításnál a kiegészítő szerkezetek, az új felületképzés és a szükséges segédszerkezetek (állványzat) is költségeket jelentenek). Felületi és vonalmenti hőveszteségek csökkentésére szükséges lépések: utólagos hőszigetelés fal külső oldalán lábazat / pincefal külső oldalán és a pincefödém alsó síkján padlásfödémen vagy tetősíkban (talajon fekvő padlónál csak igen nagy költség- és munkaráfordítással végezhető)

+ nyílászárók cseréje nyílászáró jobb hőátbocsátási tényezővel (tok és üvegezés külön-külön is) beépítés hőhídmentes megoldása (ld. alább) A külső határoló falak hőszigetelése és a nyílászárók cseréje szükséges, hogy együtt valósuljon meg. Amennyiben csak a homlokzati hőszigetelés kerül kivitelezésre, akkor a külső falak hőveszteségét nagymértékben (~60-80%) a régi ablakokon és ajtókon keresztül megvalósuló hőveszteségek adják, amelyek csak kb. 15-30 %-ban alkotják a homlokzati felületet. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a „hagyományos” (egyesített szárnyú, kapcsolt gerébtokos, pallótokos) nyílászárók felújítása a faanyag deformációi miatt nem lehetséges teljes mértékben. A csatlakozó szerkezetek vetemedései miatt kialakult résekben a hézagtömítés nem oldható meg hatékonyan, ez pedig a filtrációs hőveszteségek egyik okozója.

8.5. ábra: Homlokzati hőszigetelés kőzetgyapot táblákkal [Rockwool termékkatalógus]

4


2011.


a.) Homlokzati hőszigetelések Az utólagos homlokzati hőszigetelések kialakításakor alapvetően a külső oldal borítása javasolható. Leggyakrabban ez a célszerű megoldás, hiszen a külső hővédelem nemcsak a felületi, hanem a hőhíd-hatásból keletkező hőveszteségeket is jelentősen csökkenti. Ugyanakkor a belső oldali hőszigetelés nedvességtechnikai, állagvédelmi megfontolások alapján nem javasolható, hiszen ebben az esetben a hőszigetelés alatt harmatponti hőmérsékletnél alacsonyabb falrétegben a bejutó pára lecsapódik, majd penészképződéshez vezet a falszerkezet belsejében. Utólagos homlokzati hőszigetelések megoldásai: Leggyakrabban a vékonyvakolatos hőszigetelő homlokzatképzés fordul elő viszonylag alacsony kivitelezési költsége miatt. Kevésbé elterjedt, de az előzőnél hatékonyabb megoldást a szerelt, vagy épített szellőző légréses homlokzatburkolatok mögött kialakított hőszigetelés jelent, hiszen hővédelem szempontjából a belső térnek és a szerkezetnek, télen és nyáron is megoldást nyújt. (Ismétlés: Magasépítéstan II., 5.: Homlokzatburkolatok előadás) Tekintve, hogy mindkét csoport a korábbi tanulmányokból ismert, a továbbiakban a felújításoknál döntő többségben kialakításra kerülő vékonyvakolatos hőszigetelő rendszerek utólagos kialakításáról lesz szó. Vakolt homlokzati hőszigetelő rendszerek: A jó hőszigetelő anyagok használata energetikailag hatékony és a szellőző légréses homlokzatburkolatokhoz képest viszonylag alacsony kivitelezési költsége (és ezáltal gyorsabb megtérülése) mellett negatívumként említendő, hogy tagolt és formaelemekkel gazdagított homlokzatoknál alkalmazásuk kevésbé praktikus. Az utólagos hőszigetelés hatékonysága és élettartama szempontjából meghatározó a jó minőségű anyag megválasztása, valamint a kivitelezés minősége.  Expandált polisztirolhab A beépítésre kerülő anyagokat megfelelő időtartamú pihentetés után szabad beépíteni, mivel a kis testsűrűségű szigetelő lapok gyártás után zsugorodnak. Páradiffúziós ellenállásuk a szálas hőszigetelésekhez képest jelentős, ezért javasolt a beépítés előtt páratechnikai ellenőrzést végezni főleg a kis páradiffúziós ellenállású falszerkezetek hőszigetelésekor, és vastag hőszigetelő réteg kialakításakor.  Extrudált polisztirolhab A zárt cellás polisztirol táblák felhasználása kifejezetten lábazatoknál, talajjal érintkező szerkezeteknél javasolt, nagyobb nyomószilárdsága és minimális vízfelvétele miatt. Ez a hőszigetelés drágább, mint az előző, de jobb hőszigetelő képesség jellemzi, így célszerű kis rétegvastagság esetén ezzel helyettesíteni az expandált polisztirolt például koszorú előtti sávban (nem fokozott tűzvédelmi követelmények esetén). Páratechnikai szempontból a fentivel megegyezően kell kezelni.  Kőzetgyapot Tűzvédelmileg és hangszigetelési szempontból is kedvező anyag, továbbá nem kell utózsugorodással és hőtágulással számolni alkalmazásakor. Jó páraáteresztése révén általában nem szükséges a páratechnikai ellenőrzése.  Fagyapot réteggel társított hőszigetelő lapok Előnyeik között felsorolhatók, hogy hagyományos homlokzatvakolatok fogadására alkalmasak rabichálóval, emellett a mechanikai hatásoknak jobban ellenálló homlokzat érhető el velük. Az ilyen társított, kombinált hőszigetelő táblákra is igazak a fenti páratechnikai megfontolások attól függően, hogy polisztirol, vagy kőzetgyapot a táblák alaprétege. A termékek gyártói jellemzően komplett rendszereket kínálnak, amelyekbe beletartoznak a ragasztóanyagok, a rögzítőelemek (tárcsás dűbelek), a homlokzatképző vakolatok (alapés színvakolatok) és a rögzítő-, élvédő profilok is. 5


2011.


Homlokzati vékonyvakolatos hőszigetelő rendszerek kivitelezési lépései: 1. Meglévő homlokzat állapotának vizsgálata (a vakolat megfelelő szilárdságú, tapadóképes, stb.) 2. Hőszigetelő táblák felragasztása ragasztópogácsákkal, amelyek mennyisége (ragasztóanyag-foltok száma, illetve összefüggő sávok szükségessége) a homlokzati igénybevételek függvénye. A ragasztás közben a táblák egymáshoz képest történő síkba illesztését folyamatosan ellenőrizni kell (vízmértékkel). 3. A ragasztóanyag megszilárdulása után tárcsás rögzítőelemekkel további (biztonsági) mechanikai rögzítést valósítanak meg. A dűbelek kiosztását és felületegységre vonatkozó darabszámát a homlokzati igénybevételek szerint kell meghatározni. (ld.: 8.7.ábra) 4. Dűbelek „fejrészének” átsimítása alapvakolattal. 5. Teljes felület alapvakolatának kialakítása. 6. Hálóerősítés belesimítása az első alapvakolati rétegbe újabb vakolatréteg felhordásával. 7. A teljes száradás után tapadó-, alapozó réteg felvitele (pl. hengerrel). 8. Színvakolat felhordása.

8.6. ábra: Homlokzati hőszigetelés kivitelezése

8.7. ábra: Homlokzati hőszigetelés tárcsás rögzítődűbeleinek kiosztása az igénybevételek növekedésével

b.) Lábazati hőszigetelés Alápincézetlen épületek lábazati falait a homlokzati hőszigetelés alsó síkjáig kell kialakítani, talajszint alatt pedig célszerű az alaptesttől indítani. (Új építésnél további energiamegtakarítás érhető el a lábazati fal belső oldalán, illetve a talajon fekvő padló alatt az épület kontúrvonalát követve ~1,5 m szélességű hőszigetelő réteg beépítésével.) Talajjal érint6


2011.


kező épületrészek hőszigetelésekor alapvetően a zárt cellás extrudált polisztirol nyújt megoldást, célszerűen közel azonos vastagságban / hőszigetelő értékkel, mint a homlokzaton. c.) Pincefödém hőszigetelése Alápincézett épületek energetikai felújításakor a pincefödém alsó síkján elhelyezésre kerülő hőszigetelés egyszerűen kivitelezhető és igen hatékony megoldás a lehülő felületek csökkentésére. A pince hőmérséklete a külső hőmérséklethez képest egy temperált zóna, amennyiben nincs állandó használatra kialakított hőszigetelt helyisége. A pincefödém alulról történő hőszigetelésének járulékos költségei igen alacsonyak, hiszen nem kell állványzatot építeni, és egyes hőszigetelő anyagok - pl. fagyapot- esetén még a felületképzés is elhagyható (ekkor kiváló hangelnyelő felületet ad mennyezetburkolatként pl. parkolószintek födémnél, ld: Eurocenter, ArénaPlaza parkolószintek). A pincefödémen keresztül vezetett épületgépészeti vezetékek és a pinceszinti falak hőhídként jelentkeznek, ezért célszerű a födém alatti kb. 50 cm-es szakaszon függőleges hőszigetelés elhelyezése a falakon, illetve a vezetékek körül. d.) Padlásfödém hőszigetelése A padlásfödém utólagos hőszigetelése az egyik leghatékonyabb megoldás, hiszen a padlástér hőmérséklete átszellőztetett tetőszerkezeteknél a külső hőmérséklettel szinte megegyező értékű. Amennyiben a padlástér használaton kívüli tér, például búvótér, vagy nem járható a födém, akkor akár ömlesztett hőszigetelés is használható. Természetesen ekkor is szükséges egy járófelületet kialakítani célszerűen száraz technológiával, például építőlemezek álló pallósorra való rögzítésével. Egyébiránt a páratechnikai megfontolásokat, tűzvédelmi követelményeket, és más, az adott épületre vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, a padlásfödém hőszigetelésére a hőszigetelő anyagok többsége felhasználható. A hőszigetelés kialakításakor tekintettel kell lenni a tető és a héjazat állapotára, ugyanis a porhó és a csapóeső bejutása a hőszigetelés tönkremenetelét okozhatja. Tehát az utólagos hőszigetelés csak a tetőhéjazat megfelelő vízhatlansága esetén lehet tartós. e.) Tetőtér utólagos kialakítása Meglévő épület utólagos tetőtéri beépítésekor a fedélszék és a héjazat előzetes vizsgálata elengedhetetlen. Amennyiben a héjazat és a tartószerkezet állapota is megfelelő, és tetőfólia védi a leendő hőszigetelést, az a belső oldalról is kialakítható. A szarufák szélességében fellépő hőhidak kiküszöbölésére további hőszigetelő réteg tartólécezés, vagy profilok közötti beépítése szükséges a belső oldalon. A párakicsapódás megelőzésére és a szellőzési veszteségek csökkentésére pára- és légzáró fólia felület-folytonos kivitelezése kötelező (8.8. ábra) (Ismétlés: Magasépítéstan II. 1. tervfeladat: tetőtérbeépítés).

8.8. ábra: Tetőtéri pára- és légzáró fólia beépítése: fóliaszélek tűzése, átlapolások leragasztása, csatlakozó szerkezetekhez ragasztó-tömítőanyag használata [Isover termékkatalógus]

7


2011.


8.8. ábra: Tetőtéri hőszigetelés kialakítási megoldásai [Rockwool termékkatalógus]

A tetőhéjazat felújításának igénye, illetve a tetőszerkezet belső megjelenésének kívánalma esetén az utólagos hőszigetelés a szarurák felett kerül kialakításra lécezés, deszkázat / építőlemez réteg felett. Tetőfólia és ellenlécezés után megépíthető az új héjazat. f.) Nyílászárók cseréje A nyílászárók kiválasztásakor gazdaságos figyelembe venni azt a tényt, hogy a korszerű nyílászárók hőtechnikai teljesítménye kis többletköltség mellett fokozott mértékben növekszik. Vagyis a gyorsabb megtérülés érdekében érdemes jobb hőátbocsátási tényezővel rendelkező hőszigetelő üvegezést és tokszerkezetet választani. Hatékony védelmet nyújtanak a nyári túlmelegedés ellen a gyárban beépített árnyékoló elemekkel ellátott nyílászárók. Az árnyékoló szerkezetek lehetnek külső redőnyök, reluxák, lamellák, vagy az üvegrétegek közé elhelyezett reluxák. Ez utóbbi megoldás az árnyékolók élettartamát jelentősen javítja, viszont nyári túlmelegedés szempontjából kevésbé hatékony. A fentemlített felújítási szabályt, miszerint a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárók cseréje együttesen kell, hogy megvalósuljon, a következőkben ismertetett jelenség is alátámasztja: Amennyiben az épület eredeti, deformálódott és rossz légzárású nyílászáróit korszerű, kiváló légzárású és jó hőszigetelő képességű nyílászárókra cserélik, fennáll a párakicsapódás veszélye. Ugyanis ha a helyiség szellőzése / szellőztetése nem megfelelő, a feldúsult pára a hőhidas szerkezetek felületén kicsapódik. A hőhidasság a hőszigetelés kialakításával jelentősen csökkenthető, így csökken a párakicsapódás veszélye, viszont a megfelelő légcseréhez szabályozott szellőzésre van szükség. Ehhez a korszerű nyílászárókba beépített automatikus, vagy kézi vezérlésű ún. résszellőzők alkalmazása ad megoldást.

8.10. ábra: Nyílászáró beépítése fokozott hőszigetelésű épületnél (passzívháznál) [STO]

8


2011.


Korszerű nyílászárók között ma már elérhetők három-, vagy négyrétegű üvegezésű, LOWE bevonatos, üvegtáblák közötti gázkitöltésű, alumínium távtartó keretezésű (ablaktáblák légzáró tömítése és rögzítése) és hőszigetelt többkamrás műanyag, vagy kombinált faalumínium keretezésű ajtók és ablakok. A tokszerkezetek hőszigetelő képessége még elmarad a többrétegű üvegezésekétől, ezért célszerű a tokszerkezet magasságának csökkentésére törekedni. Például a nyílászáró keretének felülete jelentősen kisebb a tiszta nyílásméret felületéhez képest egy fix üvegezésű részen. Tehát a funkció által megkövetelt értékre csökkentve a nyíló részek arányát, összességében javítható a hőszigetelő képesség. Ugyanakkor ezáltal az üvegezett rész aránya nagyobb, tehát a szoláris hőnyereség növekszik. A nyílászárók által nyújtott jó hőszigetelő képesség mellett fokozottan ügyelni kell a beépítés szakszerű csatlakozásainak kialakítására, a hőhidas kapcsolatok kiküszöbölésére, a hőszigetelő réteghez való kapcsolódásra (8.11. ábra).

8.11. ábra: Nyílászárók beépítési megoldásainak hőtechnikai jellemzői [**]  - vonalmenti hőátbocsátási tényező  - sajátléptékben mért felületi hőmennyiség: ideális 0,8 felett, rossz 0,7 alatt Minél alacsonyabb, annál nagyobb légcserére van szükség a páralecsapódás elkerüléséhez. [**]

A fenti táblázatból látható, hogy a homlokzati hőszigetelés tokszerkezethez való csatlakoztatása nélkül nagy mértékű hőhidak alakulnak ki. A hőhíd mértéke már akkor is jelentősen lecsökken, ha a homlokzati hőszigetelés vastagságának csak töredéke takarja a nyalászáró tokját, vagy, ha a fal-csatlakozásban jelenik meg. Természetesen a legjobb megoldást a tokszerkezetet takaró teljes vastagságú homlokzati hőszigetelés jelenti. 9

MAGASÉPÍTÉSTAN MSC 1.3.

2011.


Szellőzési hőveszteségek csökkentése

A szellőzési veszteségek az épületszerkezetek nem megfelelően tömített csatlakozásainál, illetve a nem korlátozott szellőztetés következményeként számítható és mérhető mennyiségek. Ahogy már előzőekben ismertetésre került, a hőhidak kiküszöbölésével szorosan összefügg a légtömörség fokozása is. A termovíziós felvételeken kirajzolódó hőhidak egy része a szellőzésből kialakuló hőáramokból keletkeznek, így a vizsgálat célszerű a felújítás tervezése előtt a hőhidak és a szellőzési hézagok feltérképezésére egyaránt. Amennyiben a légtömörség mérése a cél, nyomáspróbával készített vizsgálatot kell végezni. Ilyen vizsgálat az ún. Blower Door teszt, amikor egy nagy teljesítményű ventillátort építenek be a bejárati, vagy egy erkélyajtóba. Az épületben 50 Pa túlnyomást, vagy nyomáscsökkentést hoznak létre, ami által a levegőáramok érezhetőek kézzel is, de elektronikus mérőeszközzel pontosan mérhetők, vagy füsttel akár láthatóvá is tehetők (8.12.,13. ábra). Az épületek tömítettlenségei lehetnek:  felületi kiterjedésűek: ahol nincsen légzáró tömítőréteg, a burkolat nem légtömör, pl: lambériával burkolt tetőtérnél pára- és légzáró fólia hiányában, vagy vakolatlan falazatoknál.  vonalmenti jellegű: eltérő tömörségű szerkezeti elemek csatlakozási vonalában.  „pontszerű”: pl. csőáttörtéseknél, tetőszerkezetei elemek homlokzati megjelenésekor (szelemen túlnyúlik az oromfalon), dugaszolóaljzatok beépítésénél. Megoldások a szellőzési = filtrációs hőveszteségek csökkentésére:  csatlakozások szigetelése, tömítése: nyílászárók környezetében, áttöréseknél, tetőszerkezeti csatlakozásoknál, stb.;  szellőztető berendezések beépítése: résszellőzők – csak kis légcsereszám esetén működnek hatékonyan (n=0,8-0,9 1/h);  tudatos szellőztetés: intenzív, rövid időtartamú „kereszthuzat”.

8.12. ábra: Blower Door teszt működési sémája az épületek a leggyakoribb tömítetlenségei [www.blowerdoor.de]

8.13. ábra: Légtömörség-mérés füsttel-Blower Door teszt [www.blowerdoor.de]

Forrásanyag és irodalom: Medgyasszay Péter –Osztroluczky Miklós: Energiatudatos építés és felújítás

Verlag Dashöfer Kiadó: Épületszigetelési kézikönyv Ingo Gabriel, Heinz Ladener: Kisenergiájú házak

ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS válasza: Kb. 150000 Ft/év

10



9. előadás Rögzítéstechnika ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Milyen módon lehetséges elkerülni a hıszigetelıtáblák

homlokzati felerısítésekor a rögzítıelemek által létrehozott „pontszerő hıhíd”-hatást, és a dübelek kirajzolódását?

Vannak-e erre jó megoldások, van-e egyáltalán törekvés ezeknek a problémáknak a megoldására? Bevezetés Az építészeti formák és az építészeti igények változása, valamint az építıipar és az építıanyagi par fejlıdése számos változást hoz/hozott a szerelıipar egyes tevékenységeinek körében is. A különbözı szerelt építési technológiák, a réteges szerkezetek elterjedése és az egyes rétegek (lehetıség szerint szinte láthatatlan, de megbízható) rögzítése új kapcsoló-, és rögzítıelemek kialakulásához és használatához vezetett. 1. A rögzítési módok csoportosítása A modern rögzítések részletesebb tárgyalása elıtt érdemes csoportosítani a rögzítési módokat. Így a jelenleg is alkalmazott, de több évtizedes (esetleg évszázados) múlttal rendelkezı és a korszerő kapcsolatok típusainak fıbb jellemzıit is megismerjük. 1.1 Szegecselés (részben ismétlés korábbi tanulmányok alapján) Alkalmazási terület: fém anyagú (teherhordó) szerkezetek kapcsolata A szegecsekkel lemezek és lemezszerő elemek átlapolásos vagy hevederes „oldhatatlan” kapcsolatát hozhatjuk létre. A szegecselés történhet hidegen és melegen (hidegen kb. 10 milliméter szegecsátmérıig). A szegecseléskor valójában a szegecsszár zömítése, furatba 2011. augusztus

1



tömörítése történik. A szegecs az összekapcsolt lemezeket egymáshoz szorítja, a szegecs szárában húzó feszültség keletkezik. Melegen végzett szegecseléskor az ébredı húzófeszültség nagyobb mértékő, mivel a lehőléskor a szegecsszár zsugorodik. A szegecs anyaga lehet acél, réz, alumínium. A fotón a Szabadság híd pillérének szegecselt kapcsolatai, lemezei láthatók.

A szegecskapcsolat sajátos formája a POP-szegecs, amely nevét valószínőleg arról kapta, hogy oldhatatlan kötést hoz létre lemezek között, zömítés hatására. A munkatevékenység azonban eltér a hagyományos szegecseléstıl.

1. ábra Popszegecsek

2011. augusztus

2



A kötıelemet húzószegnek is nevezik, és napjainkban már számos típusa létezik, ezeknek néhány típusát látjuk a képen. A rögzítési munka lépései: • a kapcsolandó elemeken furat készítése • a POP-szegecs/húzószeg furatba helyezése • a kiálló szár meghúzása, kiszakítása

2. ábra A POP-szegecsek metszete a rögzítési munkafázis végén (nyitott végű és zárt végű típusok) Pirossal a kiszakított behúzószár maradványa

3. ábra A kapcsolat kialakításához alkalmazott popszegecs húzó pneumatikus szerszámgép (2,4-4,0 mm-es popszegecsekhez)

2011. augusztus

3



1.2 Hegesztés (ismétlés korábbi tanulmányok alapján) Alkalmazási terület: fém anyagú (teherhordó) szerkezetek kapcsolata Oldhatatlan kötés jön létre a hegesztési mőveletet követıen. A hegesztést fémes alkatrészek összekötésére használjuk. Hegesztéskor belsı erıket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erıket használjuk fel a kapcsolat biztosítására. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik. Hegesztéskor a kohéziós kapcsolatot többnyire úgy hozzák létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát vékony rétegen megolvasztják és így kötik össze ıket, vagy pedig az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételő töltıanyag megolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat. Ömlesztı hegesztést mutat az 3. ábra a. rajza. A és B munkadarabot közös fémfürdıvé olvasztjuk össze, és ebbe még a C hegesztıpálca anyaga is beömlik. Az 3. ábra b. rajza azt mutatja meg, hogy a B anyagú hegesztıpálca olvadéka elkeveredve az alapanyag olvadékával rétegesen ráterül az A alapanyagra. Ezt felrakóhegesztésnek nevezzük.

4. ábra A kohéziós kötés keletkezése

Két vagy több szerkezeti elem közötti molekuláris kapcsolatot pusztán erıhatással is létre lehet hozni anélkül, hogy az alapanyagokat megömlesztenénk (pl. kovácshegesztés, hideghegesztés)1. A forrasztás a hegesztéshez hasonló eljárás, de az olvadék, amely a két összekötendı munkadarab (lemez, alkatrész, elem stb.) között elhelyezkedik, nem ugyanolyan alapanyagú. Ilyenkor az összekötésre kerülı felületek közötti hézagot egy lényegesen kisebb olvadáspontú fémmel töltjük ki.

1

Dr. Szabó László: Forgácsolás, hegesztés

2011. augusztus

4



1.3 Szegezés (részben korábbi tanulmányok alapján) Alkalmazási terület: fa, vagy kombinált anyagú (pl. farost, OSB, fagyapot) szerkezetek kapcsolata A szegezési mővelethez általában egy dinamikus erıhatás szükséges, amely korábban egy határozott kalapácsütés volt. Leggyakoribb hagyományos szegfajták: lapos drótszeg, süllyesztett fejő bognárszeg, szegcsavar, lécszeg, furnérszeg, tömített fejő drótszeg, képkeretezı szeg, képszeg, U-szeg, sárgaréz kárpitosszeg, kárpitosszeg. Ezeknek a típusoknak nagy részét mai használja valamely szakipar pl. a tetıfedık, az ácsok, az épületasztalosok. Az építkezési, szerelési tevékenység iparosítása és a gyorsaságra törekvés megkövetelte azonban azt, hogy a szegezési technika korszerősödjön. Ma a gyors munka már a magasnyomású szegezıgépekre és gázpatronos szegezıgépekre épül. Ezek a berendezések fej nélküli stifteket, tőket juttatnak be a szerkezetbe. A berendezések használatosak az ácsok és az asztalosok körében éppúgy, mint a szárazépítés számos munkafázisában. A különbözı réteges falszerkezetek, tetıtéri rétegrendek rögzítéséhez elengedhetetlen kisgépekké váltak. A tetıtérben a párazárást biztosító fólia felületfolytonosságához a szalagos ragasztás mellett a biztos szarufára illetve tokszerkezetekre rögzítés is követelmény, és ez tőzéssel valósítható meg.

5. ábra Pneumatikus szegezőgép alkalmazási területei

A szegezéses kapcsolat egyik fajtája a szeglemezes kötés, amely fedélszékek elıregyártásakor használatos.

6. ábra

2011. augusztus

Szeglemezes kapcsolat, szeglemez típusok, fedélszék elemek kapcsolata 5



7. ábra Az építkezés helyszínén is működtethető mobil szeglemezprés

1.4 Szögbelövés (direktrögzítı) Alkalmazási terület: szerkezetépítési munkáknál általában fa, beton, vasbeton és fém anyagú elemek egymáshoz kapcsolása, illetve az ilyen anyagú szerkezetekre villamossági szerelvények és gépészeti elemek, tartályok rögzítése. Égetett kerámia anyagú elemekre történı rögzítéseknél nem ajánlott a roncsolódás miatt. A szögbelövı pisztoly veszélyes munkaeszköz. Képesítés szükséges a használatához. A belövıszögek mérete (hossza és átmérıje), valamint a szög csúcsának és fejének kialakítása a szög igénybevételétıl és a befogadó anyagtól függıen változik.

8. ábra Szögbelövő gép szárazépítőknek, ácsoknak, faházgyártóknak (acélszögekhez Ø 2,6- 4 mm-ig 15 - 40 mm-től)

2011. augusztus

6



A szögbelövés sikeressége és a kedvezı kapcsolat kialakítása függ a szögbelövés irányától is. Bizonyos gépek csak a felületre merıleges szögtengely-irányt tudják biztosítani, ezekkel a gépekkel csak ennek figyelembe vételével készíthetı kapcsolat. Domború és homorú felületre történı szögbelövést kerülni kell. Fontos szempont a belövés tengelyének és a fogadó anyagnak a pereme, széle közötti távolság.

9. ábra Fémprofilhoz rögzített szerelvény illetve álmennyezeti függesztő

A nagy erıhatás miatt beton vagy vasbeton esetén kagylós kitörés, kiszakadás jöhet létre, amely a kapcsolatot meghiúsítja.

10. ábra Konzol direktrögzítéssel

2011. augusztus

7



Fa anyag esetén meg kell gyızıdni arról, hogy az anyagvastagság alkalmas a rá ható erık felvételére és a szeg befogadására. A gépek mőszaki leírása tartalmazza a használat elıírásait, a követelményeket, a géppel rögzíthetı anyagok típusait és az ajánlott szögátmérıket, szöghosszúságokat. 1.5 Ragasztás Alkalmazási terület: épületelemek kapcsolatainak létrehozása pl. szendvicspanel rétegeinek rögzítése, hıszigetelések rögzítése homlokzaton, tetıkön, üvegek rögzítése korlátként, mellvédként, portálként keretben, keret nélkül, hıszigetelı üvegek ragasztása, táblák kialakítása, vízszigetelılemezek felületfolytonosítása, rögzítése az adott felületen, kötıelemek üregbe ragasztása (Lásd 1.5.2.), falazóelemek egymáshoz ragasztása stb. 1.5.1. FELÜLETEK RAGASZTÁSA A ragasztás egynemő és/vagy különnemő anyagok összekapcsolása oly módon, hogy közöttük egy külön felhordott anyag teremti meg a kapcsolatot.

11. ábra Az egyszerű átlapolásos ragasztás sémája és az ú.n. rugalmas ragasztás sémája (a ragasztott elemek méretváltozását követi a ragasztóanyag)

A ragasztóanyag olyan nemfémes anyag, mely alkatrészeket, szerkezeteket felületi tapadás és belsõ szilárdság segítségével össze tud kötni (DIN 16920). A ragasztóanyag fizikai és kémiai tulajdonságainak minden esetben azonosnak, vagy közel azonosnak kell lenniük a ragasztandó felületek anyagtulajdonságaival. Ellenkezı esetben nem jön létre tartós és megbízhatóan erıt átadó kötés. Az alapanyagok függvényében korszerő ragasztóanyagok széles köre áll már rendelkezésre. A gyártók termékelírása iránymutatást ad a felhasználásra. A legismertebb ragasztóanyagokat gyártó és forgalmazó cégek: MAPEI, SIKA, MUREXIN, HENKEL, SCHOMBURG, BAUMIT, ARDEX, WEBER-TERRANOVA. Néhány termékcsalád elemeit csak saját fejlesztéső ragasztóanyagával lehet „összekapcsolni”, amely ragasztóanyagot a termékelemekkel együtt szállít a forgalmazó. Példa erre a rendszerelvő kialakításra a Wienerberger Profi tégla és ragasztója, valamint ragasztóhabja.

2011. augusztus

8



12. ábra Wienerberger Profi tégla és a cég saját fejlesztésű ragasztója

13. ábra Ragasztóhab a téglán és a flakonban

1.5.2. KAPCSOLÓELEM RAGASZTÁSA A ragasztás sajátos fajtája a tıcsavarok fogadószerkezetbe történı ragasztása. Alkalmazási terület: Szerkezetek rögzítése beton, vasbeton, pórusbeton hátfalhoz

2011. augusztus

9



14. ábra A HIT-TZ tőcsavart betonhoz, vasbetonhoz javasolja a HILTI cég (a furatátmérő 10-22 mm, a csavar M8-M20)

A munka lépései: furatkészítés, furattisztítás, injektálás, csavar behelyezése, kötési idı biztosítása, szerelés-kapcsolódás. A ragasztással rögzített csavarszárak alkalmasak utólagosan szükségessé vált acélbetétek rögzítésére, toldására. A ragasztás minden esetben a forgalmazó cég saját terméke, általában kétkomponenső ragasztó. 1.6 Csavarozás A csavarkapcsolat kivitelezése az alapanyag függvényében változik. Lehetséges megoldás a dübel nélküli és dübeles kapcsolat is. A kapcsolati módok részletesebb bemutatása szükséges, hiszen egy tömör fogadóelem, vagy egy üreges faltest másképpen viselkedik az erık hatására. 1.6.1. Befeszülés elvén alapuló rögzítés beton és vasbetonszerkezet fogadószerkezet esetén A rögzítés az elhelyezését követı feszítı munka hatására alakul ki. A dübel anyaga fém és mőanyag is lehet. Pl. a falcsavaroknál a csavarszárat körülölelı fém köpeny, illetve a szár végén lévı kónuszos rész a csavar meghúzását követıen befeszül.

15. ábra HILTI HLC falcsavar és HSA alapcsavar

2011. augusztus

10



BETONHÁTFAL

KŐLAP HOMLOKZATBURKOLAT

16. ábra Homlokzati elemek rögzítése betonhátfalhoz

Kisebb erıhatások felvételénél egy elıre elhelyezett mőanyag dübel feszül a furatba a csavarszár behajtásával. 2- HÁTFAL

VAKOLATI ALAPRÉTEG

FEDŐRÉTEG 17. ábra Hőszigetelés rögzítése a hátfalra

2011. augusztus

11



Az alábbi táblázat tájékoztatás a dübelek igénybevételérıl. A megfelelı kötıelem kiválasztásakor erıtani méretezés, illetve ellenırzés szükséges.

1.6.2. Befeszülés elvén alapuló rögzítés tömör téglafal fogadószerkezet esetén

TÉGLA ANYAGÚ HÁTFAL

18. ábra Tömör téglafalhoz rögzített állványszerkezet műanyag dübellel (ékkel)

2011. augusztus

12



1.6.3. Befeszülés elvén alapuló rögzítés pórusbeton fogadószerkezet esetén

19. ábra Műanyag dübel szárnyakkal és gallérral, amely megakadályozza a csavar behajtásakor a dübel elfordulását

1.6.4. Csavarozás közvetlenül a hátszerkezethez A facsavarhoz hasonlóan a betonszerkezetekhez alkalmas közvetlen csavarozásra is van megoldás. Kisebb átmérıjő elıfúrást követıen a csavar behajtható. Oldható a kapcsolat, eltávolítható a csavar.

20. ábra Betoncsavarok és felhasználási területük

Kisebb elemek felerısítésére a szárazépítési rendszereknél, a gipszkarton falaknál is szükség lehet. Közvetlen behajtásra alkalmas tipliket és kötıelemeket láthatunk az alábbi képeken.

2011. augusztus

13



21. ábra Műanyag és cinköntvényből készült gipszkartonba alkalmas tiplik és csavarok

Csavarozással rögzítjük a nyílászáró szerkezetek tokját különbözı anyagú faltestekhez. Erre az univerzális csavar ad lehetıséget.

22. ábra Tokrögzítő csavarok (EJOT és HILTI)

Elınyei: nincs szükség másra, csak egy kisebb átmérıjő furat elkészítésére. A hosszú csavarszár megfelelı kapcsolatot létesít az elemek között.

23. ábra Tokrögzítés tömör téglafalhoz

2011. augusztus

14



1.7. Különleges kapcsolatok A csoport tagjait azok az elemek képezik, amelyek valamilyen speciális igényt elégítenek ki. Ide sorolhatók a fém billenı ékekkel, rugós szárnyashoroggal kialakított kapcsolóelemek, illetve a kapcsolati elem felületét megnövelı különbözı csillag- és tárcsafejő rögzítık.

24. ábra Szigetelőtüske (HILTI)

VÁLASZOK KÉRDÉSRE:

AZ

ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉSBEN

FELTETT

Van olyan kötıelemcsalád, amelyet az apró pontszerő hıhidak hatásának mérséklésére és az egységes felület kialakítására fejlesztettek ki. 1. Szigetelıanyag-koronggal fedett rögzítés

LEHORGONYZÁS

SZÉLSZÍVÁS

SZORÍTÓHATÁS MEREV DÜBELTÁNYÉR

ÖNSÚLY

2011. augusztus

15



Az EJOT egy egyedülálló rögzítési rendszert fejlesztett ki, amely alapjaiban változtatta meg a hıszigetelı rendszerek rögzítéstechnikáját. A megoldás lényege, hogy a dübelek, a telepítıszerszám segítségével a szigetelıanyagba süllyesztik önmagukat, így mind hıszigetelési, mind pedig felületképzési szempontból egy homogén felület létrehozását teszi lehetıvé. Ennek köszönhetı, hogy az elkészült homlokzatokon soha nem jelennek meg foltok, vagyis úgynevezett dübelrajzolatok. (forrás: EJOT-katalógus) 2. A legújabb megoldás: A ragasztótárcsa.(forrás: Baumit)

Ragasztótárcsa esetében a kiegészítı kötést a tárcsa tányérjára felhordott ragasztó adja. Ez a tárcsák karimája mögé is befolyik, mintegy belekapaszkodik azokba.

2011. augusztus

16



Ajánlott szakirodalom: Széll Mária: Magasépítéstan I.- II. elıadások Megnevezett termékkatalógusok, ismertetık Megnevezett cégek honlapjai, pl. MAPEI, SIKA, MUREXIN, HENKEL, SCHOMBURG, BAUMIT, ARDEX, WEBER-TERRANOVA, EJOT, HILTI, WIENERBERGER. 12126

2011. augusztus

17



10. előadás A tűzvédelem épületszerkezeti vonatkozásai ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: 1999. december 15-én hajnalban véget ért a Budapest Sportcsarnok közel húszéves története. Az épület teljes egészében leégett. Az 1982-ben átadott Budapest Sportcsarnok elemeit kb. 3 órás intenzív tűzterhelés érte, ezt a tartószerkezetek egy része nem bírta ki, jelentős teherbírás-csökkenés következett be. MILYEN TERVEZÉSI VAGY KIVITELEZÉSI MEGOLDÁSOKKAL LEHETETT VOLNA CSÖKKENTENI A KÁR MÉRTÉKÉT?

A TŐZVÉDELEM SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEI A tőzvédelem speciális követelményeit, elıírásait a 9/2008. II.22. ÖTM rendelettel kiadott Országos Tőzvédelmi Szabályzat tartalmazza. (OTSZ) Az OTSZ 5. részében találhatók az építmények tőzvédelmi követelményeire vonatkozó elıírások. (Jelen segédlet oktatási célokra készült, a szabványokban megfogalmazott követelmények, elvek kivonatát tartalmazza, ezért konkrét tervezési feladatokhoz nem használható) A tervezéskor és építéskor, az anyagok, szerkezetek kiválasztásakor az alábbi egységeket szükséges vizsgálni: ÉPÜLET ÉPÜLETSZERKEZET ÉPÍTİANYAGOK Az OTSZ-ben megfogalmazottak betartásához szükséges az alapfogalmak pontos értelmezése: Tőzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tőzszakaszok), épületek, építmények, létesítmények besorolására meghatározott kategória bennük folytatott tevékenység során elıállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzıi, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tőzveszélyessége, egyes esetekben - (lakó- és közösségi épületek stb.) - a rendeltetés alapján. Tőzállósági fokozat: egy építmény egészére, és tőzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tőzállósági határértékének és éghetıségének követelményeit az építmény/tőzszakasz tőzveszélyességi osztálya, esetenként rendeltetése és szintszáma alapján (OTSZ 5. rész I/2. fejezet, 2.2.8. pont) A tőzállósági fokozat nemcsak az épületszerkezetek tőzvédelmi paramétereinek követelményét határozza meg, hanem pl. a tőzszakaszok megengedett legnagyobb alapterületét, a kiürítés megengedett idıtartamát, a tőztávolság mértékét is alapvetıen befolyásolja. A korábbiakkal megegyezıen továbbra is öt tőzállósági fokozat választható, illetve választandó (I-V). Nem változott a fokozat jelölése és szigorúsága közötti összefüggés: az I. tőzállósági fokozat jelenti a legnagyobb biztonságot és a legszigorúbb követelményeket, az V. fokozat a legenyhébbet. Nem változott az építmény, illetve építményrész tőzveszélyességi osztálya és tőzállósági fokozata közötti kapcsolat: 2011. augusztus

1



„A" és „B" tőzveszélyességi osztály esetén I-II.; „C" tőzveszélyességi osztály esetén I-III., „D" tőzveszélyességi osztály esetén I-IV., „E" tőzveszélyességi osztály esetén I-V. fokozat alkalmazható. Tőzvédı képesség: a fı épületszerkezetek tőzállósági határértékének növelése érdekében alkalmazott tőzvédı álmennyezetek, burkolatok, bevonatok hatékonyságának mértéke. Tőzvédelmi osztály: az épületszerkezetek alkotóanyagainak tőzveszélyességi vizsgálatokban meghatározott jellemzıi alapján a szerkezeteket tőzvédelmi osztályokba sorolják

ÉPÍTİANYAGOK TŐZVÉDELMI BESOROLÁSA A korábban ismert kategóriák – „nem éghetı”, „nehezen éghetı”, „könnyen éghetı” – megszőntek, az új szabvány szerint a tőzvédelmi osztályokat betővel jelölik. Az építıanyagokat tőzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, valamint meghatározott paraméterek és az osztályba sorolással kapcsolatos harmonizált szabványban rögzített besorolási kritériumok alapján tőzvédelmi osztályokba sorolják. MSZ EN 13501-1 szabvány JELÖLÉSEK: építési anyagoknál: A1; A2; B; C; D; E; F padlóburkolatoknál: A1fl; A2fl; Bfl; Cfl; Dfl; Efl; Ffl a füstképzıdési kategóriák jelzései: s1; s2; s3 az égve csepegési kategóriák jelzései: d0, d1, d2 Azok az anyagok, amelyeknek a vonatkozó mőszaki elıírásoknak megfelelı vizsgálattal meghatározott gyulladási hımérsékletük alacsonyabb, mint 150 ºC, az ún. alacsony gyulladáspontú anyagok. Ezeket az anyagokat építıanyagként nem használhatjuk fel. (Az építıiparban néhány kivétel van: a festék- és a ragasztóanyagok, valamint a kátrány és a bitumen) ÉPÜLETSZERKEZETEK TERVEZÉSE (MINİSÉG, TELJESÍTMÉNY) Az alábbiaknak minden emberi tartózkodásra alkalmas épület szerkezeteinél teljesülniük kell: az épületszerkezeteknek teherhordó képességüket tőz esetén az elıírt idıtartamig meg kell tartaniuk, a tőzvédelmi célú épületszerkezetek, anyagok, termékek tőz esetén szerepüket az elıírt idıtartamig be kell tölteniük, funkciójukat meg kell tartaniuk, a tőz jelenlétére hatékonyan kell reagálniuk, a tőz és kísérıjelenségei terjedését funkciójuknak megfelelıen gátolniuk, nehezíteniük, vagy irányítaniuk kell, az általuk okozott tőzterhelés, a belılük fejlıdı hı, füst, égésgázok mennyisége a lehetı legkisebb legyen

2011. augusztus

2



ÉPÜLETSZERKEZETEK TŐZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁSA Amennyiben egy szerkezethez egyféle tőzvédelmi osztályú anyagot használunk fel, a szerkezet tőzvédelmi osztálya megegyezik az anyagéval. Különbözı tőzvédelmi osztályú anyagok alkalmazása esetén – pl. szendvicsszerkezetek – esetén a szerkezet tőzvédelmi paraméterei jelentısen függnek a kéregszerkezet tulajdonságaitól.

Új eljárás: A tőzállósági határértékre méretezés helyett >>>tőzállósági teljesítményeknek való megfeleltetés A jelenlegi vizsgálati módszerek az egyes szerkezetekre jellemzı vizsgálatot írnak elı. TEHÁT: R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy, vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tőz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül E – integritás: az épületszerkezetnek olyan elválasztó funkcióval rendelkezı képessége, hogy az egyik oldalán keletkezı tőzzel szemben ellenáll anélkül, hogy a tőz, a lángok, vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s ott, vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okozhatnának. I – szigetelés: az épületszerkezet azon képessége, hogy ellenáll a csak egyik oldalon bekövetkezı tőznek anélkül, hogy jelentıs hıátadás eredményeként a tőz átjutása bekövetkezne a tőz által érintett felületrıl az ellenkezı felületre. W – sugárzás: az épületszerkezeti elemek azon képessége, amely egy oldalon történı tőz esetén vagy a szerkezeten keresztül, vagy a tőz által nem ért felülettıl a szomszédos anyagok felé irányuló jelentıs hısugárzás csökkentése eredményeként csökkenti a tőz átmenetének valószínőségét. M – mechanikai hatás: az épületszerkezeteknek az a képessége, hogy ütésnek ellenállnak abban az esetben, ha a tőzben egy másik komponens szerkezeti hibája következtében az illetı szerkezethez ütıdik. K – tőzvédı képesség: fal és mennyezetburkolatok, valamint álmennyezetek azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévı anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tőzzel, szenesedéssel és más hıkárosodással szemben A szerkezeteknek az alkalmazási terület szerint elıírt vizsgálatot kell kiállniuk. (Pl. falaknak tőz esetén integritással kell rendelkezniük megadott idıtartamig) A tartószerkezetek tényleges tőzállósága függ: • A szerkezet statikai modelljétıl (a statikailag határozatlan kedvezıbb, mint a statikailag határozott) • A szerkezet kihasználtságától (minél nagyobb a teherbírási tartalék, általában annál kedvezıbb a tőzállóság) • A szerkezet anyagjellemzıitıl (acél, fa, kı, tégla) • Több anyagból álló összetett szerkezetek esetén az egyes anyagok tőzállósági jellemzıitıl, illetve az anyagok összeerısítésének módjától.

Tőzállósági teljesítmények javítása A fa-, fém-, beton-, vasbeton- és egyéb kompozit szerkezetek tőzállósági teljesítményének növelésére, fokozására tőzgátló bevonatok, burkolatok, borítások is használhatók, melyek 2011. augusztus

3



hatékonyságának megállapítása – a fogadószerkezettel együtt – szabványos laboratóriumi vizsgálatokkal történik. TERVEZÉSI ELİÍRÁSOK ÉPÜLETEKRE Az épületeket különbözı tőzvédelmi követelményő szerkezetekbıl kell megépíteni, attól függıen, hogy milyen tőzveszélyességi osztályba tartoznak, milyen tőzállósági fokozatúak, mi a rendeltetésük. Tőz esetén biztosítani kell az elsıdleges épületszerkezetek állékonyságát, teherbíró képességét. Épületek tőzveszélyességi osztályba sorolása OTSZ II. FEJEZET* 2. TŐZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS 2.1. „Fokozottan tőz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tőzveszélyességi osztályba tartozik: e) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellıztetése. 2.2. „Tőz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tőzveszélyességi osztályba tartozik: c) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) és b) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot (veszélyes anyag és készítmény, robbanásveszélyes keverék, stb) elıállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulnak elı, 2.3. „Tőzveszélyes” (jelzése: „C”) tőzveszélyességi osztályba tartozik: c) az a közösségi épület, amelyben egy tőzszakasz befogadóképessége 500 fınél nagyobb, Stb. MENEKÜLÉSI ÚTVONALAK A menekülési útvonalaknak – falak, álmennyezetek, padlók összetett egységének – biztosítaniuk kell az épületben tartózkodók szabadba jutásának lehetıségét. Az épületben meg kell akadályozni a tőz – a hı és füst – továbbterjedését a gépészeti aknákon, kábelcsatornákon keresztül. Az épületszerkezeteknek vagy önmagukban rendelkezniük kell tőzgátló képességgel, vagy megfelelı tőzgátlást biztosító védelemmel kell ellátni.

2011. augusztus

4



Tőzgátló képesség, illetve tőzgátlást biztosító védelem (szerkezeti megoldások, rendszerek)

Teherhordó szerkezetek tőzvédelme, burkolatai (gerendák és oszlopok)

1. ábra Egyrétegű burkolat

2. ábra Kétrétegű burkolat

3. ábra Fagerendák burkolása (az ábrák forrása: Rigips alkalmazástechnikai útmutató)

A védıszerkezetek elemei és kapcsolatai a tőzterhelésnek kitett egységek, ezért anyagukban, minıségi tulajdonságaikban, vastagságukban az általánosan használt szárazépítési elemektıl eltérnek. A kapcsolatok, átfedések, illesztések megoldásának középpontjában az integritás áll.

2011. augusztus

5



4. ábra Oszlopok borítása 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Acél oszlop Rostszilikát lap Burkolólap csatlakozás Acél huzalkapcsok ill. gyorscsavarok Mőanyag dübel, csavarral Acéllemez szögvas

2011. augusztus

7. 8. 9.

Ragasztó Simítómassza Kötözıhuzal vagy drótháló, vakolás, habarcs, vagy kemény héjalás 10. Rostszilikát lapcsíkok

6



Tőzvédelmi falak

5. ábra Tűzvédelmi falak és szerkezeti egységei

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Tőzvédı lapok Tőzvédı lapcsíkok Simítómassza Acél L-profil Dübel csavarral Gyorscsavarok profilokhoz; lemezcsavarok a zártszelvényekhez; Gyorscsavarok profilokhoz acél huzalkapcsok

2011. augusztus

8. 9. 10. 11. 12.

C-falprofil U-falprofil Zártszelvényő acél profil Ásványgyapot alátömés Revíziós nyílás

7



Gépészeti csatornák, kábelalagutak

6. ábra Gépészeti csatornák és kábelalagutak kialakítása (forrás: Rigips katalógus)

KÉZIRAT 2010. február

8



Tőzgátló álmennyezetek Az alkalmazható megoldások közül egy példa: Az önálló Promat tőzvédı álmennyezet a felülrıl jövı tőzhatás esetén a fent húzódó vezetékek tőzszakaszolásaként mőködik. Alulról támadó tőz esetén pedig az álmennyezet megvédi a födém alatti üregben levı vezetékeket, megtartva mőködıképességüket. Az önálló Promat álmennyezetek alapvetıen azonos szerkezeti felépítéssel teljesítik a térelhatároló épületszerkezetekre elıírt követelményeket akár felülrıl, akár alulról támadó tőzhatás esetén. ®

PROMATECT -100 tőzvédı építılap A termék leírása ® Ásványi kötéső PROMAXON alapon készült, nagy mérető, önhordó tőzvédı építılap. Alkalmazási területek Épületszerkezetek készítése és burkolása a tőzvédelmi követelményeknek megfelelıen a magasépítés valamennyi beltéri alkalmazási területén. Éghetıségi osztály DIN 4102 szerint A1 nem éghetı Mőszaki adatok: Testsőrőség: Lapméretek: Vastagságok: Kémhatás: Hıvezetı képesség (λ): Páradiffúziós ellenállási szám (µ): Nedvességtartalom: Hajlítószilárdság: Húzószilárdság: Nyomószilárdság: Felületminıség: Hulladék elhelyezés:

3

kb. 850 kg/m 1200 x 2500 mm 8, 10, 12, 15, 18, 20, 25 mm kb. pH 9,0 kb. 0,27 W/mK kb. 5,0 1-3 tömeg% (légszáraz) 2 4,5 N/mm 2 1,1 N/mm 2 8,0 N/mm színoldal sima, hátoldal kissé érdesített maradékai az építési törmelékkel együtt elhelyezhetık (EGK kulcsszám: 17 00 00)

(forrás: http://www.promat.hu)


9



VÁLASZOK AZ ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉSBEN FELTETT KÉRDÉSRE: A Budapest Sportcsarnok tetejének beszakadása feltehetıen egy vitatható szerkezeti megoldás miatt következett be. Magas hımérsékleten kábelek végzıdése, amelyek a lehorgonyzó öntvényekben ólommal voltak kiöntve, az ólom megolvadása után, kicsúsztak a lehorgonyzó öntvényekbıl. Megfelelı mőszaki megoldás esetén a beszakadás valószínősíthetıen jóval késıbb következett volna be. A szerkezeti megoldás választása során mindenképpen mérlegelni kell egy esetleges tőzhatás lehetıségét is. Különös figyelmet kell szentelni a megfelelı anyagválasztásnak. Általánosan megállapítható, hogy az acélszerkezeti elemek nagyobb mértékben károsodtak, mint a vasbeton szerkezeti elemek. Az acélszerkezető stabilizáló győrő anyagai, az acélpillér csatlakozó konzoljai, a kötélvégtartók a jelentıs, hosszabb idejő hıhatás miatt szilárdságuk eredeti értékébıl vesztettek (maradó szilárdságuk: S 185). A csavarkötések (a III. emeleten) beedzıdött, rideg állapotúak voltak, ezért szilárdságukat bizonytalannak ítélték, bár eredeti szilárdsági értékeik is vitathatóak voltak. A belsı acél fıpillérek betonköpenyezése a III. emeleten teljesen tönkrement, károsodások voltak megfigyelhetıek a IV. emeleten is. A külsı acélpillérek betonja a szilárdságvizsgálat alapján különbözı értékeket mutatott. Egyes alacsony értékek azonban az építéskor már fellépı hiányosságokra utaltak. Viszonylag nagy károsodás volt megfigyelhetı a feszített vasbeton szerkezeteknél Az SD 27-es födémpanelek tönkrementek. A betontakarás az elemek aljáról több helyen levált, a feszítıhuzal-pászmák is károsodtak. Feszített vasbetonszerkezetek alkalmazása során mindenképpen át kell gondolni a magas hımérsékleten lezajlódó statikai, erıtani változások jelentıségét. A vasbetonszerkezetek tönkremenetelénél jelentıs szerepet játszanak a betonba kerülı szennyezı anyagok. A szennyezı anyagok, elsısorban a kloridok és a szulfátok, késıbb az acélbetétek korrózióját okozhatják. Helyreállítás esetén mindenképpen ezeket el kellett volna távolítani. Mészáros (1990) általánosan megfogalmazott követelménye szerint: „Az épületszerkezetek feladata tőz esetén elsıdlegesen: - A tőz tovaterjedésének késleltetése, illetve megakadályozása, valamint - Az épület (építmény) stabilitásának megırzése." A Budapest Sportcsarnok esetén a szerkezetben mindkét feladat tejesítése során hiányosságok mutatkoztak. A tetı beszakadt, a III. emeleten, a küzdıtér felıli üvegezett térelhatároló szerkezet nem akadályozta meg a tőz tovább terjedését. (forrás:Vasbetonépítés 2004/2 szám: Majorosné Lublóy Éva Dr. Bánky Tamás – Dr. Balázs L. György: Tőz a Budapest Sportcsarnokban: Mérnöki tanulságok)


10



Ajánlott szakirodalom: Az építészeti tőzvédelem jelenlegi szabályozásának elemei: • 1996. évi XXXI sz. törvény a tőz elleni védekezésrıl; • 35/1996 BM rendelettel kiadott és a 26/2005 (V.28.) BM rendelettel módosított Országos Tőzvédelmi Szabályzat • 2/2002 (I.23.) BM rendelet – ez magába olvasztotta a korábbi MSZ 595 szabványsorozatot (Utóbbi kettı revíziója megtörtént (2004-2005): 9/2008 (II.22.) OTM rendelettel kiadott OTSZ) A legfontosabb EU szabványok: • MSZ EN ISO 13943: Tőzbiztonság szótár (az EN ISO 13943:2000 európai szabvány magyar nyelvő változata) - tőzvédelmi fogalmak angol, német, francia, magyar nyelven • MSZ EN 13501-1: Osztályba sorolás a tőzveszélyességi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával • MSZ EN 13501-2: Osztályba sorolás a tőzállósági vizsgálatok eredményeinek felhasználásával 13881


11



11. elıadás Különleges épületszerkezetek ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Felhasználható-e jég építési célokra?

MILYEN KIVITELEZÉSI MEGOLDÁSOK lehetségesek?

Bevezetı gondolatok: Mit jelenthet a különleges jelzı? Jelentheti azt, hogy az adott épületszerkezet olyan anyagból készült, amelyet idáig nem erre a célra használtak (pl. textilbıl térlefedés, üvegbıl tartószerkezet) olyan anyagból készült, amely teljesen új az építıipar területén (pl. üvegbeton) szokatlan formájú, szokatlan megjelenéső (pl. lábakon álló lakókabin) olyan funkciót is ellát, illetve integrál, amelyet idáig az adott épületszerkezettel kapcsolatban nem vártunk el (falfőtés, melegítı tetı) A téma tárgyalása éppen a jellegénél fogva csak bizonyos példák bemutatásán keresztül történhet. A megvalósult épületek, létesítmények több kísérlet vagy „próbaüzem” során is formálódhattak, de lehetnek elsı prototípusok is. Minden megvalósult épület egyedi, és ez itt különösen igaz. A különlegességet sokszor az adott esetben megvalósított szerkezet, vagy anyaghasználat jelenti, és a „sorozat” az elsı elem után meg is szakadhat, több hasonló jellegő, anyaghasználatú épület nem születik. MINDEN, AMIBİL ÉPÍTÜNK: ÉPÍTÉSI TERMÉK, és vonatkozik rá az alábbi rendelet:

2011. augusztus

1



3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 2. § (1) építési termék (a továbbiakban: termék): minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különbözı részbıl összeállított elem, amelyet azért állítanak elı, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék; 3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelıség igazolással rendelkezı, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott mőszaki specifikáció van. (3) Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-mőszaki terveknek megfelelı, szakszerő beépítést követıen, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerő használat és elıírt karbantartás mellett, az építmény - amelybe a termék beépítésre kerül - kielégíti az alapvetı követelményeket. Az egyedi épületek kivitelezése, az új, különleges anyagok használata fokozott körültekintést igényel, és nem nélkülözheti a hatósági engedélyek beszerzését. 1. Különleges térfedések különleges anyagok felhasználásával Magyarország Az Aquaworld Budapest élményfürdı 72 méter átmérıjő, 5 emelet magasságú óriási kupolával van fedve. A kupola alatti fedett terület kb. 4200 négyzetméter. – Ez az alátámasztás nélküli gömbszelet formájú kupola különleges építészeti technológiával készült. Teljesen átlátszó, több rétegő fóliarendszer adja a héjazatot, amely ragasztott fatartókon nyugszik. A fóliák között meleg levegı áramlik. Változó belsı nyomással mőködik, amelyet szenzorok vezérelnek, az idıjárási viszonyoknak megfelelıen. A kupola tartószerkezete 40 méter hosszú bordákból áll, amelyek a 8 méter átmérıjő körgyőrőhöz illeszkednek.

1. ábra Aquaworld Budapest (foto: http://www.splendia.com)

Nagy-Britannia 40 évvel ezelıtt Richard Buckminster Fuller 1 már elképzelt egy olyan lefedést, amely Manhattan egy részét függetlenítette volna az idıjárástól. 1

R. Buckminster Fuller született: 1895-07-12-én Miltonban (Massachusetts) elhunyt 1983-ban Los Angelesben (California, U.S)

2011. augusztus

2



Ez nem valósult meg, de többeknek ötletet adott. 1967-ben R. B. Fuller a montreali világkiállításra amerikai pavilonként egy 76 méter átmérıjő búrával fedett létesítményt tervezett.

2. ábra Az amerikai pavilon este (forrás: http://www.essential-architecture.com/ARCHITECT/ARCH-Fuller.htm)

A monumentális térlefedések sorában a legújabb az EDEN PROJEKT nevéhez főzıdik. A londoni Nicholas Grimshaw Partners Anglia dél-nyugati részén egy fedett parkot épített Eden Project néven.

3. ábra Cornwall, Eden projekt

A park a Brit Millennium Bizottság megbízását követıen valósult meg, és 2001 márciusában megnyílt. Az építmény a világ legnagyobb „üvegháza”, bár a lefedéshez felhasznált anyag nem üveg, hanem egy szintetikus anyag, az ETFE. (Ethylene tetrafluoroethylene). Ennek súlya az üveg súlyának 1%-a. (üveg=2100 kg/m3) Az ETFE átengedi az UV sugárzást, és az üvegnél jobb hıtartó képességgel rendelkezik. Magas olvadáspontú, kiválóan ellenáll vegyi anyagoknak. Jól bírja a nagy hımérsékletingadozást is. Az anyag ideális egy meleg, párás klíma kialakítására és fenntartására.

2011. augusztus

3



4. ábra ETFE (Ethylene tetrafluoroethylene) anyagú lefedés(forrás: World of Architecture, 2001. január, és http://www.todoarquitectura.com/revista/40/en04_ETFE.asp)

„A fedett park két fı szárnyból áll, az egyikben trópusi növények, az esıerdı és az óceániai szigetvilág növényei kerülnek bemutatásra, a másikba pedig a meleg régiókból, DélAfrikából, a Földközi-tenger környékérıl és Kaliforniából származó növényeket telepítettek. Az Eden Project a fenntartható fejlıdés kialakításának kereteit kívánja támogatni azáltal, hogy felhívja az emberek figyelmét a növények, emberek és természeti erıforrások közötti kapcsolat megértésének és felelıs kezelésének fontosságára.” (A hazánkban is alkalmazott ponyvák anyaga sok esetben polytetrafluoroethylene-nel kezelt mőszaki szövet (PTFE). Lásd: Graboplan textil héjszerkezetek)

5. ábra Metszet a létesítményről (forrás:www.makosz.hu)

2. Új építıanyagok Üvegbeton Az technológia és a szabadalom lényege: az optikai szál használata. A Litracon teljesen homogén felülető, az üvegszál láthatatlan marad. A betonhoz rétegenként optikai üvegszálak ezreit adják. Így az elenyészı arányú és vastagságú üvegszálak a betonban egymással 2011. augusztus

4



párhuzamosan futva, pontonként továbbítják a fényt az építıblokk két oldalfelülete között, függetlenül a beton vastagságától. Az optikai szálak párhuzamos elhelyezése miatt az ilyen elemekbõl épített fal fénnyel találkozó felérıl a fényinformáció változatlanul jelenik meg a másik oldalon. Az árnyékok kirajzolódása a fal ellentétes felén szinte tökéletes. Az átmenõ fény színe is változatlan marad. Egy fényáteresztõ betonból épült fal elvben akár több méter vastag is lehet, mivel az optikai üvegszálak kb. 20 méteres hosszúságig szinte veszteség nélkül továbbítják a fényt, legyen az akár természetes, akár mesterséges. A blokkokból teherhordó szerkezetek is építhetık, mivel a bekevert üvegszálak nem befolyásolják negatívan a beton közismerten nagy teherbíró képességét.

6. ábra Az üvegbeton tulajdonságát bemutató képsorozat

Üvegbetonból épült egy templom Stockholm egyik külvárosában (építészek: L. Á., A. Wilhelmson). „A külsı, trafóházszerő megjelenés otthonra talál a svéd alvóváros ingerszegény központjában. A belsı teret viszont könnyedebbé teszi az 50 cm vastag falakon átszőrıdı fény. A környezı fák állandóan mozgó árnyai megjelennek a belsı falfelületeken, mintha azok nem is mesterséges kıbıl, hanem vékony rizspapírból lennének. A koncepcióval az építıanyagban rejlı kontrasztot kívántuk kiélezni – a nehéz anyagon átszőrıdı fény szimbolikus jelenése teszi templommá a brutális betonkubust.”(forrás: www.epiteszforum.hu) 3. Szokatlan formájú, megjelenéső létesítmény szerkezetei

7. ábra Kiállító pavilon

2011. augusztus

5



8. ábra A pavilon tartószerkezete

A különleges formájú építmény mőszaki ismertetıje: Tartószerkezet: rétegelt lemez (fa) A fa tartószerkezet tulajdonságai: • fenyı, szibériai tölgy alapanyag • vízálló • 3 és 5 rétegbıl összeállított • 2-4 cm vastagságú rétegelt lemez • kismértékő lehajlás • jól megmunkálható, alakítható (CNC-szerszámgéppel milliméterpontosan) Héjalás: mőanyag lepel, mőszaki textil 4. Új, integrált funkciók kielégítése

9. ábra Falfűtés kialakítása (forrás:http://www.naturenergy.eu/ futes_kivitelezes)

2011. augusztus

6



10. ábra Mennyezetfűtés hálózata

Ehhez a csoporthoz számos olyan technikai-mőszaki megoldást sorolhatunk, amely több szakterület együttes tervezését igényli. Sok esetben az épület komfortosságát, klimatikus viszonyait, energiatudatos mőködtetését szem elıtt tartó és követendı megoldásokról van szó. A falfőtés és a mennyezetfőtés/hőtés egy a lehetséges integrált szerkezetek közül. Falburkolat/Mennyezetburkolat+főtés/hőtés Elınyök: Magasabb keringıvíz-hımérséklet, mint a padlófőtésnél Egyenletes hımérséklet (függıleges irányban is) Kiváló komfortérzet, nincs szálló por Főtıtesttıl mentes helyiségek, elegáns belsı tér Hátrány: A külsı falnál hıveszteség keletkezik Elızetes, pontos terv szükséges a bútorozásról A csoport másik tagjaként tarthatjuk számon a padlófőtés kialakítására alkalmas álpadlórendszert (pl. NORTEC comfort főtött álpadló). Mőszaki adatok Lapvastagság: 44 mm Építési anyagosztály A2 / A1 (nem éghetı) Tőzállósági határérték F 30 / REI 30 Fajlagos súly kb. 62 kg/m² Raszter 600 x 600 mm (egyedi méretben is lehetséges) Főtési teljesítmény: ca. 85 W/m² Támasz magasság: 200 – 2000 mm Lehetséges burkolatok: textil; elasztikus burkolatok, szınyeg, kı, parketta. A rendszer elınyös tulajdonságai gyors építési idı nincs technológiai száradási idı (az esztrichhez viszonyítva) nincs technológiai víz (az esztrichhez viszonyítva) a tervezett üzemi hımérséklethez kb. 15 perc szükséges 2011. augusztus

7



az álpadló lap alsó felületén aluminium fólia csökkenti az energiaveszteséget alacsony fajlagos önsúly kıburkolat fogadására is alkalmas

111. ábra „Floor and more- comfort” álpadló típuselemei

VÁLASZ AZ ESETFELVETÉSRE A jég és a hó kiválóan alkalmas faltestek, boltozatok építésére. Vagy acélzsaluzatban készülnek a jégtömbök vagy természetes jégbıl faragják. Európában több helyen épült már jéghotel.

122. ábra Jéghotel Svédországban (fotók: Allt om Mat)

Belül mindig mínusz 7-8 fok van, kint mínusz 25-40 C-fok. A tömbök közötti kötıanyag víz. A jég nyomószilárdsága ≈ 2,3 N/mm²

2011. augusztus

8



133. ábra Jéghotel Romániában (forrás: http://www.mediatica.ro/hirek)

A kb. 2000 méter tengerszint feletti magasságban található befagyott Bâlea-tóból kitermelt „jégkövekbıl” épült szálloda szobája.

144. ábra Jégből épített templom Romániában

2011. augusztus

9



Ajánlott szakirodalom: 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet forrásként megnevezett honlapok szakmai folyóiratok: METSZET, ALAPRAJZ, MAGYAR ÉPÍTİMŐVÉSZET http://www.hyperline.com/catalog/floor/floor_comfort.shtml 8764

2011. 10

augusztus


2011.


12. hét: Különleges padlószerkezetek ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Milyen anyag alkalmazásával érhető el  epoxi gyanta bevonatok csúszásmentesítése,  bevonatrétegek jó tapadása egymáshoz,  színes, változatos megjelenés?

1. Bevezetés A különleges padlószerkezetek témakörében a különleges funkciót betöltő helyiségek / épületek használatából adódó sajátos követelményeknek megfelelő, illetve nem általános igénybevételekkel terhelt padlók bemutatása a cél. A sajátos körülményeknek megfelelően speciális burkolatokra / bevonatokra van szükség, amelyek alkalmazása magával vonja a kivitelezés technológiai sajátosságait is. Nagy mechanikai terhelés esetén például a burkolatot, vagy a burkolatként használt hézagmentes bevonatot megerősített fogadóaljzatra kell építeni. Tehát a követelményeknek megfelelő padló tervezése a teljes rétegrend tervezésével egységes. A tematikában a következő csoportok kerülnek bemutatásra:  Ipari padlók  speciális bevonatok: epoxi és poliuretán gyanta bevonatok,  Félmeleg padlóburkolatok: linóleum és gumi burkolatok,  Sportpadlók: burkolatok és összetett sportpadlók. 2. Ipari padlók 2.1. Tervezési irányelvek, kiválasztás szempontjai Az épületek, különösen az ipari épületek födémét, illetve padlóját érik a legnagyobb igénybevételek. A padló rétegfelépítését és a burkolat / bevonat megválasztását gondos előzetes igényfelmérés kell, hogy megelőzze. Tehát a funkció és a várható igénybevételek alapján számos paraméter figyelembe vétele szükséges a helyes padlófelépítés megtervezéséhez. A padlószerkezet a padlóburkolatból és a burkolatot hordó rétegekből (aljzat, az aljzat simító és kiegyenlítő rétegei, ágyazóréteg, stb.), valamint további szigetelő rétegekből (talajon fekvő padlóknál vízszigetelés, közbenső födémnél úsztató réteg és annak elválasztó rétegei, stb.) áll. A padló rétegfelépítésében előforduló (a témához tartozó) egyes rétegek meghatározásai a következők: 1. Aljzat: a burkolat alépítménye  a padlóburkolat a terheit az ágyazó-ragasztó rétegen keresztül közvetlenül az aljzatnak adja át. Különleges igénybevételeknek megfelelő ipari padlóknál az aljzat anyaga jellemzően beton, esetenként vasbeton. Készülhet kiegyenlítő beton is a burkolat fogadására megfelelő felület kivitelezése céljából. A burkolat fogadófelületét felújítások esetén a meglévő aljzat is adhatja, ha annak teherbírása a funkciónak megfelelő. Szükség lehet az alapfelület előkészítésére, így például homokszórással, csiszolással, vagy nagynyomású vízsugaras tisztítással biztosítható az új réteg jó tapadása. Ugyanakkor az esetleges repedések javítása is az előkészítés része, a követelményektől függően. 1


2.

3. 4. 5.

6. 7.

2011.


Az aljzat simító és kiegyenlítő rétegei: feladatuk az aljzat felületi egyenetlenségeinek szintbehozása. Félmeleg (pl. linóleum, gumi, stb.) és meleg (pl. parafa, padlószőnyeg, stb.) padlóburkolatoknál, valamint padlóbevonatok (pl. műgyanta – ld. később) esetén jelentőségük kiemelt, hiszen a síkbeli eltérések, felületi hibák a burkolat elkészülte után is láthatóvá válnak. (ismétlés: Magasépítéstan alapjai, Használati víz elleni szigetelés, padlók és Magasépítéstan I. Padló- és falburkolatok c. előadásai) Tapadóhíd (általában a ragasztóanyag hígítva): A kisebb felületi egyenetlenségeket kiküszöböli, a hajszálrepedéseket eltömíti és a tapadóhíd kötése után a ragasztóanyag gyorsabban köt. Elválasztó csúszóréteg: erős mechanikai igénybevételek esetén alkalmazzák a födém és a padlószerkezet elválasztására. Használatával a padló roncsolás nélkül veszi fel, osztja el és adja át a mechanikai hatásokat, terheket a födémnek. Műgyanta alapozó réteg: Bevonatrétegek aljzathoz való tapadását, illetve a pormentességet segíti elő. Gyakran a későbbi műgyanta bevonatréteg töltetlen (kvarchomok, stb. keverése nélküli) alapanyaga. Az alapozó anyaga a beton pórusaiba behatol és eltömíti azokat, így tömítő-fedőbevonatként is alkalmazhatók hagyományos (pl. parketta) burkolatok alá. Alapozó réteget egy rétegben viszik fel az aljzatbetonra. Szükség esetén – talajon fekvő padló elégtelen / hiányzó vízszigetelése miatt - a felszálló nedvesség megakadályozására, páravédelemre alkalmazzák. Műgyanta habarcs: adalékanyaggal töltött műgyanta alapanyag, amely a töltőanyaggal való keverés hatására nagyobb mechanikai teherbíró képességgel rendelkezik és csúszásállósága, valamint kopásállósága is jelentősen növekszik. Műgyanta védőbevonat - fedőréteg: töltetlen műgyanta mázréteg, amely csúszásellenállása homokszórással fokozható (egyes üzemekben elengedhetetlen). Növeli a vízzáróságot és a korrózióállóságot.

[Hegedűs János: Ipari padlóburkolatok*]

Az adott körülményeknek megfelelő burkolat / bevonatrendszer megválasztásával párhuzamosan a teherbírási követelményeket az aljzatnak is teljesítenie kell. Ezen felül számos más kritérium állítható az ipari padlók elé. Az üzemeltetési (funkciónak megfelelő) követelmények és hatások az alábbiakban csoportosíthatók: Mechanikai hatások:  közlekedés / forgalom intenzitása  megoszló felületi-/ pontszerű terhek  mechanikai koptatás  dinamikus hatások - ütés Egészség- / berendezésvédelem:  csúszásmentesség  higiénia (tiszta terek)  oldószermentesség  szigetelőképesség  vezetőképesség  tűzbiztonság: tűzterjedés gátlása, szikramentesség

Vegyi hatások:  savak / lúgok  oldott sók  oldószerek  tisztítószerek  olajok / üzemanyag Karbantartás, használhatóság:  tisztíthatóság  javíthatóság  hangelnyelés

Hőhatások:  meleg: hőmérséklet, gőzök, gázok  hideg: hőmérséklet, fagyás  UV-sugárzás (kültéri alkalmazás) Esztétika:  megjelenés  szín  színtartás  textúra  tervezhetőség

12.1. táblázat: Ipari padlókkal, bevonatokkal szemben támasztott követelmények [Sika alapján]

2


2011.


Fentiek mellett a tervezéskor még figyelembe kell venni az alábbiakat: káros vegyi anyag típusát, koncentrációját; időtartam alatti kitettséget; környezetváltozásra történő reakciót; hőmérsékletingadozást napi és éves szinten; üzemi funkcióból adódó igénybevételeket: gőzök, gázok, kicsapódás, hősokk; talajon fekvő padló vízszigetelésének meglétét, állapotát. Egy adott helyiség burkolatának megválasztásakor anyagtól függően más-más követelményeknek merülhetnek fel, így például azonos helyiségnél az alábbi burkolatokkal a következő szempontok: Kerámia: Műgyanta:  csúszásellenállás, csúszásellenállás tisztíthatóság, tisztíthatóság lerakási minta, keménység ragasztó- és fugázóanyag színtartás ellenállása, tűz- és vízállóság fagyállóság, stb. páraáteresztő képesség vegyszerállóság, stb. 12.2. táblázat: Különböző burkolatokkal szemben támasztott követelmények [*]

Az ipari padlók széles csoportjából jelen jegyzet a különféle műgyanta alapú bevonatokkal, illetve a tekercses gumi és linóleum burkolatokkal foglalkozik, nem tárgyalja a különböző vasalt, szálerősített és felületi erősítővel hintett megoldásokat. (Az ipari padlók építésében igen elterjedt szálerősített betonszerkezetekkel az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék számos kötelező és szabadon választható tárgya foglalkozik.)

2.2. Ipari padlóbevonatok Hézagmentes ipari padlóburkolatok készítéséhez leggyakrabban műgyanta alapanyagot: epoxi és poliuretán gyantákat használnak. A műgyanta kötőanyaggal, továbbá a hozzákeverhető ásványi adalékanyagokkal mechanikai, vegyi és hőhatásoknak ellenálló padlóburkolat alakítható ki. A műgyanta kötő- és térhálósodó anyag, amely összetétele, az adalékanyag (kvarchomok, mikro üveggyöngy, színezőpigmentek) aránya és minősége jellemzően meghatározza az alkalmazás lehetőségeit. Az építőiparban a hőre keményedő műgyantákat alkalmazzák, mivel ezek háromdimenziós térhálós szerkezetük miatt a hőmérsékletváltozásra a mechanikai tulajdonságaik jellemzően nem változnak. [*] A műgyanta alapú ipari padlóbevonatok jellemző rétegrendje és anyagaik a következők: védőbevonat / beltéri [műgyanták] / kültéri (rugalmas) [epoxi-poliuretán / poliuretán / fedőréteg polimer-diszperzió (cementbázisú aljzat alá)] funkció szerint epoxi / poliuretán gyanták megválasztott gyártócsarnokok, élelmiszeripari (12.5. ábra) / vegyipari / autógyártási / bevonat elektronikai gyártási helyiségek, üzemi konyhák, irodaépületek (12.6. ábra), parkolóházak, szállítmányozási / raktározási helyiségek, rakodórámpák, garázsok, zuhanyzók, erkélyek, teraszok (közbenső réteg) rugalmas köztes réteg (pl. parkolóházaknál) (12.7. ábra) alapozó bevonat impregnáló / alapozó / pórustömítő alapréteg (12.4. ábra) fogadószerkezet száraz/nedves/friss/olajjal szennyezett beton; cement-/ magnezit/kálcium-szulfát-esztrich; aszfalt ( tartósan rug. bevonat); acél, stb. 12.3. táblázat: Műgyanta padlóbevonatok rétegrendje és anyagaik [* ; www.aquaseal.hu***]

3


2011.


Különféle igényeknek megfelelő ipari padlóbevonatok példái: [http://schomburg-ics.de, www.aquaseal.hu ***]

12.4. ábra: Általános párazáró alapozó

12.5. ábra: Élelmiszeripari padlóbevonatrendszer

12.6. ábra: Esztétikus, kommunális és szociális funkciójú helyiségekben is alkalmazható padlóbevonat-rendszer

12.7. ábra: Parkolóházak padlóbevonatrendszere

4


2011.


Vezetőképes padlók Feszültségre és elektromos feltöltődésre érzékeny berendezések védelmére, valamint az elektronikai iparban dolgozók egészségvédelmére fejlesztették ki a speciális vezetőképes bevonattokkal és levezető rendszerrel kiépített és leföldelt padlókat. Alkalmazási területek: - irodák, - számítógéptermek, - laboratóriumok és műtők, - robbanásveszélyes anyagok tárolóhelye, stb. Mivel a felületek elektrosztatikus feltöltöttsége vonzza a porszemcséket (pl. TV képernyőn lévő porréteg), a tisztatér követelményeknek megfelelő helyiségekben is a vezetőképes padlóbevonatok alkalmazása szükséges, így például az alábbi helyiségekben: - mikroelektronikai, számítógép- és finommechanikai alkatrészek, félvezetők, CD-k, DVD-k gyártása, - gyógyszeripari készítmények gyártásánál és laboratóriumokban, stb. [Sto vezetőképes padlóbevonat-rendszerek termékkatalógus**; ***] Az elektromos feltöltődés a tárgyakon és az élőlényeken is megvalósul, gyorsan feltöltődhetnek és kisülhetnek a különböző feszültségek miatt. Az elektrosztatikus kisülések (ESD) a fenti munkaterületeken károkat: nagy mennyiségű hulladék keletkezését vonhatja maga után. A sztatikus elektromosság az anyagtól, a súrlódás/szétválás intenzitásától és a környezet relatív páratartalmától függ (alacsonyabb páratartalom elősegíti keletkezését). A kisülés mértékétől függően annak hatása egészségre káros is lehet (pl. műtőkben), de általános esetben – pl. számítógépekkel felszerelt irodahelyiségben – a személyekre jellemző mértéke nem káros. A padlók elektrosztatikus feltöltődésének megakadályozására a kialakult töltést le kell vezetni a padló földelésébe, ugyanakkor a felszerelési/berendezési tárgyaknak is vezetőképesnek kell lenniük. [**]

ESD = Electrostatical discharge : elektrosztatikus kisülés ECF = Electrostatically conductive floors : elektrosztatikusan vezetőképes padlók Olyan padló, amely földelve a töltések gyors levezetéséhez megfelelően alacsony ellenállással rendelkezik ( < 1x106  ) DIF = Dissipative floors: elektrosztatikus töltést elvezető padlók, személyvédelemre is megfelel (ellenállás: 1x106 ÷ 1x109 ) ASF= Astatic floors : Asztatikus padló – súrlódás által gerjesztett töltést csökkenti, (padlón járó személy feszültségértékeit képes levezetni), de nem feltétlenül vezetőképes padló. [**] Vezetőképes bevonati rendszer rétegrendje: - vezetőképes bevonat - vezetőlakk bevonat - vezetőszalag földeléssel - alapozó - beton aljzat …

12.7. ábra: Vezetőképes padlóbevonat-rendszer [***]

5


2011.


2.3. Félmeleg ipari padlóburkolatok A ragasztott lágy padlók csoportjából a tekercsben gyártott, vagy méretre vágott gumi és linóleum burkolatok kerülnek tárgyalásra figyelembe véve hogy ezek természetes alapanyagokból készülnek, így környezetbarát anyagoknak tekinthetők. Ezek a lágy padlók a félmeleg padlók csoportjába tartoznak, és közös jellemzőik a jó kopásállóság, a tartósság és a hangelnyelő képesség. Struktúrált felületű gyártmányokkal a csúszásgáltó követelmény valósul meg, míg a hézagmentes kivitelezéssel a tisztíthatóság is jól teljesíthető. Kisebb igénybevételű, de nem csak ipari helyiségekben alkalmazzák. a.) Gumi padlóburkolatok Alapanyag: Természetes kaucsuk, ami vulkanizálás útján maradandóan rugalmassá válik. Tulajdonságai:  elektrosztatikusan levezető és vezetőképes,  tűzálló,  égés során nem bocsát ki veszélyes gázokat,  olaj- és zsírálló,  akár targoncaterhelésre (közepes és nagy terhelési osztály) is megfelel.

12.8. ábra: Gumi padlóburkolat egy múzeumban [Nora termékkatalógus]

12.9. ábra: Gumi padlóburkolat lépcsőn

b.) Linóleum padlóburkolatok Alapanyagai: parafagyártás melléktermékei, parafaliszt, gyanták, ásványi és színezőanyagok. A gyártáskor az alapanyagokból készülő masszát rásajtolják textil fogadószövetre, majd a hátoldalt védőmmázolással látják el. Tulajdonságai:  jó hő- és kopásállóság,  higiénikus, könnyen tisztítható,  kedvező hang- és hőszigetelő képesség,  ellenáll gyenge savaknak és penésznek,  követelmények támaszthatók vízfelvételre, vegyszerállóságra, benyomódásra; ezek alapján történhet a típusválasztás [*]. 6


2011.


3. Sportpadlók A sportpadlók körébe azok a sajátos követelményeknek megfelelő padlóburkolatok és/vagy burkolat-támasztó szerkezetek tartoznak, amelyeket kifejezetten sportolási, illetve szabadidős tevékenységek végzésére alakítanak ki. Követelmények:  EGÉSZSÉGVÉDELEM a legfontosabb követelmény  cél a sérülések megelőzése, a sérülés lehetőségének minimalizálása a sport-teljesítmény gátlása nélkül;  Teherbírás  a használók és a berendezések terhei (pl. sportszerek, mobil lelátók, rendezvények berendezései, stb.);  Ellenállás az eszközök és a berendezések használatából adódó károsodások elkerülésére;  Kopásállóság;  Ütésállóság;  Egyéb funkciókhoz való alkalmazhatóság  rendezvények, kiállítások, iskolai ünnepségek, versenytánc, stb. (Étkezéssel egybekötött rendezvényekre a sportpadlókkal ellátott helyiségeket nem célszerű használni pl. a fakazettás, parketta jellegű padlók szennyeződése miatt.)  Tartósság, élettartam;  Csúszásgátlás, csúszásmentesség;  Esztétika. Sportpadlók tulajdonságait meghatározó tényezők:  súrlódás mértéke;  erőleépülés mértéke;  felületi deformáció mértéke (de a padlónak vissza kell nyernie az alakját);  mechanikai jellemzők: - szilárdság – teherbírás statikus és dinamikus terhekre ( pl. gördülő terhek) - rugalmasság – felület behajlása, labdareflexió [Ball Rebound (BR) %]: felület „játszhatósága”  szabványos mérésen alapuló ladba-visszapattanás mértéke (kosárlabdával való mérés 180 cm-ről való ejtéssel).  biomechanikai jellemzők: a sportoló és a sportpadló egymásra hatásának jellemzői, amelyek jelentősen befolyásolják a sportoló teljesítményét - erőelnyelés (erőleépítés, ütéselnyelés) – energiavisszaadás, - csúszásgátlás, súrlódás, - függőleges deformáció. A sportpadlók vizsgálatára szabványos mérési módszerek alakultak ki, amelyekkel egységes követelmény-rendszer kidolgozására nyílik lehetőség. Az egységes vizsgálati követelmények szükségessége együtt jár a mérések reprodukálhatóságának igényével. A mérések egységesítésére „műsportolók” születtek:  ún. Stuttgart-típusú műsportoló: a padló alakváltozásának vizsgálatára, a függőleges deformáció mérésére használják;  ún. Berlin-típusú műsportoló: az erőelnyelés-erővisszaadás mértékének százalékos arányban való megadására szolgál.

7


2011.


Szerkezeti típusok 1. Pontrugalmas sportpadló A legegyszerűbb szerkezeti megoldást igénylő padlók, melyek költségkímélő megoldást nyújtanak és fenntartásuk is kisebb gonddal jár. Ugyanakkor erőleépítés szempontjából kedvezőtlen, ezért általános funkciókhoz alkalmazzák típusait, pl. iskolákban.  habalátétes PVC ( Ø öko [Green Building Handbook***])  PUR ( Ø öko [***])  linóleum (öko, ld.: fentebb [***]) Vastagságuk 3-15 mm; ragasztással rögzített lemezek, táblák. 2. Felületrugalmas sportpadló Egy-, vagy kétirányú párnafákra szerelt padló, amely építőlemez, vagy előregyártott kazettákból szerelt burkolatot kap.  egyirányú támaszok mellett rugalmas ágyazást / megtámasztást igényel;  kétirányú párnafák szerkezete a rugalmas megtámasztást önmagában szolgálja, pl. sportparketta. 3. Vegyes sportpadló A pont- és felületrugalmas megoldások kombiációja, amely igen költséges, így jellemzően élsportra tervezett csarnokokban alkalmazzák. A szerkezet teljes vastagsága 5-15 cm közötti a támaszszerkezet és a padló szerkezeti felépítésétől függően. Utóbbi két típus vázszerkezete között az átszellőztetést biztosítani kell, ugyanakkor - költséghatékony módon - a gépészetet a fűtéssel is kombinálják ilyen esetekben. Felületrugalmas típus sérülések legkisebb kockázata

Pontrugalmas típus legáltalánosabb változat

Vegyes típusok Nagyobb deformációk mellett szélesebb erőeloszlás, ún. kevert típus Felületrugalmas padló pontrugalmas felső réteggel, ún. kombinált típus W x [%] – a rendszer csillapítási képességét jelzi a padlóburkolat behajlásával és az erőhatástól való távolság jelzésével [Haro sportpadlók]

8


2011.


Forrásanyag és irodalom: 1. Hegedűs János: Ipari padlóburkolatok Műszaki könyvkiadó, Budapest 1987 2. Brassnyó László: Beltéri sportpadlók (előadás az Alaprajz tervezői napon, 2009. november 12. Csanády Pál előadásában) 3. Termékkatalógusok (ld.: ábrák forrásai)

ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS válasza: kvarchomok 16497 karakter szóközzel

9



13. elıadás I. Bádogosszerkezetek II. Korrózió ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: Mindkét képen egy-egy tönkrement épületrész látható. Milyen hiányosságokat észlelünk? Mi lehet az épületrész tönkremenetelének oka? Milyen javítási munkákat rendelnénk el?

1. ábra Iskolaépület végfala, attikája

2011. augusztus

1



2. ábra Zárterkély vakolati hibája

1. ELİZMÉNYEK A címben említett szerkezetek és a korrózió szorosan összefonódnak az épületek zavartalan mőködésével, élettartamával, a mőszaki teljesítıképesség fennállásával. A bádogosszerkezetek körét szélesebben értelmezve igen sok kiegészítı szerkezettel kell számolnunk. Az épületek tetıfedésének kiegészítésére, lezárására alkalmazott és szükségszerő bádogozási munkák a Magasépítéstan alapjai és a Magasépítéstan tantárgyak keretében ismertetésre kerültek, fontos azonban ezek rövid áttekintése után az újabb megoldások bemutatása. A korrózió definiciója: Az anyagok (általában felületrıl kiinduló) kémiai reakció következtében létrejövı tönkremenetele. A folyamat kiváltó oka a közvetlen környezet (pl. felületi nedvesség). A korrózió jelenségét és a korróziós jelenségek megakadályozására irányuló eljárásokat az építıanyagokkal és az acélszerkezetekkel foglalkozó tantárgyak ismertették, de a témakör teljes feldolgozásához újabb ismeretek is szükségesek. Jelen elıadás mindkét témakörben a tönkremenetelt okozó tervezési és kivitelezési hibák elkerülésére, a helyes szerkezeti kialakításra kívánja felhívni a figyelmet.

2011. augusztus

2



2. BÁDOGOSSZERKEZETEK Fogalommeghatározás Az épületek fémlemezfedését, a más anyagú tetıfedések kiegészítésére, szegélyezésére, lezárására alkalmazott szerkezeteket, és egyéb (a tetıfedéstıl független, pl. fal-lefedés) fém anyagú szerkezeteket összefoglalóan bádogosszerkezeteknek nevezik. Hagyományos bádogosszerkezetek A bádogosszerkezetek anyagai a következık: • Ólom (Pb-A) • Horgany (Zn) • Alumínium (Al) • Vörösréz (Cu) • Horganyzott acéllemez A fémlemezek kapcsolatainak az elmúlt évtizedek alatt több típusa, és jellegzetes formái alakultak ki.

Hagyományos bádogosszerkezetek Kapcsolatok, kötések Korcolások, szegecselések, forrasztások (Nem teljes körű bemutatás - ismétlés!)

2010.07.29.

Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona

11

3. ábra Lemezek kapcsolatai

A korcolással készített fedés vízzáró, vízhatlan fedéshez forrasztásos lemezkapcsolat szükséges. 2011. augusztus

3



4. ábra Állókorcos fémlemezfedés

Csúcsdíszek, horgany és vörösréz anyagból (VM Zink)

(forrás: Dr. Gábor László: Épületszerkezettan III.) 2010.07.29.

Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona

12

5. ábra Fémlemezfedések típusai

2011. augusztus

4



Az épületek tagozatainak, lefedéseinek szélén különös gondossággal kell eljárni, a csapadékelvezetést meg kell oldani. A szegélyeken megülı, pangó víz, vagy a felverıdı vízcseppek egy-egy évszak alatt tönkre teszik a falazatot, illetve annak vakolatát.

6. ábra Elhanyagolt tagozati lefedés és a látható károsodás: vakolatleválás

7. ábra JÓ PÉLDA: Hagyományos anyagú lefedés, vízorros kialakítással

2011. augusztus

5



Az erkélyek helyes szegélyezését számos praktikus elem segíti.

Egy vízorral ellátott szegélyprofil a lejtésben kialakított esztrichre történő burkoláshoz. A perforált szél révén biztosítja a vízelvezetést és csempeburkolatok tiszta lezárását. (termék: Schlüter-BARA-RAKE. forrás: Schlüter-Systems )

2010.07.29.

17

8. ábra Egy lehetséges erkélyszél-lezárás

Korszerő bádogosszerkezetek Anyaguk: ÖTVÖZETEK! • Alucink (alumínium-cink- titán) • Titáncink • Lakkozott termékek (A horgany felületére 25 mikron vastagságú poliésztert égetnekVM Zink) • Szinezett, elıpatinázott (ásványi pigmenttel- VM Zink) • Fóliabádog (horganyzott acél alapanyagú, 0,6 mm vastagságú fémlemez, melynek a felsı felületére erısítés nélküli szigetelıfólia van laminálva) Kapcsolatok a hagyományos bádogosszerkezeteknél tárgyaltakon túl • Ragasztás • Lágyforrasztás („ A lágyforrasztásnál az anyag különleges ötvözet -összetétele és gyártási eljárása (magas újrakristályosodási hımérséklete) révén a lemezek forrasztott kapcsolata erısebb lehet, mint az anyag”.Rheinzink-Alkalmazástechnikai útmutató )

ÖSSZEHASONLÍTÁS A lapostetıs épületek gyakori vasbeton-párkányon ülı ereszének kialakítása látható a 9. ábrán. A szerkezetre felfekvı ereszcsatorna hibái nehezen és általában késın diagnosztizálhatók, akkor, amikor a vasbetonszerkezet átázott, az eresz vakolata már hullik. A 10. ábrán látható megoldás az ereszcsatorna alatt egy fal-lefedés kialakításával biztos védelmet nyújt az ereszhibák ellen is.

2011. augusztus

6



Párkányon ülı eresz régen

-

9. ábra Hagyományos anyagú bádogozás (forrás: Dr. Gábor László: Épületszerkezettan III.)

2. félkör szelvényű csatorna

Forrás:

Rheinzink katalógus

10. ábra Fémötvözetből készülő ereszcsatorna és bádogozás

3. KORRÓZIÓ Fogalommeghatározás Az anyagok (általában felületrıl kiinduló) kémiai reakció következtében létrejövı tönkremenetele. A folyamat kiváltó oka a közvetlen környezet. (A korróziós jelenségeket több tantárgy is tárgyalja: Építıanyagok, Acélszerkezetek, Magasépítéstan alapjai, I.-II.) Épületszerkezeti szempontokat figyelve a legfontosabb megállapítás, hogy a vízelvezetési probléma, a korrózió és a szerkezeti károsodás együtt jár!

2011. augusztus

7



11. ábra Függőfolyosó alsó vakolt felületén jelentkező foltosodás és a szegélyek korróziója – vízelvezetési hibák következtében

Lezáróelemek helyes beépítésével és helyes rétegrendek kialakításával a hibák elkerülhetık, megelızhetık.

Rheinzink teraszcsatorna (forrás: Rheinzink katalógus)

Vízorral rendelkezõ lezáró profil balkonok és teraszok esztrich burkoltattal ellátott szerkezeteinek kifutó szélénél. A Schlüter-BARA-RAK profil trapéz alakú lyukakkal stancolt szárát egy vizes alapú csemperagasztó segítségével ragasztjuk rá a szegélyre. (forrás: Schlüter-katalógus)

2010.07.29.

28

12. ábra Korszerű szegélyezés

2011. augusztus

8



A korszerő tetıfedı- illetve bádogosszerkezetek anyagát is érinti a korróziós jelenség. A titáncink lemezek körében az ú.n. fehér rozsda jelenség okoz gondot. A titáncink lemezek várható élettartama a szakirodalom szerint igen magas, mivel felületén a levegı széndioxid tartalma miatt cinkpatina képzıdik. Ez megvédi a fémet. Amennyiben a cink korróziója nedves közegben zajlik le, akkor nincs elegendı széndioxid a cinkpatina képzıdéséhez, és a lemezbıl cink-hidroxid keletkezik. Ezt oldja a víz, és fehér színő por keletkezik. A folyamatot lyukkorróziónak vagy fehérrozsdásodásnak nevezik. Ezért a fémlemez alá és a deszkaaljzat fölé szellızı alátét szınyeg, vagy dombornyomott mőanyag lemez beépítése szükséges, hogy a korcoláson átjutott víz akadálytalanul elfolyjon, és ne maradjon a csepp a lemez alsó felületén. A fehér rozsda jelenség elkerülése érdekében az ajánlott rétegrend a következı: 1) TiZn szalagfedés 2) Szellızı alátétszınyeg (min. 8 mm) 3) deszkázat 22 mm

13. ábra Szellőző alátétszőnyeg (háromdimenziós szerkezeti vázú,összenyomható szálrendszerű műanyag háló)

2011. augusztus

9



VÁLASZ AZ ESETFELVETÉSRE Mindkét épület homlokzati hibája, a vizesedés, és a vakolathullás is a bádogosszerkezetek hiányára, illetve azok karbantartási hibáira vezethetık vissza. Az attika-lefedés tönkremenetele a teljes faltest átnedvesedéséhez vezetett. A köríves zárterkély ablakpárkányának bádogozása hiányzik, így a csapadék az oldalfalon akadálytalanul csorog. Egy korszerő attika lefedési megoldás látható a 14. ábrán.

14. ábra Attika lefedés (forrás: Austrotherm katalógus)

Ajánlott irodalom és forrásanyag: Széll Mária: Magasépítéstan alapjai, I.-II. elıadásai Széll Mária és Józsa Zsuzsa: Fa-, falazott és kıszerkezetek elıadásai Gábor L.: Épületszerkezettan III. Széll L.: Magasépítéstan 2. Frick, Knöll, Neumann, Weinbrenner: Baukonstruktionslehre 2. RHEINZINK, Schlüter és VM ZINK, AUSTROTHERM, BMF katalógusok 5782

2011. augusztus

10



14. elıadás Faanyagvédelem ESETTANULMÁNY-ESETFELVETÉS: A fotón egy száz éves épület födéme látható. Az 1900-as évek vége felé egyre kevesebb fafödém épült, ám napjainkban a környezetbarát építési módok újból rávilágítottak arra, hogy ez a szerkezet is jó megoldást adhat, ha a faanyag károsodásának megelızésére már tervezéskor gondoltak. Milyen eljárásokkal, szerkezeti kialakításokkal elızhetı meg a felfekvési hely környezetében a fagerendák tönkrementele, gombásodása, korhadása?

1. kép Az 1910-es években épült kovácsműhely pórfödéme

1. ELİZMÉNYEK A faanyagvédelem szorosan kapcsolódik az épületeket alkotó szerkezetek, és így az egész épület teljesítıképességéhez. Az épület teljes fennállása alatt törekedni kell arra, hogy minden szerkezet, minden szerkezeti egység megırizze a tervezéskor figyelembe vett tulajdonságát, ezért az épülettel mind tervezıi, mind építıi vagy üzemeltetıi kapcsolatban lévı szakembereknek fontos feladata az idıjárással és magával az idı múlásával kapcsolatos káros jelenségek megakadályozása, mérséklése. Az egyes fejezetek a tönkremenetelt okozó tervezési és kivitelezési hibák elkerülésére, a helyes szerkezeti kialakításra kívánják felhívni a figyelmet. A faanyagokkal Fa-, falazott és kıszerkezetek és az Építıanyagok tantárgy is foglalkozik, így a téma tárgyalásakor ezekre történı utalás is elıfordul.

2011. augusztus

1



2. FAANYAGVÉDELEM Alapfogalmak MEGELİZÉS: Az épületszerkezetek anyagait érı káros hatások kivédése körültekintı tervezéssel, helyes kivitelezéssel, faanyagvédelmi technológiák alkalmazásával. KARBANTARTÁS: Az épületszerkezetek, és azok anyagának eredeti állapotban történı megtartására irányuló tevékenység, amely a sérült részek eltávolításával, pótlásával és a megmaradó részek faanyagvédı szerekkel történı rendszeres kezelésével történik. A faanyag fıbb károsítói baktériumok gombák rovarok Környezeti hatások víz tőz idıjárás 2.1 Megelızı faanyagvédelem 2.1.1. Megelızı faanyagvédelem az építési anyagoknál A megelızés a még egészséges faanyag megóvása a fizikai és a biológiai károsodásoktól. A faanyag védelmének már a vágástéren és az erdei rakodón meg kell kezdıdnie. A faanyag számára ugyanis ez a legveszélyesebb idıszak. A fertızések nagyobb része a vágástéren éri az anyagot (pl. talajon fekve), és ezek a károk igazán csökkentik az értékét, megszüntetésük pedig a késıbbiekben igen nehezen oldható meg (farontó gombák, rovarok). Mivel jó minıségő, és építési célokra megfelelı alapanyag kinyerése csak egészséges farönkökbıl lehetséges, mindenképpen megemlítendı a gondos fakitermelésre és a szakszerő faanyagtárolásra való törekvés jelentısége. A már feldolgozott faanyag helyes tárolása éppúgy a megelızı védelemhez tartozik, mint a főrészüzemben elvégzett mesterséges szárítás vagy a vegyi anyagokkal történı kezelés (áztatás, merítés). A faanyagvédelem módszerei a következık lehetnek: − a faanyag gépi telítése nyomás alatt réz-HDO, réz-hidroxid- karbonát, vagy bórsav tartalmú anyagokkal (A behatolás mértékét „fúrt maggal” ellenırzik.) − a faanyag mártása, merítése, (néhány perces folyamat) − a faanyag áztatása, fürösztése (több órás, esetleg több napos folyamat) − a faanyag szórása, locsolása (kizárólag) vizes alapú vegyszerekkel. (Egyes eljárásoknál kefékkel segítik a felületbe jutást.) Tőz elleni védelemként ugyancsak alkalmazhatók a megelızı, átitatásos, impregnálásos, szórásos technológiák.

2011. augusztus

2



2. kép Kezelt faanyagból épített fedélszék

2.1.2. Beépített anyagok védelme A már beépített faanyagok védelmére általában azért van szükség, mert a beépítést megelızı védelem elmaradt, vagy a beépítéskor olyan felületek (bevágások, csomóponti véglapok) keletkeztek, amelyek nem kaptak védelmet. Ez a védelem már nem egyenértékő a faanyag üzemi körülmények között elvégezhetı védelmével, holott a beépített állapotban végzett megelızı kezeléshez általában ugyanazokat a hatóanyagokat használják, amelyeket a beépítést megelızıen is használtak volna. A technológia azonban más. A faanyagvédelem módszerei ebben az esetben a következık lehetnek: − ecsetelés vagy permetezés − fúrt lyukas átitatás. Az ecsetelés a könnyen elérhetı, viszonylag egyenletes, sík felületek esetében jelent megoldást. A mővelet egy alapos elıkészítés után végezhetı. A szerkezetet meg kell tisztítani. Por, háncs, kéreg a kezelésre szánt felületen nem lehet. A védıszert a repedésekbe is be kell juttatni. A felület kezeléséhez szükséges anyag mennyisége a felület megmunkáltságától függ. A durva felületek kezeléséhez jóval több anyag szükséges, mivel több anyagot szívnak magukba, mint a simára gyalultak. Az elsı ecsetelésnél a sóoldatokból általában 150-200 ml juttatható ki a felületre, a további mőveletek során ez a fajlagos mennyiség folyamatosan csökken. A felhordás 2-4 menetben is szükséges lehet a tökéletes védelem eléérése érdekében. A permetezést alacsony nyomáson kell végezni, mert a magas nyomás esetén a védıszer erıs porlasztása miatt az nem tapad meg jól a felületen, a munkatérben viszont a megengedettnél nagyobb koncentrációban van jelen az anyag (egészségügyi kockázat). Munkavédelmi okok miatt oldószer- és krómtartalmú védıszerek szórása, permetezése szigorúan tilos. A fúrt lyukas átitatás vékony, 6-8 mm átmérıjő furatokon keresztül történı „feltöltést” jelent. Erre a technológiára olyan esetekben van szükség, ha a szerkezeti kapcsolatok bonyolultsága miatt nem látható felületekre is ki kell terjeszteni a védelmet, megbonthatatlan és egységesen kezelendı részek védelmét kell megoldani. Sajnos a technológia hatásosságát és a kivitelezés minıségét nehéz ellenırizni. Mivel „zárt” csomópontok esetén a kiszáradás lassan megy végbe és az illesztések méretpontosságának fennállása érdekében a duzzadás sem kívánatos, ajánlott a szerves oldószeres faanyagvédıszer. A feltöltéshez felhasznált hatóanyagok a diklofluanid, permetrin, tris-(N-ciklohexil-diezénium)-alumínium. A furatokba addig kell tölteni a védıszert, ameddig azok szivárgása tapasztalható. A telítés végén a furatokat le kell zárni fugakitöltı anyaggal. A fúrt lyukas eljárás egyik külön csoportja a földdel érintkezı szerkezetek utólagos védelmeként végezhetı bórral végzett faanyagvédelem. A fa belsejébe fúrással juttatják a

2011. augusztus

3



bórpatronokat, amelyek a fában lévı nedvesség hatására oldódnak, és hatóanyaguk diffúziós úton szétterjed az anyagban. 2.1.3. Károsodott anyagok helyreállítása, javítása Kialakult gomba-, vagy rovarkárosodás esetén faanyagvédelmi szakvélemény birtokában kell elvégezni a „megszüntetı” faanyagvédelmet. A károk jelentıs része visszavezethetı tervezıi és kivitelezıi hibákra, illetve a karbantartás hiányára, ezért a következı fejezetben errıl részletesen lesz szó. Régi és új (10-15 éves) épületeink szerkezeti részeinek károsodása esetén a részletes faanyagvédelmi szakvélemény meghatározza a cserére ítélt szerkezeti elemeket, a felhasználandó védıszereket és felhívást a biztonságos munkavégzésre. A helyreállítás, kármentés menete röviden: A helyszín takarítása (pl. tetıtérben elhullott állaltok tetemének eltávolítása) A cserére ítélt szerkezeti elemek eltávolítása, az ideiglenes elemek beépítésével egy idıben A fertızött, káros részek elkülönítése minden más anyagtól A fertızött részek elégetése A megmaradó részek tisztítása (portalanítás, bárdolás, „hámozás”) A tisztításkor keletkezı hulladékok gondos összegyőjtése, eltávolítása A tisztítás után megmaradó keresztmetszetek ellenırzése (statikai és épületszerkezeti szempontok alapján) Vegyszeres védıkezelés alkalmazása: bórsav, bórax tartalmú vagy kitinszintézist gátló (Farox) hormonkészítményekkel, vagy széndioxid-gázzal. A védıkezelés lehet: ecsetelés, mázolás, permetezés, fúrt lyukas átitatás, gázkezelés, hıkezelés, hőtés. 3. TERVEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI MEGOLDÁSOK, JAVASLATOK A helyes épületszerkezeti tervezés a faanyagvédelemben jelentıs szerepet játszik. A talajból felszivárgó nedvesség, valamint a meteorológiai hatások, azaz a csapadék faanyagba jutása és a kiszáradás periodikus váltakozással roncsolja az anyagszerkezetet, táptalajt nyújt a károkozóknak. Ebbıl fakadóan egyértelmően adódik a feladat: megakadályozni a víz bejutását a szerkezetbe és a véletlenszerően elıforduló csekély mennyiségő nedvesség állandó elpárolgását (a szellızést) biztosítani. A legfontosabb szabályokat, javaslatokat így lehet összefoglalni: − A felszivárgó talajnedvesség útját meg kell szakítani a lábazatok, a felmenı falak-, illetve a padlók alatti szigetelés elkészítésével. − A padló alatti feltöltést lehetıség szerint a felszivárgást is megakadályozó kavicsból, de mindenképpen szerves hulladéktól mentes száraz anyagból (tiszta homokból) kell elkészíteni. − A faanyagot tartalmazó padlót párazáró tulajdonságú anyaggal (pl. PVC-vel) nem szabad letakarni. − A frissen lerakott parketta lakkozását kb. fél évvel a lerakás után kell elvégezni. − A csapadéknak faanyagú szerkezeteken úgy kell lefolynia, hogy ne legyenek vízgyőjtı pontok. (Ahol megáll a csapadék, ott be is szívódik a szerkezetbe, és megindul a gomba-, majd a fellazult anyagban a rovarfertızés. −

A vizes használatú helyiségekben csak impregnált, elıkészített, arra a funkcióra kifejlesztett faanyagú padozatot és födémszerkezetet szabad építeni. − Fallal, betonnal érintkezı fa gerendavégek alá szigetelılemezt kell elhelyezni, és a kiszellızést biztosítani kell.

2011. augusztus

4



Érdekesség: Talpasházak Magyarországon A talpasház favázas, legtöbbször sövény-, paticsfalú vagy zsilipeléses falú ház, amelynek falazatában a függıleges tartóelemek egységesen az alapul szolgáló talpgerendákba vannak beállítva. A talpgerendák hossz- és keresztirányban egyaránt elhelyezésre kerültek, egységes keretté ácsolták, csapolták össze. Talpgerendának rendszerint különleges mérető fákat alkalmaztak, nem voltak ritkák a fél méternél vastagabb törzsőek sem. Gyakran a talpgerendák alá kıbıl alapot is raktak. Erdıs vidékeinken, ahol a paraszti faépítkezést nem korlátozták, a legutóbbi évekig elég gyakori volt, bár általában a 19. sz. második felétıl új házakat alig építettek. A talpasházak készítéséhez kevesebb fára és fıleg kevesebb jó minıségő fára volt szükség, mint a borona építkezéseknél. – Fı elterjedési területe a közelmúltban Ny- és DDunántúl, továbbá Szlavónia. Elıfordult a Kisalföldön, az Alföld peremterületein, gyakori volt az északi háztípus vidékén. A talpgerendás, gerendaváz-tartószerkezető építésmód Európában széleskörően elterjedtté vált. (forrás: Magyar Néprajzi Lexikon) A Sellyén még látható a talpasház különlegessége abban állt, hogy szükség esetén a ház megemelhetıvé, a talpgerendák alá helyezett görgıkkel pedig vontathatóvá vált. Tehát az épület megóvása a nedvességtıl egy-egy nagyobb árvíz esetén az épület és a család költöztetésével volt megoldható.

3. kép Talpasház (fotó: vendégváró.hu)

4. PÉLDÁK A nedvesség hatására kialakuló károk megelızése helyes tervezéssel és helyes kivitelezéssel lehetséges.

4. ábra Elektromos vezetéket tartó oszlop betoncsonkon 2011. augusztus

5



5. ábra Kőtömbre helyezett Fachwerk-szerkezet

Korszerű kapcsolatok

6. ábra BMF kapcsolóelemek faanyagú szerkezetek kő- illetve beton anyagú szerkezethez történő kapcsolatához

2011. augusztus

6



Korszerű kapcsolatok

2010.07.29.

Vasbeton peremtartókhoz

53

7. ábra Fém kapcsolóelemek peremtartók és fagerendák közé

8. ábra Építés közben: kerítés-alapba illesztett faoszlopokat fogadó saru

2011. augusztus

7



VÁLASZ AZ ESETFELVETÉSRE: A fagerendavég károsodásának jeleit általában az alsó felületen lehet tapasztalni. A gerendavég alá a falegyenre szigetelılemezt kell elhelyezni. A faanyag befülledése és gombás fertızése elkerülése érdekében a felfekvés környezetében a kiszellızést biztosítani kell.

Kiszellızés biztosítása a gerendavégeknél (megoldása nehézkes) Károsodás látható jelei

Fontos, hogy gerenda bütüje ne érjen a falhoz, és a falból ne kaphasson nedvességet. A gerendát az elhelyezés elıtt át kell itatni faanyagvédıszerrel. Ha ez nem történt meg, az elhelyezést követıen befúrás segítségével lehet védıszert juttatni a gerendavéghez, amely elısegíti a konzerválását, de nem olyan hatékony módszer, mint az elhelyezés elıtti mőveletek. Ajánlott irodalom és forrásanyag: Frick, Knöll, Neumann, Weinbrenner: Baukonstruktionslehre 2. Gábor L.: Épületszerkezettan III. Németh László-Babos Rezsı: Faanyagok és faanyagvédelem az építıiparban RHEINZINK, Schlüter és VM ZINK, AUSTROTHERM, BMF katalógusok Széll L.: Magasépítéstan 2. Széll Mária és Józsa Zsuzsa: Fa-, falazott és kıszerkezetek elıadásai Széll Mária: Magasépítéstan alapjai, I.-II. elıadásai 10675

2011. augusztus

8

Magasépítéstan MSc. Szerkezet-építımérnöki mesterszak szakmai törzstárgya. 2 óra elıadás - 2 kredit. Tantárgyfelelıs: Horváth Imréné Dr

Recommend Documents