MACHU PICCHU AZ ÖREG CSÚCS REJTÉLYE Egy világjáró barátom egyszer azt mondta, hogy bár ő bejárta a glóbuszt Tűzföldtől Skandináviáig, Kínától Kanadáig, kétségtelenül a világ legszebb helye a Machu Picchu mind közül. Sok szempontból kimagasló jelentőségű szent helynek számít az Öreg Csúcs. A ROMVÁROS FELFEDEZÉSE Machu Picchu Peruban található. Az ősi inka romváros Cuzcotól körülbelül 115 km-re északnyugatra található az Urubamba-folyó völgyében. Érdekes, hogy az Urubamba ősi neve: Wilka maio, ami magyarul „Napfolyó”-t jelent. Az impozáns csoda az Andokban 2450 méteres magasságban, a Vilcabamba-Kordillera egyik sziklás meredélyén magasodik az ég felé. A város alapterülete 13 km². Gyakorlatilag megközelíthetetlen és szinte bevehetetlen erőd volt valaha. Úgyszólván, aki nem keresi, nem is találja meg. Az év jelentős részében felhők ölelik körbe, ezért teljesen elbújik a kíváncsi tekintetek elől. A város hivatalos újrafelfedezése előtt több korábbi dokumentumban, illetve térképen is feltűnik. John Rowe amerikai régész egy 1568-as spanyol dokumentumban bukkant a város nevére. Ebből kitűnik, hogy akkortájt a Picchu környékén lakó indiánok kokalevéllel adóztak. Később 1776-ban és 1782-ben a város neve újra előkerült. Az egyik egy tulajdonlevél volt, amely igazolja, hogy Machu Picchut és a környező földeket Marcos Antonio de la Camara y Escuerdo parancsnok 450 pezóért megvásárolta. Külön említést érdemel, hogy a város kifejezetten ezen a néven: Machu Picchu szerepel. Antonio Raimondi, olasz felfedező 1965-ös térképén szintén megtalálható a város. Állítólag e térkép alapján találta meg a várost 1867-ben Augusto Berns német üzletember, aki teljesen felforgatta a szent helyet és gyakorlatilag kifosztotta. Egyes kutatók erre vezetik vissza, hogy egy arany- vagy ezüst tárgyat sem találtak Machu Picchuban. A 20. század hajnalán több misszionárius is rálelt a kultikus központra. Agustín Lizárraga neve és az 1902. július 2-i dátum megtalálható az egyik templom falába vésve, ezért őt tartják az ősi város felfedezőjének. A hivatalos és elismert, illetve a precízen dokumentált archeológiai felfedezés azonban a Yale Egyetemen dolgozó Hiram Bingham nevéhez fűződik, aki 1906 és 1915 között öt viszontagságos régészeti expedíciót vezetett Peruba. Ő az utolsó inka fővárost, Vilcabambát szerette volna megtalálni. 1911. júliusában találkozott Melchor Arteaga indián földművessel, akitől megtudta, hogy létezik egy elhagyatott város az őserdő rejtekén az Urubamba-völgy vidékének egyik csúcsán. A bennszülött végül elvezette Binghamet a hegyhátra. A tudós annyira megörült hirtelen, hogy rögtön azt hitte, megtalálta a keresett Vilcabambát. Ezt így fogalmazta meg a felfedező: „… A folyó mintha menekülne a jeges fennsíkról, utat vájva magának a gigantikus gránitsziklák között. Az ösvényről felülmúlhatatlan szépségű táj tárult a szemünk elé… Szépsége oly sokszínű, s varázslatos volt, hogy a föld egyetlen más természeti szépségéhez nem hasonlítható. Havas csúcsok, melyek a felhők fölé emelkednek, szivárványszínű gránitsziklák, gigantikus szakadékok, melyek sok ezer méter mélységben szakadnak a habzózuhogó, dübörgő folyó medrébe, ugyanakkor a legcsodálatosabb színekben játszó orchideák, buján zöldellő fák és bokrok, a pompázatos növényvilág elhaló harmóniája, s az őserdő misztikus boszorkánykonyhája. Valóban szentélynek való hely!” – Hiram Bingham -
Nem sokkal később, a National Geographic Society támogatásának hála, kiszabadította a várost a dús növényzet szoros öleléséből. Így kirajzolódtak a pazar romok: az épületek, a lépcsők és a lenyűgöző teraszok. A RÉGÉSZETI ÁLLÁSPONT Az amerikai régész vezette kutató csoport 173 sírt (illetve múmiát), 555 db kerámiát, 220 db bronz és réz használati eszközt talált. A feltárt sírok közül 150-ben női csontvázra bukkantak. Ebből azt a logikus következtetést szűrték le, hogy a nők fontos szerepet tölthettek be Machu Picchu életében. A nők minden jel szerint nap-szüzek (ajilla) lehettek. A másik lényeges és ellentmondásos eredmény a nemesfémből készült eszközök, díszek, ereklyék és kultikus tárgyak abszolút hiánya. Ami azért különös, mert az inkák messze földön híresek voltak az aranyraktáraikról és az aranykincseikről. Például utolsó királyuk. Ataualpa király fejére kitűzött „váltságdíjat” is megfizették, ami nem volt kevés. A spanyol gyarmatosítók ugyanis egy termet töltettek meg majdnem színültig arannyal, az utolsó inka szabadon bocsátásáért cserébe. Természetesen csúnyán rászedték az inkákat, viszont az eset jól példázza az inkák mesés gazdagságát. Ettől függetlenül a spanyolok soha nem tették be a lábukat a szent városba, mert az fekvésének köszönhetően elbújt az őserdőben. A város elnéptelenedésének okai máig ismeretlenek. A leletek egy részét az évek folyamán visszaszolgáltatták a perui kormánynak, de még mindig több a kérés, mint a releváns válasz az inkák titokzatos életével kapcsolatban. Cuzcót 1533-ban foglalták el a spanyolok Francisco Pizarro vezetésével. Az utolsó fővárost Vilcabambát 1572-ben foglalták el, de ez még nem ad magyarázatot Machu Picchu elnéptelenedésére, hiszen rombolásnak és erőszaknak semmi nyoma. Voltak, akik himlőjárványra gyanakodtak. Szerintük az emberek többségével a végzetes kórság végzett, de ez egyelőre nem bizonyított, ilyen jellegű vizsgálatokat hivatalosan nem végeztek. Akadtak, amik valamilyen rituális gyilkosságra gondoltak, amely a nap-szüzekkel lehetett kapcsolatos. De ennek a teóriának sincs logikus magyarázata. Mindenesetre Machu Picchu tervezése és felépítése kétség kívül mestermunka. A paloták, a templomok, a lakóházak, a csatornák, teraszok és a lépcsők ilyen istenháta mögötti és magas fekvésű helyen történő kivitelezése kultikus és egyben felbecsülhetetlen jelentőségű okra céloznak. Hiram Bingham azt feltételezte, hogy az erődítmény az inka uralkodók szülőhelye lehetett. A legújabb kutatások arról tanúskodnak, hogy Pacsakutek Inka Yupanki (Pachacuti Incka Yupanqui) inka király (1438-1471) parancsára építették a várost 1450 körül. Valószínűsítik, hogy az uralkodóknak rezidenciája volt az Öreg Csúcs, de a vallási szertartások és a csillagászati funkciók szintén elválaszthatatlanok tőle. A SPIRITUÁLIS SZEMSZÖG Machu Picchu szakrális feladatokat is ellátott. Maga a hely tökéletesen alkalmasnak bizonyult a különféle csillagászati megfigyelések elvégzésére. A Machu Picchu szent helynek számított, ahol a természetfeletti erők a mi világunkba hatolnak. Az inka vallás középpontjában a Napisten, Inti állt. Hitkultuszuk szerint a Nap volt az inka nép atyja és királya, egyben a Hold férje és bátyja. Valamennyi bolygó és a csillagok a Nap
kíséretéhez tartozott. Hitfelfogásukban Viracocha isten teremtette a világot és az embereket. Mivel az embereket az istenség kőből faragta ki, ezért a számos követ és kristályt szentként tiszteltek és misztikus tulajdonságokat tulajdonítottak nekik. Innen fakadt a kövek kifinomult megmunkálása is. Az uralkodó (az inka) a Napisten gyermekének számított. Machu Picchu egy kövezett út mentén fekszik. Ehhez azt kell tudnunk, hogy magát a z inka birodalmat 40 000 kilométeres úthálózat szőtte át. A 4-6 méter széles inka ösvényeket „naputak” (nan cuna) nevezték, s két oldalukon fal húzódott. Machu Picchu hatalmas kőtömbökből épült fel. A város egyik építőanyaga vörös gránit. Ezt fantasztikus teljesítmény lehetett elszállítani és megmunkálni, különösen, ha meggondoljuk a domborzati viszonyokat, a kövek több tonnás súlyát, a tökéletes csiszolást és illesztéseket. A város felső részében foglalt helyet a Szent kerület, ahol a templomok álltak. A főtemplomban helyezték el az oltárt és a fülkéket. A Szent térnek nevezett tisztásról 60 lépcsőfok vezet fel a fellegvár legmagasabb pontjához, az Intihuatanához. Ezen a szakrális helyen végezték el a téli napfordulókor esedékes Napceremóniát. A hegycsúcson álló gránitsziklából faragták ki az oltárt, amelynek talapzatán 36 cm magas, keskeny oszlopféleség áll. Ezt napóraként használták, tehát ezzel mérték az időt: az évszakokat, a hónapokat és az órákat. A Főtér közelében áll a Naptemplom közepén egyetlen kőtömbből álló oltárral. Az oltár tetejét a nyári napforduló felkelő napja éppen megvilágítja. Itt mutattak be áldozatokat és végeztek szertartásokat a Nap-papok az Napisten tiszteletére és itt létesítettek kapcsolatot a magasabb világokkal is. A közeli csúcson, a Huayana Picchun („fiatal csúcs”) szintén találunk néhány épületet. Ezek funkcióját nem ismerjük. Itt foglal helyet a természetes üregbe vájt Holdtemplom, amelyben egy oltár és a Naptemplomhoz hasonlóan több fülke volt. Mindezt azért kellett elmesélnem, hogy tisztán és világosan kirajzolódjon a kedves Olvasó előtt, hogy a Napisten és a Holdisten, valamint a kozmosz isteni mestereire és erőire épült a perui ősvallás. Éppen úgy, ahogyan ez Mexikóban és Egyiptomban is történt az „ég követeivel”. Mintha ugyanabból a forrásból merítették volna a tudásukat, annyira hasonlatosak eme kultúrák mind vallási, mind mágikus vonatkozásukban. Ilyesformán Peru is csak arra vár, hogy egyszer újra beinduljanak varázslatos energiái. A Machu Picchu egyike volt az inka energiaközpontoknak. Méghozzá szoláris és lunáris erőtér volt egyszerre, amelyet a „világ köldökének” neveztek. Igaz, hogy ezt a címet több földrajzi hely is büszkén magáénak vallhatja, de ez semmit nem von le Machu Picchu fontosságából. 2007-ben Lisszabonban hirdették ki a világméretű szavazás végeredményét, amely értelmében Chichén Itza (maja piramis), a Colosseum, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a kínai Nagy Fal, Petra sziklavárosa és az indiai Tádzs Mahal mellett a Machu Picchu lett a világ hét új csodáinak egyike. A Gízai piramisok pedig már csak a ráadást adják, mint az ókori világ hét csodája közül az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt remekek. Száraz György Boldog napot!
A MONKS MOUND
Mielőtt Kolumbusz Kristóf felfedezte volna az amerikai kontinenst, már hatalmas metropoliszok épültek Újvilág szerte. Tehát nem az európai gyarmatosítók és a nyomukban érkező telepesek alapították az első amerikai nagyvárosokat. Pillantsunk a régmúlt időkbe és fedjük fel a misztikus földpiramisok titkát! Aki tanulmányozta már az amerikai kontinens történelmét, az biztosan szembetalálkozott már bizonyos óriási földhalmokkal. Csak a tengerentúlon több mint százezer mesterséges földhalom található. Ezek legalább annyira megfejthetetlen és különleges látványosságoknak számítanak, mint az angliai Stonehenge, a boszniai piramisok vagy a francia Carnac (Bretagne). Olyannyira így van ez, hogy az Illinois állambeli Cahokia Mounds egyike az Egyesült Államok nyolc világörökségi helyszínének. De vajon melyik kultúra és milyen célzattal hozta létre a földhalmokat? ELVESZETT CIVILIZÁCIÓ ÉPÍTMÉNYEI – A MOUNDOK A nagy hódítók elsősorban Mezo-Amerikában találtak ősinek mondható kultúrnyomokat: a majákét és az aztékokét mindenekelőtt, illetve az ő elődeikét. Ezek valóban roppant látványos, piramisépítő civilizációk voltak. Amint az évszázadok alatt a szárazföld belseje felé nyomultak az európai felfedezők, meglepődve konstatálták, hogy az Ohio és a Mississippi völgye tele van az indián törzsek fejlettségének lenyűgöző bizonyítékaival. Konkrétan meghökkentő méretű, alakú és megfejthetetlen funkciójú földhalmokra/földpiramisokra, azaz moundokra bukkantak. A moundok a bennszülött indiánok kiforrott túlvilághitéről is hűen tanúskodnak. A mindennapi élet használati tárgyaitól (ruházat, edények) a szakrális jellegű (ékszerek, táblák, álarcok) kellékekig gazdagon felszerelték a moundot, hogy a túlvilágra utazó semmiben ne szenvedjen hiányt. A moudnok méretei és alakjai változatos képet mutatnak. Találtak közöttük egyszerűbb halomsírokat, melyeket tumuluszoknak neveztek el, ugyanakkor remekműveknek számító piramis és kúp alakú moundokat is szép számban feltártak már. Eddig összesen százezer moundot regisztráltak. Ezek közül a legnagyobb a mai Saint Louisban található Monk’s Mound. PREKOLUMBIÁN TERVEZŐK A moundokat kétségtelenül prekolumbián mérnökök tervezhették, lévén, ezek Kolumbusz partraszállásakor már több évszázadosak voltak. Feltételezhető, hogy az első halmokat még sokkal korábban készíthették az ősök, s a későbbiek ezek utánzatai lettek. Bármi is legyen az igazság, a Monk’s Mound négyszögletes alapja 6,4 hektár, ami azért tekintélyes, és magassága eléri a harminc métert. Funkciójukat tekintve mindenképpen kultikus szerepet kell tulajdonítanunk a moundoknak. Valóban sírként üzemelt. Igaz, előfordult, hogy később szentélyt vagy templomot emeltek fölé, de ugyanakkor nem veszítette el a temetkezési hely jellegét sem. Ismerünk olyan moundokat, amelyeket egy meglévő sír fölé építettek, de vannak olyanok is, amelyeket kifejezetten erre a célra alakítottak ki. ez utóbbiak úgy készültek, hogy mély gödröt ástak, amelyet gerendákkal béleltek ki. Ezekre fektették a tetemeket. Efölé kupola alakú halmokat formáztak faágakból, fakéregből, s tették ezt olyan mesterien, hogy a külső burkolatot alkotó hatalmas tömegű földet és köveket elbírta ez a tákolmány. Olyan moundot is találtak, amelyben a holttesteket két szintben helyezték el, ergo emeletes sírhalomról beszélhetünk.
Nem véletlenül becézték a 19. században Saint Louist Mound City-nek, azaz a Halmok Városának. Ma azonban hiába keressük az ősi halmokat, nem sok élte túl az évszázadokat. A második legnagyobb halmát például 1931-ben hordták el a helybéliek mezőgazdasági célzattal. Ettől függetlenül Cahokia régészeti jelentősége páratlan és az indiánkultúrák autentikus antropológiai értékei itt lelhetők fel a legnagyobb számban. A legnagyobb cahokiai földpiramis cirka tíz emelet magas közel 623 ezer köbméternyi – 15 millió kosár – földből áll. Az európai hódítóknak dunsztjuk sem volt arról, hogy az indiánok képesek voltak a prérin földpiramisok konstruálására. Több ezer munkás sok éven át fáradhatatlanul dolgozhatott eme halmokon, mire gigantikus méreteik végre elkészültek. Ezt az archeoasztrológiai tudást őszintén nem nézték ki az őslakos indiánokból.
MOUND-KULTÚRÁK Ma úgy tudni, hogy három nép hozott létre ilyen halmokat. Az Adena-kultúra (i.e. 800 – i.sz. 100). Erre jó példa a kőből épült, agyagborítású Nagykígyó-halom (Adams megye) Ohioban. Ez az USA legnagyobb alakmáshalma. A Hopewell-kultúra fénykora az i.sz. első évszázadokra tehető. E civilizáció nyomait fedezhetjük fel Indiana, Michigan, Wisconsin, Iowa és Missouri államokban. A sírhalmokban található leletek arra engednek következtetni, hogy a távoli tengerparti vidékekkel is élénk kereskedelmet folytattak. Utánuk a Mississippi-kultúra következett (i.sz. 500-1000). Az ő halomsír-építkezésük hasonlított a maja és az azték piramisművészethez. Ők a síroktól nem elszeparáltan éltek, hanem magát a városukat is köré építették. Ennek oka az lehetett, hogy kozmikus jelentőséget tulajdonítottak a moundoknak (Nap, Hold, Fény és Sötétség). A MONK’S MOUND Cahokia a régészeti kutatások szerint Amerika első metropolisa volt. a város népessége meghaladta a 300 ezret. Itt található a mai napig a Monk’s Mound. Méretei érzékeltetésére néhány adat: 305 m hosszú, legalább 213 m széles és 30,5 m magas (még mindig). Ha az ember a tájképet szemléli erről a mesterséges „magaslatról”, akkor körülbelül száz ehhez hasonló moundot láthatunk. Ezek némelyike sírokat rejt, míg a többin templomok, palota és egyéb épületek emelkednek. Cahokia Monk’s Moundja annak állít emléket, hogy az európai bevándorlók előtt már kifejlett civilizációt alakítottak ki. A jelek szerint a népesség nem elhanyagolható vallási és asztrológiai ismeretek birtokában lehetett. További említésre méltó moundok: Grave Creek Mound a legnagyobb (Virginia, Moundsville), Collinsville 80 darab moundja 8,9 négyzetkilométeren. A mound-körzetek java az UNESCO Világörökség részét képezi. Száraz György Boldog napot!
TUTANHAMON KINCSEI
Izgalmas, tanulságos és igazi csodákkal teli utazás Tutanhamon kincsei között kalandozni. A feltehetően meggyilkolt, éppen nagykorúvá érett fáraó élete tömény misztikum, pláne, hogy a világ leghatalmasabb kultúrájának a kormányzását kapta kezébe az istenkirály. TUTANHAMON KIÁLLÍTÁS Howard Carter egy megszállott volt, aki hitt abban, hogy egyszer majd megtalálja Tutanhamon sírját, már minden tudós kétségbe vonta a sír létezését, de ő jottányit sem tágított az álmától. Utólag kijelenthetjük, hogy igaza volt. Howard Carter régész 1922. november 26-án pillanthatott be Tutanhamon fáraó sírjába. A szemei elé táruló kamrák színültig tele voltak felbecsülhetetlen értékű sírmellékletekkel. Magyarországon 2009/2010-ben mutatták be a „Tutanhamon – A fáraó sírja és kincsei” című kiállítást, amely ennek a történelmi jelentőségű pillanatnak állít emléket. Ez a kiállítás Tutanhamon sírjának három kamráját a kincsekkel együtt mutatta be teljes életnagyságban rekonstruálva mindent. Az ifjú fáraó mesés gazdagsága bizonyítja, hogy a túlvilágon semmiben nem szenvedhetett hiányt. A sírban több mint 1000 fontos leletet találtak. Az ókori egyiptomiak kultúrája és hitvilága valósággal megelevenedik. Tutanhamon kincseinek nagy része lezárt vitrinekben pihen a kairói Egyiptomi Múzeumban. Azaz csak pihent, amíg a 2011-es januári-februári zavargások, illetve népfelkelés néhány fanatikus aktivistája műkincslopást nem követett el, s gyakorlatilag kifosztotta a múzeum felbecsülhetetlen értékű kiállításait. ELFELEDETT FÁRAÓ Tutanhamon az egyiptomi történelem egyik legrejtélyesebb alakja. 18. dinasztiából származik. Ez alapította az egyiptomi Újbirodalmat. Ehnaton fáraó és fő felesége, a híres Nefertiti fiaként látta meg a napvilágot. Gyermekként, 7 évesen lépett a trónra és körülbelül 19 évesen hunyt el. Halálának körülményei máig tisztázatlanok. Utódai gondoskodtak arról, hogy a múlt homálya boruljon a fiatalon elhunyt fáraóra, ugyanis nevét minden emlékműről és eddig ismert királylistáról kitörölték. Tutanhamon (vagy írhatnánk úgy is, hogy Tutankhamon, illetve Thot-Ankh-Amon) feltehetően 1343–1325 között élt. Valójában helyette Ay és Horemheb irányította Fekete Földet, azaz a megtermékenyített földet. Sírja a Királyok Völgyében 62-es számot viseli. S bár nem maradtak fenn róla írásos emlékek – a sírját leszámítva – mégis kuriózumnak számítanak a kincsei. Miért? Mert övé az egyetlen, épségben megmaradt fáraósír. A fáraó múmiája a mai napig ott található. A múmia aranymaszkja pedig az egyik legismertebb egyiptomi műalkotás a világon. Tutanhaton nevének jelentése „Aton élő képmása”. Ez hűen tükrözi a Napistennel alkotott lelki kapcsolatának, gyakorlatilag a leszármazásának a fontosságát. Apja, Ehnaton vallási reformját állítólag ő számolta fel: Aton napisten kultusza helyett Amon tiszteletét állította vissza, nevét pedig Tutanhamonra változtatta. Manethón i.e. a 3. században élt pap, Rathotisz néven említ. Neve a Neb-heperu-Ré-Tut-anh-Amonból eredhet. Ezt más források is megerősítik.
A kor legfontosabb dokumentuma az ún. Restaurációs sztélé, amely Karnakban volt. Erről megtudhatjuk, hogy Tutanhamon uralkodásának első éveiben az Amarna-kor után az elhanyagolt templomokat az egész országban felújíttatták és felszerelték. Tutanhamon több nagy építkezést kezdett Thébában. Feldíszítette a luxori templom egyik oszlopcsarnokát, Karnakban szobrokat emeltetett Amonnak és Amaunetnek. Halotti temploma pedig egykoron Medinet Habu szomszédságában állt. ARANYMASZK ÉS A MŰKINCSEK
Tutanhamon koporsófelirata hieroglifákkal: „Óh, Nut anya, terítsd ki szárnyaidat fölöttem, miként az örökfényű csillagok!” A sírt 1922. november 4-én a brit Howard Carter fedezte fel. maga a sír nem túl méretes: egy folyosóból, egy előtérből, egy sírkamrából és két mellékkamrából áll. A sír tengelye merőleges a sírkamrára. Csak a sírkamra falait díszítették. A múmiát egy gránitfedelű homokkőből készült szarkofágban találták. Ezen belül három egymásba helyezett koporsóban helyezték el a bepólyált testet. A koporsók közül a két külső aranyozott fából, míg a középső színaranyból készült. Valamennyit istenek képmásai ékesítették. A legbelső koporsót csak 1925. október 28-án nyitották fel. A fáraó arcát egyedülálló aranymaszk fedte, magában a pólyában rengeteg spirituális értékű amulett volt rejtve. A sírhoz vezető kőlépcsőt Carter egyik munkása találta meg. A 16 lépcsőfok után állt egy ajtó, amelyen a nekropolisz (halotti város) és Tutanhamon pecsétje díszelgett. Az előtérben (déli szobában) Carter 700 tárgyat számolt össze. Tutanhamon trónja Az aranyozott trónszék Tutanhamon és Anheszenamon képével. Ez egy aranylemezekkel borított fatrónus, amely aranyból, ezüstből, színes üvegpaszta-, mázas terrakotta- és alabástrom-berakásokkal készült. A királyi pár felett Aton napisten kezekben végződő sugarai láthatóak. A trónszék karfáit szárnyas kígyó alakúra formálták, amely a király neveit védi. Lábai állatláb formájúra alakították ki. Ülőkéjét kétoldalt egymásba fonódó liliom és papirusznád díszítette, amely a Két Ország egyesítését jelképezte. Találtak még négy szétszedett aranyozott kocsit. Fából készült, aranyozott naosz Ez egy szentély, amelynek oldalait aranylemezek borítják. A naosz ezüst bevonatú szántalpakon áll, reteszei ébenfából készültek. Viszont eltűnt belőle az istenszobor, avagy az istenszobrok. Valószínűleg sírrablóknak lett a martaléka. Halotti ágyak Csodálatos, aranyozott, állatfejekkel díszített ágyak ezek. Faszobrok Ezeket feketére lakkozták. Az életnagyságú (kb. 1,7 m magas) szobrok majdnem egyformák. A királyt lépés közben ábrázolják, homlokán ureusz kígyóval. Diadémjuk, kötényük, saruik,
botjuk, jogaruk és ékszereik aranyozottak. Továbbá szemük és szemöldökük is aranyból lettek kiképezve. Nevük: Harahti királyi kája és Ozirisz-Tutanhamon volt. Egyéb kellékek és kiegészítők A leletek között találunk usébtiket (szolgaszobrokat), ruhákat, lábbeliket, ékszerekkel teli ládákat, fegyvereket, fáklyatartókat, szisztrumokat (hangszereket) többek között. Ezek javarésze aranyból, elefántcsontból, alabástromból, ébenfából, lazúrkőből és türkizből készültek. A sírban találtak egyebek mellett temetési kellékeket tartalmazó két, feketére lakkozott dobozt, boroskorsókat Aton birtokáról, 11 fa evezőt a napbárkához, a lúdat (Amon szent állata) ábrázoló fekete szobrot, egy ezüsttrombitát (Ré, Ptah és Atum alakjaival) és két virágformájú alabástromlámpást. A gyönyörűen díszített külső kápolna méretei: 5,08×3,28×2,75 méter, falvastagsága 32 mm. A külső kápolnát elsősorban Ozirisz, Ízisz jelképei, a Dzsed-oszlop és az Ízisz-csomó díszítette. A legbelső koporsó Színaranyból készült, ornamentikájában felfedezhetjük Ízisz, Nephthüsz, Szelket és Néith istennőket. A három koporsó közül ez a legnehezebb: 1110,4 kg. Ezt a koporsót csak 1925. október 28-án nyitották ki. A múmiapólyában 143 arany ékszerre bukkantak. A sírban a tradícióknak megfelelően védőszobrokat is találtak: a déli fülkében Dzsedoszlopot, a nyugatiban Anubisz szobrot, az északiban emberfejű halotti szellemét, a keletiben pedig Oziriszét. Kincstár A legértékesebb tárgyakat a keleti mellékkamrában találták, ezért Carter ezt kincstárnak nevezte el. Sajnos az itt elhelyezett tárgyak közel 60%-át meglovasították a sírrablók. Kanópuszedény-tartó Aranyozott fából készült, közel 2 méter magas szentségtartó. A felette lévő tartórúdakon kígyók sorakoztak fejükön napkoronggal. Benne alabástromszekrény állt szántalpon. Ezekben volt négy alabástrom urna, melyek fedelét Tutanhamon feje díszítette. Ezek tartalmazták a fáraó bebalzsamozott szerveit. Láda Anubisz szobrával Aranyozott fából készült. A ládában vallási jellegű tárgyak feküdtek: szkarabeuszok, amulettek, melldísz és áldozati tárgyak. Fadobozok szobrokkal Bennük fából készült, festett vagy aranyozott szobor. Összesen hét királyszobor és huszonkilenc isten- vagy démonszobor. A ládák tetején hajómodellek álltak, orrukkal mind nyugat felé fordulva. A legszebben kidolgozott a fáraó hajójának modellje volt. Vadászati felszerelés Köztük két könnyű kocsi (szétszedett állapotban), egy háromszög alakú íjtartó és egy ostor. Usébtik
Összesen 113 szolgaszobor. Mindegyik teste ugyanolyan, mint a fáraó múmia, kezében a királyság jelképeivel. Különféle anyagokból készültek. Némelyikük vasból készült, ami akkoriban igencsak ritka fémnek számított. III. Amenhotep szobra és Tije hajfürtje Egy 76 cm hosszú, feketére festett kis fakoporsóban volt egy aranyozott kis koporsó, amelyben III. Amenhotep aranyszobra hevert. Egy kis fa szarkofágban Tije királyné 12,5 cm hosszú egy gesztenyebarna hajfürtje feküdt. Tutanhamon gyermekeinek múmiái Két ember alakú koporsóban egymás mellett találtak egy-egy mumifikált gyermeket. A kisebbik 25,75 cm hosszú, valószínűleg lány, aki halva születhetett. A nagyobbik 36,1 cm hosszú volt, szintén lány. A 2008-as DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy Tutanhamon gyermekei voltak. A nyugati kamrában találtak sok korsót, melyekben olajat vagy kenőcsöt tároltak, valamint 116 gyümölcsökkel teli kosarat. Négy ágy Négy fakeretes ágy közül kettő ébenfából készült és aranylemezekkel borították. „Papi trón” Ez egy homorú ülésű trón, amely ébenfából készült. Több helyen aranylemezekkel fedték be. Istenek szimbólumai és geometrikus ábrák díszítik, háttámláján Amon és Aton is említésre kerül. Lábai X-alakban keresztezik egymást. Két kis szekrény Voltaképpen két, magas lábakon álló láda. Szent szimbólumok (Dzsed-oszlopok, tjet-csomók, ankh és uasz) díszítik. Négy fejtámasz volt bennük. Elefántcsontláda A láda tetején Tutanhamon és Anheszenamon látható. A láda oldalán halászat és vadászat képei láthatóak. Alabástrom hajószobor A kis hajó két végére hegyi kecske fejét faragták. A hajócska orrában fiatal nő ül és lótuszvirágot szorít a mellkasához, míg a hajó farában egy törpe nő áll kormányrúddal. Boroskorsók Három tucat nagy amforát is találtak a sírban. Ezekről derült ki, hogy Tutanhamon utolsó uralkodási éve a 9. év volt. Egyéb tárgyak A nyugati kamrában találtak még székeket, ládákat, egy jogart, több teljes készlet szenetjátékot, tűzcsiholót, parittyákat, íjakat, nyilakat, bumerángokat, kardokat, pajzsokat, ékszereket, amuletteket és ruhákat többek között. Tutanhamon kincsei ma a kairói Egyiptomi Múzeumban tekinthetők meg – már ami megmaradt belőlük a 2011-es incidensek után.
Száraz György Boldog napot!
ATTILA-DOMB ÉS MÁS MAGYARORSZÁGI SZENT HELYEK TÁPIÓSZENTMÁRTONI ATTILA-DOMB Az elmúlt évtizedben kapott nagyobb nyilvánosságot az Attila-domb. Tudósok, természetgyógyászok, hívők és szkeptikusok keresték már fel a híres szent helyet, hogy a környék kisugárzásáról meggyőződjenek. A titok kétségtelen: olyan energiák törnek elő a földből, amelyeknek sokan köszönhetik a gyógyulásukat. A beszámolók szerint a domb hatására úgy derült fény, hogy egy gazda egyik lova betegeskedni kezdett, ezért kivitték a birtokon lévő dombra. A ló csodák csodájára pár napon belül meggyógyult és egészségesen tért haza. Onnantól kezdve egyre többen tették próbára a domb szent erejét, s nyerték vissza egészségüket. Aki csak teheti igyekszik naponta több órát eltölteni a térségben, illetve a dombon. Úgy tűnik, hogy az Attila-domb nem mese, hanem sok ember újratöltődésének, revitalizálódásának színhelye. Aki a Tápióságban jár, annak mindenképpen érdemes benéznie oda. SZENTBÉKKÁLLAI KŐTENGER Szentbékkálla a Káli-medencéhez tartozó település, amely mellett található a híres kőtenger. Szentbékkállát a Káli-medence ékkövének tartják. A település földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően évente mintegy 2000 órányit süt a nap. E térség kövei az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai. Pontosabban a kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a környéken hévizes források törtek fel. A felszínre áramló forró víz a fehér homokot és kavicsot kemény kőhalmazzá cementálta. Később a geológiai korok szelei látványos formájúra alakították. A medence egyik leglátványosabb formája az Ingó-kőszikla, mely fantasztikus élményt nyújt, mivel egyetlen ember súlya alatt is elmozdul. Maga a kőtenger talán különleges éghajlatának köszönhetően is komoly spirituális erőket áraszt magából sok planetáris energia található itt. Az év különböző periódusaiban más és más csillagenergiák fókuszálódnak erre a szent helyre. Így nem csupán a festőien szép panoráma, a spirituális töltődés egyik kiemelten fontos helye. A Káli-medence amúgy is híres az alkimista energiáiról, kivált, ha tudja az ember, hogy hol keresse azokat. A kőtenger például dúskál a finom energiákban. PILISSZENTLÉLEK PÁLOS KOLOSTORA Az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrendnek, a Magyar Pálos Rendnek épült a Pilisszentlélek melletti domboldalba a kolostora. Boldog Özséb esztergomi kanonok, a Rend alapítóját a pilisi erdőkben élt remetetársaival a Csévi-szirtek alatt (Pilisszentlélek határában). Konkrétan a „hármas-barlangnál” telepedtek meg. 1250. körül nem messze ettől megalapították az első templomot és kolostort a Szent Kereszt tiszteletére. A kolostor szépen gyarapodott, több magyar király is eltöltött benne hosszabb-rövidebb időt, mígnem az 1526-os mohácsi csata után a portyázó török seregek áldozatául nem esett. A kolostor romjai között azonban a mai napig szent energiákat találunk. Aki elzarándokol ide, az év szinte minden szakában a nyugalom és a spiritualitás rezgéseit szívhatja magába. A Pálosokról köztudott volt, hogy egész életgyakorlatuk az elhivatottságukat tükrözte: sokat
meditáltak és elmélkedtek a kolostor falai között. Ez a vibráló erő érezhető a szent hely atmoszférájában. Hozzáteszem, magán a Pilis-hegységségen is több úgynevezett Sárkányvonal vagy Szent György-vonal halad keresztül, amely a Föld energiavezetékeinek egyik népies elnevezése. A kolostor romjait a béke és a magasabb rendű szellemiség itatja át. így ha valaki emelkedettebb tudatállapotba szeretne kerülni, időről időre ellátogathat egy kis energiáért Pilisszentlélekre. BUDDHISTA SZTÚPA ZALASZÁNTÓN Zalaszántón 1992-ben épült meg a buddhista békeszentély. A szentély helyéül a Világosvárhegyet választották. Az itt felépített sztúpa (buddhista vallási szentély, amely szanszkrit nyelven halmot jelent) Európa legnagyobb ilyen jellegű építménye. Méretei: 30 m magas, 25 m széles. Építésekor a betonjában növényi magvakat, vallási dokumentumokat és tibeti könyveket helyeztek el. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölötti üregben Buddha földi maradványának néhány darabját, nevezetesen néhány apró csontszilánkot. Ennek az ereklyének köszönhetően vált a szántói sztúpa zarándokhellyé. Tudniillik, hogy Európában ez az egyetlen buddhista szentély, amely eredeti Buddha-ereklyét tartalmaz. A többi európai sztúpában Buddha tanítványainak maradványait őrzik. Aki ellátogat Zalaszántóra és fényképeket készít, miként ezt a cikk írója is tette, maga is megtapasztalhatja a hely magnetikus auráját és számos elementált – fénygömbként megnyilvánuló energialényt – örökíthet meg a fényképfelvételein. A sztúpa körzetében cikázó energiák bizsergetőek és a hely atmoszférájában kétségtelenül van valami megfoghatatlanul misztikus erő. Száraz György Boldog napot!
EZERNYI SZIKLADARAB KERING A FÖLD KÖRÜL Az ember nem is gondolná, hogy naponta több tonna anyag érkezik Földünkre a világűrből. Millió különleges származású és nevű szikladarab, kozmikus por és persze űrszemét kering a fejünk felett. De tévedés volna azt képzelnünk, hogy ezek örökre odafönt maradnak! NAPRENDSZERÜNK STRUKTÚRÁJA Vessünk egy pillantást a Naprendszerünkre! Lássuk, milyen égitestek alkotják: Nap, 9 nagybolygó, 61 holdja (legalábbis ennyit ismerünk) Kb. 100.000 kisbolygó, üstökösök és meteorok, bolygóközi (interplanetáris) anyag A nagybolygók, kisbolygók, üstökösök és meteorok Kepler törvényeinek megfelelően a Nap körül keringenek megközelítőleg körpályán. Minél távolabb vannak a Naptól, annál hosszabb a keringési idejük. A legtöbb bolygónak vannak holdjai, illetve természetes kísérői. TERMÉSZETES KÍSÉRŐ ÉGITESTEK
A Merkúr és a Vénusz kivételével valamennyi bolygó körül keringenek holdak vagy természetes kísérők. Méreteik eklektikus képet mutatnak: a bolygó méretű testektől a néhány kilométer átmérőjű szabálytalan testekig terjed. Az átmeneti természetes kísérők közé tartoznak a meteoritok. De vajon mik a meteoritok? A meteoritok olyan űrből származó szikladarabok, amelyek nem semmisültek meg az atmoszférában, hanem a Földbe csapódnak. Előfordul azonban, hogy bizonyos szikladarabok Föld körüli pályára állnak. Ha egzaktan szeretnénk fogalmazni, akkor a világűrből származó, illetve az űrben mozgó szikladarabokat, törmelékeket, porszemeket meteoroidoknak nevezzük. Meteoroknak hívjuk akkor, ha a légkörbe ér és felforrósodik, effektíve elég többé vagy kevésbé a súrlódás miatt. Ilyenkor sokszor tűzgolyót hoz létre és erős fényt bocsát ki – ezt hívják bolidának. Sokan ezzel magyarázzák a tavaly Magyarország fölött történt egyik leglátványosabb égi jelenséget, aminek során zöldes fénybe borult az egész táj. Amikor pedig eme törmelékek becsapódnak a Földbe, tehát elérik a Föld felszínét, akkor már meteoritoknak hívjuk. A meteoroid a Föld légkörébe 35 ezer - 250 ezer km/óra sebességgel érkezik. A légkörben lefékeződik, miközben a nagy sebessége (mozgási energiája) fénnyé és hővé alakul. A legtöbb meteor elég, elpárolog, de sokszor előfordul, hogy darabok válnak le róla, amelyek egy időre a Föld körül vendégeskednek. Másik részük a légkörben elpárlott meteor maradványaként mikrometeorittá alakul. Ezek naponta 5000 tonnával növelik a Föld tömegét. Hatásuk igen jelentős, mivel a mikroszkopikus meteorok a felhőképződésben, s ezáltal a csapadékképződésben játszanak komoly szerepet. A meteorrajok okozzák például az augusztusi „csillaghullást”. Meteorok folyamatosan bombázzák a Földet. A meteorrajok üstökösökből származnak, voltaképpen azok szétmorzsolódása során jönnek létre. A kisebb szikladarabok a Föld légkörébe érve többnyire felizzanak, ionizálják a légkört és elégnek. Vagy ha nem, akkor a Föld egy időre befogja azokat. Ezek azért okozhatnak galibákat, mert könnyen összeütközhetnek a műholdakkal, az űrtávcsövekkel, a világűrből érkező egyéb meteoroidokkal, hovatovább, az űrhajók kilövésénél is figyelembe kell venni a mozgásukat. Mivel egyre több minden kering ég és föld között, ezért a meteorcsillagásznak a csillaga ezúttal nem lefelé, hanem felfelé ível, hogy stílusosan fogalmazzak. Száraz György Boldog napot!
ARTÚR KIRÁLY LEGENDÁJA Vajon Artúr király valóban létezett? Milyen mítoszok kapcsolódnak a személyéhez? S van-e valóságalapjuk a legendáknak, vagy csak mesebeszéd mindegyik? Artúr tényleg Merlin tanítványa volt? Léteztek a Kerekasztal lovagjai? Milyen küldetésük volt nekik? TÖRTÉNELMI KÚTFŐK Nos, kezdjük mindjárt azzal, hogy Artúr valóban egy történelmi személy volt, tehát élt, bár közvetett bizonyítékok állnak csak a kutatók rendelkezésére. Szent Gildas az i.sz. 6. században minden jel szerint ismerte Artúrt, de művében név szerint nem említi őt. Annyit
mindenesetre közöl, hogy a szász dúlás Ambrosius Aurelianus idején történt, s a szászokat legyőzték a britek. Valószínűleg az ő vezérük volt Artúr. De ha nem létezik közvetlen utalás Arthur létezésére, néhány a körülményekből adódó bizonyítékokra azért ráleltek. Röviddel az után az idő után, mikor Arthur élhetett, ha valóban történelmi alak volt, sok olyan személyt találtak, akik az Arthur nevet viselték, viszont azelőtt ismeretlenek voltak, mintha a nevet valami kiváló személyiség tiszteletére vették volna fel. Aedan mac Gabránnak, Dalriada királyának volt egy ilyen nevű fia, aki Kr.u. 596-ban halt meg. Arthur, Peter fia, Dyfedben volt uralkodó a VII. század elején, és Arthur, Bicuir fia Kr.u. 625-ben fejtette ki tevékenységét. A feljegyzések szerint kb. ebben az időben létezett egy ír Arthur is. Az első konkrét, Artúrra vonatkozó utalást Nennius Historia Brittonum-ában (i.sz. 800 körül) találjuk. Sokan túlzottan misztifikáltnak tartják ezt. A mű írója szerint Arthur a brit királyok oldalán hadvezérként harcolt. Ebből nem derül ki világosan, hogy ő is király volt-e, az viszont kiderül, hogy valamilyen római tisztséggel rendelkezett, ami a grófnak vagy a hercegnek feletethető meg. Nennius Artúr tizenkét győztes csatájáról ad hírt. Az író több mitologikus eseményt is említ. Így többek között egy olyan követ, amelyen rajta volt Arthur kutyájának, Cabalnak a lábnyoma. Az Annales Cambriae (valószínűleg a X. században) említést tesz Arthur utolsó csatájáról, Camlannról, ahol nem csak a hős, hanem Mordred is elesett. A 12. században Geoffrey of Monmouth Historia Regum Brittaniae című munkája hozta meg Artúrnak a legnagyobb népszerűséget. Geoffrey of Monmouth összegyűjtötte Merlin próféciáit. Az imént említett művel egész Brotannia történetét részletesen taglalja. Arthur uralkodása kiemelt helyen szerepel a gyűjteményben. Ebből megtudhatjuk, hogyan jutott trónra Aurelius Ambrosius, majd fivére, Uther, aki Artúr apja lett. Mindeközben a háttérben ott irányítja a szálakat Merlin, s Artúr sikert sikerre halmoz. HAGYOMÁNY ÉS LEGENDÁK Kétségtelen, hogy Geoffey bálványozza Artúrt és szinte a fantáziával határos, amit leír róla, de spirituális szemszögből hihető. Különösen, ha meggondoljuk, hogy abban a korban a varázslás és a boszorkányság élő, eleven dolognak számított. Ettől függetlenül, túlozhattak a legenda szerzői és továbbadói, de nagyon úgy fest a történet, hogy van valóságalapja a legendáknak. Például Wales-ben: a hagyományok és a költemények sorai igazolni látszanak, hogy Artúrnak sok követője és ami még fontosabb, hőstette volt. Később Geoffrey megírta Vita Merlini című művét. Ebből kiederül, hogy Merlin hogyan vitte el Artúrt az utolsó csatája után az Almák Szigetére, ahol nem halt meg, hanem majd egyszer visszatér. Ezoterikus szimbolizmust alkalmazva, ez a beavatásnak a halhatatlanságot eredményező végcélja. Mellesleg az Almák Szigete megfeleltető Atlantisznak is, mármint Atlantisz tudásának, továbbá a druidák túlvilági paradicsomának. Bárhogy is, Merlin sokkal korábban élt az írónál és varázstudományáról más költemények is beszámolnak. Artúr legendájának egyik változata szerint miután Artúr elment egy szigetre, ahol a sebei meggyógyultak. Kilenc boszorkány lakta a szigetet, vezetőjük, Morgan (a tündér) vállalta Artúr gyógyítását. Ma is ott alussza békés álmát. Később ezt a helyet azonosították Avalonnak
(Almák sziget). Avalont később Glastonburyvel hozták összefüggésbe. Olyannyira, hogy a helybéli hegyet (Tor) a túlvilág egyik bejáratának hitték/hiszik. Másik változat szerint Artúr kíséretével a föld mélyén alszik és várja, hogy elérkezzen az idő, amikor újra szükség lesz rá. Ezt értelmezhetjük úgy, hogy megboldogult, de újra testet fog ölteni, ha a szükség úgy hozza. Ezt erősíti meg az a tény, hogy Artúr sírját a 12. század végén megtalálták és feltárták. Állítólag megtalálták benne Artúr földi porhüvelyét. EGY ARTÚR MONDA A monda szerint a brit Uter Pendragon király és Yguernen cornwalesi hercegnéasszony fia. Anyja titokban neveli, majd Merlin kiadja dajkaságba Ectorhoz, mert ellenségei cselt szőnek ellene. Istenítéletből azonban királlyá válik, mert egyedül ő tudja kihúzni a kőbe szúrt kardot. Artúr nevéhez fűződik a honfoglalás: legyőzte a szászokat, elfoglalta Skóciát, Izlandot, Írországot, Galliát, Norvégiát és Dániát. Várát Camelotnak hívták. Megalapította a Kerekasztal lovagjainak társaságát. Az asztal alakja a lovagok egyenlőségére utal. Artúr főbb ellenfelei: Vivien, aki eltávolította a király mellől Merlint, valamint Mordred, Artúr unokaöccse, aki az uralkodó távollétében besározza Artúr feleségét, Ginevrát és Lancelotot. Az egész ország az ármánykodó Mordred kezébe került. A galliai hadjárata után hazatér Artúr és megvív a gonosz unokaöccsével. Mindketten meghalnak, de előtte Bedivere lovaggal visszaküldeti az Excaliburt a Tó asszonyának, majd Avalon szigetére viszik. BRETON MESÉK Walesben, Cornwallban és Bretagne-ban számos mese kering Artúrról. A bretonok Merlin, Artúr és Morgan alakjait a nép ajkán örökítették tovább, így jutott el hírük franciahonba. Chrétien de Troyes nevét kell itt megemlítenem, akinek tollából Lancelot és Perceval alakjai is (Parsifal) előgördülnek. S itt kell egy pillanatra megállni és eltöprengeni azon, hogy hogyan jön a képbe a Grál. Vajon a kelta mondakörből kerül bele? Aki ismeri a Grál alaptörténetét, annak mind a francia, mind a brit (kelta) hagyományban megtalálja a gyökereit. Sokan a Grál történetében nem látnak többet Perceval (Parsifal) legendájánál, aki a cselekmény végére egy megváltó hőssé vált. Aki azonban mélyebbre lát a Grál tekintetében, az tudja, hogy ez egy archetípust ábrázol, amely Merlin és Artúr nem más, mint a bölcs varázsló és a megvilágosodás felé igyekvő ember ősképe. Ekként a középkori mítoszvilág újra és újra visszanyúlik hozzá és lejátssza azt. A mesék annak állítanak emléket, hogy milyen hányattatott sors vár az emberre, s hogy a szakítópróbákat miként lehet leküzdeni a mágia eszközeivel. Minden emberből lehet hős, aki felteszi az élet legnagyobb kérdéseit és megtalálja rá a válaszokat. Artúr élete maga a Grál kutatása, a halhatatlanságért és az örökérvényű bölcsességéért vívott küzdelem. A Grál a szívben rejtező lélekszikra, amelyet csal az emberi természet megistenítésével lehet elérni, azaz az élet próbatételeinek kiállásával ás a hőstettek véghez vitelével. Száraz György Boldog napot!
NIKOLA TESLA ÉLETE
Nikola Tesla a technikatörténet egyik legnagyobb zsenije volt: fizikus, feltaláló és villamosmérnök. Élete és sorsa komoly megpróbáltatások sorozatáról szól. De ha ő nem lett volna, akkor elektrotechnikát vajon ki forradalmasította volna? NEHÉZ KEZDETEK Az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Smiljan falucskában látta meg a napvilágot 1856. július 10-én. Apja szerb ortodox lelkész, édesanyja háztartásbeli volt. A karlstadti (Károlyváros) középiskola után 1875-től mérnöknek tanult a grazi Osztrák Politechnikumban. Már ekkor foglalkozni kezdett a dinamóval és a váltóárammal. Anyagi nehézségei miatt azonban félbeszakítani kényszerül tanulmányait. Sikertelenül folyamodik anyagi támogatásért az újvidéki Matica Srpskahoz (Szerb Irodalmi és Tudós Társasághoz). Majd Mariborba és Prágába megy. Édesapját 1879-ben elveszíti, ekkor nagybátyja karolja fel, sőt az ő révén ismerkedik meg Puskás Tivadarral. Tanulmányait a prágai egyetemen folytatta. A fizika, a matematika és az elektromosságtan terén fejlesztette magát. Tesla képességeiről legendák keringtek: képes volt könyveket kívülről megtanulni, illetve vizuális memóriája is roppant fejlett volt. Egy telefontársaságnál kezdett dolgozni Budapesten. Első találmánya egy távbeszélő-erősítő volt. Szigeti Antal nevű barátjával egyszer parkban sétált, amikor hirtelen „megvilágosodott” és az út porába skiccelte annak a váltóáramú motornak a vázlatát, amely forradalmasította az elektrotechnikát. EDISON ÉS TESLA RIVALIZÁLÁSA 1882-ben már a párizsi Continental Edison Company-nál dolgozott dinamotervezőként. 1884ben Amerikába hajózott. Itt Thomas Alva Edison cégénél helyezkedett el New Yersey-ben. Edison az egyenáram, Tesla a jobban szállítható váltóáram híve volt. Kettejük rivalizálásából végül Tesla hatékonyabb váltóáramú berendezései kerültek ki győztesen. Egy alkalommal Edison egy elvégzett munkáért nem fizette ki a Teslának járó az ötvenezer dolláros munkadíjat, ezért az elhagyta Edisont és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát eladta George Westinghousenak. 1885 májusában a Westinghouse Electric Company cég vezetője megvásárolta Tesla találmányát, végül is egy szabadalmát. Tesla-féle váltóáramú megoldásairól annyit, hogy ma már a háromfázisú elektromos rendszert és az indukciós motort alkalmazzák világszerte az ipari és háztartási eszközökben. Tesla 1887-ben saját laboratóriumot alapított New York Cityben. Itt kísérletezett egyebek mellett a később Wilhelm Röntgen által 1895-ben szabadalmaztatott x-sugarakkal. 1891-ben felfedezte az úgynevezett Tesla-tekercset. Az 1893-as chicagoi világkiállításon a világítást Tesla váltóáramú rendszerével biztosították. A Niagara-vízesések vízi erőmű rendszerének megépítésére kiírt pályázatot a Westinghouse-Tesla megoldás nyerte el 1895-ben. KI TALÁLTA FEL A RÁDIÓT? Marconi Tesla asszisztense volt Amerikában. Marconi 1901-ben mutatta be a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását. Ezért, vagyis a rádió feltalálásáért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte Marconit mondván, ellopta találmányát. A tárgyalások végeredménye végül az lett 1943-ban, Tesla halála után, hogy hivatalosan is Teslának tulajdonították a rádió
feltalálását. A jelentésben az állt, hogy Tesla már 1896-ban benyújtotta szabadalmát, valamint a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazta. Így fordulhatott az elő, hogy Marconitól megvonták a rádió feltalálását. A MEG NEM ÉRTETT ZSENI Ezután Colorado Springsben saját laboratóriumában dolgozott későbbi találmányain, de ezekről nem tudni sokat részben azért, mert maga is igyekezett mindent titokban tartani okulván a Marconis esetből, részben azért, mert kéziratainak halála utáni birtokosai sem szerették volna kiszivárogtatni a zseniális ötleteit. Colorado Springs azért is tűnt jó helyszínnek, mert ott volt elegendő mennyiségű áram a kísérleteihez. Egy hatalmas méretű Tesla-tekercset alkotott, amiből több tíz méteres szikrák pattantak. Ilyen nagyméretű generátor megépítésére sokáig nem vállalkozott senki. A laboratórium bejáratán a következő Dante-tól vett idézett szerepelt: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét. Tesla barátai közé tartozott Mark Twain, akivel sok mindent megosztott úttörő elgondolásaiból. Teslának körülbelül 700 találmányi szabadalma van. Tesla 1943. január 7-én hunyt el New York City-ben. Emlékére jelölik nevének kezdőbetűjével a mágneses indukció nemzetközi mértékegységét: „T” (tesla). A fennmaradt és nyilvánosságra hozott Teslával kapcsolatos dokumentumok a belgrádi Nikola Tesla Múzeumban találhatók.
TESLA TILTOTT TALÁLMÁNYAI Tesla életében 146 (más források szerint 117) szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. azonban találmányai között vannak kevésbé ismertek és szigorúan titkosak. Lássunk ezekre néhány példát! ISMERT TALÁLMÁNYOK A világ egyik méltatlanul elfeledett feltalálójának nevéhez fűződik többek között: egyfázisú és többfázisú váltóáram előállítása (huzalos), szállítása és hasznosítása (generátorok, transzformátorok, motorok) háromfázisú generátor világításra szolgáló vákuum és gáztöltésű kisülési csövek magasfeszültségű áram (100 000 V) segítségével Tesla-áram állítható elő távirányítás alapjai reaktív motorok működési elve repülőgépek helyből indulásának módszere A TESLA-TEKERCS „A Tesla-tekercs egy olyan légmagos tekercs, amelynek primer és szekunder tekercse egymással rezonanciában van.” Tesla számtalan különböző rendeltetésű és működésű Teslatekercset épített. Tesla volt az első, aki az elektromos rezonanciát a gyakorlatban is hasznosította. Így a Tesla-tekercs roppant nagy feszültségű, nagyfrekvenciás áramot tudott
átadni., vagyis az egymással induktív módon rezonanciában álló tekercsek a nagyfrekvenciás generátoroknak, az elektromos áram vezeték nélküli továbbításának, az elektroterápiás készülékeknek és az összes mai hírközlő berendezésnek (rádiónak, televíziónak) az alapvető alkatrészévé váltak. LENYŰGÖZŐ BEMUTATÓK Teslát többen patronálták élete folyamán. Ilyen volt George Westinghouse, aki havi kétezer dolláros fizetésért alkalmazta a zseniális feltalálót. Ezen kívül Tesla rendszeresen tartott bemutatókat a laboratóriumában az érdeklődök előtt. Minden alkalommal valósággal lenyűgözte a közönségét. Egyik híres bűvészmutatványa arról szólt, hogy két fémlapot helyezett el a helyiségbe, majd az azokat körülvevő levegő izzani kezdett. Eddig nem sikerült megfejleni, milyen fizikai folyamat állhat a jelenség hátterében. Sokan ezért varázslónak tartották. Másik mutatványa arról szólt, hogy nagyfeszültségű áramot vezetett magába, s a szikrák csak úgy záporoztak le róla, földöntúli fényt kölcsönözve testének. Természetesen a fizikusnak semmi baja nem esett. Ezt a jelenséget viszont ma már ismerik a fizikusok. Rövid magyarázata az, hogy a szervezetben az áramvezetés elsősorban ionokkal történik, s a nagy tömegű ionok a nagyfeszültségű, nagyfrekvenciás áram hatására nem mozdulnak el. Az úgynevezett bőrhatás miatt csak a bőrfelület legkülső rétegeiben áramlik az energia. Ennek köszönhető, hogy az élő szervezet lényegében sértetlen marad. Harmadik híres kísérlete során olyan fénycsöveket mutatott be, melyek a nélkül világítottak, hogy bárminemű vezeték csatlakozott volna hozzájuk. A közönség bárhova vihette, átadhatták egymásnak, a fényéből mit sem veszített. Az ma már tudjuk, hogy induktív módon kapcsolt nagyfrekvenciás áram folyt át rajtuk, de rejtély, hogy a levegő mitől fénylett. HARCÁSZATI FEJLESZTÉSEK Tesla az I. világháború alatt egy olyan szerkezetet dolgozott ki, amely rádióhullámok visszaverődésével jelezte, ha nagyobb test közeledik. A hadsereg látszólag mutatott érdeklődést a találmány iránt, viszont a II. világháborúban radarként használták. Furcsa találmányai közé tartozott a lapát nélküli turbina és szivattyú. Dokumentáció szól arról, hogy megtervezett egy komoly sugárfegyvert, amit 1947-ben az amerikai hadsereg kiemelten fontosnak nyilvánított. A II. világháború kitörésekor Tesla jelezte a hadügyminisztériumnál, hogy négy találmányát szívesen felajánlja. Nevezetesen: 1. Szabad (vákuum nélküli) levegőben halálos energiasugarak keltése (a vázlatok megvannak mai is) 2. Nagy elektromos feszültségek keltésére szolgáló módszer (ilyenekkel rendelkezett) 3. Ezt a feszültséget erősítő, illetve fokozó módszerek. 4. Egy olyan újfajta módszer, amely rendkívül nagy elektromos tolóerőt gerjeszthet. A hadsereg nem tartott igényt a szolgálataira. KÜLÖNLEGES TALÁLMÁNYOK
Tesla olyan motorokkal rukkolt elő, amelyek csak egy dróttal voltak a hálózathoz kötve, a másik vezeték helyett a levegőben terjedt az energia. Ezután kezdett arról beszélni, hogy lehet drótnélküli motorokat építeni, merthogy a térben energia van, s ez mindenki számára elérhető. „Eljön az idő, amikor majd nem kell (nagyfrekvenciás váltóáram segítségével) továbbítani energiát. Egyáltalán nem lesz szükség az energia szállítására. Néhány generáció múlva gépeinket olyan energia fogja hajtani, ami az univerzum minden pontjában rendelkezésre áll. Ez az ötlet egyáltalán nem új. Anteus gyönyörű legendájában már megtaláljuk, aki a földből kapta az erejét. A térben mindenütt energia van. Statikus vagy kinetikus ez az energia? Ha statikus, akkor reményeink hiábavalóak, ha kinetikus, akkor – és ezt biztosan tudjuk – pusztán idő kérdése, hogy az ember mikor fogja megoldani, hogy gépeit a természet kerekeihez közvetlenül kapcsolja.” Tesla gyakran bemutatta a „széngombos lámpáját”. Ez egy gömb alakú vákuumcső volt. Az egyetlen elektróda egy kör alakú, szénből készült lapos lemez volt és a nagyfrekvenciás áram hatására a gáz folyamatosan rezegve a cső belsejében izzásba jött és gyönyörű fényt kezdett sugározni. Az elektróda körül a ritkított gáz nagy frekvenciával rezgésbe tudott jönni. Tesla tudta, hogy a természetben is megtalálható ez a kozmikus sugárzás, s hogy az északi és a déli fény is ezen a jelenségen alapul. Tesla azt állította, hogy neki sikerült megmérni a kozmikus sugarak energiáját: több millió voltot tett ki. Rejtélyes és még a zseniális feltaláló előtt is érthetetlen jelenségek történtek a laboratóriumában. Egyszer például a tiszta levegőben kísérletezve arra lett figyelmes, hogy tejköd ereszkedett rá és környezetére olyannyira, hogy a kezét alig látta. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy az éppen folyamatban lévő kísérletének továbbfejlesztésével száraz helyeken lehetne öntözni. Máskor kísérletei közben különös tűzgömbök jelentek meg körülötte. Tesla gömbvillámokra gyanakodott. Kérdés: Tesla állított elő gömbvillámokat, vagy a gömbvillámokat vonzotta oda a kísérlet? A jelenség valóban gömbvillám vagy esetleg másfajta, fénylő gömbként megjelenő fenomén? Legenda vagy sem, de állítólag 1931-ben Buffaloban unokaöccsével Petar Savottal egy hangtalan és kipufogó gázok nélküli autóban haladt keresztül az utcákon. Az autó azonban az áramot nem akkumulátorról nyerte, hanem egy „szabadenergia” befogására alkalmas szerkezetből. Az autó 90 mérföldes óránkénti sebességet tudott elérni. Tesla álma éppen az volt, hogy a mindenütt jelen lévő és mindenki számára hozzáférhető energiaforrásokat hasznosítsa. Más források szerint bár Tesla nem konstruált ilyen autót, de azt nyilatkozta, hogy a szabadenergia megcsapolásának/kicsatolásának elméletét már teljes egészében kidolgozta. Kérdés: ha Teslának vagy bárki másnak azóta esetleg sikerült is volna a tiszta és természetes energiát előállítania (kinyernie), akkor vajon át tudta volna-e ültetni terveit a gyakorlatba ebben az olaj- és gázkitermelő érdekcsoportok által uralt világban? CSÚFONDÁROS VÉGZETEK Teslának fénykorában kellett szembesülnie a karrierjét és idegrendszerét csaknem derékba törő tragédiával: 1895. március l3-án hajnalban kigyulladt és teljesen leégett a laboratóriuma.
Több százezer dollár értékű felszerelés és felbecsülhetetlen jelentőségű jegyzetek vesztek oda. (Vagy valaki kimenekítette előtte azokat?) Az épület nem volt biztosítva. Mérhetetlen veszteség volt ez Tesla számára, de becsületére legyen mondva, újrakezdte a nulláról! Tesla élete tele volt megrázkódtatásokkal és elemi csapásokkal. Családja nem, csak barátai voltak. 1943. január 7-én alvás közben érte a halál. Az orvosok agytrombózist állapítottak meg. Gyanús körülmények nem merültek fel. Száraz György Boldog napot!
MENNYI AZ IQ-D? MI AZ AZ IQ? AZ INTELLIGENCIA MÉRÉSE Az írásos dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy Sir Francis Galton kezdte mérni az emberek intelligenciája közötti különbségeket 1884-es Londoni Egészségügyi Világkiállításon. Galton nyomdokain haladva állította össze James McKeen Cattell a világ első „mentális tesztjét”, amely főként az érzékelés pontosságát mérte. Cattell egyik tanítványa azonban kiderítette, hogy a tesztek nem képesek megjósolni a diákok egyetemi teljesítményét. Persze nem az volt a lényeg, hogy tökéletesen tükrözze a teszt az adott diák tanulási hatékonyságát, de azért kölcsönösen meg kellett volna erősíteniük egymást. Később rájöttek, hogy a feladatok egy része nem is az intelligenciát mérte. Az első mai intelligencia-teszteket Alfred Binet készítette. Ő kifejezetten a gyerekek tanulási képességei közötti különbségek mérését tűzte ki célul, mivel hatalmas differenciát tapasztalt a nebulók kompetenciái között. Az alapvetés, tehát az volt, hogy az adott gyermek alkalmas, illetve érett-e az iskolára vagy sem. Ezt abszolút pszichológiai megközelítésből kívánták vizsgálni. Így született meg 1905-ben az első klasszikusnak számító intelligencia-teszt. Ez annyira jól sikerült, hogy a tanulmányi érdemjegyek visszaigazolták a tesztek eredményeit. Aki jó tesztet írt, az ténylegesen jobb jegyeket ért el, és fordítva. Ami további finomítást tett lehetővé, az az életkor szerinti felosztás. Tudvalevő, hogy a korban előrébb járók sokkal érettebbek a mentális teljesítmény tekintetében. Így eljutott a „mentális év” fogalmáig. Viszonylag könnyű belátni, hogy az emberek értelmi fejlődése nem feltétlenül tart lépést a fizikai életkor előrehaladásával. Van, akinél ez az egyik megelőzi a másikat, és természetszerűleg vannak, akiknél nincs különösebb lemaradás. Az IQ értékét úgy kapták meg akkoriban, hogy a mentális életkort elosztották a valódi életkorral. Például ha egy 9 éves gyermek már képes megoldani a 10 éveseknek való tesztet, akkor az IQ-ja 10/9, azaz 111. Ha viszont egy 9 éves gyermek csak a 7 éves korosztály tesztjeit tudja megoldani, akkor IQ-ja 7/9, vagyis 78. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy nem mindegy a viszonyítás alapja, vagyis az átlag, a mérce. Ez adhat olykor némi önkényre okot, de azért korosztályonként viszonylag jól behatárolható, főleg empirikus (tapasztalati) úton. Wilhelm Stern kimutatta, hogy ha a mentális korból nem kivonjuk az életkort, hanem elosztjuk vele, akkor a különböző gyerekek összehasonlításakor a valósággal csaknem megegyező eredményeket kapunk. Így született meg az intelligencia-hányados, vagyis az IQ fogalma.
Stern a kapott eredményt megszorozta 100-zal, így jóval kezelhetőbb számokat kapott. Például egy 8 éves gyermek 6 éves teljesítményszintet ér el, akkor az IQ-ja 6/8*100, ami 75. Ahhoz, hogy az eredmények minél pontosabban tükrözzék a valóságot, a lehető legszélesebb körből kell meríteni, vagyis minél több esetet szükséges vizsgálni, hogy objektív képet kapjunk. Ez a számítási mód azonban csak a gyerekekre érvényes, felnőttekre nem. Miért? Mert a felnőttek körében az idősebbek nem feltétlenül fejlettebbek mentálisan a fiatalabb generációknál, sőt! Úgyhogy új módszert kellett kidolgozniuk a kutatóknak! Az intelligencia-teszteket csakhamar megkedvelték az emberek. Magyarországon 1914-ben jelent meg az első teszt. A felnőttek számára készült IQ-tesztet Donald Wechsler állította össze először. Ő határozta meg deviációs IQ fogalmát is. Ez utóbbi a mentális képességek normális eloszlásából indul ki és az átlaghoz 100-as IQ-t rendel, míg az egységnyi szóráshoz pedig 15-öt. Ebből kiderül, hogy az átlaghoz képest a népesség arányának milyen a szórási aránya. Összegezve az eddigieket, az IQ felnőttek esetében nem egy hányados és nem egy tulajdonság. Az IQ egy relatív mutató, amely kifejezi, hogy az adott személy milyen eredményt ért a saját országában és a saját korcsoportja átlagához viszonyítva. Tehát az IQ elnevezés kissé félrevezető, de azért az alkotók megtartották ezt és a 100-as átlagot is. ÖRÖKLETES-E AZ IQ? Vajon mi okozza az emberek közötti különbségeket? A gének vagy a környezet? Vagy valami egyéb? Komoly viták folynak ezekről a kérdésekről. Fontos, hogy mindig az egyént és az egyéni különbségeket kell vizsgálni e kérdéskörben és nem szabad általánosítani, összehasonlítani össze nem illő dolgokat. Az örökletesség kérdése azt mutatja meg, hogy egy adott tulajdonságért egy populáción belül a teljes változatosság mekkora hányada magyarázható a tagok közötti genetikai különbségekkel. Ha a változatosság egy része nem magyarázható genetikus különbségekkel, akkor a populáció tagjainak környezeti különbségei okozzák. Ebből világosan kiderülhet, hogy egyes tulajdonságaink közötti különbségekért milyen arányban felelősek a génjeink. Vagyis nem azt jelenti, hogy mi örököltük a felmenőinktől, hanem csak azt, hogy genetikai különbözőségeinkre vezethetők vissza. Továbbá arra is fény derülhet, hogy egy adott személy IQ-jának hányad része származik a környezetéből és hányad része múlik a genetikai sajátosságain. E helyütt mindig ki szokták hangsúlyozni, hogy az IQ, illetve az adott tulajdonság örökletessége nem megváltoztathatatlan. Másfelől a környezeti tényezők, feltételek közötti egyenlőtlenségek módfelett befolyásolják a gének fontosságát. Ha csökkennek a környezeti különbségek, akkor felértékelődik a gének szerepe. Ettől sokkal speciálisabb kérdés a családtagok, különösen a testvérek IQ-jának a kérdése. A magatartás-genetikusoknak azért nem egyszerű válaszolni ezekre a kérdésekre, mert az ilyen esetekben mind a gének, mind a környezeti feltételek hasonlóak, illetve egyezőek, mégis a két ikertestvér között is hatalmas eltérések lehetnek IQ vonatkozásában. De itt már számos kritikai megjegyzés vethető fel: a szülők a gyermekeikkel szemben tanúsított sajátos magatartása, a szülők párválasztásának szempontrendszere stb.
Itt jön a képbe a spiritualitás, amely kitágítja a nézőpontot: bevonja a képletbe az ember immateriális (anyagtalan) alkotórészeit. De ez már egy spirituális szemléletet feltételez, amely messze túlnő a genetikai és a környezeti magyarázatok körén, hiszen olyan jelenségeket is alkalmaz, mint az előző életek létezése, a korábbi életekből hozott karma, az isteni intelligencia (lélek) tudatossága, hogy csak néhányat említsek. Lehet, hogy éppen ezek a meggondolások egészíthetnék ki az IQ örökletességéről eddig alkotott elképzeléseinket! Száraz György Boldog napot!
