LOVARDA MEGTARTASAHOZ

SEGEDLET A

LOVARDA MEGTARTASAHOZ

Összeallitotla :

vitaz IBiRQ JOZSEF

m. kir. csend~rsziliados, lovagl6tanar.

~vt

Budapest. 1934.

llvffl fI Ud~/1 Z h;--.I ltJl..

SEGEDLET

A · Z LOVAR DA MEGTARTASAHO I öfszeallilot.la

'

m.

. JOZSE

vitaz irsJ I BO k Ir. aza cl os, · csen cl V

F

lovagl6tanar.

Buclapest, 1934.

ELOSZÖ.

Kiadasert felel: vitez Bir6 16zsef.

KAPISZTRAN-NYOMOA, vAc

FeIelos üzemvei'etö _ FCllkasa K6roly,

A közbiztonsagi szolgalat a lovascsendful es a csendörlovat az atlagon felülikö-vetelmenyek teliesitese eie allitja. Ennek a követelmenynek a lovascsendör csal~ ugy felelhel meg, ha lovas ludasat allflnd6an ebren tertja es fejleszli, lova! pedig olYfln eröalfapotban es idomitott.,agi lokon tartja , hogy az a legnehezebb körülmenyek llözött i~ biztosan teliesiti lovasa akaralat. Ezi a kettös celt szolgalja az örsökön a lovardc.!arlas, illetve a lovardai lovaglas. Ez a kettös cel azonban csak ugy erhetö el. ha a IOVflrda kellö hozzaertessel es szakszeruseggel van megtartva; a lovasok pedig rendelkeznek azzal a tudassal es lovas erzesseI. amely sz(ikseges ahhoz, hogy a kapott vezenyszavakal helyes~n ludjak vegrehajtani. Könyvemnek az a celja , hogy ennek a celnak eleresehez utmutalast nyüjtson a parancsnokoknak es a lovasoknak. Ezert igyekeztem minden a lovardai lovaglas alatt elöfordulhat6 gYflkorlatot es ezek vegrehajtasaban elöfordulhat6 nehezse~et , hibiit tiirgyalni , hogy mind a lovasok, mind a parancsnokok JTIegtalaljan{'lk benne minclent amire szüksegük lehet.

4 A következökben oJyan Jovardai szabaJyokat rögzltek Je. melyek altalanosan elfogadottak s a lovardai lovaglas alkalmaval a rend es a celszerüseg miat! betartand6k. Lovardaban häromfele modon lovagolhatunk : osztälyban. egyenkint es sajat belatas szerint. Az osztaly es egyenkint lovaglas szabalyait altalanossagba targyalja könyvem. Ha egyenkint lovaglas közben a lovasok a lai mellett haladva egymashoz tul közel jutnak. a szabillyszerü egyszerü lordulatok valamelyikevel, de mindig a belsö kez feie iorditsanak el s ugy keressenek eloszlast. A nagykörön valo lovaglasnal hasonlo esetben nem keil elforditani. hanem nagyobb kört lovagolni! Ha a tavolsag nagyon nagy az egymas mögött halad6 lovasok között, ugy elforditassal. vagy a sarkok lekanyaritasaval allitsak helyre az eloszlast. A nagykörön vala lovaglasnal hasonla esetben a kört kissebiteni keiL Sajat belatas szerinti lovagJasnal a parnok je!ölje meg melyik kezen lovagoljanak a lovasok es milyen jarmadban. PI. .. Sajat belatas szerint lepes. ügelcs (v. vagta) munka a jobb (bal) kezen". A lovasok azon resze, aki lepesben lovagol tarlson 3X-t beljebb alallaI. az ügetesben (v. vagtaban) haladak a fal mellett lovagolnak. Ha mindket kezen van sajM belMas szerinti 10vaglils, akkor a "jobb kezen" haladak a lai meHett, mig a "bai kezen " halad6k a fallal 3X -t beljebb Jovagolnak.

I.

BEVEZETES A lovardalarlas celja : a lovasokat a helyes, mely ülesre es vezctesre oktatni, a lovakat szarra hozni. hailekonnya es könnyen fordihatava tenni. vagyis a patla-idomitas alaU nyert idomitottsitgban megtartani. A lovardai lovaglas 3/4.-1. aranal ne tarlson tovabb s csupan lovaglapalcaval. fegyverzet nelkül törlenjen . A lovarda lovaglas alalt a parancsnok ne csak vezenye!jen, hanem eHenörizze a vegrehajtast iso figyelmeztesse a lovasokat a hibakra s adja meg az utasitasait a helyes segi!segekre. A legtöbb esetben a 3/ 4.-1. ara nem lesz eleg arra . hogy az összes vezenyszavakat, fordulatokat a parancsnok vegig vezenyelje s helyesen vegrehajtassa . Ezert ezt ne is tüzze ki celul. Minden lovarda lovaglas alatt arra törekedjen . hogy elsösorban 8 lovasok helyesen ülj enek s a lovak szarra jöjjenek. Ha ezt a ket követelmenyt eierte. ossza be ugy a lovarda ideje t. hogy a lepes.

7 6 ügel es es rövid vägla munkäb61 is älvegyen nehäny fordulalot. Helyes a lovasok ülese, ha a felsöleslek mersekelten meghuzott derekkal, puhän kövelik a 16 mozgäs ät , a kezek nyugodlan vezelnek, s az als6 läbszärak puhän simulnak a 16 oldalähoz. Leggyakrabban el6iordul6 hibäk: 1. Tulhosszu kengyel csatoläs, (Kövelkezmenye villaüles, tovabba az is, hogy a lovas sarkait felhuzva beleall a kengyelbe.) 2. Az als6 labszärak elÖrenyujläsa. 3. Kalapaläs (: alland6 ütögetes az als6 labszaTakkal: ). 4. Terdek, sarkak ielhuzasa, 5. Tul mely keztartas, 6. Könyökök szetnyitasa, 7. Tul hosszu vagy tul Tövid szarak, 8. Csik6szäTak kicsuszasB s ennek kövelkezleben csak ieszitöszaron val6 vezetes 9. Merev deTt'~k, ' 10. Felhuzott vallak, 11. Egyik csipö behuzasa, stb. A lovak lejartatasa utan legcelszerubb a lovaglasl nagykörön lepesmunkaval kezdeni. Ez azonban ne tartson nehäny percnel tovabb. Föleg megindilast es megallilasl keil gyakorolni mindket kezen, Ezek ulan menjen al a parancsnok ügeles munkära. Ne lovago!tasson sokaig egy ütemel, hanem az egyes vonalon gyakran vezenve\ien ütemvaltoztalast. majd lepesben val6 ätmenelet. Mikor a lovak az egyenes vonalon, lehat ha· lulr61 el6re engednek. szaron vannak, s az alme·

nelekel szaron hailjäk vegre, menjen äl ujra lepesmunkaba. Vezenyeljen oldaljärasokal. Az oldaljarä· sok hajlekonyabbä teszik a loval, järäsäl javitjäk, a Jovasl pedig az összeväg6 szär, comb es lestsuly segitsegek alkalmazäsära kesztetik. Ügelesben • Kiskörl" csak akkor vezenyeljen a parancsnok, mikor a lovak az oldaljäräsok utän hajlel
9 8 mert ezzel egyuttal azt is elerik, hogy a lovak

Is-

bail iobban kimelik. Azok a lovak ugyanis, amelyeket csak a kezek htltasa kenyszerit arra, hogy tartasban jarjai\eR; idoelöU elhasznal6dnak, mett e kezekkel valo tulzott dolgozas a lovak labe it fesz! tönkre. A helyesen szarra hozott 16 maga! es lovasel mind a negy labon hordva hasznalati ideiet, elel· tartamat meghosszabitia s ezaltal a lovascsenaörnek szolgalata alatt, hosszu eveken at huseges baratja es tarsa lesz. Ezt keil minden lovascsendörnek es parancsnoknak elemi, mert ez ilyen m6don lovegolt 16 hosszabb ideig lesz szolgaletkepes es minden körülmenyek közölt megbizhel6. Minden loverdetartas alatt atveendök e kövelkezö gyakorlatok: Könnyu ügetes: a loval. lejerlatasa ce\jab61 összesen 6-8 perc, mindket kezen. A nagykörön egyenkent lovaglas közben a 10vaknak szarra ällitasa es alengedöve lelele erdekeben : L Lepesben megallitas, lepesben val6 megindulas. 2. Lepesböl ügelesbe val6 ätmenel, ügetesböl rövidügelesbe, majd Jepesbe val6 ätmenet, megaHitas ügelesböl es rövidügelesböl. majd megindulas ügetesben. 3. Egyik kezröl a masikra vel6 almenet , .. Häfra ere" Vflgy "Röviden halra arc" fordulallal. Egyenes vonelon: 4. Ügelesben ütemvaltozlalasok, megellita~ , hälral eplcles , meginduJiis lepes es ügelesben. -

Nagykörön: 5. Beugratäs rövid ügetesböl mindkel kezen. Az egyenes von.alon: 6. Rövid vagta mindket kezen, egyik kezröl älmenel a masik kezre, .. AtI6vältas"·sel. a Fenlieken kivül egyik elkalom mel gyekoroltass a parancsnok pI. a jobbra es balra hejliläst. lepes es ügetesben, a "VeIlai ki" es "Vallat be" vegrehailäsat }epesben. Helyes beugratast a nagykörön, maid az egye· nes vonalon lepesböl, mindkel kezen. Mäsik alkalommal pI.: hejlitäsokat, "Faral be" .. Feloldalz as közepböl" es oldalzasokat. Rövid ügetesben .. Közepböl" .. Fellovarda" eS "Fordulat jobbra (halra)" vegrehajtäsat. Beugralasl rövid ügetesböl a nagykörön es az egyenes vonalo n . Harmadik alkalommal pI. hajlitäsokat, nehäny olda\iaräst lepesben. at Az "Atveltäs" es "Kiskör" helyes vegrehajtas lepes es ügetesben, tovabba "Sebes ügetest". Beugratäst rövid vägtaba lepesböl. ätmenet le· pesbe es az ujra beugrfltasl lepesböl. Megällitast rövid vagtab61. "Hatra lepj", "Lepest" es ujra beugratesl rövid vagl aba . Osztalyban val6 lovaglasl s egyszeru fordulatokal osztälyman. Követelje meg a parancsnok minden alkalommal, hogy a lovtlsok lovagoljanak be a sarokba s azokon ugy lovagoljanak at, hogy a lovak feje be~el~ itllitva maradion.

Ha a parancsnok ugratni akar, akkor eleg a

10 lovardaban aminden alkfilcmmal atveendö gyakorlatokat vegrehaitatni. Celja az legyen, hogy a lovak szarra jöjjenek es jolle legyenek jartatva. Ebböl a celbol hosszabb ideig tarto "Rövid vaglat" vezenyeljen. llyenkor eleg ha a lovardai lovaglas 40-50 percig tart. Ha a parancsnok fegyverfogasokat. kardvagäsok~t vagy ziirtrendii gyakorlatokat akar gyakoroltalm, akkor a lovardiit ugy tartsa meg mintha az ugrata~t akarna gyakoroltatni. hogy a iovak a [egyverfogasok vagy zartrendii gyakorlatok alat! is nyugodlak legyenek. , Arendes idomitason kivül a közbiztonsagi szolg~la~ol .~eljesitÖ lonak hozza keil szoknia a különbo~o kozlekedesi eszközökhöz es azok zajahoz iso Ezert a parancsnok eleren is ragadjon meg minden, al~almat, hogy az ars lovait autohoz,molorkerekparhoz, gazhengerhez, teherautokhoz, vonatok' hoz. slb. szoktassa. E celbol. amikor modI' a I r k' I' van ra, ovago Ion 1 a arendeltjeivel a lerepre es iorgalmas u~.akon h~l~dva, szoktassa a 10Vdkat a különböza kozlekedesl eszközökhöz es azok zajahoz. Ugyan · ~kk~r a terepen elafordulo arkokat is maszttassa, liletoleg ugrattassa es ha van alkalmas d b ' I I ' I [ \' , om , ugy : [elf e ~ e valo maszatast is gyakoroltassa. Mind e e .~' ml~d a leIeIe valo maszalasnal a [elsölestek 101 , elore veendök . A iel!ele' val 0' masza , t'asna' I b_ ove1hn szarat keil engedni, hogy a 10 nyakaval elöre ' " nyu ' \l't asson, . k 11 mis 8 leieIe maszalasnal a szarakal :e~:ntla' e SI meg kell engedni, hogy a lov;k eramasz vegyenek es k I I ' , , . azo a epesröl-Iepesre ke 11 Ie re Ie vezetnl.

et

11.

LOVARDATARTAS A lovardal lehelaleg homokos, de nem mely kal lalaion vagy gyepen tarlsuk, Ehhez zaszlok lehetöleg olyan negyszögel tüzzünk ki. melynek hosszufala 50 m rövidfala 25 m. A rövid- es hosszulalak közepeit egy-egy zaszloval jelöljük meg. Ha a lovarda larlasara alkalmas hely nem a laktanya közeleben van, ugy a parancsnokkal együtt lohaton lovagoljanak ki, ha a laktanya közeleben van akkor a lovasok lovaikat gya!og vezess ek oda. Kivonulas elött vizsgalja at a parancsnok mind a lovasok, mind a lovak felszereleset. Különös gondol forditson a kanlaro zas megvizsgalasara, mert a helytelen kantaroz as a lovakat nyugtalanilja es [ölösleges fajdalmat okoz nekik. Helyes a kantarozas, ha a feszilözabla also aga es a \6 szajaszel e allilotl szärak mellett 450-os SZöget zar be es az allaz61anc laposan lekszik az ällgödörben. Ha a kivonulas l6halon lörtenik, akkor a parancsnok 8 laktanya udvaron vezenyeljen :

"Lora'"

A lovasok egymasl61 lavo!. minden alakzat nelüljenek szabalyszerüen 16i'!' A lovak nyugod-

kül ... lan allianak. Ha valamelyik 16 Q~m allnk .flyugodlan , ugy

o

13 12 annak okar61 8 paranesnok gyoz6djön meg. I1yenek lehetnek: 1. A heveder tuleros meghuzasa, 2. Szarak, vagy esak egyik szar luleros meghuzasa, 3. Az allaz61ane helytelen felillesztese. (Szük. Lancszemek nem feküsznek laposan.) 4. A lovas helytelen felülese. (A lovas nem dugja be labfejel j61 a kengyelbe nem zarja terdet a nyereg szarnyahoz, labfejevei megüli a 16 oldalal, bele esik a nyeregbe.) . Ezekel a hibakal a paranesnok figye\je meg, flgyelmezlesse a lovast a hibara es oszlassa azl el. . ~a a 10 mosl sem äHna nyugodlan, ugy a 16apoloval a 16raüles közben adasson kosärb6l a 16nak z~bot. Amikor a lovas felh~pett a kengyelbe, de meg nem lette äl jobb läbät a hats6 kapa felelt ver~ge.sse , m~g a lova nyakat. Majd ujb61 sza\1jo~ le ,es lsmelehe a 16rFlsza\!ast A lovas e közben a szara~at ne huzza meg. Olyan lovakkal. amelyek ne~d allanak nyugodlan, ajänlatos a 16raülesl fenti mo on löbbször gyakoroltatni. no Mi~o~ ~~r minden lovas lovon van, a paranes~dgyozodlOn meg a helyes kengyelcsalolasr61 mal vezenyelie : ' "Irany utannam! Kettesevet sorakozo" A lovasok !epesben zark6zzanak fel kettesevel 7/~~~~~nok ~~ge. Tavköz 16farokt61-IOfejig merve , er oz - enntkezes - egy te ' , gyelek k" " 11 A I nyernyl a kenk oz~ " ovasok takarjanak egymasra . Amior a som ozas mpgtörtent , a parancs nok ·

"Lepeltt indulj!" vezenyszavara indu\ianak eI a paranesnok utan . A lovardahoz erve a paranesnok vezenyeljen "Alli ''' -I majd : "Egyenkint 3 }epesre, jobbrn (balra) elore, lepest indulj !" vezenyszavara lovagolianak a lovardaba es a balkezen megallas nel-M I a fal mellett lovagoljanak tovabb. Ha a lovarda a laklanya közeleben van , akkor a lovasok lovaikal a paranenok : ..X. csendor utan lepest induH!" VeZenyszavara gyalog vezessek 6 lovardaba. A 16vezelesenel a paranesnok a szabalyszeru szarleveleire es vezetesre ügyeljen . Nagykanlarral felkantarozott lovaknal a esik6fek szfirat akkent keil levenni , hogy a csik6szarakat a feszitoszarak alatt athuzva vesszük le a 16 feien at. a 16 nyakar61. Ekkor a esik6szttrak a feszitoszarak köze kerülnek. Innen a esik6szarakal a baloldali feszitoszar fölött kiemeljük s ugy vesszük a jobbkezbe, hogy a jobbkez mutat6'ujja a ket esik6szar köze, mig a csik6szarak vege a jobbkez hüvelykujjara legyen akaszlva. A esik6szarakal kb. 6-8 ern-re fogjuk a esattok alatt. Az ilyen m6don levett esik6szarakkal a lovas, lovät _ a feszitozabläkt61 függetlenül - tudia vezetni. A lovardäba erve, 16hBton törlenl kivonulas, vagy gyalog vezetett lovak meHett egyaranl, ,, 0 balkezen" keil lovagolni, iJletoleg vezelni. Ha gyalog vezetlek a lovasok lovaikat a lova~·

15

14 dciba. a parancsnok akkor. amikor kb. minden lovas a hosszUfalon van. vezenyeljen :

.. Fordulat halra!" majd a lovarda közepenel : ..Allj!" A lovasok lorduljanak be lovaikkal. majd az .. AUj1" vezenvszora igazodva alljanak meg. Ezuiän huzzäk le a kengyeleket. legyek lei a csikoszarakal. allilsak lovaikal egyenesre. vagyis merolegesen a ·hosszUfalra akkenl. hogy a h8tso labak az elso labakra lakarjanak. Alljanak lovaik baloldalara es jobbkezükkel fogjak meg a csikoszarakal a csattok közeleben oly m6don. hogy a jobbkez mulatoujja a kel csikosz8r köze kerüljön. A balkez fogja a palcal közepen olym6don. hogy a palea vizszinlesen alljon. Amikor a lovasok elkeszültek es szabalyszerGen allnak a lovaik melleH. a parancsnok vezenyeljen:

"Lora'" Erre a lovasok egyszerre hajlsak vegre a "jobbra at" fordulatol. logjanak sön'!nyt. csuszlassak Cel balkezüket 8 balszaron. vegyek balkezbe a sörenyt es paleat, a bai csik6szarat vegyek a kisujj ala. a feszitöszärakal osszak meg a gyurGsujj altal. a jobb csikoszar kerüljön a mulat6ujj as a hüvelykujj köze. Allitsak kisse job.bana jobb csik6szaral. iobblabbai egyszerre lepjenek hatra es oldalt. fogjak meg iobbkezzel a kengye!szija.t közvetten a kengyel felett. tegyek bele a bai labat saTOkig a kengyelbe. logiak meg jol;>bkezzel a bals6 kaput, egyszerre emelkedjenek Ie! a kengyelbe, zerjak a jobblabat a

balhoz. maid a jobbszarnyon levö lovashoz igazodvtl egyszerre vegyek al a jobb labat magas an . kilele fordilott sarokkal a hats6 kapa lelel! es lassen ereszkedjenek bele 8 nyeregbe. Ezutan vegyek iel a jobb kengyelt. vf'gyek kezbe a feszitöszarakat s helyezkedienek szabalyszeru ülesbe. Ha a lovak elfordultak volna, allitsak ujra egyenesre s igazodianak ki a jobbszärny feie. A 16raülesnel alljanak a 10vak nYl1godtan s ne indu\ianak el. Ha valamelyik 16 nem a1lna nyu· godlan, ugyenazon eljarast keil ' követni, mint az udvaron vel6 loraülesnel. Ezulan a parancsnok~

HA jobb (baI) kez.re lepest induH !" vezenyszavara minden lovas indilsa meg a lova,t olym6don, ho gy fe!sölestel vegye mersekelten hatra, derekat huzza meg, ülepe es mindket als61abszara (Gombja) nyomasaval kesztesse a lovat a megindulasra. Egyidejuleg mindket kezzel mersekelten engedjen, a tämaszkodas azonban maradjon meg. Mihelvl a 16 a mozgilst megkezdi, a lovas felsöleslevel kövesse a L6 mozgasal s loviü combjaival lepiesse elenken el öre. Ezutan vezesse lovat merölegesen a szemben levö hosszUfal feIe. A fal elött haTOm lepessel kezdje meg a fordulalot aHa a kezr~, amelyre azl a parancsnok elrendelte. (Egyszerii fordulat) Ehhez loval mindkel szar segitsegevel vegye kisse fel, majd al1itsa jobban a belsö szaral, - a kü!s6 szarral mersekelten engedjen, - bels6 combjal helyezze j61 a hevederre, mig a küls61 a heveder möge. Testsulyat helyezze jobban ('l belsö ül6csontra.

17

16 A iordulat vegrehajtasanal a belsö szar· vegzi a forditast. a külsö szar ellentart es meghatarozza a iordulat nagysagal; a belso eomb a hevederen hait elöre. mlg a külsö eomb a heveder mögött a lö faranak kiesesei akadälyozza meg. A loyal 3 lepes felatrneröjü köriven keil forditani. A fordulal befejezesekör a külsö szar vezesse egyenesre a loval. a belsö szar mersekelten engedjen s a külsö eomb hajfson elöre. A külsö eomb a heveder mögöt! marad. a lestsulyt mindkel ülöesonlra keil helyezni. A lovak elenk lepesben. egymastöl 3 x . lavolsagra haladjanak elöre. A lovardanak legalabb egy izben lepesben lörtent körüllovagolasa utan a paranesnok a lovak lejarlatasa es a lovak merevscgenek le10ldasa eeljaböl vezenyeljen: "Ügelest !" "Könnyü ügelest '" Erre a vezenyszora a lovasok alepesben, alO megindulasnal ismerletelt modon. de valamivel l~­ ~oz.ott~bb eombsegilsegekkel. lovaikat egyszerre In~ll~ak ~l ügelesbe s ne varjak meg. mig a lö a mas~k ulan magälöl megindul. Ennek ugyanis rendszennl az a következmenye. hogy a 3x . tavközök megnagyobbodnak, a lovas nem leven elkeszülve a lova megindulasara, felsöleslevel elmarad s ~gyanakkor a szarakat is feleslegesen halrahuzza, eppen akkor, amikor azokat mersekeHen utana k~llene engedni. Ez elenkebb vermersekletü lovakn.al az~ iMzi elö. hogy nem ügelesben hanem vagtaban mdulnak el. Az elsö par ütemellanügetesben

keil megtenni. Midön valamennyi lovas elindult ügelesben. követelje meg a paranesnok. hogy: 1. A lovasok a 3x. tavközöket pontosan larlsak be. Erröl ugy gyözödhetnek meg a lovasok. hogy sajat lovuk füle fölött nezzenek az elöttük haladö Jö hälsö läbaira. A 3x . tavköz akkor van meg. ha a lovas igy nezve az elötte halad6 lö hatsö läbat s annak esänkjat is lätja. Kevesebb a tavköz. ha nem lalja a esänkot. nagyobb, ha a labszarakat es a esüdöket is lätia. 2. A lovasok a belsö hätsö labakra ülienek Je. Ezt a paranesnok a lovak hätsö labainak figyelesevel ellenörizheti. Az a hätsö läb. melyre a lovas raül. erösebben meg van terhelve. tehat jobban meghaj\ik csüdben. HEl a lovas helytelen läbra ült le. akkor a paranesnok fjgyelmeztesse a lovasl : .. X csendör hamis! Ülest valtani !" fjgyelmeztetövel. A lovas ugy gyözödhet meg arröl. hog)' helyes läbon üget-e. hogy megfigyeli a lö külsö elsö labal, mert akkor keil ülepet belehelyezni a nyeregbe. amikor a külsö elsö läbät a 16 leteszi a fÖldre. Ha hamisan üget. ugy esak egy ütemet keil tanügelesben leülnie s ujböl emelkedni. hogy a könnyü ügetes a helyes labra tÖrlenjen. A könnyü ügetes ne tartson tovabb 6-8 perenel s egyik kezröl menjenek ät a mäsik kezre a paranesnok: .. Atl6valtäs '" vezenyszavara. Az atlövaltas vegrehajtasanal követelie tneg a 2

18

19

parancsnok, hogy a valin vonalra val6 forditast az ellovas a saroK elhagyasa utan lOx., re kezdje meg

- - ---

I

-'\

I

/

I

I

10~

/

I I

II}

I

I

/

/

I / 1/ I

1. ÄBRA. 's ugy lovagoljon a szembenlevo hosszu lalra, hogy a sarok eloH lOX.·re erjen oda. (L. 1. abrat.) A töb· bi lovas pontosan kövesse az ellovast s a valt6· vonalon is takarjanaK eloteseiKre. A hosszulalra erve a lovasok valtsanak ülest s allitsak at lovai· kat a masik kezre. Egyenkint lovaglasnal az a 10vas kezdje meg az "Atl6valtas".t akit a rövidlal közepenel er! a vezenyszo . Szembejövo IOV8sok jobb Kezei talalkoznak.

Kb. 6-8 pe rc könnyu ügetes utan vezenyeljen a paTancsnok: "Lepest !" Erre a vezenysz6ra a lovasok üljenek le tanügetesbe s azutan vegyek leI 10vaiKat lepesbe. Ehhez lelsötestüket vegyek kisse hatTa, als6 labsza· raikat ztirjak j61 a 16 oldalithoz (ne tartsitk el s ne csussz anak elore az als6 litbsztirak) a kezekkel hassanak hatra es lelfele a meH iranyitba. Mihelyt lepesbe estek a lovak, a kezek engedjenek. A lovasok ne engedjek meg, hogy a lovak vezenysz6ra menienek at lepesbe. Ha azt ereznek, hogy a 16 hirlelen, a vezenysz6 haHattira lassitana, erelyes combsegitsegekkel hajtsitk elöre s csak azutan vegyek leI 11 lenti m6don. AkkoT helyes az almenet, ha a lovak puhan mcnnek itt lepesbe s nem maradnak el egymast61. hanern a 3x. titvköz megmarad. Lepesbe val6 atmenet utan fI lovasok leptessek lovaikat elenk lepesben elöre a sztirakhoz, el6rehajt6 cornbnyomasokkal. vagy ha szükseges, combütesekkel. Ez a 16 erzekenysegetöl lügg. Mikor a parancsnok meggyözödött arr61. hogy minden 16 elenken lep elöre a szarhoz, vezenyeljen : "Pihenj!" A lovasok adjilk al a pa\cat es a jobb csik6sztirat a balkeznek s veregess ek meg (egyszerre) htiromsz or a lovak nyakal. engedjek a szaraKat hosszura es a pa\cat tegyek a baI csizmaszilrba. A, balkez logja a sztirvegekel, rnig a jobbkez a comb közepere kerüljön .

2*

20 A lovasok 1-2-szer menjenek körül pihenjben 8 lovafdäban. E közben a parancsnok nehany kerdest inlezhet a L. H. M. utasilasb61.

nagykörre (L. 3. abrat) Amikor a nagykör meg van alakilva:

- --

"Vigyäzz \" vezenysz6ra vegyek a lovasok a palcat a jobbkezbe. allitsak a szarakal s leplessek elenken a lovakai szarhoz.

P. K. o

"Beosztas \" vezenysz6ra az ellovasl61 kezdve halrafele, fejükel befele forditva, szlimoljanak 1-6-ig. Mikor az ellovas kb. a hosszUfal vegere er. vezenyelien a parancsnok: "Egyenkent a jobb (baI) kezen IU _:l_ _ _ 3_

-'-

r

I I

I I

, ------fi.

I~

1

--

.... ....... -.--""

3.A'ßRA. '

----+-

Minden parosszamu lovas fordilson egyszerre befele s lovagoljon a szemben lev6 hosszufal feie. (L.2 abrat.) Eloszlast minden lovas mindig arrafel e keressen. amelyik kezen lovagol. Mikor minden 10vas kiert a falra vezenyeljen a parancsnok : "Körülöttem nagykör I" . A lovasok a legrövidebb ulon lovagaljanak a

.. Alljl" vezenysz6ra allilsak meg lovaikal. Ehhez vegyek a felsölestet halra. als6 labszBraikal ziujak j61 a 16 oldalahoz. a szarakkal pedig hassanak (huzzanllk) halra es ielfele ismetlödö szarhuzasokkal. amig a 16 meg nem all. A megallas ulan 8 kezekkel t8rlsanak mindaddig ki. 8mig a 10yak 8 szar halasanak engedve tark6ban engednek s 8 zablat ragni kezdik. azaz szarrajönnek. Mihelyt ez bekövelkezik, veregessek meg a lovakl:lt

23

22 s engedJenek a kezzel. Ha a lovak a kilarlo kezrc, halm akarnanak lepni, a lovasok a kezzel a:;o;onnal engedjenek s mindkel combbal denken hajlsak elöre a lovakat. Amikor a lovak a mozgasl el6re FeIe megkezdik, a lovasok azokal tijra vegyek fel es allilsak meg. Ezt mindaddig ismele!jek. amig a 16 helyesen szaron nemall Ezl a parancsnok tigy lalja, ha a lovak negylabon allnak, egyik labal sem pihenletik, lark6ban engedve a zablfit ragjak s ennek kövelkezleben hai. es nyakizmaika! elenge. dik, azaz lartasban vannak. Az ilyen m6don meg. allHolt 16. a lovas legcsekelyebb befolyasara azon. nal es keszsegesen hajtia vegre a lovas akara!al.

"Lepest indulj!" vezenysz6ra, a lovasok a mar ismertetett m6. don egyszerre indilsak meg lovaikat. A kezekkel csak annyit engedjenek, hogy a lovak el tudjanak indulni lepesben, emellelt maradjanak szaron es tartasban. Ha a parancsnok azt lalna, hogy egyik. masik 16 a megindulaskor, vagy azulan par lepesre fejet felemelve szar ellen megy, figyelmeztesse a 10' vas! arra, hogy larlson ki a kezzel, (ne engedje meg, hogy a 16 fejevel felfele es a szar ellen menjen) üljön le ülepere, htizza meg j61 a derekat, vegye kisse halra a feIsöleslei s mindkel combb{ll hajtsa a loval elöre a kitarl6 kezhez, iIIetve a szarakhoz. Közben ne engedje a lovat elsielni. Mihelyl azon. ban a . 16 enged a szarhatfsnak s larlasba jön, a lovas IS azonnal engedjen a kezzel, kövesse fels6. testevel a 16 mozgasat s hajlson combjaival lovabb elare, A 16 a:lonban csal~ akkor fog engedni, ha

löbbel hajt elöre a lovas a combJBval, mini amennYlt !-;ezzel kilart. Alepesben val6 elörelovaglast es megällitasl villtakozva addig gyakoroltassa a parancsnok mindkel kezen, amig a lovak szarra jönnek s a meg· illIilast es megindulast szaron hajljak vegre. Egyik kezröl a milsikra val6 atmenei: "X. csendör utan körben valts!"

vezenysz6ra lörtenik.

./

I

-

\

I ( (

"

~

\ /

{

\

~,,~

\ \

---~

\

" .-/

j /

4. ,(BRA . Ezt a vp.zenysz6t a megjelölt csend6r ulan hajt.' sak vegre a lovasok 0lym6don, hogy a megjelöll

24 lovas fordilson be a kör közepe feie, azon athaladva fordilson a masik kezre, lovat allilsa ät s vezesse ki a körre. (L. 4. abrat) A [öbbi lovas ugyanotl kezdje meg es hajtsa vegre a fordulatot, ahol a megjelölt lovas megkezd!e. Miko' a fenli gyakorlato! a lovasok es lovak lepesben mar helyesen hajtjak vegre. vezenyeljen a parancsnok lepesb61: .. Ügetesll" Az ügetesbe valo almenetel ugyanolyan segitsegekkel hajlsak vegre a lovasok, mint a Jepesbe valo megindulast, de a segitsegekel kifejezettebben, hatarozottabban ddjak. jgy a kezekkel löbbet engedjenek, mini alepesben valo megindulaskor, a combokkal elenkebben hajtsanak es fels6testükkel ne maradjanak el. A fels6tesl elmaradasanak es a kezek nem eleg engedesenel~ ugyanis az leh€'1 a kövelkezmenye. hogy a lovak nem ügelesben, hanem vagtaban indulnak eL Ha ez megtörtenne. a parancsnok figyelmezlesse a lovast hibiljara, haj!assa a lovat elöre rövid vagtaban szarhoz s azutan vetesse fel ügetesbe. A felvelel olyan segitsegekkel tÖrlenjek, mint a könnyu ügetesb61 lepesbe valo atmenetnel. csakhogy itt a szarsegitsegek fokozoltabbak legyenek, A helyes üles ellen6rzesere gyakran menjen ki a parancsnok a kör közeperöl, hogy a lovasokat el61r61 es hBlulrol is megfigyelhesse. Igen gyakran el6 szokott ugyanis fordulni az a hiba. hogy az ülesben elferdUlve, egyik-masik csip61 hehuzzak 6 lovasok.

25 Ezt semmieseire se turje meg a parancsnok mert ez helytelen sulyelosztast okoz, amellett, hogy a terdet, sarkat is felhuzza azon az oldalon a lovas. Az ügetesbe valo a!menetnel a parancsnok figyehen meg minden lovat s lovas! abbol a szemponlbol. hogy a lovak szaron maradjanak. a tartast ne edjak fel. ne menjenek szar ellen (fejükkel ne menjenek felfele s ne huzzak a szara! el6re) vagy ennek ellenkez6je ne kövelkezzek be, azaz e lovak szar möge ne menjenek. Ha a parancsnok azt lapasztalna. hogyegyik-ma. sik 10 szar ellen megy. ugyanazokat a figye!meztetöket adja, mint alepesben valo megindulasnal. Ha pedig valamelyik 10 szer möge menne, akkor a parancsnok ligyelmeztesse a lovast arra, hogy kezeivel többet engedjen s loval elenk combsegilsegekkel hajtsa elöre szarhoz. Az ügeles üteme legyen elenk, lendüleles, s a lovak szaron, jo tartasban menjenek el öre. Ügelesben is gyakran valtoztasson ütemet a parancsnok. amivel szinten e!ösegili azl, hogy a lovak helyes befolyes mellett szerra jöjjenek. Az ülem rövidilesere vezenyeljen : .. Röviditsd az ütemetl" (vagy) "Rövid ügetest '" (felvissza-tartas) A lovasok ugy hajtsak vegre a felvele!t. mint azt a megallasnal leltek. azzal a külömbseggel. hogy csak addig huzzanak hatra es felfele a szarakkal. amig a lovak a kivanl ütemet fe! vetlek, iIIetve röviditellek. Mihelyt ez bekövetkezett, azonnal engedjenek a kezekkel, a combokkal hajlsanak el6re es

27

26 a lelsötestlel kovcssek d 16 Illol:gasal. A rcivid ugeles csak addlg terson. alllig a lovak rcivid ügetesben lendülelesen mennek elöre. Mihelyl a lendületet elvesziletlek s dcicögesbe mennck al. a parancsnok megint vezenyelien:

"Ügetest !" . Erre a lovesok denken lovago!jak e!öre IOValkel. amellett azonban ne rohanjanak el. hanem larlsak meg az ügetes ütemet. (200 m percenkenl). Legyen hatarozotl külömbseg 5Z ügetes es a rövid ügetes között. 10" bbEzi a ket vezenysz6t rövid idöközökben ször ismelelje a parencsnok. hogy a lovak jol 8Iengedjenek es az atmeneleket puhan hajtsak vegre. Ha a lovak mar jal szaron vannak es keszsegesen mennek elöre. (ami helyes befolyas mellett belovagoll 16n81 kb . 10 - 12 percen belül elerhetö). vezenye!jen a parencsnok:

"X. csendör utan minden masodik egyenesll" A lovasok a megjelölt lovas utan lovaika! ugy vezessek egyenes!. hogy a rövidfal közepenel mar e faIre lovegoljanak es lovaikat j61 vezessek be a serokba. (L. 5. abr8l) Ehhez a belsö szarral allilsak jobban befele a lovakat. tegyek a beh.6 combo! j61 e hevederre. külsö szarral vezessek loveikat a falra anne1kül. hogy a 16 fejet kifeIe huznak. A küls6 co mo maredion erzesben a heveder mögöt!. Milwr mar minden lovas egyenest lovagol s az eloszlas helyreallt. a parencsnok vezenye!jen egyszerü forduletokaL Ezeknek ceHa: a fordulatok heIyes vegrehajtasa es a lovak !ordithttt6sa~ilOek

fokozasa. A fordulatokat altalaban lepesben es rövid ügelesben vezenyelje, mert azok helyes vegre-

~ --~--"I

\1

! t \ \

I

P. K . 0

l:

/ '--~

I I

~

S.A'SRA. heitasa nagyobbfoku összeszedettsegel kivan meg e lovakl61. Ezek lehetnek :

"Fordulat jobbre (balra)!" Ehhez a lovasok lovaikal vegyek lei (szedjek össze) jobban, leklessek j61 a belsö combo! a hevederre, a küls6 combo! a heved el möge, üljenck le

29

28 jobban a belsö ülöcsuntra. belso szarral allitsak jobben be!ele a lovakat s vezessek oket befele. a

w....,..;x._·, 3)(.0 1

1 1

-l-

1

I

I I

1

1':-

I

I

I

----~~

-,

1

--'

6.~ßRA.

külsö szarral tartsanak ellen s ezzel hatarozzak meg a fordulat nagysagaL A lovak olyan köriven mozogianak. melynek fel atmeröje 3 lepes. Amin! a fordilast befejeztek s kb. merölegesen vannak a szemben levö falra. hassanak a külsö szarakkal erösebben. engedjenek a beIsö szarakon s vezessek lovaikat

egyenest. Kb. 3 x-eI a szemben levö laI eloU. külön vezenysz6 nelkül ugyanarra a kezre ugyanugy hBjtsak vegre a fordulatot. mint az elöbb jeleztetett. (L. 6. abrat.) A fordulatok gyakorlasa közben ajanlatos. többször ütemvaltoztatast es megallilast vezenyelni. hogy a lovak j61 szaron maradjanak s a lovasoknBk is megadassek az alkalom. hogy ezt lovaikkaI e\erhessek. Altalaban meg keil követelni s engedni. hogy egyenkent lovaglasnal a lovasok lovaikat erzes szerint lovagolhassak. Ez annyit jelent. hogy az a lovas. aki ugy erzi. hogy loval elore keil hailani. ez! megtehesse akkor iso ha ütemrövidites van elrendelve. viszont felvehesse akkor iso ha ügetes van elrendelve. Termeszetesen ugy az elore lovaglas. mint a felvetel nem tarthal addig. hogy ezzel a masik Iovast - akar az el6tte halad6t. akar a mögötte következ6t - zavarja. Ez a szabadsag csak az eloszlason belül engedhet6 meg. A parancsnok közben vezenyeljen többször rövid ideig tart6 .. Pihenj"-l. A követhez6 egyszeru fordulathoz vezenyelien a parancsnok: .Közepböl '" Ezt a fordulato! az a lovas kezdje meg mindk6t rövidfalon. akit a vezenysz6 a sarokban vagy elöUe er. Aki mar a sarkon tul van. az lovagoljon egyenest tovabb a következ6 rövidfalig. mert mar nincs ideje ahhoz. hogy a lovat a fordulal helyes vegrehajlasahoz elökeszithesse. Az a lovas. akil a

31

30 sarok elöll vagy a sarokban er! a Vezenysz6, Keszil. se elö loval a fordulalra azzal, hogy azt jobban ~

r

_ _ ......

1

I

1'"---+ -"\\ 1I

tl

I

tl

1 I

Ir

i \

i

\i 1\

\

t

, 1

Ir

\

i

\.

!

I

11

.....

~

)

\

/

--

fC._

~.,

I

7. t(BRA. felveszi, s a rövidfal közepe elö!1 3 lepessel kezdje meg a fordulatot a belsö kez feIe a mar ismerte· leI! segitsegekkel. A Iordulal befejezese ulan lovagoljon merölegesen a szemben levö rövidfalra. Szembejövö lovasol~ külso Kezei lalillkozzanllK.

Az egymas mögött halad6 lovasok taKarjanak egymäsTa. Ha valamelyik 16 a szembejövö 16161 feine. ugy utasitsa a parancsnok a lovasl, hogy allitsa jobban beIeIe a lovat (lehBl ellenkezo oldalra, mint flmelyik oldalon a szembejövo 16 elhalad) es elenken e1orehajl6 combokkal es j6l halrave.tt lell!ölestlel nyomja dore a lova!. Az elhaladas ulan veregesse meg a lova!. A szemben levo Tövidfal e1ött 3 lepessel a lovas ujb61 vegye lei a loval. hajlsa vegre 8 fordulatot a belso Kez feie s azulen lovagoljon egyenesen körül a lovardeban. (L. 7. abrat.) Ezulfin vezenyeljen a parancsnok ujra :

"Ügetest'" A lovasok legalabb egyszer lovag61janak körül a lovardaban ezutan ujra:

t,Rövid ügetest

'U

vezenyeljen a parancsnok, majd a:

"Fellovarda" vezenysz61 adja. Ezt a fordulatot azok a lovasok kezdjek meg, akiket a vezenysz6 a hosszufal elott a sarokban er. Ezeknek ugyanis van meg idejük a lovakat elokesziteni a fordulat helyes vegrehajtesara. Mielott a hosszUfal közepehez erneK, kb. 3 I&pessel elobb jel vegyek fel es a mar ismertelel! m6don forditsilk lovaiKat a szemben levohosz~zljfal közepe feIe, s azulan lovagoljanak egyenes vonalon a kihlzöl! zaszl6 feIe. Szembejövo lovasoK külso kezei talallwznak. 3 lepessel a hosswIRI közepe elott a lovakal ujb61 fel keil venni s ugynnarrfl a kezre forditani, amelyik kezre addig

33 32 lovagoltak. (L. 8. abrill.) A lovasok a fellovardill csak egyszer lovagoljäk S Elzulän vezenyszo bevilräsEl nelkül egyenesl tovilbb lovago!nak. ~

,.I

ulim. - ami hasonlo modon törlenil-. mini a többi egyszerü fordulalnal. - olt kezdje rneg. ahol EI vezenyszo eri (L. 9. abrat.) Kivetelt kepeznek azok

,,

-

I

I I

l

1

I I

- - - - - --- - ..-- - -

I

f)

I

...

I

'"

-

1 -

I

r f

(1

..... ' ....

, + - - ' . . _-0;. 9. ABRA.

4

lovasok. akikel ugy er a vezenyszo (közvetlenül sarok ulan) hogy nern tudnak ugyanarm a lalm visszaerni. ahol öket a vezenyszo erle. Ezek mindaddlg (kb. 10 lepest) elöre !ovago!nak, amig el egendö helyük larnad a fordulal szabalyos vegrehajla-

EI

8. lSRÄ. Amikor mar mindeh lovas vezenyeljen a parancsnoK:

I

t)

I

~

,1

\

I

1

I " ..,1

(

./

-

\

EI

egyenest

lovago.!

..Atvaltäs !" Ezt a fordulatol rninden lovas a 10 elökeszilese

3

34 sahoz. Az .. Atva!las" vezenyszora minden lovas lovagol]on e5Y leI ki.-kört. Ehhez üljön le jobban a bels6 ül6csonljara. bels6 combbal a hevede en hajtsa el öre a loval. külsö combjat tegye a heveder möge. belsö szarakkai allitsa es forditsa befele a loval. külsö szarakkal jöl lartson ellen es hatarozza meg a fordulat nagysagat. A parancsnok figyeljen arra, hogy a lovasok ne ranlsak goromban beieie a lovaikal, a lovak ne düljenek a belsö vallukra s ne essenek ki a farukkaI. maradjanak meg ugyanabban az ütemben , mini az egyenes vonalon. A felkör befejezese ulan. a lovasok fokozzak a külsö szar hatasal. mindkel combbal hajlsanak elenken elöre s 8 belsö szarral vezessek lovaikal rezsulosan ugyanarra a falra kb. 10 lepesre altöl a ponU6!. ahol a fordulatot megkezdtek. Amint a faIre erlek. allitsak at lovaikat a masik kezre. Ehhez az eddigi külsö s.;arak hatasat (rövid meghuzas va gy kilarlas alta!) lokozzak. s ugyanolyan mertekben enp"edienek az edJigi belsö szarakon; az eddigi küls6 combokat vegyek elöre a hevederre, mig az eddigi belsö combokat csusztassak a heveder möge s azulan lovagoljak lovaikat ugyanolyan ütemben tovabb az ellenkezö kezre. Ezulan a parancsnok alljon leI közel a lovarda egyik rövidfalahoz s vezenyeljen : "Körülöttem nagykör!" Erre a VezenysZÖra a lovasok a legrövidebb ulon - anelkül, hogy az ellenkezö kez feie ford itananak - forduljanak a nagykÖrre.

35 So hase tlirje meg a parancsnok. hogy lovasai barmilyen vezenysza közben eJlenl~ezö kezre forditva keressenek eloszlast. mint amelyik kezen lovago!tal . A nagykörön valö lovaglasnak az az . el6nye' hogy a lovak bordaikban hajlekonyabbak lesznek, testsulyukat jobban a belsö halsa labukon hordjak s ezaltal az elesebb fordul~tokra jobban e1ökeszittetnek. A nagykör megalakitasa utan vezenyeljen a parancsnok : "Pihenj!" }- 2 perc pihenö utan. miközben kerdeseket adhat fel a L. H. M. utasitasböl, vezenyeljen ujra : .. Vigyazz !" Maid mikor a lovasok elenk lepesekkel szarhoz lovagoltak a lovaikat, kezdje meg az oldaljarasok gyakor/asat. Az oldaljarasok celja. hogy a lovas az egyidejllleg hato szar- es combsegitsegekröl helyes fogalmat nyerjen. a 10 pedig hajlekonyabba tetessek, val!szabadsaga fokozfassek es egyensulya lökeletesitessek. Az oldaljarasoknal a lovak labai ugyanis nemcsak elöre hanem oldalt is lepnek. az izületek mozgaSa szabadabba valik es igy a lovak jarasa is szabadabb, tertnyeröbb lesz.

(Olda)jarasok, hajlitasok.) Az oldaljarasok e1ött a parancsnok vezenyeljen .. Yigyazz"-t. majd hajlitasokat. Elöször mindig arra 8Z oldalra vezenyelje a hajlitasl, amelyiken az oldaljarast akarja vegrehajtatni. E celböl r~ndelje el ,

3*

37

36 hogy a 10\'8 ' ok a ieszitöszarakon toUak elöre a tol6csukrot s csak a csik6szarakon vezessek a 10vakat. Ezutan vezenyeljen: "Fokozd a löfej-aUitäst jobb ra (balra) 1" Ehhez a lovas a belsö combjat legye j61 a he, vedeTre. a külsöt a heveder möge es mindkeUövel hejtson elöre. A belsö szimal allitsa jobban a 16 iejet arra az oldalra. amelyikre a hajlitas el va~ rendelve. külsö szarTel tarlson jol ellen. hogy a 10 ne a nyakat hajlitsa. hanem csak a fejel allitsa terkobol jobban a hajlitas oldala feie . Derekat huzza j6l meg s mindket szarral - a belsövel erösebben _ addig tarlson ki. (huzzon kisse halra) amig a 16 a hajlitasnak enged. Ezi ugy yeszi eszre a lovas. hogy a 16 sörenyeIe a hajlilas oldala feie billen, s a 16 a belsö szaron engedve a zablat ragni kezdi. Ebben a pillanatban szunjön meg a szilrhatas. A hajl!tas csak akkor lesz eredmenyes, ha a kez nem lart többet vissza, mint amennyil a combok elöre hajlanak. A 16nak hajlilas közben sem szabad visszatartani , hanem abban az ütemben kell tovabb elöre menni, amelyben a hajlitas elött men!. A hajlitasok celszeru elögyakorlatai az oldaljarasoknak es azoknak mintegy bevezetesere szolgalnak. 19y pI. ha a parancsnok jobb kezen lovagollatott s "Vallat ki" akar vezenyelni. elözöleg "Fokozd a 16 fejallitast balra" vezenysz6val rendelien el balra hajlitast. Ezt a lovasok a mar ismertetelt m6don hajtsak vegre A "Vallat ki" eloU nem s7,ükseges .. Vissza-

kozz"-I vezenyelni. hanem mindjart .. Vallat ki '" lehet vezenyelni. A lovasoknak csak a külso szarak halasat keil fokozniok es a belsö ül6csontra kell jobban leülniök. hogy a lovak vallat kivezessek. A .. Vallat be vegrehaj!asanal a hajlilas ugyanilyen m6don lörtenik. csak a combok es a sZ6rak munkaja cserel6dik. A hajlilasok befejezese ulan . amil allohelyben. lepes es ügetesben vezenyelhel a parancsnok. rendelie eI ujra a feszil6szarak kezbevelelel , majd kezdje me.r az oldaliiirasok vezenylesel. Vezenyeljen: u

..VllJlat ki !" Erre a vezenysz6ra a lovasok allilsak lovaikat az ellenkezö kezre, Ehhez az eddigi külsö szarakat helyezzek fokozatosan. erösebben hatasba. az eddigi belsö szarakkal pedig ugyanakkor s ugyanannyit engedjenek. Ezi ugy erik el. hogy kezeikel a belso csipö feIe kisse eltoljak. Az eddigi külso heveder mögöttlevo combol legyek elöre ~ hevederre. mig az eddigi belsö hevederen levö combol csusztassak halra a heveder möge. Lovag/cisncil ugyanis mindig azl 8 kezel nevezzük belsönek. amelyik oldalra a 16 alIilva van, Az uj belsö comb nyomjon a hevederen elöre es odalt a külsö lab iranyaba. az uj külsö (a kör közepe feIe esö) comb pedig a heveder mögött hajlson elöre. Az uj bels6 sza r vezesse ki 8 16 elejet kb , 1/2-1 lepesnyire a körröl. az uj külso szar jol tartson ellen . s ha szükseges, halra es 11'1feie ha to sza rhuz8sokka l vegyen lei (huzzon halra),

39 38 hogy a 16 ne csak a nyakaval legyen kivezetve. hanern a vallä! is vigye ki. A helyes oldaljarasna! ("Vallat .ki"-nel) a 16

-- "-

/'

~IUlYES!

\

\

o

"

~/

"Egyenest '"

\

P.K.

{

nem lörekszik s nern jön befele a kör közepe feie. A 16 8 kör külso odala feie van hajlitva oly rn6don. hogy a hitts6 labak a körön lepdelnek. rnig ElZ eisa labak 1/2 lepesre a körlol kifeie mozognak. A vegrehajtäs ne larlson tovabb. mini 10-15 lepesl. Utana vezenye\jen a parancsnok:

}

/

~ROSSZ! KIt.SIK A rAQ.f\!AL.

10. "BRA. belso (kör külsö oldala feie eso) hitls6 labitval a külso elso (a kör közepe feie esö) lab palanyornaba elore es oldal! lep (L. 10. itbritl) Tehitt a {aravel

A lovasok a külso szarak fokozottabb halasba vetelevel (amil a kezeknek a kör külso oldala feie vel6 eltalasaval ernek el) vezessek a 16 elejet befeIe a körre. ugyanakkor engedjenek a bei so SZftrakon. csere\iek a cornbok helyzelel es lovaikal 10vagoljitk denk lepesben elore. A tapasztalal szerinl ugyanis az oldaliarasok elatt minden 16 többe-kevesbbe visszatart. azaz nem megy ahban az ülemben elore. mint az egyenes vanalon. s ezert az oldaljarasokat 10 15 lepesnel nern szabad tovabb lovagoltalni'. Ha a parancsnok azt Jatna. hogy valamelyik 16 az oldabarasok vegrehajtasat61 vonakodik vagy megäll, rendelje el a lovasnak. hogy a nagykör vonalan elenken lovagoljon egyenesen el öre, s azutan 6valos, f1norn segilsegekkel ujra kezdje meg az 01da!iaras vegrehaj!asal. Az oldaljarasok ulan mindig ajitnlalos rövid ideig tarl6 ügetest beiktalni. s nem egymasutan vegrehajlatni az összes oldaljarasokat. A közbeiktatott ügetessel ugyanis a lovak visszanyerik az oldaljaras alatt többe-kevesbbe elveszlett lendületet,-elore menesi kedvet. Az ilyen ügeles azonban ne tartson tovabb mint fel- vagy egesz kört. Utana veze nveljen a parancsnok .. Lepest" , majd

41

40 "Vallat bel" A lovasok vegyek Cel jobban lovaikat (szedjek össze). majd a belso szarak erosebb hatasba ht-

/'

/

-

--

ROSSZ! J:A.R}(VAL KIE51K.\

~ PK. : HtLY'SP

"

'-

I~~~~se.ve\ (amit

---

~\ ) /

11.ltBRI\.

a kezeknek a külso csipö feie valo e, 0, asava ernek el) vezessek a lovak elejel 1/2-1 lepesl a kör -I b f I' ro e e e. Aminl ez meglörlent a belsö • com bok . k 'b nyomjana elore es oldalt a külso elsolab " Iranya a A k"l , "k" uso szarak larlsanak j61 ellen s ha szuI seges. vegvenek fe.I h ogy 8 10' 8Z egesz ' elele.. . ve . s ne cSflk a nyakAval jöjjön befele. a kör kö,

zepe feie. A külso combok hajlsanak elenken elore. hogy a lovak megmaradjanak abban az ütemben. amelyben az egyenes vonalon haladlak. Ha valamely 16 visszalartana. lovasa a nagykör vonalan egyenesre allilott 16val elenken lovagolion elore. mig a lova szarra jön, s azutan 6vatos. finom segilsegekkel kezdje meg ujb61 a .. Vallat be vegrehajlasal. Akkor helyes a .. Vallai be" vegrehajtasa. ha a lovak a hals6 labakkal a körön maradnak. arr61 kifele le nem ternek. a belso hats6 labakkal pedig elore es oldalt lepnek a külso elso lab palanyomaba . (L. 11. abrat.) Ez a gyakorlal se tarlson lovabb 1O-15x -nel. U

.. Egyenest !" vezenysz6ra a lovasok vezessek ki a lovaik elejet 8 kör vonalara. Ehhez mindket kezükel toUak el kisse a belso csipo feie. Ezzel M segi!seggel a külso SZaraKat ero· sebben helyezik hatasba s ugyanakkor megfelel6en engednek a belso szarakon. A belso comb nyomasa foKoz6djon. majd mikor a 16 egyenesre allilva a körön van, mindkel comb elenken hajtson elore. Ha a "Vallat be u gyakorlalol az egyenes vonaIon hajlatja vegre. a saroknal a lovasok a küls6 szarak fokozotlabb hatasba helyezesevel kenyszerilsek a lovak elejet rövidebb lepesekre. ugyanakkor pedig 8 bels6 combol{ leptessek a 16 häluljal elenkebben elöre. Az ilyen m6don vegrehajloll "Va ll at be -nel a 16 a farav a l mintegy kilörli tI sarko t s az u

43 42 egyenes vonalon mindifirt "VfiJlat be" helyzetben vezethetö lovfibb. (L. 12. abrat.)

I I

I

,,,,..,

Rossz! ) ' 12. XBRA. , .. Vallat ki" es .. Vallat be" gyakorlatot mindket kezen gyakorolni keIl. Egyik kezröl a masikra a . "Hat~a arc' (L6közepe körüli fordulat) vezenyszora lehet atmenni. Ezt a fordulatol a parancsnok csak c..ill 0'he Iy ben vagy lepesben ' . . rendelheil el.

Ehhez a lovasok. ha It!pesben vannak. a mar ismertetett m6don fel·visszatarlfissal szedjek j61 össze a lovakat. testsulyukat helyezzek' j61 a be/s6 ülö· csontra. a be/s6 combol legyek j6l a heveder möge. a külsö combot a hevederre. Kezeiket toljak el a külsö csipö feIe es hatra. ezaltal forditsak a lovak elejet befele a belso szarakkal. a külsö sziuakkal pedig tarlsanak j6l ellen. A belsö comb a heveder mögött leptesse a 16 hatuljat ugyanannyit kifeie. mint amennyit a szarak befele vezelnek a 16 eleien. a külsö comb legyen j61 a hevederen es ha a 16 hatra akarna lepni. hajlsa elore. A 180 fokos fordulal befejezese ulim a combok maradjanak a helyükön. a külsö comb a külso szitrral együtt larlson jol ellen. majd a szarakkal allilsak at a lovakal a masik kezre. Ha lepesböl vezenyelnek hatra arcol. induljanak ellepesben. ha a1l6helybol. ugy maradjanak allv~. s allilsak egyenesre es szarra a lovakat. Htl a parancsnok allohelybol ~/,~ vezenyel "Hatra arc"·ot a lovaso~ " i -.. / hozzak elobb lovaikat mindket comb , ...,; " _ ~ egyfurma eros nyomasäval kisse e16· ,~_ ~-.. t-_~, re mozgasba. s csak azutan kezd'i~.r jek meg a fordulatot. A "Hatra arc" vegrehajtäsa ak· k~r ..helyes. ha a lovak a heveder 1" korul fordulnak meg es nem lep3.A8RA. nek hatra. (L. 13. äbrät.)

~

:

'1/

II

A "Jobbra at" es "Balra at" ! ugyan01yan segitsegekkel haitand6 vegre. mint a "Hatra arc" . azzal a külömbseggel. hog y ezeknel a

45 44 lovasok csupan 90 fokos lordulalol hailenak vegre, (I.. 14, abrat.) Ha a fo rdula l le-pesböl volt vezenyelve tovabb mennek h~pesben, ha a1l6helyböl. akkor a lordula! befeiezese ulan allvtl maradnak. A "Halra afc " vegrehaj\asa , '.w ulan a lovek lendülelbe hozäsa vegett vezenyeljen a peranes-

+

~,-

- _---" ==~ no~ "Oget~st,~' _ _/ gobanak korul

Egy~~~,r lovaa koran. maid vezenyeljen"Rövid ügetest" s egy felkör ulan pedig ujra .. Ogetest". 1.4. ~~RÄ. majd 8- 10 lepesnyi elenk ügeles ulan .. Lepest", Ha a "Hatra arc" ... Jobbre (Balra) at" fordulalokal••. Vallat kin oldaljarasl a falon . vagyis az egye· nes von~lon akarje gyakoroltalni a parancsnok. akkor elobb vezenye!ien : '_ _

labak palanyo maba le pjenek , A belsö combok a hevederen leplessek a lova! elenken elöre e~ akadälyozzäk meg a faranak lulsagos befele allilasat.

,{jj~LY~5\ ~ (

\

\

p, K.

)

o ~05SZ! reIf

1(1 VAN

UUZVA

M~R'V~

ill

1[

_/

, "Harom lepest a faltol beljebb tartani" mire a 10vasok harom lepesl belarlanak. Ezutän a parancsnok a masik kezen is haj tassa vegrc a .. Vallai ki" es .. Vallai be" vezenysz6t. ,Ennek vegeztevel vezenye!)'en uJ'ra Ügelest" maId .. Lepes ' . t" , Ugyancsak a körön gyakoroltassa .. a

..Farat be u vegrehajlasat. h

Erre a vezenysz6ra a lovasok mindket kezzel ' - feie. azonba n csak assanakh kisse e k"! annyire u so- CS1PO sak. A'kü~s~ e~zel a 16fej befele allitasat biztositbok a h d szarakkel lartsanak ki, A külsö com· "U Ieritsek a 16 faral befele ann yira eve ho er mö" gON . !ly e kulso hals6 la ba k a bel se eisa

\. ROSSZ!

"',..,

15.A'8R~.

E celb61 ha szükseges. a be lsö combol vegyek pil. lanalnyilag kisse a heveder möge Ha a parancsnok egyenes von~lon gyakorollalja

47

46 a "Fara! be" vezenyszö vcgrehajlasal., a lovasok a szögleleken ügy lovagoljanak M. hogy a lovak eleje elenkebben lepdehen mint a halulja. vagyis a 16 eleie maradjon meg az ütemben. mig a halulia mindaddig rövidebb lepesekkel haJadjon. amig a 16 eleje a szögleteken al nem iulolt. (L. 15. abrat.) Ehhez a belsö combok kisse a heveder möge veve larlsanak ellen. A külsü combok maradjanak a heveder mögött s mihelyt a lovak eleje a szögleleken tuHuloll. keszlessek a lovakal lijra az oldalt lE~pdeiesre, ugyanakkor a belsö combok a hevederre elöre csuszva leplessenek elüre. A "Farat be" gyakorlasa 15-20 lt!pesnel ne tartson lovabb, ..Egyenest !" vezenysz6ra a lovasok a belsö szarak halaset csökkentsek, szüntessek meg a külsü combok nyomasat, a belsö comb pedig ugyanakkor kisse a heveder möge csuszva leplesse kifeIe a 10 faral a körre, A parancsnok a "Faral be" vegrehajlasa utan is vezenyeljen "Ügelesl", a lovasok legalabb felkörl lovaIloljanak elenk ülemben elüre, azulan a parancsnok ujra .Lepest" vezenyelhet. A "Faral be" vegrehajtasa a masik kezen ugyanilyen segitsegekkel törlenik. Fenti oldaliarasok vegeztevel vezenyeHen a parancsnok ujra:

"x' csendör utan minden egyenest!"

masodik Jovas

,Ezt a vezenysz61 lepesböl vagy ügelesböl h alla'.

I;Id~

Mikor a lov8sok. lovaikfll az Egyenes \onfllra vezeltek s az e10szlas helyreallt, ha lepesben vollak. v€zenyeljen a parancsnok: .. Ügetest !"

Kövelelje meg, hogy a lovasok elenk ütembpn de nem elrohanvR - lovagoljak lovaikal elüre, majd miko! meggyüzödött arrol, hogy €'zl minden lovas telJesitette, vezenyeljen : "Rövid ügetest I" majd:

"Kiskör !" Ezt a vezenyszot minden lovas egyszerre es olt haj/sa vegre, ahol a vezenyszo eri. Csak igy kerülhelö el az, hogy a 10\ asok egymasl a kiskör vegrehailasakor zavarjlik. A kiskörl minden lovas a 16 idomitollsaga es a lovas ügyessege szerinli nagysagura lovagolja. Minden lovas csak egy kiskörl hajlson vegre s azulan lovagoljon megint egyenes vonalon lovabb. (L. 16. abra,)

A "Kiskör" lovaglasahoz a lovasok "Felviszsza!ar!as"_sal vegyek fel lovaikat. Alliisak jobban befele, amil a kezeknek a külsö csipö feie valo ellolasaval ernek el, ugyanakkor a külsü szarakkal !artsa~a~ j61 ellen s halarozzak meg a "Kiskör" ~agysa~~t. A belsö combokai fektessek jol a hevebe~e, u1lenek le jol a belso ülöcsontra, a külso comOI at ~elyezzek a heveder möge, a bel so combokka hallsbn k 'I' k a e en en e Iöre. A lovasok maradjanak m~g abban az ülemben, amelyben a2; egyenes. VQ. n(lon lovagoltak,

49

48 Legtöbb 10 a .. Kiskör" vegrehajlasokor 0 lovas helylelen befol yasa kövelkez!eben visszolort, befele dül a belso val!ara . s foraval kiesik. Ezek a hibek

"-

)

,.- -- \ \.

I

I

/

) \.l HnS!

\\

/---

"'-..,

\ROSSZ~

FARJl.vAL ) \ KIESVt

~

\ _./

~AVA~,

(I

FARÄVAL) KI ESVE!

"

./

16. ÄBRA .

rendszerint akkor fordulnak elo, ha a lovas nem keszitette elo a loval a fordulalro, honem 0 Vezeny-

szo elhangzasa ulan a szarakkal hirtelen befordilja, (beranlja) s eombjeit nern helyesen, vagy egyallalan nem hasznelja. (L. 16. a bral.) A kiskör vegrehajtasa akkor helyes, ha a lovak tl merlekhez merlen v annak haj!i!va, ezenkiyül ülemben maradnak, szaron s tartaS'ban vannak. A "Kiskör" vegrehaj!asa közben a parancsnok minden lovas! lartson szernrnel. vagy ha erre nern kepes, ugy az ellen6rzes eeljab6J a Jovasoknak egyenkent vezenye!jen "Kiskör" -I rövid ügetesben a köyelkezo vezenysz6val : "X esendör !' Kiskör !" 19y modja van rninden Jovast külön-külön rnegfigyeJni, KöveteJje meg, hogya .. Kiskör".1 rninden lovas htllarozolt elöre 10vaglassaJ lovagolia_ Az elorehaj. last a belsö eomb eszközli. Fokozza a !6fejallilasl befeJe. merl esak igy ludja megakadaJyozni, hogy e 16 az e!ejeveJ ne lörjön a kör közepe fele , (ne düljön a belso vaJJara), legye küJso combjal j6! B heveder möge, s larlson ellen a külso szarakkal . He va!ame!yik 16 nem enged a bels6 szarnaK BlOn megmerevedik s a bels6 vallara dill (ami~ n~k rendszerinl az az oka, hogy a küls6 hals6 la bayel nem lep a s .< h . z,:,r oz es h1ncsen vonalon) a parafnelsnak rcndelie el a lovosnak , hogy allilsa loval klee 'I' b '/' k' eser: Je com jait, s az uj belsö combbal haj!sa e en en elore Mikor 6 iovas eJ enken elörehajlott az uj be!so combbal 6 -, k "l • Z UJ uso szarral ismelelten vegyen fe!, s amikor 6 I ' k " k 0 enne a lobbszöri szel'id szarhuzas_ na engedni kezd, akkor lasson allitsa 61 a loval

4

50

51

U T!l a helyes hezre. Ezalatl azonban az ellen· combbai a heveder mögött hajlson elenken dore. Ezutan C'lusztassa bels6 cornbjal rnegint elöre a hevederre. s ezzel is hajtson el6re. Ezeknek a segitsegeknek a helyes erzesszerinti alkalmazasaval erheti el a lovas azt. hogy a love nem dül a bels6 vallara. nern esik ki a faravel. hanem a körre hajli!va hajtja vegre a .. Klskört", Amikor a lovasok a .. Kiskör" vegrehajlasa köz· ben ujra a falhoz közelednek. a küls6 szarakklll tartsanak j61 ellen. ezzel egyidejlileg engedjenek e belsö szarakon s anelkül, ho gy a lovak feiet kihuznak. vezessek a lovakat az egyenes vonalra . A belsö comb maradjon j61 erzesben a hevederen . A "Kiskör"-t minden lovas csak egyszer hajlse vegre. ha a többszöri vegrehajtast külön el nern rendelteh. A kiskör utan :

k~zo

"Ügetest t" vezenyeljen a parancsnok, majd 8-10 m elöre lovaglas ulan:

"AUj!" Akkor, amikor mmden 16 szaron, egyenesre ällitva negy labon äll. s a zablat ragja. EI parancsnok: "Hatra lepj !" vezenysz6t adja. A vegrehaitashoz a tüket mersekelten hatra . iukat a 16 oldalähoz. s hatm es felfele Amin!

lovasok vegyek felsölesz6rjak j6l mindket combo mindket kezzel huzzanak a 16 a halrafele mozg asl

megkezdi. engedjenek fl kezekkel. majd ismele!jek a sZ8rak hatrahuzasat mindaddig, amig hatra keil lepletniök. HI1 a 16 a faraval valamelyik oldal feie ki akarne. terni , nem akarna az egyenes vonalon halralepni, akkor a lovasok ugyanazon oldali szar- es combsegitsegekkel kesztessek a lovat arTa, hogy a vonalon I"pjen hatra. Ha pedig valamelyik 16 nem akarna hatralepni. akkor a lovas leptesse loval el6re. ehhez engedjen a kezzel, s amikor a 16 az elöremozgast megkezdi. huzzon a szarakkal hatra es felfele. felsölestet pedig vegye j61 hatra, Ha a 16 erre a segilsegre a halrafele mozgast megkezdi. azonnal engedien a szar, majd ezt ujra ismetelje, vagyis a 10vas ismetl6d6 szarhuzasokkal lepesröl-Iepesre leplesse lovflt hatTafele. Ha a lovak közül egyik-masik a szM hatasaTEI halrafele e1sietne, vagyis elszaladna a szarl61, akkor ez a lovas leplesse lovat elenken elörehaj!6 combsegilseggel elöre, s ujra ismelelje a hatra lepletes!, cle azonnal engedjen a kezzel, amin! a 16 megkezdi B hfilrafeIe mozgasl. Fels6lestet fokozotlabban vegye h8tra. hogy, - ha a 16 ujra el akarna halra sielni. - d6re ludia nyonmi. A .. Hfltra lepj" akkor van helyesen vegrehajtVB, ha a 16 szaron, !arlasban maradva. lepesr61-1t"pesre a vonalon lep hatra . Ez an nyil !esz, hogy olyan ülemben megy hatra. amilyenben a lovas akarja. s a lovasnak barmely pillanatban m6djaban van a hairaleie mozgast megszüntetni. s az e!ore rnozgasl megkezdeni. A 16 a vonalon lepjen halra.

4·

53

52 s ne ferien ki "e jobbTa, se balra a faraval. ha· nem a c<;ankjaiban meghajlitva lepjen hatrafele. A hatramozgas 5-6 It~pesnel ne tartson lovabb. (8zonban a lovardalarlas SOTan megismetelhela). Megszünletesere :

"Am '" vagy .. Lepest!" vezenyeljen a parancsnok. A lovasok jol hatravett felsötestlel. elenken elörehajl6 combokkal s mersekelten engedö szarak. kai leptessek elöre a lovakal. illetve a vezenyszo· hoz kepesl allitsak meg. vagy lepesben haladjanak elöre. A lovaknak sem a megallitasnal. sem alepes. ben va16 elindulasnal nem szabad szar ellen men· ni. va gy tartasukat feladni. A parancsnok itt is közbeiktathat nehany Jepesnyi elenk ügeles!. ..Röviden hatra are!" Allohelyben es minden jarm6db61 vezenyelhelö. Mozgasközben a lovat elobb egy pillanalra meg keil al1itani. A megallitas ulan a lovasok mind a negy szarral, a belsö szarakkal azonban kisse erasebben feHele es halra halva fordilsak a loval a belsö oldal [eie, aleisotestet vegyek j61 halra, a külso combot helyezzek a heveder möge s fordit· sak a 16 eleiel ezen modon a 10 bdsö hals6 la ba körül. A belso comb legyen a hevederen es hajlson elöre, ha a 16 halTa akarna lepni. AkkoT helyes a vegrehaj!as, ha a 16 szaron, taTtasban maradva a be/sä hats6 lab körül fordul. de a belso hMso lab is mozgasban van, (m ajdnem

helyben mozog) s a lTlozgasl elörefele haJlJa vegre. A 10 eleje 180 fokos szögben fordul a hatulJa körül. (L. 17, abrat.) A .. Röviden halra arc" vegrehaj!asa ulan venelkül mindig zenyszo abban a jarm6dban keil tovabb lovagolni. amelyben a .. Röviden halra arc" el lett rendelve. Ezulan a parancsnok, ha all6helyben hajtatta vegre a .. Röviden hatra arcol", vezenyeljerr': "Ügetest' Indu}j '"

A lovasok ne hajtsa-

11, Ä8RA. nak lul hirtelen es lul erosen elore, hanem a combok halasat szabjak mindig a 10 erzekenysegehez. Az ügelesben val6 megindulasnal fon los, hogy a kezek ne lartsanak vissza. s 8 lovasok ne maradjanak el felsoleslükkel , mert ezek azl a hibal eredmenyezik, ho gy a lovak nem ügelesben, hanem rövid vaglaban indulnak meg. MaJd amikor a lovasok ügelesben egyszer körülmenlek a lovardaban. s a lovak keszsegesen mennek elore vezenyeljen ujra: "Lepest'" Lepesben vezenyeljen: "Feloldalzas közepböl '" Ennek a vezenysz6nak a vegrehajtasat azok a

55

54 lova ok k~zdlrk meg. akihe! a vezenyszo a hoss zu · lai VCI;.n 8 sarokban. tchill 1:1 rövidfal elott erl. Ezek a lovasok IQvtlgoljanak a rövidfalon egyenest !ovabb es ami kor kb. 3 lepesre a rövidfal közepe eie ernek. vegyek leI a lovaikat es keszitsek elo az egyszerü lordula[ra, eppen ugy, mint a "Közepböl" vezenyszora. A rövidfal közepeneI beforditva lovagoljanak 3 lepes! egyenest elore. Közben a bels5 szarak ha!asanak erösi!esevel fokozzak a 16 fejenek befele allilasal. Ezzel a segi!seggel allilsak a 16 e1eiel közelebb ahhoz a hosszUfalhoz. amelyikrol jöttek. Külso combo! helyezzek j61 a heveder möge es ezzel öszlönözzek a loval az oldalt lepdelesre. Ebben !amogassak a külsö szarak olym6don, hogy azokkal jal lartsanak ki, s ha szükseges - pI. 11 16 nem enged a külso combnak. - ' ismetelt meg· huzas es ulanaengedes altal lamogassak a külso combo!. A külso szar meghuzasa mindig olyankor lör!enjen. amikor e heveder mögötl a külso comb 18 nyomas! gyakorol a 16 oldalara. A külso comb ne nyomion alland6an. A combnyomas legyen ismet1odo. Igy a 16 jobben fog engedelmeskedni. mintha a lovas alland6an nyomna a combjaval. A lovasok belso combja legyen a hevederen s szükseghez kepes! leptesse a loval elore, s akada· Iyozza meg abban, hogy a faraval elsiessen, vagyis közelebb jöjjön a hosszufalhoz mint az eleje. Ha ez! eszlelne, helyezze belsä combjat pillanalnyilas kisse a heveder möge, s ezze! akadalyozza meg, hogy a 16 lara a falhoz erösebben legyen allitva,

mini az eleje. A bels6 szarak ugyanakkor hassanak kisse erosebben. A 10 rezsu!osan haladjon annak a hosszUfalnak

'-----

18. Ä8RA. a közepe feie, amelyikrol a lovas jöt!. A hosszUfalra erve a lovasok vezenysz6 nelkül allilsak lovaikat a ffiasik kezre, s lovagoljanak a hosszufal menlen

57

56 Icvabb. A h)\8k alallilasa a mar ism~rtelell modon lörlenJek. A "FeloldBlzas" }]kkor van helyesen vegrehajlva , ho a lovak kulsö Iabai elörefele kisse atlepnek a belsökön. a külso halso labak a beIsö elsö labak palBnyom-vonalan haladnak. s a 16 a belsö oldal feIe kisse homorunak 16tszik. (L. 18. abral.) Ne tGrie meg a parBncsnok. hogy a lovasok ugy hal!sak vegre a "Feloldalzast". hogy a lovak feiel kifeie, az ellenl{ezö oldol feIe huzzak. s a lovalt fara közelebb legyen a hosszUfalhoz mint az el eie. (L. 18. abrat.) HB valamelyik 16 ellenkezne. az a IOVBS lovago!jon par lepes! egyenesl elore. maid üjra kezdie meg a feloldalzast. s 6valosan adja a külsö comb segilseget. Hogyha a parancsnok a lovasokal jobban akarja ellenörizni. akkor 0 feloldalzilst egyes lovasoknak is elrendelheti. vagy megjelöli az! a lovast. aki utan a feloldalzas! vegre keil hailani. Ebböl a celbol vezenyeljen'

"X. csendör utan feloldalzas közephöl!" A feloldalzast az 0 lovas kezdje meg. aki! a parancsnok megjelölt. A löbbi lovasok csak akkor, s azon a rövidfalon forditsanak be. s kezdjek meg a feloldalzast. ahol a megjelöl! lovas a fordulalot megkezdte. Igy modjaban van a parancsnoknak minden lovasl megfigyelni. s a szükseges ulasilasokkal ellMni. Ezt a gyakorlalol mindkel kezen hajtassa veg re o parancsnok. Közben azonban iklasson be rövid ideig IMI6 ügetest. hogy a lovak visszanyerjek elöre-

menö kedvükel. Ha lepesben maradnak, ugy követelje meg a parancsnok. hogy a lovasok minden oldalJaras utim elenkitsek alepes ülemel es a lovakat leplessek elenken elöre a szarhoz. A parancsnok ügyeljen arra iso hogy mind a negy s?J:ir iilland6an allilva legyen. E celb61 a lovasok gyakran nyuljanak a szarak köze. s azokal gyakran igazilsak meg. Leglöbb lovas ugyanis abba a hibaba esik. hogy a csik6szarak kicsusznak a kezebol. s csak a feszitöszaron lovagol. a loval csak azzal vezeli. holol! mindig a csik6szaraknak kell erösebben allilva lenni. Mikor a lovak mar elenken mennek elöre vezenyeljen :

..Allj'" Miu!an a parancsnok meggyozödött arr61. hogy a lovak helyesen alJnak szaron, vezenyeljen:

"Oldalzas jobb ra (balra) Indulj '" Ennek a vezenysz6nak a vegrehajlasahoz a lovasok hozzak lüsse elöremozgasba a lovakat. s amikor a lovak megkezdlek '1 mozgäsl. forditsak eleiüket kisse arrafele. amerre az oldaljerasl vegre keil hailani. A lovasok ezulan mind a negy szarral tarlsanak kisse vissza. (hassanak kisse halra) a küls5 combot helyezzek j61 a heveder möge s ismetl5dö combnyorMsokkal leplessek a lovat oldalt. A belsö comb legyen a hevederen . s abban I\Z esetben. ha a 16 halra akarna lepni. ezl denk el5rehaitassal akadalyozza meg. A belsö comb:1ak meg az is a feladala. hogy a belsö suirakkal együl! a 16 el~jel elöbbre larlsa

59

58 a hatulianal. vagYlS a 16 ele.lc megelözze 1:1 haluljät. Ha a 16 hätuliaval elöbbre sie!ne. mini az elejevel. ugy a belsö comb hisse a heveder möge veve. ezt

Derhuzamos vonalon haladnak. A 10 eleievel a mozgasi irany feie hajlitva (belsö oldal homorubb) lepdel oldalt. (L. 19. abra.) Ha valemelvik 16 ellenkezne. ugy a lovas engedjcn a- szilf~kon es leptesse elöre a loval. majd ez ismertelett segitsegekkel ujb6J kezdje meg az oldalzast. Ha a 16 nem engedne a külsö combnak. s nem h~pne oldalt a hats6 labaval. ugy a Jovas a külsö szara~ ismetelt meghuzasaval es engedesevel lcimogassa a külsö combo! anelkül. hogy a 10 feict kifeie huzna. Mihelyt e . 16 az oldalt mozgast megkezdi. a külsö szar hetasa azonnal engedjen. majd haläsät ujra ismetelje. A lovas ilyenkeppen lepesröllepesre vezesse a lovat oldalt. Az oldalzas 3-4 lepesnel ne tartson tovabb. Az oldalzas befejezesere vezenyeljen a parancsnok:

.. Allj!·· A mozgas megszüntetesere a lovasok a szarakkaI - különösen a belsö szarekkal - tarlsanak jobban vissza. a külsö comb helase szünjek r..eg. mig a belsö comb kisse e heveder möge CSUS7.!atva. lar!san ellen. A mozgas megszüntetese ulan a lovasok cillHsak a lova! a be!sö szilrak ulanaengedesevel egyenesre. Azutan a parancsnok az ellenkezö kezen a {al felc hajtassa vegre az oldalzast : akadälyozza meg. A lovas lepesröl-Iepesre leptesse a lovat oldalt. A helyes vegrehajlasnal a külsö labak allepnek ·8 belsökön es 8Z eIsö es hatso Iilbak egymash m:

.. Oldalz8s balra (jobbra) Indulj !" vezenys7.ora. A lovasok elöször allitsak al a lovakal 8 külsö oldeI feIe . Igazitsak kezbe a szarakat, majd

60

61

ugyanugy haJIsak. vegre az oldeluisl minI e masik kezen. A falhoz erve vezenyeljen a parancsnok:

"Alli!"

A megallitas ulan e lovasok vezenyszo nelk ül allitsak lovaiket e beIso kezre cil. Ezulan vezenyeljen: ••Lepest illduli!"

"Pihenj!" Pihenj alatt magyerazze el vagy kerdezze ki e rövid vaglabe valo beugrelas helyes vegrehejlasal. A rövid vagte munke megkezdese e!oll vezenyel· jen e parancsnok: .. Vigyäzz'" "Körülöttem nagykör!" Ehhez vagy a közepre, vegy valemelyik rövid· lai közelebe alljon leI. Mikor a lovasok megelaki· touak a nagykört, vezenyeljen "Ügelesl", egy kör ügeles ulan pedig "Rövid ügelesl", majd ;

"Rövid vaghit '" A beugratashoz e lovasok huzzcik meg dereku· kat. übenek le jobben a külsö ülöcsonlra, mind a negy szarre) hassanek (huzzanek) russe lIillrEl e külsö csipo feie (a külso h8tso läb feie). Ez a lei· velel azonban ne larlson addig, hogy a lq mozga· scinak ülemel megröviditse. Külsö combot helyezzek jol a heveder möge, a belso combok ' legyenek a hevederen. Mindke! comb, a bels6 azonban halara· zoltabban, hajlson elöre. Mihelyl a lovasok 87.t erzik, hogy e 10 elkeszüll e beugräsre, engedjenek mind. kel kezzel es meghuzol! derekkel rnenjenek vele a

16 mozgasäval, a lestsulyl helyezzek at e belsö ülö. csontre es a belsö combbal haitsanak el öre.

A beugratäs vegrehajtasa helyes, ha a 16 abbol az ülemboJ ugrik be, emelyben addig ment, nem siet el, vegy nem tert vissze, helyes labra ugrik oe, nyugodlan, szaron es tartasban hajlja vegre a rövid vagt8öa velo cilmenelet. Helyes labm akkor ugrik be e 10, ha mindket belsö lcibal majdnem egyidö. ben viszi elöre. Ha valamelyik 16 hamisan ugrolt vo)na be, 10. vasal hagyja a parancsnok )egalabb egy körön he. misan väglazni, s csak akkor figyelmeztesse, amikor l!l8r meggyozödött arrol, hogy a 'lovas nem erzi a hamis vtlglat:

"X. csendör hamis!" A megszolitoU lovas jol halravett felsölestel s halra es felfele hato szarhuzasokkal vegye lei IO~tit ügetesbe, s amikor lova mar ütemesen ügel. lehal ne~ .rohan el, keszilse elo (rjra abeugratasra, s a mar lsmerletelt segitsegekkel ugrassa be. Ne türje a parancsnok, hogy a lovasok a be. ugralas pillanataban lefele nezzenek, mert ezaltal a relsölestet is elöre viszik, s az ülepet is kiemelik a nyeregböl, ahelyett, hogy a derekal meghuzva job. ban leülnenek a külsö üföcsontm. A lovasoknak n,em latni, de erezni keIl , hogy a 16 hamisan vag. tazilc Ha valamelyik 16 keresztezne vagyis ahaIso labaival helyesen, mig az elsö iabaival hamisan Vaglazna, vagy forditva, a parancsnok ugyanun JarJon el, mint a hamisan vagtazo lovasnal. Csak

62 akkor figyelmeztesse. amikor latja. hogy a lovas nem erZ). hogy a lova keresztezik:

•. X. csendör! Keresztezik!" Erre a megsz6litoll lovas loyal vegve Cel ügef~sbe es ujre ugrassa be helyes labra. Amikor mar minden 16 helyesen vagtazik. tl parancsnok hagyja a lovakat egyszer-kelszer körül menni a nagykörön. amig a lovak nyugodtan vagtitznak. aztan ujra vetesse lei a lovakat : .. Ügetes '" vezenyszovaI ügetesbe. Ehhez a Iovasok fokozzak a fejallitast befele. combjaikat zarjak j6l a 16 oldalahoz. felsöteslel vegyek j61 hitlra s a szarakkal. ismetlödö szarhuzasokkal vegyenek feL A lovak ügelesben ne rohanjanak el. henem ügessenek mindjart ütemesen. Ezulan a parancsnok vezenyeljen "Rövid ügelest" es közvetlen utanna ujra. "Rövid vagtal" . Ezt a gyakorlatot többször ismelelje. hogy a lovasok meglanuljak helyesen adni a segitsegekel es a lovak keszsegeSen. nyugodtan menjenek al vaglaba. Ha ezl sikerül elemi. akkor a parancsnok ügelesböl : •. Röviden hatra are!" vezenyszovaI menjen at a masik kezre. soll ugyanilyen m6don gyakoroltassa a beugratast. Közben nehany percre pihentessen. Ha a rövid ügelesböl ezen a kezen is minden 16 keszsegesen ugrik be. a parancsnok gyakoroItassa a beugratast Iepesböl. Ehhez Vezenyelifn lepes!. majd "Vallat be" ,

Nehtiny lepes utan vezenyeljen "Egyenest" es köz-

vetlen utana .. Rövid vaglaI ". A ,VaIJat be" gyakorlat ugya .. is arra keszleti a lovAkflt. hogy a belsö halso lab bai. tehal azzal 8 Jabbal . melyet a beugralasnal is jel elare keil hozniok. jobban a tesl ala lepjen ck. Ezzel a gyakorlattal a para ncsnok segftsegere van a lovasoknak abban. hogy helyesen ugralhassak be a lovakat aneJkül. hogy a lovak larat benyomnak a beugra_ tas elOU.

A lovasok "Egyenest" vezenyszera vezessek ki lovliikal a külsö szarakkal a körre. s mindnegy sztirrel hassanak kisse hatra es kifeie a külsö hats6 lab feie. ugyanakkor hajlsanak mindket combbal. (külsövel EI heveder mögöll. belsövel erasebben a hevederen) s amikor a lovak elkeszüllek a beugrasra. engedjenek mindkel kezze!. Ha igy gyakoroltatjuk a lepesböl valo beugraläst. a lovak finom segltsegre. nyugodlan. helyes labra, j6 tartasban. szaron fognak beugran i. Beugralas utan nem keil sokaig vagtazla tni. ha: nem tijra "Lepesl" majd ismet "Rövid vaglat" keil Vezenyelni. A lepesböl val6 beugralasl azutan a ma~ik ktizre ugyanilyen m6don keil gyakorolni. A .. ValJat be" vezenY3z6t nem keil minden lepesböl va16 beugrafas elöU vezenyelni. de figyelmeztelni keil a lovasokal. hogy a lepesböl valo beugretasra "Vallaf be " vezenysz6 neIkül is igy kesZflsek elö lovl:likat. Fontos. hogy a szarak. _ különÖSen a külsö szarak - beIde alliloll 16fej mellell Jol relvegyenek. s a beUgTalas pillanataban mindkel szär. de különösen es feltellenül a belsö, engedjen .

65 Mikor lepesbö\. es ügelesböl min.~~.el kezen a b nagy koron, vezenyugodi uen megy a beugratas • " nyeljen a parancsnok rövld vagta an: "X. csendor' f ulan minden masodik lovas egyenes( ! . A lovasok a megjelölt Iovas ulan vezessek 10-. vaikat egyenest körül a lovardaban. A ~ovak az egyenes vonalon ne rohanjanak el. Ezt ~g.y ~ka­ dalyozzak meg a Iovasok, hogy a szarakkal ls~etel­ ten meghuznak - engednek, a combokkal pedlg az engedes pillanataban elöre nyomnak, A. felvet:1 (szarak meghuzasa) azonban ne lartson tul soka Rövid vaglaban vezenyelhet a parancsnok "Egyszerü" es a "L6 hätuljakörüli fordulalokat::. Eg:.s~e­ rü fordulatok: "Fordulat jobbra - balm! "KozepböI", "Fellovarda", .. AlvaJtas", .. AII6valtas" . . . . Kiskört" vaglaban csak j61 összeszedetl es Jol szar;n levö lovak ludnak helyesen vegrehajlani. Ezerl celszeru, ha ezt a fordulatol a parancsnok minden egyes Iovasnak külön-külön ren deli el. Ha a parancsnok a .. Fordulat jobbra" (balra) ulan a masik keue akar almenni, vezenyelje azl a kezet amelyikre al akar menni pld. :

.. A jobb (baI) kezre!" Erre a Vezenysz6ra a lovasok vegyek fellovaikat ügetesbe es az elrendelt kezre ugrassanak be. Az "Alvaltas" es .. Atl6vallas" fordulatoknal a lovakat csak a Calra erve keil ügetesbe felvenni es ujr:'l beugratni a masik keue. Vezenyelhet a parancsnok rövid vagtab61 is: ,.AIIj!"_!.

Megalläs ut,in tlzonban Lijra "Lepest induIJ"-1 keil ve1enyelni, s lepesböl elrendelni l:l .. Rövid vaglai" AIl6helyboi legenysegtöl nem lehet beugrtlhist kövelelm. Mind a megallitasnal, mind a röviden halra are vegri"hajhisanal arra törekedjen a parancs_ nok, hogy a lovasok ugy alli/sak meg a lovakat, hogy a lovak vagtaugrasat ismetlödo felvevö szar scgitseggel, elörehaito belsö combbal, s j61 halra vetl Celsölesltel fokozalosan rÖviditsek. A lovak ugv menienek BI a megallasba, hogy ne essenek bele HZ ügelesbe, ne rohanianak el, hanem mindjart lepes ben menjenek M, s egy-kel lepes utan alljanak nyugodtan meg.

A rövid vaglanal is, a mar emlitetleken kivül e paranesnok figyelje meg a lovasok üleset. A 10vl.lsok puhan kövessek a 10 mozgasa!, töröljek j61 a nyergel, külsö vallukkal ne maradjanak el, s j61 üljenek le a belsö ülÖcsonlra. Mikor mindkel kez en , mind lepesböl, mind ügelesböl nyugodtan mennek at a lovak rövid vagtaba, s nyugodtan vagtaznak, vezenyeljen a parancsnok rövid vagtab61:

..Fokozd az ütemet!" Erre a vezenyszora a lovasok fokozatosan engedJenek a szarakkal, s a bels6 combbal haitsak elöre a lovakat. A szarak ismelelt meghuzasa es ulanl.l engedese altal nyujlsak a lovak vagtaugrasat. Alovl.lk ne vagtazzanak gyorsabban, vagyis a vagtaugrasok ne legyenek elenkebbek, csak nyuHottabbak. A Vogte üteme 400 m percenkint. Ne türje meg a parancsnok, hogy a lovasok elrohl.lnasra kesztessek Jovaikat.

5

66

67

Az ulemlok07.a~. vagyis vagta alalt a lovasok feholeslüket vegyek mersekeltell elöre. a teslsulyt heiyezzck a mElr töle. cmell~ül. hogy ü!epüket a nyeregböl kiemelnek; älljanak kisse a kengyelbe. de az als6 lcibszärak m8fadianak a helyüköll. Vagtaban a sarkokal vagjak le. azokba ne lovag( Ijanak be. de a lovak fejet ne hUzzak kifeie. Követelje meg a parancsnok. hogy a lovasok lovagoljak eiere lovail{at. s hatarozott külömbseg legyen a rövid vagta es a vagta üteme között Eleg addig vaglazni. amig a lovak nyujtottabb tarlasban. nyugodtan mennek elöre. Ezutan vezenyeljen a parancsnok: .. Rövid vag tat !,. A lovasok ne hITleIen. hanem !öbb ismetlöd6 szarhuzassal. felvevö szarsegitseggel s meghuzott derekkal röviditsck a lovak vaglaugrasat. Fonlos, hogy a felvelel ulan halarozollan engedienek a kezekkel. a combokkal pedig elöre haHsanak. mert csak igy erhetö el. hogy I:l lovak nyugodtail. szaron. tarlasban maradva röviditik az ütemet. s nem esnek cil ügetesbe. Mikor minden 16 nyugodlan atmen! rövid vaglaba. vezenyeljen a parancsnok: .. Ügetestl" Maid par Icpes u16n : "Rövid ügetest !" A lovasok. az atmenelel rövid vagtab61 ügelesbe. a vagtaböl rövid vagtaba val6 almenelhez hasonl6an haitsak vegre. Az atmenetnel a Jovak siman menjenek a! ügelesbe. mindjart ütemesen haladjanak lovabb es ne rohanjanak el.

Az tigclesbe val6 almcnet ulan aianlalos .. Rövid Ligete,:;!" vezenyelni. hogy a parancsnok modot adjon a lovasoknak arra. hogy a többe-kevesbbe szetesett. - tartasukat elvesztelt. - szar ellen me. n6 lovakal ujra összeszedjek. szarra hozzak. Mikor ez megtörtent. vezenyeljen ujra : "Ügetest !" A lovasok engedjenek a kezekke!. jci! üljenek le. derekukat j61 huzzak meg es ha szükseges. mindkcl combbal hajtsanak el6re. A lovak nagyresze ugyan!s a szarengedesre eiere fog menni. mert a helyesen vegrehajlott vagtazas alta! Jendülelbe jö!tek. elöretörekvesi kedvük fokozcidott. ugyhogy a combokkal val6 elörehajlasra csak a lustabb !ermCRzetü lovaknal Jesz szükseg. A sebes ügetest celszerü csak az egyik hoszszUlalon elrendelni. hogy a parancsnok mcidot adlon a lovasoknak a lovakat egymas zavarasa nelkul ujra felvenni. összeszedni. majd a megjelölt hosszufalhoz erve. ujra elore hailani. A megjelölt hosszUfal ulan a lovasok - több ismetl6dö szarsegitseggel - vegyek ujra fel a 10vakat ügelesbe. majd a megjelölt hosszUfalon lovtlgoljak tijra hatarozottan elore . Ezerl a sebes ügeles elrendelese elöU a parancsnok alljon szembe az egyik hosszUfallal majd rendelje el: .. Az elöttem levö hosszufalon sebes ügetest '" A lovasok a megje!öll ijo~sztifalhoz erve enRcdJenek meg többet 8 l<~zekkel - anelkül. hogy a Szarak lcigniinak _ ülJenek j61 le. a felsöteslet

5-

68 vegyek mersekel:cn halra. derekukat huzzak meg s mindket combbal hajtsanak elenken elöre. Enged· jek meg a lovaknak. ho gy a szarakon hatcirozottabb tamaszt veg!lenek, s kisse melyebb lartassal halad. janak eiere. A helyesen vegrehajlott sebes ügetes· nel a lovak nem rohannak el, hanem erelyesebb, hatarozottabb, nyujtottabb lepesekkel haladnak eiere. Ha valamelyik 16 vagtaba menne at, - aminek rendszerint az az oka. hogy a lovas luleresen es hirlelen adla az elorehajt6 segitsegel, kezekkel nem engedett eleget. vagy a felsotestlel elmaradt, vagy a 16 ügetesben visszalartott -, a lovas lovagolja lovat dore rövid vaglaban szarhoz. majd vegye Iel nyu· godlan ügetesbe. Ezt a gyakorlalot csak addig folytassa a pa· rancsnok. amig mlnden 16 hatarozottan megy elore s nyugodt, erelyes lepesekkel megy at sebes üge· lesbe Ezerl azoknak a lovasoknak. kilmek lovai sebes ügetesben helyesen mennek, a következo utasHasl adja:

..X. csendör härom lepest beHebb tartani, lepest. Pihenj!" A megjelölt lovas bevezeti 3 lepesre loval a falt61, felveszi lep~sbe, hosszu szaral ad es megveregeti. A többi lovassal addig gyakoroltassa a sebes ügetest, amig lovaikal hatarozottan \ovagoljak elore. Ha a parancsnok nem jelöli meg sebes ügeles· ne!, hogy me\yik hosszUfalon keil atmen ni sebes ügelesbe. ugy a lovasoknak az egesz lovardaban sebe" ügelesben keil hörülhaladniok.

69 JJyenkor meg van engedve, hogy a lovasok egy. mast a belse oldalon megelozzek. Ez azert szükse. ges. mert a sebes ügetes üleme reszben a lovak mozgasi kepessegetöl, reszben pedig a lovasok ügyes. seget61 s a lovak helyes szaron leletöl függ. Sebes ügetesben a sarkokal j6l le keil kanyaritani. Sebes ügeles utan vezenyeljen: "Lepest! Pihenj !" A lovak nyuljanak a szarak utan elore es le. iele. nyujtott nyakkal, elenken lepjenek elöre. Ha a parancsnok osztalyban is akarja lovagol. lalni Il lovasokat. egy·ketszeri pihenjben val6 körül. haladas utitn vezenyeljen ; "Vigyazz !" majd:

.. X. csendörre osztalyba!" Az ellovaskent megjelölt lovas emelje fel jobb karjat s maradjon, iIIelve essen lepesbe, a többi ~ovas pedig a legrövidebb uton , az eppen lovagolt Jarm6dban zark6zzon fel, mindig hEilulr61, a beerkez es sorrendjeben az oszlalyba. • Ha a parancsnok lepesböl ügetesben akarna elre~delni 8Z oszlaly megalakitasat, azt külön keil vezenyelni. Pld. : "X. csendörre osztalyba! Ügelest!" Az ellovas ilyenkor is lepesben mafad. s csak lobbi !ovas megy at ügelesbe es ebben 8 jarm6db I 8n zark6 . Zl'k fe I az e' 11 ovasra. A litvköz az egyes ovasok közölt 3 lepes.

ja"

70

71

Osztfilyban csak lepesben es ügetesben lovaBoltalunk, s csupan olyan rordulatokat vezenyelhelünk. amelyeknel Ei lovasok az ellovas ulan egymas mögött maradnak: Ezek: .. Közepböl", "Fellovarda", .. /\tlövallas", "Atvaltas", .. F ordulal jobbra (balra)". A lordulatokat minden lovas olt kezdje meg, s hajtsa vegre, ahol azl az elöltese, vagyis az ellovas megkezdte. Bdeiezett lovardai lovaglas ulan a parancsnok alljon fe! valame\yik rövidfal közepe eie kb. 10 lepesre. s vezenyeljen :

sorba beernek. helyezzek lovagl6vesszöjüket a baI esizmaszarba. (L. 20. abral.)

6f~Pll

tlll

P~ .

.. Sorba !" A lovasok 2 lepesre a parancsnok mögött lejlödjenek az eppen lovagolt jarmödban egysorba. Ezi a vezenyszöt aszerinl, hogy a lovasok oszlalyban vagy egy~nkenl lovagoltak-e, ketfelekeppen keil vegrehajtani. Ha osztalyban lovagollak: Az ellovas lovagoljon a fal mellelt az eppen lovRgoIt jarm6dban arra a falra, ahol a parancsnok felall!, s ugy forditson be lepesben. hogy az öl lulhalad6 osztaly közepsö lovasa kerüljön a parfinesnok möge s 2 lepessel a parancsnok mögölt alljon meg. A többi lovas ugy lejlödjön Fel lepesben, hogy minden lovas kerü\ie meg elöttesel, forditson be a parancsnok möge, s zark6zzek az elöttese eddigi külsö oldalahoz erinlkezesnyi - egy tenyernyiterközre. A lovasok merölegesen lovagoljanak a helvükre, hogy az oldalzasokat efkerüljek. Amin! a

20.AeRA. Ha egyenkent lovagoltak : Az a lovas, aki a legközelebb van a parancsnokhoz, forditson be es takarjon lei 2 lepesre a parancsnokra. A löbbi lovas az eppen lovagol! jarm6dban a fal mellelt a legrövidebb ulon lovagoljon

73

72 ahhoz a falhoz, ahol a sort meg keil alekitani, s mindeneselre lassan lovbgoljon be iobbr61 es bai. r6\, a beerkezt's sorrendjeben a sorba. nehogy Il lu'ak a tolakodast megszokjak. (L. 21. abrat.)

'"

.' ~

,

,

,

\

" I

/

ee- 21. ÄBRA. A fejlödes befejezese ulan gyekoroltass8 e pa rancsnok a sorbeSI val6 kiJovaglast külömbözö jM· m6dokban. Ehhez vezenyeljen egyenkenl : "X. cs~ndör lepest, (ügetest. vagfat)! Induli ," A tnf'gsz6liloll [ovas vegye a pakat a jobb.

kezebe. igazilson szaral, indilsa el 10vtH a parancsolt jarm6dban, s lovagoljon egyenes vonalon a szemben levö, rövidlal feie. A laI elöt!, ha ügetes· ben. va gy rövid vaglaban keilet! lovagolnia, 3 lepesre vegye loval It~pesbe, s a fordulatol - jobbra vegy balte ~ hajtsa vegre eszerint, hogy melyik 01delan all a sornak. A ial melJetl lovagolve le· pesben zark6zzon ujra be a helyere. Ne engedje ezonben meg, hogy lova belolakodjon a sorba. He azt eszlelne a parancsnok. hogy valamelyik 16 be akarna a sorba lolakodni. rendelje el a 10vesnak, hogy lovagoljon egyenesen tovabb a fal mellett, s ne zark6zzon be e sorba. hogy a loval leszoklassa a löbbi 16hoz val6 10lakodasr61. Ennek a gyakorlalnak vegrehajlasanal fonlos az, hogy a lovak keszsegesen jöjjenek ki e Rorb61 es hogy a Jovas egyenes vonelon vezesse e 10vtH a szemben leva rövidfelhoz. Ha vaglaban van elrendelve e kilovaglas. a megje!ölt lovas lepesben lovegoljon ki a sorb61 es loval csak azulan ugrasse be. Ennel a gyekorlatnal nem Ion los az. hogy e 16 melyik labra ugrik be, csak a keszseges elöre menelelre keil sulyl reklelni . Különösen fon los ez a gyakorlal az örsök 10vainal. uhol a lovak megszoklak. hogy mindig parostival menienek. Ha valamelyik 16 nem akarna kijonni a sorba!. a lovas vegye j61 halre a feisölesleI. düljön halra e nyeregben, adjon böven sZBrel es loval mindkel combjaval erelyesen hajlsa elöre. Ha a 16 meg igy sem akarna kijönni a sorba!. hozzon 1:1 parancsnok zabol. adjon rg y marek zabol a 16nak a sorbtln.

74

75

majd lepjen par lepest hatra s kezevel kinalja a lonak a zabot. a lovas pedig ugyanakkor hajtsa a lovat el6re. Nehanyszori ismetlesre a 16 keszsegesen ki fog jönni "lab nelkül is a sorb6!. Ennek a gyakorlatnak a befejezese ulan, he vjra osztalyt akar alakitani a parencsnok ekkor:

Egyke.lzel valo vezetesnel vezenyelhet a parancsnok. egyszerü fordulatokat. loközepe. 16halulla körüli fordulatokat. ütemvaltoztatasokat. valamint megallitast es halreleptetest. Az egykezzel val6 vezetes megszüntetesere a vezenysz6 :

"Egyenkent 3 lepesre jobbra (balra) elöre lepest indulj !" vezenyeljen. A Iovasok a .. Lepest" figyelmeztet6re a lovagl6palcat vegyek egyszerre a jobbkezbe, majd azon a szarnyon lev6 lovas, amelyr61 az osztalyalakitas elrendeltetett, induljon el a megjelölt jarm6dban. A löbbi lovas akkor indul, amikor EI szom_ szed lovas lo\anak farka a lova fejenek magassagabe er, azutim 3 Iepesre felzark6zik, s taker az elölle Jevo lovasra. Az ellovas a szemben lev15 rövidfal elött fordilson a balkezre, ha a parancsnok mast nem vezenye!. Befejezett lovarda utan, vagy pedig lovaglas közben, amikor a lovak mar lejartak magukat s szaron vannak, valamint vagtazas közben is, amikor a lovak mar nyugodtan vagtaznak, gyakoroltassa a parancsnok az egykezzel vel6 vezetest. Ehhez vezenyelien :

"Viszakozz !" A lovasok a jobb csik6szarat vegyek ujra szabalyszeruen e jobbkezbe. Ha a parancsnok kardforgatasakat es kardvagasokat akar gyakoroltatni. akkor azt befejezett 10varda utim rendelie el. E celb61 a lovasoknak rende\ie el a lor61 szalJasl. atnyergelest es e szerelveny felvetelet. Mi- . kor minden lovas elkeszült .. Lora '" vezenysz6val ültesse a lovasokat lora. Ha a lovasok felszerelve Iovagolnak. ügetesben mindig könnyen ügessenek. A harcszeru magatartas es az egykezzel valo vezeles gyakorlasara. rendeljen el nyakba vett karabellyal valo lavaglast Ecelbol vezenye\ien .. Karabelyt fogj}" majd a vegrehailas utan "Karabelyt a nyakba '" A lovasok akasszak a karabelyt szJjanal fogva a nyakba. s iobbkezzel fogjak meg a tusa nyakal. "Viszakozz}" vezenyszora vegyek ki a karabelyt a nyakb~,~ s ~a. masszak a iobb combre, mint .. Karabelyt fog) ulan. A kardforgatasokat csak egyenkent lovaglas közben gyakoroltassa, ho gy a lovasok az egykezzel valo vezetesben is nagyobb jarlassagra tegyenek szert. A markolalszij minden gyakorIat alkalmav~~ felcsavarando a jobb ökölre. A "Kardot ranls,

"Szarakat a balkezbe!" A lovasok adjak at a jobb csikoszarat a balkeznek olym6don, hogy a jobb csik6szar a balkez hüvelyk es mutat6 ujja köze kerüljön, Jobb kezfej a jobb comb közepere kerüljön, a kezfej nezzen felfel e , s a kisujj feküdjön a nadragvarrason. Jobb könyök azanban ne legyen kidüllesztve.

77

76 .. Kardot rejts. Tamadashoz." .. AlapaJlas. u sa .Kardforgatas 1. 2. es 3."belejezese utan .. Szuras" vegrehaitasät gyak.oroltassa. el6re es lelele mindket oldalra. /\ balkezet a kardforgatasok. alatt az elsö kapara keil tamasztani. Miko! a lovasok. a kardforgatast lepes es ügelesben mar szabälyszeruen hajtjak vegre. s a lovak is nyugodtak.. k.ezdje meg a vag6a1lvanyokra val6 vagast es szurast. E celb61 legyen minden 6rsön legaläbb 3 szalmababu. az egyik olyan magas. mint a 10von ülö lovas. a masik kett6. mint a földön a1l6 gyalogos . Ezek közül egyik - alvany nelkül - fekv6 bäbu. A babukat a parancsnok alliltassa be a lovardäba a rajz szerint (L. 22. abrät.) s ne egyenes vonaIra. hogy a Jovasoknak lovaikat vezetni es forditani kelljen. A lovasok egyenk.ent lovagoljanak a babuk feIe. azok el6tt 10 more kardjukat vegyek .. Tämadas. hoz" es a babuhoz erve azt hatiuozotl vagass al M

..

vllgy szurassal vagjak. vagy szurjak meg. A lovak nyugodtan menjenek a bäbuk feIe. Ha valamelyik 16 feIne a bäbukt61, ugy lovasa vezesse lovat lepesben a babuhoz s engedje meg. hogy a 16 azt megszagolhassa. Közben a lovas löbbször veregesse meg, a parancsnok pedig a babunal adjon a 16nak zabot. A babunak v810 nekilovaglast fenti m6don lepesben es ügetesben addig gyakoroltassa. amig a 10 nyugodtan megy a babu feIe. Csak azutän kezdje me~ a kardvagast. Ez is azonban elöször inkabb csak megerintese legyen a babunak s a halarozotl va gas ra csak fokozalosan terien at.

Ha a lovak nyugodtan mennek lepes es ügelesben a bäbuk eIe es a vagasok alatt is nyugodlak. akkor gyakoroltassa a kardvagasokat a parancs· nok vagtaban iso ",-

,

----...,,-

22..

A'SR~.

Befejezett lovardai lovaglas utan a .. Loro!" vezenysz6 szabalyszeru vegrehajtasa utan :

79 78

.. LovardabOl !" vezenysz6ra kell kivezelni a loval. A 16 kivezelese e!öll 11 lovas akassza karjM a szarba. a kengyeleKel loha Fel a kengyelszijakon. a szijal füzze 81 a kengye!vason. vegye le a szarakal a mar ismerlelell modon es lartsa eppugy a jobbkezeben. mini a lovardaba valo bevezeteskor. Azulen a loval a legrövidebb ulon vezesse ki a lovardab61.

1Il.

UGRATAs: Az ugralasl a paranesnok be!ejezett lovardai lovaglas ulan vegye al. merl ilyenkor a lovak mar alengedettek. fel vannak meleg[lve. könnyebben vezelhelök. 8 jobban kezben vannak. Mielöll azonban az ugratasl megkezdene. nyergelt essen at. s a kengyeleket 2-3 lyukkal velesse rövidebbre. Az atnyergeles ulan ültesse ujra a 10vasait lora. majd rendelje el. hogy a feszilöszarakon toljak a tol6esukrot j6l elöre. s esak a esikoszarakkal vezessek a lovakal. Az ugratasnal zabos ember legyen mindig jelen. Az ugratashoz szükseges üles gyakorlasa eeljab61 vezenye\ien:

"Ügetest. könnyü ügetest!" A lovasok vegyek be a kengyeleket sarokig. alljanak bele a kengyelbe. sarkaikal nyomjak jolle. s igazilsanak olyan rövid szerat. hogy a kezek a 16 nyakara es elöre kerüljenek. Felsötestet ehhez kepesl vegyek jol elöre, a derekal homoritsak s terd-

ben jal lamaszkodianak. A helyes ülesnel a felsölestnek es az also labszarnak majdnem parhuzamos vonala! keil kepezn,i. (L. 23 abrat.) Hogy a lovasokal arra keszlesse a paranesnoK, hogy a felsötestel i61 elöre vegyek. rendelje el gyakran, hogy veregessek meg elöl a 16 szügyel. Ezzel a gyakorlattal reszben azl eri el. hogy a lovasok a felsötesle l elöre veszik. reszben pedig azt, hogy ugyanakkor. 23. ABRA . amikor a felsöteslet elöre veszik. önkentelenül halraesuszik az alsolabszar. Amikor a lovasok könnyu ügetesben mar j61 elöre vell felsötestlel

\\

ügetnek. rendeljen el :

"Rövid vagtät I" Rövid vagtaban is maradjon elöl a ielsölest, lamaszkodjanak jol a terdek, a derek legyen meghuzva es homoritva. az ülep esipöböl pedig ugyanazl a mozgast vegezze. minlha a lovas leülne a nyeregben Az ülepel ne emeljek ki a lovasok tul8agOSan a nyeregböl s föleg ne merevitsek meg a derekukal, mert akkor elvesztik a bizlos ülesl es a nyeregben libegni fognak. A rövid vagta közben is rendelie el a par an esnok a lovak szügyenek megveregeles et s VeZenye!jen :

"jobb marok. baI marok I" A lovasok elöbb a jobbkezzel. maid a bal-

81

80 kezzel a szarakkal együtt simit5ak vegig a 16 sörenyeie I /;l 10 tarkoJaig es vissza. Ezzel a lovakal is megnyugtatjak es ez a lovasokal is kenyszeriti a felsötest elörevilelere. Ezek a gyakorlatok azonban ügelesben es vaglaban együttveve ne larlsanak tovabb mint 6-8 percig. Ezulan vezenyeljen:

6-8m ,

~I} 6

t11.

,

A lovasok leptessek al lovaikal ezeken a földre fek teletl rudakon pihenjben es nyujtott nyakkal. Ha valarnelyik 16 a rudal vonakodna allepni, e lovas allitsa a szarakal s lovagolja lovat lepesrollepesre a Tud eie. oU allion meg, adion hosszu szaral a lovanak, hogy az a nyakaval elore nyulva EI rudat megszagolhassa. A lovas k07,ben veregesse a loval meg. A paranesnok pedig a rud masik oldalarol adjon a lonak zabol, maid lepjen halra s kinalja a zebol kinyujlott kezzel. E közben a lovas hajoljon el öre, veregesse a loval s combjaival 6vatosan ösztönözze az elöre menetelre. llyen eljarassal minden 16 rövid idö alatt nyugodlan al log lepni a földre leklelett rudon. Mikor mar minden 16 nyugodlan halad al lepesben a rudon, a paranesnol{ vezenyelien :

..Vigyäzz' Ügetesl' Könnyü ügelest '" A lovasok vegvek a szarakal kezbe s a rudon val6 athatolas, atlepes pillanalaban veregessek meg a lovakat. Egyszer-kelszer ügelesben is menjenek al a lovak a földre feklelett rudakon . Ezutitn vezenyeljen a parancsnok :

aRA. .. Lepest! Pihen! '" .. Pihenj"közben a paranesnok a 16apoloval fekleitessen le a lovarda egyik falanal, 2 rudal a földre egymast61 6 meter lavolsagra. (L. 24. abral) A rudak hossza 6-8 m vaslagsaga 10- 12 em iltmerojii legyen. Serülesek ellen szalmaval keil befonni a rudakat.

"Lepest ,.. es rendelje el, hogy a lovasok tartsanak beliebb 6Z akl:ldalyokon belül. Ezulan emeltesse fel az egyik rudal 30-40 ern-re, amihez legeelszerubb ugynevezell bakokat hasznalni. (L. 25. abrat.) Amikor a 16apol6 a rudal feItette, vezenyeljen 8 paranesnok : .. Egyenest '"

6

83 82 A lovasok nyugodtan hatadianak az akadäly feie s közben veregessek meg lovaikat, egymäst61 tartsanak 20 25 meter tävolsägol. A .szarakat ve· gyek a kezbe s ne engedjek meg, hogy a lovak nekirohanjanak az akadälynak. Ha azt lätnä a parancsnok, hog)r 'valamelyik 16 nekl akat rohanni az akadälynak, utasilsa a lovast, hogy az akadcily elött 5-6x .sel rillitsa meg

Jf

130-40C~ 25.

s(BR~

a lovat s veregesse meg, majd' indulion meg lepes· ben. Ha a 16 megint nelü akarna rohanni az aKa· dälynak. fordilsa el, s lovagoljon közvetlenül az aka· däly elött .. Kiskör~.t mindaddig, amig a 16 nyugöd. en tan megy az akadaly feie. Ekkor vezess e egyenes neki az akadalynak a lovat. A lovak ne ugorjanak. hanem nyugodtaD lep· jenek cit t1Z akadälyon. A lovasok közben hajol· janak j61 elöre. legyenek resen , hogy ha a 16 rriegis ugrana, vele mehessenek 'a ielsötesttel. a szarakba ne rantsanak bele s a földreeres piJlanataban ne essenek raa 16 hätara . Ezek a hibak ugyanis mind firTa vezetnek, bogy en a lovak elveszitik ugr6 kedvüket, s nem szives ugranak, mert a lovas faidalroat okoz nekik az ehIg· ras pillanalaban , vagy a iöldreereskof. Ha a lovak lepesben nyugodtan haladnak al az ig y leierneI! akfldälyon, vezenyelien :

"Ügelesl! Könnyü ügelesl !" A lovasok az akadaly elött 5-6 X·sel - ha erre szükseg volna - a eombjaikkal hailsanak elöre, lelsötestükkel legyenek elöl s a szarakkal engedje_ nek oly merlekben, hogy a 16 az akadälyon val6 atjutäshoz nyakät kinyujtva, azt az egyensulyozäshoz hasznälhassa. Hogy a lovasok az ugräs pillanataban a loval felsöleslükkel követhessek, azzal ne maradjanak el, rendelje eI a parancsnok, hogy a ]obbkezzel a 16 tark6ia mögött a szarral es pal. caval együtt fogjanak sörenyt. Az ugras alatt legyenek ieljesen tetlenek. csak arra törekedjenek, hogy a loval ne zavarjak s földre ereskor puhan ereszkedjenek bele a nyeregbe es ne essenek ra a 16 halara. Ezt esak ugy erhetik el. ha a terdizületeket nem m!,!revitik meg, hanem azok rug6szeruen fogjak fel a lovas felsötestet. Ezutan vezessek a lovat egyenes vonalon tovabb. A 30-40 ern-es akadalyt legtöbb 16 esak iitlepi, ami helyes is es arra kell törekedni. hogy minden 16 esak ätügessen az akadalyon. Ezt ugy eri eI a paranesnok, hogyha utasitja lovasait, hogy az akadaly elött 5-6x ·sel veregessek meg a loval{at s ez altal azokat nyugtassak rneg. Mikor mar minden 16 Keszsegesen halad at az akadalyon. tarlasson ujra beljebb es emeltesse leI a rudat 50-60 ern-re. Ezt az akadälyt most mal" ugraniok keil s azert, hogy a lovaknak az elugrast megkönnyitsük a felemelt bak eie. arm az oldalra arnelyikröl ugralnaK, a löldre egy rudat hell fektetni. (L. 26. abral.l A lovasok a rudak lelemelc'se utan

6*

84 haladjanak lepesben az akadaly feIe s elötte 8-10x-re menjenek at ügelesbe. A felsötestek legyenek j61 elore veve. A lovas ne nezzen le az akadälyra. hanem efölött nezzen elore egy lävolabb fekvö es a szemenek magassagaban levö pontra. Az als6 läbszärak. le~dek legye-

nek j61 a 16 oldalähoz zarva. sflrkak lenyomva. Ha a 16 neki akar rohanni az akadalynak. a lovas ezt ne engedje. hanem inkabb forditson el s a mar ismertetetl m6don sZ0ktassa le a lovat az akadälynak val6 nekirohanast61. Ha pedig valamelyik 16 visszatartana. ugy elenken elöre hajt6 combsegitsegekkel ösz!önözze a lova! az elöre menesre. Ha szÜkseges. ehhez vegye a felsotes!et hatra. ülepevel es derekaval is nyomja elore a lova!. ugyanakkor pedig engedjen a szBrakkaJ. Ha a lova! arra birta mar. hogy az akadalyt ugorja. akkor arra !örekedjen. hogy e. felsotestet ujra elöre veve a kezekkel es a felsötesttel menjen elore a 16 ugrtisaval, nehogy a felsötesttel val6 elmaradässal a loval az ugrasban zavarja. vagy eppen a szärakkaI val6 megrantassal abban akadalyozza. Ho~y ezt dkerüljek a lovasok. a jobbkezzel a fent Irt m6don a sörenyt fogjak meg es a balkez is menjen I-löre. n hogy a baI szilr megräntsa a 16 szaj äl.

85 Mikor a lovak lepesböl mar keszsegesen m~n­ nek neki az akadalynak. rendeljen el a parancsnok:

,.Ügetes! Könnyü ügetest!" A lovasok az egesz lovardäban körül haladva ugyanabban az ütemben menjenek ne!:1.i az akadalynak. A 16 se vissza ne lartson. se el ne rohanjon. Az akadäly elott 5-6x ·sel sz6litsa meg a lovas a. loval 6vatos comb segitsegekkel. hogy a 16 erezze a lovas befolyasat. A lovak az ugras helyes beosztäsat összetett u8rasokon lanuljäk meg. de az összetelt ugräsok a lovasnak is segitsegere vtnnak abban. hogy az ugrötashoz a helyes erzest es ülest megkapja. Ezert a paranesnok. ha a lovakat a fent ismertetett m6don mar hozza szoklatta az akadalyon val6 nyugodt athaladäshoz. ällitlasson fel a mBr felällitolt b8k möge 6 meterre egy sövenyt iso A söveny eie 15-20 ern-re tegyen egy rudal a földre. hogy az elugrast megkönnyitse eppen ugy. mint a baknäl. (L. 27. abrat) A lovak kitöresenek megakadälyozasära ajänlatos az akadälyok jobb es baI oldalähoz - az akadäly felsö reszere 1-1 kilöro rudat tämasztani olykeppen. hogy a rudak földön levo vege kb. egy melerrel kijjebb legyen mini az akadäly szelessege. felsö reszük m8gasabban legyen mini az akadäly. (L. 28. abrat.) Az ilym6don felallitott akadalyoknäl a 16nak az akadalyok között csak arra van ideje. hogy a földre eres ulan egy vaglaugrasl lehessen. azulän megint ugrania keIl. Az akadälyok felallitasa ulan a Iovasokat egyenkent Iovagoltassa ügetesben az akad~Iyoknak. fgy

87

86

modjitban van minden egyes lovast megHgyel ni ~ II hibilkat e1oszlatni. A lovasok nyugodtan vezessek e Iq.vaikat az alHldilly kö-zepenek. s oombjaikkal

<. Vl

4:

:-:.::''4

a::

d::;

~

cO

:;0 ....

0.-1

t-"<1:

-....J

xl.,U u.

<X) I

""

c1öre hajtva. lovagolien ak ra a,z akada lyra Az akadäly elött 4'-5 lepesre fogjanak sörenyl a 1116r ismertetett modon. felsötestüket vegyek jol elöre s EI balkezzel is menjen ek vele a 16 u~nisaval. cn-

88 gedJek meg e 16 nyakanak kinyujtasat, nehogy a 16 ~zaiaba belcräntsanak. A kövelkezö vagleugras alall a lovas lovLgolja loval a masodik akadalyra Ta. vagyis a eombjaival sz61i1sa meg a lovat s azutan maradjon megint tetlen. Ezutan ugy viselkedien. mint az elsö ugrasnal. A földre eres ulan vezesse t'gyenes vonalon tovabb a lovat a mintegy 20 lepesre felallitoit zabos emberhez. Ekkor engedie el a sörenyt. a felsölesltel maradion lovabb IS elöl s lassen vegye fel a lovat ügelesbe. Ha valemelyik 16 az akadaly elöU kitörne 8 lovas forditsa vissza az akadaly feie s ne engedje. hogy a lova elvigye az akadalyt61. A paranesnok !eiletlenül követelje meg. hogy a lovasok mindig az ellenkezö oldal fele !orditsak vissza a lovakat. mini amerre a lovak kilörlek. Vagyis. ha jobbra tört ki a 16. balra. ha balre törl ki. jobbra keil vissza forditani. Ezutan a lovas vezesse lova! lepesben neki az akadalynak. Az akadaly elö!t 3-4 lepessel alljon meg. veregesse meg a lova!. majd ujra inditse ellepesben, s lovagolion j61 halrave!! felsö!esttel s elenken elöre hajl6 eombokkal szorosan az akedaly ele, oU alljon meg, es veregessc meg ujb61 e loval. Engedje. hogy a 10 nyujlott nyakkal orrat elöre nyuj!va megszagolhassa az akadalyl. Ezu!an leptessen hatTa egyenes vonalon 3- 4 lepes!. aJljon meg, meid ujra leplessen hatra 3- 4 lepest. Minden megallasnal veregesse meg a loval. Lovagoljon ujr8 lepesben elöre s ugyanugy jarjon el, mini az eiseS esel ben. majd leptessen ismet hatra. Ezt a gyakorlato! addig ismelelje amig a 16 keszsegesen megy a?: akadaly feie.

89 Celszerü. hogy a paranesnok az ilyen lovaknak. amelyek felnek az akadaly!ol. az akadaly masik oldaMn zabot adjon . Amikor erzi a lovas, hogy Jova mar Keszseggel megy az akadaly fele. hejlsa elenken eleSre de nem goromban a eombjaval. s engedjen e szarakkal. hogy a 10 az ugras alalt a nyakat kinyujlva az egyensulyal bizlosilhassa. Fonlos, hogy a lovek az ugras ulan zabot kapjanak s a lovas megveregesse ökel. merl ezze! ugrokedvükel fokozzuk. Minden lovas 4-5 ször menjen al az emlitelt akadalyokon ügelesben ugy a jobb-. mini a balMzen. Ha a paranesnok kezel valtoz!at. a földön levö rudakal is tegye ez ugras oldala feie az akadalylol 10-15 ern-re. Mikar ügelesböl mar mindkel kezen ugrol!ak a lovak az akadalyokat. a paranesnok : "Rövid vägtät!" vezenyelhet. A lovasok egyma,,161 20- 2J lepesre legyenek. hogy minden lovas önalloan ugralhasson. s a lovak ne rohanjanak az elölteseik utan . Ha az örsnek allando helye van. ahol e lovardal tartja, ugy a lovarda szelen. a lovardan kivül asasson a paranesnok egy legelabb 6 meter hosszu, 1 meter szeles es 30-40 cm mely. lapospartu ilrkol, hogy ezen a lerepen leggyakrabban elö!oldulo akadalyon valo athaladas! gyakorolhassak a lovak es a lovasok. Vizes arok lelesilesere is törekedni keil. Az arok ugratasnal ugyanugy jarjon el a parancsnok, mi nd az egyes rud ugra!asanal.

91 90 Atljon az flrok mäsik oldalara s clöre nyuilolt kezeböl kinalja a közeledö 16nak' a zabot. Ha a 16 beleh:pne az arokba es ugy masznft at raita, nem bai. a lovas veregess~ meg s a paranesnok adlon zabot neki. Ezulän ügelesböl lovagolianak az äroknak, majd rövid vägtäban. Az ugratasnal a , lovasok ugyanugy viselkedjenek. mint a mages akadäly ugratasanal. Az olyan lovakal, melyek lovas alatt nem akar. nak ugrani. ami rendszerint a lovas. hihaja, - mert a lovat elriasztotta az ugrast61-, - kezen ugrassuk. A kezen ugratasnak ket m6dozata van. Miutän az örsön a mäsodik m6dozat szerinti ugratashoz nines eleg ember vagy fut6szar. igy az örsön inkäbb az elsö m6dozat szerint keIl a kezen ugraläst gyakorolni. Ehhez lovarda ulan a lovasok szalljanak 16r61, a kengyelekel huzzäk fel. KengyelsziJak veget', elirl· röl hAlrafeie huzzäk al a kengyelek felett es a kengyelszijak alatt. Eza1tal mintegy megkötik a kengyelsziiat s megakadalyozzak. hogy a kengye1 leesuszszon. A esik6szarakat vegyek le a 16 nyakar61 a mar ismertetett m6don s vegyek azokat kezbe ugy. minlha a lovat a lovardäba vagy 16vizsgahoz vezetnek elö, de a külsö szarak erösebben legyenek allitva, feszitöszarakon loljak elöre a tol6esukrQt. Ezutan ugyanugy. 'mint a lovas alatt, vezess ek elös:?ör lepesben at a lovakat e földre fektete!t rudon, :naid ügelesbep. 'Amikor a lovak lepesb~,n es ügelesben is nyugodt~n haladnak 8t a ruda~on;, a paranesnok emeltesse lei a rudakat 15-20 ern-re. EZI is elöbb Irpesböl, majd ügelesböl leplessek al a lovasok. ~zul
fcl 0 paran,esnok a ru?al. Mitltan ezt a magassagol a lovak mar~ rendszennt ugorjak. arrakeIl ügyelni; hogy a luvasok a lovat ..az ugräs pilla nataben - melyel --a 16val együtt kell vegezniök - a szaraki_ai meg ne ranlsak, ezerl az ujjak szetnyiläsaval engedjenek a szarakon s esak a szarak vegel logjak a jobbkezzel. Arra ügyeljenek a lovasok, hogy az ugras utan is egy magassagban legyenek a lovak vällaval, nehogy a 16 öket ugras ulan megrugja. Az arokugralast esak akkor kezdjük meg, amikor a lovak a magas akadalyt nyugodtan ugorjak. Ezt is elöször lepesböl, majd ügelesböl gyakoroltassa a paranesnok. A masodik m6dozat szerinli kezen ugralas abban külömbözik az elsö m6dozatt61. hogy olt a 100'as nem ugrik együtt a 16val, hanem a loval az akadaly e1ött elengedi s az egyedül ugrik. Ezerl ezt csak akkor lehet gyakorolni, ha kellö szamu ember vagy fut6szar van, amellyel az akadaly utan a lovat 10- 15 rn-re körülhatarolt területen meg tudjuk ujra fogni. A esik6szarakat a 2 ik m6dozal szerinti ugratasnal a 16 nyakar61 elöre huzzuk, a jobb szarat megröviditjük s a szarak veget a torokszij alatt, a homlokszij es tarkOszij között atdugva ujra alhuzzuk CI torokszij es a bai pofaszijak alatt; az igy kepzett hurkon keresztül kössünk esom6t ugy, hogy a szarak vege hälrafele nezzen s a ba lszilr annyira l6gjon le, hogy a lovas 1:1 lovat annal fogna vezethesse. A lovas lepesben indu\jon el a l6val. majd az akadaly elött 6-8 lepesre menjen al ügetesbe. es közvetlenül az akadaly elött kinyujlott kezzel veze·

92 lett loval engedJe el. A lovaKnak n) ugodlan, heveskedes nelkül keil nekimenniök az akadalynak. A masodik mödozal szerinti ugratasnal az ugratast 30-40 crn-es akadalyon kezdjük s 60-80 cm-ig fokozhatiuk .

TARTALOM. OlDAL

A lovardatartas celja es ideje Elöfordulö üleshibak A lovarda idejenek beosztasa . A .. tartas" meghatarozasa . . A lovardai gyakorlatok beosztasa A lovarda beosztasa fegyver!ogasoK es ugmlas gyakorlasa elött , Maszatas gyakorlasa . . A lovarda talaja . . . L6raülesnel elöfordulö hibak Kilovaglas a lovardahoz , Belovaglas a lovardaba . . Lovak bevezetese a lovardaba "Fordutat balra , Allj '" .. ~öra!" . Elindulas löhaton lepesben , egyszerü fordulat vegrehajlasa . Könnnyu ügetes . Osztaly lovaglas kövelelmenyei Üles vaUas . .. Atlövaltas" . . . . . Atmenet ügelesböll epesbe .. Pihenj " vegrehajlasa nBeosztas" . Egyenkinl lovaglasra, vezenyszö Nagykör alakitasa .

3 4 4 5 6 8 8 9

10 10 11 11 12 12 13 14 15 15 15 17 17 18 18 18

94

95 OLDAL

"AHf' vegrehajtasa Szarra allitas lepesben es allohelyben Szar ellen menü 10 szarra allilasa "Körben valts" . Atmenet lepesböl ügelesbe. . Felsölest elmaradasanak kövelkezmenye es javilasa Üles ellenürzese a körön kivül . . SzM möge menü 10 szarra lovaglasa Rövid ügelesbe valo atmenel . Egyszerre lovaglas a nagykörröl .. Fordulal jobbra (balra) . . . t:rzes szerinti lovaglas egyenkenl lovaglasnal. "Közepböl" Egymassal szembe lovaglasnal f~16 lovakkal valo eljaras .. Fellovarda" ..Atvaltas" . A nagykörön valo lovaglas elönye . Oldaljarasok, hajlitasok celja eredmenye Hajlilas vegrehajlasa . .. Vallat ki". . , . "Belsü kez" magymazala "Egyenest az oldaljaras utan Oldaljaraslol vonakodo loval valo eljaras Ügeles beiktatasa az oldaliarasok utan "Vallat be" a nagykörön "Valla! be" a fal meile!! ". "Hatra arc" . "Jobbra (balra) 131". . . "Fara! be" a n~gykörön . "Farat be" a fal mellelt .

19 20 20 21 22 22 22 23 23 24 25 27 27

29 29 30 33 33

34

35 35 37 37 37

38 39 40 41 42 43

OLDAL

.. Kiskör" 45 Hibak a .. kiskör" lovaglasanal . . 46 Belsöszarra merev 10 szarra allitasa 47 .. Hatra lepj" t'l8 Nehezsegek lekLizdese a ·.. h~tr~ Je.pj" vegrehaj, tasanal ..... . 49 iuRöviden hatra arc" 50 Ügelesben valo megindulas 51 "Feloldalzas közepböl" 51 Hibak a feloldalzasnal 54 Feloldalzas egyenkint. . t \ .54 ,~Oldalzas jobbra (ba1m) . . . 55 Oldalzassal ellenkezQ lovakkal eljaras 57 Megallitas oldalzas utan 57 ßövid vaglai" rövjd üge;esböl' 58 j-lamisan vagtazo 10 fe lvelele . .59 Kereszlezö loval valo eljaras 59 Beugralas lepesböl . . . . 60 ~ordulalok rÖvid vligl{ipan _ 62 Utemfokozas rövid vaglaSol 63 Atmenet rövid vagtabol ügetesbe . 64 Sebes ügeles gyakorlasa. . . . 65 Elözes sebes ügelesben . . . . . . 66 Oszlaly alakitas es osztalyban lovaglas 67 .. Sorba" osztalybol. . . . . . . 68 "Sorba" egyenkint lovaglas utan . 69 Kilovaglas a sorbol . 70 Osztaly alakitas sorbol 72 Egykezzel valo vezetes 72 Atnyergeles fegyverfogasok elölt . 73 .. Karabelyt a nyakba " gyakorlasa 73 Kardforgatasok . . 7.1

96 OLDA L

Kerdvagasok . Loverdabol" Kengyelcsetolas ugretas el6tt Urro üles gyekorlase . Rudek földre fektetese Ellenkez6 lovakkel valo eljarils Bakkok elkalmazase . 30- 40 cm ekedalyon vel6 athetolas 50 - 60 cm akedalyon velo athetolas Visszeterto lovekkal velo eljaras Összetett akedillyok ugratasa . Kitör6k felilllitase Akadalyoktol fel6 lovekkal valo eljaras Arok ugretas Kezen ugrelils e I. m6dozel szerint Kezen ugretas e 2. m6dozet szerint

74 76 76 76 78 79 79 80 81 82 83 86 87 87 88 89