lo vlaste be fu la .lojban. jo’u la’o zoi Magyarul zoi lo jboce’u de’i li 2016 pi’e 4 pi’e 20
1
2
ni’o ni’o 1
fanva fi la’o zoi Magyarul zoi bacru [ ba'u] x1 [hangosan] kimondja/kiejti x2 t — Nem feltétlenül utal kommunikációra („mond”: {cusku}) (Lásd még: {krixa}, {cusku}, {casnu}, {tavla}, {voksa}, {pinka}) badna x1 egy banán/banánfa [Musa nemzetség] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}) badri [ dri] x1 szomorú/levert/bánkódik x2 miatt — (Lásd még: {klaku}, {gleki}, {betri}, {cinmo}, {junri}) bajra [baj] x1 fut/szalad x2 felületen, x3 végtagokkal, x4 módon — (Lásd még: {cadzu}, {klama}, {litru}, {stapa}, {plipe}, {cpare}) bakfu [baf] x1 egy csomag/köteg/nyaláb x2 -ből, amit x3 tart össze — (Lásd még: {daski}, {dakli}, {tanxe}) bakni [bak] x1 egy szarvasmarha [Bos nem] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {danlu}) bakri x1 bizonyos mennyiségű kréta/mészkő (-vet tartalmaz/-ből készült), x2 forrásból, x3 formában — (Lásd még: {pinsi}, {blabi}, {jilka}) baktu x1 egy vödör/bödön [mély, széles edény/ tartály] amely x2 -t tartalmaz és x3 anyagból készült — (Lásd még: {botpi}, {patxu}, {tansi}, {lante}, {lanka}) balji x1 egy/a hagymája/gumója x2 növénynek/ fajnak — (Lásd még: {punli}, {batke}) balni x1 egy erkély/kiszögellés/párkány x2 épületen/építményen — (Lásd még: {kajna}) balre [ ba'e] x1 egy/a penge x2 eszközön/ fegyveren — (Lásd még: {dakfu}, {tunta}, {tutci}, {guska}, {kinli}, {katna}) balvi [bav] x1 később létezik/történik meg, mint x2 [alapesetben a téridő-referenciapont („most”)] — x1 átfedésben lehet x2 -vel, amennyiben x1 később fejeződik be, mint x2 (Lásd még: lidne, cabna, purci, farna) bancu [bac] x1 túl van/túllóg x2 határon, x3 -ból nézve, x4 tulajdonság tekintetében — Nem feltétlenül
teljesen (Lásd még: {dukse}, {ragve}, {zmadu}, {kuspe}) bandu [bad] x1 esemény megvédi x2 -t x3 eseménytől — (Lásd még: {ckape}, {fanta}, {fapro}, {marbi}, {rivbi}, {zunti}, {snura}, {binra}, {lunbe}, {pulji}) banfi x1 egy kétéltű [Amphibia osztály] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {danlu}, {respa}) bangu [ban bau] x1 egy/a nyelv(járás), amelyet x2 használ x3 gondolat kifejezésére — (Lásd még: {tance}, {cusku}, ve {tavla}, {valsi}, {gerna}, {jufra}, {natmi}, {slaka}) banli [bal ba'i] x1 kiemelkedő x2 tulajdonságában, x3 mérce szerint — (Lásd még: {barda}, {nobli}, {sinma}, {pluja}, {misno}, {vajni}, {fasnu}, {cizra}, {traji}, {mutce}, {manci}) banro [ ba'o] x1 megnő/elterjed x2 méretűre/ formájúra x3 alapállapotból — Használatos „fejlődik” , „fokozódik”értelemben is (Lásd még: {farvi}, {zenba}, {jmina}, {barda}, {makcu}, {ferti}) banxa [bax] x1 egy bank x2 tulajdonában/ bankrendszerben x3 bankügyletekre — (Lásd még: {sorcu}, {zarci}, {canja}, {kagni}) banzu [baz] x1 elegendő/kielégítő x2 célra, x3 körülmények között — (Lásd még: {dukse}, {claxu}, {nitcu}, {ricfu}, {curmi}) bapli [bap bai] x1 [erő] (ka) [sikeresen] kikényszeríti x2 eseményt; x1 megnyilvánulásra készteti x2 tulajdonságot — (Lásd még: {fanta}, {rinju}, {jimte}, {jitro}, {rinka}, {krinu}, {zukte}, {randa}, {danre}, {marxa}, {tinsa}, {xarnu}) barda [ bra] x1 nagy méretű x2 méretében x3 hoz képest/x3 mérce szerint — (Lásd még: {banli}, {clani}, {ganra}, {condi}, {plana}, {cmalu}, {rotsu}, {banro}, {xanto}) bargu [bag] x1 egy (bolt)ív / átível x2 tárgy/pont/ tér fölött/körül, x3 anyagból — Használatos „(kör)ív” értelemben is (Lásd még: {cripu}, {kruvi}, {korcu}, 3
barja {condi}) barja x1 egy kocsma/vendéglő/bisztró x2 kínálattal, x3 vendégeknek — (Lásd még: {gusta}, {birje}, {jikru}, {sanmi}, {vanju}, {xotli}, {ckafi}, {pinxe}) barna [ ba'a] x1 egy folt/paca x2 -n, x3 anyagból — (Lásd még: {sinxa}, {pixra}, {ciska}, {prina}) bartu [bar] x1 kívül van x2 -n — (Lásd még: {jibni}, {nenri}, {sruri}, {lamji}, {korbi}, {calku}, {vasru}) basna x1 hangsúlyozza/megnyomja x2 -t x3 miatt/ okból — (Lásd még: {pandi}) basti [bas] x1 helyettesíti/pótolja x2 -t / helyet cserél x2 -vel x3 körülmények között — (Lásd még: {binra}) batci [bat] x1 megharapja/megcsípi x2 -t x3 ponton, x4 -vel — (Lásd még: {cinza}, {denci}, {jgalu}, {guska}, {citka}) batke x1 egy gomb/kilincs/fogantyú x2 -n, x3 célra, x4 anyagból — (Lásd még: {jadni}, {balji}, {punji}, {jgari}, {lasna}) bavmi x1 bizonyos mennyiségű árpamag az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) baxso x1 maláj-indonéz kultúrát/nyelvet/ származást tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {meljo}, {bindo}) bebna [beb] x1 hülye/ostoba/bolond x2 helyzetben/cselekedetben/tulajdonságban — (Lásd még: {fenki}, {xajmi}, {prije}, {fliba}) bemro [bem be'o] x1 észak-amerikai kultúrát/ nemzetiséget/hovatartozást tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {merko}, {kadno}, {xispo}, {mexno}) bende [bed be'e] x1 egy csapat/társaság/banda x2 tagokkal (teljes lista), x3 vezetővel, x4 célból alapítva — (Lásd még: {gunma}, {girzu}, {dansu}, {jatna}, {jitro}, {kagni}, {kamni}, {minde}, {ralju}, {cecmu}, {gidva}) bengo [beg] x1 bengáli/bangladesi kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xindo}) benji [bej be'i] x1 elküldi x2 -t [tárgy] x3 hoz, x4 származási helyről, x5 úton/módon — Nem feltétlenül utal teljes elszakadásra a származási helytől, használható „megoszt”értelemben is (Lásd még: {muvdu}, {dunda}, {mrilu}, {nirna}, {xruti}, {cradi}, {tivni}, {preja}, {bevri}, {mrilu}, {tcana}) bersa [bes be'a] x1 egy/a fia x2 szülő(k)nek — Nem feltétlenül utal biológiai rokonságra (Lásd még: {verba}, {nanla}, {nakni}, {nanmu}, {patfu}, {mamta}, {bruna}, {rirni}, {rorci}, {panzi}, {tixnu}) berti [ber] x1 az északi oldala x2 -nek/északra van x2 -től x3 viszonyítási rendszerben — (Lásd még: 4
bitmu {snanu}, {stici}, {stuna}, {farna}) besna [ben] x1 egy/az agya/esze x2 -nek — (Lásd még: {menli}, {stedu}, {rango}, {pensi}) betfu [bef be'u] x1 egy/a hasa/alteste/potroha x2 -nek — (Lásd még: {cutne}, {livga}, {canti}) betri [bet] x1 egy szerencsétlenség/tragédia/ katasztrófa x2 számára — (Lásd még: {badri}, {xlali}, {morsi}, {binra}) bevri [bev bei] x1 viszi/cipeli/szállítja x2 rakományt x3 -ba, x4 -ből, x5 úton — (Lásd még: {marce}, {muvdu}, {benji}, {klama}) bidju x1 egy szemcse/kavics/morzsa x2 anyagból — (Lásd még: {bolci}, {canre}, {lakse}, {dirgo}) bifce [bic] x1 egy méh/darázs [Aculeata alrend] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cinki}, {sfani}, {lakse}) bikla [bik] x1 csap/rándul egyet [hirtelen heves mozdulatot tesz] — (Lásd még: {skori}, {darxi}) bilga [big] x1 köteles/kénytelen x2 lenni / megtenni x2 -t x3 törvény/megállapodás szerint — (Lásd még: {zifre}, {fuzme}) bilma [ bi'a] x1 beteg x2 tünetekkel, x3 betegséggel — (Lásd még: {kanro}, {mikce}, {spita}, {senci}, {kafke}, {binra}) bilni [bil] x1 katonai/nagyon fegyelmezett/ szervezett/felkészített x2 rendszer által, x3 célra — (Lásd még: {jenmi}, soci, {ganzu}, {pulji}) bindo [bid] x1 indonéz kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {meljo}, {baxso}) binra x1 biztosítja x2 -t [személy] x3 veszély [esemény] ellen, x4 előny(öke)t nyújtva — (Lásd még: {bandu}, {cirko}, {betri}, {basti}, {bilma}) binxo [bix bi'o] x1 átváltozik/átalakul x2 -vé, x3 körülmények között — (Lásd még: {cenba}, {galfi}, {stika}, {zasni}) birje x1 bizonyos mennyiségű sör (-t tartalmaz), x2 ből főzve — (Lásd még: {pinxe}, {barja}, {jikru}, {vanju}, {xalka}, {fusra}) birka [bir] x1 egy/a karja x2 -nek — (Lásd még: {jimca}, {janco}, {xance}, {rebla}) birti [bit] x1 biztos/bizonyos/meg van győződve x2 igazságában — (Lásd még: {jetnu}, {jinvi}, {krici}, {djuno}, {senpi}, {sruma}) bisli [bis] x1 bizonyos mennyiségű jég (-et tartalmaz/-ből készült), x2 összetétellel/anyagból — (Lásd még: {kunra}, {runme}, {lenku}, {krili}, {bratu}, {snime}, {carvi}) bitmu [bim bi'u] x1 egy fal, amely elválasztja x2 -t és x3 -t, x4 építményben/szerkezettel — (Lásd
blabi még: {jbini}, {sepli}, {fendi}, {canko}, {drudi}, {kumfa}, {loldi}, {senta}, {snuji}, {pagre}, {gacri}, {kuspe}, {marbi}, {vorme}) blabi [lab] x1 fehér/nagyon világos színű — (Lásd még: {skari}, {xekri}, {grusi}, {kandi}, {manku}, {carmi}, {bakri}, {blanu}, {bunre}, {cicna}, {crino}, {narju}, {nukni}, {pelxu}, {xunre}, {zirpu}) blaci x1 bizonyos mennyiségű üveg (-et tartalmaz/ -ből készült), x2 összetétellel — (Lásd még: {kabri}) blanu [ bla] x1 kék színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {zirpu}, {kandi}, {carmi}, {cicna}) bliku [ bli] x1 egy [valóságos] test x2 anyagból, x3 határolólapokkal — (Lásd még: {tapla}, {kubli}, {tanbo}, {canlu}, {kojna}, {sefta}, {bolci}, {kurfa}, {tarmi}) bloti [lot blo lo'i] x1 egy hajó/bárka/csónak x2 szállítására, x3 meghajtással — (Lásd még: {falnu}, {fulta}, {marce}, {jatna}, {sabnu}) bolci [bol boi] x1 egy labda/golyó/gömb [kerek tárgy] x2 anyagból — (Lásd még: {bliku}, {cukla}, {bidju}, {gunro}) bongu [bog bo'u] x1 egy csont, amely x2 feladatot lát el x3 testében — (Lásd még: {greku}, {denci}, {jirna}, {sarji}) botpi [bot bo'i] x1 egy palack/(befőttes)üveg/ urna [zárható edény] x2 tárolására, x3 anyagból, x4 fedéllel/kupakkal — (Lásd még: {baktu}, {lante}, {patxu}, {tansi}, {tanxe}, {vasru}, {gacri}) boxfo [bof bo'o] x1 egy lepedő/(papír)lap/fólia [térben hajlékony síklap] x2 anyagból — (Lásd még: {plita}, {cinje}, {polje}, {slasi}, {tinci}) boxna [bon bo'a] x1 egy hullám [ismétlődő minta] x2 közegben, x3 hullámformával, x4 hullámhosszal, x5 rezgésszámmal — (Lásd még: {slilu}, {dikni}, {cinje}, {polje}, {morna}, {canre}) bradi x1 egy ellensége/rosszakarója/ellenfele/ vetélytársa x2 -nek x3 küzdelemben — (Lásd még: {damba}, {jamna}, {darlu}, {pendo}, {fapro}, {gunta}, {sarji}, {jivna}, {jinga}) bratu x1 jégeső/szilárd csapadék x2 anyagból/ összetétellel — A szó magát a csapadékot jelöli, nem az időjárást („eső”: {carvi}) (Lásd még: {carvi}, {snime}, {bisli}, {tcima}) brazo [raz] x1 brazil/brazíliai kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {porto}, {ketco}) bredi [red bre] x1 felkészült x2 eseményre — (Lásd még: {spaji}, {jukpa}) bridi [ bri] x1 (du’u) hozzárendelő kapcsolat x2 összefüggés és x3 bővítmény(ek) között — x3 bővít-
cadzu mények x2 összefüggésben állnak egymással az x1 tőmondatban (Lásd még: sumti, fancu) brife [bif bi'e] x1 egy fuvallat/szellő/szél/ szélvész/orkán x2 irányból, x3 sebességgel — (Lásd még: {tcima}) briju [bij] x1 egy iroda/munkahely x2 dolgozó számára, x3 helyen — (Lásd még: {jibri}, {gunka}) brito [rit] x1 brit/egyesült királysági kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {glico}, {skoto}, {merko}, {ropno}) bruna [bun bu'a] x1 fivére x2 -nek, x3 szülő(k)/ kötelék/hagyomány által — Nem feltétlenül utal biológiai rokonságra (Lásd még: {mensi}, {tunba}, {tamne}, {famti}, {bersa}) budjo [buj bu'o] x1 a buddhista kultúrát/vallást/ szellemiséget tükrözi x2 tekintetben — (Lásd még: {latna}, {lijda}) bukpu [buk bu'u] x1 bizonyos mennyiségű szövet/kelme/textil/ruhaanyag x2 típusból/anyagból — (Lásd még: {mapni}, {matli}, {sunla}, {slasi}, {silka}) bumru [bum] x1 ködös/párás/x2 folyadék párájával borított — (Lásd még: {djacu}, {carvi}, {danmo}, {lunsa}, {tcima}, {gapci}) bunda [bud] x1 tömege x2 helyi [nem metrikus] tömegegység, x3 rendszerben, x4 (x5 , x6 , stb.) alegységekkel — x3 alapesetben az angolszász mértékegységrendszer (Lásd még: grake, junta, tilju, rupnu, fepni, dekpu, gutci, minli, merli, kramu) bunre [bur bu'e] x1 barna színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}) burcu [ bru] x1 egy ecset x2 célra/felhasználásra, x3 szőrből — (Lásd még: {komcu}, {pinsi}) burna x1 zavarban van/szégyenkezik/ kellemetlenül érzi magát x2 miatt/körülmények között — (Lásd még: {cinmo}) cabna [cab] x1 egy időben történik/létezik x2 vel — x2 alapesetben a téridő-referenciapont („most” ) (Lásd még: zvati, balvi, purci) cabra [ ca'a] x1 egy gépezet/készülék/ berendezés/felszerelés/műszer x2 célra, x3 [cselekvő] által vezérelve — Nem feltétlenül utal automatikára (Lásd még: {tutci}, {minji}, {finti}; {girzu}, {ganzu}, {pilno}) cacra x1 időtartama x2 [alapesetben 1] óra, x3 mérce szerint — (Lásd még: {junla}, {mentu}, {snidu}, {tcika}, {temci}) cadzu [ dzu] x1 sétál/gyalogol/jár x2 felületen, x3 végtagokkal — (Lásd még: {stapa}, {bajra}, {klama}, {litru}) 5
cafne cafne [caf] x1 esemény gyakran/sűrűn/általában meg szokott történni x2 mérce szerint — (Lásd még: {rirci}, {fadni}, {kampu}, {rapli}, {krefu}, {lakne}) cakla x1 bizonyos mennyiségű csokoládé/kakaó (-t tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {ckafi}) calku [cak] x1 egy páncél/tok/héj [kemény védőborítás] x2 körül, x3 anyag(ok)ból — (Lásd még: {pilka}, {skapi}, {gacri}, {bartu}) canci x1 megszűnik mefigyelhetőnek lenni x2 helyen x3 érzékkel — (Lásd még: {cliva}, {ganse}, {zgana}, {lebna}, {vimcu}) cando [cad] x1 tétlen/nyugalmi állapotban van/ inaktív — (Lásd még: {surla}) cange [cag] x1 egy farm/kisbirtok/tanya/ majorság x2 helyen, x3 gazda által művelve, x4 terményekkel — (Lásd még: {purdi}, {nurma}, {ferti}, {foldi}, {xarju}) canja [caj] x1 elcseréli x2 árucikket/szolgáltatást x3 -ért x4 kereskedővel — Lásd a {jdima} szóhoz írt megjegyzést (Lásd még: {dunda}, {friti}, {vecnu}, {zarci}, {jdini}, {pleji}, {jdima}, {jerna}, {kargu}, {banxa}, {cirko}, {dunda}, {janta}, {kargu}, {prali}, {sfasa}, {zivle}) canko [ ca'o] x1 egy ablak/nyílás/portál x2 falon/épületen/szerkezeten — (Lásd még: {vorme}, {bitmu}, {ganlo}, {murta}, {pagre}, {kevna}, {jvinu}, {kalri}, {kuspe}) canlu [cal ca'u] x1 a [legalább háromdimenziós] tér(fogat), amelyet x2 kitölt/elfoglal — (Lásd még: {kensa}, {bliku}, {kumfa}, {kevna}, {kunti}, {tubnu}, {dekpu}) canpa [ cna] x1 egy ásó/lapát [lapos ásószerszám] x2 ásására — (Lásd még: {kakpa}, {guska}, {tutci}) canre [can] x1 bizonyos mennyiségű homok (-ot tartalmaz/-ból készült) x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {bidju}, {rokci}, {zalvi}, {boxna}) canti x1 egy/a bele(i)/zsigere(i)/emésztőrendszere x2 -nek — (Lásd még: {betfu}) carce x1 egy kocsi/vagon/talicska x2 szállítására, x3 meghajtással — (Lásd még: {karce}, {xislu}, {marce}, {matra}) carmi [cam cai] x1 élénk/telített/csillogó/ intenzív x2 tulajdonságban, x3 megfigyelő szerint — (Lásd még: {denmi}, {gusni}, {kandi}, {ruble}, {skari}, {tilju}, {tsali}, {mutce}, {blabi}, {blanu}, {bunre}, {cicna}, {crino}, {grusi}, {narju}, {nukni}, {pelxu}, {xekri}, {xunre}, {zirpu}) carna [car] x1 forog/pörög/elfordul x2 tengely körül, x3 irányban — (Lásd még: {gunro}, {jendu}) cartu [cat] x1 egy ábra/diagram/térkép x2 -ről, x3 adatokkal/formában — (Lásd még: {platu}) 6
certu carvi [cav] x1 esik/szakad/zuhog/lecsapódik x2 re x3 -ból; x1 csapadék — (Lásd még: {bratu}, {dilnu}, {santa}, {snime}, {tcima}, {bisli}, {bumru}) casnu [ snu] x1 csoport megbeszéli/megtárgyalja x2 témát — (Lásd még: {bacru}, {cusku}, {darlu}, {tavla}) catke [ ca'e] x1 [mint cselekvő] meglöki x2 -t x3 ponton — (Lásd még: {danre}, {lacpu}) catlu [ cta] x1 megnézi/megvizsgálja x2 -t — (Lásd még: {jvinu}, {minra}, {simlu}, {viska}, {lanli}, {zgana}, {setca}, {viska}) catni [ ca'i] x1 -nak törvényes/hivatalos hatalma van x2 személyek/ügy/tárgykör fölött/-ben, x3 alapon — (Lásd még: {turni}, {tutra}, {krati}, {jaspu}, {pulji}) catra x1 [mint cselekvő] megöli/meggyilkolja x2 -t, x3 módszerrel — (Lásd még: {morsi}, {xarci}) caxno [cax] x1 sekély/lapos x2 tulajdonságban/ irányban, x3 referenciapontból, x4 mérce szerint — (Lásd még: {condi}, {tordu}, {jarki}, {cinla}, {cmalu}, {jarki}, {jmifa}) cecla [cel ce'a] x1 kilövi x2 lövedéket/rakétát/ egyéb tárgyat x3 meghajtással — (Lásd még: {renro}, {danti}, {jakne}, {jbama}, {spoja}) cecmu [cem ce'u] x1 egy közösség/kolónia/ társadalom, x2 tagokkal/élőlényekből — (Lásd még: {bende}, {kulnu}, {natmi}, {tcadu}, {jecta}, {girzu}) cedra x1 egy korszak/kor/éra, amelyet x2 jellemez — (Lásd még: {ranji}, {temci}, {citsi}) cenba [ cne] x1 változik/módosul x2 tulajdonságában/mennyiségében x3 mértékben, x4 körülmények között — (Lásd még: {cenba}, {galfi}, {stika}, {stodi}, {zasni}, {binxo}) censa [ces] x1 (egy) szent/megszentelt x2 személy(ek)/csoport/szekta/kultúra/vallás számára — (Lásd még: {cevni}, {krici}, {latna}, {pruxi}, {lijda}, {sinma}) centi [cen] x1 a százada x2 -nek x3 méretében/ szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) cerda [ced] x1 örökli x2 -t x3 -tól, x4 rendelet/ szokás/törvény szerint — (Lásd még: {jgina}) cerni [cer] x1 a reggel [hajnaltól munkakezdésig terjedő időtartam] x2 napon, x3 helyen — (Lásd még: {vanci}, {murse}, {tcika}) certu [ cre] x1 egy szakértője/mestere x2 műveletnek x3 mérce szerint — (Lásd még: {djuno}, {stati}, {kakne})
cevni cevni [cev cei] x1 egy/az isten(ség)e x2 személyeknek/vallásnak, aki hatalommal rendelkezik x3 fölött — (Lásd még: {censa}, {krici}, {lijda}, {malsi}) cfari [ cfa] x1 állapot/esemény/folyamat elkezdődik/megindul — (Lásd még: {sisti}, {krasi}, {fanmo}) cfika [fik fi'a] x1 egy kitalált történet/mese/ regény x2 témáról/eseményről, x3 szerzőtől — (Lásd még: {cukta}, {lisri}, {prosa}, {fatci}, {jitfa}, {jetnu}, {xanri}) cfila [ cfi] x1 egy hiba/hiányosság/tévedés x2 ben, x3 következményekkel — (Lásd még: {cikre}, {srera}, {fenra}, {fliba}, {prane}) cfine x1 egy ék alakú test/eszköz x2 anyagból — (Lásd még: {tutci}) cfipu [ fi'u] x1 állapot/helyzet/esemény megzavarja/összezavarja/megtéveszti x2 -t x3 tulajdonsága miatt — (Lásd még: {pluja}, {cfipu}, {zunti}) ciblu [ blu] x1 a vére/létfontosságú testfolyadéka x2 -nek — (Lásd még: {risna}, {flecu}) cicna x1 türkiz/cián/kékeszöld színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {crino}, {blanu}) cidja [ dja] x1 étel/ennivaló/élelem/táplálék x2 számára — (Lásd még: {citka}, {nitcu}, {pinxe}, {xagji}, {cpina}) cidni [cid] x1 egy könyök/térd/csukló [mozgatható ízület] x2 végtagon, x3 testében — (Lásd még: {korcu}, {jarco}, {jganu}) cidro [ dro] x1 bizonyos mennyiségű hidrogén (-t tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {gapci}, {xukmi}) cifnu [cif] x1 egy csecsemő/újszülött [fiatalságánál/fejletlenségénél fogva gyámoltalan egyed] az x2 fajból — (Lásd még: {makcu}, {verba}) cigla [cig] x1 egy mirigy, amely x2 anyagot választ ki x3 testében — (Lásd még: {vikmi}, {xasne}) cikna [cik] x1 ébren/eszméleténél/tudatánál van / éber — (Lásd még: {sanji}, {sipna}, {tatpi}) cikre x1 (meg)javítja/rendbe hozza x2 -t x3 használatra [nem feltétlenül teljesen] — (Lásd még: {cfila}, {spofu}) ciksi [ cki] x1 magyarázza x2 eseményt/ állapotot/tulajdonságot x3 -nak, x4 magyarázattal — (Lásd még: {cipra}, {danfu}, {jalge}, {jinvi}, {krinu}, {mukti}, {nabmi}, {preti}, {rinka}, {sidbo}, {zukte}, {tavla}) cilce [cic] x1 vad/betöretlen/szelídítetlen — (Lásd még: {pinfu}, {panpi}, {tarti}) cilmo [cim] x1 nedves/nyirkos/ázott x2 folyadéktól — (Lásd még: {litki}, {lunsa}, {sudga})
cirko cilre [ cli] x1 tanul/megtud x2 tényt x3 tárgyról, x4 forrásból/tapasztalat által, x5 tanulási módszerrel — (Lásd még: {ctuca}, {tadni}, {djuno}, {ckule}) cilta [cil] x1 egy fonal/drót x2 anyagból — (Lásd még: {fenso}, {nivji}, {skori}, {silka}) cimde x1 egy mérete/kiterjedése/dimenziója x2 térnek/tárgynak, x3 modell/szabályok szerint — (Lásd még: {morna}, {ckilu}, {merli}, {manri}) cimni x1 végtelen x2 tulajdonságban/méretben/ számosságban, x3 mértékben — (Lásd még: {vitno}, {renvi}, {munje}, {fanmo}, {sisti}) cinba x1 megcsókolja x2 -t x3 ponton — (Lásd még: {ctebi}) cindu x1 egy tölgy [Quercus/Lithocarpus nemzetség] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {tricu}) cinfo x1 egy oroszlán [Panthera leo] az x2 alfajból/ fajtából — (Lásd még: {mlatu}) cinje [cij] x1 egy ránc/redő/gyűrődés/hajtás x2 n — (Lásd még: {korcu}, {polje}, {boxfo}, {boxna}) cinki x1 egy ízeltlábú/rovar [Arthropoda törzs/ Insecta osztály] az x2 fajból — (Lásd még: {civla}, {danlu}, {jalra}, {jukni}, {manti}, {sfani}, {toldi}, {bifce}) cinla x1 vékony/lapos x2 irányban/méretben, x3 mérce szerint — (Lásd még: {rotsu}, {jarki}, {tordu}, {cmalu}, {caxno}, {plana}) cinmo [ cni] x1 érzi x2 érzelmet/hangulatot x3 iránt — (Lásd még: {cumla}, {jilra}, {nelci}, {xendo}, {ckeji}, {cortu}, {jgira}, {kecti}, {kufra}, {manci}, {prami}, {steba}, {zungi}, {badri}, {burna}, {gleki}) cinri [ ci'i] x1 érdekli x2 -t/érdekes x2 számára — (Lásd még: {zdile}, {kucli}, {manci}, {kurji}) cinse [cin] x1 bizonyos szexualitást/nemi irányultságot mutat x2 állapotával/cselekedetével, amely irányultság x3 , x4 norma szerint — (Lásd még: {gletu}, {pinji}, {plibu}, {vibna}, {vlagi}) cinta x1 egy festék x2 színezőanyaggal, x3 alapanyagban — (Lásd még: {pixra}, {skari}) cinza x1 egy csipesz/fogó/egy pár evőpálcika x2 számára, x3 megfogására — (Lásd még: {tutci}) cipni [ cpi] x1 egy madár [Ave osztály] az x2 fajból — (Lásd még: {datka}, {gunse}, {jipci}, {nalci}, {pimlu}, {vofli}, {xruki}, {danlu}) cipra [cip] x1 egy kísérlet/mérés x2 tulajdonság/ állapot kimutatására, x3 tárgykörben — (Lásd még: {ciksi}, {troci}, {jarco}, {pajni}, {saske}) cirko [ cri] x1 elveszíti x2 tárgyat/személyt/ tulajdonságot/képességet x3 helyen/helyzetben/ körülmények között — (Lásd még: {facki}, {ralte}, 7
cirla {sisku}, {claxu}, {jinga}, {pleji}, {canja}, {sfasa}, {dapma}, {binra}, {mipri}) cirla x1 bizonyos mennyiségű sajt/aludttej (-et tartalmaz), x2 forrásból — (Lásd még: {ladru}) ciska [ ci'a] x1 ráírja/rávési x2 -t x3 felületre/tárolóeszközre x4 eszközzel/szerszámmal — (Lásd még: {papri}, {penbi}, {pinsi}, {tcidu}, {xatra}, {pixra}, {prina}, {finti}, {barna}, {pinka}) cisma x1 mosolyog/vigyorog — (Lásd még: {xajmi}, {cmila}, {frumu}) ciste [ ci'e] x1 egy rendszer x2 szerkezettel, x3 alkotóelemekkel, x4 tulajdonságokkal/jellemzőkkel — (Lásd még: {cmima}, {girzu}, {gunma}, {stura}, {tadji}, {munje}, {farvi}, {ganzu}, {judri}, {julne}, {klesi}, {morna}, {tcana}) citka [ cti] x1 eszi/elfogyasztja x2 -t — (Lásd még: {cidja}, {pinxe}, {tunlo}, {xagji}, {xaksu}, {batci}, {gusta}, {kabri}) citno [cit ci'o] x1 fiatal(korú)/új [viszonylag rövid ideje létező] x2 mérce szerint — (Lásd még: {cnino}, {slabu}, {verba}) citri [cir] x1 a története/történelme x2 -nek, x3 nézőpont(ja) szerint — (Lásd még: {muzga}) citsi x1 egy évszak/időszak/szezon x2 tulajdonság/ időtartam által meghatározva, x3 hosszúságú ciklusban — (Lásd még: {cedra}, {crisa}, {critu}, {dunra}, {ranji}, {temci}, {vensa}, {jbena}) civla [civ] x1 egy tetű/bolha [vérszívó ízeltlábú] az x2 fajból/fajtából, amely x3 -n élősködik — (Lásd még: {cinki}, {jalra}) cizra [ciz] x1 furcsa/szokatlan/bizarr x2 számára, x3 tulajdonsága miatt — (Lásd még: {ranxi}, {rirci}, {fange}, {banli}) ckabu x1 bizonyos mennyiségű gumi/latex (-t tartalmaz/-ból készült) x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {pruni}) ckafi [kaf] x1 bizonyos mennyiségű kávé [ital] (-t tartalmaz/-ból készült) x2 forrásból — (Lásd még: {tcati}, {barja}, {cakla}) ckaji [ kai] x1 minősége megnyilvánul x2 tulajdonságban/jellegzetességben/méretben/összhatásban — (Lásd még: {tcaci}, {tcini}) ckana [ cka] x1 egy ágy/matrac/priccs x2 anyagból, x3 (személy/tárgy/esemény) számára — (Lásd még: {kamju}, {kicne}, {nilce}, {palta}, {cpana}, {vreta}, {jubme}, {stizu}, {matci}, {zbepi}, {palne}, {sarji}) ckape [cap] x1 veszélyes/veszedelmes x2 számára, x3 körülmények között — (Lásd még: {bandu}, {kajde}, {marbi}, {snura}, {xalni}) 8
cmana ckasu [cas] x1 kigúnyolja/kicsúfolja x2 x3 tulajdonságát/cselekedetét x4 tevékenységgel — (Lásd még: {cmila}) ckeji [kej cke] x1 szégyelli magát x2 körülmények között, x3 közösség/közönség előtt — (Lásd még: {cinmo}) ckiku [kik] x1 egy kulcs, amely x2 zárat/lakatot nyitja x3 jellemzője felhasználásával /működési elvvel — (Lásd még: {stela}) ckilu [ ci'u] x1 mértékegységek skálája x2 mérésére — (Lásd még: {gradu}, {merli}, {cimde}, {manri}) ckini [ ki'i] x1 összefüggésben van x2 -vel, x3 kapcsolattal — (Lásd még: {ponse}, {srana}, {steci}, {mapti}, {sarxe}, {fange}) ckire [kir] x1 hálás/le van kötelezve x2 -nek x3 ért — (Lásd még: {cinmo}, {friti}, {pluka}) ckule [kul cu'e] x1 egy iskola/egyetem/ akadémia x2 helyen, x3 tantárgy(ak)kal, x4 diákokkal, x5 igazgatóval — (Lásd még: {cilre}, {ctuca}, {tadni}) ckunu [ ku'u] x1 egy tűlevelű (fenyő) [Pinophyta törzs] az x2 fajból/fajtából, x3 tobozokkal — (Lásd még: {tricu}) cladu [ lau] x1 hangos/zajos x2 megfigyelési pontból, x3 mérce szerint — (Lásd még: {savru}) clani [ cla] x1 hosszú x2 irányban/méretében, x3 mérce szerint — (Lásd még: {slabu}, {condi}, {ganra}, {rotsu}, {tordu}, {barda}, {ganra}, {gutci}, {minli}, {rotsu}) claxu [ cau] x1 -ból hiányzik x2 / x1 mentes x2 -től — (Lásd még: {cirko}, {kunti}, {nitcu}, {pindi}, {banzu}) clika x1 egy moha [Bryophyta törzs]/zuzmó az x2 fajból, amely x3 -on nő — (Lásd még: {mledi}) clira [lir] x1 esemény korai x2 mérce szerint — (Lásd még: {lerci}) clite [lit] x1 udvarias/előzékeny/jólnevelt x2 ügyben, x3 mérce/szokás szerint — (Lásd még: {ritli}) cliva [liv li'a] x1 távozik/elmegy/elválik x2 től/-ből/-ről / elhagyja/otthagyja x2 -t, x3 úton — (Lásd még: {litru}, {canci}, {vimcu}, {lebna}, {muvdu}) clupa [cup] x1 egy hurok/zárt görbe x2 anyagból — (Lásd még: {djine}) cmaci x1 matematika, amely x2 típusú / leírja x2 -t — (Lásd még: {mekso}) cmalu [ cma] x1 kis méretű x2 tulajdonságában/ méretében, x3 -hoz képest/x3 mérce szerint — (Lásd még: {caxno}, {cinla}, {jarki}, {tordu}, {barda}) cmana [ ma'a] x1 egy hegy/domb/bucka/csúcs/ fennsík, amely x2 -ből emelkedik ki — (Lásd még: {punli}, {derxi})
cmavo cmavo [ ma'o] x1 egy, a viszonyszavakhoz hasonló szerepet betöltő szó az x2 nyelvtani csoportból, x3 szereppel/jelentéssel, x4 használatban/nyelvben — (Lásd még: {gismu}, {lujvo}, {gerna}, {smuni}, {valsi}) cmene [ cme me'e] x1 (idézet) egy/a neve/címe x2 -nek, x3 használatában; x3 x1 -nak hívja x2 -t — (Lásd még: {gismu}, {tcita}, {valsi}, {judri}) cmila [ mi'a] x1 nevet — (Lásd még: {ckasu}, {frumu}, {xajmi}, {cisma}) cmima [mim cmi] x1 tagja/eleme x2 halmaznak — (Lásd még: {ciste}, {porsi}, {jbini}, {girzu}, {gunma}, {klesi}, {kampu}, {lanzu}, {liste}) cmoni [ cmo co'i] x1 nyög/morog/vonít/ordít/ visít [nem nyelvi vokális érzelemnyilvánítást tesz] x2 formájában, x3 -at fejezve ki — Használható állathangokra is (Lásd még: {krixa}, {bacru}, {cusku}, {cortu}) cnano [ na'o] x1 érték átlagos/megszokott x2 tulajdonságban/mennyiségben, az x3 halmazon belül, x4 mérce szerint — (Lásd még: {tcaci}, {fadni}, {kampu}, {lakne}, {tarti}, {rirci}) cnebo [neb ne'o] x1 egy/a nyaka [mint testrész] x2 -nek — (Lásd még: {galxe}, {cutne}) cnemu [nem ne'u] x1 [cselekvő] mejutalmazza/ megbünteti x2 -t annak x3 nem jellemző cselekedetéért/tulajdonságáért x4 -vel — (Lásd még: {dunda}, {friti}, {jerna}, {jinga}, {jivna}, {pleji}, {sfasa}, {venfu}, {prali}, {dapma}) cnici [nic] x1 szabályos/rendezett/rendes x2 tulajdonságában — (Lásd még: {cunso}, {kalsa}) cnino [nin ni'o] x1 új/szokatlan/fiatal x2 megfigyelő számára x3 tulajdonságában, x4 mérce szerint — (Lásd még: {nuzba}, {slabu}, {citno}, {djuno}) cnisa [nis] x1 bizonyos mennyiségű ólom (-ot tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {jinme}, {tinci}) cnita [nit ni'a] x1 közvetlenül/függőlegesen alatta/lefelé van x2 -nek/-től, x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {dizlo}, {gapru}, {galtu}, {farna}, {loldi}) cokcu [ cko] x1 felszívja/elnyeli/abszorbeálja x2 t x3 -ból x4 -be — (Lásd még: {panje}, {sakci}, {lacpu}) condi [con cno coi] x1 mély x2 irányban/ méretében, x3 viszonyítási pontból, x4 mérce szerint — (Lásd még: {clani}, {caxno}, {bargu}, {ganra}, {rotsu}, {barda}, {gutci}, {minli}) cortu [cor cro] x1 fájdalmat érez x2 ponton — (Lásd még: {cinmo}, {xrani}) cpacu [ cpa] x1 megszerzi/elfogadja x2 -t x3 helyről/személytől — (Lásd még: {punji}, {lebna}, {vimcu})
cteki cpana x1 tárgy/esemény rajta van x2 tetején, x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {vasru}, {jbini}, {zvati}, {nenri}, {vreta}, {ckana}, {diklo}, {jibni}, {lamji}, {zutse}, {punji}, {sarji}, {zbepi}) cpare [par] x1 mászik/kúszik x2 felületen, x3 irányban, x4 végtagokkal/eszközökkel — (Lásd még: {klama}, {litru}, {bajra}, {farlu}, {plipe}) cpedu [ cpe] x1 kéri/kérelmezi x2 -t x3 -tól, x4 modorban/formában — (Lásd még: {pikci}, {preti}, {frati}, {spuda}, {danfu}) cpina x1 irritáló/kellemetlen (csípős/szúrós/ fülsértő stb.) x2 érzékszervnek — (Lásd még: {vrusi}, {kukte}, {cidja}, {panci}, {sumne}) cradi x1 rádióhullámokkal küldi/közvetíti x2 -t, x3 csatornán/frekvencián, x4 rádióvevőnek — (Lásd még: {tivni}, {benji}, {tcana}) crane [ cra] x1 térben előtte/az elején van x2 nek, x3 irányban/vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {sefta}, {flira}, {trixe}, {mlana}, {pritu}, {zunle}) creka [cek] x1 egy ing/blúz/póló/egyéb felsőruházat, x2 anyagból — (Lásd még: {taxfu}) crepu [rep] x1 aratja/kaszálja/betakarítja x2 terményt/terméket x3 területről/forrásból — (Lásd még: {critu}, {sombo}, {jmaji}) cribe [rib] x1 egy medve(féle) [Ursidae család] az x2 fajból — (Lásd még: {danlu}, {mabru}) crida [rid] x1 egy tündér/tünde/elf/gnóm/pixi/ goblin/manó [emberszerű mitikus lény] az x2 mítoszban/vallásban/szerepjátékban — Továbbá: ork/ törpe/óriás/démon/ördög/angyal (emberi formában)/ mumus (Lásd még: {ranmi}, {lijda}) crino [ ri'o] x1 zöld színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {cicna}) cripu [rip] x1 egy híd x2 -n át/fölött, x3 -ba, x4 ből — x3 és x4 felcserélhetők (Lásd még: bargu, kruca, ragve, kuspe) crisa [cis] x1 a nyár [forró évszak] x2 évben, x3 helyen — (Lásd még: {citsi}, {critu}, {dunra}, {vensa}) critu x1 az ősz [aratószezon] x2 évben, x3 helyen — (Lásd még: {citsi}, {crisa}, {dunra}, {vensa}, {crepu}) ctaru x1 egy/az árapály [ciklikus kiterjedés] x2 ben, x3 által — (Lásd még: {xamsi}) ctebi [teb] x1 egy/az ajka/x2 testnyílás pereme x3 -onak [illetve labiális] — (Lásd még: {moklu}, {korbi}, {cinba}) cteki [tek ce'i] x1 egy adó/dézsma/sarc x2 vagyonból/szolgáltatásból, x3 -tól behajtandó, x4 által — Továbbá: vám/hűbér/díj (Lásd még: {pleji}, {flalu}, {turni}) 9
ctile ctile x1 bizonyos mennyiségű kőolaj x2 forrásból — (Lásd még: {grasu}) ctino [ ti'o] x1 az árnyéka x2 tárgynak, x3 fény/energiaforrás által — (Lásd még: {manku}, {gusni}) ctuca [ ctu] x1 tanítja x2 közönségnek x3 ismeret(ek)et/eszmé(ke)t/módszer(eke)t/tan(oka)t x4 tárgyról, x5 módszerrel — (Lásd még: {ckule}, {cilre}, {tadni}) cukla [cuk] x1 kerek [a síkban]; x1 egy kör(lap/ -lemez/-gyűrű) — (Lásd még: {djine}, {ranji}, {bolci}, {tarmi}) cukta [ cku] x1 egy könyv, amely x2 művet tartalmazza, x3 szerzőtől, x4 közönségnek, x5 hordozón — (Lásd még: {cfika}, {prina}, {prosa}, {tcidu}, {papri}) culno [ clu] x1 tele van x2 -vel — (Lásd még: {tisna}, {kunti}, {mulno}, {setca}, {tisna}) cumki [cum cu'i] x1 lehetséges x2 körülmények között — Továbbá: lehetőség (Lásd még: {lakne}, {cumki}) cumla [cul] x1 alázatosságot/szerénységet mutat x2 -vel szemben — (Lásd még: {cinmo}, {jgira}) cunmi x1 bizonyos mennyiségű kölesmag az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) cunso [cun cu'o] x1 véletlen(szerű)/váratlan/ kiszámíthatatlan/valószínűtlen x2 körülmények között, x3 valószínűségi eloszlással — (Lásd még: {cnici}, {lakne}, {funca}, {kalsa}, {snuti}) cuntu [ cu'u] x1 egy ügy/szervezett tevékenység, amelyben x2 érdekelt — (Lásd még: {jikca}, {srana}) cupra [ pra] x1 termeli x2 terméket x3 módszerrel — (Lásd még: {zbasu}, {farvi}, {gundi}, {jukpa}) curmi [ cru] x1 hagyja/megengedi/engedélyezi, hogy x2 megtörténjen, x3 feltételek mellett — (Lásd még: {rinju}, {banzu}, {ralte}, {jimte}, {jaspu}, {zifre}) curnu [cur] x1 egy féreg/giliszta/kukac/hernyó/ csiga/kagyló [gerinctelen állat kitinpáncél nélkül] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {since}, {silka}) curve [cuv] x1 színtiszta/hamisítatlan x2 tulajdonságában — (Lásd még: {prane}, {jinsa}, {manfo}, {sampu}, {sepli}, {traji}, {lumci}, {xukmi}) cusku [cus sku] x1 kifejezi/mondja x2 -t x3 közönségnek, x4 módon — (Lásd még: {bacru}, {tavla}, {casnu}, {spuda}, {bangu}, {dapma}, {jufra}, {pinka}) cutci [cuc] x1 egy cipő/bakancs/csizma/szandál/ saru [lábbeli] x2 végtagra, x3 anyagból — (Lásd még: {smoka}, {taxfu}, {skiji}) cutne [cut] x1 egy/a mellkasa/tora [törzs felső fele] x2 -nek — (Lásd még: {cnebo}, {betfu}, {xadni}, {tanxe}) 10
dargu cuxna [cux cu'a] x1 (ki)választja x2 -t az x3 választási lehetőségek halmazából/sorozatából — (Lásd még: {jdice}, {pajni}, {nelci}) dacru [dac] x1 egy fiók x2 struktúrában, x3 tárolására — (Lásd még: {nilce}, {tanxe}) dacti [ dai] x1 egy anyagi tárgy a téridőben — (Lásd még: {marji}, {xanri}) dadjo [daj] x1 a taoista kultúrát/vallást/ szellemiséget tükrözi x2 tekintetben — (Lásd még: {lijda}, {jegvo}) dakfu [dak] x1 egy kés [vágóeszköz] x2 vágására, x3 anyagból készült pengével — (Lásd még: {denci}, {balre}, {katna}, {tunta}, {forca}, {smuci}, {kinli}) dakli x1 egy zsák/zacskó x2 tartalommal, x3 anyagból — (Lásd még: {daski}, {bakfu}) damba [dab da'a] x1 küzd/harcol/viaskodik x2 vel x3 fölött — (Lásd még: {bradi}, {gunta}, {talsa}, {darlu}, {fapro}, {jamna}, {sonci}) damri x1 egy dob/cintányér/gong/harang [ütőhangszer] x2 dobossal/kezelővel — (Lásd még: {rilti}, {zgike}) dandu [dad] x1 lóg/függ x2 -ről, x3 által — Továbbá: x1 függ x2 -től (Lásd még: lasna, jorne) danfu [daf] x1 egy/a válasz/felelet/megoldás x2 kérdésre/problémára — (Lásd még: {ciksi}, {frati}, {preti}, {nabmi}, {spuda}, {cpedu}) danlu [dal da'u] x1 egy állat [Animalia ország] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {banfi}, {cinki}, {cipni}, {finpe}, {jukni}, {respa}, {since}, {mabru}, {bakni}) danmo [dam] x1 bizonyos mennyiségű füst/pára/ szmog/légszennyeződés x2 forrásból — (Lásd még: {pulce}, {gapci}, {sigja}, {bumru}) danre [ da'e] x1 erő nyomja/tolja x2 -t — (Lásd még: {catke}, {bapli}, {prina}, {tinsa}) dansu x1 személy/tömeg táncol x2 kíséretre/ zenére/ritmusra — (Lásd még: {bende}, {zgike}, {zajba}) danti [dan] x1 egy lövedék x2 lőfegyverhez — (Lásd még: {cecla}, {renro}, {jakne}) daplu [ plu] x1 egy sziget/zátony x2 anyagból/tulajdonságokkal, x3 környezetben — (Lásd még: {lalxu}, {rirxe}, {xamsi}, {dirgo}) dapma [dap] x1 (el-/meg-/ki-)átkozza/káromolja/ kárhoztatja x2 -t x3 sorsra — (Lásd még: {mabla}, {dimna}, {cnemu}, {sfasa}, {dunda}, {cusku}, {cirko}, {jdima}) dargu [dag] x1 egy (ország)út/autópálya [utazásra rendszeresen használt, kiépített felület] x2 -be, x3 -ból, x4 útvonalon — x2 és x3 felcserélhetők (Lásd még: naxle, tcana, pluta, klaji)
darlu darlu [ dau] x1 érvel x2 álláspont mellett, x3 álláspont ellen — (Lásd még: {fapro}, {jamna}, {sarji}, {talsa}, {sumti}, {tugni}, {casnu}, {damba}, {bradi}, {tavla}) darno [dar da'o] x1 távol/messze van x2 -től x3 tulajdonságában — (Lásd még: {jibni}) darsi x1 merész/elszánt/szemtelen/pimasz x2 cselekedetében — (Lásd még: {virnu}) darxi [dax da'i] x1 megüti/megveri x2 -t x3 eszközzel/testrésszel, x4 ponton — (Lásd még: {bikla}, {gunta}, {jenca}, {tunta}, {tikpa}, {janli}, {jgari}, {pencu}) daski x1 egy zseb/erszény x2 ruhán/anyagban — (Lásd még: {dakli}, {taxfu}, {bakfu}) dasni [das] x1 hordja/viseli x2 -t [ami nem feltétlenül ruha], x3 ruhadarabként/helyett — (Lásd még: {taxfu}) daspo [ spo] x1 esemény lerombolja/elpusztítja/ megsemmisíti/szabotálja x2 -t — (Lásd még: {spofu}, {xrani}, {marxa}, {zalvi}, {xaksu}) dasri [ sri] x1 egy szalag/csík/sáv x2 anyagból — (Lásd még: {djine}) datka x1 egy kacsa/réce [Anatinae alcsalád] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cipni}) datni x1 tény egy adat/információ x2 -ről, x3 módszer által megszerezve — (Lásd még: {fatci}, {saske}, {vreji}) decti [dec] x1 a tizede x2 -nek x3 méretében/ szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) degji [deg] x1 egy/az ujj x2 végtagon/helyen, x3 testén — (Lásd még: {nazbi}, {tamji}, {tance}, {xance}) dejni [dej] x1 tartozik x2 -vel x3 -nak, x4 szolgáltatásért/áruért/kölcsönért — (Lásd még: {jbera}, {janta}, {zivle}) dekpu x1 térfogat x2 helyi [nem metrikus] űrmértékegység, x3 rendszerben, x4 (x5 , x6 , stb.) alegységekkel — x3 alapesetben az angolszász mértékegységrendszer (Lásd még: canlu, litce, rupnu, fepni, gutci, minli, merli, bunda, kramu) dekto [dek] x1 a tízszerese x2 -nek x3 méretében/ szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) delno [del de'o] x1 fényerőssége x2 kandela, x3 mérce szerint — (Lásd még: {centi}, {decti}, {dekto},
dimna {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) dembi [deb] x1 egy bab-/borsószem [hüvelyes termés] az x2 fajba tartozó pillangósvirágú növényről [Fabaceae család] — (Lásd még: {grute}, {sobde}, {tsiju}) denci [den de'i] x1 egy/a foga [mint testrész] x2 -nek — (Lásd még: {moklu}, {dakfu}, {pagre}, {jgalu}, {batci}, {bongu}) denmi [dem] x1 sűrű/tömény/erős/zsúfolt x2 tulajdonságában, x3 ponton/helyen — (Lásd még: {carmi}, {midju}, {viknu}) denpa [dep de'a] x1 várakozik/szünetet tart x2 eseményig, x3 állapotban, x4 tevékenység/folyamat megkezdése/folytatása előtt — (Lásd még: {dicra}, {fanmo}, {sisti}, {fliba}, {pandi}) dertu [der de'u] x1 bizonyos mennyiségű föld/ sár/talaj (-t tartalmaz/-ból készült) x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {kliti}, {terdi}, {loldi}) derxi [ dre] x1 egy kupac/kazal/bucka/domb x2 anyag(ok)ból, x3 helyen — (Lásd még: {cmana}) desku [des] x1 rázkódik/remeg/reszket/rezeg/ vibrál/inog x2 erőtől — (Lásd még: {slilu}, {janbe}) detri [det] x1 a dátuma x2 eseménynek, x3 helyen, x4 naptár szerint — x1 kifejezhető a pi’e cmavo-val elválasztott értékekkel (Lásd még: djedi, jeftu, masti, nanca, tcika) dicra [dir] x1 esemény félbeszakítja/megszakítja x2 tárgyat/eseményt/folyamatot x3 tulajdonság következtében — (Lásd még: {zunti}, {fanza}, {raktu}, {denpa}) dikca [dic] x1 elektromos töltés/áram x2 -(be)n, x3 polaritással [alapesetben negatív (ni’u)] — (Lásd még: {lindi}, {xampo}, {flecu}, {maksi}, {tcana}) diklo [ klo] x1 köthető x2 helyhez, az x3 tartományon belül — (Lásd még: {jibni}, {zvati}, {cpana}, {nenri}, {lamji}, {stuzi}, {tcila}) dikni [dik] x1 rendszeres/ciklikus/periodikus x2 tulajdonságában/tevékenységében, x3 idő-/ térközökkel — (Lásd még: {slilu}, {rilti}, {xutla}, {manfo}, {boxna}) dilcu x1 a hányadosa x2 -nek és x3 -nak, x4 maradékkal — (Lásd még: {frinu}, {fendi}, {katna}, {parbi}, {mekso}) dilnu [dil] x1 egy felhő/felhőzet x2 anyagból, x3 légkörben, x4 magasságban — (Lásd még: {carvi}, {tcima}) dimna [dim] x1 a sorsa/végzete x2 -nek — (Lásd még: {dapma}) 11
dinju dinju [dij di'u] x1 egy épület x2 célra — (Lásd még: {ginka}, {zdani}, {zarci}) dinko [ di'o] x1 egy szög/szegecs [hegyes, a súrlódást kihasználó kötőelem] az x2 típusból/méretből — (Lásd még: {pijne}, {lasna}) dirba [dib] x1 kedves/drága [érzelmileg értékes] x2 számára — (Lásd még: {tcika}, {kargu}, {vamji}, {vajni}, {pleji}, {jadni}, {jemna}) dirce [ di'e] x1 kibocsátja/sugározza x2 -t x3 körülmények között — (Lásd még: {gusni}) dirgo [dig] x1 egy csepp x2 anyagból, x3 környező anyagban — (Lásd még: {daplu}, {bidju}) dizlo [diz dzi] x1 alacsony(an van) x2 vonatkoztatási rendszerben, x3 -hoz viszonyítva — (Lásd még: {cnita}, {galtu}, {gapru}, {farna}, {loldi}) djacu [jac jau] x1 bizonyos mennyiségű víz (et tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {lalxu}, {rirxe}, {xamsi}, {limna}, {litki}, {lumci}, {bumru}, {jinto}) djedi [ dje dei] x1 időtartama x2 [alapesetben 1] teljes nap, x3 mérce szerint — (Lásd még: {donri}, {detri}, {jeftu}, {masti}, {nanca}, {nicte}, {tcika}) djica [ dji] x1 kívánja/óhajtja x2 eseményt/ állapotot x3 okból — (Lásd még: {taske}, {xagji}, {mukti}, {nitcu}, {nelci}, {pacna}, {prami}, {rigni}, {trina}, {xebni}, {xlura}) djine [jin] x1 egy (kör)gyűrű/tórusz x2 anyagból, x3 belső és x4 külső átmérővel — (Lásd még: {clupa}, {cukla}, {dasri}, {karli}, {sovda}, {sruri}, {konju}) djuno [jun ju'o] x1 tudja x2 tény(eke)t x3 tárgyban/-ról, x4 ismeretelmélet szerint — (Lásd még: {slabu}, {cnino}, {fange}, {cilre}, {certu}, {facki}, {jijnu}, {jimpe}, {senpi}, {smadi}, {kakne}, {birti}, {mipri}, {morji}, {saske}, {viska}) donri [dor do'i] x1 a nappali időszaka x2 napnak, x3 helyen — (Lásd még: {nicte}, {djedi}, {tcika}) dotco [dot do'o] x1 német/germán kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {ropno}) draci x1 egy színdarab/színmű x2 -ről, x3 színműírótól, x4 közönségnek, x5 színészekkel — (Lásd még: {finti}, {cukta}, {lisri}, {cfika}) drani [ dra] x1 helyes/megfelelő/tökéletes x2 tulajdonságában/szempontból, x3 helyzetben, x4 mérce szerint — (Lásd még: {srera}, {mapti}) drata [dat] x1 másvalami/nem ugyanaz, mint x2 , x3 mérce szerint — (Lásd még: {mintu}, {frica}) drudi [rud dru] x1 a teteje/fedele x2 -nek — (Lásd még: {bitmu}, {stedu}, {galtu}, {gapru}, {loldi}, {marbi}, {gacri}, {mapku}) 12
fanmo dugri [dug] x1 a logaritmusa x2 -nek, x3 alappal — (Lásd még: {tenfa}) dukse [dus du'e] x1 túl sok x2 -ből / túlságosan x2 , x3 mérce szerint — (Lásd még: {bancu}, {banzu}, {ricfu}, {zmadu}) dukti [dut] x1 ellentéte x2 -nek, x3 tulajdonságában/skálán — (Lásd még: {ranxi}, {ragve}, {fatne}) dunda [dud du'a] x1 oda-/átadja x2 -t x3 -nak [ingyen] — (Lásd még: {benji}, {muvdu}, {canja}, {pleji}, {vecnu}, {friti}, {sfasa}, {dapma}, {cnemu}, {prali}) dunja [duj] x1 megfagy/megszilárdul x2 hőmérsékleten, x3 nyomás alatt — (Lásd még: {febvi}, {lunsa}, {runme}, {sligu}) dunku [duk du'u] x1 szorong/stresszes x2 miatt — (Lásd még: {fengu}, {surla}) dunli [dun du'i] x1 egyenlő/kongruens/egyezik x2 -vel, x3 tulajdonságban/méretben/mennyiségben — (Lásd még: {satci}, {frica}, {simsa}, {mintu}) dunra [dur] x1 a tél [hideg évszak] x2 évben, x3 helyen — (Lásd még: {citsi}, {crisa}, {critu}, {vensa}) dzena [ dze] x1 egy őse/elődje x2 -nek, x3 fokon/ kötelék által — x1 generációja megelőzi x2 szüleiét (Lásd még: patfu, rirni, tamne) dzipo [zip zi'o] x1 antarktiszi származást/ földrajzot tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {ketco}, {friko}, {sralo}, {terdi}) facki [fak fa'i] x1 felfedezi/megtudja x2 tényt x3 tárgyról; x1 megtalálja x3 -t — (Lásd még: {cirko}, {djuno}, {jijnu}, {smadi}, {sisku}) fadni [fad] x1 közönséges/általános/tipikus/ megszokott x2 tulajdonságában, az x3 halmaz elemeinek körében — Továbbá: szabványos, illetve vulgáris (Lásd még: {cafne}, {rirci}, {kampu}, {lakne}, {tcaci}, {cnano}) fagri [fag] x1 egy tűz/láng, x2 égéséből, x3 oxidáló/égéstápláló anyagban — (Lásd még: {jelca}, {sacki}) falnu [fan] x1 egy vitorla/lapát x2 anyag mozgási energiájának gyűjtésére, x3 járművön/hajtóművön — (Lásd még: {bloti}) famti x1 egy/a nagybátyja/-nénje x2 -nek, x3 kötelék által — (Lásd még: {bruna}, {mamta}, {mensi}, {patfu}, {rirni}, {tamne}) fancu x1 egy függvény/egyértelmű leképezés x2 értelmezési tartománnyal és x3 értékkészlettel — (Lásd még: {mekso}, {bridi}) fange x1 idegen/ismeretlen x2 számára, x3 tulajdonságban — (Lásd még: {cizra}, {jbena}, {ckini}) fanmo [fam fa'o] x1 (hely/esemény) a befejezése/vége/végállapota x2 folyamatnak/dolognak —
fanri Nem feltétlenül utal befejezettségre (Lásd még: {krasi}, {cfari}, {mulno}, {sisti}, {denpa}, {jipno}, {kojna}, {traji}, {krasi}) fanri x1 egy gyár/üzem/malom, amely x2 terméket gyárt, x3 alapanyagokból — (Lásd még: {molki}, {gundi}) fanta x1 megakadályozza x2 esemény megtörténtét — (Lásd még: {pinfu}, {bandu}, {zunti}, {rinju}, {jimte}, {bapli}, {rivbi}) fanva x1 lefordítja x2 szöveget/kijelentést x3 nyelvre, x4 nyelvről, x5 eredménnyel — (Lásd még: {cusku}, {bangu}) fanza [faz] x1 esemény bosszantja/idegesíti/ ingerli/zavarja x2 -t — (Lásd még: {fengu}, {raktu}, {dicra}, {tunta}, {zunti}, {jicla}) fapro [fap pro] x1 ellenkezik/ellenszegül/ ellenáll x2 személy(ek)/erő(k) ellen, x3 ügyben — (Lásd még: {bandu}, {bradi}, {darlu}, {damba}, {jivna}, {lanxe}, {rivbi}, {sarji}, {xarnu}) farlu [fal fa'u] x1 le-/elesik x2 helyre, x3 helyről, x4 gravitáció hatására/vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {lafti}, {cpare}, {klama}, {sfubu}) farna [far fa'a] x1 az iránya x2 tárgynak/ eseménynek, x3 kiindulási pontból/vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {zunle}, {pritu}, {galtu}, {gapru}, {cnita}, {dizlo}, {berti}, {snanu}, {stuna}, {stici}, {purci}, {balvi}, {lidne}) farvi [fav] x1 fejlődik/alakul x2 -vé, x3 -ból, x4 állapotokon keresztül — (Lásd még: {pruce}, {banro}, {makcu}, {ciste}, {cupra}, {ferti}) fasnu [ fau] x1 egy esemény, amely megtörténik/ bekövetkezik — (Lásd még: {krefu}, {lifri}, {fatci}, {rapli}, {gasnu}, {zukte}, {banli}) fatci [fac] x1 egy abszolút tény/valóság/igazság — (Lásd még: {datni}, {jitfa}, {sucta}, {xanri}, {jetnu}, {fasnu}, {zasti}, {cfika}, {saske}) fatne [fat fa'e] x1 sorozat fordított sorrendben van x2 -hez képest; x1 tárgy fordított helyzetben van x2 -hez képest — (Lásd még: {dukti}) fatri [ fai] x1 meg/szét/ki/fel van osztva x2 között, x3 részekre — (Lásd még: {fendi}, {preja}, {katna}, {tcana}) febvi [feb] x1 felforr/elpárolog x2 hőmérsékleten, x3 nyomáson — (Lásd még: {dunja}, {lunsa}, {runme}) femti [fem] x1 a billiárdod (10−15 ) része x2 -nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti},
flalu {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) fendi [fed] x1 [mint cselekvő] felosztja/ feldarabolja/különválasztja x2 -t x3 részekre/szeletekre x4 módszerrel — (Lásd még: {sepli}, {bitmu}, {fatri}, {dilcu}, {katna}, {frinu}) fengu [feg fe'u] x1 dühös/mérges x2 -re x3 cselekedetért/állapotért/tulajdonságért — (Lásd még: {fanza}, {dunku}) fenki [fek] x1 cselekedet/esemény őrültség/ esztelenség/ésszerűtlenség x2 mérce szerint — (Lásd még: {bebna}, {racli}, {xajmi}) fenra [fer fe'a] x1 egy repedés/hasadék/hézag/ szakadék/hágó/szoros x2 -ben — (Lásd még: {kevna}, {cfila}, {jinto}) fenso [fen fe'o] x1 összevarrja/összeölti x2 anyagokat x3 eszközzel, x4 szállal — (Lásd még: {cilta}, {jivbu}, {jorne}, {nivji}, {pijne}, {lasna}) fepni [fep fei] x1 értéke x2 váltópénzegység, x3 valutában, x4 (x5 , x6 , stb.) al-alegységekkel — (Lásd még: {sicni}, {jdini}, {jdima}, {vecnu}, {rupnu}, {dekpu}, {gutci}, {minli}, {merli}, {bunda}, {kramu}) fepri x1 egy/a tüdeje x2 -nek — (Lásd még: {pambe}, {vasxu}) ferti [ fre] x1 termékeny/szaporodóképes/ megtermékenyített, elősegíti x2 növekedését/ fejlődését — Továbbá: ígéretes/gyümölcsöző (átvitt értelemben) (Lásd még: {vanbi}, {sidju}, {rorci}, {farvi}, {banro}, {cange}) festi [fes] x1 hulladék/selejt x2 esemény/ cselekedet által — (Lásd még: {xaksu}, {kalci}, {pinca}) fetsi [fet fe'i] x1 egy nőstény/tehén/tojó/koca az x2 fajból, x3 feminin vonásokkal — (Lásd még: {nakni}) figre [fig] x1 egy füge/fügefa [a Ficus nemzetségbe tartozó növény, ill. annak termése] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}) filso [fis] x1 palesztin kultúrát/nemzetséget tükröz, x2 tekintetben — (Lásd még: {jordo}, {xebro}) finpe [fip fi'e] x1 egy hal [a Vertebrata ] az x2 fajból — (Lásd még: {danlu}) finti [fin fi'i] x1 feltalálja/kitalálja/megalkotja x2 -t x3 célra, x4 létező részek/ötletek felhasználásával — (Lásd még: {ciska}, {pemci}, {zbasu}, {larcu}, {prosa}, {skina}) flalu [ fla] x1 egy törvény, amely meghatározza x2 állapotot/eseményt x3 közösségnek, x4 körülmények között, x5 törvényhozó(k)tól — (Lásd még: {javni}, {ritli}, {zekri}, {pulji}, {tinbe}) 13
flani flani x1 egy fuvola/furulya/síp/egyéb fafúvós hangszer — (Lásd még: {zgike}) flecu [ fle] x1 egy áramlat/áram/folyó, amelyben x2 folyik/áramlik, x3 -ba/felé, x4 forrásból/ irányból — (Lásd még: {rirxe}, {senta}, {rinci}, {xampo}, {dikca}, {sakci}, {gapci}, {litki}, {ciblu}) fliba [ fli] x1 kudarcot vall x2 állapot/esemény elérésében — (Lásd még: {cfila}, {snada}, {srera}, {troci}, {sisti}, {ranji}, {denpa}, {bebna}, {zunti}) flira [fir] x1 egy/az arca x2 -nek — (Lásd még: {sefta}, {stedu}, {crane}, {mebri}) foldi [ flo foi] x1 egy mező/síkság/széles, egyenletes kiterjedés x2 anyagból — (Lásd még: {purdi}, {cange}) fonmo [fom fo'o] x1 bizonyos mennyiségű hab/ tajték x2 anyagból, x3 anyagú buborékokkal — (Lásd még: {zbabu}) fonxa [fon] x1 egy telefonkészülék/modem x2 rendszerhez/hálózathoz csatlakoztatva — (Lásd még: {tcana}) forca [ fro] x1 egy villa x2 célra, x3 fogakkal, x4 nyéllel — (Lásd még: {dakfu}, {smuci}, {komcu}, {tutci}) fraso [fas] x1 francia/gall kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {ropno}) frati [ fra] x1 reagál/válaszol x2 cselekedettel x3 ingerre x4 körülmények között — (Lásd még: {preti}, {danfu}, {spuda}, {cpedu}, {tarti}) fraxu [fax] x1 megbocsátja x2 -nek x3 eseményt/ cselekedetet/állapotot — (Lásd még: {dunda}, {curmi}, {zungi}) frica [fic] x1 eltér/különbözik/elüt x2 -től, x3 tulajdonságban/méretben/mennyiségben — (Lásd még: {ranxi}, {drata}, {dunli}, {simsa}, {vrici}) friko [ fi'o] x1 afrikai kultúrát/nemzetiséget/ földrajzot tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {ropno}, {xazdo}) frili [fil] x1 cselekedet könnyű/egyszerű x2 cselekvő számára, x3 körülmények között — (Lásd még: {nandu}, {sampu}, {zifre}) frinu x1 egy tört, x2 számlálóval és x3 nevezővel — (Lásd még: {parbi}, {dilcu}, {mekso}, {fendi}) friti [fit] x1 felajánlja x2 -t x3 -nak, x4 feltétellel — (Lásd még: {canja}, {dunda}, {rinsa}, {vecnu}, {jdima}, {cnemu}, {pleji}, {vitke}) frumu [ fru] x1 ráncolja a homlokát/összevonja a szemöldökét/fintorog — (Lásd még: {cmila}, {cisma}) fukpi [fuk fu'i] x1 egy másolata/hasonmása/ másodpéldánya/klónja x2 -nek, x3 formában, x4 módszerrel másolva — (Lásd még: {krefu}, {rapli}, {gidva}) 14
gapci fulta [ful flu] x1 fennmarad x2 gáz/folyadék felszínén; x1 tárgy sűrűsége kisebb, mint x2 közegé — (Lásd még: {limna}, {bloti}, {sakli}) funca [fun fu'a] x1 esemény/tulajdonság függ x2 szerencséjétől — (Lásd még: {cunso}, {mabla}, {zabna}) fusra [fur] x1 rohad/korhad/erjed x2 által — (Lásd még: {birje}, {vanju}, {vifne}) fuzme [fuz fu'e] x1 (a) felelős/felel x2 eseményért/állapotért x3 -nak — (Lásd még: {bilga}) gacri [ gai] x1 egy takaró/huzat/fedő/kupak/ fedél x2 takarására/elrejtésére/védelmére — (Lásd még: {pilka}, {gapru}, {marbi}, {drudi}, {botpi}, {bitmu}, {calku}) gadri [gad] x1 egy névelő, amely x2 -t jelöli meg, x3 nyelvben, x4 jelentéssel — (Lásd még: {valsi}, {cmavo}) galfi [gaf ga'i] x1 esemény átváltoztatja x2 -t x3 -má — (Lásd még: {stika}, {binxo}, {cenba}, {zasni}) galtu [gal ga'u] x1 magas(an van) x2 vonatkoztatási rendszerben, x3 -hoz viszonyítva — (Lásd még: {gapru}, {dizlo}, {cnita}, {drudi}, {farna}) galxe x1 a torka/garatnyelőcsöve x2 -nek — (Lásd még: {cnebo}, {kevna}, {tunlo}) ganlo [ ga'o] x1 ajtó/átjáró/kapu zárva/csukva van, meggátolva a be-/átjutásban x2 -hez x3 -nak (egy áthaladó) — (Lásd még: {kalri}, {pagre}, {canko}, {vorme}, {zunti}) ganra [gan] x1 széles x2 méretében x3 mérce szerint — (Lásd még: {clani}, {jarki}, {rotsu}, {condi}, {barda}, {gutci}, {minli}) ganse [gas ga'e] x1 megfigyelő érzékeli/ észreveszi x2 tulajdonságot, x3 módon, x4 körülmények között — Továbbá: megérez, felismer (jelentős szellemi feldolgozás nélkül) (Lásd még: {pencu}, {sanji}, {viska}, {sumne}, {tirna}, {zgana}, {canci}, {simlu}) ganti x1 egy/az ivarmirigye/heréje/petefészke/ porzója/termője x2 -nek, x3 ivarú — (Lásd még: {plibu}, {sovda}, {pinji}, {gutra}, {mabla}) ganxo [gax] x1 egy/a végbélnyílása x2 -nek — (Lásd még: {zargu}, {kalci}, {mabla}, {rinci}) ganzu [gaz] x1 rendezi/szervezi x2 -t [relatív káosz] x3 -má [rendezett/szervezett eredmény], x4 rendszer szerint — (Lásd még: {ciste}, {morna}, {stura}, {bilni}, {cabra}) gapci [gac] x1 egy gáz/füst/gőz/pára (többek között) x2 anyagból, x3 körülmények között — (Lásd még: {pambe}, {vacri}, {litki}, {sligu}, {danmo}, {bumru}, {cidro}, {flecu})
gapru gapru [gap] x1 közvetlenül/függőlegesen fölötte/ fölfelé van x2 -nek/-től, x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {tsani}, {galtu}, {cnita}, {drudi}, {gacri}, {dizlo}, {farna}) garna [gar] x1 egy korlát/kerítés x2 megtámasztására/korlátozására, x3 anyagból — (Lásd még: {kamju}, {grana}, {tutci}) gasnu [ gau] x1 személy/cselekvő okozza x2 eseményt — (Lásd még: {gunka}, {zukte}, {rinka}, {fasnu}, {jibri}, {kakne}, {pilno}) gasta [gat] x1 bizonyos mennyiségű acél (-t tartalmaz/-ból készült) x2 összetétellel — (Lásd még: {jinme}, {molki}, {tirse}) genja [gej] x1 egy/a gyökere/gyökérzete x2 növénynek/növényfajnak — (Lásd még: {jamfu}, {jicmu}, {patlu}, {samcu}, {spati}, {krasi}) gento [get ge'o] x1 argentin kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xispo}, {ketco}, {spano}) genxu [gex] x1 egy kampó/horog x2 anyagból — (Lásd még: {kruvi}, {korcu}) gerku [ger ge'u] x1 egy kutya(féle) az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {lorxu}, {labno}, {mlatu}) gerna [gen ge'a] x1 a nyelvtana/szabályai x2 nyelvnek, x3 szövegben — (Lásd még: {bangu}, {stura}, {cmavo}, {jufra}) gidva [gid gi'a] x1 vezeti x2 cselekvő résztvevőket x3 eseményben — x1 személy példaként áll a többiek előtt, nem feltétlenül irányítja őket (Lásd még: jitro, ralju, sazri, bende, jatna, fukpi, morna) gigdo [gig gi'o] x1 a milliárdszorosa (109 szerese) x2 -nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) ginka [gik] x1 egy tábora/ideiglenes szállása x2 nek, x3 helyen — (Lásd még: {dinju}, {xabju}, {zdani}) girzu [gir gri] x1 egy csoport/csapat x2 közös tulajdonságokkal, amelynek tagjai x3 halmaz elemei és x4 viszonyban állnak egymással — (Lásd még: {bende}, {ciste}, {cmima}, {gunma}, {panra}, {cabra}, {cecmu}, {kansa}, {klesi}, {lanzu}, {liste}, {vrici}) gismu [gim gi'u] x1 egy (lojban) tőszó, amely x2 viszonyt fejezi ki x3 argumentumok között, x4 toldalékokkal — (Lásd még: {cmavo}, {cmene}, {lujvo}, {smuni}, {sumti}, {tanru}, {valsi})
grute glare [ gla] x1 meleg/forró x2 mérce szerint — (Lásd még: {lenku}) gleki [gek gei] x1 boldog x2 esemény/állapot miatt / örül x2 eseménynek/állapotnak — (Lásd még: {badri}, {cinmo}) gletu [let gle] x1 közösül/párzik x2 -vel — x1 és x2 szimmetrikus (Lásd még: cinse, pinji, plibu, vibna, vlagi, mabla, speni) glico [gic gli] x1 angol nyelvet / angol nyelvű kultúrát tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {brito}, {merko}, {sralo}, {kadno}, {skoto}) gluta [ glu] x1 egy kesztyű [kézfejen és esetleg alkaron viselt ruhadarab] x2 anyagból — (Lásd még: {taxfu}) gocti [goc] x1 a kvadrilliomod (10−24 ) része x2 nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) gotro [got] x1 a kvadrilliószorosa (1024 -szerese) x2 -nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) gradu [ rau] x1 mennyiség az egység x2 skálán/ mércén, x3 tulajdonság mérésére — Továbbá: szint, fokozat (Lásd még: {ckilu}, {kantu}, {kelvo}, {merli}, {ranti}, {selci}) grake [ gra] x1 tömege x2 gramm, x3 mérce szerint — (Lásd még: {junta}, {kilto}, {bunda}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {litce}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) grana [ ga'a] x1 egy rúd/pózna/bot/pálca/vessző x2 anyagból — (Lásd még: {garna}) grasu [ras] x1 bizonyos mennyiségű zsír/olaj (at tartalmaz/-ból készült), x2 forrásból — (Lásd még: {ctile}, {matne}, {plana}) greku [rek] x1 a kerete/váza/szerkezete x2 -nek — (Lásd még: {korbi}, {stura}, {tsina}, {bongu}) grusi [rus] x1 szürke színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}) grute [rut] x1 a gyümölcse x2 növényfajnak — (Lásd még: {badna}, {dembi}, {figre}, {guzme}, {narge}, {perli}, {pilka}, {plise}, {spati}, {stagi}, {tamca}, {tsiju}, {tarbi}, {panzi}, {rorci}, {pruce}, {jbari}, {nimre}) 15
gubni gubni [gub] x1 nyilvános / mindenki számára használható/elérhető/nyitott x2 közösségben — (Lásd még: {sivni}) gugde [gug gu'e] x1 az országa x2 nép(ek)nek, x3 területen — (Lásd még: {turni}, {natmi}, {jecta}, {tumla}, {tutra}, {lanci}) gundi [gud] x1 ipar(ral kapcsolatos), amely x2 t állít elő, x3 folyamattal/módszerrel — (Lásd még: {cupra}, {fanri}, {rutni}, {zbasu}) gunka [gun gu'a] x1 személy dolgozik/ munkálkodik x2 tevékenységen, x3 célból — (Lásd még: {sazri}, {gasnu}, {jibri}, {zukte}, {briju}, {jibri}, {lazni}, {selfu}) gunma [gum] x1 egy sokaság/csapat/ sereg/összesség/teljesség, x2 alkotóelemekből/ összetevőkből — (Lásd még: {bende}, {girzu}, {pagbu}, {ciste}, {cmima}, {kansa}, {tinci}) gunro [gur gu'o] x1 gurul/gördül x2 felületen, x3 tengelye körül forogva — (Lásd még: {bolci}, {carna}, {jendu}, {slanu}) gunse x1 egy lúd [Anserinae alcsalád] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {cipni}) gunta [gut] x1 személy/sereg megtámadja/ megrohamozza x2 -t x3 céllal — (Lásd még: {bradi}, {damba}, {darxi}, {jamna}, {jenca}, {jursa}) gurni [ gru] x1 egy gabonamag/gabonaszem x2 növényen/növényfajon — (Lásd még: {bavmi}, {cunmi}, {mavji}, {maxri}, {molki}, {mraji}, {rismi}, {sobde}, {spati}, {zumri}, {nanba}, {sorgu}) guska [guk] x1 (ki)vájja/karcolja/marja x2 -t x3 ból — (Lásd még: {balre}, {sraku}, {batci}, {canpa}, {mosra}) gusni [gus gu'i] x1 fény, amely megvilágítja x2 t x3 forrásból — (Lásd még: {dirce}, {manku}, {solri}, {carmi}, {ctino}, {kantu}) gusta x1 egy étterem/kávézó/vendéglő, amely x2 ételeket szolgál fel, x3 közönségnek — (Lásd még: {barja}, {citka}, {kukte}, {sanmi}, {xotli}) gutci [guc] x1 hossza x2 helyi [nem metrikus] rövid hosszúságegység, x3 rendszerben, x4 (x5 , x6 , stb.) alegységekkel — (Lásd még: {mitre}, {clani}, {ganra}, {condi}, {rotsu}, {rupnu}, {fepni}, {dekpu}, {minli}, {merli}, {bunda}, {kramu}) gutra x1 egy/a méhe x2 -nek — (Lásd még: {jbena}, {rorci}, {sovda}, {tarbi}, {ganti}, {mabla}) guzme [guz zme] x1 egy dinnye/tök [Cucurbitaceae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}) △ italian Olaszország 16
jatna jabre x1 fékezi/lassítja x2 mozgást/tevékenységet, x3 eszközzel/szerkezettel/elvvel — (Lásd még: {mosra}) jadni [jad ja'i] x1 tárgy díszíti x2 -t / x1 egy díszítése x2 -nek — (Lásd még: {jemna}, {dirba}, {batke}) jakne x1 egy rakéta [jármű] x2 hajtóanyaggal, x3 hasznos teherrel — (Lásd még: {cecla}, {danti}, {spoja}) jalge [jag ja'e] x1 cselekedet/esemény/állapot egy eredménye/következménye/kimenetele x2 előzménynek — (Lásd még: {mukti}, {zukte}, {rinka}, {krinu}, {nibli}, {mulno}, {sumji}, {pilji}, {mekso}, {ciksi}) jalna x1 bizonyos mennyiségű keményítő (-t tartalmaz/-ből készült) x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {patlu}, {samcu}) jalra x1 egy csótány/egyéb egyenesszárnyú rovar / termesz [Orthoptera, ill. Isoptera rend], az x2 rendből/ fajból/fajtából — (Lásd még: {cinki}, {civla}, {manti}) jamfu [jaf jma] x1 egy/a lábfeje x2 -nek — (Lásd még: {jicmu}, {genja}, {zbepi}, {tuple}, {jubme}, {xance}, {tamji}) jamna [jam] x1 személy/sereg háborúzik/ hadakozik x2 ellen, x3 terület/ügy fölött — (Lásd még: {bradi}, {gunta}, {panpi}, {damba}, {darlu}) janbe [jab] x1 egy csengő/harang/triangulum/ hangvilla [adott hangmagasságú idiofon] x2 hangmagassággal — (Lásd még: {zgike}, {tonga}, {desku}, {slilu}) janco [jan] x1 egy/a váll/csípő/ízület, amely x2 végtagot x3 -hoz csatol — (Lásd még: {birka}) janli [jal] x1 beleütközik x2 -be — (Lásd még: {darxi}) jansu [jas] x1 egy diplomata/konzul, aki x2 -t képviseli x3 tárgyaláson, x4 feladattal — (Lásd még: {jecta}, {krati}) janta [jat] x1 egy számla/váltó x2 -ről, kiállítva x3 -nak, x4 által — (Lásd még: {jdima}, {vamji}, {vecnu}, {canja}, {jerna}, {dejni}, {jbera}) jarbu x1 az elővárosa/peremvárosa x2 városnak — (Lásd még: {nurma}, {tcadu}) jarco [ ja'o] x1 bemutatja/demonstrálja x2 tulajdonságot x3 közönségnek — (Lásd még: {tigni}, {cipra}, {zgana}, {jvinu}, {lanli}, {mipri}, {simlu}) jarki [jak] x1 keskeny x2 méretében/irányban, x3 mérce szerint — (Lásd még: {caxno}, {cinla}, {tordu}, {tagji}, {cinla}, {cmalu}) jaspu [jap] x1 egy útlevél x2 nevén, x3 hatóság által kiállítva, amely x4 tevékenységre jogosít fel — (Lásd még: {pikta}, {catni}, {curmi}) jatna [ ja'a] x1 a kapitány/parancsnok/főnök x2 járművön/tárgykörben — (Lásd még: {jitro}, {lidne}, {bende}, {minde}, {ralju}, {gidva}, {bloti})
javni javni [ jva] x1 egy szabály, ami előírja/ megköveteli x2 állapotot/eseményt x3 rendszerben/ közösségben — (Lásd még: {flalu}, {ritli}, {marde}, {tcaci}, {tinbe}, {zekri}) jbama [bam] x1 egy bomba/robbanószerkezet x2 robbanóanyaggal/működési elvvel — (Lásd még: {cecla}, {spoja}) jbari [ jba] x1 egy bogyó (termés/növény) az x2 növényről/fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}, {tsiju}, {narge}, {grute}) jbena [ jbe] x1 megszületik/megszületett x2 szülőtől, x3 időben, x4 helyen — (Lásd még: {fange}, {gutra}, {rorci}, {mamta}, {salci}, {citsi}) jbera [jer] x1 kölcsönveszi x2 tárgyat x3 -tól, x4 időre — (Lásd még: {dejni}, {janta}, {zivle}) jbini [bin bi'i] x1 belül van x2 határokon (azokat beleértve), x3 tulajdonság alapján — x2 egy, a határokat leíró, általában rendezett halmaz (Lásd még: vasru, nenri, zvati, cpana, snuji, senta, bitmu, jimte, kuspe, jibni, lamji, sruri, vanbi, midju, cmima, setca) jdari [jar] x1 kemény/merev / ellenáll x2 erőnek x3 körülmények között — (Lásd még: {nandu}, {ralci}, {randa}, {ranti}, {tinsa}, {sligu}, {stodi}) jdice [ jdi] x1 (személy) meghozza x2 döntést x3 ügyben — (Lásd még: {pajni}, {cuxna}, {kanji}, {manri}) jdika x1 csökken x2 tulajdonságban x3 mennyiséggel — (Lásd még: {zenba}, {mleca}, {vimcu}) jdima [ di'a] x1 (mennyiség) az [eladó által meghatározott] ára x2 -nek x3 vevő számára, x4 által meghatározva — x2 lehet konkrét tárgy, szolgáltatás, esemény vagy tulajdonság; (Lásd még: canja, friti, janta, jdini, kargu, pleji, dapma, vamji, vecnu, canja, fepni, jerna, jinga, pleji, prali, rupnu, sfasa) jdini [din di'i] x1 pénz(nem) x2 által kibocsátva — (Lásd még: {fepni}, {jdima}, {rupnu}, {sicni}, {canja}, {rupnu}) jduli [dul jdu] x1 bizonyos mennyiségű gél/zselé x2 anyagból/összetétellel — (Lásd még: {litki}, {sligu}) jecta [jec je'a] x1 egy állam/közigazgatás x2 terület igazgatására — (Lásd még: {gugde}, {tutra}, {turni}, {natmi}, {jansu}, {lanci}, {cecmu}) jeftu [jef] x1 időtartama x2 [alapesetben 1] hét, x3 mérce szerint — (Lásd még: {detri}, {djedi}, {masti}, {nanca}) jegvo [jeg je'o] x1 a közös zsidó-kereszténymuzulmán kultúrához/valláshoz/nemzetiséghez tartozik x2 tekintetben — (Lásd még: {lijda}, {muslo}, {dadjo}, {xriso}) jelca [jel] x1 ég(hető)/gyúlékony x2 hőmérsékleten, x3 közegben — (Lásd még: {fagri}, {kijno}, {sigja},
jgita {livla}, {sacki}) jemna [ jme] x1 egy drágakő/igazgyöngy az x2 típusból, x3 anyagból/forrásból — (Lásd még: {kunra}, {rokci}, {jadni}, {dirba}, {kargu}, {krili}, {pulji}) jenca [jen] x1 esemény megdöbbenti x2 -t — (Lásd még: {darxi}, {gunta}, {spaji}) jendu [jed] x1 egy tengely/orsó, amin x2 elforoghat, x3 anyagból/tulajdonságokkal — (Lásd még: {carna}, {gunro}, {tutci}) jenmi [jem jei] x1 sokaság egy hadsereg x2 csoport/közösség szolgálatában, x3 hatáskörben — (Lásd még: {bilni}, {sonci}, {xarci}) jerna x1 megkeresi x2 bért/fizetést x3 munkáért/ szolgálatért — (Lásd még: {jibri}, {pleji}, {vecnu}, {cnemu}, {canja}, {jdima}, {jinga}, {prali}, {sfasa}, {janta}, {kargu}, {vamji}) jersi [ je'i] x1 (mozgásban) követi x2 -t — (Lásd még: {kavbu}, {rivbi}, {kalte}, {lidne}) jerxo [jex] x1 algériai kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {friko}, {xrabo}, {muslo}, {fraso}) jesni [jes] x1 egy tű x2 anyagból — Nem feltétlenül eszköz (Lásd még: {konju}, {pijne}, {jipno}, {kinli}) jetce [ je'e] x1 egy sugár [kilövellés/kiáramlás] x2 anyagból, x3 forrásból — (Lásd még: {sputu}, {vamtu}) jetnu [jet je'u] x1 igaz x2 mérce/ ismeretelmélet/metafizikai modell szerint — (Lásd még: {stace}, {jitfa}, {fatci}, {birti}, {cfika}) jgalu [ ja'u] x1 a körme/karma x2 -nek — (Lásd még: {denci}, {jirna}, {batci}) jganu [ jga] x1 egy szög [síkbeli geometriai fogalom] x2 csúccsal, x3 tartománnyal — (Lásd még: {kojna}, {linji}, {konju}, {mokca}) jgari [ jai] x1 megragadja/megfogja/ megmarkolja/megszorítja/megöleli x2 -t x3 -mal x4 helyen — (Lásd még: {ralte}, {pencu}, {darxi}, {batke}, {rinju}) jgena [ jge] x1 egy csomó/bog x2 -n / x2 között — (Lásd még: {pluja}, {julne}, {lasna}, {skori}) jgina [gin] x1 egy génje x2 -nek, amely x3 tulajdonságot/folyamatot határozza meg — (Lásd még: {cerda}) jgira [ jgi] x1 büszke x2 -re — (Lásd még: {cinmo}, {cumla}, {sevzi}, {sinma}, {snada}) jgita [git] x1 egy gitár/hegedű/cselló/nagybőgő/ lant/citera/hárfa/egyéb húros hangszer x2 pengetővel/ vonóval/ütővel — (Lásd még: {zgike}) 17
jibni jibni [ jbi] x1 közel van x2 -hez x3 tulajdonságban/mennyiségben — (Lásd még: {darno}, {nenri}, {vanbi}, {jbini}, {lamji}, {zvati}, {cpana}, {bartu}, {diklo}, {stuzi}) jibri [jib] x1 egy munkája/foglalkozása/állása x2 -nek — (Lásd még: {briju}, {gunka}, {jerna}, {pilno}, {gasnu}, {zukte}) jicla x1 (meg)keveri x2 folyadékot/gázkeveréket — (Lásd még: {fanza}, {tunta}, {mixre}) jicmu [ cmu] x1 az alapja (bármelyik értelemben) x2 -nek — (Lásd még: {jamfu}, {zbepi}, {genja}, {krasi}) jijnu [jij] x1 ösztönösen megérzi x2 tényt x3 -ról — (Lásd még: {djuno}, {facki}, {jimpe}, {jinvi}, {nabmi}, {pensi}, {sidbo}, {smadi}) jikca [jik] x1 társadalmilag érintkezik x2 -vel — (Lásd még: {tarti}, {penmi}) jikru x1 bizonyos mennyiségű szeszes ital (-t tartalmaz/-ból készült) x2 -ből főzve — (Lásd még: {barja}, {vanju}, {birje}, {xalka}) jilka [jil] x1 bizonyos mennyiségű lúg/bázis (-t tartalmaz/-ból készült) x2 összetétellel — (Lásd még: {sodna}, {bakri}, {sodva}) jilra x1 irigy/féltékeny x2 -re x3 -ért — (Lásd még: {cinmo}) jimca [jic] x1 egy ága/gallya/végtagja x2 -nek — (Lásd még: {birka}, {rebla}, {tuple}) jimpe [ jmi] x1 megérti x2 tényt x3 -ról — (Lásd még: {djuno}, {jijnu}, {morna}, {smuni}, {saske}, {viska}) jimte [jit] x1 egy határa/szélsősége x2 -nek x3 tulajdonságban/kiterjedésben — (Lásd még: {traji}, {korbi}, {kuspe}, {rinju}, {bapli}, {curmi}, {fanta}, {jbini}) jinci x1 egy olló x2 metszésére/vágására — (Lásd még: {katna}) jinga [jig ji'a] x1 elnyeri x2 díjat x3 ellen, x4 versenyben — (Lásd még: {cirko}, {jivna}, {talsa}, {cnemu}, {prali}, {pleji}, {sfasa}, {jdima}, {jerna}, {bradi}, {kargu}, {kelci}) jinku x1 egy oltóanyag/immunrendszer-serkentő x2 védelmére x3 betegségtől, x4 módszerrel — (Lásd még: {jurme}, {mikce}, {jesni}, {bilma}) jinme [jim] x1 egy bizonyos mennyiségű fém (-et tartalmaz/-ből készült), x2 összetétellel — (Lásd még: {cnisa}, {gasta}, {lastu}, {margu}, {nikle}, {ransu}, {romge}, {sodna}, {tinci}, {tirse}, {tunka}, {zinki}, {kunra}, {sodva}) jinru [jir] x1 elmerül(t) x2 folyadékban — (Lásd még: {lumci}, {nenri}, {jinsa}) jinsa [jis] x1 tiszta x2 (szennyező)anyagtól x3 mérce szerint — (Lásd még: {lumci}, {jinru}, {curve}, {sepli}) 18
jubme jinto x1 egy forrás/kút [x2 folyadék tör a felszínre] x3 helyen — (Lásd még: {krasi}, {djacu}, {fenra}) jinvi [jiv ji'i] x1 úgy véli/gondolja, hogy x2 igaz x3 -ról, x4 alapján — (Lásd még: {ciksi}, {jijnu}, {nabmi}, {pensi}, {senpi}, {sidbo}, {birti}, {pinka}) jinzi [jiz] x1 természetes/veleszületett tulajdonsága x2 -nek — (Lásd még: {lakne}, {rarna}, {stati}, {tcaci}) jipci x1 egy csirke [Gallus nem] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cipni}) jipno [jip ji'o] x1 egy hegye/csúcsa/végpontja x2 -nek x3 helyen — (Lásd még: {mokca}, {jesni}, {fanmo}, {kojna}, {krasi}) jirna x1 egy/a szarva/tülke/agancsa x2 -nek — (Lásd még: {jgalu}, {bongu}) jisra x1 bizonyos mennyiségű lé/nektár x2 forrásból — (Lásd még: {pinxe}, {djacu}, {grute}, {stagi}) jitfa [jif] x1 hamis x2 mérce/ismeretelmélet/ metafizikai modell szerint — (Lásd még: {fatci}, {stace}, {jetnu}, {cfika}) jitro [ tro] x1 irányítja/vezeti x2 -t x3 helyzetben — (Lásd még: {bapli}, {bende}, {gidva}, {jatna}, {macnu}, {minde}, {ponse}, {ralju}, {rinka}, {sazri}, {turni}, {vlipa}, {xance}, {xlura}) jivbu x1 szövi x2 -t x3 anyagból — (Lásd még: {fenso}, {nivji}) jivna [ jvi] x1 verseng x2 ellenféllel x3 versenyben x4 -ért — (Lásd még: {cnemu}, {jinga}, {talsa}, {bradi}, {fapro}, {kelci}) jmaji [jaj] x1 [sokaság] összegyűlik x2 helyre x3 helyekről [sokaság] — (Lásd még: {crepu}) jmifa x1 egy zátony x2 anyagból x3 víztömegben — (Lásd még: {caxno}) jmina [min] x1 összeadja/egyesíti/kombinálja x2 t x3 -mal, x4 eredménnyel — (Lásd még: {zmadu}, {banro}, {sumji}, {zenba}, {setca}) jmive [miv ji'e] x1 él(etben van) x2 mérce szerint; x1 egy élőlény — (Lásd még: {lifri}, {morsi}, {stuzi}, {zvati}, {xabju}) jordo [jor jo'o] x1 jordániai kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {filso}) jorne [jon jo'e] x1 egyesül x2 -vel / csatlakozik x2 -hez x3 közös helyen — (Lásd még: {lasna}, {fenso}, {kansa}, {pencu}, {penmi}) jubme [jub jbu] x1 egy asztal/pult/oltár/ egyéb magas, sík felület x2 anyagból, x3 lábakon/alapon/ emelvényen — (Lásd még: {ckana}, {jamfu}, {nilce}, {zbepi}, {tsina}, {stizu})
judri judri x1 egy/a címe/koordinátái x2 -nek x3 rendszerben — (Lásd még: {tcita}, {cmene}, {ciste}, {stuzi}) jufra [juf ju'a] x1 egy mondat/állítás x2 -ről, x3 nyelven — (Lásd még: {valsi}, {bangu}, {gerna}, {cusku}, {smuni}) jukni [juk] x1 egy pók(féle)/[rák/egyéb ízeltlábú nem-rovar] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cinki}, {danlu}) jukpa [jup] x1 elkészíti x2 ételt x3 módon — (Lásd még: {cupra}, {bredi}) julne [ ju'e] x1 egy szűrő/háló/szita, ami átereszti x2 -t és kiszűri x3 -t, x4 tulajdonságokkal — (Lásd még: {komcu}, {ciste}, {jgena}) jundi [jud ju'i] x1 figyel x2 tárgyra/történésre — (Lásd még: {kurji}, {zvati}) jungo [jug] x1 kínai kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xazdo}) junla [jul] x1 egy óra, amely x2 időegységeket mér x3 pontossággal, x4 elven — (Lásd még: {cacra}, {mentu}, {snidu}, {tcika}, {temci}) junri [jur] x1 komoly/lelkiismeretes/megfontolt x2 ügyben — (Lásd még: {tilju}, {xalbo}, {badri}, {ritli}) junta x1 a súlya x2 tárgynak x3 erőtérben — (Lásd még: {grake}, {linto}, {tilju}, {bunda}) jurme [jum] x1 egy egysejtű az x2 fajból / x2 meghatározó tulajdonságokkal — (Lásd még: {vidru}) jursa [jus] x1 esemény/állapot kemény/zord/ kedvezőtlen x2 számára — (Lásd még: {gunta}, {vlile}) jutsi [jut] x1 egy faj az x2 nemből, az x3 családból, x4 rendből, stb. — A helyek nem jelölik a pontos hierarchiai szinteket, de a későbbi helyek magasabb szintet jelentenek (Lásd még: {klesi}, {lanzu}) juxre [jux] x1 kellemetlen/nem praktikus/ nehezen kezelhető/zavaros/ügyetlen x2 mérce szerint — (Lásd még: {sluji}, {muvdu}) jvinu [vin ji'u] x1 a kilátás x2 -re / a látványa x2 -nek x3 nézőpontból — (Lásd még: {catlu}, {kanla}, {viska}, {canko}, {jarco}) kabri x1 egy bögre/pohár/csésze/csupor/korsó/ palack x2 tartalommal, x3 anyagból — (Lásd még: {palta}, {citka}, {blaci}, {tansi}) kacma x1 egy fényképezőgép/kamera x2 fény/ sugárzás által alkotott képek x3 hordozóra való rögzítésére — (Lásd még: {lenjo}) kadno x1 kanadai kultúrát/nemzetiséget/nyelvet tükröz, x2 szempontból — (Lásd még: {bemro}, {glico}) kafke x1 felköhögi/felböfögi/kiszellenti x2 -t [túlnyomórészt gáznemű anyag] x3 (test)üregből/ (test)nyílásból — (Lásd még: {bilma}, {senci}, {sputu}, {vamtu})
kanla kagni [kag] x1 egy társaság/vállalat/cég/céh x2 által [szabadalomlevéllel] megalapítva x3 célból — (Lásd még: {kansa}, {kamni}, {banxa}, {bende}) kajde [ jde] x1 esemény/tapasztalat óvatosságra készteti/figyelmezteti x2 -t x3 veszélyre — (Lásd még: {ckape}, {nupre}, {snura}, {tcica}, {xlura}) kajna x1 egy polc/pult/korlát/keresztrúd x2 -re erősítve, x3 célból — (Lásd még: {balni}) kakne [ ka'e] x1 képes megtenni x2 -t / x2 lenni, x3 feltételek mellett — (Lásd még: {stati}, {certu}, {gasnu}, {djuno}, {zifre}) kakpa x1 kiássa x2 anyagot x3 forrásból/gödörből x4 eszközzel — (Lásd még: {katna}, {plixa}, {sraku}, {canpa}, {sraku}) kalci x1 az ürüléke/bélsara/ganéja/trágyája/ fekáliája x2 -nek — (Lásd még: {ganxo}, {pinca}, {vikmi}, {mabla}, {festi}) kalri [kar] x1 (ajtó/kapu/átjáró) nyitva van/ nyitható, ezáltal hozzáférést/átjutást biztosítva x2 -hez x3 -nak (egy áthaladó) — (Lásd még: {ganlo}, {pagre}, {canko}, {vorme}) kalsa [kas] x1 kaotikus/entropikus/rendetlen x2 szempontból — (Lásd még: {cunso}, {cnici}) kalte [kat] x1 vadászik x2 -re, x3 célból — (Lásd még: {jersi}, {kavbu}, {sisku}, {rivbi}) kamju x1 egy oszlop/pillér x2 anyagból — (Lásd még: {ckana}, {garna}, {sanli}, {slanu}) kamni x1 (sokaság) egy bizottság x2 feladattal/ céllal x3 testületben/szervben — (Lásd még: {bende}, {kagni}) kampu [ kau] x1 tulajdonság közös/általános/ egyetemes az x2 halmaz tagjai között — (Lásd még: {cafne}, {rirci}, {fadni}, {cnano}, {tcaci}, {lakne}, {cmima}, {simxu}) kanba x1 egy kecske [Caprinae alcsalád] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {lanme}, {sunla}) kancu [kac] x1 megszámolja x2 halmaz elemeit x3 eredménnyel, x4 -esével — (Lásd még: {kanji}, {satci}, {merli}) kandi [kad] x1 halvány/homályos/fakó/tompa/ matt/telítetlen x2 tulajdonságban, x3 megfigyelő szerint — (Lásd még: {blabi}, {carmi}, {klina}, {linto}, {manku}, {murse}, {ruble}, {skari}, {milxe}, {blanu}, {bunre}, {cicna}, {crino}, {grusi}, {narju}, {nukni}, {pelxu}, {xekri}, {xunre}, {zirpu}) kanji [kaj] x1 kiszámítja x2 értéket/állapotot x3 adatokból x4 úton — (Lásd még: {kancu}, {jdice}, {skami}) kanla [kal] x1 egy/a szeme x2 -nek — (Lásd még: {jvinu}, {kerlo}, {viska}, {kumte}) 19
kanpe △ kanpe x1 számít x2 esemény bekövetkeztére, amelyre x3 esélyt lát — x3 alapértelmezett értéke li so’a (1-hez közeli érték); kísérleti gismu (Lásd még: pacna) kanro [ ka'o] x1 egészséges/fitt x2 mérce szerint — (Lásd még: {bilma}, {mikce}) kansa [kan] x1 kíséri x2 -t x3 esemény/vállalkozás során / körülmények között — (Lásd még: {kagni}, {jorne}, {gunma}, {girzu}, {lasna}) kantu [ ka'u] x1 egy kvantum/[elemi] részecske/ hullám / legkisebb mérhető egysége x2 tulajdonságnak/jelenségnek — (Lásd még: {selci}, {ratni}, {gradu}, {gusni}, {nejni}, {linji}) kanxe [kax] x1 egy logikai kapcsolat, amely szerint x2 és x3 [du’u] állítások igazak — (Lásd még: {vlina}) karbi [kab] x1 megfigyelő összehasonlítja x2 -t és x3 -t x4 tulajdonságuk szerint, x5 eredménnyel — (Lásd még: {klani}, {mapti}, {sarxe}, {zmadu}, {mleca}, {dunli}) karce x1 egy autó/furgon [kerekeken közlekedő motoros jármű] x2 szállítására, x3 üzemanyaggal — (Lásd még: {carce}, {xislu}, {marce}, {sabnu}) karda x1 egy kártya/lap/cetli [kisméretű, lapos, elhanyagolhatóan vékony forma] x2 anyagból, x3 alakban — x3 alapértelmezett értéke téglalap (Lásd még: matci, tapla, plita) kargu x1 (tárgy/áru/tulajdonság/esemény) drága/ költséges x2 számára, x3 mérce szerint — (Lásd még: {vamji}, {dirba}, {vajni}, {jdima}, {pleji}, {canja}, {jerna}, {jinga}, {jemna}, {sfasa}, {vecnu}) karli x1 egy öv/szíj/gyűrű/örv x2 körül, x3 anyagból — (Lásd még: {sruri}, {djine}) karni x1 egy újság/magazin x2 tartalommal, x3 kiadóval, x4 olvasóközönség számára — (Lásd még: {papri}, {pelji}, {tcidu}) katna [ ka'a] x1 (eszköz/penge/erő) elvágja/ elnyírja x2 -t x3 darabokra — (Lásd még: {kakpa}, {sraku}, {plixa}, {dakfu}, {jinci}, {porpi}, {spofu}, {tunta}, {xrani}, {fatri}, {fendi}, {balre}, {dilcu}) kavbu [kav] x1 elfogja/elkapja/csapdába ejti x2 t x3 csapdával/eszközzel — (Lásd még: {jersi}, {kalte}, {pinfu}, {sisku}, {rinju}) kecti [kec ke'i] x1 sajnálja x2 -t / szánalmat érez x2 iránt, x3 miatt — (Lásd még: {cinmo}, {xendo}) kelci [kel kei] x1 játszik x2 játékszerrel — (Lásd még: {jivna}, {jinga}, {zdile}) kelvo [ ke'o] x1 hőmérséklete x2 [alapesetben 1] kelvin, x3 mérce szerint — (Lásd még: {gradu}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro})
20
klesi kenra [ken] x1 egy rákos daganat/tumor x2 -ben — (Lásd még: {bilma}, {mikce}, {spita}) kensa [kes] x1 a világűr egy tartománya x2 égitest/régió környékén — (Lásd még: {canlu}, {munje}, {terdi}, {tsani}) kerfa [ kre] x1 egy szál haj/szőr x2 testének x3 részén — (Lásd még: {skapi}, {sunla}, {pimlu}) kerlo [ker] x1 egy/a füle x2 -nek — (Lásd még: {kanla}, {savru}, {smaji}, {tirna}, {ractu}) ketco [ket tco] x1 dél-amerikai kultúrát/ nemzetiséget/földrajzot tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {merko}, {xispo}, {brazo}, {gento}, {spano}) kevna [kev ke'a] x1 egy üreg/gödör/barlang x2 ben; x2 konkáv/üreges x1 helyen — (Lásd még: {fenra}, {kunti}, {canlu}, {canko}, {galxe}, {tubnu}) kicne [kic ki'e] x1 egy párna/párnázás/tömítés x2 számára/felfogására, x3 anyaggal töltve/tömve — (Lásd még: {ckana}, {matci}) kijno [kij] x1 bizonyos mennyiségű oxigén (-t tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {jelca}, {vacri}, {vasxu}) kilto [ ki'o] x1 az ezerszerese x2 -nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) kinli [kil] x1 éles/hegyes x2 helyen — (Lásd még: {balre}, {dakfu}, {jesni}) kisto [kis] x1 pakisztáni kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {xurdo}) klaji [laj] x1 egy utca/körút/sétány/köz/sikátor(/ folyosó) x2 helyen, hozzáférést biztosítva x3 -hoz — Olyan út, ami inkább az út menti területek elérését szolgálja, mintsem két hely közötti közlekedést (Lásd még: {naxle}, {panka}, {pluta}, {dargu}) klaku [kak] x1 sír x2 könnyeket x3 miatt (esemény/állapot) — (Lásd még: {badri}, {krixa}) klama [ kla] x1 jön/megy x2 úticélba, x3 kiindulási helyről, x4 úton, x5 járművel — (Lásd még: {cadzu}, {bajra}, {marce}, {vofli}, {litru}, {muvdu}, {cpare}, {pluta}, {bevri}, {farlu}, {limna}, {vitke}) klani [ lai] x1 egy mennyiség kifejezve x2 kvantor által, x3 skálán [si’o] — (Lásd még: {namcu}) klesi [ kle lei] x1 (sokaság/si’o) egy kategóriája/alcsoportja/részhalmaza x2 -nek, x3 meghatározó tulajdonsággal — (Lásd még: {cmima}, {jutsi}, {ciste}, {girzu}, {lanzu}, {vrici})
klina klina [ kli] x1 tisztán átereszti x2 jelet/adást — (Lásd még: {kandi}, {zunti}) kliru x1 bizonyos mennyiségű klór / egyéb halogén az x2 típusból — (Lásd még: {xukmi}) kliti [kit] x1 bizonyos mennyiségű agyag (-ot tartalmaz/-ból készült), x2 összetétellel — (Lásd még: {dertu}, {pesxu}, {staku}) klupe [lup lu'e] x1 egy csavar [kötőelem] x2 célra, x3 menettel, x4 testtel — (Lásd még: {korcu}, {sarlu}, {tutci}) kluza [luz] x1 laza/buggyos/bő x2 -n, x3 helyen — (Lásd még: {tagji}, {trati}, {rinju}) kobli [kob ko'i] x1 bizonyos mennyiségű káposzta/saláta/zeller[/zöldség, amelynek a leveleit fogyasztjuk] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {stagi}) kojna [koj ko'a] x1 egy sarok/csúcs/térszög x2 n/-ben, x3 anyagból — (Lásd még: {jipno}, {konju}, {bliku}, {fanmo}, {jganu}, {krasi}) kolme [kol ko'e] x1 bizonyos mennyiségű kőszén/tőzeg/antracit (-ot tartalmaz/-ból készült) x2 forrásból — (Lásd még: {tabno}, {tarla}) komcu [kom] x1 egy fésű [fogazott forma] x2 anyagból, x3 fogakkal — (Lásd még: {julne}, {forca}, {burcu}) konju [kon ko'u] x1 egy kúp x2 anyagból, x3 csúccsal — (Lásd még: {jesni}, {djine}, {sovda}, {kojna}, {jganu}) korbi [kor koi] x1 egy/a széle/szegélye/pereme/ margója/határa x2 -nek, ami elválasztja x3 -tól — (Lásd még: {greku}, {mlana}, {jimte}, {ctebi}, {bartu}) korcu [ kro] x1 görbe/hajlított/hajtott/csavart — (Lásd még: {cinje}, {klupe}, {kruvi}, {polje}, {sarlu}, {sirji}, {bargu}, {genxu}) korka [kok] x1 bizonyos mennyiségű parafa/ fakéreg/faháncs (-ot tartalmaz/-ból készült) az x2 fafajból — (Lásd még: {tricu}, {calku}, {skapi}, {stagi}) kosta [kos] x1 egy kabát/dzseki/köpeny/mellény/ pulóver [extra külső ruharéteg] x2 anyagból — (Lásd még: {pastu}, {sunla}, {taxfu}) kramu x1 terület/felszín x2 helyi [nem metrikus] területegység, x3 rendszerben, x4 (, x5 , x6 , stb.) alegységekkel — x3 alapesetben az angolszász mértékegységrendszer (Lásd még: rupnu, fepni, dekpu, gutci, minli, merli, bunda) krasi [ kra] x1 (hely/esemény) a forrása/eredete/ kezdete x2 -nek (tárgy/esemény/folyamat) — (Lásd még: {fanmo}, {sabji}, {cfari}, {jipno}, {traji}, {kojna}, {genja}, {jicmu}, {sitna}, {jinto}) krati [ ka'i] x1 képviseli x2 [nem jelenlévő] személy(eke)t x3 ügy(ek)ben/szerep(ek)ben — (Lásd
kunra még: {jansu}, {catni}, {vipsi}, {pulji}) krefu [ref ke'u] x1 esemény a megismétlése / újabb előfordulása/esete x2 -nek (fogalom) az x3 edik alkalommal — (Lásd még: {fukpi}, {rapli}, {cafne}, {fasnu}, {xruti}) krici [ kri] x1 elhiszi [külső bizonyíték/ bizonyítás nélkül], hogy x2 igaz/feltételezhető x3 tárgyban/-ról — (Lásd még: {censa}, {cevni}, {lijda}, {makfa}, {malsi}, {senpi}, {birti}) krili x1 bizonyos mennyiségű kristályos anyag (-ot tartalmaz/-ból készült), x2 összetétellel, x3 alakban — (Lásd még: {jemna}, {bisli}) krinu [rin ki'u] x1 esemény/állapot az oka/ indítéka/magyarázata x2 eseménynek/állapotnak — (Lásd még: {ciksi}, {rinka}, {nibli}, {mukti}, {jalge}, {zukte}, {bapli}) krixa [kix ki'a] x1 felkiált/felüvölt x2 hangon — (Lásd még: {klaku}, {bacru}) kruca [kuc] x1 keresztezi/metszi x2 -t x3 helyen — (Lásd még: {cripu}, {ragve}) kruji [ruj] x1 bizonyos mennyiségű krém/ emulzió/püré (-t tartalmaz/-ból készült) x2 összetétellel — (Lásd még: {ladru}, {matne}) kruvi [ruv kru] x1 egy görbület/hajlat/kanyar x2 -n, x3 helyen, x4 meghatározó pontokkal/ tulajdonságokkal — (Lásd még: {korcu}, {bargu}, {genxu}, {linji}, {sirji}) kubli [kub] x1 egy kocka/egyéb szabályos poliéder/sokszög x2 dimenzióban (alapesetben térbeli), x3 oldalakkal/lapokkal — (Lásd még: {kurfa}, {bliku}, {tanbo}, {tapla}, {tarmi}) kucli x1 kíváncsi x2 -re — (Lásd még: {manci}, {sisku}, {cinri}) kufra [kuf] x1 jól/kényelmesen érzi magát x2 környezetben/feltételek mellett — (Lásd még: {cinmo}) kukte [kuk] x1 finom/ízletes/jó illatú/kellemes x2 megfigyelő/érzék számára — (Lásd még: {gusta}, {ralci}, {vrusi}, {cpina}) kulnu [ klu] x1 [eszmék, hiedelmek, szokások, hagyományok, művészetek sokasága] a kultúrája x2 nemzetnek/népnek — (Lásd még: {natmi}, {cecmu}) kumfa [kum ku'a] x1 egy kamra/szoba/terem/ csarnok x2 építményben, x3 falakkal/padlóval/ mennyezettel — (Lásd még: {bitmu}, {canlu}, {zdani}) kumte x1 egy teve/láma/alpaka/vikunya [Camelidae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {sunla}, {kanla}, {xirma}, {xasli}) kunra [kun] x1 egy ásvány/érc (-et tartalmaz/-ből készült) x2 típusból/fémből, x3 forrásból — (Lásd még: {jinme}, {bisli}, {rokci}, {jemna}) 21
kunti kunti [kut] x1 [tartály/edény] üres/üreges / nem tartalmazza x2 -t — (Lásd még: {culno}, {tisna}, {claxu}, {canlu}, {kevna}, {setca}) kurfa [kur] x1 egy derékszögű idom x2 csúcsokkal, x3 dimenzióban (alapesetben síkbeli) — (Lásd még: {bliku}, {kubli}, {tapla}, {salpo}, {tarmi}) kurji [kuj ku'i] x1 törődik/foglalkozik x2 -vel / gondoskodik x2 -ről / vigyáz x2 -re — (Lásd még: {jundi}, {cinri}, {prami}, {raktu}, {zgana}) kurki x1 keserű/fanyar/csípős/szúrós/erősen kellemetlen x2 megfigyelő/érzék számára — (Lásd még: {titla}, {slari}) kuspe [kup ku'e] x1 átfogja/áthidalja x2 távolságot/területet/intervallumot/tárgykört — Továbbá: átnyúlik, elterül (bizonyos értelemben) (Lásd még: {ranji}, {renvi}, {tcena}, {bancu}, {cripu}, {ragve}, {vorme}, {canko}, {bitmu}, {sirji}, {jbini}, {jimte}, {preja}) kusru [kus] x1 személy kegyetlen/könyörtelen/ aljas/undok x2 -vel — (Lásd még: {xendo}, {jursa}) labno x1 egy farkas [Canis lupus] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {gerku}) lacpu [lap cpu] x1 húzza/vonszolja/megrántja/ rángatja/vontatja x2 -t x3 -nál fogva — (Lásd még: {catke}, {sakci}, {cokcu}) lacri [lac] x1 bízik abban, hogy x2 előidézi/ végrehajtja/biztosítja x3 eseményt/állapotot — (Lásd még: {minde}, {nitcu}, {tinbe}) ladru [lad] x1 bizonyos mennyiségű tej (-et tartalmaz/-ből készült) x2 forrásból — (Lásd még: {lanbi}, {mabru}, {tatru}, {cirla}, {kruji}) lafti [laf] x1 emeli x2 -t x3 -nál fogva, x4 (gravitációs) erő ellenében — (Lásd még: {farlu}, {plipe}) lakne [ la'e] x1 esemény/állapot/tulajdonság valószínű x2 körülmények között — (Lásd még: {cumki}, {jinzi}, {kampu}, {tcaci}, {cunso}, {cafne}, {fadni}, {cnano}) lakse [lak] x1 bizonyos mennyiségű viasz/ paraffin [hő hatására különösen képlékennyé váló anyag] x2 forrásból — (Lásd még: {bifce}, {ranti}, {bidju}) △ laldo x1 öreg/idős/régi x2 mérce szerint — Javasolt változtatás, loglanból átvéve (Lásd még: {citno}) lalxu [ la'u] x1 egy tó/lagúna/tengerszem/tócsa x2 helyen — (Lásd még: {daplu}, {djacu}, {rirxe}, {xamsi}, {zbani}) lamji [lam la'i] x1 szomszédos/érintkezik x2 vel x3 tulajdonságban/sorozatban, x4 irányban — (Lásd még: {zvati}, {cpana}, {jibni}, {diklo}, {stuzi}, {bartu}, {jbini}) 22
lenjo lanbi x1 bizonyos mennyiségű fehérje/protein/ albumin az x2 típusból, x3 aminosav-sorozattal — (Lásd még: {ladru}, {sovda}) lanci x1 egy zászló/lobogó, ami x2 -t szimbolizálja x3 mintával, x4 anyagból — (Lásd még: {gugde}, {jecta}) lanka x1 egy kosár x2 tartalommal, x3 anyagból szőve — (Lásd még: {vasru}, {baktu}) lanli [lal] x1 elemzi/analizálja/részletesen megvizsgálja x2 -t x3 módszerrel/technikával/ rendszerrel — (Lásd még: {catlu}, {zgana}, {jarco}, {pensi}, {pinka}) lanme [lan] x1 egy birka/juh az x2 fajból/fajtából, az x3 nyájból — (Lásd még: {kanba}, {sunla}) lante x1 egy konzervdoboz/[szorosan zárt/ lehegesztett tárolóedény] x2 romlandó tartalom számára, x3 anyagból — (Lásd még: {botpi}, {baktu}, {tinci}) lanxe [lax] x1 egyensúlyban van x2 erők hatása alatt — (Lásd még: {midju}, {nutli}, {fapro}, {nutli}) lanzu [laz] x1 egy család/klán/törzs x2 tagokkal, akik x3 minta szerinti kapcsolatban állnak egymással — (Lásd még: {natmi}, {cmima}, {girzu}, {jutsi}, {klesi}) larcu [lar] x1 (folyamat) egy művészi alkalmazása x2 mesterségnek/készségnek — (Lásd még: {finti}, {zbasu}, {stati}) lasna [ la'a] x1 (cselekvő) rögzíti/odaerősíti/köti/-kapcsolja x2 -t x3 -hoz x4 rögzítési eszközzel — (Lásd még: {jorne}, {fenso}, {jgena}, {batke}, {dinko}, {kansa}) lastu x1 bizonyos mennyiségű sárgaréz (-et tartalmaz/-ből készült) [réz-cink ötvözet] x2 összetétellel — (Lásd még: {jinme}, {ransu}, {tunka}) latmo [ la'o] x1 latin/római/román [utóbbi mint újlatin] kultúrát/uralmat/nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {ropno}, {fraso}, {spano}, {xispo}) latna x1 egy szimbolikus jelentőséggel bíró növény az x2 fajból/fajtából, ami x3 szimbóluma az x4 kultúrában/vallásban — (Lásd még: {budjo}, {censa}, {lijda}, {spati}) lazni x1 (személy) lusta/rest/munkakerülő x2 cselekedetet illetően — (Lásd még: {nejni}, {vreta}, {gunka}) lebna [leb le'a] x1 elveszi/elkobozza/ eltulajdonítja [véglegesen] x2 -t (tárgy/tulajdonság) x3 -tól (birtokos) — (Lásd még: {punji}, {cpacu}, {vimcu}, {canci}, {cliva}) lenjo [len le'o] x1 egy lencse, ami x2 -t [alapesetben fény] fókuszálja x3 gyújtópontba x4 módon/
lenku anyagból — ka absztrakció: fénytörés (Lásd még: {kacma}, {minra}) lenku [lek] x1 hideg/hűvös x2 mérce szerint — (Lásd még: {glare}, {bisli}) lerci [lec] x1 esemény késői/késik x2 mérce szerint — (Lásd még: {clira}) lerfu [ler le'u] x1 (la’e zo BY / me’o BY) egy betűjegy/számjegy/szimbólum/karakter az x2 ábécében/karakterkészletben, x3 jelentéssel — (Lásd még: {mifra}, {namcu}, {sinxa}, {pandi}) libjo [lib] x1 líbiai kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {friko}, {xrabo}, {muslo}) lidne [ li'e] x1 megelőzi x2 -t x3 sorozatban — (Lásd még: {balvi}, {ralju}, {rebla}, {purci}, {jersi}, {porsi}, {jatna}, {farna}) lifri [lif fri] x1 megtapasztalja/átéli/elszenvedi x2 -t / átesik x2 -n — (Lásd még: {jmive}, {fasnu}, {renvi}) lijda [ jda] x1 egy/a vallása (többek között) x2 hívőknek, ami (többek között) x3 hiedelmeket/ hagyományokat/tanokat tartalmazza — (Lásd még: {budjo}, {censa}, {cevni}, {crida}, {dadjo}, {jegvo}, {krici}, {latna}, {malsi}, {marde}, {muslo}, {pruxi}, {ranmi}, {ritli}, {xriso}, {zekri}) limna [lim] x1 (cselekvő) úszik x2 folyadékban — (Lásd még: {djacu}, {fulta}, {klama}, {litru}) lindi [lid] x1 egy villám/ívkisülés, ami belecsap x2 -be x3 -ból — (Lásd még: {dikca}) linji [lij li'i] x1 egy vonal x2 pontok által meghatározva — (Lásd még: {kruvi}, {sirji}, {jganu}, {kantu}, {mokca}) linsi [lin] x1 egy darab lánc x2 anyagból, x3 tulajdonságú láncszemekkel — (Lásd még: {skori}) linto [ li'o] x1 könnyű súlyú/kis tömegű x2 mérce szerint — (Lásd még: {junta}, {tilju}, {xalbo}, {kandi}) lisri [lis] x1 egy történet/elbeszélés x2 cselekménnyel/eseményről/tanulsággal x3 mesélőtől x4 hallgatóságnak — (Lásd még: {ranmi}, {cfika}, {skicu}, {prosa}, {pemci}) liste [ ste] x1 egy (leírt) lista/katalógus x2 sorozat/halmaz elemeiből, x3 sorrendben, x4 hordozón — (Lásd még: {porsi}, {girzu}, {cmima}) litce [lic] x1 űrtartalma x2 liter, x3 mérce szerint — (Lásd még: {merli}, {grake}, {mitre}, {dekpu}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) litki [lik] x1 folyékony anyag x2 összetétellel, x3 körülmények között — (Lásd még: {cilmo}, {djacu},
macnu {lumci}, {runta}, {pambe}, {sudga}, {gapci}, {sligu}, {flecu}, {jduli}) litru [ li'u] x1 utazik/vándorol x2 úton, x3 módon/járművel — (Lásd még: {bajra}, {cadzu}, {cpare}, {tcana}, {klama}, {cliva}, {pluta}, {limna}, {muvdu}) livga x1 egy/a mája x2 -nek — (Lásd még: {rango}, {betfu}) livla [lil] x1 egy/az üzemanyaga/energiaforrása x2 -nek — (Lásd még: {nejni}, {xaksu}, {jelca}) logji [loj] x1 [szabályrendszer] egy logika x2 kikövetkeztetésére/levezetésére/bizonyítására/mellett való érvelésre — (Lásd még: {nibli}) lojbo [lob jbo] x1 lojban/loglan nyelvet/ kultúrát/közösséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {bangu}, {logji}) loldi [lol loi] x1 a padlója/alja/feneke x2 -nek — (Lásd még: {bitmu}, {drudi}, {dertu}, {dizlo}, {cnita}, {zbepi}, {sarji}, {serti}) lorxu [lor lo'u] x1 egy róka [Vulpini rend] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gerku}) lubno [ lu'o] x1 libanoni kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {xrabo}) lujvo [luv jvo] x1 egy szóelemekből felépített, lexikai értelemmel rendelkező szó x2 jelentéssel, x3 helyszerkezettel/vonzatokkal, x4 elemekből — (Lásd még: {stura}, {cmavo}, {gismu}, {rafsi}, {smuni}) lumci [lum lu'i] x1 (cselekvő) mossa/tiszítja x2 -t x3 szennyeződéstől/szennyezőanyag(ok)tól, x4 tisztítószer(ek)kel/-ben — (Lásd még: {djacu}, {jinru}, {litki}, {zbabu}, {jinsa}, {curve}) lunbe [lub] x1 csupasz/meztelen/puszta/kopasz / takarás/ruha/szigetelés/védelem nélküli — (Lásd még: {taxfu}, {bandu}) lunra [lur] x1 egy/a (természetes) holdja x2 bolygónak [alapesetben a Földnek] — (Lásd még: {plini}, {solri}, {terdi}, {mluni}) lunsa [lus] x1 cseppfolyósodik/kondenzálódik/ kicsapódik/lecsapódik x2 -re/-be, x3 hőmérsékleten, x4 nyomáson — (Lásd még: {cilmo}, {dunja}, {febvi}, {runme}, {bumru}) mabla [mal] x1 rossz/előnytelen/hátrányos/ csúnya/undorító/visszataszító x2 tulajdonságban, x3 számára. — (Lásd még: {xlali}, {rigni}, {fegli}; {mabla}) mabru [mab] x1 egy emlős [Mammalia osztály] az x2 fajból — (Lásd még: {danlu}, {ladru}, {tatru}, {ractu}, {xanto}, {xarju}) macnu [ cnu] x1 (esemény/cselekedet/folyamat) kézi [nem automatikus] x2 szerepben, x3 feltételek mellett — (Lásd még: {zmiku}, {jitro}) 23
makcu makcu [ ma'u] x1 felnőtt/érett/kifejlett x2 tulajdonságban — (Lásd még: {cifnu}, {ninmu}, {verba}, {banro}, {farvi}, {nanmu}) makfa [maf] x1 varázslat/természetfeletti/mágia/ boszorkányság x2 számára, x3 személy/erő/istenség által végrehajtva — (Lásd még: {krici}, {manci}) maksi [mak] x1 mágneses, x2 mágneses térrel — (Lásd még: {dikca}, {trina}, {xlura}) malsi [mas] x1 egy templom/szentély/kápolna/ zsinagóga az x2 vallásból, x3 helyen — (Lásd még: {cevni}, {krici}, {lijda}, {ritli}) mamta [mam] x1 az anyja x2 -nek — Nem feltétlenül utal biológiai rokonságra (Lásd még: {patfu}, {sovda}, {rirni}, {rorci}, {tarbi}, {famti}, {bersa}, {jbena}) manci [mac] x1 csodálkozik x2 -n — (Lásd még: {cinmo}, {makfa}, {kucli}, {spaji}, {cinri}, {banli}, {sisku}) manfo x1 tárgy/esemény egységes/homogén x2 tulajdonságban — (Lásd még: {prane}, {curve}, {ranji}, {vitno}, {stodi}, {dikni}, {sampu}, {traji}) manku [man] x1 sötét / nem megvilágított — (Lásd még: {blabi}, {gusni}, {ctino}, {kandi}, {xekri}) manri [mar] x1 egy vonatkoztatási rendszer/ mérce x2 megfigyelésére/mérésére/meghatározására, x3 szabályok szerint — (Lásd még: {ckilu}, {merli}, {pajni}, {cimde}, {jdice}, {marde}) mansa x1 teljesíti x2 feltételt x3 tulajdonságban/ állapotban — (Lásd még: {pajni}) manti x1 egy hangya [Formicidae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cinki}, {jalra}) mapku [map] x1 egy kalap/sapka/sisak [fejfedő] x2 anyagból — (Lásd még: {taxfu}, {stedu}, {drudi}) mapni x1 bizonyos mennyiségű gyapjú/pamut (-ot tartalmaaz/-ból készült) — (Lásd még: {bukpu}) mapti [mat] x1 illik/passzol/megfelelő x2 -hez x3 tulajdonságban — (Lásd még: {satci}, {tugni}, {sarxe}, {drani}, {tarmi}, {ckini}, {mintu}) marbi [ mra] x1 egy fedezék/menedék x2 védelmére x3 ellen — (Lásd még: {bandu}, {ckape}, {snura}, {drudi}, {sepli}, {bitmu}, {gacri}) marce [ ma'e] x1 egy jármű / szállítási mód x2 szállítására x3 felületen/közegben, x4 meghajtással — (Lásd még: {klama}, {matra}, {bevri}, {bloti}, {carce}, {karce}, {sabnu}, {skiji}) marde [mad] x1 az erkölcse/morálja x2 -nek x3 helyzetről — (Lásd még: {palci}, {vrude}, {lijda}, {manri}, {javni}, {tarti}, {zekri}) margu [mag] x1 bizonyos mennyiségű higany (-t tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {jinme}) 24
menli marji [maj mai] x1 bizonyos mennyiségű anyag (-ot tartalmaz/-ból készült) x2 összetevőkkel/típusból, x3 alakban/formában — Továbbá: anyagi természetű, fizikai (Lásd még: {morna}, {mucti}, {nejni}, {tarmi}, {dacti}) marna x1 bizonyos mennyiségű kender/marihuána [Cannabaceae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {skori}, {tanko}, {sigja}, {xukmi}) marxa [max] x1 [erő] összezúzza/összetöri/ szétnyomja/szétzúzza/szétlapítja x2 -t x3 pürévé/ péppé/morzsákká/deformált alakba — (Lásd még: {daspo}, {pesxu}, {zalvi}, {bapli}) masno [ sno] x1 lassú x2 véghezvitelében — (Lásd még: {sutra}) masti [ ma'i] x1 időtartama x2 [alapesetben 1] hónap, x3 mérce szerint — (Lásd még: {detri}, {djedi}, {jeftu}, {nanca}) matci x1 egy (vastagabb) szőnyeg/párna/matrac [lapos, puha, tömött anyag] x2 anyagból — (Lásd még: {kicne}, {tapla}, {karda}, {ckana}) matli x1 bizonyos mennyiségű (len)vászon — (Lásd még: {bukpu}) matne x1 bizonyos mennyiségű vaj/margarin/ növényi olaj (-at tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {grasu}, {kruji}) matra x1 egy motor x2 meghajtására — (Lásd még: {marce}, {minji}, {carce}) mavji [mav] x1 bizonyos mennyiségű zabszem az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) maxri [ xri] x1 bizonyos menniségű búzamag az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) mebri [meb] x1 a homloka x2 -nek — (Lásd még: {stedu}, {flira}) megdo [meg] x1 a milliószorosa x2 -nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {ze) mekso [mek me'o] x1 egy matematikai kifejezés x2 értelmezési szabályokkal — (Lásd még: {cmaci}, {dilcu}, {fancu}, {frinu}, {jalge}, {namcu}, {parbi}, {pilji}) melbi [mel mle] x1 szép/kellemes x2 megfigyelő számára, x3 szempontból, x4 mérce szerint — (Lásd még: {pluka}, {xamgu}) meljo [mej] x1 maláj kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {baxso}, {bindo}) menli [men] x1 az elméje/esze/pszichéje/öntudata x2 -nek — (Lásd még: {besna}, {morji}, {mucti}, {pensi},
mensi {sanji}, {xanri}, {sevzi}, {xadni}) mensi [mes me'i] x1 nővére/húga x2 -nek x3 szülő(k)/kötelék/hagyomány által — Nem feltétlenül utal biológiai rokonságra (Lásd még: {bruna}, {tunba}, {tamne}, {famti}) mentu [met me'u] x1 időtartama x2 [alapesetben 1] perc, x3 mérce szerint — (Lásd még: {junla}, {cacra}, {snidu}, {tcika}) merko [mer] x1 amerikai/USA-beli kultúrát/ nemzetiséget/nyelvjárást tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {brito}, {bemro}, {ketco}, {xispo}, {glico}) merli [ mre] x1 megméri x2 mennyiséget x3 egységnyinek, x4 skálán, x5 pontossággal — (Lásd még: {kancu}, {rupnu}, {fepni}, {dekpu}, {gutci}, {minli}, {merli}, {bunda}, {ckilu}, {gradu}, {satci}, {centi}, {cimde}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {kramu}, {litce}, {manri}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) mexno [mex] x1 mexikói kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {xispo}, {bemro}, {spano}) midju [mij] x1 a közepén/középpontjában/ magjában/fókuszában van x2 -nek — (Lásd még: {lanxe}, {jbini}, {nutli}, {snuji}, {milxe}, {denmi}, {ralju}) mifra [mif] x1 egy kódolása x2 szövegnek, x3 kódrendszerben — (Lásd még: {mipri}, {lerfu}, {sinxa}) mikce [mic] x1 az orvosa/ápolója x2 páciensnek / gyógykezeli/ápolja x2 -t, x3 betegséggel, x4 kezeléssel — (Lásd még: {bilma}, {kanro}, {spita}) mikri [mik] x1 a milliomoda x2 -nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {ze) milti [mil] x1 az ezrede x2 -nek, x3 méretében/ szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {ze) milxe [ mli] x1 -ra kissé/nem nagyon igaz x2 tulajdonság — (Lásd még: {mutce}, {traji}, {kandi}, {ruble}, {midju}, {nutli}, {ralci}, {traji}) minde [mid mi'e] x1 parancsot ad x2 -nek / utasítja x2 -t x3 esemény megtételére — (Lásd még: {lacri}, {bende}, {jatna}, {ralju}, {jitro}, {turni}, {tinbe})
mluni minji [ mi'i] x1 egy automata x2 célra/ rendeltetéssel — (Lásd még: {cabra}, {matra}, {tutci}, {zukte}, {pilno}, {skami}) minli x1 hossza x2 helyi [nem metrikus] hosszú hosszúságegység, x3 rendszerben, x4 (x5 , x6 , stb.) alegységekkel — (Lásd még: {mitre}, {kilto}, {clani}, {ganra}, {condi}, {rotsu}, {rupnu}, {fepni}, {dekpu}, {gutci}, {minli}, {merli}, {bunda}, {kramu}) minra [mir] x1 visszaveri/visszatükrözi/ visszhangozza x2 tárgyat/sugárzást/hullámot x3 megfigyelőhöz/pontba x4 képként — (Lásd még: {catlu}, {viska}, {lenjo}, {pensi}) mintu [mit mi'u] x1 azonos x2 -vel / ugyanaz, mint x2 , x3 szempontból — (Lásd még: {panra}, {satci}, {mapti}, {simsa}, {drata}, {dunli}, {simxu}) mipri [mip] x1 eltitkolja x2 -t x3 elől, x4 módon — (Lásd még: {stace}, {mifra}, {sivni}, {djuno}, {cirko}, {jarco}) mirli x1 egy szarvas/őz/dámvad [Cervidae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {mabru}, {danlu}) misno [mis mi'o] x1 személy/tárgy/esemény híres x2 társadalomban — (Lásd még: {sinma}, {banli}) misro x1 egyiptomi kultúrát/nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {friko}, {muslo}, {xrabo}) mitre [ tre] x1 hossza x2 [alapesetben 1] méter x3 irányban mérve, x4 mérce szerint — (Lásd még: {kilto}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {gutci}, {litce}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {minli}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) mixre [mix xre] x1 egy keveréke/elegye x2 anyagoknak — (Lásd még: {salta}, {runta}, {stasu}, {jicla}, {sanso}) mlana [ mla] x1 az oldalán/a szélén/mellette van x2 -nek és x3 felé néz, x4 nézőpontból/vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {crane}, {trixe}, {pritu}, {zunle}, {korbi}) mlatu [lat] x1 egy macska(féle) [Felidae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cinfo}, {tirxu}, {gerku}) mleca [mec me'a] x1 alulmúlja x2 -t, x3 tulajdonságban/mennyiségben, x4 különbözettel — (Lásd még: {jdika}, {zmadu}, {traji}) mledi [led] x1 egy gomba/penész [Fungi ország] az x2 fajból/fajtából, amely x3 -n nő/élősködik — (Lásd még: {clika}) mluni [lun] x1 [a világűrben] kering x2 körül, x3 fizikai és x4 pályatulajdonságokkal — (Lásd még: {plini}, {solri}, {lunra}) 25
mokca mokca [moc] x1 egy pont/pillanat a tér/idő/téridő x2 helyén — (Lásd még: {jipno}, {jganu}, {linji}, {stuzi}, {tcika}) moklu [mol mo'u] x1 a szája/szájnyílása [mint testrész] x2 -nek — (Lásd még: {ctebi}, {denci}, {tance}) molki [ mlo] x1 egy malom/gyártósor x2 művelet elvégzésére — (Lásd még: {gasta}, {gurni}, {tirse}, {fanri}, {zalvi}) molro [ mo'o] x1 anyagmennyisége x2 [alapesetben 1] mól x3 mérce szerint — (Lásd még: {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) morji [moj mo'i] x1 (vissza)emlékszik x2 tényre x3 -ról — (Lásd még: {menli}, {pensi}, {sanji}, {djuno}, {notci}) morko [mor] x1 marokkói kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {friko}, {xrabo}, {muslo}) morna [mon mo'a] x1 egy minta/mintát alkot x2 formákból/eseményekből x3 elrendezésben/ rendszerben — (Lásd még: {ciste}, {ganzu}, {marji}, {slilu}, {stura}, {tarmi}, {boxna}, {cimde}, {gidva}, {jimpe}, {rilti}) morsi [ mro] x1 halott/életvesztett — (Lásd még: {jmive}, {catra}, {betri}) mosra [mos] x1 súrlódás x2 és x3 testek között — (Lásd még: {sakli}, {sraku}, {jabre}, {satre}, {guska}, {pencu}, {spali}) mraji x1 bizonyos mennyiségű rozs [mag] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) mrilu [ mri] x1 elküldi/postázza x2 -t x3 -nak/ba, x4 -ből, x5 üzenet-/csomagtovábbító rendszeren/ hálózaton — (Lásd még: {benji}, {notci}, {xatra}, {tcana}) mruli [ mru] x1 eszköz egy kalapács x2 kalapálására / kalapálja x2 -t, x3 fejjel, x4 meghajtással — (Lásd még: {tutci}) mucti [mut] x1 anyagtalan/nem fizikai — (Lásd még: {marji}, {menli}, {pruxi}, {sidbo}) mudri [mud] x1 bizonyos mennyiségű faanyag (ot tartalmaz/-ból készült) x2 fajú/fajta fá(k)ból — (Lásd még: {tricu}, {stani}) mukti [muk mu'i] x1 motiválja/indíttatja x2 cselekedetre/eseményre x3 -t — (Lásd még: {nibli}, {zukte}, {jalge}, {krinu}, {rinka}, {ciksi}, {djica}, {xlura}) mulno [mul mu'o] x1 teljes/egész/befejezett/kész x2 tulajdonságban, x3 mérce szerint — (Lásd még: {fanmo}, {culno}, {pagbu}, {xadba}, {prane}, {jalge}, {sumji}, {munje}, {sisti}, {xadni}) 26
nanmu munje [muj mu'e] x1 egy/a világa/univerzuma/ kozmosza x2 területnek/környezetnek x3 törvények által meghatározva — (Lásd még: {ciste}, {plini}, {kensa}, {mulno}) mupli [mup] x1 egy példa/eset/példány/ előfordulás x2 tulajdonságra, az x3 halmazból — (Lásd még: {pixra}) murse x1 a szürkület/hajnal/alkonyat/félhomály x2 napon, x3 helyen — (Lásd még: {cerni}, {kandi}, {vanci}) murta [mur mu'a] x1 egy függöny/roló x2 takarására, x3 anyagból — (Lásd még: {canko}, {vorme}) muslo [mus] x1 iszlám/muszlim/mohamedán kultúrát/vallást tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {jegvo}, {lijda}) mutce [ tce] x1 rendkívüli/erős x2 tulajdonságban, x3 véglet felé — (Lásd még: {milxe}, {traji}, {banli}, {carmi}, {nutli}, {traji}) muvdu [muv mu'u] x1 mozog x2 -be x3 -ból/felől, x4 út(vonal)on — (Lásd még: {rinci}, {klama}, {litru}, {cliva}, {fatri}, {dunda}, {benji}, {preja}, {bevri}, {vimcu}) muzga [muz] x1 egy múzeum x2 megőrzésére x3 helyen — (Lásd még: {citri}) nabmi [nam] x1 állapot/esemény egy probléma/ feladat/kihívás x2 számára x3 helyzetben/munkában — (Lásd még: {preti}, {danfu}, {ciksi}, {jijnu}, {jinvi}, {nandu}, {pensi}, {sidbo}, {spuda}) nakni [nak] x1 egy hím/bak/bika/kakas/kan az x2 fajból, x3 maszkulin tulajdonságokkal — (Lásd még: {fetsi}, {bersa}) nalci [ na'i] x1 egy/a szárnya [mint testrész] x2 nek — (Lásd még: {cipni}, {pimlu}, {rebla}) namcu [nac na'u] x1 egy szám(jegy)/ mennyiség/érték — (Lásd még: {lerfu}, {mekso}, {klani}) nanba [nab] x1 bizonyos mennyiségű kenyér x2 magból — (Lásd még: {gurni}, {panlo}, {toknu}) nanca [ na'a] x1 időtartama x2 [alapesetben 1] év, x3 mérce szerint — (Lásd még: {detri}, {djedi}, {jeftu}, {masti}) nandu [nad] x1 nehéz/megerőltető/kíhívást jelent x2 számára, x3 körülmények között — (Lásd még: {frili}, {nabmi}, {jdari}, {talsa}, {tinsa}) nanla x1 egy fiú/legény [fiatal hímnemű személy], aki x2 korú, és x3 norma szerint kiskorú/éretlen — (Lásd még: {nixli}, {verba}, {nanmu}, {bersa}) nanmu [ nau] x1 egy férfi [hímnemű humanoid; nem feltétlenül felnőtt] — (Lásd még: {ninmu}, {remna}, {prenu}, {makcu}, {nanla}, {bersa})
nanvi nanvi [nav] x1 a milliárdod (10−9 ) része x2 -nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) narge [nag] x1 egy csonthéjas gyümölcse egy, az x2 fajból/fajtából származó növénynek, x3 héjjal, x4 béllel — (Lásd még: {grute}, {stagi}, {jbari}, {midju}) narju [naj] x1 narancssárga/-vörös színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {xunre}, {pelxu}, {solji}) natfe [naf na'e] x1 tény cáfolja/tagadja x2 tényt x3 logika szerint — (Lásd még: {nibli}, {tugni}, {zanru}, {xusra}) natmi [nat nai] x1 egy nemzet/náció/ népcsoport [közös kultúrájú/történelmű nép] x2 népekből — (Lásd még: {jecta}, {kulnu}, {lanzu}, {gugde}, {bangu}, {cecmu}) navni x1 bizonyos mennyiségű nemesgáz (-t tartalmaz/-ból készült) az x2 típusból [alapesetben neon] — (Lásd még: {xukmi}, {gapci}) naxle [nax xle] x1 egy csatorna/szoros x2 és x3 között, x4 útvonalon — (Lásd még: {pluta}, {rirxe}, {klaji}, {dargu}) nazbi [naz zbi] x1 az orra x2 -nek, x3 orrjárat(okk)al — (Lásd még: {degji}, {panci}, {sumne}, {tance}) nejni [nen] x1 bizonyos mennyiségű energia az x2 típusból, x3 formában — (Lásd még: {marji}, {tarmi}, {kantu}, {lazni}, {livla}) nelci [nel nei] x1 kedveli x2 -t — (Lásd még: {cinmo}, {djica}, {pluka}, {prami}, {rigni}, {sinma}, {trina}, {xebni}, {cuxna}, {pendo}) nenri [ner ne'i] x1 [teljesen] a belsejében van x2 -nek — (Lásd még: {vasru}, {jbini}, {zvati}, {cpana}, {sruri}, {senta}, {snuji}, {bartu}, {diklo}, {jibni}, {jinru}, {setca}) nibli [nib ni'i] x1 logikailag maga után vonja x2 eseményt/állapotot x3 logika szerint — (Lásd még: {natfe}, {rinka}, {mukti}, {krinu}, {jalge}, {logji}) nicte [ cte] x1 az éjszaka x2 nap után, x3 helyen — (Lásd még: {donri}, {djedi}, {tcika}) nikle [nik] x1 bizonyos mennyiségű nikkel/egyéb rozsdamentes fém (-et tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {jinme}) nilce [ ni'e] x1 egy bútor / a bútorzat x2 helyen, x3 célra — (Lásd még: {ckana}, {jubme}, {sfofa}, {stizu}, {dacru})
palci nimre x1 egy citrusféle [Citrus nemzetség] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}, {slari}, {slami}, {xukmi}) ninmu [nim ni'u] x1 egy nő [nőnemű humanoid; nem feltétlenül felnőtt] — (Lásd még: {nanmu}, {remna}, {prenu}, {makcu}, {nixli}) nirna [nir] x1 egy idegszála x2 -nek — (Lásd még: {benji}) nitcu [ tcu] x1 -nak szüksége van x2 -re x3 -hoz — (Lásd még: {banzu}, {cidja}, {claxu}, {pindi}, {xebni}, {sarcu}, {lacri}, {djica}, {taske}, {xagji}) nivji [niv] x1 köti/horgolja x2 -t x3 fonalból/ cérnából — (Lásd még: {cilta}, {fenso}, {jivbu}, {pijne}) nixli [nix xli] x1 egy lány [fiatal nőnemű személy], aki x2 korú, és x3 norma szerint kiskorú/ éretlen — (Lásd még: {nanla}, {verba}, {ninmu}, {tixnu}) nobli [nol no'i] x1 nemes/arisztokrata az x2 kultúra/társadalom/norma szerint — (Lásd még: {banli}) notci [not noi] x1 egy üzenet/figyelmeztetés/ emlékeztető x2 -ről, x3 -tól, x4 -nek — (Lásd még: {xatra}, {nuzba}, {mrilu}, {morji}) nukni [nuk] x1 bíborlila/-vörös / fukszin / magenta színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {xunre}, {zirpu}) nupre [nup nu'e] x1 megígéri x2 -t x3 -nak / megfenyegeti x2 -vel x3 -t — (Lásd még: {kajde}, {xusra}) nurma [num] x1 a falusi/városon kívüli területe x2 -nek — (Lásd még: {jarbu}, {rarna}, {tcadu}, {cange}) nutli [nul nu'i] x1 közepes/semleges/közömbös x2 skálán/vitában — (Lásd még: {midju}, {lanxe}, {milxe}, {mutce}) nuzba [nuz] x1 egy hír/újság x2 -ről, x3 forrásból, x4 számára — (Lásd még: {cnino}, {notci}) pacna [ pa'a] x1 reménykedik x2 esemény megtörténtében, amelyre x3 esélyt lát — (Lásd még: {djica}) pagbu [pag pau] x1 egy része/összetevője/ darabja x2 egésznek — (Lásd még: {mulno}, {xadba}, {spisa}, {gunma}, {rafsi}) pagre [ gre] x1 áthalad x2 korláton/nyíláson/ közegen x3 oldalra x4 oldal felől — (Lásd még: {bitmu}, {denci}, {ganlo}, {kalri}, {vorme}, {pluta}, {canko}, {ragve}) pajni [ pai] x1 egy bíró/bíráskodik x2 ügyben — (Lásd még: {cuxna}, {jdice}, {vajni}, {cipra}, {zekri}, {manri}, {mansa}) palci [pac] x1 gonosz/züllött [rossz erkölcsű] x2 mérce szerint — (Lásd még: {zekri}, {vrude}, {xlali}, 27
palku {marde}, {mabla}) palku [pak] x1 egy nadrág [szárakkal] x2 anyagból — (Lásd még: {taxfu}, {pastu}, {skaci}) palne x1 egy tál/tálca [lapos edény] x2 tartalommal, x3 anyagból — (Lásd még: {tansi}, {patxu}, {palta}, {ckana}) palta x1 egy tányér/csészealj [lapos/kissé homorú étkezőedény] x2 anyagból — (Lásd még: {ckana}, {palne}, {kabri}, {tansi}, {ckana}) pambe x1 egy pumpa/szivattyú/fecskendő, ami x2 folyadékot/gázt juttatja x3 -ba, x4 -ből, x5 módon — (Lásd még: {gapci}, {litki}, {rinci}, {fepri}, {risna}, {tutci}) panci [pan] x1 egy szag/illat, amit x2 bocsát ki és x3 érzékel — (Lásd még: {nazbi}, {sumne}, {cpina}) pandi [pad] x1 központozza/ellátja x2 kifejezést x3 írásjelekkel, x4 szintaktikai/szemantikai hatással — (Lásd még: {lerfu}, {basna}, {denpa}) panje x1 bizonyos mennyiségű szivacs(os anyag) (ot tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {cokcu}) panka x1 egy park/beépítetlen terület x2 közösség/ társaság által fenntartva x3 célra — (Lásd még: {sorcu}, {zdile}, {klaji}, {purdi}) panlo [ pa'o] x1 egy szelete [vékony, lapos darabja] x2 -nek — (Lásd még: {nanba}) panpi [pap] x1 békében van x2 -vel — (Lásd még: {jamna}, {sarxe}, {smaji}, {tugni}, {cilce}) panra x1 párhuzamos / szinte azonos x2 -vel, és csak x3 tulajdonságban tér el tőle, x4 mérce/geometria szerint — (Lásd még: {mintu}, {simsa}, {girzu}, {vrici}) pante [pat] x1 tiltakozik/panaszkodik/tüntet x2 esemény/állapot ellen x3 -nak, x4 cselekedettel — (Lásd még: {xarnu}) panzi [paz] x1 egy leszármazottja/gyermeke x2 szülő(k)nek — (Lásd még: {grute}, {verba}, {bersa}, {tixnu}, {rorci}, {patfu}) papri x1 egy lapja x2 könyvnek/füzetnek/aktának/ papírcsomónak — (Lásd még: {karni}, {pelji}, {prina}, {xatra}, {vreji}, {pezli}, {cukta}, {ciska}) parbi [pab] x1 tört [me’o] az aránya x2 számlálónak és x3 nevezőnek — (Lásd még: {frinu}, {dilcu}, {mekso}) pastu [pas] x1 egy ruha/dressz/kosztüm/ tunika/köpeny/köntös/reverenda [teljes testet fedő ruhadarab] x2 anyagból — (Lásd még: {kosta}, {taxfu}, {palku}) patfu [paf pa'u] x1 az apja x2 -nek — Nem feltétlenül utal biológiai rokonságra (Lásd még: {mamta}, {rirni}, {rorci}, {tarbi}, {dzena}, {famti}, {panzi}, {bersa}, {sovda}) 28
pijne patlu x1 egy burgonya [Solanum tuberosum] az x2 fajtából — (Lásd még: {genja}, {jalna}, {samcu}) patxu [pax] x1 egy üst/urna/kád [mély tartály/ edény] x2 tartalommal, x3 anyagból/tulajdonságokkal — (Lásd még: {tansi}, {palne}, {baktu}, {botpi}) pelji [ ple] x1 bizonyos mennyiségű papír (-ból készült) x2 forrásból — (Lásd még: {karni}, {papri}, {prina}) pelxu [pel] x1 sárga színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {narju}, {solji}) pemci [pem] x1 egy vers x2 témában/ cselekménnyel, x3 költőtől, x4 közönség számára — (Lásd még: {prosa}, {rimni}, {rilti}, {finti}, {lisri}, {sanga}) penbi [peb] x1 egy toll x2 tintával, x3 működési elvvel — (Lásd még: {ciska}, {pinsi}, {xinmo}, {pimlu}) pencu [pec pe'u] x1 megérinti x2 -t x3 -mal, x4 helyen — (Lásd még: {ganse}, {darxi}, {jgari}, {penmi}, {jorne}, {satre}, {mosra}, {zgana}) pendo [ped pe'o] x1 barátja x2 -nek — (Lásd még: {bradi}, {xendo}, {nelci}, {prami}, {bradi}) penmi [pen pe'i] x1 találkozik x2 -vel x3 helyen — (Lásd még: {jorne}, {jikca}, {pencu}) pensi [pes pei] x1 gondolkozik x2 kérdésen/ tárgyban — (Lásd még: {jijnu}, {menli}, {morji}, {sidbo}, {jinvi}, {nabmi}, {minra}, {lanli}, {besna}, {saske}, {skami}) perli [per] x1 egy körte [gyümölcs, Pyrus nemzetség] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}) pesxu [pex] x1 bizonyos mennyiségű paszta/ pép/massza/sár [szilárd szemcsék folyadékban] x2 összetétellel — (Lásd még: {marxa}, {kliti}, {tarla}) petso [pet] x1 a billiárdszorosa (1015 -szerese) x2 nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) pezli [pez] x1 egy levele x2 növénynek — (Lásd még: {tricu}, {papri}, {spati}) picti [pic] x1 az egybilliomod (10−12 ) része x2 nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) pijne x1 egy tű/szög x2 átszúrására/odaerősítésére, x3 anyagból/tulajdonságokkal — (Lásd még: {jesni},
pikci {nivji}, {fenso}, {dinko}, {tutci}) pikci x1 könyörög/esedezik/imádkozik x2 -hez, x3 ért — (Lásd még: {cpedu}, {pindi}) pikta x1 egy jegy/bérlet/kártya x2 -nek, ami feljogosítja őt x3 -ra, x4 feltételek mellett — (Lásd még: {jaspu}) pilji [ pi'i] x1 a szorzata x2 és x3 mennyiségeknek — (Lásd még: {mekso}, {sumji}, {rapli}, {jalge}) pilka [pil pi'a] x1 a kérge/héja/bőre/külső fedőrétege x2 -nek — (Lásd még: {grute}, {calku}, {skapi}, {gacri}) pilno [ pli] x1 használja x2 eszközt/gépet/ erőforrást/munkaerőt x3 célból — (Lásd még: {tutci}, {cabra}, {minji}, {gasnu}, {sazri}, {jibri}) pimlu [pim pi'u] x1 egy tolla x2 állatnak/fajnak — (Lásd még: {cipni}, {nalci}, {rebla}, {kerfa}, {penbi}) pinca x1 a vizelete x2 -nek — (Lásd még: {vikmi}, {xasne}, {kalci}, {mabla}, {festi}) pindi [pid] x1 szegény/rászoruló/létminimum alatt él, x2 javak/birtokok/tulajdonság nélkül — (Lásd még: {ricfu}, {claxu}, {nitcu}, {pikci}) pinfu [pif] x1 foglya x2 -nek, x3 módon/erővel fogvatartva — (Lásd még: {zifre}, {kavbu}, {rinju}, {ralte}, {fanta}, {cilce}) pinji x1 egy/a hímvesszeje/csiklója [kiálló nemiszerve] x2 -nek — (Lásd még: {cinse}, {gletu}, {vibna}, {plibu}, {vlagi}, {mabla}, {ganti}) pinka [pik] x1 egy megjegyzés x2 -ről, x3 által, x4 -nek — (Lásd még: {jinvi}, {cusku}, {zgana}, {lanli}, {bacru}, {ciska}) pinsi [pis] x1 egy ceruza/íróvessző x2 béllel, x3 borítással — (Lásd még: {ciska}, {penbi}, {burcu}, {bakri}) pinta [pin] x1 vízszintes x2 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {sraji}, {plita}, {xutla}) pinxe [pix] x1 issza x2 italt x3 edényből/forrásból — (Lásd még: {cidja}, {citka}, {taske}, {tunlo}, {xaksu}, {barja}, {birje}) pipno [ pi'o] x1 egy zongora/csembaló/ harmónium/orgona/cseleszta/harmonika/ szintetizátor/[billentyűs hangszer] — (Lásd még: {zgike}) pixra [pir xra] x1 egy kép/grafika/illusztráció x2 -ről, x3 által, x4 hordozón — (Lásd még: {ciska}, {cinta}, {prina}, {mupli}, {barna}, {skina}) plana x1 kövér/elhízott/[nagyon vastag/dagadt] x2 mérce szerint — (Lásd még: {cinla}, {rotsu}, {barda}, {punli}, {grasu})
porpi platu [ pla] x1 megtervezi/koreografálja x2 tervet/elgondolást x3 állapothoz/eseményhez — (Lásd még: {cartu}) pleji [lej le'i] x1 fizet/kárpótol/jutalmaz x2 vel x3 -nak, x4 javakért/szolgáltatásért — (Lásd még: {canja}, {cnemu}, {friti}, {kargu}, {vecnu}, {jdima}, {prali}, {jerna}, {sfasa}, {dunda}, {jinga}, {dapma}, {cirko}, {dirba}) plibu [pib] x1 az ágyéka/szeméremtájéka x2 -nek — (Lásd még: {cinse}, {gletu}, {pinji}, {vibna}, {vlagi}, {ganti}, {mabla}) plini x1 egy bolygója x2 -nek, x3 méret- és x4 pályatulajdonságokkal — (Lásd még: {lunra}, {mluni}, {terdi}, {solri}, {munje}) plipe [pip pi'e] x1 ugrik/szökken x2 -be/-re, x3 ból/-ról, x4 magasságban, x5 meghajtással — (Lásd még: {bajra}, {stapa}, {cpare}, {lafti}) plise x1 egy alma [a Malus sieversii/sylvestris/ domestica gyümölcse] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}) plita [pit] x1 egy sík, x2 pontok által meghatározva — (Lásd még: {xutla}, {sefta}, {tapla}, {karda}, {boxfo}, {pinta}) plixa [lix] x1 felszántja x2 -t, x3 eszközzel, x4 meghajtással — (Lásd még: {kakpa}, {sraku}, {katna}, {skuro}) pluja [luj] x1 bonyolult/komplikált/komplex x2 szempontból, x3 mérce szerint — (Lásd még: {cfipu}, {banli}, {sampu}, {jgena}) pluka [puk pu'a] x1 esemény/állapot tetszik/ örömet okoz x2 -nek, x3 körülmények között — (Lásd még: {rigni}, {melbi}, {nelci}, {prami}) pluta [lut lu'a] x1 egy útvonal x2 -be, x3 -ból, x4 pontok által meghatározva — (Lásd még: {litru}, {naxle}, {tcana}, {dargu}, {klaji}, {klama}, {tadji}, {zukte}, {pagre}) polje [ plo] x1 erő összehajtja/összegyűri x2 -t x3 hely(ek)en / gyűrődés(eke)t/hajlítás(oka)t okozva — (Lásd még: {korcu}, {cinje}, {boxfo}, {boxna}) polno [pol] x1 polinéz/óceániai kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {sralo}, {daplu}, {xamsi}) ponjo [pon po'o] x1 japán kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xazdo}, {daplu}) ponse [pos po'e] x1 birtokolja/bírja x2 -t, x3 törvény/szokás szerint — (Lásd még: {ckini}, {ralte}, {jitro}, {steci}, {srana}, {tutra}, {turni}, {zivle}) porpi [pop po'i] x1 szét-/össze-/eltörik/-hasad x2 darabokra/szilánkokra — (Lásd még: {xrani}, 29
porsi {spofu}, {katna}) porsi [por poi] x1 egy sorozat/rendezett lista x2 összehasonlítás/szabályok szerint rendezve, x3 halmaz elemeiből — (Lásd még: {lidne}, {liste}, {cmima}) porto [pot] x1 portugál kultúrát/ nemzetiséget6nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {brazo}) prali [pal] x1 bizonyos mennyiségű nyereség/ profit/haszon/előny x2 számára, x3 eseményből — (Lásd még: {vecnu}, {cnemu}, {pleji}, {jinga}, {canja}, {sfasa}, {jerna}, {jdima}, {dunda}, {zivle}) prami [pam pa'i] x1 szereti x2 -t / szerelmes x2 -be — (Lásd még: {cinmo}, {xebni}, {nelci}, {djica}, {sinma}, {pluka}, {kurji}, {pendo}, {speni}) prane [ pa'e] x1 tökéletes/ideális/optimális/ hibátlan x2 tulajdonságában/szempontból — (Lásd még: {manfo}, {curve}, {traji}, {cfila}, {mulno}) preja [pej pe'a] x1 elterjed/kiterjeszkedik x2 fölé/-ben x3 kiindulási állapotból — (Lásd még: {tcena}, {kuspe}, {ranji}, {fatri}, {muvdu}, {benji}) prenu [ pre] x1 egy személy / személyiséggel rendelkezik — (Lásd még: {nanmu}, {ninmu}, {remna}, {zukte}, {sevzi}) preti [ret rei] x1 egy kérdés x2 -ről, x3 -tól, x4 nek — (Lásd még: {nabmi}, {danfu}, {ciksi}, {frati}, {spuda}, {cpedu}) prije [pij] x1 bölcs/józan x2 helyzetben/ cselekedetben/tulajdonságban, x3 megfigyelő számára — (Lásd még: {bebna}) prina [ pri] x1 egy lenyomat/nyom/nyomtatás x2 felületen, x3 tárgyról/technikával/eszközzel — (Lásd még: {cukta}, {papri}, {pelji}, {pixra}, {ciska}, {danre}, {barna}) pritu x1 a jobb oldala x2 -nek / jobbra van x2 -től, x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {mlana}, {crane}, {trixe}, {farna}, {zunle}) prosa [ros ro'a] x1 egy prózai szöveg x2 témában/cselekménnyel, x3 szerzőtől, x4 közönségnek — (Lásd még: {cfika}, {lisri}, {cukta}, {pemci}, {finti}) pruce [ruc ru'e] x1 egy folyamat x2 alapanyagokkal, x3 termékekkel, x4 lépésekkel/fázisokkal — (Lásd még: {farvi}, {tadji}, {grute}, {tcini}) pruni [pun] x1 rugalmas/ruganyos — (Lásd még: {ckabu}, {tcena}) pruxi [rux ru'i] x1 a lélekhez/szellemhez kapcsolódik — (Lásd még: {censa}, {lijda}, {mucti}, {xadni}) pulce [puc pu'e] x1 bizonyos mennyiségű por/ üledék x2 -ből, x3 hordozóban/felületen — (Lásd még: {zalvi}, {danmo}, {purmo}, {sligu}) 30
ralju pulji x1 egy rendőr, alkalmazva x2 törvényt/ szabályt/rendeletet — (Lásd még: {catni}, {sonci}, {bilni}, {flalu}, {bandu}, {jemna}, {zekri}, {krati}) pulni x1 egy csiga x2 rendeltetéssel, x3 tengelyen — (Lásd még: {tutci}, {xislu}, {vraga}) punji [puj pu'i] x1 ráteszi/rárakja/ráhelyezi x2 t x3 felületre/helyre — (Lásd még: {cpacu}, {lebna}, {cpana}, {batke}, {setca}) punli [pul] x1 egy dudor/kitüremkedés/ konvexitás x2 -n, x3 anyagból — (Lásd még: {balji}, {cmana}, {plana}) purci [pur pru] x1 korábban történik meg/létezik, mint x2 [x2 alapesetben a téridőreferenciapont („most”)] — x1 átfedésben lehet x2 -vel, amennyiben x1 korábban kezdődik el, mint x2 (Lásd még: lidne, balvi, cabna, farna) purdi [pud] x1 egy kert / gondozott/megművelt föld x2 család/közösség/gazda tulajdonában, x3 növények termesztésére — (Lásd még: {foldi}, {cange}, {panka}) purmo [pum pu'o] x1 bizonyos mennyiségű por x2 anyagból — (Lásd még: {pulce}, {zalvi}) racli x1 cselekedet/viselkedés ésszerű/racionális x2 mérce szerint — (Lásd még: {fenki}) ractu x1 egy nyúl [Leporidae család] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {mabru}, {kerlo}) radno [ ra'o] x1 szög nagysága x2 [alapesetben 1] radián, x3 mérce szerint — (Lásd még: {jganu}, {kilto}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {gutci}, {litce}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {minli}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) rafsi [raf] x1 a kötött alakja x2 szónak / toldalék x2 jelentéssel, x3 alakban/tulajdonságokkal, x4 nyelvben — (Lásd még: {valsi}, {lujvo}, {pagbu}) ragve [rav] x1 a túloldalán van x2 határnak/ résnek, x3 nézőpontjából — (Lásd még: {dukti}, {kuspe}, {bancu}, {kruca}, {cripu}, {pagre}) rakso x1 iraki kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {xrabo}) raktu [ ra'u] x1 tárgy/személy/esemény/helyzet zavaró/gondot okoz x2 számára, x3 problémá(ka)t előidézve — (Lásd még: {dicra}, {fanza}, {zunti}, {kurji}, {xanka}) ralci [rac] x1 sérülékeny/törékeny/érzékeny x2 tulajdonságban — (Lásd még: {jdari}, {ranti}, {tsali}, {milxe}, {kukte}) ralju [ral] x1 elsőrendű/leglényegesebb/vezető x2 halmaz tagjai közül, x3 tulajdonságban — (Lásd
ralte még: {vajni}, {bende}, {minde}, {lidne}, {jatna}, {jitro}, {gidva}, {midju}) ralte [ ra'e] x1 megtartja/megőrzi x2 -t magának — (Lásd még: {cirko}, {rinju}, {ponse}, {jgari}, {pinfu}, {stali}, {curmi}) randa [rad] x1 enged/megadja magát x2 erőnek/ cselekvőnek, x3 körülmények között — (Lásd még: {jdari}, {renvi}, {ranti}, {bapli}) rango [rag] x1 egy szerve x2 testnek/fajnak, x3 funkcióval — (Lásd még: {besna}, {livga}) ranji [ ra'i] x1 esemény/állapot folyamatos x2 intervallumon — (Lásd még: {temci}, {kuspe}, {renvi}, {cedra}, {citsi}, {manfo}, {vitci}, {cukla}, {fliba}, {preja}, {tcena}) ranmi [ram] x1 egy mítosz/legenda/monda/rege x2 -ről, x3 mondakörben, x4 kultúrában — (Lásd még: {lijda}, {lisri}, {crida}) ransu x1 bizonyos mennyiségű bronz (-ot tartalmaz/-ból készült), x2 összetétellel — (Lásd még: {jinme}, {tunka}, {lastu})) ranti [ran] x1 lágy/képlékeny/formálható x2 erő által, x3 körülmények között — (Lásd még: {ralci}, {jdari}, {lakse}, {randa}, {gradu}) ranxi [rax] x1 ironikus / x2 várakozással ellentétes x3 tekintetben — (Lásd még: {dukti}, {frica}, {cizra}) rapli [rap] x1 esemény megismétlődik / ismételten megtörténik, összesen x2 -szer — (Lásd még: {cafne}, {krefu}, {fukpi}, {pilji}, {xruti}) rarna [rar] x1 természetes/spontán/ösztönös — (Lásd még: {rutni}, {jinzi}, {nurma}, {stati}) ratcu x1 egy patkány [Rattus nem] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {smacu}) ratni [rat] x1 egy atomja x2 elemnek/ [protonszámnak], x3 neutron-/izotóp-/tömegszámmal — (Lásd még: {kantu}, {selci}) rebla [reb] x1 a farka x2 -nek — (Lásd még: {nalci}, {pimlu}, {lidne}, {trixe}, {birka}, {jimca}) rectu [rec re'u] x1 bizonyos mennyiségű hús (t tartalmaz/-ból készült) x2 állatból/forrásból — (Lásd még: {sluji}) remna [rem re'a] x1 egy ember [Homo nem] — (Lásd még: {nanmu}, {ninmu}, {prenu}) renro [rer re'o] x1 eldobja/elhajítja x2 -t x3 -ba/ -nak/irányba — (Lásd még: {cecla}, {danti}) renvi [rev re'i] x1 túléli/kibírja/elszenvedi/ kiállja/eltűri x2 -t x3 időtartamban/-intervallumban — (Lásd még: {ranji}, {kuspe}, {randa}, {lifri}, {stali}, {temci})
ritli respa [res] x1 egy hüllő [Reptilia osztály] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {danlu}, {banfi}, {since}) ricfu [rif cfu] x1 gazdag/vagyonos x2 javakban/ birtokokban/tulajdonságban/tekintetben — (Lásd még: {solji}, {banzu}, {dukse}, {pindi}) rigni [rig] x1 undorító/visszataszító x2 számára, x3 körülmények között — (Lásd még: {djica}, {nelci}, {trina}, {vamtu}, {xebni}, {pluka}) rijno [rij] x1 bizonyos mennyiségű ezüst (-öt tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {solji}) rilti [ril] x1 (sorozat/nem szöveges idézet) a ritmusa x2 zenének/egyéb kifejezési formának — (Lásd még: {damri}, {pemci}, {tonga}, {zgike}, {slilu}, {dikni}, {sanga}, {morna}) rimni [rim] x1 rímel/alliterál/összecseng x2 -vel x3 nyelv/fonetika szerint, x4 hangkapcsolatban — (Lásd még: {pemci}, {sanga}) rinci x1 folyadék elfolyik/lefolyik/elszivárog x2 ből, x3 -n keresztül, x4 erő hatására — (Lásd még: {pambe}, {tisna}, {setca}, {flecu}, {muvdu}, {ganxo}, {rirxe}) rinju [ ri'u] x1 -t visszatartja/elfojtja/korlátozza x2 erő/esemény/egyéb korlát, x3 esemény ellen — (Lásd még: {zifre}, {ralte}, {pinfu}, {kavbu}, {fanta}, {jgari}, {jimte}, {bapli}, {curmi}, {kluza}, {tagji}) rinka [rik ri'a] x1 esemény/állapot a fizikai oka/okozója x2 eseménynek/állapotnak, x3 körülmények között — (Lásd még: {gasnu}, {krinu}, {nibli}, {zukte}, {jalge}, {bapli}, {jitro}, {mukti}, {ciksi}, {xruti}) rinsa x1 (cselekvő) üdvözli/köszön/reagál az érkezésére x2 -nek, x3 formában (cselekedet) — (Lásd még: {friti}) rirci x1 ritka/szokatlan/atipikus x2 tulajdonságban, az x3 halmaz elemei között — (Lásd még: {cizra}, {fadni}, {cafne}, {kampu}, {cnano}) rirni [rir] x1 egy/a szüleje x2 -nek / felneveli x2 -t — (Lásd még: {rorci}, {mamta}, {patfu}, {sidju}, {dzena}, {famti}, {verba}, {bersa}) rirxe [ ri'e] x1 egy folyó x2 szárazföldön, x3 vízgyűjtő területtel, x4 lefolyással — (Lásd még: {flecu}, {senta}, {daplu}, {djacu}, {lalxu}, {xamsi}, {rinci}, {naxle}) rismi [ris] x1 bizonyos mennyiségű rizs[mag](ot tartalmaz/-ból készült) az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) risna x1 egy/a szíve x2 -nek — Érzelmi és alakmetaforák (♥) nem támogatottak (Lásd még: {pambe}, {ciblu}) ritli [ ri'i] x1 egy szertartás/ceremónia/rítus/ rituálé/liturgia x2 célból, x3 közösségben / hagyomány 31
rivbi alapján, x4 formában/szabályokkal — (Lásd még: {lijda}, {malsi}, {flalu}, {javni}, {tcaci}, {clite}, {junri}) rivbi [riv] x1 elkerüli/megússza x2 eseményt x3 cselekedet/állapot által — (Lásd még: {bandu}, {fanta}, {jersi}, {sisku}, {kalte}, {fapro}) rokci [rok ro'i] x1 bizonyos mennyiségű kő (vet tartalmaz/-ből készült) x2 összetétellel, x3 forrásból — (Lásd még: {kunra}, {jemna}, {canre}) romge [rog] x1 egy igen tükröző/sima, nem fakuló fémfelület x2 fémből [többnyire krómból] — (Lásd még: {jinme}) ropno [ron ro'o] x1 európai kultúrát/ nemzetiséget/földrajzot / indoeurópai nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {brito}) rorci [ror] x1 nemzi/megszüli x2 -t, x3 szülővel — (Lásd még: {grute}, {gutra}, {rirni}, {panzi}, {mamta}, {patfu}, {tarbi}, {bersa}, {ferti}, {jbena}, {sovda}) rotsu [rot tsu ro'u] x1 vastag x2 méretében/ irányban x3 mérce szerint — (Lásd még: {barda}, {cinla}, {ganra}, {clani}, {condi}, {plana}, {gutci}, {minli}) rozgu [roz zgu] x1 egy rózsa [a Rosa nemzetség növényeinek virága] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {spati}, {xunre}) ruble [rub ble] x1 gyenge/erőtlen/törékeny/ bizonytalan/határozatlan x2 tulajdonságban/ minőségben/szempontból x3 mérce szerint — (Lásd még: {carmi}, {vlipa}, {tsali}, {kandi}, {kandi}, {milxe}) rufsu [ruf] x1 durva/érdes/rögös/egyenetlen felszínű/szabályosságú — (Lásd még: {xutla}, {tengu}, {vitci}) runme [rum] x1 (el)olvad x2 hőmérsékleten, x3 nyomás alatt — (Lásd még: {dunja}, {febvi}, {lunsa}, {bisli}) runta x1 (fel)oldódik x2 oldószerben, x3 oldatot alkotva, x4 körülmények között — (Lásd még: {litki}, {mixre}, {sligu}, {sudga}) rupnu [rup ru'u] x1 értéke x2 pénzegység, x3 valutában — (Lásd még: {jdini}, {sicni}, {jdima}, {vecnu}, {fepni}, {dekpu}, {gutci}, {minli}, {merli}, {bunda}, {kramu}) rusko [ruk ru'o] x1 orosz kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {softo}, {slovo}) rutni [run] x1 mesterséges / egy terméke x2 kultúrának — (Lásd még: {rarna}, {zbasu}, {gundi}, {slasi}) sabji [sab] x1 [forrás] biztosítja x2 ellátmányt/ javakat x3 számára — (Lásd még: {krasi}, {sorcu}) sabnu x1 egy fülkéje/kabinja/kajütje x2 járműnek — (Lásd még: {bloti}, {marce}, {vinji}, {karce}) 32
santa sacki x1 egy gyufa/öngyújtó [gyújtószerkezet] x2 ből — (Lásd még: {fagri}, {jelca}) saclu x1 kifejezés a számrendszer alapú tört megfelelője x2 tört alakú kifejezésnek, x3 alapú számrendszerben — (Lásd még: {namcu}, {frinu}) sadjo [ djo] x1 szaúd-arábiai kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 szempontból — (Lásd még: {xrabo}) sakci [sak] x1 viszonylag alacsony nyomás/ vákuum x2 közegben, x3 nyomáshoz viszonyítva — (Lásd még: {cokcu}, {lacpu}, {flecu}) sakli [sal] x1 csúszik/siklik x2 felületen — (Lásd még: {mosra}, {fulta}, {skiji}, {xutla}) sakta [sat] x1 bizonyos mennyiségű cukor [mono- vagy diszacharid](-ot tartalmaz/-ból készült), x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {silna}, {titla}) salci [ sla] x1 megünnepli/megtiszteli x2 eseményt/absztrakciót x3 tevékenységgel — (Lásd még: {sinma}, {jbena}) salpo [ sa'o] x1 ferde/megdőlt x2 szöggel, x3 hoz viszonyítva — (Lásd még: {kurfa}, {tutci}) salta x1 sokaság bizonyos mennyiségű saláta x2 összetétellel — (Lásd még: {mixre}, {stasu}) samcu x1 bizonyos mennyiségű manióka/tápióka/ jamgyökér/édesburgonya [ehető keményítőtartalmú gyökér] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {patlu}, {genja}, {jalna}) sampu [sap] x1 egyszerű x2 tulajdonságban — (Lásd még: {pluja}, {curve}, {frili}, {manfo}) sance [ sna] x1 egy hang x2 által keltve/ kibocsátva — (Lásd még: {savru}, {tirna}, {voksa}, {siclu}, {slaka}) sanga [sag sa'a] x1 énekli x2 dalt/dallamot/ melódiát x3 közönségnek — (Lásd még: {pemci}, {rimni}, {rilti}, {siclu}) sanji [saj] x1 tudatában van x2 tárgynak/ ténynek — (Lásd még: {menli}, {morji}, {ganse}, {sipna}, {cikna}) sanli [ sa'i] x1 áll x2 felületen, x3 lábakon/ állványon/alátámasztással — x2 felület normálisára vonatkoztatva (Lásd még: kamju, sraji, tuple, zbepi, sarji) sanmi [ sai] x1 [sokaság] egy étkezés, x2 fogásokkal — (Lásd még: {barja}, {stasu}, {gusta}, {sanso}) sanso x1 egy szósz/mártás/öntet x2 -hez, x3 összetevőkkel — (Lásd még: {sanmi}, {mixre}, {stasu}) santa x1 egy esernyő/napernyő x2 védelmére x3 tól, x4 anyagból, x5 nyéllel/támasztékkal — (Lásd még: {carvi}, {solri})
sarcu sarcu [ sa'u] x1 szükséges/kötelező feltétele x2 állapot/folyamat folytatásának, x3 körülmények között — (Lásd még: {nitcu}) sarji [ sra] x1 támasztja/támogatja x2 -t x3 erő ellenében, x4 módon — (Lásd még: {bradi}, {darlu}, {fapro}, {sidju}, {tugni}, {bongu}, {ckana}, {cpana}, {loldi}, {sanli}, {selfu}) sarlu x1 egy spirál/csavar/örvény x2 határokkal, x3 dimenzióban — (Lásd még: {klupe}, {korcu}, {tarmi}) sarxe [sax] x1 harmonizál/összecseng/rímel x2 vel x3 tulajdonságban — (Lásd még: {satci}, {panpi}, {mapti}, {tugni}, {ckini}) saske [ ske] x1 a tudománya / összefüggő tudásanyaga x2 tárgykörnek, x3 módszertannal — (Lásd még: {datni}, {fatci}, {djuno}, {cipra}, {pensi}, {jimpe}) satci x1 mérték/hasonlóság pontos x2 pontosságig, x3 tulajdonságban — (Lásd még: {sarxe}, {dunli}, {merli}, {mapti}, {kancu}, {mintu}) satre [ sa'e] x1 simogatja/dörzsöli x2 -t x3 -mal — (Lásd még: {mosra}, {pencu}) savru [sav vru] x1 egy zaj [hasznos információ nélküli bemenet] x2 számára, x3 csatornán — (Lásd még: {sance}, {cladu}, {kerlo}, {smaji}, {tirna}, {siclu}) sazri [saz] x1 működteti/kezeli/vezeti x2 készüléket/gépet/berendezést, x3 céllal/szándékkal — (Lásd még: {gidva}, {xlura}, {pilno}, {tutci}, {jitro}, {gunka}) sefta [ sfe] x1 a felszíne/oldala/lapja x2 testnek/ tárgynak, x3 oldalon, x4 élekkel/határokkal — (Lásd még: {crane}, {flira}, {plita}, {bliku}) selci [ sle] x1 egy sejtje/atomja/molekulája/ egysége/[legalapvetőbb, oszthatatlannak vett része] x2 -nek — (Lásd még: {kantu}, {ratni}, {gradu}) selfu [sef se'u] x1 kiszolgálja x2 -t x3 szolgáltatással [cselekvés] — (Lásd még: {sidju}, {sarji}, {gunka}) semto [ sme] x1 sémi/szemita nyelvet/kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xrabo}, {xebro}) senci [sec] x1 tüsszent — (Lásd még: {bilma}, {kafke}) senpi [sen] x1 kételkedik x2 állítás igazságában — (Lásd még: {jinvi}, {krici}, {djuno}, {birti}) senta [set] x1 egy réteg x2 anyagból x3 szerkezetben — (Lásd még: {flecu}, {nenri}, {rirxe}, {sepli}, {snuji}, {jbini}, {bitmu}, {sruri}, {serti}) senva [sev sne] x1 álmodik x2 eseményről/ tényről/fogalomról/állapotról — (Lásd még: {sipna}, {xanri})
simxu sepli [sep sei] x1 el van választva x2 -től, x3 fal/ rés/szakasz/egyéb által — (Lásd még: {bitmu}, {snuji}, {senta}, {fendi}, {curve}, {jinsa}, {bitmu}, {marbi}) serti [ser] x1 egy lépcső/létra x2 szerkezetben/hez, x3 fokokkal — (Lásd még: {stapa}, {loldi}, {senta}) setca [ se'a] x1 beteszi/behelyezi/bejuttatja x2 -t x3 belsejébe/közé — (Lásd még: {rinci}, {tisna}, {punji}, {jbini}, {nenri}, {jmina}, {culno}, {kunti}, {catlu}) sevzi [sez se'i] x1 egy/az énje/egója/önképe x2 -nek — (Lásd még: {prenu}, {menli}, {jgira}) sfani x1 egy légy [Brachycera alrend] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {cinki}, {bifce}) sfasa [ sfa] x1 megbünteti x2 -t x3 vétségért x4 büntetéssel — (Lásd még: {cnemu}, {pleji}, {venfu}, {zekri}, {canja}, {dunda}, {jdima}, {jerna}, {kargu}, {prali}, {dapma}, {cirko}, {jinga}) sfofa [ sfo] x1 egy dívány/kanapé/heverő/ pamlag — (Lásd még: {nilce}) sfubu [sub su'u] x1 ráugrik/-veti magát / lecsap [irányított esés] x2 -re, x3 helyről — (Lásd még: {farlu}) siclu [sil] x1 fütyüli/sípolja x2 hangot/dallamot — (Lásd még: {sance}, {tonga}, {sanga}, {zgike}, {savru}) sicni [ si'i] x1 egy érme/zseton/tantusz x2 által kibocsátva, x3 értékkel, x4 összetétellel — (Lásd még: {fepni}, {jdini}, {rupnu}) sidbo [sib si'o] x1 egy fogalma/gondolata/ eszméje/képzete x2 -nek, x3 által — (Lásd még: {ciksi}, {jijnu}, {mucti}, {jinvi}, {nabmi}, {pensi}, {xanri}) sidju [ dju] x1 segíti/támogatja x2 -t x3 esemény/ tulajdonság elérésében/fenntartásában — (Lásd még: {rirni}, {sarji}, {vipsi}, {ferti}, {selfu}) sigja [sig] x1 egy cigaretta/szivar x2 dohányból/ egyébből sodorva x3 által — (Lásd még: {danmo}, {jelca}, {tanko}, {marna}) silka [sik] x1 bizonyos mennyiségű selyem (-et tartalmaz/-ből készült) x2 által előállítva — (Lásd még: {curnu}, {bukpu}, {cilta}) silna x1 bizonyos mennyiségű só x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {sakta}) simlu [ mlu] x1 -ról úgy tűnik/látszik, hogy x2 tulajdonsággal rendelkezik, x3 megfigyelő számára, x4 körülmények között — (Lásd még: {catlu}, {viska}, {simsa}, {zgana}, {ganse}, {jarco}) simsa [ smi] x1 hasonlít x2 -hez x3 tulajdonságban — (Lásd még: {dunli}, {frica}, {mintu}, {panra}, {simlu}, {vrici}) simxu [sim si'u] x1 halmaz elemei kölcsönösen végrehajtják egymáson x2 cselekvést/eseményt — (Lásd még: {kampu}, {mintu}) 33
since since x1 egy kígyó [Serpentes alrend] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {curnu}, {danlu}, {respa}, {vindu}) sinma [ si'a] x1 megbecsüli/értékeli/tiszteli/ méltányolja x2 -t — (Lásd még: {banli}, {censa}, {misno}, {nelci}, {prami}, {salci}, {jgira}) sinso x1 a szinusza x2 szögnek/számnak — (Lásd még: {tanjo}) sinxa [ sni] x1 egy jel/jelzés/szimbólum x2 jelentéssel/hivatkozással x3 megfigyelő számára — (Lásd még: {lerfu}, {tcita}, {barna}, {mifra}, {smuni}) sipna [sip] x1 alszik — (Lásd még: {senva}, {tatpi}, {cikna}, {sanji}) sirji [sir] x1 egyenes, x2 -t és x3 -t összekötve — (Lásd még: {korcu}, {linji}, {kruvi}, {kuspe}) sirxo [six] x1 szír/szíriai kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xrabo}) sisku [sis] x1 keresi egy/az x2 tulajdonsággal rendelkező elemet x3 halmazban — (Lásd még: {cirko}, {kalte}, {kavbu}, {kucli}, {rivbi}, {manci}, {facki}) sisti [ sti] x1 abba-/félbehagyja/megszakítja x2 cselekedetet/folyamatot/állapotot — (Lásd még: {fanmo}, {mulno}, {cfari}, {denpa}, {fliba}) sitna [sit] x1 (fel)idézi x2 forrást / hivatkozik x2 forrásra x3 információért/állításért — (Lásd még: {krasi}) sivni [siv] x1 magánjellegű/privát/személyes x2 számára — (Lásd még: {gubni}, {mipri}) skaci x1 egy szoknya/[egyéb alul nyitott ruhadarab] x2 anyagból — (Lásd még: {taxfu}, {palku}, {pastu}) skami [sam] x1 egy számítógép x2 célra — (Lásd még: {kanji}, {minji}, {pensi}) skapi [kap] x1 bizonyos mennyiségű bőr x2 forrásból — (Lásd még: {pilka}, {calku}, {kerfa}) skari [ ska] x1 színe x2 (-nek tűnik) x3 megfigyelő számára, x4 körülmények között — (Lásd még: {blanu}, {bunre}, {cicna}, {cinta}, {crino}, {grusi}, {narju}, {nukni}, {pelxu}, {xunre}, {zirpu}, {carmi}, {kandi}, {xekri}, {blabi}) skicu [ ski] x1 leírja/jellemzi x2 tárgyat/ eseményt/állapotot x3 közönségnek, x4 leírással [tulajdonság] — (Lásd még: {lisri}, {tavla}) skiji [sij] x1 egy síléc/-talp/korcsolyapenge x2 felületen való csúszásra, x3 személy/teher/jármű megtartására — (Lásd még: {sakli}, {marce}, {cutci}) skina [kin] x1 egy film/videó/mozgókép x2 cselekménnyel/témában/tárggyal/sémára, x3 rendezésében, x4 közönségnek — (Lásd még: {tivni}, {vidni}, {pixra}, {finti}) 34
smoka skori [ sko] x1 egy kötél/madzag/zsinór/húr/ kábel x2 anyagból — (Lásd még: {cilta}, {jgena}, {marna}, {bikla}, {linsi}) skoto [kot ko'o] x1 skót/gael kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {brito}, {glico}) skuro [ ku'o] x1 egy árok/vájat/barázda x2 tárgyon/felszín(b)en — (Lásd még: {plixa}) slabu [ sau] x1 ismerős/megszokott/régi x2 számára x3 tulajdonságában, x4 mérce szerint — (Lásd még: {clani}, {citno}, {cnino}, {djuno}) slaka x1 egy szótag x2 nyelvben — (Lásd még: {sance}, {valsi}, {bangu}) slami x1 bizonyos mennyiségű sav (-at tartalmaz/ -ból készült) x2 összetétellel — (Lásd még: {slari}, {nimre}) slanu x1 egy henger x2 anyagból — (Lásd még: {kamju}, {gunro}) slari [sar] x1 savanyú/fanyar x2 megfigyelő számára — (Lásd még: {slami}, {titla}, {kurki}, {nimre}) slasi [las] x1 bizonyos mennyiségű műanyag/ polimer (-t tartalmaz/-ből készült), x2 szerkezettel/ összetevőkkel — (Lásd még: {rutni}, {boxfo}, {bukpu}) sligu [lig] x1 szilárd halmazállapotú, x2 anyagból/összetétellel, x3 feltételek mellett — (Lásd még: {runta}, {litki}, {gapci}, {jdari}, {dunja}, {pulce}, {jduli}) slilu [ sli] x1 ingadozik/rezeg/oszcillál x2 frekvencián x3 állapotokon keresztül (halmaz/sorozat) — (Lásd még: {dikni}, {rilti}, {morna}, {desku}, {janbe}, {boxna}) sliri x1 bizonyos mennyiségű kén (-t tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {xukmi}, {panci}, {pelxu}) slovo [lov lo'o] x1 szláv nyelvet/kultúrát/ népcsoporthoz tartozást tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {softo}, {rusko}, {vukro}) sluji [ slu] x1 egy/az izom x2 funkcióval, x3 testben — (Lásd még: {rectu}, {xadni}, {zajba}) sluni x1 bizonyos mennyiségű hagyma (-t tartalmaz) az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {stagi}) smacu x1 egy egér az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {ratcu}) smadi x1 feltételezi x2 tényt x3 tárgyban/-ról — (Lásd még: {djuno}, {facki}, {jijnu}, {sruma}) smaji [ sma] x1 hangforrás csendes x2 megfigyelési pontból, x3 norma szerint — (Lásd még: {kerlo}, {panpi}, {savru}, {tirna}) smani x1 egy majom [Simiiformes alrendág] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {mabru}, {danlu}) smoka [ smo] x1 egy zokni/harisnya [hajlékony lábfejen és lábszáron viselt ruhanemű] x2 anyagból —
smuci (Lásd még: {cutci}, {taxfu}) smuci [muc] x1 egy kanál/lapát x2 használatra, x3 anyagból — (Lásd még: {dakfu}, {forca}, {tutci}) smuni [mun smu] x1 egy jelentése/értelmezése x2 -nek, x3 által értelmezve/elfogadva — (Lásd még: {jimpe}, {sinxa}, {valsi}, {tanru}, {gismu}, {lujvo}, {cmavo}, {jufra}) snada [sad] x1 véghezviszi/megvalósítja/eléri x2 célt x3 próbálkozás/erőfeszítés eredményeképpen — (Lásd még: {fliba}, {troci}, {jgira}) snanu [nan] x1 a déli oldala x2 -nek / délre van x2 től x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {berti}, {stuna}, {stici}, {farna}) snidu [nid] x1 időtartama x2 [alapesetben 1] másodperc, x3 mérce szerint — (Lásd még: {cacra}, {junla}, {mentu}, {tcika}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) snime [ si'e] x1 bizonyos mennyiségű hó / havat tartalmaz/-ból készült — (Lásd még: {bratu}, {carvi}, {bisli}) snipa [nip] x1 (hozzá)ragad x2 -hez — Ragasztóanyagot feltételez (Lásd még: {tarla}, {viknu}) snuji [nuj] x1 egy szendvics/egyéb elrendezés, ahol x2 x3 -k közé van ékelve — (Lásd még: {midju}, {nenri}, {sepli}, {senta}, {jbini}, {bitmu}, {sruri}) snura [nur nu'a] x1 biztonságban van x2 veszélytől — (Lásd még: {ckape}, {kajde}, {marbi}, {terpa}, {xalni}, {bandu}) snuti [nut] x1 esemény/állapot akaratlan/ véletlen/nem szándékos x2 részéről — (Lásd még: {zukte}, {cunso}) sobde [sob so'e] x1 bizonyos mennyiségű szójabab az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {dembi}, {gurni}) sodna x1 bizonyos mennyiségű alkálifém (-et tartalmaz/-ből készült) az x2 típusból [alapesetben nátrium] — (Lásd még: {jilka}, {jinme}) softo [sof] x1 (ex-)szovjetuniói/FÁK-beli kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {rusko}, {vukro}, {slovo}) solji [ slo] x1 bizonyos mennyiségű arany (-at tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {ricfu}, {rijno}, {narju}, {pelxu}) solri [sol] x1 a Nap / központi csillaga x2 bolygónak x3 faj által lakva — (Lásd még: {gusni}, {lunra}, {mluni}, {plini}, {santa}, {terdi}, {tarci}) sombo [som so'o] x1 elveti/elülteti x2 növényt x3 -ba — (Lásd még: {crepu}, {tsiju})
sraku sonci [son soi] x1 egy katona/harcos x2 hadseregben — (Lásd még: {bilni}, {damba}, {jenmi}, {xarci}, {pulji}) sorcu [soc sro] x1 egy raktár/készlet/tartalék/ ellátmány x2 anyagból/javakból/energiából, x3 tárolási móddal — (Lásd még: {panka}, {vreji}, {sabji}, {banxa}) sorgu [sog] x1 bizonyos mennyiségű cirok [Sorghum nemzetség] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) sovda [sov so'a] x1 egy tojás/pete/ikra/ virágpor/ivarsejt x2 szervezetből — (Lásd még: {ganti}, {gutra}, {mamta}, {patfu}, {rorci}, {tsiju}, {lanbi}, {tarbi}, {djine}, {konju}) spaji [paj] x1 esemény váratlan x2 számára — (Lásd még: {manci}, {jenca}, {bredi}, {suksa}) spali x1 fényezi/fényesíti/polírozza x2 tárgyat/ felületet x3 fényezőanyaggal, x4 eszközzel — (Lásd még: {mosra}, {sraku}, {xutla}) spano [san] x1 spanyol nyelvet / spanyol nyelvű kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xispo}, {ketco}, {mexno}, {gento}) spati [ spa] x1 egy növény [Plantea ország] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {genja}, {grute}, {gurni}, {latna}, {rozgu}, {stagi}, {tricu}, {tsiju}, {tujli}, {xruba}, {xrula}, {pezli}, {srasu}) speni [ spe] x1 egy/a házastársa x2 -nek x3 törvény/hagyomány/szokás szerint — (Lásd még: {prami}, {gletu}) spita x1 egy kórház x2 kezeltek számára x3 állapotban/sérüléssel/betegséggel — (Lásd még: {bilma}, {mikce}) spofu [pof po'u] x1 nem működik/elromlott/ üzemen kívül van/nem használható x2 funkció szempontjából — (Lásd még: {daspo}, {katna}, {porpi}, {xrani}, {cikre}) spoja [poj po'a] x1 felrobban/kipukkad/hevesen felbomlik x2 energiává/törmelékké — (Lásd még: {cecla}, {jakne}, {jbama}) spuda [ spu] x1 válaszol/felel x2 személynek/ eseményre/helyzetre x3 válasszal — (Lásd még: {cusku}, {preti}, {nabmi}, {danfu}, {frati}, {cpedu}) sputu [put pu'u] x1 köpi/kiköhögi x2 -t [főleg folyadék] x3 -ból x4 -be/-re — (Lásd még: {jetce}, {kafke}, {vamtu}) sraji [raj] x1 függőleges x2 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {sanli}, {pinta}) sraku [rak] x1 [tárgy] megkarcolja/megvágja x2 t — (Lásd még: {guska}, {katna}, {mosra}, {plixa}, {kakpa}, {spali}) 35
sralo sralo x1 ausztrál kultúrát/nemzetiséget/földrajzot/ nyelvjárást tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {glico}) srana [ ra'a] x1 hozzátartozik x2 -hez / vonatkozik x2 -re / illeti x2 -t / összefügg x2 -vel — (Lásd még: {ckini}, {ponse}, {steci}) srasu [sas] x1 egy fűszál/bizonyos mennyiségű fű az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {spati}) srera [ sre] x1 hibázik / x2 hibát véti, amely x3 körülmények között hiba, x4 mérce szerint — (Lásd még: {drani}, {cfila}, {fliba}) srito x1 szanszkrit/védikus kultúrát/nemzetiséget/ nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {xindo}, {xurdo}) sruma [ ru'a] x1 felteszi x2 tényt x3 tárgyban/ -ról — (Lásd még: {smadi}, {birti}) sruri [rur sru] x1 körül-/körbeveszi x2 -t x3 irány(ok)ban/síkban/dimenzió(k)ban — (Lásd még: {karli}, {senta}, {snuji}, {vanbi}, {nenri}, {jbini}, {bartu}, {djine}) stace [sac] x1 őszinte/becsületes/nyílt/egyenes x2 -vel, x3 ügyben/tényről — (Lásd még: {tcica}, {jetnu}, {jitfa}, {mipri}) stagi x1 egy ehető x2 része x3 növénynek — (Lásd még: {grute}, {kobli}, {narge}, {sluni}, {spati}, {sunga}, {tamca}) staku [tak] x1 bizonyos mennyiségű kerámia (-t tartalmaz/-ból készült) x2 által készítve, x3 összetétellel, x4 alakban — (Lásd még: {kliti}) stali [ sta] x1 megmarad x2 helyen/állapotban — (Lásd még: {vitno}, {zasni}, {ralte}, {stodi}, {xabju}, {stuzi}, {renvi}) stani x1 egy/a szára/törzse x2 növénynek — (Lásd még: {tuple}, {mudri}) stapa [tap] x1 (rá)lép/tapos x2 felületre, x3 végtaggal — (Lásd még: {bajra}, {plipe}, {cadzu}, {serti}) stasu x1 bizonyos mennyiségű leves/ragu x2 összetevőkből — (Lásd még: {sanmi}, {mixre}, {salta}, {sanso}) stati x1 -nak tehetsége/érzéke/hajlama/adottsága van x2 -hez — (Lásd még: {jinzi}, {certu}, {rarna}, {larcu}, {kakne}) steba [seb] x1 csalódott/reményvesztett/ frusztrált x2 miatt — (Lásd még: {cinmo}) steci [tec te'i] x1 tulajdonság speciális/egyedi/ meghatározó tulajdonsága x2 -nek x3 halmazban — (Lásd még: {srana}, {ponse}, {ckini}, {tcila}, {tutra}) stedu [sed] x1 egy/a feje x2 -nek — (Lásd még: {drudi}, {mebri}, {xedja}, {besna}, {flira}, {mapku}) stela [tel] x1 egy zár/lakat x2 lezárására, x3 működési elvvel — (Lásd még: {ckiku}) 36
sunga stero [ te'o] x1 térszöge x2 [alapesetben 1] szteradián, x3 mérce szerint — (Lásd még: {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) stici [sic] x1 a nyugati oldala x2 -nek / nyugatra van x2 -től x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {stuna}, {berti}, {snanu}, {farna}) stidi [sid ti'i] x1 javasolja x2 ötletet/ cselekedetet x3 közönségnek — (Lásd még: {tcica}, {xlura}) stika [tik] x1 esemény megváltoztatja x2 -t x3 mértékben — (Lásd még: {cenba}, {galfi}, {binxo}, {zasni}, {stodi}) stizu [tiz] x1 egy szék/sámli/fotel/pad/ülés — (Lásd még: {nilce}, {zutse}, {jubme}, {ckana}) stodi [ sto] x1 állandó/nem változó x2 tulajdonságában, x3 körülmények között/hatására — (Lásd még: {cenba}, {stika}, {stali}, {vitno}, {manfo}, {zasni}, {tinsa}, {jdari}) stuna [sun] x1 a keleti oldala x2 -nek / keletre van x2 -től x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {stici}, {berti}, {snanu}, {farna}) stura [tur su'a] x1 egy/a szerkezete/elrendezése x2 -nek — (Lásd még: {ganzu}, {morna}, {ciste}, {lujvo}, {greku}, {gerna}) stuzi [tuz stu] x1 egy/az elidegeníthetetlen/vele járó/hozzá tartozó helye/helyszíne x2 -nek — (Lásd még: {jmive}, {diklo}, {zvati}, {tcini}, {xabju}, {jibni}, {judri}, {lamji}, {mokca}, {stali}) sucta [suc] x1 absztrakt/elvont/idealizált fogalma x2 -nek, x3 szabályok által — (Lásd még: {fatci}, {xanri}) sudga [sud] x1 száraz / x2 folyadéktól mentes — (Lásd még: {cilmo}, {litki}, {runta}) sufti [ sfu] x1 egy/a patája x2 -nek — (Lásd még: {xirma}) suksa [suk] x1 esemény/állapot hirtelen megváltozik x2 ponton/stádiumban, x3 tulajdonságban/ folyamatban/funkcióban — (Lásd még: {spaji}, {vitci}, {vlile}) sumji [suj] x1 az összege x2 -nek és x3 -nak — (Lásd még: {jmina}, {jalge}, {mulno}, {pilji}) sumne x1 megfigyelő (meg)érzi x2 szagát/illatát — (Lásd még: {nazbi}, {panci}, {cpina}, {ganse}, {zgana}) sumti [sum su'i] x1 egy/az argumentuma/ változója/paramétere x2 állításnak/függvénynek, x3 helyet/valenciát betöltve — (Lásd még: {bridi}, {darlu}, {gismu}) sunga [sug] x1 bizonyos mennyiségű fokhagyma[fej] [Allium sativum] az x2 fajból/
sunla fajtából — (Lásd még: {stagi}) sunla [sul] x1 bizonyos mennyiségű gyapjú (-ból készült/áll) x2 forrásból/állattól — (Lásd még: {kosta}, {kumte}, {lanme}, {kanba}, {bukpu}, {kerfa}) surla [sur] x1 pihen/nyugszik x2 tevékenységgel/ állapotban — (Lásd még: {dunku}, {tatpi}, {cando}, {vreta}) sutra [sut] x1 gyors/fürge x2 esemény/állapot véghezvitelében — (Lásd még: {masno}) tabno [tab] x1 bizonyos mennyiségű elemi szén/ grafit/gyémánt (-ot tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {kolme}) tabra x1 egy trombita/kürt/harsona/tuba — (Lásd még: {zgike}) tadji x1 folyamat egy módszer/technika/ megközelítés/algoritmus x2 eseményre, x3 körülmények között — (Lásd még: {ciste}, {pruce}, {zukte}, {pluta}) tadni [tad] x1 egy diák/tanuló, x2 tantárgyakat illetőleg — (Lásd még: {ckule}, {cilre}, {ctuca}) tagji [tag] x1 szoros/szűk x2 -n/-nek, x3 irányban/méretben, x4 helyen — (Lásd még: {trati}, {jarki}, {kluza}, {rinju}) talsa [tal] x1 kihívja x2 -t egy mérkőzésre x3 tulajdonságban — (Lásd még: {jinga}, {damba}, {darlu}, {jivna}, {nandu}) tamca x1 egy paradicsom [Solanum lycopersicum] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {grute}, {stagi}) tamji [taj] x1 egy/a hüvelykujj x2 végtagján x3 nak — (Lásd még: {degji}, {tance}, {xance}, {jamfu}) tamne x1 az unokatestvére [nem közvetlen rokona, alapesetben azonos generációból] x2 -nek x3 fokon/ kötelék által — (Lásd még: {dzena}, {famti}, {mensi}, {bruna}, {tunba}) tanbo [ ta'o] x1 egy deszka/palló [viszonylag kis vastagságú téglatest] x2 anyagból — (Lásd még: {bliku}, {kubli}) tance [tac] x1 egy/a nyelve x2 -nek — (Lásd még: {moklu}, {bangu}, {nazbi}, {tamji}, {degji}) tanjo x1 a tangense x2 szögnek/számnak — (Lásd még: {sinso}) tanko x1 bizonyos mennyiségű dohánylevél az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {sigja}, {marna}) tanru [ tau] x1 egy kételemű alárendelő szerkezet, amelyben x2 kifejezés módosítja x3 -t, x4 jelentéssel, x5 használatban — (Lásd még: {gismu}, {smuni}) tansi [tas] x1 egy tál/kád/medence/egyéb sekély edény x2 tartalommal, x3 anyagból — (Lásd még: {baktu}, {palne}, {palta}, {patxu}, {kabri}, {botpi})
tcana tanxe [tax ta'e] x1 egy doboz/láda x2 tartalommal, x3 anyagból — (Lásd még: {bakfu}, {botpi}, {cutne}, {dacru}) tapla x1 egy tömb/„katona”/egyéb viszonylag lapos hasáb x2 anyagból, x3 alappal, x4 magassággal — (Lásd még: {bliku}, {kubli}, {matci}, {karda}, {kurfa}, {plita}, {tarmi}) tarbi x1 egy magzat/embrió/zigóta/ megtermékenyített petesejt x2 anyától, x3 apától — (Lásd még: {gutra}, {mamta}, {patfu}, {sovda}, {rorci}, {tsiju}, {grute}) tarci [tar] x1 egy csillag x2 fizikai tulajdonságokkal — (Lásd még: {solri}, {tsani}) tarla x1 bizonyos mennyiségű szurok/kátrány/ bitumen x2 forrásból — (Lásd még: {kolme}, {pesxu}, {snipa}) tarmi [tam tai] x1 az alakja/formája/mintája x2 tárgynak/fogalomnak — (Lásd még: {nejni}, {morna}, {marji}, {tapla}, {bliku}, {kubli}, {kurfa}, {cukla}, {mapti}, {sarlu}) tarti [ tra] x1 viselkedése x2 módon nyilvánul meg (esemény/tulajdonság) x3 körülmények között — (Lásd még: {cnano}, {frati}, {tcaci}, {cilce}, {jikca}, {marde}) taske x1 szomjazik/szüksége van x2 folyadékra — (Lásd még: {nitcu}, {djica}, {xagji}, {pinxe}) tatpi [ ta'i] x1 fáradt x2 erőfeszítéstől/helyzettől — (Lásd még: {cikna}, {sipna}, {surla}) tatru [tat] x1 egy/az emlője/tőgye x2 -nek — (Lásd még: {ladru}, {mabru}) tavla [tav ta'a] x1 beszél x2 -hez x3 témáról, x4 nyelven — Nem feltétlenül utal szóbeli kommunikációra (Lásd még: {bacru}, {cusku}, {casnu}, {darlu}, {skicu}, {ciksi}, {bangu}) taxfu [taf ta'u] x1 egy ruhadarab x2 nem/faj/ társadalmi réteg/testrész/stb. számára, x3 célra — (Lásd még: {creka}, {cutci}, {daski}, {dasni}, {gluta}, {kosta}, {mapku}, {palku}, {pastu}, {skaci}, {smoka}, {lunbe}) tcaci [cac] x1 egy szokása/hagyománya x2 -nek, x3 alkalommal/körülmények között — (Lásd még: {fadni}, {kampu}, {lakne}, {jinzi}, {ckaji}, {cnano}, {tarti}, {ritli}, {javni}, {zekri}) tcadu [ tca] x1 egy város x2 övezetben, x3 közigazgatási egységben, x4 régiót ellátva — (Lásd még: {jarbu}, {nurma}, {cecmu}) tcana x1 egy állomás/csomópont x2 infrastrukturális/kommunikációs hálózaton/rendszerben — (Lásd még: {dargu}, {litru}, {pluta}, {trene}, {ciste}, {mrilu}, {tivni}, {cradi}, {benji}, {fonxa}, {dikca}, {fatri}) 37
tcati tcati x1 bizonyos mennyiségű tea (-t tartalmaz/-ból készült) x2 növényből — (Lásd még: {ckafi}) tcena [ten] x1 (ki-/meg-)nyúlik x2 kiterjedésűre x3 méretben/dimenzióban x4 alapkiterjedésről — (Lásd még: {kuspe}, {pruni}, {preja}, {ranji}, {trati}) tcica [tic] x1 esemény/tapasztalat megtéveszti/ félrevezeti x2 -t, kiváltva benne x3 eseményt/állapotot — (Lásd még: {stace}, {xlura}, {stidi}, {kajde}) tcidu [tid] x1 olvassa x2 szöveget x3 felületről/ írott anyagból — (Lásd még: {ciska}, {cukta}, {karni}) tcika x1 [óra, (perc, (másodperc))] az időpontja x2 eseménynek x3 napon, x4 helyen — (Lásd még: {cacra}, {cerni}, {detri}, {donri}, {djedi}, {junla}, {nicte}, {mentu}, {snidu}, {temci}, {vanci}, {dirba}, {mokca}) tcila [til] x1 egy jellemzője/sajátossága/ jellegzetessége x2 -nek — (Lásd még: {diklo}, {steci}) tcima [tim ti'a] x1 az időjárása x2 helynek/ területnek — (Lásd még: {brife}, {bumru}, {carvi}, {dilnu}, {bratu}) tcini x1 állapot/tulajdonság a helyzete/ körülményei/környezete/állapota/helyzete x2 -nek [lehetségesen ideiglenesen] — (Lásd még: {stuzi}, {zvati}, {vanbi}, {pruce}, {ckaji}, {zasni}) tcita x1 egy címke x2 -n, x3 információval — (Lásd még: {sinxa}, {cmene}, {judri}) temci [tem tei] x1 az időtartam/időszak x2 időponttól/eseménytől x3 időpontig/eseményig — (Lásd még: {cacra}, {cedra}, {citsi}, {ranji}, {tcika}, {junla}, {renvi}) tenfa [tef] x1 a hatványa x2 alapnak és x3 kitevőnek — (Lásd még: {dugri}) tengu [teg te'u] x1 tulajdonság jellemzi x2 felületének minőségét — (Lásd még: {rufsu}, {xutla}) terdi [ted] x1 a Föld / az anyabolygója x2 fajnak — (Lásd még: {lunra}, {plini}, {solri}, {kensa}, {tsani}, {dertu}) terpa [tep te'a] x1 fél/retteg/rémült x2 eseménytől — (Lásd még: {snura}, {xalni}, {xanka}, {virnu}) terto [tet] x1 a billiószorosa (1012 -szerese) x2 nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) tigni [tig] x1 előadja/bemutatja x2 előadást x3 közönség számára/előtt — (Lásd még: {jarco}) tikpa [tip] x1 megrúgja x2 -t x3 helyen, x4 lábbal — (Lásd még: {tunta}, {darxi}) 38
traji tilju [tij] x1 nehéz/súlyos / nagy súlyú/tömegű x2 mérce szerint — (Lásd még: {linto}, {carmi}, {junri}, {bunda}, {junta}) tinbe [tib] x1 engedelmeskedik x2 utasításnak/ parancsnak/szabálynak/törvénynek x3 által — (Lásd még: {minde}, {lacri}, {javni}, {flalu}, {zekri}) tinci x1 bizonyos mennyiségű ón (-t tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {gunma}, {lante}, {boxfo}, {cnisa}, {jinme}) tinsa x1 merev/szilárd/rugalmatlan x2 irányban, x3 erővel szemben, x4 körülmények között — Nem feltétlenül fizikai értelemben (Lásd még: {bapli}, {jdari}, {nandu}, {torni}, {trati}, {xarnu}, {danre}, {stodi}) tirna [tin] x1 meghallja x2 -t x3 háttérzaj mellett — (Lásd még: {kerlo}, {sance}, {smaji}, {savru}, {voksa}, {ganse}, {zgana}) tirse [tir] x1 bizonyos mennyiségű vas (-at tartalmaz/-ból készült) — (Lásd még: {jinme}, {gasta}, {molki}) tirxu x1 egy tigris/párduc/jaguár/gepárd [jellegzetes mintázatú nagymacska] az x2 fajból/fajtából, x3 bundamintázattal — (Lásd még: {mlatu}) tisna [tis] x1 tárgy megtelik x2 anyaggal — (Lásd még: {culno}, {kunti}, {rinci}, {setca}) titla [tit] x1 édes ízű x2 megfigyelő számára — (Lásd még: {sakta}, {slari}, {kurki}) tivni [tiv] x1 televízión küldi/közvetíti x2 -t, x3 csatornán, x4 televízióvevőnek — (Lásd még: {cradi}, {skina}, {vidni}, {benji}, {tcana}) tixnu [tix ti'u] x1 egy/a lánya x2 szülő(k)nek — Nem feltétlenül utal biológiai rokonságra (Lásd még: {bersa}, {panzi}) toknu [tok] x1 egy sütő/kemence/kohó/egyéb zárt fűtőeszköz x2 sütésére/szárítására/égetésére/ melegítésére/olvasztására — (Lásd még: {nanba}) toldi [tod] x1 egy lepke/pillangó [Lepidoptera rend] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cinki}) tonga [tog to'a] x1 egy zenei hang x2 magasságban/frekvencián, x3 forrásból — (Lásd még: {rilti}, {zgike}, {janbe}, {siclu}) tordu [tor to'u] x1 rövid x2 méretében/ irányban x3 mérce szerint — (Lásd még: {cmalu}, {jarki}, {caxno}, {cinla}, {clani}) torni [ton to'i] x1 megcsavarodik x2 erő hatására — (Lásd még: {tinsa}, {trati}) traji [ rai] x1 a leginkább/legkevésbé rendelkezik x2 tulajdonsággal, x3 irányban [alapesetben ka zmadu], x4 halmazból/tartományból — (Lásd még: {jimte}, {milxe}, {mutce}, {banli}, {curve}, {fanmo}, {krasi}, {manfo}, {prane})
trano trano x1 bizonyos mennyiségű nitrogén (-t tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {vacri}) trati x1 feszes x2 irányban — (Lásd még: {tinsa}, {torni}, {tagji}, {tcena}, {kluza}) trene [ren re'e] x1 egy vonat/egyéb kötöttpályás szerelvény x2 vagonokkal/kocsikkal, x3 pályán, x4 meghajtással — (Lásd még: {tcana}) tricu [ric] x1 egy fa az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cindu}, {ckunu}, {pezli}, {mudri}, {spati}) trina [ tri] x1 vonzza/csalogatja/valószínűbbé teszi x2 személyt/eseményt x3 tulajdonsággal — (Lásd még: {djica}, {nelci}, {rigni}, {xlura}, {maksi}) trixe [rix ti'e] x1 térben mögötte/a hátulján van x2 -nek, x3 irányban/vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {crane}, {rebla}, {mlana}, {pritu}, {zunle}) troci [toc toi] x1 megpróbálja elérni x2 eseményt/állapotot/tulajdonságot x3 módon — (Lásd még: {fliba}, {snada}, {cipra}) tsali [ tsa] x1 erős/hatékony x2 tulajdonságban, x3 mérce szerint — (Lásd még: {ralci}, {ruble}, {carmi}, {vlipa}) tsani [tan] x1 az égbolt/mennybolt egy tartománya x2 helyen — (Lásd még: {gapru}, {kensa}, {tarci}, {terdi}) tsapi x1 egy fűszer/ízesítő x2 hatással (esemény/ tulajdonság) — (Lásd még: {vrusi}) tsiju [ tsi] x1 (egy)/a magja(i)/spóra(i) x2 -nek, x3 utód létrehozásához — (Lásd még: {tarbi}, {dembi}, {grute}, {jbari}, {sombo}, {spati}, {sovda}) tsina [sin] x1 egy dobogó/emelvény/pódium x2 helyen, x3 számára (tárgy/esemény), x4 anyagból — (Lásd még: {greku}, {jubme}) tubnu [ tu'u] x1 egy darab cső/tömlő/üres henger x2 anyagból, x3 tartalommal — (Lásd még: {kevna}, {canlu}) tugni [tug tu'i] x1 egyetért x2 -vel x3 tényben x4 témáról — (Lásd még: {sarxe}, {mapti}, {darlu}, {natfe}, {panpi}, {sarji}) tujli [tuj] x1 egy tulipán [Tulipa nemzetség] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {spati}) tumla [tum tu'a] x1 egy földterület x2 helyen — (Lásd még: {vacri}, {xamsi}, {tutra}, {gugde}) tunba [tub] x1 egy testvére x2 -nek x3 szülő(k)/ kötelék/hagyomány által — (Lásd még: {bruna}, {mensi}, {tamne}) tunka [tuk] x1 bizonyos mennyiségű réz (-et tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {jinme}, {lastu}, {ransu}) tunlo [tul tu'o] x1 nyel egyet — (Lásd még: {citka}, {pinxe}, {galxe})
vecnu tunta [tun] x1 megböki/megszúrja x2 -t — (Lásd még: {balre}, {dakfu}, {darxi}, {fanza}, {jicla}, {katna}, {tikpa}) tuple [tup tu'e] x1 egy/a lába x2 -nek — (Lásd még: {stani}, {zbepi}, {jamfu}, {jimca}, {sanli}) turni [ tru] x1 uralkodik/kormányoz x2 alattvalók/terület/állam/birodalom felett — (Lásd még: {catni}, {minde}, {tutra}, {jecta}, {gugde}, {ponse}, {jitro}) tutci [ tci] x1 egy eszköz/készülék x2 művelet elvégzésére — (Lásd még: {cabra}, {minji}, {pilno}, {zukte}, {sazri}, {salpo}, {pulni}, {cfine}, {klupe}, {jendu}, {xislu}, {vraga}, {forca}, {smuci}, {dakfu}, {balre}, {mruli}, {cinza}, {garna}, {pijne}, {pambe}, {canpa}, {pilno}, {vraga}) tutra [tut] x1 a birtokterülete/birodalma x2 -nek — (Lásd még: {catni}, {turni}, {jecta}, {gugde}, {ponse}, {steci}, {tumla}) vacri [var] x1 bizonyos mennyiségű levegő/ gáznemű atmoszférája x2 bolygónak, x3 összetétellel — (Lásd még: {gapci}, {kijno}, {trano}, {tumla}, {vasxu}, {xamsi}) vajni [vaj vai] x1 tárgy/esemény fontos/ lényeges/számít x2 személy/esemény számára x3 szempontból/okból — (Lásd még: {banli}, {ralju}, {vamji}, {dirba}, {kargu}, {pajni}) valsi [val vla] x1 egy szó x2 jelentéssel/hatással x3 nyelvben — (Lásd még: {slaka}, {bangu}, {cmavo}, {cmene}, {gismu}, {jufra}, {rafsi}, {smuni}) vamji [vam va'i] x1 az értéke x2 -nek x3 számára, x4 felhasználás/értékelés szempontjából — (Lásd még: {jdima}, {jerna}, {vecnu}, {dirba}, {janta}, {kargu}, {pleji}, {vajni}) vamtu [vat] x1 kihányja/felöklendezi x2 -t — (Lásd még: {rigni}, {jetce}, {kafke}, {sputu}) vanbi [vab] x1 egy része x2 környezetének/ kontextusának — (Lásd még: {sruri}, {jibni}, {jbini}, {ferti}, {tcini}) vanci [vac] x1 az este [munka végeztétől alvásig terjedő időtartam] x2 napon, x3 helyen — (Lásd még: {cerni}, {murse}, {tcika}) vanju [van] x1 bizonyos mennyiségű bor (-t tartalmaz/-ból készült) x2 szőlőből/egyéb gyümölcsből — (Lásd még: {barja}, {birje}, {xalka}, {jikru}, {fusra}) vasru [vas vau] x1 tartalmazza/közrezárja x2 tartalmat — Nem feltétlenül teljesen (Lásd még: {bartu}, {jbini}, {nenri}, {zvati}, {cpana}, {botpi}, {lanka}) vasxu [vax va'u] x1 belélegzi x2 gáznemű anyagot — (Lásd még: {fepri}, {kijno}, {vacri}) vecnu [ven ve'u] x1 eladja x2 árut/szolgáltatást x3 vevőnek x4 pénzért/áruért/ellenszolgáltatásért — 39
venfu (Lásd még: {canja}, {dunda}, {janta}, {pleji}, {jerna}, {kargu}, {prali}, {zarci}, {vamji}, {jdima}, {fepni}, {friti}, {jerna}, {rupnu}) venfu [vef] x1 megbosszulja/megtorolja x2 -n x3 bűnt, x4 bosszúval — (Lásd még: {sfasa}, {cnemu}) vensa [ves] x1 a tavasz [kikeleti évszak] x2 évben, x3 helyen — (Lásd még: {citsi}, {crisa}, {critu}, {dunra}) verba [ver ve'a] x1 egy gyer(m)ek/kiskorú személy, aki x2 korú, és x3 norma szerint kiskorú/ éretlen — (Lásd még: {cifnu}, {makcu}, {citno}, {panzi}, {nanla}, {nixli}, {rirni}, {bersa}) vibna [vib] x1 egy/a hüvelye/vaginája x2 -nek — (Lásd még: {cinse}, {gletu}, {pinji}, {plibu}, {vlagi}, {mabla}) vidni x1 egy képernyő/kijelző x2 funkcióval — (Lásd még: {skina}, {tivni}) vidru [vir] x1 egy vírus az x2 fajból/fajtából/ meghatározó tulajdonsággal, x3 megfertőzésére — (Lásd még: {jurme}) vifne [vif] x1 friss/romlatlan — (Lásd még: {fusra}) vikmi [vim vi'i] x1 kiüríti/kiválasztja x2 salakanyagot x3 -ból, x4 úton — (Lásd még: {cigla}, {kalci}, {pinca}) viknu [vik] x1 viszkózus/sűrűn folyó x2 körülmények között — (Lásd még: {denmi}, {snipa}) vimcu [vic vi'u] x1 eltávolítja/elveszi/kivonja/ kiszűri x2 -t x3 -ból, x4 maradékkal/eredménnyel — (Lásd még: {lebna}, {muvdu}, {cpacu}, {canci}, {cliva}, {jdika}) vindu [vid] x1 mérgező/toxikus x2 számára — (Lásd még: {since}) vinji [vij] x1 egy repülőgép/helikopter [légijármű] x2 utasok/teher szállítására, x3 meghajtással — (Lásd még: {vofli}, {sabnu}) vipsi [vip] x1 a helyettese/megbízottja/ beosztottja x2 tekintetben x3 -nak — (Lásd még: {krati}, {sidju}) virnu [ vri] x1 bátor/hősies x2 cselekedetében, x3 mérce szerint — (Lásd még: {terpa}, {darsi}) viska [vis vi'a] x1 látja/vizuálisan érzékeli x2 t x3 körülmények között — (Lásd még: {catlu}, {jvinu}, {kanla}, {minra}, {simlu}, {djuno}, {jimpe}, {zgana}, {ganse}) vitci [vit] x1 szabálytalan/alkalmankénti/ szaggatott x2 tulajdonságban/cselekedetben/ szempontból — (Lásd még: {ranji}, {rufsu}, {suksa}) vitke [ vi'e] x1 egy vendége/látogatója x2 -nek 40
xabju x3 helyen/eseményen — (Lásd még: {friti}, {klama}, {zasni}, {xabju}, {zvati}) vitno [ vi'o] x1 végleges/maradandó x2 tulajdonságban, x3 mérce szerint — (Lásd még: {stodi}, {cimni}, {zasni}, {manfo}, {stali}) vlagi [lag] x1 egy/a vulvája x2 -nek — (Lásd még: {cinse}, {gletu}, {pinji}, {plibu}, {vibna}, {mabla}) vlile [vil] x1 erőszakos cselekmény/állapot/ esemény — (Lásd még: {suksa}, {jursa}) vlina x1 egy logikai kapcsolat, amely szerint x2 és/ vagy x3 [du’u] állítás igaz — (Lásd még: {kanxe}) vlipa [ vli] x1 -nak van hatalma/ereje/képessége x2 véghezvitelére/előidézésére x3 körülmények között — (Lásd még: {tsali}, {jitro}, {ruble}) vofli [vol voi] x1 repül/száll [a légkörben] x2 (felhajtó)erő/meghajtás felhasználásával — (Lásd még: {cipni}, {klama}, {vinji}) voksa [vok vo'a] x1 a beszéd-/énekhangja/ orgánuma x2 -nek — (Lásd még: {sance}, {tirna}, {bacru}) volvygau x1 visszaállítja/visszateszi x2 -t x3 eredeti/korábbi állapotba/helyzetbe/helyre x4 -ből — Lásd még: {benji}, {krefu}, {rapli}, {rinka} vorme [vor vro] x1 egy ajtó/kapu [-nyílás] x2 és x3 között, x4 épületszerkezetben — (Lásd még: {canko}, {ganlo}, {kalri}, {murta}, {pagre}, {bitmu}, {kuspe}) vraga [ vra] x1 egy emelő x2 funkcióval, x3 alátámasztással és x4 karral — (Lásd még: {tutci}, {pulni}) vreji [rej vei] x1 egy felvétel/napló/akta x2 adatokkal/tényekkel/tartalommal x3 eseményről/ tárgyról/személyről, x4 adathordozón — (Lásd még: {sorcu}, {datni}, {papri}) vreta [ vre] x1 fekszik/nyugszik/támaszkodik x2 felületen — (Lásd még: {cpana}, {surla}, {zutse}, {ckana}, {lazni}) vrici x1 halmaz/sokaság/egyének összessége vegyes/változó x2 tulajdonságban — (Lásd még: {klesi}, {girzu}, {frica}, {simsa}, {panra}) vrude [vud vu'e] x1 erényes/„jó”x2 mérce szerint — (Lásd még: {palci}, {xamgu}, {marde}, {zabna}) vrusi [vus vu'i] x1 egy íze x2 -nek — A szaglás is beleszámítható (Lásd még: {kukte}, {tsapi}, {cpina}) vukro [vur vu'o] x1 ukrán nyelvet/kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {slovo}, {softo}) xabju [ xa'u] x1 a lakója/lakosa x2 szállásnak/ lakóhelynek/háznak/otthonnak — (Lásd még: {ginka}, {zdani}, {zvati}, {stuzi}, {jmive}, {stali}, {vitke})
xadba xadba [xab] x1 (megközelítőleg) a fele/ egykettede x2 -nek, x3 méretében/tulajdonságában/ szempontból/mérce szerint — (Lásd még: {mulno}, {pagbu}) xadni [xad] x1 egy/a teste x2 -nek — (Lásd még: {menli}, {pruxi}, {sluji}, {mulno}, {cutne}) xagji x1 éhes/éhezik x2 táplálékra/üzemanyagra — (Lásd még: {cidja}, {citka}, {djica}, {nitcu}, {taske}) xagri x1 egy oboa/klarinét/angolkürt/szaxofon/ egyéb nádfúvós hangszer x2 fúvókával — (Lásd még: {zgike}) xajmi [xam] x1 vicces/komikus x2 számára, x3 tulajdonságban/tekintetben — (Lásd még: {bebna}, {cisma}, {cmila}, {fenki}, {zdile}) xaksu [xak] x1 esemény elhasználja/kimeríti/ elpazarolja x2 erőforrást — (Lásd még: {citka}, {festi}, {daspo}, {livla}, {pinxe}) xalbo x1 komolytalan/könnyed/frivol x2 -vel kapcsolatban — (Lásd még: {junri}, {linto}) xalka [xal] x1 bizonyos mennyiségű alkohol (t tartalmaz/-ból készült) az x2 típusból, x3 forrásból/ folyamatból — (Lásd még: {birje}, {jikru}, {vanju}) xalni x1 pánikba esik x2 esemény/állapot miatt — (Lásd még: {ckape}, {snura}, {terpa}, {xanka}) xamgu [xag xau] x1 tárgy/esemény jó/hasznos/ előnyös x2 számára, x3 mérce szerint — (Lásd még: {melbi}, {xlali}, {vrude}, {zabna}) xampo [xap xa'o] x1 áramerőssége x2 [alapesetben 1] amper, x3 mérce szerint — (Lásd még: {dikca}, {flecu}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) xamsi [xas] x1 egy tenger/óceán/öböl/[légkör] az x2 bolygón, x3 folyadékból/gázból — (Lásd még: {daplu}, {djacu}, {lalxu}, {rirxe}, {tumla}, {vacri}, {zbani}, {ctaru}) xance [xan xa'e] x1 egy/a keze x2 -nek — (Lásd még: {birka}, {degji}, {jitro}, {xlura}, {jamfu}, {tamji}) xanka x1 ideges/aggódik x2 absztrakció miatt, x3 körülmények között — (Lásd még: {xalni}, {terpa}, {raktu}) xanri [xar] x1 a képzeletében él x2 -nek — Nem zár ki valós létezést (Lásd még: {fatci}, {senva}, {sucta}, {zasti}, {cfika}, {dacti}, {menli}, {sidbo}) xanto x1 egy elefánt/mammut [Proboscidea rend] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {mabru}, {barda}) xarci [xac xa'i] x1 egy fegyver x2 elleni használatra x3 által — (Lásd még: {jenmi}, {sonci}, {catra})
xenru xarju [xaj] x1 egy disznó/sertés [Suidae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {mabru}, {cange}) xarnu x1 makacs/csökönyös / szándékosan ellentmond/ellenáll x2 -nek x3 -mal kapcsolatban — (Lásd még: {tinsa}, {pante}, {bapli}, {fapro}) xasli x1 egy szamár/öszvér [Asinus alnem] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {xirma}, {kumte}) xasne x1 izzadság/verejték x2 testből, x3 mirigy(ek)/szerv(ek) által kiválasztva — (Lásd még: {pinca}, {vikmi}, {cigla}) xatra [ xa'a] x1 egy levél x2 címzett számára, x3 feladóval, x4 tartalommal — A x2 és x3 közötti kommunikációt hangsúlyozza ki (Lásd még: notci, ciska, mrilu, papri) xatsi [xat] x1 a trilliomod (10−18 ) része x2 -nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xecto}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) xazdo [xaz zdo] x1 ázsiai kultúrát/nemzetiséget/ földrajzot tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {polno}, {friko}, {jungo}, {rusko}, {ropno}) xebni [xen xei] x1 gyűlöli/utálja x2 -t — (Lásd még: {djica}, {nitcu}, {rigni}, {prami}, {nelci}) xebro [xeb bro] x1 héber/zsidó/izraeli kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {filso}) xecto [xet cto] x1 a százszorosa x2 -nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xexso}, {zepti}, {zetro}) xedja [xej xe'a] x1 egy/az állkapcsa x2 -nek — (Lásd még: {stedu}) xekri [xek xe'i] x1 fekete/nagyon sötét színű — (Lásd még: {blabi}, {grusi}, {manku}, {skari}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {blanu}, {bunre}, {cicna}, {crino}, {narju}, {nukni}, {pelxu}, {xunre}, {zirpu}) xelso [xes] x1 görög/hellén kultúrát/ nemzetiséget/nyelvet tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {latmo}, {ropno}) xendo [xed xe'o] x1 személy kedves/barátságos/ szíves x2 -hez x3 cselekedet/viselkedés által — (Lásd még: {cinmo}, {kecti}, {pendo}, {kusru}) xenru [xer xe'u] x1 (meg)bánja/sajnálja x2 eseményt/tulajdonságot/tényt — (Lásd még: {zungi}) 41
xexso xexso [xex] x1 a trilliószorosa (1018 -szorosa) x2 nek, x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {zepti}, {zetro}) xindo [xin] x1 hindu/indiai kultúrát/nyelvet/ vallást tükröz x2 tekintetben — Alapesetben nem tartalmazza az urdu kultúrát (Lásd még: {srito}, {xurdo}, {bengo}) xinmo [xim] x1 bizonyos mennyiségű tinta/tus x2 festékanyaggal/színnel, x3 íróeszköz általi használatra — (Lásd még: {penbi}) xirma [xir xi'a] x1 egy ló(féle) [Equidae család] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {sufti}, {xasli}, {kumte}) xislu [xil xi'u] x1 egy kereke x2 szerkezetnek/ járműnek, x3 anyag(ok)ból/tulajdonságokkal — (Lásd még: {carce}, {karce}, {pulni}, {tutci}) xispo [xip] x1 spanyol ajkú latin-amerikai kultúrát/nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {merko}, {mexno}, {spano}, {ketco}, {bemro}, {gento}) xlali [ xla] x1 rossz/előnytelen/hátrányos x2 számára, x3 mérce szerint — (Lásd még: {palci}, {mabla}, {xamgu}, {betri}) xlura [ xlu] x1 befolyásolja/csalogatja x2 -t x3 állapotba/cselekedetbe, x4 befolyás/csali/fenyegetés használatával — (Lásd még: {djica}, {mukti}, {trina}, {jitro}, {sazri}, {tcica}, {xance}, {stidi}, {kajde}, {maksi}) xotli [xol xoi] x1 egy szálloda/hotel/ motel/fogadó/szálló/kollégium x2 helyen, x3 által üzemeltetve — (Lásd még: {barja}, {gusta}) xrabo [rab] x1 arab nyelvű kultúrát/ nemzetiséget/(ezek nyelvét) tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {sadjo}, {semto}, {lubno}, {rakso}, {sirxo}) xrani [ xai] x1 esemény megsebesíti/megsérti/ megrongálja x2 -t x3 tulajdonságában, x4 sérülést okozva — (Lásd még: {cortu}, {daspo}, {spofu}, {katna}, {porpi}) xriso [xis xi'o] x1 keresztény vallást/kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {jegvo}, {lijda}) xruba [xub] x1 bizonyos mennyirégű sóska/ rebarbara/hajdina [Polygonaceae család] az x2 fajból/ fajtából — (Lásd még: {spati}) xruki [xuk] x1 egy pulyka [Meleagridinae alcsalád] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {cipni}) 42
zbasu xrula [rul] x1 egy/a virága/virágzata x2 növénynek/fajnak — (Lásd még: {spati}) xruti [ xru] x1 visszaállítja/visszateszi x2 -t x3 eredeti/korábbi állapotba/helyzetbe/helyre x4 -ből — (Lásd még: {benji}, {krefu}, {rapli}, {rinka}) xukmi [xum xu'i] x1 bizonyos mennyiség az x2 vegyszerből/szubsztanciából/drogból, x3 koncentrációban/tisztasággal — (Lásd még: {curve}, {cidro}, {marna}, {nimre})) xunre [xun xu'e] x1 piros/vörös színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {nukni}, {narju}, {rozgu}, {zirpu}) xurdo [xur xu'o] x1 urdu nyelvet/kultúrát/ nemzetiséget tükröz x2 tekintetben — (Lásd még: {kisto}, {srito}, {xindo}) xusra [xus xu'a] x1 állítja/megerősíti/kimondja x2 tény igazát — (Lásd még: {natfe}, {nupre}) xutla [xul] x1 sima/egyenletes/lágy felületű/ szabályosságú — (Lásd még: {plita}, {rufsu}, {tengu}, {dikni}, {pinta}, {sakli}, {spali}) zabna [zan za'a] x1 jó/hasznos/előnyös/szép/ kellemes x2 tulajdonságban, x3 számára. — (Lásd még: {xamgu}, {trina}, {melbi}, {pluka}, {mansa}; {mabla}) zajba [zaj] x1 tornázik / végzi x2 tornagyakorlatot — (Lásd még: {sluji}, {dansu}) zalvi [zal] x1 felület(ek) felőrli/ledarálja x2 -t x3 porrá — (Lásd még: {daspo}, {purmo}, {marxa}, {pulce}, {canre}, {molki}) zanru [zar zau] x1 beleegyezik x2 tervbe/ cselekedetbe — (Lásd még: {natfe}) zarci [zac zai] x1 egy bolt/üzlet/piac/áruház/ bevásárlóközpont x2 áru eladására/cseréjére, x3 üzemeltetőkkel/eladókkal — Adott helyen található vásárlási lehetőség (Lásd még: {vecnu}, {canja}, {dinju}, {banxa}) zargu [zag za'u] x1 egy/a feneke/fara/farpofája x2 -nek — (Lásd még: {ganxo}, {mabla}) zasni [zas] x1 ideiglenes/múlandó/várhatóan változni fog x2 tulajdonságában, x3 mérce/belátás szerint — (Lásd még: {vitno}, {stodi}, {cenba}, {galfi}, {binxo}, {stika}, {stali}, {tcini}, {vitke}) zasti [zat za'i] x1 létezik/valóságos x2 számára, x3 metafizikai értelemben — (Lásd még: {fatci}, {xanri}) zbabu [bab] x1 bizonyos mennyiségű szappan x2 forrásból, x3 összetétellel — (Lásd még: {lumci}, {fonmo}) zbani x1 egy öböl x2 partvonalon — (Lásd még: {lalxu}, {xamsi}) zbasu [ zba] x1 elkészíti/összeállítja/felépíti/ létrehozza x2 -t x3 anyagokból/alkotóelemekből —
zbepi Nem használható a {gasnu} szinonimájaként (Lásd még: {cupra}, {larcu}, {rutni}, {finti}, {gundi}) zbepi [ zbe] x1 egy talapzat/piedesztál/állvány/ raklap x2 tárgy/esemény számára, x3 anyagból/ tulajdonságokkal — (Lásd még: {jamfu}, {jicmu}, {jubme}, {tuple}, {ckana}, {cpana}, {loldi}, {sanli}) zdani [ zda] x1 egy ház/fészek/odú/vacok/ [lakóhely] x2 számára — (Lásd még: {dinju}, {ginka}, {kumfa}, {xabju}) zdile [ zdi] x1 szórakoztató x2 számára, x3 tulajdonságban/tekintetben — (Lásd még: {cinri}, {panka}, {xajmi}, {kelci}) zekri [zer zei] x1 esemény/állapot büntethető cselekmény x2 emberek/közösség/kultúra/bíróság/ törvény szerint — (Lásd még: {flalu}, {sfasa}, {zungi}, {palci}, {lijda}, {pajni}, {javni}, {tcaci}, {marde}, {pulji}, {tinbe}) zenba [zen ze'a] x1 fokozódik/növekszik/ gyarapodik x2 tulajdonságban, x3 mennyiséggel — (Lásd még: {jdika}, {zmadu}, {banro}, {jmina}) zepti [zep] x1 a trilliárdod (10−21 ) része x2 -nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zetro}) zetro [zet] x1 a trilliárdszorosa (1021 -szerese) x2 nek x3 méretében/szempontból — (Lásd még: {grake}, {mitre}, {snidu}, {stero}, {delno}, {molro}, {kelvo}, {xampo}, {gradu}, {litce}, {merli}, {centi}, {decti}, {dekto}, {femti}, {gigdo}, {gocti}, {gotro}, {kilto}, {megdo}, {mikri}, {milti}, {nanvi}, {petso}, {picti}, {terto}, {xatsi}, {xecto}, {xexso}, {zepti}) zgana [ zga] x1 megfigyeli/vizsgálja/nézi x2 -t x3 érzékkel/módon x4 körülmények között — (Lásd még: {ganse}, {viska}, {catlu}, {tirna}, {pencu}, {sumne}, {kurji}, {canci}, {catlu}, {jarco}, {lanli}, {pinka}, {simlu}) zgike [ zgi gi'e] x1 zene x2 esemény által/ forrással — (Lásd még: {damri}, {dansu}, {flani}, {janbe}, {jgita}, {pipno}, {rilti}, {tabra}, {tonga}, {xagri}, {siclu}) zifre [zif zi'e] x1 -nak szabad/joga van x2 cselekedetre/állapotra x3 körülmények között — (Lásd még: {pinfu}, {rinju}, {bilga}, {curmi}, {kakne}, {frili}) zinki [zin zi'i] x1 bizonyos mennyiségű cink (-et tartalmaz/-ből készült) — (Lásd még: {jinme}) zirpu [zir zi'u] x1 lila/ibolya színű — (Lásd még: {skari}, {blabi}, {xekri}, {kandi}, {carmi}, {nukni}, {blanu}, {xunre})
zvati zivle [ziv vle] x1 befekteti/leköti x2 javakat/ erőforrásokat x3 befektetésbe, x4 haszon/profit reményében — (Lásd még: {prali}, {canja}, {jbera}, {dejni}, {ponse}) zmadu [ zma mau] x1 meghaladja/felülmúlja x2 -t x3 tulajdonságban/mennyiségben, x4 különbözettel — (Lásd még: {mleca}, {zenba}, {jmina}, {bancu}, {dukse}, {traji}) zmiku [ zmi] x1 automatikus/önműködő x2 funkciójában, x3 körülmények között — (Lásd még: {macnu}) zukte [zuk zu'e] x1 tudatosan megcselekszi x2 t x3 cél (elérése) érdekében — (Lásd még: {bapli}, {gunka}, {jalge}, {krinu}, {mukti}, {rinka}, {snuti}, {gasnu}, {fasnu}, {minji}, {prenu}, {ciksi}, {jibri}, {pilno}, {pluta}, {tadji}, {tutci}) zumri [ zmu] x1 bizonyos mennyiségű kukoricamag [Zea mays] az x2 fajból/fajtából — (Lásd még: {gurni}) zungi [zug] x1 bűntudatos/bűntudatot érez x2 miatt — (Lásd még: {cinmo}, {xenru}, {zekri}) zunle [zul] x1 a bal oldala x2 -nek / balra van x2 -től, x3 vonatkoztatási rendszerben — (Lásd még: {pritu}, {mlana}, {crane}, {trixe}, {farna}) zunti [zun zu'i] x1 esemény/állapot akadályozza/hátráltatja/zavarja x2 eseményt/állapotot/ folyamatot, x3 tulajdonság következtében — (Lásd még: {fanta}, {dicra}, {fliba}, {fanza}, {raktu}, {klina}, {bandu}, {cfipu}, {ganlo}) zutse [zut tse] x1 ül x2 felületen — (Lásd még: {stizu}, {cpana}, {vreta}) zvati [ zva] x1 tárgy/esemény jelen van x2 helyen/esemény helyén — (Lásd még: {stuzi}, {jbini}, {nenri}, {vasru}, {cpana}, {diklo}, {jibni}, {cabna}, {lamji}, {tcini}, {xabju}, {jmive}, {jundi}, {vitke})
43
zvati
44
zvati
ni’o ni’o 2
fanva fo la’o zoi Magyarul zoi abbahagy sisti ablak canko ábra cartu absztrakt sucta acél gasta ad dunda adat datni adó(közteher) cteki adós dejni afrikai friko ág jimca agy besna ágy ckana agyag kliti ágyék plibu ajak ctebi ajtó vorme akadályoz zunti akaratlan snuti alacsony nyomás sakci alak tarmi alap jicmu alázatos cumla algériai jerxo alkalmankénti vitci alkohol(szeszes ital) jikru alkohol(vegyület) xalka áll sanli állam jecta állandó stodi állat danlu állít xusra állkapocs xedja állomás tcana alma plise álmodik senva
alsó cnita alszik sipna általános kampu amerikai merko amper xampo angol glico antarktiszi dzipo anya mamta anyag marji anyagtalan mucti ányék ctino apa patfu ár jdima arab xrabo áramlat flecu arany solji arány parbi árapály ctaru arasz gutci arat crepu arc flira argentin gento argumentum sumti árok skuro árpa bavmi ás kakpa ásó canpa ásvány kunra asztal jubme átfog kuspe átkoz dapma átlagos cnano átmegy pagre atom ratni áttetsző klina atto- xatsi 45
átváltozik átváltozik binxo átváltoztat galfi ausztrál sralo autó karce automata minji automatikus zmiku azonos mintu ázsiai xazdo babszem dembi bal zunle banán badna bank banxa barát pendo barna bunre bátor virnu becsmérlő mabla befejezés fanmo befektet zivle befolyásol xlura békés panpi beleegyezik zanru belek canti belül nenri bemutat jarco bengáli bengo beszédhang voksa beszél tavla beteg bilma betesz setca betű lerfu bíbor nukni birka lanme bíró pajni birtokol ponse birtokterület tutra bízik lacri bizottság kamni biztonságban van snura biztos(bizonyos) birti biztosít binra bögre kabri bogyó jbari bök tunta bölcs prije boldog gleki bolt zarci boltív bargu bolygó plini bomba jbama bonyolult pluja 46
csupasz bor vanju bőr skapi bosszant fanza brazil brazo brit brito bronz ransu buddhista budjo bűncselekmény zekri bűntudatot érez zungi burgonya patlu büszke jgira bútor nilce búzamag maxri cent fepni centi- centi ceruza pinsi cigaretta sigja cím judri címke tcita cink zinki cipő cutci cirok sorgu citrus nimre család lanzu csalódott steba csapat bende csatorna naxle csavar klupe csecsemő cifnu cselekszik zukte csendes smaji csengő janbe csepp dirgo cseppfolyósodik lunsa csiga(emelőcsiga) pulni csillag tarci csinál gasnu csipesz cinza csirke jipci cső tubnu csodálkozik manci csökken jdika csokoládé cakla csomag bakfu csomó jgena csont bongu csoport girzu csótány jalra csúcs jipno csupasz lunbe
csúszik csúszik sakli cukor sakta dátum detri deci- decti deka- dekto dél(égtáj) snanu dél-amerikai ketco deszka tanbo dinnye guzme dió narge diplomata jansu dísz jadni diszjunkció vlina disznó xarju dívány sfofa dob(hangszer) damri dob(hajít) renro dobogó tsina doboz tanxe dohány tanko dolgozik gunka dollár rupnu döntést hoz jdice drága kargu drágakő jemna dressz pastu dudor punli dühös fengu durva rufsu éber cikna ecset burcu édes titla ég(égbolt) tsani ég(lángol) jelca egér smacu egészséges kanro egyenes sirji egyenlő dunli egyensúlyban van lanxe egyesül jorne egyetért tugni egyiptomi misro egység gradu egységes manfo egysejtű jurme egyszerű sampu éhes xagji éjszaka nicte ék cfine ekezdődik cfari
erkölcs elad vecnu elcserél canja elefánt xanto elegendő banzu elektromosság dikca elemez lanli élénk színű carmi éles kinli életben van jmive elfog kavbu elfolyik rinci elhasznál xaksu elhisz krici elkerül (eseményt) rivbi ellát sabji ellenáll jdari ellenség bradi ellenszegül fapro ellentét dukti ellentmond natfe elme menli elmerül jinru előad tigni előváros jarbu elsőrendű ralju eltávolít vimcu eltér frica eltűnik canci elülső crane elválasztva sepli elvesz lebna elveszít cirko ember remna embrió tarbi emel lafti emelő vraga emlékszik morji emlő tatru emlős mabru én sevzi énekel sanga energia nejni engedelmes tinbe épület dinju érdekes cinri eredmény jalge erényes vrude érez(lelkileg) cinmo erkély balni erkölcs marde 47
érme érme sicni erős tsali erőszak vlile erotikus cinse érték vamji érvel darlu érzékel ganse esernyő santa esik farlu eső carvi ésszerű racli este vanci észak berti észak-amerikai bemro eszik citka eszköz tutci étel cidja étkezés sanmi étterem gusta európai ropno év nanca évszak citsi exa- xexso ezerszeres kilto ezüst rijno fa tricu faanyag mudri faj jutsi fáj cortu fal bitmu fáradt tatpi farkas labno farok rebla fedezék marbi fedő gacri fegyver xarci fehér blabi fehérje lanbi fej stedu fejlődik farvi fekete xekri fékez jabre fekszik vreta fél(½) xadba fél(félelmet érez) terpa felajánl friti félbeszakít dicra felelős fuzme felfedez facki felhatalmazott catni 48
font felhő dilnu felkiált krixa felnőtt makcu feloszt fendi felrobban spoja felső gapru felszín sefta felszív cokcu feltalál finti feltesz sruma feltételez smadi felület tengu felvétel vreji fém jinme femto- femti fenék zargu fény gusni fényez spali fényképezőgép kacma féreg curnu férfi nanmu festék cinta fésű komcu feszes trati fiatal citno figyel jundi film skina finom kukte fiók dacru fiú(hímnemű leszármazott) bersa fiú(kiskorú hímnemű) nanla fivér bruna fizet pleji fog(testrész) denci fogalom sidbo fogantyú batke fogoly pinfu fokhagyma sunga fokozódik zenba föld(terület) tumla föld(talaj) dertu Föld(bolygó) terdi fölső cpana folt barna folyadék litki folyamat pruce folyamatos ranji folyó rirxe fonal cilta font bunda
fontos fontos vajni forog carna forr febvi forrás jinto francia fraso friss vifne fű srasu füge figre függőleges sraji függöny murta függvény fancu fül kerlo fülke(járművön) sabnu furcsa cizra füst danmo fűszerezés tsapi fut bajra fütyül siclu fuvola flani gabonamag gurni gallon dekpu gáz gapci gazdag ricfu gél jduli gén jgina gépezet cabra giga- gigdo gitár jgita gomba mledi gondolkozik pensi gonosz palci görbe korcu görbület kruvi görög xelso gramm grake gumi ckabu gumó balji gurul gunro gyakori cafne gyalogol cadzu gyapjú sunla gyár fanri gyenge ruble gyermek(kiskorú) verba gyökér genja gyors sutra gyufa sacki gyűlöl xebni gyümölcs grute gyűrű djine
hír hab fonmo háborúzik jamna hadsereg jenmi hagyma sluni hajó bloti hajszál/szőrszál kerfa hal finpe hálás ckire hall tirna halott morsi halvány kandi hamis jitfa hang(beszédhang) voksa hang(zaj) sance hangos cladu hangsúlyoz basna hangya manti hányados dilcu harap batci harmonizál sarxe has betfu hasonlít simsa használ pilno hatalma van vlipa határ jimte hátulsó trixe hatvány tenfa ház zdani házas speni héber xebro hegy cmana hekto- xecto hely stuzi helyes drani helyettes vipsi helyettesít basti helyi diklo helyzet tcini henger slanu hét(időtartam) jeftu hiba cfila hibázik srera híd cripu hideg lenku hidrogén cidro higany margu hímnemű nakni hímvessző pinji hindu xindo hír nuzba 49
híres híres misno hirtelen suksa hó snime hold(területegység) kramu hold(égitest) lunra homlok mebri homlokot ráncol frumu homok canre hónap masti horog genxu hosszú clani hozzátartozik srana hulladék festi hullám boxna hüllő respa hurok clupa hús rectu hüvely(testrész) vibna hüvelykujj tamji hüvely (testrész) vibna húz lacpu ideg nirna idegen fange ideges xanka ideiglenes zasni idéz sitna idő temci időjárás tcima időpont tcika igaz jetnu illik mapti indonéz bindo ing creka ingadozik slilu intuíció jijnu ipar gundi ír ciska iraki rakso irány farna irányít jitro irigy jilra iroda briju ironikus ranxi irritáló cpina iskola ckule ismerős slabu ismétlés krefu ismétlődik rapli isten cevni iszik pinxe 50
kelvin iszlám muslo ivarmirigy ganti íz vrusi izom sluji izzadság xasne japán ponjo jármű marce játszik kelci javasol stidi javít cikre jég bisli jégeső bratu jegy pikta jehovista jegvo jelentés smuni jelen van zvati jellemző tcila jelzés sinxa jó xamgu jobb pritu jól érzi magát kufra jordániai jordo jutalmaz/büntet cnemu kabát kosta kacsa datka kalap mapku kalapács mruli kanadai kadno kanál smuci kandela delno kaotikus kalsa kapitány jatna káposzta kobli kar birka karcol sraku kártya karda kategória klesi katona sonci katonai bilni kávé ckafi kecske kanba kedvel nelci kedves(barátságos) xendo kedves(fontos) dirba kedvező zabna kegyetlen kusru kék blanu kelet stuna kellemetlen juxre kelvin kelvo
kemény kemény(kedvezőtlen) jursa keményítő jalna kén sliri kender marna kenyér nanba kép pixra képernyő vidni képes kakne képviselő krati képzeletbeli xanri kér cpedu kerámia staku kérdés preti kéreg pilka kerek cukla kerék xislu keres sisku keresztény xriso keret greku kering mluni kert purdi kés dakfu keserű kurki keskeny jarki késő lerci későbbi balvi kész bredi készít zbasu kesztyű gluta kételkedik senpi kétéltű banfi kever jicla keverék mixre kevesebb mleca kéz xance kezdet krasi kézi macnu kibocsát dirce kicsi cmalu kiejt bacru kiemelkedő banli kifejez cusku kigúnyol ckasu kígyó since kihány vamtu kihív talsa kikényszerít bapli kilátás jvinu kilo- kilto kilő cecla
kövér kínai jungo kint bartu kisbirtok cange kísér kansa kísérlet cipra kissé milxe kiszámít kanji kiszolgál selfu kitaláció cfika kiváj guska kíván djica kíváncsi kucli klór kliru kő rokci kocka kubli kocsi carce kocsma barja kód mifra köd bumru köhög kafke kölcsönösen simxu kölcsönvesz jbera köles cunmi komoly junri komolytalan xalbo konjunkció kanxe könnyű linto könyök cidni könyörög pikci könyv cukta könyvlap papri konzervdoboz lante kőolaj ctile köp sputu korábbi purci korai clira kórház spita korlát garna környezet vanbi köröm jgalu korszak cedra körte perli körülvesz sruri kosár lanka kőszén kolme kötél skori köteles bilga kötött alak rafsi köt (ruhát) nivji kövér plana 51
követ követ jersi közel jibni közepes nutli középső midju közönséges fadni közösség cecmu közösül gletu között jbini központoz pandi krém kruji kréta bakri kristály krili krómozás romge kudarcot vall fliba kukorica zumri kulcs ckiku küld mrilu kultúra kulnu kúp konju kupac derxi kutya gerku küzd damba láb tuple labda bolci lábfej jamfu lágy ranti lakik xabju lánc linsi lány(kiskorú nőnemű) nixli lány(nőnemű leszármazott) tixnu lassú masno lát viska latin latmo laza kluza lé jisra lefordít fanva leginkább traji légy sfani lehetséges cumki leír skicu lejtő salpo lélegzik vasxu lélek pruxi lencse lenjo lent dizlo lenyomat prina lép stapa lépcső serti lepedő boxfo lepke toldi 52
megakadályoz lerombol daspo leszármazott panzi létezik zasti levegő vacri levél(küldemény) xatra levél(növényi rész) pezli leves stasu libanoni lubno líbiai libjo lila zirpu lista liste liter litce ló xirma lóg dandu logaritmus dugri logika logji lojban lojbo lótusz latna lövedék danti lúd gunse lúg jilka lusta lazni macska mlatu madár cipni mag tsiju magánjellegű sivni magas galtu maga után von nibli mágnes maksi magyaráz ciksi máj livga majom smani makacs xarnu maláj meljo maláj-indonéz baxso malom molki manióka samcu marad stali marha bakni marokkói morko másik drata másodperc snidu másolat fukpi mászik cpare matematika cmaci matematikai kifejezés mekso medve cribe mega- megdo megadja magát randa megakadályoz fanta
megbán megbán xenru megbeszél casnu megbocsát fraxu megbosszul venfu megbüntet sfasa megcsavarodik torni megcsókol cinba megdöbbent jenca megelőz lidne megenged curmi megérint pencu megért jimpe megfagy dunja megfigyel zgana megfog jgari megfordított fatne megígér/fenyeget nupre megjegyzés pinka meglök catke megnéz catlu megnő banro megöl catra megosztott fatri megrándul bikla megsebesít xrani megszámol kancu megtámad gunta megtapasztal lifri megtart ralte megtelik tisna megtéveszt tcica megüt darxi megváltoztat stika megy klama méh(rovar) bifce méh(testrész) gutra meleg glare mellkas cutne mély condi mennyiség klani mentes claxu mér merli méreg vindu merész darsi méret cimde merev tinsa mérföld minli mesterséges rutni méter mitre metsz kruca
növény mexikói mexno mező foldi mikro- mikri milli- milti minta morna mirigy cigla mítosz ranmi módszer tadji moha clika mól molro mondat jufra mos lumci mosolyog cisma most cabna motivál mukti motor matra mozog muvdu műanyag slasi működtet sazri munka jibri művészet larcu múzeum muzga nadrág palku nagy barda nagybácsi/-néni famti nagyra becsül sinma nano- nanvi nap(időtartam) djedi nap(égitest) solri nappal donri narancssárga narju nátrium sodna nedves cilmo négyzet kurfa nehéz(súlyos) tilju nehéz(bonyolult) nandu nemes nobli német dotco nem működik spofu nemzet natmi nemz/szül rorci neon navni név cmene névelő gadri nevet cmila nikkel nikle nitrogén trano nő(nőnemű személy) ninmu nőnemű fetsi növény spati 53
nővér nővér mensi nyak cnebo nyár crisa nyel tunlo nyelv(kommunikáció módja) bangu nyelv(testrész) tance nyelvtan gerna nyer jinga nyereség prali nyilvános gubni nyitott kalri nyom danre nyöszörög cmoni nyugat stici nyúl ractu nyúlik tcena oboa xagri öböl zbani ok krinu okoz rinka Olaszország italian oldalsó mlana oldódik runta olló jinci ólom cnisa oltóanyag jinku olvad runme olvas tcidu ón tinci óra(időtartam) cacra óra(időmérő) junla öreg laldo örökös cerda őröl zalvi orosz rusko oroszlán cinfo orr nazbi ország gugde őrültség fenki orvos mikce ős, előd dzena összead jmina összefügg ckini összeg sumji összegyűlik jmaji összehajt polje összehasonlít karbi összetett szó lujvo összezúz marxa ostoba bebna 54
ráugrik ősz critu őszinte stace oszlop kamju ösztönös rarna öv karli óvatosságra késztet kajde oxigén kijno padló loldi pakisztáni kisto palack botpi palesztin filso páncél calku pánikba esik xalni papír pelji paradicsom tamca parafa korka parancsol minde párhuzamos panra park panka párna kicne paszta pesxu pata sufti patkány ratcu példa mupli penge balre pénz jdini perc mentu peta- petso pihen surla piko- picti pók jukni polc kajna polinéz polno pont mokca pontos satci por purmo portugál porto próbál troci probléma nabmi próza prosa pulyka xruki pumpa pambe radián radno rádión közvetít cradi ragad snipa rakéta jakne rákos daganat kenra raktár sorcu ránc cinje ráugrik sfubu
rázkódik rázkódik desku reagál frati reggel cerni remél pacna rendez ganzu rendőr pulji rendszer ciste rendszeres dikni repedés fenra repül vofli repülőgép vinji rész pagbu részecske kantu réteg senta réz tunka rímel rimni ritka rirci ritmus rilti rizs rismi rögzít lasna rohad fusra róka lorxu rossz xlali rovar cinki rövid tordu rozs mraji rózsa rozgu rúd grana rúg tikpa rugalmas pruni ruha taxfu sajnál kecti sajt cirla saláta salta sárga pelxu sárgaréz lastu sarok kojna sav slami savanyú slari segít sidju sejt selci sekély caxno selyem silka sémi semto sérülékeny ralci sík plita síléc skiji sima xutla simogat satre sír(könnyezik) klaku
szelet skála ckilu skót skoto só silna sok mutce sokaság gunma sör birje sorozat porsi sors dimna sóska xruba sötét manku spanyol spano spanyol-amerikai xispo speciális steci spirál sarlu sugár(heves folyadék- vagy gázáramlás) jetce súly junta súrlódás mosra sűrű denmi süt/főz jukpa sütő toknu szabad zifre szabály javni szabályos cnici szag panci szagol sumne száj moklu szakértő certu szalag dasri szálloda xotli szám namcu szamár xasli számítógép skami számít valamire kanpe számla janta szanszkrit srito szánt plixa szappan zbabu szár stani száraz sudga szárny nalci szarv jirna szarvas mirli szaúd-arábiai sadjo szegény pindi szégyenkezik ckeji szék stizu szél(perem) korbi szél(légmozgás) brife széles ganra szelet panlo 55
szem szem kanla szemcse bidju személy prenu szén tabno szendvics snuji szent censa szép melbi szerencse funca szerencsétlenség betri szeret prami szerez cpacu szerkezet stura szertartás ritli szerv rango szeszes ital jikru sziget daplu szilárd sligu színdarab draci színes skari színtiszta curve szinusz sinso szír sirxo szív(testrész) risna szivacs panje szláv slovo szó valsi sző jivbu szoba kumfa szocializál jikca szög(kötőelem) dinko szög(geometriai fogalom) jganu szója sobde szokás tcaci szoknya skaci szomjas taske szomorú badri szomszédos lamji szőnyeg matci szórakoztató zdile szorong dunku szoros tagji szorzat pilji szósz sanso szószerkezet tanru szótag slaka szövet bukpu szovjetuniói softo szteradián stero szükséges sarcu szüksége van nitcu 56
tesz születik jbena szülő rirni szürke grusi szürkület murse szűrő julne szurok tarla tábor ginka tag cmima tál tansi találkozik penmi talapzat zbepi tálca palne támaszt sarji táncol dansu tangens tanjo tanít ctuca tanul cilre tanuló tadni tányér palta taoista dadjo tárgy dacti társaság kagni tartalmaz vasru tavasz vensa távoli darno távozik cliva tea tcati tehetséges stati tej ladru tél dunra telefon fonxa televízión közvetít tivni teli culno teljes mulno teljesít mansa templom malsi tengely jendu tenger xamsi tény fatci tér canlu tera- terto terjed preja termékeny ferti termel cupra természetes jinzi tervez platu test (élőlényé) xadni test (fizikai) bliku testvér tunba tesz(helyez) punji
tétlen tétlen cando tető drudi tetszik pluka tetű civla teve kumte tigris tirxu tiltakozik pante tinta xinmo tiszta jinsa titkol mipri tizedestört saclu tó lalxu több zmadu tojás sovda tökéletes prane tölgy cindu toll(íróeszköz) penbi toll(testrész) pimlu tömb tapla tőmondat/állítás bridi törik porpi tornázik zajba törődik kurji torok galxe tört frinu történet lisri történik fasnu törvény flalu tőszó gismu trombita tabra tű pijne tud djuno tudatában van sanji tüdő fepri tudomány saske túl bancu tulajdonságot mutat ckaji túlél renvi tűlevelű ckunu tulipán tujli túloldalt ragve túl sok dukse tündér crida tűnik valaminek simlu türkiz cicna tüsszent senci tűz fagri udvarias clite üdvözöl rinsa ugrik plipe
végleges ügy cuntu új cnino ujj degji újság karni ukrán vukro ül zutse undorító rigni ünnepel salci unokatestvér tamne uralkodik turni urdu xurdo üreg kevna üres kunti ürít(biológiai funkció) vikmi ürülék kalci üst patxu úszik limna út dargu utál xebni utazik litru utca klaji ütközik janli útlevél jaspu útvonal pluta üveg blaci üzemanyag livla üzenet notci vad cilce vadászik kalte vág katna vaj matne válasz danfu válaszol spuda választ cuxna váll janco vallás lijda valószínű lakne változik cenba várakozik denpa váratlan spaji varázslat makfa város tcadu varr fenso vas tirse vastag rotsu vászon matli véd bandu végbélnyílás ganxo véghezvisz snada végleges vitno 57
végtelen végtelen cimni vegyes vrici vegyszer xukmi vékony cinla vélekedik jinvi véletlenszerű cunso vendég vitke vér ciblu vers pemci verseng jivna veszélyes ckape vet sombo vezet gidva viasz lakse vicces xajmi vidék nurma világ munje világűr kensa villa forca villám lindi virág xrula vírus vidru visel(hord) dasni viselkedik tarti visszaállít xruti vissza van tartva rinju visszaver minra visz bevri viszkózus viknu viszonyszó cmavo vitorla falnu víz djacu vizelet pinca vízszintes pinta vödör baktu vonal linji vonat trene vonatkoztatási rendszer manri vonz trina vörös xunre vulva vlagi yokto- gocti yotta- gotro zabszem mavji zaj savru zár stela zárt ganlo zászló lanci zátony jmifa zavar raktu 58
zsír zavarba ejtő cfipu zene zgike zenei hang tonga zepto- zepti zetta- zetro zokni smoka zöld crino zöldség stagi zongora pipno zsák dakli zseb daski zsír grasu
