Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm-‐es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (eV-‐ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A termikusan gerjesztett nátriumatomok emissziós spektruma gyakorlatilag egyetlen intenzív vonalból áll, amely az 589 nm-‐es hullámhosszértéknél található. Mekkora az energiakülönbség (eV-‐ban) a nátriumatom gerjesztett és alapállapota között? 2.57. A lítiumatomok emissziós spektruma egyetlen vörös vonalból áll, amely a 671 nm-‐es hullámhosszértéknél található. Mekkora az energiakülönbség (eV-‐ban) a lítiumatom gerjesztett és alapállapota között? 2.58. Az alábbi ábra a hidrogénatom lehetséges energiaállapotait mutatja. Egy gerjesztett állapotú hidrogénatomban az elektron az M-‐héjról először az L-‐héjra, majd azt követően a K-‐héjra "esik" vissza, és mindkét lépés során egy fénykvantum emittálódik. Mekkora az emittált fények hullámhossza? Milyen fénynek felelnek meg ezek a hullámhosszak?
2.59. A lenti ábra a NaI(Tl)-‐kristály energiaszerkezetét mutatja. Mekkora annak a fénynek a hullámhossza, amely a NaI(Tl)-‐kristály tallium-‐energiaszintjei közti elektronátmenet során emittálódik? Milyen színű ez a fény?
Rezonancia 11.1. Egy csavarrugóra 500 g tömegű testet függesztünk. Az egyensúly beállta után a rugó megnyúlása 2,3 cm. Mekkora a rugóállandó? 11.2. Egy 10 cm-‐es csavarrugóra 250 g tömegű testet függesztünk. Az egyensúly beállta után a rugó 7,5%-‐kal van megnyúlva. Mekkora a rugóállandó? 11.3. Az Achilles-‐ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3·105 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm-‐rel történő megnyújtásához? 11.4. Egy rugót lassan és egyenletesen összenyomunk. Melyik ábra írja le helyesen a visszatérítő erőt?
11.5. Az alábbi ábrán látható három rugó mindegyike 10%-‐kal nyúlt meg, amikor ugyanazon súllyal megterheltük őket. Melyiknek a legnagyobb a rugóállandója? mindháromé egyforma
11.6. Két azonos erősségű, egyenként 450 N/m rugóállandójú rugót párhuzamosan össze-‐ kapcsoltunk, majd erre a rendszerre egy 3 kg tömegű testet függesztettünk. a) Mekkora a rugók megnyúlása? b) Ezt a rugórendszert egyetlen rugóval szeretnénk helyettesíteni oly módon, hogy a helyettesítő rugó megnyúlása azonos legyen. Mekkora legyen a helyettesítő rugó rugóállandója? 11.7. Két azonos erősségű, egyenként 450 N/m rugóállandójú rugót sorosan összekapcsol-‐ tunk, majd erre a rendszerre egy 3 kg tömegű testet függesztettünk. a) Mekkora a rugók megnyúlása? b) Ezt a rugórendszert egyetlen rugóval szeretnénk helyettesíteni oly módon, hogy a helyettesítő rugó megnyúlása megegyezen az előbbi rendszer teljes megnyúlásával. Mekkora legyen a helyettesítő rugó rugóállandója?
11.8. Az alábbi ábrán négy rugórendszer sematikus ábrája látható. A rugórendszereket alkotó rugók, illetve terhek azonosak: a rugóknak azonos a hossza és a rugóállandója, a terheknek azonos a tömege. Melyik rendszer fog a függő teher hatására legnagyobb mértékben megnyúlni?
11.9. Az alábbi harmonikus rezgőmozgásokra vonatkozó állítások közül melyik helyes? A: Az amplitúdó az idővel nő. B: Az amplitúdó az idő függvényében szinuszosan változik. C: A visszatérítő erő arányos a kitéréssel. D: A megtett út az idővel egyenes arányban nő. 11.10. Egy inga pontosan 15 lengési periódust tesz meg egy perc alatt. Mekkora a) a periódusidő másodpercben kifejezve, b) a frekvencia hertzben kifejezve, c) a körfrekvencia 1/s-‐ben kifejezve? 11.11. Egy harmonikus rezgőmozgás kitérését a következő függvény írja le: 𝑥 = 3 cm ∙ ! sin 0,6 s ∙ 𝑡 . Mekkora a rezgés a) amplitúdója, b) körfrekvenciája, c) freqvenciája, d) periódusideje? 11.12. Egy 60 N/m rugóállandójú csavarrugó függőlegesen függ. A rugó aljára egy 0,4 kg tömegű golyót függesztünk és elengedjük. Mekkora az inga sajátlengésének a) a sajátfrekvenciája és b) a periódusideje? 11.13. Egy rugós inga periódusideje megduplázódik, ha a rugóra függesztett teher tömegét 30 g-‐mal megnöveljük. Mekkora volt a függő teher tömege eredetileg? 11.14. Egy rugós inga 3 s-‐os periódusidővel rezeg. Ha a terhet 500 g-‐mal csökkentjük, akkor a periódusidő 2 s-‐ra csökken. Mekkora a) a teher eredeti tömege és b) a rugóállandó? 11.15. Hogyan változik meg egy rugós inga sajátfrekvenciája, ha a függő terhet megduplázzuk?
11.16. Egy rezgő rugólap sajátfrekvenciája 20 Hz. A megfigyelés első két lengési félperiódusában az amplitúdó 10 mm, illetve 8 mm volt. Mekkora lesz a rugólap amplitúdója a) a harmadik, illetve b) a tizedik félperiódusban? c) Hanyadik félperiódusban lesz a rugólap amplitúdója először kisebb, mint 1 mm? d) Mekkora a csillapítási tényező? 11.17. Egy rugólap sajátfrekvenciája 40 s–1, csillapítási tényezője 0,5 s–1. A rugólapot kitérítjük, majd a kialakuló rezgőmozgást vizsgáljuk. Az első félperiódus során mért legnagyobb kitérés 8 mm. a) Hány periódust tesz meg a rugólap 4 s alatt? b) Mekkora értékre csökken az amplitúdója 4 s alatt a kezdeti 8 mm-‐ről? c) Hány százalékkal csökken a rezgés amplitúdója egy félperiódus, illetve d) egy egész periódus alatt? e) Mennyi idő alatt csökken az amplitúdó a kezdeti 8 mm-‐ről 1 mm-‐re? f) Hány periódust tesz meg ez idő alatt a rugólap?
Mikroszkópia II 2.33. Két azonos frekvenciájú és azonos "A" amplitúdójú fényhullám interferál egymással. Mekkora lesz az eredő amplitúdó, ha a hullámok közötti fáziseltolódás 90°? 2.34. Két azonos frekvenciájú és azonos "A" amplitúdójú fényhullám interferál egymással. Mekkora lesz az eredő amplitúdó, ha a hullámok közötti fáziseltolódás π/2? 2.35. Két azonos frekvenciájú és azonos "A" amplitúdójú fényhullám interferál egymással. Mekkora lesz az eredő amplitúdó, ha a hullámok közötti fáziseltolódás 0? 2.36. Két azonos frekvenciájú és azonos "A" amplitúdójú fényhullám interferál egymással. Mekkora lesz az eredő amplitúdó, ha a hullámok közötti fáziseltolódás 2π? 2.37. Két azonos frekvenciájú és azonos "A" amplitúdójú fényhullám interferál egymással. Mekkora lesz az eredő amplitúdó, ha a hullámok közötti fáziseltolódás 180°? 6.1.
Egy mikroszkóp adatai a következők: fobjektív = 2 mm, fokulár = 20 mm, tubushossz: d = 8 cm. a) Mekkora az egyes lencsék nagyítása, illetve a mikroszkóp teljes nagyítása? b) Mekkorának látszik egy 8 μm átmérőjű vörösvérsejt ebben a mikroszkópban? c) Az objektívlencsétől mekkora távolságra kell elhelyezni a tárgyat ahhoz, hogy a közbülső kép pontosan az okulár fókuszsíkjába essen? d) Mekkora az objektívlencse félnyílásszöge az előbbi esetben, ha az átmérője 6 mm? e) Mekkora a feloldási határ, ha szárazobjektívről van szó, és a megvilágító fény egyetlen 550 nm-‐es komponensből áll?
6.2.
Egy mikroszkóp tárgylencséjének adatai a következők: az átmérője 8 mm, a fókusztávolsága 10 mm. Élesre állítva a tárgy 10,625 mm-‐re van az objektívtől. Az okulár nagyítása hatszoros. a) Az objektívtől mekkora távolságra található a közbülső kép? b) Mekkora az objektív nagyítása, illetve a mikroszkóp teljes nagyítása? c) Mekkora az okulár gyújtótávolsága? d) Mekkora a mikroszkóp tubushossza? e) Mekkora a feloldási határ és a feloldóképesség a látható hullámhossztartomány alsó határát alapul véve, ha szárazobjektívről van szó?
6.3.
Mekkora a mikroszkóppal még éppen feloldható távolság, ha az objektív nyílásszöge 140°, a megvilágító fény sárgászöld (λ = 520 nm), és a) olajimmerziót (n = 1,5) használunk, b) vízimmerziót használunk, illetve c) nem használunk immerziót?
Megoldások
11.13. 10 g
Fényemisszió
11.14. a) 0,9 kg b) 3,95 N/m
2.45. 1,55 – 3,1 eV
11.15. 29,3%-‐kal csökken
2.56. 2,11 eV
11.16. a) 6,4 mm b) 1,342 mm c) a 12. félperiódusban d) 8,9257 s–1
2.57. 1,85 eV 2.58. 654 nm azaz látható, vörös fény; illetve 122 nm azaz távoli UV 2.59. 414 nm vagyis kék fény
Rezonancia 11.1. 213 N/m 11.2. 327 N/m 11.3. 600 N 11.4. A 11.5. A 11.6. a) 3,27 cm b) 900 N/m 11.7. a) 6,54 cm b) 225 N/m
11.17. a) 160 periódust b) 1,0827 mm-‐re csökken c) 0,623%-‐kal csökken d) 1,242%-‐kal csökken e) 4,1589 s alatt f) 166,36 periódust
Mikroszkópia II 2.33.
2 ·A
2.34.
2 ·A
2.35. 2A 2.36. 2A 2.37. 0 6.1.
a) 40× (objektív), –12,5× (okulár), –500× (teljes) b) 4 mm c) 2,05 mm d) 55,6° e) 407 nm
6.2.
a) 170 mm b) 16× (objektív); –96× (teljes) c) 41,7 mm d) 160 mm e) 0,691 μm, ill. 1,45 μm–1
6.3.
a) 224 nm b) 254 nm c) 338 nm
11.8. B 11.9. C 11.10. a) 4 s b) 0,25 Hz c) 1,57 s–1 11.11. a) 3 cm b) 0,6 s–1 c) 0,0955 Hz d) 10,5 s 11.12. a) 1,95 Hz b) 0,513 s