Linux rendszeradminisztráció

UNIX / Linux rendszeradminisztráció Répási Tibor egyetemi tanársegéd Miskolc Egyetem,Gépészmérnöki kar, Infomatikai és Villamosmérnöki Tanszékcsoport (IVM) Általános Informatikai Tanszék Iroda: Inf.Int. 108. Tel: 2101 1

Ütemterv, követelmények ➢

➢

➢

➢ ➢ ➢

2

Tárgy címe: UNIX/Linux operációs rendszerek üzemeltetési ismeretei Régebbi neve: Linux rendszergazdai ismeretek Neptun kód: GEIAL20AN, GEIAL30DB, GEIAL20AL Lezárás: aláírás + kollokvium Zárthelyi: nincs Vizsga: kollokvium (í+sz.)

Tematika ...

3

Tematika... ➢

UNIX alapok

Bootolás, bootloader ➢ SVR-init, inittab ➢ Console login folyamat ➢

➢

Használat és alapkonfiguráció

Felhasználó menedzsment (UNIX, PAM) ➢ Hosztkonfiguráció ➢ Telepítési folyamatok (Debian) ➢

➢

Kiterjesztett processz koncepció

Multi-thread programozás (szálak megvalósítása, vezérlése, szinkronizáció, a POSIX pthread API) ➢ Processz csoportok, session, vezérlő terminál ➢ Daemon processzek (megvalósítás, használat) ➢

4

Tematika... ➢

Szolgáltatások I.

Távoli bejelentkezés ➢ NFS szolgáltatás ➢ Névszolgáltatás (BIND) ➢

➢

Szolgáltatások II.

Web szerver (Apache) ➢ Elektronikus levelezés I. (alapelvek, működés) ➢ Elektronikus levelezés II. (Sendmail) ➢

5

Tematika... ●

Linux kernel – – –

●

Speciális hálózati alkalmazások – – –

6

Felépítés, konfiguráció, fordítás, telepítés Foltozás (szolgáltatásbővítés) Device driver fejlesztés Linux router-ként, tűzfalként, forgalomirányítás Proxy linuxon VPN megvalósítás

Mai program: ✗ ✗ ✗

UNIX történelem A Szabad szoftverről Számítógépek indítása, bootloaderek ✗ ✗ ✗

✗

7

PC bootolási folyamat HP Alpha bootfolyamat IBM PPC bootfolyamat

Esettanulmány: Linux kernel bootolása

UNIX történelem ●

Ajánlott irodalom: Open Sources – Voices from the Open Source Revolution http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/toc.html

●

● ● ●

●

8

1969 szept.: UNICS (AT&T Bell-Labs), programozók számára hatékony, időosztásos OS; egyetlen DEC PDP-7 gépet kapnak hozzá Kernighan és Ritchie: C nyelv Ken Thomson: újraírja az OS-t C-ben (!) 1971 nov. 3.: UNIX Time-Sharing System, 1st Edition (V1) th 1974 jún.: UNIX Time-Sharing System, 5 Edition (System V Release = SVR)


●

●

●

9

1973 nov.: Ken Thomson és Dennis Ritchie a Purdue Egyetemen bemutatót tart 1974 jan.: UNIX V4-et telepít Keith Standiford (hallgató) a Statisztika Tanszék PDP-11/45ösére a Berkely-n. 1974 tavasz: vesznek még egy PDP-11/40-et és SVR kerül rá. 1977 elején: sok fejlesztés után, Bill Joy összefoglaló csomagot készít és ennyit ír rá: BSD = Berkely Software Distribution (később 1BSD néven emlegetik)


●

●

●

●

10

1978 nyara: 2BSD, később 2.11BSD, amit egy év alatt 75 példányban másoltak le mások kérésére 3BSD, 4BSD (1980): a BSD sötét korszaka (~150 másolat 9 hónap alatt) 1981 jún.: 4.1BSD – ismét fellenülés (>400 másolat 2 év alatt) Rob Gurwitz – TCP/IP, amit Joy beépít a BSDbe és javít a teljesítményén. 1982 ápr.: 4.1aBSD (TCP/IP hálózattal kiegészítve)

UNIX történelem ● ●

●

●

11

1983 aug.: 4.2BSD hosszú várakozás után. 1986 jún.: 4.3BSD meghatározó szábvánnyá vált. A történet inentől nagyon szerteágazó, de a UNIX-ok többsége a 4.3BSD-ből, egy másik meghatározó része a SVR-ből ágazik le. Néhány alapvető különbség van. UNIX op.rendszer esetén első kérdés: BSD vagy SVR jellegű?

A “Szabad Szoftver” ●

●

●

A '70-es évekre számos program készült megrendelésre, azonban tisztázatlan a programok (szoftver termékek) jogi helyzete Amit egy programozó egyszer leírt, azt leírhatja máskor is! Szabadalom? Szabvány? Richard M. Stallman: – – – –

12

a szoftver szellemi termék; szerzői jog vonatkozik rá a szoftver csak a forráskódjával együtt értelmezhető a szabad szoftver: szabad, mint szabadság Indítványai: GNU, FSF

A “Szabad Szoftver” ●

A szoftver termék: – – – – – – –

szellemi termék; szerzői jog hatálya alá esik szabadalmaztatni értelmetlen előállítása az érték nem a létezése beszerzése lehet ingyenes vagy nem a tulajdonosa (használója) rendelekezik fölötte (megváltoztathatja, bővítheti, terjesztheti) licensz alapján korlátozhatók a használati jogok számos előre megírt licensz: ●

13

GNU GPL, LGPL, Apache, Sun, stb.

A LINUX ●

Előzmények, a '80-as évek: – – – – –

–

14

a PC olcsó, gyorsan terjed, javuló teljesítményű spec. operációs rendszerét a DOS-t kevesen ismerik igazán, a DOS nem szabad szoftver A UNIX elterjedt, sokan értenek hozzá de csak nagy és közepes gépeken (amik ritkák) AST oktatási célú UNIX rendszert fejlesztett Minix néven. Elterjedt verziója az Minix 1.0 1987-től. Egyetemek világszerte kapnak a lehetőségen, hogy olcsó PC-n oktassák a jól ismert UNIX alapokat, a korszerű Minix-en A Minix nagyon korlátozott, oktatási eszköz

A Linux ●

Linus Torvalds egyetemistaként önszorgalomból készít egy igen egyszerű kernelt Linux néven. – –

●

15

386-osra alapoz, annak minden lehetőségét kihasználva A 0.01-es verzióját 1991 aug. 1-én teszi közzé, ötleteket várva.

A Linux meredeken rajtol!

Linux és a GNU ● ●

Két független projekt. A GNU (FSF, Richard M. Stallman) egy operációs rendszer készítését tűzte ki célul: – – –

●

16

Korszerű Microkernel alapú Szakít jónéhány (elavult) UNIX örökséggel

A GNU kernel, a Hurd fejlesztése éveket késett. A GNU-ból kernel hiányzik.

Linux és a GNU ●

Torvalds fejlesztése a kernelre korlátozódik, nincs hozzá operációs rendszer (jobb hiányában a Minix). – –

●

●

1993 ápr.: Slackware, az első GNU/Linux disztribúció Ian Murdock 1993 aug.-ban, a GNU-ra számítva megalapítja a Debian GNU projektet. – – –

17

A kernel monolítikus (híres Linus-AST vita) A UNIX hagyományokra alapoz

Hiánypótlásként a Linux kernelt használja A Debian GNU/Linux óriási siker Teljesen GPL licensz alapú!

Linux napjainkban ●

Több tucat disztribúció –

● ● ● ●

● ●

18

A “legjobbak”: Debian, Gentoo, SuSe, RedHat

Óriási fejlesztőcsapat. Rengeteg OSS project minden területen Fejlesztés az FSF GPL szellemében. Nagy ipari támogatottság (Transmeta, Intel, IBM, HP , Novell) Naprakész továbbfejlesztés x86-on Portolás más architektúrákra: IA-64, M68k, Sparc, MIPS, PPC64, DEC Alpha, stb.

Mai program: ✔ ✗

UNIX történelem (csak ami lényeges) Számítógépek indítása, bootloaderek ✗ ✗ ✗

✗

19



Számítógép indítása ●

●

Nem csak: “Bekapcsolás után a felhasználó először a Windows-zal találkozik...” (korai ECDL tananyag) Bekapcsolás után: –

A hardware [E[E]P]ROM-jában tárolt un. Firmware rutinok futnak le ● ●

– – –

20

Hardware felderítés, inicializálás, ellenőrzés Boot eszköz megkeresése

Betöltődik a bootloader, majd elindul Betöltésre (esetleg kitömörítésre) kerül a kernel, és elindul Innen operációs rendszertől függ.

A bootloader feladata ●

A számítógép firmware-je általában csak korlátos számú, megadott helyről képes bootolni a gépet. –

●

A bootloader olyan program, ami: – – – – –

21

Egyes számítógépeken a firmware nem a fő processzor(ok)on fut!

Kicsi, hogy a firmware korlátozott memória területére betöltődhessen A bootolást végző processzorra íródott Képes inicializálni a kernelt tartalmazó eszközt “Tudja” hol a kernel, hogyan kell betölteni, kitömöríteni, beindítani. Esetleg több kernelt is tud bootolni.

UNIX kernelek indulása 1)Processzor(ok) indítása • •

Inicializáció, context setup SMP dispatcher inicializálása

2)Memória kezelés inicializálása 3)Eszköz meghajtók inicializálása 4)Kernel szoláltatások inicializálása 5)Gyökér fájlrenszer mount-olása (ro) 6)Egyetlen processz indítása (init)!

22

Mai program: ✔ ✔

UNIX történelem (csak ami lényeges) Számítógépek indítása, bootloaderek ✗ ✗ ✗

✗

23



IBM PC-k bootfolyamata ●

A “firmware”-t itt BIOS-nak (Basic Input Output System) hívjuk. Feladata: – – – –

●

24

POST (Power-On Self Test) végrehajtása – eszköz felderítés, ellenőrzés, inicializáció Boot eszköz megkeresése Bootloader betöltése (ez többféle lehet) IO szolgáltatás fenntartása az OS számára

A PC BIOS-nak a feladata nem ér véget a bootloader elindításával, egyes eszközök eléréséhez, IT kezeléshez BIOS rutinok, adattáblák használhatók, néha megkerülhetetlen.

A BIOS futtatása ●

●

●

25

A PC processzorok alapállapotban az F000:FFF0h címen lévő utasítással kezdik az utasításvégrehajtást. Ezen a címen (technikai okokból) csak egy JUMP instrukció található, ami a BIOS kódjának elejére mutat. A BIOS kódját a PC főprocesszora futtatja. Többprocesszoros gép esetén egy processzor indul el. A BIOS nem fut többprocesszoros módban.

Perzisztens BIOS adatok ●

●

●

26

A BIOS számára egy háttérteleppel ellátott CMOS RAM (néha NVRAM) áll rendelkezésre. Egyes beállításokat ebben tárol a BIOS. Minden PC-ben háttérteleppel ellátott CMOS áramkör működik, ami RTC (Real-Time Clock) és watchdog szolgáltatásokat nyújt. A háttértelep kimerülése bekapcsolási problémákat okoz.

Booteszköz keresése ●

A PC a booteszközt a perzisztens adatok között tárolt, előre beállított sorrend alapján keresi. Booteszköz lehet: – – – –

●

●

27

Floppy disc Hard disc CDROM 3rd party BIOS

A bootolás az eszközökön többféleképpen történik. A PC bootloadere max. 512 byte lehet!

Bootolás Floppyról ●

●

●

28

A floppy lemez legelső szektorán az úgynevezett bootsector. Ez tartalmazhat bootloader programot. A bootloader program méretét ez rögtön korlátozza 512 byte méretűre! Egy PC-ben lehet több floppy eszköz is, de bootolás kizárólag az első eszközről lehetséges.

Bootolás ATA illesztős merevlemezről ●

●

●

●

●

29

A PC BIOS-a külön kezeli a PC-kben igen elterjedt ATA illesztő felületre csatlakozó merevlemez eszközöket. Minden ATA illesztőre 2 eszköz csatlakoztatható (master és slave). Általában egy PC 2 ATA illesztővel rendelkezik. Bootolás az 1. illesztő master eszközéről lehetséges. Újjabb BIOS-ok esetén lehet más eszközről is.

Bootolás SCSI illesztős merevlemezről ●

●

●

30

rd

Az SCSI vezérlőnek saját ún. 3 party BIOS-a van. Ez a BIOS kiegészítéseként szerepel. Egy SCSI vezérlőre általában 8 eszköz csatlakozhat, beleértve a vezérlőt is. (max. 7db merevlemez) A vezérlő BIOS-a határozza meg a booteszközt.

Bootolás merevlemezről ●

A booteszköz első sektora (0. sáv, 0. fej, 1. sektor) a kitüntetett szerepű. Két dolgot tartalmaz: – –

●

31

A bootloader programot (MBR, 1st stage bootloader) Egy négysoros táblázatot a lemez logikai felosztásáról (particiós tábla)

Az MBR feladata, hogy a másodszintű (2nd stage) bootloadert betöltse és elindítsa. A 2nd stage bootloader a kijelölt boot-partició első blokkjában található.

Bootolás CDROM/DVD-ROM eszközről (El Torito) ●

●

●

●

32

CD ill. DVD adatlemezek (ISO9660) formátuma megengedi egy ún. Bootimage tárolását a lemezen. A BIOS a bootimage tartalmát az első floppy eszköz helyére illeszti a bootolás idejére. A bootloader és az operációs rendszer kernelje ezen a bootimage-en található. A bootolás folyamata innen megegyezik a floppy-ról való bootolással.

rd

Bootolás 3 party BIOS által ●

●

●

33

A PC BIOS ún. 3. fél által bővíthető. Ilyen lehet az SCSI vezérlő BIOS-a, de bármilyen hw eszköznek lehet saját BIOS-a. Ezek a BIOS kiegészítések megváltoztathatják a PC bootolási viselkedését, ezzel lehetőséget kínálva a fejlesztőknek a legfurcsább dolgokra. Pl. NetBoot: ilyenkor a hálózati kártya BIOS-a képes az operációs rendszer kerneljét egy szerverről letölteni és beindítani.


UNIX történelem (csak ami lényeges) Számítógépek indítása, bootloaderek ✔ ✗ ✗

✗

34



DEC Alpha számítógépek indítása ●

●

A gép bekapcsolásakor a fő CPU-k közül az első (P00) indul el (a többi halt állapotban várnak), de üzemkész állapotban (feszültség alatt) vannak. A firmware ezen a processzoron futó programrendszer. Moduláris felépítésű: – – –

Alpha BIOS Alpha SRM (System Resource Manager) vagy OpenFirmware PALCode (szolgáltatások az OS számára) ● ● ●

35

UNIX OpenVMS Windows NT

Alpha SRM ●

Az Alpha SRM feladatai: – – –

●

Power-up diagnostics, initialization Operator interface (SRM Console) OS bootstrap and restart

Az operátori felület tulajdonságai: –

Futtatókörnyezeti szolgáltatások: ● ● ● ● ●

36

Processz menedzsment támogatás Memória menedzsment támogatás SMP támogatás Memóriarezidens fájlrendszer IT és kivételkezelés, hibakövetés, naplózás, jelentés

Alpha SRM ●

Az operátori felület tulajdonságai (folyt.): –

UNIX jellegű IO kezelés és fájlrendszer: ● ●

● ●

–

Console shell: ● ●

●

37

Byte-folyam jellegű eszköz és fájlkezelés Helyi és távoli konzol kapcsolódási lehetőségek soros porton vagy ethernet hálózaton SCSI, FAT, MOP és BOOTP protokoll meghajtók Eszköz meghajtók (a szokásos DEC eszközökhöz) UNIX szerű shell környezet (history és line edit!) Szűk parancskészlet (boot, set, show, examine, deposit, start, stop, continue) Online help

Alpha SRM ●

Az operátori felület tulajdonságai (folyt.): –

Diagnosztikai funciók: ● ● ● ● ●

38

CPU, cache, memória inicializáció és konfiguráció Eszköz specifikus meghajtó inicializáció, eszköz tesztek Excersizer-ek memória, busz és eszközök tesztelésére Teszt script-ek kiterjedt hw tesztelésre, hibakeresésre Saját scriptek készítése és szerkesztési lehetőségek

OpenFirmware ●

●

● ●

●

39

IEEE 1275: szabvány és bevált gyakorlatok számítógépek boot firmware-je számára. Minden gépre ami az IEEE 1275-nek megfelel telepíthető Egységes felületet nyújt. Tulajdonságai tekintetében haszonlít az Alpha SRM Console-ra, de sokkal bővebb és általános az tulajdonság készlete. Forth programozási nyelv alapú. Több implementáció: IBM, Sun, HP, stb.


UNIX történelem (csak ami lényeges) Számítógépek indítása, bootloaderek ✔ ✔ ✗

✗

40



IBM PPC bootfolyamat ●

●

●

41

Az IBM PowerPC processzorral szerelt gépei szervízprocesszorral rendelkeznek. Ez már a számítógép áramalá helyezésével beindul és a firmware-je az “IBM MicroCode” fut rajta. Különálló tápegységgel rendelkezik Megkülönböztetjük az IBM Microcode-ot (ami egy szervíz firmware) és a boot firmware-t. A micorcode off-line, vagyis kikapcsolt állapotban fut a szervíz processzoron.

IBM PPC bootfolyamat ●

●

●

42

A gép bekapcsolása a microcode menüjéből, vagy a gép bekapcsoló gombjának megnyomásával indítható. Ekkor a microcode egyenként inicializálja és ellenőrzi a harware eszközöket. Ezt követően tölti be a boot firmware-t, ami gyakran OpenFirmware.


UNIX történelem (csak ami lényeges) Számítógépek indítása, bootloaderek ✔ ✔ ✔

✗

43



Linux kernel bootolása PC-n Linux version 2.4.272686 ([email protected]) (gcc version 3.3.5 (Debian 1:3.3.53)) #1 Thu Dec 30 18:26:31 JST 2004 BIOSprovided physical RAM map: BIOSe820: 0000000000000000 000000000009fc00 (usable) BIOSe820: 000000000009fc00 00000000000a0000 (reserved) BIOSe820: 00000000000f0000 0000000000100000 (reserved) BIOSe820: 0000000000100000 000000000fff0000 (usable) BIOSe820: 000000000fff0000 000000000fff3000 (ACPI NVS) BIOSe820: 000000000fff3000 0000000010000000 (ACPI data) BIOSe820: 00000000ffff0000 0000000100000000 (reserved) 0MB HIGHMEM available. 255MB LOWMEM available. On node 0 totalpages: 65520 zone(0): 4096 pages. zone(1): 61424 pages. 44 zone(2): 0 pages.

Linux kernel bootolása PC-n ACPI disabled because your bios is from 99 and too old You can enable it with acpi=force Kernel command line: auto BOOT_IMAGE=Linux ro root=301 Local APIC disabled by BIOS reenabling. Found and enabled local APIC! Initializing CPU#0 Detected 367.504 MHz processor. Console: colour VGA+ 80x25 Calibrating delay loop... 734.00 BogoMIPS Memory: 252360k/262080k available (1196k kernel code, 9332k reserved, 451k data, 116k init, 0k highmem) Dentry cache hash table entries: 32768 (order: 6, 262144 bytes) Inode cache hash table entries: 16384 (order: 5, 131072 bytes) Mount cache hash table entries: 512 (order: 0, 4096 bytes) Buffer cache hash table entries: 16384 (order: 4, 65536 bytes) Pagecache hash table entries: 65536 (order: 6, 262144 bytes) 45

Linux kernel bootolása PC-n CPU: L1 I cache: 16K, L1 D cache: 16K CPU: L2 cache: 128K Intel machine check architecture supported. Intel machine check reporting enabled on CPU#0. CPU: After generic, caps: 0183fbff 00000000 00000000 00000000 CPU: Common caps: 0183fbff 00000000 00000000 00000000 CPU: Intel Celeron (Mendocino) stepping 05 Enabling fast FPU save and restore... done. Checking 'hlt' instruction... OK. ACPI: IRQ9 SCI: Edge set to Level Trigger. POSIX conformance testing by UNIFIX enabled ExtINT on CPU#0 ESR value before enabling vector: 00000000 ESR value after enabling vector: 00000000

46

Linux kernel bootolása PC-n Using local APIC timer interrupts. calibrating APIC timer ... ..... CPU clock speed is 367.5122 MHz. ..... host bus clock speed is 66.8203 MHz. cpu: 0, clocks: 668203, slice: 334101 CPU0 mtrr: v1.40 (20010327) Richard Gooch ([email protected]) mtrr: detected mtrr type: Intel ACPI: Subsystem revision 20040326 ACPI: Interpreter disabled. PCI: PCI BIOS revision 2.10 entry at 0xfb330, last bus=1 PCI: Using configuration type 1 PCI: Probing PCI hardware PCI: Probing PCI hardware (bus 00) PCI: Using IRQ router PIIX/ICH [8086/7110] at 00:07.0 Limiting direct PCI/PCI transfers.

47

Linux kernel bootolása PC-n Linux NET4.0 for Linux 2.4 Based upon Swansea University Computer Society NET3.039 Initializing RT netlink socket Starting kswapd VFS: Disk quotas vdquot_6.5.1 devfs: v1.12c (20020818) Richard Gooch ([email protected]) devfs: boot_options: 0x0 pty: 256 Unix98 ptys configured Serial driver version 5.05c (20010708) with HUB6 MANY_PORTS MULTIPORT SHARE_IRQ SERIAL_PCI enabled ttyS00 at 0x03f8 (irq = 4) is a 16550A ttyS01 at 0x02f8 (irq = 3) is a 16550A COMX: driver version 0.85 (C) 19951999 ITConsultPro Co. RAMDISK driver initialized: 16 RAM disks of 8192K size 1024 blocksize Initializing Cryptographic API NET4: Linux TCP/IP 1.0 for NET4.0 IP: routing cache hash table of 2048 buckets, 16Kbytes TCP: Hash tables configured (established 16384 bind 32768) Linux IP multicast router 0.06 plus PIMSM

48

Linux kernel bootolása PC-n RAMDISK: cramfs filesystem found at block 0 RAMDISK: Loading 4180 blocks [1 disk] into ram disk... done. Freeing initrd memory: 4180k freed VFS: Mounted root (cramfs filesystem). Freeing unused kernel memory: 116k freed NET4: Unix domain sockets 1.0/SMP for Linux NET4.0.

49

Linux kernel bootolása PC-n Uniform MultiPlatform EIDE driver Revision: 7.00beta42.4 ide: Assuming 33MHz system bus speed for PIO modes; override with idebus=xx ide: late registration of driver. PIIX4: IDE controller at PCI slot 00:07.1 PIIX4: chipset revision 1 PIIX4: not 100% native mode: will probe irqs later ide0: BMDMA at 0xf0000xf007, BIOS settings: hda:DMA, hdb:DMA ide1: BMDMA at 0xf0080xf00f, BIOS settings: hdc:DMA, hdd:DMA hda: QUANTUM FIREBALLlct20 20, ATA DISK drive blk: queue d082fcc0, I/O limit 4095Mb (mask 0xffffffff) hdd: CRD8400B, ATAPI CD/DVDROM drive hdd: Disabling (U)DMA for CRD8400B ide0 at 0x1f00x1f7,0x3f6 on irq 14 ide1 at 0x1700x177,0x376 on irq 15 hda: attached idedisk driver. hda: 39876480 sectors (20417 MB) w/418KiB Cache, CHS=39560/16/63, UDMA(33) Partition check: /dev/ide/host0/bus0/target0/lun0: [PTBL] [2482/255/63] p1 p2 < p5 p6 > 50

Linux kernel bootolása PC-n

Journalled Block Device driver loaded VFS: Can't find ext3 filesystem on dev ide0(3,1). VFS: Can't find ext2 filesystem on dev ide0(3,1). SGI XFS with ACLs, no debug enabled SGI XFS Quota Management subsystem XFS mounting filesystem ide0(3,1) Starting XFS recovery on filesystem: ide0(3,1) (dev: ide0(3,1)) Ending XFS recovery on filesystem: ide0(3,1) (dev: ide0(3,1)) VFS: Can't find ext3 filesystem on dev ide0(3,1). VFS: Can't find ext2 filesystem on dev ide0(3,1). XFS mounting filesystem ide0(3,1) Starting XFS recovery on filesystem: ide0(3,1) (dev: ide0(3,1)) Ending XFS recovery on filesystem: ide0(3,1) (dev: ide0(3,1)) Adding Swap: 497972k swapspace (priority 1) Real Time Clock Driver v1.10f hdd: attached idecdrom driver. hdd: ATAPI 40X CDROM drive, 128kB Cache Uniform CDROM driver Revision: 3.12 51

Linux kernel bootolása PC-n IPv6 v0.8 for NET4.0 IPv6 over IPv4 tunneling driver devicemapper: 4.1.1ioctl (20040407) initialised: dm [email protected] XFS mounting filesystem ide0(3,5) Ending clean XFS mount for filesystem: ide0(3,5) Linux agpgart interface v0.99 (c) Jeff Hartmann agpgart: Maximum main memory to use for agp memory: 203M agpgart: Detected Intel 440BX chipset agpgart: AGP aperture is 64M @ 0xe0000000 8139too Fast Ethernet driver 0.9.26 PCI: Found IRQ 5 for device 00:09.0 eth0: RealTek RTL8139 at 0xe400, 00:50:bf:0b:ed:dd, IRQ 5 eth0: Identified 8139 chip type 'RTL8139B'

52

Linux kernel bootolása PC-n SCSI subsystem driver Revision: 1.00 scsi0 : SCSI host adapter emulation for IDE ATAPI devices es1371: version v0.32 time 18:32:13 Dec 30 2004 PCI: Found IRQ 10 for device 00:0b.0 PCI: Sharing IRQ 10 with 00:07.2 es1371: found chip, vendor id 0x1274 device id 0x1371 revision 0x06 es1371: found es1371 rev 6 at io 0xe800 irq 10 es1371: features: joystick 0x0 ac97_codec: AC97 Audio codec, id: CRY19 (Cirrus Logic CS4297A rev A)

53

Linux kernel bootolása PC-n usb.c: registered new driver usbdevfs usb.c: registered new driver hub usbuhci.c: $Revision: 1.275 $ time 18:32:54 Dec 30 2004 usbuhci.c: High bandwidth mode enabled PCI: Found IRQ 10 for device 00:07.2 PCI: Sharing IRQ 10 with 00:0b.0 usbuhci.c: USB UHCI at I/O 0xe000, IRQ 10 usbuhci.c: Detected 2 ports usb.c: new USB bus registered, assigned bus number 1 hub.c: USB hub found hub.c: 2 ports detected usbuhci.c: v1.275:USB Universal Host Controller Interface driver 8139cp: 10/100 PCI Ethernet driver v1.2 (Mar 22, 2004) uhci.c: USB Universal Host Controller Interface driver v1.1

54


UNIX történelem (csak ami lényeges) Számítógépek indítása, bootloaderek ✔ ✔ ✔

✔

55



Linux rendszeradminisztráció

Recommend Documents