Létszámgazdálkodás • Tervezett létszámszükséglet összhangban áll-e a gyártott termékösszetétellel, technológiai struktúrával, annak változásaival, a műszaki fejlesztéssel (lészámszakmai összetétel) • Melyek a megfelelő munkaerő biztosításnak nehézségei (kvalifikált munkaerő, nagy gyakorlat, betanítás, egészségre ártalmas, stb. munkahelyi adottságok) • A vállalkozás a munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet megállapításánál figyelembe vették-e a várható évközi változásokat Szellemi és fizikai létszám • Minőségi összetétel a vállalkozáson belül (fő- és részmunkaidő, nyelvtudás, iskolai- és szakmai végzettség, gyakorlat) • Munkaköri csoportok vizsgálata (pl. fejlesztő, szerkesztő, termelésirányító, stb.) • Vezetői szintek alakulása • Munkaprogramok összeállítása • Műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelése, továbbképzése • Irodai felszerelések korszerűsítése, gépesítés • Normatívák kialakítása, munkaidő kihasználás • Munkaidő szükséglet megállapítása (termelés/szolgáltatás) munkaidő szükséglet megállapítása • Munkaerő állomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelelő-e a technológiai és technikai színvonal követelményeinek • Indokolt-e a foglalkoztatott létszám Termelékenység vizsgálata • Fizikai munkára vetítve, munkaidő felhasználás, ténylegesen ledolgozott munkaidő (termelőmunka végzése, annak megszakítása, melynek okai lehetnek: termelő tevékenység hibái: gépállás, munka- szerszám- anyaghiány), valamint felesleges munkaidő ráfordítások (javítás, selejt, pótidő, stb) • Tartalékok feltárása (munkaidő, energia, anyag, stb) azaz tárgyi eszközökben, élőmunkában • Díjazások (órabér, havibér, teljesítménybér) Költségtervezés • Rendszerszemléletben (egyes tevékenységek egymással összhangban állnak-e) tervezték-e meg a költséggazdálkodást • Az egyes témákat olyan (megfelelő hatáskörrel rendelkező) vezetők irányítják és ellenőrzik, akik a költséggazdálkodási (tervezési, utalványozási stb.) tevékenységet megfelelő szinten el tudják ellátni.
1 / 28
szerinti árral, annak megfelelően készletre vették-e csökkentve az anyagköltséget • Helyes-e a szállítótól utólag kapott engedmények elszámolása • A szabályozások előírásainak megfelelően elszámolták-e a csökkent értékű, megrongálódott, meghibásodott továbbá az eredeti célra nem felhasználható, elfekvő, felesleges stb. anyagkészletek értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat (legfeljebb az elszámolt értékvesztés mértékéig) Raktárgazdálkodás • Raktárgazdálkodás szervezettsége, írásbeli belső szabályozottsága, a feladatok, felelősök rögzítettsége, anyagok elhelyezése, tárolása, állagmegőrzése, mozgatása, készletek megfelelő raktári ügyviteli rendjének kialakítására vonatkozó szabályozása és gyakorlati végrehajtása. • Bizonylatolás, elszámolás, anyagköltségek értékek, vagyonvédelem Tárgyi eszközök • Meglévő állományok összetétele, vizsgálata, elemzése, termelésben betöltött szerepe • Használhatóság, bruttó-nettó érték aránya, átlagos életkor, korösszetétel, fizikai elhasználtság, elavulás, korszerűség, kapacitáskihasználás, szűk keresztmetszet, stb. alakulása, termelésben betöltött szerep, összetétel változás, annak okai, indokai, értékelése Tárgyi eszköz kihasználtsága • Kapacitásadatok helyessége, pontossága, reális volta a műszaki adatok (gépkönyv, műszaki leírás, stb.) alapján • Kapacitáskihasználtság gépcsoportonként, üzemi termelési adatok alapján (mutatóval mérhető pl. hasznos idő alap kihasználtság, kapacitásnormakihasználás stb.) • Időkiesések a vállalkozáson belüli és kívüli okok alapján, ennek kárai Beruházások, felújítások • Szabályozott-e, megalapozott-e a beruházás, felújítás rendje • Megvalósítás hatékonysága • Munkaszakaszok előkészítése, megvalósítás, kivitelezés, műszaki átadásátvétel, hiánypótlás, próbaüzem, használatba vétel-aktiválás, végelszámolás, értékcsökkenés elszámolás, stb. • Piaci oldalról vizsgálták-e, értékelték-e a beruházás szükségességét, pénzügyi előfeltételeit • Milyen, mekkora beruházás indokolt a piaci igények, felhasználók szükségleteinek várható alakulása és összetétele • Hogyan alakul a gyártandó termék várható mennyisége és ára, a piacok várható bővülése, a piaci részesedés, az importált azonos áruk aránya, konkurencia, stb.
3 / 28
költségek levonva a növénytermesztés káreseményei miatt elszámolt összeget = főtermék közvetlen költsége • 1 ha-ra jutó költségek, 1t főtermékre jutó költségek, összes költség Állattenyésztés • Állományváltozási tervek faj, fajta, kor, nem hasznosítási arány szerint részletezve, tényleges létszám, összetétel, anyaállatok termékenyítési terve • Növekedés (szaporulat, vásárlás, más korcsoportból átminősítés, egyéb növekedés) • Csökkenés (értékesítés, más korcsoportba való átminősítés, elhullás, egyéb csökkenés) • Nyitóállományból való kiindulás • Tényleges átlagos állatlétszám, takarmányozási napló adatai alapján (időszak takarmányozási napjainak száma / időszak naptári napjainak számával) tervtől való eltérés • Állomány összetétel állatok fajtánkénti száma és aránya • Számosállat állattenyésztés-statisztikai valamint üzemszervezési mértékegység, különböző fajtájú, korú, és ivarú állatok közös egységre hozva együttesen fejez ki. (a számosállat 500kg élőtömegű állat vagy állatcsoport • Állatsűrűségi mutatók (állatlétszám (db) / terület (ha) ) vagy (számosállat / terület (ha) ) • Állatellátó képesség (állatok termelési színvonala, takarmány önellátás mértéke) • Szaporulati mutatószámok (apaállat ellátottság=anya/apa), (fedeztetési arány= befedeztetett/fedezésre alkalmas) (fedeztetés eredményessége= megtermékenyült/fedezetett) (szaporulat arány= élőszaporulat/ellésre alkalmas) stb. • Hozam arányok (átlagos tejhozam= időszak alatt termelt összes/tehenek takarmányozási napjai) (nyírási átlag=lenyírt zsíros gyapjú mennyisége/nyírt juhok száma) (tömeggyarapodás=növekedés alatt az állat élőtömegének meghatározott időszakra vonatkoztatott növekedése) stb. • Állategészségügyi helyzet alakulása (veszteségek, megtérülések, prevenció, gyógyszerköltség stb.) Állattenyésztési ágazatok költségei, takarmánygazdálkodás • Állatok tartása, takarmányozás, gondozás, hízlalás, tenyésztés • Állati termékek gyűjtésének költségei • Állatok belső szállítása, mérlegelése, megtermékenyítése, beteg állatok gondozása • Terv szerinti értékcsökkenés, hasznos élettartam, maradványérték • Állatok élőtömeg önköltsége (kalkulációs időszak végéig felnevelt állatok összes tömegének költsége, beleértve a kalkulációs egységhez kerülés előtt felmerült költségeket) 5 / 28
Vagyonvédelem egyéb területei • Nyílt árusítás esetén alkalmaznak-e megfigyelő berendezéseket, egyéb megoldásokat a vagyonvédelem biztosításra • Adatfeldolgozás, könyvvezetés, gazdálkodási információk, számítógéppark hozzáférhetőségének biztonsága • Meghibásodás esetén a vagyon védelmében szabályozottan működteti-e a külső szolgáltatók közlekedését, munkavégzését a vállalat területén • Korlátozzák-e a munkatársak nem saját szakterületükhöz tartozó területre történő bejutását, ott-tartózkodását • Ellenőrzik-e a dolgozók által behozott és távozáskor magukkal vitt csomagok tartalmát • Tevékenysége szempontjából különleges biztonságot igénylő esetek vonatkozásában rendelkezik-e a vállalkozás megfelelő ellenőrző eszközökkel és karbantartja-e azokat Áruforgalom • Beszerzési feltételek (szervezeti) biztosítottak-e • Hatékony-e a piackutatás, igényfelmérés • Döntési hatáskörök megállapítása helyes-e • Megfelelő szempontok alapján választották-e ki a beszerzési forrásokat • Megalapozottak-e a beszerzések • Megfelelő-e az áruátvétel szervezettsége, végrehajtása, áruátvételhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenység • A szállítási szerződésekben rögzített időpontokban érkezett-e meg az áru, megfelelő-e a szállítások ütemessége • Számlák ellenőrzése • Beérkezett-e az áru • Áruátvétel folyamata, bevételezési okmányok kiállítása • Szállítói számla és átvett árukészlet értékének azonossága • Esetleges eltérések elszámolása • Átutalás engedélyezésének szabályszerűsége • Könyvelési feladások helyessége Értékesítési tevékenység • Áruellátás helyzete, kereslet-kínálat összhangja • Értékesítés szervezettségének, lebonyolításának ellenőrzése • Az értékesítést elősegítő tényezők (személyi, technikai feltételek) felhasználásának értékelése Készletgazdálkodás • Meghatároztak-e optimális készletnagyságot • A készletek nagysága összhangban van-e a forgalommal és a vásárlói igényekkel 7 / 28
be, illetve annak megfelelően számolták-e el (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv) • Lényegesnek minősítettek-e a beszámoló szempontjából minden olyan információt, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása -az ésszerűség határain belül- befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit (lényegesség elve) • A beszámolóban (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) arányban áll-e az információk előállításának költségeivel (költség-haszon összevetésének elve) Számviteli politika Szabályozzák-e • A beszámolás és könyvvezetés szabályát • Az alapítás, átszervezés költségeinek aktiválási rendjét • A kísérleti-kutatás, fejlesztés költségeinek aktiválását, elszámolási rendjét • ÉP forgóeszközként, pénzügyi befektetésként történő elszámolásának feltételrendszerét • Az értékelési módokat és eljárásokat • Az eszközök minősítését • A kockázat becslésének, számításának rendjét • A terv szerinti értékcsökkenés elszámolási módját • A maradványérték megállapításának rendjét • A terven felüli értékcsökkenés elszámolási rendjét • A kis értékű eszközök elszámolását • Az értékvesztések elszámolási rendjét • Az időbeli elhatárolások rendjét • A céltartalék-képzés szabályait • A beruházás, felújítás, karbantartás tartalmának és elszámolásának rendjét, kialakítását • Az értékhelyesbítés elszámolásának rendjét • A visszaírások elszámolásának • Az eredménykimutatás formájának megválasztását • A számviteli elszámolás szempontjából „lényegesnek”, „jelentősnek”, „nem jelentősnek”, „nem lényegesek” minősített információkat • A bizonylatok könyvekben történő rögzítésének rendjét • A beszámoló elkészítésének időpontját • A kiegészítő melléklet tartalmának vizsgálatát, stb. Ezeken felül vizsgálni kell: • Az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát • Az eszközök és források értékelési szabályzatát • Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot • A pénzkezelési szabályzatot 9 / 28
Gyártási program megléte, termelési tervek, anyag-felhasználási normák alapján • Bruttó anyagszükségleti normák megállapításának helyessége, a nettó (hulladék nélküli) normák, azok aktualizálása, a hulladék tervezett nagyságának megalapozottsága, a beszerzési normák megállapítása, változtatásuk megállapítása •
Anyagmegrendelés • Beszerzések lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásához a megfelelő szervezet és működési feltételek biztosítottsága (személyi, tárgyi, számítógépes stb.) • Beszerzés legkedvezőbb lehetőségeinek felkutatása, érvényesítése • Megrendelések, szerződések gondos összeállítása, pontossága (mennyiség, minőség, méret, határidő, jótállás, előszállítási lehetőség, ár, stb.) • Beérkezett számlák ellenőrzése • Pontos, naprakész nyilvántartás vezetése, késedelmes teljesítésekkel kapcsolatos ügyintézés, az információk kölcsönös és folyamatos biztosítása Anyagbeszállítás • Legkedvezőbb szállítóeszköz megállapítása (idegen, saját, vasút, közút, stb.) • Törekednek-e a szállítóeszköz maximális kihasználásra, az eszközök hasznosításra (kétirányú kihasználás, üres fuvarok, rendkívüli fuvarok, időbeni módosítások, legrövidebb útvonalak, kirakodás-szervezés, állás idő stb.) a költségek lehetőségek szerinti csökkentése Anyagfelhasználás • Feltárni a veszteségforrásokat • Segíteni a vagyonvédelmet és a kapcsolatos felelősség megállapítását • Normák, anyagelszámolások ellenőrzése • Utalványozások rendje, betartása, normák pontossága, megbízhatósága, pótutalványozások oka • Nem bizonylatolt anyagmozgások feltárása Vásárolt anyagok értékesítése, nyilvántartása • Bekerülési értéke megfelel-e az értékelési szabályzat előírásainak, tartalmazzae mindazon költségeket, amelyek a beszerzéssel kapcsolatban ténylegesen felmerültek és a készlet beszerzésével szoros kapcsolatban állnak (kivéve áfa) • Évközi mozgások (kiadás, visszavételezés) a számviteli politikában megállapított áron való elszámolása • Ha nincs évközi mennyiségi és értéknyilvántartás (vagy nem vezetik folyamatosan), akkor az üzleti év végén a fel nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározták-e és azt az értékelési szabályzat előírása
11 / 28
Pénzintézetekkel lebonyolított pénzforgalom kapcsán a bankszámlák feletti rendelkezési jog, aláírásra bejelentett személyek • Üzemanyag beszerzésére, stb. felvett előlegek elszámoltatása időben, a valóságos felhasználás megfelelően történi –e, nincs-e illetéktelen kölcsönnyújtás •
Eszközbiztonság • Teherrakományok érkeztetése, szakmai ismerettel rendelkező dolgozók végzi-e (visszaélések ellenőrzése!) • A fuvarozó eszköz távozási mérését végző mérlegek pontossága, az ezt biztosító feltételek megvannak-e, a mérés pontosságát folyamatosan ellenőrzike • A különféle készletek mennyiségi átvételének technikai és személyi feltételei biztosítják-e a vagyonvédelmet • Selejtezési szabályzat, abban a jogkörök megállapítása • A selejtezési bizottság minősíti és végzi-e a selejtezéseket, a bizottság személyi és szakmai összetétele megfelelő-e • Nincs-e összeférhetetlenség • Selejtezés ténye, bontásból visszanyert haszonanyagok és hulladékok előírás szerinti bizonylatolása, megállapítása, valós értéken történő értékelése • A selejtezett, de nem használható eszközöket értékesítették-e (hulladékként), a visszanyert anyagokat rendben bevételezték-e Szolgáltatások átvétele • Elvégzett munka egyezik-e az átvételi okmányban rögzítettel (felmérési napló, jegyzőkönyv, stb.) megfelelő átvétel, annak okmányokban való rögzítése • Megtörtént-e a javítás során kiszerelt alkatrészek , elemek, kibontott anyagok raktári bevételezése, az újak beépítésének leellenőrzése, dokumentálása • Bizonylatolták-e a hulladéktelepre kiszállított hulladékokat, és megfelelő biztonsággal szállítják-e azokat (kiemelten veszélyes hulladék) • A beérkező számlák (beruházás, felújítás, karbantartás, stb.) alaki, tartalmi követelményeknek megfelelnek-e, nyilvántartásba vezetik-e, számlán szabálytalan javítás van-e, módosították-e • Kellően dokumentálták-e a szolgáltatás teljesítésének igazolását • Számlák kifizetésének ideje (pontosság, előre fizetés, indokolatlan kifizetés, stb.) • Biztonságos-e a kifizetett és lekönyvelt számlák érvénytelenítése, őrzése, irattározása, nem lehet-e azokat újra felhasználni ismételt készpénzes kifizetések dokumentálására • Megfelelő-e a szakmai átvétel, ki írja alá a munkalapot, stb.
13 / 28
Tervek • Talaj fizikai, kémiai tulajdonságai, kémhatás (pH érték: savanyú, gyengén savanyú, közömbös, meszes és lúgosan szikes talaj)), humusz- és tápanyagtartalma • Kötöttség, vízgazdálkodás, talajvíz szintjének mozgatása • Növényekkel való hasznosíthatóság, hogyan, mikor milyen eszközökkel • Növénytermesztés hozamai, eredményei növeléséhez • Talajtérkép, táblatörzskönyv (szántóföldi táblák területi, termesztési adatait és agrotechnikai folyamatait nyilvántartó, feljegyzésre szolgáló könyv vagy kartotékrendszer), genetikus alaptérkép (terület altípusait és változatait is ábrázolja) • Növényi igények • Befektetés, megtérülési ideje • Éghajlati adottságok, klimatikus viszonyok (fény, hőmérséklet, levegő, légmozgás, csapadék), tenyészidő hossza, szabadban végezhető munkák ideje •
Talajerő gazdálkodás • Trágyázási terv • Szerves, szervetlen aránya • Trágyázási költségek azok hatása Szántóterület kihasználása • Tavaszi vetések május 31-i állománya, fővetésű növények, vetésterületének összessége • Tavaszi vetésállomány / szántóterület = fővetésű hasznosítás (Ha a mutató 100 alatt van, a különbség a vetetlen szántó arányát fejezi ki. • Teljes hasznosítás mutatója: egész gazdasági évet tekintve milyen a szántóterület hasznosítási foka • Vetésállomány, betakarított terület, vetésterv (betakarított terület = ténylegesen termést hozó terület) • Takarmánytermelés aránya (gyepgazdálkodás, rét- és legelőgazdálkodás) Növénytermesztési folyamat végrehajtása • Ágazatokban a végrehajtási időbeliség (optimálistól való eltérés), minőség költségek • Talaj előkészítés, tápanyag visszapótlás, vetés, növényápolás, növényvédelem, öntözés, betakarítás, feldolgozás, értékesítés • Egyszeri és többszöri végrehajtást igénylő feladatok • Sorrendiség, optimálisság, időbeliség, minőség,stb. • Kalkulációs egységek: közvetlen anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások értéke, egyéb szolgáltatások értéke, közvetlen bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, ÉCS, fenntartási költségek, segédüzemi
15 / 28
A vállalkozás figyeli-e adott áruféleségekből a minimális készleteket • Az indokoltál kisebb készlet ellátási zavart okoz-e, akadályozza-e az értékesítési forgalom lebonyolítását, növekedését • A készletek változása indokolt-e és milyen tényezők okozzák • Hogyan alakul a készletek fogási sebessége, elfekvő készletek vannak-e, tette-e intézkedést a hatékony készletleépítésre • Megfelelő-e a raktározásnak, árukezelésnek a színvonala • Figyelemmel kísérik-e a szavatossági időt, felszámolják-e a lejárt szavatosságú termékeket •
Piac, marketing • A piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e • Megbízható információk segítik-e munkáját a piackutatónak • A saját, vagy megbízott szervezet alkalma-e a piaci információszerzés követelményeinek kielégítésére • Vizsgálták-e a termék piaci stabilitását, gazdaságosságát, jövedelmezőségét, a piackutatás hatékonyságát, a felmerült költségeket, a piackutató munka eredményeinek hasznosíthatóságát és hasznosítását • A termék piaci helyét • A gyártás technológiáját, alapanyagokat, műszaki állapotot • A termék újdonságtartalmát, korszerűségét, szabadalmi védettségét • A kulturális kört, társadalmi igényt, életszínvonalat, divatirányzatot • Az értékesítési korlátokat (vám, diszkrimináció, behozatali-kiviteli engedélyeket, licence szerződéseket, kikötéseket, stb.) • Összes értékesíthető mennyiség, gyártás nagyságrendje, tömegszerűség foka • Elérhető ár kialakítása, gyártási, értékesítési feltételek • A reklám és propagandatevékenység vizsgálata (eszközök, költségek) • Vevőszolgálat, mintabolt, bemutatóterem, garancia, szerviztevékenység • Szerződések, szerződésmódosítások • Beszerzési útvonalak Műszaki fejlesztés A fejlesztési döntések előkészítésének vizsgálta (fejlesztési megoldások, elképzelések, információk, kockázatok vizsgálata, a műszaki tervek kialakítása, az egyes fejlesztési döntések, tervcélok megalapozottságának ellenőrzése) A fejlesztési döntések végrehajtásának, a fejlesztési folyamat programszerűségének részletes vizsgálata, speciális ellenőrzési feladatok A fejlesztés megvalósítása utáni szakasz, a termék- és gyártásfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, értékelése • Tervek kialakítása, értékelése, készárutermelés összetétele, termék átlagos életkora, életgörbe alakulása, új és a továbbfejlesztett gyártmányok aránya
17 / 28
Az utazási feladatterv és az úti jelentés alapján megítélhető, hogy az utazó teljesítette-e feladatát • A vállalkozás az utazók jelentései alapján megtette-e a szükséges és javasolt intézkedéseket •
Szervizhálózat • Szervizek szervezése, saját kezelésben, képviselők által, alkalmas külföldi céggel közösen • Kiépült-e a szervizhálózat • Egyértelműen szabályozták-e a garancia levelekben a szervizeket működtető partnerekkel szembeni kötelezettségeket • Rövid időn belül kiküszöbölik-e a bejelentett hibákat • Vizsgálják és kiküszöbölik-e a sorozatos meghibásodások okait • A konszignációs raktárak biztosítják-e a folyamatos alkatrészellátást, illetve nem történtek-e felesleges kiszállítások Vagyonvédelem • Vállalkozás területeinek, épületeinek zárási technikája olyan biztonsági fokozatú-e, hogy illetéktelen és erőszakos behatolás esetén képes azonnali jelzést biztosítani és azt rögzíteni • Az épülteken belül különféle helyiségeket záró kulcsok őrzési módja (munkaidőn kívül) biztosítja-e az illetéktelen igénybevétel jelzését, illetve a kárveszély elhárítása miatti szükséghelyzetben történő használatot • Biztosítva van-e a vállalkozás különleges biztonságot igénylő területein alkalmazott riasztó és megfigyelőrendszerek folyamatos üzemeltetése és üzemeltetése • Biztosítva van-e a biztonságtechnikai berendezések meghibásodása esetére egy azonnali pótlásra, illetve javításra alkalmas szerviz igénybevételének lehetősége Pénz és értékvédelem • Pénztárhelyiség és azon belül a pénzösszegek értékek tárolása (páncélszekrény, stb.) • Kulcsok és azok másodpéldányainak kezelése, őrzése • Pénztáros megbízhatósága, pénztárban tartózkodók jogosultsága, megbízhatósága • Postai átutalások és jogosultságok, jogcímek, , illetékesség, kézbesítés (pénzátvétel) megtörténte • A pénz kezelésével, és szállításával magbízott személyek vagy szervezetek alkalmassága • Pénzszállítmányok bonyolítása, biztonság, szállító személyek, vállalkozás, jármű megbízhatósága • Pénztári készletek megfelelő biztonsági őrzése, védelme 6 / 28
A vállalkozó (beruházó) műszaki ellenőre a hiba észlelését követően azonnal jelezte-e azt az építési naplóban, reagált-e a bejegyzésekre a kivitelező, a műszaki ellenőr rögzítette-e a naplóban az észrevételezett hiányosságok kijavítását. • Utólagos ellenőrzések, jegyzőkönyvek, naplóbejegyzések • Próbaüzemről jegyzőkönyvek, naplók, tervezői, beruházói stb. nyilatkozatok •
Értékcsökkenés elszámolása • Maradványértéket állapítottak-e meg • Tervezett értékcsökkenés a számviteli politikában szabályozva van-e (módszer, mérték) • A kialakított módszer megfelel-e a számvitel törvény előírásainak, megfelel-e a vállalkozás termelési, üzemeltetési stb. terveinek, sajátosságainak, adottságainak • Az értékcsökkenés a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartó lapján elszámolásra került-e, feltűntették-e • Elszámolták-e az értéknövelést az üzembe helyezés idejétől • Módosították-e (újramódosították-e) az elhasználódási időt és annak alapján az elszámolandó értékcsökkenést az értéknövelő beruházás után • Terven felüli értékcsökkenés került-e elszámolásra, és ha igen miért (megrongálódás, megsemmisülés, érték jelentős csökkenése, tevékenység megváltoztatása miatt) • A tárgyi eszköz már nem használható rendeltetésének megfelelően, nem használható, tönkrement, hiányzik • Könyvelésből kivezetésre került-e a tárgyi eszköz • Amennyiben terven felüli értékcsökkenés elszámolása után könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a piaci értéke, azt visszaírással rendezték-e Növénytermesztés, földterület hasznosíthatóság ellenőrzés, szántóegység, művelési ágak • 1ha szántó=1 szántóegység • 1ha öntözött szántó=1,6 szántóegység • 1ha rét=1,5 szántóegység • 1ha legelő=1,2 szántóegység • 1ha gyümölcs=4 szántóegység, stb. Talajhasznosítás • Talajhasználat függvényében vizsgáljuk • Talajhasznosulás= termelési érték vagy jövedelem / terület Termelés feltételeinek vizsgálata • Talajminőség
4 / 28
Biztosítják-e a költséggel, önköltséggel kapcsolatos információkat a saját termelésű készletek, szolgáltatások, mérlegben szereplő tételek értékeléséhez is • Az információkkal kapcsolatban a bizonylati elvet, a bizonylati rendet érvényesítik-e, és megkövetelik-e a bizonylati fegyelmet •
Költségellenőrzés módszere • Folyamatba épített ellenőrzést szerveztek-e • Utalványozások helyessége • Az anyagjellegű ráfordításokat, vagyis az anyagköltségeket, az igénybe vett szolgáltatások költségét • A személyi jellegű ráfordításokat, vagyis a bérköltségeket, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a bérjárulékokat • Az értékcsökkenési leírást • És mindezek elszámolását, egyezőségét, szabályszerűségét a költségnemek, illetve az eredménykimutatás valódisága érdekében Anyaggazdálkodás • Megfelelően (mennyiség, minőség, összetétel, idő, stb.) biztosított-e az anyagszükséglet • Biztonságos-e a készletek (mennyiségi-, minőségi, szerződés szerinti) átvételi, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása • Megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő, a felhasználó és a szállító szervezetekkel • Megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a raktárgazdálkodás színvonala Vásárolt anyagokkal való gazdálkodás • Készletek állománya, (minősége, mennyisége, összetétele, stb) • Anyagok időben való biztosítása, szinten tartva az anyagköltségeket • Szállítás biztosítása, anyagmozgatások, raktározás, tárolás költségei • Anyagszükségletek meghatározása, várható anyagigény • Anyagbeszerzés, beszerzett anyagmennyiség, legelőnyösebb beszerzési lehetőségek, beszerzések biztonsága, gazdaságossága • Anyagmegrendelése, azok indokoltsága, megfelelése a belső szabályozottságnak • Anyagbeszállítások, azok szervezettsége, átfutási ideje, szállítóeszközök megfelelő kiválasztása, kihasználtsága, fel-, át-, lerakodás, kirakodás költségei • Vásárolt készletek (mennyiségi, minőségi, megrendelésnek megfelelő) átvétele, annak szervezettsége, nyilvántartása, biztonsága és színvonala • Felesleges anyagok feltárása, hasznosítása, értékesítése, kiállított számla alapján, stb. • Anyagszükséglet ellenőrzése, indokolt termelés szolgáltatás megállapítása alapján 2 / 28
Költségtervezési feladatok • Megfelelően készítették-e el a legfontosabb költségek terveit • Megfelelően alakították-e ki az önköltségcsökkentés vállalkozáson belüli elszámolási rendjét • Megfelelő-e a költségek tervezésének módszere és rendszere • A költségtervek kényszerítenek-e a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására • A költségtervek tartalmukban, szerkezetükben alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására, a költségek befolyásolására, a beszámolás végrehajtására • A tervezés során alkalmaztak-e korszerű módszereket, eljárásokat (felhasználási költségnormákat, költségváltozási tényezőket, fedezeti költségszámítást, értékelemzést, stb.) és mindezekhez biztosították-e a megfelelően képzett munkaerőt és a számítógépparkot • A költségtervek összeállításába bevonták-e az érdekelteket és a költségterveket összehangolták-e a vállalkozás többi tervével (termelési, anyaggazdálkodási, létszám- és pénzügyi stb. tervével) Utalványozás felhasználásoké • Norma vagy terv szerinti mértékben a feljogosítottak bizonylattal engedélyt (utasítást) adhatnak • Utalványozási normák, normatívák, terv-és keretszámok, vagy tapasztalatok alapján, végrehajtva előzetesen, folyamatosan, utólagosan • Kellő gonddal alakították-e ki az utalványozást végző szerveket (személyek kijelölése) • Megalapozottan dolgozták-e ki az utalványozás alapját képező normákat, normatívákat, terv- és keretszámokat, azokat folyamatosan felülvizsgált és aktualizálták-e • Megfelelően szervezték-e meg az utalványozás bizonylati rendjét, a bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e • Betartják-e az utalványozás fegyelmét • Megfelelően szabályozták-e a pótutalványozást, és annak okait folyamatosan vizsgálják-e Költséggazdálkodás információs rendszere • Az információs rendszert előre megtervezték-e, az információk szolgáltatásához a feltételeket teljes körűen biztosították-e • Az információk szükségességét, minőségét, gyorsaságát és pontosságát tekintették-e elsődlegesnek a mennyiséggel szemben • Az információkat korszerű eszközökkel és módszerekkel (szg. hálózattal és szoftverekkel)gazdaságosan, párhuzamosság nélkül, gyorsan szolgáltatják-e • Az információk eljutnak-e mindazokhoz, akik azok alapján döntenek vagy értékelnek 12 / 28
Hosszút távon mennyire van biztosítva a beruházás hatékonysága és megtérülési ideje, • Kisebb ráfordítással nem volna-e elérhető a kívánt cél beruházás nélkül • (rendelkezésre álló termelési kapacitások jobb kihasználása, átcsoportosítás, használaton kívüli gépek, berendezések beállítása, berendezések bérlete, lízingelése, műszaki fejlesztések stb.) • Megfelelőek-e a beruházás műszaki feltételei, a kiválasztott technológia színvonala, korszerűsége, továbbá a költségek alakulása biztosítja-e a versenyképességet, illetve a jövedelmezőséget • Biztosítva van-e a megvalósítási szabadalom, a licencvásárlás, megfelelő-e a szervezési megoldás, mekkora az igény a kiegészítő beruházásokra stb. és a ehetőség ezek megvalósítására • Mennyire használják ki az új beruházás kapacitását, a munkaerőt, szakmai összetételét, és az anyagellátást. • A pénzügyi források oldaláról megalapozottak-e és hogyan áll rendelkezésre a pénzügyi fedezet • A döntés átfutási ideje előtt a piaci helyzetre vonatkozó információk nem vesztették-e érvényüket, figyelemmel kísérik-e és kiértékelik-e a bekövetkezett változásokat •
Beruházás előkészítés • Volt-e pályáztatás • Hatósági engedélyeket megszerezték-e, ahol kellett • Biztosított volt-e a beruházás tervellátottsága, a tervezői kapacitás biztosítása, a tervezések átfutási ideje, megalapozott elképzeléseket, pontos adatokat, igényeket tudtak-e a tervezőkkel közölni, stb. • Tervezési megbízás időpontjában tisztázottak voltak-e a gyártandó termékek műszaki jellemzői, a termelés mennyisége • Kidolgozták-e a pontos technológiát, kiválasztották-e a gépeket, berendezéseket • A kivitelező felülvizsgálta-e a műszaki tervdokumentációt, a kivitelezési szerződés megkötése előtt, nem emelte-e az árat indokolatlanul eltérő műszaki és organizációs megoldásokra, költségekre, stb. hivatkozva • Időben intézkedte-e a kivitelezők biztosításáról, szabályos volt-e a versenytárgyalás, annak elbírálása, biztosítottak-e a szükséges egyeztetéseket a tervező és a kivitelező között. Megvalósítási, kivitelezési munkák • Ütemterv • Beruházó figyelemmel kísérte-e a kivitelezés ütemét, közölte-e észrevételeit a kivitelezővel, a kivitelező ezt elfogadta-e, ha nem mi volt az oka • A kivitelezést a tervező bevonásával is ellenőrizték-e műszakilag (építési napló, egyéb dokumentumok) 10 / 28
Fejlesztési elképzelések helyessége, szükségessége, előfeltételei, megalapozottsága, új termék korszerűsége, piacképesség, fejlesztések hatása a jövedelmezőségre • Gyártásfejlesztés esetén a gyártás tervezése (folyamatok, eljárások, módszerek kidolgozása) • Végrehajtás munkaeszközeinek meghatározása (szerszámok) • Gyártás minőségellenőrzési módszereinek megállapítása • Műhelyek munkahelyeinek elrendezéséhez a gyártási rendszerek kidolgozása • A munkahelyek anyag- és termékmozgatási rendjének kialakítása • A fejlesztés hogyan hat a termelés, értékesítés volumenének növelésére, a termelékenységre, minőségre, piaci árakra, termék önköltségére, általános költségekre, munkaerő felhasználás alakulására • A műszaki tervezés színvonala, a termelés műszaki előkészítettsége, a műszaki változtatások oka • Az anyag és munkautalványokat az előírt és érvényes normák alapján állították-e ki • Az anyagutalványoknál a megfelelő méretet és minőséget írták-e ki • Gondoskodtak-e az utalványozott és a ténylegesen kiadott anyagmennyiség közötti különbség visszavételezéséről • Volt-e pótutalványozás, és ha igen miért volt rá szükség • Anyagkiadás előtt ellenőrizték-e az utalványozás tényét, elszámolták-e az utalványozott és kiadott mennyiségek közötti különbségeket •
Termelésirányítás • Időbeni menet megtervezése, termelés programozása (termelőkapacitások, termelési feladatok összehangolása) • A gyártás folyamatos ellenőrzése, és az azt zavaró váratlan akadályok operatív elhárítása Minőségszabályozás • Meghatározták-e a szabályozás keretében az általános minőségi előírások mellett a vevők minőségi igényeit • Megfelelően tájékoztatták-e a piaci partnereket a termékek minőségi jellemzőiről • A szabályozás biztosítja-e a termékek stabil és javuló minőségét a műszaki fejlesztés és előkészítés keretében • Rendszeresen vizsgálják-e a minőségi jellemzők alakulását a különböző gyártási tényezők szempontjából, és ennek megfelelően módosították-e a követelményeket • Szabályozták-e a selejt okainak rendszeres elemzését és értékelését, és hasznosítják-e az így szerzett tapasztalatokat • Beérkező anyagok, alkatrészek, kooperációs termékek, bérmunka minőségét vizsgálják-e 8 / 28
Ellenőrző szervezet felkészültsége megfelelő-e, lehetővé teszi-e a hatékony ellenőrzést, (minőségi előírások, műszaki dokumentációk, szabványok, stb.) • Feltárt minőségi hibák megfelelő dokumentálása, haladéktalan intézkedés megtörtét-e, illetékes szervek, kártérítés, visszaküldés, csere, kötbér, stb. • Minőségi átvétel, hulladék, pótlólagos anyag- és munkautalványozások, alkatrészek, stb. •
Beszámoló – számviteli alapelvek érvényesülése • Jövőben is fenn tudja-e tartani működését, tudja-e folytatni, várható-e beszüntetése a működésnek, vagy csökkenés • Könyveli-e mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre, forrásokra, tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a mérlegben ki kell mutatni • A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételek a valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatóak-e • Értékelésük megfelel-e a törvényben előírt értékelési elveknek (valódiság elve) • A beszámoló formája és tartalma valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóság és az összehasonlíthatóság biztosított-e, (következetesség elve) • A nyitómérleg adatai megegyeznek-e az előző időszak zárómérleg adataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a törvényben meghatározott szabályok szerint változhat (folytonosság elve) • Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) vették-e számításba, függetlenül a pénzügy teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok felmerültek (összemérés elve) • Nem mutattak-e ki eredményt akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során figyelembe vették e az értékcsökkenéseket, értékvesztéseket, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség volt (óvatosság elve) • Nem számoltak-e el (számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével) bevételeket, és költségeket, illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szembe (bruttó elszámolás elve) • Egyedileg rögzítették és értékelték-e az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során (egyedi értékelés elve) • Olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban számolták-e el, ahogyan az az alapul szolgáló időszak között megoszlik (időbeli elhatárolás elve) • A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetésben a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan mutatták-e 18 / 28
Mérleg ellenőrzése • Teljesség elvének megfelelően szerepelnek-e a vagyontárgyak, a követelések és a kötelezettségek • Az eszközöket és a kötelezettségeket alátámasztották-e leltárral • A számviteli alapelveknek és a törvényes rendelkezéseknek megfelelő módon bruttó módon vették-e fel a mérlegbe az eszközöket és a forrásokat • Betartották-e az értékelésnél a valódiság és az óvatosság elvét, és elszámolták-e az üzleti évet érintő értékvesztéseket, értékcsökkenéseket, visszaírásokat • Betartották-e a mérlegfolytonosság, lényegesség, és a következetesség elvét • Amennyiben az értékhelyesbítés megállapítását választották, vizsgálandó, hogy a számviteli törvény által engedélyezett eszközöknél a törvény előírásai alapján mutatták-e ki a mérlegben az elszámolt értékhelyesbítéseket Befektetett eszközök • Immateriális javak esetén a nyitó és záró adatok egyeztek-e • Apportként szolgáltatott immateriális javak nyilvántartásba vett értéke megegyezik-e a jóváhagyott és elfogadott értékkel • Vásárolt immateriális javak nyilvántartásba vett értéke egyezik-e a beszerzési értékkel, saját esetén pedig értéke közvetlen önköltségen került-e a könyvbe felvételre • Immateriális javakat leltárral egyeztették-e • Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével, stb. költségeket elszámolták-e • Tárgyi eszközöknél nyitó és záró adatok egyeznek-e • Egyedi nyilvántartólapokat vezetik-e • Aktiválások megtörténtek-e, elszámolták-e azt • Értékcsökkenések vezetésre kerültek-e • Okmányok az aktiválásnál rendben voltak-e • Próbaüzem, költségek, elszámolás, nyilvántartás • Beruházásoknál a számlázás, részszámlázás, a felszámított költségek elfogadhatók-e, beszámíthatók-e a beszerzési értékbe • Törvényi előírások, számviteli politikának való megfelelés fennáll-e • Befektetett pénzügyi eszközök besorolása megfelelő-e (tartós vagy rövid) • Beszerzési értéken vették-e nyilvántartásba Készletek • Leltározási szabályzat előírásainak megfelelően készült-e a leltározás, és a készletérték tükrözi-e a leltárak értékeit • Szabályszerű volt-e az értékelés és a kiértékelés • Az eltérések (hiányok, többletek) elszámolása megfelel-e a számviteli törvénynek
16 / 28
Táplálóanyag szükséglet (fehérje, szárazanyag, ásványi anyag szükséglet), takarmányozás, ezek termelése, tartósítása, tárolása, takarmányozásra való előkészítés • Takarmánymérleg=takarmányszükséglet/takarmánykészlet • Takarmány-felhasználás hatékonyága: takarmány értékesülési mutató=feletetett takarmány/testtömeg gyarapodás aránya •
Külkereskedelem • Áruk-szolgáltatások cseréje, nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás, előnyök kihasználása, külker révén növelhető nemzetgazdasági hatékonyság Export Relációs vizsgálat (forgalom iránya szerint) Áruösszetétel szempontjából Vállalkozás célkitűzéseihez viszonyítva • Relációs:táblázatos formában különválasztott kiesett piacok, ahová korábban exportáltunk, illetve amelyek forgalma csökkent, azoktól, amelyek forgalma nőtt. • Miért szűnt meg, esett vissza kontra mi tette lehetővé az export fokozását • Természetes piacai felé irányul-e a forgalom, költségnövelő és csökkentő tételek, további eladási perspektíva • Nem dolgozik-e a vállalkozás indokolatlanul túl sok piaccal, vagy nem koncentrál-e egyes piacokra annyira, hogy azok kiesésre veszélyeztetné a vállalat értékesítési lehetőségeit Exportforgalom, áruösszetétel • Árucikkenként vagy árucsoportonként (széles a skála, vagy szűk) • Forgalmi emelkedéseket gátló tényezők feltárása (kereskedelmi okok) • Korszerűség (életgörbe, műszaki paraméterek, minőség, megbízhatóság, tartósság, rendelésállomány), gyártási, technológiai vonatkozások, termelési háttér, szellemi kapacitás • Piackutatás, marketing, szervízelés, garancia • Árajánlat (megalapozott-e, reális-e), műszaki értékelés történt-e, árajánlatokat figyelemmel kísérik-e (nyilvántartás, rákérdezés), sikertelenség okait keresik-e utaztatási tevékenység (vevőmegkeresés) • Tervszerű-e, az üzletpolitikai célkitűzéseket helyesen támogatja-e, ugyanakkor kellően rugalmas-e az utaztatási politika • Alkalmas-e az időpont megválasztása • A célnak megfelelően történt-e az utazók kiválasztása személyi, szakmai és nyelvi szempontból
14 / 28
Egyéb bevétel • Itt számoltak-e el mindent, amit az árbevétel részét nem képezi, de a rendszeres tevékenység üzletmenet során felmerülnek, és nem tartoznak a pénzügyi és rendkívüli bevételek közé AST • Saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékét kimutatták-e • Tenyészállattá átminősített növendékállatokat kimutatták-e Anyagjellegű ráfordítások • Vásárolt anyagok felhasználásának értékét, igénybevett szolgáltatásokat, a le nem vonható áfát is magába foglaló értékét, az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások értékét Személyi jellegű ráfordítások Bérköltség • Munkavállalók, bérei (számfejtett órabér, stb.) • Bérnek minősülő természetbeni juttatásokat • Természetes személy tulajdonos személyes közreműködése ellenértékeként kivett összegeket bruttó módon Személyi jellegű egyéb kifizetések • Nem bérköltségként kimutatott és nem vállalkozási díjként kifizetett összegek (pl. jubileumi jutalom, végkielégítés, étkezési hozzájárulás, munkaruha, egyenruha, repi költség, stb.) • Természetbeni juttatások után a vállalkozó által fizetett (fizetendő) SzJA elszámolása Bérjárulékok • Nyugdíj és egészségbiztosítási járulékok ellenőrzése, jogszabály szerint fizetett összegek, EHO, stb. Egyéb ráfordítások • Értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel és nem minősülnek pénzügyi illetve rendkívüli ráfordításnak Értékesítés közvetlen költése • Önköltség számítási szabályzat, számlarend előírásainak megfelelően értékesített termékek, anyagok áruk teljesített szolgáltatások elszámolt költségei, ELÁBÉ, és az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
19 / 28
A befejezetlen, félkész és késztermékeket a mérleg fordulónapjával közvetlen felvétellel leltározták-e • Az értékelés közvetlen előállítási önköltsége megtörtént-e, az önköltség számítási szabályzat előírásainak megfelelően • Év végi leltár, elszámolás, üzleti év zárása szabályos volt-e, minden elszámolásra került-e, a megfelelő értéken számolták-e el azokat • Ellenőrizték-e a dolgozók részére kiadott szerszámokat • A nyilvántartás biztosítja-e a készletekkel való költségek valós értéken történő elszámolását és a vagyon védelmét • A leltár és az analitikus nyilvántartás egyezik-e •
Pénzeszközök • Készpénz, forint és valuta közvetlen felvétel módszerével az év fordulónapján leltározták-e • A pénztárban kimutatott pénz ténylegesen megvolt-e, dokumentálták-e • Bankszámlák fordulónapi készletértékének ellenőrzése, bankértesítésekkel összevetve, eredményt okmánnyal dokumentálva Késztermék raktárra vétele • Minőség, mennyiség, okmányok, igazolások, tanúsítványok, stb. megléte • Nyilvántartások naprakész vezetése • Készletváltozások nyomon követése Termékértékesítés • Mérlegbe állított érték valódisága • Értékelése hogyan történt (közvetlen önköltségen, előállítási költségen, utókalkulált, norma szerinti, stb.) • Önköltség számítási szabályzat megléte • Szállítási, raktározási költségek, értékesítési részleg, irodák költsége, reklám, piackutatás, stb. hol került kimutatásra (ezt az általános költségek között kell kimutatni) Értékesítés, kiszállítás • Szerződés, megrendelés, befogadás, anyagmozgatás, raktér biztosítás, göngyöleg, átvétel, csomagolás • Előkészítési idő elegendő-e • Korszerű csomagolóanyagok alkalmazása, környezetvédelem, esztétika • Diszpozíció és nyilvántartás • Koordináció, szállítási mód, fuvareszközök, üres km teljesítmények, stb. Kiszállított termékek bizonylatolása • Zárt-e a rendszer, hiánytalan tételek • Előfordul-e számlázatlan tétel, kétszeres számlázás
21 / 28
munkavállaló átlagos statisztikai létszáma megadásra került-e • személyi jellegű kifizetések, állománycsoportok bontása • részvénytársaságnál a részvények névértéke, száma, típusa, fajtája, csoportja, tárgyévben kibocsátott részvények • rendkívüli bevételek és ráfordítások TAO-ra gyakorolt hatása számszerűsítve • volt-e veszélyes hulladék, káros anyag, ennek mennyisége, értékadatai • jogcímenként a környezetvédelmi kötelezettségek, jövőbeni költségek fedezete a tárgyévben, céltartalékok összege a tárgyévben • környezetvédelmi helyreállítási költségek voltak-e, ha igen milyen összegben,stb. •
Bérezés, anyagi ösztönzési rendszer • egyéni teljesítmények növelésének hatékonysága, vizsgálata, ellenőrzése, szabályozottsága • a rendszer kialakítása, szakképzettség • főbb munkakörök, csoportonként (szakmunkások szám, betanított munkások, segédmunkások) • vezetők, műszakiak, igazgatás, ügyviteli dolgozók szerinti felosztásban • iskolai végzettség alapján • időbér, teljesítménybér, férfiak, nők, régi és új belépők, stb. • teljesítményszázalékok, pótlékok, prémiumok • fizikai megterhelés, végzett munka színvonala, minősége, differenciálás • képesítés szerinti besorolás, gyakorlat, stb. • munkatermelékenység és átlagkereset növekedése közötti kapcsolat és arány megfelelő-e • cafeteria rendszer Bérelszámolás • nyilvántartások, bérelszámolási rendszer zártsága, alkalmazása • dolgozók nyilvántartása, bérszámfejtése naprakészsége • előírások betartása • levonások vezetése, befizetése • bérkategóriák megállapítása • munkaszerződések, kollektív szerződés, munkaköri leírás • pótlékok, túlóra • károkozás, levonások • adók, járulékok pontos fizetése • átutalások vezetése, kifizetések megtörténte Tárgyi eszközök karbantartása, javítása • elvégzik-e a rendszeres tisztítást, kenést, javítást, ezt ellenőrzi-e valaki • műszaki állapotfelmérések szabályozása, ki, mikor, hol, hogyan, milyen szabály alapján 23 / 28
Hitelezési veszteségek vizsgálata: váltó, bankgarancia egyéb biztosítás, ezek behajtása • Adott kötbér, kártérítés: kiesés oka, késedelem vizsgálata, jogok, kötelezettségek érvényesítése • Engedmények: csoportjai, szerződésben foglalt részek, minőségi engedmények •
Jegyzett tőke • Cégbíróságon bejegyzett tőke, létesítő okiratban meghatározott összege • Befizették-e a tulajok • Elszámolta-e a cég • A be nem fizetett rész rendezése megtörtént-e, jogszabálynak és belső szabályzatnak megfelel-e Tőketartalék • Növekedések elszámolása: (kibocsátáskori, tőkeemelések, jegyzési értéknévérték különbözete) • Tőkeleszállítás tőketartalékkal szemben • Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értéke, pénzmozgással, eszközmozgással egyidőben • Értéke negatív nem lehet!!! Eredménytartalék • Jegyzett tőke leszállítása az eredménytartalékkal szemben történt-e • Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére tőketartalékot használtak-e fel Lekötött tartalék • Történt-e lekötött tartalék képzése Bizonylatok ellenőrzése • Alaki, tartalmi követelmények • Megnevezés, sorszám, kiállító gazdálkodó + szervezeti egység megnevezése, elrendelő személy, kiállítás időpontja, aláírás, igazolások, ellenőr aláírása, ellennyugtán a befizető aláírása, könyvviteli rögzítés • Könyvelés módja, rögzítés időpontja, nyilvántartások vezetése • Gazdasági művelet leírása • Külső bizonylatokon a kiállító gazdálkodó neve, címe • Minden egyéb adat, amit jogszabály kér Szigorú számadás alá eső bizonylatok, nyomtatványok • KP és egyéb bizonylatok, számlák, nyugták, amelyekért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő ellenértéket meg kell fizetni, vagy
25 / 28
Költség elszámolási rész • Indulás, érkezés, határátlépési adatok • Napidíj elszámolás, valutában, forintban • Adóelőleg elszámolása • Szállásköltség-elszámolás forintban, valutában • Forintban felmerülő dologi kiadások Útnyilvántartások • Vállalkozás neve, címe • Gépkocsi forgalmi rendszáma, típusa • Gépjármű üzemanyagnormája • Gépkocsi km órájának állása használatba vételkor • A használattal kapcsolatos adatok, időpont, utazás kiindulópontja, célja, üzleti partner neve, megtett km Anyagkészlet változás bizonylatai Bevételezési bizonylat • Sorszám, szállító megnevezése, rendelés száma, igénylő szervezeti egység megnevezése, bizonylat kiállításának kelte, kiállító neve, átvevő raktáros aláírása Készlet kivételezési bizonylat • Sorszám, költségviselő (gyártmány, feladat, stb.) megnevezése, munkahely (költséghely, osztály, stb.) megjelölése, ténylegesen kivételezett anyag mennyisége, egységára, értéke, a kiállító, utalványozó a kiadó, átvevő, a könyvelő, az ellenőr aláírása • A raktári nyilvántartás száma, keltezés Számlák ellenőrzése • Alaki és tartalmi követelmények • Sorszám, név, cím, kelte, kibocsátó neve, áfa adatok (%, összeg) fizetési határidő, példányszám, termék (szolgáltatás) neve, adó nélküli egységára, adó értéke, bruttó összeg, áthárított áfa tételeként, kibocsátó aláírása, adószámok stb. kötelező kellékek Bejövő számlák • Számla nyilvántartásba vétele, belső sorszám • Beérkezés dátuma (év, hó, nap) • Kibocsátó neve, címe • Számla kelte, száma • Számla tartalma • Teljesítés kelte • Fizetési határidő • Számla végösszege
27 / 28
készülnek-e erre vonatkozó tervek, javítási terv, javítási napló, meghibásodás utáni javítási bejelentések vezetése • tárgyi eszközök nyilvántartásába bekerül-e • költségvizsgálatok, hatékony üzemfenntartás kialakítása, karbantartási módszerek • szakképzett javítógárda felállítása • külső vagy belső javítás • eszközellátottság biztosított-e • karbantartói létszám elegendő-e • felkészültek-e a váratlan meghibásodásra • szakmai továbbképzések • gyártót bevonják-e a javításba •
Értékcsökkenés elszámolása • számviteli politika rendelkezik-e erről • számviteli törvénynek megfelel-e • nyilvántartásokban vezetik-e • értéknövelő beruházások, nagyjavítások, felújítások után korrigálják-e az amortizációt • maradványérték • terven felüli értékcsökkenések elszámolása, indoklás, ok • feleslegessé vált eszközöket kivezetik-e a nyilvántartásokból • értékvesztés volt-e ha igen, kellett-e visszaírni, és ez megtörtént-e Külker árellenőrzés • export, reexport, import • árak kialakítása • devizában jelentkező költségekkel való gazdálkodás • áruk ellenértékének behajtása, devizakiesés vizsgálata • import beszerzése, árak egyéb kondíciók kialakítása • devizaköltségek • áruk ellenértékének kiegyenlítése • deviza kintlévőségek forgási sebességének vizsgálata • eladási beszerzési kondíciók • devizaárfolyamok (nyereség-veszteség könyvelése) • Forgási sebesség (%)=export külföldi vevő átlagos tartozása / export nettó árbevétel • Forgási sebesség =export nettó árbevétel / export külföldi vevők átlagos tartozása • Forgási idő=időszak napjainak száma / forgási sebesség mutatószám • Visszáruk vizsgálata, oka, értéke, jogok érvényesítése, szerződések ide vonatkozó része, kötbér
24 / 28
Érétkesítés közvetett költsége • Értékesítés, forgalmazás költségei, igazgatási költségek egyéb általános költségek Pénzügyi műveletek • Kapott járó osztalék, részesedés, részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetett pénzügyi eszközök kamatai, befektetett pénzügyi eszközök értékpapírok értékesítésnek árfolyamnyeresége, egyéb kapott kamat, kamatjellegű bevétel, pénzügyi műveletek egyéb bevételei Rendkívüli eredmény • Tulajnál a társaságba vitt vagyontárgyak létesítő okiratban meghatározott éréke • Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén a névérték • Térítés nélkül átadott eszköz nyilvántartási értéke, a felszámított, átvevő által meg nem térített áfával növelt összegben elszámolásra került-e • Véglegesen átadott pénzeszközök (visszafizetés nélkül átadott) TAO • Törvény szerint számolták-e el • Csökkentő és növelő tételeket elszámolták-e • A módosított adóalap után jól számították-e ki az adót, az osztalékadót Kiegészítő melléklet 1. Általános rész: • tevékenységi kör (tömören) • számviteli politika lényeges részei, tartalma • a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulásának elemzését tartalmazó mutatószámok és értékelésük 2. Specifikus rész • mérleghez • eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések 3. Tájékoztató rész • azok az információk a mérlegből és az eredménykimutatásból, illetve azok kiegészítéseiből nem állapíthatók meg, de a vállalkozó helyzetének megítéléséhez szükséges Kiegészítő melléklet tartalmi követelményei • értékelték-e a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, E és F összetételét, saját tőke, kötelezettségek alakulását, likviditást, fizetőképességet, jövedelmezőség alakulását • ismertették-e az alkalmazott értékelési eljárásokat, elszámolási módszereket (ÉCS), gyakoriságot, stb. • feltárt, jelentős összegű hibákat bemutatták-e 22 / 28
Okmányok megléte • Nyomon követés • Felárak, engedmények, szállítási költségek, stb. •
Nagykereskedelem • Forgalom, fizetőképes kereslet, készletek megléte • Szerződések, feltételek, garancia, árubeszerzés, szállítás • Kedvezmények, árajánlatok • Előnyök, hátrányok • Mennyiségi vásárlás • Bizonylatok, fizetési feltételek Kiskereskedelem • Forgalom dinamikájának megfigyelése • Forgalom megoszlása (árufőcsoport, árucsoport, bontás boltonként) Vendéglátóipar • Termelés és kereslet összhangja • Nyersanyag felhasználás alakulása, forgalommal való összhang értékelése • Egészségügyi, szavatossági időre vonatkozó előírások, annak betartása • Kiszolgálás színvonala • Felszolgált termékek minősége • Forgalomnövelés • Ár, kapacitás kihasználás, felszolgált adatok, nyersanyagok minősége, szabályok, szabványok, stb. Szálloda, idegenforgalom • Szoba, férőhely-kapacitás kihasználás • Bevétel-ráfordítás összhang • Kiszolgálás színvonala • Üzemeltetési költség • Árképzés, vendégszám összefüggése • Igényfelmérés helyessége, pontossága, ellenőrzése • Nemzetgazdasági érdek • Dolgozók szakképzettsége • Egészségügyi megfelelés, szabályok, szabványok, belső rendelkezések, stb. Eredménykimutatás Árbevétel • A vevő a teljesítést, ellenértéket elfogadta, elismerte-e • A vevő által el nem ismert és peresített követelés összegét csak akkor állították-e be az eredménykimutatásba, ha annak pénzügyi teljesítése legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént 20 / 28
Számla áfa tartalma • Adó százalékos mértéke • Számla elfogadására (ellenőrzésére) jogosult szerv vagy személy megnevezése • Számla kiegyenlítésének időpontja •
Kimenő számlák • Számlák tényleges teljesítését igazoló okmányok (szállítólevél, raktári, kiadási bizonylat, felmérési napló, jegyzőkönyv) • Számlák sorszáma, hézagmentes-e • Számlák megfelelnek-e az alaki-tartalmi követelményeknek • Áfa szabályoknak megfelel-e • Rontott példányok érvénytelenítése • Szabályszerű aláírás • Számlák lekönyvelése, elszámolása
28 / 28
amelyen az illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhat alkalmat, azt szigorú számadás alá kell vonni. • A kibocsátót terheli • Felhasználásuk, beszerzésük, nyilvántartásuk, őrzésük • Munkafolyamatba való beépítésük, példányszámuk Selejtezés • Bizonylat nyilvántartása, száma • Telephely, raktár, üzem, üzlet megnevezése, címe • Kiselejtezett tárgyi eszköz-készlet megnevezése • Selejtté válás oka, részletesen, mennyisége, értéke, egységára • Eszköz nyilvántartási értéke • Bruttó érték, kiselejtezés időpontjáig elszámolt ÉCS, nettó érték • Keletkezett hulladék, annak esetleges újrahasznosítása, környezetvédelmi szempontok • Selejtezést jóváhagyó vezető aláírása • Keltezés • Jegyzőkönyv! • Maradványérték, bizottság tagjai (selejtezési bizottság) • Könyvekből való kivezetés Üzembe helyezés • Azonosító adatok, megnevezés, sorszám, használatba vétel • Aktiválás időpontja, év, hó, nap • Használatba vétel helye • Várható élettartam, tartozékok • Keltezés, aláírások Kiküldetések • Kiküldetési utasítás (személyes adatok, együtt utazók adatai, igénybe vehető közlekedési eszköz, utalványozott összeg, kiadási bizonylat száma, előleg nyilvántartása, kiküldetés helye, ideje, célja, kiküldöttek szám, engedélyező aláírása • Költségelszámolás: indulás-érkezés pontos adatai, igénybevett közlekedési eszköz, megtett km, utazási-szállás költségek, napidíj, egyéb felmerült költségek (telefon, fax, fénymásolás), úti díj levonása, kiküldetés igazolása, aláírások, mellékletek, stb. Külföldi kiküldetés bizonylatának ellenőrzése • A kiküldetési utasítás pontosan tartalmazza-e: • Kiküldetésre vonatkozó rendelkezéseket • Felvett előlegeket (forint, deviza) • Visszafizetéseket
26 / 28
