M ÁLL FÖLDTANI INTÉZET ÉVI JELENTÉSE AZ 1981 ÉVRŐL, pp 439-448 BUDAPEST, 1983
PALYNOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A BALATON FENÉKMINTÁIN MIHALTZNÉ FARAGÓ MÁRIA
M Áll Földtani Intézet Budapest, Népstadion ut 14 H-1143
ETO
Tárgyszavak cén, holocen, Balaton
S6 07 58 081 3 551 791/ 794(285 439 Balaton) 551 583 7 551 791/ 794(285 439 Balaton)
palynologia, pollenelemzes, paleoklimatologia, pleiszto
A balatoni tofenék-furasok pollenelemzese során adatokat kaptunk az északi es déli part késő- es posztglaciális kori földtani fejlodestortenetere A kesoglacialis, a Ba laton keletkezesének időszaka 3 klimaszakaszra tagolható A holocenben a nyugati szelek uralkodóvá valasaval állandósul a melegedes folyamata ( 6 klimaszakaszra oszlik)
A Balaton kornyéki építésföldtani es aktuálgeologiai programok kereteben pollenelemzest végeztünk Mintáink részben a deli parton, Balatonkeresztur körzetében 1978ban mélyített térképező fúrásokból, részben az 1979—80 evekben mélyített tófenék-fúrá sokból szármázták Mint ahogy várható tavi üledékeknél, ezekből a mintákból gazdag maradványegyuttesek kerültek ki, melyekből statisztikai alapon következtethetünk a harántolt retegek korára, s közvetve a Balaton keletkezésének idejére Z ó l y o m i B hasonló balatoni vizsgálatait 1952-ben közölte A szigligeti öbölben 10 cm-enkent vett mintákat, s az ismertetett pollenadatok alapjan nyomon követte a növény takaró fejlődését az utolso eljegesedéstől napjainkig így a késoglaciáhs és a holocen ajegkorszak utam klímaváltozások hatásara történő beerdósodési fázisok alapján osztható fel, amint ezt F F ir b a s — sok pollenadattal igazolva —mar 1949-ben megjelent könyvében leírta Z ó l y o m i B 1937-ben, az Alfoldon végzett vizsgálataival vázolta a holocen kortör téneti beosztását (in Bu l l a B 1937—38) J á r a in e K o m l ó d i M (1966, 1969) a Nagyalfold három különböző területéről szármázott minták pollenelemzesevel módszeresen is mertette ezek klíma- és vegetáciofejlődesi folyamatát az utolso wurmi interstadiáhstol a jelenkorig Mindkét kutató kitűnő, botanikai szemléletű fejtegetéseit figyelembe vettük kiértékeléseinknél A következőkben az északi parti fúrások közül a Gyenesdias 5 sz fúrás, a deliek közül a Balatonoszod 2 sz fúrás pollendiagramját (1 es 2 abra) és ezek kiértékelését kö zöljük A két fúrás adatai jól reprezentálják az északi es deli terület harantolt szelvényét és az itt nyert spóra—pollenadatokat A fúrások rétegsora CSERNY T> geológus szerint Gyenesdias 5 0
,0 - 2 ,5 m
Kózetliszt (iszap)
2 5 -4,0 m 4,0-4,7 m 4,7-6,0 m
Tozeges kozethszt, tozegcsikokkal Kozetliszt, sok csigahéjtoredekkel, 4,3 m-nel tozegcsíkokkal, 4,6-4,7 m kozott apró dolomitkavicsokkal Szürke színű agyagos kozetliszt (csillámos)
Balatonoszod
2
m Szürke színű aproszemcseju homok Kévés csillámot, opak ásványt, apró kozettormeleket tartalmaz 0,4 - 0 , 6 m Szurkesbarna színű, szerves festesu kozetliszt (mocsári szint) 0 6 -1,5 m Szürke színű kozetlisztes finomhomok, kb 1 m-ig sok csillámot tartalmaz 1,5 -1,75 m Sargasbarna színű, kissé agyagos kozetliszt, kévés apró csillámot tartalmaz (ta laj- v mocsári szint) 1,75 - 2 , 0 m Szürke színű kozetlisztes agyag 0 , 0
/
-0,4
Kozetliszt,
I ahra A Gyenesdias 5 sz fúrás pollendiagramja 2 tozeges k o ze t l i s / t , 3 kavicsos, tozeges k o zetlisz t, 4 agyagos kozetlisz t - 5 Fák, 6 cserjék, 7 lágyszárúak
Fig I Pollen diagram of borehole Gyenesdias 5 1 Silt, 2 p eaty silt, 3 peb bly p eaty silt, 4 clayey silt - 5 Trees, 6 shrubs, 7 h erb aceo u s vegetation
□ 0
0 in
u o £c0 J= oe
luniueBjeds-eqdAx
fi °0
aeaaBUo6A|oy
El
CQ
aeaaeipodouaLto
0CO 0CM
aeauidiejg ei|no aeauiiuBjg ■— cm co rrm cor~.co 0 2 0 —
LUBZSejUl^ —
BUOZUSyOcl
'T in iO 'N co c o g — ^ J ^ H i i .
>< =
^
>
=
= -
I l-.'j It!Ir -\\ l i D ll I1¿1 1 i : i s i a □ . , 1,1 _ I 1-1=". =Trlil 1g1silo 1 »I11 1 ,1 uj BasAiai/'j 1-------- 1 -------- 1---------1---------1 o »“ C1M C1-O in CO JosBaiay
□
© o £ 0 a < £
Fig 2 Pollen diagram of borehole Balatonoszod 2
“u 00
00
Sm all sand, 2 silt, 3 silty fine sand, 4 clayey silt, 5 silty clay, 6 peat, p eaty clay, silt, 7 clay, 8 sand — 9 Trees, 1 0 s h r u b s , / / h erb aceo u s vegetation
o*=r r.^nnoo lo c t io ~'^c o —— ‘~<\l<35COrr eOC*3u-jO .—r~m-co • —
2 0 -3,0 3,0 -4,15 4,15-5,25 5,25-6,0
m m m m
Világosszürke agyagos kozetliszt (sok novenymaradvanyt tartalmaz) To'zeg, to'zeges agyag, kozetliszt (sok novenymaradvanyt tartalmaz) Szürke színű agyag, 5,0-5,3 m kozott novenymaradvanyokat tartalmaz Szürke apró es finomszemu homok (sok csillámot tartalmaz)
A pollendiagramok értékelése A fúrások legmélyebbjéről, a Gyenesdtás 8 sz fúrás 6,5 méteréből és a Gyenesdtas 12 sz fúrás 6,3 m-ébdl vizsgált furasminták nem tartalmaztak számottevő tercier sporomorphat, míg előbbi vizsgálatainknál, akissé északabbra fekvő Nemesvita furásmintáinak ugyan ezen melysegeben mar pannóniai kort állapíthattunk meg Vmdornyaszőlős pollenegyuttesében pedig 0,5 m-tol lefelé felsó-pannomai spektrumot kaptunk (Miháltzné 1982) 1 Idősebb Dryas, I pollenzona A legmélyebbről kapott minták a jégkorszak utáni lassú felmelegedés vegetációjára utalnak, a pollenegyuttesben Pinus, Betula az uralkodó, kevés Salix, Picea fapollennel A NAP — Gramineae uralom mellett — sokfaju, különösen Balatonoszod diagramjában Megtalálható ebben a gazdag vizmovenyzetból szármázó Typha, Mynophyllum, Potamogeton, Hippum s a parti Cyperaceae pollenje, Polypodiaceae, Selagmella spóra es Pediastrum alga Gyenesdias pollenosszegeben kisebb a NAP részaranya, az is szárazabb tala jon nőtt funemútól szármázó Rumex, Gahum, Caryophyllaceae, Umbelliferae pollenekkel jelentkezik, amelyek hideg sztyepp-alkotok 2 Allerod szakasz, II pollenzona A fenyő—nyír ligetek kiterjedtebbek lehettek, ugyanis meg)elemk szórványosan a Tiha es a Quercus pollenje is A NAP továbbra is, főleg a deli parton, nagyrészt vízparti es vízi lágyszárú növényzettől szármázó, inkább sokfaju mint nagy egyedszámu, a pollenosszegben 25,4% Gyenesdias diagramjában még feltűnőbb az AP 92% os túlsúlya Cser jék Juniperus, Ephedra, Hippophae Az árnyékos, nedves erdei talajon pafranyfélék nőt tek —A melegebb nedves éghajlat bekövetkeztével emelkedett a to vízszintje 3 Fiatalabb Drvas szakasz, III pollenzona Az erősen Pinus uralmu (délén sok Picea) fenyvesek mellett a kevert tölgyes szór ványos egyedei megritkultak, csupán a Corylus mennyisége nőtt A mi kontinentális területünk jégkorszak utam vegetációjában ritka Encaceae itt a lucosok aljnovenye lehe tett Az A lnus-Betula—Salix ligetek visszahuzódasa maga után vonta a vízi lágyszárúak fogyatkozását, kiterjedtek a hideg sztyeppek (Grammeae, Artemisia, Chenopodiaceae) A viragtalanok közül Polypodiaceae (nagy mennyiségben) és Sphagnum spóra jelentke zett —A klíma hidegebbe, szárazabba vált, tozegesedés indult 4 Preborealis szakasz, IV pollenzona A fenyő—nyír uralom mellett mind több a melegkedvelő lombosfa A fűz- es égerligetek kisebb kiteijedesuek lehettek (Salix, Alnus, Hippophae) Gyérebb a vízben élő* *A diagramon ieltuntetett százalékos eriekek a fapollen (AP) összegre vonatkoztatottak, nemcsak az AP de a NAP es C o r y l u s mennyisegeinek kiszámításánál is A fa, cserje, lágyszárú növények %-os megoszlásának os/lopaban nvilvan ezek összegére számították az adatok, ugyanígy az 1 cm2 re meg adott pollensuruseg (pd) feltüntetesenel
lágyszárú (Mynophyllum, Potamogeton, Hippuris), valamivel gyakoribbak a nedves tala jon élő Cyperaceae egyedei A NAP további tagjai tömegesek [Gramineae, Chenopodiaceae, Artemisia, Plantago, Rum ex (2 ábra R)] Az előző lehűlés rövid ideje utam mele gedés már a holocén nyitó fázisa 5 Borealis szakasz, V a, Vb pollenzona Az erdővegetációban előbb Ptnus, majd melegkedvelő lombosfa domináns A deli parton nagy különbség látszik a kezdeti (a), és a kifejlődött (bj erdőkep kozott, ez utób bira esik a Corylus csúcs 50%-kal, a kevert tölgyes (Quercus, Tilia, Ulmusj erőteljes emel kedése A fűfelék elszaporodásával párhuzamosan a szakasz vegére teljesen lecsökken a ví zi lágyszárúak pollenje, így a virágtalanok sorában a Polypodiaceae és Sphagnum tagjai Gyenesdiás diagramján a Gramineae és Corylus dominancia az alsó, kezdeti szakaszon je lentkezett A sztyeppesedés kevésbé előretörő, tálán a helyi klíma több védelmet nyúj tott a hirtelen kiszáradás ellen A Corylus, mint a boreáhs fázis (mogyorókor) jellemzője nem jelentkezett ilyen erőteljesen az alföldi diagramokban, sem J K o m l ó d i M (1966), sem a saját szikestavi vizsgálataimnál A kontinentális klíma szélsőségesén meleg-szaraz és hideg évszakainak váltakozása itt tőzegesedést, az alföldi laposokban ezenkívül meg mész-magnéziumtartalmu uledekek felhalmozódását hozta létre (Z ó l y o m i B 1937, K r iv á n P 1953) 6 Atlanti szakasz (A), VI pollenzona Tovább csökkent a Pinus pollen, a déli fúrás diagramjában erősebben mint az északiban, a Comferae együttesben az Abies pollen is jelen van A szeles levelű lombos fák részaránya erőteljesen növekedik, megjelenik a Fagus es Carpinus is Kissé visszahúzódott a vízparti hgeterdő (Alnus, Betula, Salix) Ezzel szemben inkább gyarapodott a vízi, víz parti lágyszárúak pollenmennyisége, a Helianthus (1 abra H), Epilobium savanyu mocsarasodas jelzője Csökkent a száraz gyepek területe 7 Atlanti szakasz (Bj, VII pollenzona A kevert tölgyes tagjai közül a Quercus mennyisege tovább nőtt, valamelyest csök kent a Tilia es Ulmus, ugyancsak a Corylus is, de belepett az Acer es Fraxinus Novekvo részvétellel szerepel a. Fagus es a gyertyán (Carpinus) A kísérő aljnovenyzetben a Rosaceae, Hippophae, Compositae egyedei itt érnek el kisebb csúcsértékét 5%-kal Maradt az éger, fűz, nyír-láperdó kiteqedése, Typha, Mynophyllum kiseronovenyekkel A spórások sorában az előzőkben megjelenő tőzegpafrányt (Dryopteris theliptens) itt tozegmoha (Sphagnum) váltotta fel Rendkívül sok Botryococcus braunn alga található - A ki egyenlítettebb meleg, nedves klíma kedvezett a lomberdők zarodasanak, a szaraz gyepek területe megfogyatkozott A Balaton vízszintje emelkedett 8 Szubborealis szakasz, VIII pollenzona A kezdeti csökkenés után, a melegigenyú lombosfa-állomany újra erős gyarapodás nak indult, a folyamat markánsabban rajzolódik ki a deli part diagramján Itt erte el a Fagus maximumát Az északi parton az Abies ért el nagyobb értékét, megjelent a dió (Juglans) is Az eger láp páfrány aljnovennyel túlsúlyra jutott a többi vizparti tavai szem ben Gyérult a lágyszaru növényzet — a fúfelek kivetelevel —, megjelentek a gabonafélék, s ennek nyomán — a földművelés következtében — a gyomnövények (Plantago, Rumex) — A kezdeti rövid lehúleses szakasz után, a humidabb meleg éghajlat alatt a bükkel kevert tölgyesek záródtak
00 i
I ,
XI CQ
00
I , -Q ' CQ 00
Gyenesdias /Gyd/, Balatonboglár /Bb/, Balatonkeresztur /Bk/ korrelációs táblázata
I , ■U I I .
I
T3 ■
I_ ■O a
uo to CT) w
0 1
ÍN
CQ o ^ - ©
O O T o (N
o
ro o
O CN OI
o
CN
CN I
CN I
I
O o
CO
(0 2 e
o £
LO
CN
00
I o
co co
E€ :
2 £ *^ CT)
CT)
=j -9
CQ 3
to 3
I
o= 2 £® *o
Wj£ 15 5
O {/) > a>- .= 9
_CT)
O
o
U)
si|ei3e|6)zsod 3 0 0 1 O H
co cd SI|ei3B|6oS8>| N30012SI31d
9 Szubatlanti szakasz, IX pollenzona A szakasz végére mindegyik lombhullato fa pollengorbeje csökkenést mutat, kivétel az északi szelvényben a tobbe-kevésbe emelkedő' Fagus, Juglans, a Pinus értékét távoli behurcolas emelheti Erdőirtásokon megtelepedhetett az Ephedra es az Ilex Egyértelműén megfogyatkoztak a sokfaju NAP egyedei is, a Gramineae kivételével Az északi parton fel tűnően sok a Cyperaceae es Typha, aminek oka valószínűleg a közeli nádas part —A szá razabb klíma kialakulásához hozzájárulhattak az erdóirtások is Valamennyi preparátumunkban volt Botryococcus braunn alga és csaknem mind egyikben Pediastrum is, ami nyílt vízfelület meglétere enged következtetni A vizsgált 11 db fúrásból csak két teljes rétegsort mutatunk be, a többi mintát a F F ir b a s (1949) által eloszor megállapított pollenzona táblázatba (1 táblázat) soroltuk be Ugyancsak ezek anyagából mutat be néhány formát az I tabla
Ö sszefoglalás
Keso glaciális (a Balaton keletkezesének ideje) Khmaszakaszok 1 I d ő s e b b D r y a s Pinus uralmu fenyőligetek borókával, emellett a sokfaju lágyszárú együttes, többségében sztyepp-alkoto (Gramineae, Chenopodiaceae, Artemisia) 2 A 11 e r o d Kiterjedtebb Pinus—Betula ligetek, kévés éger és szeleslevelű lombosfaval Több vízi lágyszaru 3 F i a t a l a b b D r y a s A szárazabb hideg klímában a Pinus, Picea erdők kiteijedese, a vízparti fák, cseijék fogyatkozása jel lemző A szaraz füvesek nagyobb térhódítása Sphagnum-láp keletkezése Holocen (a nyugati szelek uralomra jutásával a melegedés folyamata) 4 P r e b o r e a l i s szakasz Humidabb klíma, gazdagabb vízparti hgeterdo (Salix, Betula, Alnusj es aljnövényzet A fenyvesek erősebben elegyednek a lombosfakkal, a mo gyoró terjed 5 B o r e a 1 1 s szakasz A kontinentális klíma eleg hosszú ideje alatt előbb a sztyepp, majd az erdős sztyepp fejlődik ki Corylus maximum Tőzegesedes 6 , 7 Atlanti szakasz A fenyővel elegyes lomberdőt a kevert tölgyes együttese uralja, a szélen sok mogyoróval A mocsárerdo eger uralmu A párás erdők dús aljnovenyzetűek A vízben gazdag szubmerz vegetáció fejlődött A Balaton legmagasabb vízszmtje 8 S z u b b o r e a l i s szakasz A tölgyesek kőris- es juharegye dekkel bővülnek, a bükk es gyertyán erőteljesebb megjelenésével zárt lomboserdot alkotnak Antropogén behatás is jelentkezik, megjelennek a gabonafélék es a dió pollenjei 9 S z u b a t l a n t i szakasz Irtások nyomán az erdőterület nemileg visszaszorul A Gramineae egy részé nadpollen, ez Typha-val főleg az északi parton nagy mennyiségű, helyi hatasra
IRODALOM - REFERENCES BULLA B 1937-1938 Dér pleistocane Loss im Karpathenbecken - Foldt Koz 67 (7-9) 196-215, (10-12) 289-309,68 (1-3) 33-58 f FIRBAS I 1949 Spat- und nachzeitliche Waldgeschichte Mitteleuropas norclXh dér Alpen - Eischer Veri Jena 480 p JARAI-KOMLODI M 1966, 1969 Adatok az Alföld negyedkori klíma- es vegetaciotortenetehez 1,11 Bot Köziem 53 (3) 191-201,56 (1) 43-55
KR1VAN P 1953 Die Bildung der Karbonatsedimente im Zwischengebiet von Donau und Theiss Acta Geol 2 91-108 MlHALTZ 1 - FARAGOM 1944 A Duna-Tisza közi édesvízi meszkepzodmenyek - Alföldi Tud Int Evk Szeged 371-384 MIHALTZNE FARAGOM 1966 A soltvadkerti Petofi-to retegemek kronológiája palinologiai vizsga latok alapjan - Őslénytani Viták 6 59-63 MIHALTZNE t-ARAGÓ M 1982 Pollenszelvcnyek a medenceperemi pannonból - T oldt Közi 112 (2) 161-167 MIHALTZNE TARAGO M - MUCSI M 1971 Geologische Entwicklungsgeschichte von Natron teichen auf Grund palynologischen Untersuchungen - Acta Geograph Szeged 9 (1-7) 93-101 MULLÍR G - WAGNER 1 1978 Holocene carbonate evolution in Lake Balaton (Hungary) a response to chmate and impact of man - ln Modern and Ancient Lake Sediments Blackwell Sei Publ 57-81 Oxford, London PENNINGTON W - TUTINT G 1965 The Interpretation of some post-glacial Vegetation diversities at difterent lake district sites - Proc Roy Soc 161 B (984) 310-323 VÁSÁRI Y - VÁSÁRID 1968 Late- and post -glacial macrophytic Vegetation in the lochsof Northern Scotland - Acta Bot I ennica 1-120 Helsinki-Helsingfors ZÓLYOMI B 1952 Magyarorszag novenytakarojanak fejlodestortenete az utolsó jégkorszaktól MTA Bioi Oszt Közi 1 (4) 491-543
I tábla —Plate I 1 A b i e s sp 2 , 3 E p h e d r a d is ta c h ia 4 T ilia sp 5 C a r p in u s sp 6 B e tu la p u b e s c e n s típus 7 S p h a g n u m sp 8 A r t e m i s i a sp 9 P m u s c e m b r a típus 10 Q u e r c u s sp 11,12 F a g u s polaris és equatonalis nezetben 13 D r y o p t e r i s cf t h e li p t e r is 1—6 Gyenesdias 4 7 Gyenesdias 4 8 , 9 Gyenesdias 8 10—13 Gyenesdias 12 1000X
sz sz sz sz
f f f f
2,3—2,7 m 3,6—4,0 m 6,0—6,5 m 2,3—2,8 m
í? í's "A1“' ■i - * z
4’!$-:
a
41*4^*
-3ß-‘
,i%x' 'äfljp *f
^ -4 .
- ^ % T>W
PALYNOLOGICAL EXAMINATION OF BOTTOM SAMPLES FROM LAKE BALATON by M MIHALTZ TARAGÓ
Hungarian Geological Institute Budapest, Népstadion ut 14 H-1143
UDC 56 07 58 081 3 55 1 791/ 794(285 439 Balaton) 551 583 7 551 791/ 794(285 439 Balaton)
Key-words palynology, pollen analysis paleodmutology Pleistocene Holocene, Balaton region
During the analysis of pollen grains from boreholes drilled into the bottom of Lake Balaton information has been gained on the late- and post-glacial geological history of the northern and southern shores, charactenzable by nine climatic phases The l a t e g l a c i a l period gave birth to Lake Balaton 1 E a r l y D r y a s Anws-dominated coniferous groves with jumpers and multi-species herbaceous associates, steppe-forming for the most part (Gramineae, Chenopodiaceae, Artemisia) 2 A 11 e ro d More extended Pinus-Betula groves with a few representatives of alder and wideleafed deciduous trees More hydrophyle herbaceous elements Climate more humid and milder than previously 3 L a t e D r y a s Under a drier and cold climate the expansion of Pinus and Picea forests is conspicuous, while the riparian trees and shrub dwindle Wider expansion of dry grassland vegetation Formation of Sphagnum marshes In the H o l o c e n e the westerly winds gamed prevalence thus stabilizing the process of warming up 4 P r e b o r e a l p h a s e Under a more humid climate the riparian groves (Salix, Betula, Alnusj with their undergrowth got richer The mixing of conifers widened with deciduous elements and an increasing share of hazelnuts 5 B o r e a l p h a s e During the rather long period of continental climate first the steppe meadows, then a forest steppe developed Corylus maximum Peat bogs 6 , 7 Under the A t l a n t i c c l i m a t e the mixed coniferous-deciduous forest is subdued by a mixed oak vegetation with a lot of hazelnuts on the peripheries Swamp forests are dominated by alder The moist forest atmosphere enhanced the development of a lush undergrowth The waters accomodated a rich submerged vegetation Lake Balaton reached the highest water level of its history 8 S u b b o r e a l phase Oak woods got mixed with individuals ot ash and maple and developed into a confined deciduous forest vegetation with a more marked sprouting of beach and hornbeam (Fagus, Carpmus) woods Anthro pogenic impact is manifested by the appearance of pollen grams of cereals (Graminea culta) and nuts (Juglansj 9 S u b - A t l a n t i c phase Forests wane to some extent, the causes responsible for the process include woodfellmg A little dwindled in the previous phase, riparian groves still exist Some of Gramineae are represented by pollen grains of reeds Typha pollen is strikingly abundant, probably due to nearby reeds
