Magánnyugdíjpénztár. Tag adatai (Nyomtatott nagybetûkkel kérjük kitölteni) Születési idô: év hó nap Állampolgárság: magyar külföldi Neme: férfi nô

BELÉPÉSI NYILATKOZAT a Alulírott kijelentem, hogy az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár tagja kívánok lenni, és pénztárválasztásomat minden foglalkoztatómnak bejelentem. Ugyancsak kijelentem, hogy más magánnyugdíjpénztárban nem rendelkezem tagsági viszonnyal, és más magánnyugdíjpénztár belépési nyilatkozatát nem töltöttem ki. másik magánnyugdíjpénztárból szeretnék átlépni, és egyúttal felhatalmazom az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztárt, hogy a lent megnevezett magánnyugdíjpénztárnál nevemben az átlépést bejelentse, az átlépéssel kapcsolatban teljes körûen eljárjon. az elôzô magánnyugdíjpénztár neve: Magánnyugdíjpénztár

Tag adatai (Nyomtatott nagybetûkkel kérjük kitölteni)

b Titulus (Dr., Ifj, ...)

Név:

Születési név: TAJ azonosító:

Adóazonosító jel:

Anyja leánykori neve:

Levélcím: 1938 Budapest Pénztárazonosító: 0006 APEH tagdíj befizetési számla: 10032000-06056597 Adószám: 18087585-2-41 Telefon: 06-1-239-1939 Fax: 06-1-239-1940 www.evgyuruk.hu

Születési hely: Születési idô:

év

hó

nap

Állampolgárság:

magyar

külföldi

Neme:

férfi

nô

Állandó lakcím:

Jelen nyilatkozat aláírásával önkéntes és határo-

helység

zott hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy az utca/tér/krt./köz

Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár a pénztártitoknak

házszám

Levelezési cím:

minôsülô valamennyi személyes adatomat átadja

helység utca vagy postafiók

házszám

Telefon: 06 -

Mobil telefon: 06 -

• az ügyfélkiszolgálás színvonalának emelése

-

céljából az Elsô Hazai Pénztárszervezô Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság, továbbá

E-mail cím:

a Pénztár részvételével mûködô gazdálkodó Belépés jogcíme:

pályakezdô

átlépô más magánnyugdíjpénztárból

30 év alatti önkéntes belépô

TB-bôl állapotjavulás miatt belépô

A magánnyugdíjpénztári tagdíj a nyugdíjjárulék alap 8%-a, amelyet a pénztártag

c

szervezetek részére, ilyen társaságokkal az adatkezeléseket összekapcsolja, továbbá

%-ra (max. 10%) kiegészíti. • marketing- és üzletszerzési célból a szerzô-

Kedvezményezett jelölés

dések közvetítésével, értékesítéssel, marketing

Alulírott kijelentem, hogy elhalálozásom esetén a következô kedvezményezette(ke)t jelölöm meg az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztárral szemben fennálló követelésem jogosultjaként: A kedvezményezettek adatai 1. kedvezményezett 2. kedvezményezett 3. kedvezményezett

tevékenység ellátásával megbízott partnerei, továbbá a Pénztár részvételével mûködô

Név:

gazdálkodó szervezetek részére.

Születési név: Születés helye és dátuma:

Hozzájárulok továbbá ahhoz, hogy a fentiek szerint továbbított adataimat a fentiek szerint

TAJ száma:

feljogosított szervezetek, partnerek nyilvántartsák,


kezeljék, részemre elektronikus vagy postai úton

Anyja neve:

értékesítési, marketing, promóciós, piackutatási

Értesítési cím:

célú üzeneteket, megkereséseket küldjenek

Jogosultság aránya:*

önkéntes- és magánnyugdíjpénztári, egészség-

*A Pénztár eltérô kikötés hiányában több kedvezményezett esetén részükre egyenlô arányban teljesít

d

pénztári, biztosítási termékekkel kapcsolatosan.

Befektetési portfólió választás

Hozzájárulásom kiterjed arra is, hogy a pénztár-

Portfólió választás: Klasszikus Kiegyensúlyozott Növekedési Amennyiben nem választ, vagy a jogszabályban foglaltakba ütközik a választása, abban az esetben a Pénztár a jogszabályi elôírásoknak megfelelôen végzi el a besorolást!

titoknak minôsülô adataimat kizárólag számítás-

Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Megismertem és elfogadom az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár aktuális befektetési politikáját és szervezeti és mûködési szabályzatát. Tájékoztatást kaptam az aktuális pénztárpiaci információkról, valamint az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár 2008. évi nettó hozamrátájáról, átlagos tízéves hozamrátájáról (1999–2008) és vagyonnövekedési mutatójáról (1999–2008). Tudomásul veszem és hozzájárulok ahhoz, hogy az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár a pénztártitoknak minôsülô valamennyi személyes adatomat a pénztártagok központi nyilvántartásának, továbbá a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés z.) pontja szerinti szolgáltatójának, valamint átlépésem esetén az átvevô pénztárnak átadja.

adatfeldolgozással történô értékeléshez is fel-

Dátum e

Tag aláírása

A Nyugdíjpénztár tölti ki!

Foglalkoztató neve: –

–

használják.

Tag aláírása

Munkáltató adatai (Nyomtatott nagybetükkel kérjük kitölteni)

Adószáma:

technikai eszközzel végrehajtott, automatizált

Pénztári záradék dátuma

Ôstermelô esetén az ôstermelô igazolvány száma:

Pénztár aláírása Foglalkoztató címe:

Értékesítô adatai

helység utca/tér/krt./köz

Telefonszáma: 06 Bérszámfejtést végzô szervezet ill. személy neve: Telefonszáma:

év

hó

nap

Száma Neve További értékesítési adatok

06 -

Dátum

Ny.sz.: 3/3

házszám

Munkavállaló munkaviszonyának kezdete:

Munkáltató cégszerû aláírása

1. A Pénztár példánya




Név:






év

hó

nap

Állampolgárság:

magyar

külföldi

Neme:

férfi

nô

Állandó lakcím:


helység



házszám

Levelezési cím:



házszám

Telefon: 06 -

Mobil telefon: 06 -


-


E-mail cím:


pályakezdô





c







Név:




TAJ száma:




Anyja neve:


Értesítési cím:





d








Dátum e

Tag aláírása



–

használják.

Tag aláírása


Adószáma:








év

hó

nap


06 -

Dátum

Ny.sz.: 3/3

házszám



1. A Pénztár példánya




Név:






év

hó

nap

Állampolgárság:

magyar

külföldi

Neme:

férfi

nô

Állandó lakcím:


helység



házszám

Levelezési cím:



házszám

Telefon: 06 -

Mobil telefon: 06 -


-


E-mail cím:


pályakezdô





c







Név:




TAJ száma:




Anyja neve:


Értesítési cím:





d








Dátum e

Tag aláírása



–

használják.

Tag aláírása


Adószáma:








év

hó

nap


06 -

Dátum

Ny.sz.: 3/3

házszám



3. Pénztártag példánya

AZ ÉVGYÛRÛK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZATA Elfogadva: 1997. október 14.-én Módosította: 3-16./ 1998.03.30. sz. közgyûlési határozat 5./ 1998.12.11. sz. közgyûlési határozat 5./ 1999.12.14. sz. közgyûlési határozat 1./ 2001.01.05. sz. közgyûlési határozat 10-34./ 2002.05.24. sz. közgyûlési határozat 6-25./ 2003.01.06. sz. közgyûlési határozat 32./ 2003.06.16. sz. közgyûlési határozat 6./ 2004.05.27. sz. közgyûlési határozat 4./2005.05.13. sz. közgyûlési határozat 6./2005.09.16. sz. közgyûlési határozat 3./2006.05.31. sz. közgyûlési határozat 7./2006.12.15.sz. közgyûlési határozat 3./2007.05.11. sz. közgyûlési határozat 10./2007.10.31 sz. közgyûlési határozat 12./2007.12.29. sz. közgyûlési határozat 3./2009.05.29. sz. közgyûlési határozat 4./2010.05.31 sz. közgyûlési határozat I. A pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatok 1. Az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár (a továbbiakban: pénztár) 1997. szeptember 5-én a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) elôírásai szerint alakult. A pénztár Szervezeti és Mûködési Szabályzata (a továbbiakban SZMSZ) az Mpt. és más jogszabályok alapján a pénztár egész szervezetére (küldöttközgyûlés, igazgatótanács, ellenôrzô bizottság, ügyvezetô, a pénztár munkaszervezete) nézve összefoglalja a mûködési és szervezeti szabályokat, a döntési jogköröket, így tartalmazza a) a pénztár jogállására és alapítására vonatkozó adatokat, b) a taggá válás feltételét, a pénztár szervezôdési elvét, c) a taggá válással, az átlépéssel, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel és a tagsági viszony megszûnésével kapcsolatos eljárásokat, d) a tagok jogait és kötelezettségeit, e) a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését biztosító elôírásokat, f) a pénztári bevételek tartalékok közötti megosztási arányait és elveit – a pénztár mûködési szükségleteinek megfelelôen –, a tagdíj fizetésének rendjét, ideértve a tagdíjátvállalással kapcsolatos szabályokat, g) a pénztári szolgáltatások típusait, h) a járadékszolgáltatásokkal és más tagi követeléssel kapcsolatos eljárási rendet, beleértve a viták rendezésének pénztáron belüli rendjét, i) a pénztár szervezetére, a küldöttközgyûlés formájára, illetve a küldöttek megválasztására és visszahívására vonatkozó szabályokat, j) az igazgatótanácsra, az ellenôrzô bizottságra, ezek választására, az ügyvezetôre, illetve ezek tevékenységére, hatáskör-átruházásra és a pénztár képviseletére vonatkozó fôbb szabályokat, k) a pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére, üzemvitelére vonatkozó fôbb szabályokat, l) a pénztár vagyonkezelésére, adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási, továbbá a járadékszolgáltatási kötelezettségeire irányadó alapvetô elôírásokat, ideértve azt is, hogy a pénztár e tevékenységeket maga kívánja-e ellátni, illetôleg azokat részben vagy egészben pénztári szolgáltatókra bízza-e ; ebben az esetben a tevékenységek kihelyezésével kapcsolatos elôírásokat is, m) mindazt, amit az Mpt. még meghatároz. 2. A pénztár székhelye: 1138 Budapest, Váci út 168/A 3. A pénztár jogi személy, a pénztár határozatlan idôre alakul. 4. A pénztárat a Fôvárosi Bíróság 11.Pk.60972/97/5. számú végzésével 1998. február 4-én jegyezte be a nyilvántartásba. A pénztár a bírósági nyilvántartásba vétellel jött létre, az alapító okirat kibocsátásának idôpontjára visszamenô hatállyal. 5. A pénztár tevékenységi engedélyét az Állami Pénztárfelügyelet, amely jogutódja 2000. április 1-tôl a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban felügyelet) 768/5/1998. számú határozatával 1998. február 25-én adta ki). 6. Az SZMSZ-t a küldöttközgyûlés hagyja jóvá. Az SZMSZ naprakészen tartásáról, abban az új jogszabályi rendelkezések átvezetésérôl az ügyvezetô gondoskodik. Az ô feladata az SZMSZ esedékes módosításának az igazgatótanács elé történô beterjesztése is. A pénztár ügyvezetôje intézkedik továbbá arról is, hogy a pénztár munkaszervezetének alkalmazottai az SZMSZ-t megismerjék, valamint, hogy a pénztár tagjai számára – kérésükre – az SZMSZ-t rendelkezésre bocsássák. 7. Jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi LXXXII törvény (Mpt.) és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

tartozója részére, az egyéni számláján nyilvántartott összeg, mint fedezet alapján megállapított, a pénztártag által választott szolgáltatáshoz tartozó szolgáltatási tartalékból folyósított nyugdíjjáradék, a hozzátartozó illetve kedvezményezett (a továbbiakban: kedvezményezett) járadéka, és Mpt.-ben ill. jelen SZMSZ-ben szabályozott egy összegben történô pénzbeni kifizetés, normajáradék: –

egyéni számla: az a nyilvántartás, amelyen a felhalmozási idôszakban a pénztártag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul, szolgáltatási tartalékok: a folyósítás alatt álló ellátások szolgáltatás típusonkénti fedezete és annak nyilvántartása, felhalmozási idôszak: a tagsági viszony kezdetétôl a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedô idôszak, járadékos idôszak: a nyugdíjszolgáltatás megállapításától kezdôdôen a szolgáltatás igénybevételének tartamával megegyezô idôszak, nyugdíjszolgáltatás: a nyugdíjkorhatár elérésekor, vagy a pénztártag kérése alapján a nyugdíjkorhatár elérése után, továbbá ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges mértéket, illetôleg a pénztártag elhalálozása esetén hozzá-

Ny.sz.: 4/2

A tagsági viszony megszûnése 9. A tag pénztárral fennálló tagsági viszonya a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint szûnik meg.

normafedezet: – pénzügyi terv: a pénztár gazdálkodását és tartalékainak változását elôre bemutató rövidtávú (éves) és hosszú távú terv, a tag követelése: a felhalmozási idôszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos idôszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az ôt a jövôben még megilletô szolgáltatás értéke, munkáltató: az, akivel a pénztártag munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati viszonyban áll, illetve a fegyveres erôk és rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos állományú tagjaik vonatkozásában, tekintet nélkül arra, hogy teljes vagy részmunkaidôben történik a foglalkoztatás, közeli hozzátartozó: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérôl szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk). 685.§-ának b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozó, valamint az élettárs. üzleti titok: minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás, vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fûzôdik, és amelyet a pénztár Titokvédelmi szabályzata szerint üzleti titokká minôsített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette pénztártitok: minden olyan, a pénztártagról a pénztár, vagy a pénztári szolgáltató szervezet rendelkezésére álló, általa nem gyûjthetô, nem kezelhetô, de tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ, vagy adat, amely a pénztártag személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, járulék-befizetéseire és a részére járó nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik. tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplô adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejû magánokirat hozamgarantált tôke: a pénztártag életjáradékra váltandó egyéni számlaegyenlegének hatályos jogszabályok szerint kiszámított legkisebb összege, melyet a Pénztárak Garanciaalapja a szolgáltatás megállapításakor az e törvényben meghatározott feltételek szerint garantál. II. A pénztár szervezôdési elve 1. A pénztár típusa: A pénztár az Mpt. hatálya alá tartozó nyílt pénztár. 2. A pénztár mûködési területe: A pénztár a tevékenységét a Magyar Köztársaság területén fejti ki. III. A tagsági viszonnyal kapcsolatos szabályok, a taggá válás feltétele A taggá válás feltétele 1. A pénztár tagjává válhat az a természetes személy, aki a mindenkori hatályos jogszabályok szerint erre jogosult. A tagsági viszony keletkezése 2. A tagsági jogviszony kezdeményezéséhez az szükséges, hogy a belépni szándékozó a belépési nyilatkozatot aláírja és a pénztárhoz eljuttassa. 3. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell: • a pénztár adatait (név, cím, pénzforgalmi jelzôszám, számlavezetô bank megnevezése, a pénztár azonosítóját), • a tag azonosító adatait (TAJ azonosító, külföldi állampolgár útlevélszáma, név, anyja neve, születési hely, születési idô, címe, állampolgársága, neme, aláírása), • pénztárba bejelentkezés jogcíme, • foglalkoztatója nevét, adószámát, címét, cégszerû aláírásának helyét, • az SZMSZ megismerésérôl, elfogadásáról és a tagdíjfizetésrôl szóló nyilatkozatot, • a kedvezményezettjének azonosító adatait. • a pénztárba felvétel dátumát, • a záradékolás helyét, • a pénztár aktuális Befektetési politikájának tartalmi kivonatát.

8. Jelen SZMSZ alkalmazásában: tagdíj: az az összeg, amelyet a pénztár tagja, a pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérôl szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) által kötelezôen megállapított mértéket a pénztártag, vagy javára más személy, vagy szervezet kiegészíti,

8. Más magánnyugdíjpénztárból átlépô tagok befogadásának szabályai szerint az átlépés akkor valósul meg, amennyiben az átlépés törvényi feltételei fennállnak. Az átlépô tag tagsági viszonya az átvevô pénztárban az átadó pénztári tagsági jogviszony megszûnését követô napon kezdôdik.

4. A tag felvételérôl a belépési nyilatkozat záradékolásával a belépési nyilatkozat kézhezvételét követô 15 napon belül dönt a pénztár. A tagsági viszony létrejöttét a belépési nyilatkozat alapján készült tagsági okirat tanúsítja. 5. A pénztár nem tagadhatja meg a taggá válás feltételeinek megfelelô személy belépési nyilatkozatának elfogadását. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadásáról és a tagsági viszony létrejöttérôl a pénztártagot a záradékolt belépési nyilatkozat másolatával és a tagsági okirat tag részére történô kiküldésével értesíti. 6. Ha a pénztár a belépési nyilatkozat kézhezvételét követô 15 napon belül a belépési nyilatkozat elfogadását nem utasítja el, azt elfogadottnak kell tekinteni. 7. A tagsági jogviszony kezdô idôpontja a 2003. január 1-jétôl pályakezdôk esetében a biztosítási jogviszony keletkezésének napja. A 2002-ben pályakezdôk esetében, akik a biztosítottá válást követô 15 napon belül nem választottak pénztárt, valamint azoknál, akik 2003. január 1-jén még nem töltötték be a 30. életévüket, a tagsági jogviszony kezdô idôpontja a belépési nyilatkozat pénztár által történô elfogadásának napját követô hónap elsô napja. 2006. január 1-tôl az Mpt. 3. § (2) bekezdése szerint, önkéntes döntése alapján pénztártaggá váló személy tagsági jogviszonyának kezdô idôpontja a belépési nyilatkozat pénztár által történô elfogadásának napját követô hónap elsô napja.

Más magánnyugdíjpénztárba történô átlépés 10. A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a bejelentés hónapjának utolsó napjával szûnik meg, ha az Átlépési kérelem a hónap fordulónapját megelôzôen 10 munkanappal beérkezett. A hónap utolsó 10 munkanapján beérkezô Átlépési kérelmek alapján, a pénztár a tag tagsági jogviszonyát, a bejelentés hónapját követô hónap fordulónapjával szünteti meg. Amennyiben az átlépésre irányuló bejelentésben a tag meghatározza az átlépése fordulónapját, akkor a fordulónapot magában foglaló hónap utolsó napjával szûnik meg a tagsági viszonya. Az átlépésre irányuló bejelentést nem lehet visszavonni. A tagsági viszony átlépéssel való megszüntetése a pénztárbeli tagsági viszony kezdetétôl számított fél év eltelte után történhet meg. Jelen bekezdés szabályait nem kell alkalmazni, ha az átlépésre a pénztárak egyesülésével, szétválásával vagy a pénztár megszûnésével összefüggésben kerül sor. 11. 12. A pénztártag másik pénztárba történô átlépése esetén a tagi követelés kifizetése a 10. pontban foglaltak figyelembe vételével a tagsági viszony megszüntetésének fordulónapját követô 8 munkanapon belül történik. A pénztár a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszûnésének napjára végezi. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal, mint fordulónappal zárja le. A tagi követelés összegét a pénztár Tagokkal való Elszámolási Szabályzatában foglaltak szerint állapítja meg Az átlépéssel kapcsolatos költséget, annak megfizetésének módját szintén a pénztár Tagokkal való Elszámolási Szabályzata tartalmazza. Átlépéskor, a pénztár a tagi követelést a tag által választott pénztárba, e pénztár felszólítása alapján utalja át. A pénztártag halála 13. A pénztártag halála esetére egyéni számlájára, illetve nyugdíjszolgáltatására vonatkozóan írásban kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, illetve a továbbiakban a közokirat vagy két tanú elôtt aláírt teljes bizonyító erejû magánokirat formában. Ha a tag kedvezményezettet nem jelöl, a tag természetes személy örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni. Új kedvezményezett jelölése esetén a korábbi kedvezményezettség hatályát veszti. 14. A pénztár eltérô kikötés hiányában több kedvezményezett esetén részükre egyenlô arányban teljesít. 15. Az elhalálozást az örökösnek vagy a kedvezményezettnek kell igazolnia, halotti anyakönyvi kivonattal, örökség tényét jogerôs hagyaték átadó végzéssel vagy jogerôs öröklési bizonyítvánnyal esetleg bírói ítélettel kell igazolni 16. A tag felhalmozási idôszakban bekövetkezô halála esetén a kedvezményezett (örökös) választhat, hogy az egyéni számlán ráesô részt a) egy összegben felveszi, b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, c) (–) d) más pénztárba viszi át. e) ugyanezen pénztárnál vezetett egyéni számlájára vezetteti át. 17. Ha az örökös ill. a kedvezményezett az összeget átutaltatja a saját nyugdíjpénztárába, úgy a kifizetésre az átlépésre vonatkozó szabályok az irányadók.

25. A visszalépési eljárást a pénztár a Tagokkal való Elszámolási Szabályzatában foglaltak szerint bonyolítja. IV. A tagok jogai és kötelezettségei 1. A pénztártagokat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik. A tag jogai: 2. A pénztártag: a) részt vehet a küldöttek megválasztásában, illetve a küldöttválasztás jogát másra átruházhatja, b) megválasztható a pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselôvé, c) jogosult egyéni számlakövetelésének alakulásáról évente egyszer, a pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatáról évente egyszer, a tárgyévet követô év június 30-ig díjtalanul, egyebekben kérésére és költségén bármikor írásban felvilágosítást kapni. Felvilágosítás kérés esetén a tagnak – a pénztártitok védelme és az azonosítás egyértelmûvé tétele érdekében – a nevén kívül születésének pontos dátumát ill. TAJ számát is fel kell tüntetni. d) jogosult a pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetérôl évente egyszer tájékoztatást kapni e) jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások – jelen Szervezeti és Mûködési Szabályzatban rögzített rendben történô – igénybevételére, valamint a pénztár ezzel összefüggô tevékenységének a megismerésére, f) jogosult a nyugdíjszolgáltatás igénybe vétele elôtt részletes tájékoztatást kérni a pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatásokról, g) jogosult az Alap által folyósítandó szolgáltatásra, ha a pénztár nem, vagy csak részben képes szolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, h) jogosult kifogásolni a pénztárral szemben fennálló követelésére vonatkozó pénztári dokumentumokban foglaltakat, és megfelelô bizonylatok alapján kérni ezek megváltoztatását, i) jogosult a pénztár valamennyi szervét indítványokkal megkeresni 3. A tagok jogainak érvényesülését az ellenôrzô bizottságnak kötelessége rendszeresen megvizsgálni és arról a pénztár küldöttközgyûlésének beszámolni. 4. A pénztár Belsô Ellenôrzési rendszerére vonatkozó Szabályzatot úgy kell elkészíteni, hogy abban a tagok jogainak érvényesülését ellenôrzô rendelkezésének is bekerüljenek. 5. A tagok reklamációs ügyeinek az ügyintézését a pénztár ügyfélszolgálata látja el. A beérkezett reklamációkat az ügyfélszolgálat munkatársai a beérkezés sorrendjében rögzítik és dokumentálják, illetve orvosolják. A tag és a pénztár közötti viták esetén a pénztárat az ügyvezetô képviseli. Amennyiben a tag a vita rendezésével nem elégedett az igazgatótanácshoz, ill. az ellenôrzô bizottsághoz fordulhat. 6. További vita esetén a tag a felügyelethez, ill. a területileg illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A tagok kötelezettségei 7. A pénztártag köteles: a) tagsági viszonyát – társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt – folyamatosan fenntartani, b) adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, bejelenteni a pénztár számára a belépési nyilatkozaton feltüntetett adatainak változását, c) tagsági jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan a pénztárba a vállalt, illetve a törvényben kötelezôen elôírt tagdíjat megfizetni, illetve a tag saját tagdíját, a tagdíjalap mértékének 10%-ig vállalt kiegészítést megfizetni, d) foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követô 15. napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, a magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét és bankszámlájának a számát. A pénztártagsága tényét a belépési nyilatkozat vagy tagsági okirat bemutatásával kell igazolni. e) a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, ezek kamatait, határidôben, maradéktalanul a pénztárnak visszafizetni, f) az SzMSz elôírásait betartani.

18. (–) 19. (–) A rokkantnyugellátásra jogosulttá válás 20. Amennyiben a pénztártag rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot, úgy kérésére a pénztár a tagsági viszony megszûnésének napjára vonatkozóan, vagy ha ez nem lehetséges a nyugdíjigazgatási szerv – jogosultságra és az ellátás összegére vonatkozó – értesítésének kézhezvételét követô 18 napon belül intézkedik a pénztártag követelésének a Nyugdíjbiztosítási Alapba történô átutalásáról.

8. Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik és a tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat és a pénztár szerveibe nem választható. V. A tagdíjra vonatkozó szabályok 1. A tagdíj alapja a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulékalapot képezô adóköteles jövedelem.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés 21. (–)

2. 1998. január 1-tôl a tagdíj mértéke: a tagdíj alapjának a Tbj. szerint meghatározott százaléka.

21/A. (–)

3. A munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalással munkavállalói tagdíját vagy a tag a saját tagdíját a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik.

22.

(–)

23. Azok a saját jogú öregségi nyugellátásra jogosultságot szerzô (ideértve a szolgálati nyugdíjat is) pénztártagok, akik 120 hónapot meg nem haladó, különbözô pénztárakban eltöltött és összeszámított pénztártagsági jogviszonnyal rendelkeznek, valamint, a részükre megállapítható magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatás várható havi összege nem éri el a pénztártagok társadalombiztosítási (szolgálati) nyugdíj megállapítási szabályai szerinti (azaz 75 %-os mértékû) nyugellátásuk havi összegének 25 százalékát, kezdeményezhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésüket. E feltételek fennállása esetén a visszalépésre (visszalépés kezdeményezésére) legkésôbb 2012. december 31. napjáig van lehetôség 24. A pénztártag 2010. december 31-éig visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, amennyiben: a Hszt.-ben [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996/XLIII. Tv. 191.§ (1)], illetve a Hjt.-ben [(a Magyar Honvédség hivatásos és szerzôdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001/XCV. Tv. 212.§ (1)] meghatározott szolgálati viszonyban áll, és 2007. december 31-én legalább 20 év Hszt., illetve Hjt. szerinti tényleges szolgálati idôvel rendelkezik.

4. A tagdíj megfizetésének módjáról a mindenkori hatályos jogszabályok rendelkeznek. 5. (–) 6. Az a pénztártag, aki idôlegesen nem rendelkezik a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott jövedelemmel, vagy a Tbj. szerint megállapodást köthet társadalombiztosítási igazgatási szervvel társadalombiztosítási ellátásra, megállapodást köthetnek a pénztárral tagdíjfizetésre. E tagdíj fizetését – támogatási megállapodás alapján – helyettük más átvállalhatja. A támogatás kedvezményezettje a pénztártag. A támogatás felhasználására a pénztár a tagdíjra vonatkozó szabályokat alkalmazza. 7. A tag tagdíjfizetési kötelezettsége addig áll fenn, amíg a pénztár valamely nyugdíjszolgáltatásának igénybe vételét meg nem kezdte kivéve, ha a tagdíj alapjául a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alapot képezô jövedelemmel még a nyugdíjszolgáltatás igénybe vételét követôen is rendelkezik, mert ebben az esetben a tagdíjat továbbra is fizetnie kell.

8. A tagdíj tartalékok közötti felosztása a közgyûlés által tárgyévre elfogadott pénzügyi terv alapján történik, 2009. január 1-jétôl;

Fedezeti tartalék: Mûködési tartalék: Likviditási tartalék:

Elsô tagdíjra 91,05% 8,90% 0,05%

További tagdíjakra 95,5% 4,45% 0,05%

VI. A pénztári szolgáltatások típusai 1. A pénztár a nyugdíjszolgáltatást járadék-szolgáltatásként nyújtja, vagy egyösszegû kifizetésként teljesíti. 2. A járadék-szolgáltatás a tag választása szerint lehet: a) életjáradék, amelyet a pénztár a tag számára élete végéig havonta elôre folyósít, b) elején határozott idôtartamos életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének idôpontjától számított, Szolgáltatási szabályzatában elôre meghatározott idôtartam lejártáig a tag részére, illetve a pénztártagnak a határozott idôtartam alatt bekövetkezô halála esetén a tag kedvezményezettje részére folyósít, azaz ezen idôtartam végéig folyósítja. Ha a tag túléli a határozott idôtartamot, a járadék a pénztártag részére folyósított élethosszig tartó járadékká alakul át, c) a végén határozott idôtartamos életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában elôre meghatározott idôtartam lejártáig folyósít, d) kettô vagy több életre szóló életjáradék, amely a pénztártag és kedvezményezettje részére járó olyan nyugdíjszolgáltatás, amelyet a pénztár addig folyósít, ameddig legalább egyikük életben van. 3. A pénztár egyösszegû kifizetést teljesít: A) A pénztártag felhalmozási idôszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére, B) Annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különbözô pénztárakban eltöltött tagsági viszonyának egybeszámításával sem fizetett 180 havi tagdíjat. C) Azon nyugdíszolgáltatásban részesülôk részére, akiknek egészségkárosodása legalább 50%-os mértékû de rokkantsági nyugdíjra nem szereznek jogosultságot 4. A pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíj iránti igényével egyidejûleg, vagy azt követôen kérheti a pénztártól valamely nyugdíjszolgáltatás folyósítását.

Küldöttek jelölése és megválasztása 5. A pénztár 4 tagú küldöttjelölti munkacsoportot állít fel, amelynek tagjai; • az igazgatótanács elnöke, • az igazgatótanács által delegált két igazgatótanácsi tag, • az ügyvezetô, A munkacsoport feladatai: A munkacsoport a küldöttválasztás idôszakában szükség szerinti rendszerességgel ülésezik, az üléseirôl jegyzôkönyvet köteles vezetni. A munkacsoport feladatait akként köteles megszervezni, hogy az elfogadott jelölôlista a mandátum lejártának évében megtartandó utolsó rendes közgyûlés idôpontja elôtt legalább 30 nappal rendelkezésre álljon. A munkacsoport tagjai az idevonatkozó jogszabályoknak megfelelô tartalommal kötelesek a pénztár mûködése és a küldöttválasztás körében tudomásukra jutott adatokat, információkat titokként kezelni. A munkacsoport tagjai az adatvédelmi szabályok megtartására különösen ügyelnek, ennek megsértését jegyzôkönyvben kötelesek rögzíteni. A jelölés lebonyolítása: A munkacsoport valamennyi pénztártagot levélben értesít az ajánlott küldöttjelölti listáról. Egyúttal nyilatkoztatja a pénztártagot, hogy kíván-e küldötti feladatokat ellátni. A küldötti jelölést vállaló pénztártag a szándékának nyilvántartásba vétele érdekében maximum egyoldalas önéletrajzot köteles az értesítésben szereplô határidôig a munkacsoport számára eljuttatni. A munkacsoport a visszaküldött – két tanú elôtt aláírt teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt – szándéknyilatkozatokat és önéletrajzokat az azonos küldöttválasztó egység minden tagjának megküldi. A munkacsoport a beérkezett javaslatok alapján küldöttjelölti listát állít össze. A küldöttjelölti listára kerülés kritériumai: Küldöttválasztó egység tagságának 1%-os ajánlásának a megszerzése. Egy küldöttválasztó egységen belül leadott ajánlások alapján egyik jelölt sem éri el az 1%-os ajánlási határt, akkor mindegyik jelölt felkerül a küldöttjelölti listára. A pénztártag jelölése csak akkor érvényes, ha az ajánlást két tanú elôtt aláírt teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalják és a munkacsoport számára a megjelölt idôpontig visszaküldésre kerül. Egy pénztártag csak egy pénztártagot jelölhet küldöttnek.

5. A szolgáltatás teljesítése a tag írásbeli nyilatkozata alapján történhet, amelyet a tag a szolgáltatás igénybevételét megelôzô 45. nappal korábban köteles a pénztárnak bejelenteni. 6. A pénztár szolgáltatásaira vonatkozó részletes szabályokat – a szolgáltatás jogcíme, a szolgáltatás mértékének megállapítása, a szolgáltatás teljesítésének módja – a pénztár Szolgáltatási szabályzata határozza meg. 7. A pénztár járadékos idôszakban lévô tagjai járadékszolgáltatását biztosítóintézettôl vásárolt járadékkal teljesíti. 8. A járadékszolgáltatást teljesítô biztosítóintézetet a pénztár ill. a szolgáltatást igénybe vevô tag egyaránt kiválaszthatja. A biztosító intézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerzôdést a pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében. VII. A pénztár szervezetére vonatkozó szabályok 1. A pénztár szervei: • a küldöttközgyûlés • az igazgatótanács • az ellenôrzô bizottság. 2. A pénztár legfôbb szerve a küldöttközgyûlés. A küldöttválasztó gyûlés 3. A küldöttválasztó gyûlés feladata a küldöttek megválasztása. A küldöttválasztó gyûléseket a folyamatos mûködés érdekében úgy kell összehívni, hogy a megválasztott küldöttek mandátumának lejárata elôtt legfeljebb 60 nappal, de a mandátum lejártáig az új küldötteket megválaszthassa. 4. Az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár tagsága területileg elkülönítetten 26 küldöttválasztó egységre oszlik. Minden küldöttválasztó egység egy küldöttet delegálhat a pénztár közgyûlésébe. Az irányítószámokkal határolt Küldöttválasztó egységek az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

1010-1069-ig 1070-1119-ig 1120-1169-ig 1170-1219-ig 1220-2099-ig 2100-2299-ig 2300-2499-ig 2500-2799, 3300-3399-ig 2800-3299-ig 3500-3699-ig 3700-3999, 3400-3499-ig 4000-4099-ig 4100-4399-ig 4400-4999-ig 5000-5499-ig 5500-5899-ig 5900-6399-ig 6400-6699-ig 6700-6799-ig 6800-7299-ig 7300-7699-ig 7700-8299-ig 8300-8799-ig 8900-9099-ig 9100-9499-ig 9500-9999, 8800-8899-ig

A küldöttválasztó egységhez tartozó pénztártagok száma minimum 2500 maximum 6000 fô lehet. A pénztártag abba a küldöttválasztó egységbe tartozik, ahol állandó lakhellyel rendelkezik. A küldöttválasztó gyûlések összehívásának, levezetésének feladatát az IT elnöke, illetve az általa e feladatra kijelölt jogi végzettségû személy végzi.

A választás lebonyolítása 6. A küldöttválasztó közgyûlésen a pénztár azonos küldöttválasztó egységéhez tartozó tagjai, valamint a levezetô elnök, a pénztár tisztségviselôi és az ügyvezetô vehetnek részt. A küldöttek megválasztása fôszabályként a gyûlésen résztvevô pénztártagok többségi döntésével történik. A küldöttet a jelenlévô pénztártagok a jelölôlista alapján nyílt szavazás útján választják meg. A jelölôlistára a jelölési eljárás befejezését követôen a pénztárba belépett tagot a küldöttválasztó közgyûlésen is fel lehet venni abban az esetben, ha a jelölôlistára való felkerülést a küldöttválasztó gyûlésen a körzethez tartozó valamennyi jelenlévô tag igenlô szavazatával támogatja. Ha egy küldöttválasztó egységen belül kettô, vagy kettônél több tag kerül fel a jelöltlistára, az egyes jelöltekrôl történô szavazás sorrendjét a levezetô elnök határozza meg. Az a jelölt válik küldötté, aki a gyûlésen résztvevô pénztártagok közül elôször kapja meg az 50 % plusz egy szavazatot. A szavazás két vagy több fordulóban történik, amennyiben a választás elsô fordulójában egyik jelölt sem kapja meg az 50 % plusz egy szavazatot. Ha második fordulóra kerül sor, akkor az elsô fordulóban a két legtöbb szavazatot elnyerô jelölt közül a második fordulóban az 50 % plusz egy szavazatot elnyerô jelölt válik küldötté. Ha a második fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szükséges többséget, úgy harmadik fordulóban történik a küldöttválasztás. A harmadik fordulóban a két jelölt közül az a jelölt válik küldötté, aki a másik jelöltnél több szavazatot kap a gyûlésen résztvevô pénztártagoktól. Esetleges szavazategyenlôség esetén ismételt szavazást kell tartani. 7. A küldött azokat a pénztártagokat képviseli akik a küldöttválasztó gyûlés idôpontjában fennálló állandó lakcímük (ennek hiányában állandó tartózkodási helyük) alapján az adott, irányítószámmal megjelölt területi küldöttválasztó egységhez tartoznak, továbbá képviseli a küldöttválasztó gyûlés után újonnan belépô, illetve átlépô olyan tagokat, akik állandó lakcímük (ennek hiányában állandó tartózkodási helyük) szerint a küldött területi egységéhez tartoznak. Ha a pénztártag állandó lakcíme megváltozik, az új állandó lakcím pénztárhoz történô bejelentésétôl a pénztártagot, az új állandó lakcímének megfelelô területi egység küldöttje képviseli. 8. A gyûlés határozatképes, ha azon az adott küldöttválasztó gyûléshez tartozó pénztártagok legalább 50 %-a plusz egy fô személyesen jelen van, vagy meghatalmazott útján magát képviselteti. Amennyiben az eredeti küldöttválasztó gyûlés meghívója ezt tartalmazza, akkor változatlan napirenddel ismételten összehívott küldöttválasztó gyûlés ugyanaz napon megtartható, a résztvevôk számára tekintet nélkül határozatképes.

c) a gyûlés levezetô elnökének, a jegyzôkönyvvezetônek, a jegyzôkönyv hitelesítôinek és szavazatszámlálóinak a nevét, d) a jelenlévôk létszámát, e) a gyûlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalások lényegét, f) a hozott határozatokat, a jelenlévô szavazók számát, a határozati javaslatokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A küldöttközgyûlés 14. A pénztár legfôbb szerve a küldöttválasztó gyûléseken 5 évre választott küldöttekbôl álló küldöttközgyûlés (továbbiakban: közgyûlés). A közgyûlés létszáma 26 fô. 15. (–) 16. A küldöttek megbízatása a határozott idô lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, ill. a pénztártagsági viszony megszûnésével, valamint a közügyektôl való eltiltással szûnik meg. 17. A közgyûlés határozatai a jogszabályok keretei között kötelezô érvényûek a tagokra, az igazgatótanácsra, az ellenôrzô bizottságra. A közgyûlés határozatai ellen a bíróságon lehet eljárást kezdeményezni. 18. A közgyûlést legalább évente kétszer össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. A beszámolót a pénzügyi év lejártát követô 150 napos, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta elôtti 90 napos idôszakban kell a közgyûlés elé terjeszteni és elfogadni. Szükség esetén a közgyûlés bármikor összehívható. 19. A közgyûlést az igazgatótanács hívja össze. A közgyûlés összehívásáról szóló értesítést a közgyûlés tervezett napját legalább 15 nappal megelôzôen el kell juttatni a küldötteknek a tárgyalandó napirendek és dokumentumok egyidejû kézbesítésével. 20. Az igazgatótanács az írásbeli értesítés mellett ugyanezen határidôig a Napi Gazdaság országos napilapban is közzéteszi a közgyûlésre vonatkozó hirdetményét. 21. A közgyûlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság vagy a felügyelet elrendeli vagy az ellenôrzô bizottság, illetve a pénztártagok, illetve küldötteik legalább 10 százaléka – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, illetve az igazgatótanács szükségesnek látja. 22. A közgyûlésre meg kell hívni a felügyelet képviselôjét is, aki a közgyûlésen tanácskozási joggal vesz részt. 23. A közgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteken keresztül a tagok legalább fele képviseltetve van. A közgyûlésen a küldött jogait csak személyesen gyakorolhatja. A közgyûlésen minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. 24. A közgyûlés határozatképtelensége esetén – amennyiben az eredeti közgyûlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, – akkor a megismételt közgyûlés ugyanazon a napon is megtartható, amely az eredeti napirendi pontok tekintetében a képviselt tagok számától függetlenül határozatképesnek tekintendô. A küldött jogosult a közgyûlésen való megjelenésével kapcsolatosan felmerült utazási költségeinek a megtéríttetésére. 25. A közgyûlést az igazgatótanács elnöke vezeti. A közgyûlés azonban egyszerû szótöbbséggel dönthet más, a közgyûlést levezetô elnök megválasztásáról. 26. A közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapító okirat módosítása, b) az SzMSz elfogadása, illetôleg módosítása, c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, valamint annak ellenôrzése, hogy az igazgatótanács tagjával és elnökével szemben nem áll fenn az Mpt. 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, d) az ellenôrzô bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása valamint annak ellenôrzése, hogy az ellenôrzô bizottság tagjával és elnökével szemben nem áll fenn az Mpt. 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, e) az igazgatótanács éves beszámolójának – ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés – elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezésérôl, f) a pénztár pénzügyi tervének elfogadása, g) a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenôrzô bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletérôl, h) döntés érdekképviseleti szervhez történô csatlakozásról, illetve az abból történô kiválásról, i) döntés a pénztár megszûnésérôl, szétválásról vagy más pénztárral történô egyesülésrôl, j) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény, vagy más jogszabály a hatáskörébe utal, k) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése, l) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról. 27. A közgyûlés a határozatait a 26. pontban szereplô esetekben a jelenlévôk minôsített többségû, legalább 2/3-nak döntésével hozza. A szavazás nyíltan történik.

9. (–)

A pénztár igazgatótanácsa 32. Az igazgatótanács a pénztár ügyvezetô szerve. Az igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fô. 33. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. 34. Az igazgatótanács megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetôleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyûlés mandátumának lejártát követôen az új küldöttközgyûlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ. 35. Az igazgatótanács feladatkörében: a) gondoskodik a közgyûlés hatáskörébe tartozó döntések elôkészítésérôl, a közgyûlési határozatok végrehajtásáról, b) gondoskodik a pénztár könyveinek szabályszerû vezetésérôl, c) meghatározza a pénztár üzletpolitikáját, d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot, e) dönt a vagyonértékelés módjáról, a vagyonkezelô kiválasztásáról, valamint a pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról és az e tevékenységet végzô szervezet kiválasztásáról, f) gondoskodik a pénztár zavartalan mûködésérôl. Ennek érdekében a közgyûlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre. Az átcsoportosítás nem csökkentheti a fedezeti tartalékot, g) a jogszabályok keretei között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltésérôl, illetve felhasználásáról, h) elfogadja ügyrendjét, i) gyakorolja az ügyvezetô felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezetô helyettesét (helyetteseit) és a fôkönyvelôt. 36. Az igazgatótanácsnak legalább 3 havonként kell ülést tartania. Az igazgatótanács ülését össze kell hívni akkor is, ha azt a közgyûlés határozata elôírta, illetve ha az ellenôrzô bizottság vagy az igazgatótanács tagjainak egyharmada, illetve az ügyvezetô kéri. 37. Az igazgatótanács üléseit a napirendi javaslat és az írásos elôterjesztések egyidejû megküldésével az igazgatótanács elnöke hívja össze. 38. Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. 39. Az igazgatótanács határozatait a jelenlévô igazgatótanácsi tagok szavazatainak minôsített többségû, legalább 2/3-nak döntésével hozza. 40. Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélôn, telefaxon, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok szmsz-ben meghatározott hányada, de legalább az Igazgatótanácsi tagok 2/3-a támogatja az elôterjesztést, szavazatát teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalja és 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére. 41. Az igazgatótanács a 35. pont a/-b/ és g/ pontjaiban foglalt hatáskörének gyakorlását -felelôsségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség elôírása mellett – ügyrendjében az ügyvezetôre átruházhatja. A hatáskör átruházásával egyidejûleg a hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékérôl is rendelkezni kell az igazgatótanács ügyrendjében. Az ügyvezetô hatásköre az átruházott hatáskör terjedelméhez igazodik. Az ügyvezetô e tevékenysége során az igazgatótanács utasításai szerint jár el, köteles betartani a jogszabályokat, az Alapító Okirat, az SzMSz rendelkezéseit és a pénztár közgyûlési határozatait. 42. Az igazgatótanács ülésérôl jegyzôkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévôk nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzôkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát. 43. Az ügyvezetô és az ellenôrzô bizottság elnöke az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. 44. Az igazgatótanács tagjai és elnöke a közgyûlés által meghatározott mértékû díjazásban részesülnek. A pénztár ellenôrzô bizottsága 45. A közgyûlés legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenôrzô bizottságot választ. Az ellenôrzô bizottságban a pénztár tagjainak többségét biztosítani kell. Az ellenôrzô bizottság megbízatása, megválasztásától számított öt évig, illetôleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott küldöttközgyûlés mandátumának lejártát követôen, az új küldöttközgyûlés alakuló ülésén új ellenôrzô bizottságot nem választ. 46. Az ellenôrzô bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenôrizze a jogszabályi elôírások, a pénztár pénzügyi terve, szmsz-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetôképességének és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár mûködését. Az ellenôrzô bizottság nyílt pályázat útján tesz javaslatot a közgyûlésnek a könyvvizsgáló személyére. Az ellenôrzô bizottság ezen feladatainak ellátására évente ellenôrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.

28. (–) 10. A küldött megbízatásának lejárta elôtt visszahívható. 11. A küldött visszahívását az általa képviselt pénztártagok legalább 25 %-a a pénztár igazgatótanácsánál kezdeményezheti. A küldött mandátuma a fenti támogatottságú kezdeményezés esetén akkor szûnik meg, ha az igazgatótanács az aláírások hitelességének ellenôrzése után határozatában azt megállapítja. Ebben az esetben az igazgatótanács köteles 90 napon belül új küldöttválasztó gyûlés összehívásáról gondoskodni. 12. A küldöttválasztó gyûlésen jelenléti ívet kell készíteni, amely tartalmazza a gyûlésen megjelent tagok nevét, lakcímét, illetve mellékelni kell képviselôjének meghatalmazását. A jelenléti ívet a gyûlés jegyzôkönyvéhez kell csatolni. 13. A gyûlésrôl jegyzôkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a pénztár nevét, székhelyét, b) a gyûlés helyét és idejét,

29. A közgyûlésen jelenléti ívet és jegyzôkönyvet kell vezetni. A jegyzôkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzôkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenôrzô bizottság beszámolójának egy példányát. A jegyzôkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – a közgyûlést követô 30 napon belül – meg kell küldeni a felügyeletnek. Az elfogadott beszámolót és mérleget a tárgyévet követô év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. 30. A jegyzôkönyvet a jegyzôkönyvvezetô és a közgyûlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévô tag hitelesíti. A jegyzôkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenôrzô bizottság beszámolójának egy példányát. 31. A küldött kérésére az ügyvezetô köteles a közgyûlési jegyzôkönyvbôl másolatot adni.

47. Az ellenôrzô bizottság megállapításait évente a közgyûlés elé terjeszti. Az ellenôrzô bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenôrzés során tapasztaltak szükségessé teszik. 48. Az ellenôrzô bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyûlés elé terjesztendô jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. 49. Az ellenôrzô bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenôrzô bizottság jelentése nélkül a közgyûlés érvényesen nem határozhat. Az ellenôrzô bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervrôl a közgyûlés elôtt, azokkal együtt megtekinthetôvé kell tenni a tagság számára. A pénztár ügyvezetôje 50. A pénztár ügyvezetôje a pénztárral munkaviszonyban álló személy.

51. Az ügyvezetô nem lehet a pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselôje. 52. Ügyvezetôként (ügyvezetô-helyettesként) alkalmazható az, aki büntetlen elôéletû, felsôfokú pénzügyi, közgazdasági, jogi, államigazgatási vagy közhasznú menedzseri végzettséggel, legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik 53. Az ügyvezetôt a pénztár igazgatótanácsa pályázat útján nevezi ki. Az ügyvezetô felmentéséhez vagy az ügyvezetôvel szemben való fegyelmi eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, valamint elbocsátásához az igazgatótanács egyhangú döntése szükséges. Az egyéb munkáltatói jogokat az igazgatótanács elnöke gyakorolja. 54. Az ügyvezetô felelôs a közgyûlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes mûködéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat azok kivételével, amelyeket a törvény, illetôleg ez az SzMSz a közgyûlés vagy az igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe utal. 55. A pénztár munkaszervezetének munkáját az ügyvezetô irányítja. 56. Az ügyvezetô a feladatkörében eljárva a) felelôs a közgyûlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, b) felelôs a pénztár eredményes mûködéséért, c) felelôs a pénztár folyamatos ügyviteléért, d) felelôs a pénztár fizetôképességének és kötelezettségeinek lejárati összhangjáért, e) gondoskodik a közgyûlés és az igazgatótanács üléseinek elôkészítésérôl, f) részt vesz a közgyûlésen és az igazgatótanács ülésein, g) beszámol az igazgatótanácsnak a tevékenységérôl, h) felelôs a pénztár munkaszervezete belsô szabályzatainak a kialakításaiért, i) vezeti és irányítja a pénztár munkaszervezetét, j) gyakorolja a pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat, k) folyamatos nyilvántartást vezet a közgyûlés által hozott határozatokról (Határozatok Könyve), l) elôkészíti az igazgatótanács ülésére a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, mérlegét és éves beszámolóját, m) aláírja a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselôjével együtt a pénztár iratait, beszámolóit, a pénzforgalmi, befektetési és likviditási jelentést, n) képviseli a pénztárat az igazgatótanács elnökének meghatalmazásával egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselôjével együtt, peren kívüli ügyekben, o) biztosítja a pénztártagok tájékoztatását, irat-betekintési jogának kielégítését, p) intézkedik a pénztárhoz benyújtott tagfelvételi kérelmek ügyében, q) ellátja a jogszabályokban és az igazgatótanács által ráruházott egyéb feladatokat. 57. Az igazgatótanács jogsértô határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezetô az ellenôrzô bizottsághoz, illetve a felügyelethez fordulhat.

A pénztár munkaszervezete 58. A pénztár munkaszervezetének felépítését, feladatait az ügyvezetô javaslatára az igazgatótanács határozatban állapítja meg. 59. A pénztárat: a) az igazgatótanács elnöke és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, b) az ügyvezetô és a pénztár egy képviseleti joggal felruházott tisztségviselôje együttesen képviseli. 60. A pénztár tisztségviselôjét vagy alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal. VIII. A pénztár gazdálkodására, pénzügyi tervére és üzemvitelére vonatkozó szabályok 1. A pénztár gazdálkodásának alapnyilvántartása az egyén számla. 2. A pénztár gazdálkodásához, üzemviteléhez a Szervezeti és Mûködési Szabályzaton kívül a következô szabályzatok elkészítését határozza meg: a) Szolgáltatási Szabályzat: Szolgáltatás-típusonként tartalmazza a pénztár által nyújtott járadékok és egyösszegû kifizetések megállapításának és folyósításának szabályait, valamint az erre vonatkozó számításokat, továbbá a szolgáltatási tartalékképzési szabályokat b) Tagokkal való Elszámolási Szabályzat: A pénztár e szabályzatban foglaltak segítségével állapítja meg a tag tagsági viszonyának megszûnésekor a kifizetendô számlakövetelés összegét, valamint a megszûnéssel kapcsolatos költségeket és azok megfizetésének módját. c) Vagyonkezelési Szabályzat: Tartalmazza a vagyonkezelésre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, a vagyonkezelô pályázati úton történô kiválasztásának fôbb elemeit, a vagyonkezelési szerzôdés minimumtartalmát, a kezelt vagyon befektetésére vonatkozó fôbb elképzeléseket. d) Titokvédelmi Szabályzat: Tartalmazza az üzleti titkok és a pénztártitkok hatálya alá tartozó információk és dokumentumok kezelési rendjét, valamint az üzleti titokká minôsített vagy pénztártitoknak számító információk és dokumentumok körét. e) Belsô Ellenôrzési rendszerre vonatkozó Szabályzat: Tartalmazza azokat az elôírásokat, amelyek alapján a pénztár által alkalmazott belsô ellenôr vizsgálja és ellenôrzi a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, az egyéni számlák állapotát, valamint tartalmazza a belsô ellenôrzés és a pénztár ellenôrzô bizottságának kapcsolatát. f) Számlarend és számviteli politika: Tartalmazza a pénztár által követendô számviteli eljárásokat és elveket, a pénztár számviteli politikáját, a pénztár által alkalmazott fôkönyvi számlák számát és megnevezését (számlatükör), valamint a pénztár által vezetett analitikus és kiegészítô nyilvántartások körét, tartalmát, formáját, azok vezetésének módját. g) Leltárkészítési és Leltározási Szabályzat: Tartalmazza a leltározás idôpontjára, bizonylati rendjére, módjára, felelôseire vonatkozó legfontosabb szabályokat, valamint a leltárkülönbözetek megállapításának és rendezésének módját. h) Pénzkezelési Szabályzat: Tartalmazza a pénztár házipénztárában lebonyolított készpénzes ki- és befizetésekkel és a pénztár bankszámláin bonyolódó pénzforgalommal kapcsolatos elôírásokat. i) Eszközök és Források Értékelési Szabályzata (Vagyonértékelési Szabályzat): Tartalmazza a pénztár éves be-

számoló mérlegében kimutatott eszközök és források – a számviteli törvényben (1991. évi XVIII. törvény) rögzített alapelveken és értékelési elôírásokon alapuló – értékelését. j) Hozamfelosztásra és a Befektetésekhez kapcsolódó költségek felosztására vonatkozó Szabályzat: Tartalmazza a pénztárnál realizált hozamok valamint a befektetésekhez kapcsolódó költségek egyéni számlákon való elszámolásának szabályait. k) Válaszható Portfoliós Rendszer mûködtetésére és mûködésére vonatkozó Szabályzat: Tartalmazza a válaszható portfoliók összetételét, a portfoliókhoz tartozó befektetési politikát és a várható kockázatok leírását, valamint a portfolióváltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes szabályait. l) Az Elszámoló egységek Kezelési Szabályzata: Tartalmazza az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történô átváltásának, a felmerülô eltérések rendezésének szabályait. m) Panaszkezelési Szabályzat: Tartalmazza a pénztártagok panaszainak hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásairól, a panaszügyintézés módjáról, valamint a panaszkezelési nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló rendelkezéseket. 3. A pénztár igazgatótanácsa minden évben köteles felülvizsgálni a pénztár szabályzatait és ha szükséges intézkedik azok aktualizálásáról. 4. A pénztár közvetlen ingatlanbefektetési céllal vagyonkezelési tevékenységet végezhet, ezen kívül esô pénztári vagyon kezelését az Mpt. feltételeinek megfelelô szervezethez helyezi ki. 5. A pénztár évente pénzügyi tervet készít, a pénzügyi tervet a pénzügyi év lejárta elôtti 90 napos idôszakban az igazgatótanács terjeszti a közgyûlés elé. 6. A pénztár bevételeibôl fedezeti, likviditási, valamint mûködési tartalékot képez. A fedezeti tartalék a szolgáltatások fedezetének gyûjtésére és finanszírozására, a likviditási tartalék az idôlegesen fel nem használt eszközök gyûjtésére, ill. a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, valamint a pénztár fizetôképességének biztosítására, továbbá az értékelési különbözet fedezetének nyilvántartására, a mûködési tartalék a mûködési költségek fedezetére szolgál.

3) bekezdésének megfelelôen naponta (munkanaponként) kerül sor. Az eszközök értékelésének szabályait a pénztár számlarendjében, ill. az Eszközök és Források értékelésére vonatkozó szabályzatában határozza meg a hatályos jogszabályok alapján. 2. A pénztár beszámolási kötelezettségére, a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségére irányadó szabályokat a kormány rendeletben határozza meg. 3. A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követôen, a jogszabályban meghatározott határidôn belül az igazgatótanács a közgyûlés elé terjeszti. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést is. 4. A pénztár a pénzügyi év lejártát követôen, a jogszabályban meghatározott határidôn belül a Pénzügyi Közlönyben nyilvánosságra hozza: a) a pénztár mûködése megkezdésének idôpontját, b) a pénztár tisztségviselôinek nevét és beosztásának megnevezését, c) (–) d) a pénztár taglétszámát, e) (–) f) a bevételek tartalékok közötti megosztását, g) a pénztár által nyújtott szolgáltatások értékét (változását), h) a pénztár mûködési költségeit, i) a pénztár teljesítménymérésének fôbb mutatóit (változását), j) a pénztár vagyonkezelôjének nevét (változásokat), k) a kiszabott felügyeleti bírságokat, megnevezve azok okait, l) az Alap igénybevételét, m) és minden olyan fontosabb mutatót, amely a pénztárak teljesítményének összehasonlítását lehetôvé teszi. 5. A fent meghatározott adatokat a pénztár székhelyén kifüggeszti. X. Vegyes és Záró rendelkezések 1. A pénztár más pénztárral való egyesülésére, ill. jogutód nélküli megszûnésére az Mpt. VIII. fejezetének rendelkezései az irányadóak.

7. A pénztár a fedezeti, likviditási és mûködési tartalékokon kívül más tartalékokat is képezhet, ha az adott évre vonatkozó pénzügyi tervében azok képzésérôl és felhasználásáról dönt.

2. Amennyiben a jelen SZMSZ valamely jogszabályra hivatkozik, úgy annak megváltozása esetén helyébe a közgyûlés általi módosítás nélkül is a megváltozott jogszabály rendelkezései lépnek.

8. A likviditási és mûködési tartaléknak az elôirányzott szintet meghaladó részének felhasználásáról a közgyûlés dönt.

3. Jelen Szervezeti és Mûködési Szabályzat az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár 1997. október 14-én kelt Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza. Az utolsó módosítás idôpontja 4./2010.05.31. számú közgyûlési határozat. Hatályba lép 2010. január 1-tôl.

9. A pénztár más szervezetekért, személyekért pénzügyi kockázatot nem vállalhat. A pénztár váltót, hitelviszonyt megtestesítô értékpapírt nem bocsáthat ki; hitelt ill. kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nem vehet fel. IX. Adminisztrációs és nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettségekre vonatkozó szabályok

A közgyûlésen elfogadott szöveg és jelen Szervezeti és Mûködési Szabályzat szó szerinti egyezését tanúsítjuk: Budapest, 2010. május 31.

1. A pénztár üzemgazdasági szemléletû kettôs könyvvitelt vezet. A pénztári vagyon piaci értékelésére az Mpt. 69. §

Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár

AZ ÉVGYÛRÛK MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR VÁLASZTHATÓ PORTFÓLIÓS RENDSZER BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK TARTALMI KIVONATA 1. Befektetési cél, alapelvek, az érvényesítendô tagi és pénztári érdekek Az Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár vagyonkezelési stratégiájának alapja a hosszú távú hozamszemlélet, fô célja a portfolió kockázat arányos hozamának maximalizálása. • A befektetési politika alapelvei: Biztonság, kockázat mérséklése, és a kockázatarányos hozam maximalizálása Hosszútávon az idôsúlyos inflációt meghaladó, és a versenytársakénál magasabb idôsúlyos hozam elérése Diverzifikált, több vagyonkezelôt alkalmazó vagyonkezelés folytatása hosszú távon • Pénztártagi érdek: A fedezeti tartalékra jutó befizetések megôrzése és hozammal való gyarapítása • Pénztári érdek: A befektetési politikában meghatározott benchmarkot (referenciaindex) meghaladó hozam elérése ill. érvényesítése. 2. Vagyonkezelési irányelvek • A pénztár határozza meg a vagyonkezelôi tevékenység kockázatvállalási határait a hozam maximalizálása és a veszteségek minimalizálása érdekében. • Kockázatkerülô, hosszú távú befektetési politika kialakítása. • Vagyonkezelôi teljesítmény rendszeres mérése, összehasonlítása a referenciaindex változásával. 3. Referenciaindex A Választható Portfóliós Rendszer bevezetésével a Pénztár fedezeti tartalékán belül három portfólió kerül kialakításra, melyek stratégiai eszközösszetételét tükrözô referenciaindexek portfóliónként az alábbiak:

C1) Növekedési Portfolió benchmark követô stratégiájú mandátuma Részarány a Növekedési Portfolió belül: 64 % Súly 42,2 % 28,1 % 1,5 % 4,2 % 4,2 % 4,2 % 15,6 %

Index MAX Composite RMAX CECEEUR MSCI BRIC Euro Stoxx 50 index Standard & Poor’s 100 index BIX

HUF/USD HUF/EUR C2) Növekedési Portfolió abszolút hozam mandátuma Részarány a Növekedési Portfolió belül: 36 % Súly 50,00% 50,00%

Index ZMAX + 1% 3M Euribor

HUF/USD HUF/EUR

Fedezeti tartalék A) Klasszikus Portfolió Súly Index 35,00 % MAXC 65,00% RMAX

D) Függô Portfolió Súly Index 35,00 % MAXC 65,00% RMAX

B) Kiegyensúlyozott Portfolió Súly Index 30,0 % MAXC 8,0 % BIX 62,0 % RMAX

Likviditási és a mûködési tartalék A likviditási tartalék esetében: 100,00 % RMAX A mûködési tartalék esetében: 100,00 % RMAX A Pénztár igazgatótanácsa jogosult befektetési politikája változása esetén a benchmarkot és a Vagyonkezelési irányelveket önállóan, együttes hatállyal bármikor megváltoztatni. A kezelt portfolió a Pénztár igazgatótanácsa döntése szerinti idôponttól felel meg a módosított benchmarknak és portfolió összetételnek.

HUF/USD HUF/EUR C) Növekedési Portfolió (C1 és C2 együttesen) Súly Index 27,00 % MAX Composite 18,00 % RMAX 0,90 % CECEEUR 2,70 % MSCI BRIC 2,70 % Euro Stoxx 50 index 2,70 % Standard & Poor’s 100 index 18,00 % ZMAX + 1% 18,00 % 3M Euribor 10,00 % BIX HUF/USD HUF/EUR Ezen belül a Növekedési Portfolió vagyonkezelôk által kezelt része kétfelé oszlik technikailag a következôk szerint

4. Jelmagyarázat • MAX Comp.: Magyar Államkötvény Index, amely az összes magyar államkötvény felhalmozott kamatokkal növelt árfolyamváltozását tükrözi. • RMAX: Magyar Államkötvény Index, amely az egy évnél rövidebb hátralévô futamidejû államkötvények kamatokkal növelt árfolyamváltozását tükrözi. • MAX: Magyar Államkötvény Index, amely az egy évnél hosszabb hátralévô futamidejû államkötvények kamatokkal növelt árfolyamváltozását tükrözi. • ZMAX: Magyar Államkötvény Index, amely a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását tükrözi. • CECE (EUR) index: Közép-európai részvényindex • Euro Stoxx 50 index: Dow Jones által megállapított 50 legnagyobb európai, tôzsdén jegyzett vállalat indexe • Standard & Poor’s 100 index: Standard & Poor’s által megállapított 100 legnagyobb amerikai, tôzsdén jegyzett vállalat indexe • MSCI BRIC Index: Morgan Stanley Capital International befektetési szolgáltató által megállapított fejlôdô piacok – Brazilia, Oroszország, India, Kina – részvénypiacainak mozgását leíró index • 3M Euribor: Az EURIBOR az elsôosztályú bankok egymásnak nyújtott kölcsönének kamatlába. Hatályos: 2010. május 20-tól Évgyûrûk Magánnyugdíjpénztár

Ny.sz.: 5/6

Magánnyugdíjpénztár. Tag adatai (Nyomtatott nagybetûkkel kérjük kitölteni) Születési idô: év hó nap Állampolgárság: magyar külföldi Neme: férfi nô

Recommend Documents