Levéltár ismertető leltára

Levéltár ismertető leltára 2014. 05. 30.

A kolozsvári Református Gyűjtőlevéltár ismertető leltára

A részleg. Az országos református intézmények levéltárai

A 1–20 Az Erdélyi Református Főkonzisztórium levéltára Az Erdélyi Református Egyházkerület (Állandó) Igazgatótanácsának levéltára

A Főkonzisztórium és az Igazgatótanács levéltárának története Az Egyházfőtanács megalakulásakor már intézkedés született a levéltár megalapítására, kezdetben egy nagy leveles- és másolókönyvre gondoltak, amelybe minden szükséges jogbizonyító iratot bemásolhattak. Ezen az idejétmúlt terven azonban hamar túllépett a mindennapi gyakorlat, 1714-ben Bethlen László, a kamarai jövedelmek iratai összegyűjtésén fáradozó főgondnok egy ládát készíttetett a begyűlő iratoknak. Ide kerültek be a püspöki levéltár fontosabb iratai mellett a kollégiumok és az egyházközségek vagyonügyi vonatkozású iratai is. A levéltár első leltárát 1715-ben készítette el Inczédi nótárius, ebben elsősorban a kötelezvényeket és a kamarai jövedelmek adományleveleit rögzítette darabszinten. A 9 fasciculusra tagolt levéltárban a kollégiumok és egyházközségek jogbiztosító iratai is szerepelnek. A Főkonzisztórium saját hivatali működésének írásos emlékei sommásan vannak regisztrálva az első három fasciculusban, ezek őrzésére nem fektettek különösebb hangsúlyt, sok közülük az illető ügyek intézésében résztvevő főtanácsi tagok családi levelesládájába került. A következő rendezésre 1736. március 26-án került sor, amikor Mósa László nótárius az Egyházfőtanács Marosszentkirályon, ifj. Bánffi Zsigmond főgondnok udvarházánál őrzött levelesládáját újból leltározta. Regisztruma nem az Inczédi-jegyzék folytatása, hanem az iratokat tárgy szerinti új csoportosításban, fasciculusokba foglalva sorolja fel, kezdve az enyedi kollégium 1717 utáni kötelezvényeivel és régebbi irataival (Fasc. A, 1–2.), folytatva a marosvásárhelyi és udvarhelyi főiskola hasonló tárgyú aktáival (Fasc. B.). A D fasciculus tulajdonképpen egy zsák, amelyben három kötegben találhatók a jóváhagyott, a felfüggesztett és a sürgetendő adománylevelek, mellettük a Bécsben készült registrum és tabella. A fasciculusokon belül nincs időrend, egy-egy tételszám alatt akár 10–20, ugyanazon tárgyra vonatkozó irat is található. A leltározott iratanyag részben a Teleki-féle gyűjtésből származik, részben a Főkonzisztórium 1709 utáni hivatali működésének terméke, s a jegyzék elárulja a rendezés hiányosságait: az I fasciculus tartalma „a M. Supremum Consistoriumnak irt levelek és instantiak indigeste,” az L-ben pedig „Gillányi Jakabról maradott hánt vetett levelek egy zacskoban sine ordine“ őriztetnek. Ebben a patriarkális iratkezelési rendben találta az Egyházfőtanács levéltárát az erdélyi hivatalviselés korszerűsítésének időszaka a 18. század közepén.

A levelesláda őrzése a főgondnokok feladata volt, engedélyük nélkül a nótárius sem nyúlhatott bele. Az egyház vagyoni érdekeinek védelme mellett e szigorúságot a református rendi érdekek indokolták, ugyanis e repositorium őrizte a hivatalok vallások szerinti szétosztására vonatkozó, a kálvinistáktól betöltött társadalmi pozíciók megtartását célzó bizalmas iratokat. Ennek tulajdonítható sértetlen fönnmaradása is, ugyanis általában állandó és városi őrzőhelyen tartották, például Szebenben a Gubernium levéltárában, majd a század közepétől a Főkonzisztórium bérelt szállásán. A Guberniumban a 18 század közepén bevezetett levéltárkezelési újításokat bizonyos késéssel a Főkonzisztórium is alkalmazta, beleértve a régi levéltári anyag rendezését is, amelynek bizalmas jellege ekkora már lecsökkent. Halmágyi István secretarius a rendszeresen vezetett ülésjegyzőkönyvek és másolati könyv mellett a folyó ügyek aktáiból sorozatokat (alapítványok, gravamina, szerződések, felségfolyamodványok stb.) alakított ki. Valószínűleg ugyanilyen tárgy szerinti csoportosításban fasciculálta a régi iratanyagot is (testamentumok, Ghillányi-hagyaték). Ennek az 1751-ben folyt rendezésnek a vörös krétával írott jelzetei ma is láthatók az iratokon. 1773-ban Fábján Dániel secretarius abbahagyta a kimenő iratok leveleskönyvének (expeditionis protocollum) vezetését, a fogalmazványokat ezután az iratok mellett őrizték. Ezek egyelőre még kezdetleges formában készültek, egy kettéhajtott ívre 3–4 különböző témájú akta fogalmazványa került. Mindenesetre ilyenformán megindulhatott a szabályszerű regisztratúra kialakulása. 1789-ben Cseh János secretarius bevezette az évenként újrakezdődő sorszámozású iktatást, de nem a beérkezés, hanem a tárgyalás sorrendjében jegyzékelte az iratokat, így az aktákon is föltüntetett iktatószámok megegyeznek az ülésjegyzőkönyvek számaival. Iktatókönyvei sajnos csak három évről (1789, 1781, 1792) maradtak fenn. Ekkoriban már külön véleményívet és fogalmazványt készített mindegyik ügyirathoz. Inczédi László titkár és utóda, Ajtay László 1809-től kezdve végre meghonosította a korszerű iktatást, az iktatókönyv 12 rubrikája pontosan tájékoztatott az irat útjáról az ügyvitelben (a legrégebbi fennmaradt iktató 1815-ben kezdődik). Az elintézett darabokat az iktatószámok sorrendjében csomózta, használatukat mutatóval könnyítette meg. Inczédi elkezdte az 1800 előtti levéltári anyag rendezését és mutatózását is, 1813-ban készült el az 1785–1789 közötti iratok indexe. 1819-ben Szathmári Pap Dániel és Veszprémi Sámuel 28 fasciculusba rendezték és regestrumba ( Extra seriem actorum publicorum őrzött consistorialis leveleknek regestruma) foglalták a Főkonzisztórium régi leveleit. Munkájuk valójában a Halmágyi-féle tárgy szerinti rendezés folytatásának és kiteljesítésének tekinthető, átfogta a 16–18. századi, a regisztratúra előtti levéltári anyagot, elsősorban a jogbiztosító jellegű iratokat. A következő tárgyi csoportokat regisztrálták: Fundationalis levelek, Ghillanyianumok, Magyarfrátai levelek, Testamentumok (ezek jegyzékét 1878-ig folytatták a későbbi titkárok), Collegiumokat és Ecclesiákat illető beneficiumok conscriptioi, Contractusok és recognitionalisok, Curatori és synodalis instructiok, Mandatumok és commissiok, Instantiak és informatiok, Ecclesiakot illető levelek, Elegyes levelek, Collegiumokat illető levelek, Attestatumok és quietantiak. Tunyogi Csapó József secretarius, a későbbi jogtanár 1823-tól kezdve folytatta és kiteljesítette az Inczédi-féle rendezést, ennek során az 1700 utáni iratokat évrendezte, majd az ülésjegyzőkönyv és a másolati könyv bejegyzéseivel összhangban beszámozta és mutatózta. E közös indexek 1823–1829 között készültek, ma is használatosak. A rendezés során beemelte a mutatózott iratok körébe a Szathmári Pap–Veszprémi féle regestrumba foglalt 1700 utáni iratokat is, az annál régebbieket azonban a régi helyükön hagyta. A rendezéskor sajnos nem vette figyelembe Cseh János 1789 utáni iktatószámait, hanem ezt az iratanyagot is újraszámozta. Ugyanakkor gondoskodott az 1784–1805 közötti hiányzó ülésjegyzőkönyvek pótlásáról, a meglévő impurumokat köttette be. Tunyogi 1830-ig folyó nagy rendezésének köszönhető a főkonzisztóriumi levéltár jól használható mai rendje. Ugyancsak része lehetett abban, hogy a számvevőségi és pénzügyi iratokból 1829-ben önállóan kezelt számvevőségi levéltár (archivum exactorale) alakult ki. 1861–1863 között Kolosvári József és Sipos Samu alapos állományrevíziót végzett, ennek során helyre tették a felgyűlt reponenda-anyagot, összeállították az 1700–1853 közötti iratok leltárát és

hiányjegyzékét, két hiányzó indexet (1764–71, 1777–79) újraírtak. Alapos ellenőrzésüknek köszönhető a levéltár mai használhatósága. Az 1880-as években annyira megnövekedett az Igazgatótanács iratforgalma (3000-en felüli iktatószám évente), hogy az iktatószámok növekvő sorrendjében való irattározás már nem felelt meg az igényeknek. 1889. január 1-től új iratkezelési rendet vezettek be, az irattári terv szerint előre meghatározott osztályokat, azokon belül témák szerint iratcsomókat alakítottak ki. Ezek nem kezdődtek évenként újra, az 1889–91 között ellátott iratok azonos osztályokba kerültek. Az irattári osztályokat és csomókat az adminisztráció rendje határozta meg, pl. az 1–18. osztályok az egyházmegyéknek feleltek meg, az 1. osztályon (Vajdahunyadi egyházmegye) belül 23 csomót alakítottak ki az egyházközségeknek megfelelően. A csomók borítója egyúttal iratjegyzékként szolgált, itt tüntették fel az egyes iratok iktatószámát. 23 irattári osztályt alakítottak ki. Az iratok helyére a sorkönyv bejegyzése utalt, az iktatószámok növekvő sorrendjében adta meg a megfelelő osztály és csomó számát. 1892-től a 23 irattári osztályt évente újrakezdték. 1896-ban egyszerűsítették az irattári rendszert, csak 4 osztály maradt (I. általános ügyek, II. kepeés fizetési ügyek, fellebbezések, III. fegyelmi ügyek, IV. kölcsönügyek), az I. osztály hatalmas mennyiségű iratanyagát pedig tétel rendszerben tárolták. A tárgyévvel ellátott tételszám segítségével a több éven át húzódó ügyek összes irata egy helyre került. Az iktatókönyvek és a tételszámok közötti összeköttetést továbbra is az irattári sorkönyv biztosította. Az iratokat a tárgyévek, azon belül a tételszámok növekvő sorrendjében tárolták. A gyakorlatban aztán egy-egy egyedi tételszám tárgyi alapú tétellé, hatalmas sorozattá nőtte ki magát, pl. az I. osztály 72/1901 alapszám (Segédlelkészi állások) a segédlelkészi kinevezések gyűjtője maradt 1964-ig, így több mint 150 dossziét tartalmaz. Másik példa: a XIX. osztály 4/1892 alapszám eredetileg az “Andrásfalvi egyházközség Bukovinai alapítvány” címet viselte, ezt már néhány év múlva az “Andrásfalvi egyházközség (Bukovina) vegyes ügyeiről” címre módosították. Az 1893-ban nyitott XIX. osztály 3/1893 (Andrásfalvi tanítói állás betöltése) és a XIX. 6/1893 (Andrásfalvi papi állás) alapszámokat később megszüntették és anyagukat áttették a 4/1892 (“vegyes ügyek”-re átkeresztelt) alapszámra. A már létező alapszámokról ábécésorrendes index tájékoztatta az irattár kezelőit. Az irattárosi–levéltárosi teendőket 1895-től Módy Elek látta el, utóda 1908-tól Vincze János lett, majd 1923-ban Vincze elhunytával Turósné Csoma Ilona vette át e munkakört. 1930-ban lezajlott a megnövekedett ügyfélforgalom miatt már régóta szükséges irodabővítés, az Igazgatótanács 1929-ben megvásárolta a szomszédos Király u. 53. sz. házat, ott nyitottak új bejáratot, ettől jobbra kapott új helyiségeket az irattár–levéltár. Egy irodát és egy kb. 60 m2-es raktárt alakítottak ki, a raktárban ekkor készültek el a duplasoros deszkapolcok, amelyeken fektetve tárolták az alapszámok dossziéit. A külső sorokba kerültek az irattári anyagok, a régi levéltári jegyzőkönyvek és iratok a belső sorokban kaptak helyet, igen nehezen hozzáférhetően. 1965-ben vezette be az Igazgatótanács az új iratkezelési rendet, amely az előre meghatározott irattári tervnek megfelelő iratgyűjtőkbe (max. 200) rendezte az elintézett iratokat, a terv a hivatal funkcióit tükröző ügykörjegyzék alapján készült. Ennek nyomán a régi rendben őrzött iratanyag gyorsan történetivé érett, 1900 előtti részét 1964–65-ben átszállították a Gyűjtőlevéltárba, 1900 utáni részének átszállítása pedig folyamatban van, 1926-tal bezárólag kerültek át a levéltári raktárba az iratok. Végül le kell szögeznünk, hogy iratkezelési-levéltári szempontból a Főkonzisztórium és az (Állandó) Igazgatótanács között teljes a folyamatosság, 1871–72-ben nem szűnt meg egy hivatal és nem alakult egy új, hanem a régi Egyházfőtanács korszerűsített szervezeti keretben, de törés nélkül látta el mind a hagyományos, mind a változó világ diktálta új feladatokat.

A 1–20 Az Erdélyi Református Főkonzisztórium levéltára Az Erdélyi Református Egyházkerület (Állandó) Igazgatótanácsának levéltára

1514–1700–1872–(1926)–1964–

A 1 Ülésjegyzőkönyvek 1709–1872–1896. 1919–1949. Az ülésjegyzőkönyvek 1. kötete az 1709–1733. évek följegyzéseit tartalmazza, 1734–41 közötti időszakról nem maradt fönn jegyzőkönyv, 1742-től fogva folyamatos a jegyzőkönyv-sorozat. 1776 szept.–1782 dec. között hiányzik az ülésjegyzőkönyv, e hiányt már 1823-ban jelezték, de pótolni nem tudták. 1844-től az ülésjegyzőkönyveket az egybekötött véleményívek pótolják, 1889–96 között csak sommás följegyzések készültek az ülésekről. A szabályszerű gépelt jegyzőkönyvek sorozata 1919-ben kezdődik, az 1949 utáni jegyzőkönyvek hiányzanak. Ebben a sorozatban szerepelnek az 1710–1773 között vezetett másolati könyvek (expeditionis protocollum), 3 kötetben. Segédlet: Index az ülésjegyzőkönyvekhez és az expeditionis protocollumokhoz, összeállította Veszprémi Sámuel, a jegyzőkönyvek oldalszámaira utal, az 1739–1783 közötti időszakot öleli fel. 158 + 28 + 1 = 186 kötet

10,85 fm.

A 2 Ügyiratok 1700–1872–(1926)–1964– Az állag 1773 előtti része a Főkonzisztóriumhoz érkezett ügyiratokat tartalmazza a Tunyogi-féle rendezéskor kialakított rendben. Ezek általában egyes iratok , de gyakran egy-egy ügyre vonatkozó több tucatnyi iratot is egy szám alá helyeztek. Ide kerültek a bécsi agenturától hazahozott felségfolyamodvány-másodpéldányok is. 1773 után ebbe az állagba kerültek a kezdetleges formájú, egy kettéhajtott íven több ügyet is tárgyaló véleményívek, ezek a legnagyobb számnál kerültek elhelyezésre. Cseh János honosította meg 1786-tól a külön véleményívet és fogalmazványt, némely esetben csak ezek maradtak fenn. A véleményíven feltüntették a beadás és a tárgyalás időpontját, a jegyzőkönyvbe való bevezetés tényét, a fogalmazványon a letisztázás dátumát és az aláíró nevét. Palliumot nem használtak, az iktatószámot a beérkezett irat és a véleményív–fogalmazvány bal felső sarkába írták fel. 1844 után a véleményíveket nem az iratok mellett őrizték, hanem egybekötötték a jegyzőkönyv pótlására, az iratok mellett csak a fogalmazvány maradt. Az új iratkezelési rend meghonosítása (1889) után a fogalmazványokat kettéhajtott ív első (szükség esetén a következő) oldalára írták, ez egyúttal palliumként is szolgált. Feltüntették rajta a beadvány keltét, érkezésének és ellátásának dátumát, a tisztázat aláírója szignálta a fogalmazványt és feltüntették az expediálás időpontját is. A pallium előlapjára (később a hátlapjára) került az irattári osztály és csomó száma, később az alapszám. Az ügyiratok a tárgyévek és az iktatószámok, 1889-től a tárgyévek és alapszámok növekvő sorrendjében vannak kötegelve, keménypapír táblákban átkötve állnak a polcokon. A kutatás az alább bemutatandó mutatók, iktatókönyvek, illetőleg az alapszámok tárgymutatói alapján történhet. A kérőlapon az évet és az iktatószámot/alapszámot kell feltüntetni. 1430 köteg (1926-tal bezárólag)

162,2 fm.

Segédletek: Mutatók. 1700–1872–1964– Az 1700–1773 közötti iratanyaghoz az indexek utólag készültek a Tunyogi-féle rendezéskor, illetőleg a Kolosvári-féle revíziókor. Nemcsak az iratok számára utalnak, hanem az ülésjegyzőkönyvek és a másolati könyvek oldalszámait is megadják. Az 1773 utáni iratokhoz szintén utólag készültek a mutatók, az ülésjegyzőkönyv oldalszámaira azonban már nem utalnak. A jegyzőkönyvekbe is bevezették a rendezéskor adott főkonzisztóriumi számot, annak alapján kikereshetők a bejegyzések. 1815-től kezdve a mutatók az iktatókönyvekkel párhuzamosan készültek. 1834-ig több év adatai kerültek egy kötetbe, azután minden évben új kötetet nyitottak. 149 kötet

7,2 fm.

Iktatókönyvek. (1764)–1715–1872–1964– Az 1862-es revíziókor Kolosvári József és Sipos Samu regestrumokat (iktatókönyveket) készített a már korábban rendezett régi iratanyag egy részéhez, a 4 kötet 1764–71, 1777–82, 1785–97, 1805–07 éveket fogja át. Cseh János secretarius iktatókönyve 1789, 1791–92. éveket tartalmazza, számai az ülésjegyzőkönyv számaival megegyeznek, a mai főkonzisztóriumi számokkal azonban nem. 1815-től folyamatos az iktatás, 1837-ig több év anyaga került egy kötetbe, 1838-tól kezdve évente új iktatókönyvet nyitottak. Az 1930-as évek hatalmas iratforgalma (11 000-en felüli iktatószámok) miatt évente két kötet is betelt. 4 + 1 + 155 kötet

8,6 fm.

Irattári sorkönyvek. 1889–1964 Az új iratkezelési rend bevezetésekor vált szükségesség a sorkönyv vezetése, adatait az ügyirat lezárásakor, a postázás után, az irattárra helyezéskor töltötték ki. Egy kötet több év anyagát tartalmazza. 11 kötet

0,75 fm.

Alapszámok mutatója. 1892–1964 A tárgyszavak ábécésorrendjében adja meg az alapszámot. Helytörténeti vagy téma szerinti kutatáskor célszerű az alapszámot kikeresni, így az illető egyházközségre vagy témára vonatkozó minden iratot egyszerre lehet tanulmányozni. 3 kötet

0,10 fm.

A Főkonzisztóriumi Levéltár leltára. 1700–1853 Az 1863-ban Kolosvári József és Sipos Samu által az állományrevízió alkalmával összeállított leltár és hiányjegyzék pontosan tájékoztat arról, hogy az 1773 előtti főkonzisztóriumi számok közül melyikhez tartozik irat, melyikhez csak jegyzőkönyvi bejegyzés, melyikhez mindkettő. 1 kötet

0,05 fm.

Kiadott anteacták. 1824–1870 Inkább az egykori ügyvitel megismerésére szolgál, esetenként a lappangó iratok sorsának

felderítését is megkönnyíti. Második felében az 1829–1838 közötti főkonzisztóriumi üléseken tárgyalt ügyek számait jegyezte fel Tunyogi Csapó József. 1 kötet

0,05 fm.

Elnökileg elintézett ügydarabok jegyzéke. 1892–1898 4 kötet

0,15 fm.

A 3 Zsinati és közgyűlési jegyzőkönyvek

1800–1871, 1873–1899 A püspöki levéltár 1849-es pusztulása miatt a zsinatok munkálataiból csak a Főkonzisztóriumhoz átküldött jegyzőkönyv-másodpéldányok maradtak fenn. Ezeket már a 19. század közepén kiemelték az ügyiratok közül és külön sorozatban tárolták. Az 1800 előtti zsinati jegyzőkönyvek (1772–1799) ma szövegkiadás céljából vannak ideiglenesen kiemelve, a munka végeztével e külön sorozatba kerülnek azok is. 1857, 1861, 1864–1871. évekről nyomtatott zsinati jegyzőkönyvek is vannak. A közgyűlési jegyzőkönyvek szintén megvannak nyomtatott formában is, azok a kézikönyvtárban találhatók. 76 kötet (5 kötegben) + 3 + 29 = 108 kötet

1,6 fm.

Közgyűlési jegyzőkönyvek impurumban, mellékletekkel 1880–1900 9 köteg

0,95 fm.

A 4 Extra seriem actorum publicorum őrzött iratok 1514–1716 A püspöki levelesládából, az egyházközségektől és a kollégiumoktól a Főkonzisztórium levéltárába begyűjtött jogbiztosító jellegű iratokat 1819-ben rendezték és jegyzékelték. Az iratok hátlapjára vörös tintával írták fel a levéltári jelzetet. A Regestrumba foglalt iratok 1700 utáni részét a Tunyogi-féle rendezéskor beosztották az egyházfőtanácsi ügyiratok közé. 1882 után egy újabb rendezés során ebből a maradék iratanyagból kiemelték a Testamentumok című 12. és 13. fasciculust és az újonnan létesített Alapítványi levéltárba tették át. Jelenleg az Extra seriem … állag a maradék iratokat tartalmazza a következő rendben: Fasc. 1–4. Fundationalis levelek. Adománylevelek 1557-től, eredetiben és másolatban. Fasc. 5–9. Ghillanyianumok. Ez külön fondba került 2006-ban, A 27 szám alá. Fasc. 10. Magyarfrátai levelek. Az itteni püspöki birtokra vonatkozó néhány 17. századi irat. Fasc. 11. Ghillanyianumok. Ez is az A 27 fondba került Fasc. 14–28. Collegiumokat és Ecclesiákat illető levelek (conscriptiok, elegyes levelek). A Tunyogi-féle rendezés nyomán e fasciculusok anyaga túlnyomó részben átkerült az ügyiratok közé, a maradék csupán egy vékony köteget tesz ki. Segédlet: Extra seriem actorum publicorum őrzött consistorialis leveleknek regestruma. 1819-ben

készítette Szathmári Pap Dániel és Veszprémi Sámuel. A fasciculusokon folyamatosan átfutó sorszámok 1–1053 között tartalmazzák az iratok dátumát és rövid tárgykivonatát. 2 köteg + 1 kötet

0,4 fm.

A 5 Számvevőségi levéltár (Exactorale Archivum) 1754–1905 A Főkonzisztórium már az 1710-es évektől felügyelt az egyházi vagyon kezelésére, a 18. század közepétől pedig az adományba kapott pénzösszegek növekedésével valóságos hitelintézetté nőtte ki magát. A központilag kezelt tőkék ügyvitelét 1764-től Málnási László főtanácsi lelkész látta el mintaszerűen, nyugalomba vonulásáig, 1792-ig jelentős mennyiségű gazdasági-pénzügyi jellegű, külön kezelt iratanyag gyűlt fel a keze alatt. A továbbra is külön kezelt számvevői-pénzügyi iratokból Tunyogi secretarius idejében, 1829-től kezdve külön számvevőségi levéltár alakult ki, a külön hivatal és ügyvitel létrejöttével párhuzamosan. Ennek az irategyüttesnek egy részét Markos András rendezte, munkáját azonban nem fejezhette be. Ma a következő (tovább fejlesztendő) rendben találhatók a kötegek: 1. Legatumok és Málnási László vegyes iratai 1764–1789 2. Málnási László és Szilágyi Sámuel bécsi ágens iratai 3. Málnási László demonstrációs könyve 1764– 4. Málnási László elszámolásai, kisebb eklézsiák számadásai 5. Kolozsvári, enyedi, marosvásárhelyi kollégiumok számadásai 6. Székelyudvarhelyi gimnázium, fogarasi eklézsia és iskola számadásai 1762–1788 7. Assignatiók, nyugták, mellékletek 1760–1797 8. Cseh János secretarius iratai 1786–1808 9. A Számvevőség iktató- és mutatókönyvei 1.: 1829–1863, 2. 1864–1882, 3.: 1845–1882 (a számvevőségnek betekintésre átadott főkonzisztóriumi iratok jegyzőkönyve) 10–14. Számvevőségi iratok 1800–1857. 1829-től az iktatókönyv szerinti rendben. 15–17. Tőkekönyvek (Capitalium liberek) 1764–1870 18. Átadási irományok (Transpositionis instrumentumok) 1805–1851 19. Számadások 1805–1852 20. Diáriumok. Cassa visitatiók 21–26. Általános alapítványi és vagyoni összeírás 1754–1787 27–36. Nyugtamellékletek.

A következő csomók rendje később alakult ki: 37. Cassa transpositiok 38. Megvizsgált számadások 39–41. Hitelszerződések másolatai 1762–1797 42–45. Gecse Dániel Emberszereteti Intézet (Marosvásárhely) elszámolásai 1847–1905. 46. Vegyes exactoralis levelek 47. Exactorialia. Dividenda 48. A Linzi segély iratai 49–50. Ezüst garasos pénztár iratai 1843–1854 51–52. Rendezendő vegyes iratok 53–87. Nyugták, mellékletek. Elszámolások. Segélyek. 18–20. sz. Rendezendő Segédlet: A tételek kialakítását eredményező rendezésig csak a kézzel írott csomójegyzék használható. 87 köteg

12,8 fm.

A 6 A Székely Alapítvány levelei (Acta fundationis Székelyanae) 1543–1803 Borosjenei gr. Székely Ádám, családjának utolsó férfitagja 1789-ben hunyt el, és egész vagyonát az erdélyi református egyházra hagyta. Értékes könyvtárát a marosvásárhelyi református kollégiumra testálta, birtokait (Alamor, Szederjes, Pócstelke, Alsózsuk) pedig Kálnoki Antal váltotta meg. A család fölemelkedését megvalósító nagyapa, Székely László (1644–1692) tanácsúr, Erdély főpostamestere, a fejedelmi tábla elnöke Preda Bulcescu havaselvi bojár és Szalánczi Anna leányát, Bulcsesti Sárát vette feleségül. Fia, Székely Ádám (mh. 1730) kapott grófi rangot apja érdemeiért, harmadik feleségétől, Rhédey Katától két gyermeke született, László és Ádám. Ifj. Székely László (1716–1772), a művelt főnemes, hivatalt nem viselt, gazdag könyvtárát a székelyudvarhelyi református kollégiumra hagyta. Ifj. Székely Ádám (1716 u.–1789) külföldi egyetemeken járt, szabad gondolkodású művelt arisztokrataként tartotta számon az erdélyi társadalom. Bátyjával, Lászlóval együtt szoros kapcsolatba állt a Főkonzisztórium lelkészével, Málnási Lászlóval. Hagyatékával a családi levéltár egy része is református tulajdonba került, benne az erdélyi és havaselvi birtokok kezelésre vonatkozó 16–18. századi iratokkal, Székely Ádám és László levelezésével. Mai (egyelőre ideiglenes) rendjét részben a 19. század végén alakították ki, majd Markos András folytatta a munkát, azonban még mindig vannak rendezetlen kötegek. Régi rendezés I–XV. iratgyűjtő

4 köteg

Markos András rendezése

11 köteg

Rendezetlen

7 köteg

Értékes iratok (függőpecsétes oklevelek) 22 köteg + 1 doboz

1 doboz (páncélszekrényben) 3,2 fm.

A 7 Alapítványi levéltár 1591–1958 1882 után az Igazgatótanács levéltárában őrzött végrendeleteket kiemelték az Extra seriem állagból és más adománylevelekkel, illetőleg egyéb, állandó megőrzésű iratokkal (pl. szerződések) együtt kialakították az Alapítványi levéltárat. Mai rendje a következő: 1. Nagyobb alapítványok (NA) Nr. 1–536. 1591–1944 időrendben, az 1. doboz (nr.1 és 2) ma hiányzik

5 doboz

2. Kisebb alapítványok (KA) Nr. 1–162. 1802–1830 időrendben, fraktúrba hajtva, végrendeletek és alapítványlevelek 3. Theologiai Fakultás és Szeretetház alapítványlevelei (TA, SzA) 1889–1914

1 köteg 1 köteg

4. Szerződések Nr. 1–125. 1824––1945 időrendben, fraktúrba hajtva, adásvételi és megbízási szerződések

1 köteg

5. Különféle okmányok (KO) Nr. 1–192. (1719)–1807–1958 időrendben, fraktúrban, vagyonkezelési ügyek, biztosítási kötvények

1 köteg

Segédletek: Alapítványkönyv folyamatos bejegyzésekkel 1958-ig. Mutató az alapítványkönyvhöz. Az alapítványtevők indexe. Az Erdélyi ev. ref. Egyházkerület okmánytárában őrzött végrendeletek és alapítványlevelek kivonata. Hivatalos kiadvány, összeállította Maksay János számvevő. Kolozsvár 1905. 72 l. A jótevők névsorrendjében foglalja össze az alapítványokat. 4 doboz + 4 köteg + 3 kötet

0,85 fm.

A 8 Árva Bethlen Kata hagyatéka 1746–1759 Teleki Józsefné Bethlen Kata (1700–1759), az önéletíró református nagyasszony, az erdélyi eklézsiák patrónája egyik végrendeletében a Főkonzisztóriumot bízta meg rendelkezései végrehajtásának felügyeletével. Emellett az is segíthette irathagyatékának az Egyházfőtanácshoz kerülését, hogy az alapítványok felügyelője, Málnási László korábban az ő udvari papja volt Olthévízen. A 17 db. irat között találjuk Önéletírásának kéziratos töredékét, amely kiegészíti a 18. században megjelent szöveget, elmélkedését utolsó órájáról, vallástételét, leveleit (Haller János, Kemény László gubernátorokhoz, fiához, Haller Pálhoz), 1757–59-ben kelt végrendeleteit. Segédlet: kéziratos lajstrom

1 doboz

0,07 fm.

A 9 Kölcsönügyi iratok

1892–1895 Az Igazgatótanács pénztára a 19. század végén is tovább folytatta százados hagyományú hitelfolyósítási tevékenységét. A kölcsönügyek iratait 1892-től külön sorozatban (K) tárolták. 1896-tól e sorozat megszűnt, az ilyen természetű iratok a IV. irattári osztályba kerültek és az ügyiratok mutatóiban szerepelnek. Segédlet: Kölcsönügyi mutató és beadványi jegyzőkönyv 1892–1894.

17 köteg + 3 kötet

4,20 fm.

A 10 Pénztári könyvek Méretük miatt külön tárolt sorozatok. Pénztári naplók 1877–1959

88 kötet

Számlakönyvek 1895–1960

43 kötet

személyi, házbér, rovatal, bevétel stb. számla Iktatókönyvek 1880–1944

7 kötet

Vegyes könyvek

35 kötet

kölcsönök, bérlők nyilvántartása, tűzbiztosítás stb. 173 kötet

6 fm.

A 11 Közalapi segélyek 1892–1898 Szigorló (odaítélő) bizottság jegyzőkönyve 1892

1 kötet

Segélykérvények 1885–1887, 1898

4 kötet

Bevallási ívek a járulékokról

1 kötet

6 kötet

0,2 fm.

A 12 Egyházközségi vagyonösszeírások 1870 A nyomtatott ívek rovatai kitöltve, utólag egybekötve. 16 kötet

1,3 fm.

A 13 Papi fizetések becsértékének kimutatása 1888 A természetbeni kepe, a stóla, a kanonika porció terményei, regále és egyéb jövedelmek kimutatása, forintra való átszámítással, nagy ívformátumú űrlapokon. A stóla nincs feltüntetve. Egyházmegyék szerint kötegelve, azon belül az egyházközségek ábécérendjében, 19 köteg

0,9 fm.

A 14 Az Erdélyi Református Egyházkerület vagyonleltára 1948 Román nyelvű nyomtatványok román nyelven kitöltve, az 1948. december 31-i állapotot tükrözi. Ingatlanok (templom, parókia, más épületek, termőföldek, erdők), ingóságok leltára az akkori pénzértéken felbecsülve. Piros iratgyűjtők Egyházmegyénként, azon belül egyházközségenként volt rendezve, most az egyházközségek magyar nevének ábécésorrendjében áll. 22 köteg

1,7 fm.

A 15 Református kollégiumok, polgári és elemi iskolák névkönyvei, zártudósításai 1859–1925 Nagyenyedi Bethlen Kollégium főgimnáziuma 1875–1917

115 kötet

Kolozsvári Kollégium főgimnáziuma 1884–1923

39 kötet

elemi iskola 1873–1922 Marosvásárhelyi Kollégium főgimnáziuma 1884–1922 elemi iskola 1899–1922 Székelyudvarhelyi Kollégium főgimnáziuma 1884–1922 elemi iskola 1869-1899 Sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium főgimnáziuma 1886–1918 Zilahi Wesselényi Kollégium főgimnáziuma 1859–1923 elemi iskola 1884–1897 Szászvárosi Kun Kollégium főgimnáziuma 1862–1922 elemi iskola 1884–1917 Dicsőszentmártoni polgári fiúiskola 1922–1925

45kötet 40 kötet 38 kötet 47 kötet 42 kötet 31 kötet 44 kötet 13 kötet 59 kötet 29 kötet 3 kötet

Fogarasi elemi iskola 1893, 1914, 1923

4 kötet

Dési elemi fiúiskola 1891–1898

10 kötet

Szászvárosi felsőkereskedelmi iskola 1922–1923

1 kötet

560 kötet

8,8 fm.

A 16 Iskolai statisztikák 1835–20. sz. 7 köteg

1 fm.

A 17 Kebli Nyugdíjintézet nyilvántartásai 1921–1942 A Végrehajtó Bizottság jegyzőkönyvei 1921–1942

3 kötet

Számlakönyvek 1921–1940

20 kötet

Lelkészi, tanári nyugdíjasok nyilvántartása 1921–

24 kötet

Segélyezések 1921– 75 kötet

28 kötet 2 fm.

A 18 Egyházkerületi Bíróság iratai 1922–1947 Iktató- és jegyzőkönyvek 1922–1941

4 kötet

Iratok 1930–1947

1 köteg

1 köteg + 4 kötet

0,2 fm.

A 19 Anyakönyvek másolatai 1858–1874 Egyházmegyénként, azon belül egyházközségenként rendezve, bekötve vagy kötegelve őrizzük. Az anyag nem teljes, a sepsi, orbai, dési egyházmegyéből van több másolat, a hunyad-zarándiból, a marosiból, az enyediből, a nagysajóiból kevesebb, a küküllőiből és a kolozs-kalotaiból 1–1 kötet. Több egyházmegye anyaga is hiányzik tehát (pl. görgényi, szebeni, udvarhelyi). 27 kötet + 8 köteg

A 20 Egyházkerületi tisztségviselők hivatali iratai

2,2 fm.

1890–1942 Ebbe a fondba kerültek az Egyházkerület tisztségviselőinek és az Igazgatótanács tisztviselőinek hivatali működésükkel kapcsolatos azon iratai, amelyek az egykorú ügyvitelből kimaradtak. 1. Bánffy Dezső főgondnok iratai 1890–1892 1 köteg

0,15 fm.

2. Imre Lajos belmissziói előadó iratai 1941–1942 1 köteg

0,1 fm.

A 21–22 Az Erdélyi Református Püspöki Levéltár (1616)–(1784)–1849–1963 Az erdélyi református püspöki levéltár kezdetei a 16. század végéig nyúlnak vissza, központi iratvédő tevékenysége azonban valószínűleg csak a 17. század közepén, Geleji Katona István püspöksége idején alakult ki. A Gyulafehérvárott őrzött irategyüttes azonban 1658-ban, a tatár csapatok dúlásakor elpusztult, Csulai György püspök csupán a legértékesebb okleveleket és az 1599-ben megkezdett zsinati jegyzőkönyvet tudta megmenteni. A következő évtizedekben megfelelő őrzés híján a fennmaradt anyag is tovább rongálódott, pusztult. A század végén a püspök újra levéltárába gyűjtötte az eklézsiák legértékesebb iratait, így a püspöki levéltár a református egyház központi levéltárává vált. Az így kialakult, felbecsülhetetlen értékű levelestár azonban, melyet a román szabadcsapatok által fenyegetett Enyedről 1848 novemberében Marosvásárhelyre menekülő Antal János püspök sorsára hagyott, 1849. január 3-án, a város elpusztításakor megsemmisült. A mai püspöki levéltár az 1850-el, Bodola Sámuel püspökségével kezdődő másfélszáz év irattermését őrzi. A néhány 1849 előtti, nagyrészt gazdasági irat később került az állományba. A levéltár bekötött anyagához, valamint az 1849 előtti és 1849-beli iratokhoz kéziratos lajstromkönyv készült, az iratok évrendezettek. Szerencsésen fennmaradt a Bethlen Gábortól 1629-ben a lelkészgyermekek számára kiállított kollektív nemeslevele is, a Teológiai Könyvtártól vette át a Levéltár. A 19. sz. végén Kolozsvárra szállított püspöki levéltárat a Református Kollégium könyvtárában helyezték el. 1918-ban Kolozsvár román megszállásakor az ott elhelyezett katonaság dúlása következtében az iratanyag teljesen összekeveredett, majd ládákba rakva átkerült a Magyar utcai református templom karzata alatti helyiségbe. Itt a felügyelet hiánya miatt csonkult az iratanyag. 1944 nyarán Kelemen Lajos közvetítésével az Egyetemi Könyvtár bombabiztos óvóhelyére szállították az anyagot. 1954-ben Dávid Gyula már a könyvtár alagsori folyosóján találkozott a 12 ládányi iratanyaggal, teljesen rendezetlen állapotban volt (ő akkor a Tolnai Lajos pereit kutatta az egyházkerületi bíróság állagában, sikerrel). Kezdeményezésére a könyvtár aligazgatója, Tóth Kálmán minden további nélkül átadta a levéltárat az egyháznak, a Teológiai Könyvtár déli, a világítóudvarra néző szobájában helyezték el. Innen került át a Gyűjtőlevéltárba 1963-ban.[1]

A 21 A püspöki levéltár iratai és jegyzőkönyvei

1616–1784–1849–1958 Iratok Az évrendezett iratok állaga 1849-ben kezdődik, az 1849 előtti iratok legrégebbi darabja 1616-ból való (Keserűi Dajka János püspök nemeslevelének másolata), itt őrizzük az erdélyi református

lelkészgyermekek kollektív nemeslevelét (1629), az iratok zöme 1784-ben kezdődik. D. Jegyzőkönyvek: Zsinati

1849–1863

3 kötet

Generalis directori hivatal

1837–1845

1 kötet

Házassági főtörvényszék

1866–1895

3 kötet

Közfőtörvényszék

1885–1895

C. Fogalmazó- és másolókönyvek

1851–1902

1 kötet 42 kötet

Segédletek: A. Iktatókönyvek

1850–1963

96 k.

B. Iktatókönyvek mutatói

1849–1956

41 k.

Egyetemes Konvent Elnöksége

1916–1918

1 k.

Erdélyi Ref. Egyházkerület Elnöksége

1917–1929

1 k.


26,80 fm.

A 22 Vizitációs jegyzőkönyvek és összeírások

E. Egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyvek másodpéldányai Bekecsalji eme

1928–1941

Dési

1850–1932

Erdővidéki

1850–1941

Görgényi

1849–1932

Gyulafehérvári

1850–1931

Hunyadi

1850–1933

Kézdi

1850–1933

Kolozs-Kalotai

1851–1931

Kolozsvári

1907–1944

Küküllői

1850–1930

Marosi

1849–1933

Nagyenyedi

1850–1933

Nagysajói

1850–1933

Nagyszebeni

1851–1933

Orbai

1850–1933

Óromániai

1922

Sepsi

1850–1933

Széki

1855–1942

Szilágy-szolnoki

1850–1923

Udvarhelyi

1848–1941

Összeírások (állapotrajzok): Egyházmegyei (általános, papi, tanítói jövedelem) Dési

1851–1867

Erdővidéki

1868

Görgényi

1868

Gyulafehérvári

1868

Kézdi

1875

Kolozs–Kalotai

1868

Marosi

1868

Nagysajói

1868

Nagyszebeni

1870

Orbai

1875

Sepsi

1867–1870

Széki

1868–1869

Szilágy-Szolnoki Székelyudvarhelyi

1857 1870–1871

Egyházközségi Aldoboly

1839

Illyefalva

1842 11,65 fm.

Összesen:

38, 45 fm.

A 23 Délerdélyi Református Egyházkerületi Rész Intézőbizottságának Levéltára

1940–1945 A bécsi döntés következményeként a történeti Erdélyi Református Egyházkerület kettészakadt, déli része továbbra is Románia területét képezte. Tekintettel a megváltozott körülményekre, a déli egyházmegyék – amelyeket az Egyházkerület továbbra is a maga testéhez tartozóknak tekintett – képviselete és gördülékeny ügyintézése érdekében az Igazgatótanács 1940. augusztus 31-i határozatával létrehozta a Délerdélyi Református Egyházkerületi Rész Intézőbizottságát, Nagyenyed székhellyel. Egyházi elnökévé Nagy Ferenc tövisi lelkészt, a Gyulafehérvári egyházmegye esperesét, világi elnökévé pedig gr. Bethlen Bálintot nevezte ki. A Bizottságnak hivatalból tagjai voltak az egyházmegyék (Brassói, Enyedi, Gyulafehérvári, Hunyadi, Kolozsvári, Küküllői, Mezőségi, Szebeni) esperesei, főgondnokai, a középiskolák és az árvaház igazgatói és főgondnokai. 1945-ben a kettészakadt Egyházkerület területileg újra egységessé vált, s az év végén az Intézőbizottság beszüntette tevékenységét és felszámolta önmagát. Jelentős mértékben csonkult (1944 szeptember végén orosz katonák betörtek az Intézőbizottság hivatalába, szekrényeit feltörték, az iratokat szétdobálták), de Nagy Ferenc gondosságának, felelősségérzetének köszönhetően fennmaradt levéltárát az anyaintézménynek adta át, majd 1966-ban a Gyűjtőlevéltár őrzésébe került. Hiányosan is a dél-erdélyi református egyház és magyarság történetének igen értékes forrásegyüttese.

Iratok A. sorozat: évrendezett iratok az iktatószámok sorrendjében 1–11. tétel B sorozat: tárgy szerint kialakított tételek

1940–45

12–15. Iskolai ügyek (kinevezések, jelentések) 16–17. Középiskolák ügyei. Bel- és külmisszió 18. Személyi ügyek. A bánsági kerület ügyei 19. Egyházkerületi tanügyi előadó 20. Rkat. és unitárius egyház. Enyedi Teológiai Akadémia 21–25. Elemi iskolai ügyek. Költségvetések. Tanítók fizetése, okmányai 26. Tűzbiztosítás 27. Nyugdíjügyek 28. Egyházmegyei jelentések 29. Egyházkerületi tisztviselők 30–34. Nyugdíjpénztár, kerületi pénztár ügyei. Iskolai segélyek 35. Vegyes 36–45. Egyházmegyék iskolai jelentései 46. Leltárak 47. Egyházi sérelmek 48. Egyházkerületi hivatalos lap

1940–1945

Segédletek: Iktatókönyvek

1940–1944

4 kötet

Mutató az iktatókönyvekhez

1940–1945

1 k.

Tűzbiztosítási nyilvántartás

1940–1944

1k.

Összesen:

5,40 fm.

A 24 Az Erdélyi Református Egyházkerület Főjegyzői Hivatalának iratai

1956–1990 A főjegyző a II. lelkészképesítő vizsga bizottságának elnöke volt és a lelkészszentelési ügyeket intézte. A külön főjegyzői hivatal Dávid Gyula idejében, 1956-ban alakult ki, létrejöttét az indokolta, hogy ő a Református Szemle főszerkesztői tisztét is ellátta, és e két munkakört 1964-től főállásban töltötte be. Utóda, Tőkés István szintén fönntartotta a külön ügyvezetést 1983-ig. 1983 után Csutak Csaba nem vezetett külön iktatókönyvet. Az iratok rendje: 1. Évrendezett iratok 1956–1983 Iktatókönyv 1956–1983 2. Csutak Csaba főjegyző iratai 1983–1990 3. Kéziratok a Református Szemle számára 11 köteg + 1 kötet

9 köteg 1 kötet 1 köteg 1 köteg 1,4 fm.

A 25 A kolozsvári Református Theologiai Fakultás levéltára

1895–1948–1975 Az erdélyi lelkészképzés egyetemi színvonalának biztosítása végett a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemhez kapcsolódva hozta létre 1895-ben az Erdélyi Református Egyházkerület a kolozsvári Theologiai Fakultást. A Bocskai (ma A. Iancu) tér és Postakert (ma Cuza) utca sarkán emelt új épületben 1948-ig működött a Fakultás, hallgatói a filozófiai és a pedagógiai előadásokat a tudományegyetemen hallgatták, bentlakásában a teológusok mellett tanárjelöltek is laktak. 1948-ban a tanügyi reform kapcsán az állam egyetlen protestáns teológiai intézetet engedélyezett, így a református teológia épületében ezután az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet működött (és működik ma is) három (református, unitárius, evangélikus) karral. 1941 szeptemberében a bécsi döntés után a Romániában maradt Délerdélyi Református Egyházkerületi Rész újraélesztette a százados hagyományú enyedi lelkészképzést, létrehozva a délerdélyi teológiai hallgatók számára a Bethlen Gábor Theologiai Akadémiát, amely 1945 nyaráig működött. Ennek anyakönyvét ebbe a fondba helyeztük. A Fakultás levéltára csak hiányosan került Gyűjtőlevéltárunkba, a jegyzőkönyvek hiánytalan sorozata mellett csak gazdasági természetű iratokat őrzünk. Ide kerültek a Teológiai Könyvtár 1981–82-es selejtezésekor megtartandónak ítélt iratok is, részben az 1948 utáni időszakból-

A Theologiai Fakultás nyomtatott értesítői az 1895–1944 közötti időszakból kézikönyvtárunkban megvannak. 1. Jegyzőkönyvek Theologiai hallgatók anyakönyve 1895–1948

1 kötet

Tanárjelöltek anyakönyve 1895–1948

1 kötet

Elöljárósági jegyzőkönyvek 1895–1948

5 kötet

Tanárkari jegyzőkönyvek 1895–1939

10 kötet

Mutatók 1895–1943

3 kötet

Fegyelmi szék jegyzőkönyvei 1895–1930

1 kötet

I. Lelkészképesítői vizsga anyakönyve és jegyzőkönyvei 1895–1948

3 kötet

II. Lelkészképesítői vizsga anyakönyve és jegyzőkönyvei 1895–1975

3 kötet

Vallástanári képesítő vizsga jegyzőkönyve 1923–1948 Teológiai magántanári vizsgák jegyzőkönyve

1 kötet

1 kötet

Beiratkozási napló 1895–1948

1 kötet

Teológiai Önképzőkör és Ifjúsági Egylet jegyzőkönyvei

4 kötet

A nagyenyedi Bethlen Gábor Theologiai Akadémia anyakönyve 1941–1945 1 kötet 2. A Gazdasági Hivatal jegyzőkönyvei pénztárkönyvek, számlakönyvek, konviktusi nyilvántartások, gyűjtőnaplók, házbérnyilvántartások

52 kötet

3. A Gazdasági Hivatal iratai 1. 2. 3. 4. 5. 6.

6 köteg

Személyi ügyek. Gazdasági iratok 1924–1938 Gazdasági iratok 1938–1949 Adóügyek, fizetési jegyzékek. Vagyonügyi, Gazdasági Bizottság jegyzőkönyvei 1941–1949 Építkezések 1908–1948 Konviktus, leltárak 1940–1956 Számadások, fizetési jegyzékek 1935–1948

4. A Teológiai Könyvtár selejtezésekor megtartott iratok Pokoly József konventi iratanyaga (törvényjavaslatok, jegyzőkönyvek) Kéziratok (Ravasz László: Homiletika. Különféle kurzusok)

1 köteg 2 köteg

Theologiai Fakultás iratai (nyomtatványok, körlevelek, az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetségének alapszabályai) 1 köteg Tanároknak írt levelek (Nagy András, Tavaszy Sándor, Juhász István)

1 köteg

Külföldi konferenciák (meghívók, levelezés) Maksay Albert

1 köteg

Ifjú Erdély. Lapszerkesztés, előfizetők. Iratterjesztés

2 köteg

A könyvtár levelezése, kölcsönzési nyilvántartások. Bibliográfiák. 1927–1955

1 köteg


3,4 fm.

A 26 A Református Diakonissza Intézet és a kolozsvári Református Kórház iratai

1931–1949 A Diakonissza Intézet 1928-ban létesült Marosvásárhelyen, betegápoló feladatait a helyi Szanatóriumban látta el. 1932-ben Kolozsvárra költözött, ahol sikerült ingatlant szerezni a Református Kórház számára. A Református Kórház 1933 januárjában nyílt meg. A diakonisszák a kórházi betegápolás mint fő feladat mellett árvaházi (Szászváros, Zágon), leányinternátusi (kolozsvári Szeretetház) és gyülekezeti szolgálatot is elláttak. 1944. június 2-án bombatalálat érte a Kórház és a Diakonissza Intézet épületeit, a háború utáni években csak részleges helyreállítás valósulhatott meg. 1949-ben a kórházat államosították, a Diakonissza Intézetet pedig felszámolták. Iratanyagának rendje a következő: 1. A Kebli Tanács jegyzőkönyvei 1933–1949

1 köteg

2. A Diakonissza Intézet és a Református Kórház iratai Püspöki hivatal és az Igazgatótanács leiratai, Levelezés egyházmegyékkel, Diakonisszák személyi iratai, Kórház iratai, Leltárak 1931–1948 3. A Diakonissza Intézet berendezése, renoválása, államosítása 1931–1949 3 köteg

1 köteg 1 köteg

0,3 fm.

A 27 Ghillanyianum Az A 4, Extra seriem … fondból kiemelt iratok külön fondot alkotnak, rendezésüket 2006-ban Dáné Veronka levéltáros kezdte el. Fasc. 5–9. Ghillanyianumok. Az erdélyi református egyház nevezetes örökségének birtokba vétele Tofeus Mihály püspöknek köszönhető. Ghillányi Gergely, Apafi Mihály fejedelem sógora és belső embere, 1663–1673 között tizedfőarendátor, 1667. júniusában kelt végrendeletében egész vagyonát az erdélyi református egyházra hagyta. A nagy értékű adományban többek között egy gyulafehérvári ház, a vajdaszentiványi részbirtok, borosbocsárdi és sárdi szőlők valamint Kővár vidéki birtokok szerepeltek. 1674. január 4-e előtt bekövetkezett halála után azonban özvegye, ApafiHiba! Nincs megadva könyvjelzőnév. Anna megtagadta a végrendelet végrehajtását, bízva bátyja és a főurak támogatásában. 1679. június 4-én az alvinci zsinat Tofeus Mihályt, a fejedelem udvari papját választotta püspökké, aki haladéktalanul megindította a hagyatéki keresetet. Ghillányiné elfogadhatatlan kiegyezési ajánlatot tett, Tofeus erre 1679 júniusában, a Gyulafehérvárott ülésező országgyűlés utolsó napján kihallgatást kért Apafitól, és néhány

behivatott tekintélyes református tanácsúr jelenlétében hatalmas filippikát tartott özv. Ghillányiné és a neki kedvező főrendek ellen, egyházi átokkal fenyegetve őket. Ezek után a fejedelem és a főurak ajánlatára Ghillányiné egyezségre lépett az egyházzal és a jelentős értéket képviselő hagyaték nagyobb részét átadta. A hagyatékkal együtt kerültek a püspöki levelesládába a birtokokra vonatkozó 16–17. századi iratok. A hagyatékhoz kapcsolódik Gergely unokaöccse, Ghillányi Hujetner Jakab deák hagyománya is. Fasc. 11. Ghillanyianumok. A Regestrumban egyetlen szám alatt sommásan jegyezték fel e fasciculus tartalmát: “Ez is Ghilanyianum.” A megszokott vörös tintás jelzetek hiányoznak, a fasciculus anyaga rendezésre vár.

A 28 Az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének levéltára 1927–1944

B részleg. Egyházmegyei levéltárak

B 1 Kalotaszegi (Kolozs-Kalotai) Egyházmegye Levéltára 1670–1944 A kalotaszegi (kolozs-kalotai) egyházmegye a Kolozsi és Kalotaszegi egyházmegyék egyesüléséből jött létre a 16. század hetvenes éveiben, Kolozs vármegye nyugati részén. Legjelentősebb egyházközsége, a kolozsvári 1854–1897 között Szamosfalvával külön egyházmegyét alkotott. Az 1903-as egyházkerületi rendezéskor az egyházmegyét kettéosztották, létrehozva a kolozsvári és a kalotaszegi egyházmegyét. Az utóbbiban a történeti Kalotaszeg falvainak egyházközségei maradtak. Az egyházmegye levéltárát 1822-ben, majd 1855-ben rendezték, mindkét alkalommal lajstromkönyvet készítettek. 1903 után a történeti iratanyagot is különválasztották az akkor megállapított közigazgatási határok szerint. 1959–1961 között Ady László magyarkapusi lelkész, egyházmegyei levéltáros rendezte az anyagot, kéziratos leltárkönyvet készített. Az iratanyag általa kialakított rendben került elhelyezésre a Gyűjtőlevéltárban, a leltárkönyv segítségével kutatható. A levéltár rendezetlen, 19–20. századi iratokat tartalmazó részének rendezése 2013 májusában kezdődött.

Jegyzőkönyvek

2 fm.

Generális zsinati

1823–1854

Parciális zsinati

(1792)–1867

Egyházmegyei közgyűlés

1871–1936

Egyházmegyei tanácsülés

1869–1936

Képviseleti gyűlés

1869–1870

Vizitációs

1813–1921

Házassági törvényszék

(1792)–1895

Köztörvényszék

1869

Özvegy-Árva alap

1810

Összeírások

1754, 1956

Díjlevelek

1868

Levéltári lajstromok

1822, 1855

Iratok

13 fm.

Anyakönyvek másodpéldányai A Házassági periratok A/1. Számadások

1834–1873 1813–1893 1840–1937

Özvegy-Árva pénztár

1809–1906

Vagyonügyek

1674–1930

Igazgatási iratok

1770–1943

Tanügyi iratok

1823–1948

Egyházközségek iratai: Alsójára

1756–1940

Bábony

1738–1944

Bánffyhunyad

1789–1943

Bogártelke

1815–1944

Csucsa

1906–1944

Egeres

1789–1944

Farnas

1801–1944

Gyalu

1772–1943

Gyerővásárhely

1809–1944

Hidalmás

1890–1944

Inaktelke

1796–1944

Jákótelke

1810–1944

Kalotadamos

1813–1944

Kalotaszentkirály

1816–1944

Ketesd

1812–1944

Kispetri

1814–1944

Körösfő

1806–1944

Középlak és Tamásfalva

1670–1944

Magyarbikal

1813–1944

Magyarfenes

1813–1940

Magyargyerőmonostor

1813–1940

Magyarkapus

1812–1944

Magyarkiskapus

1808–1944

Magyarléta

1799–1940

Magyarlóna

1675–1943

Magyarnádas

1843–1922

Magyarókereke

1805–1944

Magyarszentpál

1820–1920

Magyarvalkó

1778–1940

Magyarvista

1816–1944

Magyarzsombor

1890–1944

Mákófalva

1812–1944

Méra

1807–1944

Nagypetri

1814–1944

Nádasdaróc Nyárszó

1815–1944 1799–1944

Sárvásár

1764–1944

Sztána

1782–1944

Szucsák

1814–1943

Tordaszentlászló

1814–1940

Türe

1768–1942

Váralmás

1674–1944

Zentelke Zsobok

1816–1940 1773–1944

Összesen:

15 fm.

2013-ban rendezett rész: Esperesi levelezés 1910–1950 4 doboz

B 2 Széki Egyházmegye Levéltára 1625–1944 A széki egyházmegye a 16. század második felében alakult ki, a század utolsó negyedében azonban, az antitrinitarizmus elterjedése következtében, egyesült a dési egyházmegyével. Az 1624-es nagyenyedi zsinat a nagy kiterjedése miatt nehézkesen igazgatható egyházmegyét újra kettéosztotta, így a történeti széki egyházmegye a Szamostól keletre lévő Belső-Szolnok, Doboka és Kolozs vármegyei egyházközségeket foglalta magába. Az 1903-as egyházkerületi rendezéskor elcsatolták a Beszterce-Naszód, Kolozs és egyes Szolnok-Doboka vármegyei egyházközségeket is, ugyanakkor egyes, korábban a nagysajói egyházmegyébe tartozó egyházközségek kerültek a széki egyházmegyébe. Az egyházmegye levéltárát az 1840-es évek második felében rendezték, ekkor készítették az alapos lajstromkönyvet is. 1910-ben új lajstromkönyv készült, amelybe bejegyezték az egyházmegyéhez újabban csatolt egyházközségek levelezését, viszont kimaradtak az elcsatolt egyházközségek iratai. A gyűjtőlevéltári rendezéskor László Dezső a korábbi rendet részben visszaállította, az anyaghoz kéziratos leltárkönyv készült. Az 1740 és 1794 között felvett vizitációs jegyzőkönyveket 2013-ig a Kolozsvári Protestáns teológiai Intézet könyvtárában őrizték. A két intézmény irat- és könyvcseréje során került át levéltárunkba.

Jegyzőkönyvek

3 fm.

Anyakönyvek másolatai

1833–1854

7 kötet

Parciális zsinati

1625–1894

11 kötet

Tanácsülési

1884–1897

1 kötet

Vizitációs

1740–1905

22 kötet


1884–1894

1 kötet

Dictaturae protocollum

1829–1897

1 kötet

Köztörvényszék

1887–1895

1 kötet

Özvegy-árva Gyámintézet

1886–1895

1 kötet

Egyházi javak összeírása

1634, 1754

2 kötet

Papi, kántori díjlevelek, jövedelmek

1866–1888

2 kötet

Pénztárnaplók, számadások

1888–1918

Nyugdíjintézeti törzskönyv

1908–1919

8 kötet 1 kötet

Segédletek: Iktatókönyvek Mutató az iktatókönyvhöz Bírósági iktatókönyv Levéltári lajstromok

1883–1943 1883

15 kötet 1 kötet

1931–1942 1847–1926

1 kötet 2 kötet

Iratok

11, 50 fm.

Igazgatási iratok

1757–1944

Özvegy-árva Gyámintézet iratai

1885–1896

Válóperi iratok

1791–1895

Egyházközségek iratai: Almásmálom

1773–1944

Alsóilosva

1832–1944

Apanagyfalu

1832–1944

Árpástó

1800–1944

Baca

1792–1944

Bálványosváralja

1778–1963

Bethlen

1794–1944

Bonchida

1781–1904

Boncnyíres

1790–1943

Botháza

1693–1901

Bőd

1776–1943

Buza

1765–1944

Cege

1741–1944

Császári

1786–1871

Csicsógyörgyfalva

1943–1944

Csicsómihályfalva

1827–1944

Feketelak

1805–1944

Felőr

1792–1944

Fűzkút

1801–1921

Göc

1766–1944

Gyeke

1809–1903

Hesdát

1805–1899

Katona

1800–1923

Kékes

1831–1944

Kékesvásárhely

1887–1944

Kéthely

1829–1900

Kisiklód

1757–1944

Kispulyon

1760–1944

Kőfarka

1871–1890

Magyarberéte

1834–1891

Magyarborzás

1793–1944

Magyardécse

1827–1944

Magyarfráta

1799–1905

Magyarkályán

1795–1904

Magyarlégen

1799–1903

Magyarnemegye

1793–1891

Magyarpalatka

1808–1905

Magyarszovát

1788–1906

Melegföldvár

1798–1944

Mezőkeszü Mezőméhes Mezőszava

1801–1903 1836–1889 1763–1922

Mezőszentmihály

1913–1922

Mezőveresegyháza

1797–1944

Mezőzáh

1861–1934

Mikeháza

1763–1892

Mócs

1754–1912

Nagydevecser

1759–1944

Nagyiklód

1808–1944

Nagysármás

1894–1903

Noszoly

1794–1944

Ördöngösfüzes

1798–1944

Pusztakamarás

1770–1903

Retteg

1801–1944

Sajókeresztúr

1754–1891

Sajószentandrás

1795–1891

Sajóudvarhely

1792–1891

Sárvár

1795–1891

Somkerék

1800–1891

Szamosújvár

1798–1944

Szamosújvárnémeti

1812–1943

Szászfellak

1774–1891

Szásznyíres

1794–1944

Szászzsombor

795–1944

Szentmargita

1802–1944

Szentmáté

1868–1941

Szeszárma

1823–1942

Szék

1643–1944

Szépkenyerűszentmárton

1754–1944

Tacs

1777–1850

Újős

1853–1922

Vajdakamarás

1822–1905

Vasasszentegyed

1753–1944

Vasasszentgothárd

1831–1944

Vasasszentivány

1763–1825

Várkudu

1794–1944

Vice

1801–1944

Virágosberek

1748–1889

Visa

1801–1903

Vízszilvás Összesen:

1790–1944 14, 50 fm.

B 3 Szamosújvári Egyházmegye Levéltára 1951–1968 A Szamosújvári egyházmegyét 1951-ben, a rajonok kialakításakor hozták létre, a történeti Széki és a Dési egyházmegyék egyes egyházközségeinek elcsatolásával (a Széki egyházmegye ekkor megszűnt). Az egyházmegyét 1968-ban, a megyésítéskor szüntették meg, visszaolvasztva az egyházközségeket a Dési és a Kolozsvári egyházmegyébe. Emiatt az anyagot a Dési egyházmegye levéltárának folytatásaként helyezték el, különválasztásra vár. Az egyházközségek iratai időrendben kötegelve kerültek a Gyűjtőlevéltárba, a kezdő év 1950/51, a záró év 1968. Az egyházközségek: Bádok, Bonchida, Buza, Cege (leányegyháza: Noszoly, Göc), Csomafája, Doboka, Esztény (le.: Szarvaskend), Feketelak, Felsőtök (le.: Alsótők), Kecsed, Kendilóna, Kérő (le.: Dengeleg), Kisiklód (le.: Vízszilvás, Nagyiklód), Kispulyon (le.: Vasasszentegyed), Kolozsborsa (le.: Kolozsgyula), Mezőszava, Nagydevecser, Néma, Ormány (le.: Girolt), Ördöngösfüzes, Szamosújvár (le.: Szamosújvárnémeti), Szászzsombor, Szék, Szépkenyerűszentmárton, Válaszút (le.: Kékesvásárhely) Összesen:

2 fm.

B 4 Hunyad-Zarándi Egyházmegye levéltára 1686–1951 A Hunyad-Zarándi (dévai, vajdahunyadi, vajdahunyad-zarándi) egyházmegye a 16–17. század fordulója táján alakult ki a Hunyad vármegyei (Szászváros és Tordos kivételével) egyházközségek és a Zaránd vármegyéhez tartozó 4 egyházközség (Brád, Körösbánya, Kristyor, Ribice, ám egy 1634-es összeírás ide sorolja Nagyhalmágyot is; az előbbi egyházközségek a forrásokban Körösi egyházak néven is szerepelnek) egyesülése révén. 1862-ben az addig a szász evangélikus egyház fennhatósága alá tartozó Szászváros, Tordos és a Szászváros széki református egyházközségek a Hunyad-Zarándi egyházmegye fennhatósága alá kerültek. Az egyházmegye levéltárát 1961-ben vették számba, az ekkor készített lajstromkönyv egyetlen időrendben sorolja fel az iratokat, függetlenül attól, hogy melyik egyházközségre vonatkoznak. Ebben Az egyházközségek iratanyaga egyelőre rendezetlen, a jövő feladata a hagyományos egyházmegyei levéltári rend kialakítása, vagyis a központi igazgatás és az egyházközségek csomóinak kialakítása az iratok tárgya szerint. A levéltár 20. századi iratanyagát 2007-ben vette át levéltárunk, egyelőre 8 dobozban várja a rendezést.

Jegyzőkönyvek Parciális zsinat

1810–1883

3 kötet

Vizitációs

1686–1887

10 kötet

1872

2 kötet

Összeírások Papi, kántori jövedelem Iratok

1715–1951

Segédletek: Esperesi iktatókönyvek Összesen:

1876–1896

7 kötet

5,2 fm.

B 5 Nagysajói Egyházmegye (Sajói Káptalan) Levéltára ?1745–?1961 Az egyházmegye a 16. század második felében létrejött, református magyar és evangélikus szász egyházközségekből álló Sajói Káptalanból alakult ki oly módon, hogy 1850-ben az addig a református püspök fennhatósága alá tartozó szász evangélikus egyházközségek kiváltak a káptalanból és a szász evangélikus egyház felügyelete alá kerültek. 1863-ban az immár színreformátus káptalan feloszlatását tervezték, végül, hogy életképességét biztosítsák, 1891-ben a Széki és a Görgényi egyházmegyékből idecsatoltak 5 egyházközséget, az 1903-as egyházkerületi rendezéskor pedig újabbakkal gyarapodott. Az egyházmegyét 1961-ben szüntették meg, beolvasztva a Dési egyházmegyébe. A káptalan Nagysajón őrzött levéltárának régi anyaga 1848-ban elpusztult, mai iratanyaga 1849 után keletkezett. A levéltár a jegyzőkönyvek kivételével rendezetlen. A Sajói Káptalan egyházközségei 1858-ban: Kentelke (leányegyház: Árokalja, Kerlés, Sajómagyarós, Beszterce, Alsóbalázsfalva), Kisbudak (le.: Szászbudak), Nagysajó (le.: Paszmos, Bilak), Sófalva (le.: Simontelke), Szászcegő, Szászmáté [később: Szentmáté] (le.: Szászújfalu, Aranyosmóric), Szászújős. A levéltár Almásmálom, Alsóilosva, Apanagyfalu, Beszterce, Bethlen, Cegőtelke, Felőr, Kékes, Magyarberéte (le.: Fellak), Magyarborzás, Magyarnemegye, Mezőveresegyháza, Naszód, Sajószentandrás, Sajóudvarhely, Sófalva, Somkerék, Tacs, Teke (le.: Mezőerked, Nagyida), Tuson, Újős (le.: Fűzkút), Uzdiszentpéter, Várkudu, Vice egyházközségekre vonatkozóan is tartalmaz adatokat. Az 1745 és 1814 között felvett két vizitációs jegyzőkönyvet 2013-ig a Kolozsvári Protestáns T eológiai Intézet könyvtárában őrizték. A két intézmény irat- és könyvcseréje során került át levéltárunkba. Jegyzőkönyvek 1. Parciális zsinati

1850–1889

3 kötet

2. Egyházmegyei tanácsi

1871–1895

2k

3. Vizitációs

1745–1784, 1789–1814, 1851–1905 8 k

4. Dékáni/esperesi naplók

1875–1889

Felsőbb rendeletek

2k

1829–1856

Számvevői főkönyv Özvegy-árva gyámpénztár naplója

1893–1906

Uzdiszentpéter egyházközség vagyonösszeírása

1839

Tuson egyházközség vagyonösszeírása

1839

Összesen:

kb. 7 fm.

B 6 A Kolozsvári Egyházmegye Levéltára (1753)–1904–1989 A Kolozsvári egyházmegye először 1854–1897 között állt fenn, s ebben az időszakban csupán a kolozsvári és a szamosfalvi egyházközség alkotta, ám mivel nem bizonyult jól működőnek, megszüntették. 1903-ban újra életre hívták, ekkor azonban már a Kolozs-Kalotai, a Széki és a Dési egyházmegyéktől elcsatolt 26 egyházközséget foglalta magába, majd ezek száma az egyházkerületi rendezések következtében gyarapodott.

I. sorozat Jegyzőkönyvek Tanácsülési

1909–1954

Közgyűlési

1904–1954

Vásárhelyi János esperes előjegyzési füzete

1924

Magyar Országos Ref. Közalap pénztárnaplója

1915–1921

Iratok (az egyházmegyei központi igazgatás iratai) Egyházmegyei közgyűlés

1911–1929

Egyházmegyei tanácsülés

1918, 1930, 1945

Egyházmegyei bíróság

1906–1943

Esperesi vizitáció jegyzőkönyvei

1913–1952

Esperesi beszámolók, jelentések

1908–1946

Igazgatótanácsi leiratok

1907–1919

Belmisszió

1927, 1940–1946

Törzsanyag

1908–1950

6 kötet

Díjlevelek

1890–1950

Tanügy

1906–1943

Központi iskolaügyek Elemi iskolai költségvetések Nyugdíj- és Közalap

1910–1945 1931–1940 1905–1940

Költségvetések

1904–1917

Egyházközségi népmozgalmak adatai

1906–1924

Segédletek: Esperesi iktató

1914–1966

Délerdélyi Kolozsvári eme esperesi iktatója

1940–1946

Főjegyzői iktató

1907–1919

Fegyelmi bíróság iktatója

1928–1931

Belmissziói előadó iktatója

1936–1944

Számvevői iktató

1907–1929

Mezőségi Tanítói Kör iktatója

18 kötet

2 kötet

1946

Igazgatótanácsi rendeletek mutatói

1924–1941

Mutató az iktatóhoz

1927–1942

2 kötet 5 kötet

II. sorozat Jegyzőkönyvek Közgyűlési Tanácsülési Lelkészek törzskönyve

1966–1979 1967–1980 1955

Egyházmegyei mindentudó

1962–1970

3 kötet

Egyházmegyei pénztárnapló

1963–1986

5 kötet

Iratok Az esperesi közigazgatás iratai

1945–1989

Segédletek: Esperesi iktató

1966–1973

Fegyelmi bíróság iktatója

1954

3 kötet

Számvevői iktató

1963

Egyházközségek iratai Ajton

1886–1946

Bádok

1904–1951

Bonchida

1904, 1906–1950

Bodonkút

1826–1964

Burjánosóbuda–Bedellő

1907–1945

Csomafája

1908–1944

Csucsa

1961

Fejérd

1812–1964

Gyalu

1952–1960

Gyeke–Légen

1907–1952

Györgyfalva

1753, 1812–1964

Kajántó–Kóród

1800, 1823–1964

Katona

1927–1951

Kide

1900–1960

Kolozs

1797, 1819, 1921–1964

Kolozsborsa–Kolozsgyula

1904–1952

Kolozspata, Kolozskara, Dezmér, Apahida, Bós Kolozsvár-Belváros

1907–1964

Kolozsvár-Alsóváros

1907–1964

Kolozsvár-Felsőváros

1913–1964

Kolozsvár-Hídelve

1907–1964

Kolozsvár-Újalsóváros

1961–1964

Kolozsvár-Irisz

1958–1964

Kolozsvár-Szamosfalva

1828–1964

1956–1964

Magyarfenes

1951–1960

Magyarfodorháza

1905, 1923–1957

Magyarfráta

1906–1952

Magyarkapus

1951–1960

Magyarkályán

1908, 1911–1960

Magyarkiskapus

1950–1960

Magyarlóna

1951–1964

Magyarmacskás

1905–1964

Magyarszovát

1904–1961

Magyarvista

1950–1960

Magyarpalatka

1905–1960

Mákófalva

1950–1960

Mezőkeszü

1904–1952

Mezőszava

1829, 1908–1950

Méra

1950–1964

Mócs–Botháza

1908–1952

Nádasdaróc

1951–1960

Nádaskóród

1955

Ördögkeresztúr-Kisesküllő

1905, 1911–1960

Páncélcseh-Derzse

1952–1960

Rőd

1754–1901

Szamosfalva

1815–1947

Szamosköblös Szucsák Tordaszentlászló Türe Vajdakamarás

1951–1960 1950–1964 1950–1960 1950–1960 1907–1915, 1916–1944 1949–1958

Válaszút

1906–1952

Visa

1904–1957

Összesen:

29,5 fm.

B 7 A Dési Egyházmegye Levéltára

1681–1964 A Belső-szolnoki helvét irányt követő egyházközségekből a 16. század vége felé alakult ki a dési (más néven belső-szolnoki) református egyházmegye, amely a század utolsó negyedében egyesült a dobokai egyházmegyével. Az igen nagy kiterjedésű, 71 egyházközséget magába foglaló egyházmegyét az 1624-es nagyenyedi zsinaton kétfelé osztották oly módon, hogy a Szamostól keletre eső egyházközségek alkották a széki vagy rettegi, míg a nyugatra, Dés felé esők a dési egyházmegyét. 1821-ben a magyarországi Helytartótanács és a generális konvent határozata alapján az addig a Tiszántúli Egyházkerülethez, azon belül a nagybányai egyházmegyéhez tartozó Domokos, Hagymáslápos, Kolcér, Koltó és Katalin, Kővárhosszúfalu, Magyarlápos, Sárosmagyarberkesz egyházközségeket a dési egyházmegyéhez csatolták, bekebelezésükre 1823-ban került sor. Az 1903-as rendezéskor viszont a Kolozs vármegyei gyülekezeteket elcsatolták a kolozsvári egyházmegyébe, így a 20. század elejére a dési egyházmegyében 22 anyaegyházközség maradt. 1968-ban ide csatolták a megszüntetett szamosújvári (volt széki) egyházmegye gyülekezeteinek egy részét. Az egyházmegye levéltárát Daday István egyházmegyei levéltáros rendezte 1966-ban és kéziratos lajstromkönyvet készített az anyaghoz.

Egyházmegyei anyakönyvek

1880–1883

4 kötet

Jegyzőkönyvek Parciális zsinat

1681–1768

1 kötet

Vizitációs

1721–1886

10 kötet

Egyházmegyei közgyűlés

1842–1938

5 kötet

Egyházmegyei tanács

1869–1958

4 kötet

Egyházmegyei lelkészi értekezlet

1936

1 kötet


1769–1895

3 kötet

Köztörvényszék

1869–1921

1 kötet

Özvegy-Árva Gyámintézet

1792–1903

1 kötet

Egyházmegyei Olvasóegylet

1863–1873

1 kötet

Esperesi jegyzetek

1817–1870

1 kötet

A Dési eme történeti és statisztikai leírása

1867

1 kötet

Összeírások Egyházmegyei Papi, tanítói jövedelmek Számadások

1753–1754

1 kötet

1867

1kötet

1865–1870

Pénztárnaplók Egyházmegyei

1929–1965

5 kötet

3 kötet

Özvegy-Árva Gyámintézet

1891–1903

1 kötet

Az esperesi közigazgatás iratai Felsőbb hatósági levelek, rendeletek Guberniumi rendeletek

1788–1871

Zsinati végzések

1740–1874

Főkonzisztóriumi határozatok

1745–1864

Püspöki levelek

1795–1882

Esperesi körlevelek

1791–1870

Egyházmegyei igazgatási iratok

1745–1964

Püspöki vizsgálat iratai

1877–1941

Esperesi vizsgálati jegyzőkönyvek

1852

Püspöki észrevételek a jegyzőkönyvekre

1862–1882

Közgyűlési jegyzőkönyvek

1904–1950

Tanácsülési jegyzőkönyvek, tárgysorozat

1903–1959

Esperesi jelentések

1911–1957

Főjegyzői jelentések

1942–1948

Belmissziói jelentések

1948–1956

Fegyelmi ügyek

1773–1930

Özvegy-árva cassa iratai

1792–1876

Egyházmegyei közalap

1888–1918

Dési Közalap

1888–1903

Egyházmegyei költségvetés

1893–1948

Egyházmegyei számadások

1916–1948

Egyházmegyei pénztár nyilvántartás

1953–1963

Lelkészi értekezlet iratai

1864–1960

Házassági törvényszék iratai

1783–1895

Egyházközségek iratai Alsótők

1780–1918

Árpástó

1734–1960

Babuc

1838–1896

Baca

1951–1961

Bádok

1811–1881

Bálványosváralja

1951–1960

Blenkemező

1833–1943

Burjánosóbuda

1878–1896

Csákigorbó

1889–1944

Csicsómihályfalva

1950–1960

Csomafája

1754–1889

Dengeleg

1838–1949

Dés

1800–1960

Désakna

1833–1960

Déscichegy

1928–1960

Doboka

1751–1950

Domokos

1809–1949

Drág

1760–1889

Esztény

1756–1950

Felsőtők

1817–1950

Galgó

1791–1958

Girolt

1808–1950

Hagymáslápos

1763–1950

Hídalmás

1793–1901

Kackó

1816–1960

Kecsed

1758–1950

Kendilóna

1826–1951

Kérő

1796–1950

Kide

1734–1896

Kisesküllő

1788–1888

Kolozsborsa

1767–1896

Kolozsgyula

1790–1896

Koltó-Katalin

1742–1950

Kovácsi

1875

Kozárvár

1754–1960

Kővárhosszúfalu

1845–1950

Magyarderzse

1760–1947

Magyardécse

1951–1960

Magyarfodorháza

1796–1889

Magyarköblös

1835–1951

Magyarlápos

1813–1950

Magyarmacskás

1845–1890

Magyarnagyzsombor

1845–1887

Magyarújfalu

1876–1889

Nagyesküllő

1786–1889

Nagyilonda

1898–1961

Nagysomkút

1908–1950

Néma

1755–1950

Oláhpéntek

1853–1867

Ormány

1796–1950

Ónok

1820–1876

Ördögkeresztúr

1782–1889

Páncélcseh

1835–1950

Radákszinye

1754–1960

Retteg

1918–1961

Récekeresztúr

1754–1905

Sárosmagyarberkesz

1731–1950

Semesnye

1898–1960

Sólyomkő Szarvaskend Szásznyíres

1877–1889 1791–1949 1953–1960

Szelecske

1813–1960

Szentmargita

1951–1961

Szurduk

1906–1950

Szűkerék

1777–1864

Tötör

1800–1949

Vajdaháza

1885–1887

Válaszút

1804–1888

Segédletek: Esperesi iktatókönyv

1938–1963

6 k.

Egyházmegyei pénztáros iktatókönyve

1956–1963

1 k.

Egyházmegyei levéltáros iktatókönyve

1958

Egyházmegyei levéltár lajstromkönyve

1964

Összesen:

2 k. 14, 60 fm.

B 8 A Tordai Egyházmegye Levéltára 1951–1964 A Tordai egyházmegyét az 1951-es rajonáláskor hozták létre a Kolozsvári és Nagyenyedi egyházmegye egyházközségeiből, s 1964-ben beolvadt a Kolozsvári egyházmegyébe. Ebben az időszakban a Tordai egyházmegyébe tartoztak a következő egyházközségek: Abrudbánya (le.: Verespatak), Ajton, Alsó-Felsődetrehem, Alsó-Felsőszentmihály, Alsójára, Aranyosegerbegy, Aranyosgerend, Aranyosgyéres, Aranyospolyán, Bágyon (le.: Aranyosrákos-Várfalva), Harasztos, Kercsed, Magyarléta, Mezőnagycsán, Ótorda, Tordatúr, Torockószentgyörgy, Újtorda.

Jegyzőkönyvek Tanácsülési

1951–1962

Lelkészértekezleti

1951–1952

Iratok

1951–1964

Segédletek: Lajstromkönyv

1951–1964

Iktatókönyv

1960–1964

Számvevői iktatókönyv

1951–1960

Összesen:

4 fm.

B 9 A Szászvárosi Káptalan Levéltára 1767–1904 A Szászvárosi Káptalan és evangélikus meg református gyülekezetei az erdélyi szász evangélikus szuperintendens fennhatósága alatt éltek a reformáció óta. 1850-ben az evangélikus egyház kibocsátotta a a két református gyülekezetet a maga fennhatósága alól, a református egyház 1862-ben fogadta be őket, Szászváros püspöki vizsgálat alatti egyházközséggé lett. Ezzel a káptalan egyházkormányzati szerepe megszűnt, fennmaradt viszont mint a négy egyházközség közös ügyeinek fóruma. Református egyházközségei: Szászváros, Tordos. Evangélikus gyülekezetei: Szászváros, Romosz. Jegyzőkönyvek Számadások

1767–1904

2 kötet

1830–18902

Összesen:

2 kötet

0,40 fm.

B 10 A Szilágyi traktus levelei és protokolluma 1580–1791 Az iratok mind a szilágyi református egyházmegye levéltárból származnak. A legféltettebb jogbiztosító oklevelek egy részét Zoványi P. György esperes 1721-ben átadta az Erdélyi Református Főkonzisztóriumnak, majd halála (1758) előtt Wesselényi Farkasnak más hasonló természetű iratokat is átadott a Főkonzisztórium levéltárában való megőrzés végett. Wesselényi 1770-ben át is adta az iratokat. A főkonzisztóriumi levéltár múlt század eleji rendezésekor a szilágyi traktus oklevelei az Extra seriem … gyűjtemény részeként kerültek lajstromba. Egy részük századunk elején átkerült a Teológiai Fakultás könyvtárába, ahol más oklevelekkel együtt id. Nagy Géza teológiai tanár lajstromozta őket. A Pokoly–Nagy gyűjtemény átvétele és átrendezése során helyreállt a szilágyi egyházmegye iratainak egykori egysége. Szintén a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában őrizték az egyházmegye 1680-ban indított vegyes protokollumát (Protocollum ecclesiastice sedis Szilagyensis), amely a lelkipásztorok névsorát, az egyházközségek vagyonösszeírását, illetve 17–18. századi jogbiztosító iratok másolatát tartalmazza. A két intézmény irat- és könyvcseréje során 2013-ban került át levéltárunkba.

Az egyházmegye vegyes protokolluma 1 köteg (55 tétel)

1680– 0,03 fm 0,05 fm.

B 11 A Nagyszebeni Egyházmegye levéltára –1968 Az 1830-as években alakult egyházmegye levéltárát Nagyszebenből szállítottuk fel 2002 decemberében. Az anyag ideiglenesen dobozolva van, revíziója ezután következik.

B 12 A Küküllői Egyházmegye levéltára 1638–1965 A 17. századi jegyzőkönyvekben és iratokban igen gazdag, mintaszerűen rendezett egyházmegyei levéltárat Dicsőszentmártonból szállítottuk fel 2004 szeptemberében. Az egyházközségenként rendezett iratok revíziója 2006-ban kezdődött el. Jegyzőkönyvek Partialis synodusok jegyzőkönyvei I/1. Dadai János

1638–1673.

I/2. Protocollum dioeceseos

1676–1713.

I/3. Bonyhai

1714–1760.

Vizitációs jegyzőkönyvek II/1. Dadai János

1648–1657.

II/2. (V.3/2.) Matricula tractus II/3. Bonyhai György II/4.

1713–1725.

1726–1762. 1762–1783.

Urbáriumok III/1. (V.4/1.) Proventus et bona

1714.

III/2. (V.4/2.) Proventus

1749.

Generális zsinatok végzései V.2/8. Acta Synodi Generalis gyűjtemény Főkonzisztóriumi leiratok

1599–1794. 1786–1850.

B 13 A Sepsi egyházmegye Urbariuma 1728–1752

A Sepsi egyházmegye levéltárának korai anyaga, amelyet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őriztek, 1944-ben a zalaegerszegi állomáson bombatámadás áldozata lett. Ez a kötet valószínűleg még 1944 előtt került a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárába, 1948-ban már bizonyosan ott volt. 2013-ig ott őrizték, akkor a két intézmény irat- és könyvcseréje során át került levéltárunkba.

C részleg. Egyházközségek és helyi intézmények levéltárai

C 1–2 Kolozsvári Egyházközség levéltára 1486–1945 A kolozsvári református egyházközség a történeti Erdély egyik legjelentősebb kálvinista eklézsiája. A helvét irányú reformációt – Heltai Gáspár és Dávid Ferenc hatására – az 1550-es évek végén fogadta be, s az 1560-as évek második feléig a lakosság nagy része a svájci hitújítás híve volt, majd Dávid Ferencet követve csaknem teljes egészében antitrinitáriussá vált. Az unitárius városban 1598-ban jelentek meg újra a kálvinisták, amikor a törökök ostromolta Váradról menekülő polgárok egy csoportja telepedett meg, id. Váradi Miklós vezetésével. A kisszámú református közösség a hitsorsos fejedelmek támogatásával erősödött és gyarapodott. 1605-ben Bocskai az unitárius polgárokkal egyenlő jogokat kívánt biztosítani számukra, ez azonban csak később valósult meg. 1608 szeptemberében Báthory Gábor kívánságára az országgyűlés törvénybe iktatta a kolozsvári reformátusok szabad vallásgyakorlati jogát. A következő év márciusában kiadott oklevelében megismételte az országgyűlés határozatát, s ugyanakkor méltó istentiszteleti helyről is gondoskodott, az óvári volt domonkos kolostor romos templomát adományozva a gyülekezetnek. 1610-ben a város összes dézsmajövedelmének felét s a harmincadvám teljes összegét kapta meg az eklézsia. 1622-ben Bethlen Gábor a Farkas utcai volt ferences, majd jezsuita puszta templomot (a kolostor telkével együtt) adományozta az egyházközségnek, amelynek újjáépítéséről, felszereléséről I. Rákóczi György fejedelmi módon gondoskodott. Apafi fejedelem kívánságára, és bőkezűségének köszönhetően 1685-től az egyre gyarapodó számú hívek lelkigondozását négy lelkipásztor látta el az óvári, a Farkas utcai, a külvárosi templomban és a szász reformátusok óvári imatermében. Erdély Habsburg uralom alá kerülése után a kolozsvári református eklézsiának is szembe kellett néznie a bécsi udvar által támogatott erőteljes rekatolizációs törekvésekkel: 1693-ban legrégebbi templomát, az óvárit át kellett adnia a katolikusoknak, 1698 után pedig egy ideig, a fejedelmi jövedelmek elvonása miatt, csak két prédikátort tarthatott. Az igen nagy lélekszámú egyházközséget 1903-ban négy lelkészi körre (belvárosi, alsóvárosi, hídelvei, felsővárosi vagy monostori), majd 1945-ben önálló egyházközségekre osztották. A régi, egységes kolozsvári egyházközség igen gazdag levéltára 1961-ben került az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltárába. Ezt megelőzően a levéltár régi anyagát többször rendezték. Először 1787-ben vették számba az eklézsia legfontosabb jogbiztosító iratait, s bevezették a Series litterarum litteraliumque instrumentorum ecclesiae reformatae Claudiopolitanae c., részben fennmaradt lajstromkönyvbe. Az újabb rendezésre az 1820-as évek elején került sor. Ennek az előzőnél részletesebb, de korántsem teljes munka eredményeként készült el az újabb lajstromkönyv, a Regestrum. Az 1910-es években az iratokhoz regeszta-cédulák készültek, ezeket az 1920-as években Herepei János kijavította. A 30-as évek végén Szabó T. Attila kapott megbízást a levéltár rendezésére. Ami az újabb anyagot illeti, az 1901–1906 közötti iratokat évrendezve, az 1907–1910-es évekét pedig évrendezve, éveken belül tárgykörök szerint csoportosítva őrizték. Az 1911 utáni anyagot a kiadott levéltári utasítás előírásait részben alkalmazva rendezték, teljesen rendezetlenül került viszont a Gyűjtőlevéltárba az 1935–1945 évek anyaga. Ennek rendezését, a régi anyag korábbi rendezések következtében megbomlott eredeti

rendjének visszaállítását László Dezső főlevéltáros végezte el 1961–1963 között.

C 1 Írott könyvek 1. Anyakönyvek másolatai (keresztelési anyakönyvek)

1752–1869

2. Domesticum Consistorium/Presbitérium ülésjegyzőkönyvei 1689–1945 Bizottsági ülések jegyzőkönyvei 3. Számadáskönyvek

1910–1945

1645–1950

5 kötet 91 kötet

5 kötet

231 kötet

Harangoztatógazdai számadások, Adófizetők névsora, Adókönyvek, Árva alap, Dósa Kálmán-alap, Közalap, Reformátusok Lapja 4. Családkönyvek

1860–1894

9 kötet

5. Leltárkönyvek

1664–1945

23 kötet

6. Egyéb könyvek

1861–1945

79 kötet

Hirdetőkönyvek

1866–1915

Kézbesítőkönyvek

1861–1908

Választók névjegyzéke

1908–1945

Anyakönyvek mutatói (keresztelési, temetési) 7. A kolozsvári ev. ref egyházmegye jegyzőkönyvei Partialis synodus/közgyűlés

1854–1895


1854–1895

5 kötet

Özvegy-árvai gyámintézet 1886–1900 8. A kolozsvári Dézsmaszék jegyzőkönyvei

1744–1847

C 2 Ügyiratok 1. Series iratai

1486–1756

fasc. A. Óvári és Farkas utcai templom

1486–1695

fasc. B. Donatiók (dézsma, harmincad)

1610–1684

fasc. C. Birtokügyek

1674–1756

2. Regestrum iratai fasc. I. Ajtoni birtok II. Kötelendi birtok

1612–1819 1640–1798 1612–1808

4 kötet

III. Fejérdi birtok

1657–1819

IV. Kolozsvári belső fundusok

1655–1802

V. Dézsmaügyek, sójövedelem

1605–1784

VI. Ispotály, árvák

1613–1810

VII. Testamentumok

1645–1814

VIII. Különféle fundusok

1632–1778

X. Jobbágykezeslevelek

1645–1765

X. Elegyes levelek litt. A

1652–1806

litt. B

1613–1796

litt. D

1613–1819

XI. Számadások

1664–1817

3. Közigazgatási iratok fasc. XII–XXXII

1770–1906

4. Vagyonügyi iratok fasc. XXXIII–XLIII

1782–1898

5. Új iratok

1907–1911

6. Újabb iratok

1911–1945

A Anyakönyvi iratok I. B Számadások I–IV. C Vagyonügyi iratok I–III. D Közigazgatási iratok I–III. E Iskolai iratok I. 7. Iskolaszék Jegyzőkönyvek

1904–1945

Iratok

1922–1945

5 kötet

Segédletek: Iktatókönyvek Mutató az iktatókönyvhöz Iskolaszék iktatókönyve

1900–1945 1901–1913 1906–1945

22 kötet 1 kötet 3 kötet

Összesen:

28, 25 fm.

C 3 Fogarasi Egyházközség levéltára 1573–1967 Fogaras a fejedelemségkori Erdély egyik legjelentősebb református egyházközsége volt. Az uradalom 1576, Bekes Gáspár lázadása után a fejedelem, illetve családja valamely tagjának, leggyakrabban a fejedelemasszonynak a birtokába került, s a város református eklézsiája a kálvinista fejedelmek alatt ezek bőkezű támogatását élvezte. 1610-ben Báthori Gábor a városnak adományozta a váruradalmat illető vásárvámot, amelyből az egyházközség is részesült. Bethlen Gábor kezdeményezésére – elsőként az erdélyi református egyházban – itt alakult meg a presbitérium 1629-ben, s ebben az időszakban már két lelkész szolgált a városban. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony gondoskodott a második lelkész fizetésének gyarapításáról, a schola diákjainak ellátásáról, 1657-ben pedig megalapította a román iskolát. Apafi Mihály és különösen felesége, Bornemisza Anna kötelességének érezte az elődök példájának követését, s megkülönböztetett figyelmet szenteltek a fogarasi eklézsiának. Erdély Habsburg uralom alá kerülése, s a fejedelmi támogatás megszűnése után főrendű és helybéli patrónák, patrónusok igyekeztek az egyházközség jövőjét biztosítani, mint Árva Bethlen Kata, br. Alvinczi Gábor. Az egyházközség 1759-ig nem tartozott egyházmegyei fennhatóság alá, ekkor csatolták a nagyenyedi egyházmegyéhez, viszont a fogarasi konzisztórium fennhatósága alá tartozott a bethleni és sárkányi szász evangélikus egyházközség. Az egyházközség levéltára eredeti rendjében, a 19. század második feléből származó igazgatási iratok kivételével darabszinten rendezve került a Gyűjtőlevéltárba, utóbbiakat a rendezéskor csak időrendben kötegelték. Az iratanyag egyelőre az átvételkor készült jegyzék segítségével kutatható. A fogarasi egyházközséghez került a sárkányi egyházközség levéltára is.

Jegyzőkönyvek Domesticum Consistorium protocollumai

1715–1889

Fogaras egyházközség lakóinak névjegyzéke 1689–1810 Iratok

54 kötet

1 kötet

1573–1967

Sárkányi egyházközség levéltára 1690–1840 Összesen:

11 fm.

C 4 Szászvárosi Egyházközség Levéltára 1650–1925 A szászvárosi magyarság Károlyi Boldi Sebestyén plebanus evangélikus irányú prédikációi nyomán fogadta el a reformációt a 16. század közepén. Később a helvét irány vált uralkodóvá, a református egyház adományul kapta a város dézsmáját. A 17. században csak a dézsma felét élvezte az egyházközség, 1743-ban sikerült visszaszerezni az egész dézsmát. A gazdag egyházközség hagyományosan két papot tartott az első világháború végéig. A 17. század elejétől működő iskolájából fejlődött ki a Kun Kollégium. 1850-ig az egyházközség a Szászvárosi Káptalan részeként az evangélikus szuperintendens fennhatósága alá tartozott, 1862-ben a Hunyad-Zarándi egyházmegyébe kebelezték be.

Az egyházközség gazdag levéltárát a 20. század elején rendezték, kialakítva az előírt 5 sorozatot. Ebben az állapotban vette át Gyűjtőlevéltárunk 1985-ben, rendjének ellenőrzése, a fraktúrba hajtott ügyiratok kisimítása még hátra van. Jegyzőkönyvek Presbitériumi

1764–1904

Közös református–lutheránus presbitériumi

1859–1925

Katonai anyakönyv

1874–1879

Iskolai anyakönyv

1869–1884

Iskolatanács

1874–1880

Váradi-alap

1844–1860

Vagyonösszeírás

1861

Özvegy–árva gyámintézet pénztárnaplója

1894–1903

Nyugati Temetkezési Társaság

1790–1856

Déli Temetkezési Társaság alapszabályai

(1790) 1865

Déli Temetkezési Társulat jegyzőkönyve

6 kötet

1863–1874

Északi és Déli ref. szomszédság egyesülése 1899 Csizmadia céh alapszabályai Iratok

1810 1650–1945

A. I–V. Anyakönyvi és családkönyvi iratok B. I–III. Számadások, leltárak, vagyonkezelési iratok C. I–II. Egyházi birtokügyek, telekkönyvi kivonatok, építkezések, belhivatalnokok javadalmazása D. I–III. Közigazgatási iratok: lelkészek, kántorok, tanítók, gondnokok, pénztárosok választása, egyházfőhatósági leiratok, választók névjegyzéke E. Iskolai iratok F. Vegyes iratok

1896–1899

R. Régi történeti értékű iratok 1650– Lajstromozatlan iratok: Országos Közalap (1889–1907), idézőpecsétek (1840), Tordosi papi állás (1830), Selejtezendő iratok (19. sz.) Segédletek: Általános iktató Presbitériumi iktató Összesen

1890–1902 1893–1907 4 fm.

2 kötet

C 5 Hátszegi Egyházközség levéltára 1722–1965 A Hátszegi medence központjának számító mezőváros református gyülekezete a 17. század második felétől az 1710-es évekig kétnyelvű volt, a magyarul prédikáló elsőpap mellett román nemzetiségű református káplánt is tartottak. A 18. század folyamán a román reformátusság a görögkatolikus egyházba olvadt be. Levéltárát a hagyományos módon rendezték a 20. század elején, ebben a rendben vette át a Gyűjtőlevéltár 1983-ban. Jegyzőkönyvek Presbiteri és közgyűlési

1864–1929

3 kötet

Számadások, vagyonösszeírások

1832–1936

3 kötet

Tankötelesek nyilvántartása

1908–1940

Nőszövetség

1928–1934

Tustyai egyházközség protocolluma

1812–1821

Iratok A. Anyakönyvi

1882–1924

B. Számadások

1886–1963

C. Vagyonügyi

1722–1964

D. Közigazgatási

1862–1965

E.: Az iskolára vonatkozó iratokat 1927-ben átvette az elemi iskola tanítója. Segédletek: Levéltári lajstromkönyv

1912–1965

Iktatókönyvek

1890–1949

Összesen:

5 kötet

4 fm.

B 6 Őraljaboldogfalvi Egyházközség levéltára 1804–1958 Jegyzőkönyvek Presbiteri gyűlések

1920–1954

Az egyházközség története

1907–1935

2 kötet

Iratok Számadások

1887–1946

Költségelőirányzatok

1887–1958

Az iskola iratai A Kendeffy-alapítású iskola protocolluma

1824–1849–(1918)

A Kendeffy-alapítású iskola iratai

1804–1824

Elemi iskola haladási naplói

1925–1940

15 kötet

Segédletek: Iktatókönyv

1924–1939

Postakönyv

1928–1938

Elemi iskola iktatókönyve

1927–1938

Összesen:

0,5 fm.

C 7 Nagypestényi és Klopotivai Egyházközség iratai 1899–1965 Az immár elnéptelenedett társegyházközségek maradék iratait 1982-ben Dobai László hátszegi lelkész szállította Hátszegre, onnan kerültek levéltárunkba 1983-ban. Jegyzőkönyv

1899–1962

Klopotivai templom periratai

1957

Klopotivai elemi iskola naplója

1910–1911

Nagypestény pénztárkönyve

1956–1965

Összesen:

0,1 fm.

C 8 Oláhbrettyei és Kitidi Egyházközség iratai 1793–1957 E két desolata ecclesia iratai 1983-ban kerültek levéltárunkba Dobai László akkori hátszegi lelkész közvetítésével. Oláhbrettye Anyakönyv

1793–1871

Presbiteri gyűlési jegyzőkönyvek

1887–1957

Oláhbrettyei papi fizetés és adófőkönyv

1896–1925

2 kötet

Tőkekönyv

1887–1927

Iktatókönyv

1909–1942

Kitid Leveles-és felsőbb rendeletek könyve

1818–1913

Papi fizetés kimutatása

1914–1925

Összesen:

0,3 fm.

C 9 Kóbori Egyházközség Levéltára 1691–1902 Az immár kis lélekszámú leányegyházközség iratai 1985-ben kerültek levéltárunkba Szeghő András olthévízi lelkész közvetítésével. Egyelőre az átvételi jegyzék segítségével kutatható. Jegyzőkönyvek Album et Protocollum

1779–1860

Felső rendeletek könyve

1780–1842

Guberniumi rendeletek

1835–1868

Vizitációk Számadási napló

1863–1902 1845–1893

Iratok Felsőbb rendeletek

1786–1877

Vagyonügyek

1691–1878

Határperek

1722–1853

Iskolai ügyek

1794–1886

Összesen

0,5 fm.

C 10 Fejérdi Egyházközség levéltára 1717–1969 Az immár kis létszámú szórvány levéltárát Móra László kajántói lelkész adta át a Gyűjtőlevéltárnak 1998-ban, rendezése lezajlott ugyanazon évben. Jegyzőkönyvek Libellus ecclesiae Anyakönyv

1770–1823 1794–1855

Családkönyv

1889

Köz-és presbiteri gyűlések

1902–1924

Presbiteri gyűlések

1916–1958

Lelkészi munkanapló

1958–1965

Vagyonleltár

1892

Számadáskönyv

1928–1956

Pénztárnapló

1957–1969

Aranykönyv

1910–1955

4 kötet

Iratok B. Költségvetések, számadások C. Vagyonügyi

1717–1931

D. Közigazgatási

1869–1950

E. Iskolai

1903–1942

Újabb iratok

1945–1964

Segédletek: Iktató Irattári lajstromkönyv Összesen:

1945–1952 1945–1964 1 fm.

C 11 Alvinci Egyházközség levéltára 1670–1945 Az immár szórvánnyá vált egyházközség levéltárát 1992-ben vette át levéltárunk. Az iratanyagot 2012-ben rendeztük. Jegyzőkönyvek Protocollum

1737

Áttértek naplója

1856

Felsőbb rendeletek

1782–1887

Közgyűlési és presbitériumi

1869

Iskolai

1869

Aranykönyv

1890

Tőkekönyv

1891

2 kötet

Iratok B Számadási iratok

1670–1931 1780–1945

A és C csoport Összesen:

kb. 2 fm.

C 12 Borbereki Egyházközség levéltára 1629–1945 A régóta elnéptelenedett egyházközség levéltára Alvincre került, onnan vette át levéltárunk 1992-ben. Az iratanyagot 2012-ben rendeztük. Jegyzőkönyvek Anyakönyvek

1784–1850

3 kötet

Családkönyv

1883–1906

2k

Konfirmáltak anyakönyve

1920

Felsőbb rendeletek

1782–1835

2k

Presbitériumi és közgyűlési

1835–1920

Tankötelesek nyilvántartása

1906

Erdőrendelkezési könyv

1904

Számadási könyvek

1782–1827, 1853–1884

Adófőkönyv

1909

Iratok A. Anyakönyvi

1791–1908

B. Számadási

1717–1908

C. Vagyoni

1644–1908

D. Közigazgatási

1659–1945

Vegyes

1629–1908

Segédletek: Iktató

1902–1908

Irattári lajstrom

1907

Mutató az iktatóhoz

1891

Leltár és levéltári lajstrom

1845

Összesen:

kb. 1,4 fm.

4k

2k

C 13 Egyházközségek régi jegyzőkönyvei és iratai Ebbe a fondba gyűjtöttük azokat az egyházközségi iratokat és jegyzőkönyveket, amelyek eredeti helyükről kiemelve kerültek levéltárunkba. Az illető egyházközségek teljes levéltára eredeti helyén található. 1. Nyárádselye

1752–1873

Anyakönyv

1752–1842

Vagyonleltár, levéltári lajstrom

1768–1873

Felsőbb rendeletek és leveleskönyv

1813–1859

2. Seprőd Presbiteri gyűlés, vagyonösszírás 3. Nyárádszentimre

1804–1896

1756–1896

Vagyonösszeírás, levéltári lajstrom

1756–1857

Felsőbb rendeletek könyve

1829–1861

Vagyonleltár

1896

Iratok

19. század

4. Bonchida Anyakönyv

1842–1901

5. Csittszentiván Protocollum

1758–1858

6. Magyarbece Protocollum 7. Marosszentbenedek Anyakönyv

1758–1821 1780–1924 1788–1844

Presbiteri gyűlések jegyzőkönyve 1841 (töredék) Családkönyv Felső rendeletek könyve

1780–1874

Az egyházközség története

1924

Tervrajzok 8. Szék Iratok

1663–1801

2 kötet

9. Székelyföldvár Iratok

1636–1774

10 Sárosmagyarberkesz Iratok

1774–1813

11. Légen-Gyeke Gyekei egyházközség protocolluma

1821–1859

Légeni egyházközség protocolluma

1791–1902

12. Somkerék Protocollum 13. Ótorda és Újtorda

1722–1831 1608–1818

Ótorda. Adománylevelek, végrendeletek, számadások Újtorda. Adománylevelek, protestációk, levelek

1608–1699 1619–1818

1 doboz, a raktári páncélszekrényben 14. Körösfő Felső rendeletek könyve, anyakönyv 15. Magyarherepe

1794–1821 1744–19. sz. vége

Az egyházközség három régi jegyzőkönyvét és négy régi szálas iratot 2010. ápr. 12-én Molnár József Károly nyug. lp. adta át a levéltárna, ezeket még 1949-ben kölcsönözte ki az egyházközségtől kutatásra. 16. Magyarigen Diarium (vegyes protocollum, lelkipásztorok névsora, fizetések jegyzéke, anyakönyv, fontosabb eseményekről szóló bejegyzések) 1714–1813 A protokollumot 2013-ig a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában őrizték. A két intézmény irat- és könyvcseréje során került át levéltárunkba. 17. Hagymásbodon 1. Protocollum (iratok másolat, inventarium, adományok jegyzéke, számadások, körlevelek) (1612)–1723–1846 2. Felsőbb rendeletek tára

1782–1839

A protokollumokat 2013-ig a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet könyvtárában őrizték. A két intézmény irat- és könyvcseréje során került át levéltárunkba. 18. Mezőbánd Protocollum

1714–1830, 1901–1957

A protokollumot 1952-ben Imreh Barna lelkipásztor helyezte letétbe a kolozsvári Protestáns

Teológiai Intézet könyvtárában, itt őrizték 2013-ig, ekkor a két intézmény irat- és könyvcseréje során került át levéltárunkba.

Összesen:

1,3 fm.

C 14 Páncélcseh és Magyarderzse Egyházközségek iratai 1783–1975 E két elnéptelenedett egyházközség korábban mater-filia viszonyban volt, iratai 1990 után kerültek levéltárunkba. Jegyzőkönyvek Anyakönyv

1953–1966

Családkönyv

1919–1941 (Páncélcseh, Magyarderzse)

Családkönyv

?

Konfirmáltak anyakönyve

1919–1957

Ki- és áttértek Presbitériumi jegyzőkönyv Lelkészi munkanapló Számadások, költségvetések

–1940 (Páncélcseh szórványai)

1926–1943 1936–1953 1957–1961 1943–1950

Tőkekönyv

1919–1943

Pénztárfőkönyv

1919–1952

Leltárkönyv

1965

Aranykönyv

1910–1960

Iratok

1783–1975

Segédletek: Levéltári lajstromkönyv Iktató

1919–1974 1944–1960

Összesen:

C 15 Kolozspata egyházközség iratai 20. század

0,4 fm.

2 köteg

D részleg. Református kollégiumok és iskolák levéltárai

D 1 Szászvárosi Református Kuun Kollégium Levéltára 1663–1951 A szászvárosi kollégium a városi református iskolából alakult ki, melynek létrejöttét a szakirodalom a 16. század második felében itt szolgáló, a helység reformációját keresztülvivő korábbi gyulafehérvári rektor, Károlyi Boldi Sebestyén nevéhez fűzi. A török uralom alá került Jenő, Lippa, Lugos, Temesvár környékéről érkező menekültekkel gyarapodó városban az iskola hamar fejlődésnek indult. A gyulafehérvári kollégium particulájaként működő scholának I. Rákóczi György adományozott telket, amelyre iskolaépületet építtetett, majd 1663-ban Apafi Mihály a sebeshelyi tizedet adományozásával szilárd anyagi alapot teremtett az intézménynek. 1721-ben a szász comes ki akarta kergetni a rektort és a diákokat a városból, ám Nádudvari Péter elsőpap vezetésével a helybéliek az iskola védelmére keltek s meghiúsították a szándékot. 1799-ben a Főkonzisztórium az addig két-három évenként váltakozó, az enyedi kollégium által ajánlott rektorok helyett állandó rektorságot állított, a gimnáziumot az egyházközség felügyelete alól saját fennhatósága alá helyezte, s ügyeinek intézésére gondnokokat nevezett ki. Az 1850-es évekbeli hanyatlás után az 1858-ban kinevezett igazgató, Szabó György és gr. Kuun Kocsárd főgondnok erőfeszítéseinek köszönhetően az iskola újra fellendült. Gr. Kuun Kocsárd 1877-ben 50 000 forintos alapítványt tett, s hálából az intézmény még az év folyamán felvette a Szászvárosi ev. ref. Kuun-tanoda nevet, amelyet néhány év múlva Kuun Kollégiumra módosítottak. 1881-től a kollégium főgimnáziumként működött 1923-ig, mikor a Közoktatási Minisztérium a nyilvánossági jogát megvonta. A főgimnázium új épületét a román állam 1925-ben megvásárolta. A húszas évektől a Kollégium árvaházat, szórvány-internátust tartott fenn az ókollégium épületében az 1949-es államosításig. Mivel mint árvaházat államosították, a többi kollégiumtól eltérően levéltára nem került az Állami Levéltár kezelésébe, és több részletben (1972, 1983) a Gyűjtőlevéltárba szállították. A levéltár rendezett része egyelőre kéziratos csomójegyzék alapján kutatható. A még rendezésre váró iratanyag 20. századi iratokat, érettségi dolgozatokat stb. tartalmaz.

Jegyzőkönyvek Elöljárósági

1864–1948

8 kötet

Tanárkari

1894–1925

3 kötet

Tanári értekezlet

1863–1869

Subscriptiós album

1669–1820

Tantervek, zártudósítások

1862–1870

Előmeneteli jelentések

1831–1858

Árvák törzskönyve

1928–1949

páncélszekrényben

Internátusi gyermekek névsora

1928–1944

Erdélyi református tanári értekezlet 1864–1876 Építtető bizottság

1908–1909

Könyvtárjegyzék

1865, 1890

Alapítók emlékkönyve

2 kötet

1859–1866

bársony díszkötés, aranymetszés. páncélszekrényben (2004

júniusában Teológia Könyvtárától) Iratok I. Törzsanyag

1663–1951

II. Nyugták, számlák

1799–1920

III. A kollégium perei

1674–1904

IV. A kollégium építkezéseinek iratai 1797–1947 V. Számadások

1793–1950

VI. Pénztárnaplók

1847–1950

VII. Gyűjtőnaplók

1902–1950

VIII. Vegyes iratok

1753–1939

1 köteg

1. A kollégium törvényei 1832. 2. A kollégium kéziratos történetei: Ismeretlen, Branyitskai Nagy László, Szabó György, Szabó György jegyzetei. 3. A kollégiumi levéltár régi lajstromai, újabb rendezési iratai. 4. Szabó György igazgatótanári naplója 18 5. Szabó György magánlevelezése 72 db. 6. Középiskolai és internátusi szabályzat 1922 6/a. Az Újság és az Ellenzék 1925. áprilisi számai a betiltásról. 1. A Kolozsvári Ref. Leánygimnáziumnak átadott ingóságok leltárai 1927. 2. Kuriózumok: Borsod megye vallásügyi felirata 1838, Papp Károly gyűjteménye. 3. Idegen testek: Zabolai Máthé László productionalis perének iratai 1753–1816; Vekerdi Balázs árvái. 4. Tájékoztatók (szervezeti szabályzat, Árváinkért). 5. Nyomtatványok, felzetes borítékok. 6. Árvaperselyek kihelyezése (keltezés nélküli fogalmazvány). 7. A buni ref. iskolások fényképe (1939?). Tervrajzok

1844–1947

Segédletek: Iktató

1890–1948

Tárgymutató

1916–1925

7 kötet

Rendezett anyag:

6 fm.

A rendezésre és selejtezésre váró iratanyag kb. 3 fm. Összesen: 9 fm.

D 2 A Kolozsvári Református Kollégium levéltára (töredék) 1656–1948 A kollégium levéltára az iskolák 1948 augusztusában történt államosításakor szintén állami tulajdonba került, ma a Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága őrzi. Gyűjtőlevéltárunk tulajdonában ma csak azok a töredékek vannak, amelyek különféle utakon, az államosítás előtt vagy után az Igazgatótanácshoz kerültek. E fondba helyeztük a kollégium öregdiákjai egyesületének jegyzőkönyveit is, amelyek valószínűleg László Dezső útján kerültek levéltárunkba. 1. Apáczai album 1656–1948

1 kötet

A nevezetes albumot Apáczai Csere János adományozta a kollégiumnak Kolozsvárra jövetelekor, címlapja is az ő kezeírása, az első lapokon az Oratio de summa scholarum necessitate … c. beköszöntő beszéde olvasható sajátkezű javításaival, majd a tanárok névsorát kezdte el. E tanárnévsort az utódok 1948-ig folytatták. Ugyancsak ebben az albumban található az iskola könyvtárának legrégebbi összeírása. Az album valamikor 1948 előtt az erdélyi református püspöki hivatalba került, onnan vette át a Gyűjtőlevéltár 1988-ban. 2. Iratok. Az 1797–1877 közötti iratok és az öregdiákok jegyzőkönyvei még az 1960-as években, László Dezső idejében kerülhettek levéltárunkba, az 1907 és 1911 évi iratokat Engel Károly adta be. Vegyes iratok 1797–1876

1 köteg

Iktatott iratok 1861–1865

5 köteg

Számadási mellékletek 1877 Iktatott iratok 1907, 1911

1 köteg 3 köteg

3. Öregdiákok jegyzőkönyvei Öregdiákok találkozói emlékkönyve 1892–1943 Öregdiákok Szövetségének törzskönyve 1913–1914 A Kolozsvári Ref. Kollégium Pártfogó Egyesülete 1927–43

1 kötet 1 kötet 1 kötet

A KvRefKoll öregdiákjai budapesti egyesületének főtitkári naplója 1933–1940 10 köteg + 5 kötet

0,55 fm.

D 3 A kolozsvári Mária Valéria Árvalánynevelő Intézet iratai

1872–1949

1 kötet

A kolozsvári Jótékony Nőegylet 1871-ben Bornemissza Ignácné kezdeményezésre elhatározta egy árvaház létrehozását. 1872-ben létrejött az árvaház, később a Mária Valéria nevet vette föl. Az árvaházat külön egyesület tartotta fenn, első elnöke br. Bornemissza Ignácné, titkára Szász Domokosné, pénztárosa br. Huszár Ádámné volt. Az Árvalánynevelő Intézet nem egyházi alárendeltségben működött, iratai a megszüntetés után olyan alapon kerülhettek az Igazgatótanácshoz, hogy választmányának hagyományosan tagjai voltak a kolozsvári lelkészfeleségek is. Nyomtatott évkönyvei az 1872–1915 közötti időszakról kézikönyvtárunkban találhatók. Iratainak (egyelőre ideiglenes) rendje a következő: 1. Elnöki napló, Bornemissza Ignácné, 1872–1880 2. Jegyzőkönyvek 1930–1949 3. Jelentések, iratok, levelezés 1932–1949

1 kötet

3 kötet 6 dosszié

1 köteg

0,2 fm.

D 4 A Nagyenyedi Bethlen Kollégium jegyzőkönyvei 1854–1896 A jegyzőkönyveket 2004 júniusában vettük át a Teológiai Intézet könyvtárától. 1. A Kolozsvári Papnövelde tanulóinak törzskönyve 1854/55–1861/62 2. A Kollégium teológus, jogász és bölcsész hallgatóinak törzskönyve 1858/59–1861/62 teológusok törzskönyve 1862/63–1870/71 3. A Kollégium teológiai tanárkarának ülésjegyzőkönyvei 1884/85–1895/96 4. A Teológiai Akadémia Ifjúsági Önképzőkörének jegyzőkönyvei 1. 1872/73–1880/81 2. 1881/82–1887/88 3. 1888/89–1895/96 5. Teológiai Önsegélyző Egylet főkönyve 1883/84–1894/95 6. A Teológia Dalkarának jegyzőkönyve és levelezése 1. jegyzőkönyv 1878/79–1880/81 2. levelezés 1880–1888 8 kötet, 0,15 fm.

E részleg. Terv- és Térképtár E gyűjtemény a levéltár különféle fondjaiból kiemelt nagy alakú tervrajzokból és térképekből alakult ki. A tervrajzokat és térképeket mappákban, fektetve tároljuk.

E 1 Az Igazgatótanács levéltárának tervrajzai és térképei 1878–1961 Alpár Ignác típustervei templomokhoz 1889 1 mappa A dési templom rajzai 1913/1961

1

Maetz-féle bérház tervei (Kolozsvár, Magyar u. 1) 1893 Hosszúfalui templom tervei 1892

1

Zilahi templom átalakítása 1878

1

Ref. Theologiai Fakultás tervrajzai 1893

1

1

Az erdélyi missziói egyházközségek térképe (Szász Domokos) 1890 7 mappa

0,2 fm.

E 2 A Kolozsvári Egyházközség levéltárának tervrajzai

1830–1921 Kolozsvári papnövelde, Monostori templom (Kós Károly), belvárosi parókia, alsóvárosi villa tervei 1875–1921 1 mappa Bocskai u. tervezett bérház rajzai 1913

1

Fő tér 23 sz. telekre épített bérház rajzai 1882

1

Monostori parókia (Kós Károly) 1914

1

Magyar u. templom, elemi iskolák, bérházak 1830–1920 Monostori templom (Spáda János) 1908 Belvárosi leányiskola 1914 7 mappa

1

1 1 0,2 fm.

E 3 Markos András hagyatékának térképei Kide térképe. Bánffy Ferenc kolozsborsai birtokának térképe 2 mappa

0,05 fm.

Rendezetlen térképek és tervrajzok

2 mappa

kb. 0,1 fm.

F részleg. Hagyatékok – Személyi fondok

F 1 Czelder Márton hagyatéka 1855–1912 Czelder Márton (1833–1889) losonci segédlelkész, helyettes gimnáziumi tanár 1861-ben misszionáriusként indult a Román Fejedelemségekbe, hogy a szétszórtan élő reformátusok lelkigondozását, oktatását megszervezze. Bukarest központtal létrehozta a Moldva- OláhTörökországi Első Missziót, több egyházközséget szervezett, majd mivel ellentétbe került mind egyházi feljebbvalóival, mind az óromániai magyarság egy részével. 1871-ben hazatért, s előbb Felsőbányán, majd 1884-től Kecskeméten szolgált. 1889-ben állásából elmozdították, ekkor Nagybányára költözött, ahol rövidesen elhunyt. Szerkesztésében jelent meg a Missziói Lapok, a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, az Evangéliumi Lelkészi Tár és a Vasárnap. Hagyatékának egy része, az örökösök rendelkezése értelmében a Nagybányai Egyházmegye kezelésébe került, az egyházmegye pedig 1959-ben átadta az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A hagyaték igen értékes adatokat tartalmaz az óromániai egyházközségek megszervezésére és életére vonatkozóan, de irodalomtörténeti, sajtótörténeti szempontból sem érdektelen. A hagyaték rendezetlen, az előrendezés folyamán csak a leveles és más jellegű iratanyag elkülönítésére került sor, ideiglenes rendje a következő: 1. Czelder Márton és családja hivatalos iratai

1853–1912

2. Az óromániai egyházközségek alapítására vonatkozó feljegyzések, gyűlésjegyzőkönyvek 3. Czelder Márton prédikációi, egyéb írásai 4. Levelezés

1862–1888

1855–1889

7 köteg

0,9 fm.

F 2 Szász Gerő hagyatéka 1769–1854–1895 Szász Gerő (1831–1904) kolozsvári ref. lelkész, esperes, egyházkerületi főjegyző, az Erdélyi Protestáns Közlöny szerkesztője hagyatéka a kolozsvári egyházközség levéltárban maradt fenn. A hagyaték még rendezetlen, ideiglenes felállítása a következő: 1. Bizonyítványok, levelek, kéziratok, egyetemi jegyzetek, meghívók, a Gyújtó családra vonatkozó iratok 1769–1854–1904

1 köteg

(innen a 7 db. szomorújelentés a Gyászjelentés-gyűjteménybe került) 2. Prédikációk 1856–1895

1 köteg

1 köteg

0,1 fm.

F 3 László Dezső hagyatéka 1919–1974 László Dezső (1904–1973) ref. lelkész, IKE-utazótitkár, majd pénztáros, kollégiumi vallástanár, kolozsvár-belvárosi lelkipásztor, lelkészértekezleti titkár, országgyűlési képviselő, esperes, egyházkerületi katekétikai előadó, levéltáros, közügyigazgató (generális direktor, missziói előadó) hagyatéka két, egymást kiegészítő részből áll, amelyek különböző időben kerültek levéltárunkba és egyesítésük nem látszott célszerűnek. I. rész. László Dezső hátrahagyott iratai. Hivatali tevékenységével kapcsolatos iratokat tartalmaz, ezeket valószínűleg maga helyezte letétbe levéltáros korában, erről azonban semmi feljegyzés sincs. A kéziratok, levelek, iratok végleges rendje 2004. június 6–10-én alakult ki. Tételek: 1. Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetsége (jegyzőkönyvek, iratok) 1919, 1922–1923, 1943 – 1 irattartó 2. Ifjúsági Keresztyén Egyesület titkári iratai 1921–48 – 1 irattartó 3. Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a pénztáros iratai 1942–1948 – 1 irattartó 4. A Kolozsvári Ref. Kollégium Ijúsági Keresztyén Egyesülete 1943–1948 – 1 irattartó 5. Zsinati iratok 1929, 1948 május, 1948 október – 2 irattartó 6. A Vasárnapi Iskolai Szövetség pénztárnaplója, nyugták 1933–1950 – 1 irattartó 7. Lelkészértekezlet: iratok (iktatószám szerint rendezve) 1936–1942, 1945–1952, 1954 – 5 irattartó, nyomtatványok 1936–1938 – 1 irattartó, iktatókönyv 1936–1952, kézbesítőkönyv 1936–1948, postakönyv 1940 – 3 kötet 8. Vallástanári iratok 1937–1938 – 1 irattartó 9. A ma élő református lelkipásztorok irodalmi munkássága c. bibliográfia anyaggyűjtése 1938 – 1 irattartó 10. Missziói Tanács 1941–1946 – 1 irattartó 11. Kiáltó Szó (pénztárnapló, cikkek) 1943 – 1 irattartó 12. A Kegyelemből hit által c. prédikációs kötet adminisztrációja (előfizetések, nyomdaszámlák, postázás) 1948–1950 – 1 irattartó 13. Közügyigazgató (missziói előadó) iratai (iktatószám szerint rendezve) (1939–1940) 1948–1952, 1954–1957 – 1 irattartó 14. Katekétikai előadó (levelezés, konfirmációi tankönyv kéziratai, a vallástanítás anyaga, impurumok) 1949–1952 – 1 irattartó 15. Püspöki Szék 1949–1956 16. Lelkészszentelés rendje (1912) 1949–1965 – 1 irattartó 17. Új Énekeskönyv előkészítése 1950–1951 – 1 irattartó 18. Az egyházkerület lelkészeinek névsora 1952 – 1 irattartó 19. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyv 1952 – 1 irattartó 20. Református Szemle szerkesztőbizottsága (1938) 1955–1957 – 1 irattartó 21. Vásárhelyi János püspök jubileumának előkészítése (levelezés, adatgyűjtés, közgyűlési határozat) 1956 – 1 irattartó 22. Vegyes (Belvárosi lelkész 1937–1956, Uniunea Preoţilor Democraţi – Papi szakszervezet 1945, Kolozs megyei Népfőiskola 1946, Lelkészi továbbképző Kolozsvár 1949, 30 éves találkozó 1956) – 1 irattartó 4 doboz, 1 kötet

0,55 fm.

II. rész. László Dezső hagyatéka. (1926–1974) A lelkész-közíró tanulmányainak, cikkeinek, prédikációinak kéziratait, levelezését, személyi iratait és jegyzeteit tartalmazza. László Dezső tudatos alkotóként ifjúkorától fogva megőrizte munkásságának írásos emlékeit, élete alkonyán elkezdte kéziratainak rendezését, a műveiről szóló ismertetéseket is összeírta. Gazdag hagyatékát özvegye, Vidovszky Éva és testvére, László Ferenc mintaszerűen rendezte, tárolására pedig egy bádoggal bélelt szekrényt készíttettek. 1978–79-ben elkészültek a hagyaték különféle segédletei: a kéziratok és a levelezés leltára, a prédikációk leltára és textusmutatója, a kéziratok betűrendes mutatója, az ismertetések és kritikák leltára, az Erdélyi Fiatalokra vonatkozó iratok leltára, idegen kéziratok és művelődéstörténeti dokumentumok leltára. Ezek segítségével a kutatók özv. László Dezsőné lakásán is használták a hagyaték iratait. Özv. László Dezsőné halála után, 2003 nyarán az örökösök megbízásából dr. László Ferenc adta át a teljes hagyatékot a levéltárnak az őrzésére szolgáló szekrénnyel és a segédletekkel együtt.

A László Dezső írásai Nyomtatásban megjelent tanulmányok, cikkek 1–893, 1048–1064, 1146–1150 sorszámok alatt Kéziratban maradt írások 894–1047, 1065–1145, 1151 sorszámok alatt A 1.

Megjelent írásainak kéziratai

B Prédikációi prédikációk, bibliamagyarázatok, vázlatok, imádságok

1–1208 sorszámok

C Levelezés A – Z, ábécérendben, 1–388 levélíró, 1926–1973 A – Z, ábécérendben, utólag előkerült levelek, részvétlevelek 389–588 levélíró 5 köteg

D Méltatások, kritikák, megemlékezések haláláról 1. Könyveiről szóló ismertetések, bírálatok, a művek sorrendjében 2. Személyéről szóló méltatások 3. Megemlékezések haláláról 3 irattartó

E Egyházi tisztségeivel kapcsolatos iratok 1. Ifjúsági Keresztyén Egyesület – utazótitkár 2. Kolozsvári egyházközség

2 irattartó 1

3. Kolozsvári egyházmegye 4. Erdélyi Ref. Egyházkerület

1 1

5. Egyházkerületi levéltáros

1

6. Református Teológia

1

7. Református Szemle szerkesztése

1

8. Kiáltó Szó szerkesztése, adminisztrációja

1

9. Zsinat (előkészítés, bizottsági ülések)

2

F Személyi iratai 1. Személyi okmányok (leckekönyv, bizonyítványok, oklevelek, politikai fogság, leszármazási iratok) 1 irattartó 2. Tagsági igazolványok, útlevelek

1

3. Orvosi leletek, receptek

1

G Jegyzetek, följegyzések 1. Skóciai dolgozatok, jegyzetek

1 irattartó

2. Skóciai emlékek (naplók, haza írt levelek és képeslapok, újságkivágatok (1926–27) 1 3. Jegyzetek

2

4. Tanári zsebkönyvek, naptárak (1932–1970)

1

5. Pénztári naplók (IKE, Református Kollégium, Kéz a kézben (1929), Akarom, tisztán lássatok (1932–33), A siető ember (1935) 1

H Erdélyi Fiatalok 1. Az Erdélyi Fiatalok ügyei

1 iratgyűjtő

2. Újságkivágatok

1

3. Az Erdélyi Fiatalok és kiadványai pénztárnaplója (1932-től)

1

4. Az Erdélyi Fiatalok dokumentumai. Jancsó Béla hagyatékából származó iratok (1930–1941) 1 5. László Ferenc másolatai, cikkei, levelei az EF-ra vonatkozóan

1

I Idegen kéziratok és művelődéstörténeti dokumentumok Balázs Ferenc, Debreczeni László, Herepei János, K. Sebestyén József, Kelemen Lajos gépiratai, Szabó Erzsébet gyűjteménye Szabó Dezsőről, Szabó Gyula és Imreh Dezső lelkészek hagyatéka,

Kordokumentumok 1940–44, Értékes iratok 31 iratgyűjtő

J Fényképek

1 boríték terjedelme 6,5 fm

A második rész fenti rendje az időközi kutatások és a levéltárba szállítás során kissé megbomlott, helyreállítása és a rendezés ellenőrzése, az esetleges hibák kiigazítása folyamatban van.

F 4 Juhász Albert hátrahagyott iratai 1921–1940 Juhász Albert (1881–1959) ref. lelkész, nagyenyedi kollégiumi vallástanár, a Vécsi Szövetség és a Vasárnapi Iskolai Szövetség ügyintézője hagyatékából csak az egyesületi munkájával kapcsolatos iratok kerültek levéltárunkba. Az iratok rendje a következő: 1. Vécsi Szövetség Jegyzőkönyvek 1921–1939, Körlevelek és válaszok 1932 előttről, Körlevelek és válaszok 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, Konferenciák levelezése 1931–36, 1938–39. 2. Vasárnapi Iskolai Szövetség Munkanapló 1928–29, Vezetőképesítő vizsga jegyzőkönyve 1934–40, kéziratok, nyomtatványok, a Vezetők Lapja szerkesztése 3. Leányszövetség. Pilder Mária körlevelei 1923–1928. 2 köteg

0,3 fm.

F 5 Musnai László hagyatéka 1860–1928–1948 Musnai László (1888. febr. 26–1967. máj. 8) ref. lelkész, esperes, teológiai tanár hagyatéka két részből tevődött egybe. 1951 táján a kolozsvári Teológiai Intézet könyvtárában helyezte letétbe iratai egy részét. Ezeket a könyvtár iratgyűjteményének rendezésekor Nagy Géza teol. tanár beosztotta a a gyűjtemény időrendjébe. Amikor e gyűjtemény (Pokoly–Nagy gyűjt.) levéltárunkba került, a Musnaitól származó iratokat kiemeltem és egyesítettem a kolozsvári ref. egyházközség levéltárában 1961-ben elhelyezett Musnai-dossziéval. A hagyaték mai rendje a következő: 1. Musnai László nagysajói esperes évi jelentései, teológiai magántanárként különféle dolgozatokról

írott bírálatai, rektorprofesszori évmegnyitó beszédei és jelentései 1928–1948. Fia, ifj. Musnai László külföldi tanulmányútjának emlékei (haza írott levelei, Gantenbein svájci lelkész levelei) 1935–1936. Herepei János levele 1934. febr. 20. és separatuma: Szenczi Molnár halála ideje. 1. musnai László adatgyűjtései: A Bethlen Kollégiumra vonatkozó régi levelek másolatai 1667–1858 közötti évekből. 19. sz. 40 db. A Bethlen Kollégiumra vonatkozó régi levelek jegyzéke. Teleki cs. mvásárhelyi lvt. 19. sz. A Bodola család története. Bodola Sámuel püspök kézirata. 1860 körül. 5 lap Kelemen Lajos levele Szilády Áronhoz (1913) és az enyedi Bethlen Kollégiumra vonatkozó adatok a Daniel cs. oklevéltárából (korrektúraívek) Domokos Márton főbíró. Excerptum a Debreceni Kalendáriumból 1908. A nagyenyedi Bethlen Gábor szobor ügye (Bodrogi János röplapja, újságok) 1 köteg (benne 2 dosszié)

0,15 fm.

F 6 Schneller István hagyatéka 1895–1923 Schneller Istvánt (1847–1939), a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia igazgató-tanárát 1895-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem neveléstudományi tanszékére, ahol az impériumváltásig tanított, majd 1924-es nyugalomba vonulásáig Magyarországon folytatta tevékenységét. Hagyatéka ma már ismeretlen úton került a Levéltárba. Az iratanyagot maga Schneller rendezte iratgyűjtőkbe, ám az általa feltüntetett címek esetenként nem egyeznek meg a köteg tartalmával, ezért újabb rendezésre volt szükség, amely folyamatban van.

Kéziratai, feljegyzései Tanári tevékenységével kapcsolatos iratok Kurzusok (Pszichológia, Etika, Újkori filozófiatörténet) Előadások, beszédek Felterjesztések, véleményezések Egyetemi, főiskolai alapszabályokra és tervezetekre tett megjegyzései A Kolozsvári Tanérképző Intézetre vonatkozó iratok, levelezés A Theológiai Fakultás felállítására vonatkozó iratok 6 köteg

0, 55 fm.

F 7 R. Berde Mária hagyatéka 1911–1949 Berde Mária (1889–1949) írónő a 20. század eleji erdélyi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. Lírikusként indult, majd az 1910-es évek vége felé egyre inkább a próza felé fordult. Kiemelkedően fontos szerepet játszott az első világháború utáni erdélyi magyar irodalom intézményesítésében: az ő kezdeményezésére került sor a marosvécsi találkozóra és az Erdélyi Helikon létrehozására (1926), majd ebből kiválva alapította meg Bárd Oszkárral, Molter Károllyal, Tabéry Gézával, Olosz Lajossal az Erdélyi Magyar Írói Rendet (EMÍR) 1933-ban. Hagyatéka nővére, Dóczy Ferencné Berde Amál festőművésznő útján 1968-ban került a Gyűjtőlevéltárba. Ekkor a hagyatékot Markos András és Kiss Ágnes négy csoportba rendezte, gépelt leltárt készítettek. A levélírók nevének kezdőbetűje szerint ideiglenesen rendezett levelezés további, a levélírók szerinti rendezést és jegyzékelést igényelt. Ezt a munkát Selyem Annamária végzős könyvtár szakos főiskolai hallgató végezte el 1999-ben. Berde Mária naplója

2 kötet

Önéletrajza Részvétnyilvánítások Berde Mária halálakor Molnár Szabolcs Berde Máriáról írott monográfiájának kézirata Levelezés Róth Jenő (férje) Magánszemélyek Adél – Zsombory 1337 levél

1911–1949

Intézmények Alfred Buchhandlung – Voggenreiter Verlag 258 levél 1911–1949 BM német levelezése BM családi levelezése BM eszperantó levelezése Kéziratok (regények, novellák, versek, tanulmányok, cikkek. gépelt példányok is) Nyomtatott anyag EMÍR iratok Vegyes anyag (Marosvécsi Helikon találkozó, sajtóper, kitüntetés, román nyelvvizsga) Segédletek: Markos András–Kiss Ágnes: Berde Mária hagyaték. gépiratos leltár, 1970. Selyem Annamária: Berde Mária levelezése. gépiratos jegyzék 1999. 49 köteg

3 fm.

F 8 Kecskeméthy Csapó István hagyatéka 1908–1968 Kecskeméthy Csapó István (1864–1938) a nagykőrösi református kollégiumban, majd a budapesti Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. A teológia elvégzése után Szász Károly dunamelléki püspök titkára volt, utóbb budai helyettes, majd paksi lelkész. Szász Domokos püspök 1894 októberében hívta meg a fél évig még Nagyenyeden működő, az 1895/96-os tanévtől Kolozsvárra költöző teológiai fakultás ószövetségi katedrájára. Állását 1895 elején foglalta el, s 1936-ban, több mint 40 év szolgálat után, súlyos betegsége miatt vonult vissza. Az erdélyi belmisszió szervezője és vezéregyénisége: 1896-ban létrehozta az Evangéliumi Szövetséget, 1900-ban pedig a Keresztyén Munka Egyletet és az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetségét. A hagyatékot nevelt leánya, Kecskeméthy Máté Erzsébet halála után vette át levéltárunk 1972-ben. Kecskeméthy István személyi iratai a kolozsvári Teológiai Intézet könyvtárába kerültek. 2004 júniusában a Teológia könyvtára átadta a levéltárnak az egybekötött személyi iratokat.

Kecskeméthy István személyi iratai (fekete egészvászon kötésben, a végén Nagy András levele) Bibliafordítás. (tisztázat és impurumok) Theológiai előadások (kéziratok, sokszorosított jegyzetek) Levelezés

1908–

Kéziratgyűjtemény (Prédikációk, Ágendáskönyv, Iskolai jegyzetek, Diák-másolókönyv) Kecskeméthy Máté Erzsébet levelezése

1921–1968

6 doboz + 1 kötet, 0,85 fm.

F 9 Nagy Géza hagyatéka kb. 1920–1970 Id. Nagy Géza (1887–1971) ref. lelkész, teol. tanár, egyháztörténész hagyatékát fia, ifj. Nagy Géza irodalomtörténész adta át levéltárunknak 1978-ban. A még rendezetlen hagyaték levelezést, kéziratokat (tanulmányok, cikkek, teológiai kurzusok stb.) és a gépiratos Nagy Géza Emlékkönyvet (1957) tartalmazza. 5 köteg, 0,8 fm.

F 10 Nagy András hagyatéka 1928–1959–1974

Nagy András (1899–1974) ref. lelkész, a kolozsvári Református Teológiai Fakultás professzora a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte tanulmányait, majd egy év frontszolgálat után, 1918-ban iratkozott be a Teológiára. Első lelkészképesítő vizsgáját, jeles minősítéssel, 1921-ben tette le, az év júliusától segédlelkész volt Tordán, majd októberben svájci tanulmányútra indult. 1921–1923 között a bázeli Teológia hallgatója. Hazatérése után rövid ideig segédlelkész Marosvásárhelyen, 1923-tól 1925-ig a szentgericei, majd 12 évig a nyárádszentbenedeki egyházközség lelkésze. Magántanári vizsgájára 1933 nyarán került sor, 1936-ban pedig meghívták a Kecskeméthy István betegsége miatt megüresedett ószövetségi katedrára, ahol 1959 novemberéig adott elő, amikor a Vallásügyi Hivatal Maksay Alberttel együtt nyugdíjba kényszerítette. Tanári teendői mellett számos közegyházi tisztséget is betöltött, 1937-től a FIKE (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) vezetője, 1939-től az IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) felügyelője, a külmissziói végrehajtó bizottság elnöke, 1943-tól az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetségének elnöke, tagja volt a Vécsi Szövetségnek, a Coetus Theologorum-nak. Hagyatékának egy részét özvegye, Puy Emília adta át levéltárunknak 1978-ban, ennek rendezése megtörtént, a levélírókról kéziratos névjegyzék készült. A másik rész Puy Emília halála után került a Gyűjtőlevéltárba fia, Nagy Géza adománya révén, ennek első rendezése történt meg. Iratok Nagy András személyi iratai Jegyzőkönyvek impurumai (tanárkari, elöljárósági, dékáni gyűlések)

1955–1957

Officiális gyűlések

1955–1958

Dékáni jelentés és iratai

1954–1957

Vagyonügyi Bizottság jegyzőkönyvei

1954–1955

A Ref. Theologiai Fakultás és a Prot. Teológiai Intézet Református Karának levelezése

1944–1957

Évvégi minősítések

1955/1956

Szemináriumok

1956/1957

Akadémiai istentiszteletek, ünnepélyek

1955–1959

A Theologiai Intézet hirdetései

1948–1958

A theologus ifjúság ügyei Szolgálati bizonyítványok

1954/1955

Ösztöndíjak

1956–1959

Internátus és konviktus

1944–1948

Gazdasági Hivatal

1941–1956

Ref. Theologiai Fakultás segélyezése Amerikai egyházak segélye HEKS-segély a Teológiának

1944–1947 1947 1948

Ref. Theologiai Fakultás Baráti Szövetsége

1942–1943

A teológiai hallgatók létszámának emelése

1945

A Teológiai Intézet könyvtára Fegyelmi ügyek

1938–1956

Találkozó

1957

FIKE, Ifjú Erdély, Iratterjesztés

1936–1947–1949

FIKE Kereszt-vita

1942

Külmisszió

1939–1944

Jó Pásztor misszió

1945–1949

Szórványmisszió (kötelendi templomépítés) 1943–1944 Konferenciák

1930, 1942

Vécsi Szövetség körlevelei

1928–1938

Lelkésztársaság

1957

Külföldi segélyek Nagy András megbízatásai

1932–1944 1939–1947

Külföldiek tájékoztatása egyházunk helyzetéről

1943–1944

Kéziratok vázlatok, megjelent előadások Előfizetés Nagy András műveire

1929, 1944

Nyomtatványok Történelmi dokumentumok (újságkivágások, gépiratok) Vegyes ifj. Havadtőy Sándor svájci utazásának iratai 1947–1948 A Theologia házának (Farkas u. 29) házirendje 1937 Jegyzőkönyv fogalmazványok (azonosítatlan) Idegen kéziratok Nagy András hagyatékában Tóthfalusi József: Énekek Éneke. Szász Domokos Csutak Csaba (?): Látszólagos ellentétek Koppányi Juliska művei Balla Péter: Hogyan énekel népünk és ifjúságunk? Lüscher (?): Die Frau in der Gemeinde

?: Abesszínia ?: Borneó és Szumátra missziója Versek Levelezés Magánszemélyek: Achs – Zsiros

728 levélíró

Hivatalos levelek (egyházközségek, intézmények): 48 intézmény Levelezőlapok, üdvözlőlapok A rendezett anyag: 3,5 fm. A végleges rendezésre váró kb. 1,5 f. Összesen: 5 fm.

F 11 Markos András hagyatéka 1862–1974 Markos András (1920–1974) szociológus, levéltárunk egykori levéltárosa az Erdélyi Tudományos Intézetben kezdte pályafutását, majd 1949-ig a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának volt előadótanára, mikor egy feljelentés nyomán elbocsátották. 1964-ben került az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltárába, amelynek 1968-tól haláláig főlevéltárnoka volt. Leszármazása: Nagyapja Melitskó Frigyes (mh. 1914) gépészmérnök, MÁV főfelügyelő, nagyanyja Schulek Thea. Apja Markos (Melitskó) Aladár (mh. 1937), anyja Kováts Rozália, nagynénje Nagy Lajosné Markos Ida és dr. Wettenstein (Bárd) Oszkárné Markos Margit. Testvérei Markos György és Ádám. Felesége br. Kemény Ilona. Hagyatékát fia, Markos Péter Pál adta át a levéltárnak 1980-ban, ideiglenes rendje a következő: 1. Régi családi iratok (születési bizonyítványok, leszármazási táblák, levelezés, fényképek, Melitskó Frigyes és Markos Aladár iratai) 1862–

4 köteg

2. Kéziratok 1. Árva Bethlen Kata önéletírása, válogatott levelei; Málnási László életműve; Bod Péter. 4 dosszié. 2. Mocsáry Lajos élete és tevékenysége 3. Gazdaságtörténeti feljegyzések, adatgyűjtések 3. Adatgyűjtések: Ártörténet, 18. századi marhavásárok, metrológia 4. Cédulagyűjtemény (hivataltörténet, hitelügyek, legatumok, devalváció, tutajozás, bálványosvár-aljai kutatás) 5. Családi levelezés (Petrichevich Horváth, Melitskó, Vályi, Wettenstein, Schulek, Bánffy, Kováts, Kemény családtagok)

6. Kéziratgyűjtemény Intze József: Breve compendium historiae patriae. 1788 17–18. századi iratok A marosvásárhelyi Református Kollégium IKE jegyzőkönyve Bethlen Gábor-páholy jegyzőkönyve Összesen:

3 fm.

F 12 Babos Sándor hagyatéka 1926–1935 Babos Sándor (1903–1996) 1928–1929 között galaci és brăilai lelkész, majd lupényi segédlelkész (1929–1931), külmissziói utazótitkár (1931–1932) 1933-ban indult misszionáriusként Mandzsúriába. A második világháború után nem térhetett haza, az Egyesült Államokban telepedett le. A hagyatékot özv. László Dezsőné Vidovszky Éva 1981-ben adta át a Gyűjtőlevéltárnak. Rendezését Ilyefalvi Emese ELTE magiszteri hallgatója kezdte el 2013 júniusában. Tartalma a következő: Babos Sándor naplója

1927–1934

Levelezés

1926–1935

Személyes iratok Aprónyomtatványok Kínai nyelvű levelek Összesen:

0,3 fm.

F 13 Debreczeni László hagyatéka 1923–1985 Debreczeni László (1903–1986) grafikus, építész, művészettörténész, főiskolai tanár, egyházkerületi műszaki előadó hagyatékát 1986-ban adta át özvegye, Debreczeni Erzsébet a Gyűjtőlevéltárnak. (Az 1928–1944 között kialakított hatalmas egyházművészeti – építészet, klenódiumok, harangok – gyűjtése eleve az Igazgatótanács tulajdonában volt.) A hagyaték (tovább finomítandó) rendje a következő: 1. Személyi iratok. a) születés – iskola; b) állampolgárság – katonaság; c) tisztségek, megbízatások; d) munkásság; e) spiritizmus (zárolt) 1923–1965 9 iratgyűjtő 1 köteg 2. Levelezés

a) családi 1938–

4 igy

1 köteg

b) magán Czirják Anna (évrendezett) (zárolt) 1932–1943

1 igy

Mocsiné Gyepessy Irma (zárolt) és Mocsi Károly 1930–1961 3 igy Csaba Rezső/Zeitler Rudolf (évrendezett) 1933–1952

2 igy

a 2. dosszié Csaba László (CsR unokaöccse) leveleit (1983–1985) és CsR munkásságát bemutató tanulmányát (Confessio) meg CsR bibliográfiáját tartalmazza. Varró Ilona (évrendezett) 1968–1984

5 igy

Vegyes – tovább rendezendő

13 igy

c) egyházközségekkel (részben ábécérendben)

3 köteg

4 igy

1 köteg

d) műemlékügyekben (Igazgatótanács, Műemlékbizottság) 2 igy e) kalotaszegi főgondnok (levelek, előterjesztések)

2 igy

f) vegyes (meghívók, magánemberek ügyei)

2 igy

1 köteg

3. Tanulmányok a) Cikkek, írások (tovább rendezendő téma és/vagy időrend szerint) b) Kivonatok

több igy

6 köteg

4. Műszaki előadói tevékenység a) Véleményezések (Egyházkerületi Műemlékbizottság is!) (rendezve)

4 igy

1 köteg

b) Egyházi épületek javítása, építése. (műszaki dokumentáció, véleményezés, levelezés) más egyházak is, az egyházközségek ábécérendjében c) Ugyanaz piszkozatban d) Dokumentáció – kezdemények, vázlatok

1 igy 2 igy

14 igy 3 doboz 1 köteg 1 köteg

5. Magyar Művészeti Intézet, Kolozsvár Iratok 1948–1951

több igy

2 köteg

több igy

2 köteg

6. Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet, Kolozsvár a) Iratok 1951–1957 b) Előadások (népművészet, geometria)

több igy

3 köteg

3 igy

1 köteg

7. Bolyai Egyetem Előadások 8. Építész tervező

a) Saját tervek nagy méretű

1 mappa

közepes

1

kicsi

1

vázlatok, kicsi alak

1

b) Egyházkerületi tervek

1 mappa

c) Vázlatok

1 igy

5 mappa, 1 iratgyűjtő

9. Grafikus a) grafika. könyvgrafika

4 igy

b) kódexmásolatok

1 igy

c) idegen grafikák (Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Márton Ferenc) d) 1978-as kiállítás terve

1 igy

e) vázlatok (építészet, grafika)

1 igy

2 igy

1 köteg

10. Fényképek a) családi

1 doboz

b) templomképek, vegyes

2 igy, 1 doboz

c) negatívok

1 doboz

11. Gyűjtemények a) Tizenegyek, Jancsó Béla korabeli kéziratok, későbbi írások, levelezés, id. Jancsó Ödönné 5 igy

1 köteg

b) Erdélyi Fiatalok, Balázs Ferenc eredeti iratok, levelezés, kivonatok, nyomtatványok

több igy

1 köteg

c) Kós Károly levelei, írások róla, sajtó

több igy

1 köteg

6 igy

1 köteg

d) Kelemen Lajos önéletrajz, levelezés

12. Lapkivágatok. (vegyes, főleg műemlékek)

több igy

13. Aprónyomatványok. (meghívók, programok stb.) több igy

1 köteg 1 köteg

14. Böszörményi Sándor hagyatéka. (családi iratok, jogászi működés) 12 igy 1 köteg 15. Sajtó. DL írásai, különnyomatok, interjúk; DL munkásságának sajtóvisszhangja

1 köteg

16. Vegyes. (DL beszélgetései Cseke Péterrel; DL Erdélyi református templomok és tornyok; idegen kéziratok; beosztandók) 1 köteg

37 köteg + 5 mappa + 3 doboz

5,2 fm.

F 14 Kristóf György hagyatéka 1879–1964 Kristóf György (1878–1965) irodalomtörténész, egyetemi tanár hagyatékát dr. Gaal György közvetítésével lánya, Kristóf Sarolta adta a Gyűjtőlevéltár őrzésébe 1987-ben. Az átadás előtt az iratanyagot és Kristóf György levelezésének családnál maradt töredékét (irodalmi levelezését Kristóf György 1947-ben felajánlotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárának, így az az Egyesület megszüntetésével előbb a Román Akadémia, majd az Állami Levéltár kezelésébe került) Gaal György rendezte, kéziratos jegyzéket készített, és a Gyűjtőlevéltár rendelkezésére bocsátotta az Állami Levéltár kezelésében lévő levelezésről összeállított jegyzékét is.

1. Kristóf György személyes iratai (iskolai, egyetemi bizonyítványok, alkalmazás, katonai szolgálat, nyugdíjazás, kitüntetések) 1890–1946 3 iratgyűjtő 1. Kristóf Györgyné Bartha Irma, Kristóf Györgyné Znojemszky Gizella, Znojemszky Nándorné Koch Erzsébet, Kristóf Irma iratai 1879–1919 1 igy. 3. Kristóf Györgynek küldött gratulációk 1940–1941

1 igy.

4. Kristóf György halála, temetése, részvétnyilvánítások 1965 1 igy. 5. Kristóf György kéziratai

1 igy.

6. Más kéziratok

1 igy.

7. Levelezés: irodalmi érdekű levelezés Ady Lajos – Zsirosné 1910–1964 családi levelezés 1905– 8. Fényképek, aprónyomtatványok

2 igy. 21 igy. 6 igy.

F 15 Imre Lajos hagyatéka Imre Lajos dr. (1888–1974) ref. lelkész, teol. tanár hagyatékát leánya, Imre Magda őrizte szép rendben, azzal a szándékkal, hogy a Gyűjtőlevéltárnak fogja adományozni. 1986 táján át is adott egy doboznyi levelezést, néhány fényképet, nyomtatványokat. Imre Magda halála után unokája, Bekéné Kristó Boróka ref. lelkész vette magához az egész hagyatékot 2002-ben azzal az ígérettel, hogy a rendezése után, adandó alkalommal a levéltárban fogja elhelyezni. Jelenleg levéltárunkban a fent említett egy doboznyi iratanyag található a hagyatékból, rendezetlenül. Emellett Imre Lajos levelezéséből Sógor Gyula aranyosgyéresi lelkész vett át egy kis bőröndnyit, halála után fia, Sógor Géza 2000-ben ezt a levéltárnak adományozta. Imre

levelezésének ez a rész is rendezésre vár. A hagyaték jelenleg levéltárunkban található mennyisége kb. 0,5 fm. 2004. szeptember 8-án Kristóné Oláh Boróka csíkszeredai tanárnő, Imre Lajos unokája átvette a fent említett kis bőröndöt a hagyatékba való beiktatás végett. Beszámolója szerint az egész hagyatékot átvette lányától, Bekéné Kristó Borókától és nekifogott a rendezésnek, illetve a rend helyreállításának. 2005. január 18-án Kristóné Oláh Boróka bemutatta a bőröndben tárolt, elrendezett levelezés jegyzékét, és átvette a doboznyi levelezést rendezés végett. Jelezte, hogy a hagyatékból Sárospatakra, a Ráday levéltárba és a hódmezővásárhelyi gimnázium könyvtárába is kerültek részek, ezeket egyesíteni kellene.

F 16 Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola hagyatéka 1852–1908–1948; 1776–1894 Br. Bornemisszáné Szilvássy Carola (1876–1948), a kolozsvári Református Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Helikon védasszonya halála után a levelezését és személyi iratait dr. Miskolczy Dezsőné 8 csomagba helyezte és azokat lepecsételve egy deszkaládába tette. A láda a kolozsvári Bornemissza-házban (Monostori u. 4) őrződött (e házat Szilvássy Carola végrendeletileg az Erdélyi Református Egyházkerületre hagyta), onnan került át az Igazgatótanácshoz valamikor az 1970-es években. Krizsovánszky Jenő gazdasági tanácsos 1978-ban a ládára feliratot tett, mely szerint 1995-ben felbontandó és átadandó a Gyűjtőlevéltárnak. 1994 novemberében a láda átkerült a Gyűjtőlevéltárba, 1995 januárjában felbontottuk. Ekkor derült ki, hogy a csomagokon felirat hirdeti: a végrendelet értelmében csak 2048-ban lehet felbontani őket (a feliratok kelte 1948 november). A csomagok pecsétjei már feltört állapotban voltak. Mivel a végrendelet nem volt a hagyatékban és a levelesláda már felbontott csomagokkal került levéltárunkba, az egyenes ági leszármazottak nélkül elhunyt örökhagyó halála óta pedig 47 év telt el, a hagyatékot kutathatónak nyilvánítottuk. A levelezést Dombi Kinga egy. hallgató rendezte 1999-ben, a levélírók ábécérendjébe, azon belül időrendbe rakta a leveleket és szakdolgozatként repertóriumot készített. A hagyaték mai rendje a következő: 1. köteg: Személyi iratok (útlevél, igazolványok, index, bába-diploma) 1884–1914–1946 Naplók, olvasónaplók, naptárak, címjegyzékek, gyászjelentések 2–6. köteg: Levelezés Magánszemélyek (írók, politikusok, művészek, barátok, rokonok, 323 levélíró) 1908–1948 Intézmények (Diakonissza Intézet, Erdélyi Helikon, Lepage, Ellenzék, Révai Testvérek, Ref. kollégiumok, Nőszövetség) 1917–1948 Dél-Afrikai utazás 1908 Háborús emlékek 1914–1940 7. köteg: Családtagok levelei 1852–1936

Azonosítatlan levelek 1914–1948 8. köteg: Gazdasági iratok. Szilvássy Carola kéziratai, hozzá küldött kéziratok 9. köteg: Lapkivágatok (SzC föllépéseiről szóló kritikák), programok, meghívók, ceruzarajzok, fényképek, metszetek.

A családi levéltár egy részét László Miklós Monostori u. 4. sz alatti lakó fedezte fel egy kiürítendő mosókonyhában, erősen egérrágta állapotban. Az épségben maradt iratokat 2000 februárjában átadta a Gyűjtőlevéltárnak. Az irategyüttes még rendezésre vár, áttekintése nyomán kiderült, hogy Gulya László sárdi és magyarigeni birtokos, abrudbányai bányatulajdonos és örököse, Gedő József abrudbányai bányafelügyelő iratait tartalmazza. Gulya László periratai, levelezése, végrendelete (1824), birtokigazgatási iratai 1776–1838 Gedő József perei a Gulya-birtokokért, levelezése, birtokigazgatási iratai, bányakitermelési iratai 1786––1894 Gedő József leánya, Anna Szilvássy Miklóshoz ment férjhez, fiuk, Szilvássy Béla gr. Wass Antóniát vette el, e házasságból származott Carola, br. Bornemissza Elemérné és Margit, gr. Béldi Györgyné. 9 köteg + 1 nagy doboz rendezetlen, 1,3 fm.

F 17 Bustya Endre hagyatéka 1878–1943–1996 Bustya Endre (1927–1996) irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban érettségizett, a Bolyai Egyetemen végzett magyar-latin és esztétika szakán. Könyvkiadói lektor volt, majd politikai fogságot szenvedett négy ízben is. 1957–61 között a Teleki Tékában dolgozott, majd fizikai munkás lett, 1974-től a Korunk korrektora volt. Kezdetben a régi magyar irodalommal foglalkozott, később pedig az Ady-kutatás kiváló szakemberévé vált. Hagyatéka és könyvtára végrendeleti úton került levéltárunkba. Rendezésekor (egyelőre) különválasztottuk a személyes iratokat, levelezést, kéziratokat, cédulákat. A hagyaték ideiglenes rendje a következő: 1. Személyi iratok 1943–1996 2. Családi iratok

2 köteg

(Bustya Ferenc, Zömey Piroska, Zömey Károly, Bustya Anna) 1878–1994 1. Levelezés 1945–1996 3 köteg 2. Kéziratok: 1. Ady Endre (novellagyűjtemények, versek, cikkek, BE tanulmányai, adatgyűjtései) 1. Régi magyar irodalom 2. Jegyzetek 3. Vegyes

23 köteg 1 köteg 2 köteg 4 köteg

1 köteg

4. Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság (jegyzőkönyvek 1904, Sényi László levelezése 1944–1945, Bustya Endre kéziratai, jegyzetei) 1. Teleki Téka 1 köteg 2. Lapkivágatok 1 köteg 3. Török Katalin (színésznő, BE második felesége) iratai

1 köteg

1 köteg

40 köteg, 8,05 fm.

F 18 László Ferenc hagyatéka 1930–1991 László Ferenc dr. (1910–1992) ügyvéd, egyetemi tanár, az Erdélyi Fiatalok társtulajdonosának, főmunkatársának hagyatéka Cseke Péter közvetítésével 1992-ben került a Gyűjtőlevéltárba. Az iratokat László Ferenc tárgyuk szerint iratgyűjtőkbe rendezte, az alábbi csoportosításban: Kéziratok 1929 nemzedéke 1929 nemzedéke fogalmazványai, levelezése Vásárhelyi Találkozó, 1991 A megrágalmazott Erdélyi Fiatalok védelmében, 1981–1982 Egy zászlós a II. világháborúban (László Ferenc emlékezései) Erdélyi Fiatalokra vonatkozó iratok, kéziratok Erdélyi Fiatalok dokumentumai (eredetiek, másolatok), 1930–1939 Erdélyi Fiatalokról szóló írások Erdélyi Fiatalokra vonatkozó kijegyzései Erdélyi Fiatalok – dokumentumok, viták c. kötet fogalmazványai, levelezés, jegyzetek Erdélyi Fiatalokban megjelent írások (Jancsó Béla, László Dezső, Mikó Imre) Néptörvényszéki ítélet dr. Szentiványi Gábor perében 1946 2 köteg, 0,25 fm.

A kolozsvár-belvárosi egyházközségtől vettük át 2002-ben László Ferenc hagyatékának másik részét, az egyházi tevékenységével kapcsolatos iratokat: A kolozsvári egyházmegye az 1980-as években (egyházközségek állapota a vizitációk alapján) Egyházkerületi megbízatások: igazgatótanácsos 1986–1991

Özv. Kónya Gyuláné hagyatéka: kéziratok a 20. század első feléből (jelenetek, versek, egyházi énekek kottái) 5 irattartó

0,10 fm.

F 19 Darkó Ákos hagyatéka 1921–kb. 1950 Darkó Ákos (1888–1958) jogász, az Igazgatótanács misszióügyi, iratterjesztési és műemlékügyi előadótanácsosa hagyatéka két részből tevődik össze. Hátrahagyott iratai az Igazgatótanácstól kerültek át levéltárunkba, levelezésének maradékát és folyóiratait, könyveit pedig leánya, Darkó Klára adta át a Gyűjtőlevéltárnak 2000-ben. A hagyaték ideiglenes rendje a következő: 1. Hátrahagyott iratok Külföldi kapcsolatok 1921–, Népszövetségi iratok (fordítások, előterjesztések), Sérelmek összeírása, Memorandumok (1920 utániak), Bizalmas iratok 1925–26, Presbiteriánus Világszövetség csehszlovákiai konferenciája (1935), Külmisszió 1936, Saba-i (Besszarábia) egyházközség ügye 1938, Iratterjesztés, Klenódiumok nyilvántartása, fordítások 1 köteg Református Naptár szerkesztése (nyomdai levonatok) 1930-as évek 2. Levelezés, iratok, nyomtatványok, meghívók 3 köteg

1 köteg 1 köteg

0,35 fm.

F 20 Nemes István letéte Nemes István kolozsvári ügyvéd Bikfalvi Falka Sámuel (1766–1826) rézmetsző, betűtervező, tipográfus, a budai Egyetemi Nyomda betűmetsző műhelyének vezetője életrajzát kívánta megírni. Erre talán szerződése is volt a Kriterion Könyvkiadóval. Halála után özvegye Sipos Gábornak adta át az erre vonatkozó teljes anyaggyűjtést azzal a kéréssel, hogy rendezze sajtó alá. A letét átnézése során kiderült, hogy belátható időn belül sajtó alá rendezhető kéziratról nincsen szó, a dossziék adatgyűjtéseket, fogalmazványokat, e témához kapcsolódó levelezést tartalmaznak. Rendezetlen. 3 köteg

F 21 Gyalui Farkas hagyatéka 1894–1921

0,4 fm.

Gyalui Farkas (1866–1952) kolozsvári könyvtáros, irodalomtörténész hagyatéka az örökösök kezén szétszóródott. A hagyaték töredékeit Miklósi Sikes Csaba építész mentette meg, 1987-ben átadta levéltárunknak. 1. Emlékirataim. II. 1914–1921 2. Képeslapok, azonosítatlan családi fényképek. 3. Újságkivágatok (részben Gyalui cikkei vagy róla szóló írások) 1894–1946 2 irattartó

0,1 fm.

F 22 Vásárhelyi János püspök és dr. Vásárhelyi János ügyvéd iratai 1942–1986 Az iratgyűjtőt dr. Vásárhelyi János ügyvéd helyezte letétbe levéltárunkban. 1. Vásárhelyi János püspöknek írt gratuláló levelek, VJ cikkei, írásai, könyvtárának jegyzéke, temetése, kondoleáló levelek 1942–1960. 2. dr. Vásárhelyi János egyházi ügyekben írott felterjesztései (lelkészválasztás Kolozsvár-Alsóváros 1972, közgyűlési ügyek 1983 után) 1 iratgyűjtő

0,05 fm.

F 23 Csutak Vilmos kéziratai, adatgyűjtései 1706–1714, 1900 után–1933 Csutak Vilmos (1878–1936), a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára és a Székely Nemzeti Múzeum őre kéziratai, levél- és iratmásolatai budapesti és kolozsvári levéltárakból származnak. A gyűjtemény 4 eredeti, a Székely Nemzeti Múzeumból származó iratot is tartalmaz. Némely másolaton is a múzeum pecsétje látható. A kéziratokat dr. Csutak Csabáné adományozta levéltárunknak 1990. október 20-án, férjéhez valószínűleg családi alapon kerültek. A teljesen rendezetlen, összekeveredett iratokból az eredetieket és a Bethlen Miklós kancellár leveleinek másolatait választottuk egyelőre külön. 1. Eredeti iratok: 1706. Háromszéki generalis congregatiok. Szörcsei Vince adománya 1887 1710 körül. Steinville generális levele 1714. Osztozólevél Mikes Mihály és Mikes Kelemen között 1693/1714. Mikes Pál kötelezvényének átírása Kéziratok, levélmásolatok

2. Levél- és iratmásolatok, részben gr. Mikes Károly levéltárából 3. Adózás Erdélyben a XVII. és XVIII. században. Kézirat 1903 Barabás Samu köszöntése. gépirat … Mária levele Csutak Vilmoshoz 1933 Levél-és iratmásolatok 4. Bethlen Miklós kancellár leveleinek és iratainak másolatai 4 köteg

0,2 fm.

F 24 Jékey Dániel és Jékey Vilma hagyatéka 1895–1945 A hagyaték valamikor 1945 után az Imre-családhoz került letétbe. Imre Magda azzal a kéréssel adta át Vincze Zoltánnak a fekete cipősdobozban tárolt iratokat, hogy majd adja át a Református Levéltárnak. 2004 áprilisában Vincze Zoltán átadta a hagyatékot és közölte a fentieket. Az iratok rendezésére és dobozolására 2004. augusztus 30-án került sor. A rendezéskor állapíthattuk meg az örökhagyók személyi viszonyait. Dr. Jékey Dániel (Magyarlápos, 1866–Budapest, 1939) ítélőtáblai, majd kúriai bíró, az Erdélyi Kárpát Egyesület alelnöke Kolozsvárott élt, 1918-ban nevezték ki a Kúriához, akkor költözött Budapestre. Első feleségével, Kirchner Margittal 1899-ben kötött házasságot, 1918-ban elváltak. Második felesége Kabos Mária, 1938-ban elhunyt. Számos jogi szakcikket írt, Házassági vagyonjog címen pedig könyvet jelentetett meg. Gyermekei: Jékey Vilma (1900– ) magyarnóta-szövegíró, a Pásztortűz folyóirat egyik szerzője, Jékey Dániel (1904–1914), dr. Jékey István (1906– ) jogász, felesége Borszéky Margit. Jékeyné Kirchner Margit a válás után Kolozsvárott élt, apja halála után talán Vilma is ide költözött. 1. Jékey Dániel hagyatéka: családtörténet, EKE-kirándulások leírása (fényképekkel), válóper iratai, levelek, végrendelet. 2. Jékey Vilma hagyatéka: iskolai bizonyítványok, nótaszövegek, előadások programjai, levelezés, anyagi ügyek iratai, kórházi kezelések, fényképek, A hagyatékból 5 gyászjelentés (Jékey, Fogarassy) a gyűjteménybe került. 1 doboz, 0,15 fm

F 25 Perényi Edit hagyatéka 1880?–1993

Dr. Perényi Edit (Kolozsvár, 1919–199…, Kolozsvár) jogász, munkaügyi előadó, közgazdász édesanyja halála után egyedül élt Kolozsvárott, Bocskay/Victoriei/Avram Iancu tér 4. sz. alatti bérlakásában. Mivel betegségei miatt nehezen láthatta el magát, az 1990-es évek elején a Teológiai Intézet segélyszolgálata szállította neki a kosztot. Cserébe lakását a Teológiai Intézetre hagyta, jelenleg az intézet Tálentum Alapítványa kezeli. Hagyatékát Juhászné Dobai Erzsébet, az alapítvány vezetője a levéltárnak adományozta. Egy ideig a lakás bérlője, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány őrizte, majd 2004 májusában, új székházba való költözésekor Kovács Zsolt, az EGMA megbízottja átadta a levéltárban. Perényi Edit apja Perényi Aladár vasúti művezető (mh. 1928), anyja Csizmás Juliánna, MÁV alkalmazott leánya, mindketten római katolikusok. Edit a Marianumban végzett, 1937–1941 között tanult a jogi karon, 1944-ben doktorált. 1940-től dolgozott a Munkakamaránál és jogutódainál, majd a kolozsvári helyiipari vállalatnál volt közgazdász. A hagyaték átvételét az örökhagyó közéleti tevékenysége nem indokolta, viszont egy átlagos polgárcsalád iratörökségének megőrzését fontosnak tartottuk. A hagyaték selejtezésére és dobozolására 2004. augusztus 30–31-én került sor, rendje a következő: 1. Iratok (személyi, családi, tanulmányi, munkaviszony, nyugdíjaztatás. Lakás, gáz, víz, villany, rádió szerződések.) 2. Levelezés: családi, Csizmás Gergely képeslapjai az olasz frontról, Csizmás Júliához írt levelek. Fényképek: családi, többségük azonosítatlan, köztük sok 19. század végi portré (Veress Ferenc, Dunky, stb. műhelyek), iskolai tablók. Emlékkönyvek. 2 doboz, 0,30 fm.

F 26 Nagy József hagyatéka 1928–1996 Dr. Nagy József (1907–2003) ref. lelkész, teológiai tanár Brassóban született, Kolozsvárott végezte a teológiát. Déván és Balázsfalván lelkészkedett, teológiai magántanári vizsgát tett, ennek alapján tanított Losoncon és 1941–44 között Enyeden. 1949-ben lett a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára. Felesége Tompa Margit, gyermekei: Péter, Borbála, Emese Csiha Kálmánné. Hagyatékának egy része a Teológiai Intézet könyvtárába került, onnan vette át a levéltár 2004 júniusában. Rendezése és dobozolása 2004. szeptember 7–8-án történt. 1. Személyi iratok (keresztlevelek, házasságlevél, személyi táblázat, könyvtári látogatójegy, NJné Tompa Margit iratai, németországi utazás iratai 2. Nagy József köszöntése (Lengyel Loránd, 80. születésnap), Csiha Kálmánné Nagy Emese fölötti prédikáció 3. Levelezés 1946–1996 (hivatalos és magán, képeslapok is) 4. Képeslapok 5. Kicsengetési kártyák, műsorfüzetek 6. Csiha Kálmánnak, Csiháné Nagy Emesének írt képeslapok, levelek 7. Fényképek (azonosítatlanok, családi. Köztük kirándulási kép Tavaszy Sándorral) 8. Heinrich Rusterholz uetikoni (Svájc) lp. emlékfüzete (1928) 9. Címlisták, naptár-naplók 1 doboz, 0,15 fm

F 27 Szász Domokos iratai 1860–1896 Szász Domokos püspök személyes iratai közül három kötet került a Teológiai Intézet könyvtárába, ahonnan kettőt 2004 júniusában vettünk át, a harmadikat pedig 2013. július 17-én 1. Sepsiszentgyörgy, 1885. Szász Domokos díszpolgári oklevele. Díszkötésben. 2. Jubiláris és választási üdvözletek Szász Domokoshoz. 1885–1896. Levelek, ünnepi programok, névjegyek, táviratok egészvászon kötésbe fogva. 3. Papi functiok 1860. Nyolcadrét alakú kis jegyzőkönyv, a Szász Domokos által Kolozsvárott végzett keresztelések és temetések följegyzése 1860–1865 között. A kölcsönadott és kölcsönvett könyvek jegyzékét is tartalmazza. 1 doboz, 0,15 fm.

F 28 Pálffy Károly kéziratai 1979 előtt és után Pálffy Károly gernyeszegi lelkész (19 –198 ) kéziratait főként az őt régóta foglalkoztató gyülekezeti éneklés és az istentiszteleti rendtartás reformja tárgyában készítette 1979 körül. A 10 ívrétű és 1 negyedrétű gépelt, írásos mintákkal kivarrt vászonba kötött kéziratokat 1991 után vette át a levéltár. 3 köteg, 0,30 fm.

F 29 Csűrös József kéziratai 1908–1936 Csűrös József (1880?–1960?) váralmási lelkész prédikáció- és kátéfordításait holland nyelvből készítette és 1908-től fogva a Református Szemlében jelentette meg. Kéziratos fordításait Jenei Tamás adta át a levéltárnak 1994. november 10-én. 2 köteg, 0,15 fm

F 30 Vásárhelyi János püspök hagyatéka 1937–1975 1. 2008 nyarán dr. Vásárhelyi János nyug. ügyvéddel és feleségével folytatott előzetes levelezés (Kelebia, Csákvár) nyomán leányuktól, Somkutiné dr. Vásárhelyi Anikótól 2009. január 20-án

Budapesten Sipos Gábor átvette Vásárhelyi János erdélyi ref. püspök hagyatékát. A hagyatékot özv. dr. Vásárhelyi Jánosné és dr. Vásárhelyi Anikó minden kikötés nélkül adta át levéltárunknak. Rendezése és dobozolása 2009. január 23-án történt meg. A hagyaték rendje a következő: 1. Vásárhelyi János: Emlékeim. Kézirat, készült Kolozsvárott 1937–1941–1950 között. 2o és 4o Két folytatólagos részben 279 + 204 lapon, részben kézírás, részben gépírás, sajátkezű betoldásokkal és javításokkal. Egészvászon kötésben, a kötésből kiszakítva. 2. Emlékeim. Az I. rész gépelt másolata, készült 1941 után. 252 l. 3. Emlékeim. Az I. és a II. rész gépelt másolata fénymásolatban. 279 +204 l. 4. Vásárhelyi János életrajza. Gépirat, két egymástól részben eltérő példányban. Kolozsvár 1962 után. 3 + 3 l. 5. Vásárhelyi János: Református kézi ágendáskönyv lelkipásztor részére. Kézirat. Kolozsvár 1938. 8o 200 l. Puha fekete bőrkötésben. 6. Vásárhelyi János: Prédikációk. Kézirat. Kolozsvár 1943 novemberétől. 375 l. Puha fekete bőrkötésben. A kötet végéről néhány ív kiszakítva. 7. Másolatok. Berde Mária verse, Bánffy Miklós Ime az ember! c. verse, Vásárhelyi János 1948. április 10-én kelt, egy esperesnéhez írt részvétköszönő levele fénymásolatban. 8. Fényképek. Vásárhelyi János házsongárdi sírjáról készült 2 felvétel 1968, 1975, Csiki Piroska küldi dr. Vásárhelyi Jánosnak. Teológiai véndiákok találkozója 195…, 12 személy a csoportképen. 1 doboz 2. Ide kerül az F 22 alól az iratgyűjtő első, Vásárhelyi püspökre vonatkozó része.

F 31 Szabóné Kósa Mária és Széllné Kósa Klára hagyatéka Széll Endréné Kósa Klára, a Teológiai Intézet nyug. titkárnője és Szabó Sándorné Kósa Mária hagyatékát Dáné Veronka közvetítésével vettük át 2009 decemberében, a hagyaték édesapjuk, Kósa Mihály aranyosegerbegyi lelkész iratait is tartalmazza. Irodalomtörténeti érdeklődésre tarthat számot Sz. Kósa Mária levelezése Passuth Lászlóval és Thury Zsuzsával. A hagyaték első selejtezése és rendezése után kialakult ideiglenes rendje: 1. Családi levelezés mindkét címzettnek 2. Sz. Kósa Mária levelezése és személyi iratai 3. Sz. Kósa Klára levelezése és személyi iratai 4. Kósa Mihály lelkész személyi iratai 5. Fényképek A rendezés során előkerült dr. Vásárhelyi János ügyvéd 4 iratgyűjtője, amelyet Magyarországra való áttelepülése előtt hagyott megőrzésre sógornőinél, ezek az F 22 sz. fondba kerülnek,

4 doboz, kb. 0,8 fm.

F 32 Gönczy Lajos hagyatéka Gönczy Lajos (1889–1986) ref. lelkész, teológiai tanár Székelyudvarhelyen született, gimnáziumi tanulmányait a helybéli református kollégiumban folytatta. Teológiai tanulmányait Kolozsvárott végezte, 1913–1914-ben két félévet a berlini egyetemen töltött. Második lelkészképesítő vizsgája mellé a bölcsészdoktori címet is megszerezte. 1914–1926 között lelkipásztor volt Gyulafehérvárott és Désen, 1926–1948 között a gyakorlati teológia tárgyait adta elő a kolozsvári Teológián. 1948–1961 között mint nyugdíjas alkalmi lelkészi szolgálatokat végzett. Hagyatékát fia, Gönczy Ferenc őrizte, özvegye, Mariann halála után Dávid Gyula révén került Levéltárunkba 2010 márciusában. A hagyaték személyi iratokat, levelezést (Ravasz László, Kós Károly stb.), kéziratokat, fordításokat, fényképeket (pl. a borosnyói lelkész 50 éves jubileumakor 1875-ben készült felvétel) tartalmaz. Rendje egyelőre ideiglenes. 1 köteg, 0,5 fm.

F 33 Fazoli Sándor hagyatéka Fazoli Sándor (1925–2010. jan. 20) történelemtanár, egy. docens. A kolozsvári Bolyai, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a történelemtanítás módszertanát oktatta. Iskolatörténeti és pedagógiatörténeti tanulmányait erdélyi folyóiratokban és iskolai évkönyvekben közölte. Kéziratokat, cédulákat, adatgyűjtést és szakkönyveket tartalmazó hagyatékát 2010 szeptemberében fia, Fazoli Csaba szatmári lakos adta át Levéltárunknak. Rendje egyelőre ideiglenes.

F 34 Nagy Károly hagyatéka Dr. Nagy Károly (1868–1926) ref. lelkipásztor, teológiai tanár, püspök Kisborosnyón született. Teológiai tanulmányait Nagyenyeden végezte, Marburgban és Utrechtben járt egyetemre. 1895-től Kolozsvárott tanított a Teológiai fakultáson, 1918–1926 között pedig az erdélyi református egyházkerület püspöke volt. Egyik lánya, Nagy Zsófia dr. Feszt György marosvásárhelyi orvoshoz ment feleségül, e házasságból származott dr. Feszt György marosvásárhelyi orvosprofesszor, aki 2010. november 19-én adta át nagyapja hagyatékát a Levéltárnak. A hagyaték általa megállapított rendje a következő: 1. Családfa és magyarázatok Nagy Károly fia, Géza összeállításában 2. Anyakönyvi kivonatok (Nagy Gergely és Kotsis Terézia, Sylvester Domokos és Szőts Erzsébet, Nagy Ilona, ifj. Nagy Károly, Nagy Géza, Nagy Géza és Kállay Mária)

3. Nagy Károly nyomtatásban megjelent prédikációi (fénymásolatok) 4. Kéziratok, fogalmazványok (diákkori dolgozatok, prédikációk és imák, fogalmazványok, idegen kéziratok) 5. Bán István: Nagy Károly, az Erdélyi Református Egyház 40. püspökének élete és működése. Szemináriumi dolgozat. Debrecen 1955. 6. Megemlékezések, méltatások (Ravasz László, Ignácz Rózsa, D. E., N. L. nekrológjai, a kisborosnyói emléktábla fényképe, László Dezső, Nagy Géza és a nagyenyedi presbitérium levele) 7. Családi levelek, gyászjelentések (Nagy Károly levelei családtagjaihoz, Ravasz László levelei a családtagokhoz, családtagok gyászjelentői) 8. Albumok (Kisborosnyó üdvözlete püspökké választásakor, a püspökavatáskor mondott áldások, a temetés fényképei) 9. Fényképek (Nagy Károly, Nagy Károlyné, utrechti csoportkép, családi csoportkép, Nagy Gerő és felesége, Nagy Géza és felesége, Maksay Albert-Pittsburgh) 1 doboz, 0,20 fm.

F 35 Csiha Kálmán hagyatéka Dr. Csiha Kálmán (1929–2007) református lelkipásztor, püspök (1990–2000) Érsemjénben született, teológiai tanulmányait Kolozsvárott végezte. Lelkipásztori szolgálatát Arad-Gájon kezdte, több éves politikai fogságból 1964-ben szabadult és Gógánban kapott lelkészi állást. Utána Marosvásárhelyen a Gecse utcai egyházközségben szolgált, a marosi egyházmegye esperesévé választotta, majd 1990–2000 között az erdélyi református egyházkerület püspöke volt. Nyugalomba vonulása után sok helyen végzett evangelizációs szolgálatot. Hagyatékát 2011. július 11-én leánya, Nagyné Csiha Emese adta át levéltárunknak. 2013-ban ]jabb két doboznyi iratanyagot (iratok, videokazetták) vettünk át. A hagyaték ideiglenes rendje a következő: 1. doboz (Mamba, kicsi): fényképek, egy részük azonosítatlan 2. doboz: videokazetták (CsK szolgálatai, ünnepségek, dokumentumfilmek stb.) 3. doboz (banános): prédikációk (CsK, Csiháné Nagy Emese), prédikációs kötetek kéziratai, előjegyzési naptárak, kanadai utazás emlékei (1996, levelezés, nyomtatványok) 4. doboz (banános): fényképek, részben albumokban 5. doboz (Samsung): iratok, levelezés (MRETZs, EME), püspöki jelentések, prédikációk. Csiha Sándor fordításai (füzetekben). CsK doktori értekezése 2 pld-ban. CsNE prédikációi 6. doboz (banános): kéziratok, más szerzők kéziratai, zsinati és igazgatótanácsi anyagok, lapkivágatok 7. doboz (Dell): videokazetták 8. doboz (Klausenburg): CsK és CsNE prédikációi, dolgozatai, CsK A börtöntől a püspökségig c. kötetének korrektúrája

Két doboz: iratok, videokazetták kb. 2 fm.

F 36 Nagy István hagyatéka Nagy István (1916–2003) református lelkipásztor, id. Nagy Géza teológiai tanár egyik fia a kolozsvári Teológiai Fakultáson tanult, a kolozsi, aranyosgyéresi és a kolozsvár-hídelvei egyházközségben szolgált, 1957–1968 között a kolozsvári egyházmegye esperese volt. Az újraindult Református Család folyóirat főszerkesztői tisztségét viselte. Hagyatékát a leányai, Bellághné Nagy Rózsa irodalomtörténész és Nagy Margit tanárnő 2012. február 24-én átadta a Levéltárnak 7 dobozban. Az anyag nagyobbrészt NI prédikációit, levelezését tartalmazza, 1 dobozban Nagy Géza teol. tanár iratai vannak (levelezés a 17. századi egyháztörténet kiadásáról, bírálatok, prédikációk). A hagyatékban fényképek is vannak. A hagyatékot egyelőre az eredeti dobozokban tároljuk.

G részleg. Gyűjtemények

G 1 Darkó–Debreczeni gyűjtemény 1928–1943 Debreczeni László művészettörténész, grafikus 1928 áprilisában, a Makkai Sándor püspökhöz intézett beadványa eredményeként kapott megbízást az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsától az erdélyi református egyházi építészeti műemlékek, műtárgyak összeírására, rajzos felvételezésére. A munkába a harmincas évek elején bekapcsolódott Darkó Ákos egyházkerületi előadótanácsos is, s főleg az egyes műemlékek és műtárgyak fényképeztetése terén végzett igen eredményes munkát. Kettejük szorosan összefonódott tevékenységének eredményeként jött létre a nevüket viselő, felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény, melyet Markos András és Kiss Ágnes rendezett 1970–71-ben. Rendje a következő: Debreczeni László kiszállási naplója

1928–1944

2 kötet

Debreczeni László vázlatkönyvei

1928–1937

10 kötet

Debreczeni László itineráriuma Debreczeni László tusrajzai: Erdélyi templomok

1928–

2 kötet

Faépítmények Egyházi terítők hímzésmintái Egyházi terítők hímzésmintáinak színes rajzai Harangok feliratai Templomok alaprajzai Ónedények díszítőmintái Ónedények mesterjegyei Ónedények feloldott mesterjegyei Részletrajzok Debreczeni László adatgyűjtése Debreczeni László jegyzetei Darkó Ákos jegyzetei Darkó Ákos levelezése Fényképek Templomok Egyházi terítők Klenódiumok Szőnyegek Segédlet: Markos András–Kiss Ágnes: A Darkó–Debreczeni gyűjtemény leltára és mutatója. Kolozsvár, 1971. gépirat. 22 doboz

2, 3 fm.

G 2 Pokoly–Nagy gyűjtemény 1553–1948– Az iratgyűjtemény a Ref. Theologiai Fakultás könyvtárban alakult ki, alapjait Pokoly József, az egyháztörténelem tanára vetette meg. Nem tervszerű gyűjtés során jött létre, hanem a könyvtár megőrizte az adományozás útján vagy más módon odakerült levéltári eredetű iratokat. A gyűjtemény egyes darabjain a 20. század elején használatos könyvtári pecsét látható. Egyes iratokon főkonzisztóriumi jelzet található, ezeket bizonyára az egyháztörténelem tanárai emelték ki a levéltárból kutatás céljából és visszahelyezésük elmaradt. Bocskai és Bethlen okleveleit eredetileg a püspöki levelesládában őrizték; hogy miként kerülték el az 1849-es pusztulást és hogyan jutottak a Fakultás iratgyűjteményébe, arról nincsen adatunk.

Egyes egyházmegyék és egyházközségek régi irataikat és jegyzőkönyveiket megőrzés céljából adták át a Teológia könyvtárának. Így kerülhettek a gyűjteménybe a küküllői egyházmegye protocollum-töredékei, a szilágyi traktus legrégebbi iratai, Szentgerice és Telek egyházközség iratai. A Sombori család levéltárának egy részét a kisesküllői lelkész szállította be a könyvtárba az 1940-es években. Adományozás útján kerültek a gyűjteménybe György János unitárius (362), Verestói Cséri Sándor, Sámuel Aladár ref. lelkipásztor, Nagy László szilágyi esperes iratai, Mihálcz Elek magyarvalkói lelkész levele és könyvjegyzéke. A 449 tételből álló gyűjteményt id. Nagy Géza teol. tanár rendezte 1951-ben. Tekintet nélkül az iratok eredetére egyetlen időrendi sorba rakta a tételeket, majd beszámozta és főbb adataikat lajstromkönyvbe vezette be. Az iratokat fraktúrba hajtva palliumba helyezte, erre írta fel a jelzetet, a keltezést és a rövid tárgykivonatot. Gyűjtőlevéltárunk 1979. november 17-én vette át a gyűjteményt, az átvizsgálás és a rendezés 1980 őszén kezdődött. Ennek során az egykori levéltári jelzet vagy tárgy szerint meghatározható, azonos provenienciájú iratokat különválasztottuk, a sehova be nem osztható tételek pedig a gyűjtemény törzsében maradtak, időrendben. A különválasztott tételek közül a Gyűjtőlevéltár megfelelő fondjaiba kerültek a következő, reponenda vagy integranda jellegű iratok: Főkonzisztóriumi levéltár iratai; Püspöki levéltárba tartozó iratok; Székely Alapítvány levelei; Theologiai Fakultás iratai. E helyreteendő iratokról jegyzék készült. Külön fondot alakítottunk ki a Szilágyi traktus levelei közé tartozó tételekből. Külön állagként a gyűjteményben maradtak a Sombori család levelei (100 db.), ezeket a kisesküllői régi Bornemisza kúria padlásán szedte össze Köblös István ördögkeresztúri lelkipásztor 1940-ben, és beszállította a Teológiai Fakultás könyvtárába.[2] Szintén külön állag a Küküllői egyházmegye levelei (9 db.), Telek egyházközség iratai (10 db.). A gyűjtemény időrendi sorrendjében maradtak, de egy szám alá csoportosítva őrződnek Balla Gergely iratai (nr. 336), Bernáth József levelezése (nr. 207). A 460. számtól kezdve a Pokoly-Nagy gyűjtemény a Gyűjtőlevéltár hasonló jellegű irataival egészült ki Levéltári gyűjtemény alcímen, ide kerülnek azok az adományok, amelyekből kis terjedelmük miatt külön fondot nem érdemes kialakítani. Gyarapodása folyamatos, jelenleg az 506. számnál tartunk. Segédlet: A Pokoly–Nagy gyűjtemény lajstromkönyve. 1951. A gyűjtemény rendje a következő: 1. 2. 3. 4. 5.

Törzsanyag időrendben 3 köteg Sombori család levelei 1 köteg Küküllői egyházmegye iratai Telek egyházközség iratai 1 köteg Reponenda (Főkonzisztóriumi levéltár iratai; Püspöki levéltárba tartozó iratok; Székely Alapítvány levelei; Theologiai Fakultás iratai) 1 köteg

1. A Törzsanyag – Levéltári gyűjtemény legutóbbi gyarapodásai: 499. 1840–1875. Sámi László kolozsvári ref. kollégiumi tanár és felesége, Király Janka följegyzései (napló, olvasónapló, idézetek). 2008, Anghi Gyöngyi adománya 500. 1930–1959. Szász Éva Olga, férjezett Csányi személyi iratai. 2008, vétel a Teológiai Könyvtár

közvetítésével. 501. 1879–1880. Sámi László ref. kollégiumi tanár levelei Meiszner Máriához. 2009, Somkuti Gabriella adománya. 502. 18. sz. Szék egyházközség egyik jegyzőkönyvének táblájából kiáztatott iratok (két könyvjegyzék: Bányai B. Sámuel 1754, Benedek András 1779, hivatalos iratok-levéltári anyag töredékei, nyomtatvány). 2012, Vincze Zoltán adománya. 503. 19–20. sz. Dosztál László gyűjteménye (Rotaridesz István EKE alelnök személyi ir., Czuhai cs., Szabó Gyula ref. lelkipásztor bizonyítványai, levelezőlapok: Argay György, Dénes Ferenc baptista lelkipásztor. A kolozsvári ref. kollégium tablóképei). 2012, Dosztál László adománya Adorjáni Zoltán közvetítésével. 504. 20. sz. Jancsó Gabriella tanítónő személyi iratai (bizonyítvány, fényképek). 2012, Geréb Zsolt adománya. 505. 20. sz. Hann Margit IKE és diákkonferencia-emlékei (Vizaknai konferencia meghívója 1926, jegyzetek Makkai Sándor előadásáról 1929, csoportképek), 2012, Geréb Zsolt adománya 506. 1677–1679. Teleki Mihály leveleskönyve, a kővárhosszúfalusi levéltárból. Ívrétű kötet, fehér pergamenkötéssel, rongált. A kötet elejéről kb 20–25 lap ki van vágva, csak a csonkok látszanak. A leveleket piros tintával Gergely Sámuel számozta be. A levelek egy része kiadatlan. 2013. július 17-én vettük át a Teológiai Könyvtártól, ottani jelzete Ms 1 (81) volt.

6 köteg + 1 kötet

0,55 fm.

G 3 Gyászjelentések 1793–2013 E gyűjteménybe kerültek a levéltár különféle fondjaiból (Igazgatótanács, Püspöki hivatal, egyházmegyei levéltárak, Szász Gerő, Bustya Endre hagyatéka stb.) kiemelt szomorújelentések csakúgy, mint az adományul kapott gyászjelentések (Markos András, özv. László Dezsőné, Imre Magda, Szabó György, Darkó Klára, Kolozsvár-belvárosi és alsóvárosi egyházközség stb.) A gyűjtemény folyamatosan gyarapodik, elsősorban a református egyházhoz kötődő személyiségek szomorújelentéseit gyűjtjük. A szomorújelentések egy részét ábécérendbe rakta Kissné Vígh Ágnes levéltáros az 1970-es években, ezeket 3 dobozban őriztük. 2005 őszén Kalit Eszter ev. teol. hallgató levéltári gyakorlat során a később bekerült gyászjelentőket rakta ábécérendbe (2 köteg), ezekről 2011-ben jegyzék készült két levéltár szakos egyetemi hallgató gyakorlata során. 2013-ban a gyűjtemény két részét egyetlen sorozatba rakta Ilyefalvi Emese, az ELTE magiszteri hallgatója és leltárt készített. A másodpéldányokat külön válogatta. 2013 júliusában Tóth Szilárd gimnáziumi tanuló az eddig rendezetlen részt, kb. 300 darabot rendezte, kiválogatta a duplumokat, a többit pedig beosztotta a gyűjteménybe és jegyzékelte. A jegyzékeket Sipos Gábor összesítette és véglegesítette. 4 köteg 1 köteg duplum

0,80 fm.

G 4 Fényképgyűjtemény A tudatos gyűjtés nélkül a levéltárba került fényképek még rendezetlen együttese. Tartalma: lelkészek, tanárok, püspökök arcképei, iskolai tablók, egyházi jellegű csoportképek. Vétel útján kerültek a levéltárba a Makkai Sándor püspököt ábrázoló üvegnegatívok.

G 5 Nagy Géza másolatgyűjteménye 1416–1954, 1896–1926–1962 Nagy Géza teológiai tanár, az egyháztörténet előadója munkásságának kezdetén (1926/27-es tanév) az erdélyi református egyház múltját tárgyaló szemináriuma keretében forrásmásoló akciót indított. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárába gyűjtött családi levéltárak (Wesselényi, Teleki László gyömrői, Toldalagi, Jósika stb.) anyagából másoltak a hallgatók egyházi érdekeltségű missiliseket a 17–19. századból. A másolatokat Kelemen Lajos levéltárossal olvasták össze. E másolatok egy részét beemelte Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése c. forráskiadványába. Gyűjteményét Pokoly Józsefnek a 20. század elején készült másolataival egészítette ki, amelyek nagyobb részt szintén erdélyi levéltárak anyagából származnak. A másolatokat a Teológiai Könyvtárban helyezte el, onnan vette át a levéltár 2004. júniusában. A kötegek számozása Nagy Gézától származik, a. I. és III. köteg hiányzik.

II. Értékes okmányok másolatai 1–85. sz., 1518–1820. 89 db. IV. Missilis levelek egyházi tartalommal 1–323. sz., 1527–1847. 344 db. V. Bel- és külföldi iskolázás iratai, levelei 1. 1–130. sz. 1519–1750. 2. 131. sz. 1750–1796. Bodoki József kolozsvári diák, majd professzor levelei. 132. sz. 1796. Bodokiné levele férje haláláról. 3. 133–293. sz. 1751–1962.

Összesen 557 db.

VI. Vegyes adatok 1–35. sz. 1416–1954. 344 db. Összesen 1334 db. másolat 4 doboz, 0,4 fm.

H részleg. Letétek. A levéltár gyűjtőkörén kívüli fondtöredékek

H 1 Kolozsvár város levéltára Guberniumi leiratok 1801 Lázár Ferenc / Aszalós Anna per iratai 1804 1 köteg

0,05 fm.

H 2 Kolozsvári Bányaigazgatóság iratai 1847–1880 Rendezetlen fond 2 köteg

0,2 fm.

H 3 Kolozsvári Ferencz József TE, Természettudományi Kar 1875–1909 Szádeczky Gyula és Koch Antal jelentései, iratai, levelezése. Rendezetlen. 1 köteg

0,05 fm.

H 4 gr. Teleki Lajos birtokügyi iratai 1786–1834 A birtokösszeírást, illetőleg a periratokat tartalmazó két kötetet 1979 tavaszán Ferencz Miklós magyarbikali lelkipásztor helyezte letétbe. A köteteket apósa, Kacsó Sándor halála (kb. 1972) után találta a krasznahorváti parókia padlásán. 1. Gr. Teleki Lajos és felesége gr. Toldi Sára birtokainak összeírása. 1816. (Teleki halála után készült örökösei, Teleki József és Brukenthalné Teleki Krisztina számára.) A birtokok: Krasznahorvát, Magyar- és Oláhkecel, Sereden, Palicka, Kraszna, Kispacal, Magyarcsaholy, Domoszló, Nagykágya, Sámsom, Acsád, Ábrahám, Ártánháza, Buzita, Geszteréd) 1 kötet 2. Gr. Teleki Lajos mint alperes, márkosfalvi Kotsis András mint felperes az erdélyi Királyi Tábla előtt perelnek a Magyar-és Oláhkecelben, Alsó- és Felsőseredenben található Kálnoky-juss miatt. 1786–1834 1 kötet 2 kötet

0,35 fm.

H 5 Dellőapáti Somai Gergely birtokainak conscriptioja 1804 A birtokösszeírást tartalmazó kötetet Jovián Antalné Péchy Júlia (1892, Dellőapáti – 1983, Kolozsvár), kolozsvár-belvárosi presbiter adományozta az egyházközségnek. Cseh Zsolt lelkész

1991-ben a Gyűjtőlevéltárban helyezte letétbe. A conscriptio 1804-ben készült Somai Gergely és felesége Kolosvári Zsuzsanna birtokairól, az örökösök (Somai Sándor, özv. Gaal Istvánné Somai Klára) kérésére. A birtokok: Dellőapáti, Veresegyháza, Magyarborzás, Sárvár, Alsóbalázsfalva, Magyarderzse, Magyarfodorháza, Magyar[Borsa]újfalu, Magyarköblös, Felsőtők, Kalotaújfalu, Tihó, Bádok. 1 kötet

0,1 fm.

H 5 Protocolulu morţilor din parohia greco-reseriteană Nadoşiulu Românescu Az Oláhnádasi (Kalotanádas) görögkeleti egyházközség halotti anyakönyve 1851–1868 Körösfő egyházközség anyakönyvével együtt került levéltárunkba.

[1] Dávid Gyula szóbeli közlése 2004. augusztus 13-án, levélbeli közlése 2007. november 22-én kelt.

[2] Nagy Géza: Báthory István adománylevele Sombori László erdélyi kincstárnok részére. Erdélyi Múzeum 1941. 3–4. sz. 293.

© Copyright 2016 Erdélyi Református Egyházkerület

Levéltár ismertető leltára

Recommend Documents