LiV. évfolyam 7-8. szám július-augusztus

LiV. évfolyam 7-8. szám ● 2012. július-augusztus

S z a k m a i

f o l y ó i r a t

ára: 250 Ft

Jász-Nagykun-Szolnok megye – Törökszentmiklós Fejér megye – Dunaújváros

Tolna megye – Paks

Veszprém megye – Zirc

GYAKORLATOK

Minden relatív

A tartalomból

Einsteinnek igaza van: az idő tényleg relatív. Úgy telt el az elmúlt nyolc hónap, mintha valaki állított volna az idő kerekének sebességén. Január másodika például mintha tegnapelőtt lett volna. Mintha alig negyvennyolc órája hangzottak volna el a miniszterelnök azóta sokat idézett szavai, amelyekkel a katasztrófavédelmet a magyar állam egyik legfegyelmezettebb, legjobban működő testületének nevezte, és kijelentette, hogy az elmúlt tíz évben a szervezet

Idôszerû kérdések Átalakulóban a tûzoltó, a kataszrófa- és polgári védelmi szakképzés .........................................2 Tizenöt éves a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet..........................................................3

bizonyította: munkája nélkülözhetetlen, továbbfejlesztésre érdemes. Pedig mire ezek a sorok kikerülnek a nyomdából, már az évnek a kétszázhuszonnyolcadik napjánál járunk, és kétség se férhet hozzá, a szervezetben dolgozók ennek döntő részét kemény munkával töltötték. Mert például az a körülbelül kétszázhatvan jogszabály se magától született vagy módosult, amelyre az egységes alapokon való működés és gazdálkodás érdekében volt szükség, és a korábbi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyonának átvételét sem láthatatlan kezek irányították, ahogyan az év első hat hónapjában indított több mint ezer üzemazonosítási eljárás mögött sem a véletlen, hanem az iparbiztonsági szakte-

Krónika

rület munkatársainak kiemelkedő teljesítménye áll. Nem kevés feladatot adott a szerteágazó

A rendszer beüzemelése megtörtént,

adatállományt integráló és számtalan módon feldolgozó Iparbiztonsági Információs Központ

most a mûködtetésen a sor................................8

létrehozása is. Sok munka van az őrsprogram elindítása, a tűzvizsgálat, a beavatkozáselemzés és a műveletirányítás rendszerének át-, illetve kialakítása mögött, az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságokkal, az önkéntes egyesületekkel fenntartott kapcsolat újraértelmezésében. A polgári védelem területén szolgálatot teljesítők sem töltötték tétlenül az elmúlt hónapokat, hiszen zajlik a kockázatok felmérése és elemzése, megszülettek a veszélyelhárítási tervek és befejeződött az ország településeinek katasztrófavédelmi osztályokba sorolása. Mindezek mellett sorra alakulnak az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek, köztük mentőszervezetek, így például a Hunor Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet. Mindez történt egy rendkívül fiatal, tapasztalt szakemberekben valamelyest hiányt szenvedő szervezetben, ahol éppen ezért felértékelődött és új lendületet vett a képzési, szakképesítési rendszer. És természetesen a teendők sorának még koránt sincs vége, elég csak szót ejteni a

Személyi változás a fôigazgató-helyettesi székben...........................................................13

Magazin Menekülési felvonó alkalmazási lehetôségei.......24

Az igazgatóságok életébôl............................28

Szociális Családiház-építési Program keretében Ócsán létesítendő szociális lakásokról, amelyek építése közel négyszáz közfoglalkoztatott számára jelent majd munkát. A hatósági, jogalkotói munka sem torpan meg, a többi között módosítani kell az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, egyes szabályozók kiigazításáról is gondoskodni kell. Ezen kívül feladatot jelent a tűzoltói túlriasztások számának csökkentése, a szabadtéri tüzek megelőzése, a társhatóságokkal való szorosabb együttműködés kialakítása. A tervek között szerepel, hogy az év végére minden megyében legyen speciális önkéntes mentőcsapat, és feladatot ad az állampolgárok öngondoskodásra való készségének, képességének fejlesztése is. Indul a 112-es segélyhívó-rendszer, új egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági központok nyílnak, megkezdődik a tűzoltó gépjárművek gyártása, és a tervek szerint még ebben az esztendőben megszületik az eddig hiányzó törvény a kritikus infrastruktúrák védelméről. A sort folytatni lehetne az új, moduláris rendszerű képzés beindulásával, a hivatásosok életpályamodelljének véglegesítésével, a logisztikai rendszer átalakításával. Ezért is szerencse, hogy Einsteinnek igaza van, és az idő tényleg relatív. Mert ahogy az év első nyolc hónapja szinte észrevétlenül elröpült, talán a maradék négyet sikerül olyan hosszúra nyújtani, hogy minden tervezett és terven felüli feladat végrehajtására maradjon idő.

Galántai Judit

A címlapon szereplő fotót Wandraschek Zoltán tű. százados (Győr-MosonSopron MKI KMSZ) készítette Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja az interneten: www.katasztrofavedelem.hu

kaTaSzTróFaVÉDELEm 2012. július-augusztus

1

IDŐSZERŰ KÉRDÉSEK

2 Tanévkezdésre készülődve

Átalakulóban a tûzoltó, a katasztrófa- és polgári védelmi szakképzés A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozása, a képzési programok összeállítása után az új rendszerû moduláris szakképzések biztosításával készül a közelgõ tanévkezdésre.

A

Katasztrófavédelmi Oktatási Központban egy munkabizottság alakította ki azt az új rendszerű szakképzési struktúrát, amely követi azt a belügyminisztériumi koncepciót, amely a rendvédelmi szervek körében a beosztások betöltésére jogosító szakképzések egységes modullal történő megalapozását célozza.

A bizottság a tűz-, katasztrófa- és polgári védelmi szakképzések területén kialakította a 2012. január elsejével bevezetett új rendszert, leginkább a tűzoltó képzések körében hozva változást. A korábban háromszintű struktúrát egy hat modulból álló rendszer váltotta fel, amely felmenő rendszert biztosít alapfokú képzéstől a középfokon át a felsőfokig. Az egyes szintekre csak a megelőző modul vizsgáját követően lehet továbblépni. Nemcsak a képzés rendszerében jelent ez változást, hanem a képzések helyében is, mivel az első modul – az egységes rendészeti alapozó modul – három hónapos képzése a rendvédelmi szakközépiskolákban zajlik. Ennek teljesítése nem ad önálló képesítést, de feltétele a szakmai ismereteket nyújtó következő modul megkezdésének. A kéthónapos második modul végén a tűzoltó II. rész-szakképesítés szerezhető meg, ennek birtokában a hallgató beosztott tűzoltóvá válhat. A szintén két hónap időtartamú harmadik modul, vagyis a tűzoltó I. szakképesítés megszerzése után a vizsgázottak még mindig beosztott tűzoltóként teljesíthetnek szolgálatot, de alaposabb szakmai tudásuk miatt például már kárhelyszíni felderítésben is részt vehetnek.

Két év gyakorlati idő letelte után jöhet a negyedik modul: a hathónapos tűzoltó szerparancsnoki középfokú szakképzést követően a tűzoltó alkalmassá válik a tűzoltás, műszaki mentés vezetésére. Szakmai tudása ekkor megegyezik a korábbi rendszerben végzett tűzoltó technikuséval. A három hónapos tűz-

oltó technikusi ötödik modult elvégző hallgató a szerparancsnoki végzettséggel betölthető beosztásokon túl további vezetői megbízatásokat is elláthat. A tűzoltás- és műszakimentés-vezető hatodik modulja a korábbi modulok szakmai anyagán kívül a vezetői ismereteket is tartalmazza. Ennek a kétéves modulnak a célja az, hogy állami felsőfokú végzettség nélkül is tiszti beosztásba lehessen kerülni szolgálatparancsnoki szintig. A katasztrófa- és polgári védelmi szakképzésekben a változás kisebb mértékű, de az egymásra épülő rendszer itt is látható. Az alapozó modult három hónapos polgári védelmi szakelőadó szakképesítés követi, amely levelező rendszerben is elvégezhető, így a program tízhónaposra nyúlik. A katasztrófa- és polgári védelmi főelőadó szakképzés ismeretanyaga két hónap alatt sajátítható el. A struktúrától elkülönül a rendészeti szervező szakképzés tűzoltó szervező szakiránya, illetve a katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező szakképzés. Új elemként kerül a rendszerbe az iparbiztonsági szervező szakirány, amelyet az új katasztrófavédelmi törvény hozta struktúraváltozás indokol.

A 2012/2013-as tanév indításakor, szeptember 3-án kétszázan kezdik meg tanulmányaikat a rendészeti szakközépiskolákban, ahol az alapozó modul első két hónapját töltik. A képzés harmadik hónapjában, november 5-től a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban folytatódik a képzés az alapozó modul befejezésével és a tűzoltó II. szakmai modul oktatásával. A nagy létszám miatt öt tanulmányi csoportban (szakaszban) lehet a képzést biztosítani. Ez komoly szervezési feladatot jelent a KOK számára a tanárok beosztása, a felszerelések, a technikai eszközök biztosítása és a hallgatók, eszközök logisztikai feladatai tekintetében.

Az öt szakaszban zajló tűzoltóképzés mellett az oktatási központ más tűzoltóképzést is indít. Az intézmény szeptember-októberre különböző tűzoltótechnika-kezelői tanfolyamokat hirdetett meg. Ebben az időszakban indulnak tűzvizsgáló és egyéb szaktanfolyamok is. A katasztrófavédelmi mobil labor felkészítését a katasztrófavédelmi és iparbiztonsági szakcsoport, az EDR-képzéseket a szaktechnika-alkalmazási szakcsoport az igényeknek megfelelően biztosítja. Szeptember 3-án az oktatási központ megkezdi az eredményes felvételi vizsgát tett hetven hallgató szerparancsnoki oktatását is. A tanév első félévében

elkezdődik a képzés a tűzoltó szervező, valamint a katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező szakon is. Július elején megjelent az új országos képzési jegyzék, amely a katasztrófavédelmi szakképzések esetében 2013 januárjától hatályos. Emiatt az ősz folyamán a KOK-nak újabb kidolgozói feladatokat kell végrehajtania, el kell készíteni a képzési programokat, tanmeneteket és egyéb, az oktatáshoz kapcsolódó dokumentációkat. Az előzőekben felsorolt képzések mellett ez igen feszített munkát igényel a tanintézet valamennyi dolgozójától. Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

Tizenöt éves a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet

A

Katasztrófavédelmi Kutatóintézet (KKI) alapvető feladata, hogy a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló törvényben megfogalmazottaknak megfelelő tűzoltástechnikai gépeket, berendezéseket, eszközöket, felszereléseket, tűzoltó anyagokat saját vizsgálati eredményeire támaszkodva értékelje. A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt ugyanis ennek alapján lehet kiadni. A kutatóintézet közreműködésével a hazai gyártók és forgalmazók eleget tudnak tenni annak a jogszabályi előírásnak, hogy az általuk forgalomba hozni kívánt termékek minőségét erre felkészült és kijelölt, független vizsgáló, minősítő szervezet igénybevételével igazolják. Magyarországon nincs a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet vizsgálati területével azonos tevékenységet folytató laboratórium. Az intézet által vizsgált termékek köre igen széles, a leggyakrabban a hordozható, 1-12 kilogramm töltettömegű porral-, vízzel-, habbal- és gázzal oltó tűzoltó készülékeket, 25-200 kilogramm közötti tömegű, szállítható tűzoltókészülékeket, tűzcsapszekrényeket, tűzcsapokat, tűzoltó nyomótömlőket, víz- és habsugárcsöveket, víz- és habágyúkat, könynyűhab-generátorokat, habbekeverő eszközöket, kapocsrendszereket, habképzőanyagokat, oltóporokat, tűzoltó takarókat, szerelvényszekrényeket és azok tartozékait, létrákat, köteleket, valamint a nem szabványosított, tűzoltásra alkalmas eszközöket veszi górcső alá. A típus- és termékvizsgálatok alapját a magyar és az európai szabványokban foglalt követelmények, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat műszaki előírásai, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal együtt-

működve kidolgozott eljárások képezik. A Katasztrófavédelmi Kutatóintézet az idén szeptemberben lesz tizenöt éves. Az eltelt időben folyamatosan végezte a különböző, aktív tűzvédelmi célú termékek minősítő vizsgálatait. Több mint ezer tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt adott ki, az ellenőrzött termékek száma meghaladja az ezerötszázat. Az intézmény 1997-ben, a volt Tűzvédelmi Kutatóintézet műszerparkjára alapozottan, öt munkatárssal kezdte meg működését. Kezdetben a hordozható tűzoltó készülékek minősítési eljárást megelőző vizsgálatára helyeződött a legnagyobb hangsúly, mivel lejártak azok a forgalmazási engedélyek, amelyeket még egy régi szabvány alapján adtak ki. Úgy kellett igazolniuk az akkor új MSZ EN 3 szabványsorozat követelményei szerinti alkalmasságot, hogy sem a készülékek gyártója, sem a laboratórium személyzete nem rendelkezett semmilyen tapasztalattal a témában. Az első öt évben több

mint 124 készülék típusvizsgálata zárult le. Évente száznál is több különböző tűzoltási tesztet kellett elvégezni, figyelemmel az időjárási körülményekre és arra, hogy az optimális viszonyok mellett a megbízók által akkor még csak remélt tűzoltási teljesítmények elérhetők, igazolhatók legyenek. Minden elvégzett teszttel nőtt az intézetben dolgozók jártassága, gyűltek a tapasztalatok és a laboratórium hamar felzárkózott az Európában működő, nagy múltú vizsgálóintézmények sorába. A vizsgálati tevékenység hitelességének legfőbb biztosítékát az jelenti, hogy a tevékenység minőségirányítási rendszerben folyik, amelyet a kutatóintézet igazol is. Már az alapításkor szerepelt a legfontosabb célkitűzések között, hogy a vevői bizalom erősítése és a tevékenység szabályos vitele érdekében a vizsgálati rendszerek meghatározó elemeit akkreditáltatni kell. A laboratórium első akkreditációs okiratát a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT)


3


4

1999 áprilisában adta ki. Ez azt igazolta, hogy az intézmény vizsgálati tevékenységét az érvényes minőségirányítási követelmények szerint képes ellátni. A minősítés ekkor hét termékcsoporttal kapcsolatos vizsgálati eljárásra terjedt ki. A folyamatos fejlesztés és a tevékenységi kör szélesítésének eredményeképpen jelenleg az intézet huszonöt termékfajta esetében végez akkreditált vizsgálatokat. Az uniós csatlakozást követően változott a forgalomba hozatali eljárások rendje, így az intézet által kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok már önmagukban elegendőek voltak a minősített termékek forgalomba hozatalához. Nem volt szükség további hatósági eljárásra, cserébe azonban a partnerek kötelezték magukat a vonatkozó szabványelőírások betartására. Ezt az intézet rendszeresen ellenőrizte, illetve a megújító, vagy fejlesztést követő vizsgálati eljárásai alkalmával számon kérte. A következetesség meghozta az eredményét. Azok a hazai gyártók, amelyek a szabványváltozás követelményeivel lépést tudtak tartani, magas színvonalú és megbízható termékeket hoztak, és hoznak ma is forgalomba. Az importőrök a kutatóintézet által bevizsgált termékek megfelelőségét feltétel nélkül garantálni tudják vevőik felé. A tizenöt éves vizsgálati és termékminősítő tevékenység során nem érkezett olyan vevői kifogás, amely az alkalmazott vizsgálati eljárások műszaki tartalmát, a kiadott eredmények megbízhatóságát kérdőjelezte volna meg. Az elért eredményben igen fontos szerepe van a technikai háttérnek. A vizsgálati tevékenység ugyanis költség- és eszközigényes terület. A környezeti feltételeken túl nem ritkán találékonyságra és egyszerű, olcsó megoldások alkalmazására van szükség ahhoz, hogy a technikai hiányosságokat, a mérések megbízhatóságának megtartása mellett, ellensúlyozni lehessen. A kutatóintézetben számos húsz

évesnél idősebb kondicionáló gépet használnak. Ezek üzemben tartása azonban elengedhetetlen a különböző vizsgálatokhoz, az előírt minta-előkészítési körülmények biztosításához. 2011 tavaszán elindult egy eddig példa nélküli fejlesztési program, amelynek köszönhetően nemcsak a korábban alkalmazott mérőműszerek felújítására nyílt lehetőség, hanem új területek irányába is elmozdult az intézet. A fejlesztés leglátványosabb eleme az az analitikai műszer, amely a tűzvizsgálati anyagmaradványokból kimutatja az égésgyorsító anyagokat, ezzel hozzájárul a tűzvizsgálati eljárások hatékonyabb lefolytatásához. A legfőbb törekvés, hogy a tervezett műszeres háttérre támaszkodva lerövidüljön a vizsgálatok átfutási ideje, olcsóbbá váljon az igénybe vehető vizsgálati eljárás, továbbá biztosítani lehessen a kapott eredmények értelmezéséhez szükséges közvetlen műszaki konzultációt. Ezen túlmenően a rendszer használhatósága és a hatékonyság javítása érdekében a BM KOK tűzvizsgálati tanfolyamainak gyakorlati képzési elemeihez is rendelkezésre kívánjuk bocsátani a mérési kapacitás egy részét. Tervben van a mintavételi technikák közös fejlesztése. A típusvizsgálatok mellett a KKI a hivatásos tűzoltóságok, valamint a különböző gazdálkodó szervezetek megbízásából folyamatosan ellenőrzi az általuk készenlétben tartott tűzoltóanyagok állapotát, minőségét, és értékeli, hogy az adott készlet továbbra is rendszerben tartható-e. Az intézet a BM KOK működését speciális felszereléseivel és szabad kapacitásával a kölcsönös együttműködés keretében és az oktatási költségek csökkentése érdekében a gyakorlati képzéshez használt tűzoltókészülékek újratöltésével, továbbá gyakorlati és laboratóriumi foglalkozások megtartásával támogatja. A Katasztrófavédelmi Kutatóintézet részt vett és jelenleg is részt vesz a Magyar Szab-

ványügyi Testület szabványosító, szabványhonosító és lektorálási munkájában, főként tűzvédelmi termékek, munkavédelmi lábbelik, különféle védőruházatok európai szabványainak fordítási munkájában, magyar nyelvű változataik lektorálásával vagy magyar szabványok kidolgozásával, a bennük megfogalmazott eljárások ellenőrzésével. Az ügyfelek az intézet honlapján lévő adatbázisból tájékozódhatnak a minősített termékekről. A honlapon a publikus technikai adatok és a tanúsítványok érvényessége mellett megtalálhatóak a fontosabb vizsgálati eljárások részletes vevői tájékoztatói is. Jelentős változás következett be az utóbbi években a külföldi megbízókkal történő közvetlen kapcsolattartásban, gyakori ugyanis, hogy a külföldi gyártó kereskedő, vagy képviselő közvetítése nélkül kívánja a nemzeti forgalmazási jogosultságát megszerezni. Ezért az intézet az uniós csatlakozás óta kétnyelvű (angolmagyar) jegyzőkönyveket és tanúsítványokat bocsát ki, hogy hazai gyártó, vagy kereskedő ügyfeleit, illetve külföldi megbízóit Magyarországon kívül is felhasználható dokumentumokkal támogassa. A Katasztrófavédelmi Kutatóintézet a BM KOK szervezetében, független vizsgáló és tanúsító szervezetként működve továbbra is azzal az elsődleges céllal látja el feladatát, hogy a kiadott vizsgálati eredmények megbízható és hiteles alapot nyújtsanak a vásárlói döntésekhez, továbbá, hogy az általa kiadott tanúsítványok valóban megfelelő minőséget és műszaki tartalmat hordozzanak. Az új tevékenységi területek kialakítása, és az ott végzett munka javítja a katasztrófavédelem szervezeti egységeinek eredményességét.

Szabó Attila tű. alezredes, a BM OKF Katasztrófavédelmi Kutatóintézet vezetője

5

Ú

j néven, de változatlan helyen, a budapesti Martinovics téren lévő kőbányai tűzoltóság épületében várja látogatóit a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma. Az intézményt Tűzoltó Múzeum néven 1955-ben, az országos szakmúzeumi hálózat részeként alapították. Feladata a tűzoltóság, a polgári és katasztrófavédelem múltjának bemutatása, tárgyi és írott emlékeinek gyűjtése, tudományos feldolgozása, megőrzése. Teszi ezt állandó és időszaki kiállításai révén. A múzeumban található a világ egyetlen, római korból fennmaradt víziorgonájának ma is megszólaltatható rekonstrukciója. A víziorgona maradványait Nagy Lajos archeológus tárta fel Óbudán, az Aquincumi Múzeumtól délre, az egykori tűzoltószékház romjai között, egy beomlott római kori pince kő- és törmelékhalmaza alatt. Megtalálták az ajándékozás tényét megörökítő bronztáblácskát is, aminek szövegéből kiderült, hogy a hangszert 228-ban ajándékozta az aquincumi tűzoltótestületnek a parancsnok, Gaius Iulius Viatorinus. A legnagyobb, 1957-ben megnyílt – azóta többször felújított – állandó kiállítás a tűzvédelem fejlődését mutat-

ival. A kiállítás megemlékezik a tűzoltóság egykori vezetőiről, alapítóiról, kiemelten gróf Széchenyi Ödönről, a fővárosi hivatásos és önkéntes tűzoltóság első parancsnokáról, a Magyar Országos Tűzoltószövetség megalapítójáról és elnökéről, a modern, szervezett tűzoltóság hazai létrehozójáról, az első tűzoltó szakkönyv megalkotójáról, akit 1874-ben megbíztak a konstantinápolyi tűzoltóság megszervezésével is. A múzeumban számos technikatörténeti érdekességgel találkozhatunk, mint például a gólyanyakú és a gőzfecskendők. Kiemelt szerepet kapnak a magyar feltalálók és találmányaik is. Megtekinthető a mai sűrített levegős légzőkészülék őse, Kőszegi Mártony Károly táborintéző főstrázsamester találmánya 1830-ból. „Életmentő készülékének" leglényegesebb része a hátra erősíthető vaspalack volt, amely sűrített levegőt tartalmazott. Szabó Pál és fiai 1824-ben szabadalmi védettséget szereztek a gőzzel működtetett tűzoltófecskendőre. A fővárosi tűzoltók 1872-ben Angliából hozatott gőzfecskendőjének színes metszete, és egy századfordulós hazai gyártású gép szemlélteti az első, nem kézzel hajtott fecskendőtípust. Szilvay Kornél a magyar tűzoltóság legeredményesebb

ja be az ókortól napjainkig: megismertet a tűz felhasználásának fejlődésével, a korabeli tűzoltók életével, munkájával, kulturális hagyománya-

feltalálója, nevéhez fűződik a szárazoltás elvének és eszközének kidolgozása. Ezzel a hagyományos tűzoltás kényszerű velejáróját, a vízkárt


A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma

szüntette meg. A szárazoltó jármű 1929-ben a párizsi világkiállításon díjat nyert. A sugárcsövek és a vízzel oltás fejlődésének történetét mutatja be egy újabb technikatörténeti tárlat, amelyen Szőcs István vegyipari gépészmérnök impulzusoltó készüléke jól megfér a XVII. századi gólyanyakú, a századforduló egyszerű és különleges, de a napjainkban használt sugárcsöveivel is. A kiállításon csak részben mutathatók be a muzeális járművek, az 1914-ben használatba vett Austro Daimler Magirus gépezetes tolólétra, az 1923-as Rába fecskendő, a Csepel gépjármű fecskendő. A múzeum külön raktárbázisán több mint húsz muzeális szer van még. A kiállítás értékes részei a barokk Szent Flórián szobrok, és Feszti Árpád Kárvallottak című festménye. Hasonlóképpen becses a múzeum éremtárának több mint félezer válogatott darabja, a „Tűzoltóérem- és jelvénygyűjtemény". A múzeum különlegessége a 115 darabból álló tűzoltósisak-gyűjtemény, amely bemutatja a fejlődés főbb állomásait az ősöktől a legújabb típusú sisakokig, a főnöki vadkan-agyaros bőrsisakoktól kezdve, az aszszírok bronz sisakján át, a fém-, majd acélsisakokon keresztül az üvegszállal erősített poliészter sisakokig. Nagy sikernek örvend a múzeumban 2011-ben megkezdett fotókiállítás-sorozat. Ennek keretében időszaki kiállításon volt látható „In memoriam 9/11” címmel a New Yorki-i tűzoltók hősiességének emléket állító tárlat, amelynek fotóanyagát az USA nagykövetsége bocsátotta a múzeum rendelkezésére; „Emlékezetes tűzesetek” címmel Horváth Gábor fotói; „Szellemország fővárosa, Pripjaty” címmel


6 Várai Mihály fotóművész kiállítása, amely az eddigi tűz- és más káreseteket bemutató kiállítások mellett a múzeum kibővült feladatkörébe tartozó katasztrófavédelmi témát ölelte fel. A 15 ezer darabos szakkönyvtárban a XVI. századtól kezdődően íródott tűzvédelem-történeti szakkönyvek, testületi dokumentumok, alapító okiratok, tűzesetleírások találhatók, közülük mintegy száz védett kötet. A múzeum tematikus gyűjteményi anyagai vidéki kiállítóhelyeken találhatóak meg. Bonyhádon a „Tűzre, vízre vigyázzatok” című, a középkori céhes tűzoltást ismertető tárlat tekinthető meg, a vörsi múzeum a XIX. század végén létrejött önkéntes testületeket mutatja be „Tűzvédelem a századfordulón” címmel. Egerben a városi tűzoltóságok története lát-

ható, Nagycenken Széchenyi Ödön munkásságáról készült kiállítás várja a látogatókat. A múzeum évente körülbelül tízezer látogatót fogad. Óvodásokat, általános és középiskolásokat, tűzoltókat, alapfokú tűzoltó tanfolyamok hallgatóit, de rengeteg család is megtekinti a kiállítást. Csoportok számára múzeumpedagógiai – interaktív ifjúsági – programokat szervezünk. Már hagyományosnak nevezhető az intézmény rajz-és irodalmi pályázata. Havonta van filmklub a múzeumban, amelynek törzsközönsége nem csak tűzoltókból áll, oda szép számmal jönnek civilek is. Ezeken korábbi, esetleg aktuális káreseteket mutatnak be, vagy éppen ritkán látható dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket vetítenek szakszerű előadások kíséretében. Idén is nagy sikerrel vett részt az intézmény a Múzeumi Világnap alkalmából a Nem-

zeti Múzeum kertjében megrendezett Múzeumok majálisán. Hatalmas tetszést aratott a Múzeumok Éjszakája, amelyen a múzeum második alkalommal vett részt a Katasztrófavédelem Központi Zenekar és az Angyalföldi Hagyományőrző Tűzoltók közreműködésével. Az érdeklődők a Szőcs-féle impulzusoltást, a muzeális tűzoltófecskendőket és a tűzoltó készülékeket tekinthették meg. A múzeum munkatársai szakmai konferenciákon, értekezleteken, kiállítási megnyitókon vesznek részt, múzeumi találkozókon ápolják a kapcsolatot a többi hazai múzeummal is, de nem feledkeznek el a nemzetközi tűzoltó szervezetekkel való kapcsolattartásról sem. Berki Imre igazgató

A Katasztrófavédelem Központi Zenekara

M

agyarországon a tűzoltózenének évszázados hagyományai vannak, az első hivatásos zenekar, a Fővárosi Tűzoltóság Zenekara 1938-ban alakult meg. Az előkészületek már 1936-ban elindultak azzal, hogy a fővárosi tűzoltóságnál kezdték előnyben részesíteni a felvételnél azokat, akik hangszeres – és főleg fúvós – zenészi felkészültséggel is rendelkeztek. A második világháború évei alatt az együttes lassan elfogyott, fokozatosan behívták katonának a zenekari tagokat, újjáalakulni csak 1946-ban tudtak. Az állami tűzoltóság létrejötte (1948) után fogalmazódott meg az igény országos, központi fúvós együttes létrehozására, és nemsokára megalakult az Állami Tűzoltóság

Központi Zenekara. Az együttestől népművelői küldetés teljesítését is várták, ezért negyvenfősre fejlesztették, és igen magas volt az éves szereplések száma. A hatvanas évekre változott a helyzet, a létszámot erőteljesen lefaragták, a korábbi többfunkciós, nagy együttesből egy huszonhat fős szalonzenekar maradt. Ezzel csökkent a játszható művek száma, szűkült a repertoár, kevesebb lett a szereplés. 1972-től Mossóczy Vilmos lett a zenekar vezetője, aki az együttesnek más zenei profilt és új nevet adott. Az immár Tinódi Kamarazenekar elnevezésű együttes reneszánsz muzsikát játszott, amihez részben új, részben az addigitól eltérő hangszerekre, valamint más-

féle felkészültségű zenészekre volt szükség. Kaptak pénzt hangszerekre, és zenészeket is találtak. Az együttes repertoárja azonban nem bővült, ellenkezőleg: az akkoriban játszott darabok között nem volt jelenkori szalonzene, nem volt jazz, nem volt tánczene. A Tinódi Együttes mégis nagy iskola volt, hiszen tagjai sokoldalúan képzett, jó zenészek voltak, akik közül többen ma is „régi zenei” együttesek tagjai és a „régi zene” oktatói. A Tinódi Együttest a nyolcvanas évek közepétől egyre több kritika érte, végül 1988-ban a „régi zene” további művelését megtiltották, azóta a zenekar csak fúvósegyüttesként működik. 1991-ben felvetődött a megszüntetés gondolata is, szerencsére az akkori belügyminiszter – nemzetközi példákra hivatkozva

– határozottan a megmaradás és a fejlesztés mellett foglalt állást. 1992-ben a Magyar Fúvószenei Szövetség elnökségének ajánlására a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága a zenekar vezetésére Pajzs Gábort kérte fel, aki jól ismerte az együttes helyzetét, és határozott elképzelései voltak. Megkapta a szükséges támogatást, és rövid távú céljait két-három év alatt elérte. A létszámot huszonhatról harmincnégyre emelték, közben jelentős személycserét hajtottak végre. Az együttes az új karmester vezetésével több funkció betöltésére képes zenekarrá vált, koncertrepertoárjuk kialakult, a közép-európai fúvós hagyomány osztrák, cseh, magyar művei, valamint a kortárs nyugat-európai, amerikai és természetesen a magyar szerzők darabjai alkották. Menetzenekari repertoárjuk is kiforrott volt: indulókat és kis karakterdarabokat kotta nélkül játszott az együttes. Mintegy négyórányi anyagot tartottak „fejben”, ennyi ideig elméletileg akár egyfolytában is játszhattak. A zenekar karmestere 2002 óta Dóra László tűzoltó alezredes. A Központi Tűzoltózenekar a magyar történelmi, illetve közép-európai fúvószenekari hagyomány szellemében tevékenykedik, menetzenekarként különböző látványos tűzoltó- és más rendezvényeken vesz részt. A zenekar tagjainak zenei felkészültsége lehetővé teszi, hogy igényes hangversenyműsorral sze-

repeljenek, így a teljes fúvószenekari repertoár eljátszására is alkalmasak. 2012. január elsejétől az egységes katasztrófavédelem létrejötte óta az együttes a Katasztrófavédelem Központi Zenekara névvel látja el feladatait. A zenekar működési rendje azonban mit sem változott az elmúlt húsz év alatt. A próbaidőszakban, tehát a hétköznapokban fél kilenctől fél egyig az együttes próbál. Az első félórában a tagok befújnak, bemelegítik hangszerüket és a sportolókhoz hasonlóan bemelegítik izmaikat is. Főleg a szájizmaikat, hogy a háromszor 45 perces próbát probléma nélkül bírják. Munkájukhoz elengedhetetlen, hogy minden próbát megtartsanak, ugyanis a kivonulások terheit csak így lehet bírni. A zenészeknek, mint egy díszegység tagjainak, mind erőnlétben, mind mentálisan kifogástalanul kell viselniük a szolgálati teendőkkel járó nehézségeket, azt, hogy esetenként több órán át kell menetelni, vagy egy helyben állni a rendezvények alatt. És mindeközben muzsikálni is kell, méghozzá nem is akármilyen színvonalon. Aki ezt nem próbálta, csak annyit lát, hogy jókedvű zenészek sétálgatnak és hobbijuknak, a zenélésnek hódolnak. Hogy ez mennyire nem így van, az is bizonyítja, hogy különleges szabályzók írják elő, a zenekar milyen körülmények között és mennyit zenélhet egészségkárosodás nélkül. A zenekar egyébként a katasztrófavéde-

lem hivatásos díszelgő egysége, így a tagoknak mind fizikai felkészültségben, mind egyéb hivatásos elvárásokban a tűzoltókra vonatkozó előírásoknak kell eleget tenniük. Az együttes huszonöt fős állománytáblája legutóbb 2007-ben volt teljes. Azóta azonban igen nehéz az álláshelyeket betölteni. Problémát jelent a megfelelő zenészek hiánya: a sorkatonaság megszűntével ugyanis kénytelenek teljesen civil előéletű fiatalok közül választani, akik nem feltétlenül fogadják el a hivatásos élettel járó kötelmeket. A másik fő probléma a hangszerek utánpótlása. Hiába a jó szándék, a végső döntés mindig a gazdasági, pénzügyi helyzet alapján születik. A zenekar hangszerparkja igen elavult, sok millió forintra lenne szükség a zeneszerszámok cseréjéhez. De nem olcsó mulatság a karbantartás és a fogyóeszközök pótlása sem. Mindezekkel együtt a zenekar működik, és emlékezetes, színvonalas műsorokat bemutató, élénk színfoltja a hazai fúvószenei életnek. A repertoárt alapvetően a zenekarvezető állítja össze, de természetesen a felmerülő igények is alakítják a műsorokat. Az együttes leggyakrabban tradicionálisan fúvós menetzenét játszik, műsoron vannak a legismertebb magyar történelmi indulók, de például Magyarország európai uniós csatlakozása óta sok európai indulót is beszereztek, hogy lépést tarthassanak a külföldi együttesekkel. Nagy súlyt fektetnek arra, hogy minél gyakrabban műsorra tűzzék a magyar zenét, azon belül a magyar fúvószenét. A térzenék alkalmával legtöbbször a szórakoztató zenéé a főszerep. Ez általában filmzene, musical-átirat, vagy tánczene. A Katasztrófavédelem Központi Zenekarának legkedveltebb műsora a Duna Művészegyüttessel létrehozott tradicionális táncos produkció, kimondottan magyar zenékkel és táncokkal. Noha főleg a hazai lehetőségek kiaknázása a cél, a zenekar néhány évente az országhatárokon kívül is meg tudja csillogtatni tehetségét. Az együttes hosszú évekig részt vett a Gyulai Várban megrendezett Nemzetközi Tűzoltózenekari Fesztiválon, az elmúlt évtizedben több ízben szerepelt nagy sikerrel Németországban, Szlovákiában, Belgiumban, Svájcban, valamint Görögországban, és a testvérvárosi kapcsolatokból adódó zenei igényeknek is szívesen tesz eleget. Magyarország kulturális követeként a zenekar 2003-ban Athénban részt vett az európai uniós csatlakozás alkalmával rendezett kulturális bemutatkozásokon, valamint 2004-ben Dublinban, a Szent Patrik napi felvonuláson. 2007-ben még Központi Tűzoltózenekarként meghívást kapott a 43. alkalommal megrendezett Brémai Nemzetközi Zenei Fesztiválra, Közép-kelet Európából egyedüli meghívottként. Legutóbb tavaly december első napjaiban Németországban jártak vendégszereplésen, a hagyományos deudesfeldi adventi zenei, kulturális rendezvénysorozaton.

Katasztrófavédelem Központi Zenekara


7

krónika

8

A rendszer beüzemelése megtörtént, most a mûködtetésen a sor Az első hat hónap munkáját értékelő, és a következő félév feladatait meghatározó értekezlet zajlott július 4-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A rendezvényen a központi szervezet vezetői állománya mellett jelen voltak a megyei igazgatóságok irányítói, a kirendeltségek vezetői, a tűzoltóparancsnokok, a védelmi titkárok és titkárhelyettesek, valamint a megyei katasztrófavédelmi szóvivők is. A tiszti értekezlet elején Bittmann Tibor tű. ezredes, a humánszolgálat vezetője ismertette azokat az állományparancsokat, amelyek értelmében a BM OKF főigazgatója javaslatára Pintér Sándor belügyminiszter kinevezte a megyei védelmi bizottságok titkárait és titkárhelyetteseit. Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes értékelése elején tisztázta, a gazdasági szakterület alapvető feladata a szigorú költségtakarékos gazdálkodás volt, az átgondolt és arányos költségráfordítás, a szilárd gazdálkodási fegyelem megvalósítása mellett a középirányító szervek szerepének megerősítése, a megyei igazgatóságok szakmai munkájának a megváltozott struktúra és gazdálkodási rend szerinti támogatása, továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok integrációjának, illetve vagyonátvételének végrehajtása. A tábornok utóbbi

kapcsán elmondta, a katasztrófavédelmi törvény végrehajtása során közel kétszáz ingatlant vett át a szervezet. További kiemelkedő feladat volt az idén bevezetett bírságok, igazgatási szolgáltatási díjak és tűzvédelmi hozzájárulások nyilvántartásának, beazonosításának és kezelésének rendezése. A tábornok beszélt a Szociális Családiház-építési Program keretében Ócsa területén megvalósuló szociálislakás-építésről, ami közel négyszáz közfoglalkoztatott számára jelent majd munkát. A gazdasági főigazgató-helyettes elmondta, a szervezet – a hivatásos katasztrófavédelmi szervek megfelelő elhelyezési- és munkakörülményeinek biztosítása érdekében – négy településen, Balatonfüreden, Marcaliban, Monoron és Szarvason kezdett új laktanya építésébe, további húsz helyen pedig felújításba. Szegeden, Csornán, Debrecenben és Kaposvárott regionális egészségügyi központok létesültek, amelyeket orvostechnikai eszközökkel láttak el. A laktanya-felújítások mellett különös figyelmet fordított a szervezet a gépjárműfecskendők, a technikai eszközök és berendezések korszerűsítésére, felújítására, az ESR 112-es projekttel kapcsolatos feladatok végrehajtására, valamint az informatikai rendszer bizto-

sítására és a tevékenységirányító ügyeletek kialakítására. A tűzoltósági szakterületen történt változásokat Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő ismertette. A tűzoltói szakfeladatok ellátásában is szemléletváltás következett be – mondta el elöljáróban, majd emlékeztetett arra, e területen is új törvények, végrehajtási rendeletek és belső szabályozók születtek. Egységessé váltak az elvárások és a feladatok ellátása is. Képzések sora segítette az állományt abban, hogy pontosan megismerje, mit és hogyan kell végrehajtania, egyúttal szakítani kellett az „így szoktuk” szemléletével. Az elmúlt hónapokban a rendszer kialakítása zajlott, most a működtetés időszaka következik, az ehhez szükséges technikai és személyi feltételeket biztosítani kell. A következő félév egyik legfontosabb feladata a szükséges kiigazítások elvégzése a hatósági, a mentő-tűzvédelem, a tűzoltás, a tűzvizsgálat, a beavatkozás-elemzés és a műveletirányítás területén. Módosítani kell az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot úgy, hogy az hosszú távon alapját képezze a biztonságos munkának, tervezésnek. A tudományos eredményeket gyakorlati vizsgálatnak kell alávetni, és nem szabad ódzkodni a nemzetközi tapasztalatok felhasználásától sem

– jelentette ki a főfelügyelő. A következő időszak fontos feladatának nevezte a tűzvizsgálati munka javítását, a túlriasztások számának csökkentését, a szabadtéri tüzek megelőzését célzó munka erősítését, valamint a társhatóságokkal való szorosabb együttműködés kialakítását. A tábornok szólt arról, hogy folytatódik az a munka, ami az önkormányzati, létesítményi és önkéntes tűzoltókkal való kapcsolatot helyezi

új alapokra. Folytatódik a három éves őrsprogram is, és befejeződik a műveletirányítás átalakítása. Valamennyi változásnál fontos szempont, hogy az állampolgárok biztonságérzete a végrehajtás ideje alatt se romoljon – mondta Bérci László. Jelentős változásokon ment keresztül a polgári védelem szakterülete is az első félévben, ennek részleteiről már Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok beszélt az értekezleten résztvevők előtt. Mint mondta, a polgári védelem a tűzoltósági és az iparbiztonsági szakterülettel együtt a katasztrófák megelőzését és a védekezést szolgáló rendszerré vált. Versenyt nem egymással, sokkal inkább az idővel és az elemekkel, és olykor az állampolgárok öngondoskodásra való készségének a hiányával folytatnak – hangsúlyozta a főfelügyelő. Láthatóan biztonságosabbá vált az ország – folytatta értékelését a tábornok, hiszen zajlik a kockázatok felmérése és elemzése, veszélyelhárítási tervek születtek, és ami különösen fontos: befejeződött a települések katasztrófavédelmi osztályokba sorolása. Minden további tennivaló során ezekből kell kiindulni, egyúttal el kell érni, hogy az állampolgárok is tegyenek saját biztonságukért. Mindennek érdekében új módszereket alkalmaz a katasztrófavédelem, megerősödött a hatósági szemlélet, supervisori ellenőrzésekkel igyekszik a katasztrófák bekövetkezésének valószínűségét csökkenteni. Az első félévben négyezer helyszínen nyolcezer ellenőrzés zajlott, háromezer kötelezést

adtak ki, és a következő hónapokban szúrópróbaszerűen, visszatérő ellenőrzéseken vizsgálják majd, mi változott a korábbiakhoz képest. Mindezeken túl zajlik a lakosság felkészítése, sorra alakulnak az önkéntes és köteles polgári védelmi

szervezetek, köztük a mentőszervezetek. A cél az, hogy év végére valamennyi megye rendelkezzen a speciális felkészültséggel bíró önkéntesek csapatával, hogy baj esetén támogatást nyújthassanak a hivatásosok munkájához. Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő előrebocsátotta, az új jogszabályi környezet mind országos, mind területi szinten létrehozta az egységes iparbiztonsági hatóságot és meghatározta annak részletes feladatait. A veszélyes üzemek szakterületével kapcsolatban kifejtette, megszületett a küszöbérték alatti üzem és a kiemelten kezelendő létesítmény fogalma, az ilyen üzemet, létesítményt üzemeltetőket egyebek mellett súlyoskáreseményelhárítási-terv készítésére és gyakoroltatására kötelezi. A tábornok elmondta, hogy a feladatok és hatáskörök ellátásához a társhatóságokkal újszerű együttműködést kellett kialakítani. Ennek eredményeként idén eddig közel húsz supervisori, társhatóságokkal közösen végrehajtott iparbiztonsági ellenőrzést folytatott le a szakterület, ezzel is elősegítve a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek átfogó ellenőrzését. A hatékonyabb munka érdekében az iparbiztonsági főfelügyelőség szakirányítói rendszert alakított ki, így a megyei igazgatóságok

mindegyike rendelkezik a főfelügyelőség részéről szakterületi koordinátorral. Kossa György értékelésében részletezte, az első félévben összesen 1068 üzemazonosítási eljárás indult, a területi szervek közel 800 üzemazonosítási helyszíni szemlét tartottak. Elmondta, hogy ezek nyomán 22,4 százalékkal nőtt a felügyelet alatt álló, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek száma az előző

év hasonló időszakához képest. A nukleárisbaleset-elhárítási szakterület április 1-jétől a főfelügyelőség veszélyes üzemek főosztályán belül végzi szakmai munkáját. Egyik kiemelt feladata a kormányzati koordinációs szerv radiológiai döntéselőkészítő és döntéshozó tevékenységéhez szükséges információk biztosítása, illetve az Országos Sugárfigyelő-, Jelző- és Ellenőrző Rendszer működtetése. Azért, hogy ezt a tevékenységet egy külön erre a célra kialakított irányító központból lehessen végezni egy esetleges veszélyhelyzet idején, valamint az itt rendszeresített eszközökkel folyamatosan nyomon lehessen követni a radiológiai jelzőrendszerek adatait, a főfelügyelőség kialakította az Iparbiztonsági Információs Központot. A nukleáris és radiológiai tevékenység támogatására szintén e szakterület állította rendszerbe a mobil bevetési egységet. Ez év január 1-jével megkezdődött a vasúton és vízen közlekedő veszélyes áruk szállításának ellenőrzése is. Szorosabb együttműködés alakult ki a rendőrséggel, a vámhatósággal és a közlekedési hatósággal, az új hatósági jogkörök kapcsán a rendőrségi együttműködés kiterjed immár a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányságra is. „Tudtuk, mibe vágunk bele, és azt is, hogy nehéz menet lesz” – kezdte a katasztrófavédelem humántevékenységét értékelő beszédét Bittmann Tibor tű. ezredes. A munka kezdetén a karrierrendszer és az egészségügyi, pszichológiai ellátás


9

krónika

10

teljes hiányával, a képzési rendszer összevisszaságával kellett szembesülni, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, új, hatékonyan működő rendszer jöjjön létre, bizony személycserékre volt szükség – jelentette ki az ezredes. Az átszervezés az állomány felét, közel hatezer embert érintett valamilyen módon, 401 ember távozott a szervezetből. Jelenleg az átlagéletkor nagyon alacsony, 36 év, ami azt jelenti, hogy hiányoznak a tapasztalt emberek. Ennek ellensúlyozására teljesen megújult a képzési és szakképesítési rendszer, már most láthatóan csökken a megoldatlan problémák száma. A humánszolgálat vezetője beszélt az érdekvédelem terén történt változásokról, így a BM OKF hivatalvezetője által irányított rendvédelmi kar megalakulásáról, majd végezetül kijelentette, az elmúlt hónapokban megváltozott a munkavállalókról való gondoskodás módja is. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató a félévet értékelő és a következő hónapokra feladatot szabó értekezlet céljának azt nevezte, hogy a vezetők olyan léptékű változások tapasztalatait vegyék számba, amelyek harminc évente sem történnek. Mint mondta, akik vezetőként dolgoznak, azok a katasztrófavédelem különleges időszakát élik meg, közöttük nagyon sok fiatallal, akik már bizonyítottak korábbi beosztásukban. Tudniuk kell azonban, szögezte le a tábornok, hogy aki a régen

megszokott módszereket akarja alkalmazni, az kudarcra van ítélve. A katasztrófavédelem átalakítása a kormányzat rendszerváltás léptékű stratégiájának egyik szelete. A változtatásokra azért van szükség, tette hozzá, mert nyilvánvalóvá vált: sem itthon, sem Európában nem mehetnek úgy a dolgok, ahogyan korábban. A katasztrófavédelem átszervezése sok állami terület számára gyakorlati tapasztalattal szolgál. Az önkormányzatok és az állam viszonya újragondolásának példája a hivatásos tűzoltóságok állami irányításba vétele, amely annak a felismerésnek a következménye, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állománya csak felülről irányított rendszerben, átlátható hierarchiában, egyforma elvek mentén és egységes módszerrel dolgozhat megfelelően. Az állami hivatásos szolgálat és az önkormányzati irányítás nem fér össze – hangsúlyozta a főigazgató, mindehhez újra kellett definiálni a hivatás fogalmát is. Bakondi György kijelentette, az átalakítás ütemesen és jogszerűen történt meg, és ami nagyon fontos, a lebonyolítás idején is megbízhatóan működött a rendszer, nem kis részben a jelenlévő kirendeltség-vezetőknek és tűzoltóparancsnokoknak köszönhetően. Az első félév egyik legfontosabb eredményének a főigazgató azt nevezte, hogy az új törvény hatályba lépésével a katasztrófavédelem betölti

alaprendeltetését, vagyis ellátja az emberi életek és a vagyon védelmét, biztosítja a gazdaság működőképességét és a kritikus infrastruktúra elemeinek biztonságos működését, hatósági eszközökkel szolgálja a veszélyhelyzetek megelőzését. Bakondi György kiemelte a védelmi igazgatás rendszerének megújítását, hiszen mint mondta, akkor beszélhetünk közbiztonságról, ha ez megfelelően működik. E területen ugyanúgy, mint a tűzés a polgári védelem, valamint az iparbiztonság terén, tiszta viszonyokat kellett teremteni mind a feladatokat, mind a felelősséget illetően. A törvényi változások nem elméleti „okoskodás” eredményei, hanem a múltban súlyos eseményekhez vezető rendszerhibák kiküszöbölésének szándéka, a való világ valós problémáinak felismerése, az egyes területek szabályozatlansága vezetett idáig. A 2006. augusztus 20-i halálos tömegszerencsétlenség, az ugyanebben az évben a műegyetemen három tűzoltó halálával végződött tragédia, a miskolci paneltűz, amelyben egy anya és két gyermeke halt meg, a West Balkán-tragédia mind azt jelezte, hogy korrekciókra, a hiányosságok kiküszöbölésére van szükség. Szabályozásban, a szervezet felépítésében és működésében, valamint a gazdálkodásban is – hangsúlyozta a főigazgató. Mindennek nyomán olyan új rendszer jött létre, amelynek küldetése, hogy az állam haté-

konyan lépjen fel az állampolgárok biztonságáért. A katasztrófavédelem ennek érdekében hatósági szigorral lép fel, minden lehetséges módon tájékoztatja a lakosságot a lehetséges veszélyforrásokról, ami a főigazgató szerint alkotmányos alapjog, prognózisokat készít, a beavatkozásokat pedig elemzi, a levont tanulságokat további munkája során hasznosítja. Bakondi György ezután a

hivatás tartalmáról szólt, emlékeztetve minden jelenlévőt, hogy a legjobb törvény is csak „fabatkát” ér, ha annak végrehajtóiból, elsősorban a hivatásosokból hiányzik az elkötelezettség, ha nem képesek csapatban dolgozni, tevékenységükért felelősséget vállalni, egyszóval ha a hivatás nem nyeri vissza régi tartalmát. Hogy mindez meglegyen, az nagyban múlik a tiszti karon és a jelenlévő a parancsnokokon – jegyezte meg a főigazgató. Az első félév munkáját meghatározó fogalmak közül több másik mellett az átszervezést, az újraszabályozást, a vezetők kiválasztását, az integrált hatósági megelőző tevékenységet említette a főigazgató, de emlékeztetett arra is, hogy megújult a védelmi igazgatás rendszere, és az önkéntesség jelentése is. A beüzemelés időszakának nevezte az elmúlt hat hónapot, amelyben az egységes alapokon való működést és gazdálkodást kellett megkezdeni. Ez idő alatt körülbelül 260 jogszabály született, vagy módosult, átvette a katasztrófavédelem az önkormányzatoktól a hivatásos tűzoltóságok vagyonát, szinte az egész állomány részt vett valamilyen felkészítésen, képzésen, új vezetők kezdtek dolgozni új vezetésirányítás mellett, átalakult a bevetésirányítás, a műveletirányítás egésze, létrejött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és megújul a hagyományos képzőhely, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tevékenysége is. Az előttünk álló fél év a működtetés időszaka lesz, folytatta Bakondi György, amelyet egyúttal arra is fel kell használni, hogy a vezetés megvizsgálja, mi hogyan vált be a működés során. Minden tekintetben finomhangolás zajlik majd, hiszen a minőség javítása nélkül nem lehet sikeres a következő év. Az elmúlt időszak kapcsán a tábornok elmondta, tisztában van azzal, sokaknak nehézséget jelentett szakítani a korábbi gyakorlattal, a régi módszerekkel, nem volt egyszerű a rendvédelem egészébe való betagozódás sem, ahogyan az új képzési rendszert megszokni sem. Bár a rendszert „megrajzoltuk”, még nem mindenki számára egyértelmű, melyik beosztással milyen feladat jár együtt. Ezért is fontos, hogy olyan új feladatkörök és szolgálatok alakultak,

Hivatalosan is megalakult a HUNOR Mentôszervezet

J

úlius 15-én ünnepélyes külsőségek között megalakult Magyarország hivatásos katasztrófavédelmi mentőcsapata. A HUNOR Mentőszervezet tagjai a belügyminiszter előtt tettek esküt és átvették a tárca vezetője által adományozott csapatzászlót. A Budavári Palota Oroszlános udvarába a Katasztrófavédelem Központi Zenekara felvezetésével érkeztek meg az esemény főszereplői. A menetben a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezeten kívül ott volt az a nyolc területi rendeltetésű mentőcsapat is, amely a közelmúlt-

ban alakult meg és kapott csapatzászlót. Az ünnepségre Pintér Sándor belügyminiszter az országos katasztrófavédelmi főigazgató, Dr. Bakondi György tű. altábornagy kíséretében érkezett meg. A miniszternek Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő adta be a jelentést. Ezt követően a térre a koronaőrség kíséretében megérkezett a Szent Korona, az alaptörvény díszpéldánya, és bevonultak a történelmi zászlók. A Himnusz elhangzása után a belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Pintér Sándor

mint például a műszaki biztonsági tiszti vagy a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, hiszen az ezekben dolgozó tapasztalt szakemberek segítik a rendkívül fiatal állomány munkáját. Az újtól való idegenkedés természetes, amelyet csak az információk megosztásával, azok gyors áramoltatásával lehet feloldani – hívta fel egy igen fontos feladatra a tiszti értekezleten jelenlévő vezetők figyelmét a főigazgató. Erős szervezet jött létre az elmúlt hónapokban, annak vezetése pedig eltökélt abban, hogy végigviszi mindazt, amit elkezdett, munkájával további valós társadalmi igényeket elégít ki, ha szükséges, a hatósági jogkörök további bővítésével. Ezt a célkitűzést szolgálja az eszközpark megújítása és a reagálóképesség javítása is – folytatta a teendők felsorolását Bakondi György. A hatékony megelőzés nemzeti érdek, ennek sikere a lakosság javát szolgálja. Mindennek végigvitele érdekében rengeteg teendője van az állománynak, tért át a következő félév feladataira a főigazgató. Szeptemberben kétszáz újonc kiképzése indul immár az új, moduláris rendszerben. Véglegesedik a hivatásosok életpályamodellje, indulásra kész lesz a 112-es segélyhívó-rendszer, a meglévőek mellett új egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági központok nyílnak, beindul a tűzoltó gépjárművek gyártása, és várhatóan még az idén megszületik a kritikus infrastruktúrák védelmét meghatározó törvény is. Folytatódik az új raktározási és logisztikai rendszer kialakítása, pályázati források segítik a katasztrófavédelem munkáját. Hosszú távon meghatározó projektnek nevezte a tábornok, hogy Piliscsabán megkezdik a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ új otthonának építését, és hatalmas feladat lesz majd a szociális házak felépítése is Ócsán. Ahhoz, hogy mindez sikeres legyen, az állomány minden támogatást megkap, tőlük cserébe példamutatást, fegyelmezettséget és lojalitást vár a katasztrófavédelem vezetése – zárta értékelő és feladatszabó beszédét Bakondi György.

Újhegyi-Barta

emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelem nemzeti ügy, az ország biztonságáért mindenki felelős, a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend. A katasztrófavédelem rendszere, mondta a belügyminiszter, az elmúlt két évben gyökeres változáson, jelentős szemléletváltozáson ment keresztül. A BM OKF célja az emberek életének és vagyonának a védelme, e feladat maradéktalan, precíz teljesítése. Mindehhez, mondta a tárcavezető, elengedhetetlen a tudás, a felkészültség és az elhivatottság, valamint a társszervekkel való együttműködés. A katasztrófavédelem egyik pillérét jelentő polgári védelem legjelentősebb feladata, tette hozzá Pintér Sándor, a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása. A most megalakult HUNOR is ezt tekinti alapfeladatnak. A katasztró-


11

krónika

12

favédelem ugyanakkor nemzeti ügy is, felelősséget nem pusztán Magyarország biztonságáért kell vállalni, a nemzetközi segítségnyújtás fontos feladata minden országnak. „Valljuk: az emberi élet oltalma, a védekezés, a helyreállítás, a rend és a biztonság nem ismer határokat.” – jelentette ki a belügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy ennek szellemében tették a dolgukat a magyar polgári védelmi erők, amikor Japánban a földrengés vagy Indonéziában a cunami után tevékenykedtek, de akkor is, amikor a szomszédos országokban segítettek árvíz idején. A most megalakult HUNOR Mentőszervezet Magyarország legnagyobb hivatásos mentőcsapata, a tagok önként vállalták, hogy itthon és határainkon kívül bevethetőek lesznek – fogalmazott a belügyminiszter. Ha pedig külföldön alakul ki veszélyhelyzet, amihez a csapat bátorsága, speciális felszerelései kellenek, akkor ott is helyt fognak állni. „Önök Magyarország hivatalos mentőcsapataként hajtják majd végre feladatukat. Soha ne feledjék, minden, amit az ország határain innen, vagy az ország határain túl tesznek, hozzájárul a hivatásos állomány és Magyarország megítéléséhez. Legyenek azon, hogy minden bevetéssel csak javuljon ez a megítélés.” A felsorakozott csapattagok hónapok óta készülnek leendő küldetésükre, a mai nappal pedig a HUNOR Mentőszervezet is belép a bátraknak abba az elitklubjába, amelyben a már csapatzászlóval rendelkező mentőszervezetek vannak, mondta Pintér Sándor. Felkészültségüket azonban bizonyítani kell, ez történik meg majd októberben, amikor az ENSZ szakértői előtt vizsgáznak. Pintér Sándor kijelentette, nincs kétsége afelől, hogy a csapat sikeresen megszerzi a legmagasabb nemzetközi minősítést, egyben a jogot arra, hogy a világon bárhol bevetésen vegyenek részt. Ugyanakkor, mondta a tárcavezető, a Belügyminisztériumnak is vannak feladatai: biztosítania kell a szükséges speciális felszereléseket. „Ígérem, hogy a felszereléseken egyetlen egy akció sikere, egyetlen egy ember élete sem múlhat. A Belügyminisztérium biztosítani fogja önök számára a legmagasabb színvonalú eszközöket.” A miniszter szólt a mentőcsapat tagjainak hozzátartozóihoz is, akiktől

azt kérte, teremtsék meg azt a hátteret, amely a kiegyensúlyozott munkához szükséges. „Az itt felsorakozottak a bátrak között is a legbátrabbak. Legyenek rájuk büszkék!” A miniszter beszéde után Dobson Tibor tű. dandártábornok, hivatalvezető felolvasta Kristalina Georgieva, az Európai Unió nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságreagálásért felelős európai biztosának az ünnepi alkalomból írott levelét. Az uniós biztos így fogalmazott: „…meg vagyok győződve arról, hogy számíthatok folyamatos támogatásukra abban a közös erőfeszítésben, hogy az európai állampolgá-

rokat hatékonyabban óvjuk a nagy erejű katasztrófáktól, és hozzájáruljunk a világ bármely részén előforduló szenvedés enyhítéséhez – mind a jobb felkészültségen, mind a hatékonyabb reagáláson keresztül. A HUNOR Mentőszervezet biztosan kiveszi majd a részét az erre való törekvésben.” Az európai uniós biztosi üdvözlet elhangzása után a HUNOR Mentőszervezet tagjai ünnepélyes esküt tettek. A szöveget Jackovics Péter tű. alezredes, a csapat parancsnoka olvasta elő. A fogadalomtétel után Pintér Sándor belügyminiszter átadta az általa adományozott csapatzászlót a HUNOR Mentőszervezet parancsnokának. A zászlóra a belügyminiszter, az országos katasztrófavédelmi főigazgató, Mitori Naoki, Japán budapesti nagykövetségének első titkára, Dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, Dr. Petőfi Attila r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes, valamint Orsós Krisztina kötött szalagot. Orsós Krisztina az a devecseri általános iskolás kislány, aki 2010. október 4-én az iskola udvarán, a mászóka tetejéről észrevette a hömpölygő vörösiszapot, és még idejében figyelmeztette társait a veszélyre, így megmentette őket. A szalagkötést követően a történelmi egyházak képviselői megáldották a mentőszervezet csapatzászlóját. A Szózat elhangzása, a Szent Korona, az alaptörvény, valamint a történelmi zászlók kivonulása után a HUNOR mentőcsapat díszlépésben hagyta el az ünnepség helyszínét. (GJ)

Személyi változás a fôigazgató-helyettesi székben

J

úlius 16-ától Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok váltja Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagyot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettesi posztján. Az elköszönő helyettes búcsúztatását és az új vezető beiktatását állománygyűlés keretében tartották a főigazgatóságon. A személyügyi parancsokat Bittmann Tibor tű. ezredes,

gató hozzátette, a közfoglalkoztatás javarészt előzmény nélküli terület, amely kiemelt társadalmi jelentőségű és kormányzati prioritást élvez. Bakondi György közvetlen szavakkal idézte fel a búcsúzó főigazgató-helyettessel való első találkozását, az évek alatt kialakult munkakapcsolatot. Mint fogalmazott, Hoffmann Imre terhelhetősége, felelősségtudata példás,

humánszolgálat-vezető ismertette. Eszerint Dr. Hoffmann Imre tűzoltó vezérőrnagyot Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke 2012. július 16-i hatállyal felmentette a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettesi beosztásából és egyben kinevezte a Belügyminisztérium állományába közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkárnak. Dr. Góra Zoltán tűzoltó dandártábornokot Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója javaslatára Dr. Pintér Sándor Magyarország belügyminisztere kinevezte 2012. július 16-i hatállyal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének. A BM OKF főigazgatója a tűzoltóság, és a katasztrófavédelem állományában több évtizeden át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként tűzoltóparancsnoki díszsisakot adományozott az elköszönő Hoffmann Imre vezérőrnagynak. Bakondi György az ünnepi állománygyűlésen megjelent megyei igazgatók, az OKF személyi állománya előtt úgy fogalmazott, Hoffmann tábornok a belügyminisztériumi pozícióval kiemelten fontos feladatot vett át, hiszen az államtitkársághoz tartozik a vízügy is. A főigaz-

elév ü l hetet len érdemei vannak abban, hogy az elmúlt két évben a katasztrófavédelemben olyan jelentős változások történtek, amelyek egy-egy szakmában talán ha emberöltőnként végbemennek. Bakondi György köszönetét fejezte ki a vezérőrnagynak mindazért, amit a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a hivatás terén véghezvitt. Dr. Góra Zoltán dandártábornokról szólva elmondta, kiválasztásában meghatározó szerepe volt, egy ideje tudatosan adott külön feladatokat az akkor még Baranya megyében

szolgálatot teljesítő igazgatónak. Bakondi György kijelentette, új helyettese eddigi valamennyi beosztásában kötelességtudásról, szakmai megalapozottságról, hivatástudatról tett tanúbizonyságot. Hozzátette, Góra Zoltán szakmailag jól felkészült ember, aki eredményesen kezelte az igazgatói beosztásból a főigazgató-helyettességig tartó átmeneti időszakot. A tábornok azt javasolta, hogy az új vezető mielőbb találja meg a helyét és tegye magát ismertté az államigazgatásban. A főigazgató után Hoffmann Imre vezérőrnagy emelkedett szólásra. Szavait átjárta a harmincöt év szolgálat után búcsúzó tűzoltó hivatása iránt érzett szeretete, amikor arról beszélt, milyen útravalót kapott első parancsnokától, és mennyi mérföldkő, buktató és tapasztalat jellemezte szakmai életútját. A tábornok felidézte a testületnél töltött emlékezetes pillanatokat, az elvégzett nagy feladatokat. Az elmúlt két esztendőt hivatása, pályafutása meghatározó részének nevezte. Az itt maradó kollégáknak megköszönte az elvégzett munkát, és kijelentette, tartsák mindig észben, hogy egy megbecsült és hatékony szervezetnél dolgoznak, és nélkülük nem sikerült volna véghezvinni a közelmúlt változtatásait. Az elköszönő Hoffmann Imrét követően Góra Zoltán dandártábornok mondott beszédet. Mint fogalmazott, az ember akkor tudja, hogy életének fontos pontjához érkezett, amikor pontosan érzi: ezután már nem tud úgy élni, mint korábban. Ez a mostani kétségkívül

ilyen pillanat, mondta a frissen beiktatott főigazgató-helyettes. És egyben a számvetésé is – tette hozzá, az elvégzett és még elvégzendő feladatok átgondolásáé is. A kinevezés, mondta Góra Zoltán, számára nemcsak elismerést, hanem a munkájába vetett hitet is jelenti. A tábornok megtisztelőnek tartja, hogy Hoffmann Imrétől veheti át a beosztást, és kijelentette, munkáját a legjobb tudása szerint folytatja, amelyhez a megjelentek támogatását kérte.

Galántai Judit


13

krónika

14

Új igazgatók a Dunántúlon

J

úlius elseje óta új ember áll a Zala, a Tolna és a Baranya megyei katasztrófavédelmi igazgatóság élén. A korábban Zalában dolgozó megyei vezető ezután a Tolna megyei munkát irányítja, a tolnai igazgató Baranya megye katasztrófavédelmét vezeti, a zalai igazgatói posztra pedig a korábbi helyettes került. A kinevezésről szóló parancsokat Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató adta át a megyei vezetőknek. Zalaegerszegen június 27-én tartották a távozó igazgató búcsúztatását, az új igazgató beiktatását. Wéber Antal tű. ezredest a belügyminiszter döntése alapján július elsejével Egri Gyula tű. alezredes váltotta a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság élén. Egri Gyula korábban a Nagykanizsai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka, később a megyei katasztrófavédelem igazgatóhelyettese volt. Az igazgatóhelyettesi kinevezést Takács Ottó tű. alezredes vette át, aki korábban a Zalaszentgróti Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságot vezette. Egri Gyula beköszönő beszédében élete legnagyobb szakmai kihívásának nevezte új feladatkörét, és ígéretet tett arra, hogy a tűzoltóesküjében foglaltakat betartva fogja vezetni az egységes, jól felépített és szervezett katasztrófavédelmi szervezetet. Tolna megyében a beiktatási ünnepséget június 28-án tartották a szekszárdi Vármegyeházán. Az igazgatóság élén július elsejével Mácsai Antal tű. ezredest a korábbi Zala megyei igazgató, Wéber Antal tű. ezredes váltotta. Áthelyezésére gyakorlottsága és felkészültsége, valamint mérnöki szaktudása mellett a Paksi Atomerőmű fejlesztését célzó elképzelések miatt volt szükség. A kinevezett beszédében elmondta, kollégáitól ugyanazt várja el, mint önmagától: az egymás iránti tiszteletet, emberi és szakmai tisztességet, hiánytalan ismereteket, önbecsülést és hivatásos szolgálatról lévén szó, a szakmai és hivatásbeli alázatot. Célja a megye lakossága és gazdasága biztonságának megőrzése és javítása, az igazgatóság akcióképesebbé tétele, a váratlan események gyors kezelése – sorolta. Szintén június 28-án rendezték meg a Baranya megyei állománygyűlést. Az igazgatóság élén azért történt változás, mert Dr. Pintér Sándor belügyminiszter július 1-jei hatállyal Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornokot a főigazgatóság főigazgató-helyettesi munkakörébe helyezte át, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának pedig kinevezte Mácsai Antal tű. ezredest. „Hazajöttem” – kezdte beszédét az igazgatóság újonnan kinevezett vezetője. Mácsai Antal Komlón született és Pécsre járt szakközépiskolába, így sok minden köti a megyéhez. Az ezredes arra kérte az együttműködő és a társszervek képviselőit, hogy segítsék munkájában, egyben azt a reményét fejezte ki, hogy a már kialakult jó kapcsolatok megmaradnak. Végezetül megjegyezte, az elődje által elvégzett munka jó alapot teremt a folytatáshoz.

Zala, Tolna, Baranya MKI

Ellenôrzések a Dunán

A

társszervekkel közös folyami veszélyesáru-szállítási (ADN) ellenőrzésen vett részt a fővárosi és további négy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság. A kétnapos Aquapol-akció célja a szabálytalanságok kiszűrése, illetve megakadályozása volt – elősegítve ezzel is a biztonságos szállítást. Az Aquapol-hálózat tíz éve, 2002 őszén jött létre az Európai Unió támogatásával. Az átfogó ellenőrzéseken ez évtől a katasztrófavédelem is vizsgálja a vízen történő veszélyesáru-szállítást. A nemzetközi, átfogó vízirendészeti ellenőrzés összeurópai feladat, amelyben Magyarország mellett ezúttal további tizenkét ország szervezete is részt vett. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Dunai Vízirendészeti Kapitánysága mellett többek között a Fővárosi, a Baranya,

Fejér, Pest és Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, valamint munkaügyi felügyelők ellenőriztek a bűnmegelőzés és a biztonság fokozása érdekében. A július 20-21-én megtartott akcióban résztvevő katasztrófavédelmi igazgatóságok a két nap alatt összesen 18 vízi járművet, valamint Budapest területén két telephelyet is ellenőriztek. A járművek közül nyolc tartozott az ADN hatálya alá – szabálytalanságot sehol nem tártak fel.

Kép és szöveg: Barta Ágnes tű. hadnagy

Hajóellenôri szolgálat Mohácson

Az EU Duna Makro Regionális Stratégia keretében dunai rendészeti koordinációs fórumrendszer dolgozik a jövőben a dunai vízi biztonság megerősítése érdekében. Ezzel a cél a vízi úton történő és ahhoz kapcsolódó bűnözés és szervezett bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépés és az operatív, határokon átnyúló rendészeti szakmai együttműködés kialakítása. Ez a garanciája annak, hogy a Duna a személy- és az áruszállítást illetően modern és biztonságos közlekedési folyosóként működhessen. A fórum feladata, hogy térben és időben összehangolja a nemzeti és nemzetközi rendvédelmi szervek és más hatóságok tevékenységét, technikai hátteret biztosítson a közös rendészeti fellépéshez, irányítsa a nemzetközi akciókat,

valamint a vízi-, határ- és idegenrendészeti, adó- és vámhatósági, valamint katasztrófavédelmi ellenőrzések végrehajtását. A nemzetközi hatósági szakértőkből álló fórum nagyban segíti majd a személy-, jármű-, és áruforgalom nyomon követését, így a nemzeti és közösségi előírások betartása mellett is csökkenhet az ellenőrzések időtartama, mindennek nyomán az eddiginél hatékonyabban lehet betartatni a biztonsági követelményeket. A testülettől azt várják, hogy gyorsítja a hatóságok közötti információáramlást, készítsen átfogó helyzetelemzéseket a dunai vízi közlekedést veszélyeztető jelenségekről, és működésével csökkentse a hatékonyságot hátráltató átfedéseket, párhuzamosságokat, így kevesebb lefedetlen, ellenőrizetlen terület lesz a jövőben. A fenti célok és feladatok teljesítése érdekében, a fórum részeként elindul a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ projekt, vagyis a Mohács Nemzetközi Vízi Határátkelőhely épületében megalakul az az operatív koordinációs szerv, amely a dunai vízi úttal kapcsolatos rendészeti nemzetközi tevékenységeket összehangolja. A helyszín kiválasztását egyértelművé tette az a tény, hogy ez a nemzetközi határkikötő

bonyolítja le az Európai Unióba délről érkező teljes személy- és áruforgalom ellenőrzését. A feladatok ellátása érdekében a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mohácsi Kirendeltsége állományából állandó hajóellenőri szolgálat alakul, amelynek tagjai az egységes iparbiztonsági hatóság létrehozását követően 24/48 órás szolgálati rendben folyamatosan ellenőrzik a veszélyes árut szállító hajókat. A hajóellenőri szolgálat – hasonlóan a társszervekhez – ugyancsak a Mohács Nemzetközi Vízi határátkelőhely épületében kapott elhelyezést. A Dunai Rendészeti Koordinációs Központ projekttel kapcsolatos tárgyalások részeként az EU regionális ügyekért felelős uniós biztosa, Johannes Hahn június 28-án látogatást tett Mohácson és megtekintette a Mohács Nemzetközi Vízi Határátkelőhely épületét is. A mohácsi határkikötőben kialakított katasztrófavédelmi irodában Mácsai Antal mk. tű. ezredes bemutatta a szolgálat felszereltségét és informatikai eszközparkját. Bemutatójában részletesen ismertette a veszélyes árut szállító hajók nyomkövetését, a döntéstámogató rendszert és a meteorológiai információkat tartalmazó webes felületeket.

Egységesebb, hatékonyabb riasztás

A

z országos tűzoltósági főfelügyelő, a főügyeleti főosztály vezetője, valamint az informatikáért felelős főosztályvezető kalauzolásával ismerkedtek a megyei műveletirányítás átalakított rendszerével július 19-én az újságírók. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletén megtartott sajtótájékoztatón megtudhatták, hová futnak be a 105-ös számra indított segélyhívások, és azt is, hogy a megyei központok gyakorlatilag minden tűzoltóság mindegyik szeréről tudják, merre jár és riasztható-e. Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a hivatásos tűzoltóságok január elsejei integrálásának egyik célja, hogy a beavatkozások gyorsak, egységesek legyenek, azok során a meglévő erőket, eszközöket hatékonyan használják fel. Ezt a törekvést erősíti az őrsprogram is, mondta a tábornok: az idén tizenhat, három év alatt pedig összesen hatvannégy katasztrófavédelmi őrs jön létre, amelyekkel a tűzoltói egységek közelebb kerülnek az eseményekhez, a lehetséges helyszínekhez. A főfelügyelő hangsúlyozta, határozott hatósági munkával igyekeznek megelőzni a bajt, de ha az mégis bekövetkezik, akkor lehetőleg a

beavatkozó erők legközelebbi egységét indítják a helyszínre. Ezt szolgálják a megyei műveletirányítási központok. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyeleti főosztályának vezetője, Dr. Hesz József tű. alezredes elmondta, a műveletirányítás kialakítása a teljes ügyeleti

rendszer megújításának egyik eleme. A technikai feladatok között említette a 105-ös segélyhívószám fogadásának áthelyezését, ugyanis február előtt ezt a számot tárcsázva még az önkormányzati és a hivatásos tűzoltóságokon csöngött a telefon. Két lépcsőben alakult át úgy a rendszer, hogy most már a megyei mű-


15

krónika

16 veletirányítási központban szolgálatot teljesítő kolléga fogadja a 105-re érkező segélyhívásokat. Ehhez, tette hozzá az alezredes, komoly szervezési, képzési feladatok is tartoztak, hatszázan kaptak felkészítést az új rendszer működtetésére. Mindezek mellett, mondta Hesz József, szabályozási teendők is voltak, megszülettek a szükséges belső intézkedések, és módosítani kellett a tűzoltási és műszaki mentési szabályzatról szóló miniszteri rendeletet is. A rendszer informatikai, technikai részleteit Tanka László tű. alezredes, tanácsos, informatikai főosztályvezető ismertette. Mint mondta, azt kellett megoldani, hogy a korábban körülbelül száznyolcvan helyen fogadott segélyhívások a megyei ügyeletekre fussanak be. A központosítás eredményeként ma már tizenkilenc megyei és egy fővárosi központban fogadják a lakosság 105-ös segélyhívásait. A korábbi megosztottság, fogalmazott az alezredes, a hatékonyság, az információáramlás bizonytalanságát okozta. Tanka László emlékeztetett arra, hogy a városi tűzoltóság ügyeletesének csak a hozzájuk tartozó 3-5 szerrel kellett „gazdálkodnia”, amelyekről természetesen mindig tudta, éppen mit csinálnak, merre járnak, milyen esethez mit riasszon. Ezt a tudást kellett „elvinni” először a megyei műveletirányításnál szolgálatot teljesítőkhöz. Erre szolgál a PAJZS alkalmazás. A kiadott anyag szerint a PAJZS mint a térinformatikával támogatott központi informatikai rendszer rendelkezik káresemény-kezelési és riasztási modullal, amellyel a szereket lehet a káreseményekhez rendelni; megyei szintű szerátcsoportosítási modullal, ez az erő- és eszközgazdálkodást szolgálja, valamint térképi modullal. A térképi modul egy sor dologra képes, így például megjeleníti az ország összes településének tűzoltási és műszaki mentési szempontból legfontosabb adatát (működési és illetékességi területek, megközelíthetőség, stb.); automatikusan riasztási sorrendre tesz javaslatot. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre állás függvényében településre lebontva meghatározza a riasztandó egységek javasolt vonulási sorrendjét; műveletirányítási térképi objektumokat jelenít meg. A tűzoltó-parancsnokságok folyamatosan töltik fel a rendszerbe a különböző, így például a vízvételi helyeket, a tűzoltási és műszaki mentési tervvel rendelkező létesítményeket, a hidakat és felüljárókat (megjelenítve az esetleges korlátozásokat is), a tűzoltóságokat, rendőrségeket, kórházakat, oktatási intézményeket stb.) tartalmazó térképeket. A PAJZS mindezek mellett megmutatja, hogy a bekövetkezett esemény hány lakost érint, egy felületen megjeleníti az aktuális tűzoltási, műszaki mentési eseményeket, és képes lesz a tűzoltó gépjárművek GPS-alapú nyomon követésére. Utóbbi megvalósítása folyamatban van, hiszen ehhez körülbelül nyolcezer EDR-rádiót kell átprogramozni. A PAJZS alkalmazás a katasztrófavédelem saját fejlesztése, a kollégák a korábbi Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságon évekig működő rendszert gondolták tovább. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon a gyakorlatban is meg lehetett tekinteni a rendszer működését. A szakemberek elmondták, mit is látnak a monitorokon az ügyeletesek, és egy tesztriasztásnak is tanúi lehettünk. A program a megye valamennyi hivatásos, önkormányzati, önkéntes egyesületi és létesítményi tűzoltóságáról, az ott készenlétben tartott szerek aktuális helyzetéről ad információt. A szimulált helyzetben Pomázon, a Petőfi Sándor utcában történt egy baleset, egy személygépkocsi gyulladt ki. A segélyhívást követően az ügyeletes kitöltötte az adatlapot, és riasztotta a pomázi önkénteseket. A program egyebek mellett kikérdezési protokollt is tartalmaz, ahogy elhangzott, körülbelül négyszáz különböző eseményt tud variálni, a kérdésekre adott válaszokból kiválasztja, mely szereket kell a helyszínre küldeni. De például az adatlap kitöltésekor ügyel a gépelési hibákra is, és alternatívákat, javítási lehetőségeket ajánl fel. A riasztás elküldése után a pomázi ügyeletes kolléga visszajelzett a megyei központba, illetve folyamatosan tájékoztatta az igazgatóság ügyeleteseit a történtekről. A sajtótájékoztató résztvevői a főigazgatóság nyolcadik emeletén lévő információs központba is ellátogattak, ahol azt tekintették meg, milyen döntéstámogató rendszer áll szükség esetén rendelkezésre.

Galántai Judit

Esküt tettek a baranyai önkéntesek is

J

únius huszonharmadikán öt városban, Pécs mellett Komlón, Mohácson, Szigetváron és Siklóson közel kilencszáz, polgári védelmi szervezetekbe beosztott állampolgár és a Mecsek Mentőcsoport ötven tagja tett esküt arra, hogy közreműködik az ország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezési feladataiban. A központi ünnepséget Pécsett a Széchenyi téren rendezték meg. A rendezvény a Katasztrófavédelem Központi Zenekara és a Vivat Bacchus Énekegyüttes által közösen előadott Himnusszal vette kezdetét. Ezt követően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság első embere mondott beszédet. Hangsúlyosan szólt a megelőzés, a reagálóképesség és a polgári védelem katasztrófavédelem rendszerében betöltött szerepéről. Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi években kisebb hangsúlyt kapott a veszélyforrások beazonosítása, ám a Beregben, Kolontáron és Borsodban történtek rávilágítottak e munka fontosságára. Éppen ezért a fejlesztés irányát a szervezettség és a felkészültség erősítése kell hogy jelentse. A tábornok arra is felhívta a figyelmet, hogy a baj órájában nagy jelentősége van a személyes közreműködésnek és a megfelelő eszközök meglétének is. Tiffán Zsolt, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében az új katasztrófavédelmi szervezet tevékenységéhez fűződő pozitív változásokat emelte ki, de fontosnak tartotta megemlíteni az önkéntesség és a prevenció jelentőségét is. Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere azt hangsúlyozta, hogy egy jól működő, a biztonságot sugalló katasztrófavédelemre van szükség. A demokrácia alapjának a rendet nevezte, az e felé történő elmozdulás már látszik, tette hozzá, ami azért fontos, mert mindannyi-

Riasztási gyakorlattal mozgósítottak

unk érdeke az, hogy az ezt célzó munka sikeres legyen. Az ünnepi beszédek végeztével 300 önkéntes és a Mecsek Mentőcsoport tagszervezeteinek tagjai tettek esküt, amelyet a központi zenekar a Bánk Bán című opera „Hazám, hazám” kezdetű áriájának zenekari feldolgozásával tett emlékezetesebbé. Az ünnepi műsor után Bakondi György Magyarország címerével, a katasztrófavédelem emblémájával és jelmondatával ékesített csapatzászlót adományozott Baranya megye területi polgári védelmi szervezetének, a Mecsek Mentőcsoportnak. A csapatzászlót Bodor Csaba, a mentőszervezet vezetője vette át. A

főigazgatóság, a megyei közigazgatási szervek, a római katolikus és a református egyház képviselői szalagot helyeztek el az új csapatzászlóra. Az egyházak nevében Garadnay Balázs általános helynök és Peterdi Dániel esperes megáldotta a zászlót. A főigazgató Magyarország biztonsága érdekében végzett kiemelkedő polgári védelmi szolgálata ellátásáért elismerő okleveleket adott át az arra érdemeseknek, és tőle vehette át a Mecsek és a Somogy Mentőcso-

M

ostantól még nagyobb biztonságban érezhetik magukat Békés megye lakói. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanis többlépcsős katasztrófavédelmi felkészítést és riasztási gyakorlatot tartott a megye hetvenöt településén. A résztvevők közül több mint ezerhétszázan elméleti, közel kétezerhatszázan pedig gyakorlati képzést kaptak. A program első részébe a feladatok ellátására alkalmazható civil, karitatív és egyéb szervezetek tagjait, mezőőröket, közterület-felügyelőket, valamint vöröskeresztes aktivistákat vonták be. A képzésen megjelent a polgári védelmi parancsnokságok és riasztó őrsök állománya is, hiszen egy esetleges veszélyhelyzet kezelése során szerepük felértékelődik. A résztvevőkkel előre kidolgozott oktatási tematika szerint ismertették meg a településeken lévő veszélyforrásokat és azok lehetséges hatásait. Felhívták a figyelmet a kialakult helyzet kezelésével kapcsolatos teendőkre, a polgári védelmi kötelezettségből eredő jogokra és kötelezettségekre is. Az állampolgárok ennek köszönhetően immár képesek ellátni a védekezés első óráiban végrehajtandó települési szintű gyakorlati feladatokat. Az elsajátított ismeretek révén éles helyzetben is hatékony lesz a megyei védekezés és megvalósul az állampolgárok teljes körű védelme.

port is a nemzeti minősítést igazoló oklevelet. A két mentőszervezet a május közepén megrendezett nemzeti minősítő gyakorlaton vizsgázott sikeresen. A hivatalos program végeztével a Mecsek Mentőcsoport látványos kötéltechnikai bemutatót tartott. Az érdeklődök megtekintették az igazgatóság által a téren rögtönzött múzeumot és bevetésirányító sátrat, a gyermekek pedig nagy örömmel szállták meg az egyesületek gépjárműveit, a kifejezetten számukra kialakított kötélpályát és a vizes játékot.

Baranya MKI A felkészítés második részében az elméleti képzéseken túl az állampolgárok köréből megalakított polgári védelmi szervezetek állományának riasztási gyakorlatát hajtották végre. A gyakorlat előtt elkészültek a polgári védelmi szervezetek alkalmazásához és mozgósításához szükséges tervek, riasztási kartonok, továbbá kijelölték és kiképezték a riasztó őrsökbe beosztott állampolgárokat. A lakosok életét és anyagi javait veszélyeztető helyzeteket a megyei települések polgármesterei is felkészülten fogadják. A feladatok helyi szinten történő irányításáért felelős települési vezetők aktív szerepet vállaltak a gyakorlatok során. Példamutató módon a megye hetvenöt településéről hatvannégy polgármester, huszonegy alpolgármester, továbbá ötvenhárom jegyző vett részt személyesen a felkészítésen. A június 22-ig tartó katasztrófavédelmi felkészítés és riasztási gyakorlat sikeresen zárult, települési szinten is minőségi javulás történt. Békés megyében a reagáló-képesség fenntartása biztosított, és folyamatosan nő a katasztrófavédelmi feladatok ellátásában aktívan részt venni akaró, felelős állampolgárok száma is. Ez pedig a sikeres mozgósítás záloga.

Dr. Nagy Szilvia tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő


17

KRÓNIKA

18

Régi-új laktanyában a nagykôrösi tûzoltók

J

úlius 13-án felavatták a nagykőrösi önkormányzati tűzoltóság felújított laktanyáját. Az épület három hónap alatt mintegy ötvenmillió forintból született újjá. A hangulatot a Katasztrófavédelem Központi Zenekara alapozta meg, amely előbb a Deák téren térzenével szórakoztatta a helybélieket, majd a fúvós zenét „lábon vitték” tovább a laktanya udvarára. Az önkormányzati tűzoltók laktanyájának átadásán először a település polgármestere, Dr. Czira Szabolcs emelkedett szólásra. Mint mondta, a mostani ünnepi alkalom valaminek a kezdete, egyfajta újjászületés – nemcsak a falak újultak meg, hanem a múlt értékei, a cselekvés, az összefogás, a tenni akarás hagyománya is. A polgármester úgy fogalmazott, a megújult laktanya korszerűbb, komfortosabb, mint a régi volt, de a város nem sajnálja a tűzoltóktól ezt a kényelmet. Sőt, azt szeretnék a legjobban, ha minél ritkábban kellene kimozdulniuk, hiszen ez azt jelentené, hogy mindenhol minden rendben van. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató köszöntőjében beszélt a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet alaprendeltetéséről, vagyis az állampolgárok életének és vagyonának a védelméről, a gazdaság biztonságos működésének elősegítéséről, a kritikus infrastrukturális elemek beazonosításáról és felügyelet alatt tartásáról, illetve a veszélyhelyzetek hatósági eszközökkel történő megelőzéséről. A rendszerben fontos szerep jut az önkormányzati tűzoltóságoknak is, mondta a tábornok, hiszen

ezek az egységek azok, amelyek a helyhatóságok döntése alapján őrködnek egy-egy település biztonsága felett. „Kell egy csapat minden településen, amelyik a baj órájában gyorsan be tud avatkozni, vagy már megelőzni is képes a ve s zé ly helyze-

teket.” – fogalmazott az országos katasztrófavédelmi főigazgató. A beszédeket követően a polgármester és a BM OKF vezetője átvágta a nemzeti színű szalagot, majd megtekintették a felújított laktanyát. Az épület mintegy ötvenmillió forintból nyerte el jelenlegi külalakját, a beruházás összes költségének egyötödét az önkormányzat fizette, a többit pedig a Belügyminisztérium nyertes pályázata biztosította. A kivitelezési munkálatok az idén április elején kezdődtek, és alig három hónap múlva már a műszaki átadás is megtörtént. A laktanyában teljesen átépítették a híradós helyiséget, hőszigetelt nyílászárók váltották a régieket, szigetelést kapott

Ungi Péter tûzoltó törzsôrmester

a födém is, vadonatúj vizesblokkok épültek, és modernizálták a konyhát is. Mindeközben az épület visszanyerte eredeti, múlt századi külalakját. A város önkormányzati tűzoltóságán jelenleg huszonnégyen teljesítenek vonulós szolgálatot, a védekezéshez egy Mercedes 1113 TLF gépjárműfecskendő és egy Renault Kerax vízszállító áll rendelkezésre. A felújított épület egyik szárnyában hamarosan helyet kap a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság irodája, ezzel a polgári védelem és az iparbiztonsági szakterület is „beköltözik” a laktanyába, új fejezetet nyitva ezzel a patinás épület és a nagy múltú nagykőrösi tűzoltóság történelemkönyvében. Az alföldi városban a XVII. század vége óta zajlik szervezett tűz elleni védekezés. A régi piactéren 1676-ban állítottak fel őrtornyot, ahonnan mintegy másfél évszázadon át, napi 24 órás ügyeletben láttak el figyelőszolgálatot. Később a református templom tornyában, illetve a városháza tetejéről kémlelték a települést. Nagykőrösön az önkéntesek egylete 1876. november 5-én tartotta alakuló közgyűlését. 1925-ben már tizenhat hivatásos és huszonhat önkéntes tűzoltó állt készenlétben. Ők vehették először birtokukba a laktanya épületét, amely 1926-ban épült Tittel Károly tervei alapján. Az azóta eltelt évtizedekben többször is átszervezték a város tűzvédelmét, ám a Rákóczi utcai laktanyának folyamatosan volt tűzoltó lakója. Pest MKI Fotó: Fakan Zoltán parancsnok

1985-2012 A szegedi Dugonics temetőben július 18-án végső nyugalomra helyezték Ungi Pétert. A törzsőrmester július negyedikén szenvedett halálos balesetet, amikor egy beavatkozásról a Szegedi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságra tartva fecskendőjük felborult. A törzsőrmester ravatalánál egykori kollégái álltak díszőrséget, a polgári szertartáson a család egyik barátja búcsúztatta Ungi Pétert, akiről Szatmári Imre tű. ezredes, Csongrád megye katasztrófavédelmi igazgatója is megemlékezett. Szólt a fájdalmasan rövid életpályáról, arról, hogy a szegedi törzsőrmester a felvételi jelentkezéskor beadott önéletrajzában így fogalmazott: „Szeretek az embereken segíteni és úgy gondolom, ha tűzoltó leszek, az itt végzett munkámmal valamennyivel többet tudok segíteni az embereknek, mint egy hét-

Kibocsátotta elsô végzôseit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Á

tvették oklevelüket július 14-én a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012-es végzősei. A január elseje óta működő oktatási intézményben idén osztottak először diplomát, a kibocsátott hallgatók közül hat tiszt és tizenegy

nok, mb. főigazgató-helyettes, Bittmann Tibor tű. ezredes, a Humán Szolgálat vezetője, valamint Dr. Gubicza József tű. alezredes, az Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály vezetője vett részt.

tiszthelyettes a katasztrófavédelem kötelékében teljesít szolgálatot. Ezen a napon az egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében, Nemzetbiztonsági Intézetében, a Nemzetközi Intézetben, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon végzett hallgatók vehették át oklevelüket Prof. Dr. Patyi András rektortól. A rendezvényen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Dr. Góra Zoltán tű. dandártábor-

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora ünnepi beszédében elmondta, 334 végzett veszi át oklevelét, mint Patyi András fogalmazott, mindannyian „babérkoszorúsak”. Az egyetem vezetője felhívta a hallgatók figyelmét arra, ezután se üljenek ezeken a babérokon, folyamatosan képezzék magukat, bővítsék ismereteiket, szaktudásukat. A rektor azt kérte, legyenek büszkék magukra, oklevelük-

köznapi állampolgár.” Ungi Pétert ez az elhivatottság végigkísérte élete során – mondta az ezredes. Szatmári Imre egy népi bölcsességet idézett, amely szerint nem az út hossza a fontos, hanem az, ahogyan teljesítjük. Ennek alapján pedig tisztelettel fejet kell hajtani az elhunyt bajtárs életútja előtt. Ungi Pétert szerettein kívül szegedi kollégái, Csongrád megyei munkatársai búcsúztatták, de az ország több megyéjéből is érkeztek tűzoltók, hogy leróják kegyeletüket. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a törzsőrmestert a „Katasztrófavédelem halottjá”-vá nyilvánította. A temetésen a főigazgatóság képviseletében megjelent és koszorút helyezett el Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes, Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő és Bittmann Tibor tű. ezredes, a human szolgálat vezetője is. Ungi Péter sír-

jánál eljátszották az Il Silencio-t és a tűzoltószerek szirénaszava is búcsúztatta az elhunyt bajtársat. Ungi Péter 1985-ben született Szegeden. A Vedres István Építőipari Szakközépiskolában építész-technikusi végzettséget szerzett 2005-ben. Az év augusztusában kérte felvételét Szeged Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságához. Beosztott tűzoltóként, 2006. február 15-én kezdte meg hivatásos szolgálatát, őrmesteri rendfokozattal. Még abban az évben jeles eredménnyel szerezte meg az alapfokú szakképesítést. A szakmai ismereteken túl nyelvismeretét is folyamatosan fejlesztette, 2011 novemberében angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett. Elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, 2012. január 19-én rendészeti igazgatásszervezővé avatták. Fiatal bajtársunk hivatásos tűzoltóként arra esküdött, hogy emberek életét, anyagi javait

re, hiszen az egyetem, a vezetőség is büszke most végzett tanulóira. Emellett köszönetet mondott a hallgatóknak, amiért a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet választották tanulmányaikhoz, és azért is, hogy hűséggel végigkísérték a szükséges változások, az átszervezés időszakát. Patyi András végezetül, mintegy útmutatóul, egy kínai közmondással zárta ünnepi köszöntőjét – „Ha boldog akarsz lenni egy életen át: segíts másoknak”. A beszédet követően a rektori és dékáni határozatok ismertetése, majd az oklevelek és elismerések átadása következett. A Katasztrófavédelmi Intézetben végzett hallgatóknak Prof. Dr. Bleszity János ny. tű. vezérőrnagy, igazgató adta át az oklevelet. Az intézetben százhatvanan végeztek, közülük hat tiszt és tizenegy tiszthelyettes a katasztrófavédelem területi, helyi szerveinél dolgozik. Társai nevében Tahiti Ákos őrnagy köszönt el az intézménytől, az oktatói kartól. Hallgatói válaszbeszédében a kibocsátás napját kiemelt fontosságúnak, mindannyiuk életében jelentős állomásnak nevezte. Köszönetet mondott az oktatóknak a kiváló iránymutatásokért, a szilárd erkölcsi tartás mellett átadott szakmai ismeretekért. Mint fogalmazott, a most végzettek méltán lehetnek büszkék magukra, megszerzett tudásukra. Az őrnagy hangsúlyozta, az oklevelek átvételével azonban nem ér véget a tanulás, hiszen az ismeretek bővítésének élethosszig tartó folyamatnak kell lennie.

Barta Ágnes tű. hadnagy Fotó: Videostúdió védje, vagy ha kell, mentse. Arra készült, amire a legtöbben azok közül, akik ezt a hivatást választják: hosszú évek szolgálatára, egy végigdolgozott élet után tisztességgel nyugdíjba vonulni egy megbecsült hivatás olyan képviselőjeként, akire még aktív évei után is felnéznek az emberek, akinek történeteit csillogó szemmel hallgatják gyerekei, unokái. Ungi Péternek nem ez volt megírva... Az égi tűzoltóparancsnok úgy döntött, magához rendeli, hogy ettől kezdve egy másik hivatásos tűzoltóságon teljesítsen szolgálatot. Bajtársunk július 11-én lett volna huszonhét éves... Nyugodj békében, soha nem felejtünk!

Szeged Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság Szegedi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság


19

KRÓNIKA

20

Új távlatok az Három napon át oktatás terén versengtek a tûzoltók Látogatást tett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon a Nemzetközi Rendészeti Akadémia (International Law Enforcement Academy – ILEA) igazgatója. Dr. John Terpinas a két szervezet közötti jövőbeni együttműködés lehetőségéről is tárgyalt az országos katasztrófavédelmi főigazgatóval. A találkozón Dr. Bakondi György tű. altábornagy a személyes vonatkozások után arról beszélt, hogyan alakult át a magyarországi katasztrófavédelmi rendszer. A főigazgató tájékoztatta az ILEA vezetőjét a katasztrófavédelem három nagy részre osztható tevékenységéről, ezek közül is kiemelten az idehaza előzmény nélküli egységes iparbiztonsági hatóságról. Bakondi György kijelentette, az elkövetkezendő egy-két évben igyekszik újjáépíteni azokat a magyar-amerikai kapcsolatokat, amelyek első főigazgatósága alatt sikerrel működtek. Hozzátette, ennek egyik vonulata a kritikusinfrastruktúra-védelem lehet. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a magyar európai uniós elnökség alatt az Egyesült Államok és Kanada részvételével nemzetközi konferencia zajlott Budapesten, amelyet a résztvevők ígéretesnek tartottak, főleg a sérülékeny informatikai rendszerek témáját illetően. A kapcsolatépítés másik vonulata, mondta a tábornok, a képzések területe lehetne, ezért is tartja hasznosnak a Nemzetközi Rendészeti Akadémia igazgatójának látogatását. Dr. John Terpinas szintén úgy vélte, hogy a két szervezet között sok lehetőség adódik az együttműködésre, főleg a képzések szintjén. Az igazgató beszélt arról, hogy karrierje során elsősorban terror-elhárítási területeken dolgozott. Tapasztalatairól szólva említést tett a 2001. szeptember 11-i támadásról, és arról, hogy ezt követően az amerikai hatóságok minden erejükkel a terrorizmus elleni harcra összpontosítottak – és ekkor sújtott le a Katrina hurrikán, amely, mint John Terpinas fogalmazott, megmutatta, mekkora pusztításra is képes a természet. Az ILEA vezetője beszámolt arról is, hogy a közelmúltban tárgyalt az FBI egyik olyan munkatársával, aki a tömegpusztító fegyverekkel, azok kritikus infrastruktúrára gyakorolt hatásával foglalkozik, és felmerült annak az igénye, hogy az akadémián induljon ezzel foglalkozó kurzus. Az igazgató felajánlotta a BM OKF főigazgatójának, hogy erre a jövőbeli tanfolyamra a szervezet oktatókat, illetve hallgatókat küldjön. Hozzátette, az ILEA bármelyik tanfolyamára szívesen fogadnak katasztrófavédelmi tiszteket. A lehetőséget Bakondi György köszönettel vette, mint mondta, egy ilyen kurzusra oktatással (is) foglalkozó szakembert érdemes küldeni, aki aztán tovább tudja adni a tanultakat az általa felkészített hallgatóknak. (GJ)

A

XII. gróf Széchenyi Ödön Országos Tűzoltósport-verseny során az ország valamennyi megyéjének és a főváros tűzoltóinak válogatott csapatai küzdöttek meg egymással a dicsőségért és a díjakért a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban és a Puskás Ferenc Stadionban. Az évszázados hagyományokra visszatekintő tűzoltósport kiemelkedő eseménye a verseny, amelyet négy év után rendeztek meg ismét, 2010-ben a borsodi árvízi védekezés miatt ugyanis elmaradt a viadal. A június 25-27. között megrendezett verseny ünnepélyes megnyitóján Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok köszöntötte a versenyzőket. Rövid beszédében hangsúlyozta a hagyományok, ezen belül kiemelten a sporthagyományok fontosságát, amelyek ápolása véleménye szerint alkalmas arra, hogy szorosabbra fűzze a tűzoltó szakmában nélkülözhetetlen emberi kapcsolatokat. Ezután a tábornok ismertette a verseny programját, külön felhívva a figyelmet a sportszerűség és a balesetvédelem szabályainak betartására. Az ünnepség a versenybírók és a versenyzők eskütételével folytatódott, majd a Szózat hangjaival zárult. Az első nap programja regisztrációval, a felszerelések hitelesítésével, sorsolással, horoglétra-edzéssel, majd technikai értekezlettel folytatódott. A második napon a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ sportpályán reggel nyolc órakor kezdődött a horoglétra-mászási viadal. A Puskás Ferenc Stadionban pedig délután kettőkor

indították a százméteres akadálypálya-versenyt. A horoglétra-mászás akkor tekinthető értékelhetőnek, ha a versenyző a mászóház harmadik emeletére az ablaknyíláson keresztül feljut egy, az erre a célra kialakított, horoggal ellátott létrával a harminc méteres távolságban lévő rajtvonaltól futva úgy, hogy mindig a soron következő ablaknyílás párkányára akasztja létráját, és feljebb hatol a következő szintre. A százméteres akadálypályán a versenyző a palánkhoz fut, átugrik felette és a felvett tömlőkkel végigfut egy magasba emelt gerendán, a kigurított tömlők egy-egy kapcsolóelemét összekapcsolja, az osztóhoz érkezve osztóra kapcsolja, majd a sugárcsövet a tömlőre csatlakoztatja és a megszerelt sugárral átfut a célvonalon. A harmadik napon a tűzoltók kismotorfecskendő-szerelésben és négyszer százméteres váltóversenyben mérték össze erejüket. A kismotorfecskendő-szerelésben az a csapat győz, amelyik a leggyorsabban végez a szívó- és nyomóoldali szerelésekkel, majd a céltábla mögötti tartályba a leghamarabb be tudja juttatni az előírt mennyiségű vizet – tisztes távolságból, egy öt centiméteres lyukon át. A 4x100 méteres stafétánál az első váltótag egy kis ház tetejére egy falétra segítségével felfut, végigszalad a tetőn, a túloldalon leugorva átadja a stafétabotot jelképező sugárcsövet a következő csapattagnak. Ő átugrik a már jól ismert palánkon, és a sugárcsövet a harmadik váltásnak átadja. Ez a versenyző a százméteres akadálypálya gerendás feladatát

hajtja végre, majd a negyedik versenyző tálcatüzet olt el egy kézi porral oltó készülékkel. A XII. gróf Széchenyi Ödön Országos Tűzoltósport-verseny záróünnepsége a Himnusszal vette kezdetét, amelyet a Katasztrófavédelem Központi Zenekara adott elő, majd a díjak átadása következett. Az egyéni számok és a csapatverseny legjobbjai Dr. Bakondi György tű. altábornagytól, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjétől vehették át a teljesítményükért nekik járó serleget, érmet és oklevelet, majd a tábornok értékelte a viadalt. Mint mondta, ezen az országos versenyen részt venni önmagában is rang, amögött komoly felkészülés áll. Egyben lehetőség arra, hogy megszerzett tudását ki-ki a többiekéhez viszonyítsa.

A 2012. évi verseny legjobbjai egyéniben

Horoglétra-mászásban az első helyezést a Hajdú-Bihar megyei Kupás Gergő tű. zászlós szerezte meg, a második Király Nándor tű. főtörzsőrmester lett Győr-Moson-Sopron megye csapatából, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csapatot erősítő Béres Tibor tű. főtörzsőrmester állhatott fel. A 100 méteres akadályfutásban a győztes Csabai Tamás tű. törzsőrmester lett Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, a második helyen a Veszprém megyei Józsa Balázs tű. törzsőrmester végzett, míg a harmadik Lengyel László tű. főtörzsőrmester lett, szintén Borsod-Abaúj-Zemplén megye csapatából. Az egyéni összetett verseny élén Kupás Gergő tű. zászlós végzett, a második helyezett Király Nándor tű. főtörzsőrmester lett, míg a harmadik legjobb Csabai Tamás tű. törzsőrmester volt.

Elsô Nemzeti Mentôkutyás Bajnokság A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat mentőkutyái a Pilis Mentőcsoport tagjaként évek óta segítik a katasztrófavédelem munkáját. Az esetek döntő többségében eltűnt személyek keresésében vesznek részt, de gyakran van szükség a kutyák jó szimatára egy-egy tűzeset utáni vizsgálatban is. A szolgálat tagja a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetségnek, így rendszeresen teszik próbára képességeiket külföldi és hazai versenyeken, de évek óta maguk is rendeznek megmérettetést. Idén a hazai viadal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának engedélyével a Nemzeti Mentőkutyás Bajnokság nevet viselte. A nemzeti bajnokság megrendezésével a cél az, hogy a magyarországi bejegyzett mentőszervezetek alegységei szakmai lehetőséghez jussanak. A hazai indulók a külföldi versenyzők

megtalálni. Egy minimum 1500 négyzetméteres romterületen egy embert két méter mélyen, egyet egy méter magasan, egyet pedig egy szűk sötét nyílásban rejtettek el. A mentőkutyák a gazdájuk segítsége nélkül, egyedül akadtak rájuk, ezt hangos ugatással jelezték. Talán a nagy hőségnek volt köszönhető, hogy az első versenynapon mindössze két versenyző járt teljes sikerrel. A következő napon a területkutatás került sorra. A feladat hasonló volt, csak itt egy mintegy 3,5 hektárnyi, erdős- bokros területen kellett megkeresni három embert az előírt szintidő, 30 perc alatt. Sajnos több sikertelen próbálkozást hozott a nap, sokan kiestek a versenyből. Balázs László egyedüli magyarként tudta teljesíteni a személykeresési fázist. A harmadik nap már a sikerekről szólt.

részvételének köszönhetően arról is képet kaphatnak, hogy hol tart a nemzetközi mezőny. A Nemzeti Mentőkutyás Bajnokság indulói június 15. és 17. között a pilisi dombok között három helyszínen mérkőztek meg, a mintegy negyven nevezett között szlovák, horvát, szlovén és cseh indulók is voltak. Ami a kutyákat illeti, szintén vegyes volt a kép, a tacskótól a labradorig igen változatos mezőny állt rajtvonalhoz. A solymári sportpályán fegyelmező és ügyességi feladatokat kellett végrehajtani kiépített pályán. Aki itt megütötte a mércét, az léphetett tovább a valódi megmérettetést jelentő versenyszámokhoz. Zsámbékon a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kialakított gyakorló terepen az úgynevezett romkutatás versenyszámban, eltűnteket kellett

A délutáni díjátadón a különböző versenyszámok dobogósai a Magyar Vöröskereszt főigazgatójától, Kardos Istvántól vehették át az elismeréseket. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, Dr. Bakondi György tű. altábornagy képviseletében Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő adta át a katasztrófavédelem különdíját a legjobb külföldi kutyás egységet képviselő szlovén Leban Sebastiannak. Pest megye különdíját Benkovics Zoltán tű. dandártábornok, megyei katasztrófavédelmi igazgató nyújtotta át Balázs Lászlónak, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat vezetőjének. Természetesen a munka oroszlánrészét végző mentőkutyák sem mentek haza üres „kézzel”, a szervezők egyegy zsáknyi finom eledellel tették számukra is emlékezetessé a napot. (Pest MKI)

A 2012. évi verseny legjobbjai csapatban

Horoglétra-mászásban a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság csapata bizonyult a legjobbnak, őket Borsod-Abaúj-Zemplén követte, a harmadik legerősebb csapatot Győr-Moson-Sopron megyének sikerült kiállítania. A 100 méteres akadályfutásban BorsodAbaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Fejér megye volt a sorrend. Kismotorfecskendő-szerelésben a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság csapata végzett az élen, a második Győr-Moson-Sopron megye lett, míg a harmadik helyet Fejér megye szerezte meg. A négyszer százméteres váltófutást Győr-Moson-Sopron megye nyerte, mögötte Bács-Kiskun, illetve Tolna megye következett. Az összetett csapatversenyt Győr-Moson-Sopron megye nyerte, a második legjobb Hajdú-Bihar megye csapata lett, míg a harmadik helyet Fejér megye csapata vívta ki magának.

Galántai-Kisdi-Újhegyi


21

kaTaSzTróFaVÉDELEm

22 Akik példaként állnak állományuk előtt…

A május, június jelentősebb akcióiban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tűzoltókat, rendőröket, adó- és vámhatósági, valamint közlekedési hatósági munkatársakat részesített elismerésben az országos katasztrófavédelmi főigazgató július ötödikén. A rendezvényen az

Országos Rendőr-főkapitányság képviseletében megjelent Kiss Csaba r. alezredes, a Közlekedésrendészeti Főosztály osztályvezetője. Az ünnepség kezdetén a jelenlévők egyperces néma tiszteletadással adóztak az ópusztaszeri balesetben elhunyt szegedi tűzoltó törzsőrmester, Ungi Péter emlékének. Az elismerésre várókat Dr. Bakondi György tű. altábornagy méltatta, aki úgy fogalmazott, hatékony munkájukkal az elmúlt időszak három jelentősebb akciójában is szolgálták a közbiztonság erősödését. A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a Disaster-akció előzmény nélküli volt, ebben az esetben négy társhatóság öt megyében, számos helyszínen hajtott végre ellenőrzést. Az akciót a tábornok sikeresnek, folytatást igénylő eseménynek minősítette. Bakondi György felidézte a gödöllői vonatbaleset és a MOL zalaegerszegi telepén májusban történt robbanást is, az előbbit szerencsés kimenetelű vasúti balesetnek nevezve, hiszen az érintett tehervagonokból nem került veszélyes anyag a környezetbe. Összességében kijelenthető, mondta az országos katasztrófavédelmi főigazgató, hogy a hatóságok együttműködése, a közös feladat-végrehajtás sikerre vezet, növeli a hatékonyságot, ezért az ilyen akciókat folytatni kell. A tábornok hozzátette, a szolgálat példás ellátásának elismerését nem feltétlenül kell ünnepnapra időzíteni, ezért vehetik át a jelenlévők most a megbecsülést kifejező katasztrófavédelmi emlékérmet és emléklapot.

Oroszlányba került az első igazolvány

Az országban elsőként az oroszlányi önkormányzati tűzoltók parancsnoka vehette át új szolgálati igazolványát, amelyet július 10-én a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője adott át neki.

rÖViDHÍrEk Czomba Péter tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató köszöntőjében úgy fogalmazott, január 1-jével rendszerváltás léptékű változás történt a katasztrófavédelem területén, ami fokozza a biztonságot, veszélyhelyzetben pedig egységessé teszi az irányítást. A rendszer meghatározó elemévé váltak a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek. Az önkormányzati tűzoltóságok tevékenysége, az egységes tűzvédelmi és katasztrófavédelmi rendszerben betöltött szerepük megkérdőjelezhetetlen, januártól az önkormányzati tűzoltóságok még szervezettebben és hatékonyabban működnek. A törvény felhatalmazása alapján az egységesség kifejezése érdekében ezután már nemcsak a hivatásos tűzoltók rendelkeznek majd szolgálati igazolvánnyal, hanem az önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltók is. A tagok számára a BM OKF meghatározott formátumú egységes igazolványt ad ki, amelyeket a BM OKF Humán Szolgálata készít el. Az igazolvány az egységes szervezethez való tartozást is kifejezi és minden kollégában erősíti az összetartozást és lojalitást – mondta az igazgató. Ezt követően a megyei igazgató átadta az ország első önkormányzati tűzoltói szolgálati igazolványát Szabó Imrének, az Oroszlányi Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokság parancsnokának.

Jól vizsgáztak a rendszerek

A paksi atomerőművel közös kommunikációs gyakorlatot tartottak július huszadikán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A teszt célja a rendszer működésének ellenőrzése, a Marathon Terra rendszer, valamint az EDR rádiók használatának gyakorlása volt. A feltételezés szerint az atomerőmű egyes blokkjának gőzfejlesztőjénél a reggel kilenckor kinyitott biztonsági szelep nyitva maradt, ennek hatására működésbe lépett a zóna üzemzavari hűtőrendszere, és környezeti kibocsátás történt. A hermetikus tér és az ellenőrzött zóna sugárvédelmi műszerei nem mutattak lényeges sugárszint-emelkedést. A blokkot biztonságosan leállították, a telephelyen elzárkózást rendeltek el. A kettes és hármas blokk rendben tovább működött, a négyes karbantartás miatt nem üzemelt. Egy óra alatt sikerült a gőzfejlesztő biztonsági szelepét lezárni, ennek köszönhetően a kibocsátás elhanyagolható mértékűre csökkent, javult a sugárzási helyzet, a veszélyhelyzet elhárult. A gyakorlat során a kialakult helyzetről az

atomerőmű értesítette a BM OKF Központi Főügyeletét és az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH). A katasztrófavédelmen belüli értesítés is megtörtént, amelynek nyomán az országos iparbiztonsági főfelügyelő Paksra irányította a mobil bevetési egységet. Természetesen ezúttal az egység nem indult útnak, az OAH és a BM OKF szakemberei azonban szimulálták

a döntéstámogató rendszerek futtatását. Az eredményeket valós helyzetben megkapná a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Kormánybizottság Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottsága, de minthogy az nem vett részt a gyakorlatban, ez nem történt meg. A gyakorlat a terveknek megfelelően lezajlott, valamennyi tesztelt csatorna jól működött. A résztvevő szervezetek megállapodtak abban, hogy a közeljövőben további hasonló közös gyakorlatokat tartanak.

Hivatalosan is átvette a budapesti területi szervizt a BM HEROS

Július 20-án a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dologház utcai épületében átvette a budapesti gépjárműjavító műhelyt a BM HEROS, amellyel tovább bővült a szervizhálózat. A rendezvényen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Hrabovszky Pál tűzoltó alezredes, a műszaki főosztály vezetője képviselte. A meghívottak végigjárták a műhelyt és egy prezentáció révén képet kaptak a Pethő István Ferenc tűzoltó alezredes, vezérigazgató által irányított szervizhálózat működési terveiről.

Varga Ferenc tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója úgy fogalmazott: „a történelem ismétli önmagát”,

hiszen tíz évvel ezelőtt még az országos rendeltetésű Központi Javító Üzem működött a most átadott szerviz helyén. Az átadással immár Budapesten is a herosos szakértők fogadják a szervizbe érkező katasztrófavédelmi gépjárműveket, eszközöket. A fővárosi műhely sok egyéb mellett a gépjárművek nagyjavításába is besegít.

Születésnapi köszöntés

Ötvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon Szluka Pál tűzoltó alezredest, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes vezetőjét. Az alezredesnek

Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megelőzési területén kiemelt főelőadóként dolgozott. Akkori elöljárója – felismerve szakmai felkészültségét, tapasztalatait és pozitív emberi tulajdonságait – 2001. július elsejével kinevezte a polgáriveszélyhelyzet-kezelési osztály vezetőjévé. 2010 januárjában igazgatóhelyettesi beosztásba került, amit jelenleg is betölt. Kiemelkedő kapcsolatteremtő képességét jól kamatoztatja mind a napi munka, mind az együttműködő szervekkel történő egyeztetések során. 2010 őszétől 2011 nyaráig a vörösiszap-katasztrófa sújtotta területen a károk felszámolásakor és az újjáépítés koordinálására létrehozott Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ törzsének tagjaként is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.

A katasztrófavédelem is támogatja az állomány pihenését

elsőként Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató gratulált. Mint mondta, hosszú évek óta ismerik egymást, fontosnak tartotta, hogy a kerek évfordulón személyesen köszöntse az ünnepeltet. A köszöntésre az ünnepelt elöljárójával, Berecz György tű. alezredes, Nógrád megyei katasztrófavédelmi igazgatóval érkezett. Szluka Pál tű. alezredes 1987. április elsejével a jogelőd polgári védelmi parancsnokságnál kezdett dolgozni közalkalmazottként, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskola elvégzése után 1995. július elsejével került hivatásos állományba. A polgári védelem és a tűzoltóság 2000-es összevonását követően másfél évig a

A Magyar Nemzeti Üdülés Alapítvány üdülési és rekreációs pályázatot hirdetett a Belügyminisztérium és irányítása alá tartozó szervek személyi állománya és családtagjaik számára. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományából 428 munkavállaló 388 hozzátartozója és 1052 gyermeke pályázott és nyerte el az alapítvány támogatását. A pályázaton meghirdetett feltételek szerint összesen 1480an vehetik igénybe a kedvezményes üdülési lehetőséget. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének döntése alapján szolgálatteljesítés terén nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként a katasztrófavédelem a 428 pályázója közül 181 dolgozó esetében 3 037 500 Ft összegben átvállalja a befizetendő önerő egészét vagy annak egy részét, így támogatva dolgozói pihenését és rekreációját. Az, hogy kik kapják a segítséget, az a munkáltatók javaslata alapján dőlt el.

BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központ Napi háttérsugárzási átlag (nSv/óra)

Változás az előző naphoz képest (%)

2012.07.01. 2012.07.02. 2012.07.03. 2012.07.04. 2012.07.05. 2012.07.06. 2012.07.07. 2012.07.08. 2012.07.09. 2012.07.10. 2012.07.11. 2012.07.12. 2012.07.13. 2012.07.14. 2012.07.15. 2012.07.16.

95 95 95 95 95 103 94 95 94 94 96 93 93 94 92 91

0 0 0 0 0 8 -10 1 -1 0 2 -3 0 1 -2 -1

Napi háttérsugárzási átlag (nSv/óra)

Változás az előző naphoz képest (%)

500

Dátum 2012.07.17. 2012.07.18. 2012.07.19. 2012.07.20. 2012.07.21. 2012.07.22. 2012.07.23. 2012.07.24. 2012.07.25. 2012.07.26. 2012.07.27. 2012.07.28. 2012.07.29. 2012.07.30. 2012.07.31.

91 92 96 93 93 92 91 95 96 93 92 93 98 92 93

0 1 4 -3 0 -1 -1 4 1 -3 -1 1 5 -7 1

350

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetésével megkezdődött a globális klímaváltozással kapcsolatos katasztrófa-kockázatok értékelésével foglalkozó, két és féléves európai uniós projekt végrehajtása. A július 16-17-én, Belgrádban megtartott projektindító értekezleten az EU, Ausztria, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország szakértői vettek részt. Az értekezleten a projekt pénzügyi és adminisztratív követelményeinek ismertetését követően az első szakmai feladatokat is végrehajtották, a résztvevők egyebek mellett megkezdték az alapadatok összegyűjtésére szolgáló kockázati kérdőív részleteinek kidolgozását. A kétnapos találkozót a BM OKF polgári védelmi és informatikai, valamint az RSOE szakértői szervezték és vezették. A következő rendezvény szeptember közepén, Budapesten lesz. A SEERISK-projekt fő célja a környezeti kockázatok csökkentése a megelőzési lehetőségek fejlesztésével. Ennek érdekében fel kell mérni a globális klímaváltozás okozta sérülékenységet, illetve regionális és települési szinten megoldási lehetőségeket kell keresni. A résztvevő államok egy-egy városa mintaterületként biztosítja az európai államokban is alkalmazható modellek kidolgozásához szükséges adatokat.

Háttérsugárzás Háttérsugárzás 2012. hónapban 2012. július július hónapban

450 400

nSv/óra

Dátum

Megkezdődött a munka a SEERISKprojektben

300 250 200 150 100 50 0 07.01.

07.08.

07.15.

07.22.

07.29.

A sugárzási adatok nSv/óra egységben vannak megadva. Normál háttérsugárzási tartomány: 50 - 200 nSv/óra. Riasztási szint: 500 nSv/óra.


23

magazin

24 belül tűzoltótechnikai eszközöket kell tárolni, ott tűzvédelmi berendezéseket kell létesíteni.

Menekülési felvonó alkalmazási lehetôségei

Emberi tényezők

(kivonat a Dr. Balogh Imre Emlékpályázat 2012-es győztes pályaművéből) Bevezető

Biztonsági felvonót a vonatkozó műszaki követelményeknek és a tűzvédelmi szakhatóság előírásainak megfelelően szabad létesíteni. A tűzoltófelvonók, illetve biztonsági felvonók műszaki követelményeire vonatkozó előírások különböző szabványokban megtalálhatóak, a tűzvédelmi szakhatóság által támasztott követelményekre azonban semmilyen szakmai útmutató nincs. Az elmúlt harminc évben a felvonók használatát folyamatosan tiltják, de kevés információ áll rendelkezésre azt illetően, miért is ez a szigor. Tény persze, hogy volt már haláleset a felvonó tűz idején történt használata miatt.

virágkorát, ekkor váltak mindennapossá az öthatemeletes lakóházak, magasságukat előbb 21, majd később 18 méterben szabályozták.

A kiürítés menetét és idejét az épületben tartózkodók karakterisztikája jelentősen befolyásolja. Például az, hogy ébren vannak-e, ismerik vagy sem az épület közlekedőit és tűzvédelmi rendszereit, mekkora a személysűrűség, de az sem elhanyagolható szempont, hogy vannak-e esetleg korlátozott moz-

A felvonó történelme

Az 1930-as évek elején felismerték: biztosítani kell, hogy a tűzoltók az épületek felső szintjeit is a lehető leggyorsabban elérjék. Ennek érdekében a felvonóknál a földszinten egy betörhető üveggel ellátott kapcsolót helyeztek el, amely a berendezést a földszintre vezérelte. Később meghatározták a felvonóakna ajtajának legkisebb méretét és a lift teherbírását (550 kg), valamint azt is, hogy a legfelső szintnek egy percen belül elérhető-

„

1. ábra Modelltér alaprajza

„

A felvonók használata kiürítés során nem mindig egyértelmûen segíti a kiürítés menetét, használata gondos tervezést igényel.

nek kell lennie. A tűzjelzési technika fejlődésének köszönhetően 1973-ban kifejlesztették a hő- vagy füstérzékelés alapján történő felvonóvezérlést: ilyenkor a lift a földszinten áll nyitott ajtókkal, üzemen kívül és a tűzoltók speciális kulcsával manuálisan vezérelhetővé válik. Az előírások átgondolása és a technológia további fejlődése nyomán, 2003-ban jelent meg a tűzoltófelvonókra jelenleg vonatkozó szabvány.

Az épületek változása

A magas épületek megjelenése nem a XIX. századhoz köthető. Talán a legelső ilyen a Bibliában is szereplő Bábel tornya volt, amely az égig ért. A Római Birodalom Európában Julius és Augustus cézárok uralkodása idején élte

Világszerte találunk példákat magas épületekre: piramisokat, kastélyokat, várakat, katedrálisokat. Az azonban tény, hogy a felhőkarcolók a XIX. század végén jelentek meg. Két alapvető műszaki fejlesztés tette lehetővé az épületek magasságának növelését: az Otis-féle, biztonsági fékkel ellátott felvonó, valamint az 1970-es években kifejlesztett acéltartó. A magas és szupermagas épületek tűzvédelmével kapcsolatban a következő problémák merülnek fel: hosszú a kiürítési idő; a külső tűzoltói beavatkozás szinte lehetetlen; a repülőgépekről való tűzoltás nem lehetséges; a menekülési útvonalakat a lépcsőházak és a felvonók jelentik; a tűzoltói szakfelszerelések szállítása, valamint a személyek mentése a lépcsőházon és felvonókon keresztül történhet; az épületen

gási képességgel rendelkezők. Befolyásolja a kiürítést, hogy milyenek a bent lévők fizikai képességei, hányan és milyen sűrűn vannak az épületben, mennyire ismerik a kiürítési útvonalakat és a tűzvédelmi rendszereket, milyen a reakcióidejük, illetve mekkora a felvonó megérkezéséig való várakozásra való hajlandóságuk.

Lehetőségek és javaslatok külföldön

A Word Trade Center tornyainak 2001. szeptember 11-i összeomlása új megvilágításba helyezte a felvonók kiürítésre történő használatát vészhelyzet esetén. A vizsgálatok összegzése során kiderült, hogy a felvonóban tartózkodókat két fő veszély fenyegeti: a földrengés és a tűz. A földrengés-érzékelő szenzorok 0,15 g oldalirányú gyorsulás esetén a liftet megállítják és a legközelebbi állomásra vezérlik, ahol a felvonó üzemen kívül helyeződik. A beépített tűzjelző-berendezés tűz érzékelésekor a felvonót a földszintre vezérli, ahol az üzemen kívül marad. Megjegyezendő, hogy a lift csak akkor kerül üzemen kívül, ha a tűzjelző a felvonógépházban, a felvonó előtérben vagy az aknaajtó előtti folyosón/közlekedőn érzékelt tüzet. A két

2. ábra 1-4 menekülési felvonó használatára jellemzõ eloszlás

szimulátor három modulból áll: egy grafikus felhasználói felületből, magából a szimulátorból és a 3D-s eredmények megjelenítőjéből. A programot az amerikai Thunderhead Engineering Ltd. fejleszti. A példa során vizsgáltuk, hogy a kiürítési folyamatot hogyan befolyásolja a felvonó használata. A példában egy egylégterű, körülbelül 920 négyzetméteres területen helyeztünk el száz embert (1. ábra). A szinthez egy nagyjából 35 négyzetméteres előtér kapcsolódik, ahonnan két, 1,40 méter karszélességű lépcsőház és példánként változóan 1-6 darab, nyolcszemélyes felvonó kapcsolódik. Az egylégterű helyiség és az előtér, valamint az előtér és a lépcsőházak között 1,80 méter szélességű ajtókat helyeztünk el, a földszinten pedig egy ugyanilyen szélességű ajtó biztosítja a kijáratot a szabadba. A száz emberből 80 „egészséges”, azaz haladási sebessége maximális,1,26 m/s és vállszélessége átlagos, 46,5 centiméter – őket a modelltérben kék szín jelzi. A másik 20 személy „sérült”, maximális haladási sebességük 0,71 m/s, vállméretük 46,5-72 centiméter között mozog (látássérült, mankóval közlekedő, stb.) – a modelltérben piros színnel jelölve. Az épületben a földszinten csak egészséges emberek tartózkodnak, a felette lévő húsz emeleten pedig a fenti megoszlásban helyeztük el őket véletlenszerűen, azaz összesen 2100 ember kijuttatását vizsgáljuk. A szimulációk során kapott eredményeket az 1. táblázat mutatja részletesen. A vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a felvonók használata kiürítés során nem mindig egyértelműen segíti a kiürítés menetét, ennek használata gondos tervezést igényel (2.-3. ábra). Fontos megjegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor az emberek nem képesek a lépcsőn történő haladásra, mindenképpen felvonót kell alkalmazni. Emellett fontos az alaprajzi elrendezés olyan kialakítása, amelyben sem az egyes szinteken, sem a földszinten nem akadályozzák egymást a lépcsőn és a felvonókkal haladók.

3. ábra 5 menekülési felvonó használatára jellemzõ eloszlás évtizedes tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezérlés ezen beállítása esetén a felvonók használata biztonságos marad.

Számítógépes szimulációs vizsgálat a felvonóval történő kiürítésre

A Pathfinder 2011 egy személyalapú kiürítési szimulátor, amely az emberek mozgására jellemző kikerüléses viselkedést alkalmazza. A

kiürítési liftek mennyisége (db)

kritikus időpontok (s)

0

1

2

3

4

5

6

egy terű helyiségek elhagyásának ideje

55

54

53

55

53

97

55

3269 1698 1293 980

836

765

710

lifttel menekülők épület elhagyásának ideje

-

lépcsőt használók épület elhagyásának ideje

915

853

914

905

teljes kiürítési idő

915 3269 1698 1293 980

914

905

760

781


25

magazin

26 Összefoglalás

A felvonókkal történő kiürítés kapcsán minden szakmai szereplőben azt kell tudatosítani, hogy azok csak megfelelő használati szabályokkal és gyakorlottsággal, emellett

szakmai irányítás mellett lehetnek hatékonyak vészhelyzet esetén. A terület szabályozása során fontos a legújabb eredmények, kutatások és a külföldi magas épületekkel kapcsolatos tapasztalatok nyomon követése

és azok hazai alkalmazhatóságának vizsgálata.

Veres György tű. alezredes, okl. biztonságtechnikai mérnök (MSc)

Régi-új nyertes a dr. Balogh Imre Emlékpályázaton Az idei dr. Balog Imre emlékpályázatot a tavalyi verseny különdíjasa, Veres György, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági Osztályának munkatársa nyerte meg. A díjazott az emlékgyűrűt június 5-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon vette át. A pályázatokat elbíráló bizottság elnöke, Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő az ünnepségen elmondta, az idén meghirdetett pályázatra hét munka érkezett, valamennyi megfelelt a tartalmi és formai követelményeknek. A tábornok elmondta, hogy a három legjobbnak ítélt tanulmányról részletes értékelés készült, ám tekintettel arra, hogy jeligés pályaművekről van szó, csak a legjobb mű szerzőjének kilétét fedte fel a bizottság. A tavalyi év e tekintetben kivételes volt, emlékeztetett a főfelügyelő, hiszen akkor két olyan munka is érkezett, amelyet díjazott az értékelő grémium. A mostani bontásnál derült ki, hogy a legjobb dolgozatot a tavalyi különdíjas készítette a „Menekülési felvonó alkalmazási lehetőségei” címmel. A díjat Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, megbízott főigazgató-helyettes adta át. A pályamű méltatásaként a tábornok elmondta, hogy a szerző az OTSZ előírásaitól kezdve valamennyi fontos gyakorlati kérdést nyomon követi munkájában, és ezeken túl még nemzetközi kitekintést is ad a téma kapcsán. A díjátadáson jelen volt Bittmann Tibor tű. ezredes, a humánszolgálat vezetője és Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója is.

140 éves a szombathelyi tûzoltóság

J

úlius 2-án vette kezdetét a 140 éves szombathelyi tűzoltóságot ünneplő rendezvénysorozat, amelyet a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség szervezett. A több napos rendezvény nyitóeseményeként egy múltba tekintő bélyeg- és képeslap-kiállítás volt látogatható Szombathelyen. A kiállításnak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ adott helyet. Három nyugdíjas kolléga, Steindl

Rezső szombathelyi tűzoltó őrnagy, Mayer József nagyatádi tűzoltó őrnagy, valamint Juhász Árpád bélyeg- és képeslapgyűjteményét tekinthették meg az érdeklődők. Július 6-án Kampel Oszkár tűzoltó ezredes – a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója – ünnepi beszéde és Lendvai Rezső történelmi felvezetője után a régi tűzoltó laktanya helyén álló tizennégy emeletes épületnél

emléktáblát helyeztek el, amely méltó emléket állít a tűzoltóság valamikori bölcsőjének. Utána felavatták a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főbejáratánál található relief történetéről szóló emléktáblát. A relief történetét Grastyán László nyá. tűzoltó alezredes idézte fel. Ezt követően került sor egy felújított gépjárműfecskendő ünnepélyes átadására. A pénteki programok záróakkordjaként az igazgatóság


27

épületének tornyára a Himnusz dallamára tűzték ki a nemzeti lobogót. Július 7-én a Szent Márton temetőben Brutscher József tűzoltóparancsnok sírjának megkoszorúzásával folytatódott az ünnepségsorozat, majd látványos, fúvószenekarral kísért felvonulásnak lehettek tanúi az érdeklődők. A felvonulás a temetőtől Szombathely Fő terén át a művelődési központig tartott. A város lakói a Fő téren megtekinthették a tűzoltóság jelenlegi szerállományát, megismerkedhettek az egyes technikai eszközök fontosabb paramétereivel. A felvonulók alakzatát a menetoszlopba beálló fecskendők zárták. Az ünnepi állománygyűlés keretében Kampel Oszkár tűzoltó ezredes Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy nevében köszöntötte a jelenlevőket, és elmondta, hogy az elmúlt száznegyven évben a tűzoltók lehetőségeikhez és technikai fejtettségükhöz mérten mindig segítettek a bajbajutottakon, s ez a jövőben is így lesz. Arra kérte az állomány tagjait, hogy úgy, ahogy mindig is tették, továbbra is szívvellélekkel végezzék a munkájukat. A tűzoltók évtizedeken át nyújtott segítő munkáját Dr. Puskás Tivadar, Szombathely város polgármestere köszönte meg. Göncz Szabolcs tűzoltó őrnagy, a szombathelyi hivatásos tűzoltóság parancsnoka beszélt a tűzoltók áldozatos munkájáról, megemlékezett az elhunyt bajtársakról, végül Brutscher József szavait idézte: „Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd: Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet. Jutalmad ez legyen. Betöltéd tisztedet.” Az állománygyűlés után a tűzoltók különbö-

ző bemutatókkal várták a közönséget a művelődési központ előtti téren. A látványosra sikerült programok sok nézelődőt, kicsiket és nagyokat egyaránt a helyszínre vonzottak. CTIF-szerelési bemutatót tartott a kőszegi ÖT női csapata, ezt követően a Bozsoki ÖTE szervezésében egy „retro” mentési akción derülhetett a közönség. A mókásra sikerült akció forgatókönyve szerint egy ittas sofőr leszorított az útról egy másik gépkocsit, majd elgázolt egy kerékpárost. Pannónia motorján arra járőrözött egy rendőr, és korhű járművekkel megjelentek a tűzoltóság és a mentőszolgálat szakemberei is, hogy kiszabadítsák, majd ellássák a sérülteket. Időközben a korabeli

öltözetben érkező Ladás rendőrök felvették az adatokat, helyszíneltek, valamint gumibottal próbálták nyugalomra bírni a hőbörgő, verekedő járművezetőt. A program tűzoltási bemutatóval folytatódott, ahol a szombathelyi tűzoltók már a mai korszerű technikai felszereltséggel egy lángoló Ladát oltottak el, amelyben szabálytalanul gázpalackokat szállítottak. Az ünnepi hét zárásaként a régi rendőrségi, mentő- és tűzoltójárművek hangos szirénaszó kíséretében indultak vissza állomáshelyükre.

Balogh Nikoletta tű. zászlós megyei katasztrófavédelmi szóvivő

AZ IGAZGATÓSÁGOK ÉLETÉBŐL

28

Az igazgatóságok életébõl Baranya Katasztrófavédelmi konferencia Katasztrófavédelmi konferenciát szervezett a társasházak képviselői és a lakásszövetkezetek vezetői részére július 10-én a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pécsett, az

elhelyezésének szabályaira, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, rendszerek vonatkozó előírásaira, azok felülvizsgálatára. A többi közt ismertette a tüzelő-fűtő berendezésekre, kéményekre vonatkozó előírásokat, valamint tájékoztatta a hallgatóságot a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényről, amely jövő január 1-jén lép hatályba.

épületek megközelíthetőségét, az oltóvízforrásokhoz való hozzáférés akadályozását, a száraz felszálló vezetékek és a hő- és füstelvezetők bizonytalan műszaki állapotát, az utólag kialakított rácsos felületeket és a lépcsőházakban elhelyezett tárgyakat, virágokat említette. Beépített veszélyforrásként a szemétledobókat és a szellőzőaknákat említette példaként.

Bacher Csaba tű. százados

Bács-Kiskun Fenyves erdô aljnövényzete égett Kiskunhalason

Iparosházban. A konferenciát Mácsai Antal mk. tű. ezredes, megyei igazgató nyitotta meg, majd a jövőben várható ellenőrzésekről ejtett szót, amelyek célja mint mondta, a jogszabályokban meghatározott előírások maradéktalan betartatása, ha kell bírságolás útján is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a hatósági ellenőrzéseknek nem a bírságkiszabás a célja, hanem az, hogy az embereket ráébresszék: az önkéntes jogkövetés az ő érdekeiket szolgálja. Az ezredes konkrét beavatkozások ismertetésével mutatta be, hogy a menekülési útvonalakon elhelyezett tárgyak miképpen veszélyeztették és nehezítették a tűzoltók munkáját. Matusz Dániel tű. hadnagy a polgári védelemmel kapcsolatos jogszabályokat vázolta a hallgatóságnak. Előadásában külön kitért az óvóhelyek kezelésével, azok ki-, és bérbeadásával, karbantartásával kapcsolatos kötelezettségekre. Arató Gábor tű. főhadnagy a tűzvédelemmel kapcsolatos és a társasházakat érintő jogszabályi háttérről, a hatósági ellenőrzés főbb feladatairól és annak menetéről adott tájékoztatást. Ismertette az ellenőrzésben érintettek jogait és kötelezettségeit, a szankcionálás módozatait, felvázolta az eltérési engedélyeztetési eljárás menetét, az eltérésiengedélykérelem tartalmát, és hogy mely esetekben nem adható engedély eltérésre. Fischer András tű. főhadnagy előadásában ismertette az általános használati és tárolási szabályokat, a menekülési és kiürítési útvonalak előírásait, illetve az azokkal kapcsolatos eltérési lehetőségeket. Bemutatta a jogszabálysértések esetén kiszabandó bírságtételeket. Kitért a vagyonvédelmi rácsos ajtók

A konferencia utolsó előadásában Vetusinszki Balázs tű. őrnagy a tűzoltók legfontosabb feladatának az életmentést nevezte. A középmagas és magas épületek esetében a beavatkozásokat nehezítő körülményként az

Július 6-án délután fenyves erdő tüzéhez riasztották a katasztrófavédelem kiskunhalasi, kecskeméti, szegedi, kiskunfélegyházi, kalocsai, bajai és kiskőrösi tűzoltó egységeit. Kiskunhalas határában, a Zsanai út mellett keletkezett tűz egy 75 hektáros területet veszélyeztetett, de a gyors beavatkozásnak és az időközben eleredő esőnek köszönhetően csak 4,4 hektár vált a lángok martalékává. A tűzoltóknak sikerült megakadályozni, hogy az erdő szélén álló tanyára is átterjedjen a tűz. Az oltásban tizenegy gépjármű és több mint negyven tűzoltó vett részt, a munkát nehezítették a rossz terepviszonyok és az is, hogy az esettel egyidőben hat másik tűzeset is volt a környéken. A tűz keletkezésének körülményeit tűzvizsgálat során tisztázzák.

Lángok a fenyvesben Kaskantyú külterületén Kéthektárnyi területen fenyves erdő aljnövényzete kapott lángra július hatodikán Kaskantyú külterületén. A tüzet a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálata észlelte, amikor a kiskunhalasi tűzeset helyszínéről tartott állomáshelyére. A tűzoltásvezető a felderítés során a fokozatot hármas kiemeltben határozta meg. A területen hat tűzoltógépjármű és közel negyven tűzoltó vett részt az oltásban, a munkát itt is hátráltatták a rossz terepviszonyok és a nehezen megközelíthető helyszín. Éjszaka kisebb lánggal égés és füstölés volt tapasztalható, ezért a helyszínt a katasztrófavédelem tűzoltó egységei vigyázták. A tűz keletkezésének körülményeit ebben az esetben is tűzvizsgálat tisztázza.

Lángolt a borókás Bócsán Július hetedikén a Bócsa külterületén lévő borókás kapott lángra. Az előzetes felmérés alapján mintegy harminchektáros, gyepes területen vegyes erdő aljnövényzete, valamint foltokban ősboróka égett. A tűz helyszínét a tűzoltók csak gyalog tudták megközelíteni és csak kézi szerszámokat tudtak használni. Az oltásban a néhány hónappal ezelőtti bugaci tűzhöz hasonlóan hivatásos, önkéntes, önkormányzati tűzoltók, polgárőrök, valamint a területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Park munkatársai vettek részt. Ezen a helyen majdnem húsz éve már volt hasonlóan nagy erdőtűz, akkor jelentős mennyiségű boróka vált a lángok martalékává. A mostani tűzben az akkor foltokban megmaradt növény semmisült meg, de az összefüggő borókást sikerült megmenteni. A tűzoltók az éjszakát is a helyszínen töltötték, oltották a visszagyulladó tüzeket, illetve őrizték a területet.

Igazgatói dicséret A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Dr. Farkasinszki Lóránt tű. alezredes szolgálaton kívüli példamutató helytállásáért igazgatói dicséretben részesítette Tóth István tűzoltó őrmestert. Az elismerést Gyapjas János tűzoltó őrnagy, igazgatóhelyettes adta át július 12-én. A katasztrófavédelem kecskeméti tűzoltó egységei közlekedési balesethez vonultak Kecskeméten, az 52-es számú főúton lévő Csalánosi Csárdához július 10-én. A baleset helyszínén két személygépjármű ütközött. A kecskeméti tűzoltók az egyik járműből két embert feszítővágó eszköz segítségével szabadítottak ki, majd átadták őket a mentőszolgálat szakembereinek. A mentési munkálatokat egy szabadnapos tűzoltó, Tóth István tűzoltó őrmester a tűzoltók kiérkezése előtt megkezdte.

Kovács Andrea tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Békés Strandok és termálfürdõk ellenõrzése A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a nyári hőségben strandokat és termálfürdőket ellenőrzött. A pihenőhelyek a nagy melegben valósággal megteltek, indokolt volt tehát rájuk kiemelten figyelni. A Békéscsabai Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén július 3. és 6. között Gyulán, Békéscsabán, Békésen és Mezőberényben is célzott vizsgálat zajlott. A kijelölt állomány egyebek mellett azt ellenőrizte, hogy megvannak-e a vízkezeléshez és a fertőtlenítéshez használt veszélyes anyagok szállításának, illetve biztonságos tárolásának a feltételei. A tapasztalatok szerint a technológiai előírásokat mindenhol betartották, a szakemberek hiányosságot nem tártak fel. Az ellenőrzés-sorozat idején a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve azt vette górcső alá, hogy a fürdőhelyek a kémiai biztonsági és a közegészségügyi előírásoknak megfelelnek-e.

VI. Országos Ifjúsági Tûzoltó Verseny Június 29. és július 1. között Gyulán rendezte meg a Magyar Tűzoltó Szövetség a Békés Megyei Tűzoltó Szövetséggel és a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal együttműködve a VI. Országos Ifjúsági Tűzoltó Versenyt. Az erőpróbán a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF) versenyszabályzatának megfelelően a csapatok két számban mérhették össze tudásukat. A versenyzők a „száraz” szerelési gyakorlat és az akadályokkal nehezített váltóverseny után játékos ügyességi feladatokkal birkóztak meg a tábori olimpián. A megmérettetés ünnepélyesen zárult; a Gyulai Vár előtt több mint négyszáz résztvevő vonult fel a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának felvezetésével. A CTIF Tűzoltó Olimpiát jövő júliusban, Franciaországban rendezik meg. Magyarországot a jeles eseményen a pázmándi önkéntes tűzoltó egyesület leány, valamint a letenyei Dunántúli „St”. Flórián Olimpiai Sport és Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó Egyesület (DOHÖTE) fiú csapata képviselheti. Tizenhá-

rom megye huszonkilenc ifjúsági csapata közül ugyanis Gyulán ők bizonyultak a legjobbnak.

Dr. Nagy Szilvia tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Borsod-Abaúj-Zemplén Tiszaújvárosi tûzoltó nyerte az elsõ Balatonman triatlont Első alkalommal rendezték meg a Balatonman Triatlon Fesztivált és versenyt június 14-17. között Balatonfüreden. A triatlonversenyen három kategóriában álltak rajthoz a versenyzők. A legnépesebb, 1900 méter úszásból, 90 km kerékpározásból és 21,4 kilométer futásból álló „Balatonman 70,3” kategóriában indult a Tiszaújvárosi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság tűzoltója, Benőcs Zoltán is, a TVK-Mali Triatlon Klub színeiben. A sokszoros középtávú magyar bajnok 4 óra 29 perc 58 másodperces idejével nyerte meg a versenyt, maga mögé utasítva több mint százhúsz versenyzőt.

Ifjúságfelkészítés a miskolci jezsuita gimnáziumban Június 18. és július 13. között rendezték meg a Kincskereső életmód- és sporttábort Dr. Kriza Ákos, Miskolc város polgármesterének fővédnöksége alatt a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégiumban. A gimnázium igazgatója, P. Holczinger Ferenc SJ kérte fel a Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltséget, hogy a tábor keretei között heti egy alkalommal rövid bemutató előadás keretében segítse a 8-11 éves korú gyerekek katasztrófavédelmi felkészítését. A kérésnek eleget téve négy héten át hetente egy-egy órás előadást tartottak a kirendeltség munkatársai a gimnáziumban. Az előadás három részből állt: először röviden bemutattuk a katasztrófavédelem szervezetrendszerét és tevékenységi körét, majd ismertettük azokat a katasztrófatípusokat, amelyek napjainkban a legnagyobb veszélyt jelentik. Végül gyakorlati tudnivalókról beszélgettünk, például szó esett egy-két alapfokú tűzoltási- és tűzmegelőzési tudnivalóról, a túléléshez szükséges riadócsomag tartalmáról, de arról


29


30 is, milyen a felelős magatartás kitelepítés esetén. Elmondtuk azt is, hogyan működik és hogyan kell használni a teremben található porral oltó készüléket. Minden résztvevő gyermek lehetőséget kapott, hogy személyes élményeit megoszthassa a többiekkel, illetve kérdéseit feltehesse a tűzoltással, tűzmegelőzéssel kapcsolatban.

Mirczik Ádám tű. törzsőrmester Miskolci Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Szakmai továbbképzés a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön, az Encsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Sátoraljaújhelyi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság közös szakmai továbbképzést tartott június 26án a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben, amelyen a büntetés-végrehajtási intézmény, a kirendeltség, valamint a sátoraljaújhelyi, az encsi, a szerencsi és a kisvárdai hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt. A szervezők fontosnak tartották, hogy a börtön hivatásos állománya megismerje a büntetés-végrehajtási intézetekben keletkezett tüzek oltásának előírásait. Cél volt az is, hogy a magas riasztási fokozatnál a helyszínre érkező szomszédos hivatásos tűzoltó-parancsnokságok tűzoltás-vezetésre jogosult állománya kellő helyismerettel rendelkezzen a létesítményben. A továbbképzést Rózsahegyi Tamás bv. alezredes, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön parancsnoka nyitotta meg, és adott tájékoztatást a tűzoltóknak a börtön történelméről, létesítéséről és működéséről. A továbbiakban szakmai előadásokat hallhattak a résztvevők. Az elméleti képzés után a tűzoltók megtekintették a létesítményt, az ott található, tűzvédelmi szempontból kockázatos fő veszélyforrásokat. Mind a tűzoltói, mind a büntetés-végrehajtási állomány nagy érdeklődéssel hallgatta az elméleti képzést és hasznos információkat gyűjtöttek az előadásokon és a helyismereti foglalkozás során is.

Barna Norbert tű. százados, tűzoltóparancsnok Sátoraljaújhely HTP

Megyei ellenôrzô gyakorlat a mûveleti szolgálat szervezésében Az oktatási intézményekkel kapcsolatos tűzoltási feladatok, életmentések és a beavatkozás szervezésének gyakorlása érdekében a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat ellenőrző gyakorlatot szervezett július 16-án. A gyakorlat feltételezése szerint – valószínűleg tűzveszélyes tevékenység végzése miatt – tűz ütött ki a hernádvécsei általános iskola könyvtárában, a lángok a nagy mennyiségű éghető anyag miatt gyorsan terjedtek. A nyári szünet miatt az iskolában gyermekek és pedagógusok nem tartózkodtak, viszont a felújítási munkálatok miatt az épületben dolgozó karbantartók feltehetően életveszélyben vannak, közülük ketten nem tudtak kimenekülni az épületből. A helyszínre nagy erőkkel vonultak az encsi tűzoltók. A tűzoltás vezetője megfelelően választotta meg az alkalmazandó tűzoltás-taktikát, a két eltűnt, sérült személyt perceken belül megtalálták és szakszerűen kimenekítették, a tűz terjedését megakadályozták. A beavatkozást és a tájékozódást nehezítette, hogy a tűz-

oltók (füstgép segítségével szimulált) az erős füst miatt légzésvédő eszközök használatával hajtották végre a feladatot. A gyakorlatot a helyszínen a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vezetője és a megyei tűzoltósági főfelügyelőség munkatársa ellenőrizte, végrehajtását megfeleltre értékelték.

Rinyu Zsuzsanna tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Fejér Létesítményi tûzoltók gyakorlata Dunaújvárosban A VÉD-SZ Kft. létesítményi tűzoltóinak tartottak szituációs gyakorlatot július 5-én a Dunacell cellulózgyárban. A szolgálati csoportoknak az elméleti tesztlap kitöltését követően összesen három állomáson kellett helytállniuk. A gyakorlat első részében az üzem egyik épületében emeletenként oldották meg az írásban megkapott feladatokat, mint például sérült személy kimentését veszélyes anyag jelenlétében, szétszerelt fali tűzcsapszekrény visszaállítását, valamint osztott sugár szerelésével tűzoltást egy füsttel telítődött helyiségben. A második állomáson a feltételezés szerint ruhaneműk, rongyok gyulladtak meg egy kénsavtartály közelében. A tűzben a műanyagtartály megolvadt, a veszélyes anyag szivárogni kezdett, fémmel érintkezett, és a csatornába folyt. A feladat teljesítésének része volt, hogy megakadályozzák a csatornába jutott veszélyes anyag elfolyását. A harmadik állomáson generátort és reflektort kellett megszerelniük a résztvevőknek, majd az impulzuspuska készenlétbe helyezése volt a feladat. A vetélkedő málházási ismeretekkel zárult, majd szalmabálákkal tűzgyújtási kísérleteket végeztek.

Naposcsibék pusztultak el a tûzben Mátyásdombon Baromfiistálló gyulladt ki július 9-én Mátyásdombon. A tűzben a körülbelül százszor tizenöt méter alapterületű épület padlásterében 13-14 ezer naposcsibe pusztult el. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a földszinten lévő körülbelül negyvenezer csibét sikerült megmenteni a lángoktól. Személyi sérülés nem történt. A tűz oltásában a katasztrófavédelem siófoki, balatonfűzfői és veszprémi hivatásos tűzoltó egységei vettek részt.

Szabó-Bisztricz Anett tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Gyôr-Moson-Sopron Tûz a fûrészportárolóban... Június 20-án érkezett a jelzés a soproni híradóügyeletre, hogy a Sopron Ipar körúton található

Másnap a faforgács és a fűrészpor még mindig izzott, ráadásul a megduzzadt, körülbelül 600 köbméternyi forgács egy „dugót” képezett a siló belsejében, így nem lehetett azt kiüríteni. A tűzoltás-vezető két kihordócsigát és két, árokásó kanállal rendelkező munkagépet kért a helyszínre. A siló külső hőmérséklete a felderítés szerint 24-30 Celsius fok között ingadozott. A kiérkező munkagépek megkezdték a tároló kiürítését, de amikor a kanál elérte az izzó gócok alsó részét, és így a forgács friss oxigénhez jutott, az anyag erőteljes lobbanással begyulladt. Két telepített targoncás vízágyút állítottak a nyílás közvetlen közelébe, ott azok felügyelet mellett önállóan dolgoztak. A telepített vízágyukat hevederekkel az árokásó kanálra erősítették, behelyezték a siló belsejébe, és 10 bar nyomáson, kötött sugárral kezdték meg a forgács ellazítását és a tűzoltást. Az alkalmazott taktika hatékonyan működött és körülbelül négy óra elteltével a silóban lévő összes forgács és fűrészpor kitárazása és oltása megtörtént. Az eset során lakosságvédelmi intézkedésre nem került sor. A gyár érintett részéről a munkásokat a káreset első napján hazaengedték, a későbbiekben a terület már biztonságos volt, így folytathatták a munkát.

… és egy gyôri üzemben is

bútorgyár fűrészportároló betonsilójában tűz keletkezett. A létesítmény tűzoltási és műszaki mentési tervvel rendelkezik, ezért a fokozatot négyes kiemeltben határozták meg. A betonsiló kitárazó szerkezetére egy vízsugarat szereltek a tűzoltók, ezzel oltották a tüzet, további két sugárral pedig hűtötték a silót. A tűz nem terjedt az építményen kívülre, viszont gondot okozott a siló hűtésén kívül annak kiürítése, ugyanis hiába kapott áramot a kitárazó berendezés kívülről, kiderült, hogy nem működőképes. A betonsiló oldalán található kb. 160-szor 70 centiméteres nyíláson át a helyszínre érkező erőgép kevés volt a kiürítéshez.

A gyapjúgyár portaszolgálata június 21-én jelezte a műveletirányítási központnak, hogy ég az üzem tetőszerkezete. Ez a létesítmény is rendelkezik tűzoltási tervvel, ennek megfelelően négyes kiemelt riasztási fokozatot határoztak meg. Az elsődleges felderítés alapján a tűzoltás vezetője öt vízsugár szerelését rendelte el, és a fokozatot ötös kiemeltre emelte. A kárhelyszínen nyolc gépjárműfecskendő és tíz különleges szer dolgozott. Azt követően, hogy a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a tűzoltás vezetését átvette, az irányítás csoportirányításban történt, a megyei tűzoltósági főfelügyelő, a győri tűzoltó-parancsnokság parancsnokhelyettese, valamint a szolgálatparancsnok szakaszparancsnokként tevékenykedett. A győri laktanya másodlagos biztosítását a győrszemerei önkéntes tűzoltó egyesület állománya végezte. A tűzeset során személyi sérülés nem történt, a raktárépület, valamint az üzem területén dolgozók biztonságáról gondoskodtak, megtörtént a létszámellenőrzés is. A hatékony és gyors beavatkozásnak köszönhetően a tűz nem terjedt tovább, a tűzoltó egységek a tüzet körülhatárolták. Az erős füst miatt a Vas megyei katasztrófavédelmi mobil labor méréseket végzett, de nem mutatta ki veszélyes anyag koncentrációját a levegőből, így lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség. A tüzet a riasztás után másfél órával a Győri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság körülhatárolta. Oltani a raktárcsarnok déli oldalán csak falbontással lehetett, a nyílás később, a kiürítéskor is jó szolgálatot tett. A gyapjúbálákat sugárfedezet mellett erőgépek hordták ki az udvaron kijelölt helyre, ahol a teljes oltás megtörtént.

A beavatkozást a folyamatos nagymértékű hőterhelés, a látási viszonyok, a beomlott tetőszerkezet, a nagy mennyiségű éghető anyag, az épületszerkezetek nehezítették. Az eset a tűzoltást nehezítő körülmények miatt hosszan elhúzódott, a tüzet június 24-én estére sikerült teljesen felszámolni.

Megállapodás a tûzoltó egyesületekkel A Mosonmagyaróvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hivatásos Tűzoltó-parancsnoksága július 2-án az illetékességi területén működő négy önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési megállapodást. A Dunakiliti, Rajka, Kimle és Mosonszolnok település önkéntes tűzoltóival kötött megállapodás célja, hogy a hivatásos tűzoltókat szakmailag és technikailag felkészült tűzoltó egyesületek segítsék a mentő tűzvédelmi feladatok ellátásában, így növelve a települések biztonságát és az események felszámolásánál bevethető szakemberek, szakfelszerelések számát. A most megkötött megállapodásokat hosszú felkészítés előzte meg, ennek során a hivatásos tűzoltók segítségével és a települések önkormányzatának hozzájárulásával az egyesületek eleget tettek annak a szigorú normarendszernek, ami feltétele annak, hogy tűz- és káreseteknél biztonságosan és szakszerűen tudjanak segítséget nyújtani. Az egyesületek a közeljövőben egy rendszerbeállító gyakorlaton adnak tanúbizonyságot felkészültségükről.

Gázmérô mûszereket kapott a Gyôri Hivatásos Tûzoltó-parancsnokság Július 4-én a Schrack Seconet Kft. gázmérő műszereket adományozott a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Győri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságának. A két, öszszesen közel egymillió forint értékű mérőműszer a veszélyes anyagok beazonosítására szolgál. A biztonság iránt elkötelezett, a tűzvédelmet kiemelt figyelemmel kezelő cégnek a Győri Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője, Dr. Kuti Rajmund tűzoltó alezredes fejezte ki köszönetét az adományért. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság képviseletében Bakcsányi Péter tűzoltó százados, hatósági osztályvezető volt jelen a mérőműszerek átvételekor, aki az igazgatóság köszönetét tolmácsolva beszélt az eszközök hasznosságáról, hangsúlyozva, hogy azok a beavatkozások során nagyban hozzájárulnak a beavatkozó állomány és az állampolgárok biztonságának növeléséhez.

Dobos Viktória tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Hajdú-Bihar Helyszíni bejárás a nemzeti parkban A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság közös helyszíni bejárást tartott a nemzeti park tűzvésznek leginkább kitett részein.


31


32 A bejárást egyeztető tárgyalás előzte meg, amelyen a nemzeti park és a katasztrófavédelem szakemberei a szabadtérben keletkezett tüzek tapasztalatait osztották meg egymással, a már rendelkezésre álló adatokat a tűzvizsgálat hatékonyabb lefolytatása érdekében pontosították, megvitatták a jogi szabályozás problémáit. Szó esett a Hortobágyi Nemzeti Park sajátosságairól, a két szervezet közötti együttműködés alapelveiről, valamint előtérbe került a nemzeti park igazgatóságnak a törzskari vezetésben betöltött szerepe. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a katasztrófavédelem munkájának elősegítése érdekében a természetvédelmi őrök működési területét ábrázoló térképet, valamint az őrök

rönkfák, farakások és egyéb éghető anyagok kaptak lángra. A tűz három épületet veszélyeztetett. A katasztrófavédelem tűzoltó egységei nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Az oltási munkálatokban összesen tíz tűzoltógépjármű és negyvenegy tűzoltó vett részt. A területet a rendőrség lezárta, az áram- és a gázszolgáltató szakemberei az épületet kiszakaszolták és a hálózatról leválasztották. A mentők a helyszínen ellátták az égési sérüléseket szenvedett személyt. Az oltást a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányította. A káreset helyszínén az egységek vezetése csoportirányításban történt. Összesen hét vízsugárral és egy telepített vízágyúval láttak neki a tűz megfékezésének. Az oltás során a nagy hőterhelés je-

egység hét vízsugárral a tüzet rövid időn belül körülhatárolta és eloltotta. Személyi sérülés nem történt, a tűz más épületet nem veszélyeztetett. A tűz keletkezési körülményeit tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálja a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

Ismét bálázógép égett Megkezdődtek a betakarítási munkák, ezek közül a legtűzveszélyesebb az aratás. Ezt bizonyítja a július 9-én délelőtt Kismarja határában lángra kapott bálázógép is, amelyhez a létavértesi, a berettyóújfalui és a debreceni tűzoltókat riasztották. A tűz a gépben jelentős kárt okozott, tizenöt nagybálára átterjedt, és két hektáron a tarló is leégett. Szűk két hét alatt ez már a kilencedik alkalom volt, amikor gabonatábla, tarló, vagy munkagép gyulladt ki, pedig a tűzesetek a legtöbb esetben megelőzhetőek lennének a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartásával.

.

Dr. Kiss Szilvia tű. főhadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Heves Megyei ellenôrzô gyakorlat az egerszalóki fürdôben

elérhetőségeit a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság rendelkezésére bocsátotta. Az együttműködés keretében még májusban előkészítették a tűzoltás vezetésére jogosult állomány helyismereti foglalkozását is, amelyre június 13-án került sor. Azon a megyei katasztrófavédelem tűzoltósági főfelügyelőségének személyi állományán túl a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és az önkormányzati tűzoltóságok parancsnoki állománya, valamint a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is részt vett. Szásztelek, Borzas, Mihályhalma, Árkos, Pentezug, Máta – a többi között ezeket a helyeket járták be a Hortobágyon a szakemberek. A terület tűzoltótaktikai szempontból lényeges sajátosságai – mint például a vízszerzési lehetőségek, tüzet előidéző fő okok – mellett a hely növény- és állatvilágának veszélyeztetettségéről is tájékozódtak a tűzoltás vezetésére jogosult személyek.

Tûz egy hajdúböszörményi raklapüzemben Lángra kapott egy raklapgyártó üzem június 21-én délután Hajdúböszörményben. A telep területén egy csarnok, valamint raklapok,

lentős fizikai igénybevételt jelentett a beavatkozó állomány számára és a kánikulai forróság is nehezítette a dolgukat. Ezért fokozott figyelmet kellett fordítani az oltásban résztvevők váltására, pihentetésére, ennek érdekében szabadnapos tűzoltókat kellett berendelni. A tűz eloltása után a tűzoltók emelőgép segítségével pakolták át a farönköket, hogy meggyőződjenek arról, alattuk nem maradt izzó, parázsló rész. A telepen jelentős kár keletkezett.

Gázpalacktárolót veszélyeztetett Hármas kiemelt riasztási fokozattal, összesen hat gépjárművel, huszonhét tűzoltóval vonultak a katasztrófavédelem hivatásos tűzoltóegységei a Kaba Batthyány utcán lévő épület tüzéhez július 6-án. A helyszínen két melléképület égett teljes terjedelmében. A tűz veszélyeztette az udvaron található gázpalacktárolót, ahonnan az ott lakók az egység kiérkezéséig negyvenegy, a külső tárolóban lévő gázpalackot vittek el, a tűzoltók pedig az épületből hoztak ki két palackot. A helyszínen erőgépek segítségével a tároló tetőszerkezetét megbontották és a még nem égő szalmát kihordták. Az

Június 20-án négyes kiemelt riasztási fokozatú megyei ellenőrző gyakorlatot tartott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelősége az egerszalóki fürdőben. A feltételezés szerint a hotel és termálfürdő főszezonban teljes kapacitással működött. A klímarendszer meghibásodása miatt a gépészeti szinten hárman karbantartási, hegesztési munkákat végeztek. A fürdőzők füstöt észleltek, amely az épület alagsorából áramlott a létesítmény felsőbb szintjeire. A kimenekülő karbantartó információi szerint a klíma szűrőrendszere a hegesztés következtében meggyulladt és két kollégáját nem találta. A tűz közelében nagy mennyiségű klórt tároltak, amelyet vékony csővezetéken szállítottak a felhasználás helyére. A gyakorlatra négy fecskendőt, egy műszaki mentőszert, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot és a katasztrófavédelmi mobil labort, összesen huszonöt tűzoltót riasztottak. A látottakat a megyei tűzoltósági főfelügyelő megfelelőre értékelte, valamint kiemelte, hogy a gyakorlat helyszínének bonyolultsága ellenére az állomány nagy szakértelemmel hajtotta végre a meghatározott feladatokat.

Szituációs gyakorlat Hatvanban Június 22-én a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági, iparbiztonsági és polgári védelmi főfelügyelősége közös gyakorlatot tartott a Hatvani Rendező Pályaudvaron. A feltételezés szerint egy nem megfelelően végrehajtott tolatás közben két vasúti kocsi

összeütközött. Az egyik vagonban küldeménydarabos rakományként szállított, veszélyes árunak minősülő piroforos – öngyulladásra hajlamos – anyag csomagolása az ütközés következtében megsérült, a levegővel érintkező veszélyes anyag öt percen belül meggyulladt. Az első tűzoltó egység kiérkezésekor az egyik vagon teljes terjedelmében égett, a tűz átterjedt a tolatást végző mozdonyra. A rakományt tartalmazó vasúti kocsi és a küldeménydarabok sem voltak ellátva a vasúti veszélyesáru-szállítás (RID) során alkalmazandó jelölésekkel, ezért a tűzoltás-vezető csak a mozdonyvezetőnél lévő fuvarokmányból informálódhatott az anyag fajtájára vonatkozóan. A mozdonyvezető és egy kocsivizsgáló próbálták eloltani a mozdonyra

Szakmai egyezetéssel egybekötött telephely ellenôrzés Június 28-án vasúti veszélyesáru-szállítás (RID) telephelyi ellenőrzést tartott az iparbiztonsági főfelügyelőség egy felső küszöbértékű üzem területén. A SEVESO II. irányelv hatálya alá tartozó, felső küszöbös veszélyes üzemet még április 15-e előtt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság országos iparbiztonsági főfelügyelősége (mint elsőfokú hatóság) kikötésekkel engedélyezett biztonsági jelentés benyújtására kötelezte. A kikötések teljesítését, valamint a módosított biztonsági jelentést szakmai egyeztetés keretében mutatta be a készítő külső szakértő cég és az üzem

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Mobil Laborját (KML) is. Az egységek a kiérkezést követően azonnal megkezdték a beavatkozást. A sérült tartály körül százméteres biztonsági zónát jelöltek ki. A beavatkozók speciális tömítőanyag, emelőpárna és hevederek segítségével megszüntették a szivárgást. A kifolyt anyagot a tűzoltók mentesítő anyaggal szórták fel. Mivel a tartály javíthatatlan volt, azt át kellett fejteni. Ezt követően derült ki, hogy 48 ezer liter sósav volt a tartályban. A beavatkozás alatt a lakosság nem volt veszélyben, lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági Főfelügyelősége az üggyel kapcsolatban eljárást indít, ennek eredményeként állapítható meg a baleset oka.

Antal Erika tű. főhadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Jász-Nagykun-Szolnok Füst, veszélyes anyag, sérültek – megyei ellenôrzô gyakorlat Karcagon

átterjedt tüzet, de a nagy füst miatt eszméletüket vesztették. A gyakorlat célja a vasúti veszélyesáruszállítási balesetekre való felkészítés, a MÁV Zrt. tevékenységének sajátosságaival történő ismerkedés és az együttműködés lehetőségeinek gyakoroltatása volt. A feltételezett helyzet eredményes és jól végrehajtott felszámolását helyszíni értékelés követte. A gyakorlatot mindhárom szakterület elemezte, kitérve a tűzoltói beavatkozás hatékonyságára, a veszélyes áru beazonosítására, kezelésére, a veszély elhárításával kapcsolatos tevékenységre, valamint a lakosságvédelmi intézkedésekre. A gyakorlaton megjelentek a MÁV Zrt., a veszélyesáru-szállításokat koordináló Rail Cargo Hungaria Zrt. képviselői, valamint a területileg illetékes Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője. A gyakorlat alatt a megyei iparbiztonsági főfelügyelőség veszélyesáru-szállítási szakreferense RID-ellenőrzést hajtott végre a pályaudvarra érkező vasúti szerelvényen. Az ellenőrzés során szabálytalanságot nem tapasztalt, így eljárás megindítására nem került sor.

biztonságáért felelős vezető. Az egyeztetésen részt vett az igazgatóság részéről a megyei iparbiztonsági főfelügyelő, a veszélyesáruszállítási és veszélyesüzem-szakreferens, valamint a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség iparbiztonsági felügyelője. A konzultáció végén a dokumentációt a hatóságnak átadták, vagyis a meghatározott határidőn belül benyújtották. Az egyeztetést a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó telephelyi ellenőrzés követte, amely során vizsgálat tárgyát képezte a létesítmény területén álló két üres, tisztítatlan vasúti tartálykocsi is. Az ellenőrzés során nem tártunk fel hiányosságot, így eljárás megindítására nem került sor.

Sósav szivárgott a füzesabonyi állomáson Július 11-én este tízkor kapta a jelzést a mezőkövesdi tűzoltóság, hogy a füzesabonyi vasúti pályaudvaron – az első jelzések alapján – egy hatvanezer literes vasúti tartálykocsiból sósav szivárog. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók kettes riasztási fokozatban indultak a helyszínre két-két gépjárművel, továbbá riasztották a

Veszélyes gáz szivárgásához, irodai tűzhöz és két eszméletlen sérülthöz riasztották a tűzoltókat a karcagi ipari parkba június 26-án. A hármas kiemelt fokozatú riasztás a megyei ellenőrző gyakorlat keretein belül hat tűzoltóságot, több mint harminc embert, kilenc járművet mozgatott meg, a gyakorlatba kilenc társszerv is bekapcsolódott. A helyszínre a karcagi mentősök is kivonultak, hogy ellássák a „sérülteket”. A Karcagon imitált katasztrófában egy szikra lobbantotta lángra a csarnokban tárolt éghető folyadék gőzét, a tűz átterjedt az iratokra is. A karbantartó az időközben beszivárgó ammóniától eszméletét vesztette, a tűz oltását sem tudta elkezdeni. Ezzel egy időben a sérült ammóniavezeték kiszakaszolására siető munkás szabálytalanul, védőfelszerelések nélkül próbálta megállítani a gázömlést, ő is elájult. A kazánházban, valamint a folyosón kiépített füst- és hőérzékelők a karbantartási munkák miatt nem működtek. A füstöt, valamint az ammóniaszagot a portaszolgálat észlelte, innen érkezett a bejelentés telefonon. Az épületet a tűzriadó tervnek megfelelően kiürítették. Karcagi, püspökladányi, tiszafüredi, és szolnoki egységek vonultak a helyszínre, és riasztották a katasztrófavédelmi mobil labort is. A Kiss Lajos tűzoltó őrnagy vezette gyakorlaton számos kritikus helyzettel kellett megbirkózniuk a tűzoltóknak. Az intézkedések sorrendje, a felszerelések előkészítése, a civilek biztonságba helyezése és a társzervek információval történő ellátása ugyanis csak akkor oldható meg, ha a művelet irányítói elméletben is felkészültek, gyorsan, higgadtan reagálnak váratlan helyzetekre, képesek felmérni az idő-

kaTaSzTróFaVÉDELEm 2012. június

33

34 AZ IGAZGATÓSÁGOK ÉLETÉBŐL

állításban. A megyei vöröskereszt is várta a felajánlásokat, elsősorban építőanyagra, cserépre, faanyagra volt szükség Abádszalókon. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat katasztrófavédelmi programjának vezetője már a jégverés másnapján ellátogatott Abádszalókra. Adányi László azt mondta, a június eleji nyíracsádi tornádó okozta károk helyreállításából kimaradt palát, egyéb anyagot eljuttatják Abádszalókra. Az első számítások szerint 12 ezer négyzetméter tetőt kell kijavítani, ennek költsége eléri a 113 millió forintot.

S. Tóth Anikó tű. zászlós megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Nógrád Szimulált pincetûz-gyakorlat Salgótarjánban

közben adódó problémákat, és azonnali tervük van a megoldásra. Különösen fontos, hogy veszélyes anyag szivárgása esetén a környéken élő lakosság is biztonságban legyen. Ezért lényeges, hogy a lakosságvédelmi intézkedések időben megszülessenek, a parancsnok döntéseit azonnal és határozottan hajtsák végre a tűzoltók, és az érintett civilek pontosan kövessék a védelmük érdekében meghozott utasításokat. Tóth Tibor tűzoltó ezredes, igazgató végül az elvárásoknak minden szempontból megfelelőnek értékelte a több órás gyakorlatot.

Szent Flórián Szolnokra utazott Újabb záloggal pecsételődött meg a JászNagykun-Szolnok Megyei Tűzoltók Szövetsége és a Székelykeresztúri Villám Önkéntes Tűzoltó Egyesület baráti kapcsolata: a magyar szövetség egy színes Szent Flórián szobrot kapott ajándékba. Kurgyis János nyugalmazott tűzoltó ezredes beszámolója szerint Erdélyben szívélyes fogadtatásban volt részük, annak ellenére, hogy egy hatalmas jégesőt is a nyakukba kaptak. Hogy hogyan is táncol ezer székely leány? A július elején Erdélybe látogató szövetségi tagok számára életre szóló élményt jelentett az Ezer Székely Leány elnevezésű rendezvényen táncosokkal benépesült csíkszeredai tér. A megyeháza főtere népviseletbe öltözött fiatalokkal telt meg, akik aztán az ünneplőkkel együtt traktoron, lovaskocsin, lovon vagy gyalog felzarándokoltak a Kis és Nagy Somlyó közötti nyeregbe. A mulatság itt folytatódott tovább. A magyar delegáció a Hargitát is megmászta, innen visszafelé tartva kapta el őket a jégverés, ami különösen emlékezetessé tette a kirándulást.

Kurgyis János beszámolója szerint különösen megható volt az a pillanat, amikor meglátogatták azt a hároméves kopjafát, amit még lengyel, osztrák és szentegyházi tűzoltókkal közösen állítottak a szentegyházi tűzoltóság fennállásának kilencvenedik évfordulóján. A megyei szövetség látogatásának célja egyébként különféle használati tárgyak, felszerelések adományozása volt, ezeket ezúttal a Székelykeresztúri Villám Önkéntes Tűzoltó Egyesület kapta. Ők viszonozták a gesztust azzal a Szent Flórián szoborral, amit a szövetség ideiglenesen a megyei igazgatóság épületében helyezett el.

Polgári védelemre beosztott helyiek is segítették az abádszalóki helyreállítást Heves zivatar csapott le Abádszalókra július 9-én. A húsz percig tartó, orkánerejű széllel kísért esőben a lehulló diónyi, kisebb almányi nagyságú jégdarabok 300-350 ingatlant rongáltak meg. Az épületek többségének a teteje sérült meg, főleg a palával borítottak töredeztek szét. A kisvárosban gépkocsik sorát verték el a jégdarabok, és gyakorlatilag az összes kultúrnövényzet kipusztult. A káreset felszámolásában a zivatar napján abádszalóki, tiszafüredi, valamint kunhegyesi tűzoltók vettek részt, az önkormányzat harminckét embert mozgósított a munkálatok végzésére. Még három nappal a jégverés után is kilenc bejelentés érkezett a Jász-NagykunSzolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a károkról. A tűzoltók folyamatosan fóliázták a sérült épületek háztetőit. A kárenyhítési munkálatokba a vihar elvonulása után a települési polgári védelmi szervezet tagjai azonnal bekapcsolódtak, segítettek a törött pala és cserepek elhordásában, a helyre-

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alatti, füsttel telített pincerendszerben gyakorlatoztak a tűzoltók június 29-én. Ennek során imitált tűzoltási és életmentési feladatokat hajtott végre a Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egyik szolgálati csoportja. A földszint alatti, több helyiségből álló, zárt pincerendszerben a diszkókban is használt füstölő-berendezéssel teremtettek a zárttéri tűzeset során jellemző körülményeket, majd különböző akadályokkal nehezítették a terület bejárhatóságát. A valósághű gyakorlati helyszínen a tűzoltásvezető által meghatározottak szerint egy védősugár biztosítása mellett teljes védőfelszerelésben hajtották végre a felderítést, majd a mentési csoport sietett a „sérült” segítségére. A Kiss Árpád tű. zászlós által vezetett gyakorlat végrehajtását a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat szervezte és ellenőrizte, a végrehajtást megfeleltre értékelte.

Elbúcsúzott a megyei védelmi bizottság titkára A védelmi igazgatásban eltöltött közel negyven év szolgálat után június 29-én elbúcsúzott Ökrös László, a megyei védelmi bizottság titkára, akit ez alkalomból a helyi katasztrófavédelem vezetése köszöntött. A védelmi igazgatás január elsejét követő átalakulása mind feladatrendszerében, mind működésében és struktúrájában változást hozott a Nógrád Megyei Védelmi Bizottságnál is, így július 1-től a titkári feladatokat Dr. Szalai János mk. alezredes, a titkárhelyettesi feladatokat Cser Tamás tű. százados látja el. Ökrös László – megköszönve a búcsúztató szavakat – röviden megemlékezett az elmúlt évek eseményeiről, a mátrakeresztesi özönvízről, az Ipoly-menti árvizekről. Mint mondta mozgalmas és tartalmas évek állnak a bizottság és a katasztrófavédelem mögött.

Hozzátette, a lakosság védelmében tanúsított együttműködés megyénkben mindig is példaértékű volt a korábbi polgári védelemmel, majd a katasztrófavédelemmel egyaránt. Ökrös László végül biztosította Berecz György igazgatót arról, hogy tapasztalataival a jövőben is szívesen segíti a bizottság munkáját.

Mezôgazdaságigép-szemle Ecseg és Kutasó községekben A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltségének hatósági osztálya aratás előtti gépszemlét tartott Ecseg és Kutasó községben június 29-én. Az elsőfokú tűzvédelmi hatóság a mezőgazdasági vállalkozások bejelentése alapján tartott gépszemle során azt vizsgálta, hogy a betakarításban résztvevő kombájnok, erőgépek megfelelnek-e a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályban megfogalmazott követelményeknek és előírásoknak. Az eljáráson Bakos Gergely tű. hadnagy, hatósági kiemelt főelőadó és Ragályi Gábor tű. zászlós, hatósági referens járt el.

Felhôszakadás Salgótarjánban Július 9-én a délutáni órákban egy intenzív zivatarfront haladt át Salgótarján fölött, amelyből alig egy óra alatt 50 millimétert meghaladó csapadék hullott a városra. A helyenként kéthárom centiméter átmérőjű jéggel és viharos erejű széllökésekkel érkező zivatar során faágak szakadtak le és több helyen járhatatlanná váltak az utak a hömpölygő víz és sártenger következtében. A lehulló csapadék a megyeszékhely belvárosát sújtotta leginkább, ahol pincékbe és egy mélygarázsba is betört a víz. Az utcákon felgyülemlett csapadékvíz a közterületen parkoló járművekben is kárt okozott, több esetben a gépjárművezetők rossz helyzetfelmérése okozott beavatkozást igénylő helyzetet. Salgótarján litkei csomópontja mellett, a Bem úti vasúti aluljárójából egy családot kellett kimenteni, miután személygépkocsijukkal elakadtak a mintegy fél méter mély esővízben. Röviddel ezután egy tehergépjármű segítségére kellett ugyanitt sietniük a tűzoltóknak.

Egy gépjárművezető az Alagút úton található mélygarázsba behajtva figyelmen kívül hagyta a felgyülemlett, nagy mennyiségű csapadékvizet, ennek következtében autója mozgásképtelenné vált. Mint kiderült, a pinceszinten kialakított körülbelül ötszáz négyzetméteres parkolóban másfél-két méter mély víz gyűlt össze. A délután folyamán megközelítőleg ötven esetben kérték a tűzoltók segítségét, ezek közül húszszor – közvetlen életveszély elhárítása érdekében – azonnali tűzoltói beavatkozásra volt szükség. A Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltóparancsnokság egységei elsőként az elakadt járművek mentését és a veszélyes fák kivágását kezdték meg, majd a vízeltávolítási feladatokhoz vonultak. A hivatásos tűzoltók munkáját önkéntes tűzoltók is segítették, így például a Karancs Mentőkutyás Alapítvány nagy erőkkel vonult az Alagút úton elöntött pincékhez, és szivattyúikkal – a hivatásos tűzoltókat segítve, velük párhuzamosan – dolgoztak a lakosság értékeinek és vagyontárgyainak mentésén.

Fôigazgatói elismerés a bázisóvodának Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójának elismerő oklevelét adta át július 12-én Berecz György tű. alezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a Salgótarjáni Körúti Tagóvoda óvodapedagógusai és dolgozói által végzett odaadó munka elismeréseként. Az elismerést Kis Miklósné tagóvoda-vezető vette át. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Nógrád Megyei Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Egyesület 2011 októberében kötött megállapodást a Salgótarjáni Körúti Tagóvodával egy ún. „katasztrófavédelmi bázisóvoda” kijelölésére. Az együttműködési megállapodásban foglaltak megvalósítása, az óvoda pedagógusainak segítő támogatása az együttműködésben, valamint a foglalkozások megtartásában résztvevő szervezetekkel, jelentősen elősegítette annak feltérképezését, hogy miként lehet a katasztrófavédelmi ismereteket a közoktatási rendszerbe beilleszteni. Nógrád MKI

Pest Bolheimtôl Biatorbágyig A helyi önkéntes tűzoltók 1990-ben vették fel a kapcsolatot Biatorbágy első testvérvárosának tűzoltóságával. A Baden-Württemberg tartományban található Herbrechtingen és a mellette elterülő Bolheim település akkoriban még közös laktanyát tartott fenn. A kapcsolat a városok tűzoltó szervezetei között egyre szorosabbá vált, a németek az évek folyamán komoly technikai segítséget nyújtottak. Ennek betetőzéseként Bolheim vezetése úgy


35


36 Hagyományôrzô verseny Vésén

döntött, hogy feleslegessé vált régi szerkocsijukat a Biatorbágyi Tűzoltó Egyesületnek ajándékozzák. A Mercedes TS/8 típusú, Ziegler orrszivattyúval ellátott gépjárműfecskendőt június 23-án, a biatorbágyi városi ünnepségsorozat alkalmával adták át az egyesületnek. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elismerő oklevelét és az ajándéktárgyakat Dr. Bernd Sipple, Herbrechtingen polgármestere, Willi Pfalz, Bolheim polgármestere és Bernd Fichtenau, Bolheim tűzoltóparancsnoka vehette át.

Filmforgatáshoz használt díszletépület égett Július 6-án éjfél után Kiskunlacházán, a repülőtér területén egy kétszintes, kétszáz négyzetméter alapterületű, fából készült díszletépület égett. A csarnokban filmforgatáshoz szükséges eszközök és kellékek voltak. Az épületben éppen egy olyan jelenetet próbáltak, amelyben a tűz a cselekmény része volt, ezért úgynevezett tálcatüzet gyújtottak. Ezzel egy időben, a filmben szintén szereplő helikopter rotorját is beindították. A forgó mozgás keltette szél miatt a lángok tovaterjedtek. A kivonuló ráckevei és szigetszentmiklósi tűzoltók a hajnali órákban a tüzet eloltották, személyi sérülés nem történt. A díszlet mintegy fele sérült meg.

Pest MKI

Somogy Szakmai konzultáció az E.ON vezetôségével Szakmai konzultációra érkeztek igazgatóságunkra június 29-én az E.ON Hungária Zrt. régiós és területi vezetői, amelynek során a megyei műveletirányítás működésével ismer-

kedtek. Februárban a katasztrófavédelem szakmai irányítói jártak az E.ON által működtetett üzemirányító központban, a mostani találkozón a szolgáltató cég áram- és gáz üzletágának szakemberei jöttek el hozzánk. A résztvevők tájékoztatást kaptak a katasztrófavédelem és a védelmi igazgatás átalakult rendszeréről, majd megtekintették a műveletirányító ügyeletet. A találkozók során kikristályosodott, hogy mindkét szervezet rendszerspecifikus információkkal dolgozik, amelyeket a hatékony együttműködés érdekében mielőbb közelíteni szükséges egymáshoz. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a gyorsabb reagálás és a hatékonyabb kárfelszámolás érdekében megújítják együttműködési megállapodásukat.

Július 21-én rendezték meg Vésén a XI. Országos Kovácstalálkozót, és a III. Hagyományőrző Tűzoltó Kocsifecskendő-szerelő Versenyt. Az egyesületek a Katasztrófavédelem Központi Zenekara által játszott dallamokra gyülekeztek a helyi sportpályán, majd menetzenére, hagyományőrző egyenruhában, kocsifecskendőkkel vonultak végig. A megnyitó szónokai méltatták a tűzoltók munkáját, külön kiemelték a hagyományőrzés és az utánpótlás-nevelés jelentőségét, amelyben fontos szerepet játszanak a hasonló rendezvények. A verseny résztvevői kocsifecskendő-szerelésben és mozdonyítható-fecskendő szerelésben mérték össze tudásukat. A jó hangulatú megmérettetésen barcsi, berettyóújfalui, kaposvári, pétfürdői, siófoki, szentbalázsi, székesfehérvári és vései csapatok vettek részt. A tűzoltókat délben a helyi egyesület megvendégelte egy finom ebéddel, amelynek elfogyasztása alatt a Katasztrófavédelem Központi Zenekara adott színvonalas koncertet. A kocsifecskendő-szerelést a férfiak között Vése, a hölgyeknél Siófok csapata nyerte, az ifjúsági kategóriában pedig a házigazdák fiúcsapata lett a legjobb. A mozdonyíthatófecskendő szerelésben a férfi és a női versenyt is a pétfürdőiek nyerték.

Török Sándor tű. hadnagy, hivatalvezető

Továbbjutott a siófoki tûzoltóság csapata az országos fakitermelô versenyre Öt dél-dunántúli erdőgazdaság, valamint a siófoki tűzoltóság csapata mérte össze tudását a SEFAG Zrt. ropolyi tanpályáján megrendezett regionális SEFAG-STIHL Kupán. A versenyszámok, azaz a döntés, szerelés, darabolás és gyakorlati feladat teljesítése során a bírók nem-

csak a szakszerűséget, hanem a gyorsaságot is pontozták, így alakult ki a végeredmény, amely a Mecsekerdő Zrt. csapatának győzelmét hozta a Gyulaj Zrt. és a siófoki tűzoltók előtt. A résztvevők a verseny megkezdése előtt munkavédelemről és munkabiztonságról szóló előadásokat hallgattak meg, hiszen a rendezvény elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a két terület lényeges tudnivalóit, aktualitásait. A programot a kaposvári ifjúsági vöröskeresztesek bemutatója színezte, akik illusztrálták a fakitermelés során előforduló sérüléseket, illetve azok szakszerű kezelését. A látványos előadások számát gyarapította a SEFAG Zrt. tulajdonában levő Erdőgép Kft. munkagépeinek kiállítása, valamint a közelítő és szállító tanpályákon tartott bemutató is. A versenyben Zomi Balázs tű. törzszászlós, szerparancsnok szerelés kategóriában első, lánckímélő kategóriában második helyezést ért el. Csapat összesítettben a siófokiak a dobogó harmadik fokára állhattak fel, ezzel indulási jogot szereztek a szeptemberi országos fakitermelő versenyre.

Kőhalmi Szilvia

Szabolcs-Szatmár-Bereg Tanulmányút a Beregben A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezésében a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködés Program 2007-2013 keretében június 25. és 27. között hétfős kíséretével magyarországi tanulmányúton vett részt a Szatmár megyei „SOMES” Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségétől Hausi Nelu tű. ezredes, felügyelő-helyettes. A látogatás a „Magyar-román vízügyi és katasztrófavédelmi információs rendszer kiépítése a közös veszélyelhárítás érdekében” című projektbe illeszkedett. A szakmai tanulmányút megnyitója a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon zajlott, ahol a vendégek Gyenge László tű. őrnagy, polgári védelmi főfelügyelőtől tájékoztatást kaptak arról, melyek a megyét veszélyeztetető tényezők, valamint betekintést nyertek a megyei műveletirányítási központ működésébe és a tűzoltóság technikai eszközeit is szemügyre vehették. A delegáció a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságon a vízügyi igazgatóság szervezetéről, tevékenységéről és a távmérő rendszerről, valamint a megye aktuális vízügyi helyzetéről tájékozódott. Ezt követően a védekezéshez használt induló készletet, valamint a különféle eszközöket mutatta be nekik Máté Mihály, az egyes számú szakaszmérnökség helyettes vezetője. A programot a műemlék jellegű tiszaberceli szivatytyútelep, valamint a Lónyai-főcsatornán található árvízkapu megtekintése színesítette. A látogatás további két napján a vendégek a beregi árvízvédelmi töltést és a gátőrházat, majd Jánd, Tarpa és Csaroda főbb látványosságait

nézték meg, Tivadaron az árvízi emlékművet, Kisaron a Tisza-rézsű burkolatát, a Túron a rehabilitációs munkákat. A Csenger-Szamos töltésén a kerékpárút építési munkálatait tekintették meg, valamint ellátogattak a túristvándi vízimalomhoz és a Túr tiszakóródi bukógátjához is.

Elhunyt Szkíta János

decemberében, a felső korhatár elérésekor, 57 évesen vonult nyugállományba. Munkáját többször dicsérettel, jutalommal ismerték el. Csaknem négy évtizeden keresztül végzett hivatásos szolgálata során minden beosztást példás szorgalommal, lelkiismeretesen és hozzáértéssel látott el. Családapaként is példamutató volt. Hálásan emlegette feleségét, aki megteremtette számára azt a zavartalan, meleg családi légkört, amely feltétlenül szükséges volt ahhoz, hogy hivatásos pályája sikeres legyen. Szkíta János hatvanhárom éves korában hunyt el.

Takács Judit tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Tolna Elôadás a férfiak egészségvédelmérôl

2012. június 8-án elhunyt kollégánk, barátunk Szkíta János nyá. pv. alezredes. Végső nyugalomra július 18-án, a Nyíregyházi Városi Köztemetőben helyezték családja, egykori bajtársai, kollegái, barátai körében. Ravatalánál a Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság díszszakasza és a megyei katasztrófavédelemi igazgatóság tisztjei álltak díszőrséget. A Himnusz után Tóth Sándor nyá. ezredes beszédben méltatta az elhunyt bajtárs életútját és idézte fel a hivatásos katonaságban eltöltött éveket. A sírhelynél az egykori kollega és barát, Kovács Szabolcs tű. alezredes emlékezett meg a katasztrófavédelem állományában együtt eltöltött időkről. Szkíta Jánost a díszszakasz és a csapatzászló tiszteletadása mellett helyezték végső nyugalomra. Utoljára pedig a jól ismert trombitaszó, az Il Silenzio csendült fel, ami után minden „katona” nyugovóra tér. Szkíta János 1969-ben hivatásos tiszthelyettesként kezdte katonai pályafutását tábori műszertechnikus katonai szakképzettséggel. 1975-ben a Zalka Máté Katonai Főiskolán tiszti vizsgát tett fegyverzeti szakon és kinevezték a nyíregyházi gépesített lövészezred fegyverjavító műhelye parancsnokának. Még ebben az évben előléptették alhadnagynak, majd 1978-ban hadnagynak. 1980-ban került a polgári védelem állományába Kisvárda törzsparancsnokaként. Hivatásos pályafutása alatt a felelősségteljes munkakörökben is folyamatosan tökéletesítette általános és szakmai tudását. 1990-ben a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz szakán tanári diplomát szerzett. 1996ban kinevezték a megyei parancsnokság haváriacsoportjának vezetőjévé, 1997-ben ügyeleti csoportvezetőnek. 2000-ben a megelőzési osztály kiemelt főelőadójának nevezték ki, majd júliusban polgári védelmi alezredessé léptették elő. 2005

Prof. Dr. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga alapító tagja és elnöke tartott előadást a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság férfi kollégáinak. A professzor kiemelte, hogy a Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete az országban kiemelkedően aktív és méltatta a katasztrófavédelem és a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egészséges munkakörülmények megteremtése érdekében tett erőfeszítéseit. Előadásának első felében Simon Tamás statisztikai adatokkal, ábrákkal alátámasztva bizonyította, hogy lényegében a férfi a gyengébbik nem, hiszen míg a nők várható életkora születéskor 76, addig a férfiaké mindössze 66 év. Mindezek mellett ezer férfire több mint 1200 nő jut, mégis, betegségtől függően egy rákos nőre 5-7 rákos férfi jut. Az előadás második felében a professzor ennek okait vette górcső alá, valamint felsorolta az egészséges életmód tizenkét alapvető feltételét, úgy mint például az egészséges táplálkozást, a stressz megfelelő kezelését, a sok mozgást stb. Főleg arra hívta fel a figyelmet, hogy a férfiak pszichésen másképp viszonyulnak a betegségekhez, mint a nők, hiszen egy „férfi csak akkor megy orvoshoz, ha viszik”, és míg az autóját elviszi a szerelőhöz, ő maga nem fordul orvoshoz. Végezetül Simon professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos ötven éves kor felett rendszeres orvosi szűrővizsgálatokra járni és betartani az orvos utasításait.

Tûzriadó a szekszárdi Tescoban A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Szekszárdi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság közreműködőként és megfigyelőként vett részt a Tesco első féléves kötelező kiürítési gyakorlatában, amelyet június 26-án tartottak. A gyakorlatot minden évben kétszer kötelező megtartani. Ilyenkor kipróbálják a tűzjelző rendszer működőképességét, a menekülési útvonalak használhatóságát, valamint azt, hogy a dolgozók


37

38 AZ IGAZGATÓSÁGOK ÉLETÉBŐL

hetően személyi sérülés nem történt, de a kiégett lakás két lakóját a mentők füstmérgezés gyanújával a szekszárdi kórházba szállították. A lakásban rengeteg éghető anyag volt felhalmozva. A tűz keletkezési okát tűzvizsgáló vizsgálja, feltehetően elektromos hiba okozhatta a szerencsétlenséget. A lakás a tűz következtében teljesen kiégett, lakhatatlanná vált, az ott lakók elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik. Az ideiglenesen lakhatatlanná vált lakások lakói átmenetileg rokonoknál helyezkedtek el.

Supervisori ellenôrzés egy dombóvári telephelyen

és a vásárlók hogyan reagálnak egy esetleges tűzesetre. A kiürítés során természetesen mérik, hogy mennyi idő alatt hagyják el a bent tartózkodók az áruházat, és hogy ez megfelel-e az előírt szintidőnek. A gyakorlat során minden rendben zajlott, az áruházban tartózkodók a hangosbemondón közölt utasításoknak megfelelően, az előírt időn belül hagyták el a bevásárló központot.

Kiégett egy harmadik emeleti lakás Szekszárdon A megyei főügyeletre július 5-én hajnalban érkezett a 105-ös segélyhívón a bejelentés, amely szerint a Csatári utcában egy harmadik emeleti lakás ég. A bejelentés a negyedik emeleti lakás tulajdonosától érkezett, mivel addigra már az ő lakása is füsttel telítődött. A bejelentő folyamatosan tartotta a kapcsolatot a katasztrófavédelem főügyeletével, és a kapott tanácsokat betartva, a vele együtt a lakásban tartózkodókkal együtt a lakás padlóján, nedves törölközőt az arcuk elé tartva várták a tűzoltók kiérkezését, mivel a lépcsőház felé sem tudtak már menekülni. A kigyulladt lakásban élők a tüzet észlelve a lakást elhagyták, és lefelé menekülve kiabálással jelezték, hogy tűz van. A szekszárdi tűzoltók két gépjárműfecskendővel és magasból mentővel érkeztek a helyszínre. A gyors beavatkozásnak köszön-

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági Főfelügyelősége július 11-én supervisori ellenőrzést tartott egy dombóvári cég telephelyén. A telephely egy kft. tulajdonában van, azonban számtalan kis cégnek ad otthont, összesen mintegy négyszáz dolgozót foglalkoztatva. Az előzetes értesítés nélküli, komplex hatósági ellenőrzésen az iparbiztonsági főfelügyelőség mellett a katasztrófavédelmi kirendeltségek ügyintézői, valamint a munkavédelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a mérésügy, a környezetvédelem, a népegészségügy és a rendőrség szakemberei is részt vettek. A vizsgálat célja az üzemazonosítás és a telephelyi ADR-ellenőrzés mellett az volt, hogy megállapítsák: a telephely a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozik-e, valamint azt is vizsgálták, hogy az ott végzett tevékenység megfelel-e az egyes szakterületekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A feltárt hiányosságokról, illetve az ellenőrzés tapasztalatairól minden hatóság külön jegyzőkönyvet készített. Az ADR ellenőrzés során nyolcnapos hiánypótlásra kötelezték a kft-t, a tűzvédelmi szabálytalanságok kapcsán feltárt hiányosságok miatti szankciók kiszabása később történt meg.

Katasztrófavédelmi vetélkedô a bölcskei tûzoltó táborban A Paks Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Paksi Önkéntes Tűzoltó Sport és Hagyományőrző Egyesület az idén is megrendezte immár hagyományosnak mondható diáktűzoltó-táborát. A tábor vasárnaptól vasárnapig tart, a szervezők

minden nap tartalmas és érdekes programokat szerveztek a résztvevő gyerekek számára. Július 12-én a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi versenyt szervezett a táborlakóknak. A pályát az ifjúsági verseny szellemében alakították ki, a gyerekek öt állomáson mérhették össze ügyességüket és tudásukat. A katasztrófavédelmi totó kitöltését követően homokzsákok szakszerű pakolását mutathatták be, majd veszélyesáru-ismereteikről tettek tanúbizonyságot. A rádiózás szabályait a labirintusban gyakorolhatták, végül a füstsátorból „bábukat” mentettek, majd célba lőttek. Minden csapat oklevelet kapott teljesítményéért, amelyeket Wéber Antal tű. ezredes, igazgató adott át a versenyzőknek.

Boros Brigitta tű. hadnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Belsôvédelmiterv-gyakorlás Pakson Július 19-én a Vitafoam Kft.-nél belsővédelmiterv-gyakorlatot tartottak, amelyen a Paks Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság munkatársai is részt vettek. A feltételezés szerint a készáru-raktárban tűz keletkezett, ahol mintegy 200 négyzetméteren szivacs égett. A tűzoltók összesen négy gépjárművel, tizenegy fővel vonultak a kárhelyre, majd a tűzoltási és műszaki mentési tervnek megfelelően megkezdték a beavatkozást. A tüzet habsugár segítségével eloltották, a tetőszerkezetet és a beavatkozói állományt védősugárral óvták a tűzterheléstől. A tetőszerkezet hűtésére használt emelőt több felállítási helyen is kipróbálták, hogy még hatékonyabban tudják a födémet hűteni. Az új paramétereknek megfelelően a tűzoltási és műszaki mentési tervet átdolgozzák.

Kiss Róbert tű. főhadnagy parancsnokhelyettes, Paks HTP

Veszprém Porhabkonténer-kezelôi gyakorlat Pétfürdôn Több tűzoltóság egységei hajtottak végre közös porhabkonténer-kezelői gyakorlatot június végén az OPAL Tartálypark Zrt. területének pétfürdői telepén. A háromnapos gyakorlaton a katasztrófavédelem veszprémi, pétfürdői és balatonfűzfői hivatásos tűzoltóegységei vettek részt. A cél az volt, hogy a beavatkozói állomány a valósághoz közeli körülmények között sajátítsa el a nemrégiben beszerzett és átadott oltókonténer működtetését, azt készségszinten tudja kezelni.

Szakmai fórum a társasházak közös képviselôi részére A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság július 5-én szakmai fórumot tartott annak érdekében, hogy közérthetően és egyértelműen

oktatását. Az egység viharkárok, árvízhelyzetek, épületomlások és közlekedési balesetek esetén is képes a segítségnyújtásra. Eszközeik lehetővé teszik a sérültek helyszíni szakszerű katasztrófa-elsősegély és pszichoszociális ellátását. Azzal, hogy a mostani tanfolyamot elvégzik, ezeket a feladatokat még szakszerűbben képesek majd ellátni.

Nyaralók tájékoztatása a Balatontourist kempingjében, Alsóörsön

összefoglalja a lakóépületek közös használatú tereire (közlekedők, folyosók, lépcsőházak) vonatkozó hatályos tűzvédelmi szabályokat, ezzel segítve azokat, akik jogkövető magatartásra törekednek. Tekintettel arra, hogy a tűzvédelmi hatóság a megyében is folyamatosan ellenőrzi a társasházakat, fontosnak tartja a lakosság megfelelő tájékoztatását is. A szakmai fórumon feltett kérdésekre a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője és hatósági osztályvezetője, valamint a Veszprémi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági Osztályának vezetője válaszolt. Tájékoztatójukból kiderült, hogy a lakóközösség biztonsága érdekében a közlekedőket nem szabad telepakolni nagyméretű bútorokkal, növényekkel, és kerülni kell a tárolók túlzsúfolását is. Elhangzott az is, hogy a vagyonvédelmet szolgáló lépéseket úgy kell megtenni, hogy azok a tűzvédelmet ne akadályozzák, a megtett intézkedések ne ütközzenek tűzvédelmi szabályba.

Tûzoltó alaptanfolyamon a Vöröskereszt munkatársai A Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezetének 13 munkatársa vett részt a megyei katasztrófavédelem által szervezett negyvenórás alapfokú tűzoltó tanfolyamon, amely július 9-én kezdődött. A tanfolyamon elsajátítják a tűzoltás alapfokú elméleti és gyakorlati ismereteit, emellett jártasságot szereznek a hivatásos szervezettel történő kárhelyszíni együttműködés szabályairól. A Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete a nagyobb katasztrófák és tömeges balesetek felszámolása során az adományok fogadása, gyűjtése és kiosztása mellett, közvetlenül a kutató, műszaki-mentő egységek

mellett kíván részt venni az eltűnt személyek felkutatásában, a sérültek egészségügyi ellátásában, a mentális segítségnyújtásában, a rászorulók ellátásában, illetve ellátja a további önkéntes szervezetek tagjainak egészségügyi

A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság felkérésére a Balaton-partra érkező magyar és külföldi turistákat tájékoztatta a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság július 18-án a Balatontourist alsóörsi Európa kempingjében. Az érdeklődő gyermekek és szüleik megtekintették a Balatonfűzfői Hivatásos Tűzoltóság gépjárműfecskendőjét, a gyerekek puttonyfecskendővel célba lőttek és fényképezkedtek a védősisakokban. A katasztrófavédelem munkatársai eközben a szülők figyelmét arra hívták fel, hogy mennyire fontos a balatoni viharjelzést figyelemmel kísérni, megismerni a jelzések jelentését, valamint a rendkívüli időjárás esetén követendő magatartási formákat.

Bakos György tű. őrnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

Megrendelôlap Megrendelem a „KATASZTRÓFAVÉDELEM” című folyóiratot 2012……………...hó 1-jétől………….példányban. Megrendelés időtartama (kérjük aláhúzni): * folyamatos

* egyéves

* féléves

Megrendelő neve:.............................................................................................................. Megrendelő címe:.............................................................................................................. Számlázási név:................................................................................................................ Számlázási cím:................................................................................................................ Kapcsolattartó neve, telefonszáma:.................................................................................. Előfizetési díj: féléves előfizetés esetén 1500 Ft, egyéves előfizetés esetén 3000 Ft. Fizetési mód (kérjük aláhúzni): Dátum................................................

* átutalással

* csekken

Aláírás, pecsét:...................................................

A megrendelőlapot kérjük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság címére küldeni: 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.

A megrendelés után a BM OKF számlát vagy csekket küld.


39

rEJTVÉnY, imPrESSzUm

40

Három napon át versengtek a tûzoltók

Június 25. és 27. között rendezte meg a BM OKF a (1) Gróf Széchenyi Ödön országos hivatásos tűzoltósport-versenyt, amelynek során az ország valamennyi megyéjének és a főváros tűzoltóinak válogatott csapatai küzdöttek meg egymással. A versenynek ezúttal a (2) és a (3) adott otthont. A nagy hagyományokkal rendelkező tűzoltósport-eseményt négy év után rendezték meg ismét, mert 2010-ben a borsodi árvízi védekezés miatt elmaradt a kétévente esedékes viadal. A versenyprogramban ezúttal is (4) versenyszám szerepelt, amelyek közül kettő egyéni (100 méteres tűzoltó akadálypálya és horoglétra-mászás), kettő pedig (4x100 méteres tűzoltó váltófutás és kismotorfecskendő-szerelés) csapat feladat volt. A rendkívül színvonalas és izgalmas versenyen egyéniben a Hajdú-Bihar megyei (5) végzett az élen, az összetett csapatversenyt pedig Győr-Moson-Sopron megye nyerte, így ők őrizhetik a következő viadalig az impozáns vándorserleget.

“KATASZTRÓFAVÉDELEM” 2012.08. FESZÜLT SZÉLSŐSÉ- ÁLLAPOT GES, SZERTELEN

1

GYÜMÖLCS NEDV

RÓMAI ÖTSZÁZ

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

FASZESZ

ANGOL SÖR

BAJNOKOK LIGÁJA

2

VÍZFELSZÍNEN MARAD TÖMEGESEN PUSZTÍT

ÉSZ, ÉRTELEM

SOHA NÉMETÜL

KIS FOLYÓVÍZ TÁPLÁLÉK /RÉG./

.... MINELLI /AMERIKAI SZÍNÉSZNŐ/

A TÁVOLABBIAK SEKÉLYEN A KÉSZÍTÉSE KAPÁL BEFEJEZŐÉSZAK DÖTT /RÖV./ SZÁMÁRA

KACAGÓ

A KIÜTÉS JELE

ÓKORI NÉP /V./

KÉN

GÖNGYÖLEG SÚLY

HANGOSAN KÉSZPÉNZ SÍR /RÖV./

3

JÁTÉKPÉNZ MOTORMÁRKA KÁPOSZTA FAJTA

MINDIG EZ VAN

VASÚTÁLLOMÁS

ABC-NK 10. BETŰJE

CSONTOS HALFAJTA

ALGÉRIA /RÖV./

DÁN ÉPÍTŐJÁTÉK

FOGORVOSNÁL MONDJUK

UGYANAZ /RÖV./ TÖBBSZÖR TESZ VMIT

RÓMAI ÖTVEN

NÉVELŐ

SÉRTETLEN

NÉMET VÁROS

RÁGVA LEESZI A HÚST

MYNDY ..... /SZUÍNÉSZ/ .... CONSULTING

5

LÉPKED

FÖLDET ÁSÓVAL MOZGAT

ITTRIUM

NAGY TESTI EREJŰ

K F

4

OSZTRÁK GK.JELZ.

TOJASZAKI ... /JAPÁN ÉNEKESNŐ/

KÉPES SPORT

... DE JANEIRÓ

NŐI ÉNEKHANG

DAGÁLY

SPORT CLUB /RÖV./

ÁTNYÚJT

CSODÁLKOZÓ HANG

CSAPADÉKOS

ÜGYIRAT

C-DÚR 3.HANG

SPANYOL GK. JELZ.

C-DÚR 6.HANG

KATASZTRÓFAVÉDELEM

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűz-, polgári védelmi és iparbiztonsági képes folyóirata Megjelenik havonként. A kiadásért felel: Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója

HU ISSN-1586-2305

Szerkesztőbizottság: Elnök: Dobson Tibor Titkár: Újhegyi Katalin Tagok: Bérczi László, Dr. Tóth Ferenc, Kossa György, Dr. Demény Ádám, Petróczi Tímea Szerkesztő: Újhegyi Katalin Újságíró: Galántai Judit Fotóriporter: Jóri András

FAGNANO .... /OLASZ KÖZSÉG/

TUDOMÁNYOS VILÁGNÉZETI TÉTEL

A szerkesztőség postacíme: Budapest, 1903. Pf. 314. Telefon: 469-43-66 E-mail cím: [email protected] [email protected] Nyomdai előkészítés: Duna-Mix Kft. Tördelőszerkesztő: Pápay György Felelős vezető: Szakolczai Lóránt Nyomda: Duna-Mix Kft. www.dunamix.hu HU ISSN-1586-2305 Terjeszti: BM OKF Előfizethető: BM OKF, 1149. Budapest, Mogyoródi út 43. Levélcím: 1903. Budapest, Pf.: 314. Telefon: 469-4100. Előfizetési díj: egy évre 3000 Ft. Egyes szám ára 250 Ft.

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. július-augusztus

41

LiV. évfolyam 7-8. szám július-augusztus

Recommend Documents