Sajnos sokszor találkozhatunk olyan újszülött kiscicával, akit az anyamacska valamilyen oknál fogva nem tud szoptatni. Lehet, hogy az anyának egyszerűen nincs teje, vagy emlőgyulladás miatt akadályozott a szoptatás. Néha az is előfordul, hogy az anyamacska meghal, vagy a kicsiket kiteszik az utcára, és a kölykök árván maradnak. Mit tehet ilyenkor egy igazi állatbarát? Meg kell próbálni mesterségesen felnevelni őket, ami nem kis erőfeszítést és időt igényel, de mindenképp meg kell próbálni. Először is meleg helyre kell vinni a kiscicákat, és meg kell próbálni megetetni őket. A patikákban beszerezhető kisméretű cumi vagy szemcseppentő. Ezzel adagoljuk majd a tápszert a cicáknak. Ahhoz, hogy tudjuk mérni az elfogyasztott táplálék mennyiségét, olyan üvegre tegyük a cumit, amelyen mérce található. Állatpatikákban kaphatók kifejezetten macskáknak gyártott tejpótló tápszerek. Ezek teljes egészében megfelelnek a kölyök macskák igényeinek és ízben is az igazi macskatejhez hasonlítanak. Amíg viszont ezt nem tudjuk beszerezni, otthon készítsünk házilag tápszert. 1 kanál zsíros tejporhoz adjunk 3 kanál vizet és egészítsük ki kis vitaminnal. Ásványianyag kiegészítés gyanánt pedig 1 csipet kálciumport vagy összetört főtt tojáshéjat keverjünk az elegyhez. Ezt a házi készítésű tejpótlót csak addig adjuk a kölyköknek, amíg nem vásároltuk meg a gyárilag előállított tejpótló tápszert. Ha esetleg csecsemő van a családban, és van otthon bébitápszer, azt is adhatunk ideiglenesen a kölyköknek. Tíz napos korukig a kismacskákat 2-3 óránként kell etetni még éjszaka is. Később az éjszakai etetések között 5-6 óra is eltelhet. Először csak kis mennyiségeket fognak enni és az is előfordulhat, hogy hasmenésük lesz. Ilyenkor fekete teát adjunk nekik a következő étkezés helyett. Legkorábban három vagy négyhetes korukban tanulhatnak meg a cicák kis mokkás vagy teáskanálból enni, addig a cumis üveget kell használni. A mesterségesen nevelt cicáknak már korán, akár négy hetes koruktól kezdhetünk konzerveledelt adni. Ha először egy kis kóstolót teszünk a nyelvükre, biztosan ráharapnak majd. Ahogy maguktól tudnak a cicák enni, túl vannak az életveszélyen. Ekkor elmondhatjuk, hogy sikeresen felneveltük őket. Ugye, megérte?!
http://www.juniorrezervatum.hu/content/rolunk
OLTÁSOK KUTYÁKNAK! A kiskutyák a megszületés után az anyatejjel az élet első 24 órájában nagy mennyíségű immunglobulint vesznek fel. Ezek a keringő ellenanyagok védik meg az újszülötteket a környezetben rájuk leselkedő vírusok, baktériumok támadásától. Ez a védettség azonban az idő múlásával csökken és 10-14 hetes korra teljesen eltűnik. Ekkora a kölyök teljesen fogékonyak lesznek a fertőző vírusos betegségek iránt ( parvo, szopornyica, fertőző májgyulladás..). Ezért fontos, hogy kutyánkat időben oltásban részesítsük. Természetesen az oltások nem védenek egy életen át így azokat évente ismételni kell mivel a betegségeket (elsősorban a szopornyicát) bármely életkorú állat megkaphatja de legveszélyeztetebbek a kölykök és az idős
kedvencek. Csak kertben élő, nem sétáltatott állatok sem mentesülnek a fertőződés lehetőségétől mivel a betegségek cipővel (fertőzött székletbe, vizeletbe, váladékba lépéstől) is behurcolhatók, sőt egyesek cseppfertőzéssel (kerítésnél összeszagolás) is terjednek. Az oltási programok nagyrészt a vakcinákat előállító cégek ajánlásai szerint történnek. Rendelőnkben az Intervet által gyártott vakcinákat használjuk, és részt veszünk az Intervet garancia programban is. Az oltásokkal egyidőben gondoskodni kell az állat féregtelenítéséről is mivel a parazitákkal fertőzött szervezetben a védőoltások nem képesek kialakítani a megfelelő védelmet. 6-8 hetes 8-10 hetes 10-13 hetes 14-15 hetes 6 hónapos 9 hónapos 1 éves évente
parvo kombi kombi veszettség kombi veszettség kombi kombi+veszettség
Ezen alap oltási sorozaton kívül a helyi kullancsfertőzöttségtől függően ajánlott a kutyák LYME kór elleni oltása is.
Macska betegségek, oltások! Évente sok macska betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek miatt, amelyeket vakcinázással meg lehetett volna előzni. A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a macskák között. A nem oltott macskák könnyebben megbetegszenek és elpusztulnak. Tény, hogy a fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk befolyásolni, megszüntetni. Amikor a macska már megbetegedett, a tüneteket valamennyire enyhíteni lehet, de ez nem mindig jár sikerrel. A macska vakcinázása a tulajdonos felelőssége, mivel a nem oltott macskák fertőzési forrást jelentenek a többi számára. Hogyan működik a vakcina ? A vakcinában található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét és ez által a szervezetben védőanyagok, ellenanyagok képződését serkenti.
Ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek ellen a macskát. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak. A vakcinákról Az általánosan használt vakcinák hatékony és biztos védelmet nyújtanak a következő betegségekkel szemben:
leukózis, fertőző hashártyagyulladás (FIP-vírus), fertőző bélgyulladás (panleukopenia), fertőző rhinotracheitis (herpes vírus), calicivírus okozta nátha, veszettség.
Kor
Kombinált oltás
Macskaleukózis (FeLV)
Fertőző hashártyaVeszettség Féregtelenítés gyulladás (FIP)
4 és 6 hetes 8 hetes
10 hetes 12 hetes
14 hetes
16 hetes 18 hetes
20 hetes
évente
4x
A kölyökmacskák védőoltása A kölyökmacska alapimmunitásának létrehozásához 9 hetes kortól kezdve valamennyi fertőző betegség ellen oltást kell kapnia. Hiszen az anyától a tejjel felvett ellenanyagok szintje egyre csökken. Ezek a védőoltások a kölyköknél csak akkor hatékonyak, ha megismétlésre kerülnek, hogy a szervezet memóriasejtjei jól rögzítsék azt. Az állatorvos tájékoztatja a gazdit a cica számára szükséges valamennyi oltásról, és arról, hogy meddig nem érintkezhet más macskákkal. Az állatorvos a védőoltásokat oltási könyvbe írja be, hogy nyomon lehessen követni, milyen fertőző betegségek ellen védett az állat. Ez nagyon fontos dokumentum, a veszettség oltásokat is tartalmazza, és kiállítások, utazások esetén az állat egészségi állapotának igazolására szolgál. Felnőtt macskák védőoltása A kölyök állatok alapoltásokkal szerzett védettsége nem tart egész életükön át. A
védőoltásokat évente egyszer ismételni kell, hogy a felnőtt macska biztosan védett legyen a fertőző betegségek ellen. Az évi ismétlő oltások emlékeztetik, felfrissítik a macska immunrendszerét. Az ismétlő oltások azért is fontosak, mert az állatorvos ellenőrizni tudja macskánk egészségi állapotát. Lakásban tartott nem kijáró macskákat is nagyon fontos rendszeresen oltani mivel több fertőző betegség (pl: fertőző gyomor és bélgyulladás, FIP, stb...) cipővel (fertőzött váladékokba való belelépéssel) is behurcolható!!! Nagyon lényeges még a rendszeres negyed ill. félévente történő féregtelenítés, mivel ennek hiányában a parazitákkal fertőzött állatokban nem képesek a védőoltások a megfelelő védelmet kialakítani!! Oltassa be cicáját, hogy megvédje ezektől a szörnyű betegségektől melyekből sokszor kezeléssel sem menthető! Calici vírusos nátha okozta szájfekélyek, nyelvelhalás kölyökmacskán és súlyos, gennyes kötőhártya gyulladás felnőtt
macskánál:
ELHÍZÁS!
A Hill's Pet Nutrition állateledelt gyártó cég felkérésére az Ipsos felmérést készített Olaszországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában. Ennek alapján kiderült, hogy a házi kedvencek fele túlsúlyos. A felelősök egyértelműen a gazdik. A szakértők szerint az okok között fontos szerepe van annak, hogy míg régen a háziállatokat hasznosságuk miatt tartották - a kutya házat őrzött, a macska egerektől szabadította meg a házat, és mindez sok mozgással járt - ma többségük elkényeztetett kedvenc, alig mozog és túletetik. Továbbá életkoruk is meghosszabbodott, amikor a metabolizmus lelassul, de az éhségérzet változatlan marad. Vannak ezen kívül egyes kutyafajták, így a labrador, a beagle, a tacskó, az angol cocker spániel vagy a basset hound, amelynek genetikai hajlama is van a hízásra; s kövérség fenyegeti az ivartalanítottakat is. A túlsúly következményei ugyanazok, mint az embernél: magas vérnyomás, gerincproblémák, cukorbetegség, májproblémák, anomáliák a hőszabályozásban. A gyógymód pedig diéta és mozgás: több rost, kevesebb zsír és szénhidrát. Az állatorvosoknak csalhatatlan módszerük van annak megállapítására, hogy egy állat túlsúlyos-e. A magasság és a súly aránya a különböző fajta-sajátosságok miatt nem mindig mérvadó. A túlsúlyos állat onnan ismerhető fel, hogy nem látszanak a bordái és nem is tapinthatók.
FOGKÖVESSÉG! A fogak rendszeres ápolását már kölyökkorban meg kell kezdeni, igy elkerülhető lesz a fogkőképződés kialakulása. Kiskutyánk fogait a fogváltást
követően rendszeresen, hetente egy-két alkalommal kutyáknak való fogkefe és fogkrém segítségével kell megtisztítani. Létezik speciálisan válogatott tengeri algákat tartalmazó porkeverék, diétás tápok, enzimtartalmú fogpaszták és rágócsíkok is erre a célra. Kíválóan megfelel egy nagy kifőtt vagy füstölt marhacsont is, melyet kutyánk nagy izgalommal fog rágcsálni. Kísérjük figyelemmel, hogy a fogváltás során minden tejfog kihullott-e mert a 8 hónapos kor után bentmaradt fogak már nem esnek ki maguktól és hosszabb távon, felfogva a lepedéket rontják a maradandó fogakat. Ezeket bódításban kell ez esetben eltávolítani. Sajnos ha elhanyagoljuk, kutyánk könnyen úgy járhat ahogyan azt a következő képeken látni lehet.
Ha már fogköves a kutyusunk mielőbb forduljunk állatorvoshoz a fogak megtisztítása céljából!
Ebben a stádiumban sajnos a fogakat tartó csontállomány is felszívódott már, így a fogak megtartására kevés lehetőség adódik, legjobb azokat eltávolítani. A fogkövesedés miatt a a fogíny fekélyes gyulladása is jól látható.
A fogakat ultrahangos fokőleszedővel megtisztítva, majd a zománcot felpolírozva azok újra régi fényükben ragyognak, és kutyusunk szája sem bűzlik már messziről a rohadó fogaktól és a fogkőtől.
A hátsó zápfogat már nem lehetett megmenteni ebben az esetben, alig felfedezhető a fojtogató fogkövek között. Gyökerei már a baktériumok által megrohadtak.
Ellenőriztesse állatorvosával legalább évente egyszer kutyájának fogait és kérje tanácsát a teendőkről! Ne hagyja, hogy az Ön kutyája is így járjon!!
Daganatok!
Daganatok annak ellenére, hogy az orvostudomány az utóbbi idők-ben rengeteget fejlődött és egyre újabb és újabb módszereket dolgozott ki a rák gyógyítására, sajnos mégsem mondhatjuk, hogy a probléma megoldottá vált. Maga a ?rák? kifejezés több mint száz betegségfajtát takar, melyek közös vonása, hogy a rákos daganat a saját sejtjeink-ből, saját szervezetünk építőköveiből alakul ki. Az immunrendszer állapotának jelentős szerepe van azok működésében, mivel az eredetileg egészségesen működő sejtek degenerálódása vezethet a rákos burjánzáshoz. Testünket nagyon sokféle sejt építi fel, amelyek normális körülmények között szabályos ütemben szaporodnak. Ha azonban a normális sejtosztódási folyamat valami miatt felgyorsul, s a sejtek elkezdenek rendellenes mértékben osztódni, olyan újabb és újabb sejtek keletkeznek, amikre a szervezetnek tulajdonképpen nincsen szüksége ? ezek a felesleges, funkció nélküli sejtszaporulatok, szövethalmazok alkotják a daganatokat (tumor).
A tumornak két fő fajtája ismeretes: jóindulatú és rosszindulatú. Előbbiek nem számítanak rákos betegségnek, rendszerint könnyedén, precízen eltávolíthatók, és általában nem újulnak ki. A jóindulatú daganatokból származó sejtek nem terjednek tovább a test más részeire, nem képeznek áttéteket, s ha csak valamilyen létfontosságú szervet nem akadályoznak a működésében, nem számítanak halálos kimenetelűnek. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatokat kóros, degenerált sejtek alkotják, melyek teljesen kontrollálatlanul és szabálytalanul osztódnak, a vér- és nyirokáramlás révén az eredeti, elsődleges (primer) daganattól a test egészen távoli részeire is átterjedhetnek, másodlagos (szekunder) daganatokat hozva létre. Az áttétképződés miatt pedig a rosszindulatú daganatok már igencsak veszélyesek az állatok életére nézve! Az egészséges sejt csak szükség esetén ? a növekedési fázisban, avagy az elhasználódott sejtek megújításakor ? osztódik, egyébként az osztódás időről-időre megáll. A rákos sejteknél viszont nem működik ez az osztódási tilalom, tehát a sejtek folyamatosan szaporodnak; előfordul, hogy egy-egy daganat mérete pár hét alatt megduplázódik. Nagyon lényeges, hogyha bármilyen apró csomót felfedezünk vagy tapintunk kedvencünkön azonnal forduljunk állatorvoshoz, mert az időben eltávolított daganattal még megelőzhetjük az áttétképződést és akár meghosszabbíthatjuk állatkánk életét sok szép, közösen eltöltött évvel. Amit egy gondos gazda megtehet kedvence egészségéért az az, hogy legalább az elkerülhető betegségektől megóvja. Az ivarszervek daganatos megbetegedései pedig ilyenek!! Fiatalkori ivartalanítással mind a nőstények mind pedig a hímek ezirányú problémái könnyedén kiküszöbölhetők!
Kutyák kullancsbetegsége: babesiosis, Lyme-kór 2007-02-06
Házi kedvenceinket sem kerülik el a kullancsok terjesztette betegségek. Az emberre is veszélyes Lyme-kór mellett a babesiosis a leggyakrabban előforduló
"kullancsbetegség".
A babesiosis a házikedvenceknél, a leggyakrabban előforduló kullancs terjesztette betegség. A betegséget a Babesia canis nevű, körte alakú, 4,5-5 m hosszú egysejtű vérparazita okozza. A kórokozó a vörösvérsejteket károsítja, és azok széteséséhez vezet. A fertőzött állatban a tünetek pár nap múlva jelentkeznek. Érdekesség, hogy egyes fajták, például a dobermann vagy a yorkshire terrier érzékenyebbek a betegségre, a beagle vagy a foxterrier viszont kevésbé fogékony rá. A betegség előfordulhat egész évben, de a tavaszi (május-június) és az őszi (októbernovemberi) időszakban gyakrabban találkozhatunk vele. Tünetek Láz (gyakran magasabb, mint 40°C), bágyadtság, étvágytalanság, vérvizelés, okkersárga széklet, vérfogyottság, hasi fájdalom, sárgaság, ritkábban idegrendszeri tünetek. A betegség kimenetele igen változatos lehet. Gyógykezelés hiányában, az állat 1 hét alatt elpusztulhat, de az időben észrevett betegség egy hét alatt gyógyítható. Kezelés Imizol injekció, melyet az állatorvos a betegség diagnosztizálása után ad az állatnak. Előrehaladottabb fázisban szükség lehet infúsióra, steroid injekcióra és egyéb gyógyszerekre, vitaminokra.
Lyme-kór (lyme-borrelliosis): A jellegzetes alakú borrelia burgdorferi baktérium terjesztője az Ixodes ricinus nevű kullancsfaj. Lappangási ideje igen hosszú akár több mint egy év is lehet, tünetei nem egyértelműek, gyógykezelése hosszadalmas és nem mindig sikeres. Tünetek Kezdetben vándorló bőrpír (ez csak többnyire fehér kutyán látszik), váltakozó lábat érintő sántaság, majd később időnként fellángoló magas lázzal járó időszakok, bágyadtság, rosszabb étvágy, sokizületi gyulladás, nyirokcsomó duzzanat, szőrhullás, előre haladottabb állapotban akár autoimmun folyamatok, szem-, szív-, veseidegrendszeri tünetek, bénaság is jelentkezhet. Kezelés Vértesztből kimutatható. Hosszú ideig tartó antibiotikumos kezelést igényel szükség szerint egyéb gyógyszerekkel kiegészítve. Sajnos a leggondosabb ellátás mellett sem lehet minden esetben meggyógyítani a beteget. Van ellene védőoltás, érdemes igénybe venni, mivel nagyon alattomos betegség gyakran csak a fertőződést követő fél- egy év múltán okoz tüneteket melyek sokszor nehezen értelmezhetők. A betegség zoonózis tehát állatról emberre terjed, de közvetlenül beteg állattól nem
kapható el kullancs közvetítése szükséges a fertőződéshez. A kullancs eltávolítása
Nagyon fontos, hogy ha észrevesszük a kullancsot kedvencünkben, azt azonnal távolítsuk el! Ezzel kapcsolatban érdemes egy-két tévhitet Alaposan eloszlatni. Ne kenjük be olajjal, krémmel vagy fertőtlenítőszerrel, mert vizsgáljuk át ilyenkor a fertőző váladékot biztosan kiüríti a szervezetbe a fuldokló kutyánkat, kullancs. Sőt, jobb megoldás, ha nem tekerjük, hanem függőlegesen hogy időben húzzuk ki úgy, hogy a potrohát nem nyomjuk össze. Ilyenkor ugyanis észrevehessük kipréselhetjük belőle a fertőző nedvet. Ajánlatos kullancseltávolító a kullancsot! csipesszel végezni a műveletet, ami egy magyar állatorvos szabadalma és a patikákban beszerezhető de egy szemöldökcsipesz is megfelelő. Az eltávolítás után a kullancs helyét fertőtlenítőszerrel kenjük be. Ha beszakad a szájszerve akkor se ijedjünk meg ez nem okoz gondot, néhány nap alatt picit begyűlik mint egy pattanás, majd pedig kilökődik. Minden séta után érdemes átsimogatni kedvencünk szőrét, így a kullancsokat még a vérszívás előtt eltávolíthatjuk. Ez azért is olyan fontos, mert a kullancsnak majd egy napra van szüksége ahhoz, hogy megkapaszkodjon a bőrben, és a fertőző anyagokat az állatba juttassa. Megelőzés, védekezés
A gyógyszergyártó cégek, különböző készítményeket fejlesztettek ki (nyakörv, spray, cseppek) a külső élősködők távoltartása érdekében. Praktikus megoldást jelenthet a bolhanyakörv, arra azonban ügyeljünk, A kullancs ellen védő hogy az olcsó, néhány száz forintos termékek szinte semmire nem cseppek jók. Vásároljunk állatorvosi rendelőben vagy állatgyógyszer-boltban néhány perc megbízható, márkás nyakörvet (pl. Kiltix, Scalibor, Bolfo, Preventic), alatt amely az egész kullancsszezonra (5-7 hónap) védelmet nyújt. A eloszlathatók nyakörvben nem szabad fürödni, így ha kutyánkkal úszni indulunk, a kutya előtte vegyük le róla. nyakbőrén Hasonlóan jó eredmény érhető el a nyak bőrére csepegtethető, spot-on készítmények (pl. Frontline, Advantix, Duowin, Prac-tic, Promeris) használatával is, ami 1 hónapig tartja távol a kullancsokat és 1- 3 hónapig a bolhákat. Különösen ajánlott ez a módszer hosszú szőrű kutyák esetében, amikor a nyakörv kevésbé hatékony. B-vitamin (Polybé tabl.) adásával is megpróbálhatjuk távol tartani a vérszívókat, azonban ennek hatása nem 100%-os.
www.kiltix.hu
www.advantix.hu
Epilepszia állatoknál Az epilepszia az agy olyan működészavara, amelynek következtében ismétlődő, rendszerint rángógörcsökben megnyilvánuló rohamok jelentkeznek, tudatzavar vagy tudatvesztés kíséretében. Egyes vérvonalakon belül halmozottan jelentkezhet, ezért feltételezhetően öröklött eredetű is lehet. Kialakulhat e kórkép az agyvelő elváltozása nélkül is, máskor oka lehet, az agyi elváltozás (gyulladás, ödéma, daganat, stb. ). A legenyhébb forma néhány másodpercig tartó tudatzavar, a kis roham (petit mal). Ilyenkor meghatározott izomcsoportok rángása figyelhető meg. A kutya réveteg, enyhén bódult, környezetére nem reagál, nyálzás, a rágóizmok rángása, ferde fejtartás figyelhető meg. Más esetben az állat tevékenységét, pl. evését hirtelen abbahagyja, fejét feltartva rövid ideig a levegőbe kapkod,
mintha legyekre vadászna vagy csak a távolba néz hosszan, mereven, illetve előfordul kényszer cselekvés--pl. folyamatos szőnyegnyalás is. A nagy roham (grand mal) a jellegzetes tünetcsoport, a test egészére kiterjed. Rendszerint három elkülöníthető részből áll. A roham bevezető szakaszában az állat tekintete ijedt, elbújik vagy esetleg gazdája védelmét keresi. A roham azzal indul, hogy a kutya teste megmerevedik, belégzését visszatartja, majd rendszerint hangadás kíséretében elvágódik, fejét hátra, lábait előre, illetve hátra kifeszíti, pupillái tágak, majd ismétlődő úszó-kúszó mozgásokat végez. Önkéntelen vizelet- és bélsárürítés is gyakori. A rágóizmok ismétlődő rángógörcse nyelvsérülést okozhat, és a szájüregben a nyál habbá verődik. Ez rendszerint percekig tart. A roham utáni szakaszban aluszékonyság, fokozott érzékenység, étvágy- és szomjúságfokozódás, esetleg mozgás- és látászavar jelentkezik. Máskor a roham után feltűnően rövid idő múlva a kutya teljesen tünetmentes. A görcsöket kiváltó ingerek különbözőek lehetnek: stressz, félelem, érzékszervi izgatóhatások, időjárás-változás, holdfázisok. Az ezekről végzett megfigyelések értékes adatokat szolgáltathatnak a homeopátiás kezelés sikerének érdekében. A betegség legsúlyosabb formája a status epilepticus. Jellemzője, hogy a rohamok közötti időtartamok mindinkább rövidülnek, és ha az állat nem részesül hatásos gyógykezelésben, rövid időn belül el is pusztulhat. Az epilepszia és az epilepsziára hasonló (epileptoid) görcsroham elkülönítése a legfontosabb feladat. A kórelőzmény, az általános és a részletes klinikai vizsgálat, a laboratóriumi vizsgálatok adatai nélkülözhetetlenek. Az epilepsziás görcsös állapot kialakulási körülményeinek, időtartamának, a rohamok gyakoriságának megismerése nélkülözhetetlen a helyes diagnózis kialakításában. A körülírt és az egész testre kiterjedő görcs elkülönítése, a görcsök közötti időszakokban mutatkozó tünetek megismerése nagyon fontos. A traumás eredetű agyi bántalmak, a felületes sérülés esetleg a koponyáról készült röntgenfelvétel alapján bizonyíthatók. Az epilepsziához hasonló tünetek kapcsán az alábbiakban felsorolásra kerülő problémák jöhetnek szóba, elkülönítésük a kórelőzmény és a tünetegyüttes egybevetése alapján könnyen kideríthetők. Az alábbi esetekre gondolhatunk még a tünetek fellépésekor: -Súlyos bélférgesség (elsősorban kölyköknél) -A szopornyicára, amely fiatal kutyákban toxoplasmosissal is kombinálódhat. - Bizonyos idegrendszerre terjedő gombás betegségek tünetei is lehetnek görcsök. -A baktériumos eredetű agy- és agyburokgyulladás rendszerint közvetlen ráterjedés következtében jön létre. Az orrnak és melléküregeinek, a külső és középfülnek és a belső szemgyulladásos folyamatai ezért veszélyesek. - Veleszületett agybántalmak, vagy idősebb korban az agykoponya térszűkítő folyamatai (daganat, ödéma) is okozhatják a görcskészséget - Trauma lehetőségének a kizárása -A klinikai kiegészítő vizsgálatokból a vér toxikológiai vizsgálata, elsősorban a máj (funkciózavar, daganat, sönt), de előre haladott állapotban a vese működészavarának laboratóriumi lelete, a specifikus ellenanyagok (szopornyica, toxoplasmosis) kimutatása ugyanúgy értékes adatokat szolgáltathat, mint a vérkeringési, légző-, valamint a húgyszervek és a hasnyálmirigy részletes klinikai vizsgálata, szükség szerint röntgennel illetve
ultrahanggal is. - Heveny ólommérgezés, melyet bélpanaszok, bűzös hasmenés vezet be. A nagyfokú reflexingerlékenység, görcsök erősödése hangingerekre is mutatkozik. - Klórozott szénhidrogének okozta görcsök - Sztrichninmérgezés és a tetanusz, a fokozott reflexingerlékenység a jellegzetes merevgörcs (opistotonus) kialakulásához vezet. - Bizonyos mérgek (pl. csigaméreg) és egyéb növényvédőszerek is tartalmazhatnak idegmérgeket melyek szintén görcsrohamokat okozhatnak. - Vér cukorszintjének csökkenése (hypoglykaemia) kutyákon a különlegesen megerőltető igénybevételnek és a szervezet fokozott glikogén mobilizációjának lehet a következménye. - Az agy oxigénhiánya is okozhat görcsöket--például fuldoklás, magas vérnyomás, hőguta. - Kálcium hiány okozta görcsök elsősorban kistestű szoptató szukáknál fordulnak elő leggyakrabban. Mi a teendő a roham alatt? Roham közben nem sokat lehet tenni, de érdemes a rángatódzó kutya mellől minden felborítható tárgyat eltenni, nehogy a roham során magára borítsa az állólámpát, vagy a kínai vázát. Ne tegyük a szájába a kezünket (sokat megpróbálják, hogy ne harapja össze a nyelvét), mert a mi kezünk is ellátásra szorul majd. A simogatás nem sokat ér, mert a kutya úgyis öntudatlan. Amennyiben már kezelés alatt áll az állat, úgy használjuk minél előbb az orvos által felírt végbélbe nyomható nyugtató oldatot. Ez hamar felszívódik és gyorsabban elmúlik a roham.
Mit tegyünk a roham elmúltával? Ekkor már érdemes nyugtatgatni a kedvencünket, rá is fér, hiszen nem érti mi történt, az egészből csak annyi tudatosul benne, hogy valami nagy baj volt, rajtunk is érzi az idegességet. Ha már lecsillapodott, van időnk feljegyezni a naptárunkba, hogy mikor történt mindez, hogyan zajlott le, mennyi ideig tartott, volt-e valami előzménye. (Ezekre később már nem emlékezünk pontosan, pedig az állatorvos szeretné tudni.) Majd hívjuk fel az állatorvost, kérjünk tőle tanácsot. Roham közben azért nem érdemes azonnal segítséget kérni, mert a roham rég elmúlik, mire az állatorvos odaérhet. Ha a roham pár perc, esetleg 1-2 óra múlva megismétlődne (nagyon ritka!), akkor viszont feltétlenül forduljunk állatorvoshoz.
A vizsgálat: Ha a rohamot epilepszia okozza, akkor vélhetőleg a legalaposabb kivizsgálás is tünetmentességet mutat két roham közötti időszakban. Az epilepszia diagnózisának kimondásához kitűnő vizsgálati módszer az elektro-encefalográfia (EEG). Ez a vizsgálat az agy működését ellenőrzi. Segítségével 80-90 %-os biztonsággal kimutatható az epilepszia, valamint beállítható a gyógyszerezés. A vizsgálatot altatásban végezzük, mert 20 percig a kutya nem mozdulhat, de még csak nem is
pisloghat. A kiértékelés során el kell dönteni, hogy epilepsziás-e a beteg, az agynak mely területéről indul ki a roham, vagy nincs ?góc? az agyban, milyen fajtájú gyógyszertől várható tünetmentesség. A diagnózis felállításánál felhasználjuk az EEG eredményét, a tulajdonos által elmondottakat (hogyan zajlik le egy roham stb.), illetve az egyéb vizsgálati eredményeket.
Gyógykezelés: A lehetséges gyógyszerek közül ki kell választani azt, amely hatásos lehet, könnyű adagolni (napi kétszeri adagolásnál ne legyen több, hiszen sokan nem tudnak a munkájuk miatt délben is tablettát adni a kutyának), és az ára is elfogadható legyen (a gyógyszerek ára havonta sok száz és sok ezer forint között mozog). Gondolnunk kell arra is, hogy a kutya hajlamos a beadott tablettát szájában elraktározni, és később kiköpni. Ezért javaslom, hogy a tablettát kis májkrémes galacsinba dugva adjuk be a kutyának. A gyógyszerek nem mindig hozzák meg a várt hatást: az epilepszia gyógyíthatatlan betegség, csak a tüneteket, tehát a rohamok számát lehet mérsékelni, esetleg megszüntetni. Néha előfordul, hogy a már régóta szedett gyógyszer mellé más készítményeket is kell előírni, vagy a gyógyszerelést alapjaiban kell megváltoztatni. Ilyenkor az eddig szedett gyógyszert fokozatosan csökkentve, az új adagját általában fokozatosan növelve történik az átállás. Mindez csak állatorvos pontos előírása alapján történhet meg. A hirtelen gyógyszerváltás, vagy gyógyszerelvonás életveszélyes állapotot okozhat. Vérvizsgálatból megállapítható eléri-e a szükséges vérszintet a szedett gyógyszer (fenobarbitál szint). Ennek ismeretében könnyebben módosítható az állat gyógyszerezése.
A megfelelő gyógyszerezés ellenére előfordulhat, hogy egy-egy roham mégis jelentkezik. Ez nem feltétlenül a gyógyszer hatástalanságára utal, hiszen a rohamokat gyakran kiválthatja egy-egy külső tényező: előre nem várt sokk-hatás, vagy hidegmeleg front gyors váltakozása, esetleg a szomszédban egy tüzelő szuka stb. Nagyon fontos, és az elsődleges teendők közé tartozik ezért-- és hogy még véletlenül se örökítse az állat ezt a súlyos betegséget-- az ivartalanítás, mivel így sok stresszfaktort ki tudunk zárni ami rohamot okozhat. Jó eredményeket lehet még elérni a természetes kutyamacska feromon spray-k, párologtatók használatával is. Ezek is hozzájárulnak a minél nyugodtabb életritmus elérésében. Homeopátiás vagy Bach virágterápiás kiegészítő kezelést is érdemes megpróbálni, sok esetben eredményesek lehetnek.
=
