M E G H Í V Ó augusztus 31-én (péntek) napjára de órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4.§ (1) bekezdése alapján a Képviselı-testület rendkívüli ülését 2012. augusztus 31-én (péntek) napjára de. 8.00 órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme Napirend: I. N y i l v á n o s ü l é s 1. Elıterjesztés az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 2. Elıterjesztés az Új Széchenyi Tervben 2012-ben meghirdetésre kerülı Környezet és Energia Operatív Program keretében épületenergetikai felújítás tárgyában benyújtandó pályázati dokumentációk összeállítása és pályázat megvalósításával kapcsolatos feladatok tárgyában. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 3. Elıterjesztés a Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. kérelme tárgyában. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester (Az elıterjesztés késıbb kerül kiküldésre) 4. Elıterjesztés a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıjének, felügyelı bizottsági tagjainak, könyvvizsgálójának megválasztása és alapító okiratának módosítása tárgyában. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 5. Elıterjesztés a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı Pedagógiai Programjának módosítása tárgyában. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 6. Elıterjesztés a Balmazújvárosi Általános Iskola igazgatójának és igazgatóhelyetteseinek órakedvezménye tárgyában. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester 7. Elıterjesztés az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény óvodai intézményegység-vezetıinek órakedvezménye tárgyában. Elıterjesztı: Dr. Tiba István polgármester Balmazújváros, 2012. augusztus 29. Dr. Tiba István polgármester

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

Törvényességi szempontból ellenırizte: dr. Veres Margit jegyzı

ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról Tisztelt Képviselı-testület! Balmazújváros Város Önkormányzata a 29/2012. (II. 17.) számú határozatában felkérte Dr. Tiba István polgármestert és a jegyzıt, hogy a magas hiányra tekintettel az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı települési önkormányzatok kiegészítı támogatására vonatkozó pályázatot dolgozzák ki. A belügyminiszter 3/2012. (III. 01.) BM rendelete tartalmazza az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatásának igénylésérıl szóló feltételeket. A Képviselı-testület 124/2012. (IV. 25.) számú határozatával döntött arról, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatására vonatkozó pályázatot 2012. április 30-ig benyújtja. A pályázat elbírálása során 116.472 eFt támogatást nyert önkormányzatunk. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok újabb pályázati lehetısége 2012. szeptember 10. napja lesz. Javaslom a Tisztelt Képviselı-testületnek, hogy az önkormányzat 2012. évi költségvetésének hiányára való tekintettel nyújtson be újabb pályázatot. Határozati javaslat Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatására vonatkozó igény benyújtásáról 1. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérıl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 6. melléklet 2. pontja alapján (a továbbiakban 6. melléklet) támogatási igényt nyújt be az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatására.

2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatásának igényléséhez a fenti törvény alapján a következı nyilatkozatot teszi: I. II. III.

IV. V.

A települési önkormányzat lakosságszáma 2011. január 1-jén 1000 fı feletti. A települési önkormányzat helyi adó bevezetésérıl döntött és 2012. évben ilyen jogcímen 356.500 ezer forint összegő bevételt tervez. Az önkormányzat 2012. évi módosított költségvetési rendeletét 627.341 ezer forint összegő mőködési célú hiánnyal fogadta el. Az elfogadott mőködési hiányból 321.366 ezer forint az önkormányzat 2012. évi várható mőködési bevételeinek és mőködési kiadásainak a különbözete, 305.975 ezer forint pedig a 2011. december 31-ei folyószámlahitel záró állománya, amit a Magyarország Stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezése szerint 2012. december 31-ig vissza kell fizetni. Az önkormányzat az Ötv. szabályai szerint kötelezı könyvvizsgálatra kötelezett. Az önkormányzat 2011. évi zárszámadását a könyvvizsgáló elfogadta. Az önkormányzat az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a. pontjában meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek megfelel.

Határidı a pályázat benyújtására 2012. szeptember 10. Felelıs: Dr. Tiba István polgármester Dr. Veres Margit jegyzı

Balmazújváros, 2012. augusztus 29.

Dr. Tiba István polgármester


Törvényességi szempontból ellenırizte: Dr. Veres Margit jegyzı ELİTERJESZTÉS

Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére az Új Széchenyi Tervben 2012-ben meghirdetésre kerülı Környezet és Energia Operatív Program keretében épületenergetikai felújítás tárgyában benyújtandó pályázati dokumentációk összeállítása és pályázat megvalósításával kapcsolatos feladatok tárgyában

Tisztelt Képviselı-testület! 1. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Tervben 2012-ben meghirdetésre kerülı Környezet és Energia Operatív Program keretében épületenergetikai felújítás tárgyában benyújtandó pályázatokat fog kiírni. 2. Balmazújváros Város Önkormányzata, mint helyi önkormányzat, jogosult pályázni ezen pályázati konstrukcióra, több épület fejlesztésére vonatkozóan is. 3. A pályázati felhívás részletesen tartalmazza, hogy milyen további szakmai és infrastrukturális feltételeket kell teljesítenie a pályázónak. Álláspontom szerint a pályázatban meghatározott szakmai és infrastrukturális feltételeket önkormányzatunk biztosítani tudja. 4. A pályázat benyújtásához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása (tervezésre, pályázatírásra, energetikai koncepció készítésére) annak érdekében, hogy a pályázat benyújtása határidıben, megfelelı tartalommal megvalósulhasson. 5. A pályázat részletes tartalma és ennek alapján a beruházás teljes költségvetése, a benyújtáshoz szükséges önkormányzati önerı a késıbbiekben újra a tisztelt Képviselı-testület elé kerül elıterjesztésre. 6. Javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület hatalmazza fel továbbá a polgármestert a pályázat elıkészítése tárgyában szükséges közbeszerzési eljárások teljes körő lefolytatására Balmazújváros Város Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzata alapján, továbbá az egyéb egyszerő beszerzések megvalósítására.

HATÁROZATI JAVASLAT Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére a az Új Széchenyi Tervben 2012-ben meghirdetésre kerülı Környezet és Energia Operatív Program keretében épületenergetikai felújítás tárgyában benyújtandó pályázati dokumentációk összeállítása és pályázat megvalósításával kapcsolatos feladatok tárgyában 1. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban biztosított jogkörében eljárva alapján úgy határoz, hogy pályázatot kíván benyújtani a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírandó az Új Széchenyi Tervben 2012-ben meghirdetésre kerülı Környezet és Energia Operatív Program keretében épületenergetikai felújítás pályázati kiírásra. 2. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban biztosított jogkörében eljárva úgy határoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírandó pályázati kiírásra benyújtandó pályázathoz szükséges elıkészítési tevékenységek költségeinek biztosítására …............., azaz …...........................................-Ft összeget biztosít a 2012. évi költségvetés …………. terhére és felhatalmazza a polgármestert a a) közbeszerzési eljárás(ok) megindítására, teljes körő lefolytatására Balmazújváros Város Önkormányzata hatályos Közbeszerzési Szabályzata alapján, a közbeszerzési eljárás(ok) eredményeként létrejövı kivitelezıi vállalkozási szerzıdések, megbízási szerzıdések megkötésére, b) a pályázatban szereplı egyéb, nem közbeszerzési eljárás köteles tevékenységekre vonatkozó szerzıdések megkötésére a jelen pontban szereplı maximális összeghatárokig, a pályázati kiírás szerint elvárt formai alakiságok betartása mellett. Határidı: Felelıs:

folyamatosan polgármester

3. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban biztosított jogkörében eljárva felkéri a polgármestert a pályázat határidıben, az elıírt tartalmi és formai követelmények betartásával történı elıkészítésre és Képviselı-testületi ülésekre beterjesztésre a pályázat benyújtására és a szükséges önerı rendelkezésére bocsátására vonatkozóan. Határidı: Felelıs:

folyamatosan polgármester

Balmazújváros, 2012. augusztus 29. Dr. Tiba István polgármester

Törvényességi szempontból ellenırizte: Dr. Veres Margit jegyzı


ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére a Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. kérelme tárgyában Tisztelt Képviselı-testület! A Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. (a továbbiakban: „LEADER Kft.”) 20102. július 30. napján kérelemmel fordult Balmazújváros Város Önkormányzatához, amelyben az alábbiakat adta elı (a teljes levelet jelen elıterjesztéshez mellékelem): A Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. HACS címbirtokossága visszavonásra került 2012. május 1. napjának hatályával, amely értelmében a LEADER Kft. finanszírozása is megszőnt. A LEADER Kft. mindezek ellenére a jogfolytonosság érdekében ellátta feladatait, azonban a mőködés alapját nyújtó tevékenység megszőnt, így a LEADER Kft. mőködése okafogyottá vált, ezért a LEADER Kft. 7/2011. (VII.18.) számú taggyőlési határozatával döntött a végelszámolási eljárás lefolytatásáról, amelyhez 7.700.000,- Ft összegő forrásra van szükség. Ennek érdekében a LEADER Kft. Balmazújváros Város Önkormányzatától Balmazújváros város lakosságszámának arányában történı hozzájárulás befizetését kérelmezte, a hozzájárulás mértéke lakosonként 145 Ft. Tájékoztatom a tisztelt Képviselı-testületet, hogy Balmazújváros város lakosságszáma 2011. január 1. napján a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint 18.122 fı, így a LEADER Kft. részére fizetendı hozzájárulás mértéke 2.627.690,- Ft. Kérem, hogy a tisztelt Képviselı-testület a LEADER Kft. részére fizetendı hozzájárulásról és annak mértékérıl döntést hozni szíveskedjen.

1

HATÁROZAT I

JAVASLAT

Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére a Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. kérelme tárgyában A) alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a alapján úgy határoz, Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. részére … Ft összegő hozzájárulást biztosít Balmazújváros Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésének … terhére. Határidı: Felelıs:

2012. augusztus 31. polgármester

B) alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a alapján úgy határoz, Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. részére nem biztosít összegő hozzájárulást. Balmazújváros, 2012. augusztus 29. Dr. Tiba István polgármester

2

Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft, 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1., Tel/Fax: 06 52 589 134 Adószám: 14421749-2-09, Cégjegyzék száma: 09-09-015419 E-mail: [email protected]

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Polgármester Úr! A Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft mőködésében az elmúlt idıszakban jelentıs változások történtek, melyek szükségessé tették a Társaság mőködésének felülvizsgálatát, újragondolását. A Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. HACS címbirtokosságát az Irányító Hatóság a LEADER Helyi Akciócsoportok mőködésérıl szóló 54/2011. (VI.10.) VM rendelet 2.§ (1-3) bekezdései értelmében 2012. április 30. napján visszavonta, mivel a rendelet értelmében „2012. április 30-át követıen LEADER HACS címmel kizárólag egyesület rendelkezhet, illetve címet csak egyesület nyerheti el. E rendelet hatálybalépésekor nonprofit formában mőködı LEADER HACS címmel rendelkezı gazdasági társaság illetékességi területén az (1) bekezdés szerinti idıpontig új HACS-ot szervezhet, amely egyesületi formában az e rendeleten meghatározott feltételek betartása esetén jogosulttá válik a LEADER HACS címre”. Azért, hogy a HACS cím megtartása érdekében a folytonosság biztosított legyen a jogszabályok elıírásainak megfelelıen, térségünkben Hortobágyi LEADER Közhasznú Egyesület néven az új egyesületet hoztunk létre, mely 2012. április 18. napján jogerıs bírósági nyilvántartásba vétele is megtörtént. Az így bejegyzett egyesület kérte a HACS címbirtokosságának odaítélését, amely cím odaítélése 30/2012. (III. 24.) VM rendelet 3. § (12) bekezdésében elıírt feltételek teljesítését követıen, a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. június 11. napján kelt, a HACS cím elismerésérıl szóló határozata értelmében 2012. május 01. napjától visszamenılegesen megtörtént. A címbirtokosság elnyerésétıl kezdıdıen az Egyesületet minden LEADER HACS - ra vonatkozó jog és kötelezettség megilleti. A fenti okok értelmében a címbirtokosságtól megvont Társaság finanszírozása, így bevételi forrása is 2012. április 30. napjával teljes mértékben megszőnt. Az Egyesület Közgyőlése döntött arról, hogy a feladatellátást saját munkaszervezetével kívánja megoldani, mivel a bevont szervezet útján történı feladatellátás költségeinek elszámolása a hatályban lévı jogszabály rendelkezései alapján rendkívül nehézkes és bizonytalan kifizetéső lenne, így a Hortobágy LEADER Nonprofit Kft. ettıl az idıponttól kezdve bevont szervezetként sem tud részt venni a HACS munkájában. Fontos megjegyezni, azonban, hogy a címbirtokosság visszavonást követıen is folyamatosan látta el a korább tevékenységeket a Kft, annak érdekében hogy a folyamatosságot és a jogfolytonosságot biztosítsa. Ennek biztosítása érdekében olyan feladatokat volt kénytelen ellátni, melyeket a címbirtokosság, valamint munkaszervezeti apparátus hiányában az egyesület még nem tudott elvégezni - a kft pedig már nem igényelhet a címbirtokosság

Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft, 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1., Tel/Fax: 06 52 589 134 Adószám: 14421749-2-09, Cégjegyzék száma: 09-09-015419 E-mail: [email protected] hiányában támogatást a felmerülı kiadásaira - melybıl adódóan a Kft. - nek finanszírozatlan költségei keletkeztek. Erre a folyamatosság biztosítására alapozta az Irányító Hatóság az új HACS címbirtokosságának május 01. napjától történı visszamenıleges odaítélését is, azonban a jelenlegi finanszírozási rendelet alapján csak nagyon szők lehetıség van a keletkezett költségek elszámolására, melyek hiába a Kft.-nél keletkeztek, csak az egyesület kérvényezheti annak jogszerő finanszírozását, így a keletkezet költségek egy része rendezetlenül marad. Tekintettel arra, hogy a Kft mőködésének alapját nyújtó tevékenység megszőnt, a társaság taggyőlése döntött arról, hogy elıkészíti a Kft végelszámolásának megindítását lehetıvé tevı, megfelelı jogi-gazdasági hátteret. A „megszüntetés” legfontosabb feltétele, hogy a Kft pénzügyi háttere fedezetet nyújtson a fennálló követelések kiegyenlítésére, hiszen ellenkezı esetben a megszüntetés csak felszámolás útján lehetséges, mely további jelentıs költséget róna a Kft-re. A Kft. 7/2011. (VII.18) számú Taggyőlési Határozata értelmében a végelszámolás lefolytatásához várhatóan szükséges 7.700.000,-Ft forrás bevonása, mely fedezetet nyújt, mind a hitel, mind az elıleg, valamint az egyesülettıl igénybe vett pénzösszeg visszafizetésére, illetve a megszüntetéshez kapcsolódó járulékos költségekre. A Kft. 2012. áprilisában mőködésének finanszírozásához 3.800.000,-Ft összegő hitelt vett fel a Tiszántúli Elsı Hitelszövetkezettıl, mely hitel visszafizetésének fedezetéül az áprilisban az MVH-hoz benyújtott kifizetési kérelemben igényelt támogatási összeg szolgált. Azonban, hogy az új HACS címbirtokosságának elnyerését a 30/2012. (III. 24.) VM rendelet 3. § (12) bekezdésében elıírt feltételek szerint teljesíteni tudja a Kft, azaz a korábban igénybe vett mőködési elıleg összegét maradéktalanul visszafizesse, ezért június 08. napján kénytelenek voltunk a Hitelszövetkezettıl kérni a hitelfedezeteként szolgáló kifizetési kérelmet átengedni az elıleg visszafizetésének teljesítéséhez, melyhez a Hitelszövetkezet hozzájárult ugyan, de a hitel fedezetlenül marad. A fedezetlenül maradt hitel visszafizetése, vagy a fedezet biztosítása azonnali intézkedést igényel. Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Polgármester Úr! A térség önkormányzatainak, civil szervezeteinek, vállalkozásainak eddigi példaértékő összefogása, az így elért eredmények alapot nyújthatnak arra, hogy a Kft-nél kialakult jelenlegi pénzügyi helyzet megoldása is az elmúlt idıszakban tapasztalt együttmőködéssel történjen meg. Reményeink szerint a Kft által az eddigiek során nyújtott szakmai támogató munkát és segítségnyújtást a HACS települései is elismerik, és a rendszer finanszírozási anomáliának eredményeként fennálló forráshiány visszapótlásához valamennyi települések lakosságszáma

Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft, 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1., Tel/Fax: 06 52 589 134 Adószám: 14421749-2-09, Cégjegyzék száma: 09-09-015419 E-mail: [email protected] arányában hozzájárul. A számítás alapja a 2011. év decemberi lakosság szám, mely a 11 településre számítva hozzávetılegesen 53.600 fı, a fejenként kalkulált összeg 145 Ft. A településenkénti befizetés jogi szakértıvel történt egyeztetés alapján „tulajdonosi költsön” jogcímő befizetés teljesítésével valósulhatna meg a Kft. 59900067-11022066 számú számlájára, melynek fizetési határideje 2012. augusztus 30. Ezzel lehetıvé válna a LEADER szellemiségéhez méltó, zökkenımentes és folyamatos mőködés biztosítása. Kérem, hogy települése vonatkozásában 2012. augusztus 15. napjáig írásban nyilatkozni szíveskedjen arról, hogy településérıl mely szervezetek milyen összegő befizetést tudnak teljesíteni. Felelısségteljes együttmőködését és támogató hozzájárulását tisztelettel köszönöm. Hortobágy, 2012. július 30. Tisztelettel Bíróné Nagy Csilla sk. ügyvezetı


Törvényességi szempontból ellenırizte: dr. Veres Margit jegyzı

ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıjének, felügyelı bizottsági tagjainak, könyvvizsgálójának megválasztása és alapító okiratának módosítása Tisztelt Képviselı-testület! I. 1. A Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. (a továbbiakban: „VESZ Kft.”) 2007. szeptember 12. napján, Balmazújváros Város Önkormányzata (a továbbiakban: „Önkormányzat”) által alapított társaság, amely járóbeteg-ellátás, fekvıbetegellátás, fogorvosi szakellátás, egyéb humán-egészségügyi ellátás feladatait biztosítja Balmazújváros területén. 2. A tisztelt Képviselı-testület korábbi határozatával úgy döntött, hogy a VESZ Kft. ügyvezetıjévé 2007. szeptember 5. napjától 2012. szeptember 4. napjáig terjedı idıszakra Dr. Kiss Tamást választja meg. A fenti határozatnak megfelelıen Dr. Kiss Tamást ügyvezetıi megbízása 2012. szeptember 4. napján lejár, ezért javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület a VESZ Kft. ügyvezetıjének személyérıl, illetve a VESZ Kft. alapító okiratának módosításáról döntést hozni szíveskedjen. 3. Javaslom, hogy a VESZ Kft. ügyvezetıje továbbra is Dr. Kiss Tamás maradjon, ugyanis az eddigi tapasztalataink alapján a VESZ Kft. ügyvezetését a szakmai szabályoknak megfelelıen látta el, célszerő, hogy a megkezdett szakmai munkát tovább tudja folytatni. Dr. Kiss Tamás úgy nyilatkozott, hogy 2012. szeptember 5. napjától kezdıdıen is el tudja vállalni a VESZ Kft. ügyvezetésével járó feladatokat ugyanolyan feltételek mellett, amelyekkel korábban látta el. Javaslom, hogy a VESZ Kft. ügyvezetıjévé Dr. Kiss Tamás kerüljön megválasztásra 2012. szeptember 5. napjától 2017. szeptember 4. napjáig terjedı idıszajra.

4. Javaslom, hogy a VESZ Kft. ügyvezetıjének megbízása – amennyiben Dr. Kiss Tamás marad az ügyvezetı – munkaviszony keretében kerüljön megállapításra. 5. Javaslom, hogy a társaság alapító okirata is kerüljön megfelelıen módosításra az ügyvezetı személyének meghatározását követıen. II. 1. A tisztelt Képviselı-testület korábbi határozatával úgy döntött, hogy a VESZ Kft. felügyelı bizottsági tagjaivá 2007. június 4. napjától 2012. június 4. napjáig terjedı idıszakra Varga Lászlót, Kapitány Máriát és Dr. Fekete Imrét választja meg. A fenti határozatnak megfelelıen a felügyelı bizottság tagjainak megbízása 2012. június 4. napján lejárt, ezért javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület a VESZ Kft. felügyelı bizottsági tagjainak személyérıl döntést hozni szíveskedjen, illetve a VESZ Kft. alapító okiratát a döntésnek megfelelıen módosítani szíveskedjen. 2. Javaslom, hogy a VESZ Kft. felügyelı bizottsági tagjai ugyanazon személyek maradjanak, ugyanis az eddigi tapasztalataink alapján megfelelıen látták el a feladataikat. VESZ Kft. felügyelı bizottsági tagjai úgy nyilatkoztak, hogy a jövıben is el tudják vállalni a VESZ Kft. felügyelı bizottsági feladataik ellátását ugyanolyan feltételek mellett, amelyek jelenleg is élnek. Javaslom, hogy VESZ Kft. felügyelı bizottsági tagjaivá 2012. szeptember 5. napjától 2017. szeptember 4. napjáig az alábbi személyek kerüljenek megválasztásra: Varga László Kapitány Mária Dr. Fekete Imre 3. Javaslom, hogy a VESZ Kft. felügyelı bizottsági tagjainak megbízása ingyenes megbízási jogviszony kerüljön megállapításra. 4. Javaslom, hogy a társaság alapító okirata is kerüljön megfelelıen módosításra a felügyelı bizottsági tagjainak meghatározását követıen. III. 1. A tisztelt Képviselı-testület korábbi határozatával úgy döntött, hogy a VESZ Kft. könyvvizsgálói feladatainak ellátására 2007. június 4. napjától 2012. június 4. napjáig terjedı idıszakra a Szanyi AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. társaságot választja meg, a könyvvizsgálatért felelıs személy Szanyi Katalin.

A fenti határozatnak megfelelıen a könyvvizsgálattal megbízott társaság és a könyvvizsgálatért felelıs személy megbízása 2012. június 4. napján lejárt, ezért javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület a VESZ Kft. könyvvizsgálói feladatait ellátó társaságról és könyvvizsgálatért felelıs személyérıl döntést hozni szíveskedjen, illetve a VESZ Kft. alapító okiratát a döntésnek megfelelıen módosítani szíveskedjen. 2. Javaslom, hogy a VESZ Kft. könyvvizsgálattal megbízott társasága és a könyvvizsgálatért felelıs személye ugyanazon társaság és ugyanazon személy maradjanak, ugyanis az eddigi tapasztalataink alapján megfelelıen látták el a feladataikat. A VESZ Kft. könyvvizsgálattal megbízott társasága és a könyvvizsgálatért felelıs személye úgy nyilatkoztak, hogy a jövıben is el tudják vállalni a VESZ Kft. könyvvizsgálattal kapcsolatos feladataik ellátását ugyanolyan feltételek mellett, amelyek jelenleg is élnek. Javaslom, hogy VESZ Kft. könyvvizsgálattal megbízott társasága és a könyvvizsgálatért felelıs személye vonatkozásában 2012. szeptember 5. napjától 2017. szeptember 4. napjáig az alábbi társaság és személy kerüljenek megválasztásra: Szanyi AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. könyvvizsgálatért felelıs személye Szanyi Katalin 3. Javaslom, hogy a VESZ Kft. könyvvizsgálattal megbízott társaságának és a könyvvizsgálatért felelıs személyének megbízása megbízási jogviszony kerüljön megállapításra. 4. Javaslom, hogy a társaság alapító okirata is kerüljön megfelelıen módosításra a könyvvizsgálattal megbízott társaságának és a könyvvizsgálatért felelıs személyének meghatározását követıen. IV. Javaslom, hogy a tisztelt Képviselı-testület a VESZ Kft. ügyvezetıje, felügyelı bizottsági tagjai, könyvvizsgálatért felelıs személye és a könyvvizsgálati feladatokkal megbízott társaságának meghatározásáról döntést hozni szíveskedjen, illetve a VESZ Kft. alapító okiratát a döntésnek megfelelıen módosítani szíveskedjen. Mellékelem az elıterjesztéshez a Társaság alapító okiratának módosítására vonatkozó okirat tervezetét, a Társaság egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának tervezetét.

HATÁROZATI JAVASLAT Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıjének, felügyelı bizottsági tagjainak, könyvvizsgálójának megválasztása és alapító okiratának módosítása 1. a Magyarország Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıjévé 2012. szeptember 5. napjától ………… napjáig Dr. Kiss Tamást választja meg, az ügyvezetı munkaviszony keretében látja el feladatait, munkadíja …. Ft összegő havonta. Felkéri a polgármestert, hogy a munkaszerzıdés megkötéséhez a kellı intézkedéseket megtenni szíveskedjen. 2. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. felügyelı bizottságának tagjaivá 2012. szeptember 5. napjától ……….. napjáig az alábbi személyeket választja meg ingyenes megbízási jogviszony keretében: Varga László Kapitány Mária Dr. Fekete Imre Felkéri a polgármestert, hogy a megbízási szerzıdés megkötéséhez a kellı intézkedéseket megtenni szíveskedjen. 3. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. könyvvizsgálói feladatokat ellátó társaságává és könyvvizsgálatért felelıs személyévé 2012. szeptember 5. napjától …………… az alábbi társaságot választja meg megbízási jogviszony keretében, a megbízási díj …….. Ft összegő havonta: Szanyi AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. könyvvizsgálatért felelıs személye Szanyi Katalin 4. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva – figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényre úgy határoz, hogy a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. alapító okiratának 9., 11., 12. pontjait és záró rendelkezéseinek a jogi képviselı részére történı meghatalmazásra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi tartalomra módosítja:

9./ Ügyvezetı A Társaság ügyvezetıje: 2012. szeptember 5. napjától 2017. szeptember 4. napjáig. Név: Anyja neve: Lakcíme:

Dr. Kiss Tamás Boda Edit 4032 Debrecen, Tarján u. 88.

Az ügyvezetı önállóan jogosult a Társaság képviseletére. Büntetıjogi felelıssége tudatában kijelenti, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv-ben megjelölt kizáró, illetve korlátozó körülmények személyében nem állnak fenn. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az ügyvezetı gyakorolja. 11./ Felügyelı bizottság A felügyelı bizottság ellenırzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében az ügyvezetıtıl jelentést vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetıleg szakértıvel megvizsgáltathatja. A felügyelı bizottság köteles az alapítót tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a Társaság mőködése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé - az ügyvezetı felelısségét megalapozó tény merült fel. A felügyelı bizottság köteles megvizsgálni a taggyőlés elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá a mérleget és a vagyonkimutatást. A felügyelı bizottság évente legalább egyszer ülésezik. A felügyelı bizottság tagjainak száma 3 fı, a bizottság elnökét – saját tagjai közül – maga választja meg. Az elnök megválasztásához egyhangú döntés szükséges. A felügyelı bizottság ülését az elnök hívja össze. A felügyelı bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább 3 tagja jelen van. Határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Tagjai díjazásban nem részesülnek.

A felügyelı bizottság tagjainak megbízatása 2012. szeptember 5. napjától 2017. szeptember 4. napjáig tart, tagjai: 1./

Név: Anyja neve: Lakcím:

Varga László Tar Olga 4060 Balmazújváros, Bethlen u. 37.

2./


Kapitány Mária Erdei Erzsébet 4060 Balmazújváros, Szoboszlai u. 39.

3./


Dr. Fekete Imre Mikó Gizella 4032 Debrecen, Kosztolányi u. 17.

A felügyelı bizottság tagjai büntetıjogi felelısségük tudatában kijelentik, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megjelölt, valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében megjelölt kizáró, illetve korlátozó körülmények személyükben nem állnak fenn. Az ügyvezetı a felügyelı bizottság részére a jogszabályban rögzítetteken túl köteles minden olyan szerzıdést bemutatni, amelynek értéke az adott naptári évre, vagy egyszeri megbízás alapján meghaladja az 1.000.000,-Ft-ot mind a közhasznú, mind az üzletszerő tevékenység körében. 12./ Könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálója 2012. szeptember 5. napjától 2017. szeptember 4. napjáig a SZANYI AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (4033 Debrecen, Kerezsi E. u. 13.), természetes személyként: Szanyi Katalin bejegyzett könyvvizsgáló A könyvvizsgáló büntetıjogi felelıssége tudatában kijelenti, hogy a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CXLIV. törvényben megjelölt, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megjelölt kizáró és korlátozó körülmények személyében nem állnak fenn. Az alapító okirat módosítással nem érintett rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. 5. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva – figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényre úgy határoz, hogy a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. alapító okiratának módosítását tartalmazó okiratot és a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a melléklet szerinti tartalommal elfogadja.

6. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva felkéri a polgármestert a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. alapító okiratának módosításáról rendelkezı okiratnak és a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának és az egyéb szükséges okiratoknak az aláírására és az egyéb szükséges intézkedések megtételére. Határidı: Felelıs:

2012. szeptember 1. polgármester

7. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva felkéri a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıjét, hogy a fentebbi pontok miatt szükségessé vált változásbejegyzési eljárásban a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjen. Határidı: Felelıs:

2012. szeptember 1. Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. ügyvezetıje

8. Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a által meghatározott jogkörében eljárva megbízza Dr. Benczı Ákos ügyvédet (4026 Debrecen, Bethlen u. 10-12. A épület I/11.) a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Kft. alapító okirat elkészítésével, ellenjegyzésével és a Debreceni Törvényszék Cégbírósága elıtti képviselettel. A megbízási díj 50.000,- Ft + ÁFA, bruttó 63.500,- Ft összegő, amelyet Balmazújváros Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésének … terhére biztosítja. Balmazújváros, 2012. augusztus 29.


Alapító Okirat módosítása Preambulum Balmazújváros Város Önkormányzata a 2012.- augusztus 31. napján tartott Képviselı-testületi ülésen hozott …. számú határozatával a Balmazújvárosi VESZ Városi Egészségügyi Szolgálat Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság alapító okiratának 9., 11.,12. pontjait a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, illetve az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint a civil szerezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek megfelelıen az alábbiak szerint módosítja 9./ Ügyvezetı A Társaság ügyvezetıje: 2012. szeptember 5. napjától határozatlan idıre. Név: Anyja neve: Lakcíme:

Dr. Kiss Tamás Boda Edit 4032 Debrecen, Tarján u. 88.

Az ügyvezetı önállóan jogosult a Társaság képviseletére. Büntetıjogi felelıssége tudatában kijelenti, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tvben megjelölt kizáró, illetve korlátozó körülmények személyében nem állnak fenn. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat az ügyvezetı gyakorolja. 11./ Felügyelı bizottság A felügyelı bizottság ellenırzi a Társaság ügyvezetését. Ennek keretében az ügyvezetıtıl jelentést vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetıleg szakértıvel megvizsgáltathatja. A felügyelı bizottság köteles az alapítót tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy - a Társaság mőködése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé - az ügyvezetı felelısségét megalapozó tény merült fel. A felügyelı bizottság köteles megvizsgálni a taggyőlés elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá a mérleget és a vagyonkimutatást. A felügyelı bizottság évente legalább egyszer ülésezik. A felügyelı bizottság tagjainak száma 3 fı, a bizottság elnökét – saját tagjai közül – maga választja meg. Az elnök megválasztásához egyhangú döntés szükséges. A felügyelı bizottság ülését az elnök hívja össze. A felügyelı bizottság határozatképes, ha tagjainak kétharmada, de legalább 3 tagja jelen van.

Határozatait egyszerő szótöbbséggel hozza. Tagjai díjazásban nem részesülnek. A felügyelı bizottság tagjainak megbízatása 2012. szeptember 5. napjától határozatlan idıre szól, tagjai: 1./ 2./ 3./

Név: Anyja neve: Lakcím: Név: Anyja neve: Lakcím: Név: Anyja neve: Lakcím:

Varga László Tar Olga 4060 Balmazújváros, Bethlen u. 37. Kapitány Mária Erdei Erzsébet 4060 Balmazújváros, Szoboszlai u. 39. Dr. Fekete Imre Mikó Gizella 4032 Debrecen, Kosztolányi u. 17.

A felügyelı bizottság tagjai büntetıjogi felelısségük tudatában kijelentik, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megjelölt, valamint a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. § (2) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében megjelölt kizáró, illetve korlátozó körülmények személyükben nem állnak fenn. Az ügyvezetı a felügyelı bizottság részére a jogszabályban rögzítetteken túl köteles minden olyan szerzıdést bemutatni, amelynek értéke az adott naptári évre, vagy egyszeri megbízás alapján meghaladja az 1.000.000,-Ft-ot mind a közhasznú, mind az üzletszerő tevékenység körében. 12./ Könyvvizsgáló A Társaság könyvvizsgálója 2012. szeptember 5. napjától határozatlan idıre a SZANYI AUDIT Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (4033 Debrecen, Kerezsi E. u. 13.), természetes személyként: Szanyi Katalin bejegyzett könyvvizsgáló A könyvvizsgáló büntetıjogi felelıssége tudatában kijelenti, hogy a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CXLIV. törvényben megjelölt, valamint a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megjelölt kizáró és korlátozó körülmények személyében nem állnak fenn.

Balmazújváros, 2012. augusztus 31. Dr. Tiba István polgármester az alapító képviseletében Ellenjegyezte:

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZİ H – 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. Tel: +36 52/580-532, 52/580-561 Fax: +36 52/580-532 E-mail: [email protected] Weboldal: www.verespgsz-buj.hu

Iktatószám: Hivatkozási szám: Tárgy: Melléklet: Ügyintézı:

40/2012. Elıterjesztési kérelem 1 db – Pedagógiai Program Tar Éva

DR. VERES MARGIT JEGYZİ részére Balmazújváros Város Önkormányzata

T ISZTELT J EGYZİ A SSZONY ! A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27.§ (4)1 bekezdése alapján a 2011 szeptemberében meghatározott, a 2012/2013. tanévre vonatkozó beiskolázási tervében megfogalmazta • a 2012. szeptember 1-tıl szakiskola 9. évfolyamán indítandó 3 évfolyamos szakképesítések körét, • a 2012. szeptember 1-tıl szakközépiskola 9. évfolyamán indítandó közgazdaság szakmacsoportos oktatás bevezetését, • a 2012. szeptember 1-tıl gimnázium 9. évfolyamán indítandó reál irányultságú képzésében az informatika és matematika sáv tantárgyak helyett a biológia sáv tantárgy bevezetését. Ennek következményeként az iskola nevelıtestülete az elmúlt hónapokban kidolgozta az új képzési formák óratervét és követelményrendszerét. Az intézmény rendelkezik a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértı nyilatkozatával, valamint a nevelıtestület elfogadta a Pedagógiai Program módosításának elemeit a tanév végi nevelıtestületi értekezleten. Kérem Jegyzı Asszonyt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44.§ (1) bekezdése alapján terjessze elı a tisztelt Képviselı-testület elé az intézmény Pedagógiai Programját jóváhagyás céljából. A Pedagógiai Program módosításának helyei fejezetenként, oldalszámozás alapján (pirossal jelölve): 1. „2.1. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok” fejezet, 12. oldal:

1

A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhetı kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idı egyharmadában az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülı -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelezı felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13.

14.

15. 16. 17. 18. 19.

- új jogszabályok megnevezése, melyek beépítésre kerültek az intézmény képzési struktúrájába, „2.2. A Pedagógiai Program hatálya” fejezet, 13. oldal: - a 2012. szeptember 1-tıl bevezetésre kerülı új oktatási, képzési elemek megnevezése, „3.2.8. Kapcsolatrendszer” fejezet, 23. oldal: - a debreceni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával a 2011/2012. tanévben kialakított kapcsolatrendszerre való utalás, „3.2.9. Nemzetközi kapcsolatok” fejezet, 23. oldal: - utalás a nemzetközi, az Európai Bizottság által finanszírozott Leonardo da Vinci nemzetközi programban való részvételre, „3.2.10. Képzési struktúra” fejezet, 23-24. oldal: - utalás az új, 2012. szeptember 1-tıl bevezetésre kerülı szakképesítések körére, gimnáziumi képzésre, „8.2.1. A nappali rendszerő gimnáziumi képzés szerkezete” fejezet, 86. oldal: - utalás a gimnáziumi, reál irányultságú képzésben bevezetendı biológia sáv tantárgyra, annak céljára, „8.3.1. A szakközépiskolai képzés szerkezete” fejezet, 87. oldal: - utalás a szakközépiskola képzésben bevezetendı közgazdaság szakmacsoportos oktatásra, „8.4. A szakiskolai képzés” fejezet, 89-90. oldal: - utalás a 3. évfolyamos szakiskolai képzés szerkezetére, szakaszaira, céljaira, „9.1. Tanuló felvétele nappali rendszerő 9. évfolyamra”, 91. oldal: - a felvételi eljárás, a felvételi feltételek módosítására való utalás: szakiskolai képzésbe jelentkezık esetében a bukott tanulók nem kerülnek elutasításra, „10.2. Tanulmányok alatti vizsgák” fejezet, 96. oldal: - a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó módosítások az alábbiak: o az írásbeli dolgozatok maximális pontszáma nem 60 pont, hanem a javítótanár által kerül tetszılegesen meghatározásra, o enne következtében a vizsgadolgozat osztályzata nem pontszám alapján kerül meghatározásra, hanem százalékos teljesítmény alapján, „11.4.2. 3 évfolyamos, elırehozott szakiskolai képzés” fejezet, 111. oldal: - a 3 évfolyamos elırehozott szakiskolai képzés jellemzıinek bemutatása, „12.2. Szabadon választható tantárgyak” fejezet, 114. oldal: - az Informatika fakultáció tantárgy, mint szabadon választható tantárgy, a 3. csoportból a 2. csoportba került áthelyezésre, „19.1. A szakmai képzés rendszere” fejezet, 130. oldal: - a 3 évfolyamos szakképzés bevezetésével illetve a 4 évfolyamos szakiskolai képzés megszőnésével az intézmény képzési rendszerének sematikus ábráját szükséges volt módosítani, „19.3.5. Közgazdaság szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai” fejezet, 134. oldal - a 2012. szeptember 1-tıl, 9. évfolyamon induló közgazdaság szakmacsoportos szakközépiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyának résztantárgyait, óraszámokkal együtt tartalmazza a táblázat, „21.1.1. Élelmiszer- és vegyiárú-eladó” fejezet, 143-144. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos élelmiszer- és vegyiárú eladó szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.2. Festı, díszítı, mázoló és tapétázó” fejezet, 144. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 2 évfolyamos festı, díszítı, mázoló és tapétázó szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.3. Kımőves” fejezet, 146-147. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos kımőves szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.5. Pincér” fejezet, 149-150. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos pincér szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.6. Szerkezetlakatos” fejezet, 150-152. oldal: 2.

20. 21. 22. 23.

- a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos szerkezetlakatos szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.7. Gépi forgácsoló” fejezet, 152-154. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos gépi forgácsoló szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.8. Hegesztı” fejezet, 154-155. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 2 évfolyamos hegesztı szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza. „24.1.9. Pék” fejezet, 155-157. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos pék szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.2.2. Kereskedı” fejezet, 158-160. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 2 évfolyamos kereskedı szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza.

Balmazújváros, 2012.07.25.

Tisztelettel és üdvözlettel:

Végh Attila igazgató

3.

Szakértıi vélemény a Balmazújváros Város fenntartásában mőködı Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény pedagógiai programjának módosításáról

Megrendelı: BalBazújváros Város Önkormányzata 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5.

A szakértıi véleményt készítette: Molnár József

2012. augusztus.24.

I.

Bevezetés

A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény módosítani kívánja pedagógiai programját és ez irányú kérelmét benyújtotta a fenntartónak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44§ (1) bekezdése értelmében a fenntartó a pedagógiai program jóváhagyása elıtt köteles közoktatási szakértı véleményét beszerezni. A szakértınek azt kell megvizsgálnia, hogy a pedagógiai program vagy annak módosítása az elıírt jogszabályoknak megfelel-e. Balmazújváros Város Önkormányzata, mint fenntartó ennek a szakértıi véleménynek az elkészítésére kért fel. I.1.

Rendelkezésre álló dokumentumok -

I.2.

a javasolt intézményi pedagógiai program, 240/2012. (VII.31.) számú Ök. határozattal elfogadott intézményi alapító okirat.

Alkalmazott módszerek -

I.3.

Dokumentumelemzés

A vizsgálat idıpontja 2012. augusztus 17.- 2012. augusztus 24-ig.

I.4.

Alkalmazott jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, - a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról - 34/2011.(VI.24.) NEFMI rendelettel módosított a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, - a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet,

2

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, - a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl, - a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl, a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, valamint a térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testületérıl, a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl, a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl, az Országos képzési jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékrıl és az Országos képzési jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM. rendelet, - 133/2011.(VII.18.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérıl szóló 133/2010.(IV.22.) Korm. rendelet módosításáról, - 32/2011.(VIII.25.) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl szóló 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet módosításáról, a Kormány 150/2012. (VII. 6.) Korm. Rendelete az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérıl.

II.

A szakértıi vizsgálat megállapításai A módosítással érintett területek: Minden tanévben 2 gimnáziumi, 1 szakközépiskola és 3-4 szakképzı osztályt indítanak. Így egy tanévben kb. 650-700 tanuló foglal helyet 20-25 osztályban. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában 2012. szeptember 1-tıl az alábbi elemek változnak. II.1. Szakképzés: -

2012. szeptember 1-tıl bevezetésre került az elırehozott, 3 éves szakképzés az alábbi szakmákban: gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kımőves, bolti eladó, pincér és pék, az elırehozott szakképzés közismereti képzése a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet általtartalmazott kerettantervre épül.

3

A szakiskola 9-10. évfolyamára épülı, 2012/2013. tanévben induló alábbi szakmák esetében szükséges volt módosítani az óratervet a 2012.szeptember1-tıl hatályos központi programok alapján: hegesztı, festı, díszítı, mázoló és tapétázó, panziós, falusi vendéglátó, és pék. Minden évfolyamon 3 osztály, osztályonként 2 szakma, összesen 6 szakma oktatását valósítják meg. -

4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskola, mely képzésre a 2011/2012. tanévben volt utoljára beiskolázás. A 2+2 éves szakképesítések tantervének és óratervének módosítása megtörtént 2011-ben. -

a 2012. szeptember 1-tıl elkezdıdik a szakközépiskola 9. évfolyamán indítandó közgazdaság szakmacsoportos oktatás bevezetése. A szakközépiskolai osztályukban a tanulók – a jelentkezéstıl és felvételtıl függıen – a következı szakmacsoportos osztályokban tanulhatnak attól függıen, hogy mely két szakmacsoportban történik a beiskolázás az adott tanévben:

- informatika, gépészet, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, - közgazdaság.

A kidolgozott programban jól elkülönítve szerepelnek, követhetı a központi program modulismertetı részében található óraszámok és az iskolai óratervben található óraszámok tanévre vonatkozóan. Mindegyik szakma esetében kimutatásra kerül a központi program modulismertetıjében és az iskolai óratervben szereplı óraszámok különbsége. Ennek oka a tanulók gyakorlati idejének jó szervezhetısége, mind az iskolai tanmőhelyben, mind pedig a gazdálkodó szervezetnél. A kidolgozott óraszámoknál az elméleti és a gyakorlati órák aránya minden esetben megfelel a központi ajánlásnak. A szakmai programok, az OKJ elıírásai, a Pedagógiai Program módosításai egymással koherensek. II.2.A tehetségfejlesztés módszerei: A TÁMOP-3.1.4./08/2. jelő, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő pályázat keretén belül intézményi innovációként kidolgozott tehetséggondozó program bevezetése a 2011/2012.tanévben megtörtént. A program célrendszerét, formáját és rendjét az 5.7. számú „Tehetséggondozó program” címő fejezet tartalmazza. -

a 2012. szeptember 1-tıl gimnázium 9. évfolyamán indítandó reál irányultságú képzésben az informatika és matematika sáv tantárgyak helyett a biológia sáv tantárgy bevezetését tervezték. Azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát 4

választják 9-10. évfolyamon heti 1-1 órával nagyobb óraszámban tanulják a matematikát és az informatikát, a 2012/2013. tanévtıl kezdve a matematika és informatika helyett biológia tantárgyból történik a tehetséggondozás heti 2 órában,

II.3.

Egyéb kiegészítések -

Tanuló felvétele nappali rendszerő 9. évfolyamra:

Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésbe jelentkezı esetében a rendes felvételi eljárás során a 7. tanév végén illetve a 8. tanév félévekor bukott diákok elutasításra kerülnek, szakiskolai képzésbe jelentkezık esetén nem. -

Tanulmányok alatti vizsgák: Az intézmény szabályozta a tanulmányok vizsgák letételének rendjét 10.2 fejezetben.

II.

Legitimáció

Az intézmény rendelkezik a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértı nyilatkozatával, valamint a nevelıtestület elfogadta a Pedagógiai Program módosításának elemeit . A Pedagógia Program kiegészítése a szükséges legitimációs záradékokkal rendelkezik.

III.

A szakértıi vizsgálat megállapításai

Az intézmény által kezdeményezett pedagógiai program módosítása összhangban van az I. fejezetben felsorolt, hivatkozott jogszabályokkal. Az iskola által elıkészített módosítás pontos, jól elıkészített, alapos munka. Az intézmény pedagógiai programja nem csupán megfelel a hatályos törvényi elıírások tartalmi követelményeinek, hanem mintaszerően mutatja be az intézmény helyi jellemzıit, tanuló-középpontú iskolafelfogását és tevékenységi rendszerét. A programon végigvonul az iskola markáns minıségfelfogása és differenciált pedagógiai hatásrendszert eredményezı nevelıi gyakorlata. Az iskola által vállalt sokrétő feladatok teljesítése révén megvalósul az a modellértékő kistérségi centrum-szerep, amely az iskolahasználók igényeihez igazodva egyidejőleg szolgálja a lemaradók felzárkóztatását, az egyéni tanulási utakat és a tehetség kibontakoztatását.

5

Az intézmény helyi tanterve összességében és részleteiben is helyesen érvényesíti a kerettantervek és az új szakmai programok bevezetését célzó központi elıírásokat. Mőveltségtartalma és az annak közvetítésére kimunkált iskolastruktúra messzemenıen differenciált, ugyanakkor kellıen rugalmas is. A program gyakorlati megvalósítását célzó óratervek törvényesek és szakmailag hitelesek. A Pedagógiai Program módosításának és kiegészítésének jóváhagyását javasolom a fenntartónak.


Molnár József közoktatási szakértı

6

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ

PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYOS: 2012. SZEPTEMBER 1.

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM

Nyilatkozatok A Pedagógiai Programot az intézmény diákönkormányzata 2012. év ……………………. hó ….. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen Pedagógiai Program elkészítése során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. diákönkormányzat vezetője

A Pedagógiai Programot a szülői szervezet 2012. év …………………….. hó ….. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. szülői szervezet képviselője

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2012. év ………………………… hó …... napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta.

.............................................

.............................................

hitelesítő nevelőtestületi tag


2. OLDAL


A Pedagógiai Program egészségnevelési programját az iskola-egészségügyi szolgálat képviseletében az iskolaorvos 2012. év …………………………… hó …... napján áttekintette és elfogadta.

............................................. iskolaorvos

A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Pedagógiai Programját Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2012. év …………………………….. hó ………….. nap ülésén megtárgyalta és …………………………………. határozatában jóváhagyta.

Kelt: Balmazújváros, ………………………………

............................................. Balmazújváros Város Polgármestere

3. OLDAL


Tartalomjegyzék 1. KÖTET - NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................... 10 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................... 11 1.1. Bevezető ........................................................................................................................... 11 1.2. A Pedagógiai Program célja, feladata .............................................................................. 11 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI ................................. 12 2.1. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok ........................... 12 2.2. A Pedagógiai Program hatálya ......................................................................................... 13 2.3. A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai ............................................................. 14 2.4. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása ......................................................... 14 2.5. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala .............................................................. 14 3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ...................................................................................... 16 3.1. Az intézmény múltja ........................................................................................................ 16 3.1.1. A szakképzés története .................................................................................................. 16 3.1.2. A gimnáziumi képzés története ..................................................................................... 17 3.2. Az intézmény jelene ......................................................................................................... 18 3.2.1. Társadalmi, gazdasági környezet .................................................................................. 18 3.2.2. Személyi feltételek ........................................................................................................ 18 3.2.3. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 19 3.2.4. Tanulói összetétel .......................................................................................................... 20 3.2.5. Gazdálkodás .................................................................................................................. 20 3.2.6. Tálentum alapítvány...................................................................................................... 21 3.2.7. Diáksport Egyesület ...................................................................................................... 21 3.2.8. Kapcsolatrendszer ......................................................................................................... 22 3.2.9. Nemzetközi kapcsolatok ............................................................................................... 23 3.2.10. Képzési struktúra......................................................................................................... 23 3.2.11. Az intézményi működési jellemzői SWOT analízissel ............................................... 25 3.2.12. Speciális intézményi célok .......................................................................................... 26 4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ........................ 28 4.1. Az iskola filozófiája ......................................................................................................... 28 4.2. Pedagógiai alapelvek........................................................................................................ 28 4.3. Pedagógiai célok, feladatok ............................................................................................. 29 4.4. Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek ....................................... 31 4.5. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos célkitűzések .................................... 32 5. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEI ................................................... 34 5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 34 5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 36 5.2.1. Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok ............................................... 37 5.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ......................................... 37 5.2.3. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia foglalkozások ..................................... 37 5.2.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .......................................... 38

4. OLDAL


5.2.5. A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................... 38 5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........ 39 5.4. Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység .............................. 41 5.5. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység ..................... 42 5.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................ 45 5.7. Tehetséggondozó program ............................................................................................... 46 5.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................... 48 5.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............................. 50 5.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 51 5.10.1. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés ................................................... 52 5.10.2. Útravaló Ösztöndíjprogram......................................................................................... 52 5.10.3. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj................................................................................ 53 5.11. Környezetnevelési program ........................................................................................... 53 5.11.1. Alapelvek .................................................................................................................... 53 5.11.2. Pedagógiai célok ......................................................................................................... 53 5.11.3. Feladatok ..................................................................................................................... 54 5.11.4. A környezeti nevelés színterei .................................................................................... 54 5.11.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások................................................................................... 54 5.11.4.2. Tanórai foglalkozások .............................................................................................. 55 5.11.5. Taneszközök................................................................................................................ 58 5.11.6. Módszerek ................................................................................................................... 58 5.11.7. Kommunikáció ............................................................................................................ 59 5.12. Egészségnevelési program ............................................................................................. 59 5.12.1. Pedagógiai célok ......................................................................................................... 59 5.12.2. Feladatok ..................................................................................................................... 60 5.12.3. Az egészségkulturáltság összetevői iskolánkban ........................................................ 60 5.12.3.1. Biológiai tényezők ................................................................................................... 61 5.12.3.2. Mentális tényezők .................................................................................................... 63 5.12.3.3. Szociális tényezők .................................................................................................... 64 5.12.4. Az iskola szerepe az egészségnevelésben ................................................................... 65 5.12.4.1. Tanórai foglalkozások .............................................................................................. 65 5.12.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások................................................................................... 67 5.12.4.3. Mindennapok egészségvédelme ............................................................................... 68 5.12.4.4. Mindennapi testedzés-testnevelés ............................................................................ 68 5.12.4.5. Iskola egészségügyi ellátása: iskolaorvos, védőnő .................................................. 69 6. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ......................................................................... 70 6.1. A szülőkkel való együttműködés ..................................................................................... 70 6.2. A tanulókkal való együttműködés.................................................................................... 71 6.3. A szülőkkel, partnerekkel való együttműködés újszerű formái ....................................... 71 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ...................................................................... 73 2. KÖTET - HELYI TANTERV ............................................................................................ 74 8. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI RENDJE ................................................................................. 85

5. OLDAL


8.1. A képzés általános elvei, céljai, követelményei ............................................................... 85 8.2. A gimnáziumi képzés ....................................................................................................... 85 8.2.1. A nappali rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete ..................................................... 85 8.2.2. Az esti rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete ......................................................... 86 8.2.3. A gimnáziumi képzés szakszakai, céljai ....................................................................... 86 8.3. A szakközépiskolai képzés............................................................................................... 87 8.3.1. A szakközépiskolai képzés szerkezete .......................................................................... 87 8.3.2. A szakközépiskolai képzés szakszakai, céljai ............................................................... 88 8.4. A szakiskolai képzés ........................................................................................................ 89 8.4.1. A szakiskolai képzés szerkezete ................................................................................... 89 8.4.2. A szakiskolai képzés szakszakai, céljai ........................................................................ 90 9. TANULÓI JOGVISZONY AZ ISKOLÁNKBAN ..................................................................... 91 9.1. Tanuló felvétele nappali rendszerű 9. évfolyamra ........................................................... 91 9.2. Tanuló felvétele esti rendszerű gimnáziumi képzésbe ..................................................... 91 9.4. Tanuló átvétele másik iskolából, másik képzési típusból ................................................ 93 9.5. Továbbhaladás magasabb évfolyamba............................................................................. 93 9.6. Tanulói jogviszony megszűnése ...................................................................................... 93 10. VIZSGÁK, MÉRÉSEK FORMÁJA ÉS RENDJE ................................................................. 95 10.1. Állami vizsgák ............................................................................................................... 95 10.1.1. Érettségi vizsga ........................................................................................................... 95 10.1.2. Szakmai vizsga ............................................................................................................ 96 10.2. Tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................... 96 10.3. Szintvizsga ..................................................................................................................... 97 10.4. Országos mérések .......................................................................................................... 97 10.5. Iskolai mérések .............................................................................................................. 97 10.5.1. Szociális háttér vizsgálata ........................................................................................... 97 10.5.2. Nyelvi szintfelmérés ................................................................................................... 98 10.5.3. Belső nyelvvizsga ....................................................................................................... 98 10.5.4. Belső kompetencia-mérés ........................................................................................... 98 10.5.5. Bemeneti állapotfelmérés ............................................................................................ 99 11. INTÉZMÉNYI TANTÁRGYSZERKEZET, ÓRATERVEK ...................................................... 101 11.1. Kompetencia-alapú oktatás minden képzési formában ................................................ 101 11.1.1. Kompetencia-alapú oktatás elemei gimnáziumi, szakközépiskolai képzésben ........ 101 11.1.2. Kompetencia-alapú oktatás elemei szakiskolai képzésben ....................................... 104 11.2. Gimnáziumi képzés ...................................................................................................... 106 11.2.1. Nappali rendszerű gimnáziumi képzés ..................................................................... 106 11.2.2. Esti rendszerű gimnáziumi képzés ............................................................................ 108 11.3. Szakközépiskolai képzés .............................................................................................. 108 11.4. Szakiskolai képzés ....................................................................................................... 109 11.4.1. 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai képzés ............................................................ 109 11.4.2. 3 évfolyamos, előrehozott szakiskolai képzés .......................................................... 111 12. KÖTELEZŐEN ÉS SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ........................................ 112 12.1. Kötelezően választható tantárgyak............................................................................... 112

6. OLDAL


12.2. Szabadon választható tantárgyak ................................................................................. 113 13. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................... 115 13.1. Az értékelés alapelvei, céljai ........................................................................................ 115 13.2. Értékelési módszerek ................................................................................................... 115 13.3. Értékelési formák ......................................................................................................... 116 13.3.1. Személyes, verbális értékelés .................................................................................... 116 13.3.2. Írásbeli szöveges értékelés ........................................................................................ 116 13.3.3. A számonkérés formái, értékelése ............................................................................ 116 13.3.3.1. Írásbeli számonkérés .............................................................................................. 117 13.3.3.2. Szóbeli számonkérés .............................................................................................. 118 13.3.3.3. Gyakorlati számonkérés ......................................................................................... 118 13.4. Emelt szintű képzés (fakultációs tantárgyak) értékelése és minősítése ....................... 118 13.5. A tanuló félévi és tanév végi minősítése ...................................................................... 119 13.6. Az egyes tantárgyi modulok értékelése és minősítése ................................................. 119 14. A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE .............................. 120 14.1. Magatartás jegyek minősítése ...................................................................................... 120 14.2. Szorgalom jegyek minősítése....................................................................................... 121 15. A TANULÓ FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ....................................... 122 16. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK RENDJE ÉS ÉRTÉKELÉSE ............................................................. 124 17. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FORMÁJA ÉS RENDJE ......................................... 126 18. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................ 128 3. KÖTET - SZAKMAI PROGRAM ................................................................................... 129 19. A SZAKMAI KÉPZÉS RENDSZERE, FELÉPÍTÉSE .......................................................... 130 19.1. A szakmai képzés rendszere ........................................................................................ 130 19.2. A szakmai képzés céljai, feladatai ............................................................................... 131 19.3. A szakmai alapozó képzés szakközépiskolában .......................................................... 131 19.3.1. Informatika szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ........................ 132 19.3.2. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai .................... 133 19.3.3. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ............................ 133 19.3.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ....................... 134 19.3.5. Közgazdaság szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ...................... 134 19.3.6. Szakmai alapozó tárgyak értékelése, minősítése ...................................................... 135 19.4. Szakmai alapozó képzés szakiskolában ....................................................................... 135 19.4.1. Építészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai..................................... 136 19.4.2. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai..................................... 137 19.4.3. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai ............................ 138 19.4.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai ............................... 138 20. A SZAKMAI KÉPZÉS JELLEMZŐI ............................................................................... 140 20.1. Tanuló felvétele szakképző évfolyamra ....................................................................... 140 20.1.1. 3 évfolyamos szakiskolai képzésre jelentkezők ........................................................ 140

7. OLDAL


20.1.2. 4 évfolyamos szakiskolai képzés szakképző évfolyamára jelentkezők .................... 140 20.1.3. Érettségire épülő szakképzésre jelentkezők .............................................................. 140 20.2. Elméleti és gyakorlati oktatás ...................................................................................... 140 20.3. Beszámítás szakképzési évfolyamon ........................................................................... 141 20.4. Szakmai alapozó képzés és szakképzés követelményeinek kapcsolata ....................... 141 20.5. Szakmai tárgyak értékelése, minősítése szakképző évfolyamon ................................. 141 20.6. Gyakorlati munka értékelése ........................................................................................ 142 20.7. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei ............................................................................ 142 21. SZAKKÉPESÍTÉSEK INTÉZMÉNYI PROGRAMJA ........................................................... 143 21.1. Szakiskolai szakképesítések ......................................................................................... 143 21.1.1. Élelmiszer- és vegyiárú-eladó ................................................................................... 143 24.1.2. Festő, díszítő, mázoló és tapétázó ............................................................................. 144 24.1.3. Kőműves ................................................................................................................... 146 24.1.4. Szakács ...................................................................................................................... 148 24.1.5. Pincér ........................................................................................................................ 149 24.1.6. Szerkezetlakatos ........................................................................................................ 150 24.1.7. Gépi forgácsoló ......................................................................................................... 152 24.1.8. Hegesztő .................................................................................................................... 154 24.1.9. Pék ............................................................................................................................. 155 24.2. Szakközépiskolai szakképesítések ............................................................................... 157 24.2.1. Vendéglős.................................................................................................................. 157 24.2.2. Kereskedő.................................................................................................................. 158 FÜGGELÉKEK ............................................................................................................. 160

8. OLDAL


"Ide kell hozni a nagyvilágot Ide kell hozni mindent ami, szép, ami jó, nemes, mindent amit érdemes" (Veres Péter) Kedves Olvasó! Ön a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző legfontosabb dokumentumát tartja kezében. A Pedagógiai Program az a dokumentum, amely megfogalmazza egy iskola létének legfontosabb ismérveit, céljait és azokat a feladatokat, amiket meg kell valósítania ahhoz, hogy a legjobbak közé kerülhessen az intézmény. De mit is jelent legjobbnak lenni? A kérdésre pontos válasz nincs. Nincs, hiszen mindenkinek más és más az értékrendje, más a tanulóknak, más a szülőknek és más az iskolának. Úgy gondolom, sok-sok tényező mellett, egy kisvárosban működő több mint fél évszázados múlttal rendelkező középfokú intézmény bizonyítványát az ide járt egykori diákok és szüleinek eredményei is adják, s növeli az iskola tekintélyét az is, hogy a volt tanítványok tanárként térnek vissza az intézménybe. Ebben a tekintetben nem vizsgázunk rosszul, de tudjuk, hogy ez önmagában még nem elég. Azt szeretnénk, ha minden ide beiratkozó diákunk úgy érezné: rang, felelősség és kihívás ebbe az iskolába járni. Azt szeretnénk, ha mi pedagógusok – akik egységesen odaállunk e program mögé – bizonyítanánk: a teljesítményközpontúság és a pozitív, támogató légkör nem ellentétei egymásnak. Ahhoz, hogy megvalósítsuk elképzeléseinket döntenünk kellett; hagyományainkból, múltunkból mi az, amihez ragaszkodnunk kell, amit őriznünk kell és mi az, amit a legjobb lenne felejtenünk, amin változtatnunk kell. A siker lehetősége a változásban van, de csak az okosan átgondolt és szükséges változásban. Ebben a Pedagógiai Programban egy tantestület okosan átgondolta, miben kell a változás, és hol kell a hagyományokra építeni. Programunk segít abban is, hogy mindenkinek világos legyen: mire számíthat nálunk, és mire nem. Mi az, amiért dolgozunk, hogyan tesszük ezt, és mik azok a kiemelt nevelési, oktatási, fejlesztési elvekre épülő feladatok, amelyeket számon lehet rajtunk kérni, mik azok a területek, amelyeken egyre jobbak leszünk.

Balmazújváros, 2009. június 29.

...................................................... Végh Attila igazgató

9. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM

1. KÖTET NEVELÉSI PROGRAM

10. OLDAL


1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezető A balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző (továbbiakban iskola) Pedagógiai Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának keretszerkezetét, illetve azokat a normákat és előírásokat, amelyeknek megtartása, érvényre juttatása, a lehetőségek szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájának elvégzéséhez. Az iskola Pedagógiai Programja állapítja meg az intézményben folyó oktató-nevelő munkára vonatkozó rendelkezéseket, előírásokat az alábbi helyeken:  székhelyén: 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. (továbbiakban szakképző épületrész),  telephelyén: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 15. (továbbiakban gimnáziumi épületrész),  tanműhelyeiben - tankonyha: 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 12, - tanműhelykomplexum: 4060 Balmazújváros, Böszörményi u. 98, - szerkezetlakatos, hegesztő tanműhely: 4060 Balmazújváros, Bólyai u. 2., mely épület a Hexa-Metál Kft. tulajdona. Jelen Pedagógiai Programot az iskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra a diákönkormányzat egyetértésével és a szülői szervezet véleményezésével a nevelőtestület elé. Az aláírásokkal hitelesített Pedagógiai Program tartalmának érvényesítése, megvalósítása az iskola minden pedagógusára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

1.2. A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programba foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, átfogja az iskola minden területét. A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:  törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,  céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Minőségirányítási Programmal valamint a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban,  oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását,  belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül.    

Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja: hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg a szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei között, hogy partnereinek véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlesztjük oktató-nevelő munkánkat, hogy intézményünk a tanulók igényeinek kíván megfelelni, s érdekeiket szolgálni, hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljünk a folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növeljük a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat.

11. OLDAL


2. A Pedagógiai Program tartalmának jogszabályi alapjai 2.1. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,  a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,  a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet,  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet,  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet,  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,  a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,  a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről,  a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről,  a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről,  a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,  a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról,  a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,  az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM. rendelet. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül:  az iskola korábbi, a 265/2004. (VI. 23.) és 223/2010. (VIII.27.) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Programja,  az iskola Házirendje,  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata,  az iskola Minőségirányítási Programja.

12. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 2.2. A Pedagógiai Program hatálya Az iskola 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővült, melyek 2010. szeptember 1-től hatályosak:  a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című pályázat keretén belül kompetencia-alapú oktatás bevezetése adott képzési típus, adott tantárgy esetén,  gimnáziumi képzés reál irányultságú képzési formájában a biológia helyett az informatika tantárgy a tehetséggondozás színtere,  szakképzési évfolyamon bővül a szakképesítések köre a pincér és a pék szakmákkal,  a képzési programok módosításával illetve egyes szakképesítések esetén a képzési idő 3 évről 2 évre történő csökkenésével új képzési programok bevezetése,  felzárkóztató oktatás indításának bevezetése azon tanulók számára, akik betöltötték a 16. életévet és nem rendelkeznek 8. vagy 7. évfolyamos alapfokú bizonyítvánnyal,  sajátos nevelési igényű tanulók fogadására alkalmas az intézmény, mely kiterjed: SNI a.  testi fogyatékos, azon belül mozgáskorlátozott tanulókra,  látássérült, azon belül gyengénlátó tanulókra,  hallássérült, azon belül nagyothalló vagy műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulókra, valamint SNI b.  dyslexia,  dysgraphia,  dyscalculia,  iskolai képességek kevert zavara,  kevert specifikus fejlődési zavarok,  nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség,  aktivitás és figyelem zavara. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővült, melyek 2011. szeptember 1-től hatályosak:  a 133/2011. (VII. 18.) Kormányrendelet következtében a gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves, élelmiszer és vegyi árú eladó, szakács és vendéglős szakképesítésekre vonatkozó szakmai program módosításra került,  a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című pályázat keretén belül intézményi innovációként kidolgozott tehetséggondozó program bevezetése. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővül, melyek 2012. szeptember 1-től hatályosak:  2012. szeptember 1-től bevezetésre került az előrehozott, 3 éves szakképzés az alábbi szakmákban: gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves, bolti eladó, pincér és pék,  szakiskola 9-10. évfolyamára épülő, 2012/2013. tanévben induló alábbi szakmák esetében szükséges volt módosítani az óratervet a 2012.szeptember1-től hatályos központi programok alapján: hegesztő, festő, díszítő, mázoló és tapétázó, panziós, falusi vendéglátó,  az előrehozott szakképzés közismereti képzése a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet általtartalmazott kerettantervre épül.

13. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM A Pedagógiai Program és annak mellékletei a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, mely visszavonásig hatályos.

2.3. A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai Az iskola igazgatója a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a szülői szervezet, az iskola-egészségügyi szolgálat, majd egyetértésük esetén a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el. Ha az egyetértési jog bármely gyakorlója nem ért egyet a Pedagógiai Program tartalmával vagy annak egyes részeivel, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek újból kell tárgyalnia 30 napon belül, majd módosítja álláspontját vagy pedig fenntartja azt. A nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlására jogosult közötti egyet nem értés esetén egyeztetési eljárást kell lebonyolítani. Amennyiben az egyeztetési eljárás során sem születik döntés, úgy a Pedagógiai Program korábbi szabályozása marad hatályban, kivéve, ha jogszabály kötelezően meghatározza a Pedagógiai Program tartalmát, ez esetben a jogszabályi rendelkezés az irányadó. A Pedagógiai Program aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlását.

2.4. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása  

Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be, az igazgató, a nevelőtestület a diákönkormányzat, a szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre.

Minden tanévben egy alkalommal kötelező elvégezni a Pedagógiai Program felülvizsgálatát. Az érvényben lévő Pedagógiai Program felülvizsgálatát, módosítását minden tanév április 30-ig javasolhatja (nem kötelező jellegű)    

az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, a szülői szervezet.

A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az intézmény igazgatójának. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

2.5. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Programot a fenntartó jóváhagyását követő 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni.

14. OLDAL


          

A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: gimnázium, szakképző titkársága, gimnázium, szakképző tanári szoba, könyvtár, irattár, iskolai honlap. A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kapnak: fenntartó önkormányzat, az intézmény vezetőségének tagjai, a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. vezetősége, a diákönkormányzat vezetője, a fegyelmi bizottság elnöke, szülői szervezet vezetője.

A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell  az első osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,  az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, a gyakorlati oktatásvezetőtől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola gimnáziumi vagy szakképző titkárságán munkaidőben.

15. OLDAL


3. Az intézmény bemutatása 3.1. Az intézmény múltja A balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző két, több évtizedes múlttal rendelkező, hagyományokban és eredményekben gazdag intézmény egyesítésével jött lére 1999-ben. Ezzel megteremtődött egy olyan tanintézet, amely a középfokú oktatás teljes skáláját kínálja a város és a környék diákjainak gimnáziumi, szakközépiskola és szakiskolai képzésben. A középiskola kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a változó társadalmi igények felé is.

3.1.1. A szakképzés története A balmazújvárosi szakképzés az I. világháborút követően kezdte meg önálló életét, a balmazújvárosi ipartestület 1921. november 29-én kérte a község vezetésétől az iparostanonc iskola felállítását. A képviselő-testület döntése alapján a „tanoncképző” az 1922/23-as tanévtől kezdte meg működését 1944-es megszűnéséig. Az oktatók az újvárosi tanítók soraiból kerültek ki. A II. világháborút követően a szervezett szakmai oktatás 1954-ben indult újra 13 fővel. A fejlődés az első öt-hat évben a balmazújvárosi állami ipar megjelenéséig váratott magára. A szakképzés ugrásszerű létszámbeli növekedése 1960-ban indult el, amikor az Építőgépgyártó és Karbantartó Vállalat megindította a termelést, és egy osztálynyi vasastanulót iskolázott be. A 129. számú Szakmunkásképző Iskola néven működő intézmény hamar elvesztette önállóságát, mert 1972-ben a debreceni 109. számú Ipari Szakmunkásképző Intézethez csatolták. 1988. január 1-ig annak, mint kihelyezett tagozata élte meg a „mostohagyermek” szerepét. 1975-ben már nyolc osztállyal és közel 200 tanulóval működött az iskola. 1976-ban indult a nőiruha-készítő szakma oktatása. Ekkor már több állami vállalat jelent meg a gyakorlati képzés palettáján. Az iskola önálló épületet kapott. A megszüntetett Petőfi Olvasó Népkör épületét az iskola saját költségén ipari iskolává alakította. A három tanterem kevés volt, ezért a szomszédban, az ÉVISZ klubjában és az Öregek Napközi Otthonában levő szükségtanteremben is folyt az elméleti oktatás. 1985. november 4-én a Debreceni Minőségi Szabó Ipari Szövetkezet balmazújvárosi üzemében új tanműhelyt avattak. Az új tanműhely jelentős állomás a gyakorlati oktatás életében, hiszen addig igen kedvezőtlen körülmények között sajátították el a szakmai fogásokat a tanulók. A szakmák választása bővült: megindult az autószerelő- és az épület-villamossági szerelőképzés. A népkörből oktatási célra átalakított épület életveszélyessé vált. A kényszerhelyzetbe került iskola előtt két lehetőség állt: vagy új iskolát építenek, vagy megszűnik a szakmunkásképzés a községben. A józan ész, a segítő szándék és a szükséglet abba az irányba terelte a megye vezetőit, hogy új iskola építése és az önálló szakmunkásképző iskola megteremtése mellett döntsenek. 1987. szeptember 1-jén a tanítást már az új épületben kezdték. Az avatásra november 5-én került sor. Rövidesen megkezdődött a kihelyezett tagozat önálló intézménnyé szervezése. 1988. január 1-tőI 124. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet néven önálló iskolaként kezdte meg működését. Az elméleti oktatás mellett biztos volt a tanműhelyi képzés is. Nőtt az iskola tanulóinak a létszáma. 1988-ban 11, 1989-ben 14, 1990-ben 15 osztályban folyt a tanítás. Gyarapodott a pályázatokon nyert pénzekből az iskola eszközállománya, mely színesítette a szakképzést. 1991-ben a

16. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM szakmunkásképzés mellett megindult a szakközépiskolai képzés a gépészet területén, fémforgácsoló szakmában is, melyhez kiegészítőként a gépjárművezető és a traktoros tanfolyamok is megjelentek. Az iskola közben felvette Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak a nevét. Az önkormányzat a vállalatok tulajdonában levő és felszámolás előtt álló tanműhelyeket megvásárolta. Így folytatódhatott a képzés szélesítése, a választék bővítése a továbbtanulók előtt. A Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola képzési profilja az 1990-es években korszerűsödött, s úgy változott, hogy az egyszerre szolgálta az iskola és a város érdekeit. A képzési profil bővült: kereskedelmi, vendéglátási, építőipari és informatikai szakképesítések oktatása kezdődött meg a ’90-es évek közepétől, végétől. Ehhez a képzési struktúrához a következő formák tartoznak: hagyományos szakmunkásképzés, szakközépiskolai oktatás, a felnőttek számára a munkanélküliek átképzése. Az iskolát lelkes pedagógusai és szakoktatói gárdája stabil és elismert intézetté fejlesztették.

3.1.2. A gimnáziumi képzés története Az 1956-os forradalom után egyre jobban megnőtt az igény a középiskolában való tanulásra. Sok volt a Debrecenbe naponta bejáró diák. Az újvárosi gyerekek hátrányos helyzetben voltak városi diáktársaikkal szemben. Nagyon kellett a középiskola az óriás falunak. Veres Péter is tárgyalt Ilku Pál művelődésügyi miniszterrel gimnázium létesítésével kapcsolatban. 1964. május 22-én a Hajdú-Bihar megyei Tanács ülésén a megye középiskolai hálózatának helyzetét tárgyalták meg, majd a középfokú oktatás fejlesztésének lehetőségéről tanácskoztak. Bejelentették, hogy általános iskolával közös igazgatású középiskola indul Biharkeresztesen, Komádiban és Balmazújvároson. 1964-ben zöld utat kapott a középiskola ügye. A gimnázium nem önálló iskolaként indult, hanem az 1. számú Általános Iskolával közös igazgatás alatt. 115 tanuló jelentkezett a gimnázium első osztályába, senkit sem utasítottak el. A megyei művelődésügyi osztály hozzájárult három első osztály indításához. A Kossuth tér 15. szám alatt épült általános iskolát 1964 októberében adták át rendeltetésének. Ebben kapott helyet a gimnázium. Sokan akarták a gimnáziumot, de sok volt a középiskola létét kétségbe vonó ember is. A kételkedőknek, az iskolát „kapás gimnázium”-nak csúfolóknak meg kellett mutatni, hogy életképes középiskolája van Balmazújvárosnak. A kis tantestület a „besegítő” általános iskolai tanárokkal, az óraadó szakoktatókkal lehetetlent nem ismerve dolgozott, hogy bizonyítsa ezt. A gazdag hagyományokkal bíró és hírneves testvérhez fordultak tanácsokért. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumba mentek tapasztalatokat szerezni, ahol készséges és segítőkész kollégák osztották meg tapasztalataikat a fiatal Intézmény fiatal pedagógusaival. A nappali tagozattal egy időben esti tagozat is indult. A harminc év alatt több mint háromszázan érettségiztek a dolgozók gimnáziumában. 1968-ban volt az első érettségi vizsga Balmazújvároson. Jelentős eseménye volt ez a községnek. Az érettségi vizsgát követő egyetemi és főiskolai felvételi eredmények figyelemre méltóak voltak. Csak a debreceni elit gimnáziumok és a hajdúböszörményi gimnázium előzte meg a balmazújvárosit ekkor a rangsorban. A következő tanévekben a beiskolázás mégis vontatottan haladt. Egy eléggé elterjedt nézettel kellett megküzdeni. Több szülő féltette a gyermekét a „falusi” gimnáziumtól. 1983. január 1-jétől a balmazújvárosi gimnázium önálló intézmény lett. A gimnázium történetének egy gondokkal terhes, de eredményes, szép korszaka lezárult, és egy újabb intenzív szakasza kezdődött.

17. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 1984. január 6-án az újvárosiak gimnáziuma felvette Veres Péter nevét. 1990-ben a gimnáziumban az új tantermek megépítésével lehetővé vált a hatosztályos gimnázium megszervezése. A tantestület ezzel kapcsolatos elképzelését az önkormányzat képviselő- testülete támogatta. A tantestület, melynek számos tagja a gimnázium hajdani diákja volt, elkészítette a hatosztályos gimnázium programját és tantervét, melyet a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyott. 1992 szeptemberében bevezették, majd a 2004-ben megszűnt hatosztályos és az átszervezett négyosztályos gimnáziumi képzéssel, felnőttoktatással együtt kialakult az újvárosi gimnázium új szervezetiszerkezeti profilja.

3.2. Az intézmény jelene 3.2.1. Társadalmi, gazdasági környezet Balmazújváros a térség egyik legintenzívebben fejlődő városa az utóbbi évek fejlesztésit figyelembe véve. A fejlődés jelei megmutatkoznak az épített környezetben, a szolgáltatások menynyiségében, minőségében és új munkahelyek létrehozásában egyaránt. Ezek e fejlesztési lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy a balmazújvárosi és a kistérségi (Egyek, Tiszacsege, Hortobágy) lakosok megfelelő otthonra és biztos megélhetési forrásra, munkahelyre találjanak anyagi helyzettől, társadalmi körülménytől függetlenül. Adott a lehetőség biztonságos és színvonalas otthon megteremtésére, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésére. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Balmazújváros városának és Balmazújváros Kistérségnek (Egyek, Tiszacsege, Hortobágy) egyetlen középfokú intézménye, melynek kötelessége a város fejlődésével párhuzamosan új és újabb lehetőségeket biztosítani a város és a környező település lakóinak, fiataljainak. Balmazújváros lakónépességének száma az utóbbi években stagnáló képet mutat, 18.00019.000 fő között mozog, de a környező településeknél érzékelhető a minimális népességszámcsökkenés. Mindezek ellenére minden évben biztosított a stabil tanulói létszám, hiszen az iskola Balmazújváros és Hortobágy vonatkozásában kötelező beiskolázási intézmény. A település alföldi, kisvárosi jellege meghatározó az iskolahasználók szempontjából, hiszen a tanulók jelentős hányada nyugodt, kiegyensúlyozott családi környezetből kerül ki. Ennek is köszönhető, hogy tanulóink udvariasabbak, tisztelettudóbbak, összetartóbbak a nagyvárosi életformához szokott diákokhoz képest – a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek iskolaválasztásakor ez igen fontos tényező.

3.2.2. Személyi feltételek Az intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátásához az önkormányzat 52 pedagógus álláshelyet biztosított. A szakos ellátottság megfelelő, s a törvény által előírt egyetemi végzettség minden szakon biztosított, a tanári kar többségét egyetemi végzettségű pedagógusok (80 %) alkotják. Az oktató-nevelő munkát a főállású dolgozók mellett óraadók is segítik. A nevelőtestület életkori megoszlása kiegyensúlyozottnak tekinthető, az átlagéletkor 41 év, a tapasztalt középkorú kollégák mellett sok a fiatal pedagógus. Ez utóbbi fontos az iskola szakmai, pedagógiai elveinek fenntarthatóságában, az értékek ütköztetése és integrálódása, illetve a pályakezdők szocializációja szempontjából is. Az iskola tanárai jól felkészültek, érdeklődő, aktív, kötelességtudó pedagógusok. Döntő többségük törekszik a megújulásra, ezt bizonyítja az a tény, hogy többen is másoddiplomás képzésben

18. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM vett részt vagy jelenleg is tanul. A továbbképzésekben aktívan részt vesznek, az akkreditált tanártovábbképzésekbe folyamatosan bekapcsolódnak a tantestület tagjai. A tantestület tagjait igen nehéz tantárgycsoportok vagy képzési terület szerint számba venni, hiszen egy-egy kolléga gyakran tanít különböző képzési típusban, s azon belül különböző tantárgyakat is. A pedagógusok munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint fejlesztőpedagógusok (gyógypedagógus) segítik. Az intézményben szakmai munkaközösségek és csoportok működnek, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség- és csoportvezetők irányítják. A csoportok adott feladatra alakulnak: minőségirányítás, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, módszertani adaptáció segítése. Az oktató-nevelő munkát 15 fő nem pedagógus közalkalmazott segíti. A technikai dolgozók munkája biztosítja, hogy a nevelő-oktató munka külső feltételei létrejöjjenek, az intézmény zavartalan működése szempontjából tevékenységük nélkülözhetetlen.

3.2.3. Tárgyi feltételek A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző két, összekötött épületegyüttesben, a város centrumában, gondozott, szép és tiszta környezetben található. Az intézmény külső arculatának „szépségét” növeli a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése, Kossuth téri díszparkja, körülötte található néhány műemlék jellegű és városkép értékű épülettel, műemlékekkel és szobrokkal. További feladatellátási helyet képeznek az iskolai tanműhelyek és a tankonyha. Az iskola parkosított, belső és külső udvarral, sportpályákkal, tornatermekkel, könyvtárral, konyhával és étkezővel rendelkező létesítmény, ahol 28 szaktanteremben, 4 multimédia és 3 számítástechnikai szaktanteremben folyik az oktatás. A szakképzés gyakorlati foglalkozásai az iskola 2 tanműhelyében és a tankonyhán, illetve a Debreceni Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) tanműhelyeiben, tanirodájában kerülnek megszervezésre. Az intézmény tanműhelyei: tankonyha (Batthyány u. 12.), gépészeti tanműhelykomplexum (Böszörményi út 98.) és a szerkezetlakatos tanműhely (Bólyai u. 2.). A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző és a Debreceni TISZK közötti kapcsolat, együttműködés alapján a szakképzésben tanuló diákok korszerű, a kor követelményei alapján berendezett, eszközparkkal rendelkező tanműhelyekben, tanirodában, tanboltban sajátíthatják el a szükséges gyakorlati ismereteket, az iskola pedagógusainak közreműködésével. A vezetékes és vezeték nélküli informatikai hálózat lehetővé teszi a gyors és megbízható adattovábbítást és -tárolást, valamint az internet elérést a központi épület minden helységében. A számítástechnikai szaktantermek illetve minden szaktanterem korszerű számítógépekkel és a kor követelményeinek megfelelő szoftverekkel vannak ellátva, ahol projektoros kivetítő segíti a pedagógus szemléltető, bemutató tevékenységét. A tanulói és a tanári bútorzat cseréje folyamatos korszerű, ergonomikus eszközökre. Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvető taneszközökkel, amelyek szükségesek a középiskolai oktató-nevelő munkához, a szakképzés elméleti és gyakorlati képzéséhez, de az évek elteltével a fokozatos minőségi csere szükségszerű folyamat. A tantermek korszerű audiovizuális, hangtechnikai eszközökkel való ellátottsága megfelelő szinten áll. Tizenkét tanterem rendelkezik

19. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM projektorral, kivetítővel egybekötött interaktív táblával, ezzel is növelve a korszerű, IKT 1 adta oktatási módszerek egyre nagyobb számú bevezetését, alkalmazását. Az olvasóteremmel ellátott könyvtárban nyelvi oktatóprogramok, tantárgyi CD-romok, DVD-k ismeretterjesztő könyvek, a kézikönyvek és a kötelező olvasmányok segítik tanulók önálló ismeretszerzését. Az elmúlt években az intézmény sikeresen kiaknázta a különböző pályázatok adta lehetőségeket. A megnyert pályázatok segítségével a rotációs elv alapján az iskola minden területén sikerült műszaki és szakmai fejlesztéseket egyaránt véghezvinni. Az iskola fejlesztési célú pályázatai a Pedagógiai Program szinte minden területét érintették. A pályázatok többsége a közismereti tantárgyak oktatásában és a szakképzésben használatos eszközök beszerzésére, szabadidős programok szervezésére, lebonyolítására, egyaránt vonatkoztak.

3.2.4. Tanulói összetétel A két középfokú intézmény 1999-es összekapcsolása után a tanulói létszám stabilnak mondható, bár a gyermeklétszám csökkenése elérte az intézményt is. Az elmúlt hét év során megváltoztak a különböző képzési típusban tanulók számának aránya. Drasztikusan megemelkedett a szakiskolai tanulók száma, míg a szakközépiskolai képzésben részt vevők száma enyhén nőtt, s ezzel ellentétben a gimnáziumi képzésben tanulók száma enyhén csökkent. Jelenleg gimnáziumi (9-13. évfolyam) képzésben a tanulók 32%-a, szakközépiskola (9-12. évfolyam) képzésben 19%-a, szakiskolai (9-10. évfolyam) képzésben 25%-a, szakképzésben (1114. évfolyam) 24%-a vesz részt. Szakképző évfolyamokon a tanulók 50%-a iskolai tanműhelyben, 50%-a tanulószerződés birtokában cégeknél, vállalkozóknál teljesíti szakmai gyakorlati követelményeiket. Az intézménybe felvett tanulók eltérő előképzettséggel és szociális háttérrel rendelkeznek. A térség középiskoláit tekintve igen magas a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ez a tanulói létszám kb. 17-20%-a. Egyre több tanulási nehézségekkel, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek illetve sajátos nevelési igényű tanuló lesz az intézmény tanulója. Az okok között található a csonka vagy a létminimumon élő család, a munkanélküli vagy az iskolázatlan szülők, de súlyosabb esetben mindezek együttese is előfordul. Az intézmény tanulóinak 20%-a nem balmazújvárosi lakos, Tiszacsegéről érkeznek legnagyobb létszámban diákok. A szakiskolai képzésben részt vevő bejáró tanulók száma lényegesen magasabb a másik két képzési típusban a környező településekről érkező tanulók számánál. Az iskola Balmazújváros és Hortobágy vonatkozásában kötelező beiskolázásra kijelölt intézmény a tankötelezettség teljesíthetősége érdekében. Mindezek együttesen új kihívásokat támasztanak az iskolával szemben. Az elmúlt években új nevelési-oktatási problémák kerülnek megfogalmazásra, melyek előtérbe helyezik az iskola szociális jellegű, prevenciós és korrekciós feladatait.

3.2.5. Gazdálkodás A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Balmazújváros Város Önkormányzata által fenntartott, önállóan gazdálkodó intézménye. 1

Információs-kommunikációs technológia

20. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Az iskola gazdálkodásának szabályozottsága és szabályszerűsége összhangban van a költségvetési, a közoktatási törvénnyel valamint az önkormányzati rendeletekkel. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata mellékletként tartalmazza azokat pénzügyi és gazdálkodási szabályozókat, melyek a hatékony, költségtakarékos gazdálkodást biztosítják. Az iskola és a város önkormányzata részéről biztosítva van az a feltétel, amely fontos az oktatás zavartalan működéséhez. Az állami szerepvállalás csökkenése azt eredményezte, hogy a fenntartói támogatás egyre nagyobb arányban jelenik meg az intézmény finanszírozási rendszerében. Az iskola sikerességének egyik alapfeltétele gazdálkodásának minősége: a jelenlegi körülmények között az intézmény képes költségvetési előirányzatait teljesíteni, képes bevételeit és kiadásait egyensúlyban tartani. Az eredményes gazdálkodás érdekében az intézmény rá van kényszerítve arra, hogy az állami és a fenntartói támogatást kiegészítse saját intézményi működési többletbevételi forrásokkal. Az iskola esetén az iskolai büfék, a számítógép oktatás helységeinek, a tornaterem, a tankonyha és a tanműhelyek bérbeadása jelenti a többletbevételt. A kiadási oldalt csökkentő tényező a sikeres pályázatokon nyert támogatások és a szakképzési hozzájárulások is, melyek eszközberuházásra és -fejlesztésre fordíthatók.

3.2.6. Tálentum alapítvány Az 1992-ben alapított Tálentum alapítvány alapítói az akkori Veres Péter Gimnázium tanárai voltak. A két középfokú intézmény egyesítése után, napjainkban az alapítvány céljai az alábbiak:  elősegíteni, hogy Balmazújváros egyik szellemei, kulturális bázisává váljon a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző,  ápolni az iskola névadójának, a település szülöttének, Veres Péternek az emlékét,  a tehetséges tanulók közép- és felsőfokú továbbtanulásának támogatása,  a diáksport, az egészséges életmódra, környezettudatos megatartásra nevelés támogatása,  a tanítás és tanulás feltételeinek javítása,  az oktatás, nevelés technikai feltételeinek javítása. Az iskola tanárai által alkotott kuratórium az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg az alapítvány célját:  a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók jutalmazása,  a tehetséges, de anyagi nehézségekkel küzdő tanulók anyagi támogatása,  a közép- és felsőfokú nyelvvizsgát tevők anyagi támogatása,  a diáksport anyagi, tárgyi támogatása.

3.2.7. Diáksport Egyesület A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző tanárai és tanulói 2011-ben alapították a Diáksport Egyesületet. Az egyesület elsődleges célja az iskola tanulói és tanárai sport tevékenységének elősegítése, ezáltal a nevelő-oktató tevékenység valamint a Pedagógiai program iskolai megvalósításában való közreműködés. Alapvető feladata a diák sportélet fejlesztése, tartalmi gazdagítása, rendszeresen sportoló tanulók létszámának növelése, a diáksport versenyeken és a szakszövetségek által szervezett versenyeken való eredményes szereplés segítése.

21. OLDAL


3.2.8. Kapcsolatrendszer    



Az intézmény kapcsolatrendszere széleskörű, az alábbi területekre terjed ki: balmazújvárosi és környékbeli települések (Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita, Nagyhegyes) általános iskolái, Balmazújváros kulturális, művelődési intézményei: Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Balmazújváros szakszolgáltató intézményei: Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Központi és Petőfi Sándor Általános Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó, Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. szakképzési tevékenységében részt vevő debreceni, hajdúböszörményi szakképző intézmények, valamint a környező települések (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Karcag, Berettyóújfalu) középiskolái, ezen intézmények közül kiemelt partneri együttműködés jött létre a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolával, vállalatok, cégek, vállalkozók.

Elsősorban a helyi általános iskolákkal építettünk ki és működtetünk olyan kapcsolatot, melynek hármas célja van:  beiskolázás - tájékoztató anyagokat készítünk és jutattunk el az intézményekhez, - közösen szervezünk fórumokat iskolánk felvételi és képzési terveiről a nyolcadikos tanulóknak illetve szüleiknek, - a „Beiskolázási hét” keretében vendégül látjuk a végzős általános iskolai tanulókat bemutató órákon, műveltségi és sportvetélkedőkön, ahol megismerhetik intézményünket, tanárainkat és tanulóinkat,  Integrációs Pedagógiai Program - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomonkövetése, iskola-középiskola átmenet elősegítése,  szakmai, kulturális, művelődési együttműködés. - képzőművészeti kiállítások, műveltségi vetélkedők szervezése, szakmai továbbképzéseken való együttes részvétel, közös projektek tervezése, szervezése és lebonyolítása. Balmazújváros kulturális, művelődési intézményeivel való kapcsolatunk a különböző képzőművészeti kiállításokon, kulturális vetélkedőkön való részvételt illetve névadónk Veres Péter emlékének megőrzését és ápolását jelenti. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége elsősorban iskolánk veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulóinak felkutatásán és gondozásán alapul. Ennek érdekében  a veszélyeztetettség megelőzése érdekében közösen jelzőrendszert működtetünk,  a problémás tanulók és szüleik, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek részvételével iskolai esetmegbeszélések szervezünk,  iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival együtt családlátogatáson vesz részt. Az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaságot három önkormányzat, Debrecen, Hajdúböszörmény és Balmazújváros önkormányzata alapította. E szervezet legfontosabb feladatai:

22. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM  

a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntése alapján meghatározza a Társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható szakképesítéseket illetve az osztályok/csoportok számát, dönt a szakképzést érintő fejlesztési elvekről, lehetőségekről, azok megvalósításáról, illetve a szakképzési fejlesztési támogatások felosztásáról.

A TISZK partnerintézményei közül iskolánknak kiemelt jelentőségű kapcsolata van a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolával az érettségire épülő gépészeti és informatikai szakképzés, az ECDL vizsgáztatás terén, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával a közös szervezésű nemzetközi projektekben való részvétel okán.

3.2.9. Nemzetközi kapcsolatok Iskolánk kiemelten fontosnak tartja, hogy tanulóink személyes tapasztalataik alapján győződjenek meg az egyes népek és kultúrák közti különbözőségekről és hasonlóságokról. Többéves előkészítés után 2010. május 28-án iskolánk együttműködési megállapodást kötött a lengyelországi, Raksawa településen található Publiczne Gimnáziummal.    

Az aláírt szándéknyilatkozat szerint a két intézmény közötti együttműködés fő céljai: az oktatási folyamatok és tevékenységek megvalósítása, a kölcsönös szakmai tapasztalatcsere, az angol nyelvű kommunikáció, a tanulók kölcsönös cserelátogatása.

A kapcsolat 2010 őszétől kezdődően kölcsönös cserelátogatásokban, közös szakmai pályázatok elkészítésében és benyújtásában nyilvánul meg. 2011 őszén kapcsolódott be az iskola az Európai Unió szakképzést támogató Leonardo da Vinci nemzetközi programjába, melynek keretén belül Németországban, thüringiai szállodákban 1 hónapos, 2012 nyarán Olaszországban, lombardiai hotelekben 2 hónapos szakmai gyakorlatot tölthettek szakács, pincér és vendéglős tanulóink.

3.2.10. Képzési struktúra A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző többcélú intézményként, s azon belül összetett iskolaként működik, azaz a különböző típusú iskolák (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg az alábbi szerkezetben:  5 évfolyamos (9-13.) gimnázium, nyelvi előkészítő képzés, mely képzésre a 2008/2009. tanévben volt utoljára beiskolázás, helyette a 2009/2010. tanévtől kezdődően a 4. évfolyamos általános/angol irányultságú gimnáziumi képzés indítása történik,  4 évfolyamos (9-12.) gimnázium,  4 évfolyamos (9-12.) szakközépiskola 2 szakképző évfolyammal,  4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskola, mely képzésre a 2011/2012. tanévben volt utoljára beiskolázás,  előrehozott 3 évfolyamos szakképzés, mely 2012. szeptember 1-től kerül bevezetésre,  gimnáziumi felnőttoktatás. 

A 4 évfolyamos gimnáziumi képzés négy területre tagozódik: általános irányultság

23. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM azon diákok részére, akik nem rendelkeznek határozott elképzeléssel továbbtanulási terveikről, csak alapórában tanulják az egyes tantárgyakat, angol irányultság - tehetséggondozás azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát választva 9-10. évfolyamon heti 2 órával nagyobb óraszámban tanulják az angol nyelvet, reál irányultság - tehetséggondozás azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát választva 9-10. évfolyamon heti 1-1 órával nagyobb óraszámban tanulják a matematikát és az informatikát, a 2012/2013. tanévtől kezdve a matematika és informatika helyett biológia tantárgyból történik a tehetséggondozás heti 2 órában, humán irányultság - tehetséggondozás azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát választva 9-10. évfolyamon heti 1-1 órával nagyobb óraszámban tanulják a magyar nyelv és irodalmat valamint a történelmet.  



A szakközépiskolai oktatás 9-12. évfolyamán a szakmai előkészítő képzés az alábbi szakmacsoportokban valósul meg: gépészet, informatika, kereskedelem-marketing és vendéglátásidegenforgalom, valamint közgazdaság. Minden évben 1 szakközépiskolai osztály indítására van lehetőség két szakmacsoportban. A két szakmacsoport meghatározása az iskola tárgyi és személyi feltételeinek függvényében történik. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után az iskola a Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság valamint az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaság döntése alapján az alábbi szakmákban indíthat osztályokat 13. évfolyamon: gépgyártástechnológiai technikus, gazdasági informatikus, kereskedő és vendéglős. A 2011/2012. tanévben utoljára indított szakiskolai képzés 9-10. évfolyamán a szakmai előkészítő képzés az alábbi szakmacsoportokban valósul meg: gépészet, építészet, könnyűipar, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom. Az általános iskolai bizonyítvány birtokában vagy a sikeres 10. évfolyam elvégzése után, az iskola a Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság valamint az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaság döntése alapján az alábbi szakmákban indíthat képzést: gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, bolti eladó, szakács, pincér és pék. A 2012/2013. tanévben indított előrehozott 3 éves szakképzésben az alábbi szakmákat kínáljuk az iskolánkba jelentkező fiataloknak: gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, bolti eladó, szakács, pincér, panziós, falusi vendéglátó és pék. Minden évfolyamon 3 osztály, osztályonként 2 szakma, összesen 6 szakma oktatását valósítjuk meg. Minden tanévben 2 gimnáziumi, 1 szakközépiskola és 3-4 szakképző osztályt indítunk. Így egy tanévben kb. 650-700 tanuló foglal helyet 20-25 osztályban.

24. OLDAL


3.2.11. Az intézményi működési jellemzői SWOT analízissel Erősségek

Gyengeségek

 Az oktatás tárgyi feltételei jónak mondhatók  A fiatal és az idősebb pedagógusok koherens egységet alkotnak  Jó személyi feltételekkel rendelkezik az iskola  A tanári karra jellemző a fejlődőképesség és a sokoldalúság  Az intézményi célok egyértelműek és reálisak, melyre a tantestület mozgósítható  A nemzetközi kapcsolatok       

 Nagymértékű tanári leterheltség  A nevelőtestület tagjainak iskolán kívüli munkái gyengítik a hatékonyabb iskolai oktató-nevelő munkát  Egyéni pályázati lehetőségek kihasználásának hiánya  A szülői ház és az iskola kapcsolata minimális szintű  A szülők részvétele az iskola életében (rendezvények, szülői értekezletek, fogadóórák) elhanyagolható A munkaerő-piac visszajelzései pozitívak  Az iskola tanulóinak un. hozott érték indexe az országos átlag alatt van A végzős diákok megbízhatóan teljesítenek az érettségi és a szakmai vizsgákon  Balmazújváros végzős 8. osztályos tanulói jelentős hányadának nem elsődleges toECDL bizonyítvány megszerzésének lehetővábbtanulási intézménye iskolánk sége Nyelvvizsga letételének lehetősége Tehetséggondozás és felzárkóztatás megvalósításának lehetősége tanórai illetve tanórán kívüli keretekben Eredményes pályázati tevékenység A szakmához juttatott tanulók száma a végzett tanulók számához képest magasabb az országos átlagnál Veszélyek Lehetőségek

 Megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakmai tanárok biztosítása  A pedagógusok, az alkalmazottak anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiánya  Nő a szociokulturálisan hátrányos, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma

 Hatékonyabb munkavégzés  A kollégák bevonása a fejlesztésekbe  A kollégák szakmai fejlődésének elősegítése (szakértő, érettségi elnöki, szakmai vizsgaelnöki feladatok)  A felnőttoktatás bővítése  A nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése  A TISZK segítségével az akkreditált felnőttképzésbe való bekapcsolódás  A szakképzési támogatás hatékony, feladatorientált felhasználása

25. OLDAL


3.2.12. Speciális intézményi célok Az intézmény jelenkori működési jellemzői alapján az iskola működésének minden területére megfogalmazhatóak az elkövetkező évekre vonatkozó, elérni kívánt célok: Célok

Részcélok 

Differenciált, egyénre sza-  bott bánásmód a nevelő-oktató munka valamennyi terüle-  tén  

Kompetenciaalapú készségek és képességek fejlesztése



A teljesítés kritériumai

A hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő foglalkozások (tantárgyi foglalkozások, korrepetálások, személyiségfejlesztő programok) szervezése és működtetése Fejlesztő oktatások, szervezése a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási gondokkal küzdő tanulók részére Rehabilitációs, habilitációs foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára Tehetséggondozó szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére A kompetencia-alapú oktatás bevezetése az adott képzési típusokban, adott tantárgyak esetén a 2010/2011. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben A kompetenciák tudatos fejlesztése, megjelenése a helyi tantervekben, a tanmenetekben a mindennapi pedagógiai gyakorlatban azokban a tantárgyakban, amelyeknek oktatása nem kompetencia alapú tantervek alapján történik



  





 Módszertani kultúra tartalmi  elemeinek fejlesztése

A vezetés módszertani kultúrájá-  nak alakítása A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszer-  tan széleskörű megismerése



Kapcsolattartás a balmazújvárosi  és a környező települések iskoláival, a szülői házzal, a Gazdasági Kamarával, a gyakorlati képzőhe-  lyekkel és a TISZK partnerintézményeivel Kapcsolatok kialakítása határon túli  középiskolákkal

Az intézmény kapcsolatrendszerének szélesítése és mélyítése



26. OLDAL

A felzárkóztató programba bekapcsolódott és azokon rendszeresen részt vevő tanulók körében csökken a bukások és a lemorzsolódás aránya, nő a tanulmányi eredmény A szakképzési évfolyamok végére a hátrányok kompenzálása Nő a különböző tanulmányi, tehetséggondozó versenyeken részt vevők száma Nő a felsőoktatásba jelentkezők száma, nő a felvettek száma

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, melyek által nő a végzett szakiskolai tanulók elhelyezkedési esélyei, nő a másodszakmát tanulók száma, nő a felsőoktatási intézményekbe sikeresen jelentkezők száma Az Országos Kompetencia-mérés eredményeinek javulása 10. évfolyamon A minőségbiztosítási csoport javaslatainak beépülése a mindennapi gyakorlatba A partneri elégedettség növekedése az előző években mért eredményhez viszonyítva Középiskolai előkészítő foglalkozások szervezése az általános iskolák tanulói számára Minőségbiztosítási csoport ajánlásainak beépülése a kapcsolattartási formák közé Iskolánk tanulói aktívan részt vesznek a cserediák programban

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM  Környezeti kul-  túra fejlesztése

A külső és a belső környezet eszté-  tikumának folyamatos fejlesztése Eszközpark korszerűsítése 

27. OLDAL

Intézményi szintű egységes, esztétikus, a tanulók munkakultúrájára alapozott környezet létrejötte és fenntartása Rendelkezzen az iskola a kötelező eszköz-felszerelési jegyzékben meghatározott eszközökkel


4. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások A helyi alapelvek, célok megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző múltját, jelenét, jövőjét; hogy olyan piacképes, korszerű, konvertálható és továbbfejleszthető tudást nyújtsunk, amely a várható gazdaságitársadalmi elvárásoknak megfelel.

4.1. Az iskola filozófiája Az iskola filozófiája: a tanulónak mint egyénnek és mint a társadalom tagjának a neveléséről és oktatásáról, az iskolának a tanuló fejlődéséről és a fejlesztésében betöltött szerepéről való gondolkodás abban a szűkebb környezetben, amelyben az iskola működik. Azok a diákok, akik a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzőbe járnak, eltérő emberi, világnézeti személyiségi hatásokkal rendelkeznek és találkoznak, de bizonyos alapértékek közösek, mert az iskolaközösség minden tagja (tanuló, szülő, pedagógus) közvetíti:  a szabadságot, ami egyben az autonómia, a különbözőség elismerését és felelősségét is jelenti,  a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi életet, a szolidaritást,  a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerűséget,  a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát. A gondolat, ami mentén alakítjuk iskolánkat, az, hogy a tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, ami rendszerességgel, szigorral és következetességgel jár. A jó tanár és a jó iskola a lehetőséget mutatja tanítványainak, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz.

4.2. Pedagógiai alapelvek Az iskola – a közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között – felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében  a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel,  a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk minden tanulónk részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,  a közoktatási törvényben meghatározottakon túl a kompetencia-alapú oktatás 2009-2010-es adaptációja után felmenő rendszerben megvalósítjuk,  a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megadunk tanulóinknak képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, az esélyegyenlőség alapelveit figyelembe véve,  a tanuló ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a számára legkedvezőbbet választva döntünk,  határozott követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, bármely képzési típust, irányultságot, szakmacsoportot, szakmát választják egyéni érdeklődésük és képességük szerint. A következetes követelménytámasztással ezáltal önállóságra nevelünk.

28. OLDAL


 

Mindezen alapelvek alapján intézményünknek fontos az életkori sajátosságnak megfelelő műveltség biztosítása, olyan harmonikus személyiség formálása, aki a közösségi élet keretein belül gyarapítja műveltségét úgy, hogy megalapozza az értelmes alkotó tevékenységet, a tanulmányaik alatt alakuljon ki bennük határozott, pozitív erkölcsi értékrend, szemléletmód, s legyenek képesek a társadalmi együttélésre illetve saját helyük megtalálására a társadalomban. A kívánatos értékrend tartalmazza: a humanizmus, a demokrácia, a tolerancia, a szolidaritás, a nemzeti identitástudat, az európaiság eszmeiségét.

4.3. Pedagógiai célok, feladatok Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák rendszerében foglalták össze mindazokat az ismereteket és képességeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felnövekvő nemzedékek alkalmazkodjanak a világ változásaihoz, és maguk is változások kezdeményezői, alakítói legyenek, továbbá harmonikus, sikeres és boldog egyéniségekké, állampolgárokká váljanak.         

Oktatásunk és nevelésünk során fejlesztjük az anyanyelvi, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás, a szociális és állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáit.

Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a természettudományos és a digitális kulcskompetenciának. Ugyanaz jellemzi a kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. E feladatok: az énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt-lét szerepeire. A kompetenciákat és kiemelt fejlesztési feladatokat a Nemzeti Alaptantervre, az alkalmazott kerettantervekre épülő, valamint a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” pályázat keretén belül készített helyi tanterveinkben érvényesítjük.      

Mindezen gondolatok mentén közvetítjük az alapvető, tudományos igényességű ismereteket, az etikai értékeket, a helyes magatartási és viselkedési normákat, az anyanyelv igényes használatát. A fenti elvek tükrében az alábbi pedagógiai célokat fogalmazhatjuk meg: az általános és széles körű alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára, biztosítani azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtokában alkalmassá tehetjük tanulóinkat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához,

29. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 

      





az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki - testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, - társas kapcsolataiban igényes, - mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi, pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek, megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek, önértékelésük helyes legyen, dönteni tudjanak reális továbbtanulásukról vagy munkába állásukról, kialakuljon bennük az élethosszig tartó tanulás igénye, az erre való képesség, legyenek hajlandók felelősséget érezni önmagukért és azokért a közösségekért, amelyekben élnek, tevékenykednek, harmóniában éljenek mikro- és makrokörnyezetükkel, felkészülve arra is, hogy az iskolát elhagyva egy folyamatosan változó világba lépnek. A megfogalmazott célok alapján fejlesztjük tanulóink: gondolkodását, - elsődleges feladatunk a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, - a pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia, - az iskola képzési szerkezete és képzési formái biztosítják, hogy a tanulók képességeiknek és valódi teljesítményüknek megfelelő végzettséget szerezhetnek a munkába álláshoz vagy a továbbtanuláshoz, - törekedni kell a gyengén teljesítők, a lemaradók iskolában tartására felzárkóztatással, korrepetálással, - hangsúlyt fektetünk a legtehetségesebb tanulóink differenciált felkészítésére, kihasználjuk a tanulmányi, művelődési versenyek adta lehetőségeket mind tantárgyi mind pedig szakmai versenyeken való rendszeres részvétellel, kommunikációs képességét, - olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák, - lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni, - az alapozó szakaszban (9-10. évfolyam) hangsúlyosabb a kommunikációs készség fokozott fejlesztése, az olvasási, beszéd-, és kifejezés-kultúra javítása, - megjelenik a tantervekben, tanmenetekben, óravázlatokban és a tanítási órákon a szerepeltető, véleménynyilvánításra ösztönző és a mindennapi élethelyzeteket gyakoroltató feladatok (kapcsolatteremtési módok, nyilvános szereplés, ügyintézési szituációk, hatásos és meggyőző érvelés stb.),

30. OLDAL






 

folyamatos igényét a tanulásra, - az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció), - a tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják, - a tanulmányok kezdetén meg kell tanítanunk legalább egy sikeres tanulási módszert: ennek érdekében módszereinkben törekedni kell a többoldalú magyarázatra, szemléltetésre, a tananyag elmélyült megértésére és a gyakori ismétlésre, - fokozott hangsúlyt kell fektetnünk a választott többletterhek, szakmacsoport vagy szakma megszerettetésére, a megfelelő motivációra és a sikerélményhez juttatásra, - kiemelt jelentőségű a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, érdeklődését és toleranciáját mások, a világ dolgai iránt, - az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást, - az esélyegyenlőség érvényesítése, - szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításával biztosítjuk a másság elfogadását, egészséges életmódra törekvését, - az iskolai környezet, mint élettér biztosítja az egészséges testi fejlődést, amely meghatározó módon a tanórai testnevelés órákon és a tanórán kívüli, önként vállalható sportfoglalkozásokon (labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, szertorna, asztalitenisz) valósul meg, - hangsúlyt kell fektetnünk a tanórán kívüli sporttevékenységek javítására, a versenyek adta lehetőségek jobb kihasználására, valamint a sportban elért eddigi eredmények ápolására, - prevenciós tevékenységünk során minden tanuló kellő információt kap mentálhigiénés kérdésekről, az egészségüket fenyegető veszélyekről, a szenvedélybetegségekről, akaraterejét, a döntési és problémamegoldó képességet segítő személyiségjegyeit - az önismeretet, - az önbizalmat, - az alkalmazkodó képességet, - a kudarctűrést.

4.4. Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek    

Nevelési módszereinket igyekszünk úgy megválasztani, hogy azok igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, igazodjanak a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, igazodjanak a mindenkori szituációkhoz és annak tartalmához, igazodjanak a kompetenciafejlesztés főbb területeihez, azaz - személyes kompetencia  önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége,

31. OLDAL


-

kognitív kompetencia  logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés, szociális kompetencia  empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, melyek közül a pedagógus választ.  

    

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: közvetlen (direkt) módszerek - azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulókra, közvetett (indirekt) módszerek - azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Nevelési céljaink magvalósítását akkor tekintjük sikeresnek, ha: azok a tanulók, akik eljutnak az érettségi illetve a szakmai vizsgához, minden tantárgyból megfelelnek a követelményeknek, tanulmányaikat szakképző évfolyamon folytatóknak megalapozott, biztos szakmacsoportos ismerete, szakma iránti elhivatottsága van, utolsó évfolyam elvégzése után megfelelő szintű általános műveltsége van, tanulmányaikat felsőoktatási intézményben folytatóknak megalapozott készségei, képességei, jártasságai legyenek a további tanulmányok végzéséhez, szakmai vizsga után tanulóink a munkaerő-piacon el tudnak helyezkedni szakmájukban, és ott megbecsült szakemberként hírnevet szereznek önmaguknak.

4.5. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos célkitűzések Az elmúlt tanévek tapasztalatai azt mutatják, hogy iskolánknak szükséges megtalálni azt az új szemléletet, oktatási-nevelési módszereket, melyek segítségével a kor társadalmi és gazdasági követelményeinek képes megfelelni. Iskolánk elfogadta azt az irányelvet, hogy át kell alakulnia az oktatómunkának, előtérbe kell kerülnie – többek között – a kompetencia alapú oktatásnak, kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az IKT eszközök használatának, minél magasabb arányban beépíteni az órai munka, az órai tevékenység menetébe.



Mindezek alapján a digitális pedagógiai módszertan céljai iskolánkban: 3-as célú kompetenciafejlesztés - tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése, - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése, - a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv (angol-német) és szociális kompetenciák fejlesztése, mérés-értékelési tevékenységek.

   

Tanáraink az alábbi IKT által támogatott tanulásszervezési módokat alkalmazzák: csoportmunka, pármunka-tanulópár, egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka,



32. OLDAL


önálló munka.

Iskolánk az IKT eszközök sikeres alkalmazását segíti az alábbi digitális tartalmak biztosításával:  az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,  iskolánk saját belső hálózatán, a tanulói illetve tanári szerveren tárolt digitális oktatási anyagokkal,  multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok) felhasználásával,  multimédia CD-k, DVD-k, interaktív tananyagok biztosításával,  eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmakkal, tananyagokkal. A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása elősegíti a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.        

A mérés-értékelési tevékenységek lehetőségei: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel), bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására), fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére), összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérésiértékelési folyamatban, aktív tábla, szavazógépek alkalmazása, csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.), mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.). Az iskola IKT stratégiáját jelen dokumentum 4. számú melléklete tartalmazza.

33. OLDAL


5. Az iskola pedagógiai fejlesztő tevékenységei 5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az a tanuló válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.        

 





Céljaink: A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése. A minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló megelőző feladatok, programok megvalósítására való törekvés. A célok megvalósításának érdekében az alábbi feladatokat fogalmazhatjuk meg: a tanulók erkölcsi nevelése - az alapvető erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a tanulók értelmi nevelése - az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek alakítása, fejlesztése, - a világ megismerésére való törekvés igényének alakítása, - az intellektuális tevékenység megszerettetése, az önképzés szükségletének kialakítása, - lehetőség teremtése a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalú felkészítés a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (versenyek, vetélkedők szakkörök), a tanulók közösségi nevelése - az emberi együttélés szabályainak megismerése, - a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség alakítása, - a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, - a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása, - a kreatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítése, az illemszabályok betartatása, a tanulók érzelmi nevelése - az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek alakítása,

34. OLDAL














a tanulók akarati nevelése - az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, - a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség alakítása, - a tanulók motivációjának fejlesztése, a tanulók nemzeti nevelése - a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, tudatosítása, - a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra nagy múltú értékeinek megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, - a hazaszeretet érzésének elmélyítése, a tanulók állampolgári nevelése - az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, - az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, - igény alakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és lakóhelyi közéletben való részvételre, - minden területen fejleszteni kell a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatalt, a problémamegoldást, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok megoldása során, a tanulók munkára nevelése - az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, - a tanulók önellátására, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása a szakmai képzés gyakorlatában, konkrét munkavégzés során is megvalósítva, a tanulók testi nevelése - a tanulók testi fejlesztése mellett az egészséges és kulturált életmód fontosságának, szükségességének tudatosítása, - az egészséges életmód, táplálkozás, öltözködés, otthon kialakításához szükséges ismeretek nyújtása, - a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tudnivalók megismertetése, - a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz - a modern európai társadalmakhoz való tartozás tudatának erősítése tanulóinkban, a tananyagokban elhelyezzük a közös európai kulturális hagyományt hordozó elemeket, - napjaink közös európai problémáinak megismerése és megvitatása osztályfőnöki és szakórákon egyaránt, - kiemelten kezeljük a nyelvtanulás fontosságát, szükségességének elfogadtatása, felhasználási területek széleskörű ismertetése és gyakoroltatása az eredményességet is javítani fogja, - annak tudatosítása, hogy a hazaszeretet mélyebb az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása mellett, a hazai és az egyetemes emberi kultúra értékeinek elismerése érték, a tanulók tanulásra nevelése - a tanuláshoz fűződő pozitív viszonyuk alakítása. Ahhoz, hogy valóban kedvező irányt vegyen a tanulóknak a tanuláshoz való hozzáállásuk, a pedagógusok szemléletváltására illetve szemléletformálódására is szükség van. Elfogadó, megértő, segítő légkörben könnyebben megnyílnak és nekünk mindenképpen meg kell nyernünk őket ahhoz, hogy meg akarják tanulni és elhiggyék, hogy meg lehet tanulni a tanulás művészetét, - osztályfőnöki órákon lehetőséget kell teremteni és időt szánni arra, hogy kibeszéljék magukból az őket ért, tanulással kapcsolatos negatív élményeiket,

35. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM fontos feladat a tanulás módszereinek elsajátítása, amely egyrészt az osztályfőnöki órákon kell, hogy történjen, de fontos gyakorló színtere a szakóra, ahol a szaktanár feladata, irányító munkája jelentkezik, - segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához, a tanuló segítő életmódra nevelése - a tanulók aktív részvételének biztosítása változatos tanórán kívüli programokban, - a tartós párkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges értékek megismertetése, a konfliktuskezelő magatartás gyakoroltatása, - a család és az utódnevelés jelentőségének tudatosítása, a család funkcióinak megismertetése, - korszerű ökológiai szemlélet kialakítása. Környezetvédő programok ajánlása, védett természeti, építészeti értékek és élőlények megismertetése, - az osztályterem és az iskola környezetének védelme, az esztétikus, otthonos környezet megteremtésében való részvétel. gazdasági nevelés - a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetik tanulóink a körülöttük lévő világ folyamatait, e tudást általános műveltségük részévé kell tennünk, - társadalomismereti tanórákon, osztályfőnöki órákon elő kell segíteni, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá váljanak, - elő kell segíteni, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, a pénzzel való bánni tudás megbeszélése feladat.

-





5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot megteremti. Az egyéniség, személyiség csak közösségben, a közösség által válik emberközpontúvá, alkalmazkodóképessége a társadalmi tények, normák kényszerítő erejének hatására fejlődik, igazodik a kis- és a nagyközösségek rendszeréhez. Nevelőtestületünk fontosnak tartja, hogy tanulóink érezzék: a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző „nagyközösségének” tagjai. Nevelési elveinkkel, képzési rendünkkel, rendezvényeinkkel és helyi hagyományaink ápolásával az iskolához való kötődést szeretnénk erősíteni. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célkitűzéseink közül kiemelendőnek tartjuk, hogy  minden tanuló ismerje meg a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,  tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról kommunikálni, szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; tanulják meg az egymás iránti toleranciát,  tanulóink legyenek képesek önálló, felnőtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Törekszünk arra, hogy a nyilvánosság minden lehetséges eszközét felhasználva (iskolarádió, iskolaújság, faliújság, személyes kommunikáció) kapjanak a tanulók tájékoztatást az őket érintő eseményekről, a nekik kínált lehetőségekről. A közösségfejlesztés főbb területei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások,  diákönkormányzati munka,  szabadidős tevékenység,  közösségi programok.

36. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.2.1. Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Mivel az osztályközösségek, a csoportbontások, a szakmacsoportok és szakmák alapján keletkezett tanulócsoportok a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, legfontosabb célunk, hogy ezekből az összetömörült csoportokból olyan közösséget formáljunk, amely képes és hajlandó  a közös cél érdekében,  a közös értékrend elfogadására,  az iskola szervezett keretein (tanórákon) belül ennek megfelelően viselkedni.    

Ennek érdekében a nevelőtestület az alábbi feladatok elvégzésére törekszik: a tanulás támogatása segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése, a tanulók tanulmányokkal kapcsolatos kezdeményezéseinek támogatása, önállóságuk, öntevékenységük fejlesztése, egységes követelményrendszer érvényesítése, összehangolt nevelési eljárások alkalmazása.

5.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A nevelőtestület célja, hogy a tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái, az itt szerzett élmények, tapasztalatok is a közösségfejlesztést szolgálják. Szorgalmazzuk, hogy a diákok vegyenek részt tanórán kívüli foglalkozásokon – énekkar, sportköri foglalkozások, diákköri foglalkozások, iskolaújság és honlap szerkesztése – így az azonos érdeklődésű tanulók kisebb közösségekben is együtt lehetnek.  

Feladataink: tanítványainkat a társas együttélés alapvető szabályaira megtanítsuk, a tevékenységek pedagógiai irányításával a közösséghez való tartozás és az egymásért való felelősség érzését erősítsük, az együttműködés formáit megismertessük.

5.2.3. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia foglalkozások A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a 2009/2010 tanévtől bevezetésre került a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztés tanórán kívüli foglalkozások keretében, minden tanév elején kijelölt osztályban, vagy tanulócsoportban. A helyi társadalom adottságaira, feltételrendszerére lehetőségeire támaszkodva, a lakókörzet hagyományainak megismerése, a megőrzésükbe való bekapcsolódás ugyanúgy részévé válhat a szociális kompetenciákat fejlesztő programnak, mint a helyi problémák felszámolására szerveződő környezetvédő vagy segítő civil szervezetek tevékenységének megismerése, és az ezekben való szerepvállalás. A képzés folyamán törekedni kell a diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési képességeinek fejlesztésére, a szülők és gyermekeik közötti kommunikáció elősegítésére. A tanárok módszertani eszköztárának gazdagításában, a pedagógusok közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználva közösen elősegíteni a tanulócsoportok kohéziójának erősítését, s törekedni arra, hogy a diákok e csoportokban megélhessék az egymásra utaltság érzését, illetve a közösséghez tartozásban rejlő értékeket. Megvalósítandó célok:

37. OLDAL








különféle gyakorlatok révén elősegíteni, hogy reális énkép alakuljon ki a diákokban. Az ezen alapuló önismeret és önbizalom birtokában sikeresen oldják meg az életkoruknak megfelelő különféle feladatokat, s megtalálják helyüket a különböző kortársi közösségekben, hozzájárulni ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság, társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét, a szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek) kialakítása és az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő, szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit, annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd önmagukkal és környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak.

5.2.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai diákönkormányzat tanulóink önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetővel együtt, önállóan intézik saját ügyeiket. Célunk, hogy tanítványaink a diákönkormányzat működése során tanulják meg jogaikat gyakorolni, a jogok által biztosított mozgásterüket kihasználni, gyakorolják állampolgári szerepeiket. Szerezzenek tapasztalatokat a konfliktusok kezelésében, azok megoldásában; tanulják meg a konszenzuskeresést. A diákönkormányzat saját működési szabályzata alapján tevékenykedik.    

Feladataink: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek az egyéni érdekekkel is összhangban vannak, a hagyományokon alapuló közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, a diákság olyan közösséggé alakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, eredményeire, értékeli a más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

5.2.5. A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai A tevékenységformák kialakításakor törekszünk arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne csak alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. Segítjük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Az osztályon belüli és az osztályok közötti kapcsolatok kiépülésében, az együvé tartozás érzésének elmélyítésében jelentős szerepe van az iskolai rendezvényeknek. A társas együttlét tar-

38. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM talmas programjai meghatározó élményt nyújtanak, miközben a kulturált viselkedés gyakorlására is módjuk van. 

      

   

Rendezvényeink, programjaink: folyamatosan fejlesztjük az intézményen belüli formális csoportok – osztályok, tanulócsoportok, évfolyamok – együttműködését: - gólyanap: beiratkozott 9. évfolyamos tanulóink játékos vetélkedő formájában megismerkednek az iskolával, a tanárokkal, - a 9. osztályosok köszöntése a gólyaavatón: a diákönkormányzat szervezésében a felsőbb évfolyamos tanulók szervezik a 9. évfolyamosoknak, ahol a „gólyák” műsorral mutatkozhatnak be, - szalagavató: a 12. évfolyamos tanulók maturandussá avatása, bállal egybekötve, - osztályközösségi keretben klubdélután szervezhető, - szerenád: a 12. évfolyamos tanulók szerenádot adhatnak az osztályt tanító tanárok tiszteletére, a Veres Péter Napok keretében műveltségi vetélkedőket, énekkari koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szervezünk, vendégelőadók tartanak előadást felsőbb évfolyamos tanulóinknak a magyar irodalom és történelem rendhagyó alakjairól, eseményeiről, a Diákönkormányzati nap keretében egész napos közösségi programokat (sport- és főzőverseny, játékos vetélkedők, tanár-diák mérkőzés, egészségvédelmi szolgáltatások) szervez a diákönkormányzat, a „Családbarát iskola” innovációs program – Tanítsuk egymást a gyermekért- programsorozat, minden évben labdarugó- és asztalitenisz-bajnokságot szervezünk, a középiskolai galéria kiállításain tehetséges tanulóink képzőművészeti alkotásai megjelennek, az iskolánkban tartandó városi szintű karácsonyi-koncerten énekkarunk szolgáltatja a műsort, különféle programokkal, megbízásokkal erősítjük az osztályközösségek kialakulását: - osztálykirándulások, osztályprogramok szervezése, - megbízás adunk évnyitó, évzáró ünnepélyek, iskolai ünnepségek rendezésére, szervezésére, - farsang, ahol tanulóink jelmezbe öltözve szórakoztatják tanulótársaikat és tanáraikat, karácsonyfa-állítás során ajándékozási, jókívánsági lehetőséget biztosítunk az iskola minden tagja számára a szeretet jegyében, ballagás: a 11. évfolyamos diákok szervezik a végzős tanulóknak, táborokat, túrákat (vízi tábor, sítábor, gyalogtúrák, stb…) szervezünk diákjaink és szüleik számára, osztálytalálkozók lehetőségét biztosítjuk, hiszen az Alma materbe gyakran visszatérnek az végzett osztályok tanulói.

5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelenhetnek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedési és lélektani fejlődésére. Továbbá a serdülőkorra jellemző hangulatingadozásokat sokszor kísérik depressziós tünetek, önértékelési és identitászavarok. Ezekkel a tünetekkel sokszor együtt jelentkezik a családi szocializációban mutatkozó hiány, a szociális hátrány és a tanulási eredménytelenség.

39. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM A középiskolában, főleg a szakiskolai képzésben az eddigiekhez viszonyítva növekvő számban jelennek meg az ilyen problémával küszködő tanulók, akik  magatartási nehézséggel,  beilleszkedési nehézséggel,  olvasási nehézséggel,  írás-helyesírás nehézséggel,  számolási nehézséggel,  részképességek területén megmutatkozó nehézséggel rendelkeznek. Az iskola célja, hogy ezeket a néha enyhébb, néha súlyosabb deformitásokat kezelje és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését, vagy túlzott negatív hatását. 





    

Az iskola az alábbi megoldásokkal igyekszik javítani helyzetükön: a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel lehetőségével - ahova a bemeneti mérés eredménye alapján kerülhet be a tanuló, - a képességfejlesztés fókuszai az egyéni felmérések alapján rajzolódnak ki, - egyéni fejlesztési terv készül minden fejlesztésbe bevont tanulóra, - a tanév folyamán a bevont tanulónak lehetősége van heti két, vagy három foglalkozáson részt venni, ahol a Tanterv-stratégia fejlesztő foglalkozásokhoz (melléklet) alapján történik a fejlesztés, a szülőkkel való konzultáció szülői értekezleteken, fogadóórákon, esetleg családlátogatás alkalmával - a szülői segítségnyújtás várható mértékének feltérképezése, - az osztályfőnök vagy a szaktanár ismertesse a szülőkkel a tanuló helyét, szerepét a közösségben, személyiségének alakulását, - tájékozódás a tanuló otthoni tanulási szokásairól, lehetőségeiről, a családon belüli viszonyokról, következtetés levonása, - a családlátogatás tapasztalatainak beillesztése a nevelési munkába, - a családlátogatás és fogadóóra alkalmával megnyerni a szülőket, az együttműködésre közösen találjanak megoldást, - a szülői értekezleten aktuális nevelési kérdésekkel foglalkozik az osztályfőnök, - folyamatos kapcsolattartás az elért eredményekről, az osztályfőnök szerepe a beilleszkedési nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő tanulók gondjainak megoldásában kiemelten fontos - beiratkozáskor figyeli a gyenge tanulmányi eredménnyel érkező tanulókat, - az osztályfőnöki órán való beszélgetés együtt és külön-külön a problémás tanulókkal, - a problémásnak tűnő tanulókra felhívja az osztályban tanító tanárok figyelmét, - ezeknek a tanulóknak a bevonása a közös programok, klubdélutánok, mozi, színház, sportprogramok szervezésébe, - megerősíteni, bátorítani a gyermeket abban, amiben eredményes, - ha a beilleszkedési nehézség az egyes tantárgyakból való lemaradásból ered, akkor kis létszámú tanulócsoportok szervezésével is nyújthatunk segítséget, egyéni motivációs bázisuk megismerésével igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat, szükség esetén pszichológus, külső szakember segítségét kérjük, a szülővel történő megbeszélésen Nevelési Tanácsadó felkeresését javasoljuk, ha az adott tanévben van lehetőség, felzárkóztató foglalkozásokra irányítjuk őket, ha az adott tanévben van lehetőség, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, a tanítási órákon előtérbe helyezzük az alapkészségek fejlesztését célzó tevékenységeket,

40. OLDAL


kapcsolódunk minden olyan programhoz, pályázunk azokban a témákban, mely a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítésére fogalmazódik meg. sokszínű tevékenységformák biztosítása: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák alkalmazása, - projekt módszer, - tevékenységközpontú pedagógiák, - individuális tanulás előterébe helyezése, - IKT eszközhasználat, - fejlesztő értékelés alkalmazása.

5.4. Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk kiemelt feladata a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. Nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárások, módszerek alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését tanórai illetve tanórán kívüli keretek között, ahol a tanulók közötti képesség, készség illetve tudásbeli különbség, kifejezőkészség tág határok között mozog, és az iskolában végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. A képességki-bontakoztató és integrációs program alapelve intézményünkben, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje az iskola, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Továbbá állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba.               

A meghatározott alapelvek mentén az alábbi célokat fogalmaztuk meg: kreatív, a társadalmi szocializálódásra képes személyiségek nevelése, a nemzeti- és európai értékek megismertetése, elfogadtatása, a hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás, a szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása, a felelősségtudat, a munka- és viselkedéskultúra fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus élethez szükséges szokások kialakítása, nyitottság az újra, korszerűségre, az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének – oktatásának megvalósítsa, önálló tanulásra szoktatás, érdeklődés fenntartása, szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés, kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés, a multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe, az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése,

41. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM     

növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya, csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma, jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia-méréseken, hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában. olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását.

A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretén belül az alapelvekre épülő célokat az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk:  kulcskompetenciákat fejlesztő programokkal - az intézmény Pedagógiai programja és Helyi tanterve alapján az iskola fejlesztő pedagógusa foglalkozik az intézmény belső kompetencia-mérésén gyengén szereplő tanulókkal a szakiskola 9. évfolyamán tanórai keretek között, - önálló tanulási képességet kialakító foglalkozások keretén belül a tanulók elsajátítják a tanulás hatékonyságához, eredményességéhez szükséges módszertant tanórán kívüli tevékenységként,  eszközjellegű kompetenciák fejlesztésével - e program keretén belül magyar és matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk 9-10. évfolyamon,  szociális kompetenciák fejlesztésével - közösségfejlesztő, közösségépítő programok szervezésével, az azokon való részvétel ösztönzésével elsődleges célunk, hogy fejlesszük tanulóink szociális kompetenciáit, - mentálhigiénés programok szervezésével, melyeknek célja, hogy kialakuljon a tanulók egészséges életmód iránti igényük, valamint fejlődjön az egyéni higiéniás szokásaik,  az integrációt elősegítő módszertani elemek beépítésével az oktatás gyakorlatába - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, - kooperatív tanulásszervezés,  továbbhaladás feltételeinek kiszélesítését biztosító programokkal - a szakiskola magasabb évfolyamán tanulók számára Bevezetés a munka világába nevű foglalkozás tartását biztosítjuk. E foglalkozás keretén belül a szakiskolai tanulók megismerhetik a különböző álláskeresési technikákat, kommunikációs stratégiákat, önéletrajz és motivációs levél írásának módjait,  tanulmányi kirándulások szervezésével,  szociális hátrányok kompenzálásával, - tanszercsomagok, tankönyvek és iskolai ruházatok biztosításával.

5.5. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A Közoktatási törvény értelmében sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  SNI a. - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

42. OLDAL






SNI b. - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Az iskola az alábbi sajátos nevelési igényű tanulókat képes fogadni eszközrendszere alapján: SNI a. - testi fogyatékos, azon belül mozgáskorlátozott tanulók, - látássérült, azon belül gyengénlátó tanulók, - hallássérült, azon belül nagyothalló vagy műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulók, SNI b. - dyslexia, - dysgraphia, - dyscalculia, - iskolai képességek kevert zavara, - kevert specifikus fejlődési zavarok, - nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség, - aktivitás és figyelem zavara.

Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye az ép látáshoz viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény, melynek értéke 0,1-0,33 közötti. A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulóknál – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Iskolánk oktató-nevelő munkájának alapelve, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint más gyermek – problémája figyelembe vétele mellett. Ezáltal biztosítjuk számukra:  az integrált oktatás-neveléssel elősegítjük az önállóság kialakulását, a társadalmi beilleszkedés lehetőségét,  az egyéni fejlesztést a rehabilitációs célú fejlesztő terápiákkal, melynek során a tanultak elmélyítése és a funkcionális képességfejlesztő tevékenységek alkalmazása történik, miközben ügyelünk arra, hogy a képességekhez és készségekhez mérten terheljük a tanulót. Iskolánk oktató-nevelő munkájának feladata a másság elfogadtatása, egymás iránti empátia, tolerancia kialakítása, fejlesztése. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket és segítsék az iskola ilyen jellegű tevékenységét. A pedagógusok a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók tanulására jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

43. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozást igényelnek és ezt meg is kell kapniuk iskolánkban. Olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítanunk számukra a rehabilitációs célú fejlesztőfoglalkozások által, amely problémájuk megoldásában nyújt segítséget, (pl: eszközök, időkeret stb.) úgy, hogy a tanulók egyéni sikereket érjenek el. Ennek keretében a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember (fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus) meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel. 

 

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladat kezelésének folyamata: a tanulókkal foglalkozó gyógypedagógus illetve az ifjúságvédelmi felelős 9. évfolyamra történő beiratkozáskor vagy az adott tanév szeptember 10-ig regisztrálja a sajátos nevelési igényű tanulókat. A regisztrációhoz szükséges dokumentumok (pl. szakértői bizottság szakvéleménye) bemutatása a szülő feladata és felelőssége, megismerkedik a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Ennek folyamán a segítőkész magatartás, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos, iskolánkban normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. Lehetőség szerint a tanítási órákon túl fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást szervezünk számukra.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével, oktatásával, nevelésével kapcsolatos elvárások:  az intézménnyel szemben - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján került kidolgozásra a Pedagógiai Program,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel szemben: - pontos nyilvántartás készítése és vezetése az érintett tanulókról – a nyilvántartás folyamatos aktualizálása, - szülővel, pedagógussal való kapcsolattartás, szükség esetén külső szakemberek bevonása,  a pedagógussal szemben - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, - tudjon differenciáltan oktatni, - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót, - erősítse a tanuló önbizalmát, - a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést, - nevelje az osztályközösséget a különböző másság tolerálására,  az osztályfőnökkel szemben - a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon, - a tanuló problémáit ismertesse a szaktanárokkal, - szükség esetén kezdeményezze a szakemberhez fordulást a gyermek ügyében, - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, - segítse a tanuló pályaválasztását, - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt,  a szülővel szemben - gondoskodjon gyermeke, testi, értelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, osztályfőnökkel, - tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak emberi méltóságát és jogait.

44. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a készség-képesség-jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme – az ismeretek átadásán túl – a tanulói önmegvalósítás, az önképzés, a tehetséggondozás segítése. Az iskolához és a tanulóhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek-képességek-jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, gondozását és fejlesztését kívánja meg az iskolától.               

A tehetséggondozás megvalósításának színterei: gimnáziumi képzés 9-10. évfolyamán az angol (angol nyelv), a reál (matematika, biológia) és a humán irányultságú (történelem, magyar nyelv és irodalom) osztályokban tantárgyhoz kötött tehetséggondozás folyik, a TÁMOP 3.1.4. program keretén belül, intézményi innovációként kidolgozott tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások szervezése 9-10. évfolyamon reál és humán tantárgyakon belül, gimnáziumi és szakközépiskolai képzés 11-12. évfolyamán a fakultációs rendszer keretei között, gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben a megemelt nyelvi órák és a tantárgyi követelmények alapján nyelvvizsga letételére nyílik lehetőség, az iskola minden képzési típusában a nyelvi, informatikai órák csoportbontásban történő oktatásával, minden képzés típusban az informatika tantárgy követelményei alapján ECDL Start bizonyítvány szerzésének lehetősége, szakközépiskolai tanulóink részére biztosítjuk az EBC*L – European Business Competence* License – bizonyítvány megszerzésének lehetőségét, a tanórákon alkalmazzuk a differenciálást, az egyéni feladatmegoldást, a tanulói kiselőadások, projektmunkák tartását, az önálló ismeretszerzés színtere a könyvtár, melyben a tehetségek búvárkodását előre adott feladatokkal is ösztönözzük, szakköröket szervezünk az egyéni képességek fejlesztése érdekében, melyek lehetnek szaktárgyi jellegűek, művészi, vagy szerveződhetnek valamely közös érdeklődési kör, hobbi alapján is, a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, informatikai, komplex stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók. Szorgalmazzuk nemcsak házi, hanem iskolán kívüli versenyeken, pályázatokon való részvételt is, a legtehetségesebb tanulókat folyamatos szakkörön készítjük fel az egyes versenyekre, szorgalmazzuk, hogy a különböző művészeti tevékenységet folytató vagy jó képességű tanulók mutassák be tudásukat, alkotásaikat a hagyományos középiskolai galériában, az iskolaújság és az iskola honlapján lehetőséget biztosítunk diákok számára az általuk készített cikkek, interjúk, beszámolók megjelenésére, külföldi cserekapcsolataink révén angol vagy német nyelvből tehetséges tanulóknak lehetőségük van tanulmányi kirándulásra.

45. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.7. Tehetséggondozó program Iskolánk kiemelt feladata az átlagosnál jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyerekek képzése a 9-10. évfolyamon. A magas arányban jelen lévő tehetséges tanulók száma megköveteli a tehetséges gyerekek speciális fejlesztését, nevelését, amely nemcsak a gyermek érdekeit szolgálja, hanem a későbbiekben az iskoláét is. Törekvésünk egybeesik a szülők, mint megrendelők igényeivel, így e tevékenységünk során számíthatunk segítségükre, aktív közreműködésükre. Alapelvünk, hogy nem az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése a fő cél. Minden tanuló tehetséges valamiben, a nevelőtestület közös feladata, hogy felfedezze azt, hogy miben. Célunk nem az adott tehetség magas szintű foglalkoztatása és kiemelése, hanem a tehetség feltárása és motiválása. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyerek személyiségének fejlődésére, a harmonikus személyiség kialakulására, ami kihat azokra a területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszközként is használható. A tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és a gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz juthatnak. Az egész képzési folyamat nagy súlyt fektet a tehetségesek felismerését szolgáló tudatos szituációk megteremtésére: ünnepélyeken való szereplésre, diákönkormányzatban végzett munkára, diák színielőadások rendezésére, irodalmi alkotások iskolán belüli publikálására stb. A házi és országos versenyek gazdag kínálata is (szaktárgyi, művészeti) lehetőséget teremt a tehetségek felismerésére, az egyéni képességek jobb kibontakoztatására. Tanterveink lineárisak, így kitüntetett jelentőséget tulajdonítunk azoknak a fogalmaknak, ill. tananyagrészeknek, amelyek más tantárgyhoz is kapcsolhatók. A programok céljuk szerint segítik a tanulásbeli önállóságot, az idővel való gazdálkodás megtanulását, a képességek integrált módon való fejlesztését; gondolkodásra tanítanak, tudományos kutatásra készítenek fel, fejlesztik az önismeretet, önbecsülésre nevelnek. A mélyebb, sokrétűbb ismeretek átadása a pedagógusok állandó önképzését is igényli, fejlődésre inspirál. 



A tehetséges tanulók csoportosítása (jellemző tulajdonságaik): Átlag feletti képességekkel rendelkezők: - Magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség, - Jó memória és beszédkészség, - Kiváló matematikai, logikai, téri viszonyok átlátása, - Speciális képességek (pl. zenei, pszichomotoros, stb.), - Alkalmazkodóképesség, új helyzetekben feltalálja magát, - Kritikus, független gondolkodás, - Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás, - A lényeges és lényegtelen szétválasztásának képessége, Kreatívak: - Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, - Ötletgazdagság, szokatlan feladat- és helyzetmegoldások, - Fogékonyság az új és különös, akár irracionális gondolatokra, tevékenységekre, alkotásokra, - Kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság, - A konvenciókkal kevéssé törődés, nonkonformizmus, - Bizonytalan helyzetek toleranciája, - Humorérzék,

46. OLDAL


Feladatelkötelezettségük kiemelkedő: - Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége, - Bizonyos területeken meglepő mennyiségű ismeret, - Kitartás, állhatatosság, önállóság, makacsság, - Belülről motiváltak, érdeklődésvezéreltek, - Önbizalom, hit saját képességükben, hogy fontos dolgot tudnak létrehozni, - Magas célokat tűznek ki maguk elé az őket érdeklő területeken, - Önkritikusok, mások kritikájára reakciójuk változó.

Az előbbiekben felsorolt tulajdonságok közül néhány magatartási, alkalmazkodási problémák forrása lehet. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gyerekeket számukra megfelelő módon teljesítőkészségre és szociálisan elfogadható beilleszkedésre neveljük, miközben sikerélményhez juttatjuk őket.           

 

A tehetséggondozó programunk célja: Az esélyegyenlőtlenség mérséklése, Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felismerése, A tehetségek, valamint annak megjelenési formáinak megértése: tolerancia, segítő- és alkalmazkodóképesség velük szemben, A tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók számára tehetségük kibontakoztatásához a lehetőségek megteremtése, biztosítása, A tehetséges gyermekek szükségleteinek kielégítése (megismerés, alkotás, biztonság, elfogadottság), Kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése, A tanulók intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása, A tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés. A tehetségfejlesztésben az alábbi módszereket, illetve ezek kombinációját alkalmazzuk: Az elkülönítés módszere: a tehetséges gyerekek számára külön csoportokat szervezünk (nívócsoportos oktatás), Önállósítás módszere: mivel az iskola keretein belül nem jut elég foglakoztatási idő a tehetséges gyerekekre, a legtöbb fejlesztő feladatot iskolán kívül szaktanár által tervezett programokban valósítják meg, A gazdagítás, dúsítás módszere: a normál iskolai munka mellett személyre szóló képzést kap a gyermek. Ennek sokféle módját alkalmazzuk, a tanórán belüli differenciált foglalkozástól kezdve a különböző tanórán kívüli tevékenységeken keresztül. A képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek szervezeti formái iskolánkban: A tehetség-kibontakoztató és fejlesztő programjaink minden tanév októberében indulnak a kilenc és tízedikes évfolyamokon. A beiratkozást követően a kezdő évfolyamok körében elvégezzük a tehetséges diákok képességeinek feltárását, A feltárás módszerei: - Tájékozódás az általános iskolai bizonyítvány jegyei alapján, - Elbocsátó osztályfőnökök véleménye az általa tehetségesnek vélt gyerekekről, - Feltáró kérdőív, amelyben olyan kérdések vannak megfogalmazva, amelyek a diákok irányultságaira, érdeklődési köreire mutatnak rá magyar, történelem, angol nyelv és természet- és környezetvédelem témakörein belül. (melléklet 1.)

A program nyolc hónapos lefutású, tehát a tanítási időszak 80% százalékában folyamatos. Ez alatt az idő alatt a különböző tudásterületek feladataival tömbösítve találkoznak a diákok. Ezek a feladatok a tehetséges diákokat célozzák meg, de minden tanulónak lehetőséget nyújtanak az önérvényesítésre.

47. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Minden hónap első hetében a kilencedikes és a tízedikes osztályok megkapják az adott hónap feladatsorát. A szaktanárok és az osztályfőnökök közösen szervezik meg az adott hónap nívócsoportját, akik megoldják a feladatokat. A feladatsor leadása a tárgyhónap utolsó iskolai napján történik kivéve, ha vezető tanár másképpen nem rendelkezik. A hónap során adott időben, a négy témakörben, évfolyamonként egy órában a témavezető tanár segíti a csoportok munkáját és végzi a foglalkozások ideje alatt a tehetséggondozást. A csoportok értékelése folyamatos és publikus, ezért a megfelelő motiválás mellett az osztályok között versengés alakul ki. A nyolcadik hónap végén a program zárásaként egy háziversenyt szervezünk a legkiemelkedőbb munkát végző diákoknak, melynek az eredménye az egész éves munkát is figyelembe véve kerül elismerésre. A versenyek a legtehetségesebb tanulók számára jelentenek kihívást. A jó eredmények örömet jelentenek a gyermek és az őt felkészítő tanárnak, pozitív hatást gyakorolnak az iskola valamennyi diákjára, tanárára. Az év során így megtalált tehetséges diákok továbbfejlesztése tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon már a szaktanárok differenciál oktatásának a feladata, valamint az iskola keretein kívül a szülőké.

5.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig.    

Ezen tényezők következtében veszélyeztetetté válhat a tanuló: környezeti okból – a család, a barátok, a közvetlen társas kapcsolatok által kiváltott aszocialitás, a személyiségében rejlő okból – kisebb-nagyobb mértékű idegrendszeri sérülésekre visszavezethető tanulási, magatartási zavarok, anyagi okból – az elvárható szintű nevelési, gondozási feltételeket a család önhibájából vagy önhibáján kívüli körülmények miatt nem tudja biztosítani, egészségügyi okból – krónikus betegség miatt.

Az iskola minden pedagógusának kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti.    

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: a tanév elején az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, meghatározott időpontban fogadó órát tart tanulóknak, szülőknek. Ezt az időpontot tanév elején az ellenőrző könyvbe rögzítésre kerül, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelkisegély telefon) címét, illetve telefonszámát, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson

48. OLDAL


    

vesz részt a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, amelynek során megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység céljai az alábbiak: előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez, hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére.     



A megelőzés (prevenció) feladatai: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, pedagógiai eljárások: - folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, - a család bevonása a probléma megoldásába, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, - speciális közösségi foglalkozások, egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka, melynek keretében történik: - családi életre nevelés, - egészségvédő programok, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, drog, alkohol).

A feltárásnak az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes  Nevelési Tanácsadóval,  Gyermekjóléti Szolgálattal,  Családsegítő Szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  iskolaorvossal, védőnőkkel.

49. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:  fejlesztőpedagógus alkalmazásával felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  a differenciált oktatás és készségfejlesztés,  személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  családi életre történő nevelés,  iskolai étkezési lehetőség biztosítása,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése,  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

5.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk a kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulóink felzárkóztatására is.     

Az iskola az alábbi lehetőségeket tudja biztosítani: gólyanap, bizalomra épülő tanuló-tanár kapcsolat, „tanulás módszertana” foglalkozások, felzárkóztató, szaktárgyi foglalkozások, fejlesztőpedagógus alkalmazása.

A leendő 9. évfolyamos tanulók részére szervezett Gólyanap keretében – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a „kisdiákok” megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásukról. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése. Azokat a tanulókat, akiknek komoly problémájuk van a tanulással a középiskola első évében, rendszerint már az általános iskolában is a gyenge képességűek közé sorolták. Bár korántsem biztos, hogy minden esetben az alapképességek gyengék. Ezeknek a tanulóknak alig vagy talán soha nem adatott meg a tanulással, egy feladat megoldásával kapcsolatos sikerélmény. Az iskolához fűződő kapcsolataikat inkább a kudarcok jellemezték. Így korán kialakult a kudarckerülő magatartásuk, s ez csak tovább növelte lemaradásukat. Sok esetben előfordul, hogy ezek a diákok, miután az osztályok jól, vagy közepesen jól tanulóinak közösségéből kirekesztődnek, kialakítják saját csoportjaikat, melyekben sokszor az iskolai házirendtől idegen, elítélendő szokások és értékrend uralkodik. Mindezek alapján a probléma megoldásához vezető út első lépcsőfokának a tanuláshoz fűződő viszonyuk átalakítását tartjuk. E cél megvalósításának lépcsőfokai:  kedvező lehetőségnek ígérkezik az új iskolába, a középiskolába lépés, ami az újrakezdést, a „tiszta lap” lehetőségét is jelentheti számukra,  ahhoz, hogy valóban kedvező irányt vegyen a tanulással kapcsolatos hozzáállásuk, megfelelő légkört kell biztosítani számukra. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű elsősorban az osztályfőnök, másodsorban a tanulót tanító szaktanár jelleme és tevékenysége. Ha a tanuló és a pedagógus között kialakul egy bizalmi viszony, akkor egy elfogadó, megértő, segítő légkörben

50. OLDAL


 

könnyebben megnyílnak és nekünk mindenképpen meg kell nyernünk őket ahhoz, hogy meg akarják tanulni és elhiggyék, hogy meg lehet tanulni a tanulás művészetét, lehetőséget kell teremteni osztályfőnöki óra keretében arra, hogy kibeszéljék magukból az őket ért tanulással kapcsolatos negatív élményeiket, fontos lépés a tanulás módszereinek elsajátítása „tanulás módszertana” foglalkozások keretében belül.

Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Minden szaktanárunk, akinek tanulócsoportjában tanulási kudarcnak kitett tanuló tanul, vagy a tanulócsoportba ilyen tanuló kerül, egy félévre szóló, egyéni felzárkóztató programot készít a tanuló felzárkóztatásának segítésére. Az egyéni felzárkóztató program tartalmazza  a tanulási kudarc feltételezett okát (pl. munkafegyelemmel, szorgalommal, egyéni képességekkel kapcsolatos probléma, sajátos nevelési igényből eredő hátrány, stb.),  az egyéni felzárkóztató program keretében elérni kívánt fejlesztési célt (pl. hiányzó ismeretek pótlása, képességek, készségek fejlesztése stb.),  az egyéni felzárkóztató program keretében tervezett tevékenységeket (pl. differenciált osztálymunkában történő egyéni foglalkoztatás, tanórán kívüli felzárkóztatás, családlátogatás, szülővel való kapcsolattartás, stb.). A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken szaktanáronként összesítve is értékeljük. Iskolánk pedagógiai koncepciójában jelentős szerepet kap a gyenge iskolai teljesítményekért felelős részképesség-zavarok korrigálása, megszüntetése, illetve a már kialakult tanulási zavarok kezelése. Ezt a segítséget a tanulók egyénileg, vagy kiscsoportos formában, az iskola fejlesztőpedagógusa által tartott fejlesztő foglalkozások keretében kapják, az órarendbe beépítve, tanórán kívüli foglalkozáson. A fejlesztő foglalkozások tervezésekor célzottan a gyermekek egyéni problémáit szem előtt tartva állítjuk össze a sokféle módszer közül a számukra leghatékonyabb fejlődést biztosító programot. A fejlesztő munka eredményeként a gyermekek jelentős része évről-évre mérhető javulást mutat a problémás részterületeken, ezáltal lehetővé válik számukra a felzárkózás saját osztályfokuk követelményéhez.

5.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyerek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló sokszor eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzet felderítése és a megoldási helyzetek számbavétele. Az iskola egyik fontos feladata a felvett tanulóinak esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó esetleges negatív hatások enyhítése. Ezeknek a negatív jelenségeknek a felderítésében, kompenzálásban az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezetésével az iskolának komoly szerepe és feladata van. 

Eszközeink a hátrányok kompenzálására: intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve végzi a tanulók fejlődését veszélyeztető szociális hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatja a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén az igazgató intézkedését kezdeményezi,

51. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM      

pedagógusaink nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, az intézmény a közoktatási törvényben egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozásokra biztosított időkeretben a tehetséggondozás mellett ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását is, az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felvilágosítást nyújt az arra rászorulóknak az igénybe vehető pénzbeni és természetbeni szociális ellátások lehetőségeiről, az iskola kedvezményes étkeztetést, ingyenes tankönyvellátást biztosít az arra jogosultaknak. a szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében az intézmény a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét, felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervez, pályaorientációs, felvilágosító és drogmegelőzési tevékenységet folytat, az intézmény rendszeres tájékoztatás mellett ösztönzi tanulóit pályázatokon való részvételre, ösztöndíjak elnyerésére.

5.10.1. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Intézményünk minden évben pályázik az esélyegyenlőséget és felzárkóztatást segítő támogatások közül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítéséhez kiírt pályázatra. Az aktuális tanévben nyert pályázat keretében a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/d. §-a, 39/e §-ában meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vehetnek részt:  személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokon  tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programokon;  szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeken. Ezen program keretében olyan hátránykompenzációs lehetőségeink vannak, amikor személyre szóló anyagi támogatást is tudunk biztosítani (könyvek, felszerelések, kirándulások költségei, stb…) az arra rászoruló diákoknak.

5.10.2. Útravaló Ösztöndíjprogram Az esélyegyenlősség biztosítása érdekében minden évben a kiírásban szereplő feltételeknek megfelelően pályázunk tanuló-mentor párokkal az illetékes minisztérium által kiírt Útravaló Ösztöndíjprogramjára. Az elbírálás függvényében veszünk rész a pályázatban.  

A pályázat célja: a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integráció biztosítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma, érettségi és diploma szerzési esélyeinek javítása, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása.

Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretén belül az alábbi alprogramokban kapcsolódik be intézményünk:  „Út az érettségihez” ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából,  „Út a szakmához” ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók a részt vevő szakiskolai tanulók sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése.

52. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.10.3. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A Magyar Kormány által létrehozott szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a szakiskolai képzésben résztvevő, gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók támogatásban részesüljenek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket a regionális fejlesztési és képzési bizottság határozza meg régiónként. Jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek az iskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók. Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani, a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek szerint számított tanulmányi átlageredmény alapján, melynek következtében az ösztöndíj összege változhat.

5.11. Környezetnevelési program 5.11.1. Alapelvek A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek.   

Alapelveink a következők: az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés, a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

5.11.2. Pedagógiai célok   



A fent ismertetett alapelvek alapján az alábbi pedagógiai célokat fogalmazhatjuk meg: elő kell segíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát, a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására, alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit,

53. OLDAL


kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

5.11.3. Feladatok Kiemelt feladatunk, hogy korszerű ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős embereket oktassunk és neveljünk, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak.              

Ennek érdekében feladatunk: a tanulók segítése az állampolgári cselekvési készségek kialakításában, a tapasztalatok szerzésében, konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése, létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása, helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása, környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, fogyasztás helyébe az életminőség helyezése, fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével, a természet- és környezetvédelmi törvények alapszintű ismerete, a helyi értékek megismertetése, a természeti, épített, szociális környezetünk (lakóhely) ismerete, óvása, fejlesztése, ismerjék a legfontosabb balmazújvárosi problémákat, a megelőzés és megoldás lehetséges módjait (lakásügy, szegénység, kábítószer, közlekedés, bűnözés, fajgyűlölet, gazdasági fejlődés), lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel, tágabb környezetünk, a Hortobágy felfedezése, védelme, gondozása.

5.11.4. A környezeti nevelés színterei 5.11.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Biztosítva van az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés és elkülönített elszállítás a papírhulladék, a szárazelem és a műanyaghulladékok esetében. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Tanulmányi kirándulás – A két vagy három napos tanulmányi kiránduláson célunk egy-egy terület, táj megismerése. Ellátogatunk tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban külön polcot létesítünk a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Egy külön faliújságot biztosítunk a zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádióban alkalmat teremtünk

54. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM arra, hogy a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos híreket megismertessük, illetve a tevékenységeket népszerűsítsük, így ébren tartsuk a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. A környezetvédelem jeles napjai - A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A jeles napok megünneplése történhet vetélkedők meghirdetésével, megemlékezéssel az iskola rádióban, plakátokon, akciók, előadások szervezésével, pályázat kiírásával. Március 22. Víz Világnapja Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Víz- és levegőszennyeződés-mérő program segítségével a biológia és a földrajz tantárgyak keretében megfigyeléseket végezhetnek a tanulók a városi ivóvíz illetve a Keleti-főcsatorna állapotáról, valamint a levegő szennyezettségéről. A megszerzett tapasztalatok elemzésre, következtetésre és továbbgondolásra adnak lehetőséget, Terepgyakorlat, tanulmányutak, laborlátogatás a gimnáziumi képzés fakultációs rendszerében részt vevő csoportok számára.

5.11.4.2. Tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezetnevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket, különös tekintettel a kétszintű érettségi és a szakmai vizsgák követelményrendszerére. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat,  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

55. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni,  idegen nyelvi kommunikáció képessége fejlődjön, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Kémia A tanulók  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földünk és környezetünk A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,

56. OLDAL


érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait. Filozófia A tanulók  értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása,  lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása,  legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban,  értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk. Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Informatika A tanulók  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait,

57. OLDAL


váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások), legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével.

Testnevelés és sport A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Emberismeret és etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

5.11.5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezetnevelési munkához szükségesek. Az épületen belül a környezeti vizsgálatokhoz megfelelő alapeszköz-készlettel ellátott vizsgálókoffer és egy szaktanterem áll a rendelkezésünkre.



Ismerethordozók: viszonylag nagy számban van állat- és növényismeret témájú szakkönyvek, az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről stb.) szakmai-módszertani kiadványok.

    

Eszközök: multimédiás segédanyagok, videofilmek, internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek, vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek), mikroszkópok (sztereo-mikroszkóp is), digitális fényképezőgép, videokamera, transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok.

 

5.11.6. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezetnevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazható módszercsoport:  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák  játékok,

58. OLDAL


modellezés, riportmódszer, terepgyakorlati módszerek, közösségépítés, művészi kifejezés.

5.11.7. Kommunikáció A környezetnevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.         

Iskolán belüli kommunikáció formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása, iskolarádió és az iskola honlapjának felhasználása híradásra, faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádió-televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

5.12. Egészségnevelési program Valljuk: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmónikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

5.12.1. Pedagógiai célok Az egészséges életmódra vonatkozó elveink alapján az alábbi pedagógiai célokat fogalmazhatjuk meg:  fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére szolgálnak,  legyenek képesek tanulóink az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére,  fel kell készülniük a diákoknak arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,  fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  meg kell ismerniük a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait,

59. OLDAL


támogatást kell nyújtani a diákoknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segíteni kell a krízishelyzetbe jutottaknak, célunk, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, felkészítsünk – amennyire iskolai keretek között lehetséges – a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.

5.12.2. Feladatok       

A megnevezett pedagógiai célok az alábbi feladatok végrehajtását teszik szükségessé: az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének, biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel, példamutatással, nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése, motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is, segítsük mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és helyes döntések megvalósításában.

5.12.3. Az egészségkulturáltság összetevői iskolánkban A tanuló egészségi állapota és életmódja oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget kell hangsúlyoznunk. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk a készségek kialakításánál:  biológiai tényezők: - több mozgás, - kiegyensúlyozott szexualitás, - személyi higiéné,  mentális tényezők: - stressztűrés, stresszkezelés, - balesetmegelőzés, - időben orvoshoz fordulás, - egészségüggyel való együttműködés,  szociális tényezők: - nem dohányzás - kevesebb (kulturált) alkoholfogyasztás - drogtagadás - egyéni környezettisztelet, környezetvédelem. Mindezek alapján iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell figyelmét összpontosítania:  biológiai tényezők:

60. OLDAL


 

- táplálkozás, - mozgás, - testápolás, - szexualitás, mentális tényezők: - primer szocializáció, - társas kapcsolatok elősegítése, szociális tényezők: - egészségügyi ellátás, - családvédelem.

5.12.3.1. Biológiai tényezők Cél: biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása. Táplálkozás      

Feladat: az egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. Tevékenység - eszköz: táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos ritmus megismertetése, az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az ebédeltetés rendjének kialakítása, a káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása, korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásainak, sajátosságainak megismertetése, az iskolai ételek (büfé és menza) minősége, tartalmassága törekszik az egészséges ételek túlsúlyára.

 

Követelmény: táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása, alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása.



Értékelés: helyes magatartásformák megerősítése, példaként állítása. Mozgás

      

Feladat: felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású, tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére, fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Tevékenység - eszköz: a mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül (labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz), háziversenyek (labdarúgás és asztalitenisz bajnokság) szervezése, ezeken való aktív részvétel, a mozgással, sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása, a mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés,

61. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM    

 

erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon, jellemformáló helyzetek felhasználása. Követelmény: a rendszeres testmozgás szükségletté váljon. Életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel rendelkezzenek, pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét. Értékelés: a sportversenyeken való tisztes helytállás, a bajnokságokba való bekapcsolódás dicsérete, helyezettek jutalmazása, pozitív megerősítés és társas visszajelzés bármilyen jellegű mozgás-sport tevékenységbe való bekapcsolódás esetén. Testápolás



       

 

Feladat: a higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenység - eszköz: a testrészek ápolásának megtanítása, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás lehetősége, a társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskolai ünnepélyen, színházlátogatáson, versenyeken való megjelenés), tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szokások (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik, a közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés, az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. Követelmény: tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj), mellőzzék a testdíszek alkalmazását, legyenek tisztába veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek, mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben. Értékelés: csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával, verseny esetén iskola előtt dicséretben részesítés. Szexuális nevelés



 

Feladat: a szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenység - eszköz: a nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva, a szexualitás biológiai elemeinek megismertetése az ifjúkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával,

62. OLDAL


  



a korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése szakemberek bevonásával, felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás). Követelmény: legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség, tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és pszichoszexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal jár, tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények. Értékelés: visszajelzés a nem megfelelő magatartásformákra Az illemet sértő iskolai párkapcsolat (szexuális attitűd) korrigálása.

5.12.3.2. Mentális tényezők Cél: harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése, reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása, megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése.        

   

Feladat: optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés, elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre, szülői értekezleten, fogadóórákon (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a gyermekkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik), a tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél a nevelési tanácsadó pszichológusának bevonása a problémakezelésbe, konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása, stresszlegyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást, pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál, tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenység - eszköz: tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek), őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék, az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása),

63. OLDAL


  

  

az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. Követelmény: pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. Tanulják meg növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé, konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak, fontos tudatosítanunk: aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne szenvedjük el azt, ami ránk méretett. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata. Értékelés: a tanulói sikerek és kimagasló teljesítmények egyéni és közösségi elismerése, dicsérete, jutalmazása (tehetséggondozás, szakkörök, közismereti és szakmai versenyek), a tanulói fegyelmi kihágások feltérképezése. A szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés és annak következetes betartása, a mentálhigiénés szempontok érvényesítése: minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy nincs jóvátehetetlen bűn.

5.12.3.3. Szociális tényezők Cél: az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése.    

       

Feladat: az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével, balesetmegelőzés, betegségek elkerülése (időben iskolaorvoshoz, körzeti orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása, harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése), a függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenység - eszköz: figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban, közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szinten tartása, a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést, a megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel, interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról, a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség), érdekérvényesítő tevékenység a diákönkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap, bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Követelmény:

64. OLDAL


ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit, törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait, legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait, a harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja.

  

Értékelés: az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus, a család és környezet biztosít folyamatos visszajelzést, ez a visszacsatolás megerősíti a helyes- és elmarasztalja a helytelen viselkedéselemeket. Így nap mint nap mozgósítja a teljes személyiséget az egészség megőrzésére.

 

5.12.4. Az iskola szerepe az egészségnevelésben Tanulóink életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a az iskola valamennyi dolgozója, de különösen a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözi azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. A pedagógus felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában.

5.12.4.1. Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a biológia, a testnevelés tárgyak, az osztályfőnöki órák, illetve szakiskolában és szakközépiskolában a szakmai előkészítő tárgyak, de minden tantárgynak meg van a kapcsolata az egészségneveléssel. Az alábbi témakörök és tartalmak kerülnek feldolgozásra a különböző tantárgyak keretén belül: Témakörök Az életközösségek anyag- és energiaforgalma A természetes és mesterséges életközösségek A jelenkori bioszféra

Tartalmak Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem. A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

65. OLDAL


A bőr és a mozgás

A táplálkozás A légzés A keringési rendszer A kiválasztás

Az idegrendszer

Az immunitás A hormonális szabályozás Az érzékelés

Általános egészségügyi ismeretek

A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek. A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

Az egészségnevelés – biológiai, szociális, mentális tényezők figyelembevételével – megvalósulásának elemei az osztályfőnöki órák keretén belül: Évfolyam

Téma   

9.  

Az iskola bemutatása - helységek, szokásrendszer megismertetése Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése - tanulási kudarcokról, érzelmekről, igény és teljesítményekről, sikeres tanulásról, munkáról Felnőttek és fiatalok kapcsolata - a család szerepe, a tanuló helye a családban AIDS-ről minden - mi okozza, terjedése, betegség tünetei, megelőzés – „Miért várj” című oktatófilm lejátszása „Barátságtól szerelemig” - viselkedés fiúk és lányok között - ifjúkori testi-lelki fejlődésről, problémáról

66. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM ifjúkor mentálhigiénéről szexuális élet „elkezdése”, annak következményei, illetve annak megelőzése Drogprevenció - az OKM módszertani füzetének feldolgozása a „Mielőtt” című oktatófilm felhasználásával A különböző szociális terekben, viszonylatokban való - sikeres beilleszkedés, érvényesülés - szülő-gyermek, tanár-diák viszonyok - magatartás, viselkedés, agresszivitás problémája és kezelése „Ki vagyok én?” - kapcsolatok és megjelenés (külső megjelenés és öltözködés milyen „üzeneteket” hordoznak, kapcsolat a megjelenés és az önértékelés között) - elvárások: társadalom, család, kortárscsoport és média - a család hatása az életmódra (család a szocializáció helyszíne, család hatása a serdülőkorú gyerekre, család szerepe az egyensúly megtartásában) - kortársak hatása az életmódra - társadalmi elvárások – devianciák (értékek, normák, hagyományok, törvények, normasértő magatartás) - meg akarok felelni? (önértékelés és társadalmi presztízs összefüggései; felelősség és döntés problematikája, párkapcsolatok) Az empátia lényegének megértése, a társak iránti tolerancia megtanulása, a másság elfogadása Felelősség a szexualitásban - fogamzásgátlás - mentálhigiénia, nemi betegségek Személyiségfejlesztés - mi a fontos és mi a kevésbé fontos az életben? - adottságaink felfedezése, önművelés Konfliktuskezelés, problémamegoldás Pozitív döntéshozás, felelős, felelőtlen döntések (mindig több alternatíva létezik!) Káros szenvedélyek és azok hatása – alkohol - Kulturált alkoholfogyasztás Erotika, szerelem, szexualitás a művészetekben A családi nevelés kultúrája Stressz helyzetek a családban, az iskolában, a stressz kezelés technikáinak gyakorlása A problémamegoldás lépéseinek, technikáinak gyakorlása -

 



10.

  

11.

  

12.

   

5.12.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások 

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztés tanórán kívüli foglalkozások keretében a szocializációs képességek, a stessztűrő képesség fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés szerepel a fő fejlesztendő területek között.

67. OLDAL


Fejlesztő foglalkozásokon a tanulók testi érettségének, motoros, finommotoros képességeinek, mentális képességének, érzelmi és akarati képességének, és szocializációs képességének fejlesztése elengedhetetlen. Iskolánk minden évben megrendezi a Diákönkormányzati Napot. Ennek keretében felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Osztályszintű kirándulások megszervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Szervezett véradáson veszünk részt nagykorú diákjaink bevonásával. A védőnőkkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel szorosan együttműködve időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben (alkohol, drog, …). Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol- és drogprevenció”, „dohányzás”, „AIDS és Hepatitis” témakörökben.

5.12.4.3. Mindennapok egészségvédelme A diák iskolában töltött ideje alatt a mindennapok egészségvédelme az alábbi elemeket tartalmazza:  házirendünk a „Helyiség- és eszközhasználat szabályai, védő és óvó előírások” című fejezetében tartalmazza diákjaink egészség- és balesetvédelemmel kapcsolatos szabályait: - az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra, - az osztályközösség felel az osztályterem rendjéért. Eszerint a padok és a tanári asztal tisztasága, a szekrény belső állapota, a teremdekoráció elkészítése és karbantartása a közösség feladata, - minden tanév első tanítási napján az iskola összes tanulója tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül, melyet az osztályfőnökök tartanak,  a kilencedik évfolyam első szülői értekezletén felmérjük a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotát és részképességi zavarait. Az adatszolgáltatás önkéntes és természetesen az adatokat megfelelő körültekintéssel kezelik az osztályfőnökök,  a tantermi ülésrend kialakításánál lehetővé tesszük minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar, stb.) testhelyzetben történő figyelést és tanulást,  a tantermek bútorzatának cseréje folyamatos ergonómiai szempontból megfelelő bútorzatra, a világítás az elmúlt években történt felújítás alapján megfelel az egészségügyi követelményeknek.  az iskolai konyha és büfék törekszenek az egészségesebb étrendi kínálat kialakítására.

5.12.4.4. Mindennapi testedzés-testnevelés Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak biztosítja a napi rendszeres testmozgás lehetőségét. Tanulóinknak képzési típustól függően heti 2, 2,5 vagy 3 kötelező testnevelésórája van. Ezenkívül a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:  sportköri foglalkozások az alábbi sportágakban heti 2-3 alkalommal: - labdarúgás, - kézilabda, - röplabda, - kosárlabda, - asztalitenisz,

68. OLDAL


  

- aerobic, labdarúgás és asztalitenisz házi bajnokságok szervezésével, a Diákönkormányzati Nap keretében sportnap szervezésével, a téli időszakban sítáborok, a nyári időszakban vízitáborok szervezésével az iskola pedagógusainak közreműködésével.

5.12.4.5. Iskola egészségügyi ellátása: iskolaorvos, védőnő Intézményünkben iskolaorvosi és védőnői szolgálat működik. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. 

        

Feladataik: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére és a kiszűrtek nyomonkövetésére is irányulnak, adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, részvétel az egészségnevelésben, egészségfejlesztésben, felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. A következő témakörökben kérünk segítséget: az iskola tanulóinak egészségi állapotának felmérése, a felmerült egészségi problémákra megoldása és nyomonkövetése, a fiatalkori változások ismertetése, felvilágosítás a serdülőkori pszichés és szomatikus változásokról, segítségnyújtás a felmerülő szexuális problémák megoldásában, pl. családtervezés, fogamzásgátlás, abortusz veszélyei, életmódtanácsok, kiemeltképpen a magatartási zavarokkal küszködők életvitelének segítésére, valamint a krízisek megoldásában, környezet-egészségügyi, közegészségügyi ismeretek átadása. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése, különös tekintettel az abes diákok helyes életmódjának kialakításában, felvilágosító előadások osztályfőnöki órákon szemléltető eszközökkel a tanmenethez kapcsolódóan: - szenvedélybetegségek megelőzése, - személyi higiéné, - elsősegélynyújtás, - daganatos elváltozások, - családtervezés.

69. OLDAL


6. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Pedagógiai munkánk sikerét alapvetően meghatározó feladatunknak tartjuk, hogy rendszeres kapcsolatot tartsunk tanulóink szüleivel, folyamatosan tájékozassuk őket gyermekük iskolai munkájáról, magatartásáról, tanulmányi előrehaladásáról. Tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy tevékenyen vegyenek részt az iskolai élet formálásában, kérdéseikkel, javaslataikkal bizalommal forduljanak tanáraikhoz, osztályfőnökükhöz, az iskolavezetéshez.

6.1. A szülőkkel való együttműködés Együttműködésünk alapja a tanulók iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.               

Az együttműködés módszerei: felvételi tájékoztató című kiadványunkkal segítjük a nyolcadikos tanulók iskolaválasztását, beiskolázási szülői értekezleteket tartunk Balmazújváros és a környező települések általános iskoláiban, a tanév során az iskola honlapján tájékoztatót adunk ki a szülőknek az iskola eredményeiről, az iskolai élet minden eseményeiről, tanév elején a tanulók és szülők tantárgyanként tájékoztatást kapnak a követelményekről, a számonkérés formáiról és az értékelés elveiről, rendszeres partneri elégedettségi vizsgálatot és igényfelmérést végzünk a szülők és a tanulók körében, osztály- és iskolai szülői munkaközösségek működtetésének feltételeit biztosítjuk. Rendszeres kapcsolattartásunk formái: az év folyamán 3-5 alkalommal szülői értekezletek, az iskolai szülői munkaközösség (választmány) értekezletei az év folyamán kétszer (szeptemberben és júniusban), tanári fogadóórák, írásos tájékoztatók az ellenőrzőben, megbeszélések bármelyik fél kezdeményezésére, iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, beiskolázási hét), iskolai rendezvények (Veres Péter Napok, Diákönkormányzati nap), iskolaújság, iskolánk hivatalos honlapja.

A nevelőmunka segítésében a szülők részéről az alábbi közreműködési formákat várjuk el, tartjuk fontosnak:  aktív részvételt a szülői értekezleteken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  érdeklődő, segítő hozzáállást,  alkalmanként (lehetőség szerint) szponzori segítségnyújtást.  

A szülők és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: a partneri igény- és elégedettségi vizsgálatok során felmerült fejlesztési lehetőségek megvalósítása, közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével,

70. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM   

a szülők tervszerűbb, rendszeresebb bevonása az iskolai nevelőmunkába (előadások tartása, intézménylátogatások szervezése, iskolai, iskolán kívüli programok segítése), szülők szorosabb és rendszeresebb bevonása az iskolát segítő tevékenységekbe, a személyes kapcsolatok, együttműködés erősítése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleivel.

6.2. A tanulókkal való együttműködés Az együttműködés alapja a pedagógus, mint vezető szerepének érvényesítése a kölcsönös bizalom jegyében, hogy minden diákunknak személyisége optimálisan fejlődhessen. Törekszünk tanítványainkkal jó kapcsolatot kialakítani: az igény- és elégedettségmérésen túl is lehetőséget adunk számukra véleményük kifejtésére a Házirendbe foglalt módon. Az iskolai életben meghatározó szerepe van a diákönkormányzatnak, melynek munkájukat patronáló tanár segíti és saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. A tanulók folyamatos tájékoztatása általános és szaktárgyi kérdésekről a tanítási órákon, hirdetőtáblákon, faliújságokon, iskolarádióban és iskolaújságban, valamint a diákképviselők útján történik.    

A tanulók és az iskola együttműködésnek továbbfejlesztési lehetőségei: partneri igény- és elégedettségi vizsgálatok során felmerült fejlesztési lehetőségek végrehajtása, a diákönkormányzat működésének hatékonyabb segítése, a tanár-diák kapcsolatok, az együttműködés erősítése, az iskolai honlap interaktívvá tétele a tanulók bevonásával.

6.3. A szülőkkel, partnerekkel való együttműködés újszerű formái A pedagógiai, nevelő munkánk során felmerül az igény, hogy tanulóink megfelelő testi-lelki fejlődésének segítése érdekében a hagyományos szülő-tanár, szülő-gyerek, tanár-gyerek partneri kapcsolatbot tovább fejlesszük, kereteit bővítsük, egyéb szakembereket is bevonjunk a minőség javításának, a hatékonyabb, sikeresebb együttműködés érdekében. Ezen törekvésünknek ad keretet a „Családbarát iskola-partneri/szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok” elnevezésű önálló intézményi innováció. Ez a program a „TÁMOP 3.1.4/08/2-2009-0018: A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése az óvodától a középiskoláig” elnevezésű pályázat keretein belül került kidolgozásra. A családbarát iskola programja a már meglévő intézményi kapcsolati rendszerre és az intézmény eddigi tevékenységeire és hagyományaira épül. Ezt bővítjük ki új módszerekkel, elemekkel a „Közösen együtt a gyermekért” vezérelvet követve. A családbarát iskola olyan komplex megközelítésű, mentálhigiénés alapelvekre és módszerekre épülő közösség és személyiségfejlesztő, együttműködést generáló program, amely partnerként vonja be a szülőket, a diákokat, a pedagógusokat az oktatási és az iskolán kívüli feladatokba.     

A program céljai: kölcsönös partnerség kialakítása, kölcsönös segítségadás, a szülők iskolai életben való aktív részvétele, egymás megértésének, elfogadásának segítése, a szülők, pedagógusok pedagógiai kultúrájának fejlesztése,

71. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM             

kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, működtetése, fenntartása a szülők, pedagógusok, az oktatónevelő munkát segítő egyéb partnerek között, a pedagógus részéről a tanulási és egyéb folyamatokat koordináló, tanácsadó, partneri szerepkör betöltése, a szülők érdeklődésének felkeltése az iskolában illetve az élet minden területén folyó nevelési alkalmak felelősségteljes, eredményes felhasználására gyermekeik minél sokoldalúbb fejlesztése, fejlődése érdekében, szülő/pedagógus/diák közötti konfliktus helyzetek megelőzése, vagy azok hatékony kezelése. A program elemei: beiratkozáskor a kilencedikes tanulók szüleinek „Tájékoztató füzetben” bemutatjuk a tanévre tervezett és igény szerint megvalósítható programok témáit, azok időpontjait, a szülők kérdőív kitöltésével lehetőséget kapnak annak kinyilvánítására, mely programok, témák, rendezvények tartanak számot érdeklődésükre, nyitott kérdésben várjuk egyéb javaslataikat, „Nyitott Iskola” elnevezésű rendezvény, melynek keretein belül tanórák látogatására, a tanulók munkáinak, a tanulók prezentációinak megtekintésére ösztönözzük, hívjuk, várjuk a szülőket, előadásokat szervezünk, tartunk a tanulók testi-lelki egészsége, a helyes életmód, életvitel, a család sikeres gazdasági egységként működtetése, a kamaszkor fiziológiai, pszichológiai jellemzői, konfliktuskezelés témakörökben, „Családi Napot” szervezünk, melynek keretein belül sportversenyekre, főzési tanácsok/praktikák bemutatására, átadására, családi Ki mit tud? vetélkedőre kerül sor, A „Kézműves Napon” különböző barkács ötletekkel, a háztartásokban előforduló kisebbnagyobb javítási megoldásokkal, kézműves technikák bemutatásával, megismertetésével segítjük a résztvevőket, Mestermunka elkészítését, kiállítását szervezzük a tanév folyamán, lehetőséget biztosítunk a szülőkben/diákokban felmerülő kérdések szakemberek általi megválaszolására, vendég előadóként meghívunk a társadalmi élet egyéb területén tevékenykedő szakembereket (banktisztviselő, rendvédelmi munkatárs…) is.

      

A program megvalósulásának hagyományos és újszerű formái: szülői értekezlet, fogadónap, nyílt nap, előadás, szeminárium, tréning, egyéb rendezvények.

       

A program elvárható eredményei: a szülői ház és az iskola kapcsolata intenzívebbé, a szülők részvétele az iskola életében növekszik, a szülők és pedagógusok közötti párbeszéd újszerű elemekkel bővül, az iskolai élet „misztikussága” megszűnik, a szülők, pedagógusok, diákok közös tudáshoz, élményekhez jutnak, megvalósul a szülők közötti integráció, érvényesül az esélyegyenlőség elve, a partnerek között kialakul az együttműködés igénye.

72. OLDAL


7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet tartalmazza. Az iskola minden tanév végén elkészíti a kötelező taneszközjegyzék alapján a felmérést, számba veszi a meglévő eszközöket, elvégezi a szükséges selejtezést, s az összegzés után meghatározza azokat a területeket, melyek fejlesztése, korszerűsítése szükséges. A fejlesztések, korszerűsítések célja:  megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során,  az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében,  a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. 



   

Az eszközfejlesztés alapelvei: a pedagógus joga, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott taneszközöket, felszereléseket. Az így meghatározott fejlesztési kívánalmak, kérelmek képezik az iskola eszközfejlesztési tervét, melyek prioritási sorrendbe helyezve kerülhetnek megvalósításra, a „rotációs elv” és a pénzügyi lehetőségek alapján minden terület eszközparkjának korszerűsítésére van lehetőség. Kiemelt, állandó fejlesztési területek: az iskolai könyvtár állománya, tanműhelyek; hogy a kerettantervekben, a központi programokban, a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek maradéktalanul, az eddig megszokott jó színvonalon megfeleljenek, számítástechnikai szaktantermek hardver- és szoftverellátottsága, a multimédiás szaktantermek, IKT eszközök folyamatos modernizálása, fejlesztése (digitális, interaktív táblával rendelkező projektorok, oktató szoftverek).

Intézményünk nevelő-oktató munkáját segítő alapvető eszközök és felszerelések jegyzékét jelen dokumentum 5. számú melléklete tartalmazza.

73. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV

2. KÖTET HELYI TANTERV

74. OLDAL


8. Az intézmény képzési rendje 8.1. A képzés általános elvei, céljai, követelményei Alapvető képzési célunk a színvonalas középfokú oktatás korszerű és igényes ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. E cél megvalósításának érdekében a differenciálás és a speciális képzés lehetőségeit hangsúlyosan vesszük figyelembe. Az iskolánkból kikerülő tanulók az oktatási-nevelési folyamat eredményeképpen önállóan és kreatív módon legyenek képesek saját tudásuk bővítésére, azaz megszerzett ismereteik alkalmazhatók legyenek mind a napi gyakorlatban, mind pedig a továbbtanulás során. Célunk tehát olyan érett, nyitott fiatalok kibocsátása iskolánkból, akik sokoldalú alapismerettel rendelkeznek és igényes tudás birtokában – a specializáció következtében – magasabb szintű képzésben vagy a munka világában is megállják a helyüket.        

Követelmény, hogy tanulóinkra legyen jellemző a színvonalas alapműveltség és a nyitott sokoldalúság, egymás tisztelete és a mások értékeinek megbecsülése, aktivitás a közösségi életben (elsődlegesen az iskola életében), a komplex látásmód, valamint az analizáló és szintetizáló gondolkodásmód alkalmazása, az összehasonlítási, csoportosítási, rendszerezési készség, az általánosítás és következtetés képessége, a helyes kommunikáció és előadásmód (anyanyelven és idegen nyelveken), a digitális kulcskompetenciák alkalmazása, a csoport- és csapatmunkára, együttdolgozásra való képesség és hajlandóság.

Iskolánk többcélú intézményként egyszerre megvalósítja a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzést.

8.2. A gimnáziumi képzés 8.2.1. A nappali rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete Iskolánk négy illetve öt évfolyamos gimnáziumi képzést folytat. Tanulóink gimnáziumba jelentkezésének, egyben középiskolai pályafutásának alapvető célkitűzése az, hogy a képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek úgy, hogy az lehetőséget nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására vagy szakképzésbe való bekapcsolódásra. A négy évfolyamos gimnáziumi osztályainkban a tanulók – a jelentkezéstől és felvételtől függően – a következő irányultságú osztályokban tanulhatnak:  általános,  reál,  humán,  angol nyelvi. Az öt évfolyamos gimnáziumi osztályainkban tanulóink a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyamon tanulnak, majd a helyi tanterv követelményei szerint folytatják tanulmányaikat a 13. évfolyam végéig. A gimnáziumi képzésben kiemelt jelentőségű az idegen nyelv és az informatika oktatása. A helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden gimnáziumi tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessen, illetve ECDL Start bizonyítvány

85. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV szerezhessen. 11-12. évfolyamon emelt- és középszintű érettségire felkészítő képzések széles kínálatából választhatnak a tanulók továbbtanulási terveiknek megfelelően. Továbbtanulás vagy szakképzésben való részvétel bármely irányban lehetséges. Az általános irányultságú osztályt azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik általános érdeklődésűek, még bizonytalan pályaválasztási szándékú, jó képességű diákok. Olyan kompetenciákat fejlesztünk elsősorban, amelyek nélkül semmilyen irányban és semmilyen szinten nem lehetséges sikeres kilépés a gimnáziumból. A reál irányultságú osztályt azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek a természettudományok iránt, az általános iskolai tanulmányaik során ezekből a tárgyakból kimagaslóan teljesítettek. Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat az agrár, egészségügyi, gyógypedagógiai, informatikai, műszaki, természettudományos szakcsoportok valamelyikén kívánják folytatni. Kiemelt tárgyak 9-10. évfolyamon a matematika és a biológia, a 2010/2011. tanévtől kezdődően biológiai helyett informatika tantárgy, a 2012/2013. tanévtől csak biológia, ahol külön tantárgy formájában (matematika sáv, biológia sáv, informatika sáv) a tehetséggondozás az elsődleges oktatási cél. A humán irányultságú osztályt azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek a humán tárgyak iránt, az általános iskolai tanulmányaik során ezekből a tárgyakból kimagaslóan teljesítettek. Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat a bölcsész, jogi, tanári, tanítói és óvodapedagógusi szakirányok valamelyikén kívánják folytatni. Kiemelt tárgyak 9-10. évfolyamon a magyar és a történelem, ahol külön tantárgy formájában (magyar nyelv és irodalom sáv, történelem sáv) a tehetséggondozás az elsődleges oktatási cél. Az angol nyelv irányultságú osztályt azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek az idegen nyelvek iránt, az általános iskolai tanulmányaik során angol nyelvből kimagaslóan teljesítettek, de az adott nyelvből még nincs középfokú nyelvvizsgájuk (az irányultság kimeneti célja ugyanis a közép- vagy alapfokú nyelvvizsgának elismert emelt szintű érettségi letétele). Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat bölcsész szakcsoportok vagy a gazdasági szakcsoporton képzelik el. Kiemelt tárgy 9-10. évfolyamon az angol nyelv, ahol külön tantárgy formájában (angol nyel sáv) a tehetséggondozás az elsődleges oktatási cél.

8.2.2. Az esti rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete Az esti rendszerű gimnáziumi képzés keretén belül a gimnáziumi felnőttoktatás valósul meg, évfolyamonként egy-egy osztályban. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Ebből kiindulva a felnőttek gimnáziuma megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére.

8.2.3. A gimnáziumi képzés szakszakai, céljai 

A gimnáziumi képzés az alábbi szakaszokra tagolható: általános műveltséget megalapozó képzés (négy évfolyamos képzés esetén 9-12. évfolyam),

86. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 

továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés (négy évfolyamos képzés esetén 11-12. évfolyam).

Általános műveltséget megalapozó képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:  a tanulók tudásának egységes szintre hozása,  az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,  a NAT 2007 kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,  a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,  a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,  a választott szakirány megerősítése,  a tehetséggondozás megkezdése, versenyeztetés,  a komplex személyiségfejlesztés megkezdése. Továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés szakaszában kiemelten hangsúlyosak az alábbi pedagógiai és képzési célok:  a választott szakirány további megerősítése, lehetőség a korrekcióra,  intenzív felkészülés a közép-, illetve emelt szintű érettségire,  részvétel országos tanulmányi versenyeken,  felkészítés a továbbtanulásra,  folyamatos komplex személyiségfejlesztés.

8.3. A szakközépiskolai képzés 8.3.1. A szakközépiskolai képzés szerkezete Iskolánkban 6 (4+2) évfolyamos szakközépiskolai képzés folyik. Tanulóink szakközépiskolába jelentkezésének, egyben középiskolai pályafutásának alapvető célkitűzése az alábbiak:  a 4 évfolyamos képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek, méghozzá úgy, hogy az lehetőséget nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására,  a 4 évfolyamos képzési szakasz ideje alatt olyan szakmai előkészítő képzés biztosítása, mely lehetővé teszi számunkra, hogy az érettségi után iskolánkban vagy egy másik szakképző intézmény szakképzési rendszerébe bekapcsolódjanak,  az érettségi vizsga után következő 2 évfolyamos szakasz végén szakmai vizsgát tegyenek, melynek birtokában munkába tudjanak állni vagy felsőfokú intézményben folytathassák tanulmányaikat. A szakközépiskolai osztályainkban a tanulók – a jelentkezéstől és felvételtől függően – a következő szakmacsoportos osztályokban tanulhatnak attól függően, hogy mely két szakmacsoportban történik a beiskolázás az adott tanévben:  informatika,  gépészet,  vendéglátás-idegenforgalom,  kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,  közgazdaság. A szakközépiskolai képzésben fontos hangsúlyt kap az idegen nyelv és az informatika oktatása. A helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden szakközépiskolai tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessen, illetve ECDL Start bizonyítványt szerezhessen. 11-12. évfolyamon emelt- és középszintű érettségire felkészítő képzések széles kínálatából választhatnak a tanulók továbbtanulási terveiknek megfelelően. Továbbtanulás vagy szakképzésben való részvétel bármely szakmacsoportban lehetséges.

87. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 8.3.2. A szakközépiskolai képzés szakszakai, céljai   

A szakközépiskolai képzés az alábbi szakaszokra tagolható: általános műveltséget megalapozó képzés (9-12. évfolyam), továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés (11-12. évfolyam), szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés (13-14. évfolyam).

Általános műveltséget megalapozó képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:  a tanulók tudásának egységes szintre hozása,  az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,  a NAT 2007 kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,  a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,  a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,  a választott szakirány megerősítése,  a tehetséggondozás megkezdése, versenyeztetés,  a komplex személyiségfejlesztés megkezdése,  szakmai előkészítő képzés. Továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés szakaszában kiemelten hangsúlyosak az alábbi pedagógiai és képzési célok:  a választott szakirány további megerősítése, lehetőség a korrekcióra,  intenzív felkészülés a közép-, illetve emelt szintű érettségire,  részvétel országos tanulmányi versenyeken,  felkészítés a továbbtanulásra,  folyamatos komplex személyiségfejlesztés. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok fogalmazhatóak meg:  a munkavállalást biztosító szakmai ismeretek kialakítása,  a választott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazás szintű elsajátítása,  felkészítés a további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére,  a szakterületi műszaki és jogi szabályozás alkalmazási készsége,  a szakembertől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása,  az önálló munkavégzés képességének kialakítása,  felkészítés a szakmai vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben (13-14. évfolyamon) alábbi szakmák oktatása történik iskolánkban: Alapozó képzés 9-12. évfolyam

Szakmai képzés 13-14. évfolyam

Informatika

Gazdasági informatikus

Gépészet

Gépgyártástechnológiai technikus

Kereskedelem-marketing

Kereskedő

Vendéglátás-idegenforgalom

Vendéglős

88. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 8.4. A szakiskolai képzés 8.4.1. A szakiskolai képzés szerkezete Iskolánkban a 2011/2012. tanévben került utoljára indításra a 4 (2+2) évfolyamos szakiskolai képzés, a 2012/213. tanévtől kezdődően csak a 3 éves, előrehozott szakiskolai képzés történik. Tanulóink 4 (2+2) évfolyamos szakiskolába jelentkezésének, majd képzésének célkitűzése az alábbiak:  a 2 évfolyamos alapozó képzési szakasz ideje alatt általános műveltséget biztosító ismeretek átadása és szakmai előkészítő képzés biztosítása folyik, mely lehetővé teszi számukra, hogy a szakmai vizsga után iskolánkban vagy egy másik szakképző intézmény szakképzési rendszerébe bekapcsolódjanak,  a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után, 2 évfolyamos képzési szakasz végén szakmai vizsgát tegyenek, melynek birtokában munkába tudjanak állni, A 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai osztályainkban a tanulók a következő szakmacsoportos osztályokban tanulhatnak:  építészet,  gépészet,  vendéglátás-idegenforgalom,  kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció. A 3 évfolyamos szakiskolai osztályinkba jelentkező nyolcadik osztályos tanulók az alábbi szakmák közül választhatnak:  építészet szakmacsoport - Festő, mázoló és tapétázó, - Kőműves,  gépészet szakmacsoport - Gépi forgácsoló, - Hegesztő, - Szerkezetlakatos,  kereskedelem-marketing szakmacsoport - Bolti eladó (Élelmiszer és vegyi árú eladó),  vendéglátás-idegenforgalom - Szakács, - Pincér, - Panziós, falusi vendéglátó  élelmiszer szakmacsoport, - Pék. A szakiskolai képzésben fontos szerepet kap az idegen nyelv, az informatika, a matematika, a magyar nyelv és irodalom valamint a természetismeret tantárgyak oktatása. A helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden szakiskolai tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt ECDL Start bizonyítvány szerezhessen. Az idegen nyelv kiemelt szerepe a külföldi munkavállalás megteremtésének lehetőségét rejti magában. A matematika és a magyar tantárgyak fontossága a biztos általános műveltség megalapozását jelenti, melynek során a későbbi szakmatanulás alapjait rakhatják le.

89. OLDAL


8.4.2. A szakiskolai képzés szakszakai, céljai  

A szakiskolai képzés az alábbi szakaszokra tagolható: általános műveltséget megalapozó képzés (9-10. évfolyam), szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés (3 évfolyamos képzés esetén 9-11. évfolyamon vagy 4 évfolyamos képzés esetén 11-12. évfolyam).

A 4 évfolyamos képzés általános műveltséget megalapozó szakaszában (9-10. évfolyam) az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:  a tanulók tudásának egységes szintre hozása,  az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,  a NAT 2007 kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,  a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,  a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,  a választott szakirány megerősítése,  a komplex személyiségfejlesztés megkezdése,  szakmai előkészítő képzés. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben (3 évfolyamos képzés esetén 9-11. évfolyamon vagy 4 évfolyamos képzés esetén 11-12. évfolyam) az alábbi pedagógiai és képzési célok fogalmazhatóak meg:  a munkavállalást biztosító szakmai ismeretek kialakítása,  a választott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazás szintű elsajátítása,  a szakembertől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása,  az önálló munkavégzés képességének kialakítása,  felkészítés a szakmai vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben az alábbi szakmák oktatása történik iskolánkban a 4 évfolyamos (2+2) szakiskolai képzés esetében: Alapozó képzés – 9-10. évfolyam

Szakmai képzés – 11-12. évfolyam Festő, mázoló és tapétázó

Építészet

Kőműves Gépi forgácsoló

Gépészet

Hegesztő Szerkezetlakatos


Bolti eladó (Élelmiszer és vegyi árú eladó) Szakács


Pincér Panziós, falusi vendéglátó

Élelmiszeripar

2

2

Pék

Élelmiszeripari szakmacsoportban nincs szakmai alapozó képzés szakiskola 9-10. évfolyamán

90. OLDAL


9. Tanulói jogviszony az iskolánkban 9.1. Tanuló felvétele nappali rendszerű 9. évfolyamra Iskolánkba az általános felvételi eljárás keretében, a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhetnek a 8. osztályos tanulók. Az érettségiző, azaz a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokba a felvételi eredmény megállapításánál az alábbiakat vesszük figyelembe: a) hozott pont (100 pont) aa) a 7. év végi és a 8. félévi tanulmányi eredmények átlaga az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika, ab) az átlageredmény átszámításra kerül egy 100 pontos skálán, b) szerzett pont: a központi, kompetenciaalapú egységes írásbeli felvételi eredménye matematikából (max. 50 pont) és magyarból (max. 50 pont), a két írásbeli eredményének összege (max. 100 pont), c) a hozott és a szerzett pont összege maximálisan 200 pont, a jelentkező diákok összpontszámuk alapján kerülnek rangsorolásra. A szakiskolai osztályokban a felvételi pontszám csak az általános iskolai eredmények alapján kerül meghatározásra az alábbiak szerint: a) a 7. év végi és a 8. félévi tanulmányi eredmények átlagát vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika, b) az átlageredmény átszámításra kerül – hasonlóan az érettségiző évfolyamra jelentkezőknél – egy 100 pontos skálán. Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésbe jelentkező esetében a rendes felvételi eljárás során a 7. tanév végén illetve a 8. tanév félévekor bukott diákok elutasításra kerülnek, szakiskolai képzésbe jelentkezők esetén nem. Gimnáziumi illetve szakközépiskolai képzésre jelentkezők esetén, az azonos felvételi eredménnyel rendelkező diákoknál a rangsort a magyar és a matematika írásbeli felvételi vizsga eredményének összege határozza meg. További egyezőség esetén a 7. tanév végi, majd a 8. tanév félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyak átlaga határozza meg a rangsort. Szakiskolai képzésre jelentkezők esetén az azonos felvételi eredménnyel rendelkező tanulóknál a 8. tanév félévi, további egyezés esetén a 7. tanév végi magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak átlaga határozza meg a rangsort.

9.2. Tanuló felvétele esti rendszerű gimnáziumi képzésbe Gimnáziumi felnőttoktatásra jelentkezés az intézmény által kiadott jelentkezési lap kitöltésével lehetséges. A jelentkezési lap az iskola titkárságán átvehető vagy az intézmény honlapjáról letölthető. 

A belépés feltételei: 9. évfolyamra - az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvány,

91. OLDAL






10. évfolyamra - 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfeleli évfolyamba), vagy - 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy - 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első évfolyamot igazoló bizonyítvány, 11. évfolyamra - 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfeleli évfolyamba), vagy - 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy - 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második évfolyamot igazoló bizonyítvány vagy - szakmunkás-bizonyítvány vagy 9. évfolyam elvégzéséről kiállított gimnáziumi, vagy szakközépiskolai bizonyítvány, 12. évfolyamra - 1998 után szerzett 11. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első, a második és harmadik év.

9.3. Tanuló felvétele szakképző 11./13. évfolyamára A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhetnek a tanulók szakképző évfolyamra, a tárgyév február 15-től augusztus 31-ig. A szülő által is aláírt jelentkezési lapot az intézmény igazgatójának kell benyújtani. Szakiskolára épülő szakmára jelentkezés esetén a felvételi eredmény az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés esetén 9. és 10. tanév végi érdemjegyek átlaga az alábbi tantárgyakból: aa) magyar nyelv és irodalom, ab) matematika, ac) idegen nyelv, ad) informatika, ae) természetismeret (abban az esetben, ha a diák nem tanult természetismeret tantárgyat, akkor helyette választhat a földrajz, biológia, kémia és fizika tárgyak közül), b) ha a 16. életévét betöltött tanuló olyan szakmára jelentkezik, melynek belépési feltétele a 8. évfolyam elvégzése és nem rendelkezik 9. és/vagy 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, akkor a 8. év végi érdemjegyének átlaga képezi a felvételi eredményt az alábbi tárgyakból: ba) a magyar nyelv és irodalom, bb) matematika, bc) idegen nyelv, bd) informatika, be) egy választott természettudományos (földrajz, biológia, kémia, fizika) tantárgy. Érettségi vizsga meglétéhez kötött szakképesítésre jelentkezés esetén a felvételi eredményt az érettségi tárgyak átlaga határozza meg. A jelentkező diákok felvételi eredményük alapján kerülnek rangsorolásra. Azonos felvételi eredmény esetén előnyt élveznek azok a tanulók, akik a) iskolánkban végezték előzetes tanulmányaikat (szakiskola 9-10. vagy szakközépiskola, gimnázium 9-12. évfolyamát),

92. OLDAL


b) c) d) e) f)

szakiskolai szakképesítésre történő jelentkezés esetén rendelkeznek 9., 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, nem buktak egyetlen tantárgyból sem, fegyelmi büntetésben nem részesültek, fegyelmi eljárás nem folyt ellenük, és hiányzásuk a kevesebb.

9.4. Tanuló átvétele másik iskolából, másik képzési típusból Tanuló átvétele esetén szülő által aláírt írásbeli kérelmet kell benyújtani az intézmény igazgatójához. A kérelemhez csatolni kell a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványának másolatát. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Közoktatási törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre, helyhiány miatt az átvétel azonnal megtagadható. Az átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában vagy másik képzési típusban. Igazgatói engedéllyel indokolt esetben a különbözeti vizsga letehető a tanulói jogviszony keletkezése után egy hónapon belül is.

9.5. Továbbhaladás magasabb évfolyamba A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének jóváhagyása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozóértekezleten átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja. Ha a tanuló tanév végi osztályzata adott tantárgyból „elégtelen”, javítóvizsgát tehet, függetlenül a tantárgyak számától. A javítóvizsgán bármely tantárgyból elért „elégtelen” osztályzat esetén a tanuló évet ismételhet. Ha a tanuló tantestületi határozat értelmében a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a szakképzésben tanuló diáknak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati órák húsz százalékát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

9.6. Tanulói jogviszony megszűnése  

A Közoktatási törvény értelmében megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján (előzetesen szükséges bemutatni az átvevő intézmény befogadó nyilatkozatát az átadó intézménynél), a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján (június 15., ha ez nem munkanap, akkor a június 15-ét megelőző munkanapon), ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,

93. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV   

 

  

gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján (a vizsgaidőszak meghatározását a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza), szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban benyújtotta kérelmét, a bejelentés tudomásulvételének napján, tanköteles tanuló esetén, ha a diák tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű. a tanköteles tanuló kivételével, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

94. OLDAL


10. Vizsgák, mérések formája és rendje  

 

Iskolánkban az alábbi vizsgafajták kerülnek megszervezésre: állami vizsgák - érettségi vizsga, - szakmai vizsga, tanulmányok alatti vizsgák - osztályozóvizsga, - javítóvizsga, - előrehozott osztályozóvizsga, - különbözeti vizsga, - pótló vizsga, - szintvizsga, országos mérések - kompetenciamérés, iskolai mérések - szociális háttér vizsgálata, - nyelvi szintfelmérés, - belső nyelvvizsga, - belső kompetencia-mérés, - bemeneti állapotfelmérés.

10.1. Állami vizsgák 10.1.1. Érettségi vizsga A hagyományos módon szervezett gimnázium és szakközépiskola 12. évfolyamának, valamint a gimnázium nyelvi előkészítő 13. évfolyamának követelményeit teljesítő tanulók az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. 



Tanulóink az alábbi tantárgyakat választhatják vizsgatárgyként: kötelező vizsgatárgyak - magyar nyelv és irodalom, - matematika, - történelem, - idegen nyelv (angol vagy német nyelv), az iskola tantárgyi rendszerének függvényében az iskola által ajánlott választható vizsgatárgyak, melyek közül kötelezően egyet kell választani, ezen felül szabadon választható tetszőleges számban: - idegen nyelv (német vagy angol), - biológia, - fizika, - földrajz, - informatika, - kémia, - mozgóképkultúra és médiaismeret, - művészettörténet, - rajz és vizuális kultúra, - társadalomismeret, - emberismeret és etika,

95. OLDAL


-

testnevelés, ének-zene, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére, gépészeti alapismeretek, gépészet szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére, informatikai alapismeretek, informatika szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére, közgazdasági-marketing alapismeretek, kereskedelem-marketing szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére.

Az érettségi vizsgatantárgyaik szóbeli témaköreit jelen dokumentum 6. számú melléklete tartalmazza.

10.1.2. Szakmai vizsga A szakképzés utolsó évfolyamának követelményeit teljesítő tanulók szakmai vizsgát tehetnek. Az iskolánkban oktatott miden szakképesítés esetén a szakmai vizsga a 2010/2011. tanévtől kezdődően az új moduláris felépítés szerint zajlik.

10.2. Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmány alatti vizsgák típusai: osztályozóvizsga, javítóvizsga, előrehozott osztályozóvizsga, különbözeti vizsga és pótló vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei az iskola helyi tantervében, az évfolyamonként meghatározott témaköröket ölelik át és ennek tudását követelik meg a tanulóktól. A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit tartalmazó helyi tantervek az iskola honlapján letölthető formában vagy a gimnáziumi, szakiskolai titkárságon megtekinthetők. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról és helyszínéről az iskola írásban (levél, ellenőrző könyv) vagy honlapján, nyilvános hirdetőjén keresztül értesíti a tanulókat. a) b) a) b)

A tanulmányok alatti vizsgák formája: gyakorlati vizsga: testnevelés, informatika, szakmai (gyakorlati jellegű) tantárgyak, írásbeli vizsga: minden közismereti és szakmai (elméleti jellegű) tantárgyak. A tanulmányok alatti vizsgák felépítése: a vizsgatárgy értékelése a javítótanár által meghatározott maximális pontszám alapján történik, az írásbeli és gyakorlati vizsgarész ba) 3-5 feladat megoldásából áll, bb) megoldási idő maximum 45 perc, kivéve a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, ahol 60 perc.

A tanuló osztályzatát az elért pontszám alapján kell meghatározni az alábbi százalékos értékhatárok alapján: a) jeles (5): 100% – 90%, b) jó (4): 89% – 75%, c) közepes (3): 74% – 50%, d) elégséges (2): 49% – 34%, e) elégtelen (1): 33% – 0%. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó iskolai rendelkezéseket, azoknak formáját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

96. OLDAL


10.3. Szintvizsga A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alá tartozó szakmákban, melyekben kötelező, a szakképző évfolyamokon szintvizsgákat szervez az iskola a kamara közreműködésével. 

 



A szintvizsgák szervezésével az alábbi célokat kívánjuk elérni: a gyakorlati szintvizsgára felkészülés tervszerűbbé, tudatosabbá teheti a munkahelyeken végzett oktatást, hiszen a konkrét feladatsorokra az oktatóknak fel kell a tanulókat készíteni. Ezáltal azt kívánjuk elérni, hogy a gyakorlati képzőhelyeken (munkahelyeken) a napi üzemeltetési feladatok elvégzése mellett több időt fordítsanak a tantervi feladatok oktatására, gyakorlására, a vizsgákra való felkészítésre, a gyakorlatok során elvégzett munkáról a szintvizsgán nyújtott teljesítményen, elért eredményen keresztül visszajelzést kap a tanuló és a szakoktató, így reálisabban tudják meghatározni, hogy hol tartanak, és időarányosan hogyan teljesítették a szakmai követelményeket, a tanulók gyakorlati vizsgatapasztalatokat szereznek, így nem fog előfordulni az, hogy valaki először a szakmai vizsgán találkozik a gyakorlati vizsga nehézségeivel. Remélhetőleg javul a vizsgázók rendelkezésére álló idő beosztása, megtapasztalják az önálló munkavégzés nehézségeit egy vizsga feszültebb légkörében, a szintvizsgán megtapasztalt hiányosságokon keresztül tudatosabb felkészülésre ösztönzi a tanulókat a szakmai záróvizsgára készülés során.

A szintvizsga eredménye határozza meg az adott hónapra vonatkozó gyakorlati oktatás osztályzatát.

10.4. Országos mérések Az országos kompetencia-mérések megírására az Oktatási Hivatal szervezésében a 2001/2002-es tanévtől kezdve kerül sor, minden esztendőben május hónapban. Ez iskolánk esetében a 10. évfolyamos tanulókat érinti, olvasás-szövegértés és matematika területeken. A kompetenciamérések feladatsorai elsősorban azt hivatottak kideríteni, hogy a diákok az iskolában tanultakat (ismeret, tudás, készség, beállítódás) hogyan tudják alkalmazni problémamegoldásra, igazodva a mindennapi életben előforduló helyzetekhez, feladatokhoz, körülményekhez. A szövegértési feladatok megoldásánál fontos elvárás, hogy a tanuló számára ismeretlen, de a mindennapokban gyakran előforduló szövegből (például menetrend, használati utasítás) ki tudja szűrni a szükséges információkat, adatokat. A matematikai kompetenciánál az eszköztudáson van a hangsúly, azaz olyan feladatokat kell megoldani, amelyek a hétköznapi élethez szükséges tudást, képességet mérik (például közlekedés, bevásárlás). A kompetencia-mérés alapvető célja a diákok készségeinek mérésén túl, iskolánk önértékelésének és fejlesztési munkájának segítése. Továbbá lehetőségünk van eredményeink összevetésére az országos átlaggal, összehasonlíthatjuk eredményeinket különböző szempontok alapján hasonló iskolák teljesítményével.

10.5. Iskolai mérések 10.5.1. Szociális háttér vizsgálata Egy olyan oktatási intézményben, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig 15-20%, az iskolának ismernie kell, hogy a tanulók milyen környezetből érkeznek, milyen szülői, családi háttérrel rendelkeznek. A sikeres oktató-

97. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV nevelői tevékenység alapvető kritériuma, hogy az iskola nevelőtestület ismerje osztályszinten a tanulók szociális hátterét. Ennek érdekében minden 9-10. évfolyamos osztályban, szeptemberben az osztályfőnökök egy szociális háttér vizsgálatára alkalmas kérdőívet töltetnek ki a tanulókkal. A kérdőív teszt jellegű, melynek kitöltése önkéntes és névnélküli. Kérdései az alábbiakra vonatkoznak:  a tanuló előző iskolájában elért eredményei,  a tanuló érdeklődési köre, szokás- és kapcsolatrendszere, hobbijai, jövőbeni tervei,  a szülők iskolai képzettsége, munkahelyre vonatkozó adatok,  a család szociális körülményei (lakás, multimédia és számítógép eszközök, …) és szokásrendszere (művelődés, kultúra, nyaralás). A kérdőíveket az osztályfőnökök értékelik ki, majd egy összefoglaló jelentést készítenek, melyet a félévi nevelőtestületi értekezleten bemutatnak. Az adott osztályközösség fejlesztési céljai és feladatai meghatározásának egyik alapja – a belső kompetencia-mérés mellett – a szociális háttér vizsgálata. A szülő és a tanuló egyéni elhatározásán, döntésén alapszik, hogy az osztályfőnök illetve a szaktanár tudomást szerez a tanuló családjának szociális hátteréről.

10.5.2. Nyelvi szintfelmérés 9. évfolyam minden osztályában szeptember hónapban szintfelmérő tesztet írnak a tanulók, mely méri a tanulók nyelvtani és szókincs tudását, valamint tartalmaz kommunikációs és szövegértési feladatokat. A szintfelmérő eredménye határozza meg, hogy a tanuló melyik nyelvi csoportba – haladó vagy kezdő – kerül. Szülői kérelem és szaktanári javaslat alapján, igazgatói engedély birtokában csoportváltásra csak félévkor vagy tanév elején van lehetőség. Az igazgató a csoportváltás feltételeként megszabhatja a különbözeti vizsga letételét.

10.5.3. Belső nyelvvizsga Az angol speciális képzést választott tanulók január és április hónapban iskolai szintű, belső nyelvvizsgát tesznek, mely írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga feladatait a nevelőtestület angol szakos tanárai állítják össze. Az írásbeli és a szóbeli vizsga anyagát a már feldolgozott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) államilag akkreditált nyelvvizsga témakörei és követelményei alkotják. Az írásbeli feladatsor tartalmaz szövegértési, nyelvhelyességi és íráskészségi feladatokat. A szóbeli vizsga egy, az iskola tanárai által alkotott háromfős bizottság előtt zajlik, ahol a tanulók képekről beszélnek, szituációt játszanak el és kötetlen beszélgetést folytatnak a vizsgáztatókkal. A belső nyelvvizsga értékelése a BME által kidolgozott, nyelvvizsga pontozási táblázata alapján történik, mely végül százalékos átszámítás után témazáró jegyként fog funkcionálni.

10.5.4. Belső kompetencia-mérés Az intézmény Minőségirányítási Programjának 2008-as módosítása megfogalmazza a kompetencia-alapú oktatás bevezetésére vonatkozó előkészületi feladatokat, melyek legelőször a 2008/2009. tanévben kerültek megvalósításra.

98. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A Minőségirányítási Program által tartalmazott intézményi, munkaközösségi és egyéni intézkedési illetve fejlesztési tervek azokat a lépéseket tartalmazzák, amelyek a kompetencia-alapú oktatás bevezetéséhez szükségesek.    

Az intézkedési és fejlesztési tervek alapján: 9. évfolyam minden osztályában szeptember hónapban az első félévi, június hónapban a második félévi kompetencia-mérő feladatlapok kerülnek megírásra, az első félévi bemeneti mérés célja, hogy az intézmény megismerje, milyen kompetenciákkal rendelkeznek a 9. évfolyamos tanulók, a második félévi kimeneti mérés célja annak megállapítása, hogy az intézmény a hozzáadott érték tekintetében hogyan valósította meg a tanév folyamán a kompetenciafejlesztést, mindkét mérés esetén a vizsgálandó területek: matematika és szövegértés.

Az iskola tanárai által alkotott minőségirányitási csoport az eredményeket összegzi és értékeli, melyek ismertetésre kerülnek egy nevelőtestületi értekezlet keretében, ahol megfogalmazásra kerülnek a fejlesztési feladatok:  alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése - kompetencia-alapú feladatok és módszerek alkalmazása lehetőség szerint minden tantárgyból,  egész életen át tartó tanulás megvalósítása - a tanulás iránti motiváció felkeltése, a tanulás tanítása, ugyancsak minden tantárgyból,  informatika oktatás hatékonyságának növelése - kiscsoportos, gyakorlatorientált oktatás,  idegen nyelv oktatás hatékonyságának növelése - kommunikatív, beszédorientált nyelvoktatás.  

Mindezen fejlesztési feladatok beépítése kerülnek a tanítás folyamatába: intézményi és munkaközösségi szinten a helyi tantervek és tanmenetek rendszeres felülvizsgálatával, módosításával, pedagógusok szintjén a feladatok és tanítási módszerek kiválasztásával és alkalmazásával, valamint a tanulási zavarokkal küzdő tanulók egyéni eredményei vizsgálatával, elemzésével, melynek során egyéni fejlesztési terv alapján foglalkoznak a tanárok a tanulókkal.

A három kompetencia-mérés – 9. évfolyamon iskolai szintű bemeneti és kimeneti mérés, 10. évfolyam országos szintű mérés – alkalmazásával az intézmény hatékonyan tudja vizsgálni és elemezni oktató-nevelő munkáját, motiválja a tanulót, a mérés eredménye visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülőnek, s folyamatosan segíti az iskola önértékelését, kimutatja a hozzáadott pedagógiai értéket.

10.5.5. Bemeneti állapotfelmérés Iskolánk pedagógiai koncepciójában jelentős szerepet kap a gyenge iskolai teljesítményekért felelős részképesség-zavarok korrigálása, megszüntetése, illetve a már kialakult tanulási zavarok kezelése. Ezt a segítséget a tanulók egyénileg, vagy kiscsoportos formában, az iskola fejlesztőpedagógusa által tartott fejlesztő foglalkozások keretében kapják, az órarendbe beépítve, tanórán kívüli foglalkozáson. A fejlesztő foglalkozások tervezésekor célzottan a gyermekek egyéni problémáit szem előtt tartva állítjuk össze a sokféle módszer közül a számukra leghatékonyabb fejlődést biztosító programot. A fejlesztő munka eredményeként a gyermekek jelentős része évről-évre mérhető javulást mutat a problémás részterületeken, ezáltal lehetővé válik számukra a felzárkózás saját osztályfokuk követelményéhez.

99. OLDAL






A fejlesztőcsoportokba kerülés két mérés során kerül meghatározásra: bemeneti állapotfelmérés alapján - a tanév elején, a 9. szakképző osztályokban az első tanítási napon, osztályonként 1 tanítási órában kerül megszervezésre - a 60% alatti teljesítménnyel rendelkező tanulók számára ajánlott a fejlesztőfoglalkozásokon való részvétel, - mivel a fejlesztőfoglalkozás tanórán kívüli tevékenység, az azon való részvétel szülői nyilatkozat birtokában lehetséges, - ha a szülő hozzájárult gyermeke részvételéhez, akkor az iskola házirendjében rögzítettek szerint a diáknak kötelessége a fejlesztőfoglalkozásokon részt venni, a távolmaradás igazolatlan hiányzásnak minősül, bemeneti belső kompetencia-mérés alapján - matematikából 18% alatti, szövegértésből 30% alatti teljesítménnyel rendelkező tanulók számára a fejlesztőfoglalkozásokon való részvétel ajánlott, - ezen felmérések eredménye alapján módosulhat a fejlesztő foglalkozásokon részvevő diákok személye, - a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állapotfelmérés általában egyezőséget mutat a bemeneti állapotfelmérés eredményével.

A két felmérés alapján osztályonként 3-4 csoport kialakítására kerül sor, csoportonként maximálisan 7-8 fő részvételével. Ezáltal a szakképző 9. évfolyamán 30-40 tanulóval foglalkozhat az iskola fejlesztőpedagógusa. A fejlesztőfoglalkozáson való részvétel szülői engedélyhez kötött. A szülő beleegyezése után a tanulónak kötelező jelleggel járnia kell a fejlesztőfoglalkozásra.

100. OLDAL


11. Intézményi tantárgyszerkezet, óratervek 11.1. Kompetencia-alapú oktatás minden képzési formában A 2009/2010. tanévben a TÁMOP-3.1.4/08/2. ”Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” pályázat keretén belül a kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai intézményünkben az alábbiak:  a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátítása,  az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,  kompetencia alapú oktatás elterjesztése.  a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,  az esélyegyenlőség érvényesítése,  újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,  szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása,  digitális írástudás elterjesztése. A megfogalmazott célok függvényében a 2009/2010. tanévben a pályázat keretében kidolgozott, majd a 2010/2011. tanévben az adott feladatellátási helyen 9. évfolyamtól kezdve, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő elemeket 5 éven keresztül kell fenntartani az iskolának. A kidolgozott kompetencia-alapú oktatás (pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési) elemeit az alábbi két fejezet tartalmazza.

11.1.1. Kompetencia-alapú oktatás elemei gimnáziumi, szakközépiskolai képzésben 

Megvalósítandó elemek: kompetencia alapú oktatás implementációja - „szövegértés – szövegalkotás” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése:  „A” programcsomag szerint: 1 osztályban  „B” programcsomag szerint: földrajz tantárgy keretében 1 osztály, történelem tantárgy keretében 1 osztály, - „matematika” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási „A” programcsomag bevezetése: 1 osztály, - „idegen nyelv” (angol-német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése: 1-1 csoport, - tantárgytömbösített oktatás bevezetése: a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni, - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 1 osztály magyar nyelv és irodalom műveltségterületen, - három hetet meghaladó projekt megszervezése: 1 projekt, - témahét megszervezése: 2 témahét, - moduláris oktatás megszervezése: 1 osztály magyar nyelv és irodalom tantárgyban, - digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata: a programban érintett tanórák 30%-a,

101. OLDAL


új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása - jó gyakorlatok átvétele és adaptálása – 3 jó gyakorlat:  „Berlin ist eine Reise Wert”- országismereti projekt középiskolai német tanulócsoport számára,  CMPC-vel támogatott 1:1 tanulási környezet,  Irodalom tanítás a képzőművészet segítségével, - intézmény saját innovációjának megvalósítása: tehetséggondozás tanórán kívüli formában 9-10. évfolyamon, - fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése.

Az ismertetett módszerek, szervezési módok bevezetésének helyét (évfolyamot) mutatja az alábbi táblázat. Évfolyam

Módszerek, szervezési módok

9.

10.

Tantárgytömbösítés

x

x

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás

x

Három hetet meghaladó projekt megtervezés

11.

12.

13.

x

x

Témahét megtervezése

x

Moduláris oktatási programok megtervezése

x

Önálló intézményi innováció

x

x x

A kompetencia-alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszert, sikerkritériumokat tartalmazza az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. Tevékenységek

Évfolyam

Kompetenciaterület

Sikerkritérium

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

9., 10.

Szövegértés - szövegalkotás

Nő az országos kompetencia-mérés eredménye

9.,10.

Matematikai

9.,10.

Idegen nyelv

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás

9.,10.,12.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

9.

Digitális tartalmak, taneszközök használata (30 %)

9.; 10

Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése,

9.; 10.

Magyar nyelv és irodalom műveltség területen Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv

102. OLDAL

Nő a nyelvvizsgázók száma Nő a tanulmányi átlag

Nő a tanulmányi átlag

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV Önálló intézményi innováció megvalósítása

9.,10.

Jó gyakorlatok átvétele

9.,10.

Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv

Az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszerét, a célok ütemezését mutatja a fenntarthatóság függvényében.

Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, Önálló intézményi innováció megvalósítása Átvett jó gyakorlatok beépítése

Implementáció éve 2009/ 2010

Fenntarthatóság 2010/ 2011.

2011/ 2012.

2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015

Szövegértés-szövegalkotás, matematika Angol, német 5%

10%

15% Magyar nyelv és irodalom 30%

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszerét, az IKT3 eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszert tartalmazza az alábbi táblázat a kulcskompetenciák függvényében. IKT eszközhasználat tevékenységrendszere IKT IKT alapú eszközök IKT-val támogatott tanóra

3

Szövegértés

Matematikai

Idegen nyelv

X

X

X

Számítógép, projektor, interaktív tábla, digitális palatábla Magyar, történelem, Matematika Angol, német földrajz

Információs és kommunikációs technológia

103. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV IKT-val támogatott mérés, értékelés

X

11.1.2. Kompetencia-alapú oktatás elemei szakiskolai képzésben 



Megvalósítandó elemek: Kompetencia alapú oktatás implementációja - „szövegértés – szövegalkotás” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése: „A” programcsomag 1 osztályban, - „matematika” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási „A” programcsomag bevezetése 1 osztályban, - „idegen nyelv” (angol-német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése 1-1 csoportban, - „szociális, életviteli és környezeti” kompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése 1 osztály - tantárgytömbösített oktatás bevezetése: a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni, - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 2 osztályban magyar nyelv és irodalom műveltségterületen, - három hetet meghaladó projekt megszervezése: 1 projekt, - témahét megszervezése: 2 témahét, - moduláris oktatás megszervezése: 1 osztályban természetismeret tantárgyban, - digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata: a programban érintett tanórák 30%-a, új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása - jó gyakorlatok átvétele és adaptálása – 3 jó gyakorlat:  szövegfeldolgozás nyomtatott és digitális eszközökkel,  hatékony együttnevelés korszerű módszerek eszközök, eljárások alkalmazásával (projektmódszer; differenciálás),  tanulói lap-top program és IKT alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban, - intézmény saját innovációjának megvalósítása: Családbarát iskola-partneri, szülői együttműködés fejlesztésének módszerei, - fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése.

Az ismertetett módszerek, szervezési módok bevezetésének helyét (évfolyamot) mutatja az alábbi táblázat. Módszerek, szervezési módok

Évfolyam 9.

10.


x

x


x


12.

13.

x

x

x

x


x


x


x

104. OLDAL

11.

x x


A kompetencia-alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszert, sikerkritériumokat tartalmazza az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. Tevékenységek Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

Évfolyam

Kompetencia-terület

9., 10.


9.,10.

Matematikai

9.,10.

Idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti

Tantárgytömbösített oktatás

9.,10.,12.


9.


9.; 10

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

9.; 10.


9.; 10.

Önálló intézményi innováció megvalósítása

9.,10.


9.,10.

Sikerkritérium Nő az országos kompetencia-mérés eredménye Nő a nyelvvizsgázók száma Nő a tanulmányi átlag

Magyar nyelv és irodalom műveltség területen Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti

Az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszerét, a célok ütemezését mutatja a fenntarthatóság függvényében. Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag



2011/ 2012.

2012/ 2013

2013/ 2014

Szövegértés-szövegalkotás, matematika

105. OLDAL

2014/ 2015

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, Önálló intézményi innováció megvalósítása Átvett jó gyakorlatok beépítése

Angol, német, szociális életviteli és környezeti 5%

10%


X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszerét, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszert tartalmazza az alábbi táblázat a kulcskompetenciák függvényében. IKT eszközhasználat tevékenységrendszere

Szövegértés

Matematikai

Idegen nyelv

IKT

X

X

X

IKT alapú eszközök IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés, értékelés

Életvitel szociális és környezeti X

Számítógép, projektor, interaktív tábla, digitális palatábla Magyar

Matematika

Angol, német X

11.2. Gimnáziumi képzés 11.2.1. Nappali rendszerű gimnáziumi képzés A 2009/2010. tanévtől indított nappali rendszerű gimnáziumi képzés minden formája (általános, angol, humán és reál irányultság) a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 2008/2009. tanévben utoljára, kifutó jelleggel indított nappali rendszerű gimnáziumi osztályokra vonatkozó helyi tantervet, tantárgyszerkezet és óraterveket a 265/2004. (VI. 23.) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Program tartalmazza. A nyelvi előkészítő képzés a 2008/2009. tanévben indult utoljára, helyette az angol/általános irányultságú képzés kerül előtérbe.

106. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A 2009/2010. tanévtől indított gimnáziumi képzés helyi tanterv követelményeinek, tantárgyszerkezetének és óraterveinek céljai az alábbiak:  a kötelező érettségi tárgyakra nagyobb hangsúly fektetése - 11-12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakra több óra biztosított, mint a kerettantervi ajánlás, Tantárgy

9.

10.

11.

Magyar nyelv és irodalom Matematika

+1

Történelem Idegen nyelv 



 



+0,5 +1

+1,5

+1

12.

Összesen

+1

+32

+1

+69

+1

+50,5

+1

+161,5

kiemelt jelentőségű az első idegen nyelv és az informatika oktatása - minden évfolyamon heti 4 órában tanulják az első idegen nyelvet a tanulók, ezáltal biztosított, hogy minél több diáknak legyen lehetősége középfokú nyelvvizsgát, előrehozott nyelvi érettségit tenni 10-11. évfolyamon, vagy emelt szinten érettségizni az adott idegen nyelvből, - az informatika tantárgy óraszámainak 9-10. évfolyamra történő integrálásának és a tantárgyi követelmények strukturálásának célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve magasabb évfolyamon hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket, - mindkét tárgyból a csoportbontás és a gyakorlatorientált képzés növeli az oktatás hatékonyságát, fakultációs rendszer felépítése - iskolánk 11. és 12. évfolyamon a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett biológia, kémia, fizika, földünk és környezetünk valamint informatika tantárgyakból biztosítja az emelt szintű felkészítést a fakultációs rendszer segítségével, a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tantárgy nélküli bontásban kerül oktatásra, kerettantervi modulok oktatása - a kerettantervi modulok (társadalomismeret, művészetek, mozgókép és médiaismeret) önálló tantárgyként szerepelnek a tantárgyszerkezetben, - a tanulók értékelése érdemjeggyel és félévi illetve tanév végi osztályzattal történik, - a tánc és dráma modul követelményeit integráltan tartalmazza a magyar nyelv és irodalom valamint a testnevelés tantárgyak, gazdasági ismeretek oktatásának jelentősége - 12. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyon belül a gazdasági ismeretek oktatása történik, melynek során a tanulók megismerkednek a munka világával, nemzet- és világgazdasági kérdésekkel, a vállalatok, vállalkozások szerepével, működésével,

A gimnáziumi képzés intézményi helyi tanterveit jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. Az általános irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 1. számú függeléke, az angol irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 2. számú függeléke, a humán irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 3. számú függeléke, s a reál irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 4. és 5. számú függeléke tartalmazza.

107. OLDAL


11.2.2. Esti rendszerű gimnáziumi képzés Az esti rendszerű gimnáziumi képzés a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A gimnáziumi képzés intézményi helyi tanterveit jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. Az esti rendszerű gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 6. számú függeléke tartalmazza.

11.3. Szakközépiskolai képzés A 2009/2010. tanévtől indított szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyrendszere a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet, szakmai előkészítő tantárgyrendszere pedig a 28/2000. (IX. 21) OM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 2008/2009. tanévben utoljára, kifutó jelleggel indított nappali rendszerű szakközépiskolai osztályokra vonatkozó helyi tantervet, tantárgyszerkezet és óraterveket a 265/2004. (VI. 23.) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Program tartalmazza. A szakközépiskolai szakmai képzés szerkezete: Szakmai előkészítő képzés 9.

Szakképzés

10.

11. 12. Szakmacsoportos Szakmai orientáció alapozó oktatás Közismereti képzés

Érettségi vizsga

13.

14.

Szakmai elmélet Szakmai gyakorlat

Szakmai vizsga

A 2009/2010. tanévtől indított gimnáziumi képzés helyi tanterv követelményeinek, tantárgyszerkezetének és óraterveinek céljai az alábbiak:  a kötelező érettségi tárgyakra nagyobb hangsúly fektetése - 11-12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakra több óra biztosított, mint a kerettantervi ajánlás, 11.

12.

Összesen

Matematika

+1

+2

+101

Történelem

+2

+1

+106

+1

+1

+143

Tantárgy

Idegen nyelv 

9.

+1

10.

+1

kiemelt jelentőségű az első idegen nyelv és az informatika oktatása - minden évfolyamon heti 4 órában tanulják az első idegen nyelvet a tanulók, ezáltal biztosított, hogy minél több diáknak legyen lehetősége középfokú nyelvvizsgát, előrehozott nyelvi érettségit tenni 10-11. évfolyamon, vagy emelt szinten érettségizni az adott idegen nyelvből, - az informatika tantárgy óraszámainak 9-10. évfolyamra történő integrálásának és a tantárgyi követelmények strukturálásának célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve magasabb évfolyamon hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket,

108. OLDAL






fakultációs rendszer felépítése - iskolánk 11. és 12. évfolyamon a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett biológia, kémia, fizika, földünk és környezetünk valamint informatika tantárgyakból biztosítja az emelt szintű felkészítést a fakultációs rendszer segítségével, szakmai orientációs (9-10. évfolyam) és szakmacsoportos alapozó (11-12. évfolyam) képzési szakaszok jellemzői - minden szakmacsoportban a szakmai orientációs (9-10. évfolyam) és szakmacsoportos alapozó (11-12. évfolyam) képzési szakaszok olyan kultúrát közvetítenek, amely bármilyen specializálódás után is szemléletformáló erő marad, - a tanulók alapismeretet szereznek az ágazat egészéről, szélesebb szakmai szemléletformálásra van lehetőség, - a szakközépiskolai alapozó képzés befejezése után, az érettségi vizsgát követően 2 éves szakmai képzésre van lehetőség, szakképzési szakasz jellemzői - a középfokú szakképzés széles szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódásba, a gyors munkaerő-piaci irányultságú szakképzésbe, az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz, - a szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják.

A szakközépiskolai képzés intézményi helyi tanterveit jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés óratervét jelen dokumentum 7. számú függeléke tartalmazza.

11.4. Szakiskolai képzés 11.4.1. 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai képzés A 2008/2009. tanévtől indított 4 évfolyamos (2+2) szakiskolai képzés közismereti tantárgyés követelményrendszere az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 2011/2012. tanévben utoljára indított 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai képzés szerkezete: Szakmai előkészítő képzés 9.  Pályaorientáció  Gyakorlati oktatás

10.  Szakmai alapozó elmélet  Szakmai alapozó gyakorlat

Szakképzés 11.

12.


Közismereti képzés

109. OLDAL

Szakmai vizsga


A helyi tanterv követelményeinek, tantárgyszerkezetének és óraterveinek céljai a 9-10. évfolyamon az alábbiak:  Közismereti tantárgyak - a 9. évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a 10. évfolyam feladata, - a közismereti tantárgyakban – magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret – azoknak a funkcionális képességeknek, készségeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe belépéshez feltétlenül szükségesek, ezért ezen tantárgyak oktatása a kerettantervi ajánláshoz képest magasabb óraszámban történik, - az alábbi táblázat a kerettantervi ajánláshoz képest a pluszórákat mutatja a szabadon tervezhető óraszám mértékéig: Tantárgy

9. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

+1

Matematika

+2

+1

111

Természetismeret

+1

+1

74

+2

74

Szakmai alapozás 







10. évfolyam

Összesen 37

Természetismeret és környezeti tanulmányok tantárgy - a négy természettudományos terület (fizika, kémia, biológia és földrajz) egy tantárgyba, a természetismeret tantárgyba való integrálásának célja, hogy a személyiségfejlesztés céljaival összhangban a gyerekek érdeklődésének, motiválhatóságának irányából vezet közelebb a megismerendő tartalmakhoz, - beépítve tartalmazza mindazokat az ismereteket, melyek szükségese lesznek a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek minél sikeresebb elsajátításához, Pályaorientáció, gyakorlati oktatás - a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása, - a pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit, a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás - a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a különböző szakmacsoportok általános bevezetése, készségek, képességek fejlesztése folyik, tevékenységorientált formában, - célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése, - a gyakorlati oktatást és a szakmai alapozó gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben, tankonyhán szervezzük meg, - a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében egy szakmacsoport közös ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik, ahol a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek a konkrét szakképesítés kiválasztására. kiemelt jelentőségű az első idegen nyelv és az informatika oktatása - 9. évfolyamon az idegen nyelvi csoportok kialakításának alapja a nyelvi szintfelmérő eredménye,

110. OLDAL


-

-

az informatika tantárgyi követelmény célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve más tantárgyak esetén hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket, mindkét tárgyból a csoportbontás és a gyakorlatorientált képzés növeli az oktatás hatékonyságát.

A 4 évfolyamos szakiskolai képzés közismereti (9-10. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 2. számú melléklete, szakmai (11-12. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 3. számú melléklete tartalmazza. A szakiskolai képzés 9-10. évfolyamos óratervét jelen dokumentum 8. számú függeléke tartalmazza.

11.4.2. 3 évfolyamos, előrehozott szakiskolai képzés A 2012/2013. tanévtől indított 3 évfolyamos, szakképzés közismereti tantárgy- és követelményrendszere a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 3 évfolyamos szakiskolai képzés keretében kínált szakmai képzésekre a nyolc általános iskolai osztályt végzett tanulók jelentkezhetnek. A hagyományos szakiskolai szakképzéssel szemben a 3 évfolyamos szakképzésben megszűnik a 9.-10. évfolyamos alapozó képzés. A tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. A 3 évfolyamos szakiskolai képzés közismereti képzésének elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek és készségek továbbfejlesztése. A közismereti tantárgyakban azok a funkcionális képességek, készségek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek minél sikeresebb elsajátításához szükségesek. Külön kiemelt jelentőségű a matematika, a természetismeret és az idegen nyelvek oktatása, mely tantárgyak óraszáma magasabb a kerettantervi ajánlásokhoz képest A 3 évfolyamos szakiskolai képzés közismereti (9-11. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 2. számú melléklete, szakmai (9-11. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 3. számú melléklete tartalmazza. A 3 évfolyamos előrehozott szakiskolai képzés óratervét jelen dokumentum 9. számú függeléke tartalmazza.

111. OLDAL


12. Kötelezően és szabadon választható tantárgyak A 243/2003. Kormányrendelet 7. § (1)-a lehetőséget biztosít arra, hogy 9-12. (nyelvi előkészítő 9-13.) évfolyamon az intézményi kötelező óraszám maximum 4 órával meghaladhatja a Közoktatási törvény 52. § (3)-a által előírt kötelező óraszámot.

Közoktatási törvény 52. § (3)-a által előírt kötelező óraszám Kötelező óraszám túllépése 243/2003. Kormányrendelet 7. § (1)-a Tanuló maximális óraszáma

9.

10.

11.

12.

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

Intézményünk gimnáziumi és szakközépiskolai képzésében, 9-10. évfolyamon haladja meg az intézményi kötelező óraszám a közoktatási törvényben rögzített kötelező óraszámot. Szakiskolai képzés 9-10. évfolyam illetve a szakképző évfolyamok minden osztályában a törvény által rögzített kötelező óraszámban tanulnak a diákok. A közoktatási törvénnyel összhangban a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben egyaránt a kötelező óraszám túllépése a kötelező tanórai foglalkozás óraszámainak növelésével jár. Ezáltal a közoktatási törvényben rögzített kötelező óraszám felüli óra/tantárgy kötelezően választott órának/tantárgynak minősül, az azon való részvétel a tanuló számára kötelező.

12.1. Kötelezően választható tantárgyak Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy gimnáziumi képzésben, 9-10. évfolyamon a kerettanterv (2/2008. (II. 8.) OKM rendelet) adott tantárgyakra vonatkozó ajánlott óraszámait mennyivel lépi túl pluszóraként az intézmény. A közoktatási törvény által tartalmazott 27,5 heti kötelező óraszámon felül jelentkező pluszórák kötelezően választott órának illetve a SÁV-os jellegű, tehetséggondozó tantárgyak kötelezően választott tantárgyaknak minősülnek. Tantárgy 1. idegen nyelv Pluszóra

Általános irányultság 9. 10. +1

Biológia és egészségtan

+1

+1

+1

+0,5

+1

+1

Reál irányultság 9. 10. +1

+0,5 +1

+0,5 2

Tehet- Magyar SÁV séggondo Történelem SÁV zó tantárgyak Matematika SÁV Biológia SÁV4

Humán irányultság 9. 10.

+0,5 +1

Angol SÁV

4

+1

+0,5

2. idegen nyelv Kémia

Angol irányultság 9. 10.

+1 +0,5

+1 +0,5

+0,5

2 1

1

1

1 1

1

2

2

A 2012/2013. tanévtől indított reál irányultságú osztályokban az informatika és a matematika sáv helyett

112. OLDAL


Informatika SÁV5 Összesen:

2

2

4

4

4

4

1

1

4/5

4

Szakközépiskola minden szakmacsoportjában, 9-10. évfolyamon a természettudományos tantárgyak óraszám átcsoportosításának következtében a közoktatási törvény által tartalmazott 27,5 heti kötelező óraszámon felül a táblázat által tartalmazott tantárgyak oktatása történik magasabb óraszámban, mint a kerettantervi ajánlás. A fizika tantárgy 9-10. évfolyamra történő csoportosítása, illetve az adott tantárgyak megnövekedett óraszámai kötelezően választott tantárgynak illetve órának minősülnek. Minden szakmacsoport

Tantárgy

9.

10.

+1

+1

Földrajz

+0,5

+0,5

Informatika

+0,5

+0,5

2

2

4

4

Idegen nyelv

Fizika Összesen:

12.2. Szabadon választható tantárgyak Intézményünkben a szabadon választható tantárgyak rendszere, azaz a fakultációs rendszer csak a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben adott. A fakultációs rendszer kialakításakor figyelembe vettük az iskola által oktatott tantárgyakat, a felsőoktatás képzési területeit, képzési ágait, az alapszakokat, s azok felvételi vizsgatárgyait. A két képzési forma 11. és 12. évfolyamán az alábbiak szerint történik a fakultációs rendszer szervezése:  a kötelező érettségi vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) a szabadon választható óraszám terhére csak emelt szintű érettségire felkészítő tanórai csoportok szervezhetők, minimális csoportlétszám 6 fő,  a nem kötelező érettségi vizsgatárgyakból a szabadon választható óraszám terhére emelt szintű és középszintű érettségire felkészítő tanórai csoportok is szervezhetők, emelt szintű csoport esetén minimális létszám 6 fő, középszintű csoport esetén 12 fő.  

Emelt szintű érettségire felkészítő tanórai foglakozásra jelentkezés feltétele: emelt szintű érettségi vizsga választása az adott tantárgyból, 9. és 10. évfolyamon a tanév végi osztályzat az adott tantárgyból 4-es vagy 5-ös.

Minden vizsgatárgyból tanórán kívüli foglalkozásként középszintű érettségire való felkészítés szervezhető az alábbiak alapján:  a tantárgyfelosztás és a pénzügyi források figyelembevétele mellett,  csak 12. évfolyamon,  minimális csoportlétszám 20 fő,  maximum 2*45 perc hetente, 5

A 2010/2011. tanévtől indítandó reál irányultságú osztályban a biológia sáv helyett

113. OLDAL


ha 4 hét viszonylatában tartósan 10 fő alá csökken a részt vevő tanulók száma, a foglalkozás igazgatói hatáskörben megszüntethető.

Mivel 11-12. évfolyamon mindkét képzési formában az intézményi kötelező óraszám 30 óra, így a tanulónak a fakultációs rendszerben lehetősége van:  nem választani érettségi felkészítést, így a kötelező óraszáma marad 30 óra, vagy  választani egy tantárgyból heti 2 órában érettségi felkészítést, így a kötelező óraszáma 32 óra, vagy  választani két tantárgyból, tantárgyanként heti 2 órában érettségi felkészítést, s így a kötelező óraszáma 34 óra. Az iskola által felkínált tantárgyak 4 csoportba kerültek besorolásra, s a tanulók csoportonként csak egy tantárgyat választhatnak érettségi felkészítésként (E – emelt szint, K – középszint). Gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók részére 1. csoport

2. csoport

3. csoport

Magyar (E)

Történelem (E)

Idegen nyelv (E)

Matematika (E)

Biológia (K, E)

Kémia (K, E)

Fizika (K, E)

Földrajz (K, E)

Informatika (K, E)

Szakközépiskolai tanulók részére 4. csoport Szakmai alapismeretek (K, E)

A fakultációs tárgyak listáját – a tárgyat várhatóan tanító kolléga nevével – az igazgató minden év április 15-ig nyilvánosságra hozza az osztályfőnökökön keresztül osztályfőnöki óra, illetve a szülői értekezlet keretében. Választásáról minden diáknak május 20-ig kell nyilatkoznia írásban, szülői beleegyezéssel. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az iskola igazgatójához kell benyújtania. Indokolt esetben az igazgató előírhatja fakultációs tantárgy módosítása esetén a különbözeti vizsga letételét.

114. OLDAL


13. A tanuló teljesítményének mérése és értékelése 13.1. Az értékelés alapelvei, céljai A teljesítményeket változatos módon, a tanulók pszichés sajátosságait, képességeit maximálisan figyelembe véve értékeljük az alábbiak szerint:  a helyi tantervben megfogalmazott követelményekkel összhangban végezzük az értékelő munkát,  az értékelést következetesen, sokszínűen, változatos eszközrendszerrel végezzük,  figyelembe vesszük az adott szaktantárgyak érettségi, szakmai vizsga követelményrendszerét, valamint a tanulók csoportjainak struktúráját, dinamikáját,  törekszünk arra, hogy mérőeszközeink hitelesek és megbízhatóak legyenek,  fontosnak tartjuk, hogy az értékelések fejlesztőek, megerősítőek és ne minősítőek legyenek,  tapintatosan, pozitívan és etikusan értékelünk,  törekszünk a folyamatos, rendszeres, kiszámítható és komplex (vagyis a pozitívumokra és negatívumokra kiterjedő) értékelésre,  biztosítjuk a tanulási folyamatban részt vevő partnerek (diák, szülő) számára, hogy pontosan ismerhessék követelményeinket, az elbírálás kritériumait és az eredményeket,  pontos visszajelzést adunk a szülők, tanulók számára a tanulók motivációjáról, viselkedésétől, ismereteinek mennyiségéről és mélységéről, együttműködési képességeiről, együttélési sajátosságairól, eszközhasználatáról, döntőképességéről, kreativitásáról, szabálytiszteletéről.     

Iskolánkban az értékelésének céljai – alapelveinkkel összhangban – az alábbiak: minőségbiztosítás az iskolai munka minden területén, eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban és a szakmaszerzésben, motiváció – tanulói, tanári, szülői, kontroll (ellenőrzés, korrekció) – tanulói, tanári, jövőkép-alakítás.

13.2. Értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egyegy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

115. OLDAL


13.3. Értékelési formák A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.    

Az alkalmazandó értékelési formák az alábbiak: személyes, verbális értékelés, írásbeli szöveges értékelés, a különböző számonkérési formák során a tanuló teljesítményének értékelése osztályzattal, a tanuló félévi és tanév végi minősítése osztályzattal.

13.3.1. Személyes, verbális értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Személyes, verbális értékelés többféle módon jelenhet meg:  a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – szinte minden pillanatban előforduló – igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások,  közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés,  a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel,  az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres értékelései osztályon, csoporton belül, vagy egyéni jelzéssel.

13.3.2. Írásbeli szöveges értékelés   

Az írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkájához, dolgozathoz fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések, tanácsok, elsősorban magatartással, szorgalommal kapcsolatos írásbeli dicséretek és fegyelmi intézkedések, külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, bíróság, pályázatok).

13.3.3. A számonkérés formái, értékelése   

Iskolánkban alkalmazott számonkérési formák: írásbeli számonkérés, szóbeli számonkérés, gyakorlati számonkérés.

A helyi tantervben megfogalmazott követelményeink az érettségi vizsga, szakmai vizsga követelményeinek felelnek meg. Ezek alapján elvárjuk, hogy a különböző számonkérési formák során a tanulók  gondolataikat logikusan, szabatosan fogalmazzák meg,  helyesen alkalmazzák a tantárgyi szakkifejezéseket,  helyesen alkalmazzák a konkrét helyzetnek megfelelő nyelvi eszközöket,  egyszerre fektessenek hangsúlyt a tananyagtartalom teljességére, a felépítettségére és igényes kifejtésére,

116. OLDAL


természetesnek tekintsék, hogy a tanulási folyamatnak éppolyan lényeges része a számonkérés, mint az új anyag feldolgozása.

13.3.3.1. Írásbeli számonkérés Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. 



 



    

Az írásbeli számonkérés formái: témazáró - összegző értékelés, - a tananyag beosztásához illeszkedik, tanmenetben megjelölt időpontban íratott, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölel, dolgozat - összegző értékelés, - egy-egy kisebb tanegység, az előző 1-3 tanóra tananyag elsajátításának ellenőrzésére szolgál, röpdolgozat - folyamatjellemzésre alkalmas értékelés, - az előző tanóra tananyagának számonkérésére szolgál, tudásmérő teszt - folyamatellenőrzésre alkalmas és összegző értékelésre egyaránt használatos, - melynek során objektíven elemzi a tanulónak adott tantárgyra vonatkozó tanulási eredményeit, feltárja a taníthatóság pozitívumait és kritikus pontjait, vonatkozhat adott tanegységre, tananyagra, témakörre, szintfelmérők - diagnosztikai értékelés, - célja az előzetes ismeretek feltérképezése, illetve idegen nyelv oktatásánál a szintfelmérő eredménye határozza meg a haladó/kezdő csoportba sorolást. Az írásbeli számonkérés kritériumai: az írásbeli ellenőrzés az egész osztályra, kisebb csoportokra és egy diákra terjedő is lehet, a témazáró dolgozat kivételével, a pedagógusnak nem kötelező előre bejelenteni az írásbeli számonkérést, a témazáró dolgozatok témájáról és dátumáról egy héttel a számonkérés előtt a tanulót értesíteni kell, a napi témazáró dolgozatok száma osztályonként nem lehet több kettőnél, a témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, minden írásbeli számonkérési formát a megírást követő 10 iskolai munkanapon belül ki kell javítani, és azt eredményt közölni kell a tanulóval, ellenkező esetben a tanuló kérheti, hogy az osztályzat ne kerüljön beszámításra.

Az osztályozás ajánlott követelményei, melytől az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni:  jeles (5): 100-90%,  jó (4): 89-75%,  közepes (3): 74-50%,  elégséges (2): 49-34%,  elégtelen (1): 33-0%.

117. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 13.3.3.2. Szóbeli számonkérés Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, ezért gyakran alkalmazzuk a követelmények elsajátításának ellenőrzését szóbeli formában. A szóbeli számonkérés célja az ismeretek elsajátításának folyamatos figyelemmel kisérése és fejlesztése. Az értékeléssel a szóbeli kifejezőkészséget, a szaknyelv elsajátítását, a kommunikációs készséget fejlesztjük.   

  





A szóbeli számonkérés formái: felelet - egy óra anyagából, tanegységnyi anyagból, beszámoló - kijelölt tananyagból, egy témakörből, kiselőadás - önkéntes alapon, egyéni felkészülés alapján, kijelölt témakörből. Az osztályozás ajánlott követelményei: jeles (5) - kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, jó (4) - összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, közepes (3) - akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, elégséges (2) - nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, elégtelen (1) - elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

13.3.3.3. Gyakorlati számonkérés A gyakorlati számonkérés tantárgy-specifikus, hiszen csak testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra valamint informatika tantárgyak esetén alkalmazható. Informatika tantárgy esetén a gyakorlati számonkérés számítógép segítségével megoldandó feladatsorból áll, az írásbeli számonkérés osztályozási módjával azonosan kerül értékelésre. Testnevelés tantárgy során a gyakorlati számonkérés a tanulók fizikai állapotának mérését jelenti a „Mini Hungarofitt” módszer segítségével.

13.4. Emelt szintű képzés (fakultációs tantárgyak) értékelése és minősítése A választott fakultációs tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak minősül, minősítése tanévben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal történik.

118. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A fakultációs tantárgyak szervezésének kétféle technikáját alkalmazzuk értékelés és minősítés szempontjából:  kötelező érettségi tantárgyak esetén az emelt szintű fakultációs tantárgy az alaptantárgy részévé válva egy tantárgyként értendő az alaptantárgy nevével és egy osztályzattal értékelendő,  nem kötelező érettségi tantárgyak esetén a középszintű és az emelt szintű fakultációs tantárgy is külön tantárgyként, külön osztályzattal értékelendő.

13.5. A tanuló félévi és tanév végi minősítése A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik. Félévkor a félévi, tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, melynek alapja:  szóbeli, írásbeli (gyakorlati) számonkérés érdemjegyei, ahol a témazáró dolgozatok kétszeres súlyozással kerülnek beszámításra,  tanórai aktivitása,  szorgalmi, nem kötelező jellegű feladatok elvégzése,  tárgyi tudása,  a tananyag elsajátításának mértéke,  önálló feldolgozó (kutató) munkája,  rendszeres órára való készülése,  füzeteinek rendje, esztétikuma,  szakiskolai, szakképzésben tanulók esetén a tanuló - szakismerete, pontossága, önállósága, megbízhatósága, - munkához való viszonya, - eszközök, szerszámok gondozása, - munkavédelmi és egészségügyi rendszabályok ismerete és betartása.

13.6. Az egyes tantárgyi modulok értékelése és minősítése A gimnáziumi képzésben szereplő tantárgyi modulok közül a mozgókép és médiaismeret, művészetek és a társadalomismeret modulok intézményünk tantárgyi rendszerében önálló tantárgyként szerepelnek. Ennélfogva e három tantárgyat évközi érdemjeggyel és félévi illetve tanév végi osztályzattal minősítjük. A tánc és dráma modul beépül a 12. évfolyam testnevelés illetve magyar nyelv és irodalom tantárgy követelményeibe, így annak értékelése a befogadó tantárgy keretén belül történik. A gimnáziumi képzés nyelvi előkészítő évfolyamán szöveges félévi és tanév végi minősítést (részt vett – nem vett részt) a következő tárgyak esetében alkalmazunk:  tanulásmódszertan és önismeret,  demokratikus állampolgárságra nevelés,  viselkedéskultúra.

119. OLDAL


14. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése    

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és céljai: segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát, segítse a tanulók önértékelésének fejlődését, személyre szabott legyen, vegye figyelembe a gyermek fejlődését.

     

Magatartáson értendő a tanuló iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonya, önmagához való viszonya, felelőssége, önállósága, hatása a közösségre, viselkedése a társas kapcsolatokban, Házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatása, a közösség érdekében végzett tevékenysége, viselkedése, hangneme, beszédkultúrája, önfegyelme.

    

Szorgalmon értendő a tanuló tanulmányi munkához való viszonya, munkavégzésének pontossága, kötelességtudata, önálló feladatai elvégzésének minősége, rendszeretete, pontossága, felszerelésének rendben tartása, aktivitása.

  

Az értékelés folyamata félévkor és év végén: az osztályfőnökök értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve az osztályban tanító szaktanárok és az osztályközösség véleményét, az osztályfőnök érdemjegyet javasol az osztályozó értekezleten, a magatartás és szorgalom jegyekről az osztályozó értekezlet dönt az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök véleménye alapján.

14.1. Magatartás jegyek minősítése    

   

Példás (5) magatartású az a tanuló, aki életkorának megfelelően az iskolában és az iskolán kívül viselkedésével környezetének, társainak követendő példát mutat, az iskola Házirendjét betartja, viselkedése kulturált, udvarias, az iskola minden tagjával szemben segítőkész, a közösség munkájában aktívan részt vesz, nem lehet példás magatartású az a tanuló, aki - fegyelmező intézkedésben részesült vagy fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben, - 2 igazolatlan órával rendelkezik, - viselkedése ellen sorozatos kifogás merül fel, - sorozatos késéseivel zavarja az órát, - elégtelen tantárgyi osztályzattal rendelkezik félévkor vagy a tanév végén. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki életkorának megfelelően iskolai és iskolán kívüli viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályok ellen nem vét, viselkedése kulturált, udvarias. nem lehet jó magatartású az a tanuló, aki

120. OLDAL


   

  

több fegyelmező intézkedésben részesült vagy fegyelmi eljárás kezdeményeztek vele szemben, 4-nél több igazolatlan órával rendelkezik, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel.

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki ellen viselkedése miatt rendszeres kifogás merül fel, az iskola Házirendje ellen ismétlődően és súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősségérzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, de igyekszik hibáinak kijavítására, nem lehet változó magatartású az a tanuló, aki - 8-nál több igazolatlan órával rendelkezik, - több fegyelmező intézkedésben részesült vagy fegyelmi eljárás kezdeményeztek vele szemben. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszívek.

14.2. Szorgalom jegyek minősítése  

Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában igényes, megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülésben, otthoni munkában képességeihez és a követelményekhez mérten odaadást, törekvést mutat.

  

Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti, szorgalma ellen a tanárok nem emelnek kifogást.

   

Változó (3) szorgalmú az a tanuló, aki iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen, pontatlan, legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

  

Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességeit rendszeresen elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, kettőnél több elégtelen osztályzatot kapott.

121. OLDAL


15. A tanuló fizikai állapotának mérése és értékelése Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Dr. Fehérné Dr. Mérei Ildikó által kidolgozott „Hungerofit” próbarendszerből a „Mini Hungarofit” rendszert alkalmazzuk, amelynek keretében minden évfolyamon, tanév elején, és a tanév végén mérjük a diákok általános izomerejét, erő-állóképességét illetve az aerob állóképességét.        

  

  

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének céljai: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmerőző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében, minőség-ellenőrzés, az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése, minőségbiztosítás, minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnessz szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa, az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása, a fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása, a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel öszszefüggő értelmezését, elemzését, biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítását, felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását, a rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése), az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. a fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad.

122. OLDAL


 





     

A testnevelő által elvégzendő feladatok: az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell megmérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni, fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell-szint” megtartására, a tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.), munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető – célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. „Mini Hungarofit”: aerob, vagy alap-állóképesség mérése - Cooper teszt, vagy - 2000 m síkfutás, az alsó végtag dinamikus izomerejének mérése - helyből távolugrás páros lábbal, a vállövi- és a karizmok erő –állóképességének mérése - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig, a csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig, a hátizmok erő-állóképességének mérése - hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig, kiegészítő mérések - testmagasság, - testsúly, - maligen teszt.

123. OLDAL


16. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje és értékelése Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.        

      

Az otthoni felkészülés célja: a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás készségének kialakítása, az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés formái: az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével, kötelező házi feladat - az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása, házi dolgozat - nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat, ajánlott házi feladat - a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása, szorgalmi házi feladat - a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés, kiselőadás - felkészülés tanórai önálló előadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján, átfogó komplex ismétlés - az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró, dolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

  

Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése: tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és történelem órákon, az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon,

124. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV  

    

a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját, a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. Az otthoni felkészülés ellenőrzése: a számonkérés különböző formái (szóbeli, írásbeli, gyakorlati) segítségével lehetséges, a kötelező házi feladat elvégzése osztályszinten az óra elején kerül ellenőrzésre. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése, ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából, tudásáról a tanórán kell számot adnia, mely értékelésre kerül, a házi dolgozat és a kötelező házi feladat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel, az ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot csak abban az esetben osztályozzuk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

Amennyiben a szülők maguk is részt kívánnak venni gyermekeik otthoni felkészülésében, abban az esetben az iskolának tanácsokat, útmutatást kell adnia azért, hogy a feladatok elkészítésében érdemi segítséget tudjanak adni gyermekeiknek, illetve hogy maguk is ellenőrizni tudják az otthoni tanulmányi munkát. Ebben az esetben a házi feladatok elkészítése lényegében háromcsatornás partnerség kialakulását eredményezi: vagyis lehetőséget ad a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére. Ez pedig olyan fontos feladat, hogy az iskoláknak – mint intézményeknek – és a tanároknak személyesen is segítséget kell adniuk a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a mai – az ő diákkorukban alkalmazott módszerektől igencsak eltérő – pedagógiai gyakorlatot, megismerjék az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítés legfontosabb módszereit. Minél több időt fordítanak egy családban, otthon, tanulással összefüggő tevékenységekre – például olvasásra –, annál eredményesebb lesz a tanuló az iskolában, annál nagyobb az esélye annak, hogy képessége, tehetsége kibontakozhasson, személyisége fejlődjön, ismeretei folyamatosan korszerűsödjenek.

125. OLDAL


17. Tanórán kívüli foglalkozások formája és rendje 



Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat tudja biztosítani a tanulók részére: iskolán belüli tevékenységek - fejlesztőfoglalkozások, - diákköri foglalkozások,  sportkör,  énekkar,  színjátszókör,  filmklub,  tanulmányi szakkörök (pl. tehetséggondozás, korrepetálás),  hobbi szakkörök,  középszintű érettségi felkészítő foglalkozások, - tanulmányi, szakmai versenyekre felkészítő foglalkozások, - nyelvvizsgára, ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások, - tanulmányi, szakmai versenyek, műveltségi vetélkedők, sportversenyek, - szabadidős programok, - előadások, rendhagyó órák meghívott előadók részvételével, - iskolaújság szerkesztése, - iskolarádió üzemeltetése, Iskolán kívüli tevékenységek - színház-, hangverseny-, mozi-, múzeumlátogatás, - tanulmányi kirándulás, - osztályrendezvények, - részvétel nemzetközi diákcsere programban a partneriskolák közreműködésével, - táborok, túrák (vízi tábor, sítábor, gyalogtúrák, stb…).

A fent megnevezett foglalkozásokon való részvétel önkéntes, kivéve a fejlesztőfoglalkozásokat, ahol írásos szülői engedély szükséges a foglalkozáson való részvételhez. Szülői engedély birtokában a tanulónak kötelező jelleggel kell megjelennie a fejlesztőfoglalkozásokon. Az iskolán kívüli foglalkozások önköltségesek, az intézmény szervezési feladatokkal segíti a tevékenységek végrehajtását. Az iskolán belüli foglalkozások térítésmentesek, indokolt esetekben az igazgató adott diákköri foglalkozásokért térítési díjat határozhat meg. Intézményünk legfontosabb iskolán belüli, tanórán kívüli foglalkozási területe a diákkör. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkör létrehozását minimum 10 tanuló kezdeményezheti, és javaslattal élhet a diákkört irányító pedagógus személyére vonatkozóan. A diákkör létrehozásához szükséges minimális létszámtól az igazgató egyedi esetekben eltérhet. A diákkörökbe a tanulóknak az adott tanév szeptember 15-ig kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük Ez alól csak kivételes, esetben, az igazgatóhoz intézett kérelem (igazolás) alapján kaphat felmentést a tanuló. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.

126. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A diákkör tagjai maguk választják meg és állítják össze a diákkör tevékenységének tematikáját, s állapítják meg működési rendjét. A diákkör céljai, működése nem lehet ellentétes az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott alapelvekkel, valamennyi tagjának a diákkör ülésein, egyéb programjain az iskolai szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárnia, viselkednie. Diákkör tanév közben is szervezhető, de működését a következő tanév elején meg kell újítani. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákkör létrehozását az igazgató engedélyezi és dönt a támogatás módjáról is. Ehhez írásban be kell nyújtani a tagok névsorát, az éves programot, amit a felkért felnőtt vezető aláírásával ellát. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit, melynek működtetéséért térítési díjat kérhet. A térítési díjról a tanév elején a diákokat és a szülőket az iskola köteles tájékoztatni. A diákkör vezetőjének díjazásáról az igazgató dönt.

127. OLDAL


18. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A tanulói taneszközöket, tanulmányi segédleteket, tankönyveket a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a pedagógusok választják ki. Tanítási év közben – a tanulmányi segédletek és taneszközök kivételével – a meglévő tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, kivéve, ha a szülők ezt írásban jóváhagyják. Iskolánk törekszik arra, hogy gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben az azonos tantárgyakhoz azonos tankönyveket (tankönyvcsaládot) használjanak a tanulók, ez megkönnyíti az egységes mérés-értékelést, az érettségi és a szakmai vizsgára felkészülést.         

A tankönyvkiválasztás szempontjai: a taneszköz feleljen meg a helyi tanterv követelményeinek, segítse elő az érettségi és szakmai vizsgákra való felkészítést, tegye lehetővé a tanítás-tanulás módszerek sokszínűségét, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyen több éven át használható, tartós és esztétikus kivitelezésű, támogassa az önálló tanulói munkavégzést, szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzéken. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet: amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és a tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak, amelyet a szülők közössége elutasít, a pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan felszerelést kérhet a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához.

128. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM

3. KÖTET SZAKMAI PROGRAM

129. OLDAL


19. A szakmai képzés rendszere, felépítése 19.1. A szakmai képzés rendszere A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzőben folyó szakmai képzés felépítését mutatja be az alábbi grafika. Munkába állás Felnőttoktatás

Szakmai vizsga

Nem érettségi vizsgára épülő 2 éves szakképzés

Érettségi vizsgára épülő 2 éves szakképzés

Felsőfokú tanulmányok

Érettségi vizsga

Szakiskola 9-11. évfolyam - festő, mázoló és tapétázó - kőműves - bolti eladó - szakács - pincér - panziós - szerkezetlakatos - hegesztő - gépi forgácsoló - pék szakmák

Gimnázium 9-12. évfolyam - reál, - humán, - angol, - általános irányultság

Általános iskola

130. OLDAL

Szakközépiskola 9-12. évfolyam - informatika - gépészet - vendéglátásidegenforgalom - kereskedelemmarketing - közgazdaság szakmacsoport


19.2. A szakmai képzés céljai, feladatai Az intézmény szakképzési rendszerének kialakításakor elsődleges szempont volt a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes szaktudás és alkalmazkodó képesség kialakítása. A szervezés során figyelembe vettük a helyi munkaerő-piaci kívánalmakat, az Alföld Szakképzés Szervezési Társulás és a helyi önkormányzat rendelkezéseit, a tanulók, a szülők igényeit, az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerét, valamint a helyi munkaerő-piaci kívánalmakat. Folyamatos kapcsolattartás szükséges az előbbiek folyamán megemlített partnereinkkel azért, hogy a megváltozott munkaerő-piaci igényekre az intézmény gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni, alkalmazkodni. Az igényeket felmérve, a Regionális Fejlesztési és Képzési Biztosság valamint az Alföld Szakképzés Szervezési Társulás döntéseivel, határozataival összhangban, szakképzési rendszerünket folyamatosan fejleszteni kell, a meglévő tárgyi és személyi feltételeket ezen elvekhez kell igazítani. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző szakmai képzésének célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, valamint tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is tudják folytatni.      

Szakképzési rendszerünk feladata: nyújtson korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, alapozzon meg és fejlesszen ki olyan tudást a tanulóban, amely képessé teszi őt arra, hogy a folyamatosan növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, fejlessze a folyamatos önművelés igényét, adjon lehetőséget, alapot egy magasabb szintű végzettség megszerzéséhez, a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja iskolánk általános nevelési céljait, személyiségformálását, a szociális funkciókra való felkészítést is.

19.3. A szakmai alapozó képzés szakközépiskolában 

Szakközépiskolai képzésben a szakmai képzés kettős tagozódású: szakmai alapozó képzés 9-12. évfolyamon - minden szakmacsoportban a szakmai orientációs (9-10. évfolyam) és szakmacsoportos alapozó (11-12. évfolyam) képzési szakaszok olyan kultúrát közvetítenek, amely bármilyen specializálódás után is szemléletformáló erő marad, - a szakmai alapozó tantárgyak óraszáma 9-10. évfolyamon heti 5-5 óra, 11-12. évfolyamon pedig heti 8-8 óra, - a szakmai alapozó képzés során a tanulók alapismeretet szereznek az ágazat egészéről, szélesebb szakmai szemléletformálásra van lehetőség, előkészítve a sikeres szakmatanulást, - szakmai alapozó képzés az alábbi szakmacsoportokban: a) informatika, b) gépészet,

131. OLDAL




c) kereskedelem-marketing, d) vendéglátás-idegenforgalom, e) közgazdaság, 9-12. évfolyamon történő szakmacsoport szerinti alapozó képzésre épülő szakképzés 13-14. évfolyamon - a középfokú szakképzés keretén belül, az érettségi vizsgára épülő 2 éves szakképesítések az alábbiak: a) informatika szakmacsoport esetén: gazdasági informatikus, b) gépészet szakmacsoport esetén: gépgyártástechnológiai technikus, c) kereskedelem szakmacsoport esetén: kereskedő, d) vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport esetén: vendéglős, e) közgazdaság szakmacsoport esetén: pénzügyi-számviteli ügyintéző,

19.3.1. Informatika szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció

Szakmai alapozás résztantárgyai

9.

Alapozó ismeretek

A műszaki pályák világa

1

Anyag- és eszközismeret

1

A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai

1

Számítógép-programozás I.

1

Számítógép-programozás II.

11.

12.

3

Számítógép-programozás III.

1

Adatbázis-kezelés

1 Összesen:

Alapozó gyakorlatok

10.

Szakmacsoportos alapozó oktatás

Számítástechnikai gyakorlatok I. Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép programozási gyakorlatok I.

2

2

3

2

3 2 1

Számítógép programozási gyakorlatok II.

5

Számítógép programozási gyakorlatok III.

4

Hardverismeret és gyakorlat

2 Összesen:

132. OLDAL

3

3

5

6


19.3.2. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


11.

12.

Közgazdaságtan

3

3

Marketing

2

2

Idegen nyelv

1

1

6

6

2

2

2

2

Gazdasági környezetünk Alapozó ismeretek

Összesen:


9.

10.

2

2


2

2

Információkezelés

2

1

Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció

2

Tanirodai gyakorlatok Összesen:

3

3

19.3.3. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


9. A műszaki ábrázolás alapjai

11.

12.

2 2

Anyagismeret

Alapozó ismeretek

10.


Mechanika

2

Anyag- és gyártásismeret

2

Géprajz

2

Ember és környezete

1

Gépelemek

2

Alkalmazott számítástechnika

1

Elektrotechnika

1 Összesen:

133. OLDAL

2

2

6

5


Műszaki ábrázolás gyakorlatok

2

Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok

1

Anyagmegmunkálási gyakorlatok Alapozó gyakorlatok

3

Gépészeti mérések

1

Géprajz gyakorlatok

1

Gépi forgácsolási gyakorlatok

2

Szerelési alapgyakorlatok

1 Összesen:

3

3

2

3

19.3.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


11.

12.

Vendéglátó és turizmusismeretek

3

3

Szállodai ismeretek

2

2

Marketing

1

1

6

6

2

2

2

2


Összesen:


9.

10.

2

2


2

2

Gasztronómiai alapismeretek

2

2

Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció

1

Tankonyhai gyakorlatok Összesen:

3

3

19.3.5. Közgazdaság szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció

Szakmai alapozás résztantárgyai Gazdasági környezetünk Alapozó ismeretek

9.

10.

2

2

Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Összesen:

134. OLDAL

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás 11.

12.

3 3

3 3

6

6




2

Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció

2 1

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok Összesen:

3

3

2

2

2

2

19.3.6. Szakmai alapozó tárgyak értékelése, minősítése Szakközépiskolában az osztálynaplóba a résztantárgyak megnevezése kerül beírásra. Félévkor a résztantárgyak minősítése történik, tanév végén viszont a résztantárgyak együttes eredménye határozza meg a tanév végi osztályzatot. Ilyenkor az egyes résztantárgyak átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg a szakmai alapozó tárgy minősítését: 9-10. évfolyamon a tantárgy neve Szakmai orientáció, 11-12. évfolyamon pedig Szakmacsoportos alapozó oktatás. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk. Ha a tanév végén a résztantárgyak valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen, javítóvizsgát csak ebből az adott résztantárgyból kell tenni. Az ellenőrző könyvbe félévkor a résztantárgyak osztályzatai kerülnek beírásra, tanév végén a bizonyítványba az összevont osztályzat kerül (9-10. évfolyamon a tantárgy neve Szakmai orientáció, 11-12. évfolyamon pedig Szakmacsoportos alapozó oktatás), a bizonyítvány utolsó lapján fel kell tüntetni, hogy az összevont eredmény milyen résztantárgyakból, osztályzatokból származott.

19.4. Szakmai alapozó képzés szakiskolában Szakiskolai szakmai alapozó képzés csak a hagyományos 4 évfolyamos szakiskolai képzés első 2 évfolyamán, azaz 9-10. évfolyamon történik. A 9-10. évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére. Ezek a feladatok magukban foglalják az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését is. A szakmatanulás elkezdése magában foglalja 9. évfolyamon a pályaorientációt, a gyakorlati oktatást és 10. évfolyamon a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást. A pályaorientációt az életpálya-építés előkészítő szakaszaként értelmezzük. A program célja, hogy elősegítse és tudatosabbá tegye a diákok szakmaválasztását. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezőket: az önismereti elemeket, a pályainformációkat, azaz a szakmaismereti elemeket. A 9. évfolyamon folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamon folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az Országos képzési jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés kiválasztásához. Az oktatás célja a szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása, olyan szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek hatékonyan segítik a sikeres helytállást a szakképzési évfolyamon, és lehetővé teszik a tanulószerződés megkötését.

135. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM 9-10. évfolyamon történő szakmai alapozó oktatás az alábbi szakmacsoportokban valósul meg:  építészet szakmacsoport,  gépészet szakmacsoport,  kereskedelem-marketing szakmacsoport,  vendéglátás-idegenforgalom. A 10. évfolyam elvégzése után tanulóink az érettségi vizsgára nem épülő 2 éves szakképzések közül választhatnak:  építészet szakmacsoport - festő, mázoló és tapétázó, - kőműves,  gépészet szakmacsoport - gépi forgácsoló, - hegesztő, - szerkezetlakatos,  kereskedelem-marketing szakmacsoport - bolti eladó (Élelmiszer és vegyi árú eladó),  vendéglátás-idegenforgalom - szakács, - pincér, - panziós, falusi vendéglátó  élelmiszer szakmacsoport, - pék.

19.4.1. Építészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció

Szakmai alapozás moduljai Tanulásmódszertan

10. Gyakor- Szakmai Szakmai lati okta- alapozás alapozás tás elmélet gyakorlat

1

Kommunikáció és önismeret

0,5

Kulturális értékek megőrzése

0,5

Vonal, jel, jelképek

0,5

Nézetek, vetületek

0,5

Ábrázolási konvenciók

0,5

A honfoglalás kor tárgykultúrája

0,5

A gótikus stílus hatása a művészetekre

0,5

A perspektivikus ábrázolás

0,5

A műszaki ábrázolások alapjai

1

Mérjük meg, számoljuk ki

1

Bevezetés a szakmai számításokba

1

136. OLDAL


Bevezetés az építészeti vizuális kommunikációba

2

Környezetvédelem az építési tevékenységben

1

Építőipari szaknyelv használata

0,5

Egészségvédelem, munkabiztonság

0,5

Manuális készségfejlesztés

4

Határozd meg a helyét (Kitűzési alapgyakorlatok)

1

Építőipari szakmák

1 Összesen:

2

6

4

6

19.4.2. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5

Mérések, egyszerű mérőeszközökkel

1

A műszaki ábrázolás alapjai

1

Előrajzolás a síkban

0,5

Anyagok

1

Anyagmegmunkálások

2

Alapvető fizikai, kémiai mennyiségek

0,5

Műszaki ábrázolás

2

Erőhatással történő fémipari kötési módok

2

Előrajzolás a térben

0,5

Lemezalakítási módok

2

Kézi forgácsolási műveletek

1

Felületkezelés

0,5

Gépi forgácsolás alapjai

1

Hegesztés, forrasztás

1 Összesen:

137. OLDAL

2

6

4

6


19.4.3. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5


2


2

Boltok, áruházak mennyiségei

2

Család, háztartás

2

Tágabb környezetünk

1

Kommunikáció és viselkedéskultúra

1


5

Mindennapi ismeretek

1 Összesen:

2

6

4

6

19.4.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5


2


2

A gasztronómia anyagai és termékei

2


2

A korszerű táplálkozás alapjai

1

Régiónk étkezési hagyományai

1

138. OLDAL


Gasztronómiai alapgyakorlatok

3

Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel

2

A vendéglátás dolgozói, a vendégek

1 Összesen:

139. OLDAL

2

6

4

6


20. A szakmai képzés jellemzői 20.1. Tanuló felvétele szakképző évfolyamra 20.1.1. 3 évfolyamos szakiskolai képzésre jelentkezők A 3 évfolyamos szakiskolai képzésre jelentkezésre vonatkozó információkat jelen dokumentum 9.1., a „Tanuló felvétele nappali rendszerű 9. évfolyamra” című fejezete tartalmazza.

20.1.2. 4 évfolyamos szakiskolai képzés szakképző évfolyamára jelentkezők A 4 évfolyamos szakiskolai képzés szakképző 11. évfolyamára történő jelentkezésre vonatkozó információkat jelen dokumentum 9.3., a „Tanuló felvétele szakképző 11./13. évfolyamára” című fejezete tartalmazza.

20.1.3. Érettségire épülő szakképzésre jelentkezők Az érettségi vizsgára épülő szakképzés 13. évfolyamára történő jelentkezésre vonatkozó információkat jelen dokumentum 9.3., a „Tanuló felvétele szakképző 11./13. évfolyamára” című fejezete tartalmazza.

20.2. Elméleti és gyakorlati oktatás Iskolánk tárgyi és személyi feltételei a szakmai képzés illetve a megszerezhető szakképesítések teljesítéséhez adottak. Az elméleti oktatás minden képzési formában, minden szakmacsoportban és szakmában iskolai rendszerben történik, a kialakított szaktantermi rendszerben (gépészet, kereskedelem, vendéglátás, építészet, szakképző szaktantermek). 



A gyakorlati oktatás szervezési formái: szakközépiskola 9-12., szakiskola 9-10. évfolyamán: - mindkét képzési formában, minden szakmacsoportban az iskola központi épületében illetve tanműhelyeiben történik, kivéve, - a szakközépiskola 11-12. évfolyamos kereskedelem-marketing szakmacsoportos tanulói a gyakorlatot a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. tanirodájában, tanboltjában teljesítik az intézmény tanárának irányításával, szakképző évfolyamokon: - 3 évfolyamos képzés esetén  9. évfolyamon minden gyakorlati óra iskolai tanműhelyben történik, kivéve az élelmiszer- és vegyiárú eladó tanulókat, akik a gyakorlatot a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. tanboltjában teljesítik,  10. és 11. évfolyamon tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezetnél töltik gyakorlatukat: pék, pincér, szakács, élelmiszer- és vegyiárú eladó szakmát tanulók,  10. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 11. évfolyamon tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezetnél töltik gyakorlatukat: kőműves, festő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, hegesztő szakmát tanulók,

140. OLDAL


-

-

4 évfolyamos képzés, 11-12. szakképző évfolyama esetén  az élelmiszer- és vegyiárú eladó, pincér, pék, vendéglős és kereskedő szakképesítés gyakorlati oktatása minden évfolyamon tanulószerződés birtokában gazdálkodó szervezetnél történik,  a szerkezetlakatos, hegesztő, gépi forgácsoló, festő, mázoló és tapétázó, kőműves és szakács szakképesítések esetén a gyakorlati képzés az első (illetve második) tanévben iskolai tanműhelyben történik, az utolsó évben lehetőség szerint gazdálkodó szervezetnél történik, érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyama esetén:  vendéglős és kereskedő szakképesítés gyakorlati oktatása minden évfolyamon tanulószerződés birtokában gazdálkodó szervezetnél történik.

A szakképzésben tanulóknak az utolsó évfolyam kivételével a tanév befejeztével kötelező szakmai nyári gyakorlaton kell részt venniük, melynek teljesítése előfeltétele a magasabb évfolyamba lépésnek.

20.3. Beszámítás szakképzési évfolyamon Szakközépiskola képzésben minden szakmacsoportjában érvényes: a szakmai orientációs illetve a szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyai, maga a tantárgy, valamint a szakmai alapismeretek tantárgyból tett érettségi vizsga nem számíthatók be a szakképzési évfolyamba, sem évcsökkentéssel, sem tantárgy alóli felmentéssel. Kereskedelem szakmacsoportban a közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a szakképző évfolyam 0002-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése 100%-osnak tekintendő. Az iskola igazgatójának hatásköre, hogy szakképesítés birtokában másodszakmára jelentkező esetén a meglévő szakképesítés alapján – tanulói kérelem birtokában – milyen tantárgy kerül elfogadásra, melynek függvényében az óralátogatás és/vagy az osztályozás alól felmentés adható.

20.4. Szakmai alapozó képzés és szakképzés követelményeinek kapcsolata Mivel érettségire épülő szakképző évfolyamon nem csak szakközépiskolai képzésben érettségizett tanulók tanulnak, hanem gimnáziumi képzésben érettségizettek is, így a szakképző évfolyamok tananyagelemei, követelményei nincsenek beépítve a szakközépiskolai szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás és a gimnáziumi, szakközépiskolai közismeretei tantárgyak rendszerébe. Szakiskola 9-10. évfolyamában, szakmai alapozó képzés követelményrendszere – gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elmélet, szakmai alapozó gyakorlat – nem tartalmaz egyetlen szakmacsoportban sem szakképesítések szakmai elméleti és szakmai gyakorlati követelményeit.

20.5. Szakmai tárgyak értékelése, minősítése szakképző évfolyamon Szakképző évfolyamon minden szakképesítés a modulrendszerű képzés szerint került megszervezésre. A központi programok valamint a köznevelési és a szakképzési törvény adta lehetőségek figyelembevételével, adott szakképesítés esetén, adott évfolyamon a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek összevonásra kerültek un. integráló tantárgyba, melyet az óraterv részletesen tartalmaz. Az integráló tantárgy neve a szakmai követelménymodul elnevezése.

141. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM Minden szakképesítés esetén, minden évfolyamon félévkor és a tanév végén az integráló tantárgyak értékelése és minősítése történik osztályzattal. Abban az esetben, ha az adott tantárgyat tananyagegységre lebontva több pedagógus oktatja, akkor az osztálynaplóban a tananyagegységet kell feltüntetni. Ilyenkor az egyes tananyagegységek átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg az integráló tantárgy minősítését. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk. Ha a tanév végén az integráló tantárgy által tartalmazott tananyagegységek valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen, így javítóvizsgát csak az adott tananyagegység követelménye alapján kell tenni.

20.6. Gyakorlati munka értékelése A tanuló gyakorlati tevékenységét havonta egy érdemjeggyel kell értékelni. A félévi és az év végi osztályzatot a havi érdemjegyek átlagolása határozza meg. Azoknál a szakmáknál, ahol a szakmai gyakorlat iskolai illetve üzemi gyakorlatból áll, a szakmai gyakorlat végső minősítése e két gyakorlatból tevődik össze. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazzuk az óraszám arányában. Ha bármely gyakorlati osztályzat elégtelen, akkor a végső szakmai gyakorlat osztályzat is elégtelen.

20.7. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei   

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: a szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése, az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével, amennyiben a vizsgát megelőző tanulmányok alatt a szintvizsga megszervezésére sor került, úgy a vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga.

142. OLDAL


21. Szakképesítések intézményi programja 21.1. Szakiskolai szakképesítések 21.1.1. Élelmiszer- és vegyiárú-eladó A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos élelmiszer- és vegyiárú-eladó szakképesítés a 17723-4/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos képzés óratervét jelen dokumentum 10. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 11. számú függeléke tartalmazza.    

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: segíti az árubeszerzést, készletezési, raktározási feladatokat végez, értékesítési tevékenységet végez, ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 52 341 01 0000 00 00

Autó- és motorkerékpár-kereskedő

52 341 02

Becsüs

31 851 01 0000 00 00

Hulladékfelvásárló

52 341 05 1000 00 00

Kereskedő

52 341 06 0000 00 00

Könyvesbolti eladó

52 341 07 0000 00 00

Kultúrcikk-kereskedő

33 341 02 0000 00 00

Mintabolti értékesítő, szolgáltatásértékesítő

33 341 03

Műszaki anyag- és alkatrészkereskedő

51 341 01 0000 00 00

Műszakicikk-kereskedő

51 341 02 0000 00 00

Régiségkereskedő

31 341 03 0000 00 00

Töltőállomás-kezelő

31 341 04 0000 00 00

Vegyesiparcikk-kereskedő

A szakképesítés adatai: A szakképesítés azonosító száma

31 341 01 0010 31 02

Hozzárendelt FEOR szám

5112

Szakképzési évfolyamok száma

2 évfolyam

3 évfolyam

Elmélet/gyakorlat aránya

30% / 70%

Szintvizsga

A képzés idő felét követően 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Nem szükségesek

Iskolai előképzettség Pályaalkalmassági követelmények

143. OLDAL


Szakmai alkalmassági követelmények

Nem szükségesek

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat

Szükségesek 9. évfolyamon iskolai Mindkét évfolyamon tanműhelyben (tantanulószerződéssel bolt), 10. és 11. évfogazdálkodó szerveze- lyamon tanulószerzőteknél déssel gazdálkodó szervezeteknél

Gyakorlati képzés helyszíne

A 2 évfolyamos szakképesítés közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyainak óraszáma: Megnevezés

11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti

Tanítási hetek száma

36

Osztályfőnöki órák száma

18

0,5

16

0,5

32

Testnevelés órák száma

36

1

32

1

68

Közismereti órák száma

0

0

0

0

0

Szakmai elméleti órák száma

324

9

416

13

740

32%

Szakmai gyakorlati órák száma

882

24,5

656

20,5

1536

68%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380

Kötelező nyári gyakorlat

160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


396

11

126

3,5

176

5,5

698

30%


252

7

612

17

720

22,5

1584

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

32

0

300

24.1.2. Festő, díszítő, mázoló és tapétázó A 2012/2013. tanévtől a 2 évfolyamos festő, díszítő, mázoló és tapétázó szakképesítés a 17723-16/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra.

144. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM A 2 évfolyamos festő, díszítő, mázoló és tapétázó képzés óratervét jelen dokumentum 12. számú függeléke tartalmazza.            

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: előkészíti a munkafolyamatot, szakszerű felületvizsgálatot, felületdiagnosztikát, feltárást végez, előkészíti, előkezeli a felületet megválasztott technikával, megválasztott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végez, felújítási munkát végez, fest, mázol, díszítő munkát végez, tapétázik, plakátot ragaszt, elvégzi a befejező munkálatokat, lezárja a munkafolyamatokat, helyreállítási, javítási, felújítási munkát, rekonstrukciót végez műemléki épületen, szakértő felügyelete mellett. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: -

-


33 582 04 1000 00 00


7635


2


30% / 70%

Szintvizsga

Pályaalkalmassági követelmények

A képzés idő felét követően 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Nem szükségesek


Szükségesek


Szükségesek 11. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 12. évfolyamon tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél

Iskolai előképzettség



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68

32

145. OLDAL

heti

Arány



0

0

0

0

0


414

11,5

272

8,5

686

30%


792

22

800

25

1592

70%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

0

160

24.1.3. Kőműves A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos kőműves szakképesítés a 17723-27/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos kőműves képzés óratervét jelen dokumentum 13. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 14. számú függeléke tartalmazza.                 

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: előkészítő tevékenységet végez, egyszerűbb földmunkát végez, a munka megkezdéséhez szükséges mérési feladatokat lát el, helyszíni betonozási munkát végez, vasalást készít, vízszigetelő munkát végez, hő- és hangszigetelő munkát végez, falazást végez, előregyártott elemeket helyez el, monolit beton és vasbeton szerkezetet készít, állványzatot készít és bont, hagyományos zsaluzatot készít és bont, vakolatot készít, nyílászárót épít be, aljzatbetont készít, szerelő kőműves munkát készít, előregyártott elemeket összeszerel az utasításoknak megfelelően, falakban utólagos nyílás kiváltását készíti, bontási, átalakítási, helyreállítási és felújítási munkákat végez, a kőműves munkákhoz szükséges kisgépeket kezeli. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 33 582 01 1000 00 00

Ács, állványozó

31 582 04 0000 00 00

Építményszigetelő

31 582 05 0000 00 00

Építményzsaluzat-szerelő


31 582 15 1000 00 00


7611


2


3 30% / 70%

146. OLDAL



A képzés idő felét követően 10. évfolyam elvégzé8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapsével tanúsított alapfokú iskolai végzettfokú iskolai végzettség ség Nem szükségesek


Szükségesek


Szükségesek 9. és 10. évfolyamon 11. évfolyamon iskolai iskolai tanműhelyben, tanműhelyben, 12. 11. évfolyamon tanuévfolyamon tanulólószerződéssel gazszerződéssel gazdáldálkodó szervezetekkodó szervezeteknél nél

Szintvizsga Iskolai előképzettség



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

272

8,5

722

31%


756

21

800

25

1556

69%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


216

6

234

6,5

224

7

674

30%


432

12

504

14

672

21

1608

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

147. OLDAL

32

0

300

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM 24.1.4. Szakács A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos szakács szakképesítés a 17723-35/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos szakács képzés óratervét jelen dokumentum 15. számú függeléke tartalmazza.        

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: a korszerű vendéglátás követelményeinek és a vendégek által támasztott követelményeknek betartása, étlap, menü, napi ajánlatok, étrendjavaslatok összeállítása, meglévő készletek felmérése, szükséges nyersanyagok megrendelése, előkészítése, feldolgozása, ételek elkészítése, adagolása, díszítése, tálalása, segédszemélyzet munkájának összehangolása és irányítása, a konyhai berendezések, kiszolgáló területek felügyelete, nagykonyhai berendezések üzemeltetése éttermekben és egyéb helyszíneken lévő vendéglátó-ipari egységekben. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 52 811 02 1000 00 00

Vendéglős

33 811 04 1000 00 00

Vendéglátó eladó


33 811 03 1000 00 00


5124


2


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek





148. OLDAL



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


306

8,5

368

11,5

674

30%


900

25

704

22

1604

70%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160

24.1.5. Pincér A 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos pincér szakképesítés a 17723-33/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 3 évfolyamos pincér képzés óratervét jelen dokumentum 16. számú függeléke tartalmazza.          

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el, a vendégek által igényelt és ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítja, fogadja a vendégeket, leülteteti a protokoll-előírások szerint, ismerteti a választékot, ételeket és italokat ajánl, a rendelést felveszi, a vendégek által választott ételeket és italokat udvariasan és szakszerűen felszolgálja, az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket elvégzi, az árukészlet alakulását figyelemmel kíséri, részt vesz az áru szakszerű minőségi és mennyiségi átvételében, tárolásában és dokumentálásában, munkaterületét és a vendégteret nyitásra előkészíti, a felszolgáláshoz szükséges eszközöket előkészíti, megszervezi a saját munkáját, a felszolgálandó étel és ital minőségét, mennyiségét és hőmérsékletét figyelemmel kíséri. Átveszi a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet kezel, zárás után a vendégek távozását ellenőrzi, elszámolást készít. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 33 811 04 1000 00 00


52 811 02 1000 00 00

Vendéglős

149. OLDAL



33 811 02 1000 00 00


5123


3


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek


Szükségesek 9. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 10. és 11. évfolyamon tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél




9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


216

6

252

7

224

7

692

30%


432

12

486

13,5

672

21

1590

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

32

0

300

24.1.6. Szerkezetlakatos A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos szerkezetlakatos szakképesítés a 17723-37/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos szerkezetlakatos képzés óratervét jelen dokumentum 17. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 18. számú függeléke tartalmazza.   

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: műszaki rajzok és leírások alapján alkatrészt gyárt, alakít, javít, oldható és nemoldható kötéseket készít, szerel és bont, könnyű és nehézfémszerkezetek műhelyszintű előgyártását és a szerkezetek összeállítását

150. OLDAL


  

végzi, a műszaki rajzok alapján helyszíni szerelést végez, a munkavégzése során használatos dokumentációkat az előírásoknak megfelelően kezeli, betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat és a magasban végzett tevékenységekre vonatkozó szabályokat. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 31 521 03 0000 00 00

Építő- és szállítógép-szerelő

31 582 10 1000 00 00

Épületlakatos

31 521 11 1000 00 00

Hegesztő


31 521 24 1000 00 00


2

3


30% / 70%

Szintvizsga




Nem szükségesek






11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

272

8,5

722

31%


756

21

800

25

1556

69%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

151. OLDAL

0

160



9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


216

6

252

7

224

7

692

30%


432

12

486

13,5

672

21

1590

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

32

0

300

24.1.7. Gépi forgácsoló A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos gépi forgácsoló szakképesítés a 17723-18/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos szerkezetlakatos képzés óratervét jelen dokumentum 19. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 20. számú függeléke tartalmazza.           

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: a forgácsoló eljárásoknak megfelelően felszereli, beállítja a munkadarab befogó-, megfogó-, menesztő- és rögzítő eszközöket, kiválasztja és rögzíti a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat és a forgácsolási paramétereket, egyszerű forgácsolt alkatrészeket esztergál, egyszerű forgácsolt alkatrészeket mar, egyszerű forgácsolt alkatrészeket köszörül, finomfelületi megmunkálásokat végez, egyszerű forgácsolt alkatrészeket készít CNC vezérlésű megmunkáló gépeken, fúrási munkát, szerszámélezést végez, geometriai méréseket, vizsgálatokat végez, anyagvizsgálatokat végez, betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat, tanulmányozza és értelmezi a gépészeti anyagokra vonatkozó információkat: szabványok, műszaki táblázatok, tűrés- és illesztés táblázatok. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 31 521 02 0000 00 00

CNC forgácsoló

33 521 08 0000 00 00

Szerszámkészítő

152. OLDAL


A szakképesítés adatai: A szakképesítés azonosító száma Hozzárendelt FEOR szám

31 521 09 1000 00 00 7423


2

3


30% / 70%

Szintvizsga




Nem szükségesek






11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

272

8,5

722

31%


756

21

800

25

1556

69%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046

36

153. OLDAL

32

heti

Arány



180

5

288

8

224

7

692

30%


468

13

450

12,5

672

21

1590

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

160

0

300

24.1.8. Hegesztő A 2012/2013. tanévtől a 2 évfolyamos hegesztő szakképesítés a 17723-21/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos hegesztő képzés óratervét jelen dokumentum 21. számú függeléke tartalmazza.        

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: elvégzi az adminisztrációs feladatokat, ellenőrzi a munkaterületet, előkészíti a munkadarabot, beüzemeli a munkavégzéshez szükséges gépeket, elvégzi a hegesztést, elvégzi a vágást, biztosítja a munkavégzés befejezésének rendjét, betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: Épületlakatos

31 582 10 0000 00 00 A szakképesítés adatai: A szakképesítés azonosító száma

31 521 11 0000 00 00


7425


2


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek


Nem szükségesek 11. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 12. évfolyamon tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél



154. OLDAL



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


360

10

336

10,5

696

30%


846

23,5

736

23

1582

70%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160

24.1.9. Pék A 2010/2011. tanévtől a 2 évfolyamos illetve a 2012/2013. tanévtől indított pék szakképesítés az FVM-4149/2008. közleményben kiadott központi program és az 51/2010. (IV.29.) FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos pék képzés óratervét jelen dokumentum 22. számú függeléke, míg a 3. évfolyamos képzés óratervét a 23. számú függelék tartalmazza.             

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: felkészül a munkára, előkészíti a munkafolyamatokat, alapméréseket végez, eszközöket használ, gépeket kezel, berendezéseket üzemeltet, befejező műveleteket végez, tésztát készít, tölteléket készít, feldolgozza a tésztát, tésztát keleszt, tésztát süt, tésztát szárít, betartja a tevékenységére vonatkozó előírásokat, adminisztrációs munkát végez. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 33 541 01 0000 00 00

Édesipari termékgyártó

54 541 01

Élelmiszeripari technikus

33 541 03 0000 00 00

Molnár

33 541 05 1000 00 00

Pél-cukrász

155. OLDAL


A szakképesítés adatai A szakképesítés azonosító száma

33 541 04 0000 00 00


7216


2


40% / 60%

Szintvizsga


Nem szervezhető 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Nem szükségesek


Nem szükségesek


Szükségesek Mindkét évfolyamon tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél




11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


396

11

464

14,5

860

40%


756

21

560

17,5

1316

60%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


342

9,5

234

6,5

336

10,5

912

40%


306

8,5

504

14

560

17,5

1370

60%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640

36

156. OLDAL

32



140

160

0

300

24.2. Szakközépiskolai szakképesítések 24.2.1. Vendéglős A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos vendéglős szakképesítés a 17723-41/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos vendéglős képzés óratervét jelen dokumentum 24. számú függeléke tartalmazza.   



A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet végzi, irányítja, kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelelő árukészletről, megszervezi az egység adminisztrációs rendjét, biztosítja a tűz-, munka-, és tulajdonvédelmi előírások betartását. Gondoskodik a higiéniás szabályok betartásáról, teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységben a készletekért, melegkonyhás étteremvezető feladatokat lát el. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 33 811 03 1000 0000

Szakács

33 811 02 1000 0000

Pincér

33 811 04 1000 00 00



52 811 02 1000 00 00


5121


2


40% / 60%

Szintvizsga

A képzés idő felét követően


Érettségi vizsga


Nem szükségesek


Szükségesek





11. évfolyam

157. OLDAL

12. évfolyam

Összesen

Arány


éves

heti

éves

heti

éves

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

512

16

962

42%


756

21

560

17,5

1316

58%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160

24.2.2. Kereskedő A 2012/2013. tanévtől a 2 évfolyamos kereskedő szakképesítés a 17723-24/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos kereskedő képzés óratervét jelen dokumentum 25. számú függeléke tartalmazza.           

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg, irányítja, szervezi, ellenőrzi a kereskedelmi egység tevékenységét, marketing tevékenységet végez, megszervezi és lebonyolítja a beszerzési tevékenységet, megszervezi és lebonyolítja a készletezést, raktározást, nyilvántartja a készleteket, gazdálkodik a készletekkel, megszervezi és lebonyolítja az értékesítési tevékenységet, ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, felméri és értékeli a piaci környezetet bolthálózat létrehozása szempontjából, kiválasztja, kialakíttatja a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket, kialakítja a bolthálózat szabályai szerint az üzlet külső/belső arculatát, választékát, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 52 341 06 0001 52 01

Antikváriumi kereskedő

52 341 01 0000 00 00


52 341 02

Becsüs

31 341 01

Bolti eladó

55 345 01

Kereskedelmi menedzser

33 341 01 0000 00 00

Kereskedő, boltvezető

52 341 06 0000 00 00


52 341 07 0000 00 00


33 341 02 0000 00 00


158. OLDAL


33 341 03


51 341 01 0000 00 00


51 341 02 0000 00 00

Régiségkereskedő

31 341 03 0000 00 00


52 341 06 0001 52 01


52 341 01 0000 00 00



52 341 05 1000 00 00


5111


2


60% / 40%

Szintvizsga



Érettségi vizsga


Nem szükségesek


Nem szükségesek





11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


774

21,5

592

18,5

1366

60%


432

12

480

15

912

40%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

159. OLDAL

0

160

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK

Függelékek

160. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 1. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Általános irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Heti óraszám

Tantárgy megnevezése

Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4

csoportbontás 9-12. évfolyamon

2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


3

3

4

5


2

2

3

4

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom SÁV

Angol nyelv SÁV Matematika

Matematika Matematika SÁV Történelem Történelem SÁV

Ember és társadalom

Emberismeret és etika

1

Társadalomismeret

1

Bevezetés a filozófiába

Ember a természetben

1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2

Biológia SÁV Földünk - környezetünk

Művészetek

Földünk és környezetünk

2

2

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Tánc és dráma

Integrálva Magyar nyelv és irodalom, testnevelés tantárgyakba

Művészetek

2

Mozgókép és médiaismeret Informatika Testnevelés és sport

1 2

2

2

3

3

1

1

1

1

Tanulói kötelező óraszám

29,5

29,5

30

30

Tanulói minimális óraszám

Informatika SÁV Testnevelés és sport

Életvitel és gyakorlati ismeretek Osztályfőnöki

27,5

27,5

30

30

Kötelezően választható óraszám

6

2

2

0

0

Szabadon választható óraszám

7

0

0

4

4

29,5

29,5

34

34

Tanulói maximális óraszám 6 7


2

Informatika

Lásd a „Kötelezően és szabadon választható tantárgyak” című fejezetnél Lásd a „Kötelezően és szabadon választható tantárgyak” című fejezetnél

161. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 2. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Angol irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Matematika

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


Angol nyelv SÁV

2

2

Matematika

3

3

4

5


2

2

3

4


Matematika SÁV Történelem Történelem SÁV



1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30




27,5

27,5

30

30


8

4

4

0

0


9

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34



2

Informatika


162. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 3. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Humán irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.


4

4

4

5

Magyar nyelv és irodalom SÁV

1

1

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


3

3

4

5


Történelem

2

2

3

4

Történelem SÁV

1

1



Matematika Matematika SÁV


1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30




27,5

27,5

30

30


10

4

4

0

0


11

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34



2

Informatika


163. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 4. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Reál irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


Matematika

3

3

4

5


Matematika SÁV

1

1

Történelem

2

2

3

4



Történelem SÁV Ember és társadalom


1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

Informatika SÁV

1

1

Testnevelés és sport

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30



27,5

27,5

30

30


12

4

4

0

0


13

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34



Informatika


164. OLDAL


Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


3

3

4

5


2

2

3

4






1

Társadalomismeret

1



Földünk - környezetünk

Művészetek

1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

Biológia SÁV

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma

2

2

2

Mozgókép és médiaismeret


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30



27,5

27,5

30

30


14

4

4

0

0


15

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34

Tanulói maximális óraszám

15


2

Informatika


14

2


Művészetek

Informatika

1


165. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 6. számú függelék – Esti rendszerű gimnáziumi képzés óraterve Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Tantárgy megnevezése Anyanyelvi kommunikáció Magyar irodalom

Heti óraszám 9.

10

11.

12.

1

1

1

1

2,5

2,5

2,5

3

Idegen nyelv

Idegen nyelv

3

3

3

4

Matematika

Matematika

3

3

4

4

Történelem

1

1

1

2

Társadalomismeret

1

1

1


Filozófia/Etika

1

Fizika

1

1

1

Kémia

1

1

1

Biológia

1

1

1


1

1

1

Művészetek

Művészeti ismeretek

1

1

1

1

Informatika

Informatika

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

18

Ember a természetben Földünk - környezetünk

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Osztályfőnöki Tanulói kötelező óraszám

166. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 7. számú függelék – Szakközépiskolai képzés óraterve Műveltségi terület/Szakmai előkészítés

Heti óraszám


10

11.

12.


4

4

4

4

Idegen nyelv

Idegen nyelv

4

4

4

4


Matematika

Matematika

3

3

4

5


Történelem és társadalmi ismeretek

2

2

4

4



Ember a természetben Földünk - környezetünk Művészetek Informatika Testnevelés és sport

Társadalomismeret és etika

1

Fizika

2

2

Kémia

1,5

1,5


2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

Szakmai előkészítés


2

2


2

2

3

3

1

1

1

1

5

5 8

8

Tanulói kötelező óraszám 31,5 31,5

30

30

Tanulói minimális óraszám 27,5 27,5

30

30

Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás


16

4

4

0

0


17

0

0

4

4

34

34

Tanulói maximális óraszám 31,5 31,5

17

1

Informatika


16

Megjegyzés

9.


167. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 8. számú függelék – 4 évfolyamos szakiskolai képzés 9-10. évfolyamának óraterve Heti óraszám 9. 10

Megjegyzés


3

2


Idegen nyelv

Idegen nyelv

2

2


Matematika

Matematika

4

3



2

2

Természetismeret és környezeti tanulmányok

3

3

Informatika

2

2

2,5

2,5

1

1

Műveltségi terület/Szakmai előkészítés Magyar nyelv és irodalom

Ember és társadalom Ember a természetben Informatika Testnevelés és sport





Pályaorientáció

2

Gyakorlati oktatás

6

Szakmai elmélet

4

Szakmai gyakorlat

6 Tanulói kötelező óraszám 27,5

27,5

Tanulói minimális óraszám 27,5

27,5


0


0

Tanulói maximális óraszám 27,5

168. OLDAL

0

27,5


VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 9. számú függelék – 3 évfolyamos szakiskolai képzés óraterve Műveltségi terület/Szakmai előkészítés

Tantárgy megnevezése (kompetenciaterület)


Heti óraszám 9.

10.

11.

Megjegyzés

Magyar nyelv és irodalom (Anyanyelvi)

2

2

1


Idegen nyelv

Angol nyelv vagy Német nyelv (Idegen nyelvi)

2

2


Matematika

Matematika (Matematikai)

2

1,5



Történelem és társadalmi ismeretek (Történelmi, szociális, állampolgári)

1,5

1,5

1,5


Természetismeret és környezeti tanulmányok (Természettudományi)

1,5

1,5

1,5

Művészetek

Művészeti ismeretek (Művészetek)

1,5

1,5

Informatika

Informatika (Digitális)

1,5

1,5



2

2

Tanulásmódszertan (Tanulásmódszertan)

2

Osztályfőnöki

1

1

1

Közismereti tantárgyak összesen:

17

14,5

7

Szakmai tantárgyak összesen:

18

20,5

28


35

35

35


35

35

35


0

0

0


0

0

0


35

35

35


2

csoportbontás 9. évfolyamon


169. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 10. számú függelék – 2 évfolyamos Élelmiszer és vegyiárú-eladó szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam

Tananyagegység azonosító

közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18

Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása

Iskolai gyakorlat Szakmai gyakorlat

Bolti gyakorlat

1.0/0004-11

Általános áruismeret alkalmazása

2.0/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11

Jogszabályok alkalmazása

3.0/0005-11

Pénzforgalmi előírások betartása

4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

2.0/0007-11

Értékesítés idegen nyelven

3.0/0007-11

Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása

3.0/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1.0/0007-11

Áruelőkészítési feladatok

3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0007-11


4.0/0007-11

Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése

ÖSSZESEN

170. OLDAL

szakmai elmélet Évi Évi

12. évfolyam szakmai gyakorlat Évi Heti

Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

1,5

szakmai elmélet Évi Heti

18 54

2

32 96

4

18 54 18 54

4

96 48

4,5

36 72

3

64 80

4,5

36 18 18 18 36 36 90

54

közismereti

324

9

szakmai gyakorlat Évi Heti

7

3 48 48

108 180 342

17,5

882

24,5

48

1,5

416

13

80 160 320

17,5

656

20,5


9. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5

Angol nyelv vagy Német nyelv

72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása


Bolti gyakorlat

Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

36 72

2.0/0007-11


3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1.0/0007-11


3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0007-11


4.0/0007-11


3

18 90 18 18

4

54 90

4

36 18 18 18 18 18 18 18 18 36 54 36 72

Heti

1

16 32

1,5

1,5

40 24

2

1

32 32

2

7

612

17

396

171. OLDAL

11

252

7

Heti

szakmai gyakorlat Évi

3 36 18 54 72 180 252

0 ÖSSZESEN

szakmai elmélet Évi

Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi

11. évfolyam szakmai gyakorlat

Heti

2.0/0004-11

Évi

szakmai elmélet

Évi

1.0/0004-11

Évi

közismereti Évi

Az áruforgalom lebonyolítása

Évi


522

14,5

126

3,5

119

1,5 24 24 128 160 384

14 17

Heti

224

7

176

5,5

720

21 22,5

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 12. számú függelék – 2 évfolyamos Festő, díszítő, mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18 1.0/6234-11

Építőipari közös tevékenység

Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, egyszerű díszítése

Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, különleges díszítő munkái

Mázolási munkák fa-, fal-, fém, és speciális felületeken

Tapétázás

Plakátragasztás


Évi

Építőipari műszaki rajz

3.0/6234-11

Biztonságos munkavégzés feltételei

4.0/6234-11

Építési alapismeretek

5.0/6234-11

Munkajogi és vállalkozási ismeretek

Évi

közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Munkavégzés komplex feltételei

2.0/6234-11

12. évfolyam szakmai gyakorlat Heti


Heti

32 36 18 72

3,5

2 32

1.0/6330-11

Anyagismeret

9

2.0/6330-11

Falfelület-diagnosztika, felület-előkezelés, előkészítés szerszámai, eszközei, gépei

9

8

3.0/6330-11

Felület előkészítés, előkezelés

4.0/6330-11

Felületfestés anyagai, segédanyagai, szerszámai, eszközei, gépei

9 9

8 8

5.0/6330-11

Felület előkezelés, - előkészítés, festés, anyagszükséglet, munkaidőszámítás

9

8

6.0/6330-11

Falfelületek festése

7.0/6330-11

Homlokzat festése

8.0/6330-11

Egyszerű díszítés

18 18 27

8 8

1.0/6305-11

Enyv, kazein kötőanyagú festés előkészítése, festése

18

2.0/6305-11

Különleges díszítési, festési eljárások, díszítőelemek

1.0/6302-11

Anyagismeret

2.0/6302-11

Felületvizsgálat, felület előkészítés, előkezelés, szerszámai, eszközei gépei

3.0/6302-11

Mázolási munkák

4.0/6302-11

Anyagszükséglet számítás

5.0/6302-11

Felújítási munkák

6.0/6302-11

Díszítőmunkák

1.0/6303-11

Tapétázás szerszámai, eszközei, gépei, munka és biztonságtechnika

3

0,5 27 9 27 9

36

1,5

1

10

2

10

2

34 10

2.0/6303-11

Tapéták csoportosítása, fajtái, ragasztók csoportosítása, fajtái

3.0/6303-11

Tapétázás anyagszükséglet meghatározás, munka –normaidő

4.0/6303-11

Tapétázási munkák előkészítése

5.0/6303-11

Tapétázási munkák

6.0/6303-11

Tapétázás díszítő elemei

1.0/6304-11

Munkaszint kialakítása

2.0/6304-11

Felület előkészítése

3.0/6304-11

Plakátragasztás

9 9 18 18 28 8

2,5

0

172. OLDAL

8 24 10 10 12

1

1


Heti


Szakmai gyakorlat


1.0/6330-11

Anyagismeret

36 36

2.0/6330-11


36

32

3.0/6330-11


4.0/6330-11


72 36

32 18

5.0/6330-11


36

20

6.0/6330-11


7.0/6330-11

Homlokzat festése

8.0/6330-11


1.0/6305-11


90 36 54 18

86 36 32 18 174

2.0/6234-11

2.0/6305-11


2.0/6302-11


3.0/6302-11

Mázolási munkák

4.0/6302-11


5.0/6302-11


6.0/6302-11

Díszítőmunkák

1.0/6303-11

Tapétázás szerszámai, eszközei, gépei, munka és biztonságtechnika Tapéták csoportosítása, fajtái, ragasztók csoportosítása, fajtái

3.0/6303-11


4.0/6303-11

Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák

6.0/6303-11


1.0/6304-11


2.0/6304-11


3.0/6304-11

Plakátragasztás

22

52

25

80 60

2.0/6303-11

5.0/6303-11

19 98 9

18 18 18 18 126 18

16 62 12 12 40

ÖSSZESEN

173. OLDAL

54

1,5

414

11,5

792

22

48

1,5

272

8,5

800

25

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 13. számú függelék – 2 évfolyamos Kőműves szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18 1.0/6234-11


Falazás, vakolás

Beton és vasbeton szerkezetek

Szigetelések Vegyes kőműves feladatok

Szakmai gyakorlat


Évi

12. évfolyam szakmai gyakorlat Évi

közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti

Munkavégzés komplex feltételei Építőipari műszaki rajz

3.0/6234-11


4.0/6234-11


5.0/6234-11


1.0/6248-11

Kitűzési és mérési ismeretek

2.0/6248-11

Falazás és vakolás anyagai

3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

6.0/6248-11

Építőipari gépek

1.0/6249-11

Beton és vasbeton anyagai

2.0/6249-11

Beton és vasbeton szerkezetek készítése

3.0/6249-11

Zsaluzatok

4.0/6249-11

Betonozás eszközei és gépei

1.0/6250-11

Vízszigetelés

1.0/6250-11

Hő- és hangszigetelés

1.0/6251-11

Nyílászáró szerkezetek

2.0/6251-11

Bontás, átalakítás, helyreállítás

2.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

1.0/6250-11

Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés

1.0/6251-11


2.0/6251-11


Évi

Heti


Heti

32

2.0/6234-11

1.0/6250-11

szakmai elmélet

54 18 72

4

2 32

18 18 54 18 18 18 18 72 9 9 20 16 18

4

16 8 8

1

3

16 32 8 8

2

1

32 32

2

0,5

16 32

1,5

36 36 72 198 108 54 36 144 18 36

96 128 80 64 112 16 48 144 64 64

21

18 ÖSSZESEN

174. OLDAL

54

1,5

450

12,5

756

21

48

1,5

272

8,5

800

25

25



megnevezése

9. évfolyam közismereti Évi

Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1


Falazás, vakolás




3.0/6234-11


4.0/6234-11


5.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

6.0/6248-11


1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

4.0/6249-11


1.0/6250-11

Vízszigetelés

1.0/6250-11


1.0/6251-11


2.0/6251-11


Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti


Évi

szakmai elmélet

Évi

2.0/6234-11

Évi

közismereti Évi

1.0/6234-11

Évi


Heti


Heti

36 36 18 72

3,5

1

1 32

18 18 18

2,5

18 18

27 27

2

0

18 27 0

0 0

175. OLDAL

18 9 54 18

1,5

80

3

16 1,5 0,5

48 48

1,5 1,5


Heti


Szakmai gyakorlat

2.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

1.0/6250-11

Vízszigetelés

1.0/6250-11


1.0/6251-11


2.0/6251-11


36 54 72 206

90 108 36 110

64 12

128 32 14

21 240

52 72 160 32 80

36 ÖSSZESEN

612

17

216

176. OLDAL

6

432

12

522

14,5

234

6,5

504

14

224

7

224

7

672

21

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 15. számú függelék – 2 évfolyamos Szakács szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

Vendéglátó tevékenység alapjai

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

Ételkészítés I.

Ételkészítés II.


Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Gazdasági alapfogalmak

2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenység jellemzői

3.0/6273-11

Szakmai számítások

16

1.0/6274-11

Élelmiszerek általános alapismeretei

2.0/6274-11

Vendéglátó tevékenység követelményei

3.0/6274-11

Élelmiszerek csoportjai, jellemzői

24 10 38

4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

1.0/6275-11

Szakmai kommunikáció

2.0/6275-11

Vendéglátó technológiai szakkifejezések idegen nyelven

3.0/6275-11

Speciális idegennyelvű szakmai szókincs bővítése

1.0/6280-11

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények

20 1

2.0/6280-11

Technológiai alapismeretek

3.0/6280-11

Alapkészítmények: Salátás és öntetek

4.0/6280-11

Alapkészítmények: Főzelékek és köretek

5.0/6280-11

Alapkészítmények: hagyományos ételekhez tartozó mártások és pecsenyel.

6.0/6280-11

Alapkészítmények: levesek, levesbetétek

7.0/6280-11

Alapkészítmények: meleg előételek

8.0/6280-11

Alapkészítmények: halak és egyéb hidegvérű állatokból készíthető ételek

9.0/6280-11

Alapkészítmények: háziszárnyasokból készíthető ételek

10.0/6280-11

Alapkészítmények: vágóállatokból készíthető ételek

11.0/6280-11

Alapkészítmények: vadhúsokból készíthető ételek

12.0/6280-11

Alapkészítmények: éttermi melegtészták

13.0/6280-11

Egyszerűen elkészíthető menü összeállításának szabályai

14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

1.0/6281-11


2.0/6281-11

Technológiai újdonságok

3.0/6281-11

Hidegkonyhai édességek

4.0/6281-11

Hideg édességek

5.0/6281-11

Tányérdesszertek

6.0/6281-11

Hazai és nemzetközi konyha jellegzetes ételei

7.0/6281-11

Büfé-, rendezvényételek és kalkulációja számítógépen

8.0/6281-11

Vendég előtti ételkészítés

9.0/6281-11

Különféle tálalási módok, díszítési műveletek

10.0/6281-11

Étlap, hagyományos étrend, alkalmi menüsor összeállításának szabályai

11.0/6281-11

Munkaszervezés II.

177. OLDAL

36 18 12 26 4 8 10 6 8 6 8 32 6 12 2 4

2

1,5

Évi

közismereti Évi

1.0/6273-11

Évi



Heti

23 56 65

4,5

10 55 15 16 32

4

0

2,5

1,5

0

4 6 12 8 12 18 8 8 8 8 4

3


Heti


Iskolai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

Éttermi gyakorlat

3.0/6275-11


1.0/6280-11


2.0/6280-11


32

3.0/6280-11


4.0/6280-11


26 145 52 84

5.0/6280-11

Alapkészítmények: hagyományos ételekhez tartozó mártások és pecsenyelevek

74

6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


2.0/6281-11


3.0/6281-11


4.0/6281-11

Hideg édességek

5.0/6281-11

Tányérdesszertek

6.0/6281-11


7.0/6281-11


8.0/6281-11


9.0/6281-11


1.0/6281-11


2.0/6281-11


3.0/6281-11


4.0/6281-11

Hideg édességek

5.0/6281-11

Tányérdesszertek

6.0/6281-11


7.0/6281-11


8.0/6281-11


9.0/6281-11


10.0/6281-11


11.0/6281-11

Munkaszervezés II.

ÖSSZESEN

178. OLDAL

72 88 38 52 162 32 68 12

4,5

25

6 24 12 12 18 6 12 22 10 28 77 42 42 98 56 63 63 56 25

0

54

1,5

306

8,5

900

25

48

1,5

368

11,5

704

17,5

22

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 16. számú függelék – 3 évfolyamos Pincér szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)


megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1



Felszolgálás I.

Felszolgálás II.

Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői

3.0/6273-11


1.0/6274-11


2.0/6274-11


3.0/6274-11


4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

1.0/6275-11


2.0/6275-11


3.0/6275-11


1.0 /6278-11

Munkavédelem, szakmai követelmények, HACCP

2.0 /6278-11

Vendéglátó üzlet kialakításának feltétele

3.0 /6278-11

Értékesítés előkészítése

4.0 /6278-11

Értékesítés folyamata

5.0 /6278-11

Ételek felszolgálása

6.0 /6278-11

Italok felszolgálása

1.0 /6279-11

Vendég előtt végzett műveletek

2.0 /6279-11

Étrendek összeállítása, italajánlat készítése

7.0 /6279-11

Értékesítés elszámolása

8.0/6279-11

Üzleten kívüli értékesítés, rendezvények

9.0/6279-11

Szobaszerviz, szállodai feladatok

48 24 24 12

2

32 40

Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti

2.0/6273-11

Évi

szakmai elmélet

Évi

1.0/6273-11

Évi

közismereti Évi


Évi


Heti


2

Heti

1,5 48

1

8 64

2

1

36

1

33 15

1,5

36 1 32 6 10 10 10 14 22

2

0

179. OLDAL

6 4 4 12 23 23

2

0

0

23 23 10 24 16

3


Heti


Iskolai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

Éttermi gyakorlat

3.0/6275-11


1.0 /6278-11


2.0 /6278-11


3.0 /6278-11


4.0 /6278-11


5.0 /6278-11


6.0 /6278-11


1.0 /6279-11


2.0 /6279-11


3.0/6279-11

Informatika a Pincér szakmában

7.0 /6279-11


8.0/6279-11


2.0 /6278-11


3.0 /6278-11


4.0 /6278-11


5.0 /6278-11


6.0 /6278-11


1.0 /6279-11


2.0 /6279-11


4.0/6279-11


5.0/6279-11


6.0/6279-11


7.0 /6279-11


8.0/6279-11


9.0/6279-11


32 47 37 30 102 108 108

12

30 30 36

12

3,5

3 18 18 16 10 18

34 86 86 86 86 0

ÖSSZESEN

612

17

216

180. OLDAL

6

432

12

107 107 32 32 32 60 140 50

10,5

522

14,5

252

7

486

13,5

224

7

224

7

672

17,5

21

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 17. számú függelék – 2 évfolyamos Szerkezetlakatos szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti kötési feladatok Lemezlakatos tevékenységek Magasban végzett lakatos feladatok

Szerkezetlakatos feladatok

Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti


Heti

1.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete

36

1

0

1.0/6361-11

Műszaki dokumentációk

6

0

2

0

2.0/6361-11

Gépészeti alapmérések

3.0/6361-11

Anyagismeret, anyagvizsgálat

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11

Alapszerelések végzése

54 36 36 54 36

1.0/0220-11

Gépészeti kötések elméleti alapjai

72

1.0/6370-11

Lemezlakatos alapismeretek

108

2.0/6370-11


3.0/6370-11

Lemezszerkezetek

1.0/6368-11

Magasban végzett munka- és tűzbiztonsága

2.0/6368-11

Építészrajzi ismeretek

3.0/6368-11

Magasban végzett szerelési folyamatok

1.0/6369-11

Szerkezetlakatos ismeretek

3.0/6369-11

Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek

5.0/6369-11

Tartószerkezeti ismeretek

2.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


2.0/0220-11

Gépészeti kötések készítése

4.0/6370-11

Lemezlakatos feladatok

3,5

48 16

18

5.0/6370-11

Lemezszerkezetek szerelése

1.0/6368-11


2.0/6368-11


3.0/6368-11


2.0/6369-11

Szerkezetlakatos munkák

4.0/6369-11

Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák

6.0/6369-11

Tartószerkezeti lakatos munkák

ÖSSZESEN

181. OLDAL

54

1,5

450

10 10 12

1

0

112 32 32

5,5

12,5

756

Évi

Heti

2

0

18 72 36 18 162 90 126 162 72

szakmai gyakorlat

21

25 80 24 16 24 352 160 144

21

48

1,5

288

9

800

25



megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

Lemezlakatos tevékenységek Magasban végzett lakatos feladatok


Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti

Gépészeti kötési feladatok

Évi

szakmai elmélet

Évi


Évi

közismereti Évi


Évi


Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

0

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


54 18 36 36 36

5

0

0

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/0220-11


1.0/6370-11


2.0/6370-11


3.0/6370-11

Lemezszerkezetek

1.0/6368-11


2.0/6368-11


3.0/6368-11


1.0/6369-11


3.0/6369-11


5.0/6369-11


0

72

2

0

0

108 36 36

5

0

0

0

182. OLDAL

0

10 10 12

1

0

128 32 32

6


Heti


Szakmai gyakorlat

2.0/0110-11


18

1.0/6361-11


72

2.0/6361-11


36

3.0/6361-11


18

4.0/6361-11

Fémek alakítása

198

5.0/6361-11


90

2.0/0220-11


4.0/6370-11


5.0/6370-11


1.0/6368-11


26

2.0/6368-11


12

3.0/6368-11


26

2.0/6369-11


304

4.0/6369-11


160

6.0/6369-11


144

144 11,5

198

13,5

21

144

ÖSSZESEN

612

17

216

183. OLDAL

6

432

12

522

14,5

252

7

486

13,5

224

7

224

7

672

21

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 19. számú függelék – 2 évfolyamos Gépi forgácsoló szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam Tananyagegység azonosító

közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18



Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Gépi forgácsolás műveletei Gépi forgácsolás műveletei

Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


36 18 36 36 18

4

0

36 36

2

0

72 72 36 18

5,5

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

2.0/6344-11

Nagypontosságú geometriai mérések

1.0/0264-11

Esztergálási, marási, köszörülési ismeretek

2.0/0264-11

Sík- és hengeres felületek megmunkálása

3.0/0264-11

Különféle menetek vágása, fúrása

4.0/0264-11

Karbantartások

1.0/0264-11


2.0/0264-11


2.0/0110-11


1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

2.0/6344-11


1.0/0264-11


2.0/0264-11


3.0/0264-11


4.0/0264-11

Karbantartások

160 112

0

ÖSSZESEN

184. OLDAL

54

1,5

450

12,5

18 90 36 18 198 90 18 54 90 72 54 18

21

756

21


8,5

24 24 224 528

48

1,5

272

Heti

8,5

800

25

25



megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

2

72

2

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54


54

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

Művészetek

szakmai elmélet

szakmai gyakorlat

32

1

1,5

48

1,5

54

1,5

48

1,5

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

Gépi forgácsolás műveletei

Heti

Évi

közismereti Heti

Heti

Évi

11. évfolyam Évi

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Évi

közismereti Heti


Évi

szakmai gyakorlat

Évi


Évi

10. évfolyam

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

0

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


36 18 36 36 18

4

0

0

2

0

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

2.0/6344-11


1.0/0264-11


2.0/0264-11


3.0/0264-11


4.0/0264-11

Karbantartások

0

0

185. OLDAL

36 36 140 76

6

86 88 30 20

7


Heti


Szakmai gyakorlat

2.0/0110-11


18

1.0/6361-11


90

2.0/6361-11


36

3.0/6361-11


18

4.0/6361-11

Fémek alakítása

198

5.0/6361-11


90

1.0/0264-11


18

1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

18

16

2.0/6344-11


54

16

2.0/0264-11


178

440

3.0/0264-11


30

4.0/0264-11

Karbantartások

20 ÖSSZESEN

612

17

180

186. OLDAL

5

468

13

13

200

522

14,5

288

8

450

12,5

12,5

100

224

7

224

7

672

21

21

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 21. számú függelék – 2 évfolyamos Hegesztő szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18



Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési eljárások

Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

1.0/6361-11


54 18 36 36 18

4,5

0

2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6365-11

Hegesztési alapismeretek

2.0/6365-11

Hegesztés előkészítő műveletei

3.0/6365-11

Hegesztés befejező műveletei

4.0/6365-11

Hegesztési feszültségek, alakváltozások

54 18

18 36 36

1.0/6366-11

Termikus vágás, darabolás

2.0/6366-11

Gázhegesztés technológiája

3.0/6366-11

Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája

4.0/6366-11

Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája

5.0/6366-11

Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája

6.0/6366-11

Hegesztett kötések vizsgálata

2.0/0110-11


1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


2.0/6365-11


3.0/6365-11


1.0/6366-11


2.0/6366-11


3.0/6366-11


4.0/6366-11


5.0/6366-11


ÖSSZESEN

187. OLDAL

20 20 20 20

2

64 96 70 26

2,5

18 72 36 18 198 90 26 10 48 180 150

54

1,5

360

10

846

48

1,5

336

Évi

Heti

40 24 7 14 107 272 272

23

736

23

2,5

8

23,5

23,5

szakmai gyakorlat

10,5

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 22. számú függelék – 2 évfolyamos Pék szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


72

Osztályfőnöki

36

Munkavégzés feltételei Gyártástechnológia Mérés, dokumentálás

Tésztafeldolgozás

Kelesztés Sütési technológia

Tésztakészítés technológiája

416/1.0/0509-06

Általános élelmiszer-ipari munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok

416/2.0/0509-06

Minőségbiztosítás és higiénia az élelmiszer-iparban

416/3.0/0509-06

A munkaterület átvétele, anyagismeret

416/1.0/0510-06

A gyártás előkészítése

416/2.0/0510-06

A gyártás befejezése

416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06

Gazdálkodás, kereskedelem


Évi

közismereti Évi

Heti

2

64

2

1

32

1

Heti


Heti

18 18 18

1,5

0

36 36

2

0

36 18 36

2,5

0

3,5

0

416/1.0/0532-06

A tésztafeldolgozás műveletei

416/2.0/0532-06

Kenyér- és péksütemény tészta feldolgozás műveletei

416/3.0/0532-06

Finom pékáru-feldolgozás műveletei I.

416/4.0/0532-06

Finom pékáru-feldolgozás műveletei II.

18 54 36 18

416/1.0/0533-06

A kelesztés feltételei

54

416/2.0/0533-06

A kelesztés műveletei

416/1.0/0534-06

A sütés feltételei

416/2.0/0534-06

A sütés folyamatai

416/1.0/0535-06

A sütőipar nyersanyagai

416/2.0/0535-06

Tésztakészítési eljárások

416/3.0/0535-06

Kenyértészta készítése

416/4.0/0535-06

Péksütemények készítése

188. OLDAL

Évi


1,5

80

2

0

64 112

5,5

0

64 64 48 36

6,5


Heti


Szakmai gyakorlat

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06


416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06


416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06


416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


416/1.0/0533-06


416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


33 30 34 44 56 32 40 26 18 69 148 154 74

21

17,5

75 60 232 16 24 25 128 ÖSSZESEN

189. OLDAL

108

3

396

11

756

21

96

3

448

14

560

17,5



megnevezése

közismereti Évi

Heti


72

Matematika


szakmai gyakorlat

Heti

2

72

2

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54


54

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

Művészetek

szakmai elmélet

szakmai gyakorlat

32

1

1,5

48

1,5

54

1,5

48

1,5

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

Gyártás előkészítése és befejezése

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06

Minőségbiztosítás és higiénia az élelmiszeriparban

416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06



Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Tésztafeldolgozás

Tésztakészítés, tésztaszárítás

Kelesztés Sütés

416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06


416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


416/1.0/0533-06


416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


Heti

Évi

közismereti Heti

Heti

Évi

11. évfolyam Évi

A munkakezdés feladatai

Évi

közismereti Évi

A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

Évi

10. évfolyam

Heti


Heti

64

2

0

0

22 24 26

2

0

0

33 39

2

0

0

54

1,5

0

0

28 20 24

2

0

0

0

18 36

1,5

32 22 10

2

72 2

54 18

2

1 32

0 0

190. OLDAL

27 27 27 27

1,5 1,5

32 32 56 56

2 3,5


Heti


Szakmai gyakorlat

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06


416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06


416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06


416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


416/1.0/0533-06


416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


30 30 30 57 69 32 40 18 18 36

8,5

32 48 32

14

17,5

18 36 36 128

36 72 126 126 ÖSSZESEN

612

17

342

191. OLDAL

9,5

306,0

8,5

522

14,5

234

6,5

504

64 128 64 64 14

224

7

378

10,5

560

17,5

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 24. számú függelék – Vendéglős szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18




Felszolgálás I.

Ételkészítés I.

Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek

1.0/6273_11


2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenységek jellemzői

3.0/6273-11


1.0/6274-11


2.0/6274-11


3.0/6274-11


4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

1.0/6275-11


2.0/6275-11


3.0/6275-11


1.0/6278-11

Munkavédelem, szakmai elvárások, követelmények, HACCP

2.0/6278-11

Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei

3.0/6278-11


4.0/6278-11


5.0/6278-11

Az ételek felszolgálása

6.0/6278-11

Az italok felszolgálása

1.0/6280-11


2.0/6280-11



Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

24 20 46

3.0/6280-11


4.0/6280-11


5.0/6280-11


6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


36 36 3 3 5 5 12 8 4 7 2 2 4 2 2 2 2 6


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

3

1.0/6283-11

Üzleti jogi ismeretek

2.0/6283-11

Vendéglátó vállalkozási ismeretek

18 36

3.0/6283-11

Üzleti eredményszámítások Üzleti marketing

5.0/6283-11

Üzleti kommunikáció

2,5

Évi

Heti

16 48

2

12 40 12

2

2

1 2

1

1

36 18

6 8 20 12 4 4 2 2 2 6 4 4 4 6 6 6 6

1,5

2

8

4,5

192. OLDAL

Heti

szakmai elmélet

32

12.0/6280-11

4.0/6283-11

2,5

Évi

közismereti Évi

48 24 18

Évi


32 48

5


Heti


Iskolai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

Éttermikonyhai gyakorlat

6.0/6283-11

Üzleti adminisztráció

7.0/6283-11

Kínálat összeállítási ismeretek

8.0/6283-11

Rendezvényszervezési ismeretek

1.0/6278-11


2.0/6278-11


3.0/6278-11


4.0/6278-11


2.0/6280-11


3.0/6280-11


32 32 16

54

4.0/6280-11


5.0/6280-11


6.0/6280-11


7.0/6280-11


3.0/6275-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

1.0/6278-11


2.0/6278-11


3.0/6278-11


4.0/6278-11


5.0/6278-11


6.0/6278-11


1.0/6280-11


2.0/6280-11


3.0/6280-11


4.0/6280-11


5.0/6280-11


6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

18 6 21 27 27 9 9 13 18 22

14 37 41 128 32 31 22 12 15 19 27 20 17 24 65

54

193. OLDAL

1,5

486

13,5

720

6

2,5

32 8 16 4 20 11 7 16 41 114 67 16 16 16 16 23 32 25 25 25 30 14 28 4 34

14

20

48

1,5

448

13,5

17,5

20

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 25. számú függelék – Kereskedő szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18 1.0/0001-11


A vállalkozás erőforrásai és vagyona

3.0/0001-11

A vállalkozás személyi és tárgyi feltételei

4.0/0001-11

Vállalkozások gazdálkodása

5.0/0001-11

Az üzleti terv

Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Áruforgalom tervezése

2.0/0003-11

Üzleti tevékenység eredményessége, elemzése

3.0/0003-11

Vezetési ismeretek


1.0/0004-11


2.0/0004-11


Szakmai Iskolai gyakorlat gyakorlat

Évi

Heti


Heti

1,5

2,5

32 16

1.0/0003-11

Szakmai idegen nyelv

Heti

szakmai elmélet

32 18

Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése

Az áruk forgalmazása az áruismeret alkalmazásával

Évi

közismereti Évi

Marketingtevékenység

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

Évi


36

Vállalkozási ismeretek

2.0/0001-11

szakmai elmélet

0

80

2,5

2

64

3

72 32

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1.0/6268-11

Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása

2.0/6268-11

Ruházati áruk ismerete és forgalmazása

3.0/ 6268-11

Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása

4.0/ 6268-11

Műszaki áruk ismerete és forgalmazása

5.0/ 6268-11


1.0/0001-11


2.0/0001-11


3.0/0004-11


1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

2.0/0001-11


3.0/0001-11


4.0/0001-11


2.0/0003-11


36 108

4

0

18 54 18 36

3,5

0

108 108

162

6

96 96

4,5

144

6

4,5

18 18 72

18 18 54 54

194. OLDAL

7

10 32 32 16 144


Bolti gyakorlat

1.0/6268-11


2.0/6268-11


3.0/ 6268-11


4.0/ 6268-11


5

54

195. OLDAL

1,5

774

21,5

432

12

5

48

1,5

592

18,5

480

15

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZİ H – 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. Tel: +36 52/580-532, 52/580-561 Fax: +36 52/580-532 E-mail: [email protected] Weboldal: www.verespgsz-buj.hu

Iktatószám: Hivatkozási szám: Tárgy: Melléklet: Ügyintézı:

40/2012. Elıterjesztési kérelem 1 db – Pedagógiai Program Tar Éva

DR. VERES MARGIT JEGYZİ részére Balmazújváros Város Önkormányzata

T ISZTELT J EGYZİ A SSZONY ! A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27.§ (4)1 bekezdése alapján a 2011 szeptemberében meghatározott, a 2012/2013. tanévre vonatkozó beiskolázási tervében megfogalmazta • a 2012. szeptember 1-tıl szakiskola 9. évfolyamán indítandó 3 évfolyamos szakképesítések körét, • a 2012. szeptember 1-tıl szakközépiskola 9. évfolyamán indítandó közgazdaság szakmacsoportos oktatás bevezetését, • a 2012. szeptember 1-tıl gimnázium 9. évfolyamán indítandó reál irányultságú képzésében az informatika és matematika sáv tantárgyak helyett a biológia sáv tantárgy bevezetését. Ennek következményeként az iskola nevelıtestülete az elmúlt hónapokban kidolgozta az új képzési formák óratervét és követelményrendszerét. Az intézmény rendelkezik a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértı nyilatkozatával, valamint a nevelıtestület elfogadta a Pedagógiai Program módosításának elemeit a tanév végi nevelıtestületi értekezleten. Kérem Jegyzı Asszonyt, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44.§ (1) bekezdése alapján terjessze elı a tisztelt Képviselı-testület elé az intézmény Pedagógiai Programját jóváhagyás céljából. A Pedagógiai Program módosításának helyei fejezetenként, oldalszámozás alapján (pirossal jelölve): 1. „2.1. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok” fejezet, 12. oldal:

1

A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhetı kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idı egyharmadában az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülı -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával. A kötelezı felvételt biztosító szakiskola, ha a tankötelezettség teljesítéséhez indokolt, e bekezdés szerint is köteles megszervezni a szakképzést.

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13.

14.

15. 16. 17. 18. 19.

- új jogszabályok megnevezése, melyek beépítésre kerültek az intézmény képzési struktúrájába, „2.2. A Pedagógiai Program hatálya” fejezet, 13. oldal: - a 2012. szeptember 1-tıl bevezetésre kerülı új oktatási, képzési elemek megnevezése, „3.2.8. Kapcsolatrendszer” fejezet, 23. oldal: - a debreceni Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával a 2011/2012. tanévben kialakított kapcsolatrendszerre való utalás, „3.2.9. Nemzetközi kapcsolatok” fejezet, 23. oldal: - utalás a nemzetközi, az Európai Bizottság által finanszírozott Leonardo da Vinci nemzetközi programban való részvételre, „3.2.10. Képzési struktúra” fejezet, 23-24. oldal: - utalás az új, 2012. szeptember 1-tıl bevezetésre kerülı szakképesítések körére, gimnáziumi képzésre, „8.2.1. A nappali rendszerő gimnáziumi képzés szerkezete” fejezet, 86. oldal: - utalás a gimnáziumi, reál irányultságú képzésben bevezetendı biológia sáv tantárgyra, annak céljára, „8.3.1. A szakközépiskolai képzés szerkezete” fejezet, 87. oldal: - utalás a szakközépiskola képzésben bevezetendı közgazdaság szakmacsoportos oktatásra, „8.4. A szakiskolai képzés” fejezet, 89-90. oldal: - utalás a 3. évfolyamos szakiskolai képzés szerkezetére, szakaszaira, céljaira, „9.1. Tanuló felvétele nappali rendszerő 9. évfolyamra”, 91. oldal: - a felvételi eljárás, a felvételi feltételek módosítására való utalás: szakiskolai képzésbe jelentkezık esetében a bukott tanulók nem kerülnek elutasításra, „10.2. Tanulmányok alatti vizsgák” fejezet, 96. oldal: - a tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó módosítások az alábbiak: o az írásbeli dolgozatok maximális pontszáma nem 60 pont, hanem a javítótanár által kerül tetszılegesen meghatározásra, o enne következtében a vizsgadolgozat osztályzata nem pontszám alapján kerül meghatározásra, hanem százalékos teljesítmény alapján, „11.4.2. 3 évfolyamos, elırehozott szakiskolai képzés” fejezet, 111. oldal: - a 3 évfolyamos elırehozott szakiskolai képzés jellemzıinek bemutatása, „12.2. Szabadon választható tantárgyak” fejezet, 114. oldal: - az Informatika fakultáció tantárgy, mint szabadon választható tantárgy, a 3. csoportból a 2. csoportba került áthelyezésre, „19.1. A szakmai képzés rendszere” fejezet, 130. oldal: - a 3 évfolyamos szakképzés bevezetésével illetve a 4 évfolyamos szakiskolai képzés megszőnésével az intézmény képzési rendszerének sematikus ábráját szükséges volt módosítani, „19.3.5. Közgazdaság szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai” fejezet, 134. oldal - a 2012. szeptember 1-tıl, 9. évfolyamon induló közgazdaság szakmacsoportos szakközépiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyának résztantárgyait, óraszámokkal együtt tartalmazza a táblázat, „21.1.1. Élelmiszer- és vegyiárú-eladó” fejezet, 143-144. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos élelmiszer- és vegyiárú eladó szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.2. Festı, díszítı, mázoló és tapétázó” fejezet, 144. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 2 évfolyamos festı, díszítı, mázoló és tapétázó szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.3. Kımőves” fejezet, 146-147. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos kımőves szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.5. Pincér” fejezet, 149-150. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos pincér szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.6. Szerkezetlakatos” fejezet, 150-152. oldal: 2.

20. 21. 22. 23.

- a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos szerkezetlakatos szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.7. Gépi forgácsoló” fejezet, 152-154. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos gépi forgácsoló szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.1.8. Hegesztı” fejezet, 154-155. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 2 évfolyamos hegesztı szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza. „24.1.9. Pék” fejezet, 155-157. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 3 évfolyamos pék szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza, „24.2.2. Kereskedı” fejezet, 158-160. oldal: - a 2012. szeptember1-tıl indítandó 2 évfolyamos kereskedı szakképesítés adatait, tantárgyi rendszerének óratervét tartalmazza.

Balmazújváros, 2012.07.25.

Tisztelettel és üdvözlettel:

Végh Attila igazgató

3.

Szakértıi vélemény a Balmazújváros Város fenntartásában mőködı Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény pedagógiai programjának módosításáról

Megrendelı: BalBazújváros Város Önkormányzata 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5.

A szakértıi véleményt készítette: Molnár József

2012. augusztus.24.

I.

Bevezetés

A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzı Intézmény módosítani kívánja pedagógiai programját és ez irányú kérelmét benyújtotta a fenntartónak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 44§ (1) bekezdése értelmében a fenntartó a pedagógiai program jóváhagyása elıtt köteles közoktatási szakértı véleményét beszerezni. A szakértınek azt kell megvizsgálnia, hogy a pedagógiai program vagy annak módosítása az elıírt jogszabályoknak megfelel-e. Balmazújváros Város Önkormányzata, mint fenntartó ennek a szakértıi véleménynek az elkészítésére kért fel. I.1.

Rendelkezésre álló dokumentumok -

I.2.

a javasolt intézményi pedagógiai program, 240/2012. (VII.31.) számú Ök. határozattal elfogadott intézményi alapító okirat.

Alkalmazott módszerek -

I.3.

Dokumentumelemzés

A vizsgálat idıpontja 2012. augusztus 17.- 2012. augusztus 24-ig.

I.4.

Alkalmazott jogszabályok - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, - a szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról - 34/2011.(VI.24.) NEFMI rendelettel módosított a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, - a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról, - a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet,

2

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, - a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl, - a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjérıl, a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeirıl, valamint a térségi integrált szakképzı központ tanácsadó testületérıl, a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl, a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl, az Országos képzési jegyzékrıl szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékrıl és az Országos képzési jegyzékbe történı felvétel és törlés eljárási rendjérıl szóló 1/2006. (II. 17.) OM. rendelet, - 133/2011.(VII.18.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérıl szóló 133/2010.(IV.22.) Korm. rendelet módosításáról, - 32/2011.(VIII.25.) NGM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirıl szóló 15/2008.(VIII.13.) SZMM rendelet módosításáról, a Kormány 150/2012. (VII. 6.) Korm. Rendelete az Országos Képzési Jegyzékrıl és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjérıl.

II.

A szakértıi vizsgálat megállapításai A módosítással érintett területek: Minden tanévben 2 gimnáziumi, 1 szakközépiskola és 3-4 szakképzı osztályt indítanak. Így egy tanévben kb. 650-700 tanuló foglal helyet 20-25 osztályban. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában 2012. szeptember 1-tıl az alábbi elemek változnak. II.1. Szakképzés: -

2012. szeptember 1-tıl bevezetésre került az elırehozott, 3 éves szakképzés az alábbi szakmákban: gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kımőves, bolti eladó, pincér és pék, az elırehozott szakképzés közismereti képzése a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet általtartalmazott kerettantervre épül.

3

A szakiskola 9-10. évfolyamára épülı, 2012/2013. tanévben induló alábbi szakmák esetében szükséges volt módosítani az óratervet a 2012.szeptember1-tıl hatályos központi programok alapján: hegesztı, festı, díszítı, mázoló és tapétázó, panziós, falusi vendéglátó, és pék. Minden évfolyamon 3 osztály, osztályonként 2 szakma, összesen 6 szakma oktatását valósítják meg. -

4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskola, mely képzésre a 2011/2012. tanévben volt utoljára beiskolázás. A 2+2 éves szakképesítések tantervének és óratervének módosítása megtörtént 2011-ben. -

a 2012. szeptember 1-tıl elkezdıdik a szakközépiskola 9. évfolyamán indítandó közgazdaság szakmacsoportos oktatás bevezetése. A szakközépiskolai osztályukban a tanulók – a jelentkezéstıl és felvételtıl függıen – a következı szakmacsoportos osztályokban tanulhatnak attól függıen, hogy mely két szakmacsoportban történik a beiskolázás az adott tanévben:

- informatika, gépészet, vendéglátás-idegenforgalom, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, - közgazdaság.

A kidolgozott programban jól elkülönítve szerepelnek, követhetı a központi program modulismertetı részében található óraszámok és az iskolai óratervben található óraszámok tanévre vonatkozóan. Mindegyik szakma esetében kimutatásra kerül a központi program modulismertetıjében és az iskolai óratervben szereplı óraszámok különbsége. Ennek oka a tanulók gyakorlati idejének jó szervezhetısége, mind az iskolai tanmőhelyben, mind pedig a gazdálkodó szervezetnél. A kidolgozott óraszámoknál az elméleti és a gyakorlati órák aránya minden esetben megfelel a központi ajánlásnak. A szakmai programok, az OKJ elıírásai, a Pedagógiai Program módosításai egymással koherensek. II.2.A tehetségfejlesztés módszerei: A TÁMOP-3.1.4./08/2. jelő, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő pályázat keretén belül intézményi innovációként kidolgozott tehetséggondozó program bevezetése a 2011/2012.tanévben megtörtént. A program célrendszerét, formáját és rendjét az 5.7. számú „Tehetséggondozó program” címő fejezet tartalmazza. -

a 2012. szeptember 1-tıl gimnázium 9. évfolyamán indítandó reál irányultságú képzésben az informatika és matematika sáv tantárgyak helyett a biológia sáv tantárgy bevezetését tervezték. Azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát 4

választják 9-10. évfolyamon heti 1-1 órával nagyobb óraszámban tanulják a matematikát és az informatikát, a 2012/2013. tanévtıl kezdve a matematika és informatika helyett biológia tantárgyból történik a tehetséggondozás heti 2 órában,

II.3.

Egyéb kiegészítések -

Tanuló felvétele nappali rendszerő 9. évfolyamra:

Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésbe jelentkezı esetében a rendes felvételi eljárás során a 7. tanév végén illetve a 8. tanév félévekor bukott diákok elutasításra kerülnek, szakiskolai képzésbe jelentkezık esetén nem. -

Tanulmányok alatti vizsgák: Az intézmény szabályozta a tanulmányok vizsgák letételének rendjét 10.2 fejezetben.

II.

Legitimáció

Az intézmény rendelkezik a diákönkormányzat és a szülıi szervezet egyetértı nyilatkozatával, valamint a nevelıtestület elfogadta a Pedagógiai Program módosításának elemeit . A Pedagógia Program kiegészítése a szükséges legitimációs záradékokkal rendelkezik.

III.

A szakértıi vizsgálat megállapításai

Az intézmény által kezdeményezett pedagógiai program módosítása összhangban van az I. fejezetben felsorolt, hivatkozott jogszabályokkal. Az iskola által elıkészített módosítás pontos, jól elıkészített, alapos munka. Az intézmény pedagógiai programja nem csupán megfelel a hatályos törvényi elıírások tartalmi követelményeinek, hanem mintaszerően mutatja be az intézmény helyi jellemzıit, tanuló-középpontú iskolafelfogását és tevékenységi rendszerét. A programon végigvonul az iskola markáns minıségfelfogása és differenciált pedagógiai hatásrendszert eredményezı nevelıi gyakorlata. Az iskola által vállalt sokrétő feladatok teljesítése révén megvalósul az a modellértékő kistérségi centrum-szerep, amely az iskolahasználók igényeihez igazodva egyidejőleg szolgálja a lemaradók felzárkóztatását, az egyéni tanulási utakat és a tehetség kibontakoztatását.

5

Az intézmény helyi tanterve összességében és részleteiben is helyesen érvényesíti a kerettantervek és az új szakmai programok bevezetését célzó központi elıírásokat. Mőveltségtartalma és az annak közvetítésére kimunkált iskolastruktúra messzemenıen differenciált, ugyanakkor kellıen rugalmas is. A program gyakorlati megvalósítását célzó óratervek törvényesek és szakmailag hitelesek. A Pedagógiai Program módosításának és kiegészítésének jóváhagyását javasolom a fenntartónak.


Molnár József közoktatási szakértı

6

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ

PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYOS: 2012. SZEPTEMBER 1.


Nyilatkozatok A Pedagógiai Programot az intézmény diákönkormányzata 2012. év ……………………. hó ….. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen Pedagógiai Program elkészítése során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. diákönkormányzat vezetője

A Pedagógiai Programot a szülői szervezet 2012. év …………………….. hó ….. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

............................................. szülői szervezet képviselője

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2012. év ………………………… hó …... napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta.

.............................................

.............................................



2. OLDAL


A Pedagógiai Program egészségnevelési programját az iskola-egészségügyi szolgálat képviseletében az iskolaorvos 2012. év …………………………… hó …... napján áttekintette és elfogadta.

............................................. iskolaorvos

A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Pedagógiai Programját Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2012. év …………………………….. hó ………….. nap ülésén megtárgyalta és …………………………………. határozatában jóváhagyta.

Kelt: Balmazújváros, ………………………………

............................................. Balmazújváros Város Polgármestere

3. OLDAL


Tartalomjegyzék 1. KÖTET - NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................... 10 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................... 11 1.1. Bevezető ........................................................................................................................... 11 1.2. A Pedagógiai Program célja, feladata .............................................................................. 11 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALMÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI ................................. 12 2.1. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok ........................... 12 2.2. A Pedagógiai Program hatálya ......................................................................................... 13 2.3. A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai ............................................................. 14 2.4. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása ......................................................... 14 2.5. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala .............................................................. 14 3. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ...................................................................................... 16 3.1. Az intézmény múltja ........................................................................................................ 16 3.1.1. A szakképzés története .................................................................................................. 16 3.1.2. A gimnáziumi képzés története ..................................................................................... 17 3.2. Az intézmény jelene ......................................................................................................... 18 3.2.1. Társadalmi, gazdasági környezet .................................................................................. 18 3.2.2. Személyi feltételek ........................................................................................................ 18 3.2.3. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 19 3.2.4. Tanulói összetétel .......................................................................................................... 20 3.2.5. Gazdálkodás .................................................................................................................. 20 3.2.6. Tálentum alapítvány...................................................................................................... 21 3.2.7. Diáksport Egyesület ...................................................................................................... 21 3.2.8. Kapcsolatrendszer ......................................................................................................... 22 3.2.9. Nemzetközi kapcsolatok ............................................................................................... 23 3.2.10. Képzési struktúra......................................................................................................... 23 3.2.11. Az intézményi működési jellemzői SWOT analízissel ............................................... 25 3.2.12. Speciális intézményi célok .......................................................................................... 26 4. PEDAGÓGIAI ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK ........................ 28 4.1. Az iskola filozófiája ......................................................................................................... 28 4.2. Pedagógiai alapelvek........................................................................................................ 28 4.3. Pedagógiai célok, feladatok ............................................................................................. 29 4.4. Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek ....................................... 31 4.5. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos célkitűzések .................................... 32 5. AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEI ................................................... 34 5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 34 5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 36 5.2.1. Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok ............................................... 37 5.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ......................................... 37 5.2.3. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia foglalkozások ..................................... 37 5.2.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai .......................................... 38

4. OLDAL


5.2.5. A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................... 38 5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........ 39 5.4. Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység .............................. 41 5.5. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység ..................... 42 5.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................ 45 5.7. Tehetséggondozó program ............................................................................................... 46 5.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................... 48 5.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............................. 50 5.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 51 5.10.1. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés ................................................... 52 5.10.2. Útravaló Ösztöndíjprogram......................................................................................... 52 5.10.3. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj................................................................................ 53 5.11. Környezetnevelési program ........................................................................................... 53 5.11.1. Alapelvek .................................................................................................................... 53 5.11.2. Pedagógiai célok ......................................................................................................... 53 5.11.3. Feladatok ..................................................................................................................... 54 5.11.4. A környezeti nevelés színterei .................................................................................... 54 5.11.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások................................................................................... 54 5.11.4.2. Tanórai foglalkozások .............................................................................................. 55 5.11.5. Taneszközök................................................................................................................ 58 5.11.6. Módszerek ................................................................................................................... 58 5.11.7. Kommunikáció ............................................................................................................ 59 5.12. Egészségnevelési program ............................................................................................. 59 5.12.1. Pedagógiai célok ......................................................................................................... 59 5.12.2. Feladatok ..................................................................................................................... 60 5.12.3. Az egészségkulturáltság összetevői iskolánkban ........................................................ 60 5.12.3.1. Biológiai tényezők ................................................................................................... 61 5.12.3.2. Mentális tényezők .................................................................................................... 63 5.12.3.3. Szociális tényezők .................................................................................................... 64 5.12.4. Az iskola szerepe az egészségnevelésben ................................................................... 65 5.12.4.1. Tanórai foglalkozások .............................................................................................. 65 5.12.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások................................................................................... 67 5.12.4.3. Mindennapok egészségvédelme ............................................................................... 68 5.12.4.4. Mindennapi testedzés-testnevelés ............................................................................ 68 5.12.4.5. Iskola egészségügyi ellátása: iskolaorvos, védőnő .................................................. 69 6. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ......................................................................... 70 6.1. A szülőkkel való együttműködés ..................................................................................... 70 6.2. A tanulókkal való együttműködés.................................................................................... 71 6.3. A szülőkkel, partnerekkel való együttműködés újszerű formái ....................................... 71 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ...................................................................... 73 2. KÖTET - HELYI TANTERV ............................................................................................ 74 8. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI RENDJE ................................................................................. 85

5. OLDAL


8.1. A képzés általános elvei, céljai, követelményei ............................................................... 85 8.2. A gimnáziumi képzés ....................................................................................................... 85 8.2.1. A nappali rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete ..................................................... 85 8.2.2. Az esti rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete ......................................................... 86 8.2.3. A gimnáziumi képzés szakszakai, céljai ....................................................................... 86 8.3. A szakközépiskolai képzés............................................................................................... 87 8.3.1. A szakközépiskolai képzés szerkezete .......................................................................... 87 8.3.2. A szakközépiskolai képzés szakszakai, céljai ............................................................... 88 8.4. A szakiskolai képzés ........................................................................................................ 89 8.4.1. A szakiskolai képzés szerkezete ................................................................................... 89 8.4.2. A szakiskolai képzés szakszakai, céljai ........................................................................ 90 9. TANULÓI JOGVISZONY AZ ISKOLÁNKBAN ..................................................................... 91 9.1. Tanuló felvétele nappali rendszerű 9. évfolyamra ........................................................... 91 9.2. Tanuló felvétele esti rendszerű gimnáziumi képzésbe ..................................................... 91 9.4. Tanuló átvétele másik iskolából, másik képzési típusból ................................................ 93 9.5. Továbbhaladás magasabb évfolyamba............................................................................. 93 9.6. Tanulói jogviszony megszűnése ...................................................................................... 93 10. VIZSGÁK, MÉRÉSEK FORMÁJA ÉS RENDJE ................................................................. 95 10.1. Állami vizsgák ............................................................................................................... 95 10.1.1. Érettségi vizsga ........................................................................................................... 95 10.1.2. Szakmai vizsga ............................................................................................................ 96 10.2. Tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................... 96 10.3. Szintvizsga ..................................................................................................................... 97 10.4. Országos mérések .......................................................................................................... 97 10.5. Iskolai mérések .............................................................................................................. 97 10.5.1. Szociális háttér vizsgálata ........................................................................................... 97 10.5.2. Nyelvi szintfelmérés ................................................................................................... 98 10.5.3. Belső nyelvvizsga ....................................................................................................... 98 10.5.4. Belső kompetencia-mérés ........................................................................................... 98 10.5.5. Bemeneti állapotfelmérés ............................................................................................ 99 11. INTÉZMÉNYI TANTÁRGYSZERKEZET, ÓRATERVEK ...................................................... 101 11.1. Kompetencia-alapú oktatás minden képzési formában ................................................ 101 11.1.1. Kompetencia-alapú oktatás elemei gimnáziumi, szakközépiskolai képzésben ........ 101 11.1.2. Kompetencia-alapú oktatás elemei szakiskolai képzésben ....................................... 104 11.2. Gimnáziumi képzés ...................................................................................................... 106 11.2.1. Nappali rendszerű gimnáziumi képzés ..................................................................... 106 11.2.2. Esti rendszerű gimnáziumi képzés ............................................................................ 108 11.3. Szakközépiskolai képzés .............................................................................................. 108 11.4. Szakiskolai képzés ....................................................................................................... 109 11.4.1. 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai képzés ............................................................ 109 11.4.2. 3 évfolyamos, előrehozott szakiskolai képzés .......................................................... 111 12. KÖTELEZŐEN ÉS SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ........................................ 112 12.1. Kötelezően választható tantárgyak............................................................................... 112

6. OLDAL


12.2. Szabadon választható tantárgyak ................................................................................. 113 13. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................... 115 13.1. Az értékelés alapelvei, céljai ........................................................................................ 115 13.2. Értékelési módszerek ................................................................................................... 115 13.3. Értékelési formák ......................................................................................................... 116 13.3.1. Személyes, verbális értékelés .................................................................................... 116 13.3.2. Írásbeli szöveges értékelés ........................................................................................ 116 13.3.3. A számonkérés formái, értékelése ............................................................................ 116 13.3.3.1. Írásbeli számonkérés .............................................................................................. 117 13.3.3.2. Szóbeli számonkérés .............................................................................................. 118 13.3.3.3. Gyakorlati számonkérés ......................................................................................... 118 13.4. Emelt szintű képzés (fakultációs tantárgyak) értékelése és minősítése ....................... 118 13.5. A tanuló félévi és tanév végi minősítése ...................................................................... 119 13.6. Az egyes tantárgyi modulok értékelése és minősítése ................................................. 119 14. A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE .............................. 120 14.1. Magatartás jegyek minősítése ...................................................................................... 120 14.2. Szorgalom jegyek minősítése....................................................................................... 121 15. A TANULÓ FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ....................................... 122 16. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK RENDJE ÉS ÉRTÉKELÉSE ............................................................. 124 17. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK FORMÁJA ÉS RENDJE ......................................... 126 18. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........................................ 128 3. KÖTET - SZAKMAI PROGRAM ................................................................................... 129 19. A SZAKMAI KÉPZÉS RENDSZERE, FELÉPÍTÉSE .......................................................... 130 19.1. A szakmai képzés rendszere ........................................................................................ 130 19.2. A szakmai képzés céljai, feladatai ............................................................................... 131 19.3. A szakmai alapozó képzés szakközépiskolában .......................................................... 131 19.3.1. Informatika szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ........................ 132 19.3.2. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai .................... 133 19.3.3. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ............................ 133 19.3.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ....................... 134 19.3.5. Közgazdaság szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai ...................... 134 19.3.6. Szakmai alapozó tárgyak értékelése, minősítése ...................................................... 135 19.4. Szakmai alapozó képzés szakiskolában ....................................................................... 135 19.4.1. Építészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai..................................... 136 19.4.2. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai..................................... 137 19.4.3. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai ............................ 138 19.4.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai ............................... 138 20. A SZAKMAI KÉPZÉS JELLEMZŐI ............................................................................... 140 20.1. Tanuló felvétele szakképző évfolyamra ....................................................................... 140 20.1.1. 3 évfolyamos szakiskolai képzésre jelentkezők ........................................................ 140

7. OLDAL


20.1.2. 4 évfolyamos szakiskolai képzés szakképző évfolyamára jelentkezők .................... 140 20.1.3. Érettségire épülő szakképzésre jelentkezők .............................................................. 140 20.2. Elméleti és gyakorlati oktatás ...................................................................................... 140 20.3. Beszámítás szakképzési évfolyamon ........................................................................... 141 20.4. Szakmai alapozó képzés és szakképzés követelményeinek kapcsolata ....................... 141 20.5. Szakmai tárgyak értékelése, minősítése szakképző évfolyamon ................................. 141 20.6. Gyakorlati munka értékelése ........................................................................................ 142 20.7. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei ............................................................................ 142 21. SZAKKÉPESÍTÉSEK INTÉZMÉNYI PROGRAMJA ........................................................... 143 21.1. Szakiskolai szakképesítések ......................................................................................... 143 21.1.1. Élelmiszer- és vegyiárú-eladó ................................................................................... 143 24.1.2. Festő, díszítő, mázoló és tapétázó ............................................................................. 144 24.1.3. Kőműves ................................................................................................................... 146 24.1.4. Szakács ...................................................................................................................... 148 24.1.5. Pincér ........................................................................................................................ 149 24.1.6. Szerkezetlakatos ........................................................................................................ 150 24.1.7. Gépi forgácsoló ......................................................................................................... 152 24.1.8. Hegesztő .................................................................................................................... 154 24.1.9. Pék ............................................................................................................................. 155 24.2. Szakközépiskolai szakképesítések ............................................................................... 157 24.2.1. Vendéglős.................................................................................................................. 157 24.2.2. Kereskedő.................................................................................................................. 158 FÜGGELÉKEK ............................................................................................................. 160

8. OLDAL


"Ide kell hozni a nagyvilágot Ide kell hozni mindent ami, szép, ami jó, nemes, mindent amit érdemes" (Veres Péter) Kedves Olvasó! Ön a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző legfontosabb dokumentumát tartja kezében. A Pedagógiai Program az a dokumentum, amely megfogalmazza egy iskola létének legfontosabb ismérveit, céljait és azokat a feladatokat, amiket meg kell valósítania ahhoz, hogy a legjobbak közé kerülhessen az intézmény. De mit is jelent legjobbnak lenni? A kérdésre pontos válasz nincs. Nincs, hiszen mindenkinek más és más az értékrendje, más a tanulóknak, más a szülőknek és más az iskolának. Úgy gondolom, sok-sok tényező mellett, egy kisvárosban működő több mint fél évszázados múlttal rendelkező középfokú intézmény bizonyítványát az ide járt egykori diákok és szüleinek eredményei is adják, s növeli az iskola tekintélyét az is, hogy a volt tanítványok tanárként térnek vissza az intézménybe. Ebben a tekintetben nem vizsgázunk rosszul, de tudjuk, hogy ez önmagában még nem elég. Azt szeretnénk, ha minden ide beiratkozó diákunk úgy érezné: rang, felelősség és kihívás ebbe az iskolába járni. Azt szeretnénk, ha mi pedagógusok – akik egységesen odaállunk e program mögé – bizonyítanánk: a teljesítményközpontúság és a pozitív, támogató légkör nem ellentétei egymásnak. Ahhoz, hogy megvalósítsuk elképzeléseinket döntenünk kellett; hagyományainkból, múltunkból mi az, amihez ragaszkodnunk kell, amit őriznünk kell és mi az, amit a legjobb lenne felejtenünk, amin változtatnunk kell. A siker lehetősége a változásban van, de csak az okosan átgondolt és szükséges változásban. Ebben a Pedagógiai Programban egy tantestület okosan átgondolta, miben kell a változás, és hol kell a hagyományokra építeni. Programunk segít abban is, hogy mindenkinek világos legyen: mire számíthat nálunk, és mire nem. Mi az, amiért dolgozunk, hogyan tesszük ezt, és mik azok a kiemelt nevelési, oktatási, fejlesztési elvekre épülő feladatok, amelyeket számon lehet rajtunk kérni, mik azok a területek, amelyeken egyre jobbak leszünk.

Balmazújváros, 2009. június 29.

...................................................... Végh Attila igazgató

9. OLDAL


1. KÖTET NEVELÉSI PROGRAM

10. OLDAL


1. Általános rendelkezések 1.1. Bevezető A balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző (továbbiakban iskola) Pedagógiai Programja tartalmazza az intézmény oktató-nevelő munkájának keretszerkezetét, illetve azokat a normákat és előírásokat, amelyeknek megtartása, érvényre juttatása, a lehetőségek szerinti legkedvezőbb feltételeket biztosítja iskolánk sikeres oktató-nevelő munkájának elvégzéséhez. Az iskola Pedagógiai Programja állapítja meg az intézményben folyó oktató-nevelő munkára vonatkozó rendelkezéseket, előírásokat az alábbi helyeken:  székhelyén: 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 1-7. (továbbiakban szakképző épületrész),  telephelyén: 4060 Balmazújváros, Kossuth tér 15. (továbbiakban gimnáziumi épületrész),  tanműhelyeiben - tankonyha: 4060 Balmazújváros, Batthyány u. 12, - tanműhelykomplexum: 4060 Balmazújváros, Böszörményi u. 98, - szerkezetlakatos, hegesztő tanműhely: 4060 Balmazújváros, Bólyai u. 2., mely épület a Hexa-Metál Kft. tulajdona. Jelen Pedagógiai Programot az iskola diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra a diákönkormányzat egyetértésével és a szülői szervezet véleményezésével a nevelőtestület elé. Az aláírásokkal hitelesített Pedagógiai Program tartalmának érvényesítése, megvalósítása az iskola minden pedagógusára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

1.2. A Pedagógiai Program célja, feladata A Pedagógiai Programba foglalt előírások, szabályzók célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, átfogja az iskola minden területét. A Pedagógiai Program legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak, előírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az intézmény:  törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával,  céljainak és feladatainak megvalósítását a Házirenddel, a Minőségirányítási Programmal valamint a Szervezeti és Működési Szabályzattal összhangban,  oktató-nevelő munkájának maradéktalan és törvényes ellátását,  belső rendszabályait, amelyek az iskola autonómiájára, a tanulók művelődéshez való jogára valamint a pedagógus alkotói szabadságára épül.    

Az iskola nevelőtestülete fontosnak tartja: hogy tevékenységével a tanulók sokoldalú fejlesztése valósuljon meg a szabályozott és rendszeresen ellenőrzött intézményi folyamatok és a törvényi előírások keretei között, hogy partnereinek véleményének, igényeinek figyelembevételével fejlesztjük oktató-nevelő munkánkat, hogy intézményünk a tanulók igényeinek kíván megfelelni, s érdekeiket szolgálni, hogy a minőségi munkavégzés meglévő elemein túl megfeleljünk a folyamatosan változó kihívásoknak, fokozatosan növeljük a hatékonyságot és az eredményességet. Ehhez elengedhetetlennek tartjuk a párbeszédet partnereinkkel, hiszen csak közösen, egymás kölcsönös tisztelete mellett érhetjük el céljainkat.

11. OLDAL


2. A Pedagógiai Program tartalmának jogszabályi alapjai 2.1. A Pedagógiai Programot meghatározó jogszabályok, dokumentumok A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Pedagógiai Programja az alábbi jogszabályokra épül:  a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,  a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,  a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről,  a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet,  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet,  a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet,  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,  a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,  a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről,  a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről,  a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről,  a 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,  a 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet, a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról,  a 20/2008. (VII. 29.) OKM rendelet az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,  az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet, valamint az Országos képzési jegyzékről és az Országos képzési jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM. rendelet. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Pedagógiai Programja az alábbi intézményi dokumentumokra épül:  az iskola korábbi, a 265/2004. (VI. 23.) és 223/2010. (VIII.27.) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Programja,  az iskola Házirendje,  az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata,  az iskola Minőségirányítási Programja.

12. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 2.2. A Pedagógiai Program hatálya Az iskola 2012. szeptember 1. napjától szervezi meg a nevelő és oktató munkáját e Pedagógiai Program alapján. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővült, melyek 2010. szeptember 1-től hatályosak:  a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című pályázat keretén belül kompetencia-alapú oktatás bevezetése adott képzési típus, adott tantárgy esetén,  gimnáziumi képzés reál irányultságú képzési formájában a biológia helyett az informatika tantárgy a tehetséggondozás színtere,  szakképzési évfolyamon bővül a szakképesítések köre a pincér és a pék szakmákkal,  a képzési programok módosításával illetve egyes szakképesítések esetén a képzési idő 3 évről 2 évre történő csökkenésével új képzési programok bevezetése,  felzárkóztató oktatás indításának bevezetése azon tanulók számára, akik betöltötték a 16. életévet és nem rendelkeznek 8. vagy 7. évfolyamos alapfokú bizonyítvánnyal,  sajátos nevelési igényű tanulók fogadására alkalmas az intézmény, mely kiterjed: SNI a.  testi fogyatékos, azon belül mozgáskorlátozott tanulókra,  látássérült, azon belül gyengénlátó tanulókra,  hallássérült, azon belül nagyothalló vagy műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulókra, valamint SNI b.  dyslexia,  dysgraphia,  dyscalculia,  iskolai képességek kevert zavara,  kevert specifikus fejlődési zavarok,  nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség,  aktivitás és figyelem zavara. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővült, melyek 2011. szeptember 1-től hatályosak:  a 133/2011. (VII. 18.) Kormányrendelet következtében a gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves, élelmiszer és vegyi árú eladó, szakács és vendéglős szakképesítésekre vonatkozó szakmai program módosításra került,  a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” című pályázat keretén belül intézményi innovációként kidolgozott tehetséggondozó program bevezetése. Az intézmény képzési struktúrájában, kínálatában és szolgáltatásában az alábbi elemekkel bővül, melyek 2012. szeptember 1-től hatályosak:  2012. szeptember 1-től bevezetésre került az előrehozott, 3 éves szakképzés az alábbi szakmákban: gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, kőműves, bolti eladó, pincér és pék,  szakiskola 9-10. évfolyamára épülő, 2012/2013. tanévben induló alábbi szakmák esetében szükséges volt módosítani az óratervet a 2012.szeptember1-től hatályos központi programok alapján: hegesztő, festő, díszítő, mázoló és tapétázó, panziós, falusi vendéglátó,  az előrehozott szakképzés közismereti képzése a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet általtartalmazott kerettantervre épül.

13. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM A Pedagógiai Program és annak mellékletei a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, mely visszavonásig hatályos.

2.3. A Pedagógiai Program elfogadásának szabályai Az iskola igazgatója a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének, javaslatainak figyelembe vételével elkészíti a Pedagógiai Program végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a diákönkormányzat vezetősége, a szülői szervezet, az iskola-egészségügyi szolgálat, majd egyetértésük esetén a Pedagógiai Programot az iskola nevelőtestülete fogadja el. Ha az egyetértési jog bármely gyakorlója nem ért egyet a Pedagógiai Program tartalmával vagy annak egyes részeivel, köteles véleményét eljuttatni az igazgatóhoz 15 napon belül, aki a véleményeket egyezteti, összesíti. A határidő elmulasztása esetén az egyetértést megadottnak kell tekinteni. A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek újból kell tárgyalnia 30 napon belül, majd módosítja álláspontját vagy pedig fenntartja azt. A nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlására jogosult közötti egyet nem értés esetén egyeztetési eljárást kell lebonyolítani. Amennyiben az egyeztetési eljárás során sem születik döntés, úgy a Pedagógiai Program korábbi szabályozása marad hatályban, kivéve, ha jogszabály kötelezően meghatározza a Pedagógiai Program tartalmát, ez esetben a jogszabályi rendelkezés az irányadó. A Pedagógiai Program aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az egyetértési jog és a véleményezési jog gyakorlását.

2.4. A Pedagógiai Program felülvizsgálata, módosítása  

Az érvényben lévő Pedagógiai Programot kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be, az igazgató, a nevelőtestület a diákönkormányzat, a szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre.

Minden tanévben egy alkalommal kötelező elvégezni a Pedagógiai Program felülvizsgálatát. Az érvényben lévő Pedagógiai Program felülvizsgálatát, módosítását minden tanév április 30-ig javasolhatja (nem kötelező jellegű)    

az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, a szülői szervezet.

A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező fél képviselete nyújt be az intézmény igazgatójának. A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

2.5. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala A Pedagógiai Programot a fenntartó jóváhagyását követő 7 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni.

14. OLDAL


          

A Pedagógiai Programot az alábbi helyekre kell elhelyezni: gimnázium, szakképző titkársága, gimnázium, szakképző tanári szoba, könyvtár, irattár, iskolai honlap. A Pedagógiai Programból egy-egy példányt kapnak: fenntartó önkormányzat, az intézmény vezetőségének tagjai, a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. vezetősége, a diákönkormányzat vezetője, a fegyelmi bizottság elnöke, szülői szervezet vezetője.

A Pedagógiai Program tanulókra és szülőkre vonatkozó fejezeteinek főbb pontjait minden tanév elején ismertetni kell  az első osztályfőnöki óra keretében a tanulókkal,  az első szülői értekezleten a szülőkkel. A Pedagógiai Programról minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, a gyakorlati oktatásvezetőtől, az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban, vagy megtekinthető az iskola gimnáziumi vagy szakképző titkárságán munkaidőben.

15. OLDAL


3. Az intézmény bemutatása 3.1. Az intézmény múltja A balmazújvárosi Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző két, több évtizedes múlttal rendelkező, hagyományokban és eredményekben gazdag intézmény egyesítésével jött lére 1999-ben. Ezzel megteremtődött egy olyan tanintézet, amely a középfokú oktatás teljes skáláját kínálja a város és a környék diákjainak gimnáziumi, szakközépiskola és szakiskolai képzésben. A középiskola kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a változó társadalmi igények felé is.

3.1.1. A szakképzés története A balmazújvárosi szakképzés az I. világháborút követően kezdte meg önálló életét, a balmazújvárosi ipartestület 1921. november 29-én kérte a község vezetésétől az iparostanonc iskola felállítását. A képviselő-testület döntése alapján a „tanoncképző” az 1922/23-as tanévtől kezdte meg működését 1944-es megszűnéséig. Az oktatók az újvárosi tanítók soraiból kerültek ki. A II. világháborút követően a szervezett szakmai oktatás 1954-ben indult újra 13 fővel. A fejlődés az első öt-hat évben a balmazújvárosi állami ipar megjelenéséig váratott magára. A szakképzés ugrásszerű létszámbeli növekedése 1960-ban indult el, amikor az Építőgépgyártó és Karbantartó Vállalat megindította a termelést, és egy osztálynyi vasastanulót iskolázott be. A 129. számú Szakmunkásképző Iskola néven működő intézmény hamar elvesztette önállóságát, mert 1972-ben a debreceni 109. számú Ipari Szakmunkásképző Intézethez csatolták. 1988. január 1-ig annak, mint kihelyezett tagozata élte meg a „mostohagyermek” szerepét. 1975-ben már nyolc osztállyal és közel 200 tanulóval működött az iskola. 1976-ban indult a nőiruha-készítő szakma oktatása. Ekkor már több állami vállalat jelent meg a gyakorlati képzés palettáján. Az iskola önálló épületet kapott. A megszüntetett Petőfi Olvasó Népkör épületét az iskola saját költségén ipari iskolává alakította. A három tanterem kevés volt, ezért a szomszédban, az ÉVISZ klubjában és az Öregek Napközi Otthonában levő szükségtanteremben is folyt az elméleti oktatás. 1985. november 4-én a Debreceni Minőségi Szabó Ipari Szövetkezet balmazújvárosi üzemében új tanműhelyt avattak. Az új tanműhely jelentős állomás a gyakorlati oktatás életében, hiszen addig igen kedvezőtlen körülmények között sajátították el a szakmai fogásokat a tanulók. A szakmák választása bővült: megindult az autószerelő- és az épület-villamossági szerelőképzés. A népkörből oktatási célra átalakított épület életveszélyessé vált. A kényszerhelyzetbe került iskola előtt két lehetőség állt: vagy új iskolát építenek, vagy megszűnik a szakmunkásképzés a községben. A józan ész, a segítő szándék és a szükséglet abba az irányba terelte a megye vezetőit, hogy új iskola építése és az önálló szakmunkásképző iskola megteremtése mellett döntsenek. 1987. szeptember 1-jén a tanítást már az új épületben kezdték. Az avatásra november 5-én került sor. Rövidesen megkezdődött a kihelyezett tagozat önálló intézménnyé szervezése. 1988. január 1-tőI 124. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet néven önálló iskolaként kezdte meg működését. Az elméleti oktatás mellett biztos volt a tanműhelyi képzés is. Nőtt az iskola tanulóinak a létszáma. 1988-ban 11, 1989-ben 14, 1990-ben 15 osztályban folyt a tanítás. Gyarapodott a pályázatokon nyert pénzekből az iskola eszközállománya, mely színesítette a szakképzést. 1991-ben a

16. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM szakmunkásképzés mellett megindult a szakközépiskolai képzés a gépészet területén, fémforgácsoló szakmában is, melyhez kiegészítőként a gépjárművezető és a traktoros tanfolyamok is megjelentek. Az iskola közben felvette Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyarnak a nevét. Az önkormányzat a vállalatok tulajdonában levő és felszámolás előtt álló tanműhelyeket megvásárolta. Így folytatódhatott a képzés szélesítése, a választék bővítése a továbbtanulók előtt. A Széchenyi István Szakmunkásképző és Szakközépiskola képzési profilja az 1990-es években korszerűsödött, s úgy változott, hogy az egyszerre szolgálta az iskola és a város érdekeit. A képzési profil bővült: kereskedelmi, vendéglátási, építőipari és informatikai szakképesítések oktatása kezdődött meg a ’90-es évek közepétől, végétől. Ehhez a képzési struktúrához a következő formák tartoznak: hagyományos szakmunkásképzés, szakközépiskolai oktatás, a felnőttek számára a munkanélküliek átképzése. Az iskolát lelkes pedagógusai és szakoktatói gárdája stabil és elismert intézetté fejlesztették.

3.1.2. A gimnáziumi képzés története Az 1956-os forradalom után egyre jobban megnőtt az igény a középiskolában való tanulásra. Sok volt a Debrecenbe naponta bejáró diák. Az újvárosi gyerekek hátrányos helyzetben voltak városi diáktársaikkal szemben. Nagyon kellett a középiskola az óriás falunak. Veres Péter is tárgyalt Ilku Pál művelődésügyi miniszterrel gimnázium létesítésével kapcsolatban. 1964. május 22-én a Hajdú-Bihar megyei Tanács ülésén a megye középiskolai hálózatának helyzetét tárgyalták meg, majd a középfokú oktatás fejlesztésének lehetőségéről tanácskoztak. Bejelentették, hogy általános iskolával közös igazgatású középiskola indul Biharkeresztesen, Komádiban és Balmazújvároson. 1964-ben zöld utat kapott a középiskola ügye. A gimnázium nem önálló iskolaként indult, hanem az 1. számú Általános Iskolával közös igazgatás alatt. 115 tanuló jelentkezett a gimnázium első osztályába, senkit sem utasítottak el. A megyei művelődésügyi osztály hozzájárult három első osztály indításához. A Kossuth tér 15. szám alatt épült általános iskolát 1964 októberében adták át rendeltetésének. Ebben kapott helyet a gimnázium. Sokan akarták a gimnáziumot, de sok volt a középiskola létét kétségbe vonó ember is. A kételkedőknek, az iskolát „kapás gimnázium”-nak csúfolóknak meg kellett mutatni, hogy életképes középiskolája van Balmazújvárosnak. A kis tantestület a „besegítő” általános iskolai tanárokkal, az óraadó szakoktatókkal lehetetlent nem ismerve dolgozott, hogy bizonyítsa ezt. A gazdag hagyományokkal bíró és hírneves testvérhez fordultak tanácsokért. A hajdúböszörményi Bocskai István Gimnáziumba mentek tapasztalatokat szerezni, ahol készséges és segítőkész kollégák osztották meg tapasztalataikat a fiatal Intézmény fiatal pedagógusaival. A nappali tagozattal egy időben esti tagozat is indult. A harminc év alatt több mint háromszázan érettségiztek a dolgozók gimnáziumában. 1968-ban volt az első érettségi vizsga Balmazújvároson. Jelentős eseménye volt ez a községnek. Az érettségi vizsgát követő egyetemi és főiskolai felvételi eredmények figyelemre méltóak voltak. Csak a debreceni elit gimnáziumok és a hajdúböszörményi gimnázium előzte meg a balmazújvárosit ekkor a rangsorban. A következő tanévekben a beiskolázás mégis vontatottan haladt. Egy eléggé elterjedt nézettel kellett megküzdeni. Több szülő féltette a gyermekét a „falusi” gimnáziumtól. 1983. január 1-jétől a balmazújvárosi gimnázium önálló intézmény lett. A gimnázium történetének egy gondokkal terhes, de eredményes, szép korszaka lezárult, és egy újabb intenzív szakasza kezdődött.

17. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 1984. január 6-án az újvárosiak gimnáziuma felvette Veres Péter nevét. 1990-ben a gimnáziumban az új tantermek megépítésével lehetővé vált a hatosztályos gimnázium megszervezése. A tantestület ezzel kapcsolatos elképzelését az önkormányzat képviselő- testülete támogatta. A tantestület, melynek számos tagja a gimnázium hajdani diákja volt, elkészítette a hatosztályos gimnázium programját és tantervét, melyet a Művelődésügyi Minisztérium jóváhagyott. 1992 szeptemberében bevezették, majd a 2004-ben megszűnt hatosztályos és az átszervezett négyosztályos gimnáziumi képzéssel, felnőttoktatással együtt kialakult az újvárosi gimnázium új szervezetiszerkezeti profilja.

3.2. Az intézmény jelene 3.2.1. Társadalmi, gazdasági környezet Balmazújváros a térség egyik legintenzívebben fejlődő városa az utóbbi évek fejlesztésit figyelembe véve. A fejlődés jelei megmutatkoznak az épített környezetben, a szolgáltatások menynyiségében, minőségében és új munkahelyek létrehozásában egyaránt. Ezek e fejlesztési lehetőségek azt a célt szolgálják, hogy a balmazújvárosi és a kistérségi (Egyek, Tiszacsege, Hortobágy) lakosok megfelelő otthonra és biztos megélhetési forrásra, munkahelyre találjanak anyagi helyzettől, társadalmi körülménytől függetlenül. Adott a lehetőség biztonságos és színvonalas otthon megteremtésére, az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a közművelődés, valamint a sport területén felmerülő igényeik kielégítésére. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Balmazújváros városának és Balmazújváros Kistérségnek (Egyek, Tiszacsege, Hortobágy) egyetlen középfokú intézménye, melynek kötelessége a város fejlődésével párhuzamosan új és újabb lehetőségeket biztosítani a város és a környező település lakóinak, fiataljainak. Balmazújváros lakónépességének száma az utóbbi években stagnáló képet mutat, 18.00019.000 fő között mozog, de a környező településeknél érzékelhető a minimális népességszámcsökkenés. Mindezek ellenére minden évben biztosított a stabil tanulói létszám, hiszen az iskola Balmazújváros és Hortobágy vonatkozásában kötelező beiskolázási intézmény. A település alföldi, kisvárosi jellege meghatározó az iskolahasználók szempontjából, hiszen a tanulók jelentős hányada nyugodt, kiegyensúlyozott családi környezetből kerül ki. Ennek is köszönhető, hogy tanulóink udvariasabbak, tisztelettudóbbak, összetartóbbak a nagyvárosi életformához szokott diákokhoz képest – a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek iskolaválasztásakor ez igen fontos tényező.

3.2.2. Személyi feltételek Az intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátásához az önkormányzat 52 pedagógus álláshelyet biztosított. A szakos ellátottság megfelelő, s a törvény által előírt egyetemi végzettség minden szakon biztosított, a tanári kar többségét egyetemi végzettségű pedagógusok (80 %) alkotják. Az oktató-nevelő munkát a főállású dolgozók mellett óraadók is segítik. A nevelőtestület életkori megoszlása kiegyensúlyozottnak tekinthető, az átlagéletkor 41 év, a tapasztalt középkorú kollégák mellett sok a fiatal pedagógus. Ez utóbbi fontos az iskola szakmai, pedagógiai elveinek fenntarthatóságában, az értékek ütköztetése és integrálódása, illetve a pályakezdők szocializációja szempontjából is. Az iskola tanárai jól felkészültek, érdeklődő, aktív, kötelességtudó pedagógusok. Döntő többségük törekszik a megújulásra, ezt bizonyítja az a tény, hogy többen is másoddiplomás képzésben

18. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM vett részt vagy jelenleg is tanul. A továbbképzésekben aktívan részt vesznek, az akkreditált tanártovábbképzésekbe folyamatosan bekapcsolódnak a tantestület tagjai. A tantestület tagjait igen nehéz tantárgycsoportok vagy képzési terület szerint számba venni, hiszen egy-egy kolléga gyakran tanít különböző képzési típusban, s azon belül különböző tantárgyakat is. A pedagógusok munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint fejlesztőpedagógusok (gyógypedagógus) segítik. Az intézményben szakmai munkaközösségek és csoportok működnek, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség- és csoportvezetők irányítják. A csoportok adott feladatra alakulnak: minőségirányítás, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés, módszertani adaptáció segítése. Az oktató-nevelő munkát 15 fő nem pedagógus közalkalmazott segíti. A technikai dolgozók munkája biztosítja, hogy a nevelő-oktató munka külső feltételei létrejöjjenek, az intézmény zavartalan működése szempontjából tevékenységük nélkülözhetetlen.

3.2.3. Tárgyi feltételek A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző két, összekötött épületegyüttesben, a város centrumában, gondozott, szép és tiszta környezetben található. Az intézmény külső arculatának „szépségét” növeli a településközpont jellegzetes és hangulatos mezővárosi megjelenése, Kossuth téri díszparkja, körülötte található néhány műemlék jellegű és városkép értékű épülettel, műemlékekkel és szobrokkal. További feladatellátási helyet képeznek az iskolai tanműhelyek és a tankonyha. Az iskola parkosított, belső és külső udvarral, sportpályákkal, tornatermekkel, könyvtárral, konyhával és étkezővel rendelkező létesítmény, ahol 28 szaktanteremben, 4 multimédia és 3 számítástechnikai szaktanteremben folyik az oktatás. A szakképzés gyakorlati foglalkozásai az iskola 2 tanműhelyében és a tankonyhán, illetve a Debreceni Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) tanműhelyeiben, tanirodájában kerülnek megszervezésre. Az intézmény tanműhelyei: tankonyha (Batthyány u. 12.), gépészeti tanműhelykomplexum (Böszörményi út 98.) és a szerkezetlakatos tanműhely (Bólyai u. 2.). A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző és a Debreceni TISZK közötti kapcsolat, együttműködés alapján a szakképzésben tanuló diákok korszerű, a kor követelményei alapján berendezett, eszközparkkal rendelkező tanműhelyekben, tanirodában, tanboltban sajátíthatják el a szükséges gyakorlati ismereteket, az iskola pedagógusainak közreműködésével. A vezetékes és vezeték nélküli informatikai hálózat lehetővé teszi a gyors és megbízható adattovábbítást és -tárolást, valamint az internet elérést a központi épület minden helységében. A számítástechnikai szaktantermek illetve minden szaktanterem korszerű számítógépekkel és a kor követelményeinek megfelelő szoftverekkel vannak ellátva, ahol projektoros kivetítő segíti a pedagógus szemléltető, bemutató tevékenységét. A tanulói és a tanári bútorzat cseréje folyamatos korszerű, ergonomikus eszközökre. Az intézmény rendelkezik azokkal az alapvető taneszközökkel, amelyek szükségesek a középiskolai oktató-nevelő munkához, a szakképzés elméleti és gyakorlati képzéséhez, de az évek elteltével a fokozatos minőségi csere szükségszerű folyamat. A tantermek korszerű audiovizuális, hangtechnikai eszközökkel való ellátottsága megfelelő szinten áll. Tizenkét tanterem rendelkezik

19. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM projektorral, kivetítővel egybekötött interaktív táblával, ezzel is növelve a korszerű, IKT 1 adta oktatási módszerek egyre nagyobb számú bevezetését, alkalmazását. Az olvasóteremmel ellátott könyvtárban nyelvi oktatóprogramok, tantárgyi CD-romok, DVD-k ismeretterjesztő könyvek, a kézikönyvek és a kötelező olvasmányok segítik tanulók önálló ismeretszerzését. Az elmúlt években az intézmény sikeresen kiaknázta a különböző pályázatok adta lehetőségeket. A megnyert pályázatok segítségével a rotációs elv alapján az iskola minden területén sikerült műszaki és szakmai fejlesztéseket egyaránt véghezvinni. Az iskola fejlesztési célú pályázatai a Pedagógiai Program szinte minden területét érintették. A pályázatok többsége a közismereti tantárgyak oktatásában és a szakképzésben használatos eszközök beszerzésére, szabadidős programok szervezésére, lebonyolítására, egyaránt vonatkoztak.

3.2.4. Tanulói összetétel A két középfokú intézmény 1999-es összekapcsolása után a tanulói létszám stabilnak mondható, bár a gyermeklétszám csökkenése elérte az intézményt is. Az elmúlt hét év során megváltoztak a különböző képzési típusban tanulók számának aránya. Drasztikusan megemelkedett a szakiskolai tanulók száma, míg a szakközépiskolai képzésben részt vevők száma enyhén nőtt, s ezzel ellentétben a gimnáziumi képzésben tanulók száma enyhén csökkent. Jelenleg gimnáziumi (9-13. évfolyam) képzésben a tanulók 32%-a, szakközépiskola (9-12. évfolyam) képzésben 19%-a, szakiskolai (9-10. évfolyam) képzésben 25%-a, szakképzésben (1114. évfolyam) 24%-a vesz részt. Szakképző évfolyamokon a tanulók 50%-a iskolai tanműhelyben, 50%-a tanulószerződés birtokában cégeknél, vállalkozóknál teljesíti szakmai gyakorlati követelményeiket. Az intézménybe felvett tanulók eltérő előképzettséggel és szociális háttérrel rendelkeznek. A térség középiskoláit tekintve igen magas a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma, ez a tanulói létszám kb. 17-20%-a. Egyre több tanulási nehézségekkel, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek illetve sajátos nevelési igényű tanuló lesz az intézmény tanulója. Az okok között található a csonka vagy a létminimumon élő család, a munkanélküli vagy az iskolázatlan szülők, de súlyosabb esetben mindezek együttese is előfordul. Az intézmény tanulóinak 20%-a nem balmazújvárosi lakos, Tiszacsegéről érkeznek legnagyobb létszámban diákok. A szakiskolai képzésben részt vevő bejáró tanulók száma lényegesen magasabb a másik két képzési típusban a környező településekről érkező tanulók számánál. Az iskola Balmazújváros és Hortobágy vonatkozásában kötelező beiskolázásra kijelölt intézmény a tankötelezettség teljesíthetősége érdekében. Mindezek együttesen új kihívásokat támasztanak az iskolával szemben. Az elmúlt években új nevelési-oktatási problémák kerülnek megfogalmazásra, melyek előtérbe helyezik az iskola szociális jellegű, prevenciós és korrekciós feladatait.

3.2.5. Gazdálkodás A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző Balmazújváros Város Önkormányzata által fenntartott, önállóan gazdálkodó intézménye. 1

Információs-kommunikációs technológia

20. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Az iskola gazdálkodásának szabályozottsága és szabályszerűsége összhangban van a költségvetési, a közoktatási törvénnyel valamint az önkormányzati rendeletekkel. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata mellékletként tartalmazza azokat pénzügyi és gazdálkodási szabályozókat, melyek a hatékony, költségtakarékos gazdálkodást biztosítják. Az iskola és a város önkormányzata részéről biztosítva van az a feltétel, amely fontos az oktatás zavartalan működéséhez. Az állami szerepvállalás csökkenése azt eredményezte, hogy a fenntartói támogatás egyre nagyobb arányban jelenik meg az intézmény finanszírozási rendszerében. Az iskola sikerességének egyik alapfeltétele gazdálkodásának minősége: a jelenlegi körülmények között az intézmény képes költségvetési előirányzatait teljesíteni, képes bevételeit és kiadásait egyensúlyban tartani. Az eredményes gazdálkodás érdekében az intézmény rá van kényszerítve arra, hogy az állami és a fenntartói támogatást kiegészítse saját intézményi működési többletbevételi forrásokkal. Az iskola esetén az iskolai büfék, a számítógép oktatás helységeinek, a tornaterem, a tankonyha és a tanműhelyek bérbeadása jelenti a többletbevételt. A kiadási oldalt csökkentő tényező a sikeres pályázatokon nyert támogatások és a szakképzési hozzájárulások is, melyek eszközberuházásra és -fejlesztésre fordíthatók.

3.2.6. Tálentum alapítvány Az 1992-ben alapított Tálentum alapítvány alapítói az akkori Veres Péter Gimnázium tanárai voltak. A két középfokú intézmény egyesítése után, napjainkban az alapítvány céljai az alábbiak:  elősegíteni, hogy Balmazújváros egyik szellemei, kulturális bázisává váljon a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző,  ápolni az iskola névadójának, a település szülöttének, Veres Péternek az emlékét,  a tehetséges tanulók közép- és felsőfokú továbbtanulásának támogatása,  a diáksport, az egészséges életmódra, környezettudatos megatartásra nevelés támogatása,  a tanítás és tanulás feltételeinek javítása,  az oktatás, nevelés technikai feltételeinek javítása. Az iskola tanárai által alkotott kuratórium az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg az alapítvány célját:  a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő tanulók jutalmazása,  a tehetséges, de anyagi nehézségekkel küzdő tanulók anyagi támogatása,  a közép- és felsőfokú nyelvvizsgát tevők anyagi támogatása,  a diáksport anyagi, tárgyi támogatása.

3.2.7. Diáksport Egyesület A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző tanárai és tanulói 2011-ben alapították a Diáksport Egyesületet. Az egyesület elsődleges célja az iskola tanulói és tanárai sport tevékenységének elősegítése, ezáltal a nevelő-oktató tevékenység valamint a Pedagógiai program iskolai megvalósításában való közreműködés. Alapvető feladata a diák sportélet fejlesztése, tartalmi gazdagítása, rendszeresen sportoló tanulók létszámának növelése, a diáksport versenyeken és a szakszövetségek által szervezett versenyeken való eredményes szereplés segítése.

21. OLDAL


3.2.8. Kapcsolatrendszer    



Az intézmény kapcsolatrendszere széleskörű, az alábbi területekre terjed ki: balmazújvárosi és környékbeli települések (Egyek, Tiszacsege, Újszentmargita, Nagyhegyes) általános iskolái, Balmazújváros kulturális, művelődési intézményei: Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Veres Péter Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Balmazújváros szakszolgáltató intézményei: Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ – Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Központi és Petőfi Sándor Általános Iskola, Kollégium és Nevelési Tanácsadó, Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. szakképzési tevékenységében részt vevő debreceni, hajdúböszörményi szakképző intézmények, valamint a környező települések (Debrecen, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Karcag, Berettyóújfalu) középiskolái, ezen intézmények közül kiemelt partneri együttműködés jött létre a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolával, vállalatok, cégek, vállalkozók.

Elsősorban a helyi általános iskolákkal építettünk ki és működtetünk olyan kapcsolatot, melynek hármas célja van:  beiskolázás - tájékoztató anyagokat készítünk és jutattunk el az intézményekhez, - közösen szervezünk fórumokat iskolánk felvételi és képzési terveiről a nyolcadikos tanulóknak illetve szüleiknek, - a „Beiskolázási hét” keretében vendégül látjuk a végzős általános iskolai tanulókat bemutató órákon, műveltségi és sportvetélkedőkön, ahol megismerhetik intézményünket, tanárainkat és tanulóinkat,  Integrációs Pedagógiai Program - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomonkövetése, iskola-középiskola átmenet elősegítése,  szakmai, kulturális, művelődési együttműködés. - képzőművészeti kiállítások, műveltségi vetélkedők szervezése, szakmai továbbképzéseken való együttes részvétel, közös projektek tervezése, szervezése és lebonyolítása. Balmazújváros kulturális, művelődési intézményeivel való kapcsolatunk a különböző képzőművészeti kiállításokon, kulturális vetélkedőkön való részvételt illetve névadónk Veres Péter emlékének megőrzését és ápolását jelenti. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége elsősorban iskolánk veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulóinak felkutatásán és gondozásán alapul. Ennek érdekében  a veszélyeztetettség megelőzése érdekében közösen jelzőrendszert működtetünk,  a problémás tanulók és szüleik, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek részvételével iskolai esetmegbeszélések szervezünk,  iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival együtt családlátogatáson vesz részt. Az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaságot három önkormányzat, Debrecen, Hajdúböszörmény és Balmazújváros önkormányzata alapította. E szervezet legfontosabb feladatai:

22. OLDAL


a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság döntése alapján meghatározza a Társaság tagjai által fenntartott iskolákban a szakképzési évfolyamokon indítható szakképesítéseket illetve az osztályok/csoportok számát, dönt a szakképzést érintő fejlesztési elvekről, lehetőségekről, azok megvalósításáról, illetve a szakképzési fejlesztési támogatások felosztásáról.

A TISZK partnerintézményei közül iskolánknak kiemelt jelentőségű kapcsolata van a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolával az érettségire épülő gépészeti és informatikai szakképzés, az ECDL vizsgáztatás terén, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskolával a közös szervezésű nemzetközi projektekben való részvétel okán.

3.2.9. Nemzetközi kapcsolatok Iskolánk kiemelten fontosnak tartja, hogy tanulóink személyes tapasztalataik alapján győződjenek meg az egyes népek és kultúrák közti különbözőségekről és hasonlóságokról. Többéves előkészítés után 2010. május 28-án iskolánk együttműködési megállapodást kötött a lengyelországi, Raksawa településen található Publiczne Gimnáziummal.    

Az aláírt szándéknyilatkozat szerint a két intézmény közötti együttműködés fő céljai: az oktatási folyamatok és tevékenységek megvalósítása, a kölcsönös szakmai tapasztalatcsere, az angol nyelvű kommunikáció, a tanulók kölcsönös cserelátogatása.

A kapcsolat 2010 őszétől kezdődően kölcsönös cserelátogatásokban, közös szakmai pályázatok elkészítésében és benyújtásában nyilvánul meg. 2011 őszén kapcsolódott be az iskola az Európai Unió szakképzést támogató Leonardo da Vinci nemzetközi programjába, melynek keretén belül Németországban, thüringiai szállodákban 1 hónapos, 2012 nyarán Olaszországban, lombardiai hotelekben 2 hónapos szakmai gyakorlatot tölthettek szakács, pincér és vendéglős tanulóink.

3.2.10. Képzési struktúra A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző többcélú intézményként, s azon belül összetett iskolaként működik, azaz a különböző típusú iskolák (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg az alábbi szerkezetben:  5 évfolyamos (9-13.) gimnázium, nyelvi előkészítő képzés, mely képzésre a 2008/2009. tanévben volt utoljára beiskolázás, helyette a 2009/2010. tanévtől kezdődően a 4. évfolyamos általános/angol irányultságú gimnáziumi képzés indítása történik,  4 évfolyamos (9-12.) gimnázium,  4 évfolyamos (9-12.) szakközépiskola 2 szakképző évfolyammal,  4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskola, mely képzésre a 2011/2012. tanévben volt utoljára beiskolázás,  előrehozott 3 évfolyamos szakképzés, mely 2012. szeptember 1-től kerül bevezetésre,  gimnáziumi felnőttoktatás. 

A 4 évfolyamos gimnáziumi képzés négy területre tagozódik: általános irányultság

23. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM azon diákok részére, akik nem rendelkeznek határozott elképzeléssel továbbtanulási terveikről, csak alapórában tanulják az egyes tantárgyakat, angol irányultság - tehetséggondozás azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát választva 9-10. évfolyamon heti 2 órával nagyobb óraszámban tanulják az angol nyelvet, reál irányultság - tehetséggondozás azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát választva 9-10. évfolyamon heti 1-1 órával nagyobb óraszámban tanulják a matematikát és az informatikát, a 2012/2013. tanévtől kezdve a matematika és informatika helyett biológia tantárgyból történik a tehetséggondozás heti 2 órában, humán irányultság - tehetséggondozás azon tanulók részére, akik ezt a képzési formát választva 9-10. évfolyamon heti 1-1 órával nagyobb óraszámban tanulják a magyar nyelv és irodalmat valamint a történelmet.  



A szakközépiskolai oktatás 9-12. évfolyamán a szakmai előkészítő képzés az alábbi szakmacsoportokban valósul meg: gépészet, informatika, kereskedelem-marketing és vendéglátásidegenforgalom, valamint közgazdaság. Minden évben 1 szakközépiskolai osztály indítására van lehetőség két szakmacsoportban. A két szakmacsoport meghatározása az iskola tárgyi és személyi feltételeinek függvényében történik. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után az iskola a Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság valamint az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaság döntése alapján az alábbi szakmákban indíthat osztályokat 13. évfolyamon: gépgyártástechnológiai technikus, gazdasági informatikus, kereskedő és vendéglős. A 2011/2012. tanévben utoljára indított szakiskolai képzés 9-10. évfolyamán a szakmai előkészítő képzés az alábbi szakmacsoportokban valósul meg: gépészet, építészet, könnyűipar, kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom. Az általános iskolai bizonyítvány birtokában vagy a sikeres 10. évfolyam elvégzése után, az iskola a Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság valamint az Alföld Szakképző Szakképzés Szervezési Társaság döntése alapján az alábbi szakmákban indíthat képzést: gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, bolti eladó, szakács, pincér és pék. A 2012/2013. tanévben indított előrehozott 3 éves szakképzésben az alábbi szakmákat kínáljuk az iskolánkba jelentkező fiataloknak: gépi forgácsoló, hegesztő, szerkezetlakatos, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, bolti eladó, szakács, pincér, panziós, falusi vendéglátó és pék. Minden évfolyamon 3 osztály, osztályonként 2 szakma, összesen 6 szakma oktatását valósítjuk meg. Minden tanévben 2 gimnáziumi, 1 szakközépiskola és 3-4 szakképző osztályt indítunk. Így egy tanévben kb. 650-700 tanuló foglal helyet 20-25 osztályban.

24. OLDAL


3.2.11. Az intézményi működési jellemzői SWOT analízissel Erősségek

Gyengeségek

 Az oktatás tárgyi feltételei jónak mondhatók  A fiatal és az idősebb pedagógusok koherens egységet alkotnak  Jó személyi feltételekkel rendelkezik az iskola  A tanári karra jellemző a fejlődőképesség és a sokoldalúság  Az intézményi célok egyértelműek és reálisak, melyre a tantestület mozgósítható  A nemzetközi kapcsolatok       

 Nagymértékű tanári leterheltség  A nevelőtestület tagjainak iskolán kívüli munkái gyengítik a hatékonyabb iskolai oktató-nevelő munkát  Egyéni pályázati lehetőségek kihasználásának hiánya  A szülői ház és az iskola kapcsolata minimális szintű  A szülők részvétele az iskola életében (rendezvények, szülői értekezletek, fogadóórák) elhanyagolható A munkaerő-piac visszajelzései pozitívak  Az iskola tanulóinak un. hozott érték indexe az országos átlag alatt van A végzős diákok megbízhatóan teljesítenek az érettségi és a szakmai vizsgákon  Balmazújváros végzős 8. osztályos tanulói jelentős hányadának nem elsődleges toECDL bizonyítvány megszerzésének lehetővábbtanulási intézménye iskolánk sége Nyelvvizsga letételének lehetősége Tehetséggondozás és felzárkóztatás megvalósításának lehetősége tanórai illetve tanórán kívüli keretekben Eredményes pályázati tevékenység A szakmához juttatott tanulók száma a végzett tanulók számához képest magasabb az országos átlagnál Veszélyek Lehetőségek

 Megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakmai tanárok biztosítása  A pedagógusok, az alkalmazottak anyagi és erkölcsi megbecsülésének hiánya  Nő a szociokulturálisan hátrányos, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma

 Hatékonyabb munkavégzés  A kollégák bevonása a fejlesztésekbe  A kollégák szakmai fejlődésének elősegítése (szakértő, érettségi elnöki, szakmai vizsgaelnöki feladatok)  A felnőttoktatás bővítése  A nemzetközi kapcsolatok kiszélesítése  A TISZK segítségével az akkreditált felnőttképzésbe való bekapcsolódás  A szakképzési támogatás hatékony, feladatorientált felhasználása

25. OLDAL


3.2.12. Speciális intézményi célok Az intézmény jelenkori működési jellemzői alapján az iskola működésének minden területére megfogalmazhatóak az elkövetkező évekre vonatkozó, elérni kívánt célok: Célok

Részcélok 

Differenciált, egyénre sza-  bott bánásmód a nevelő-oktató munka valamennyi terüle-  tén  

Kompetenciaalapú készségek és képességek fejlesztése



A teljesítés kritériumai

A hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő foglalkozások (tantárgyi foglalkozások, korrepetálások, személyiségfejlesztő programok) szervezése és működtetése Fejlesztő oktatások, szervezése a beilleszkedési-, tanulási-, magatartási gondokkal küzdő tanulók részére Rehabilitációs, habilitációs foglalkozások szervezése a sajátos nevelési igényű tanulók számára Tehetséggondozó szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére A kompetencia-alapú oktatás bevezetése az adott képzési típusokban, adott tantárgyak esetén a 2010/2011. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben A kompetenciák tudatos fejlesztése, megjelenése a helyi tantervekben, a tanmenetekben a mindennapi pedagógiai gyakorlatban azokban a tantárgyakban, amelyeknek oktatása nem kompetencia alapú tantervek alapján történik



  





 Módszertani kultúra tartalmi  elemeinek fejlesztése

A vezetés módszertani kultúrájá-  nak alakítása A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszer-  tan széleskörű megismerése



Kapcsolattartás a balmazújvárosi  és a környező települések iskoláival, a szülői házzal, a Gazdasági Kamarával, a gyakorlati képzőhe-  lyekkel és a TISZK partnerintézményeivel Kapcsolatok kialakítása határon túli  középiskolákkal

Az intézmény kapcsolatrendszerének szélesítése és mélyítése



26. OLDAL

A felzárkóztató programba bekapcsolódott és azokon rendszeresen részt vevő tanulók körében csökken a bukások és a lemorzsolódás aránya, nő a tanulmányi eredmény A szakképzési évfolyamok végére a hátrányok kompenzálása Nő a különböző tanulmányi, tehetséggondozó versenyeken részt vevők száma Nő a felsőoktatásba jelentkezők száma, nő a felvettek száma

A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, melyek által nő a végzett szakiskolai tanulók elhelyezkedési esélyei, nő a másodszakmát tanulók száma, nő a felsőoktatási intézményekbe sikeresen jelentkezők száma Az Országos Kompetencia-mérés eredményeinek javulása 10. évfolyamon A minőségbiztosítási csoport javaslatainak beépülése a mindennapi gyakorlatba A partneri elégedettség növekedése az előző években mért eredményhez viszonyítva Középiskolai előkészítő foglalkozások szervezése az általános iskolák tanulói számára Minőségbiztosítási csoport ajánlásainak beépülése a kapcsolattartási formák közé Iskolánk tanulói aktívan részt vesznek a cserediák programban

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM  Környezeti kul-  túra fejlesztése

A külső és a belső környezet eszté-  tikumának folyamatos fejlesztése Eszközpark korszerűsítése 

27. OLDAL

Intézményi szintű egységes, esztétikus, a tanulók munkakultúrájára alapozott környezet létrejötte és fenntartása Rendelkezzen az iskola a kötelező eszköz-felszerelési jegyzékben meghatározott eszközökkel


4. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások A helyi alapelvek, célok megfogalmazásakor figyelembe kell vennünk a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző múltját, jelenét, jövőjét; hogy olyan piacképes, korszerű, konvertálható és továbbfejleszthető tudást nyújtsunk, amely a várható gazdaságitársadalmi elvárásoknak megfelel.

4.1. Az iskola filozófiája Az iskola filozófiája: a tanulónak mint egyénnek és mint a társadalom tagjának a neveléséről és oktatásáról, az iskolának a tanuló fejlődéséről és a fejlesztésében betöltött szerepéről való gondolkodás abban a szűkebb környezetben, amelyben az iskola működik. Azok a diákok, akik a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzőbe járnak, eltérő emberi, világnézeti személyiségi hatásokkal rendelkeznek és találkoznak, de bizonyos alapértékek közösek, mert az iskolaközösség minden tagja (tanuló, szülő, pedagógus) közvetíti:  a szabadságot, ami egyben az autonómia, a különbözőség elismerését és felelősségét is jelenti,  a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi életet, a szolidaritást,  a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerűséget,  a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát. A gondolat, ami mentén alakítjuk iskolánkat, az, hogy a tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, ami rendszerességgel, szigorral és következetességgel jár. A jó tanár és a jó iskola a lehetőséget mutatja tanítványainak, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz.

4.2. Pedagógiai alapelvek Az iskola – a közoktatási törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között – felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében  a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülővel,  a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítjuk minden tanulónk részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,  a közoktatási törvényben meghatározottakon túl a kompetencia-alapú oktatás 2009-2010-es adaptációja után felmenő rendszerben megvalósítjuk,  a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megadunk tanulóinknak képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, az esélyegyenlőség alapelveit figyelembe véve,  a tanuló ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül a számára legkedvezőbbet választva döntünk,  határozott követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, bármely képzési típust, irányultságot, szakmacsoportot, szakmát választják egyéni érdeklődésük és képességük szerint. A következetes követelménytámasztással ezáltal önállóságra nevelünk.

28. OLDAL


 

Mindezen alapelvek alapján intézményünknek fontos az életkori sajátosságnak megfelelő műveltség biztosítása, olyan harmonikus személyiség formálása, aki a közösségi élet keretein belül gyarapítja műveltségét úgy, hogy megalapozza az értelmes alkotó tevékenységet, a tanulmányaik alatt alakuljon ki bennük határozott, pozitív erkölcsi értékrend, szemléletmód, s legyenek képesek a társadalmi együttélésre illetve saját helyük megtalálására a társadalomban. A kívánatos értékrend tartalmazza: a humanizmus, a demokrácia, a tolerancia, a szolidaritás, a nemzeti identitástudat, az európaiság eszmeiségét.

4.3. Pedagógiai célok, feladatok Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák rendszerében foglalták össze mindazokat az ismereteket és képességeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a felnövekvő nemzedékek alkalmazkodjanak a világ változásaihoz, és maguk is változások kezdeményezői, alakítói legyenek, továbbá harmonikus, sikeres és boldog egyéniségekké, állampolgárokká váljanak.         

Oktatásunk és nevelésünk során fejlesztjük az anyanyelvi, az idegen nyelvi kommunikáció, a matematikai, a természettudományos, a digitális, a hatékony és önálló tanulás, a szociális és állampolgári, a kezdeményezőképesség és vállalkozói, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáit.

Különösen nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi, az idegen nyelvi, a természettudományos és a digitális kulcskompetenciának. Ugyanaz jellemzi a kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. E feladatok: az énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt-lét szerepeire. A kompetenciákat és kiemelt fejlesztési feladatokat a Nemzeti Alaptantervre, az alkalmazott kerettantervekre épülő, valamint a TÁMOP-3.1.4./08/2. jelű, „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben” pályázat keretén belül készített helyi tanterveinkben érvényesítjük.      

Mindezen gondolatok mentén közvetítjük az alapvető, tudományos igényességű ismereteket, az etikai értékeket, a helyes magatartási és viselkedési normákat, az anyanyelv igényes használatát. A fenti elvek tükrében az alábbi pedagógiai célokat fogalmazhatjuk meg: az általános és széles körű alapműveltség biztosítása minden tanulónk számára, biztosítani azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtokában alkalmassá tehetjük tanulóinkat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának a befolyásolásához,

29. OLDAL


      





az egyetemes emberi és nemzeti értékeket fontosnak tartó személyiség alakítása, aki - testi és lelki egészsége érdekében cselekszik, - társas kapcsolataiban igényes, - mindennapjaiban a konstruktív életvezetés elveit követi, pontosak, rendszeretők, udvariasak, önállóak legyenek, megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek, önértékelésük helyes legyen, dönteni tudjanak reális továbbtanulásukról vagy munkába állásukról, kialakuljon bennük az élethosszig tartó tanulás igénye, az erre való képesség, legyenek hajlandók felelősséget érezni önmagukért és azokért a közösségekért, amelyekben élnek, tevékenykednek, harmóniában éljenek mikro- és makrokörnyezetükkel, felkészülve arra is, hogy az iskolát elhagyva egy folyamatosan változó világba lépnek. A megfogalmazott célok alapján fejlesztjük tanulóink: gondolkodását, - elsődleges feladatunk a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, - a pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia, - az iskola képzési szerkezete és képzési formái biztosítják, hogy a tanulók képességeiknek és valódi teljesítményüknek megfelelő végzettséget szerezhetnek a munkába álláshoz vagy a továbbtanuláshoz, - törekedni kell a gyengén teljesítők, a lemaradók iskolában tartására felzárkóztatással, korrepetálással, - hangsúlyt fektetünk a legtehetségesebb tanulóink differenciált felkészítésére, kihasználjuk a tanulmányi, művelődési versenyek adta lehetőségeket mind tantárgyi mind pedig szakmai versenyeken való rendszeres részvétellel, kommunikációs képességét, - olyan tanulási programokat kell alkalmazni, amelyek során – az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák, - lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni, - az alapozó szakaszban (9-10. évfolyam) hangsúlyosabb a kommunikációs készség fokozott fejlesztése, az olvasási, beszéd-, és kifejezés-kultúra javítása, - megjelenik a tantervekben, tanmenetekben, óravázlatokban és a tanítási órákon a szerepeltető, véleménynyilvánításra ösztönző és a mindennapi élethelyzeteket gyakoroltató feladatok (kapcsolatteremtési módok, nyilvános szereplés, ügyintézési szituációk, hatásos és meggyőző érvelés stb.),

30. OLDAL






 

folyamatos igényét a tanulásra, - az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára (fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció), - a tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják, - a tanulmányok kezdetén meg kell tanítanunk legalább egy sikeres tanulási módszert: ennek érdekében módszereinkben törekedni kell a többoldalú magyarázatra, szemléltetésre, a tananyag elmélyült megértésére és a gyakori ismétlésre, - fokozott hangsúlyt kell fektetnünk a választott többletterhek, szakmacsoport vagy szakma megszerettetésére, a megfelelő motivációra és a sikerélményhez juttatásra, - kiemelt jelentőségű a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, érdeklődését és toleranciáját mások, a világ dolgai iránt, - az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást, - az esélyegyenlőség érvényesítése, - szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításával biztosítjuk a másság elfogadását, egészséges életmódra törekvését, - az iskolai környezet, mint élettér biztosítja az egészséges testi fejlődést, amely meghatározó módon a tanórai testnevelés órákon és a tanórán kívüli, önként vállalható sportfoglalkozásokon (labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, szertorna, asztalitenisz) valósul meg, - hangsúlyt kell fektetnünk a tanórán kívüli sporttevékenységek javítására, a versenyek adta lehetőségek jobb kihasználására, valamint a sportban elért eddigi eredmények ápolására, - prevenciós tevékenységünk során minden tanuló kellő információt kap mentálhigiénés kérdésekről, az egészségüket fenyegető veszélyekről, a szenvedélybetegségekről, akaraterejét, a döntési és problémamegoldó képességet segítő személyiségjegyeit - az önismeretet, - az önbizalmat, - az alkalmazkodó képességet, - a kudarctűrést.

4.4. Pedagógiai eszközök, eljárások, tanulásszervezési módszerek    

Nevelési módszereinket igyekszünk úgy megválasztani, hogy azok igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, igazodjanak a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, igazodjanak a mindenkori szituációkhoz és annak tartalmához, igazodjanak a kompetenciafejlesztés főbb területeihez, azaz - személyes kompetencia  önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége,

31. OLDAL


-

kognitív kompetencia  logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés, szociális kompetencia  empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek, melyek közül a pedagógus választ.  

    

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: közvetlen (direkt) módszerek - azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulókra, közvetett (indirekt) módszerek - azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Nevelési céljaink magvalósítását akkor tekintjük sikeresnek, ha: azok a tanulók, akik eljutnak az érettségi illetve a szakmai vizsgához, minden tantárgyból megfelelnek a követelményeknek, tanulmányaikat szakképző évfolyamon folytatóknak megalapozott, biztos szakmacsoportos ismerete, szakma iránti elhivatottsága van, utolsó évfolyam elvégzése után megfelelő szintű általános műveltsége van, tanulmányaikat felsőoktatási intézményben folytatóknak megalapozott készségei, képességei, jártasságai legyenek a további tanulmányok végzéséhez, szakmai vizsga után tanulóink a munkaerő-piacon el tudnak helyezkedni szakmájukban, és ott megbecsült szakemberként hírnevet szereznek önmaguknak.

4.5. A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos célkitűzések Az elmúlt tanévek tapasztalatai azt mutatják, hogy iskolánknak szükséges megtalálni azt az új szemléletet, oktatási-nevelési módszereket, melyek segítségével a kor társadalmi és gazdasági követelményeinek képes megfelelni. Iskolánk elfogadta azt az irányelvet, hogy át kell alakulnia az oktatómunkának, előtérbe kell kerülnie – többek között – a kompetencia alapú oktatásnak, kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani az IKT eszközök használatának, minél magasabb arányban beépíteni az órai munka, az órai tevékenység menetébe.



Mindezek alapján a digitális pedagógiai módszertan céljai iskolánkban: 3-as célú kompetenciafejlesztés - tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése, - IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése, - a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szövegértés-szövegalkotás, matematika, idegen nyelv (angol-német) és szociális kompetenciák fejlesztése, mérés-értékelési tevékenységek.

   

Tanáraink az alábbi IKT által támogatott tanulásszervezési módokat alkalmazzák: csoportmunka, pármunka-tanulópár, egyénre szabott munka, részben egyénre szabott munka,



32. OLDAL


önálló munka.

Iskolánk az IKT eszközök sikeres alkalmazását segíti az alábbi digitális tartalmak biztosításával:  az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,  iskolánk saját belső hálózatán, a tanulói illetve tanári szerveren tárolt digitális oktatási anyagokkal,  multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok) felhasználásával,  multimédia CD-k, DVD-k, interaktív tananyagok biztosításával,  eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmakkal, tananyagokkal. A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása elősegíti a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.        

A mérés-értékelési tevékenységek lehetőségei: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel), bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására), fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére), összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére, számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérésiértékelési folyamatban, aktív tábla, szavazógépek alkalmazása, csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.), mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.). Az iskola IKT stratégiáját jelen dokumentum 4. számú melléklete tartalmazza.

33. OLDAL


5. Az iskola pedagógiai fejlesztő tevékenységei 5.1. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az a tanuló válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.        

 





Céljaink: A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése. A minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése. Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló megelőző feladatok, programok megvalósítására való törekvés. A célok megvalósításának érdekében az alábbi feladatokat fogalmazhatjuk meg: a tanulók erkölcsi nevelése - az alapvető erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, a tanulók értelmi nevelése - az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek alakítása, fejlesztése, - a világ megismerésére való törekvés igényének alakítása, - az intellektuális tevékenység megszerettetése, az önképzés szükségletének kialakítása, - lehetőség teremtése a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalú felkészítés a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (versenyek, vetélkedők szakkörök), a tanulók közösségi nevelése - az emberi együttélés szabályainak megismerése, - a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség alakítása, - a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása, - a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlása, - a kreatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítése, az illemszabályok betartatása, a tanulók érzelmi nevelése - az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek alakítása,

34. OLDAL














a tanulók akarati nevelése - az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése, - a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség alakítása, - a tanulók motivációjának fejlesztése, a tanulók nemzeti nevelése - a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismerése, tudatosítása, - a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra nagy múltú értékeinek megismerése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, - a hazaszeretet érzésének elmélyítése, a tanulók állampolgári nevelése - az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, - az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt, - igény alakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és lakóhelyi közéletben való részvételre, - minden területen fejleszteni kell a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatalt, a problémamegoldást, a magabiztosság képességeinek gyakorlását szóbeli feleletek, versenyek, vitakörök, diákönkormányzati feladatok megoldása során, a tanulók munkára nevelése - az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, - a tanulók önellátására, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása a szakmai képzés gyakorlatában, konkrét munkavégzés során is megvalósítva, a tanulók testi nevelése - a tanulók testi fejlesztése mellett az egészséges és kulturált életmód fontosságának, szükségességének tudatosítása, - az egészséges életmód, táplálkozás, öltözködés, otthon kialakításához szükséges ismeretek nyújtása, - a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos tudnivalók megismertetése, - a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz - a modern európai társadalmakhoz való tartozás tudatának erősítése tanulóinkban, a tananyagokban elhelyezzük a közös európai kulturális hagyományt hordozó elemeket, - napjaink közös európai problémáinak megismerése és megvitatása osztályfőnöki és szakórákon egyaránt, - kiemelten kezeljük a nyelvtanulás fontosságát, szükségességének elfogadtatása, felhasználási területek széleskörű ismertetése és gyakoroltatása az eredményességet is javítani fogja, - annak tudatosítása, hogy a hazaszeretet mélyebb az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása mellett, a hazai és az egyetemes emberi kultúra értékeinek elismerése érték, a tanulók tanulásra nevelése - a tanuláshoz fűződő pozitív viszonyuk alakítása. Ahhoz, hogy valóban kedvező irányt vegyen a tanulóknak a tanuláshoz való hozzáállásuk, a pedagógusok szemléletváltására illetve szemléletformálódására is szükség van. Elfogadó, megértő, segítő légkörben könnyebben megnyílnak és nekünk mindenképpen meg kell nyernünk őket ahhoz, hogy meg akarják tanulni és elhiggyék, hogy meg lehet tanulni a tanulás művészetét, - osztályfőnöki órákon lehetőséget kell teremteni és időt szánni arra, hogy kibeszéljék magukból az őket ért, tanulással kapcsolatos negatív élményeiket,

35. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM fontos feladat a tanulás módszereinek elsajátítása, amely egyrészt az osztályfőnöki órákon kell, hogy történjen, de fontos gyakorló színtere a szakóra, ahol a szaktanár feladata, irányító munkája jelentkezik, - segítségnyújtás a siker-kudarc megéléséhez, feldolgozásához, a tanuló segítő életmódra nevelése - a tanulók aktív részvételének biztosítása változatos tanórán kívüli programokban, - a tartós párkapcsolatok kialakításához és fenntartásához szükséges értékek megismertetése, a konfliktuskezelő magatartás gyakoroltatása, - a család és az utódnevelés jelentőségének tudatosítása, a család funkcióinak megismertetése, - korszerű ökológiai szemlélet kialakítása. Környezetvédő programok ajánlása, védett természeti, építészeti értékek és élőlények megismertetése, - az osztályterem és az iskola környezetének védelme, az esztétikus, otthonos környezet megteremtésében való részvétel. gazdasági nevelés - a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetik tanulóink a körülöttük lévő világ folyamatait, e tudást általános műveltségük részévé kell tennünk, - társadalomismereti tanórákon, osztályfőnöki órákon elő kell segíteni, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá váljanak, - elő kell segíteni, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, a pénzzel való bánni tudás megbeszélése feladat.

-





5.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot megteremti. Az egyéniség, személyiség csak közösségben, a közösség által válik emberközpontúvá, alkalmazkodóképessége a társadalmi tények, normák kényszerítő erejének hatására fejlődik, igazodik a kis- és a nagyközösségek rendszeréhez. Nevelőtestületünk fontosnak tartja, hogy tanulóink érezzék: a Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző „nagyközösségének” tagjai. Nevelési elveinkkel, képzési rendünkkel, rendezvényeinkkel és helyi hagyományaink ápolásával az iskolához való kötődést szeretnénk erősíteni. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai célkitűzéseink közül kiemelendőnek tartjuk, hogy  minden tanuló ismerje meg a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,  tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról kommunikálni, szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; tanulják meg az egymás iránti toleranciát,  tanulóink legyenek képesek önálló, felnőtt életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Törekszünk arra, hogy a nyilvánosság minden lehetséges eszközét felhasználva (iskolarádió, iskolaújság, faliújság, személyes kommunikáció) kapjanak a tanulók tájékoztatást az őket érintő eseményekről, a nekik kínált lehetőségekről. A közösségfejlesztés főbb területei:  tanórák, tanórán kívüli foglalkozások,  diákönkormányzati munka,  szabadidős tevékenység,  közösségi programok.

36. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.2.1. Tanórán megvalósítandó közösségfejlesztési feladatok Mivel az osztályközösségek, a csoportbontások, a szakmacsoportok és szakmák alapján keletkezett tanulócsoportok a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, legfontosabb célunk, hogy ezekből az összetömörült csoportokból olyan közösséget formáljunk, amely képes és hajlandó  a közös cél érdekében,  a közös értékrend elfogadására,  az iskola szervezett keretein (tanórákon) belül ennek megfelelően viselkedni.    

Ennek érdekében a nevelőtestület az alábbi feladatok elvégzésére törekszik: a tanulás támogatása segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségének megteremtése, a tanulók tanulmányokkal kapcsolatos kezdeményezéseinek támogatása, önállóságuk, öntevékenységük fejlesztése, egységes követelményrendszer érvényesítése, összehangolt nevelési eljárások alkalmazása.

5.2.2. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A nevelőtestület célja, hogy a tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formái, az itt szerzett élmények, tapasztalatok is a közösségfejlesztést szolgálják. Szorgalmazzuk, hogy a diákok vegyenek részt tanórán kívüli foglalkozásokon – énekkar, sportköri foglalkozások, diákköri foglalkozások, iskolaújság és honlap szerkesztése – így az azonos érdeklődésű tanulók kisebb közösségekben is együtt lehetnek.  

Feladataink: tanítványainkat a társas együttélés alapvető szabályaira megtanítsuk, a tevékenységek pedagógiai irányításával a közösséghez való tartozás és az egymásért való felelősség érzését erősítsük, az együttműködés formáit megismertessük.

5.2.3. Szociális, életviteli és környezeti kompetencia foglalkozások A TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében a 2009/2010 tanévtől bevezetésre került a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztés tanórán kívüli foglalkozások keretében, minden tanév elején kijelölt osztályban, vagy tanulócsoportban. A helyi társadalom adottságaira, feltételrendszerére lehetőségeire támaszkodva, a lakókörzet hagyományainak megismerése, a megőrzésükbe való bekapcsolódás ugyanúgy részévé válhat a szociális kompetenciákat fejlesztő programnak, mint a helyi problémák felszámolására szerveződő környezetvédő vagy segítő civil szervezetek tevékenységének megismerése, és az ezekben való szerepvállalás. A képzés folyamán törekedni kell a diákok információkezelési, gondolkodási, kommunikációs és önkifejezési képességeinek fejlesztésére, a szülők és gyermekeik közötti kommunikáció elősegítésére. A tanárok módszertani eszköztárának gazdagításában, a pedagógusok közötti együttműködésben rejlő lehetőségeket kihasználva közösen elősegíteni a tanulócsoportok kohéziójának erősítését, s törekedni arra, hogy a diákok e csoportokban megélhessék az egymásra utaltság érzését, illetve a közösséghez tartozásban rejlő értékeket. Megvalósítandó célok:

37. OLDAL








különféle gyakorlatok révén elősegíteni, hogy reális énkép alakuljon ki a diákokban. Az ezen alapuló önismeret és önbizalom birtokában sikeresen oldják meg az életkoruknak megfelelő különféle feladatokat, s megtalálják helyüket a különböző kortársi közösségekben, hozzájárulni ahhoz, hogy a diákokban kialakuljon egy olyan attitűdrendszer, amelynek jellemzői a társas jelenségek iránti kíváncsiság és nyitottság, a tolerancia, a szolidaritás, a véleményformálási és cselekvési autonómia, a közösség életében való aktív részvételre és a felelősségvállalásra való hajlandóság, társas élmények nyújtása és különféle közösségi gyakorlatok révén, érzékelhető mértékben megerősíteni a tanulókban a szabálykövetés és a szabályalkotás képességét, az empátiát és az együttműködés képességét, a kritikai gondolkodás, a véleményalkotás és a döntés képességét, valamint a konstruktív konfliktuskezelés és a hatékony problémamegoldás képességét, a szükséges komplex tudás (ismeretek, attitűdök, készségek és képességek) kialakítása és az értékek közötti választás gyakorlása révén képessé tenni a tanulókat arra, hogy az életkoruknak megfelelő mélységben mindenkor el tudjanak igazodni az őket körülvevő, szűkebb és tágabb világban, illetve érvényes, és a maguk számára megnyugtató módon értelmezni tudják annak jelenségeit, annak elősegítése, hogy a diákok pozitív életszemlélettel, az egészséges és biztonságos életvitelre való képességgel és reális jövőképpel rendelékező fiatalokká, majd önmagukkal és környezetükkel harmóniában élő, tevékeny felnőttekké váljanak.

5.2.4. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai diákönkormányzat tanulóink önirányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a diákönkormányzatot segítő pedagógus vezetővel együtt, önállóan intézik saját ügyeiket. Célunk, hogy tanítványaink a diákönkormányzat működése során tanulják meg jogaikat gyakorolni, a jogok által biztosított mozgásterüket kihasználni, gyakorolják állampolgári szerepeiket. Szerezzenek tapasztalatokat a konfliktusok kezelésében, azok megoldásában; tanulják meg a konszenzuskeresést. A diákönkormányzat saját működési szabályzata alapján tevékenykedik.    

Feladataink: olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek az egyéni érdekekkel is összhangban vannak, a hagyományokon alapuló közösségépítő tevékenységek fejlesztése, a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, a diákság olyan közösséggé alakítása, fejlesztése, amely büszke saját sikereire, eredményeire, értékeli a más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

5.2.5. A szabadidős, közösségi tevékenység közösségfejlesztő feladatai A tevékenységformák kialakításakor törekszünk arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne csak alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön. Segítjük olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Az osztályon belüli és az osztályok közötti kapcsolatok kiépülésében, az együvé tartozás érzésének elmélyítésében jelentős szerepe van az iskolai rendezvényeknek. A társas együttlét tar-

38. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM talmas programjai meghatározó élményt nyújtanak, miközben a kulturált viselkedés gyakorlására is módjuk van. 

      

   

Rendezvényeink, programjaink: folyamatosan fejlesztjük az intézményen belüli formális csoportok – osztályok, tanulócsoportok, évfolyamok – együttműködését: - gólyanap: beiratkozott 9. évfolyamos tanulóink játékos vetélkedő formájában megismerkednek az iskolával, a tanárokkal, - a 9. osztályosok köszöntése a gólyaavatón: a diákönkormányzat szervezésében a felsőbb évfolyamos tanulók szervezik a 9. évfolyamosoknak, ahol a „gólyák” műsorral mutatkozhatnak be, - szalagavató: a 12. évfolyamos tanulók maturandussá avatása, bállal egybekötve, - osztályközösségi keretben klubdélután szervezhető, - szerenád: a 12. évfolyamos tanulók szerenádot adhatnak az osztályt tanító tanárok tiszteletére, a Veres Péter Napok keretében műveltségi vetélkedőket, énekkari koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szervezünk, vendégelőadók tartanak előadást felsőbb évfolyamos tanulóinknak a magyar irodalom és történelem rendhagyó alakjairól, eseményeiről, a Diákönkormányzati nap keretében egész napos közösségi programokat (sport- és főzőverseny, játékos vetélkedők, tanár-diák mérkőzés, egészségvédelmi szolgáltatások) szervez a diákönkormányzat, a „Családbarát iskola” innovációs program – Tanítsuk egymást a gyermekért- programsorozat, minden évben labdarugó- és asztalitenisz-bajnokságot szervezünk, a középiskolai galéria kiállításain tehetséges tanulóink képzőművészeti alkotásai megjelennek, az iskolánkban tartandó városi szintű karácsonyi-koncerten énekkarunk szolgáltatja a műsort, különféle programokkal, megbízásokkal erősítjük az osztályközösségek kialakulását: - osztálykirándulások, osztályprogramok szervezése, - megbízás adunk évnyitó, évzáró ünnepélyek, iskolai ünnepségek rendezésére, szervezésére, - farsang, ahol tanulóink jelmezbe öltözve szórakoztatják tanulótársaikat és tanáraikat, karácsonyfa-állítás során ajándékozási, jókívánsági lehetőséget biztosítunk az iskola minden tagja számára a szeretet jegyében, ballagás: a 11. évfolyamos diákok szervezik a végzős tanulóknak, táborokat, túrákat (vízi tábor, sítábor, gyalogtúrák, stb…) szervezünk diákjaink és szüleik számára, osztálytalálkozók lehetőségét biztosítjuk, hiszen az Alma materbe gyakran visszatérnek az végzett osztályok tanulói.

5.3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelenhetnek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedési és lélektani fejlődésére. Továbbá a serdülőkorra jellemző hangulatingadozásokat sokszor kísérik depressziós tünetek, önértékelési és identitászavarok. Ezekkel a tünetekkel sokszor együtt jelentkezik a családi szocializációban mutatkozó hiány, a szociális hátrány és a tanulási eredménytelenség.

39. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM A középiskolában, főleg a szakiskolai képzésben az eddigiekhez viszonyítva növekvő számban jelennek meg az ilyen problémával küszködő tanulók, akik  magatartási nehézséggel,  beilleszkedési nehézséggel,  olvasási nehézséggel,  írás-helyesírás nehézséggel,  számolási nehézséggel,  részképességek területén megmutatkozó nehézséggel rendelkeznek. Az iskola célja, hogy ezeket a néha enyhébb, néha súlyosabb deformitásokat kezelje és megakadályozza a veszélynek kitett tanulók kirekesztődését, vagy túlzott negatív hatását. 





    

Az iskola az alábbi megoldásokkal igyekszik javítani helyzetükön: a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel lehetőségével - ahova a bemeneti mérés eredménye alapján kerülhet be a tanuló, - a képességfejlesztés fókuszai az egyéni felmérések alapján rajzolódnak ki, - egyéni fejlesztési terv készül minden fejlesztésbe bevont tanulóra, - a tanév folyamán a bevont tanulónak lehetősége van heti két, vagy három foglalkozáson részt venni, ahol a Tanterv-stratégia fejlesztő foglalkozásokhoz (melléklet) alapján történik a fejlesztés, a szülőkkel való konzultáció szülői értekezleteken, fogadóórákon, esetleg családlátogatás alkalmával - a szülői segítségnyújtás várható mértékének feltérképezése, - az osztályfőnök vagy a szaktanár ismertesse a szülőkkel a tanuló helyét, szerepét a közösségben, személyiségének alakulását, - tájékozódás a tanuló otthoni tanulási szokásairól, lehetőségeiről, a családon belüli viszonyokról, következtetés levonása, - a családlátogatás tapasztalatainak beillesztése a nevelési munkába, - a családlátogatás és fogadóóra alkalmával megnyerni a szülőket, az együttműködésre közösen találjanak megoldást, - a szülői értekezleten aktuális nevelési kérdésekkel foglalkozik az osztályfőnök, - folyamatos kapcsolattartás az elért eredményekről, az osztályfőnök szerepe a beilleszkedési nehézségekkel és magatartási problémákkal küzdő tanulók gondjainak megoldásában kiemelten fontos - beiratkozáskor figyeli a gyenge tanulmányi eredménnyel érkező tanulókat, - az osztályfőnöki órán való beszélgetés együtt és külön-külön a problémás tanulókkal, - a problémásnak tűnő tanulókra felhívja az osztályban tanító tanárok figyelmét, - ezeknek a tanulóknak a bevonása a közös programok, klubdélutánok, mozi, színház, sportprogramok szervezésébe, - megerősíteni, bátorítani a gyermeket abban, amiben eredményes, - ha a beilleszkedési nehézség az egyes tantárgyakból való lemaradásból ered, akkor kis létszámú tanulócsoportok szervezésével is nyújthatunk segítséget, egyéni motivációs bázisuk megismerésével igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat, szükség esetén pszichológus, külső szakember segítségét kérjük, a szülővel történő megbeszélésen Nevelési Tanácsadó felkeresését javasoljuk, ha az adott tanévben van lehetőség, felzárkóztató foglalkozásokra irányítjuk őket, ha az adott tanévben van lehetőség, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük önértékelési, önismereti képességeiket, a tanítási órákon előtérbe helyezzük az alapkészségek fejlesztését célzó tevékenységeket,

40. OLDAL


kapcsolódunk minden olyan programhoz, pályázunk azokban a témákban, mely a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítésére fogalmazódik meg. sokszínű tevékenységformák biztosítása: - differenciált tanulásszervezés, - kooperatív technikák alkalmazása, - projekt módszer, - tevékenységközpontú pedagógiák, - individuális tanulás előterébe helyezése, - IKT eszközhasználat, - fejlesztő értékelés alkalmazása.

5.4. Hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánk kiemelt feladata a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. Nevelő-oktató munkájának célja olyan speciális tanítási eljárások, módszerek alkalmazása, amely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű munka szervezését tanórai illetve tanórán kívüli keretek között, ahol a tanulók közötti képesség, készség illetve tudásbeli különbség, kifejezőkészség tág határok között mozog, és az iskolában végzett munka eredményeként a hátrányos helyzetű tanulók leszakadását lassítja vagy megakadályozza. Iskolai munkánk középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen lehetőség adódik az osztályban leszakadt, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, tudásuk gyarapítására. A képességki-bontakoztató és integrációs program alapelve intézményünkben, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje az iskola, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Továbbá állampolgári készségeik kiterjedjenek a fenntarthatósággal kapcsolatos felelős magatartásra. Olyan képességekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek megalapozzák élethosszig tartó tanulásukat, képesek legyenek környezetük értékeinek megőrzésére, és gyarapítására, ezáltal eredményesen beilleszkedni a társadalomba.               

A meghatározott alapelvek mentén az alábbi célokat fogalmaztuk meg: kreatív, a társadalmi szocializálódásra képes személyiségek nevelése, a nemzeti- és európai értékek megismertetése, elfogadtatása, a hátrányok csökkentése, a tehetséggondozás, a szakmai- és az általános műveltség iránti igény kialakítása, a felelősségtudat, a munka- és viselkedéskultúra fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés, a harmonikus élethez szükséges szokások kialakítása, nyitottság az újra, korszerűségre, az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelésének – oktatásának megvalósítsa, önálló tanulásra szoktatás, érdeklődés fenntartása, szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés, kompetencia-alapú értékelési rendszer kidolgozása: szöveges értékelés, a multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe, az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók számának növekedése,

41. OLDAL


növekedjen a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó továbbtanulási irányt választók aránya, csökkenjen az oktatási rendszerből a végzettség megszerzése előtt kieső tanulók száma, jobb eredményekkel szerepeljenek a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulók az országos kompetencia-méréseken, hatékony szakmai partnerkapcsolat kialakítása a partnerekkel annak érdekében, hogy a jó pedagógiai gyakorlat bevezetésre kerüljön az intézmény gyakorlatában. olyan intézményi környezet kialakítása, mely partnerkapcsolataira építve segíti az integrációs oktatási gyakorlat megvalósítását.

A képesség-kibontakoztató és integrációs program keretén belül az alapelvekre épülő célokat az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk:  kulcskompetenciákat fejlesztő programokkal - az intézmény Pedagógiai programja és Helyi tanterve alapján az iskola fejlesztő pedagógusa foglalkozik az intézmény belső kompetencia-mérésén gyengén szereplő tanulókkal a szakiskola 9. évfolyamán tanórai keretek között, - önálló tanulási képességet kialakító foglalkozások keretén belül a tanulók elsajátítják a tanulás hatékonyságához, eredményességéhez szükséges módszertant tanórán kívüli tevékenységként,  eszközjellegű kompetenciák fejlesztésével - e program keretén belül magyar és matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk 9-10. évfolyamon,  szociális kompetenciák fejlesztésével - közösségfejlesztő, közösségépítő programok szervezésével, az azokon való részvétel ösztönzésével elsődleges célunk, hogy fejlesszük tanulóink szociális kompetenciáit, - mentálhigiénés programok szervezésével, melyeknek célja, hogy kialakuljon a tanulók egészséges életmód iránti igényük, valamint fejlődjön az egyéni higiéniás szokásaik,  az integrációt elősegítő módszertani elemek beépítésével az oktatás gyakorlatába - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, - kooperatív tanulásszervezés,  továbbhaladás feltételeinek kiszélesítését biztosító programokkal - a szakiskola magasabb évfolyamán tanulók számára Bevezetés a munka világába nevű foglalkozás tartását biztosítjuk. E foglalkozás keretén belül a szakiskolai tanulók megismerhetik a különböző álláskeresési technikákat, kommunikációs stratégiákat, önéletrajz és motivációs levél írásának módjait,  tanulmányi kirándulások szervezésével,  szociális hátrányok kompenzálásával, - tanszercsomagok, tankönyvek és iskolai ruházatok biztosításával.

5.5. A sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A Közoktatási törvény értelmében sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján  SNI a. - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

42. OLDAL






SNI b. - a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Az iskola az alábbi sajátos nevelési igényű tanulókat képes fogadni eszközrendszere alapján: SNI a. - testi fogyatékos, azon belül mozgáskorlátozott tanulók, - látássérült, azon belül gyengénlátó tanulók, - hallássérült, azon belül nagyothalló vagy műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulók, SNI b. - dyslexia, - dysgraphia, - dyscalculia, - iskolai képességek kevert zavara, - kevert specifikus fejlődési zavarok, - nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek, tanulási zavar veszélyeztetettség, - aktivitás és figyelem zavara.

Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye az ép látáshoz viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (látásteljesítmény 0-33%) közötti. Gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény, melynek értéke 0,1-0,33 közötti. A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott hallássérült tanulóknál – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Iskolánk oktató-nevelő munkájának alapelve, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint más gyermek – problémája figyelembe vétele mellett. Ezáltal biztosítjuk számukra:  az integrált oktatás-neveléssel elősegítjük az önállóság kialakulását, a társadalmi beilleszkedés lehetőségét,  az egyéni fejlesztést a rehabilitációs célú fejlesztő terápiákkal, melynek során a tanultak elmélyítése és a funkcionális képességfejlesztő tevékenységek alkalmazása történik, miközben ügyelünk arra, hogy a képességekhez és készségekhez mérten terheljük a tanulót. Iskolánk oktató-nevelő munkájának feladata a másság elfogadtatása, egymás iránti empátia, tolerancia kialakítása, fejlesztése. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket és segítsék az iskola ilyen jellegű tevékenységét. A pedagógusok a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű tanulók tanulására jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba.

43. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozást igényelnek és ezt meg is kell kapniuk iskolánkban. Olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítanunk számukra a rehabilitációs célú fejlesztőfoglalkozások által, amely problémájuk megoldásában nyújt segítséget, (pl: eszközök, időkeret stb.) úgy, hogy a tanulók egyéni sikereket érjenek el. Ennek keretében a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember (fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus) meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel. 

 

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladat kezelésének folyamata: a tanulókkal foglalkozó gyógypedagógus illetve az ifjúságvédelmi felelős 9. évfolyamra történő beiratkozáskor vagy az adott tanév szeptember 10-ig regisztrálja a sajátos nevelési igényű tanulókat. A regisztrációhoz szükséges dokumentumok (pl. szakértői bizottság szakvéleménye) bemutatása a szülő feladata és felelőssége, megismerkedik a szülőkkel, gyermekkel családlátogatáson. Ennek folyamán a segítőkész magatartás, a szülő bizalmának elnyerése, a jövő szempontjából nagyon fontos, iskolánkban normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. Lehetőség szerint a tanítási órákon túl fejlesztő, felzárkóztató foglalkozást szervezünk számukra.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével, oktatásával, nevelésével kapcsolatos elvárások:  az intézménnyel szemben - a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet alapján került kidolgozásra a Pedagógiai Program,  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel szemben: - pontos nyilvántartás készítése és vezetése az érintett tanulókról – a nyilvántartás folyamatos aktualizálása, - szülővel, pedagógussal való kapcsolattartás, szükség esetén külső szakemberek bevonása,  a pedagógussal szemben - ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, - tudjon differenciáltan oktatni, - semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érheti részéről a tanulót, - erősítse a tanuló önbizalmát, - a teljesítmény mérésénél önmagához képest is nézze a fejlődést, - nevelje az osztályközösséget a különböző másság tolerálására,  az osztályfőnökkel szemben - a szülővel szemben kiemelten figyelmesen és tapintatosan fogalmazzon, - a tanuló problémáit ismertesse a szaktanárokkal, - szükség esetén kezdeményezze a szakemberhez fordulást a gyermek ügyében, - kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, - segítse a tanuló pályaválasztását, - szükség esetén a tanuló magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt,  a szülővel szemben - gondoskodjon gyermeke, testi, értelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, - rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, osztályfőnökkel, - tartsa tiszteletben az intézmény dolgozóinak emberi méltóságát és jogait.

44. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a készség-képesség-jártasság fejlesztéséhez vezető folyamat fontos eleme – az ismeretek átadásán túl – a tanulói önmegvalósítás, az önképzés, a tehetséggondozás segítése. Az iskolához és a tanulóhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek-képességek-jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, gondozását és fejlesztését kívánja meg az iskolától.               

A tehetséggondozás megvalósításának színterei: gimnáziumi képzés 9-10. évfolyamán az angol (angol nyelv), a reál (matematika, biológia) és a humán irányultságú (történelem, magyar nyelv és irodalom) osztályokban tantárgyhoz kötött tehetséggondozás folyik, a TÁMOP 3.1.4. program keretén belül, intézményi innovációként kidolgozott tehetséggondozó tanórán kívüli foglalkozások szervezése 9-10. évfolyamon reál és humán tantárgyakon belül, gimnáziumi és szakközépiskolai képzés 11-12. évfolyamán a fakultációs rendszer keretei között, gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben a megemelt nyelvi órák és a tantárgyi követelmények alapján nyelvvizsga letételére nyílik lehetőség, az iskola minden képzési típusában a nyelvi, informatikai órák csoportbontásban történő oktatásával, minden képzés típusban az informatika tantárgy követelményei alapján ECDL Start bizonyítvány szerzésének lehetősége, szakközépiskolai tanulóink részére biztosítjuk az EBC*L – European Business Competence* License – bizonyítvány megszerzésének lehetőségét, a tanórákon alkalmazzuk a differenciálást, az egyéni feladatmegoldást, a tanulói kiselőadások, projektmunkák tartását, az önálló ismeretszerzés színtere a könyvtár, melyben a tehetségek búvárkodását előre adott feladatokkal is ösztönözzük, szakköröket szervezünk az egyéni képességek fejlesztése érdekében, melyek lehetnek szaktárgyi jellegűek, művészi, vagy szerveződhetnek valamely közös érdeklődési kör, hobbi alapján is, a tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, informatikai, komplex stb.) versenyek, vetélkedők, bemutatók. Szorgalmazzuk nemcsak házi, hanem iskolán kívüli versenyeken, pályázatokon való részvételt is, a legtehetségesebb tanulókat folyamatos szakkörön készítjük fel az egyes versenyekre, szorgalmazzuk, hogy a különböző művészeti tevékenységet folytató vagy jó képességű tanulók mutassák be tudásukat, alkotásaikat a hagyományos középiskolai galériában, az iskolaújság és az iskola honlapján lehetőséget biztosítunk diákok számára az általuk készített cikkek, interjúk, beszámolók megjelenésére, külföldi cserekapcsolataink révén angol vagy német nyelvből tehetséges tanulóknak lehetőségük van tanulmányi kirándulásra.

45. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.7. Tehetséggondozó program Iskolánk kiemelt feladata az átlagosnál jobb adottságokkal, képességekkel rendelkező gyerekek képzése a 9-10. évfolyamon. A magas arányban jelen lévő tehetséges tanulók száma megköveteli a tehetséges gyerekek speciális fejlesztését, nevelését, amely nemcsak a gyermek érdekeit szolgálja, hanem a későbbiekben az iskoláét is. Törekvésünk egybeesik a szülők, mint megrendelők igényeivel, így e tevékenységünk során számíthatunk segítségükre, aktív közreműködésükre. Alapelvünk, hogy nem az ismeretek gyarapítása, hanem a képességek, a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztése a fő cél. Minden tanuló tehetséges valamiben, a nevelőtestület közös feladata, hogy felfedezze azt, hogy miben. Célunk nem az adott tehetség magas szintű foglalkoztatása és kiemelése, hanem a tehetség feltárása és motiválása. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyerek személyiségének fejlődésére, a harmonikus személyiség kialakulására, ami kihat azokra a területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszközként is használható. A tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és a gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz juthatnak. Az egész képzési folyamat nagy súlyt fektet a tehetségesek felismerését szolgáló tudatos szituációk megteremtésére: ünnepélyeken való szereplésre, diákönkormányzatban végzett munkára, diák színielőadások rendezésére, irodalmi alkotások iskolán belüli publikálására stb. A házi és országos versenyek gazdag kínálata is (szaktárgyi, művészeti) lehetőséget teremt a tehetségek felismerésére, az egyéni képességek jobb kibontakoztatására. Tanterveink lineárisak, így kitüntetett jelentőséget tulajdonítunk azoknak a fogalmaknak, ill. tananyagrészeknek, amelyek más tantárgyhoz is kapcsolhatók. A programok céljuk szerint segítik a tanulásbeli önállóságot, az idővel való gazdálkodás megtanulását, a képességek integrált módon való fejlesztését; gondolkodásra tanítanak, tudományos kutatásra készítenek fel, fejlesztik az önismeretet, önbecsülésre nevelnek. A mélyebb, sokrétűbb ismeretek átadása a pedagógusok állandó önképzését is igényli, fejlődésre inspirál. 



A tehetséges tanulók csoportosítása (jellemző tulajdonságaik): Átlag feletti képességekkel rendelkezők: - Magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációkészség, - Jó memória és beszédkészség, - Kiváló matematikai, logikai, téri viszonyok átlátása, - Speciális képességek (pl. zenei, pszichomotoros, stb.), - Alkalmazkodóképesség, új helyzetekben feltalálja magát, - Kritikus, független gondolkodás, - Gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás, - A lényeges és lényegtelen szétválasztásának képessége, Kreatívak: - Gördülékeny, rugalmas és eredeti gondolkodás, - Ötletgazdagság, szokatlan feladat- és helyzetmegoldások, - Fogékonyság az új és különös, akár irracionális gondolatokra, tevékenységekre, alkotásokra, - Kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság, - A konvenciókkal kevéssé törődés, nonkonformizmus, - Bizonytalan helyzetek toleranciája, - Humorérzék,

46. OLDAL


Feladatelkötelezettségük kiemelkedő: - Elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége, - Bizonyos területeken meglepő mennyiségű ismeret, - Kitartás, állhatatosság, önállóság, makacsság, - Belülről motiváltak, érdeklődésvezéreltek, - Önbizalom, hit saját képességükben, hogy fontos dolgot tudnak létrehozni, - Magas célokat tűznek ki maguk elé az őket érdeklő területeken, - Önkritikusok, mások kritikájára reakciójuk változó.

Az előbbiekben felsorolt tulajdonságok közül néhány magatartási, alkalmazkodási problémák forrása lehet. Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a gyerekeket számukra megfelelő módon teljesítőkészségre és szociálisan elfogadható beilleszkedésre neveljük, miközben sikerélményhez juttatjuk őket.           

 

A tehetséggondozó programunk célja: Az esélyegyenlőtlenség mérséklése, Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felismerése, A tehetségek, valamint annak megjelenési formáinak megértése: tolerancia, segítő- és alkalmazkodóképesség velük szemben, A tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók számára tehetségük kibontakoztatásához a lehetőségek megteremtése, biztosítása, A tehetséges gyermekek szükségleteinek kielégítése (megismerés, alkotás, biztonság, elfogadottság), Kreativitásuk, intellektusuk ösztönzése, A tanulók intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása, A tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés. A tehetségfejlesztésben az alábbi módszereket, illetve ezek kombinációját alkalmazzuk: Az elkülönítés módszere: a tehetséges gyerekek számára külön csoportokat szervezünk (nívócsoportos oktatás), Önállósítás módszere: mivel az iskola keretein belül nem jut elég foglakoztatási idő a tehetséges gyerekekre, a legtöbb fejlesztő feladatot iskolán kívül szaktanár által tervezett programokban valósítják meg, A gazdagítás, dúsítás módszere: a normál iskolai munka mellett személyre szóló képzést kap a gyermek. Ennek sokféle módját alkalmazzuk, a tanórán belüli differenciált foglalkozástól kezdve a különböző tanórán kívüli tevékenységeken keresztül. A képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek szervezeti formái iskolánkban: A tehetség-kibontakoztató és fejlesztő programjaink minden tanév októberében indulnak a kilenc és tízedikes évfolyamokon. A beiratkozást követően a kezdő évfolyamok körében elvégezzük a tehetséges diákok képességeinek feltárását, A feltárás módszerei: - Tájékozódás az általános iskolai bizonyítvány jegyei alapján, - Elbocsátó osztályfőnökök véleménye az általa tehetségesnek vélt gyerekekről, - Feltáró kérdőív, amelyben olyan kérdések vannak megfogalmazva, amelyek a diákok irányultságaira, érdeklődési köreire mutatnak rá magyar, történelem, angol nyelv és természet- és környezetvédelem témakörein belül. (melléklet 1.)

A program nyolc hónapos lefutású, tehát a tanítási időszak 80% százalékában folyamatos. Ez alatt az idő alatt a különböző tudásterületek feladataival tömbösítve találkoznak a diákok. Ezek a feladatok a tehetséges diákokat célozzák meg, de minden tanulónak lehetőséget nyújtanak az önérvényesítésre.

47. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Minden hónap első hetében a kilencedikes és a tízedikes osztályok megkapják az adott hónap feladatsorát. A szaktanárok és az osztályfőnökök közösen szervezik meg az adott hónap nívócsoportját, akik megoldják a feladatokat. A feladatsor leadása a tárgyhónap utolsó iskolai napján történik kivéve, ha vezető tanár másképpen nem rendelkezik. A hónap során adott időben, a négy témakörben, évfolyamonként egy órában a témavezető tanár segíti a csoportok munkáját és végzi a foglalkozások ideje alatt a tehetséggondozást. A csoportok értékelése folyamatos és publikus, ezért a megfelelő motiválás mellett az osztályok között versengés alakul ki. A nyolcadik hónap végén a program zárásaként egy háziversenyt szervezünk a legkiemelkedőbb munkát végző diákoknak, melynek az eredménye az egész éves munkát is figyelembe véve kerül elismerésre. A versenyek a legtehetségesebb tanulók számára jelentenek kihívást. A jó eredmények örömet jelentenek a gyermek és az őt felkészítő tanárnak, pozitív hatást gyakorolnak az iskola valamennyi diákjára, tanárára. Az év során így megtalált tehetséges diákok továbbfejlesztése tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon már a szaktanárok differenciál oktatásának a feladata, valamint az iskola keretein kívül a szülőké.

5.8. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező és a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Sok és egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizációtól a családok széthullásán át az egyes rétegek jólététől, túlzott anyagias szemléletétől más rétegek alacsony ellátottságáig, a munkanélküliségig.    

Ezen tényezők következtében veszélyeztetetté válhat a tanuló: környezeti okból – a család, a barátok, a közvetlen társas kapcsolatok által kiváltott aszocialitás, a személyiségében rejlő okból – kisebb-nagyobb mértékű idegrendszeri sérülésekre visszavezethető tanulási, magatartási zavarok, anyagi okból – az elvárható szintű nevelési, gondozási feltételeket a család önhibájából vagy önhibáján kívüli körülmények miatt nem tudja biztosítani, egészségügyi okból – krónikus betegség miatt.

Az iskola minden pedagógusának kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti.    

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: a tanév elején az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, meghatározott időpontban fogadó órát tart tanulóknak, szülőknek. Ezt az időpontot tanév elején az ellenőrző könyvbe rögzítésre kerül, az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelkisegély telefon) címét, illetve telefonszámát, a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson

48. OLDAL


    

vesz részt a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, amelynek során megismeri a tanuló családi környezetét, gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység céljai az alábbiak: előzze meg, hárítsa el vagy enyhítse az ifjúra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez, hassa át az iskola teljes nevelési szellemét.

Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére.     



A megelőzés (prevenció) feladatai: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, pedagógiai eljárások: - folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, - a család bevonása a probléma megoldásába, - a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulók tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, - speciális közösségi foglalkozások, egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka, melynek keretében történik: - családi életre nevelés, - egészségvédő programok, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, drog, alkohol).

A feltárásnak az a célja, hogy a tanulók problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.  fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,  jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes  Nevelési Tanácsadóval,  Gyermekjóléti Szolgálattal,  Családsegítő Szolgálattal,  polgármesteri hivatallal,  iskolaorvossal, védőnőkkel.

49. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:  fejlesztőpedagógus alkalmazásával felzárkóztató foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  a differenciált oktatás és készségfejlesztés,  személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),  egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,  családi életre történő nevelés,  iskolai étkezési lehetőség biztosítása,  az egészségügyi szűrővizsgálatok,  a tanulók szabadidejének szervezése,  a szülőkkel való együttműködés,  tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

5.9. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk a kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulóink felzárkóztatására is.     

Az iskola az alábbi lehetőségeket tudja biztosítani: gólyanap, bizalomra épülő tanuló-tanár kapcsolat, „tanulás módszertana” foglalkozások, felzárkóztató, szaktárgyi foglalkozások, fejlesztőpedagógus alkalmazása.

A leendő 9. évfolyamos tanulók részére szervezett Gólyanap keretében – a kitűzött program mellett – arra is törekszünk, hogy a „kisdiákok” megismerhessék társaikat, osztályfőnöküket, és azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell majd felelniük. Alkalmas arra is, hogy az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapjanak a tanulók közösségben mutatott viselkedéséről, kulturáltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásukról. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése. Azokat a tanulókat, akiknek komoly problémájuk van a tanulással a középiskola első évében, rendszerint már az általános iskolában is a gyenge képességűek közé sorolták. Bár korántsem biztos, hogy minden esetben az alapképességek gyengék. Ezeknek a tanulóknak alig vagy talán soha nem adatott meg a tanulással, egy feladat megoldásával kapcsolatos sikerélmény. Az iskolához fűződő kapcsolataikat inkább a kudarcok jellemezték. Így korán kialakult a kudarckerülő magatartásuk, s ez csak tovább növelte lemaradásukat. Sok esetben előfordul, hogy ezek a diákok, miután az osztályok jól, vagy közepesen jól tanulóinak közösségéből kirekesztődnek, kialakítják saját csoportjaikat, melyekben sokszor az iskolai házirendtől idegen, elítélendő szokások és értékrend uralkodik. Mindezek alapján a probléma megoldásához vezető út első lépcsőfokának a tanuláshoz fűződő viszonyuk átalakítását tartjuk. E cél megvalósításának lépcsőfokai:  kedvező lehetőségnek ígérkezik az új iskolába, a középiskolába lépés, ami az újrakezdést, a „tiszta lap” lehetőségét is jelentheti számukra,  ahhoz, hogy valóban kedvező irányt vegyen a tanulással kapcsolatos hozzáállásuk, megfelelő légkört kell biztosítani számukra. Ebből a szempontból kiemelt jelentőségű elsősorban az osztályfőnök, másodsorban a tanulót tanító szaktanár jelleme és tevékenysége. Ha a tanuló és a pedagógus között kialakul egy bizalmi viszony, akkor egy elfogadó, megértő, segítő légkörben

50. OLDAL


 

könnyebben megnyílnak és nekünk mindenképpen meg kell nyernünk őket ahhoz, hogy meg akarják tanulni és elhiggyék, hogy meg lehet tanulni a tanulás művészetét, lehetőséget kell teremteni osztályfőnöki óra keretében arra, hogy kibeszéljék magukból az őket ért tanulással kapcsolatos negatív élményeiket, fontos lépés a tanulás módszereinek elsajátítása „tanulás módszertana” foglalkozások keretében belül.

Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, vagy félévi, illetve tanév végi osztályzata az előző félévi, illetve tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Minden szaktanárunk, akinek tanulócsoportjában tanulási kudarcnak kitett tanuló tanul, vagy a tanulócsoportba ilyen tanuló kerül, egy félévre szóló, egyéni felzárkóztató programot készít a tanuló felzárkóztatásának segítésére. Az egyéni felzárkóztató program tartalmazza  a tanulási kudarc feltételezett okát (pl. munkafegyelemmel, szorgalommal, egyéni képességekkel kapcsolatos probléma, sajátos nevelési igényből eredő hátrány, stb.),  az egyéni felzárkóztató program keretében elérni kívánt fejlesztési célt (pl. hiányzó ismeretek pótlása, képességek, készségek fejlesztése stb.),  az egyéni felzárkóztató program keretében tervezett tevékenységeket (pl. differenciált osztálymunkában történő egyéni foglalkoztatás, tanórán kívüli felzárkóztatás, családlátogatás, szülővel való kapcsolattartás, stb.). A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken szaktanáronként összesítve is értékeljük. Iskolánk pedagógiai koncepciójában jelentős szerepet kap a gyenge iskolai teljesítményekért felelős részképesség-zavarok korrigálása, megszüntetése, illetve a már kialakult tanulási zavarok kezelése. Ezt a segítséget a tanulók egyénileg, vagy kiscsoportos formában, az iskola fejlesztőpedagógusa által tartott fejlesztő foglalkozások keretében kapják, az órarendbe beépítve, tanórán kívüli foglalkozáson. A fejlesztő foglalkozások tervezésekor célzottan a gyermekek egyéni problémáit szem előtt tartva állítjuk össze a sokféle módszer közül a számukra leghatékonyabb fejlődést biztosító programot. A fejlesztő munka eredményeként a gyermekek jelentős része évről-évre mérhető javulást mutat a problémás részterületeken, ezáltal lehetővé válik számukra a felzárkózás saját osztályfokuk követelményéhez.

5.10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több gyerek kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló sokszor eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzet felderítése és a megoldási helyzetek számbavétele. Az iskola egyik fontos feladata a felvett tanulóinak esélyegyenlőség biztosítása, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó esetleges negatív hatások enyhítése. Ezeknek a negatív jelenségeknek a felderítésében, kompenzálásban az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős vezetésével az iskolának komoly szerepe és feladata van. 

Eszközeink a hátrányok kompenzálására: intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse az osztályfőnökökkel együttműködve végzi a tanulók fejlődését veszélyeztető szociális hátrányok felderítését, a szülőket tájékoztatja a szociális hátrányok enyhítésére szolgáló lehetőségekről, szükség esetén az igazgató intézkedését kezdeményezi,

51. OLDAL


pedagógusaink nevelő és oktató tevékenységük során figyelembe veszik a gyermek, tanuló szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segítik a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, az intézmény a közoktatási törvényben egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozásokra biztosított időkeretben a tehetséggondozás mellett ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását is, az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felvilágosítást nyújt az arra rászorulóknak az igénybe vehető pénzbeni és természetbeni szociális ellátások lehetőségeiről, az iskola kedvezményes étkeztetést, ingyenes tankönyvellátást biztosít az arra jogosultaknak. a szociokulturális hátrányok enyhítése érdekében az intézmény a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét, felzárkóztató és tehetséggondozó programokat szervez, pályaorientációs, felvilágosító és drogmegelőzési tevékenységet folytat, az intézmény rendszeres tájékoztatás mellett ösztönzi tanulóit pályázatokon való részvételre, ösztöndíjak elnyerésére.

5.10.1. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Intézményünk minden évben pályázik az esélyegyenlőséget és felzárkóztatást segítő támogatások közül a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítéséhez kiírt pályázatra. Az aktuális tanévben nyert pályázat keretében a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/d. §-a, 39/e §-ában meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek vehetnek részt:  személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokon  tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programokon;  szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeken. Ezen program keretében olyan hátránykompenzációs lehetőségeink vannak, amikor személyre szóló anyagi támogatást is tudunk biztosítani (könyvek, felszerelések, kirándulások költségei, stb…) az arra rászoruló diákoknak.

5.10.2. Útravaló Ösztöndíjprogram Az esélyegyenlősség biztosítása érdekében minden évben a kiírásban szereplő feltételeknek megfelelően pályázunk tanuló-mentor párokkal az illetékes minisztérium által kiírt Útravaló Ösztöndíjprogramjára. Az elbírálás függvényében veszünk rész a pályázatban.  

A pályázat célja: a mélyszegénységben élő, tartós munkanélküli, gazdaságilag versenyképtelen társadalmi réteg gyermekei számára az oktatási rendszeren keresztül a társadalmi és gazdasági életben való sikeres integráció biztosítása, a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, a fiatalok továbbtanulásának, szakma, érettségi és diploma szerzési esélyeinek javítása, a számukra elérhető ösztöndíjrendszer megújítása, valamint a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozása.

Az Útravaló Ösztöndíjprogram keretén belül az alábbi alprogramokban kapcsolódik be intézményünk:  „Út az érettségihez” ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók támogatása a középiskola sikeres befejezése céljából,  „Út a szakmához” ösztöndíj, amelynek célja a részt vevő tanulók a részt vevő szakiskolai tanulók sikeres tanulmányainak elősegítése, tanulási nehézségeinek leküzdése.

52. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM 5.10.3. Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj A Magyar Kormány által létrehozott szakiskolai tanulmányi ösztöndíj bevezetésének célja, hogy a szakiskolai képzésben résztvevő, gazdaság által igényelt szakképesítést tanulók támogatásban részesüljenek. A gazdaság által igényelt szakképesítéseket a regionális fejlesztési és képzési bizottság határozza meg régiónként. Jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek az iskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók. Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani, a félévi értesítőben, illetve az év végi bizonyítványban szereplő érdemjegyek szerint számított tanulmányi átlageredmény alapján, melynek következtében az ösztöndíj összege változhat.

5.11. Környezetnevelési program 5.11.1. Alapelvek A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek.   

Alapelveink a következők: az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés, a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

5.11.2. Pedagógiai célok   



A fent ismertetett alapelvek alapján az alábbi pedagógiai célokat fogalmazhatjuk meg: elő kell segíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntarthatóságát, a tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására, alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit,

53. OLDAL


kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

5.11.3. Feladatok Kiemelt feladatunk, hogy korszerű ismeretekkel rendelkező, környezetük iránt felelős embereket oktassunk és neveljünk, akik fogékonyak az újra, képesek megfelelni a változó elvárásoknak, megfelelő viselkedéskultúrával, közösség és önfejlesztő képességgel rendelkeznek, bekapcsolódnak a közéletbe, társadalmuk és környezetük cselekvőképes tagjaivá válnak.              

Ennek érdekében feladatunk: a tanulók segítése az állampolgári cselekvési készségek kialakításában, a tapasztalatok szerzésében, konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése, létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása, helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása, környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, fogyasztás helyébe az életminőség helyezése, fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével, a természet- és környezetvédelmi törvények alapszintű ismerete, a helyi értékek megismertetése, a természeti, épített, szociális környezetünk (lakóhely) ismerete, óvása, fejlesztése, ismerjék a legfontosabb balmazújvárosi problémákat, a megelőzés és megoldás lehetséges módjait (lakásügy, szegénység, kábítószer, közlekedés, bűnözés, fajgyűlölet, gazdasági fejlődés), lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel, tágabb környezetünk, a Hortobágy felfedezése, védelme, gondozása.

5.11.4. A környezeti nevelés színterei 5.11.4.1. Tanórán kívüli foglalkozások Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Biztosítva van az egész iskolára kiterjedő szelektív hulladékgyűjtés és elkülönített elszállítás a papírhulladék, a szárazelem és a műanyaghulladékok esetében. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Tanulmányi kirándulás – A két vagy három napos tanulmányi kiránduláson célunk egy-egy terület, táj megismerése. Ellátogatunk tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban külön polcot létesítünk a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Egy külön faliújságot biztosítunk a zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádióban alkalmat teremtünk

54. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM arra, hogy a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos híreket megismertessük, illetve a tevékenységeket népszerűsítsük, így ébren tartsuk a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. A környezetvédelem jeles napjai - A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A jeles napok megünneplése történhet vetélkedők meghirdetésével, megemlékezéssel az iskola rádióban, plakátokon, akciók, előadások szervezésével, pályázat kiírásával. Március 22. Víz Világnapja Április 22. Föld Napja Május 10. Madarak és Fák Napja Június 5. Környezetvédelmi Világnap Víz- és levegőszennyeződés-mérő program segítségével a biológia és a földrajz tantárgyak keretében megfigyeléseket végezhetnek a tanulók a városi ivóvíz illetve a Keleti-főcsatorna állapotáról, valamint a levegő szennyezettségéről. A megszerzett tapasztalatok elemzésre, következtetésre és továbbgondolásra adnak lehetőséget, Terepgyakorlat, tanulmányutak, laborlátogatás a gimnáziumi képzés fakultációs rendszerében részt vevő csoportok számára.

5.11.4.2. Tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezetnevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket, különös tekintettel a kétszintű érettségi és a szakmai vizsgák követelményrendszerére. Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat,  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére. Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

55. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM Idegen nyelv A tanulók  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni,  idegen nyelvi kommunikáció képessége fejlődjön, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,  legyenek képesek reális becslésekre. Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára,  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Kémia A tanulók  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földünk és környezetünk A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,

56. OLDAL


érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

Biológia A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait. Filozófia A tanulók  értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása,  lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra jutása,  legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban,  értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk. Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát,  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak,  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Informatika A tanulók  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait,

57. OLDAL


váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások), legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével.

Testnevelés és sport A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Emberismeret és etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák,  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni,  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

5.11.5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezetnevelési munkához szükségesek. Az épületen belül a környezeti vizsgálatokhoz megfelelő alapeszköz-készlettel ellátott vizsgálókoffer és egy szaktanterem áll a rendelkezésünkre.



Ismerethordozók: viszonylag nagy számban van állat- és növényismeret témájú szakkönyvek, az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről stb.) szakmai-módszertani kiadványok.

    

Eszközök: multimédiás segédanyagok, videofilmek, internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek, vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek), mikroszkópok (sztereo-mikroszkóp is), digitális fényképezőgép, videokamera, transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok.

 

5.11.6. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezetnevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazható módszercsoport:  kooperatív (együttműködő) tanulási technikák  játékok,

58. OLDAL


modellezés, riportmódszer, terepgyakorlati módszerek, közösségépítés, művészi kifejezés.

5.11.7. Kommunikáció A környezetnevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.         

Iskolán belüli kommunikáció formái: kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, poszterek készítése és bemutatása, iskolarádió és az iskola honlapjának felhasználása híradásra, faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái: környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádió-televíziós hírek feldolgozása, értékelése, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

5.12. Egészségnevelési program Valljuk: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jólét állapota. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmónikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

5.12.1. Pedagógiai célok Az egészséges életmódra vonatkozó elveink alapján az alábbi pedagógiai célokat fogalmazhatjuk meg:  fontosnak tartjuk, hogy tanulóink rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére szolgálnak,  legyenek képesek tanulóink az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére,  fel kell készülniük a diákoknak arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,  fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  meg kell ismerniük a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait,

59. OLDAL


támogatást kell nyújtani a diákoknak a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segíteni kell a krízishelyzetbe jutottaknak, célunk, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, felkészítsünk – amennyire iskolai keretek között lehetséges – a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.

5.12.2. Feladatok       

A megnevezett pedagógiai célok az alábbi feladatok végrehajtását teszik szükségessé: az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének, biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket, nyújtsunk az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismereteket, mutassuk be a sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlunk, megtanítjuk a tanulókat megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítséggel, példamutatással, nélkülözhetetlen az egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése, motiváljuk, ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is, segítsük mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és helyes döntések megvalósításában.

5.12.3. Az egészségkulturáltság összetevői iskolánkban A tanuló egészségi állapota és életmódja oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget kell hangsúlyoznunk. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából 12 lényeges elemet kell szem előtt tartanunk a készségek kialakításánál:  biológiai tényezők: - több mozgás, - kiegyensúlyozott szexualitás, - személyi higiéné,  mentális tényezők: - stressztűrés, stresszkezelés, - balesetmegelőzés, - időben orvoshoz fordulás, - egészségüggyel való együttműködés,  szociális tényezők: - nem dohányzás - kevesebb (kulturált) alkoholfogyasztás - drogtagadás - egyéni környezettisztelet, környezetvédelem. Mindezek alapján iskolánknak az életmód helyes alakításában három kiemelt területre kell figyelmét összpontosítania:  biológiai tényezők:

60. OLDAL


 

- táplálkozás, - mozgás, - testápolás, - szexualitás, mentális tényezők: - primer szocializáció, - társas kapcsolatok elősegítése, szociális tényezők: - egészségügyi ellátás, - családvédelem.

5.12.3.1. Biológiai tényezők Cél: biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása. Táplálkozás      

Feladat: az egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. Tevékenység - eszköz: táplálkozás-élettani optimum, korszerű táplálkozás, valamint a napi és évszakos ritmus megismertetése, az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az ebédeltetés rendjének kialakítása, a káros táplálkozási szokásokra való figyelemfelhívás és következményeinek tudatosítása, korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásainak, sajátosságainak megismertetése, az iskolai ételek (büfé és menza) minősége, tartalmassága törekszik az egészséges ételek túlsúlyára.

 

Követelmény: táplálkozás higiéniai, esztétikai ismeretek betartása, alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása.



Értékelés: helyes magatartásformák megerősítése, példaként állítása. Mozgás

      

Feladat: felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású, tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére, fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése. Tevékenység - eszköz: a mindennapos testmozgás biztosítása. Rendszeres testedzés a tanórákon kívül (labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz), háziversenyek (labdarúgás és asztalitenisz bajnokság) szervezése, ezeken való aktív részvétel, a mozgással, sporttal kapcsolatos pályázatok elkészítése, megvalósítása, a mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés,

61. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM    

 

erőnlét, terhelés, fittség és állóképesség egyéni fejlesztése a testnevelés órákon, jellemformáló helyzetek felhasználása. Követelmény: a rendszeres testmozgás szükségletté váljon. Életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel rendelkezzenek, pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét. Értékelés: a sportversenyeken való tisztes helytállás, a bajnokságokba való bekapcsolódás dicsérete, helyezettek jutalmazása, pozitív megerősítés és társas visszajelzés bármilyen jellegű mozgás-sport tevékenységbe való bekapcsolódás esetén. Testápolás



       

 

Feladat: a higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenység - eszköz: a testrészek ápolásának megtanítása, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával. Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás lehetősége, a társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskolai ünnepélyen, színházlátogatáson, versenyeken való megjelenés), tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szokások (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik, a közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés, az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. Követelmény: tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj), mellőzzék a testdíszek alkalmazását, legyenek tisztába veszélyeikkel. Az elvárásoknak megfelelően öltözködjenek, mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben. Értékelés: csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával, verseny esetén iskola előtt dicséretben részesítés. Szexuális nevelés



 

Feladat: a szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenység - eszköz: a nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva, a szexualitás biológiai elemeinek megismertetése az ifjúkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával,

62. OLDAL


  



a korai nemi élet és szexuális aktus nemkívánatos következményeinek (terhesség, szexuális úton terjedő betegségek) megismertetése szakemberek bevonásával, felhívni a figyelmet a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit (szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás). Követelmény: legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség, tudják, hogy mi az intimitás lényege. Legyenek ismereteik arról, hogy a nemi érés és pszichoszexuális fejlődés ütemében eltér, ezért a korai nemi kapcsolat hátránnyal jár, tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények. Értékelés: visszajelzés a nem megfelelő magatartásformákra Az illemet sértő iskolai párkapcsolat (szexuális attitűd) korrigálása.

5.12.3.2. Mentális tényezők Cél: harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése, reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása, megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése.        

   

Feladat: optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés, elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre, szülői értekezleten, fogadóórákon (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a gyermekkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik), a tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél a nevelési tanácsadó pszichológusának bevonása a problémakezelésbe, konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása, stresszlegyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást, pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál, tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenység - eszköz: tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek), őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék, az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása),

63. OLDAL


  

  

az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. Követelmény: pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép. Tanulják meg növendékeink, hogy a sikerekből merítve lépjenek tovább új céljaik megvalósítása felé, konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben. Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak, fontos tudatosítanunk: aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal és ne szenvedjük el azt, ami ránk méretett. Akinek nincs tenni akarása, annak nagyobb az életkockázata. Értékelés: a tanulói sikerek és kimagasló teljesítmények egyéni és közösségi elismerése, dicsérete, jutalmazása (tehetséggondozás, szakkörök, közismereti és szakmai versenyek), a tanulói fegyelmi kihágások feltérképezése. A szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés és annak következetes betartása, a mentálhigiénés szempontok érvényesítése: minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy nincs jóvátehetetlen bűn.

5.12.3.3. Szociális tényezők Cél: az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése.    

       

Feladat: az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével, balesetmegelőzés, betegségek elkerülése (időben iskolaorvoshoz, körzeti orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása, harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése), a függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenység - eszköz: figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, a közlekedésben, és háztartásban, közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása. A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra, autósra vonatkozó előírásainak szinten tartása, a gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést, a megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel, interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkohol-drog emberpusztító hatásáról, a társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség), érdekérvényesítő tevékenység a diákönkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap, bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Követelmény:

64. OLDAL


ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit, törekedjenek a balesetek megelőzésére, ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait, legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait, a harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. A teljes család iránti igény és tenni akarás legyen jövőképük szilárd alapja.

  

Értékelés: az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus, a család és környezet biztosít folyamatos visszajelzést, ez a visszacsatolás megerősíti a helyes- és elmarasztalja a helytelen viselkedéselemeket. Így nap mint nap mozgósítja a teljes személyiséget az egészség megőrzésére.

 

5.12.4. Az iskola szerepe az egészségnevelésben Tanulóink életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a az iskola valamennyi dolgozója, de különösen a pedagógusok életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözi azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. A pedagógus felelőssége az is, hogy mire irányítja a tanulók figyelmét. Minden ismeret és hitelesen közvetített tudás nemcsak tájékozottságukat gyarapítja, hanem erkölcsi ítélőképességüket is segíti. Így válnak képessé különbséget tenni jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen között. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésben alakuló szokások útján, az értékek tudatosulása útján válnak a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé. Az iskola mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségét és pszichikumát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az életvitel és napirend alakításában.

5.12.4.1. Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tantárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a biológia, a testnevelés tárgyak, az osztályfőnöki órák, illetve szakiskolában és szakközépiskolában a szakmai előkészítő tárgyak, de minden tantárgynak meg van a kapcsolata az egészségneveléssel. Az alábbi témakörök és tartalmak kerülnek feldolgozásra a különböző tantárgyak keretén belül: Témakörök Az életközösségek anyag- és energiaforgalma A természetes és mesterséges életközösségek A jelenkori bioszféra

Tartalmak Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem. A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője.

65. OLDAL


A bőr és a mozgás

A táplálkozás A légzés A keringési rendszer A kiválasztás

Az idegrendszer

Az immunitás A hormonális szabályozás Az érzékelés

Általános egészségügyi ismeretek

A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek. A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás. Az orvosi ellátás igénybevétele, megelőzés, szűrővizsgálatok. Veszélyeztető tényezők, civilizációs betegségek, szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

Az egészségnevelés – biológiai, szociális, mentális tényezők figyelembevételével – megvalósulásának elemei az osztályfőnöki órák keretén belül: Évfolyam

Téma   

9.  

Az iskola bemutatása - helységek, szokásrendszer megismertetése Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése - tanulási kudarcokról, érzelmekről, igény és teljesítményekről, sikeres tanulásról, munkáról Felnőttek és fiatalok kapcsolata - a család szerepe, a tanuló helye a családban AIDS-ről minden - mi okozza, terjedése, betegség tünetei, megelőzés – „Miért várj” című oktatófilm lejátszása „Barátságtól szerelemig” - viselkedés fiúk és lányok között - ifjúkori testi-lelki fejlődésről, problémáról

66. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM ifjúkor mentálhigiénéről szexuális élet „elkezdése”, annak következményei, illetve annak megelőzése Drogprevenció - az OKM módszertani füzetének feldolgozása a „Mielőtt” című oktatófilm felhasználásával A különböző szociális terekben, viszonylatokban való - sikeres beilleszkedés, érvényesülés - szülő-gyermek, tanár-diák viszonyok - magatartás, viselkedés, agresszivitás problémája és kezelése „Ki vagyok én?” - kapcsolatok és megjelenés (külső megjelenés és öltözködés milyen „üzeneteket” hordoznak, kapcsolat a megjelenés és az önértékelés között) - elvárások: társadalom, család, kortárscsoport és média - a család hatása az életmódra (család a szocializáció helyszíne, család hatása a serdülőkorú gyerekre, család szerepe az egyensúly megtartásában) - kortársak hatása az életmódra - társadalmi elvárások – devianciák (értékek, normák, hagyományok, törvények, normasértő magatartás) - meg akarok felelni? (önértékelés és társadalmi presztízs összefüggései; felelősség és döntés problematikája, párkapcsolatok) Az empátia lényegének megértése, a társak iránti tolerancia megtanulása, a másság elfogadása Felelősség a szexualitásban - fogamzásgátlás - mentálhigiénia, nemi betegségek Személyiségfejlesztés - mi a fontos és mi a kevésbé fontos az életben? - adottságaink felfedezése, önművelés Konfliktuskezelés, problémamegoldás Pozitív döntéshozás, felelős, felelőtlen döntések (mindig több alternatíva létezik!) Káros szenvedélyek és azok hatása – alkohol - Kulturált alkoholfogyasztás Erotika, szerelem, szexualitás a művészetekben A családi nevelés kultúrája Stressz helyzetek a családban, az iskolában, a stressz kezelés technikáinak gyakorlása A problémamegoldás lépéseinek, technikáinak gyakorlása -

 



10.

  

11.

  

12.

   

5.12.4.2. Tanórán kívüli foglalkozások 

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztés tanórán kívüli foglalkozások keretében a szocializációs képességek, a stessztűrő képesség fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés szerepel a fő fejlesztendő területek között.

67. OLDAL


Fejlesztő foglalkozásokon a tanulók testi érettségének, motoros, finommotoros képességeinek, mentális képességének, érzelmi és akarati képességének, és szocializációs képességének fejlesztése elengedhetetlen. Iskolánk minden évben megrendezi a Diákönkormányzati Napot. Ennek keretében felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Osztályszintű kirándulások megszervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni. Szervezett véradáson veszünk részt nagykorú diákjaink bevonásával. A védőnőkkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel szorosan együttműködve időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben (alkohol, drog, …). Igyekszünk pályázati forrásokból biztosítani – külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol- és drogprevenció”, „dohányzás”, „AIDS és Hepatitis” témakörökben.

5.12.4.3. Mindennapok egészségvédelme A diák iskolában töltött ideje alatt a mindennapok egészségvédelme az alábbi elemeket tartalmazza:  házirendünk a „Helyiség- és eszközhasználat szabályai, védő és óvó előírások” című fejezetében tartalmazza diákjaink egészség- és balesetvédelemmel kapcsolatos szabályait: - az intézmény valamennyi helyiségét, létesítményét mindenki köteles rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a rendre, tisztaságra, - az osztályközösség felel az osztályterem rendjéért. Eszerint a padok és a tanári asztal tisztasága, a szekrény belső állapota, a teremdekoráció elkészítése és karbantartása a közösség feladata, - minden tanév első tanítási napján az iskola összes tanulója tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesül, melyet az osztályfőnökök tartanak,  a kilencedik évfolyam első szülői értekezletén felmérjük a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotát és részképességi zavarait. Az adatszolgáltatás önkéntes és természetesen az adatokat megfelelő körültekintéssel kezelik az osztályfőnökök,  a tantermi ülésrend kialakításánál lehetővé tesszük minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar, stb.) testhelyzetben történő figyelést és tanulást,  a tantermek bútorzatának cseréje folyamatos ergonómiai szempontból megfelelő bútorzatra, a világítás az elmúlt években történt felújítás alapján megfelel az egészségügyi követelményeknek.  az iskolai konyha és büfék törekszenek az egészségesebb étrendi kínálat kialakítására.

5.12.4.4. Mindennapi testedzés-testnevelés Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak biztosítja a napi rendszeres testmozgás lehetőségét. Tanulóinknak képzési típustól függően heti 2, 2,5 vagy 3 kötelező testnevelésórája van. Ezenkívül a mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:  sportköri foglalkozások az alábbi sportágakban heti 2-3 alkalommal: - labdarúgás, - kézilabda, - röplabda, - kosárlabda, - asztalitenisz,

68. OLDAL


  

- aerobic, labdarúgás és asztalitenisz házi bajnokságok szervezésével, a Diákönkormányzati Nap keretében sportnap szervezésével, a téli időszakban sítáborok, a nyári időszakban vízitáborok szervezésével az iskola pedagógusainak közreműködésével.

5.12.4.5. Iskola egészségügyi ellátása: iskolaorvos, védőnő Intézményünkben iskolaorvosi és védőnői szolgálat működik. Az iskola-egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. 

        

Feladataik: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére és a kiszűrtek nyomonkövetésére is irányulnak, adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, részvétel az egészségnevelésben, egészségfejlesztésben, felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. A következő témakörökben kérünk segítséget: az iskola tanulóinak egészségi állapotának felmérése, a felmerült egészségi problémákra megoldása és nyomonkövetése, a fiatalkori változások ismertetése, felvilágosítás a serdülőkori pszichés és szomatikus változásokról, segítségnyújtás a felmerülő szexuális problémák megoldásában, pl. családtervezés, fogamzásgátlás, abortusz veszélyei, életmódtanácsok, kiemeltképpen a magatartási zavarokkal küszködők életvitelének segítésére, valamint a krízisek megoldásában, környezet-egészségügyi, közegészségügyi ismeretek átadása. Az egészséges táplálkozás népszerűsítése, különös tekintettel az abes diákok helyes életmódjának kialakításában, felvilágosító előadások osztályfőnöki órákon szemléltető eszközökkel a tanmenethez kapcsolódóan: - szenvedélybetegségek megelőzése, - személyi higiéné, - elsősegélynyújtás, - daganatos elváltozások, - családtervezés.

69. OLDAL


6. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Pedagógiai munkánk sikerét alapvetően meghatározó feladatunknak tartjuk, hogy rendszeres kapcsolatot tartsunk tanulóink szüleivel, folyamatosan tájékozassuk őket gyermekük iskolai munkájáról, magatartásáról, tanulmányi előrehaladásáról. Tanulóinkat arra ösztönözzük, hogy tevékenyen vegyenek részt az iskolai élet formálásában, kérdéseikkel, javaslataikkal bizalommal forduljanak tanáraikhoz, osztályfőnökükhöz, az iskolavezetéshez.

6.1. A szülőkkel való együttműködés Együttműködésünk alapja a tanulók iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.               

Az együttműködés módszerei: felvételi tájékoztató című kiadványunkkal segítjük a nyolcadikos tanulók iskolaválasztását, beiskolázási szülői értekezleteket tartunk Balmazújváros és a környező települések általános iskoláiban, a tanév során az iskola honlapján tájékoztatót adunk ki a szülőknek az iskola eredményeiről, az iskolai élet minden eseményeiről, tanév elején a tanulók és szülők tantárgyanként tájékoztatást kapnak a követelményekről, a számonkérés formáiról és az értékelés elveiről, rendszeres partneri elégedettségi vizsgálatot és igényfelmérést végzünk a szülők és a tanulók körében, osztály- és iskolai szülői munkaközösségek működtetésének feltételeit biztosítjuk. Rendszeres kapcsolattartásunk formái: az év folyamán 3-5 alkalommal szülői értekezletek, az iskolai szülői munkaközösség (választmány) értekezletei az év folyamán kétszer (szeptemberben és júniusban), tanári fogadóórák, írásos tájékoztatók az ellenőrzőben, megbeszélések bármelyik fél kezdeményezésére, iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, beiskolázási hét), iskolai rendezvények (Veres Péter Napok, Diákönkormányzati nap), iskolaújság, iskolánk hivatalos honlapja.

A nevelőmunka segítésében a szülők részéről az alábbi közreműködési formákat várjuk el, tartjuk fontosnak:  aktív részvételt a szülői értekezleteken,  őszinte véleménynyilvánítást,  együttműködő magatartást,  a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  érdeklődő, segítő hozzáállást,  alkalmanként (lehetőség szerint) szponzori segítségnyújtást.  

A szülők és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: a partneri igény- és elégedettségi vizsgálatok során felmerült fejlesztési lehetőségek megvalósítása, közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével,

70. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM   

a szülők tervszerűbb, rendszeresebb bevonása az iskolai nevelőmunkába (előadások tartása, intézménylátogatások szervezése, iskolai, iskolán kívüli programok segítése), szülők szorosabb és rendszeresebb bevonása az iskolát segítő tevékenységekbe, a személyes kapcsolatok, együttműködés erősítése, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szüleivel.

6.2. A tanulókkal való együttműködés Az együttműködés alapja a pedagógus, mint vezető szerepének érvényesítése a kölcsönös bizalom jegyében, hogy minden diákunknak személyisége optimálisan fejlődhessen. Törekszünk tanítványainkkal jó kapcsolatot kialakítani: az igény- és elégedettségmérésen túl is lehetőséget adunk számukra véleményük kifejtésére a Házirendbe foglalt módon. Az iskolai életben meghatározó szerepe van a diákönkormányzatnak, melynek munkájukat patronáló tanár segíti és saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. A tanulók folyamatos tájékoztatása általános és szaktárgyi kérdésekről a tanítási órákon, hirdetőtáblákon, faliújságokon, iskolarádióban és iskolaújságban, valamint a diákképviselők útján történik.    

A tanulók és az iskola együttműködésnek továbbfejlesztési lehetőségei: partneri igény- és elégedettségi vizsgálatok során felmerült fejlesztési lehetőségek végrehajtása, a diákönkormányzat működésének hatékonyabb segítése, a tanár-diák kapcsolatok, az együttműködés erősítése, az iskolai honlap interaktívvá tétele a tanulók bevonásával.

6.3. A szülőkkel, partnerekkel való együttműködés újszerű formái A pedagógiai, nevelő munkánk során felmerül az igény, hogy tanulóink megfelelő testi-lelki fejlődésének segítése érdekében a hagyományos szülő-tanár, szülő-gyerek, tanár-gyerek partneri kapcsolatbot tovább fejlesszük, kereteit bővítsük, egyéb szakembereket is bevonjunk a minőség javításának, a hatékonyabb, sikeresebb együttműködés érdekében. Ezen törekvésünknek ad keretet a „Családbarát iskola-partneri/szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok” elnevezésű önálló intézményi innováció. Ez a program a „TÁMOP 3.1.4/08/2-2009-0018: A kompetencia alapú oktatás feltételeinek megteremtése az óvodától a középiskoláig” elnevezésű pályázat keretein belül került kidolgozásra. A családbarát iskola programja a már meglévő intézményi kapcsolati rendszerre és az intézmény eddigi tevékenységeire és hagyományaira épül. Ezt bővítjük ki új módszerekkel, elemekkel a „Közösen együtt a gyermekért” vezérelvet követve. A családbarát iskola olyan komplex megközelítésű, mentálhigiénés alapelvekre és módszerekre épülő közösség és személyiségfejlesztő, együttműködést generáló program, amely partnerként vonja be a szülőket, a diákokat, a pedagógusokat az oktatási és az iskolán kívüli feladatokba.     

A program céljai: kölcsönös partnerség kialakítása, kölcsönös segítségadás, a szülők iskolai életben való aktív részvétele, egymás megértésének, elfogadásának segítése, a szülők, pedagógusok pedagógiai kultúrájának fejlesztése,

71. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. KÖTET – NEVELÉSI PROGRAM             

kapcsolatok kiépítése, fejlesztése, működtetése, fenntartása a szülők, pedagógusok, az oktatónevelő munkát segítő egyéb partnerek között, a pedagógus részéről a tanulási és egyéb folyamatokat koordináló, tanácsadó, partneri szerepkör betöltése, a szülők érdeklődésének felkeltése az iskolában illetve az élet minden területén folyó nevelési alkalmak felelősségteljes, eredményes felhasználására gyermekeik minél sokoldalúbb fejlesztése, fejlődése érdekében, szülő/pedagógus/diák közötti konfliktus helyzetek megelőzése, vagy azok hatékony kezelése. A program elemei: beiratkozáskor a kilencedikes tanulók szüleinek „Tájékoztató füzetben” bemutatjuk a tanévre tervezett és igény szerint megvalósítható programok témáit, azok időpontjait, a szülők kérdőív kitöltésével lehetőséget kapnak annak kinyilvánítására, mely programok, témák, rendezvények tartanak számot érdeklődésükre, nyitott kérdésben várjuk egyéb javaslataikat, „Nyitott Iskola” elnevezésű rendezvény, melynek keretein belül tanórák látogatására, a tanulók munkáinak, a tanulók prezentációinak megtekintésére ösztönözzük, hívjuk, várjuk a szülőket, előadásokat szervezünk, tartunk a tanulók testi-lelki egészsége, a helyes életmód, életvitel, a család sikeres gazdasági egységként működtetése, a kamaszkor fiziológiai, pszichológiai jellemzői, konfliktuskezelés témakörökben, „Családi Napot” szervezünk, melynek keretein belül sportversenyekre, főzési tanácsok/praktikák bemutatására, átadására, családi Ki mit tud? vetélkedőre kerül sor, A „Kézműves Napon” különböző barkács ötletekkel, a háztartásokban előforduló kisebbnagyobb javítási megoldásokkal, kézműves technikák bemutatásával, megismertetésével segítjük a résztvevőket, Mestermunka elkészítését, kiállítását szervezzük a tanév folyamán, lehetőséget biztosítunk a szülőkben/diákokban felmerülő kérdések szakemberek általi megválaszolására, vendég előadóként meghívunk a társadalmi élet egyéb területén tevékenykedő szakembereket (banktisztviselő, rendvédelmi munkatárs…) is.

      

A program megvalósulásának hagyományos és újszerű formái: szülői értekezlet, fogadónap, nyílt nap, előadás, szeminárium, tréning, egyéb rendezvények.

       

A program elvárható eredményei: a szülői ház és az iskola kapcsolata intenzívebbé, a szülők részvétele az iskola életében növekszik, a szülők és pedagógusok közötti párbeszéd újszerű elemekkel bővül, az iskolai élet „misztikussága” megszűnik, a szülők, pedagógusok, diákok közös tudáshoz, élményekhez jutnak, megvalósul a szülők közötti integráció, érvényesül az esélyegyenlőség elve, a partnerek között kialakul az együttműködés igénye.

72. OLDAL


7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet tartalmazza. Az iskola minden tanév végén elkészíti a kötelező taneszközjegyzék alapján a felmérést, számba veszi a meglévő eszközöket, elvégezi a szükséges selejtezést, s az összegzés után meghatározza azokat a területeket, melyek fejlesztése, korszerűsítése szükséges. A fejlesztések, korszerűsítések célja:  megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során,  az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében,  a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. 



   

Az eszközfejlesztés alapelvei: a pedagógus joga, hogy a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott taneszközöket, felszereléseket. Az így meghatározott fejlesztési kívánalmak, kérelmek képezik az iskola eszközfejlesztési tervét, melyek prioritási sorrendbe helyezve kerülhetnek megvalósításra, a „rotációs elv” és a pénzügyi lehetőségek alapján minden terület eszközparkjának korszerűsítésére van lehetőség. Kiemelt, állandó fejlesztési területek: az iskolai könyvtár állománya, tanműhelyek; hogy a kerettantervekben, a központi programokban, a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek maradéktalanul, az eddig megszokott jó színvonalon megfeleljenek, számítástechnikai szaktantermek hardver- és szoftverellátottsága, a multimédiás szaktantermek, IKT eszközök folyamatos modernizálása, fejlesztése (digitális, interaktív táblával rendelkező projektorok, oktató szoftverek).

Intézményünk nevelő-oktató munkáját segítő alapvető eszközök és felszerelések jegyzékét jelen dokumentum 5. számú melléklete tartalmazza.

73. OLDAL


2. KÖTET HELYI TANTERV

74. OLDAL


8. Az intézmény képzési rendje 8.1. A képzés általános elvei, céljai, követelményei Alapvető képzési célunk a színvonalas középfokú oktatás korszerű és igényes ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. E cél megvalósításának érdekében a differenciálás és a speciális képzés lehetőségeit hangsúlyosan vesszük figyelembe. Az iskolánkból kikerülő tanulók az oktatási-nevelési folyamat eredményeképpen önállóan és kreatív módon legyenek képesek saját tudásuk bővítésére, azaz megszerzett ismereteik alkalmazhatók legyenek mind a napi gyakorlatban, mind pedig a továbbtanulás során. Célunk tehát olyan érett, nyitott fiatalok kibocsátása iskolánkból, akik sokoldalú alapismerettel rendelkeznek és igényes tudás birtokában – a specializáció következtében – magasabb szintű képzésben vagy a munka világában is megállják a helyüket.        

Követelmény, hogy tanulóinkra legyen jellemző a színvonalas alapműveltség és a nyitott sokoldalúság, egymás tisztelete és a mások értékeinek megbecsülése, aktivitás a közösségi életben (elsődlegesen az iskola életében), a komplex látásmód, valamint az analizáló és szintetizáló gondolkodásmód alkalmazása, az összehasonlítási, csoportosítási, rendszerezési készség, az általánosítás és következtetés képessége, a helyes kommunikáció és előadásmód (anyanyelven és idegen nyelveken), a digitális kulcskompetenciák alkalmazása, a csoport- és csapatmunkára, együttdolgozásra való képesség és hajlandóság.

Iskolánk többcélú intézményként egyszerre megvalósítja a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzést.

8.2. A gimnáziumi képzés 8.2.1. A nappali rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete Iskolánk négy illetve öt évfolyamos gimnáziumi képzést folytat. Tanulóink gimnáziumba jelentkezésének, egyben középiskolai pályafutásának alapvető célkitűzése az, hogy a képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek úgy, hogy az lehetőséget nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására vagy szakképzésbe való bekapcsolódásra. A négy évfolyamos gimnáziumi osztályainkban a tanulók – a jelentkezéstől és felvételtől függően – a következő irányultságú osztályokban tanulhatnak:  általános,  reál,  humán,  angol nyelvi. Az öt évfolyamos gimnáziumi osztályainkban tanulóink a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyamon tanulnak, majd a helyi tanterv követelményei szerint folytatják tanulmányaikat a 13. évfolyam végéig. A gimnáziumi képzésben kiemelt jelentőségű az idegen nyelv és az informatika oktatása. A helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden gimnáziumi tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessen, illetve ECDL Start bizonyítvány

85. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV szerezhessen. 11-12. évfolyamon emelt- és középszintű érettségire felkészítő képzések széles kínálatából választhatnak a tanulók továbbtanulási terveiknek megfelelően. Továbbtanulás vagy szakképzésben való részvétel bármely irányban lehetséges. Az általános irányultságú osztályt azoknak a tanulóknak ajánljuk, akik általános érdeklődésűek, még bizonytalan pályaválasztási szándékú, jó képességű diákok. Olyan kompetenciákat fejlesztünk elsősorban, amelyek nélkül semmilyen irányban és semmilyen szinten nem lehetséges sikeres kilépés a gimnáziumból. A reál irányultságú osztályt azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek a természettudományok iránt, az általános iskolai tanulmányaik során ezekből a tárgyakból kimagaslóan teljesítettek. Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat az agrár, egészségügyi, gyógypedagógiai, informatikai, műszaki, természettudományos szakcsoportok valamelyikén kívánják folytatni. Kiemelt tárgyak 9-10. évfolyamon a matematika és a biológia, a 2010/2011. tanévtől kezdődően biológiai helyett informatika tantárgy, a 2012/2013. tanévtől csak biológia, ahol külön tantárgy formájában (matematika sáv, biológia sáv, informatika sáv) a tehetséggondozás az elsődleges oktatási cél. A humán irányultságú osztályt azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek a humán tárgyak iránt, az általános iskolai tanulmányaik során ezekből a tárgyakból kimagaslóan teljesítettek. Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat a bölcsész, jogi, tanári, tanítói és óvodapedagógusi szakirányok valamelyikén kívánják folytatni. Kiemelt tárgyak 9-10. évfolyamon a magyar és a történelem, ahol külön tantárgy formájában (magyar nyelv és irodalom sáv, történelem sáv) a tehetséggondozás az elsődleges oktatási cél. Az angol nyelv irányultságú osztályt azoknak a diákoknak javasoljuk, akik érdeklődnek az idegen nyelvek iránt, az általános iskolai tanulmányaik során angol nyelvből kimagaslóan teljesítettek, de az adott nyelvből még nincs középfokú nyelvvizsgájuk (az irányultság kimeneti célja ugyanis a közép- vagy alapfokú nyelvvizsgának elismert emelt szintű érettségi letétele). Terveik szerint felsőfokú tanulmányaikat bölcsész szakcsoportok vagy a gazdasági szakcsoporton képzelik el. Kiemelt tárgy 9-10. évfolyamon az angol nyelv, ahol külön tantárgy formájában (angol nyel sáv) a tehetséggondozás az elsődleges oktatási cél.

8.2.2. Az esti rendszerű gimnáziumi képzés szerkezete Az esti rendszerű gimnáziumi képzés keretén belül a gimnáziumi felnőttoktatás valósul meg, évfolyamonként egy-egy osztályban. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. Ebből kiindulva a felnőttek gimnáziuma megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére.

8.2.3. A gimnáziumi képzés szakszakai, céljai 

A gimnáziumi képzés az alábbi szakaszokra tagolható: általános műveltséget megalapozó képzés (négy évfolyamos képzés esetén 9-12. évfolyam),

86. OLDAL


továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés (négy évfolyamos képzés esetén 11-12. évfolyam).

Általános műveltséget megalapozó képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:  a tanulók tudásának egységes szintre hozása,  az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,  a NAT 2007 kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,  a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,  a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,  a választott szakirány megerősítése,  a tehetséggondozás megkezdése, versenyeztetés,  a komplex személyiségfejlesztés megkezdése. Továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés szakaszában kiemelten hangsúlyosak az alábbi pedagógiai és képzési célok:  a választott szakirány további megerősítése, lehetőség a korrekcióra,  intenzív felkészülés a közép-, illetve emelt szintű érettségire,  részvétel országos tanulmányi versenyeken,  felkészítés a továbbtanulásra,  folyamatos komplex személyiségfejlesztés.

8.3. A szakközépiskolai képzés 8.3.1. A szakközépiskolai képzés szerkezete Iskolánkban 6 (4+2) évfolyamos szakközépiskolai képzés folyik. Tanulóink szakközépiskolába jelentkezésének, egyben középiskolai pályafutásának alapvető célkitűzése az alábbiak:  a 4 évfolyamos képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek, méghozzá úgy, hogy az lehetőséget nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására,  a 4 évfolyamos képzési szakasz ideje alatt olyan szakmai előkészítő képzés biztosítása, mely lehetővé teszi számunkra, hogy az érettségi után iskolánkban vagy egy másik szakképző intézmény szakképzési rendszerébe bekapcsolódjanak,  az érettségi vizsga után következő 2 évfolyamos szakasz végén szakmai vizsgát tegyenek, melynek birtokában munkába tudjanak állni vagy felsőfokú intézményben folytathassák tanulmányaikat. A szakközépiskolai osztályainkban a tanulók – a jelentkezéstől és felvételtől függően – a következő szakmacsoportos osztályokban tanulhatnak attól függően, hogy mely két szakmacsoportban történik a beiskolázás az adott tanévben:  informatika,  gépészet,  vendéglátás-idegenforgalom,  kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció,  közgazdaság. A szakközépiskolai képzésben fontos hangsúlyt kap az idegen nyelv és az informatika oktatása. A helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden szakközépiskolai tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tehessen, illetve ECDL Start bizonyítványt szerezhessen. 11-12. évfolyamon emelt- és középszintű érettségire felkészítő képzések széles kínálatából választhatnak a tanulók továbbtanulási terveiknek megfelelően. Továbbtanulás vagy szakképzésben való részvétel bármely szakmacsoportban lehetséges.

87. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 8.3.2. A szakközépiskolai képzés szakszakai, céljai   

A szakközépiskolai képzés az alábbi szakaszokra tagolható: általános műveltséget megalapozó képzés (9-12. évfolyam), továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés (11-12. évfolyam), szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés (13-14. évfolyam).

Általános műveltséget megalapozó képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:  a tanulók tudásának egységes szintre hozása,  az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,  a NAT 2007 kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,  a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,  a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,  a választott szakirány megerősítése,  a tehetséggondozás megkezdése, versenyeztetés,  a komplex személyiségfejlesztés megkezdése,  szakmai előkészítő képzés. Továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés szakaszában kiemelten hangsúlyosak az alábbi pedagógiai és képzési célok:  a választott szakirány további megerősítése, lehetőség a korrekcióra,  intenzív felkészülés a közép-, illetve emelt szintű érettségire,  részvétel országos tanulmányi versenyeken,  felkészítés a továbbtanulásra,  folyamatos komplex személyiségfejlesztés. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok fogalmazhatóak meg:  a munkavállalást biztosító szakmai ismeretek kialakítása,  a választott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazás szintű elsajátítása,  felkészítés a további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére,  a szakterületi műszaki és jogi szabályozás alkalmazási készsége,  a szakembertől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása,  az önálló munkavégzés képességének kialakítása,  felkészítés a szakmai vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben (13-14. évfolyamon) alábbi szakmák oktatása történik iskolánkban: Alapozó képzés 9-12. évfolyam

Szakmai képzés 13-14. évfolyam

Informatika

Gazdasági informatikus

Gépészet

Gépgyártástechnológiai technikus


Kereskedő


Vendéglős

88. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 8.4. A szakiskolai képzés 8.4.1. A szakiskolai képzés szerkezete Iskolánkban a 2011/2012. tanévben került utoljára indításra a 4 (2+2) évfolyamos szakiskolai képzés, a 2012/213. tanévtől kezdődően csak a 3 éves, előrehozott szakiskolai képzés történik. Tanulóink 4 (2+2) évfolyamos szakiskolába jelentkezésének, majd képzésének célkitűzése az alábbiak:  a 2 évfolyamos alapozó képzési szakasz ideje alatt általános műveltséget biztosító ismeretek átadása és szakmai előkészítő képzés biztosítása folyik, mely lehetővé teszi számukra, hogy a szakmai vizsga után iskolánkban vagy egy másik szakképző intézmény szakképzési rendszerébe bekapcsolódjanak,  a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után, 2 évfolyamos képzési szakasz végén szakmai vizsgát tegyenek, melynek birtokában munkába tudjanak állni, A 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai osztályainkban a tanulók a következő szakmacsoportos osztályokban tanulhatnak:  építészet,  gépészet,  vendéglátás-idegenforgalom,  kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció. A 3 évfolyamos szakiskolai osztályinkba jelentkező nyolcadik osztályos tanulók az alábbi szakmák közül választhatnak:  építészet szakmacsoport - Festő, mázoló és tapétázó, - Kőműves,  gépészet szakmacsoport - Gépi forgácsoló, - Hegesztő, - Szerkezetlakatos,  kereskedelem-marketing szakmacsoport - Bolti eladó (Élelmiszer és vegyi árú eladó),  vendéglátás-idegenforgalom - Szakács, - Pincér, - Panziós, falusi vendéglátó  élelmiszer szakmacsoport, - Pék. A szakiskolai képzésben fontos szerepet kap az idegen nyelv, az informatika, a matematika, a magyar nyelv és irodalom valamint a természetismeret tantárgyak oktatása. A helyi tanterv követelményei lehetőséget biztosítanak minden szakiskolai tanuló számára, hogy a képzés ideje alatt ECDL Start bizonyítvány szerezhessen. Az idegen nyelv kiemelt szerepe a külföldi munkavállalás megteremtésének lehetőségét rejti magában. A matematika és a magyar tantárgyak fontossága a biztos általános műveltség megalapozását jelenti, melynek során a későbbi szakmatanulás alapjait rakhatják le.

89. OLDAL


8.4.2. A szakiskolai képzés szakszakai, céljai  

A szakiskolai képzés az alábbi szakaszokra tagolható: általános műveltséget megalapozó képzés (9-10. évfolyam), szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés (3 évfolyamos képzés esetén 9-11. évfolyamon vagy 4 évfolyamos képzés esetén 11-12. évfolyam).

A 4 évfolyamos képzés általános műveltséget megalapozó szakaszában (9-10. évfolyam) az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:  a tanulók tudásának egységes szintre hozása,  az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,  a NAT 2007 kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,  a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,  a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,  a választott szakirány megerősítése,  a komplex személyiségfejlesztés megkezdése,  szakmai előkészítő képzés. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben (3 évfolyamos képzés esetén 9-11. évfolyamon vagy 4 évfolyamos képzés esetén 11-12. évfolyam) az alábbi pedagógiai és képzési célok fogalmazhatóak meg:  a munkavállalást biztosító szakmai ismeretek kialakítása,  a választott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazás szintű elsajátítása,  a szakembertől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása,  az önálló munkavégzés képességének kialakítása,  felkészítés a szakmai vizsgára. A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzésben az alábbi szakmák oktatása történik iskolánkban a 4 évfolyamos (2+2) szakiskolai képzés esetében: Alapozó képzés – 9-10. évfolyam

Szakmai képzés – 11-12. évfolyam Festő, mázoló és tapétázó

Építészet

Kőműves Gépi forgácsoló

Gépészet

Hegesztő Szerkezetlakatos


Bolti eladó (Élelmiszer és vegyi árú eladó) Szakács


Pincér Panziós, falusi vendéglátó

Élelmiszeripar

2

2

Pék

Élelmiszeripari szakmacsoportban nincs szakmai alapozó képzés szakiskola 9-10. évfolyamán

90. OLDAL


9. Tanulói jogviszony az iskolánkban 9.1. Tanuló felvétele nappali rendszerű 9. évfolyamra Iskolánkba az általános felvételi eljárás keretében, a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhetnek a 8. osztályos tanulók. Az érettségiző, azaz a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokba a felvételi eredmény megállapításánál az alábbiakat vesszük figyelembe: a) hozott pont (100 pont) aa) a 7. év végi és a 8. félévi tanulmányi eredmények átlaga az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika, ab) az átlageredmény átszámításra kerül egy 100 pontos skálán, b) szerzett pont: a központi, kompetenciaalapú egységes írásbeli felvételi eredménye matematikából (max. 50 pont) és magyarból (max. 50 pont), a két írásbeli eredményének összege (max. 100 pont), c) a hozott és a szerzett pont összege maximálisan 200 pont, a jelentkező diákok összpontszámuk alapján kerülnek rangsorolásra. A szakiskolai osztályokban a felvételi pontszám csak az általános iskolai eredmények alapján kerül meghatározásra az alábbiak szerint: a) a 7. év végi és a 8. félévi tanulmányi eredmények átlagát vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika, b) az átlageredmény átszámításra kerül – hasonlóan az érettségiző évfolyamra jelentkezőknél – egy 100 pontos skálán. Gimnáziumi és szakközépiskolai képzésbe jelentkező esetében a rendes felvételi eljárás során a 7. tanév végén illetve a 8. tanév félévekor bukott diákok elutasításra kerülnek, szakiskolai képzésbe jelentkezők esetén nem. Gimnáziumi illetve szakközépiskolai képzésre jelentkezők esetén, az azonos felvételi eredménnyel rendelkező diákoknál a rangsort a magyar és a matematika írásbeli felvételi vizsga eredményének összege határozza meg. További egyezőség esetén a 7. tanév végi, majd a 8. tanév félévi magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv tantárgyak átlaga határozza meg a rangsort. Szakiskolai képzésre jelentkezők esetén az azonos felvételi eredménnyel rendelkező tanulóknál a 8. tanév félévi, további egyezés esetén a 7. tanév végi magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak átlaga határozza meg a rangsort.

9.2. Tanuló felvétele esti rendszerű gimnáziumi képzésbe Gimnáziumi felnőttoktatásra jelentkezés az intézmény által kiadott jelentkezési lap kitöltésével lehetséges. A jelentkezési lap az iskola titkárságán átvehető vagy az intézmény honlapjáról letölthető. 

A belépés feltételei: 9. évfolyamra - az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvány,

91. OLDAL






10. évfolyamra - 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfeleli évfolyamba), vagy - 1998 után szerzett 9. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy - 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első évfolyamot igazoló bizonyítvány, 11. évfolyamra - 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló szakiskolai bizonyítvány esetén különbözeti vizsga (tudásszint felmérésével javaslat a felkészültségnek leginkább megfeleli évfolyamba), vagy - 1998 után szerzett 10. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy - 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első és második évfolyamot igazoló bizonyítvány vagy - szakmunkás-bizonyítvány vagy 9. évfolyam elvégzéséről kiállított gimnáziumi, vagy szakközépiskolai bizonyítvány, 12. évfolyamra - 1998 után szerzett 11. évfolyamot igazoló középiskolai bizonyítvány, vagy 1998 előtt bármely középiskolában szerzett, az első, a második és harmadik év.

9.3. Tanuló felvétele szakképző 11./13. évfolyamára A felvételi eljárás keretében az iskola által készített jelentkezési lapon jelentkezhetnek a tanulók szakképző évfolyamra, a tárgyév február 15-től augusztus 31-ig. A szülő által is aláírt jelentkezési lapot az intézmény igazgatójának kell benyújtani. Szakiskolára épülő szakmára jelentkezés esetén a felvételi eredmény az alábbiak szerint kerül meghatározásra: a) 10. évfolyam elvégzéséhez kötött szakképesítés esetén 9. és 10. tanév végi érdemjegyek átlaga az alábbi tantárgyakból: aa) magyar nyelv és irodalom, ab) matematika, ac) idegen nyelv, ad) informatika, ae) természetismeret (abban az esetben, ha a diák nem tanult természetismeret tantárgyat, akkor helyette választhat a földrajz, biológia, kémia és fizika tárgyak közül), b) ha a 16. életévét betöltött tanuló olyan szakmára jelentkezik, melynek belépési feltétele a 8. évfolyam elvégzése és nem rendelkezik 9. és/vagy 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, akkor a 8. év végi érdemjegyének átlaga képezi a felvételi eredményt az alábbi tárgyakból: ba) a magyar nyelv és irodalom, bb) matematika, bc) idegen nyelv, bd) informatika, be) egy választott természettudományos (földrajz, biológia, kémia, fizika) tantárgy. Érettségi vizsga meglétéhez kötött szakképesítésre jelentkezés esetén a felvételi eredményt az érettségi tárgyak átlaga határozza meg. A jelentkező diákok felvételi eredményük alapján kerülnek rangsorolásra. Azonos felvételi eredmény esetén előnyt élveznek azok a tanulók, akik a) iskolánkban végezték előzetes tanulmányaikat (szakiskola 9-10. vagy szakközépiskola, gimnázium 9-12. évfolyamát),

92. OLDAL


b) c) d) e) f)

szakiskolai szakképesítésre történő jelentkezés esetén rendelkeznek 9., 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, nem buktak egyetlen tantárgyból sem, fegyelmi büntetésben nem részesültek, fegyelmi eljárás nem folyt ellenük, és hiányzásuk a kevesebb.

9.4. Tanuló átvétele másik iskolából, másik képzési típusból Tanuló átvétele esetén szülő által aláírt írásbeli kérelmet kell benyújtani az intézmény igazgatójához. A kérelemhez csatolni kell a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványának másolatát. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Közoktatási törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre, helyhiány miatt az átvétel azonnal megtagadható. Az átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában vagy másik képzési típusban. Igazgatói engedéllyel indokolt esetben a különbözeti vizsga letehető a tanulói jogviszony keletkezése után egy hónapon belül is.

9.5. Továbbhaladás magasabb évfolyamba A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének jóváhagyása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozóértekezleten átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja. Ha a tanuló tanév végi osztályzata adott tantárgyból „elégtelen”, javítóvizsgát tehet, függetlenül a tantárgyak számától. A javítóvizsgán bármely tantárgyból elért „elégtelen” osztályzat esetén a tanuló évet ismételhet. Ha a tanuló tantestületi határozat értelmében a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a szakképzésben tanuló diáknak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati órák húsz százalékát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

9.6. Tanulói jogviszony megszűnése  

A Közoktatási törvény értelmében megszűnik a tanulói jogviszony ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján (előzetesen szükséges bemutatni az átvevő intézmény befogadó nyilatkozatát az átadó intézménynél), a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján (június 15., ha ez nem munkanap, akkor a június 15-ét megelőző munkanapon), ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni,

93. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV   

 

  

gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján (a vizsgaidőszak meghatározását a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet tartalmazza), szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább; a tankötelezettség megszűnése után – ha a tanuló írásban benyújtotta kérelmét, a bejelentés tudomásulvételének napján, tanköteles tanuló esetén, ha a diák tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. E rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló hátrányos helyzetű. a tanköteles tanuló kivételével, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján, az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

94. OLDAL


10. Vizsgák, mérések formája és rendje  

 

Iskolánkban az alábbi vizsgafajták kerülnek megszervezésre: állami vizsgák - érettségi vizsga, - szakmai vizsga, tanulmányok alatti vizsgák - osztályozóvizsga, - javítóvizsga, - előrehozott osztályozóvizsga, - különbözeti vizsga, - pótló vizsga, - szintvizsga, országos mérések - kompetenciamérés, iskolai mérések - szociális háttér vizsgálata, - nyelvi szintfelmérés, - belső nyelvvizsga, - belső kompetencia-mérés, - bemeneti állapotfelmérés.

10.1. Állami vizsgák 10.1.1. Érettségi vizsga A hagyományos módon szervezett gimnázium és szakközépiskola 12. évfolyamának, valamint a gimnázium nyelvi előkészítő 13. évfolyamának követelményeit teljesítő tanulók az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. 



Tanulóink az alábbi tantárgyakat választhatják vizsgatárgyként: kötelező vizsgatárgyak - magyar nyelv és irodalom, - matematika, - történelem, - idegen nyelv (angol vagy német nyelv), az iskola tantárgyi rendszerének függvényében az iskola által ajánlott választható vizsgatárgyak, melyek közül kötelezően egyet kell választani, ezen felül szabadon választható tetszőleges számban: - idegen nyelv (német vagy angol), - biológia, - fizika, - földrajz, - informatika, - kémia, - mozgóképkultúra és médiaismeret, - művészettörténet, - rajz és vizuális kultúra, - társadalomismeret, - emberismeret és etika,

95. OLDAL


-

testnevelés, ének-zene, vendéglátó-idegenforgalmi alapismeretek, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére, gépészeti alapismeretek, gépészet szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére, informatikai alapismeretek, informatika szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére, közgazdasági-marketing alapismeretek, kereskedelem-marketing szakmacsoportos szakközépiskolai tanulók részére.

Az érettségi vizsgatantárgyaik szóbeli témaköreit jelen dokumentum 6. számú melléklete tartalmazza.

10.1.2. Szakmai vizsga A szakképzés utolsó évfolyamának követelményeit teljesítő tanulók szakmai vizsgát tehetnek. Az iskolánkban oktatott miden szakképesítés esetén a szakmai vizsga a 2010/2011. tanévtől kezdődően az új moduláris felépítés szerint zajlik.

10.2. Tanulmányok alatti vizsgák A tanulmány alatti vizsgák típusai: osztályozóvizsga, javítóvizsga, előrehozott osztályozóvizsga, különbözeti vizsga és pótló vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák követelményei az iskola helyi tantervében, az évfolyamonként meghatározott témaköröket ölelik át és ennek tudását követelik meg a tanulóktól. A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit tartalmazó helyi tantervek az iskola honlapján letölthető formában vagy a gimnáziumi, szakiskolai titkárságon megtekinthetők. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról és helyszínéről az iskola írásban (levél, ellenőrző könyv) vagy honlapján, nyilvános hirdetőjén keresztül értesíti a tanulókat. a) b) a) b)

A tanulmányok alatti vizsgák formája: gyakorlati vizsga: testnevelés, informatika, szakmai (gyakorlati jellegű) tantárgyak, írásbeli vizsga: minden közismereti és szakmai (elméleti jellegű) tantárgyak. A tanulmányok alatti vizsgák felépítése: a vizsgatárgy értékelése a javítótanár által meghatározott maximális pontszám alapján történik, az írásbeli és gyakorlati vizsgarész ba) 3-5 feladat megoldásából áll, bb) megoldási idő maximum 45 perc, kivéve a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, ahol 60 perc.

A tanuló osztályzatát az elért pontszám alapján kell meghatározni az alábbi százalékos értékhatárok alapján: a) jeles (5): 100% – 90%, b) jó (4): 89% – 75%, c) közepes (3): 74% – 50%, d) elégséges (2): 49% – 34%, e) elégtelen (1): 33% – 0%. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó iskolai rendelkezéseket, azoknak formáját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

96. OLDAL


10.3. Szintvizsga A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felügyelete alá tartozó szakmákban, melyekben kötelező, a szakképző évfolyamokon szintvizsgákat szervez az iskola a kamara közreműködésével. 

 



A szintvizsgák szervezésével az alábbi célokat kívánjuk elérni: a gyakorlati szintvizsgára felkészülés tervszerűbbé, tudatosabbá teheti a munkahelyeken végzett oktatást, hiszen a konkrét feladatsorokra az oktatóknak fel kell a tanulókat készíteni. Ezáltal azt kívánjuk elérni, hogy a gyakorlati képzőhelyeken (munkahelyeken) a napi üzemeltetési feladatok elvégzése mellett több időt fordítsanak a tantervi feladatok oktatására, gyakorlására, a vizsgákra való felkészítésre, a gyakorlatok során elvégzett munkáról a szintvizsgán nyújtott teljesítményen, elért eredményen keresztül visszajelzést kap a tanuló és a szakoktató, így reálisabban tudják meghatározni, hogy hol tartanak, és időarányosan hogyan teljesítették a szakmai követelményeket, a tanulók gyakorlati vizsgatapasztalatokat szereznek, így nem fog előfordulni az, hogy valaki először a szakmai vizsgán találkozik a gyakorlati vizsga nehézségeivel. Remélhetőleg javul a vizsgázók rendelkezésére álló idő beosztása, megtapasztalják az önálló munkavégzés nehézségeit egy vizsga feszültebb légkörében, a szintvizsgán megtapasztalt hiányosságokon keresztül tudatosabb felkészülésre ösztönzi a tanulókat a szakmai záróvizsgára készülés során.

A szintvizsga eredménye határozza meg az adott hónapra vonatkozó gyakorlati oktatás osztályzatát.

10.4. Országos mérések Az országos kompetencia-mérések megírására az Oktatási Hivatal szervezésében a 2001/2002-es tanévtől kezdve kerül sor, minden esztendőben május hónapban. Ez iskolánk esetében a 10. évfolyamos tanulókat érinti, olvasás-szövegértés és matematika területeken. A kompetenciamérések feladatsorai elsősorban azt hivatottak kideríteni, hogy a diákok az iskolában tanultakat (ismeret, tudás, készség, beállítódás) hogyan tudják alkalmazni problémamegoldásra, igazodva a mindennapi életben előforduló helyzetekhez, feladatokhoz, körülményekhez. A szövegértési feladatok megoldásánál fontos elvárás, hogy a tanuló számára ismeretlen, de a mindennapokban gyakran előforduló szövegből (például menetrend, használati utasítás) ki tudja szűrni a szükséges információkat, adatokat. A matematikai kompetenciánál az eszköztudáson van a hangsúly, azaz olyan feladatokat kell megoldani, amelyek a hétköznapi élethez szükséges tudást, képességet mérik (például közlekedés, bevásárlás). A kompetencia-mérés alapvető célja a diákok készségeinek mérésén túl, iskolánk önértékelésének és fejlesztési munkájának segítése. Továbbá lehetőségünk van eredményeink összevetésére az országos átlaggal, összehasonlíthatjuk eredményeinket különböző szempontok alapján hasonló iskolák teljesítményével.

10.5. Iskolai mérések 10.5.1. Szociális háttér vizsgálata Egy olyan oktatási intézményben, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya 31%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig 15-20%, az iskolának ismernie kell, hogy a tanulók milyen környezetből érkeznek, milyen szülői, családi háttérrel rendelkeznek. A sikeres oktató-

97. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV nevelői tevékenység alapvető kritériuma, hogy az iskola nevelőtestület ismerje osztályszinten a tanulók szociális hátterét. Ennek érdekében minden 9-10. évfolyamos osztályban, szeptemberben az osztályfőnökök egy szociális háttér vizsgálatára alkalmas kérdőívet töltetnek ki a tanulókkal. A kérdőív teszt jellegű, melynek kitöltése önkéntes és névnélküli. Kérdései az alábbiakra vonatkoznak:  a tanuló előző iskolájában elért eredményei,  a tanuló érdeklődési köre, szokás- és kapcsolatrendszere, hobbijai, jövőbeni tervei,  a szülők iskolai képzettsége, munkahelyre vonatkozó adatok,  a család szociális körülményei (lakás, multimédia és számítógép eszközök, …) és szokásrendszere (művelődés, kultúra, nyaralás). A kérdőíveket az osztályfőnökök értékelik ki, majd egy összefoglaló jelentést készítenek, melyet a félévi nevelőtestületi értekezleten bemutatnak. Az adott osztályközösség fejlesztési céljai és feladatai meghatározásának egyik alapja – a belső kompetencia-mérés mellett – a szociális háttér vizsgálata. A szülő és a tanuló egyéni elhatározásán, döntésén alapszik, hogy az osztályfőnök illetve a szaktanár tudomást szerez a tanuló családjának szociális hátteréről.

10.5.2. Nyelvi szintfelmérés 9. évfolyam minden osztályában szeptember hónapban szintfelmérő tesztet írnak a tanulók, mely méri a tanulók nyelvtani és szókincs tudását, valamint tartalmaz kommunikációs és szövegértési feladatokat. A szintfelmérő eredménye határozza meg, hogy a tanuló melyik nyelvi csoportba – haladó vagy kezdő – kerül. Szülői kérelem és szaktanári javaslat alapján, igazgatói engedély birtokában csoportváltásra csak félévkor vagy tanév elején van lehetőség. Az igazgató a csoportváltás feltételeként megszabhatja a különbözeti vizsga letételét.

10.5.3. Belső nyelvvizsga Az angol speciális képzést választott tanulók január és április hónapban iskolai szintű, belső nyelvvizsgát tesznek, mely írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga feladatait a nevelőtestület angol szakos tanárai állítják össze. Az írásbeli és a szóbeli vizsga anyagát a már feldolgozott, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) államilag akkreditált nyelvvizsga témakörei és követelményei alkotják. Az írásbeli feladatsor tartalmaz szövegértési, nyelvhelyességi és íráskészségi feladatokat. A szóbeli vizsga egy, az iskola tanárai által alkotott háromfős bizottság előtt zajlik, ahol a tanulók képekről beszélnek, szituációt játszanak el és kötetlen beszélgetést folytatnak a vizsgáztatókkal. A belső nyelvvizsga értékelése a BME által kidolgozott, nyelvvizsga pontozási táblázata alapján történik, mely végül százalékos átszámítás után témazáró jegyként fog funkcionálni.

10.5.4. Belső kompetencia-mérés Az intézmény Minőségirányítási Programjának 2008-as módosítása megfogalmazza a kompetencia-alapú oktatás bevezetésére vonatkozó előkészületi feladatokat, melyek legelőször a 2008/2009. tanévben kerültek megvalósításra.

98. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A Minőségirányítási Program által tartalmazott intézményi, munkaközösségi és egyéni intézkedési illetve fejlesztési tervek azokat a lépéseket tartalmazzák, amelyek a kompetencia-alapú oktatás bevezetéséhez szükségesek.    

Az intézkedési és fejlesztési tervek alapján: 9. évfolyam minden osztályában szeptember hónapban az első félévi, június hónapban a második félévi kompetencia-mérő feladatlapok kerülnek megírásra, az első félévi bemeneti mérés célja, hogy az intézmény megismerje, milyen kompetenciákkal rendelkeznek a 9. évfolyamos tanulók, a második félévi kimeneti mérés célja annak megállapítása, hogy az intézmény a hozzáadott érték tekintetében hogyan valósította meg a tanév folyamán a kompetenciafejlesztést, mindkét mérés esetén a vizsgálandó területek: matematika és szövegértés.

Az iskola tanárai által alkotott minőségirányitási csoport az eredményeket összegzi és értékeli, melyek ismertetésre kerülnek egy nevelőtestületi értekezlet keretében, ahol megfogalmazásra kerülnek a fejlesztési feladatok:  alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése - kompetencia-alapú feladatok és módszerek alkalmazása lehetőség szerint minden tantárgyból,  egész életen át tartó tanulás megvalósítása - a tanulás iránti motiváció felkeltése, a tanulás tanítása, ugyancsak minden tantárgyból,  informatika oktatás hatékonyságának növelése - kiscsoportos, gyakorlatorientált oktatás,  idegen nyelv oktatás hatékonyságának növelése - kommunikatív, beszédorientált nyelvoktatás.  

Mindezen fejlesztési feladatok beépítése kerülnek a tanítás folyamatába: intézményi és munkaközösségi szinten a helyi tantervek és tanmenetek rendszeres felülvizsgálatával, módosításával, pedagógusok szintjén a feladatok és tanítási módszerek kiválasztásával és alkalmazásával, valamint a tanulási zavarokkal küzdő tanulók egyéni eredményei vizsgálatával, elemzésével, melynek során egyéni fejlesztési terv alapján foglalkoznak a tanárok a tanulókkal.

A három kompetencia-mérés – 9. évfolyamon iskolai szintű bemeneti és kimeneti mérés, 10. évfolyam országos szintű mérés – alkalmazásával az intézmény hatékonyan tudja vizsgálni és elemezni oktató-nevelő munkáját, motiválja a tanulót, a mérés eredménye visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülőnek, s folyamatosan segíti az iskola önértékelését, kimutatja a hozzáadott pedagógiai értéket.

10.5.5. Bemeneti állapotfelmérés Iskolánk pedagógiai koncepciójában jelentős szerepet kap a gyenge iskolai teljesítményekért felelős részképesség-zavarok korrigálása, megszüntetése, illetve a már kialakult tanulási zavarok kezelése. Ezt a segítséget a tanulók egyénileg, vagy kiscsoportos formában, az iskola fejlesztőpedagógusa által tartott fejlesztő foglalkozások keretében kapják, az órarendbe beépítve, tanórán kívüli foglalkozáson. A fejlesztő foglalkozások tervezésekor célzottan a gyermekek egyéni problémáit szem előtt tartva állítjuk össze a sokféle módszer közül a számukra leghatékonyabb fejlődést biztosító programot. A fejlesztő munka eredményeként a gyermekek jelentős része évről-évre mérhető javulást mutat a problémás részterületeken, ezáltal lehetővé válik számukra a felzárkózás saját osztályfokuk követelményéhez.

99. OLDAL






A fejlesztőcsoportokba kerülés két mérés során kerül meghatározásra: bemeneti állapotfelmérés alapján - a tanév elején, a 9. szakképző osztályokban az első tanítási napon, osztályonként 1 tanítási órában kerül megszervezésre - a 60% alatti teljesítménnyel rendelkező tanulók számára ajánlott a fejlesztőfoglalkozásokon való részvétel, - mivel a fejlesztőfoglalkozás tanórán kívüli tevékenység, az azon való részvétel szülői nyilatkozat birtokában lehetséges, - ha a szülő hozzájárult gyermeke részvételéhez, akkor az iskola házirendjében rögzítettek szerint a diáknak kötelessége a fejlesztőfoglalkozásokon részt venni, a távolmaradás igazolatlan hiányzásnak minősül, bemeneti belső kompetencia-mérés alapján - matematikából 18% alatti, szövegértésből 30% alatti teljesítménnyel rendelkező tanulók számára a fejlesztőfoglalkozásokon való részvétel ajánlott, - ezen felmérések eredménye alapján módosulhat a fejlesztő foglalkozásokon részvevő diákok személye, - a tapasztalatok azt mutatják, hogy az állapotfelmérés általában egyezőséget mutat a bemeneti állapotfelmérés eredményével.

A két felmérés alapján osztályonként 3-4 csoport kialakítására kerül sor, csoportonként maximálisan 7-8 fő részvételével. Ezáltal a szakképző 9. évfolyamán 30-40 tanulóval foglalkozhat az iskola fejlesztőpedagógusa. A fejlesztőfoglalkozáson való részvétel szülői engedélyhez kötött. A szülő beleegyezése után a tanulónak kötelező jelleggel járnia kell a fejlesztőfoglalkozásra.

100. OLDAL


11. Intézményi tantárgyszerkezet, óratervek 11.1. Kompetencia-alapú oktatás minden képzési formában A 2009/2010. tanévben a TÁMOP-3.1.4/08/2. ”Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben” pályázat keretén belül a kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai intézményünkben az alábbiak:  a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges ismeretek, kompetenciák elsajátítása,  az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,  kompetencia alapú oktatás elterjesztése.  a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,  az esélyegyenlőség érvényesítése,  újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,  szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása,  digitális írástudás elterjesztése. A megfogalmazott célok függvényében a 2009/2010. tanévben a pályázat keretében kidolgozott, majd a 2010/2011. tanévben az adott feladatellátási helyen 9. évfolyamtól kezdve, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő elemeket 5 éven keresztül kell fenntartani az iskolának. A kidolgozott kompetencia-alapú oktatás (pedagógiai, módszertani, oktatásszervezési) elemeit az alábbi két fejezet tartalmazza.

11.1.1. Kompetencia-alapú oktatás elemei gimnáziumi, szakközépiskolai képzésben 

Megvalósítandó elemek: kompetencia alapú oktatás implementációja - „szövegértés – szövegalkotás” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése:  „A” programcsomag szerint: 1 osztályban  „B” programcsomag szerint: földrajz tantárgy keretében 1 osztály, történelem tantárgy keretében 1 osztály, - „matematika” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási „A” programcsomag bevezetése: 1 osztály, - „idegen nyelv” (angol-német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése: 1-1 csoport, - tantárgytömbösített oktatás bevezetése: a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni, - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 1 osztály magyar nyelv és irodalom műveltségterületen, - három hetet meghaladó projekt megszervezése: 1 projekt, - témahét megszervezése: 2 témahét, - moduláris oktatás megszervezése: 1 osztály magyar nyelv és irodalom tantárgyban, - digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata: a programban érintett tanórák 30%-a,

101. OLDAL


új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása - jó gyakorlatok átvétele és adaptálása – 3 jó gyakorlat:  „Berlin ist eine Reise Wert”- országismereti projekt középiskolai német tanulócsoport számára,  CMPC-vel támogatott 1:1 tanulási környezet,  Irodalom tanítás a képzőművészet segítségével, - intézmény saját innovációjának megvalósítása: tehetséggondozás tanórán kívüli formában 9-10. évfolyamon, - fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése.

Az ismertetett módszerek, szervezési módok bevezetésének helyét (évfolyamot) mutatja az alábbi táblázat. Évfolyam

Módszerek, szervezési módok

9.

10.


x

x


x


11.

12.

13.

x

x


x


x


x

x x

A kompetencia-alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszert, sikerkritériumokat tartalmazza az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. Tevékenységek

Évfolyam

Kompetenciaterület

Sikerkritérium

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag

9., 10.


Nő az országos kompetencia-mérés eredménye

9.,10.

Matematikai

9.,10.

Idegen nyelv

Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás

9.,10.,12.


9.


9.; 10


9.; 10.

Magyar nyelv és irodalom műveltség területen Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv

102. OLDAL

Nő a nyelvvizsgázók száma Nő a tanulmányi átlag

Nő a tanulmányi átlag

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV Önálló intézményi innováció megvalósítása

9.,10.


9.,10.

Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv

Az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszerét, a célok ütemezését mutatja a fenntarthatóság függvényében.

Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, Önálló intézményi innováció megvalósítása Átvett jó gyakorlatok beépítése



2011/ 2012.

2012/ 2013

2013/ 2014

2014/ 2015

Szövegértés-szövegalkotás, matematika Angol, német 5%

10%


X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszerét, az IKT3 eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszert tartalmazza az alábbi táblázat a kulcskompetenciák függvényében. IKT eszközhasználat tevékenységrendszere IKT IKT alapú eszközök IKT-val támogatott tanóra

3

Szövegértés

Matematikai

Idegen nyelv

X

X

X

Számítógép, projektor, interaktív tábla, digitális palatábla Magyar, történelem, Matematika Angol, német földrajz

Információs és kommunikációs technológia

103. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV IKT-val támogatott mérés, értékelés

X

11.1.2. Kompetencia-alapú oktatás elemei szakiskolai képzésben 



Megvalósítandó elemek: Kompetencia alapú oktatás implementációja - „szövegértés – szövegalkotás” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése: „A” programcsomag 1 osztályban, - „matematika” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási „A” programcsomag bevezetése 1 osztályban, - „idegen nyelv” (angol-német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése 1-1 csoportban, - „szociális, életviteli és környezeti” kompetencia területen kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése 1 osztály - tantárgytömbösített oktatás bevezetése: a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben kell elérni, - műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: 2 osztályban magyar nyelv és irodalom műveltségterületen, - három hetet meghaladó projekt megszervezése: 1 projekt, - témahét megszervezése: 2 témahét, - moduláris oktatás megszervezése: 1 osztályban természetismeret tantárgyban, - digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata: a programban érintett tanórák 30%-a, új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése önálló intézményi innováció megvalósítása - jó gyakorlatok átvétele és adaptálása – 3 jó gyakorlat:  szövegfeldolgozás nyomtatott és digitális eszközökkel,  hatékony együttnevelés korszerű módszerek eszközök, eljárások alkalmazásával (projektmódszer; differenciálás),  tanulói lap-top program és IKT alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban, - intézmény saját innovációjának megvalósítása: Családbarát iskola-partneri, szülői együttműködés fejlesztésének módszerei, - fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése.

Az ismertetett módszerek, szervezési módok bevezetésének helyét (évfolyamot) mutatja az alábbi táblázat. Módszerek, szervezési módok

Évfolyam 9.

10.


x

x


x


12.

13.

x

x

x

x


x


x


x

104. OLDAL

11.

x x


A kompetencia-alapú oktatáshoz kapcsolódó tevékenységrendszert, sikerkritériumokat tartalmazza az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére vonatkozóan. Tevékenységek Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag

Évfolyam

Kompetencia-terület

9., 10.


9.,10.

Matematikai

9.,10.

Idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti

Tantárgytömbösített oktatás

9.,10.,12.


9.


9.; 10

A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása

9.; 10.


9.; 10.

Önálló intézményi innováció megvalósítása

9.,10.


9.,10.

Sikerkritérium Nő az országos kompetencia-mérés eredménye Nő a nyelvvizsgázók száma Nő a tanulmányi átlag

Magyar nyelv és irodalom műveltség területen Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti Szövegértésszövegalkotás; matematika; idegen nyelv; szociális, életviteli és környezeti

Az alábbi táblázat a kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszerét, a célok ütemezését mutatja a fenntarthatóság függvényében. Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag



2011/ 2012.

2012/ 2013

2013/ 2014

Szövegértés-szövegalkotás, matematika

105. OLDAL

2014/ 2015

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használata A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, Önálló intézményi innováció megvalósítása Átvett jó gyakorlatok beépítése

Angol, német, szociális életviteli és környezeti 5%

10%


X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszerét, az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszert tartalmazza az alábbi táblázat a kulcskompetenciák függvényében. IKT eszközhasználat tevékenységrendszere

Szövegértés

Matematikai

Idegen nyelv

IKT

X

X

X

IKT alapú eszközök IKT-val támogatott tanóra IKT-val támogatott mérés, értékelés

Életvitel szociális és környezeti X

Számítógép, projektor, interaktív tábla, digitális palatábla Magyar

Matematika

Angol, német X

11.2. Gimnáziumi képzés 11.2.1. Nappali rendszerű gimnáziumi képzés A 2009/2010. tanévtől indított nappali rendszerű gimnáziumi képzés minden formája (általános, angol, humán és reál irányultság) a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 2008/2009. tanévben utoljára, kifutó jelleggel indított nappali rendszerű gimnáziumi osztályokra vonatkozó helyi tantervet, tantárgyszerkezet és óraterveket a 265/2004. (VI. 23.) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Program tartalmazza. A nyelvi előkészítő képzés a 2008/2009. tanévben indult utoljára, helyette az angol/általános irányultságú képzés kerül előtérbe.

106. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A 2009/2010. tanévtől indított gimnáziumi képzés helyi tanterv követelményeinek, tantárgyszerkezetének és óraterveinek céljai az alábbiak:  a kötelező érettségi tárgyakra nagyobb hangsúly fektetése - 11-12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakra több óra biztosított, mint a kerettantervi ajánlás, Tantárgy

9.

10.

11.

Magyar nyelv és irodalom Matematika

+1

Történelem Idegen nyelv 



 



+0,5 +1

+1,5

+1

12.

Összesen

+1

+32

+1

+69

+1

+50,5

+1

+161,5

kiemelt jelentőségű az első idegen nyelv és az informatika oktatása - minden évfolyamon heti 4 órában tanulják az első idegen nyelvet a tanulók, ezáltal biztosított, hogy minél több diáknak legyen lehetősége középfokú nyelvvizsgát, előrehozott nyelvi érettségit tenni 10-11. évfolyamon, vagy emelt szinten érettségizni az adott idegen nyelvből, - az informatika tantárgy óraszámainak 9-10. évfolyamra történő integrálásának és a tantárgyi követelmények strukturálásának célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve magasabb évfolyamon hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket, - mindkét tárgyból a csoportbontás és a gyakorlatorientált képzés növeli az oktatás hatékonyságát, fakultációs rendszer felépítése - iskolánk 11. és 12. évfolyamon a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett biológia, kémia, fizika, földünk és környezetünk valamint informatika tantárgyakból biztosítja az emelt szintű felkészítést a fakultációs rendszer segítségével, a magyar nyelv és irodalom műveltségi terület tantárgy nélküli bontásban kerül oktatásra, kerettantervi modulok oktatása - a kerettantervi modulok (társadalomismeret, művészetek, mozgókép és médiaismeret) önálló tantárgyként szerepelnek a tantárgyszerkezetben, - a tanulók értékelése érdemjeggyel és félévi illetve tanév végi osztályzattal történik, - a tánc és dráma modul követelményeit integráltan tartalmazza a magyar nyelv és irodalom valamint a testnevelés tantárgyak, gazdasági ismeretek oktatásának jelentősége - 12. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyon belül a gazdasági ismeretek oktatása történik, melynek során a tanulók megismerkednek a munka világával, nemzet- és világgazdasági kérdésekkel, a vállalatok, vállalkozások szerepével, működésével,

A gimnáziumi képzés intézményi helyi tanterveit jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. Az általános irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 1. számú függeléke, az angol irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 2. számú függeléke, a humán irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 3. számú függeléke, s a reál irányultságú gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 4. és 5. számú függeléke tartalmazza.

107. OLDAL


11.2.2. Esti rendszerű gimnáziumi képzés Az esti rendszerű gimnáziumi képzés a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A gimnáziumi képzés intézményi helyi tanterveit jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. Az esti rendszerű gimnáziumi képzés óratervét jelen dokumentum 6. számú függeléke tartalmazza.

11.3. Szakközépiskolai képzés A 2009/2010. tanévtől indított szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyrendszere a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet, szakmai előkészítő tantárgyrendszere pedig a 28/2000. (IX. 21) OM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 2008/2009. tanévben utoljára, kifutó jelleggel indított nappali rendszerű szakközépiskolai osztályokra vonatkozó helyi tantervet, tantárgyszerkezet és óraterveket a 265/2004. (VI. 23.) számú önkormányzati határozattal elfogadott Pedagógia Program tartalmazza. A szakközépiskolai szakmai képzés szerkezete: Szakmai előkészítő képzés 9.

Szakképzés

10.

11. 12. Szakmacsoportos Szakmai orientáció alapozó oktatás Közismereti képzés

Érettségi vizsga

13.

14.


Szakmai vizsga

A 2009/2010. tanévtől indított gimnáziumi képzés helyi tanterv követelményeinek, tantárgyszerkezetének és óraterveinek céljai az alábbiak:  a kötelező érettségi tárgyakra nagyobb hangsúly fektetése - 11-12. évfolyamon a kötelező érettségi tárgyakra több óra biztosított, mint a kerettantervi ajánlás, 11.

12.

Összesen

Matematika

+1

+2

+101

Történelem

+2

+1

+106

+1

+1

+143

Tantárgy

Idegen nyelv 

9.

+1

10.

+1

kiemelt jelentőségű az első idegen nyelv és az informatika oktatása - minden évfolyamon heti 4 órában tanulják az első idegen nyelvet a tanulók, ezáltal biztosított, hogy minél több diáknak legyen lehetősége középfokú nyelvvizsgát, előrehozott nyelvi érettségit tenni 10-11. évfolyamon, vagy emelt szinten érettségizni az adott idegen nyelvből, - az informatika tantárgy óraszámainak 9-10. évfolyamra történő integrálásának és a tantárgyi követelmények strukturálásának célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve magasabb évfolyamon hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket,

108. OLDAL






fakultációs rendszer felépítése - iskolánk 11. és 12. évfolyamon a kötelező érettségi vizsgatárgyak mellett biológia, kémia, fizika, földünk és környezetünk valamint informatika tantárgyakból biztosítja az emelt szintű felkészítést a fakultációs rendszer segítségével, szakmai orientációs (9-10. évfolyam) és szakmacsoportos alapozó (11-12. évfolyam) képzési szakaszok jellemzői - minden szakmacsoportban a szakmai orientációs (9-10. évfolyam) és szakmacsoportos alapozó (11-12. évfolyam) képzési szakaszok olyan kultúrát közvetítenek, amely bármilyen specializálódás után is szemléletformáló erő marad, - a tanulók alapismeretet szereznek az ágazat egészéről, szélesebb szakmai szemléletformálásra van lehetőség, - a szakközépiskolai alapozó képzés befejezése után, az érettségi vizsgát követően 2 éves szakmai képzésre van lehetőség, szakképzési szakasz jellemzői - a középfokú szakképzés széles szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódásba, a gyors munkaerő-piaci irányultságú szakképzésbe, az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz, - a szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják.

A szakközépiskolai képzés intézményi helyi tanterveit jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés óratervét jelen dokumentum 7. számú függeléke tartalmazza.

11.4. Szakiskolai képzés 11.4.1. 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai képzés A 2008/2009. tanévtől indított 4 évfolyamos (2+2) szakiskolai képzés közismereti tantárgyés követelményrendszere az 1/2006. (VI. 29.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 2011/2012. tanévben utoljára indított 4 évfolyamos (2+2 éves) szakiskolai képzés szerkezete: Szakmai előkészítő képzés 9.  Pályaorientáció  Gyakorlati oktatás

10.  Szakmai alapozó elmélet  Szakmai alapozó gyakorlat

Szakképzés 11.

12.


Közismereti képzés

109. OLDAL

Szakmai vizsga


A helyi tanterv követelményeinek, tantárgyszerkezetének és óraterveinek céljai a 9-10. évfolyamon az alábbiak:  Közismereti tantárgyak - a 9. évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a 10. évfolyam feladata, - a közismereti tantárgyakban – magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret – azoknak a funkcionális képességeknek, készségeknek és ismereteknek kell előtérbe kerülniük, amelyek a szakképzésbe belépéshez feltétlenül szükségesek, ezért ezen tantárgyak oktatása a kerettantervi ajánláshoz képest magasabb óraszámban történik, - az alábbi táblázat a kerettantervi ajánláshoz képest a pluszórákat mutatja a szabadon tervezhető óraszám mértékéig: Tantárgy

9. évfolyam


+1

Matematika

+2

+1

111

Természetismeret

+1

+1

74

+2

74

Szakmai alapozás 







10. évfolyam

Összesen 37

Természetismeret és környezeti tanulmányok tantárgy - a négy természettudományos terület (fizika, kémia, biológia és földrajz) egy tantárgyba, a természetismeret tantárgyba való integrálásának célja, hogy a személyiségfejlesztés céljaival összhangban a gyerekek érdeklődésének, motiválhatóságának irányából vezet közelebb a megismerendő tartalmakhoz, - beépítve tartalmazza mindazokat az ismereteket, melyek szükségese lesznek a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek minél sikeresebb elsajátításához, Pályaorientáció, gyakorlati oktatás - a pályaorientáció és a gyakorlati oktatás a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása, - a pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit, a tanulók megismerik a különböző szakmacsoportok tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás - a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében a különböző szakmacsoportok általános bevezetése, készségek, képességek fejlesztése folyik, tevékenységorientált formában, - célja a tapasztalatszerzés, a megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése, - a gyakorlati oktatást és a szakmai alapozó gyakorlati oktatást iskolai tanműhelyben, tankonyhán szervezzük meg, - a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás keretében egy szakmacsoport közös ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik, ahol a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek a konkrét szakképesítés kiválasztására. kiemelt jelentőségű az első idegen nyelv és az informatika oktatása - 9. évfolyamon az idegen nyelvi csoportok kialakításának alapja a nyelvi szintfelmérő eredménye,

110. OLDAL


-

-

az informatika tantárgyi követelmény célja, hogy a tanulók – egyéni döntés és önálló finanszírozás alapján – ECDL START bizonyítványt szerezhessenek, illetve más tantárgyak esetén hatékonyan tudják alkalmazni az IKT eszközök (hardver és szoftver) adta lehetőségeket, mindkét tárgyból a csoportbontás és a gyakorlatorientált képzés növeli az oktatás hatékonyságát.

A 4 évfolyamos szakiskolai képzés közismereti (9-10. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 2. számú melléklete, szakmai (11-12. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 3. számú melléklete tartalmazza. A szakiskolai képzés 9-10. évfolyamos óratervét jelen dokumentum 8. számú függeléke tartalmazza.

11.4.2. 3 évfolyamos, előrehozott szakiskolai képzés A 2012/2013. tanévtől indított 3 évfolyamos, szakképzés közismereti tantárgy- és követelményrendszere a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet által tartalmazott kerettantervi elemekre épül. A 3 évfolyamos szakiskolai képzés keretében kínált szakmai képzésekre a nyolc általános iskolai osztályt végzett tanulók jelentkezhetnek. A hagyományos szakiskolai szakképzéssel szemben a 3 évfolyamos szakképzésben megszűnik a 9.-10. évfolyamos alapozó képzés. A tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. A 3 évfolyamos szakiskolai képzés közismereti képzésének elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése, az ismeretek és készségek továbbfejlesztése. A közismereti tantárgyakban azok a funkcionális képességek, készségek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek minél sikeresebb elsajátításához szükségesek. Külön kiemelt jelentőségű a matematika, a természetismeret és az idegen nyelvek oktatása, mely tantárgyak óraszáma magasabb a kerettantervi ajánlásokhoz képest A 3 évfolyamos szakiskolai képzés közismereti (9-11. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 2. számú melléklete, szakmai (9-11. évfolyam) helyi tanterveit jelen dokumentum 3. számú melléklete tartalmazza. A 3 évfolyamos előrehozott szakiskolai képzés óratervét jelen dokumentum 9. számú függeléke tartalmazza.

111. OLDAL


12. Kötelezően és szabadon választható tantárgyak A 243/2003. Kormányrendelet 7. § (1)-a lehetőséget biztosít arra, hogy 9-12. (nyelvi előkészítő 9-13.) évfolyamon az intézményi kötelező óraszám maximum 4 órával meghaladhatja a Közoktatási törvény 52. § (3)-a által előírt kötelező óraszámot.

Közoktatási törvény 52. § (3)-a által előírt kötelező óraszám Kötelező óraszám túllépése 243/2003. Kormányrendelet 7. § (1)-a Tanuló maximális óraszáma

9.

10.

11.

12.

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

Intézményünk gimnáziumi és szakközépiskolai képzésében, 9-10. évfolyamon haladja meg az intézményi kötelező óraszám a közoktatási törvényben rögzített kötelező óraszámot. Szakiskolai képzés 9-10. évfolyam illetve a szakképző évfolyamok minden osztályában a törvény által rögzített kötelező óraszámban tanulnak a diákok. A közoktatási törvénnyel összhangban a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben egyaránt a kötelező óraszám túllépése a kötelező tanórai foglalkozás óraszámainak növelésével jár. Ezáltal a közoktatási törvényben rögzített kötelező óraszám felüli óra/tantárgy kötelezően választott órának/tantárgynak minősül, az azon való részvétel a tanuló számára kötelező.

12.1. Kötelezően választható tantárgyak Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy gimnáziumi képzésben, 9-10. évfolyamon a kerettanterv (2/2008. (II. 8.) OKM rendelet) adott tantárgyakra vonatkozó ajánlott óraszámait mennyivel lépi túl pluszóraként az intézmény. A közoktatási törvény által tartalmazott 27,5 heti kötelező óraszámon felül jelentkező pluszórák kötelezően választott órának illetve a SÁV-os jellegű, tehetséggondozó tantárgyak kötelezően választott tantárgyaknak minősülnek. Tantárgy 1. idegen nyelv Pluszóra

Általános irányultság 9. 10. +1


+1

+1

+1

+0,5

+1

+1

Reál irányultság 9. 10. +1

+0,5 +1

+0,5 2

Tehet- Magyar SÁV séggondo Történelem SÁV zó tantárgyak Matematika SÁV Biológia SÁV4

Humán irányultság 9. 10.

+0,5 +1

Angol SÁV

4

+1

+0,5

2. idegen nyelv Kémia

Angol irányultság 9. 10.

+1 +0,5

+1 +0,5

+0,5

2 1

1

1

1 1

1

2

2

A 2012/2013. tanévtől indított reál irányultságú osztályokban az informatika és a matematika sáv helyett

112. OLDAL


Informatika SÁV5 Összesen:

2

2

4

4

4

4

1

1

4/5

4

Szakközépiskola minden szakmacsoportjában, 9-10. évfolyamon a természettudományos tantárgyak óraszám átcsoportosításának következtében a közoktatási törvény által tartalmazott 27,5 heti kötelező óraszámon felül a táblázat által tartalmazott tantárgyak oktatása történik magasabb óraszámban, mint a kerettantervi ajánlás. A fizika tantárgy 9-10. évfolyamra történő csoportosítása, illetve az adott tantárgyak megnövekedett óraszámai kötelezően választott tantárgynak illetve órának minősülnek. Minden szakmacsoport

Tantárgy

9.

10.

+1

+1

Földrajz

+0,5

+0,5

Informatika

+0,5

+0,5

2

2

4

4

Idegen nyelv

Fizika Összesen:

12.2. Szabadon választható tantárgyak Intézményünkben a szabadon választható tantárgyak rendszere, azaz a fakultációs rendszer csak a gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben adott. A fakultációs rendszer kialakításakor figyelembe vettük az iskola által oktatott tantárgyakat, a felsőoktatás képzési területeit, képzési ágait, az alapszakokat, s azok felvételi vizsgatárgyait. A két képzési forma 11. és 12. évfolyamán az alábbiak szerint történik a fakultációs rendszer szervezése:  a kötelező érettségi vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) a szabadon választható óraszám terhére csak emelt szintű érettségire felkészítő tanórai csoportok szervezhetők, minimális csoportlétszám 6 fő,  a nem kötelező érettségi vizsgatárgyakból a szabadon választható óraszám terhére emelt szintű és középszintű érettségire felkészítő tanórai csoportok is szervezhetők, emelt szintű csoport esetén minimális létszám 6 fő, középszintű csoport esetén 12 fő.  

Emelt szintű érettségire felkészítő tanórai foglakozásra jelentkezés feltétele: emelt szintű érettségi vizsga választása az adott tantárgyból, 9. és 10. évfolyamon a tanév végi osztályzat az adott tantárgyból 4-es vagy 5-ös.

Minden vizsgatárgyból tanórán kívüli foglalkozásként középszintű érettségire való felkészítés szervezhető az alábbiak alapján:  a tantárgyfelosztás és a pénzügyi források figyelembevétele mellett,  csak 12. évfolyamon,  minimális csoportlétszám 20 fő,  maximum 2*45 perc hetente, 5

A 2010/2011. tanévtől indítandó reál irányultságú osztályban a biológia sáv helyett

113. OLDAL


ha 4 hét viszonylatában tartósan 10 fő alá csökken a részt vevő tanulók száma, a foglalkozás igazgatói hatáskörben megszüntethető.

Mivel 11-12. évfolyamon mindkét képzési formában az intézményi kötelező óraszám 30 óra, így a tanulónak a fakultációs rendszerben lehetősége van:  nem választani érettségi felkészítést, így a kötelező óraszáma marad 30 óra, vagy  választani egy tantárgyból heti 2 órában érettségi felkészítést, így a kötelező óraszáma 32 óra, vagy  választani két tantárgyból, tantárgyanként heti 2 órában érettségi felkészítést, s így a kötelező óraszáma 34 óra. Az iskola által felkínált tantárgyak 4 csoportba kerültek besorolásra, s a tanulók csoportonként csak egy tantárgyat választhatnak érettségi felkészítésként (E – emelt szint, K – középszint). Gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók részére 1. csoport

2. csoport

3. csoport

Magyar (E)

Történelem (E)

Idegen nyelv (E)

Matematika (E)

Biológia (K, E)

Kémia (K, E)

Fizika (K, E)

Földrajz (K, E)

Informatika (K, E)

Szakközépiskolai tanulók részére 4. csoport Szakmai alapismeretek (K, E)

A fakultációs tárgyak listáját – a tárgyat várhatóan tanító kolléga nevével – az igazgató minden év április 15-ig nyilvánosságra hozza az osztályfőnökökön keresztül osztályfőnöki óra, illetve a szülői értekezlet keretében. Választásáról minden diáknak május 20-ig kell nyilatkoznia írásban, szülői beleegyezéssel. A tanuló a választható tárgyakra vonatkozó korábbi tantárgyválasztását minden év szeptember 15-ig megváltoztathatja. Az erre vonatkozó írásos kérvényét az iskola igazgatójához kell benyújtania. Indokolt esetben az igazgató előírhatja fakultációs tantárgy módosítása esetén a különbözeti vizsga letételét.

114. OLDAL


13. A tanuló teljesítményének mérése és értékelése 13.1. Az értékelés alapelvei, céljai A teljesítményeket változatos módon, a tanulók pszichés sajátosságait, képességeit maximálisan figyelembe véve értékeljük az alábbiak szerint:  a helyi tantervben megfogalmazott követelményekkel összhangban végezzük az értékelő munkát,  az értékelést következetesen, sokszínűen, változatos eszközrendszerrel végezzük,  figyelembe vesszük az adott szaktantárgyak érettségi, szakmai vizsga követelményrendszerét, valamint a tanulók csoportjainak struktúráját, dinamikáját,  törekszünk arra, hogy mérőeszközeink hitelesek és megbízhatóak legyenek,  fontosnak tartjuk, hogy az értékelések fejlesztőek, megerősítőek és ne minősítőek legyenek,  tapintatosan, pozitívan és etikusan értékelünk,  törekszünk a folyamatos, rendszeres, kiszámítható és komplex (vagyis a pozitívumokra és negatívumokra kiterjedő) értékelésre,  biztosítjuk a tanulási folyamatban részt vevő partnerek (diák, szülő) számára, hogy pontosan ismerhessék követelményeinket, az elbírálás kritériumait és az eredményeket,  pontos visszajelzést adunk a szülők, tanulók számára a tanulók motivációjáról, viselkedésétől, ismereteinek mennyiségéről és mélységéről, együttműködési képességeiről, együttélési sajátosságairól, eszközhasználatáról, döntőképességéről, kreativitásáról, szabálytiszteletéről.     

Iskolánkban az értékelésének céljai – alapelveinkkel összhangban – az alábbiak: minőségbiztosítás az iskolai munka minden területén, eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban és a szakmaszerzésben, motiváció – tanulói, tanári, szülői, kontroll (ellenőrzés, korrekció) – tanulói, tanári, jövőkép-alakítás.

13.2. Értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egyegy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

115. OLDAL


13.3. Értékelési formák A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.    

Az alkalmazandó értékelési formák az alábbiak: személyes, verbális értékelés, írásbeli szöveges értékelés, a különböző számonkérési formák során a tanuló teljesítményének értékelése osztályzattal, a tanuló félévi és tanév végi minősítése osztályzattal.

13.3.1. Személyes, verbális értékelés A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Személyes, verbális értékelés többféle módon jelenhet meg:  a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – szinte minden pillanatban előforduló – igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások,  közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés,  a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel,  az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres értékelései osztályon, csoporton belül, vagy egyéni jelzéssel.

13.3.2. Írásbeli szöveges értékelés   

Az írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkájához, dolgozathoz fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések, tanácsok, elsősorban magatartással, szorgalommal kapcsolatos írásbeli dicséretek és fegyelmi intézkedések, külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, bíróság, pályázatok).

13.3.3. A számonkérés formái, értékelése   

Iskolánkban alkalmazott számonkérési formák: írásbeli számonkérés, szóbeli számonkérés, gyakorlati számonkérés.

A helyi tantervben megfogalmazott követelményeink az érettségi vizsga, szakmai vizsga követelményeinek felelnek meg. Ezek alapján elvárjuk, hogy a különböző számonkérési formák során a tanulók  gondolataikat logikusan, szabatosan fogalmazzák meg,  helyesen alkalmazzák a tantárgyi szakkifejezéseket,  helyesen alkalmazzák a konkrét helyzetnek megfelelő nyelvi eszközöket,  egyszerre fektessenek hangsúlyt a tananyagtartalom teljességére, a felépítettségére és igényes kifejtésére,

116. OLDAL


természetesnek tekintsék, hogy a tanulási folyamatnak éppolyan lényeges része a számonkérés, mint az új anyag feldolgozása.

13.3.3.1. Írásbeli számonkérés Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. 



 



    

Az írásbeli számonkérés formái: témazáró - összegző értékelés, - a tananyag beosztásához illeszkedik, tanmenetben megjelölt időpontban íratott, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölel, dolgozat - összegző értékelés, - egy-egy kisebb tanegység, az előző 1-3 tanóra tananyag elsajátításának ellenőrzésére szolgál, röpdolgozat - folyamatjellemzésre alkalmas értékelés, - az előző tanóra tananyagának számonkérésére szolgál, tudásmérő teszt - folyamatellenőrzésre alkalmas és összegző értékelésre egyaránt használatos, - melynek során objektíven elemzi a tanulónak adott tantárgyra vonatkozó tanulási eredményeit, feltárja a taníthatóság pozitívumait és kritikus pontjait, vonatkozhat adott tanegységre, tananyagra, témakörre, szintfelmérők - diagnosztikai értékelés, - célja az előzetes ismeretek feltérképezése, illetve idegen nyelv oktatásánál a szintfelmérő eredménye határozza meg a haladó/kezdő csoportba sorolást. Az írásbeli számonkérés kritériumai: az írásbeli ellenőrzés az egész osztályra, kisebb csoportokra és egy diákra terjedő is lehet, a témazáró dolgozat kivételével, a pedagógusnak nem kötelező előre bejelenteni az írásbeli számonkérést, a témazáró dolgozatok témájáról és dátumáról egy héttel a számonkérés előtt a tanulót értesíteni kell, a napi témazáró dolgozatok száma osztályonként nem lehet több kettőnél, a témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia, minden írásbeli számonkérési formát a megírást követő 10 iskolai munkanapon belül ki kell javítani, és azt eredményt közölni kell a tanulóval, ellenkező esetben a tanuló kérheti, hogy az osztályzat ne kerüljön beszámításra.

Az osztályozás ajánlott követelményei, melytől az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés alapján el lehet térni:  jeles (5): 100-90%,  jó (4): 89-75%,  közepes (3): 74-50%,  elégséges (2): 49-34%,  elégtelen (1): 33-0%.

117. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV 13.3.3.2. Szóbeli számonkérés Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, ezért gyakran alkalmazzuk a követelmények elsajátításának ellenőrzését szóbeli formában. A szóbeli számonkérés célja az ismeretek elsajátításának folyamatos figyelemmel kisérése és fejlesztése. Az értékeléssel a szóbeli kifejezőkészséget, a szaknyelv elsajátítását, a kommunikációs készséget fejlesztjük.   

  





A szóbeli számonkérés formái: felelet - egy óra anyagából, tanegységnyi anyagból, beszámoló - kijelölt tananyagból, egy témakörből, kiselőadás - önkéntes alapon, egyéni felkészülés alapján, kijelölt témakörből. Az osztályozás ajánlott követelményei: jeles (5) - kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, jó (4) - összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, közepes (3) - akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, elégséges (2) - nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, elégtelen (1) - elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

13.3.3.3. Gyakorlati számonkérés A gyakorlati számonkérés tantárgy-specifikus, hiszen csak testnevelés, ének-zene, rajz és vizuális kultúra valamint informatika tantárgyak esetén alkalmazható. Informatika tantárgy esetén a gyakorlati számonkérés számítógép segítségével megoldandó feladatsorból áll, az írásbeli számonkérés osztályozási módjával azonosan kerül értékelésre. Testnevelés tantárgy során a gyakorlati számonkérés a tanulók fizikai állapotának mérését jelenti a „Mini Hungarofitt” módszer segítségével.

13.4. Emelt szintű képzés (fakultációs tantárgyak) értékelése és minősítése A választott fakultációs tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak minősül, minősítése tanévben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal történik.

118. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A fakultációs tantárgyak szervezésének kétféle technikáját alkalmazzuk értékelés és minősítés szempontjából:  kötelező érettségi tantárgyak esetén az emelt szintű fakultációs tantárgy az alaptantárgy részévé válva egy tantárgyként értendő az alaptantárgy nevével és egy osztályzattal értékelendő,  nem kötelező érettségi tantárgyak esetén a középszintű és az emelt szintű fakultációs tantárgy is külön tantárgyként, külön osztályzattal értékelendő.

13.5. A tanuló félévi és tanév végi minősítése A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik. Félévkor a félévi, tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, melynek alapja:  szóbeli, írásbeli (gyakorlati) számonkérés érdemjegyei, ahol a témazáró dolgozatok kétszeres súlyozással kerülnek beszámításra,  tanórai aktivitása,  szorgalmi, nem kötelező jellegű feladatok elvégzése,  tárgyi tudása,  a tananyag elsajátításának mértéke,  önálló feldolgozó (kutató) munkája,  rendszeres órára való készülése,  füzeteinek rendje, esztétikuma,  szakiskolai, szakképzésben tanulók esetén a tanuló - szakismerete, pontossága, önállósága, megbízhatósága, - munkához való viszonya, - eszközök, szerszámok gondozása, - munkavédelmi és egészségügyi rendszabályok ismerete és betartása.

13.6. Az egyes tantárgyi modulok értékelése és minősítése A gimnáziumi képzésben szereplő tantárgyi modulok közül a mozgókép és médiaismeret, művészetek és a társadalomismeret modulok intézményünk tantárgyi rendszerében önálló tantárgyként szerepelnek. Ennélfogva e három tantárgyat évközi érdemjeggyel és félévi illetve tanév végi osztályzattal minősítjük. A tánc és dráma modul beépül a 12. évfolyam testnevelés illetve magyar nyelv és irodalom tantárgy követelményeibe, így annak értékelése a befogadó tantárgy keretén belül történik. A gimnáziumi képzés nyelvi előkészítő évfolyamán szöveges félévi és tanév végi minősítést (részt vett – nem vett részt) a következő tárgyak esetében alkalmazunk:  tanulásmódszertan és önismeret,  demokratikus állampolgárságra nevelés,  viselkedéskultúra.

119. OLDAL


14. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése    

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és céljai: segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát, segítse a tanulók önértékelésének fejlődését, személyre szabott legyen, vegye figyelembe a gyermek fejlődését.

     

Magatartáson értendő a tanuló iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonya, önmagához való viszonya, felelőssége, önállósága, hatása a közösségre, viselkedése a társas kapcsolatokban, Házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatása, a közösség érdekében végzett tevékenysége, viselkedése, hangneme, beszédkultúrája, önfegyelme.

    

Szorgalmon értendő a tanuló tanulmányi munkához való viszonya, munkavégzésének pontossága, kötelességtudata, önálló feladatai elvégzésének minősége, rendszeretete, pontossága, felszerelésének rendben tartása, aktivitása.

  

Az értékelés folyamata félévkor és év végén: az osztályfőnökök értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve az osztályban tanító szaktanárok és az osztályközösség véleményét, az osztályfőnök érdemjegyet javasol az osztályozó értekezleten, a magatartás és szorgalom jegyekről az osztályozó értekezlet dönt az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök véleménye alapján.

14.1. Magatartás jegyek minősítése    

   

Példás (5) magatartású az a tanuló, aki életkorának megfelelően az iskolában és az iskolán kívül viselkedésével környezetének, társainak követendő példát mutat, az iskola Házirendjét betartja, viselkedése kulturált, udvarias, az iskola minden tagjával szemben segítőkész, a közösség munkájában aktívan részt vesz, nem lehet példás magatartású az a tanuló, aki - fegyelmező intézkedésben részesült vagy fegyelmi eljárást kezdeményeztek vele szemben, - 2 igazolatlan órával rendelkezik, - viselkedése ellen sorozatos kifogás merül fel, - sorozatos késéseivel zavarja az órát, - elégtelen tantárgyi osztályzattal rendelkezik félévkor vagy a tanév végén. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki életkorának megfelelően iskolai és iskolán kívüli viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályok ellen nem vét, viselkedése kulturált, udvarias. nem lehet jó magatartású az a tanuló, aki

120. OLDAL


   

  

több fegyelmező intézkedésben részesült vagy fegyelmi eljárás kezdeményeztek vele szemben, 4-nél több igazolatlan órával rendelkezik, magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel.

Változó (3) magatartású az a tanuló, aki ellen viselkedése miatt rendszeres kifogás merül fel, az iskola Házirendje ellen ismétlődően és súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősségérzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, de igyekszik hibáinak kijavítására, nem lehet változó magatartású az a tanuló, aki - 8-nál több igazolatlan órával rendelkezik, - több fegyelmező intézkedésben részesült vagy fegyelmi eljárás kezdeményeztek vele szemben. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durvák, agresszívek.

14.2. Szorgalom jegyek minősítése  

Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában igényes, megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülésben, otthoni munkában képességeihez és a követelményekhez mérten odaadást, törekvést mutat.

  

Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti, szorgalma ellen a tanárok nem emelnek kifogást.

   

Változó (3) szorgalmú az a tanuló, aki iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen, pontatlan, legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.

  

Hanyag (2) szorgalmú az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességeit rendszeresen elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, kettőnél több elégtelen osztályzatot kapott.

121. OLDAL


15. A tanuló fizikai állapotának mérése és értékelése Iskolánkban a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérésére a Dr. Fehérné Dr. Mérei Ildikó által kidolgozott „Hungerofit” próbarendszerből a „Mini Hungarofit” rendszert alkalmazzuk, amelynek keretében minden évfolyamon, tanév elején, és a tanév végén mérjük a diákok általános izomerejét, erő-állóképességét illetve az aerob állóképességét.        

  

  

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének céljai: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmerőző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében, minőség-ellenőrzés, az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése, minőségbiztosítás, minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitnessz szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa, az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása, a fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása, a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel öszszefüggő értelmezését, elemzését, biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítását, felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását, a rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése), az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. a fittség vizsgálat során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad.

122. OLDAL


 





     

A testnevelő által elvégzendő feladatok: az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell megmérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni, fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell-szint” megtartására, a tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. (A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.), munkánk során soha nem feledkezzünk meg a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitűzött, - valamennyi fiatal által elérhető – célt és annak elérésének módját ismerik, egyre inkább érdekeltté, érdeklődővé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. „Mini Hungarofit”: aerob, vagy alap-állóképesség mérése - Cooper teszt, vagy - 2000 m síkfutás, az alsó végtag dinamikus izomerejének mérése - helyből távolugrás páros lábbal, a vállövi- és a karizmok erő –állóképességének mérése - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig, a csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig, a hátizmok erő-állóképességének mérése - hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig, kiegészítő mérések - testmagasság, - testsúly, - maligen teszt.

123. OLDAL


16. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje és értékelése Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére.        

      

Az otthoni felkészülés célja: a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás készségének kialakítása, az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés formái: az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével, kötelező házi feladat - az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása, házi dolgozat - nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat, ajánlott házi feladat - a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása, szorgalmi házi feladat - a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés, kiselőadás - felkészülés tanórai önálló előadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján, átfogó komplex ismétlés - az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró, dolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

  

Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése: tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és történelem órákon, az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon,

124. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV  

    

a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját, a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. Az otthoni felkészülés ellenőrzése: a számonkérés különböző formái (szóbeli, írásbeli, gyakorlati) segítségével lehetséges, a kötelező házi feladat elvégzése osztályszinten az óra elején kerül ellenőrzésre. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése, ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából, tudásáról a tanórán kell számot adnia, mely értékelésre kerül, a házi dolgozat és a kötelező házi feladat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel, az ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot csak abban az esetben osztályozzuk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

Amennyiben a szülők maguk is részt kívánnak venni gyermekeik otthoni felkészülésében, abban az esetben az iskolának tanácsokat, útmutatást kell adnia azért, hogy a feladatok elkészítésében érdemi segítséget tudjanak adni gyermekeiknek, illetve hogy maguk is ellenőrizni tudják az otthoni tanulmányi munkát. Ebben az esetben a házi feladatok elkészítése lényegében háromcsatornás partnerség kialakulását eredményezi: vagyis lehetőséget ad a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére. Ez pedig olyan fontos feladat, hogy az iskoláknak – mint intézményeknek – és a tanároknak személyesen is segítséget kell adniuk a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a mai – az ő diákkorukban alkalmazott módszerektől igencsak eltérő – pedagógiai gyakorlatot, megismerjék az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítés legfontosabb módszereit. Minél több időt fordítanak egy családban, otthon, tanulással összefüggő tevékenységekre – például olvasásra –, annál eredményesebb lesz a tanuló az iskolában, annál nagyobb az esélye annak, hogy képessége, tehetsége kibontakozhasson, személyisége fejlődjön, ismeretei folyamatosan korszerűsödjenek.

125. OLDAL


17. Tanórán kívüli foglalkozások formája és rendje 



Iskolánk az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat tudja biztosítani a tanulók részére: iskolán belüli tevékenységek - fejlesztőfoglalkozások, - diákköri foglalkozások,  sportkör,  énekkar,  színjátszókör,  filmklub,  tanulmányi szakkörök (pl. tehetséggondozás, korrepetálás),  hobbi szakkörök,  középszintű érettségi felkészítő foglalkozások, - tanulmányi, szakmai versenyekre felkészítő foglalkozások, - nyelvvizsgára, ECDL vizsgára felkészítő foglalkozások, - tanulmányi, szakmai versenyek, műveltségi vetélkedők, sportversenyek, - szabadidős programok, - előadások, rendhagyó órák meghívott előadók részvételével, - iskolaújság szerkesztése, - iskolarádió üzemeltetése, Iskolán kívüli tevékenységek - színház-, hangverseny-, mozi-, múzeumlátogatás, - tanulmányi kirándulás, - osztályrendezvények, - részvétel nemzetközi diákcsere programban a partneriskolák közreműködésével, - táborok, túrák (vízi tábor, sítábor, gyalogtúrák, stb…).

A fent megnevezett foglalkozásokon való részvétel önkéntes, kivéve a fejlesztőfoglalkozásokat, ahol írásos szülői engedély szükséges a foglalkozáson való részvételhez. Szülői engedély birtokában a tanulónak kötelező jelleggel kell megjelennie a fejlesztőfoglalkozásokon. Az iskolán kívüli foglalkozások önköltségesek, az intézmény szervezési feladatokkal segíti a tevékenységek végrehajtását. Az iskolán belüli foglalkozások térítésmentesek, indokolt esetekben az igazgató adott diákköri foglalkozásokért térítési díjat határozhat meg. Intézményünk legfontosabb iskolán belüli, tanórán kívüli foglalkozási területe a diákkör. Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkör létrehozását minimum 10 tanuló kezdeményezheti, és javaslattal élhet a diákkört irányító pedagógus személyére vonatkozóan. A diákkör létrehozásához szükséges minimális létszámtól az igazgató egyedi esetekben eltérhet. A diákkörökbe a tanulóknak az adott tanév szeptember 15-ig kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük Ez alól csak kivételes, esetben, az igazgatóhoz intézett kérelem (igazolás) alapján kaphat felmentést a tanuló. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók.

126. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. KÖTET – HELYI TANTERV A diákkör tagjai maguk választják meg és állítják össze a diákkör tevékenységének tematikáját, s állapítják meg működési rendjét. A diákkör céljai, működése nem lehet ellentétes az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott alapelvekkel, valamennyi tagjának a diákkör ülésein, egyéb programjain az iskolai szabályzatokban foglaltak szerint kell eljárnia, viselkednie. Diákkör tanév közben is szervezhető, de működését a következő tanév elején meg kell újítani. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákkör létrehozását az igazgató engedélyezi és dönt a támogatás módjáról is. Ehhez írásban be kell nyújtani a tagok névsorát, az éves programot, amit a felkért felnőtt vezető aláírásával ellát. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit, melynek működtetéséért térítési díjat kérhet. A térítési díjról a tanév elején a diákokat és a szülőket az iskola köteles tájékoztatni. A diákkör vezetőjének díjazásáról az igazgató dönt.

127. OLDAL


18. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei A tanulói taneszközöket, tanulmányi segédleteket, tankönyveket a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a pedagógusok választják ki. Tanítási év közben – a tanulmányi segédletek és taneszközök kivételével – a meglévő tankönyvek beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, kivéve, ha a szülők ezt írásban jóváhagyják. Iskolánk törekszik arra, hogy gimnáziumi és szakközépiskolai képzésben az azonos tantárgyakhoz azonos tankönyveket (tankönyvcsaládot) használjanak a tanulók, ez megkönnyíti az egységes mérés-értékelést, az érettségi és a szakmai vizsgára felkészülést.         

A tankönyvkiválasztás szempontjai: a taneszköz feleljen meg a helyi tanterv követelményeinek, segítse elő az érettségi és szakmai vizsgákra való felkészítést, tegye lehetővé a tanítás-tanulás módszerek sokszínűségét, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, legyen több éven át használható, tartós és esztétikus kivitelezésű, támogassa az önálló tanulói munkavégzést, szerepeljen a hivatalos tankönyvjegyzéken. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet: amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és a tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak, amelyet a szülők közössége elutasít, a pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan felszerelést kérhet a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához.

128. OLDAL


3. KÖTET SZAKMAI PROGRAM

129. OLDAL


19. A szakmai képzés rendszere, felépítése 19.1. A szakmai képzés rendszere A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképzőben folyó szakmai képzés felépítését mutatja be az alábbi grafika. Munkába állás Felnőttoktatás

Szakmai vizsga

Nem érettségi vizsgára épülő 2 éves szakképzés

Érettségi vizsgára épülő 2 éves szakképzés

Felsőfokú tanulmányok

Érettségi vizsga

Szakiskola 9-11. évfolyam - festő, mázoló és tapétázó - kőműves - bolti eladó - szakács - pincér - panziós - szerkezetlakatos - hegesztő - gépi forgácsoló - pék szakmák

Gimnázium 9-12. évfolyam - reál, - humán, - angol, - általános irányultság

Általános iskola

130. OLDAL

Szakközépiskola 9-12. évfolyam - informatika - gépészet - vendéglátásidegenforgalom - kereskedelemmarketing - közgazdaság szakmacsoport


19.2. A szakmai képzés céljai, feladatai Az intézmény szakképzési rendszerének kialakításakor elsődleges szempont volt a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes szaktudás és alkalmazkodó képesség kialakítása. A szervezés során figyelembe vettük a helyi munkaerő-piaci kívánalmakat, az Alföld Szakképzés Szervezési Társulás és a helyi önkormányzat rendelkezéseit, a tanulók, a szülők igényeit, az iskola tárgyi és személyi feltételrendszerét, valamint a helyi munkaerő-piaci kívánalmakat. Folyamatos kapcsolattartás szükséges az előbbiek folyamán megemlített partnereinkkel azért, hogy a megváltozott munkaerő-piaci igényekre az intézmény gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni, alkalmazkodni. Az igényeket felmérve, a Regionális Fejlesztési és Képzési Biztosság valamint az Alföld Szakképzés Szervezési Társulás döntéseivel, határozataival összhangban, szakképzési rendszerünket folyamatosan fejleszteni kell, a meglévő tárgyi és személyi feltételeket ezen elvekhez kell igazítani. A Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakképző szakmai képzésének célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat, valamint tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is tudják folytatni.      

Szakképzési rendszerünk feladata: nyújtson korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, alapozzon meg és fejlesszen ki olyan tudást a tanulóban, amely képessé teszi őt arra, hogy a folyamatosan növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, fejlessze a folyamatos önművelés igényét, adjon lehetőséget, alapot egy magasabb szintű végzettség megszerzéséhez, a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja iskolánk általános nevelési céljait, személyiségformálását, a szociális funkciókra való felkészítést is.

19.3. A szakmai alapozó képzés szakközépiskolában 

Szakközépiskolai képzésben a szakmai képzés kettős tagozódású: szakmai alapozó képzés 9-12. évfolyamon - minden szakmacsoportban a szakmai orientációs (9-10. évfolyam) és szakmacsoportos alapozó (11-12. évfolyam) képzési szakaszok olyan kultúrát közvetítenek, amely bármilyen specializálódás után is szemléletformáló erő marad, - a szakmai alapozó tantárgyak óraszáma 9-10. évfolyamon heti 5-5 óra, 11-12. évfolyamon pedig heti 8-8 óra, - a szakmai alapozó képzés során a tanulók alapismeretet szereznek az ágazat egészéről, szélesebb szakmai szemléletformálásra van lehetőség, előkészítve a sikeres szakmatanulást, - szakmai alapozó képzés az alábbi szakmacsoportokban: a) informatika, b) gépészet,

131. OLDAL




c) kereskedelem-marketing, d) vendéglátás-idegenforgalom, e) közgazdaság, 9-12. évfolyamon történő szakmacsoport szerinti alapozó képzésre épülő szakképzés 13-14. évfolyamon - a középfokú szakképzés keretén belül, az érettségi vizsgára épülő 2 éves szakképesítések az alábbiak: a) informatika szakmacsoport esetén: gazdasági informatikus, b) gépészet szakmacsoport esetén: gépgyártástechnológiai technikus, c) kereskedelem szakmacsoport esetén: kereskedő, d) vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport esetén: vendéglős, e) közgazdaság szakmacsoport esetén: pénzügyi-számviteli ügyintéző,

19.3.1. Informatika szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


9.

Alapozó ismeretek

A műszaki pályák világa

1

Anyag- és eszközismeret

1

A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai

1

Számítógép-programozás I.

1

Számítógép-programozás II.

11.

12.

3

Számítógép-programozás III.

1

Adatbázis-kezelés

1 Összesen:


10.


Számítástechnikai gyakorlatok I. Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép programozási gyakorlatok I.

2

2

3

2

3 2 1

Számítógép programozási gyakorlatok II.

5

Számítógép programozási gyakorlatok III.

4

Hardverismeret és gyakorlat

2 Összesen:

132. OLDAL

3

3

5

6


19.3.2. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


11.

12.

Közgazdaságtan

3

3

Marketing

2

2

Idegen nyelv

1

1

6

6

2

2

2

2


Összesen:


9.

10.

2

2


2

2


2

1

Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció

2

Tanirodai gyakorlatok Összesen:

3

3

19.3.3. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


9. A műszaki ábrázolás alapjai

11.

12.

2 2

Anyagismeret

Alapozó ismeretek

10.


Mechanika

2

Anyag- és gyártásismeret

2

Géprajz

2

Ember és környezete

1

Gépelemek

2

Alkalmazott számítástechnika

1

Elektrotechnika

1 Összesen:

133. OLDAL

2

2

6

5


Műszaki ábrázolás gyakorlatok

2

Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok

1

Anyagmegmunkálási gyakorlatok Alapozó gyakorlatok

3

Gépészeti mérések

1

Géprajz gyakorlatok

1

Gépi forgácsolási gyakorlatok

2

Szerelési alapgyakorlatok

1 Összesen:

3

3

2

3

19.3.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció


11.

12.

Vendéglátó és turizmusismeretek

3

3

Szállodai ismeretek

2

2

Marketing

1

1

6

6

2

2

2

2


Összesen:


9.

10.

2

2


2

2

Gasztronómiai alapismeretek

2

2

Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció

1

Tankonyhai gyakorlatok Összesen:

3

3

19.3.5. Közgazdaság szakmacsoport szakmai alapozó képzés résztantárgyai Szakmai orientáció

Szakmai alapozás résztantárgyai Gazdasági környezetünk Alapozó ismeretek

9.

10.

2

2

Elméleti gazdaságtan Üzleti gazdaságtan Összesen:

134. OLDAL

2

2

Szakmacsoportos alapozó oktatás 11.

12.

3 3

3 3

6

6




2

Viselkedéskultúra

1

Kommunikáció

2 1

Üzleti gazdaságtan gyakorlatok Összesen:

3

3

2

2

2

2

19.3.6. Szakmai alapozó tárgyak értékelése, minősítése Szakközépiskolában az osztálynaplóba a résztantárgyak megnevezése kerül beírásra. Félévkor a résztantárgyak minősítése történik, tanév végén viszont a résztantárgyak együttes eredménye határozza meg a tanév végi osztályzatot. Ilyenkor az egyes résztantárgyak átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg a szakmai alapozó tárgy minősítését: 9-10. évfolyamon a tantárgy neve Szakmai orientáció, 11-12. évfolyamon pedig Szakmacsoportos alapozó oktatás. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk. Ha a tanév végén a résztantárgyak valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen, javítóvizsgát csak ebből az adott résztantárgyból kell tenni. Az ellenőrző könyvbe félévkor a résztantárgyak osztályzatai kerülnek beírásra, tanév végén a bizonyítványba az összevont osztályzat kerül (9-10. évfolyamon a tantárgy neve Szakmai orientáció, 11-12. évfolyamon pedig Szakmacsoportos alapozó oktatás), a bizonyítvány utolsó lapján fel kell tüntetni, hogy az összevont eredmény milyen résztantárgyakból, osztályzatokból származott.

19.4. Szakmai alapozó képzés szakiskolában Szakiskolai szakmai alapozó képzés csak a hagyományos 4 évfolyamos szakiskolai képzés első 2 évfolyamán, azaz 9-10. évfolyamon történik. A 9-10. évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, a tanulók felkészítése a szakmatanulás elkezdésére. Ezek a feladatok magukban foglalják az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését is. A szakmatanulás elkezdése magában foglalja 9. évfolyamon a pályaorientációt, a gyakorlati oktatást és 10. évfolyamon a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatást. A pályaorientációt az életpálya-építés előkészítő szakaszaként értelmezzük. A program célja, hogy elősegítse és tudatosabbá tegye a diákok szakmaválasztását. Áttekinti a sikeres pályaválasztás alappilléreiként számon tartott tényezőket: az önismereti elemeket, a pályainformációkat, azaz a szakmaismereti elemeket. A 9. évfolyamon folyó gyakorlati oktatás, és a 10. évfolyamon folyó szakmai alapozás során egy szakmacsoport közös (elméleti és gyakorlati) szakmai ismereteinek oktatása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A gyakorlati oktatás és a szakmai alapozás keretében a tanulók megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, az itt használt anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, ezáltal segítséget kapnak az Országos képzési jegyzékben szereplő, számukra leginkább megfelelő szakképesítés kiválasztásához. Az oktatás célja a szakmacsoport közös elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása, olyan szakmai kompetenciák elsajátítása, amelyek hatékonyan segítik a sikeres helytállást a szakképzési évfolyamon, és lehetővé teszik a tanulószerződés megkötését.

135. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM 9-10. évfolyamon történő szakmai alapozó oktatás az alábbi szakmacsoportokban valósul meg:  építészet szakmacsoport,  gépészet szakmacsoport,  kereskedelem-marketing szakmacsoport,  vendéglátás-idegenforgalom. A 10. évfolyam elvégzése után tanulóink az érettségi vizsgára nem épülő 2 éves szakképzések közül választhatnak:  építészet szakmacsoport - festő, mázoló és tapétázó, - kőműves,  gépészet szakmacsoport - gépi forgácsoló, - hegesztő, - szerkezetlakatos,  kereskedelem-marketing szakmacsoport - bolti eladó (Élelmiszer és vegyi árú eladó),  vendéglátás-idegenforgalom - szakács, - pincér, - panziós, falusi vendéglátó  élelmiszer szakmacsoport, - pék.

19.4.1. Építészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5

Vonal, jel, jelképek

0,5

Nézetek, vetületek

0,5

Ábrázolási konvenciók

0,5

A honfoglalás kor tárgykultúrája

0,5

A gótikus stílus hatása a művészetekre

0,5

A perspektivikus ábrázolás

0,5

A műszaki ábrázolások alapjai

1


1

Bevezetés a szakmai számításokba

1

136. OLDAL


Bevezetés az építészeti vizuális kommunikációba

2

Környezetvédelem az építési tevékenységben

1

Építőipari szaknyelv használata

0,5

Egészségvédelem, munkabiztonság

0,5

Manuális készségfejlesztés

4

Határozd meg a helyét (Kitűzési alapgyakorlatok)

1

Építőipari szakmák

1 Összesen:

2

6

4

6

19.4.2. Gépészet szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5

Mérések, egyszerű mérőeszközökkel

1

A műszaki ábrázolás alapjai

1

Előrajzolás a síkban

0,5

Anyagok

1

Anyagmegmunkálások

2

Alapvető fizikai, kémiai mennyiségek

0,5

Műszaki ábrázolás

2

Erőhatással történő fémipari kötési módok

2

Előrajzolás a térben

0,5

Lemezalakítási módok

2

Kézi forgácsolási műveletek

1

Felületkezelés

0,5

Gépi forgácsolás alapjai

1

Hegesztés, forrasztás

1 Összesen:

137. OLDAL

2

6

4

6


19.4.3. Kereskedelem szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5


2


2

Boltok, áruházak mennyiségei

2

Család, háztartás

2

Tágabb környezetünk

1


1


5

Mindennapi ismeretek

1 Összesen:

2

6

4

6

19.4.4. Vendéglátás szakmacsoport szakmai alapozó képzés moduljai 9. Pályaorientáció



1


0,5


0,5


2


2

A gasztronómia anyagai és termékei

2


2

A korszerű táplálkozás alapjai

1

Régiónk étkezési hagyományai

1

138. OLDAL


Gasztronómiai alapgyakorlatok

3

Ismerkedés a vendéglátó üzletekkel

2

A vendéglátás dolgozói, a vendégek

1 Összesen:

139. OLDAL

2

6

4

6


20. A szakmai képzés jellemzői 20.1. Tanuló felvétele szakképző évfolyamra 20.1.1. 3 évfolyamos szakiskolai képzésre jelentkezők A 3 évfolyamos szakiskolai képzésre jelentkezésre vonatkozó információkat jelen dokumentum 9.1., a „Tanuló felvétele nappali rendszerű 9. évfolyamra” című fejezete tartalmazza.

20.1.2. 4 évfolyamos szakiskolai képzés szakképző évfolyamára jelentkezők A 4 évfolyamos szakiskolai képzés szakképző 11. évfolyamára történő jelentkezésre vonatkozó információkat jelen dokumentum 9.3., a „Tanuló felvétele szakképző 11./13. évfolyamára” című fejezete tartalmazza.

20.1.3. Érettségire épülő szakképzésre jelentkezők Az érettségi vizsgára épülő szakképzés 13. évfolyamára történő jelentkezésre vonatkozó információkat jelen dokumentum 9.3., a „Tanuló felvétele szakképző 11./13. évfolyamára” című fejezete tartalmazza.

20.2. Elméleti és gyakorlati oktatás Iskolánk tárgyi és személyi feltételei a szakmai képzés illetve a megszerezhető szakképesítések teljesítéséhez adottak. Az elméleti oktatás minden képzési formában, minden szakmacsoportban és szakmában iskolai rendszerben történik, a kialakított szaktantermi rendszerben (gépészet, kereskedelem, vendéglátás, építészet, szakképző szaktantermek). 



A gyakorlati oktatás szervezési formái: szakközépiskola 9-12., szakiskola 9-10. évfolyamán: - mindkét képzési formában, minden szakmacsoportban az iskola központi épületében illetve tanműhelyeiben történik, kivéve, - a szakközépiskola 11-12. évfolyamos kereskedelem-marketing szakmacsoportos tanulói a gyakorlatot a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. tanirodájában, tanboltjában teljesítik az intézmény tanárának irányításával, szakképző évfolyamokon: - 3 évfolyamos képzés esetén  9. évfolyamon minden gyakorlati óra iskolai tanműhelyben történik, kivéve az élelmiszer- és vegyiárú eladó tanulókat, akik a gyakorlatot a Debrecen TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Oktatási Szolgáltató Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. tanboltjában teljesítik,  10. és 11. évfolyamon tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezetnél töltik gyakorlatukat: pék, pincér, szakács, élelmiszer- és vegyiárú eladó szakmát tanulók,  10. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 11. évfolyamon tanulószerződés alapján gazdálkodó szervezetnél töltik gyakorlatukat: kőműves, festő, gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, hegesztő szakmát tanulók,

140. OLDAL


-

-

4 évfolyamos képzés, 11-12. szakképző évfolyama esetén  az élelmiszer- és vegyiárú eladó, pincér, pék, vendéglős és kereskedő szakképesítés gyakorlati oktatása minden évfolyamon tanulószerződés birtokában gazdálkodó szervezetnél történik,  a szerkezetlakatos, hegesztő, gépi forgácsoló, festő, mázoló és tapétázó, kőműves és szakács szakképesítések esetén a gyakorlati képzés az első (illetve második) tanévben iskolai tanműhelyben történik, az utolsó évben lehetőség szerint gazdálkodó szervezetnél történik, érettségire épülő szakképzés 13-14. évfolyama esetén:  vendéglős és kereskedő szakképesítés gyakorlati oktatása minden évfolyamon tanulószerződés birtokában gazdálkodó szervezetnél történik.

A szakképzésben tanulóknak az utolsó évfolyam kivételével a tanév befejeztével kötelező szakmai nyári gyakorlaton kell részt venniük, melynek teljesítése előfeltétele a magasabb évfolyamba lépésnek.

20.3. Beszámítás szakképzési évfolyamon Szakközépiskola képzésben minden szakmacsoportjában érvényes: a szakmai orientációs illetve a szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyai, maga a tantárgy, valamint a szakmai alapismeretek tantárgyból tett érettségi vizsga nem számíthatók be a szakképzési évfolyamba, sem évcsökkentéssel, sem tantárgy alóli felmentéssel. Kereskedelem szakmacsoportban a közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a szakképző évfolyam 0002-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése 100%-osnak tekintendő. Az iskola igazgatójának hatásköre, hogy szakképesítés birtokában másodszakmára jelentkező esetén a meglévő szakképesítés alapján – tanulói kérelem birtokában – milyen tantárgy kerül elfogadásra, melynek függvényében az óralátogatás és/vagy az osztályozás alól felmentés adható.

20.4. Szakmai alapozó képzés és szakképzés követelményeinek kapcsolata Mivel érettségire épülő szakképző évfolyamon nem csak szakközépiskolai képzésben érettségizett tanulók tanulnak, hanem gimnáziumi képzésben érettségizettek is, így a szakképző évfolyamok tananyagelemei, követelményei nincsenek beépítve a szakközépiskolai szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás és a gimnáziumi, szakközépiskolai közismeretei tantárgyak rendszerébe. Szakiskola 9-10. évfolyamában, szakmai alapozó képzés követelményrendszere – gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elmélet, szakmai alapozó gyakorlat – nem tartalmaz egyetlen szakmacsoportban sem szakképesítések szakmai elméleti és szakmai gyakorlati követelményeit.

20.5. Szakmai tárgyak értékelése, minősítése szakképző évfolyamon Szakképző évfolyamon minden szakképesítés a modulrendszerű képzés szerint került megszervezésre. A központi programok valamint a köznevelési és a szakképzési törvény adta lehetőségek figyelembevételével, adott szakképesítés esetén, adott évfolyamon a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tananyagegységek összevonásra kerültek un. integráló tantárgyba, melyet az óraterv részletesen tartalmaz. Az integráló tantárgy neve a szakmai követelménymodul elnevezése.

141. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM Minden szakképesítés esetén, minden évfolyamon félévkor és a tanév végén az integráló tantárgyak értékelése és minősítése történik osztályzattal. Abban az esetben, ha az adott tantárgyat tananyagegységre lebontva több pedagógus oktatja, akkor az osztálynaplóban a tananyagegységet kell feltüntetni. Ilyenkor az egyes tananyagegységek átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg az integráló tantárgy minősítését. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk. Ha a tanév végén az integráló tantárgy által tartalmazott tananyagegységek valamelyike elégtelen, a végső minősítés is elégtelen, így javítóvizsgát csak az adott tananyagegység követelménye alapján kell tenni.

20.6. Gyakorlati munka értékelése A tanuló gyakorlati tevékenységét havonta egy érdemjeggyel kell értékelni. A félévi és az év végi osztályzatot a havi érdemjegyek átlagolása határozza meg. Azoknál a szakmáknál, ahol a szakmai gyakorlat iskolai illetve üzemi gyakorlatból áll, a szakmai gyakorlat végső minősítése e két gyakorlatból tevődik össze. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazzuk az óraszám arányában. Ha bármely gyakorlati osztályzat elégtelen, akkor a végső szakmai gyakorlat osztályzat is elégtelen.

20.7. Szakmai vizsgára bocsátás feltételei   

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele: a szakképesítés szakmai követelményeinek teljesítése, az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével, amennyiben a vizsgát megelőző tanulmányok alatt a szintvizsga megszervezésére sor került, úgy a vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga.

142. OLDAL


21. Szakképesítések intézményi programja 21.1. Szakiskolai szakképesítések 21.1.1. Élelmiszer- és vegyiárú-eladó A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos élelmiszer- és vegyiárú-eladó szakképesítés a 17723-4/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos képzés óratervét jelen dokumentum 10. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 11. számú függeléke tartalmazza.    

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: segíti az árubeszerzést, készletezési, raktározási feladatokat végez, értékesítési tevékenységet végez, ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 52 341 01 0000 00 00


52 341 02

Becsüs

31 851 01 0000 00 00

Hulladékfelvásárló

52 341 05 1000 00 00

Kereskedő

52 341 06 0000 00 00


52 341 07 0000 00 00


33 341 02 0000 00 00


33 341 03


51 341 01 0000 00 00


51 341 02 0000 00 00

Régiségkereskedő

31 341 03 0000 00 00


31 341 04 0000 00 00

Vegyesiparcikk-kereskedő


31 341 01 0010 31 02


5112


2 évfolyam

3 évfolyam


30% / 70%

Szintvizsga


Iskolai előképzettség Pályaalkalmassági követelmények

143. OLDAL



Nem szükségesek


Szükségesek 9. évfolyamon iskolai Mindkét évfolyamon tanműhelyben (tantanulószerződéssel bolt), 10. és 11. évfogazdálkodó szerveze- lyamon tanulószerzőteknél déssel gazdálkodó szervezeteknél



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


324

9

416

13

740

32%


882

24,5

656

20,5

1536

68%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


396

11

126

3,5

176

5,5

698

30%


252

7

612

17

720

22,5

1584

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

32

0

300

24.1.2. Festő, díszítő, mázoló és tapétázó A 2012/2013. tanévtől a 2 évfolyamos festő, díszítő, mázoló és tapétázó szakképesítés a 17723-16/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra.

144. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM A 2 évfolyamos festő, díszítő, mázoló és tapétázó képzés óratervét jelen dokumentum 12. számú függeléke tartalmazza.            

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: előkészíti a munkafolyamatot, szakszerű felületvizsgálatot, felületdiagnosztikát, feltárást végez, előkészíti, előkezeli a felületet megválasztott technikával, megválasztott technikának megfelelő alapozást (impregnálást) végez, felújítási munkát végez, fest, mázol, díszítő munkát végez, tapétázik, plakátot ragaszt, elvégzi a befejező munkálatokat, lezárja a munkafolyamatokat, helyreállítási, javítási, felújítási munkát, rekonstrukciót végez műemléki épületen, szakértő felügyelete mellett. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: -

-


33 582 04 1000 00 00


7635


2


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek






11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68

32

145. OLDAL

heti

Arány



0

0

0

0

0


414

11,5

272

8,5

686

30%


792

22

800

25

1592

70%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

0

160

24.1.3. Kőműves A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos kőműves szakképesítés a 17723-27/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos kőműves képzés óratervét jelen dokumentum 13. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 14. számú függeléke tartalmazza.                 

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: előkészítő tevékenységet végez, egyszerűbb földmunkát végez, a munka megkezdéséhez szükséges mérési feladatokat lát el, helyszíni betonozási munkát végez, vasalást készít, vízszigetelő munkát végez, hő- és hangszigetelő munkát végez, falazást végez, előregyártott elemeket helyez el, monolit beton és vasbeton szerkezetet készít, állványzatot készít és bont, hagyományos zsaluzatot készít és bont, vakolatot készít, nyílászárót épít be, aljzatbetont készít, szerelő kőműves munkát készít, előregyártott elemeket összeszerel az utasításoknak megfelelően, falakban utólagos nyílás kiváltását készíti, bontási, átalakítási, helyreállítási és felújítási munkákat végez, a kőműves munkákhoz szükséges kisgépeket kezeli. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 33 582 01 1000 00 00

Ács, állványozó

31 582 04 0000 00 00

Építményszigetelő

31 582 05 0000 00 00

Építményzsaluzat-szerelő


31 582 15 1000 00 00


7611


2


3 30% / 70%

146. OLDAL



A képzés idő felét követően 10. évfolyam elvégzé8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapsével tanúsított alapfokú iskolai végzettfokú iskolai végzettség ség Nem szükségesek


Szükségesek



Szintvizsga Iskolai előképzettség



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

272

8,5

722

31%


756

21

800

25

1556

69%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


216

6

234

6,5

224

7

674

30%


432

12

504

14

672

21

1608

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

147. OLDAL

32

0

300

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM 3. KÖTET – SZAKMAI PROGRAM 24.1.4. Szakács A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos szakács szakképesítés a 17723-35/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos szakács képzés óratervét jelen dokumentum 15. számú függeléke tartalmazza.        

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: a korszerű vendéglátás követelményeinek és a vendégek által támasztott követelményeknek betartása, étlap, menü, napi ajánlatok, étrendjavaslatok összeállítása, meglévő készletek felmérése, szükséges nyersanyagok megrendelése, előkészítése, feldolgozása, ételek elkészítése, adagolása, díszítése, tálalása, segédszemélyzet munkájának összehangolása és irányítása, a konyhai berendezések, kiszolgáló területek felügyelete, nagykonyhai berendezések üzemeltetése éttermekben és egyéb helyszíneken lévő vendéglátó-ipari egységekben. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 52 811 02 1000 00 00

Vendéglős

33 811 04 1000 00 00



33 811 03 1000 00 00


5124


2


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek





148. OLDAL



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


306

8,5

368

11,5

674

30%


900

25

704

22

1604

70%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160

24.1.5. Pincér A 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos pincér szakképesítés a 17723-33/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 3 évfolyamos pincér képzés óratervét jelen dokumentum 16. számú függeléke tartalmazza.          

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: értékesítési és szolgáltatási feladatokat lát el, a vendégek által igényelt és ajánlott termék felszolgálását és a kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítja, fogadja a vendégeket, leülteteti a protokoll-előírások szerint, ismerteti a választékot, ételeket és italokat ajánl, a rendelést felveszi, a vendégek által választott ételeket és italokat udvariasan és szakszerűen felszolgálja, az üzemeltetéssel kapcsolatos teendőket elvégzi, az árukészlet alakulását figyelemmel kíséri, részt vesz az áru szakszerű minőségi és mennyiségi átvételében, tárolásában és dokumentálásában, munkaterületét és a vendégteret nyitásra előkészíti, a felszolgáláshoz szükséges eszközöket előkészíti, megszervezi a saját munkáját, a felszolgálandó étel és ital minőségét, mennyiségét és hőmérsékletét figyelemmel kíséri. Átveszi a fogyasztás ellenértékét, pénztárgépet kezel, zárás után a vendégek távozását ellenőrzi, elszámolást készít. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 33 811 04 1000 00 00


52 811 02 1000 00 00

Vendéglős

149. OLDAL



33 811 02 1000 00 00


5123


3


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek


Szükségesek 9. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 10. és 11. évfolyamon tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél




9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


216

6

252

7

224

7

692

30%


432

12

486

13,5

672

21

1590

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

32

0

300

24.1.6. Szerkezetlakatos A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos szerkezetlakatos szakképesítés a 17723-37/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos szerkezetlakatos képzés óratervét jelen dokumentum 17. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 18. számú függeléke tartalmazza.   

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: műszaki rajzok és leírások alapján alkatrészt gyárt, alakít, javít, oldható és nemoldható kötéseket készít, szerel és bont, könnyű és nehézfémszerkezetek műhelyszintű előgyártását és a szerkezetek összeállítását

150. OLDAL


  

végzi, a műszaki rajzok alapján helyszíni szerelést végez, a munkavégzése során használatos dokumentációkat az előírásoknak megfelelően kezeli, betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat és a magasban végzett tevékenységekre vonatkozó szabályokat. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 31 521 03 0000 00 00

Építő- és szállítógép-szerelő

31 582 10 1000 00 00

Épületlakatos

31 521 11 1000 00 00

Hegesztő


31 521 24 1000 00 00


2

3


30% / 70%

Szintvizsga




Nem szükségesek






11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

272

8,5

722

31%


756

21

800

25

1556

69%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

151. OLDAL

0

160



9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


216

6

252

7

224

7

692

30%


432

12

486

13,5

672

21

1590

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

36

160

32

0

300

24.1.7. Gépi forgácsoló A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos, a 2012/2013. tanévtől a 3 évfolyamos gépi forgácsoló szakképesítés a 17723-18/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos szerkezetlakatos képzés óratervét jelen dokumentum 19. számú függeléke, a 3 évfolyamos képzés óratervét pedig a 20. számú függeléke tartalmazza.           

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: a forgácsoló eljárásoknak megfelelően felszereli, beállítja a munkadarab befogó-, megfogó-, menesztő- és rögzítő eszközöket, kiválasztja és rögzíti a megmunkáláshoz szükséges szerszámokat és a forgácsolási paramétereket, egyszerű forgácsolt alkatrészeket esztergál, egyszerű forgácsolt alkatrészeket mar, egyszerű forgácsolt alkatrészeket köszörül, finomfelületi megmunkálásokat végez, egyszerű forgácsolt alkatrészeket készít CNC vezérlésű megmunkáló gépeken, fúrási munkát, szerszámélezést végez, geometriai méréseket, vizsgálatokat végez, anyagvizsgálatokat végez, betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat, tanulmányozza és értelmezi a gépészeti anyagokra vonatkozó információkat: szabványok, műszaki táblázatok, tűrés- és illesztés táblázatok. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: 31 521 02 0000 00 00

CNC forgácsoló

33 521 08 0000 00 00

Szerszámkészítő

152. OLDAL


A szakképesítés adatai: A szakképesítés azonosító száma Hozzárendelt FEOR szám

31 521 09 1000 00 00 7423


2

3


30% / 70%

Szintvizsga




Nem szükségesek






11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

272

8,5

722

31%


756

21

800

25

1556

69%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046

36

153. OLDAL

32

heti

Arány



180

5

288

8

224

7

692

30%


468

13

450

12,5

672

21

1590

70%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640


140

160

0

300

24.1.8. Hegesztő A 2012/2013. tanévtől a 2 évfolyamos hegesztő szakképesítés a 17723-21/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos hegesztő képzés óratervét jelen dokumentum 21. számú függeléke tartalmazza.        

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: elvégzi az adminisztrációs feladatokat, ellenőrzi a munkaterületet, előkészíti a munkadarabot, beüzemeli a munkavégzéshez szükséges gépeket, elvégzi a hegesztést, elvégzi a vágást, biztosítja a munkavégzés befejezésének rendjét, betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi előírásokat. A szakképesítéssel rokon szakképesítések: Épületlakatos

31 582 10 0000 00 00 A szakképesítés adatai: A szakképesítés azonosító száma

31 521 11 0000 00 00


7425


2


30% / 70%

Szintvizsga




Szükségesek


Nem szükségesek 11. évfolyamon iskolai tanműhelyben, 12. évfolyamon tanulószerződéssel gazdálkodó szervezeteknél



154. OLDAL



11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


360

10

336

10,5

696

30%


846

23,5

736

23

1582

70%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160

24.1.9. Pék A 2010/2011. tanévtől a 2 évfolyamos illetve a 2012/2013. tanévtől indított pék szakképesítés az FVM-4149/2008. közleményben kiadott központi program és az 51/2010. (IV.29.) FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos pék képzés óratervét jelen dokumentum 22. számú függeléke, míg a 3. évfolyamos képzés óratervét a 23. számú függelék tartalmazza.             

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: felkészül a munkára, előkészíti a munkafolyamatokat, alapméréseket végez, eszközöket használ, gépeket kezel, berendezéseket üzemeltet, befejező műveleteket végez, tésztát készít, tölteléket készít, feldolgozza a tésztát, tésztát keleszt, tésztát süt, tésztát szárít, betartja a tevékenységére vonatkozó előírásokat, adminisztrációs munkát végez. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 33 541 01 0000 00 00

Édesipari termékgyártó

54 541 01

Élelmiszeripari technikus

33 541 03 0000 00 00

Molnár

33 541 05 1000 00 00

Pél-cukrász

155. OLDAL



33 541 04 0000 00 00


7216


2


40% / 60%

Szintvizsga


Nem szervezhető 10. évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség Nem szükségesek


Nem szükségesek






11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


396

11

464

14,5

860

40%


756

21

560

17,5

1316

60%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160


9. évfolyam éves

heti

10. évfolyam

11. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


36

1

36

1

32

1

104


72

2

72

2

64

2

208


504

14

414

11,5

128

4

1046


342

9,5

234

6,5

336

10,5

912

40%


306

8,5

504

14

560

17,5

1370

60%

Heti összes óra

1260

35

1260

35

1120

35

3640

36

156. OLDAL

32



140

160

0

300

24.2. Szakközépiskolai szakképesítések 24.2.1. Vendéglős A 2011/2012. tanévtől a 2 évfolyamos vendéglős szakképesítés a 17723-41/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos vendéglős képzés óratervét jelen dokumentum 24. számú függeléke tartalmazza.   



A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: a vendéglátó egységben a beszerzési, termelési, értékesítési és raktározási tevékenységet végzi, irányítja, kialakítja üzletpolitikáját és marketing stratégiáját, ápolja az üzleti és vendégkapcsolatokat, folyamatosan gondoskodik a megfelelő árukészletről, megszervezi az egység adminisztrációs rendjét, biztosítja a tűz-, munka-, és tulajdonvédelmi előírások betartását. Gondoskodik a higiéniás szabályok betartásáról, teljes körű leltár- és anyagi felelősséggel tartozik az egységben a készletekért, melegkonyhás étteremvezető feladatokat lát el. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 33 811 03 1000 0000

Szakács

33 811 02 1000 0000

Pincér

33 811 04 1000 00 00



52 811 02 1000 00 00


5121


2


40% / 60%

Szintvizsga



Érettségi vizsga


Nem szükségesek


Szükségesek





11. évfolyam

157. OLDAL

12. évfolyam

Összesen

Arány


éves

heti

éves

heti

éves

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


450

12,5

512

16

962

42%


756

21

560

17,5

1316

58%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

0

160

24.2.2. Kereskedő A 2012/2013. tanévtől a 2 évfolyamos kereskedő szakképesítés a 17723-24/2011. (VIII. 25.) közleményben kiadott központi program és a 32/2011. (VIII.25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján került indításra. A 2 évfolyamos kereskedő képzés óratervét jelen dokumentum 25. számú függeléke tartalmazza.           

A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása: vállalkozást hoz létre/működtet/szüntet meg, irányítja, szervezi, ellenőrzi a kereskedelmi egység tevékenységét, marketing tevékenységet végez, megszervezi és lebonyolítja a beszerzési tevékenységet, megszervezi és lebonyolítja a készletezést, raktározást, nyilvántartja a készleteket, gazdálkodik a készletekkel, megszervezi és lebonyolítja az értékesítési tevékenységet, ellátja a kereskedelmi egység szabályszerű üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, felméri és értékeli a piaci környezetet bolthálózat létrehozása szempontjából, kiválasztja, kialakíttatja a legkedvezőbb kondíciójú üzlethelyiségeket, kialakítja a bolthálózat szabályai szerint az üzlet külső/belső arculatát, választékát, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A szakképesítéssel rokon szakképesítések 52 341 06 0001 52 01


52 341 01 0000 00 00


52 341 02

Becsüs

31 341 01

Bolti eladó

55 345 01

Kereskedelmi menedzser

33 341 01 0000 00 00

Kereskedő, boltvezető

52 341 06 0000 00 00


52 341 07 0000 00 00


33 341 02 0000 00 00


158. OLDAL


33 341 03


51 341 01 0000 00 00


51 341 02 0000 00 00

Régiségkereskedő

31 341 03 0000 00 00


52 341 06 0001 52 01


52 341 01 0000 00 00



52 341 05 1000 00 00


5111


2


60% / 40%

Szintvizsga



Érettségi vizsga


Nem szükségesek


Nem szükségesek





11. évfolyam

12. évfolyam

éves

éves

heti

Összesen

heti

éves

Arány

heti


36


18

0,5

16

0,5

32


36

1

32

1

68


0

0

0

0

0


774

21,5

592

18,5

1366

60%


432

12

480

15

912

40%

Heti összes óra

1260

35

1120

35

2380


160

32

159. OLDAL

0

160


Függelékek

160. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 1. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Általános irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


3

3

4

5


2

2

3

4






1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


29,5

29,5

30

30




27,5

27,5

30

30


6

2

2

0

0


7

0

0

4

4

29,5

29,5

34

34



2

Informatika


161. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 2. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Angol irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Matematika

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


Angol nyelv SÁV

2

2

Matematika

3

3

4

5


2

2

3

4


Matematika SÁV Történelem Történelem SÁV



1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30




27,5

27,5

30

30


8

4

4

0

0


9

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34



2

Informatika


162. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 3. számú függelék – Nappali rendszerű gimnáziumi képzés óraterve– Humán irányultság Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.


4

4

4

5

Magyar nyelv és irodalom SÁV

1

1

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


3

3

4

5


Történelem

2

2

3

4

Történelem SÁV

1

1



Matematika Matematika SÁV


1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30




27,5

27,5

30

30


10

4

4

0

0


11

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34



2

Informatika


163. OLDAL


Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


Matematika

3

3

4

5


Matematika SÁV

1

1

Történelem

2

2

3

4



Történelem SÁV Ember és társadalom


1

Társadalomismeret

1



1 1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

2

2

2


Művészetek


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma


Művészetek

2


1 2

2

Informatika SÁV

1

1


2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30



27,5

27,5

30

30


12

4

4

0

0


13

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34



Informatika


164. OLDAL


Idegen nyelv

Heti óraszám


Megjegyzés

9.

10

11.

12.

4

4

4

5

1. idegen nyelv

4

4

4

4


2. idegen nyelv

2,5

2,5

3

3


3

3

4

5


2

2

3

4






1

Társadalomismeret

1



Földünk - környezetünk

Művészetek

1

Fizika

2

1,5

Kémia

3

2


1,5

Biológia SÁV

2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1

1

Tánc és dráma

2

2

2

Mozgókép és médiaismeret


1 2

2

2

3

3

1

1

1

1


31,5

31,5

30

30



27,5

27,5

30

30


14

4

4

0

0


15

0

0

4

4

31,5

31,5

34

34


15


2

Informatika


14

2


Művészetek

Informatika

1


165. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 6. számú függelék – Esti rendszerű gimnáziumi képzés óraterve Műveltségi terület Magyar nyelv és irodalom

Tantárgy megnevezése Anyanyelvi kommunikáció Magyar irodalom

Heti óraszám 9.

10

11.

12.

1

1

1

1

2,5

2,5

2,5

3

Idegen nyelv

Idegen nyelv

3

3

3

4

Matematika

Matematika

3

3

4

4

Történelem

1

1

1

2

Társadalomismeret

1

1

1


Filozófia/Etika

1

Fizika

1

1

1

Kémia

1

1

1

Biológia

1

1

1


1

1

1

Művészetek

Művészeti ismeretek

1

1

1

1

Informatika

Informatika

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

18

18

18

18

Ember a természetben Földünk - környezetünk


Osztályfőnöki Tanulói kötelező óraszám

166. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 7. számú függelék – Szakközépiskolai képzés óraterve Műveltségi terület/Szakmai előkészítés

Heti óraszám


10

11.

12.


4

4

4

4

Idegen nyelv

Idegen nyelv

4

4

4

4


Matematika

Matematika

3

3

4

5



2

2

4

4



Ember a természetben Földünk - környezetünk Művészetek Informatika Testnevelés és sport

Társadalomismeret és etika

1

Fizika

2

2

Kémia

1,5

1,5


2

2


2

2

Ének-zene

1

1


1



2

2


2

2

3

3

1

1

1

1

5

5 8

8

Tanulói kötelező óraszám 31,5 31,5

30

30

Tanulói minimális óraszám 27,5 27,5

30

30

Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás


16

4

4

0

0


17

0

0

4

4

34

34

Tanulói maximális óraszám 31,5 31,5

17

1

Informatika


16

Megjegyzés

9.


167. OLDAL

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 8. számú függelék – 4 évfolyamos szakiskolai képzés 9-10. évfolyamának óraterve Heti óraszám 9. 10

Megjegyzés


3

2


Idegen nyelv

Idegen nyelv

2

2


Matematika

Matematika

4

3



2

2


3

3

Informatika

2

2

2,5

2,5

1

1

Műveltségi terület/Szakmai előkészítés Magyar nyelv és irodalom

Ember és társadalom Ember a természetben Informatika Testnevelés és sport





Pályaorientáció

2

Gyakorlati oktatás

6

Szakmai elmélet

4

Szakmai gyakorlat

6 Tanulói kötelező óraszám 27,5

27,5

Tanulói minimális óraszám 27,5

27,5


0


0

Tanulói maximális óraszám 27,5

168. OLDAL

0

27,5


VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 9. számú függelék – 3 évfolyamos szakiskolai képzés óraterve Műveltségi terület/Szakmai előkészítés

Tantárgy megnevezése (kompetenciaterület)


Heti óraszám 9.

10.

11.

Megjegyzés

Magyar nyelv és irodalom (Anyanyelvi)

2

2

1


Idegen nyelv

Angol nyelv vagy Német nyelv (Idegen nyelvi)

2

2


Matematika

Matematika (Matematikai)

2

1,5



Történelem és társadalmi ismeretek (Történelmi, szociális, állampolgári)

1,5

1,5

1,5


Természetismeret és környezeti tanulmányok (Természettudományi)

1,5

1,5

1,5

Művészetek

Művészeti ismeretek (Művészetek)

1,5

1,5

Informatika

Informatika (Digitális)

1,5

1,5



2

2

Tanulásmódszertan (Tanulásmódszertan)

2

Osztályfőnöki

1

1

1

Közismereti tantárgyak összesen:

17

14,5

7

Szakmai tantárgyak összesen:

18

20,5

28


35

35

35


35

35

35


0

0

0


0

0

0


35

35

35


2

csoportbontás 9. évfolyamon


169. OLDAL


11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18

Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása


Bolti gyakorlat

1.0/0004-11


2.0/0004-11


1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

2.0/0007-11


3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1.0/0007-11


3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0007-11


4.0/0007-11


ÖSSZESEN

170. OLDAL

szakmai elmélet Évi Évi

12. évfolyam szakmai gyakorlat Évi Heti

Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

1,5

szakmai elmélet Évi Heti

18 54

2

32 96

4

18 54 18 54

4

96 48

4,5

36 72

3

64 80

4,5

36 18 18 18 36 36 90

54

közismereti

324

9

szakmai gyakorlat Évi Heti

7

3 48 48

108 180 342

17,5

882

24,5

48

1,5

416

13

80 160 320

17,5

656

20,5


9. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása


Bolti gyakorlat

Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

36 72

2.0/0007-11


3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1.0/0007-11


3.0/0007-11


3.0/0004-11


1.0/0007-11


4.0/0007-11


3

18 90 18 18

4

54 90

4

36 18 18 18 18 18 18 18 18 36 54 36 72

Heti

1

16 32

1,5

1,5

40 24

2

1

32 32

2

7

612

17

396

171. OLDAL

11

252

7

Heti


3 36 18 54 72 180 252

0 ÖSSZESEN


Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti

2.0/0004-11

Évi

szakmai elmélet

Évi

1.0/0004-11

Évi

közismereti Évi


Évi


522

14,5

126

3,5

119

1,5 24 24 128 160 384

14 17

Heti

224

7

176

5,5

720

21 22,5

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 12. számú függelék – 2 évfolyamos Festő, díszítő, mázoló és tapétázó szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18 1.0/6234-11


Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, egyszerű díszítése

Falfelületek előkészítése, előkezelése, festése, különleges díszítő munkái

Mázolási munkák fa-, fal-, fém, és speciális felületeken

Tapétázás

Plakátragasztás


Évi


3.0/6234-11


4.0/6234-11


5.0/6234-11


Évi

közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5


2.0/6234-11



Heti

32 36 18 72

3,5

2 32

1.0/6330-11

Anyagismeret

9

2.0/6330-11


9

8

3.0/6330-11


4.0/6330-11


9 9

8 8

5.0/6330-11


9

8

6.0/6330-11


7.0/6330-11

Homlokzat festése

8.0/6330-11


18 18 27

8 8

1.0/6305-11


18

2.0/6305-11


1.0/6302-11

Anyagismeret

2.0/6302-11


3.0/6302-11

Mázolási munkák

4.0/6302-11


5.0/6302-11


6.0/6302-11

Díszítőmunkák

1.0/6303-11

Tapétázás szerszámai, eszközei, gépei, munka és biztonságtechnika

3

0,5 27 9 27 9

36

1,5

1

10

2

10

2

34 10

2.0/6303-11

Tapéták csoportosítása, fajtái, ragasztók csoportosítása, fajtái

3.0/6303-11


4.0/6303-11

Tapétázási munkák előkészítése

5.0/6303-11

Tapétázási munkák

6.0/6303-11


1.0/6304-11


2.0/6304-11


3.0/6304-11

Plakátragasztás

9 9 18 18 28 8

2,5

0

172. OLDAL

8 24 10 10 12

1

1


Heti


Szakmai gyakorlat


1.0/6330-11

Anyagismeret

36 36

2.0/6330-11


36

32

3.0/6330-11


4.0/6330-11


72 36

32 18

5.0/6330-11


36

20

6.0/6330-11


7.0/6330-11

Homlokzat festése

8.0/6330-11


1.0/6305-11


90 36 54 18

86 36 32 18 174

2.0/6234-11

2.0/6305-11


2.0/6302-11


3.0/6302-11

Mázolási munkák

4.0/6302-11


5.0/6302-11


6.0/6302-11

Díszítőmunkák

1.0/6303-11

Tapétázás szerszámai, eszközei, gépei, munka és biztonságtechnika Tapéták csoportosítása, fajtái, ragasztók csoportosítása, fajtái

3.0/6303-11


4.0/6303-11

Tapétázási munkák előkészítése Tapétázási munkák

6.0/6303-11


1.0/6304-11


2.0/6304-11


3.0/6304-11

Plakátragasztás

22

52

25

80 60

2.0/6303-11

5.0/6303-11

19 98 9

18 18 18 18 126 18

16 62 12 12 40

ÖSSZESEN

173. OLDAL

54

1,5

414

11,5

792

22

48

1,5

272

8,5

800

25


11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18 1.0/6234-11


Falazás, vakolás



Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti

Munkavégzés komplex feltételei Építőipari műszaki rajz

3.0/6234-11


4.0/6234-11


5.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

6.0/6248-11


1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

4.0/6249-11


1.0/6250-11

Vízszigetelés

1.0/6250-11


1.0/6251-11


2.0/6251-11


2.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

1.0/6250-11

Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés

1.0/6251-11


2.0/6251-11


Évi

Heti


Heti

32

2.0/6234-11

1.0/6250-11

szakmai elmélet

54 18 72

4

2 32

18 18 54 18 18 18 18 72 9 9 20 16 18

4

16 8 8

1

3

16 32 8 8

2

1

32 32

2

0,5

16 32

1,5

36 36 72 198 108 54 36 144 18 36

96 128 80 64 112 16 48 144 64 64

21

18 ÖSSZESEN

174. OLDAL

54

1,5

450

12,5

756

21

48

1,5

272

8,5

800

25

25



megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1


Falazás, vakolás




3.0/6234-11


4.0/6234-11


5.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

6.0/6248-11


1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

4.0/6249-11


1.0/6250-11

Vízszigetelés

1.0/6250-11


1.0/6251-11


2.0/6251-11


Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti


Évi

szakmai elmélet

Évi

2.0/6234-11

Évi

közismereti Évi

1.0/6234-11

Évi


Heti


Heti

36 36 18 72

3,5

1

1 32

18 18 18

2,5

18 18

27 27

2

0

18 27 0

0 0

175. OLDAL

18 9 54 18

1,5

80

3

16 1,5 0,5

48 48

1,5 1,5


Heti


Szakmai gyakorlat

2.0/6234-11


1.0/6248-11


2.0/6248-11


3.0/6248-11

Falazási ismeretek

4.0/6248-11

Vakolási ismeretek

5.0/6248-11

Állványok

1.0/6249-11


2.0/6249-11


3.0/6249-11

Zsaluzatok

1.0/6250-11

Vízszigetelés

1.0/6250-11


1.0/6251-11


2.0/6251-11


36 54 72 206

90 108 36 110

64 12

128 32 14

21 240

52 72 160 32 80

36 ÖSSZESEN

612

17

216

176. OLDAL

6

432

12

522

14,5

234

6,5

504

14

224

7

224

7

672

21

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 15. számú függelék – 2 évfolyamos Szakács szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18




Ételkészítés I.

Ételkészítés II.


Heti

1

32

1

0,5

16

0,5


2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenység jellemzői

3.0/6273-11


16

1.0/6274-11


2.0/6274-11


3.0/6274-11


24 10 38

4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

1.0/6275-11


2.0/6275-11


3.0/6275-11


1.0/6280-11


20 1

2.0/6280-11


3.0/6280-11


4.0/6280-11


5.0/6280-11

Alapkészítmények: hagyományos ételekhez tartozó mártások és pecsenyel.

6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

1.0/6281-11


2.0/6281-11


3.0/6281-11


4.0/6281-11

Hideg édességek

5.0/6281-11

Tányérdesszertek

6.0/6281-11


7.0/6281-11


8.0/6281-11


9.0/6281-11


10.0/6281-11


11.0/6281-11

Munkaszervezés II.

177. OLDAL

36 18 12 26 4 8 10 6 8 6 8 32 6 12 2 4

2

1,5

Évi

közismereti Évi

1.0/6273-11

Évi



Heti

23 56 65

4,5

10 55 15 16 32

4

0

2,5

1,5

0

4 6 12 8 12 18 8 8 8 8 4

3


Heti


Iskolai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

Éttermi gyakorlat

3.0/6275-11


1.0/6280-11


2.0/6280-11


32

3.0/6280-11


4.0/6280-11


26 145 52 84

5.0/6280-11


74

6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


2.0/6281-11


3.0/6281-11


4.0/6281-11

Hideg édességek

5.0/6281-11

Tányérdesszertek

6.0/6281-11


7.0/6281-11


8.0/6281-11


9.0/6281-11


1.0/6281-11


2.0/6281-11


3.0/6281-11


4.0/6281-11

Hideg édességek

5.0/6281-11

Tányérdesszertek

6.0/6281-11


7.0/6281-11


8.0/6281-11


9.0/6281-11


10.0/6281-11


11.0/6281-11

Munkaszervezés II.

ÖSSZESEN

178. OLDAL

72 88 38 52 162 32 68 12

4,5

25

6 24 12 12 18 6 12 22 10 28 77 42 42 98 56 63 63 56 25

0

54

1,5

306

8,5

900

25

48

1,5

368

11,5

704

17,5

22

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 16. számú függelék – 3 évfolyamos Pincér szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)


megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1



Felszolgálás I.

Felszolgálás II.

Gazdasági alapfogalmak Vendéglátó tevékenység jellemzői

3.0/6273-11


1.0/6274-11


2.0/6274-11


3.0/6274-11


4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

1.0/6275-11


2.0/6275-11


3.0/6275-11


1.0 /6278-11


2.0 /6278-11


3.0 /6278-11


4.0 /6278-11


5.0 /6278-11


6.0 /6278-11


1.0 /6279-11


2.0 /6279-11


7.0 /6279-11


8.0/6279-11


9.0/6279-11


48 24 24 12

2

32 40

Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti

2.0/6273-11

Évi

szakmai elmélet

Évi

1.0/6273-11

Évi

közismereti Évi


Évi


Heti


2

Heti

1,5 48

1

8 64

2

1

36

1

33 15

1,5

36 1 32 6 10 10 10 14 22

2

0

179. OLDAL

6 4 4 12 23 23

2

0

0

23 23 10 24 16

3


Heti


Iskolai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

Éttermi gyakorlat

3.0/6275-11


1.0 /6278-11


2.0 /6278-11


3.0 /6278-11


4.0 /6278-11


5.0 /6278-11


6.0 /6278-11


1.0 /6279-11


2.0 /6279-11


3.0/6279-11

Informatika a Pincér szakmában

7.0 /6279-11


8.0/6279-11


2.0 /6278-11


3.0 /6278-11


4.0 /6278-11


5.0 /6278-11


6.0 /6278-11


1.0 /6279-11


2.0 /6279-11


4.0/6279-11


5.0/6279-11


6.0/6279-11


7.0 /6279-11


8.0/6279-11


9.0/6279-11


32 47 37 30 102 108 108

12

30 30 36

12

3,5

3 18 18 16 10 18

34 86 86 86 86 0

ÖSSZESEN

612

17

216

180. OLDAL

6

432

12

107 107 32 32 32 60 140 50

10,5

522

14,5

252

7

486

13,5

224

7

224

7

672

17,5

21


11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18



Gépészeti kötési feladatok Lemezlakatos tevékenységek Magasban végzett lakatos feladatok


Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

1.0/6361-11


6

0

2

0

2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


54 36 36 54 36

1.0/0220-11


72

1.0/6370-11


108

2.0/6370-11


3.0/6370-11

Lemezszerkezetek

1.0/6368-11


2.0/6368-11


3.0/6368-11


1.0/6369-11


3.0/6369-11


5.0/6369-11


2.0/0110-11


1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


2.0/0220-11


4.0/6370-11


3,5

48 16

18

5.0/6370-11


1.0/6368-11


2.0/6368-11


3.0/6368-11


2.0/6369-11


4.0/6369-11


6.0/6369-11


ÖSSZESEN

181. OLDAL

54

1,5

450

10 10 12

1

0

112 32 32

5,5

12,5

756

Évi

Heti

2

0

18 72 36 18 162 90 126 162 72

szakmai gyakorlat

21

25 80 24 16 24 352 160 144

21

48

1,5

288

9

800

25



megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

Heti

2

72

2

1

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54

1,5

48

1,5


54

1,5

54

1,5

48

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

1,5

54

1,5

Művészetek

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

Lemezlakatos tevékenységek Magasban végzett lakatos feladatok


Heti

Évi

közismereti

32

Heti

Évi


Heti

Gépészeti kötési feladatok

Évi

szakmai elmélet

Évi


Évi

közismereti Évi


Évi


Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

0

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


54 18 36 36 36

5

0

0

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/0220-11


1.0/6370-11


2.0/6370-11


3.0/6370-11

Lemezszerkezetek

1.0/6368-11


2.0/6368-11


3.0/6368-11


1.0/6369-11


3.0/6369-11


5.0/6369-11


0

72

2

0

0

108 36 36

5

0

0

0

182. OLDAL

0

10 10 12

1

0

128 32 32

6


Heti


Szakmai gyakorlat

2.0/0110-11


18

1.0/6361-11


72

2.0/6361-11


36

3.0/6361-11


18

4.0/6361-11

Fémek alakítása

198

5.0/6361-11


90

2.0/0220-11


4.0/6370-11


5.0/6370-11


1.0/6368-11


26

2.0/6368-11


12

3.0/6368-11


26

2.0/6369-11


304

4.0/6369-11


160

6.0/6369-11


144

144 11,5

198

13,5

21

144

ÖSSZESEN

612

17

216

183. OLDAL

6

432

12

522

14,5

252

7

486

13,5

224

7

224

7

672

21



közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18



Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Gépi forgácsolás műveletei Gépi forgácsolás műveletei

Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


36 18 36 36 18

4

0

36 36

2

0

72 72 36 18

5,5

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

2.0/6344-11


1.0/0264-11


2.0/0264-11


3.0/0264-11


4.0/0264-11

Karbantartások

1.0/0264-11


2.0/0264-11


2.0/0110-11


1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

2.0/6344-11


1.0/0264-11


2.0/0264-11


3.0/0264-11


4.0/0264-11

Karbantartások

160 112

0

ÖSSZESEN

184. OLDAL

54

1,5

450

12,5

18 90 36 18 198 90 18 54 90 72 54 18

21

756

21


8,5

24 24 224 528

48

1,5

272

Heti

8,5

800

25

25



megnevezése


Heti


72

Matematika

szakmai elmélet

2

72

2

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54


54

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

Művészetek

szakmai elmélet

szakmai gyakorlat

32

1

1,5

48

1,5

54

1,5

48

1,5

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

Gépi forgácsolás műveletei

Heti

Évi

közismereti Heti

Heti

Évi

11. évfolyam Évi

Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Évi

közismereti Heti


Évi

szakmai gyakorlat

Évi


Évi

10. évfolyam

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

0

1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


36 18 36 36 18

4

0

0

2

0

4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

2.0/6344-11


1.0/0264-11


2.0/0264-11


3.0/0264-11


4.0/0264-11

Karbantartások

0

0

185. OLDAL

36 36 140 76

6

86 88 30 20

7


Heti


Szakmai gyakorlat

2.0/0110-11


18

1.0/6361-11


90

2.0/6361-11


36

3.0/6361-11


18

4.0/6361-11

Fémek alakítása

198

5.0/6361-11


90

1.0/0264-11


18

1.0/6344-11

Anyagvizsgálatok

18

16

2.0/6344-11


54

16

2.0/0264-11


178

440

3.0/0264-11


30

4.0/0264-11

Karbantartások

20 ÖSSZESEN

612

17

180

186. OLDAL

5

468

13

13

200

522

14,5

288

8

450

12,5

12,5

100

224

7

224

7

672

21

21

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 21. számú függelék – 2 évfolyamos Hegesztő szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18



Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési eljárások

Szakmai gyakorlat


Évi


közismereti Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Heti


Heti

1.0/0110-11


36

1

0

1.0/6361-11


54 18 36 36 18

4,5

0

2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


1.0/6365-11

Hegesztési alapismeretek

2.0/6365-11


3.0/6365-11


4.0/6365-11

Hegesztési feszültségek, alakváltozások

54 18

18 36 36

1.0/6366-11


2.0/6366-11


3.0/6366-11


4.0/6366-11


5.0/6366-11


6.0/6366-11

Hegesztett kötések vizsgálata

2.0/0110-11


1.0/6361-11


2.0/6361-11


3.0/6361-11


4.0/6361-11

Fémek alakítása

5.0/6361-11


2.0/6365-11


3.0/6365-11


1.0/6366-11


2.0/6366-11


3.0/6366-11


4.0/6366-11


5.0/6366-11


ÖSSZESEN

187. OLDAL

20 20 20 20

2

64 96 70 26

2,5

18 72 36 18 198 90 26 10 48 180 150

54

1,5

360

10

846

48

1,5

336

Évi

Heti

40 24 7 14 107 272 272

23

736

23

2,5

8

23,5

23,5

szakmai gyakorlat

10,5


11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


72

Osztályfőnöki

36

Munkavégzés feltételei Gyártástechnológia Mérés, dokumentálás

Tésztafeldolgozás

Kelesztés Sütési technológia

Tésztakészítés technológiája

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06


416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06


416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06



Évi

közismereti Évi

Heti

2

64

2

1

32

1

Heti


Heti

18 18 18

1,5

0

36 36

2

0

36 18 36

2,5

0

3,5

0

416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


18 54 36 18

416/1.0/0533-06


54

416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


188. OLDAL

Évi


1,5

80

2

0

64 112

5,5

0

64 64 48 36

6,5


Heti


Szakmai gyakorlat

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06


416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06


416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06


416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


416/1.0/0533-06


416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


33 30 34 44 56 32 40 26 18 69 148 154 74

21

17,5

75 60 232 16 24 25 128 ÖSSZESEN

189. OLDAL

108

3

396

11

756

21

96

3

448

14

560

17,5



megnevezése

közismereti Évi

Heti


72

Matematika


szakmai gyakorlat

Heti

2

72

2

72

2

54

1,5


72

2

72

2


54

1,5

54


54

1,5

Tanulásmódszertan

72

2

Informatika

54

Művészetek

szakmai elmélet

szakmai gyakorlat

32

1

1,5

48

1,5

54

1,5

48

1,5

1,5

54

1,5

54

1,5

54

1,5


72

2

72

2

64

2

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

Gyártás előkészítése és befejezése

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06


416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06



Mérések, dokumentálás, gazdálkodás

Tésztafeldolgozás

Tésztakészítés, tésztaszárítás

Kelesztés Sütés

416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06


416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


416/1.0/0533-06


416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


Heti

Évi

közismereti Heti

Heti

Évi

11. évfolyam Évi

A munkakezdés feladatai

Évi

közismereti Évi


Évi

10. évfolyam

Heti


Heti

64

2

0

0

22 24 26

2

0

0

33 39

2

0

0

54

1,5

0

0

28 20 24

2

0

0

0

18 36

1,5

32 22 10

2

72 2

54 18

2

1 32

0 0

190. OLDAL

27 27 27 27

1,5 1,5

32 32 56 56

2 3,5


Heti


Szakmai gyakorlat

416/1.0/0509-06


416/2.0/0509-06


416/3.0/0509-06


416/1.0/0510-06


416/2.0/0510-06


416/1.0/0511-06

Alapmérések

416/2.0/0511-06

Dokumentálás

416/3.0/0511-06


416/1.0/0532-06


416/2.0/0532-06


416/3.0/0532-06


416/4.0/0532-06


416/1.0/0535-06


416/2.0/0535-06


416/3.0/0535-06


416/4.0/0535-06


416/1.0/0533-06


416/2.0/0533-06


416/1.0/0534-06


416/2.0/0534-06


30 30 30 57 69 32 40 18 18 36

8,5

32 48 32

14

17,5

18 36 36 128

36 72 126 126 ÖSSZESEN

612

17

342

191. OLDAL

9,5

306,0

8,5

522

14,5

234

6,5

504

64 128 64 64 14

224

7

378

10,5

560

17,5

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 24. számú függelék – Vendéglős szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18




Felszolgálás I.

Ételkészítés I.

Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek

1.0/6273_11


2.0/6273-11

Vendéglátó tevékenységek jellemzői

3.0/6273-11


1.0/6274-11


2.0/6274-11


3.0/6274-11


4.0/6274-11

Fogyasztóvédelem

1.0/6275-11


2.0/6275-11


3.0/6275-11


1.0/6278-11


2.0/6278-11


3.0/6278-11


4.0/6278-11


5.0/6278-11


6.0/6278-11


1.0/6280-11


2.0/6280-11



Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

24 20 46

3.0/6280-11


4.0/6280-11


5.0/6280-11


6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


36 36 3 3 5 5 12 8 4 7 2 2 4 2 2 2 2 6


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

3

1.0/6283-11

Üzleti jogi ismeretek

2.0/6283-11

Vendéglátó vállalkozási ismeretek

18 36

3.0/6283-11

Üzleti eredményszámítások Üzleti marketing

5.0/6283-11

Üzleti kommunikáció

2,5

Évi

Heti

16 48

2

12 40 12

2

2

1 2

1

1

36 18

6 8 20 12 4 4 2 2 2 6 4 4 4 6 6 6 6

1,5

2

8

4,5

192. OLDAL

Heti

szakmai elmélet

32

12.0/6280-11

4.0/6283-11

2,5

Évi

közismereti Évi

48 24 18

Évi


32 48

5


Heti


Iskolai gyakorlat

Szakmai gyakorlat

Éttermikonyhai gyakorlat

6.0/6283-11

Üzleti adminisztráció

7.0/6283-11

Kínálat összeállítási ismeretek

8.0/6283-11

Rendezvényszervezési ismeretek

1.0/6278-11


2.0/6278-11


3.0/6278-11


4.0/6278-11


2.0/6280-11


3.0/6280-11


32 32 16

54

4.0/6280-11


5.0/6280-11


6.0/6280-11


7.0/6280-11


3.0/6275-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

1.0/6278-11


2.0/6278-11


3.0/6278-11


4.0/6278-11


5.0/6278-11


6.0/6278-11


1.0/6280-11


2.0/6280-11


3.0/6280-11


4.0/6280-11


5.0/6280-11


6.0/6280-11


7.0/6280-11


8.0/6280-11


9.0/6280-11


10.0/6280-11


11.0/6280-11


12.0/6280-11


13.0/6280-11


14.0/6280-11

Munkaszervezés I.

18 6 21 27 27 9 9 13 18 22

14 37 41 128 32 31 22 12 15 19 27 20 17 24 65

54

193. OLDAL

1,5

486

13,5

720

6

2,5

32 8 16 4 20 11 7 16 41 114 67 16 16 16 16 23 32 25 25 25 30 14 28 4 34

14

20

48

1,5

448

13,5

17,5

20

VERES PÉTER GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKKÉPZŐ PEDAGÓGIAI PROGRAM FÜGGELÉKEK 25. számú függelék – Kereskedő szakképesítés óraterve Tantárgy (Szakmai követelménymodul)

11. évfolyam


közismereti

megnevezése

Évi

Heti


36

Osztályfőnöki

18 1.0/0001-11



3.0/0001-11


4.0/0001-11


5.0/0001-11

Az üzleti terv

Évi

Heti

1

32

1

0,5

16

0,5

Áruforgalom tervezése

2.0/0003-11


3.0/0003-11

Vezetési ismeretek


1.0/0004-11


2.0/0004-11


Szakmai Iskolai gyakorlat gyakorlat

Évi

Heti


Heti

1,5

2,5

32 16

1.0/0003-11

Szakmai idegen nyelv

Heti

szakmai elmélet

32 18

Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése

Az áruk forgalmazása az áruismeret alkalmazásával

Évi

közismereti Évi

Marketingtevékenység

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

Évi


36


2.0/0001-11

szakmai elmélet

0

80

2,5

2

64

3

72 32

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1.0/6268-11


2.0/6268-11


3.0/ 6268-11


4.0/ 6268-11


5.0/ 6268-11


1.0/0001-11


2.0/0001-11


3.0/0004-11


1.0/0005-11

Üzleti levelezés

2.0/0005-11


3.0/0005-11


4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

2.0/0001-11


3.0/0001-11


4.0/0001-11


2.0/0003-11


36 108

4

0

18 54 18 36

3,5

0

108 108

162

6

96 96

4,5

144

6

4,5

18 18 72

18 18 54 54

194. OLDAL

7

10 32 32 16 144


Bolti gyakorlat

1.0/6268-11


2.0/6268-11


3.0/ 6268-11


4.0/ 6268-11


5

54

195. OLDAL

1,5

774

21,5

432

12

5

48

1,5

592

18,5

480

15

BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE


ELİTERJESZTÉS Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére a Balmazújvárosi Általános Iskola igazgatójának és igazgatóhelyetteseinek órakedvezménye tárgyában Tisztelt Képviselı-testület! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. számú melléklet 3. rész I. A.) 2. pontja tartalmazza a vezetı beosztásokban dolgozó pedagógusok kötelezı óraszámát. E szerint az igazgató kötelezı óraszáma heti 4 óra, míg az igazgatóhelyettes kötelezı óraszáma az igazgatóra megállapított kötelezı óraszám + 4 óra, azaz heti 8 óra. Az általános iskolában a pedagógus heti kötelezı óraszáma 22, így a törvény erejénél fogva az igazgatót heti 18, az igazgatóhelyettest heti 14 óra kedvezmény illeti meg. A Kt. 1. sz. mell. 3. rész II/5. pontja szerint ,, a pedagógus, vezetı kötelezı óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthetı, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható”. A Képviselı-testület a 342/2011. (X.26.) számú határozatával a Balmazújvárosi Általános Iskola igazgatójának és általános igazgatóhelyettesének órakedvezményét 2011. november 1. napjától azonos mértékben, heti 20 órában engedélyezte a 2011/2012-es tanévben azzal, hogy az órakedvezményekhez szükséges fedezetet az intézmény a tanítási idıkeretébıl biztosítsa. Az elmúlt tanév tapasztalatai azt igazolták, hogy a vezetıi feladatok maradéktalan ellátását az intézmény jóváhagyott Szervezeti és Mőködési Szabályzatában foglaltak szerint kell megszervezni. E szerint az intézményvezetés tagjai: 1 fı igazgató 2 fı igazgató helyettes 2 fı tagintézmény vezetı Kérjük a Tisztelt Képviselı-testületet, hogy az iskola igazgatója, és igazgató helyettesei részére a 2012/2013-as tanévre vonatkozóan is engedélyezze a törvényben meghatározott kötelezı óraszámuk csökkentését. Javasoljuk, hogy az igazgató kötelezı óraszámát heti 2 órában, az igazgató helyettesek kötelezı óraszámát pedig heti 4 órában állapítsa meg a fenntartó. Kérjük a Tisztelt Képviselı-testületet, hogy az elıterjesztést megtárgyalni, a határozati javaslatokról dönteni szíveskedjen!

HATÁROZATI JAVASLAT a Balmazújvárosi Általános Iskola igazgatójának és általános igazgatóhelyetteseinek órakedvezménye tárgyában “A” alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet 3. rész II/5. pontjában biztosított jogkörében eljárva a Balmazújvárosi Általános Iskolában a 2012/2013-as tanévben az igazgató órakedvezményét heti 20 órában, az igazgatóhelyettesek órakedvezményét heti 18 órában engedélyezi. A Képviselı-testület felkéri az intézmény vezetıjét, hogy a fent engedélyezett órakedvezményeket az iskola tanítási idıkeretébıl biztosítsa. A Képviselı-testület felkéri a Polgármesteri Hivatal Jegyzıjét, hogy a döntésrıl az intézmény vezetıjét tájékoztassa. Határidı: 2012. szeptember 3. Felelıs: Dr. Veres Margit jegyzı “B” alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet 3. rész II/5. pontjában biztosított jogkörében eljárva a Balmazújvárosi Általános Iskolában a törvényben biztosított minimális szinten, az igazgató órakedvezményét heti 18, az igazgatóhelyettesek órakedvezményét heti 14 órában engedélyezi a 2012/2013-as tanévben. A Képviselı-testület felkéri a Polgármesteri Hivatal Jegyzıjét, hogy a döntésrıl az intézmény vezetıjét tájékoztassa. Határidı: 2012. szeptember 3. Felelıs: Dr. Veres Margit jegyzı Balmazújváros, 2012. augusztus 27.


BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE


E LİTE RJE S ZTÉ S Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. augusztus 31-én tartandó ülésére az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény óvodai intézményegység-vezetıinek órakedvezménye tárgyában Tisztelt Képviselı-testület! Az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény vezetıje az elıterjesztés mellékletét képezı megkereséssel fordult Jegyzı Asszonyhoz, ezáltal a Tisztelt Képviselı-testülethez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. számú melléklet 3. rész I. A.) 1. pontja tartalmazza a vezetı beosztásokban dolgozó pedagógusok kötelezı óraszámát. E szerint a 4 vagy több csoportos óvodában az intézményegység-vezetı kötelezı óraszáma heti 24 óra. Az óvodapedagógus heti kötelezı óraszáma 32, így a törvény erejénél fogva az intézményegységvezetıt heti 8 óra kedvezmény illeti meg. A Kt. 1. sz. mell. 3. rész II/5. pontja szerint ,, a pedagógus, vezetı kötelezı óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthetı, ha az ehhez szükséges fedezetet, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható”. A Képviselı-testület a 190/2010. (VII.08.) számú határozatával az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény óvodai intézményegység vezetıinek órakedvezményét heti 12 órában állapította meg. Tekintettel fentiekre, a 2012/2013-as nevelési évre vonatkozóan is szükséges a Képviselı-testület döntése az óvoda intézményegység-vezetıinek órakedvezménye vonatkozásában. Kérjük a Tisztelt Képviselı-testületet, hogy az elıterjesztést megtárgyalni, a határozati javaslatokról dönteni szíveskedjen! HATÁROZATI JAVASLAT az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény óvodai intézményegység-vezetıinek órakedvezménye tárgyában “A” alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet 3. rész II/5. pontjában biztosított jogkörében eljárva az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézmény óvodai intézményegység-vezetıinek órakedvezményét a 2012/2013-as nevelési évben heti 12 órában engedélyezi. A Képviselı-testület felkéri az intézmény vezetıjét, hogy a fent engedélyezett órakedvezményt az óvoda idıkeretébıl biztosítsa.

A Képviselı-testület felkéri a Polgármesteri Hivatal Jegyzıjét, hogy a döntésrıl az intézmény vezetıjét tájékoztassa. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Veres Margit jegyzı “B” alternatíva Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet 3. rész II/5. pontjában biztosított jogkörében eljárva az Egyesített Óvoda és Bölcsıde Intézményben az óvodai intézményegység-vezetık órakedvezményét a törvényben biztosított minimális szinten, heti 8 órában engedélyezi a 2012/2013-as nevelési évben. A Képviselı-testület felkéri a Polgármesteri Hivatal Jegyzıjét, hogy a döntésrıl az intézmény vezetıjét tájékoztassa. Határidı: azonnal Felelıs: Dr. Veres Margit jegyzı Balmazújváros, 2012. augusztus 27.


M E G H Í V Ó augusztus 31-én (péntek) napjára de órára összehívom, melyre Önt tisztelettel meghívom. I. N y i l v á n o s ü l é s

Recommend Documents